Page 1

LAPJA

REFORMÁTUSOK

LXIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM, 2019. AUGUSZTUS 25. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Célegyenesben az új énekeskönyv A TAHI EGYHÁZZENEI HÉTEN JÁRTUNK


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Te vagy, Uram, békességnek fejedelme, ki a mi meghűlt lelkiismeretünket Szentlelkednek olajával kenegeted, és kötözgeted a te szent vérednek tisztító vérével a mi szívünket, lelkünket minden kétségbeejtő bűnöknek ellene, nem hagysz rajtunk és én rajtam bántalmat venni az elrontó kísértetnek, ki jöttél az ördögnek cselekedetét elrontani e világban.  ECSEDI BÁTHORI ISTVÁN (1555–1605)

12 A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386.

16

23

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

24

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x

INTERJÚ

6. Segítség a borsodi viharkárosultaknak | Önkéntes ácsokat keres az MRSZ

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. A keresztyéndemokrácia református szemmel | Gér András László vezércikke

AKTUÁLIS

8. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! | Pillanatkép Tahiból

INTERJÚ

12. Úgy szeretem Kárpátalját, hogy el nem felejthetem Erdélyt | Pándy-Szekeres Anna portréja

REFORMÁTUS ÉLET

16. Az oktatás a megmaradást jelenti Maradékon | Délvidéki beszámoló

RE-KONSTRUKCIÓ

20. Erkölcs | Köntös László rovata

REFORMÁTUS ÉLET

23. Biblia, busz, misszió | Vándorkiállítás járt Erdélyben 24. Lehetőség, közösség, RefoRom | Felvételi a budapesti roma szakkollégiumban

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Csalóka Ernő, a kolozsvár-újalsóvárosi gyülekezet segédlelkésze válaszolt kérdéseinkre

Címlapfotó: Kalocsai Richárd

2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

VIII. 25. VASÁRNAP

VIII. 26. HÉTFŐ

VIII. 27. KEDD

VIII. 28. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(37) „Akit azonban Isten feltámasztott, az nem látott elmúlást.” (ApCsel 13,23–37) Gyerekkoromban meghatározó volt számomra a Kab-hegyi adótorony. Akkoriban világraszóló utazás volt, ha tízkilométeres körzetben mozoghattunk, így az adótornyot mindenhonnan láttam. Biztos támpont volt: mindenünnen kimagasodott. Élményszámba ment, amikor felbiciklizve a hegyre, közelről is megnézhettem a tornyot. Azóta nem sugároz már, én pedig messze eltávolodtam a torony közeléből, szem elől tévesztettem, noha ma is áll, látszik, ott van. Sok torony „tolakodott” már a helyére. Valahogy így van a ma embere Jézus Krisztus evangéliumával. Annyi csúcs, torony, „adótorony” igéz meg bennünket, hogy az egykori, biztos csúcsot és irányt elfelejtjük, meg sem látjuk, fel sem ismerjük (27), vagy elutasítjuk azt (13,46). Pál prédikációja a pizidiai Antiókhiában rámutatott arra, hogy Jeruzsálem lakói és vezetői nem ismerték fel a kereszt és a feltámadás mélységeit és magasságát, mert látványos messiást vártak (27). Pedig az ő feltámadásánál nincs nagyobb „csúcs”, nincs biztosabb irány, nincs maradéktalanabb megoldás! Őnála nincs igazabb „adótorony” (29–37). 2Krón 5  80. zsoltár (51) „Ők pedig lerázták lábuk porát ellenük, és elmentek Ikóniumba.” (ApCsel 13,38–52) Igen, ez fontos! Mindent megtenni, amire az Úr lehetőséget adott, és mindenben a feltámadott Jézus Krisztust képviselni a magunk helyén. Utána pedig mindent elengedni, könyörögve az Úr áldásáért, cselekvéséért (Zsolt 127), valamint azért, hogy ő pótolja ki hiányosságainkat, hiszen minden erőnket megfeszítve is tökéletlen a mi munkánk, de nem hiábavaló (1Kor 15,58). Sajnos egyik sem megy nekünk igazán. Gyakran lusta, felelőtlen, gyáva szolgák vagyunk hivatásunkban, hitvalló tanúskodásunkban egyaránt. Máskor meg örökké görcsölünk, mert az Úr helyett is mi akarunk cselekedni. Pál és Barnabás mindent megtettek és mindent elengedtek, mindenben az Úr kegyelmére hagyatkoztak. Antiókhiában hirdették Krisztust (38–40), ennek nyomán hitre jutottak azok, akiknek Isten megnyitotta a szívét (48): ezeket bátorították (43). Akik pedig irigységtől eltelve káromolták őket, azokkal nem foglalkoztak a kelleténél többet (45). Pál és Barnabás mindenkire reménységgel tekintettek, először mindig a zsinagógákba mentek, de aztán indultak tovább másokhoz, „a föld végső határáig” (47; 51). 2Krón 6  478. dicséret (3) „…bizonyságot tett kegyelmének igéje mellett, és megadta…” (ApCsel 14,1–7) Sokan hittek Ikóniumban, a zsidók és görögök között is. Pál és Barnabás itt is először a zsinagógába mentek (1). Az Úr adta az Igét a szájukba, a szavaikat hitelesítő cselekvést a kezükre, az Úr adta meg nekik az eredményt. Lukács egyértelműen hangsúlyozza: az Úr adta ezt meg nekik (3). Bizony, mi csak hirdessük az Úr kegyelmének Igéjét, ő pedig cselekszik, ahogy akar. Az Úr azt is megadja ilyenkor, hogy kivilágosodnak a dolgok, elválasztódnak egymástól, mint amikor a beteg fogat átvilágítják, és egyértelműen előtűnik, hol van a baj, és kiderül, ki kivel van ebben az életre szóló küzdelemben. Akik nem hittek, azok a hívők ellen fordultak Ikóniumban (2). Tény: ahol az Úr kegyelmének Igéjét hirdetik, ott meghasonlás támad (4), mert senki nem ússza meg a nyilatkozatot arról, hogy hol áll (Zsid 4,12). Az Úr tudja, miért adta azt, hogy az egykori Ikóniumban, amely ma Konya néven egymilliós város Törökország déli közepén, alig van keresztyén. 2Krón 7  196. dicséret (15) „…ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez…” (ApCsel 14,8–20) Amikor az Úr Lisztrában meggyógyította a születése óta sántát Pál által, akkor az ott lakók istenként akarták tisztelni őt és Barnabást. Pál határozottan megtérésre hívja őket ebből a pogány, hiábavaló életből. Bizony ma is pogányság az, amikor emberből csinálnak istent! Az is a pogányság jele, hogy noha Pál által gyógyított az Isten, mégis Barnabás lesz a „főisten” Zeusz, és Pál „csak” Hermész, hiszen testi szemekkel Barnabás volt a magasabb, a tekintélyesebb, a szebb férfi. Igen, a pogány azt látja, ami a szeme előtt van, csak azt látja, és imádja vagy szapulja az érdekei szerint. A pogányság a zsigereinkben van. Egy neves hölgy beszél egy terjedelmes interjúban az ember belső erejéről, az akarat fontosságáról, a csillagokról és a mindent átható szeretetről, minden ember jóságáról, az öngyógyításról… Teszi ezt olyan intelligens beszéddel, kimért hevülettel, szépen artikulált szavakkal, hogy ki kell kapcsolnom a készüléket. Sajnos lehetne sorolni a példákat. Erre mondja Pál: ezekből a hiábavaló dolgokból meg kell térni az élő Istenhez,

Reformátusok Lapja 2019. augusztus 25.


| AZ IGE MELLETT |

mert beleveszünk haszontalan életünk önistenítő dicsőségébe. Az élő Isten nélkül nincs megoldás, nincs hit, nincs valóságos szeretet, maradandó gyógyulás. Vele azonban, az ő kegyelméből, minden esélyünk adott ezekre. 2Krón 8  125. zsoltár (22) „Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket…” (ApCsel 14,21–28) Pál és Barnabás visszatértek a korábbi városokba, hogy az ottani tanítványokat bátorítsák, erősítsék a hitben (22–25). Ez a visszatérő gondozás fontos. De nemcsak erről az okos „missziótechnikai elemről” van itt szó, hanem sokkal többről. Erősíteni kell egymást a hitben, hiszen sok nyomorúságon át vezet az út, amíg megérkezünk az Úr színe elé (22). Itt kimondottan azokról a nyomorúságokról van szó, amelyeket az Úr ügyéért szenvedünk el hitvalló szilárdsággal és alázattal. Pált megkövezték, és még mi mindent kellett átélnie (2Kor 11,23–33)! Fogalmunk sincs ezekről nekünk, jóléti keresztyéneknek. Szükségünk van arra, hogy bátorítsuk egymást az emberlét puszta nyomorúságaiban (22). Ne becsüljük le ezeket a szenvedéseket, amelyek igen összetettek. Ezekben is szükségünk van biztatásra. Amikor bátorítjuk egymást, az Isten eszközei vagyunk, akár tudjuk azt, akár nem. Hitben tudjuk: nem szenvedés az élet sem emberként, sem Krisztus követeként. Sőt, a gondtalan öröm pillanataiból is adatik nekünk, mert nem csak azért élhetünk, hogy hirdessük az evangéliumot és gyötrődjünk érte. De csakis Jézus Krisztus evangéliuma, annak szolgálata lehet az örömteli tapasztalat egyedüli forrása. 2Krón 9  45. zsoltár (1) „…nem üdvözülhettek.” (ApCsel 15,1–5) Kezdetektől fogva ez a kísértő legnagyobb támadása a keresztyénség történetében: mi ülünk az Isten helyébe, mi mondjuk meg, ki üdvözülhet. Ennek nyomán feltételeket szabunk az üdvösség kapcsán másoknak: ha ezt és ezt teszitek, akkor üdvözülhettek. Ezért parancsolták a zsidókeresztyének a görög testvéreknek: először legyenek zsidóvá, hogy keresztyének lehessenek. Ha körülmetélkedtek, ha megtartjátok a mózesi törvényt és a hagyományainkat, ha oda tartoztok, ahová mi, ha úgy értitek a Bibliát, mint mi, ha úgy imádkoztok, mint mi – majd akkor üdvözülhettek (1; 5). Ezzel gyötörjük egymást ma is, az Isten helyére merészkedve. Aztán azonnal indulnak a viták (2), a szakadások (5) az Isten népének közösségében is minden szinten, és kacag a gonosz. Az Úr kegyelme újjászül, vagyis földi életünk kereteiben szólít meg, de az üdvösség tekintetében ki is szólít bennünket ezekből a keretekből, illetve ezeket a korábbi kereteket szétfeszíti, megtisztítja, felülírja mennyei tartalommal. A bőrömből nem bújhatok ki, de Jézus Krisztust hordozza az életem, tekintetem, korábban vibráló énem. 2Krón 10  60. zsoltár (11) „…az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk…” (ApCsel 15,6–11) Elég Jézus Krisztus, az ő megtartó, magához ölelő kegyelme, vagy kell még valami más is az üdvösséghez? Persze visszább is mehetünk a kérdésben: mi az üdvösség? Öreg vizslánk szinte most volt kölyökkutya, de hamar tizennégy éves lett. Szegény pára tele van daganattal, ezért már ritka öröme közben is nagyokat sóhajt. Nem tudunk vele mit tenni, a szakemberek sem, itt már nincs megoldás. Csak várunk. Odabíztuk. Az üdvösség nem más, mint megoldatlan, „daganatos” életünk valóságos, maradéktalan, örök megoldása, amire csak a teremtő és újjáteremtő Isten képes. Elég Jézus Krisztus, az ő megtartó, magához ölelő kegyelme? Vagy kell még valami más is az üdvösséghez? A vita a kezdetektől mind a mai napig eleven. Mi valljuk: az üdvösség mindenestől kegyelem. Ebből a kegyelemből hit fakad, amellyel megragadhatjuk az Isten mentő kezét. Sok áldott következménye van ennek a megnyert kegyelemnek. Mi azonban folyton hozzá akarjuk tenni magához az üdvösséghez is a magunk látásmódját, identitását, cselekvését, emberi erőfeszítéseit, kizárva ezzel másokat. Noha a vita korabeli háttere is olyan bonyolult volt, mint manapság (Gal 2,11–16), még Péter is kénytelen volt elismerni, hogy a hit mindenkié. Mindazoké, akiket az Isten kegyelme magához ölelt. 2Krón 11  261. dicséret

VIII. 29. CSÜTÖRTÖK

VIII. 30. PÉNTEK

VIII. 31. SZOMBAT

2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

a biztosítást sem hanyagságból mellőzik az emberek, hanem azért, mert nincs elegendő pénzük a megfizetésére. Aki szeretne, hogyan tud most segíteni? Mivel nagyon nehezen lehet szakembert találni a felújítási munkálatokra, ezért elsősorban önkéntes szakemberek, például ácsok jelentkezését várjuk. Tetőfóliát is gyűjtünk, hogy mielőbb be tudjuk fedni a beszakadt felületeket, épületeket. Emellett biztosan sok cserépre és palára, valamint festékre lesz szükség a felújításokhoz. Gyűjtést is indítottunk, hogy a károsultak ki tudják fizetni a szakembereket, akik elvégzik az otthonaikon a szükséges javításokat.

Segítség a borsodi viharkárosultaknak HEGEDŰS MÁRK

Önkéntes ácsok jelentkezését várja a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ), ugyanis kevés a szakember, aki segíteni tudna a borsodi vihar kárainak enyhítésén. Emellett tetőfóliára, palára, cserépre és festékre is szükségük van. Az MRSZ adománygyűjtést is indított, várják és köszönik az emberek segítségét. A részletekről Horváthné Sebestyén Mártával, a református szeretetszolgálat ózdi irodájának esetmenedzserével, adománykoordinátorával beszélgettünk.

Mekkora vihar volt Borsodban augusztus 13-án? Helyenként dió nagyságú jég esett, sok ház teteje megsérült: a cserepek összetörtek, a tetők pókhálószerűen kilyukadtak. A palatetők is tönkrementek. A károk főleg Perkupát és a környező településeket, Szőlősardót, Szögligetet és Szint érintik. Nagyságrendileg nyolcvan ingatlant rongált meg a hatalmas vihar. Szívünkön viseljük a borsodi gyülekezetek életét, szeretnénk segíteni a családoknak. Arról egyelőre nem hallottunk, hogy református egyházi intézményt vagy templomot ért volna viharkár. Ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy segítsünk, mivel nagyon sok református testvérünk lakhatása vált bizonytalanná. Sajnos sokuknak egyáltalán nem volt biztosítás az otthonukon, emiatt jelentős anyagi nehézséget okoz a felújítás. Ráadásul általában 6

Reformátusok Lapja 2019. augusztus 25.

Miként lehet eljuttatni az MRSZhez a pénzadományokat és más felajánlásokat? Az anyagi támogatásokat az 10702019-85008898-51100005 -ös bankszámlaszámra várjuk. Közleményként ezt kérjük feltüntetni: „Borsod”. A nemzetközi bankszámlaszámunk: HU04-1070-2019-8500-8898-50100002, a SWIFT-kódunk: CIBH HU HB. További felajánlásokat, például az ácsok jelentkezését pedig közvetlenül nálam lehet jelezni a +36-30-1955-374-es telefonszámon. Idén nyáron nem először kell segíteniük a heves esőzések okozta károk enyhítésében. Igen, Szabolcsban is hasonló történt, ott is közadakozást hirdetett az MRSZ. Akkor 2,2 millió forint gyűlt össze – legalább ilyen sikeres gyűjtést szeretnénk most is. Nagy szükségünk van a segítségre, a megyénket folyamatosan sújtják természeti katasztrófák: ezen a nyáron például villámárvizek is pusztítottak Borsod több pontján.  ÓZDI MRSZ-IRODA Öt éve nyitotta meg ózdi irodáját a Magyar Református Szeretetszolgálat, ahol jelenleg hat munkatársuk dolgozik. Munkájuk szerteágazó: például gyűjtenek tartós élelmiszert, az Együtt a Lakhatásért Mentorprogramban pedig a devizahitelek miatt lakásukat elvesztő, de azt az államtól visszabérlő családokat segítenek. A 18-22 év közöttieknek meghirdetett önkéntes programban az önkéntes munkáért cserébe jogosítványhoz és nyelvi képzéshez juttatják a résztvevőket. Az ózdi iroda munkatársai hátrányos helyzetű fiatalokat is mentorálnak, emellett épp tanszereket is gyűjtenek az iskolakezdésre. Most e feladataik mellett segítenek a viharkárosultaknak.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

GÉR ANDRÁS LÁSZLÓ

A keresztyéndemokrácia református szemmel A szerző zsinati tanácsos

„Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.” (Lk 12,48) Mi a keresztyéndemokrácia? Személyes istenhitünk alapján végzett tevékenységünk a társadalom dolgaival, vagy valamely politikai termék jól hangzó (?) szlogenje? Tényleg csak politikai termék volna a keresztyéndemokrácia? Kisajátíthatja-e a keresztyénséget egyetlen párt vagy közösség magának? Zászlajára tűzheti-e politikai mozgalom? Ahányan vagyunk mi, magyar reformátusok, ahány egyháztestbe és országba szakadva élünk itt, a Kárpát-medencében, annyiféle választ adhatunk ezekre a kérdésekre. A legújabb politikai enciklopédia azt tartja a keresztyéndemokráciáról, hogy a keresztyénség társadalmi tanítását a népképviseleten alapuló polgári demokrácia szabályai szerint lehet a közéletben képviselni és érvényesíteni. A keresztyéndemokrácia épít a keresztyén egyházak társadalmi és morális tanításaira, de nem egyházi, hanem társadalmi-politikai mozgalom, amely a keresztyén identitású polgárokat szólítja meg. Ez igaz, de a fenti kérdésekre nem kaptunk még választ. Képzeletben forduljunk a pesti teológia egykori professzorához. Sebestyén Jenő etikája szerint a református keresztyénség nemcsak az üdvösség tekintetében, hanem az ember mindennapi életéhez is ad iránymutatást. A professzor másik tanulmányában azt taglalja, hogy az egyház mint intézmény ne politizáljon, mert a politika és az egyház két különböző világ, amelyekre Isten más és más feladatokat bízott. De hangsúlyozza azt is, hogy a hívő egyháztag bátran politizálhat, viszont ezt keresztyén meggyőződése szerint tegye. Mert nemcsak hívő egyháztagoknak, hanem Isten akarata szerint cselekvő polgároknak is kell lennünk. Bármilyen különös is, de egy-egy hívő politikus vagy közszolga nem csupán az államot, hanem hivatása által Istent is szolgálja. Ezt a szolgálatot nem szabad elhanyagolni. Hiszen ha a keresztyének egyáltalán nem vállalnak közéleti szerepet, akkor mások fognak helyettük, akik viszont saját elgondolásaikat érvényesítik. A professzor szerint a keresztyéndemokrata politizálás a keresztyén ember lehetősége, és kinek-kinek személyes elhívása szerint feladata is.

A fenti kérdésekre azonban még itt sem kaptunk választ. Sőt, csak újabb kérdések vetődnek fel. Keresztyén-e az a közösség, amelyik szlogenjében az, de tartalmában csak részben? Keresztyén lesz-e a médiában a szekuláris adás, ha hetente egyszer misét tűz a műsorára? Piacképes célközönség-e a mai Magyarországon a keresztyén ember? A közönyös társadalom hibája-e az, ha a keresztyén üzenetek nem keltik fel érdeklődésüket? Megállja-e a helyét az az állítás, hogy olyan tartalomra vevők a fogyasztók, amilyeneket eléjük adnak? Lehet-e politikai-társadalmi többséget szerezni a teljesen őszinte beszéddel? S szabad-e a többség megszerzése érdekében nem az igazság eszközeivel élni? Nagy kérdések ezek. A Bibliát naponként tanulmányozva, a keresztyén irodalmat olvasva, a közéletben forgolódó hívő személyek megszólalásait hallgatva, vagy a kálvinizmus tanításait böngészve hiszem, hogy megszületnek a válaszok bennünk. S annak a feszültségét nem kell ecsetelni, hogy a napi politikában mindig minden változik, viszont a keresztyén ember örök értékeket képvisel. Feszültség van a politikai teológiai művek precíz elvei és a 21. századi kihívások valósága között, ahogy a közösségi oldalakon kommentelők „bölcsességei” és a valós élet lehetőségei között is. Minden nap és minden megszólalás színvallás, sőt, status confessionis lehet. Mi tehát a keresztyéndemokrácia? A kérdésre keressük együtt a válaszokat Balatonszárszón, a Reformátusok Szárszói Konferenciáján augusztus 22. és 25. között! „Isten maga rendelt mindenféle hatóságot az emberiség békességének és nyugalmának megőrzésére. […] Legfőbb kötelessége, hogy biztosítsa és fenntartsa a békét és a köznyugalmat. Ezt pedig akkor teszi sikeresebben, ha igazán istenfélő és vallásos, […] és Isten egyházát megvédi. […] A szent hatóság elsőrendű feladata a vallásról gondoskodni. […] Aztán az Istentől gondjaira bízott népet Isten Igéjéhez szabott jó törvényekkel kormányozza […]. A bíráskodást igazságos ítélkezéssel gyakorolja; ne legyen személyválogató, ne fogadjon el ajándékot; az özvegyeket, az árvákat és a bajban levőket oltalmazza; a gonosztevőket, csalókat és erőszakoskodókat tartsa féken […].” (Második Helvét Hitvallás 30.)  2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Számon tartani is nehéz, hányszor gyűltek már össze Tahitótfaluban az egyházi kóruséneklés szerelmesei az elmúlt évtizedekben. Mondhatni, a Tahi Egyházzenei Hét idén vis�HEGEDŰS BENCE szatért a gyökerekhez, mert mint az '50-es évekbeli megalapításakor, úgy most is az új református énekeskönyv énekei álltak a zenei hét középpontjában. A Pest megyei Tahit sok református ismeri a település végén, a Sionhegyi utcában fekvő református üdülőről, amely mára már száz főt befogadni képes konferenciaközponttá fejlődött. A területet még a negyvenes években vásárolta meg a Tahitótfaluban szolgáló református lelkipásztor, Ecsedi Aladár. A lelkész jó érzékkel választotta ki a záródó völgyben fekvő, ősfás telket, ahová egy nagyteraszos házat is felhúztak, amelyet az évtizedek alatt újabb épületek követtek. A református üdülő valamilyen csoda folytán elkerülte az államosítást, és végig az egyház kezén maradt. 8

Reformátusok Lapja 2019. augusztus 25.

SZÉLFÚTTA DALLAMOK A konferenciaközpont kapuján belépve énekszót sodor felénk a szél. A hangok egy szobából jönnek, ahol három-négy asszony gyakorol. Felmászva a kápolnához vezető lépcsősoron (nem a meredek egyenesen, mert azt balesetveszély miatt lezárták) újabb éneklő csoportokat találunk. Éppen szólampróbák zajlanak, ezért van szétszóródva a társaság. A zenei hét résztvevői tíz, az új énekeskönyv énekeire épülő kórusművet tanulnak meg, hogy azokat több helyen is előadják majd a hétvégén. – Most az a feladata ennek a tábornak, hogy teszteljük egy kicsit az új énekeskönyv énekeit, megvizsgáljuk dallamaikat és szövegeiket. Éppen ezért állítottam össze tíz kórusművet az új gyűjtemény alapján, ezeket gyakorolják most a különböző szólamok – mondja a bennünket fogadó házigazda, Bódiss Tamás. – Hagyományosan a leányfalui szeretetotthonba és a tahitótfalui gyülekezetbe szoktunk elmenni, illetve a záróalkalom Pócsmegyeren lesz vasárnap délután. Emellett hangzó formában szeretnénk rögzíteni az éne-


| AKTUÁLIS |

rendezett zsinati konferencián döntöttek, és várhatóan az őszi Zsinaton véglegesítik majd annak tartalmát. Az idei Tahi Egyházzenei Héten közel harminc énekelni szerető gyülekezeti tag gyűlt össze, jellemzően az Északpesti Református Egyházmegyéből. Sokan közülük már évtizedek óta visszajárnak, szívügyüknek tekintik az egyházzenét és az éneklést. Amíg beszélgetünk, véget érnek a szólampróbák, mindenki visszatér a kápolnába, hogy közösen folytassák a gyakorlást. A szemünk előtt, illetve a fülünk hallatára áll össze és tökéletesedik a „Ma örvendezzetek, hisz nincs okunk a búra” kezdetű ének, amely szintén szerepelni fog az új énekeskönyvben. Bódiss Tamás sokszor leállítja az éneklést, külön-külön gyakoroltat egyegy hajlítást, levegővételt vagy hangsúlyt az egyes szólamokkal. A félórás munka után szinte tökéletesen szól az ének, pedig a résztvevők között kevés a szakmabeli, a legtöbben saját gyülekezetük kórusának, énekkarának tagjai. Mivel közeleg az ebéd, a 134. zsoltár dallamára írt asztali áldást is előveszik és gyakorolják, hogy még szebben szóljon majd az ebédlőben.

EGY ASZTALNÁL A délelőtti próbának szinte az étkezést jelző harangszó vet véget. A tágas ebédlőnek csak a felét töltik meg az egyházzenei hét résztvevői. Asztaltársaságunkhoz csatlakozik Vizi István, a Dunamelléki Református Kántorképző tanára, és mellénk ül Gaál Eszter is, aki Bódiss Tamás munkáját segíti az új énekeskönyv szerkesztésében. Vizi István megjegyzi, hogy

keket. Ez is hagyomány már Tahiban, és most különös jelentősége is van, mert az nem elég, hogy csak kottában jelenik meg egy énekeskönyv: sokkal fontosabb, hogy hallani is lehessen – jegyzi meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének protestáns tagozatát vezető egyházzenész.

TÍZÉVES MUNKA Miközben beszélgetünk, megsárgult borítójú, repedt gerincű kis könyvecske kerül elő házigazdánk táskájából. A kötet az 1948-ban kiadott énekeskönyv előkészítő füzete, amely százkét éneket tartalmazott a későbbi gyűjteményből. Az új énekeskönyvből szintén készült előkészítő füzet, amelyben kilencvenkét ének olvasható. – Ez másfél évvel ezelőtt jelent meg tízezer példányban, országosan már száz gyülekezetben használják rendszeresen. Jó előszele ez a jövőre megjelenő új énekeskönyvnek – véli Bódiss Tamás, aki már a kezdetek óta részt vesz az új gyűjtemény szerkesztésében. – Ősszel kell lezárni a kötet anyagát, utána kezdődhet a nyomdai munka – mondja, majd hozzáteszi: az új énekeskönyv elkészítéséről egy tíz évvel ezelőtti, Balatonszárszón

„Akkor jó egy-egy énekfordítás, ha úgy hangzik, mintha magyarul írták volna, annyira illeszkedik a dallamra” – mondja Bódiss Tamás. most lelkészi minőségében van jelen, ugyanis Csuka Tamás nyugalmazott tábori püspök mellett ő felel a reggeli áhítatokért. Még a leves felénél sem tartunk, amikor kiderül, hogy Vizi István írta az új énekeskönyv több énekének is a szövegét. Mint mondja, sokszor elalvás előtt írja fel az ötleteit az éjjeliszekrényén lévő jegyzetfüzetbe, amelyeket másnap reggel, ébredés után letisztáz. Leginkább angolból és németből fordít, de az sem jelent gondot számára, ha ismeretlen nyelvből kell magyarra átültetni a szöveget. – Ilyenkor versbe szedem a nyersfordítást, és ráillesztem a dallamra. De sok a kötöttség: a rímek, a dallam, a zenei hangsúly – avat be az egyházzenész. – Akkor jó egy-egy énekfordítás, ha úgy hangzik, mintha magyarul írták volna, annyira illeszkedik a dallamra – teszi hozzá Bódiss Tamás országos egyházzenei vezető. Amíg a második fogásra várakozunk, naivan megkérdezem, hogy nehéz-e református éneket írni, mire szinte egyszerre kacagnak fel beszélgetőpartnereim. Mert hát mi is az a református 2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

ének? Végül Gaál Eszter ment meg, aki szerint van olyan tipikus dallamvilág és szövegstílus a 16–17. századból, amelyet hallva ma legtöbben a református felekezetre asszociálnak, noha annak idején ezek egyaránt megtalálhatók voltak a protestáns és a katolikus énekgyűjteményekben is. – Valószínűleg azért van ez így, mert ma mi őrizzük leghívebben ezeket a szövege„Ahol nem szükséges, ott nem ket. Lesznek majd az új énekeskönyvben is feltétlenül változtatunk” olyan új énekek, amelyek ebből a 16–17. – mondja Gaál Eszter. századi repertoárból valók – magyarázzák.

ÚJ SZÁMOZÁS, RÉGI ÉNEKEK Bódiss Tamás elmondja, hogy a készülő énekgyűjteményben megtalálhatók lesznek majd a régi énekeskönyv énekei, illetve százötven-kétszáz új tétel is. – Nagyjából ötven éneket hagyunk majd ki, amelyek nem gyökereztek meg. Az új énekeskönyvbe átemelt régi énekek közül akad majd jónéhány, amelyeken szintén változtattak egy keveset. Lesznek, amelyeknek változni fog a ritmusuk vagy lejjebb kerül a dallamuk, mindkettő a jobb énekelhetőség kedvéért. – Az ilyen apró változtatások nem légből kapottak, hanem többen összejövünk, és szinte az összes korábbi forrást megvizsgálva elénekeljük a lehetséges változatokat, és megpróbálunk megegyezni az újról. Ahol nem szükséges, ott nem feltétlenül változtatunk – mondja Gaál Eszter. – Nagyon ismert dallamot csak nagyon indokolt esetben lehet módosítani – veszi át a szót Bódiss Tamás, aki megnyugtat, hogy nem készült új 42. zsoltár, viszont az énekek számozása változni fog. Például a 436. dicséret a továbbiakban már nem ezt a számot fogja viselni. – A mostani énekeskönyvben a Heidelbergi Káté témái szerint osztottuk be az énekeket, az újban pedig a funkciójukat próbáljuk megkeresni, szerepük szerint rendezve el őket – avat be a szakember. Vizi István szerint mindenki megtalálja majd kedvenc régi énekét az új énekeskönyvben, sőt azokat is, amelyeket a bibliakörökben, nyári rendezvényeken és csendesheteken tanultak az elmúlt évek alatt.

ÍGY TERJEDHET EL Meglepetésemre desszert is jár az ebédhez: az önkéntesként dolgozó felszolgálók akkora diós piskótakockákat hoznak az asztalunkhoz, hogy alig fér el egy a kezemben. Miközben majszolom, Bódiss Tamás arról beszél, hogyan segítik majd az új énekeskönyv terjedését a gyülekezetekben. – Az a célunk, hogy ne legyen drágább, mint a jelenlegi Biblia, de a gyülekezetek a saját használatukra még ennél is olcsóbban kaphassák meg. Ha valaki bemegy majd egy könyvesboltba, akkor lehet, hogy kétszer annyiért tudja megvenni az énekeskönyvet, mint egy egyházközség. Ez is azt szolgálja majd, hogy ösztönözzük a váltást – magyarázza Bódiss Tamás. Szerinte az elterjedést az is befolyásolja majd, hogy az egyházi vezetés kötelezőnek vagy ajánlottnak nyilvánítja-e majd a kiadványt. – Mind a kettő lehetséges, de a kötelezőt ma nehezebb kimondani – véli az egyházzenész. 10 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.


| AKTUÁLIS |

Bódiss Tamás szerint az idei Tahi Egyházzenei Hétnek az is célja, hogy az elkészült munkát minél többféle körben megismertessék, de van más elképzelése is arról, hogyan lehetne ismerté tenni majd az új énekeskönyvet. Úgy véli, egyházmegyénként kellene végigjárni az országot, hogy a lelkészek és a gyülekezetek megismerjék és megszeressék azt.

TAHITÓL TAHIIG Az ebédet a kórustagok a korábban gyakorolt asztali áldással zárják, amely helyet kap majd az új énekeskönyvben is. Meg kell hagyni, remekül éneklik még teli hassal is. Fodor Józsefné Éva és Kovács Péter, a gyöngyösi gyülekezet Ádám Jenő Kórusának tagjai nyolcadmagukkal érkeztek az egyházzenei hétre. Mindketten már több mint tíz éve járnak Tahiba, ami szerintük nemcsak lelkileg ad sokat, hanem gyarapíthatják énektudásukat is, amelyet aztán hazavisznek a saját közösségükbe. – Így a gyülekezet átveszi tőlünk az új énekeket, amelyeket itt tanultunk. Istent énekkel dicsérni dupla dicséret. Mindig várjuk a következő évet, számoljuk a napokat. Nekünk egy év Tahitól Tahiig tart – mondja Fodor Józsefné Éva. Szintén a gyöngyösi delegációval érkezett Ágai Ferenc, a gyülekezet kórusának korábbi vezetője, aki tizenegy éves korában járt először Tahiban, és már legalább ötvenszer vett részt az egyházzenei héten. – Tahi olyan, mint a légyfogó papír. Akit megérint, azt nem ereszti – élcelődik Ágai Ferenc, és felidézi: korábban volt olyan év, hogy kilencvenen is voltak az egyházzenei héten, illetve hogy Gyöngyösről tizenheten érkeztek a táborba. – Mindig nagy öröm itt lenni és énekelni – teszi hozzá. – Én nem lelkesedem az új énekeskönyvért – vallja meg a gyöngyösi gyülekezet zenei vezetője. Azt ajánlja mindenkinek, hogy olvassa el az 1948-as énekeskönyv bevezetésének utolsó bekezdését. Szerinte ott intő példát találni arra, milyen nagy felelősség egy-egy ilyen mű kiadása. – Timóteusnak azt írta Pál apostol: „De te maradj meg azokban, amiket tanultál és amik reád bízattak, tudván kitől tanultad.” Rám Csomasz Vizi István szerint mindenki megtalálja Tóth Kálmánt, Gárdonyi majd kedvenc régi énekét az új Zoltánt, Máté Jánost, Osénekeskönyvben, sőt azokat is, amelyeket váth Viktort és Ádám Jenőt bízta az Úr, nekem ők a péla bibliakörökben, nyári rendezvényeken és dák – szögezi le a férfi. csendes heteken tanultak az elmúlt évek alatt. – Csomasz Tóth Kálmán és Gárdonyi Zoltán virtuálisan jelen vannak most az új énekeskönyv szerkesztésénél is, hiszen forgatjuk azt a két, személyes bejegyzéseikkel, jövőre vonatkozó elképzeléseikkel kiegészített, kipreparált énekeskönyvet, amely gyakorlatilag az ő nekünk szóló testamentumuk, üzenetük – mondja Bódiss Tamás, és hozzáteszi: a nagy elődök számos megállapítását figyelembe vették az új énekeskönyv szerkesztése során.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Úgy szeretem Kárpátalját, hogy el nem felejthetem Erdélyt A körösfői születésű Szabó Anna évtizedekkel ezelőtt került el szülőföldjéről. Lelkész-tanár férjével, Pándy-Szekeres Dáviddal együtt a Sárospataki Református Kollégium tanáraként a kilencvenes évek elején kapott meghívást a kárpátaljai református iskolák újraindításához. Küldetéséről, szolgálatáról, hazaszeretetéről beszélt lapunknak.

hozta a zsibbadt lelkeket. A maroknyi reformátusság felújította visszakapott templomait, parókiáit, hittantáborokat indított, iskolákat épített. Ehhez társulva anyaországi, holland, amerikai, kanadai, svájci segítséggel létrejöttek az első egyházi intézmények: 1993-ban a Nagyberegi Református Líceum, 1995-ben a Nagydobronyi és Tiszapéterfalvi Református Líceum, valamint a Misszionáriusképző Iskola Tivadarfalván.

A kárpátaljai Nagyberegi Református Líceum alapító tanára, első igazgatója. Hogyan került Sárospatakról Kárpátaljára, és milyen körülmények fogadták ott? A Szovjetunió összeomlását és az Ukrajna önállósodását követő években Kárpátalja magyarsága korábban nem tapasztalt szellemi szabadságot élhetett át. A vallás gyakorlásának tilalma feloldódott, az elvett templomokat visszakapták, a nép és az értelmiség zaklatás nélkül járhatott templomba, elindult a hitoktatás, a konfirmációi felkészítés, a nyári ifjúsági táborokban hirdették az evangéliumot. Nyolcvanhét református gyülekezetben huszonkét középkorú és idős lelkipásztor szolgált. A fiatalok engedélyt kaptak a teológián való továbbtanulásra, így lassan a lelkészhiány is megoldódott. Az emberek viszont a teljes elszegényedés állapotába jutottak. A gyárak, a kollektív gazdaságok tönkrementek, a közös vagyont széthordták. A lakosság bankbetétjei eltűntek, munkalehetőség nem volt. A falvakban élők kertjükben, kis háztáji gazdaságukban termelték meg a család évi szükségletét. Az iskolák, kórházak, középületek leromlott állapota szembetűnő volt. Külföldre csak korlátozottan lehetett utazni, a határok átjárhatósága távol állt a mostanitól. A százhatvanezer főnyi magyarság a cseh, a szovjet megszállás után 1991-ben egy reggelen Ukrajna állampolgáraként ébredt fel. A kilencvenes évek elején, a kommunizmus szorításának elmúltával a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) vezetői kedvezőnek érezték az időt az iskolaalapításra. Férjemmel, Dáviddal Sárospatakon tanítottunk, amikor felkértek, hogy segítsünk az indulás nehéz munkájában. Az egyháznak az Isten biztatásán és a tettre kész egyháztagokon kívül más vagyona nem volt. A nép a szabadság soha nem tapasztalt légkörében élt. Templomba addig nem járók tömegei kezdtek el munkálkodni egyházukért. Az evangélium áldott szele átjárta és mozgásba

Hogyan viszonyult mindehhez az ukrán állam? Mindent megtett az egyházi iskolák alapításának megakadályozásáért. Ezt a Nagyberegi Református Líceum indulásánál magam is megtapasztaltam, de azt is, hogy Isten az emberi gáncsoskodásnál mindig egy lépéssel előrébb jár. Önálló egyházi iskola alapítására nem kaptunk engedélyt, így lettünk papíron a Nagyberegi Középiskola speciális osztálya, de egyházi szóhasználatban kezdettől a Nagyberegi Református Gimnázium (később líceum) vált elfogadottá. 1993 augusztusában magyarból, matematikából, bibliaismeretből és egyházi énekből tartottunk felvételi vizsgát. Az egész Kárpátaljáról odasereglő fiatalokból huszonegyen nyertek felvételt. A szeptemberi évnyitón nemcsak az iskola indulását ünnepeltük, hanem egy gyászos korszak elmúltát és egy kezdődő új világ reménységét is. Én magyart és angolt tanítottam, osztályfőnök és mindenes voltam. Osztályomban a tizenhat fiúból nyolc lelkipásztor lett, az öt leányból négy tanárnő. Az államtól a tanárok ekkor még megkapták fizetésüket, ám miután sikerült az intézményt mint alapítványi iskolát bejegyeztetnünk, nekünk már nem járt az állami támogatás. Isten csodája, ahogy azokban az években valahogy mégis mindig összejött a működéshez szükséges anyagi fedezet, tanári fizetés és rezsiköltség. Az Orbán-kormány napjainkban ezt nagylelkűen átvállalja, és gondoskodik egyházi iskoláink, óvodáink működésének költségeiről Kárpátalján. Iskolánkban az eltelt huszonhat év során hétszáztíz diák végzett, a többi református líceumban összesen kétezren.

12 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.

Szomorú hírek érkeznek Kárpátaljáról. Mi a helyzet a magyar oktatással? Az Ukrajnában uralkodó zűrzavaros politikai helyzet nem kedvez a kárpátaljai magyarságnak. Ahogy az erdélyi magyarokat,


| INTERJÚ |

„Ha újrakezdhetném, csak a tanári pályára gondolnék. De ami még ennél is fontosabb: csak Istent követve érdemes végigjárni egy életutat. Ha a Krisztust követő élet utáni vágyódást sikerült átadni a diákoknak, saját gyermekeinknek, ez több bármilyen világi tananyag átadásánál.”

2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

MÚLT ÉS JELEN A Nagyberegi Református Líceum 1993ban nyitotta meg kapuit, papíron akkor még a Nagyberegi Középiskola speciális osztályaként. Az első esztendőben huszonegy fiatal nyert felvételt az intézménybe. A 2017–2018-as tanévben százhúsz diák, köztük harminckét végzős tanult az iskolában. Az eltelt huszonhat év alatt a líceumban hétszáztíz diák érettségizett.

a történelem viharai őket is edzetté, elszánttá tették. A kedvezőtlen hírek, parancsok, törvények nem szegik kedvüket, megpróbálnak mindenáron talpon maradni. Az oktatási és a nyelvtörvénnyel kapcsolatosan is ezt látom: a végsőkig küzdenek az anyanyelvért. Reménykednek, hogy mégis lesz olyan politikai változás, amely felülírja az esztelen gondolkodást. A dokumentációt, a naplókat már régóta ukránul kell vezetni az iskolákban, hivatalokban, kórházakban. Az ukrán nyelv tanítása a kezdetektől nem átgondolt. Az 1–4. osztályon kívül nincs a kisebbségeknek írott ukrán tankönyv, és nem a beszédkészséget fejlesztik, hanem irodalmi művek részleteit, nyelvtani szabályokat magoltatnak. Az ukrán nyelvi érettségi vizsga a magyar diáknak ugyanazokat a tételsorokat tartalmazza, mint az anyanyelvi tanulónak. Ennek ellenére református líceumaink diákjai mindig jól vizsgáznak, és a felsőoktatási intézményekbe jelentkezéskor átlagosan kilencvenöt–kilencvennyolc százalékos felvételi eredménnyel jeleskednek.

Amikor huszonhat évvel ezelőtt Kárpátaljára kerültünk, azt tapasztaltam, hogy nem ismerik Erdélyt. A szögesdróttal körülzárt területen nem maradtak magyar történelemkönyvek. Nagyberegre kerülve a korábban padláson rejtegetett térkép fölé hajolva, gyertyafénynél ismerkedtünk egymás szülőföldjével: én az elszakított Kárpátalja hegyeinek, falvainak nevével, ők Erdély tájegységeivel. Ezért éreztem szükségét annak, hogy bemutassam szülőföldem, Kalotaszeg népi kultúráját. Amikor csak tehetem, gyerekeimmel hazajárok Körösfőre. A karácsonyt és a húsvétot ott töltjük, és ők felnőttként is vágynak vissza a rokonok, szomszédok közé. Gyermekeinket már kiskorukban vittük a Székelyföldre is, hogy megismerjék édesapjuk anyai rokonságát Felsőcsernátonban, Háromszéken. Székelyföldön barangolni jobban szeretünk, mint bárhol máshol a világon. Családi kirándulást ugyan egyre nehezebb szervezni, mert gyermekeink felnőttek, de Erdélybe utazni mindnyájunknak lelki szükséglet.

Milyen munkát végez a KRE tanügyi tanácsosaként? Feladatom a református líceumok munkájának összehangolása, a közös célok és látás megfogalmazása, a keresztyén értékek fenntartása, továbbadása a tanórákon, a kollégiumokban. A líceumok tanári kara főként fiatalokból áll. Az évi óralátogatásokon nem az ellenőrzés, hanem a tanácsadás, az erősítés, a segítés a hangsúlyos. Isten ajándéka az, hogy az újonnan érkező tanárok igyekeznek a magas oktatási színvonalat és a keresztyén tanári magatartást követni. A reformáció ötszázadik évfordulóján prózaíró pályázatot írtunk ki Örökségünk a reformáció címmel, ez év elején pedig gyülekezettörténeti pályázatot hirdettünk. Mindkettőre szép pályamunkák érkeztek, a díjazottak a pénzjutalom mellé Wass Albert-könyveket kaptak. Korábban a tanároknak továbbképzéseket, előadásokat is szerveztünk, de ezt már magas szinten megvalósítja a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség.

Ha újrakezdhetné, ugyanazt választaná, mint korábban? Tanárnak lenni nagyszerű dolog, ennél csak egy jobb van: keresztyén tanárrá válni. Ha Jézussal lépünk be egy tanterembe, emberi hiányosságainkat ő kiegészíti. Istennel járva bárhol szabadok vagyunk, kedvezőtlen politikai helyzetben is, ezt tanultam Kárpátalján az előttem járó, üldözést szenvedett, lágert járt lelkipásztoroktól, presbiterektől, bibliás asszonyoktól. Szolgálatunkat Isten ajándékának tekintem, életünket az ő áldása kíséri. Ha újrakezdhetném, csak a tanári pályára gondolnék. De ami még ennél is fontosabb: csak Istent követve érdemes végigjárni egy életutat. Ha a Krisztust követő élet utáni vágyódást sikerült átadni a diákoknak, saját gyermekeinknek, ez több bármilyen világi tananyag átadásánál. Sokszor szerettem volna családommal tanárként Erdélybe visszatérni, de Isten olyan erős szálakkal kötött minket Kárpátaljához, amelyek máig eltéphetetlenek. Mikes Kelemen szülőföldjére vágyódása énrám is igaz: úgy szeretem Kárpátalját, hogy el nem felejthetem Erdélyt. Honvágyam, Erdély hiánya életem végéig lelkemben sajog.  SOMOGYI

Kalotaszegről is tartott Kárpátalján előadást. Mit jelent az itthon és otthon önnek? Szokott hazalátogatni? 14 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.

BOTOND, FOTÓ: MAKÓ ANDRÁS, PÁNDY-SZEKERES DÁVID


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Az igazsággal ölni is lehet, vagy legalábbis megnyomorítani valakit egy életre. A gyermekkorban kapott durva kritika ilyen: „Kétbalkezes, ügyetlen vagy! Mindig csak útban vagy!” Ha így ripakodik rá egy apa a kisfiára, az olyan fájdalmas sebet üt, amelyet nem lehet elfelejteni. Azzal tölti majd egész felnőttkorát, hogy bizonyítsa (az apjának) az ellenkezőjét. Talán még öregen is állandóan fúr-farag, ha kell, ha nem, vagy a másik végletbe esik: soha nem fog szerszámot a kezébe, hogy bármit megjavítson, mindenhez szerelőt hív, aki ért hozzá. Mindezt amiatt, mert elhitte, hogy ő ügyetlen. Az igazsággal a szó szoros értelmében is lehet ölni, olvassuk ezt Anániás és Szafira történetében. Bár inkább a hazugság leleplezése ölte meg őket. Az első keresztyén gyülekezetről tudjuk: „Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szükség volt rá.” (ApCsel 2,44–45) Önkéntes alapon működő vagyonközösségben éltek. Nem volt tehát kötelező, mindenkinek egyéni, családi, szívbeli döntése volt, hogy javait átadja-e az apostoloknak, hogy gazdálkodjanak vele. Ki-ki, amit odaszánt, örömmel adta. Ebből kiegyenlítették az anyagi különbségeket, nem volt közöttük szűkölködő. Egymás terhét lelkiekben és anyagiakban hordozták, nem pillanatnyi érzelmektől elragadtatva, meggondolatlan, lelkes hangulatban, hanem felelősen és józanul. A Szentlélek csodája volt ez, nem magától értetődő. Volt ott kísértés is. Anániás és Szafira, ez a házaspár is úgy tett, mint a többiek (ApCsel 5,1–11). Eladták a birtokukat, és az árát letették az apostolok lába elé. De nem voltak igaz emberek, egy részét megtartották maguknak. Olyan nagy bűn ez? Félretettek öreg napjaikra. Mi volt ott és akkor a halálos bűn, hogy bele kellett pusztulni? Az, hogy nemcsak a gyülekezetnek hazudtak, hanem Istennek is. Egymással összebeszéltek, Istennek és az embereknek azonban hazudtak. A kettő mindig együtt jár. Úgy tettek, mintha. Mintha mindent odaadtak volna. Senki nem kérte tőlük, de ők nyerni akartak anyagilag és erkölcsileg is. Jutalmat, dicséretet, tekintélyt akartak. Nagylelkűnek, adakozónak mutatkoztak. Azt hitték, hogy csak emberekkel van dolguk. Isten nélkül, a Szentlélek érintése nélkül, érdekből álltak a szentek közösségébe. Egy részt adtak, nem mindent. Félmegoldás, álmegoldás, képmutatás, látszat. Ezt érezte Péter. Nem is ő ítélt, hanem a Lélek, akinek a hatalma áradt. Stressz, infarktus? Az igazság ölte meg őket? Isten Lelke. Saját hazugságuk. 

IMÁDKOZZUNK!

Köszönjük, Istenünk, hogy te beleengedsz minket olyan helyzetekbe is, amelyekben nincs más esélyünk, mint felismerni, hogy Szabadító Isten vagy! Megengeded, hogy elmenjünk a falig, ahol már nincs értelme emberi okoskodásnak. Ahol egyértelművé, kristálytisztává és ragyogóvá válik, hogy te vagy életünk megtartója, rád nézve lehet reménységünk a holnap felől. Jó ezt a kizárólagosságot megtapasztalni a te jelenlétedben, öröm átélni, hogy nálad ott is van út, ahova a mi szemünk már nem lát. Bár tudnánk mindig gyermeki bizalommal ráhelyezkedni erre a kegyelemre, elengedni az aggodalmaskodás omladozó kerítését, és bátran beledőlni gondoskodásod karjaiba! Hiszen megtartasz. Életed árán. Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

A nagy parancsolat Jézus legismertebb tanításai közé tartozik a nagy parancsolat. Az Úr két ószövetségi parancsolatot kapcsol egybe: „Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!” (5Móz 6,5); „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (3Móz 19,18) A nagy parancsolatot mind a három szinoptikus evangéliumban megtaláljuk, heti bibliai szakaszaink sorában a Márk szerinti változatot olvassuk. Perikópánkat megelőzően Jézus a szadduceusokkal vitázik a feltámadás kérdésében, és ezt a vitát hallva megy oda hozzá egy írástudó, „mivel tudta, hogy Jézus jól felelt nekik” (Mk 12,28). Megkérdezi a Mestertől: „Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?” (Mk 12,28) Csak itt, egyedül a Márk evangéliumában találjuk meg azt, hogy a fentebb idézett két ószövetségi parancsolathoz Jézus hozzákapcsol egy harmadikat, az 5Móz 6,5-öt megelőző mondatot: „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!” (5Móz 6,4; Mk 12,29) Máté evangéliumában az írástudó nem azt kérdezi, melyik a legfőbb parancsolat, hanem hogy „melyik a nagy parancsolat a törvényben” (Mt 22,36). Lukács evangéliumában a nagy parancsolatról szóló jézusi kijelentést az irgalmas samaritánus (Lk 10,25–37) példázatába ágyazva találjuk. Még a kérdése is más a törvénytudónak: „Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Lk 10,25), és miután Jézus visszakérdez, a választ maga a törvénytudó adja, nem az Úr. A nagy parancsolat rámutat a legfontosabbra, a helyes sorrendre: először Istent szeressük, majd felebarátainkat. Az elsőből azonban következik a második, ahogyan János apostol tanítja: „Ha valaki azt mondja: »Szeretem Istent«, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát.” (1Jn 4,20)  SZETEY SZABOLCS

2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Az oktatás a megmaradást jelenti Maradékon 16 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.


| REFORMÁTUS ÉLET |

Magyar iskolai előkészítő indulhat Maradékon, ha elkészül a református óvoda önálló épülete a templom szomszédságában. Mindez nagy szó: a szerémségi magyarok HEGEDŰS MÁRK központjában több évtizednyi leépülés után, a településre érkezett református lelkész vezetésével újra erősödik a közösség. A maradéki az egyetlen olyan délvidéki gyülekezet, amely nem fogyatkozik. Minka cica anyukája épp tortát süt a hároméves kicsinyének – meséli a születésnapi történetet Vajda Ruskó Éva óvónő az őt körbevevő vagy inkább rajta csüngő gyermekeknek a Maradéki Magyar Református Óvodában. A születésnapi torta gyertyái jó alkalmat kínálnak arra, hogy a mese kötött szövegéből kilépve gyorsan számoljanak egyet a gyerekek az óvónővel – természetesen magyarul. A háromig számolás mindenkinek megy, pedig nem mindegyikük jön tisztán magyar közegből. Meseolvasás közben egy-egy nehezebben érthető részt szerbül is összefoglalnak. Vajda Ruskó Éva azt mondja: az étkezéssel kapcsolatos szavakat, a színeket, a testrészeket, a foglalkozásokat, az évszakokat, az állatokat már magabiztosan tudják magyarul a gyerekek. – Az étkezéseknél magyarul imádkozunk. Nagy utat kell még megtennünk, hogy elérjék azt a szintet, hogy mindenki mindent megértsen. De ezen dolgozunk – teszi hozzá.

ELKEZDŐDÖTT AZ ÉPÍTKEZÉS Ameddig magyar nyelven tanulnak a gyerekek, addig lesz magyar jövő is a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a maradéki református óvoda június 28-i hivatalos alapkőletételén. Az óvoda átadása után háromtól egészen tízéves korukig megszakítás nélkül járhatnak majd magyar nyelvű oktatási intézménybe a délvidéki szórványközösségben élő gyermekek. Az új épület a magyar kormány Kárpátmedencei óvodafejlesztési programjának nyolcvanmillió forintos támogatásával épül fel.

HORVÁTUL MISÉZNEK A SZERBIAI FALU MAGYAR KATOLIKUSAINAK A Szerémségben háromezer magyar él húsz-egynéhány településen szétszóródva. Sok a vegyes házasság – itt azonban ez a fogalom jóval összetettebb, mint Magyarországon. Nemcsak arról van szó, hogy a házaspár egyik tagja magyar református, a másik pedig szerb ortodox, hanem arról is, hogy a Szerémségben a horvát a katolikus hitélet nyelve. Ennek az oka az, hogy az 1867-es kiegyezés Horvátországhoz csatolta a Szerémséget, ezen települések plébániái ma is horvát irányítás alatt álló egyházmegyéhez tartoznak – emlékeztet a katolikus vallású Schön Bálint, aki Petőfi-ösztöndíjasként nyolc hónapot töltött a ma Szerbiához tartozó Maradékon. Beszélgetésünk elején leszögezi: Maradékon a református egyház nagyon fontos bástyája a magyar közösségnek azért is, mert itt magyar nyelven gyakorolhatják hitüket. – Tulajdonképpen így jött létre a gyülekezet – veszi át a szót Halász Dániel maradéki református lelkipásztor. A horvát nyelvű misézés kezdetekor a maradékiak küldöttsége felkereste Josip Strossmayer katolikus püspököt, hogy magyar papot kérjenek. Kérésüket megtagadták, így átmentek a szomszéd faluba, ahol tudták, hogy van magyar és német nyelvű református gyülekezet. Meghallgattak egy magyar nyelvű istentiszteletet, majd hazatértek, és úgy döntöttek, megalakítják a gyülekezetet. A református egyház pedig küldött magyar lel-

készt. – A többségük katolikusból tért át, elsősorban a nyelvhasználat miatt lettek reformátussá – avat be a maradéki reformátusok történetébe Halász Dániel.

MÁR ÉPÜL AZ ÚJ ÓVODA Fontos szerepet vállal a maradéki református közösség: éppen óvodát építenek a templom szomszédságában, pedig a gyülekezet már működtet egy ilyen intézményt. – A jelenlegi óvoda épülete nem is óvoda, hanem gyülekezeti terem. Ha közös ebédet, bibliaórát vagy istentiszteletet tartunk, felcsavarjuk a játszószőnyeget, úgy tartjuk meg az alkalmat – magyarázza Halász Dániel. Ráadásul jogilag is lebegnek a szerb bürokráciában. – Intézményünk nem hivatalos óvoda, mert Szerbiában nem ismerik el az egyházi óvoda minősítést, csak állami és privát intézmények léteznek – teszi hozzá. Éppen ezért nem is kapnak támogatást a szerb költségvetésből, a működésüket Magyarországról segítik. Ebben a formában azonban csak három-öt éves gyerekekkel foglalkozhatnak, az utolsó évet, az iskolai előkészítőt nem tarthatják meg. – Ez még a hiányzó láncszem – fűzi hozzá a lelkész. Ha felépül és hivatalosan is óvodaként működhet majd az intézményük, az iskolai előkészítőt is megtarthatják. Ettől azt remélik, hogy még nagyobb arányban iratkoznak majd be hozzájuk a gyermekek, mint most. A tapasztalat ugyanis az, hogy 2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET | Halász Dániel

Schön Bálint

az iskolai előkészítőt szerb óvodában elvégző gyerekek akár a felét is elfelejtik annak, amit két év alatt tanultak a magyar oviban. A szülők aztán elbizonytalanodnak, és a magyar tagozat helyett végül szerb iskolába íratják csemetéiket. Pedig nagy kincs, hogy van magyar nyelvű oktatás Maradékon: 1978-ban megszűnt a magyar iskola, és évtizedeket kellett várni – 2015ig –, hogy magyar tagozat induljon a helyi iskolában.

ÖSZTÖNZŐ ÖSZTÖNDÍJAS A magyar tagozatra járó nagyobb gyerekekkel külön foglalkoznak: a gyülekezet ad otthont az iskolások napközijének, amelyben tanári segítséggel írják a házi feladatokat, tanulnak és ebédet is kapnak a gyermekek. Ott a környezet teljesen magyar: magyarul beszélnek velük, körülöttük. Színdarabot is tanultak az elmúlt hónapokban. A Maradéki Magyar Mamutok kisközösséget a Petőfi-ösztöndíjas Schön Bálint alapította meg a napközis gyermekekkel. MegtanulA Délvidék lelkészhiánnyal is ták a Gábor Áron rézágyúja című mini küszködik: Halász Dániel Maradék színházi darabot, amellyel nemcsak mellett még Újvidéken és Nagybecskereken is helyettesít. Jelenleg három délvidéki március 15-én, hanem a Vajdasági származású teológus vesz részt a magyarországi Suliszínház Fesztiválon is fellépteológiai képzésben, mindegyikük haza szeretne tek. Gábor Áront az a Milán nevű fiú menni, de még így sem fogják tudni teljes mértékben alakította, akinek szülei egyáltalán pótolni az akkorra nyugdíjba menőket. Halász Dániel nem beszélnek magyarul, mégis küa Bibliát idézi: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön löndíjat kapott a szép magyarsággal munkásokat az aratásába.” (Mt 9,37–38) – előadott szerepéért. Az ő története Mi is kérjük az aratás Urát, hogy küldjön igazolja, mekkora a jelentősége, hogy munkásokat az ő délvidéki aratásába – több mint kétszáz fiatalt küld Magyarorfogalmaz Halász Dániel. szág a Petőfi- és Kőrösi-programokban az egykori Osztrák–Magyar Monarchia és a diaszpóra területeire. ITT A STAGNÁLÁS IS ÖRÖM Schön Bálint egyébként nem csak Maradékon dolgozott: Satricán és Nyékincán is közösséget szervezett, magyart taMindennek már most látszik a gyümölcse. Ugyanis a Maranított. – A nyékincaiak hálálkodtak, hogy ott voltam közöttük. déki Református Egyházközség a Délvidék egyetlen olyan Pedig a hála a helyieket illeti, akik ott maradnak, nem költözreformátus gyülekezete, amelyben a keresztelések és a nek el, és akár reménytelennek tűnő helyzetben is küzdenek, temetések aránya kiegyenlíti egymást. Ez azt jelenti, hogy segítik a magyar megmaradást – véli az ösztöndíjas. valamennyi délvidéki református gyülekezetben több a temetés, mint a keresztelő. Nagy szó, hogy a szórványok szórISKOLABUSZPROGRAM ványában hosszú idő után sikerült megfordítani a mutatót. Ráadásul a Délvidék lelkészhiánnyal is küszködik: Halász Visszatérve az oktatásra: a felsősöket iskolabusszal viszik ÚjDániel Maradék mellett még Újvidéken és Nagybecskereken vidékre, a közeli nagyvárosba, a Petőfi Sándorról elnevezett is helyettesít. Jelenleg három délvidéki származású teológus magyar iskolába, és tanítás után hozzák őket haza Maradékra. vesz részt a magyarországi teológiai képzésben, mindegyiMég ezzel sem ér véget a maradéki reformátusok által vállalt kük haza szeretne menni, de még így sem fogják tudni telfeladatok sora, ugyanis az épülő óvoda alagsorában százötjes mértékben pótolni az akkorra nyugdíjba menőket. Halász ven személy befogadására alkalmas nagytermet alakítanak ki. Dániel a Bibliát idézi: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: Óvodai programokat, ünnepségeket fognak tartani az új kökérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az zösségi térben, amely az egész maradéki magyarság számáaratásába.” (Mt 9,37–38) – Mi is kérjük az aratás Urát, hogy ra nyitva áll majd. Az óvoda tetejére irodákat építenek, amire küldjön munkásokat az ő délvidéki aratásába – teszi hozzá a szükség is van, mert a feladatok egyre bővülnek, és ez mindig lelkipásztor.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA adminisztrációval is jár. 18 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.


| REFORMÁTUS ÉLET |

2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 19


| RE-KONSTRUKCIÓ |

Erkölcs Mondják: a keresztyénség téved abban, hogy Istennel hozza összefüggésbe az erkölcsöt. Nincs itt semmiféle Isten, akire hivatkozva egyértelműen el lehetne dönteni, mi a jó és mi a rossz. Ezt az bizonyítja a legjobban, hogy koroktól és kultúráktól függően számos erkölcsi értékrend létezik. Ez ma, a globalitás világában, amikor erkölcsi hagyományok érnek össze, és amikor minden annyira felgyorsult, teljességgel nyilvánvaló. A keresztyénség tehát ne jöjjön azzal a „hamis” nézettel, amely Istenre hivatkozva akarja megalapozni az erkölcsöt. Egyrészt sokféle, vallásilag alátámasztott erkölcsi értékrend van, másrészt léteznek ateista erkölcsi hagyományok is. Egyáltalán nem biztos, hogy megállja a helyét az a korábban bevett elképzelés, amely szerint vallás és erkölcs összetartozik, sőt feltételezi egymást. Igenis létezhet erkölcs vallás nélkül is.

Döbbenetes módon (...) a jóról és a rosszról való tudás képessége éppen az Istennel való teljes közösség megroppanásában, vagyis a rossz megjelenésének az aktusában valósult meg. (...) Még jó, hogy van megváltás. Mit lehet erre mondani? Kétségtelen, hogy az emberiség történetének mai szakaszában, amikor a régi, zárt kultúrák a technológiai és gazdasági globalizáció következtében egyre nyitottabbakká válnak, kikerülhetetlen tapasztalat az erkölcsi értékrendek sokfélesége. Nem kell tehát csodálkozni azon, hogy a korábbi, abszolútnak hitt erkölcsi normákba vetett hit helyét egyre inkább felváltja valamiféle erkölcsi relativizmus. Ennek jellemzője, hogy eltűnőben van az a hit, amely szerint a jó és a rossz közötti döntés kérdése valamiféle abszolút viszonyítási ponthoz, más szóval Istenhez lenne köthető. Ennek következtében ma már nem is lehet olyan társadalomban hinni, amelynek a közösen vallott erkölcsi normák adnák a belső összetartó erejét. Ehelyett kialakulóban van valamiféle másik hit, amely az egyént teszi meg az erkölcsi értékítéletek forrásának. Mindenki maga dönti el, mit tart jónak és rossznak, és amíg ezzel másokat nem sért, hagyni kell, hogy éljen ezzel a jogával. Az erkölcsi értékrendnek tehát nincs semmiféle „isteni” eredete, mert nincs abszolút viszonyítási pont. Az erkölcsi normákat csakis az emberek közötti megegyezés 20 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

döntheti el. Ennek a megegyezésnek a tartalma pedig ez a hit: mindenki képes arra, hogy a maga számára követendő erkölcsi értékrendet kialakítsa. Az erkölcsi relativizmus világképével az a probléma, hogy az ember döntéséhez köti az erkölcsi értékrend kérdését, ám nem tud számot adni arról a tényről, miért jelenik meg az ember világában örök, kortól és időtől, világnézeti, kulturális, politikai beállítódástól független próbatételként a jó és rossz közötti döntés képzete. Miért van az, hogy miközben ezerféle erkölcsi értékrend vitatkozik és küzd egymással, nézetek sokasága beszél arról, mi a jó és mi a rossz, addig abban nincs vita, hogy bizony létezik jó és rossz. Mitől van az, hogy létezik egyetemes erkölcsi igény, hogy tehát az ember képes arra, mi több, szinte kényszerítve érzi magát arra, hogy önmaga életét erkölcsi kihívásként fogja fel? Mitől van az, hogy értékítéleteinek zöme erkölcsi természetű? Avagy elképzelhető-e olyan ember, akiben a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a helyes és a helytelen ideája meg sem születik? Talán csak nem azért van ez így, mert az erkölcs eszméje, vagyis az a tény, hogy meghaladhatatlanul az emberlét része, túlmutat önmagán? Ami pontosan jelzi, hogy hiába akarja az ember önmagát megtenni jó és rossz mércéjének, ettől még nem tudja megszüntetni a jó és rossz létének képzetét, valamint a köztük való döntés örök kényszerét. Holott, ha valóban az ember lenne az abszolút mérték és mérce, akkor képesnek kellene lennie a jó és rossz ideájának a felszámolására is. De nem képes rá. A jó és a rossz képzete kitörölhetetlenül az emberi tudat része. Innen van az, hogy minden emberi erőfeszítést, bármi legyen is a célja, erkölcsileg kell megalapozni. Természetesen mindenki a jót akarja. Ezt hívják amúgy ideológiának. Miért van ez így? Vissza kell menni az emberi öntudat megszületésének mozzanatához, ahhoz a ponthoz, amikor – a bibliai leírás szerint – „megnyílt az ember szeme”. Döbbenetes módon ez az öntudatra jutás, vagyis a jóról és a rosszról való tudás képessége éppen az Istennel való teljes közösség megroppanásában, vagyis a rossz megjelenésének az aktusában valósult meg. Ettől kezdve az emberi sors folytonos erkölcsi küzdelem az egyetlen jóért, az Istennel való teljes közösségért a meghaladhatatlan rossz világában. Még jó, hogy van megváltás. 


| REFORMÁTUS ÉLET

|

Trianon száz éve és most A trianoni békeszerződés előzményeiről, hatásairól és a közvéleményben való megjelenéséről beszélgetett Ablonczy Balázs, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoportjának vezetője és Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet igazgatója Kanyó Ferenc történész moderálásával a Csillagponton. – Vajon mit szóltak volna az 1914-ben élők, ha valaki megmutatta volna nekik a Trianon utáni Magyarország térképét? Senki nem hitte volna el – jelentette ki Egry Gábor. Mint mondta, a politikusok számára a jövő nem a katasztrófáról, hanem álmokról, a monarchiától való elszakadás módjáról és gazdasági befolyás szerzéséről szólt, az ország felbomlásának gondolata nem volt jelen a közvéleményben. Sőt, 1918 nyarán sem gondoltak még ennyire radikális változásra. Ablonczy Balázs szerint a politikumból sokan nem vették észre, hogy a nemzetiségeknek is megvoltak a maguk ambíciói. – Az, hogy mindenki a saját kis államát akarja megteremteni, Közép-Európa egyik legfontosabb törekvése az elmúlt kétszáz évben – és még mindig nem állt meg – hangsúlyozta. A román hadsereg tiszai offenzívája után, amikor az antant felszólította Magyarországot a csapatai visszavonására, a keleti országrészek kiürítésére vonatkozó Vix-jegyzék által megrajzolt határvonal már nagyon hasonlított a későbbi országhatárra. A magyar társadalom abban reménykedett, hogy a független Magyarország kikiáltásával, Károlyi Mihály vezetésével sikerül megfelelő feltételeket elérni a béketárgyalásokon. Fontos tényező volt az osztrák–magyar közös hadsereg felbomlása, mivel a magyaroknak nem volt elég erős hadserege, hogy megvédjék magukat – vázolta a körülményeket Egry Gábor. Ablonczy Balázs hozzátette: Teleki Pál már 1918 végén írt olyan leveleket Amerikába, amelyekben megjelent, hogy négymillió magyart fognak elcsatolni, 1919-ben pedig már a lapokban is olvasható volt, milyenek lehetnek az új határok – maga a békeszerződés aláírása viszont így is hatalmas ütés volt. Egry Gábor arra is kitért, a béketárgyalásokra való felkészülés része volt az a propaganda, amellyel azt remélték elérni, hogy a nép akaratán keresztül befolyásolhatják a világ döntéshozóit – ennek még a mai történeti tudatra is hatása van. E propa-

ganda részei voltak a jelszavak, térképi ábrázolások, a szétszakított ország képe és a karikatúrák, amelyeket már az aláírás előtt elkezdtek gyártani, azonban az egész mögött megjelent a felelősséghárítás is. A határon túl maradtak élményeiből és személyes elbeszéléseikből az látszik, hogy a társadalom mindennapi élete összefonódott, a helyi életvilágok szorosan összekapcsolódtak, így például a magyar– román együttélés is szoros volt. 1918 novemberétől azonban elindult a tömeges menekülés, némely településekről eltűnt az elit, és azok maradtak, illetve azok kapcsolódtak be a román társadalomépítésbe, akiknek már megvolt az együttéléshez a háttere, ismerték a nyelvet, vagy egyszerűen nem volt lehetősége a távozásra. A meneküléstörténetekből kiderül, mennyien belebetegedtek, sokan beleőrültek ebbe a helyzetbe. Az érdeklődők a Trianon 100 adatbázisában 16000 menekültről olvashatnak. Egry Gábor beszámolójából kiderült, hogy a magyar társadalomnak volt olyan csoportja, amely hamar eltűnt az elcsatolt településekről, ugyanakkor egy sor közszolgáltatási munkát az új állam sem tudott a régi alkalmazottak nélkül működtetni. Például a resicai postamestert nem tudták eltávolítani tisztségéből, mert nem volt elég román nemzetiségű tisztviselő, hogy lecseréljék. Az állami és közalkalmazottakat megyei szinten vizsgálva kiderült, Romániában a harmincas évek közepéig a kisebbségek számarányuk szerint voltak jelen a közigazgatásban. A rendszer működtetéséhez a magyar alkalmazottakra is szükség volt tehát – ezt a román közigazgatás is belátta, csak nem merte nagydobra verni. Ha bizonyos értelemben igazságosabb lett volna a békeszerződés – például jobban figyelembe veszi a nyelvi határokat –, a probléma nagyságrendje is más lett volna, de a revíziós nézeteket nem változtatta volna meg. Megjelent az érzelmi kötődés a nagy Magyarország képéhez, és az elszakított helyek iránti fájdalmas vonzalom is máig megmaradt – a politikának pedig szembe kell néznie azzal, hogy ezek nem változnak. Egry Gábor azt vallja, diaszpóranemzetként az emlékezés során az összetartozás gondolatára kell fektetni a hangsúlyt, mégpedig anélkül, hogy mai vagy egykori határok közé szorítanánk a magyar nemzetet.  BEREKMÉRI GABRIELLA, FOTÓ: SIPOS ESZTER 2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

„…vele tűrök, vele szenvedek…”

LAPJA

REFORMÁTUSOK

PETRŐCZI ÉVA

Mint annyiszor, az idei nagyon szeszélyes, viharokkal átszőtt nyáron is találkozhattam egyik szép, régi hitéleti szövegünk, ezúttal a házastársi eskü egyetlen mondattöredékének megtestesülésével, hétköznapi élethelyzetbe épülésével. Méghozzá ott és ahol a legkevésbé számítottam rá: egy gyógyfürdőben, nyakig a termálvízbe merülve. Egészen pontosan akkor, amikor az egyik velem szemközti, árnyékos ülőpadkára szép, rokonszenves, kora harmincas házaspár telepedett le. Ez még önmagában nem lett volna csoda, azonban az igen, hogy az egyenletesen barnára sült, világítóan kék szemű férfi egyfolytában simogatta-becézte felesége finom vonású, hatalmas szalmakalappal árnyékolt arcát. Amelynek harmóniáját még az sem tudta megtörni, hogy a fiatalasszonyon szétszórtan, de erőteljesen a pigmenthiány hatalmas fehér foltjai látszottak. A férj minden mozdulata, halk, nyugtató beszéde üzenet volt, sőt, több annál: igazi szerelmi vallomás. Minden gesztusa arról árulkodott, hogy olyan ember, aki komolyan veszi és szó szerint követi a „…vele tűrök, vele szenvedek…” ígéret szépen hangzó, de sok-sok kapcsolat esetében soha meg nem valósuló szavait. Bevallom, alig tudtam levenni a szememet róluk, olyan szépek voltak így, együtt: egyikőjük fiatalsága teljes szépségében, a másik egy látványos, nők esetében különösen is zavaró tünet fogságában. Az egyes vélemények szerint genetikai hátterű, mások szerint stressz okozta pigmenthiány, a vitiligo kezelése hos�szadalmas és bonyolult folyamat. Egy azonban bizonyos: a gyógyfürdőben látott ifjú feleségnek az átlagosnál jobbak a gyógyulási, vagy legalábbis javulási esélyei, hiszen férje természetes kedvességű, lovagias viselkedése ehhez kellő lélektani hátteret nyújt. Mindenki, akinek nem csupán az elhangzás napján, az esküvő emelkedett hangulatában jelent valamit ez a fogadalom, ehhez az ismeretlen férfihoz hasonlóan tudja enyhíteni-oldani párja betegségeit, testi és lelki megpróbáltatásait. Hiszen Isten ezért teremtett Ádámokat és Évákat. Igaz és igazi szövetségesül, nem pedig – mert, fájdalom, ilyen is van bőven manapság – a közösségi oldalakon osztogatható dísztrófeaként, akivel a külvilág előtt nagyképűen, birtokosi önérzettel lehet „villogni”! Nyáron, a testi gőg kitüntetett időszakában jusson eszünkbe ez is. 

LXIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM, 2019. AUGUSZTUS 25. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Célegyenesben az új énekeskönyv A TAHI EGYHÁZZENEI HÉTEN JÁRTUNK

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... ..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| REFORMÁTUS ÉLET

|

Biblia, busz, misszió Különös kezdeményezést ismerhettek meg azok, akik július közepén megtekintették az Erdélybe immár harmadszor ellátogató bibliabuszt. Több mint tíz évvel ezelőtt például a nagyváradiak meghívására érkezett a Partiumba, a reformáció október 31-i ünnepe alkalmából járt Nagyváradon, de ellátogatott Szatmárnémetibe, Nagykárolyba, Bihardiószegre, és megfordult Zilahon, Mérában és Kolozsváron is. Idén egy nagygalambfalvi gyerektábor szervezőitől érkezett a meghívás, a bibliabuszosok ezt kötötték össze egy kéthetes erdélyi körúttal. Az alapítvány két tagja, Andreas Schmidt és Stephan Naumann a kolozsvári Apafi Mihály Kollégium udvarán leparkoló buszon beszél a kezdeményezésről és tapasztalataikról. A kiállítást 1992-ben hozták létre Németországban. – Akkor olyan sok meghívást kaptunk, hogy a projektet még egy évvel meghosszabbították – mondja Andreas, és kérdésünkre, hogy ez az év azóta is tart-e, mosolyogva válaszolja: ez már a harmadik busz, amely rója a sok ezer kilométert. A bibliabusz több mint ezer helyen fordult meg, nagyrészt Németországban járnak falunapok, városnapok alkalmával. Néha egy-egy város sétálóutcájába állnak be, hogy a kiállítást minél több embernek, a fiataloknak is bemutassák. Ezzel párhuzamosan pedig különböző csoportoknak, iskolai osztályoknak tartanak előadást a Bibliáról. De nem csak Németországban ismertetik a kiállítás anyagát: jártak Lengyelországban, Csehországban, és megfordultak már Magyarországon is. Idén az erdélyi körút alkalmával Székelyudvarhelyen is megálltak, ahol a városban megrendezett autóversenyre kilátogatóknak is köszönhetően az első napon több mint ezren léptek fel a buszra. Júliusban a kolozsvári négynapos állomásuk ideje alatt napi harminc-ötven személy tért be a kiállításra. A város ugyanis a

nyári időszakban szinte kiürül: a vakáció és a szabadság miatt kevés volt a kíváncsiskodó. – De ez nem is olyan nagy baj – teszi hozzá rögtön Stephan Naumann –, mert ilyenkor legalább lehetőség nyílik hosszabb, tartalmasabb beszélgetésekre is. A busz emeletén kisebb mozit alakítottak ki, ahova akár húsz-huszonöt személy is befér: itt a gyermekek a kiállítás anyagával kapcsolatos filmet nézhetnek meg. A busz előtti sátrakban a több száz évig használt nyomdai technológia nézhető meg az ólomszedéstől a kézi nyomtatásig. A busz alsó szintjén azokat a régi alapanyagokat lehet szemügyre venni, amelyekre több ezer évvel ezelőtt írták a bibliai szövegeket: kecskebőrt, pergament, agyagot. Ezek mellett mintegy harminc – többek között héber, görög, arab, tamil, koreai, japán vagy hindu – nyelvre lefordított Bibliát lehet kézbe venni, lapozgatni. A két szervező különben nem teológus vagy lelkipásztor, ahogy gondolnánk. – Az a mesterségem, mint Jézus apjának: ács vagyok – válaszolja kérdésre kissé tréfásan Andreas –, Stephan pedig autószerelő. A két férfi már az indulás évében, 1992-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, és azóta lankadatlanul járja a kelet-európai térséget, szervezi a kiállítás anyagát, tartja az előadásokat. – A változások után leomlott a berlini fal, mi pedig Nyugat-Németországból vittük át busszal a Bibliát a keleti országrészbe. Ez volt kezdetben. De aztán láttuk, milyen sokan nem tudnak, vagy nem akarnak tudni a Biblia létezéséről, ezért elhatároztuk, hogy ahol csak lehet, népszerűsítjük. Ha a Biblia nem létezne, akkor például Németországban csak két hivatalos szabadnap lenne. A keresztneveink nagy része is a Könyvek Könyvéhez kapcsolódik, számos szófordulat, közmondás, sőt szinte egész európai kultúránk abból ered. Ezért szükség van arra, hogy ezeket a tényeket megismertessük az emberekkel. Mi pedig ezt az ismeretterjesztést a bibliabusszal próbáljuk végezni – vallja Andreas Schmidt, a „misszionárius ács”.  SOMOGYI BOTOND 2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 23


| REFORMÁTUS ÉLET |

Lehetőség, közösség, RefoRom FARKAS ZSUZSANNA

Esély – ha egyetlen szóval kellene összefoglalni a Budapesti Református Cigány Szakkollégium jelentőségét, ez lenne az. Az intézménybe idén felvételizőket arról kérdeztük, honnan érkeztek, hogyan találtak a RefoRomra és milyen terveik vannak.

– Ez a kollégium a befogadás és az elfogadás helyszíne – de nem miattunk. Küldetésünket az Istenben való fejlődés határozza meg – köszönti a felvételire érkezőket Topolánszky Ákos lelkipásztor. – A célunk az esélyteremtés. Szeretnénk, ha egymás terhét hordozó módon teljesítenénk ki egymást – teszi hozzá az intézmény lelkésze. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat részeként 2016-ban életre hívott Budapesti Református Cigány Szakkollégium, vagyis a RefoRom célja a roma származású vagy hátrányos helyzetből érkező, egyetemi képzésben tanuló hallgatók támogatása. A szakkollégium nyújtotta lehetősé24 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.

gekre nagy igény mutatkozik: augusztus 10-én tizennyolc fiatal felvételizett az intézmény mindössze három ösztöndíjas helyére.

ÚJ ÉLETHELYZET, MEGTARTÓ KÖZÖSSÉG Az intézménybe felvételt nyerő fiatalok minden tanévben ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést és mentori segítséget kaphatnak, emellett idegen nyelvi képzésben és szakmai programokon vehetnek részt. Utóbbinak része a cigányság történetével, kultúrájával és hagyományaival foglalkozó műhelymunka is. A mindennapok lelki hátterét bibliaórák, közös beszélgetések és istentiszteletek adják, amelyek folyamatosan formálják a RefoRomban tanulók közösségét. Ez az összetett és sokrétű lehetőség tetszett meg Nagy Richárd Tihamérnak is, aki az interneten böngészve talált rá a szakkollégiumra. – Azt írták, hogy roma származású, hátrányos helyzetű diákoknak nyújtanak szállást, közös időtöltést, szakmai segítséget és nyelvtanulást. Mindezek-


| REFORMÁTUS ÉLET |

JÓ CSAPAT VÁR! Hasonlóan gondolkodik Tóth Kamilla is, aki jövőre végez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus zongora szakán – azonban ehhez középfokú nyelvvizsgára van szüksége. – Az ide járó barátaimtól hallottam a RefoRomról. Nekem a legfontosabb szempont a nyelvvizsga, így én nem laknék itt, de a különböző programokhoz és a nyelvi felkészítéshez csatlakoznék – magyarázza a lány. Kamilla számára a zene az élet szerves része, már ötéves korától zongorázik, idén elnyerte a Cziffra Fesztivál Országos Zongoraversenyén a legjobb Dubrovay László-mű előadásáért járó különdíjat, emellett az Orosz Nemzeti Balettel is turnézott Angliában. – A diploma után szeretnék utazni, világot látni és koncertezni – ehhez is szükségem van a nyelvtudásra. Nem tudom elképzelni, hogy mást csináljak, ez számomra hivatás és kikapcsolódás is. Nehéz szakma ez, ahol nem könnyű érvényesülni és megtalálni a saját helyem, de azért igyekszem, hogy sikerüljön – mondja Kamilla. Ehhez látja különleges lehetőségnek a RefoRom nyelvi képzését, és bízik benne, hogy utolsó tanévére a közösség tagja lehet. –Bár a neten olvastam, hogy itt jó csapat vár, ezt ma tényleg meg is tapasztalhattam – teszi hozzá.

NEM VERSENY KERESZTYÉN SZEMLÉLETTEL A szakkollégium szabadidős és tanulmányi életet segítő közösségi tereiben és az intézmény falain túl is rendszeres szakmai, kulturális, művészeti, közéleti és önkéntes alkalmakat szerveznek a hallgatóknak. Ennek célja, hogy a jövő értelmiségének szellemi, lelki, testi fejlődéséhez egyaránt izgalmas, stimuláló közeget teremtsenek, ahol az egyéni és közösségi értékeik is megerősödhetnek, kibontakozhatnak. Bővebb információ a RefoRom honlapján olvasható.

re szükségem lenne – fogalmaz az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának leendő hallgatója. Richárd Kisújszállásról érkezett, és szeptemberben kezdi meg egyetemi tanulmányait. Úgy érzi, az új élethelyzet miatt nagy segítség lenne számára a református szakkollégium közössége. – Kiskoromban megkereszteltek, a református vallást pedig otthon, a Móricz Zsigmond Református Gimnáziumban ismertem meg – idézi fel. Mint mondja, ha most nem sikerülne a felvételi, jövőre mindenképp megpróbálná újra: – Az itt töltött néhány óra hangulata is remek volt, mindenki nagyon segítőkész. Biztosan jó az egyetem kollégiuma is, de itt erősebb közösséget és szakmai lehetőségeket látok.

– Számomra édesapám volt a minta, aki tanítóként mutatta meg, hogyan lehet segíteni a hátrányos helyzetű gyerekeket – fogalmaz Oláh Zoltán. A fiú is júliusban tudta meg, hogy felvették a Testnevelési Egyetem osztatlan testnevelő–gyógy­ testnevelő–egészségfejlesztő tanári szakára. Zoltán életében nagyon fontos a sport, egy percig sem volt kérdés, hogy ebbe az irányba induljon el: hatéves korától rendszeresen edz, tavaly decemberben pedig Kempo Newaza világbajnoki ezüstés bronzérmet szerzett. – Éppen a barátnőm családjával nyaraltunk a Balatonnál, amikor megtudtam a felvételi eredményét. Soha sem éreztem még ahhoz foghatót, mint amikor kiderült, hogy államilag finanszírozott képzésbe kerültem – idézi fel kérésünkre. Mint mondja, nem annyira biztos az anyagi helyzetük, hogy Budapesten albérletet tudjanak fizetni, ezért pályázta meg a RefoRom ösztöndíját. – Azt hiszem, itt még jobban megismerhetem a cigányságot és erős közösséghez tartozhatok – mondja a hatvani fiatal, akinek több ismerőse is elismerően szólt a szakkollégiumról. Ha nem sikerül idén felvételt nyernie, megpróbálja az első tanévet „feljáróként” végigcsinálni – szintén mások tapasztalatai alapján tudja, hogy egy év még teljesíthető ingázva, habár nem könnyű feladat. – Ha most nem jutok be, jövő nyáron újra megpróbálom. Eddig nagyon tetszik itt, a srácokkal kapcsolatban sem azt érzem, hogy versenyeznünk kellene egymással a helyekért, mindenki külön egyéniség, megérdemlik, hogy bejussanak – hangsúlyozza Zoltán.  FOTÓ: ASSZONYI ESZTER

2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

„Diákanyag” és „tanáranyag” Elszaporodtak nyelvhasználatunkban az -anyag utótagú összetételek. Ezek jó része nem kifogásolható, például: „A klasszikus szónoklattan (idegen nevén: retorika) szabályaiban óriási nyelvi, stilisztikai és hatáslélektani tudásanyag halmozódott fel”; „Megvizsgálták, miként változott meg az elmúlt harminc évben a főbb általános iskolai tantárgyak ismeretanyaga”. Ám stílustalan és visszataszító, ha élőlényekre, és főleg, ha emberekre alkalmazzák. „Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legjobb versenylóanyaggal.” Illetve: „A néptánctáborba idén is kiváló gyerekanyag érkezett: az ország különböző pontjairól, a legkiválóbb táncműhelyekből jöttek a fiatalok”; „Milyen a gyerekanyag? – kérdezem az igazgatónőt”; „A tanáranyag minősége az elsődleges!”; „Az elitegyetemek erőssége elsősorban a szelekciós képességből fakadó erős diákanyag”; „Több laptársunk elemezte a műsorban felvetett témákat: a szabad orvosválasztást és az orvosanyag érdekeltségét a gyógyításban”. A versenylovas mondatba a szóban forgó mellett még egy divatszót (rendelkezik) préselt a szerző. Ezeket elkerülve: Magyarországnak vannak a legjobb versenylovai. A többi közlésben ugyancsak mellőzendő az -anyag utótag, és törekedni kell a stílusos fogalmazásra: a néptánctáborba tehetséges, ígéretes tánctudású gyerekek érkeztek; Milyen színvonalú a gyerekek ismeretanyaga, szorgalma, magatartása?; az egyetemek erősségei a kitűnő képességű diákok (pontosabban: hallgatók); a tanárok felkészültsége és hivatástudata az elsődleges; az orvosok (az orvostársadalom) érdekeltsége. A magyar nyelv „lelkünk lelke, szívünk vére” – írta Jókai Mór az egyik versében. E szép gondolat kötelez, többek között arra, hogy kerüljük a gyerekanyag, a diákanyag, a tanáranyag és az ezekhez hasonló otromba összetételeket. Reméljük, az e hasábokon közzétett fejtegetéseink értő „olvasóanyagra” – szabatosan: értő olvasókra – találnak.

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (LY, Ö, N, T, K). 13. Történésznő, egyetemi tanár, keresztneve kezdőbetűjével. 14. Véres kezű római császár, eredeti helyesírással. 15. Hegy páros betűi. 17. Állandóan veszteséges vízháztartású helyre jellemző. 19. Ritka férfinév. 21. Már az elején őstehetség! 23. Vércsoport. 24. Ókori nép a mai Lengyelország északi részén. 26. Talál. 27. Kén-monoxid. 28. Deszkát simít. 30. Francia férfinév. 32. Én és … (Karinthy Frigyes). 34. … Dagover, német színésznő. 35. Csavarkötésben szereplő vékony fémlemez. 36. Felszólítás közeledésre. 38. Laktanyai ülőalkalmatosság. 40. Egymást Segítő Egyesület, röviden. 41. Fajon belüli kisebb csoport. 43. Indiai falu Gudzsarát államban (RALOL). 45. Végső nyugvóhely. 47. Közel-keleti arab emírség. 49. …-szigetek, a Csendes-óceán északi részén húzódó szigetlánc. 51. Levélminta. 53. Roráté fele! 55. Nyomatékos kötőszó. 56. Ösztökél. 57. „Bubu” becenévre hallgató válogatott kosárlabdázó, edző (Judit). 59. Rövid angol férfinév. 60. Az ámítás istennője a görög mitológiában. 61. Ipari tanuló. 63. Jelenleg. 64. Bőr betűi keverve. 65. Amerikai egészségügyi katona, aki megkapta a Becsület Érdemérmet (Desmond Thomas DOSS). 67. Bútordarab. 70. Türr Lajos. 71. Nemzetközi szervezet névbetűi. 73. Különleges technikával dolgozó festőművész (Zita). Függőleges: 1. Himfy névjele. 2. Mutatószó. 3. Menyétféle. 4. Vidéki a végén! 5. Nemesi család Szerém vármegyéből. 6. Cseh író (Bohumil). 7. Faforma óriás Tolkien műveiben. 8. Berlini angyal! 9. A tea alkaloidja. 10. Török gépkocsijelzés. 11. Ada …, olimpiai bajnok holland úszónő. 12. Egy személy testi-lelki növekedésének elősegítése. 16. Az idézet második része (B, E, Á, I, Ö). 18. Divatjamúlt. 20. Előkelőséget mutató részlet (két szó). 22. Japán elektronikai nagyvállalat. 25. Sámson kedvese. 28. Színművész (Zoltán). 29. Zeneszerző, zongoravirtuóz (Ferenc). 31. Mányoki Ádám. 33. Kattogás. 35. Belül takar! 37. Összeadja a jegyespárt. 39. Megneheztel. 42. Sapienti …, bölcsnek elég. 44. Román. 46. Tintafelvivő eszköz. 48. Népi hosszmérték. 50. Türingiai német falu (UDER). 52. Dél-afrikai autójel. 54. … Rolland, Nobel-díjas francia író. 57. A Pireneusok nyugati részén élő nép. 58. Ág. 62. Cavum …, az orrüreg orvosi neve. 64. Pénzintézet. 66. Több ázsiai ország váltópénze. 68. Tömény páratlan betűi. 69. A YMCA/YWCA magyarországi tagszervezete (Keresztyén Ifjúsági Egyesület). 72. Név nélkül, röviden. 74. Pertu. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Aki műveli földjét, jóllakik kenyérrel, – de aki hiábavalóságokat – hajszol, az esztelen.

 ARANY LAJOS

26 Reformátusok Lapja

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

2019. augusztus 25.


| GYERMEKEKNEK |

ha Debóra is vele megy. Debóra vállalta ezt, és minden úgy történt, ahogyan megprófétálta: Isten megsegítette Izráel népét. A közeli patak kiáradt, a kánaáni sereg harci kocsijai pedig beragadtak a sárba.

Három nagy bíra  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Azt már tudom, hogy a honfoglalás utáni időkben a bírák vezették Izráel népét, és hogy kivételesen volt köztük nő is. Hogyan került közéjük? A Biblia egyetlen női bíráról tud, aki tényleg kivétel, mert egyben prófétanő is volt. Debórának hívták, és nagy tiszteletnek örvendett Efraim hegyvidékén. Általában egy pálmafa alatt ült Ráma és Bétel városa között. Ha valakinek valamilyen ügyes-bajos dolga volt, ott felkereshette őt, és Isten segítségével Debóra igazságot tett. Nem is tett mást, csak ült a fa alatt, és békítette a veszekedőket? Nem hiszem, hogy emiatt került bele a Bibliába. Csak volt valami hőstette is... Az az időszak nem arról volt híres, hogy a nők hőstetteket vittek volna végbe. Az asszonyok általában odahaza tartózkodtak, ellátták a családot, a gyerekeket. Debóra azonban más volt, mint a többi asszony. Őt Isten a prófétálás lelkével áldotta meg, ezért olyan dolgokat tudott, amelyeket senki más a népéből. Akkoriban már húsz éve Jábin, egy kánaáni király uralkodott Izráel népén. Isten kijelentette Debórának, hogy Bárák lesz az a hős, aki megmenti a zsidókat a sanyargatástól. Igen ám, de Báráknak nem volt elég mersze szembeszállni a kánaáni sereggel, amely kilencszáz harci kocsiból állt. Azt mondta, csak akkor vezeti a sereget, hogy-

Mondom én! Mondom, hogy a bírák mind nagy hősök voltak! Nem feltétlenül. Vagy legalábbis kezdetben nem mindegyik. Ott volt például Gedeon, aki hatalmas hőstettet vitt véghez: háromszáz katonával legyőzte a midjáni és amáléki sereget. Csakhogy ő sem született hősnek, eléggé félős legényke volt. Amikor az Úr elküldte hozzá az angyalát, egyértelmű üzenetet kapott Gedeon: „Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged!” De ne gondold, hogy Gedeon azonnal szaladt levágni az ellenséget. Elkezdett alkudozni, jeleket kért, hogy biztos lehessen benne, valóban az Úr üzenetét hallotta-e. Végül harminckétezer embert gyűjtött maga köré, velük indult volna csatába. De az Úr sokallta a sereg létszámát, mert ismerte a zsidókat. Tudta, hogy könnyen dicsekvőkké válnak. Ezért csökkentette a létszámot háromszázra, hogy rájöjjenek: csak Isten erejével győzhetnek. Persze Gedeon továbbra is félt a csatától, ezért Isten újabb jelet adott neki. Ekkor már hitt, és a félelme is elpárolgott. De amíg csak magában bízott, bizony ő sem volt valami nagy hős. És Sámson? Ő azért nagy hős volt, nem? Nagynak nagy, az biztos. De ő is csak azért, mert Isten már születése előtt tudta, hogy mi lesz Sámson feladata: az, hogy megszabadítsa Izráel népét a filiszteusoktól. És ezt végtelen nagy erejével meg is tette, vagy legalábbis elkezdte. De igazság szerint elég sokszor ment a saját feje után. Ennek mindig meglett a következménye. Legnagyobb bűne az volt, hogy beleszeretett egy filiszteus lányba. Pedig Isten határozottan megtiltotta, hogy a kánaáni népekkel keveredjenek a zsidók. Persze ennek a szerelemnek nem lett jó vége: Delila elárulta Sámsont a filiszteusoknak. Levágta Sámson haját, amelyben az ereje volt, így a filiszteusok könnyűszerrel elfogták a nagy erejű harcost, megvakították, és szörnyű rabszolgamunkára ítélték. De végül Isten mégis visszaadta Sámson erejét, és ő bosszút tudott állni a filiszteusokon. Igaz, maga Sámson is meghalt, de halálával beteljesítette, amire Isten elhívta, hogy megmutassa a népének, le lehet győzni a filiszteusokat.  2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

ESEMÉNYEK

Szeptember 8. Pápa | A Pápai Református Teológiai Akadémia vasárnap 14 órától tartja tanévnyitó ünnepi közgyűlését az Ótemplomban (Fő utca 6.). Igét hirdet Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője. Szeptember 14. Budapest | Az Ars Sacra Fesztivál nyitott templomok napja keretében szombaton 19 órakor az óbudai református templomban (III. Kálvin köz 4.) hangversenyt tartanak J. S. Bach műveiből. Közreműködik Jekl László (basszus), valamint a Savaria Barokk Zenekar tagjai: Vitárius Piroska (hegedű), Lang Ildikó (hegedű), Karasszon Dénes (gordonka), Várallyay Ágnes (csembaló). Művészeti vezető: Németh Pál (fuvola).

ÁLLÁS

A váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium teljes munkaidős pedagógus-álláshelyeket hirdet: kereskedelmi szakoktató, vendéglátóipari szakoktató, vendéglátóipari szakmai tanár, biológia–kémia–természet-­ ismeret szakos tanár, magyar–történelem szakos tanár, testnevelés szakos tanár, angol nyelvtanár, református vallástanár, informatika szakos tanár, matematika szakos tanár. Önéletrajzot, a végzettséget igazoló dokumentumok másolatát a keri.vac@refor­ matus.hu címre várják.

Püspöki látogatás Nürnbergben A Nürnbergi Magyar Református Gyülekezetben tett látogatást július 28-án Steinbach József püspök. A májusban beiktatott lelkipásztorral, az egykori pápai diák Petzold-Fekete Ivettel közösen szolgáltak az istentiszteleten. A gyülekezetnek a nürnbergi református Szent Márta-templom ad otthont. Bár már a második világháború után tartottak magyar nyelvű istentiszteletet Nürnbergben, 1982-ben merült fel az igény, hogy az ott élő és oda érkezett magyarok rendszeresen tarthassanak istentiszteleteket, ezzel megtéve az első lépést a gyülekezet megalapításához. Az első alkalmat 1983. január 23-án tartották, 1993-ban a magyar gyülekezet a német gyülekezet részévé vált. A közösségben kéthetente tartanak istentiszteletet, havonta bibliaórát, gyermekalkalmakat, évente kétszer pedig közös istentiszteletet a német gyülekezettel. Céljuk, hogy szeptembertől Regensburgban és Würzburgban is elindíthassák a lelkigondozói szolgálatot. A gyülekezet különösen is fontosnak tartja, hogy hitét gyakorolva, identitását megőrizve, magyar nyelven hirdethesse és hallgathassa Isten Igéjét.  REFDUNANTUL.HU

A HÉT KÉPE

Fábián-Tóth Hajnalka restaurátor tartja kezében néhai Szabó János református lelkész restaurálás alatt álló esperesi koszorújának darabjait a Debreceni Református Kollégium Múzeumában. Szabó Magda író nagyapjának, Szabó János esperesnek a tisztsége huszonötödik évfordulójára kapott koszorúja néhány hónapja került a múzeum tulajdonába.  FORRÁS: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT 28 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.


| EGYHÁZI ÉLET |

NAPKÖZIS BIBLIAI TÁBOR DÉGEN

Felhívás új és jelenlegi ökogyülekezeteknek Újra keresztyén közösségek jelentkezését várja tagjai közé az Ökogyülekezeti Mozgalom. Azok a keresztyén gyülekezetek, egyházi közösségek és intézmények – óvodák, iskolák, kollégiumok, felsőoktatási intézmények, idősotthonok –, amelyek szemléletükkel, önkéntes működésükkel aktívan tesznek a teremtett világ megóvásáért, ökogyülekezeti címre és díjra pályázhatnak. Az ökogyülekezeti címre jelentkezők önkéntes alapon – mind lelkiekben, mind a gyakorlatban – betartják az alábbi alapvető célokat: • megünneplik a Teremtés hetét (szeptember utolsó vasárnapjától kezdődő hét), • évente legalább egyszer szabadtéri alkalmat (áhítatot, közös imádságot, éneklést) tartanak, • rendszeresen imádkoznak a teremtett világ megőrzéséért, • gyönyörködnek az ajándékba kapott teremtett világ szépségében, • a teremtett világ megőrzésében globálisan gondolkoznak és lokálisan cselekszenek, • erőforrásainkat mértékletesen és takarékosan használják, • teremtett társainkra, a növényekre és állatokra is tekintettel vannak, • krisztusi szeretettel fordulnak a gyengék és elesettek felé, • hétköznapi működésükben és szolgálataikban is törekednek a teremtésvédelemre, például újrapapírt használnak kétoldalas nyomtatásban, elsősorban elektronikus levelezést folytatnak, felhívják a figyelmet a felesleges nyomtatás elkerülésére, energiatakarékos izzókkal világítanak, nem pazarolják a vizet, • vállalják, hogy a teremtésvédelmi eseményekről beszámolnak, a prédikációkat, gondolatokat, imádságokat megosztják az ökogyülekezeti közösséggel, és bekapcsolódnak a Károli Gáspár Református Egyetem Ökogyülekezeti Műhelyének programjaiba.

A dégi gyülekezet július 1. és 7. között tartotta ökumenikus napközis táborát a gyülekezeti ház és a templom közös udvarán. A hét célja az volt, hogy bibliai történeteken keresztül ismertessék meg a gyerekekkel a meghallgató, megsegítő és gondviselő Istent. A reggeli áhítatok szolgáltak az adott nap bibliai csoportfoglalkozásának alapjaként, a kötetlen programban többek között kézműveskedés, sport, éneklés, siófoki strandolás is szerepelt, az egyik éjszakát pedig a gyülekezeti ház udvarán, sátorban töltötték a gyerekek. A már hagyományos egész napos kirándulást ez évben Csákberénybe és Csókakő várához szervezték. A tábor létrejöttét a Mezőföldi Református Egyházmegye, a Dégi Református Egyházközség, a helyi önkormányzat, helyi vállalkozók, valamint a szülők segítették és támogatták, a gyülekezet tagjai pedig az ennivalóról és a gyerekek felügyeletéről gondoskodtak.  REFDUNANTUL.HU

ÁLLÁS

A Kistarcsai Református Egyházközség hit­oktatót keres tíz óra megtartására, amelyből nyolc óra iskolai, két óra óvodai csoport. Jelentkezni a 06-30-6384737-es telefonszámon lehet.

ÖKOGYÜLEKEZETI DÍJ Azok az ökogyülekezetek, amelyek három éven keresztül megvalósítanak egy általuk kidolgozott teremtésvédelmi programot is, jó példát mutatva a teremtett világ megőrzéséhez, ökogyülekezeti díjra is pályázhatnak. A pályázati folyamat háromlépcsős: ökogyülekezeti cím elnyerése, majd három évre szóló teremtésvédelmi programterv benyújtása az Ökogyülekezeti Tanácshoz, végül a harmadik év végén beszámoló készítése a teremtésvédelmi program megvalósulásáról. A beszámolót az Ökogyülekezeti Tanács fogadja el, és e testület dönt az ökogyülekezeti díj adományozásáról. A teremtésvédelmi programmal kapcsolatos ajánlásokat az Ökogyülekezeti Mozgalom honlapján, a www.okogyulekezet.hu oldalon tették közzé. A kidolgozott programokat az info@okogyulekezet.hu címre várják. Jelentkezési határidő: szeptember 10. Az ökogyülekezeti cím és díj adományozásáról a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Tanácsa dönt, a díjakat a Teremtés hetében adják át.  FOTÓ: SZABÓ ZSOLT 2019. augusztus 25.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Csalóka Ernőt, a kolozsvár-újalsóvárosi gyülekezet segédlelkészét kérdeztük.

1

Mi az, ami igazán megfogja a hivatásában? A lelkészi szolgálat sokrétű, sok minden belefér, viszont az alapvető, hogy az embereket közelebb vezessük Istenhez, foglalkozzunk a hitéletükkel, figyelmet fordítsunk a lelkigondozásukra, a kapcsolatukra Istennel – ezt szeretem benne. Minden más csak járulékos tényező, e köré épül fel. Igyekszem fenntartani az egyensúlyt, hogy lássam az egésznek a valódi célját, a magvát, és ne vesszek el a mindennapi rohanásban, a teendők sokaságában.

Csalóka Ernő Maros megyei, havadi származású, 2011-ben felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. Két év segédlelkészi szolgálat után a kolozsvár-újalsóvárosi, ismertebb nevén a Pata utcai gyülekezetből Székelyabodra megy szolgálni. Egy éve házas, feleségével együtt készülnek az új környezet kihívásaira.

3

Van olyan ige, amely vezeti az útján? Sok ige áll közel hozzám, de a Filippi 4,13 amellyel elindultam a teológián, meghatározó volt: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” Ahogyan a hivatáskép alakult, formálódott bennem, ugyanúgy alakult ennek az igének a megértése is. Akkor teljesen másként értelmeztem, mint ma. Bátorító volt számomra a tudat, hogy ilyen erőforrást tudhatok magam mögött, azt gondoltam, hogy bármit tehetek, bármibe belefoghatok, mert lesz erőm a Krisztusban, viszont most úgy szűröm le az üzenetet, hogy amire Isten hív, ahhoz erőt is ad. Ehhez pedig azt kell végeznem, amire ő indít.

4

Mivel tölti a szabadidejét? Néhány éve tanultam meg sízni, azóta minden télen szakítok időt rá. Nagyon szeretek túrázni, futni, a természetben lenni. Az utóbbi időben kissé egybefolynak a szabadnapok a munkanapokkal, a hétköznapok a hétvégékkel, a feleségemmel próbáljuk friss házasokként is keresni a helyünket. Kolozsváron élünk, emellett Maros és Szilágy megyébe is el-ellátogatunk a szüleinkhez, ősztől pedig Székelyabodon kezdjük a szolgálatot. Ebben a kaotikusnak tűnő helyzetben kell megtalálnunk a helyünket, a szerepünket.

2

Hogyan került a lelkipásztori pályára? A napkeleti bölcsek történetével hoznám párhuzamba az én történetemet. A legelején nem komoly, nem tudatos elhívással indultam a teológiára. Egyszerűen a környezetemben levő emberek, a templomba járó család, a lelkipásztor rokonok hatottak rám, szimpatikussá tették a szolgálatot, és menet közben, a teológiai évek alatt alakult ki bennem az elhívástudat. A bölcsek is csak egy jelet kaptak az elején, egy csillagot, de elindultak, és a próféciát, az Igét tanulmányozva megérkeztek a találkozás helyszínére. Nekem is csak jeleim voltak az elején, kisebb-nagyobb impulzusok, majd folyamatosan alakult bennem ez a ragaszkodás. 30 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 25.

5

Milyen fiatal házasnak lenni a házasságot egyre jobban mellőző világban? Amióta összeházasodtunk, sokkal stabilabbnak érzem az életemet, segített az egyéniségem kiforrásában, magabiztosabb is vagyok. Nyilván nagyobb a felelősség is, ugyanakkor a házasság, a család olyan közeg, ahol biztonságban lehetünk. Sok rossz példát, kisiklást látunk, viszont a „ketten lesznek egy testté” igét a házasságunk, kapcsolatunk révén értettem meg igazán. Érzem azt, hogy több vagyok vele, mint nélküle, és hogy így teljes az életem. Ha nem lennénk együtt, csak félember lennék. A házasságban érzem a kiteljesedést.  BEREKMÉRI GABRIELLA


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2019/34. szám  

Reformátusok Lapja 2019/34. szám