Reformátusok Lapja 2019/29. szám

LXIII. ÉVFOLYAM,

29. SZÁM, 2019. JÚLIUS 21.

LAPJA

REFORMÁTUSOK

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Hatvan, a misszió szigete SZÍVÜKÖN VISELIK AZ EVANGÉLIUM ÜGYÉT

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Tanítsd ujjamat a bajvívásra és karomat az hadra, adj észt, bátor szívet, bizodalmat.

Mert én a te nevedben és való bíztomban vettem föl a bajt, a te nevedért, árvákért, nem bízom erőmben, fegyveremben, semmi emberi segítségben, csak te benned.  MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER (1536–1572)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13.

Honlap: www.reflap.hu.

E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó).

Fax: 1-217-8386.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

8

9

12

23

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu).

Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu).

Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs.

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája.

Felelős vezető: Papp Tibor igazgató.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Kapás Csilla

INTERJÚ

6. Tudunk segíteni | A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) új adománykoordinációs portálját Lutár Balázs, az MRSZ igazgatóhelyettese mutatja be

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Körbevesz | Bedekovics Péter vezércikke

AKTUÁLIS

8. Barátok a bajban | A dunai hajókatasztrófa túlélőit támogatja egyházunk 9. A mi felelősségünk | Gondolatok a teremtésvédelemről a Műanyagmentes július apropóján

INTERJÚ

12. A láthatatlan szeretethadsereg | Borsos Melindával, az Erdélyi Református Nőszövetség elnökével beszélgettünk

REFORMÁTUS ÉLET

16. Hatvan, a misszió szigete | Szívükön viselik az evangélium ügyét

GONDOLATOK

20. Kijelentés | Köntös László rovata 21. Mindennapi műanyagunk | Jezsoviczki Noémi publicisztikája

REFORMÁTUS ÉLET

23. Feltámasztani a halott falut | A megmaradásért küzdenek Nagygécen

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Domahidi Péter bárándi lelkipásztor válaszolt kérdéseinkre 2019. július 21.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

VII. 21.

VASÁRNAP

VII. 22.

HÉTFŐ

VII. 23.

KEDD

VII. 24.

SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(36) „…Isten Úrrá és Krisztussá tette őt…” (ApCsel 2,29–36) Emlékezz! Emlékezz a halálra! Dávid meghalt, eltemették, sírja takarja tetemét ma is (29). Sok nagyság volt, van és lesz közöttünk. Közülük többen taníthatnak, nemesíthetnek minket. Isten eszközei voltak ők, de meghaltak: azóta vagy mítosszá lettek, vagy folyamatosan kopik az emlékük… Emlékezz az életre!

Péter igehirdetése a 16. zsoltár alapján nem annak szerzőjét méltatja, nem is a mű szépségét elemzi, nem kulturális missziót végez. Ez az igehirdetés prófétai, mert a feltámadott Jézus Krisztusra mutat. Péter prédikációja Dávidot is csak annyiban méltatja, amennyiben Isten eszköze volt: a zsoltárban már ő is Jézus feltámadásáról szólt (30–35). Emlékezz és emlékeztess a feltámadott Krisztusra! Másfajta írásmagyarázatnak nincs értelme. Beszélni sok mindenről lehet, de Igét hirdetni csak erről: tudjuk meg teljes bizonyossággal, hogy Urunk, Krisztusunk, Megváltónk van! Engem sok minden érdekel, de csak ebből a nézőpontból lesz számomra értéke és értelme (36).

Bírák 20,29–48  52. zsoltár

(38) „…megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” (ApCsel 2,37–47) Az első gyülekezet tagjai azt ismerhették fel, hogy megváltó, ajándékozó Uruk van. Megajándékozottak vagyunk. Az ajándék pedig örömöt szerez (38). Ezt az ajándékot sokan kapják: személyesen mi, általunk a gyermekeink és még igen sokan, akikről első látásra azt gondolnánk, hogy távol vannak az Istentől (39).

Ezt az ajándékot a megváltó Úr adja, ember nem adhatja nekünk (39). Igen egyértelműen írja le igénk: ez az ajándék Isten szabadító irgalma. Nincs ennél nagyobb ajándék! Megszabadulni mindattól, ami elfajulttá, nehézzé, nyomorulttá, elviselhetetlenné teszi az emberi életet egyénenként, nemzedékenként. Gondolj bele: mik ezek? Megszabadulni azt jelenti, hogy megoldást kapunk arra, amit az ember a maga erejével és bölcsességével nem tud megoldani (40). Nincs nagyobb ajándék, mint ennek felismerése és az emiatti öröm. Ez a pünkösd, ez a Szentlélek ajándéka, ez az egyház titka, ez a gyülekezet létjogosultsága. Csak ez: Jézus Krisztus szabadító ajándékának felismerése, megragadása, továbbadása.

Bírák 21  86. zsoltár

(8) „…járkált, ugrándozott, és dicsérte az Istent.” (ApCsel 3,1–10) Belegondolok abba, hogy sokunknak mennyi mindenünk van. Pedig állandóan panaszkodunk, hogy túlterheltek meg fáradtak vagyunk, és kiégtünk, noha tudunk járni, ugrándozni, tudjuk tenni a dolgunkat. Sőt még aranyunk és ezüstünk is van. Soha nem éltünk még annyian jólétben, mint mostanság. Mégis nagy a baj: mert ezüstünk és aranyunk van ugyan, de elfelejtettük dicsérni az Istent, leszoktunk arról, hogy segítségül hívjuk az Úr nevét, és végképp nem merészeljük rábízni magunkat a megváltó Jézus Krisztus kegyelmére (6–9). Még szomorúbb a helyzet akkor, amikor azok felejtik el mindezeket, akik folyamatosan emlegetik az Úr nevét. Olyan tudatos egyházban élünk, ahol alig marad helye az Urat dicsérő, neki hálát adó, őt segítségül hívó, őrá hagyatkozó kegyességnek. Mindent kielemzünk, megszervezünk, Isten Igéjét folyton teológiai rendszerekbe préseljük, amelyeket a világ nem tud és nem is akar követni. Vagy rosszabb esetben legdrágább kincseinket is feláldozzuk az általános emberszeretet oltárán. Tehát bőven akad baj! Úgy lebénultunk, mint az a sánta ember a templom Ékes-kapujában. Közelünkben az Úr mérhetetlen, megváltó gazdagsága, mi pedig csak koldulunk (1–3). Nézz fel! A názáreti Jézus Krisztus nevében járj! (4–6) 1Krónikák 1  253. dicséret

(21) „…amíg a mindenség újjáteremtése meg nem történik…” (ApCsel 3,11–26) Nem Péter és János, hanem az Isten cselekedte azt a csodát, hogy a sánta meggyógyult. Isten a feltámadott Jézus Krisztus nevébe vetett hitért erősítette meg ezt az embert (12–16). Kezdetben nem a sánta hitt, hanem Péter és János hittek az Úrnak, és ezek hitéért könyörült az Úr a beteg emberen. Hiteddel könyörögj másokért, nem feledkezik el róluk az Úr! Milyen jó olvasni: eljön az Úrtól a felüdülés ideje (20).

Ezért rendelte és küldte el Jézus Krisztust az Isten. Kell a felüdülés, mert fáradtak, hajszoltak vagyunk.

Nem mindig csak az a kiégett, aki sérelmeit kiteregetve, sebeit nyalogatva folyamatosan ezt harsogja.

Mindenki fáradt. Áldás, ha az Úr ad felüdülést, megpihenést. Ez azonban kevés, csak egy ideig tart, az-

Reformátusok Lapja 2019. július 21.

| AZ IGE MELLETT |

tán folytatódik a hajsza. A mindenség újjáteremtésére van szükség! (21) Isten Fia feltámadása és mennybemenetele által elkezdte ezt, és teljessé teszi Jézus visszajövetelével. Erre várunk. Felüdültünk, de már újra nyakig vagyunk a „mindenfélében”, ami szinte ellep… „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22,20) 1Krónikák 2  147. zsoltár

(12) „…és nincsen üdvösség senki másban…” (ApCsel 4,1–12) Ez a hitvallás bátor és egyértelmű. Bátor, mert Pétert és Jánost börtönbe vetették Jézus Krisztusért (1–4), a Nagytanács előtt vallatták őket a feltámadott Úrért (5–7). A tanítványok rámutattak a helyzet abszurditására: egy ember meggyógyult, valami jó történt, és ezért vallatják őket? (9) Micsoda vita támadhat a legkisebb jóindulatból is! Többnyire nem az érdekli az embert, hogy megtörténik a jó, hanem az az érdekes, hogy kinek a nevében, milyen színekben tesszük azt. Persze a „jó” e világban viszonylagos. Csak Jézus Krisztus nevében cselekedve garantált a jó. Bátor ez a hitvallás azért is, mert a félelmetes helyzet nem bénítja le a tanítványokat, hanem megerősíti őket: – Vegyétek tudomásul valamennyien, hogy a feltámadott Jézus Krisztus hatalma cselekedte azt, hogy a sánta meggyógyult! (9–10) Bizonyságot tesznek hitükről. A bátor hitvallás soha nem durva és agresszív, hanem szelíd, de szilárd. Egyértelmű ez a hitvallás, hiszen a tanítványok megvallják, hogy nincsen sehol, senki másban üdvösség, megoldás, megváltás, csak Jézus Krisztusban (12). Nincs mellébeszélés. Egy út van, egy igazság és egy örök élet. Jézus Krisztusban van üdvösség, teljes, maradandó, maradéktalan, örök megoldás az ember számára. Ma is ilyen bátor és egyértelmű hitvallásra erősítsen meg minket a mi Urunk!

1Krónikák 3  450. dicséret

(13) „…írástudatlan és iskolázatlan emberek…” (ApCsel 4,13–22) Péter és János írástudatlan, iskolázatlan emberek voltak: egyszerű, szegény halászok. Ez önmagában nem érdem. Világosabban mondom: nem érdem, ha valaki a társadalom peremén van. Mint ahogy az sem az, ha valaki írástudó és iskolázott, és ezáltal többre vihette. Iskolázott és iskolázatlan ember önmagában egyformán képes elviselhetetlen lenni, sok bánatot okozva a másiknak.

Mitől lesz több az ember? Nem a tehetsége és lehetőségei által. Nem attól, hogy mire jutott vagy mire nem jutott ebben a világban. Ha valamire jutottunk, az fontos ráadás, áldás, de nem ez tesz többé. Mitől lesz több az ember? Attól, hogy hitben követheti, bátran hirdetheti és szolgálhatja a világ Megváltóját. Az ilyen ember hálával fogadja a földi áldásokat az Úr kezéből. De tudja: minden elmúlik! Csak az marad meg, amit az Úr követésében önzetlenül szóltunk és tettünk. Szegény Nagytanács! Tagjai tanultak, hatalmuk van, mégis halálosan bizonytalanok. Péter és János tanulatlanok, ugyanakkor olyan bizonyosságuk van, amely mindenkor tanúskodásra készteti őket a feltámadott Úrról (20). Urunk, add, hogy észrevegyük lehetőségeinket: tanuljunk, de ismereteinkhez adj bizonyosságot, maradandó, mennyei többet!

1Krónikák 4  267. dicséret

(24) „…egy szívvel és egy lélekkel Istenhez kiáltottak…” (ApCsel 4,23–37) Pétert és Jánost, akik bizonyságot tettek az Úr szabadításáról, szabadon bocsátották a börtönből. A gyülekezet egy szívvel és lélekkel imádkozott (23–24). Az imádság elsőként mindig közös hálaadás az Úr irgalmáért, amelyet Isten népe ebben a világban megtapasztal, de amely mindig túlmutat ezen a világon (24). Az imádság bizonyosságból fakad, amely szilárdan vallja, hogy hiába zúgolódik bármekkora evilági hatalom a feltámadott Jézus Krisztus ügye ellen, mert az örökkévalóan győztes ügy (25–28). Az ima könyörgés, hogy mindenkor bátran, mennyei erővel hirdethessük az Urat, és tanúságtételünk nyomán, hiteles jelként gyógyulások történjenek a beteg világban. Urunk, add, hogy a Te nevedben mondott szavaink és szolgálatunk gyógyítson, és ne betegítsen! (29–31) 1Krónikák 5  502. dicséret

VII. 25.

CSÜTÖRTÖK

VII. 26.

PÉNTEK

VII. 27.

SZOMBAT

2019. július 21.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

Mi az oldal célja?

A célunk, hogy a szükségben lévők a lehető legrövidebb időn belül és – a szállítással járó környezeti terhelés csökkentése miatt – minél közelebbről kapjanak segítséget. Egyúttal a helyi közösségeket szeretnénk építeni, megmozgatva a gyülekezetek diakóniai, szeretetszolgálati csoportjait. Azt is szeretnénk, hogy a gyülekezetek helyben adják tovább azt, amit csak lehet. Önkéntes munkájukat, tárgyi adományaikat akkor ajánlják fel az MRSZ új felületén, ha biztosak abban, hogy a környékükön nincs másnak szüksége rá. Reméljük, a programnak érezhető hatása lesz, és a gyülekezetek környezete jobban érzi majd, hogy a református egyház ilyen formában is tud segítséget nyújtani.

Ki kezelje az oldalt? A lelkész? Vagy vonjon be másokat?

Azt javasoljuk, hogy az adománykoordinációval ne egyetlen ember foglalkozzon a gyülekezetben vagy az intézményben. Persze ettől az online felületet kezelheti egyvalaki, de az fontos, hogy ös�szehangolt cselekvés legyen, és ne egy személyre háruljon minden feladat. Az MRSZ szívesen ad támogatást, tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogyan érdemes elindulni. Bátran forduljanak hozzánk a megjobbadni@jobbadni.hu e-mail címen. Oda írjanak akkor is, ha esetleg nem kaptak meghívót az oldalhoz, vagy elakadtak a regisztrációval.

Tudunk segíteni A közösségépítéshez és az adományo­zás­ hoz is új eszközt kínál a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) új adományko­ HEGEDŰS ordinációs portálja. A rendszerhez mind­ MÁRK en református gyülekezet és intézmény csatlakozhat. Az internetes oldalon regisztrálók tárgyi adományokat és önkéntes munkát kérhetnek vagy ajánlhatnak fel. A részletekről Lutár Balázst, az MRSZ igazgatóhelyettesét kérdeztük.

Hogyan működik a honlap?

Az oldal segítségével tárgyi és önkéntes munkára vonatkozó felajánlásokat kérhetünk vagy rögzíthetünk. Ha például valamely települést árvíz sújt, szükség lehet fizikai adományokra és önkéntes munkára a helyreállításhoz. A gyülekezet helyben összegyűjti az igényeket, majd feltölti azokat az oldalra: tizenkét hűtő, három tévé hiányzik, és húsz házat, valamint a templomot ki kellene festeni. A feltöltést látják a gyülekezetek, intézmények, és jelentkezik, akinek rendelkezésére áll a kért tárgy vagy erőforrás. Megbízható, biztonságos oldalt szerettünk volna létrehozni, ezért döntöttünk a zárt rendszer mellett. Pénzadományokat a felület nem kezel. Az MRSZ központjába befutó kérések közül azokat, amelyeket mi valamelyik regionális irodánkból nem tudunk – vagy például csak nagy utaztatás árán tudnánk – teljesíteni, szintén feltöltjük az adatbázisba.

6

Reformátusok Lapja 2019. július 21.

Hány csatlakozóval lenne elégedett?

Több mint ezerkétszáz gyülekezet van Magyarországon. Nagy előrelépés lenne, ha az év végéig tíz százalékuk csatlakozna a rendszerhez. Most egy százaléknál tartunk: tizenkét gyülekezettel indult el a kísérleti program. Például a budai és a nagyszekeresi református gyülekezet, illetve a dencsházi, jándi és szatmárcsekei református tanodák már használják a rendszert.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD MÉG JOBB ADNI Az online, zárt rendszerű adományozási portál a Még jobb adni program keretében valósul meg. Ennek célja az is, hogy elősegítse az adományozók szemléletformálását.

Juhász Márton, az MRSZ ügyvezető igazgatója szerint „a legfontosabb alapszabály, hogy mindig olyan dolgot adományozzunk, amelyet mi magunk is szívesen fogadnánk”.

A szeretetszolgálat gyakorlati kérése például, hogy kizárólag jó állapotú használt ruhát és játékot ajánljunk fel, például olyan plüssállatot, amelynek minden szeme megvan, vagy társasjátékot, amelyből nem hiányzik semmi. A tartós élelmiszereknél pedig kérik, figyeljünk a lejárati időre, és legalább még fél évig eltartható élelmiszereket ajánljunk fel.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

BEDEKOVICS PÉTER

Körbevesz A szerző a Zsinati Ifjúsági Iroda vezetője, budapesti egyetemi lelkész.

Az élet elképesztő ütemben zajlik körülöttünk.

A közösségi médiából rengeteg információ zúdul ránk. Nem naponta, nem is óránként, hanem minden percben. Az ember munkaidőben vagy akár a barátai között is automatikusan a telefonja után nyúl, hogy a megszokott módon rápillantson a legújabb Facebook-bejegyzésre, megnézze a Snapchat-en vagy más felületen kapott legfrissebb üzenetét. Ugyanígy tesz egy-egy családi ebédnél vagy egy kellemes esti sétán is. Bármikor, bárhol, bárki társaságában. Mert a híréhség mindent felülír.

Az ember fel sem tudja dolgozni mindazt, ami körülveszi. Azt a sok-sok információt, mi történik éppen a világ másik részén, Európa más vidékén, az ország különböző pontjain, a szomszéd utcá-

Fiatalok ezrei, sőt, milliói hisznek az evangéliumban, Jézus jó hírében. A Csillagpont is ezt az üzenetet mutatja fel: Isten szeretete és az őt követők közössége – közöttük fiatalok ezrei – körbevesz! ban vagy éppen a másik lelkében. Az emberek gondolatait, amelyeket megosztanak a világról, az életről, politikáról, sportról, vallásról, igazságról, éttermekről vagy akár más emberekről. Sorra jönnek a képek: mi történt a nyaraláson, a munkában. Hogy vannak a gyerekek, a szülők. Mit eszik épp, mi a legfrissebb poén. Fontos és lényegtelen, személyes és személytelen, megbízható és álhírek, infók, üzenetek és képek felmérhetetlen folyamai. Mindenről értesülünk. És mindenről akarunk is értesülni…

Ebben a totális ingeráradatban azonban sokan érzik magukat magányosnak, és nehéz gondolatok járnak a fejükben: „Nincs senki mellettem.

Nem ért meg engem senki. Látom mások bejegyzéseit, hallom a dicsekvést. Talán kicsit irigylem is őket. Én meg egyedül vagyok. Ha van is mellettem valaki, az is a telefonját nyomkodja vagy épp elérhetőbb Messengeren, mint egy átbeszélgetett éjszakára. De talán én is csak ott vagyok elérhető már…” Ez az üresség, ez a mélyen megbúvó, fájdalmas érzés sokszor leblokkol, megbénít bennünket. Kevés rosszabb van az egyedüllét érzésénél.

Van azonban olyan információ, hír, megosztás, amely talán nem szembetűnő – de amely teljesen

más üzenetet hordoz, mint a többi. Jó hír, amely más felé vezeti a figyelmünket: hogy Isten a szeretet. Ő elérhető. Kapcsolatot akar az emberekkel, ezért tette, hogy a kizárólag „online” kapcsolódás helyett „offline” is megjelent a földön. Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában közel jött hozzánk, és a kereszthalála által megváltott bennünket. Mindennek pedig valódi következménye van: Isten elérhető számunkra. Megígérte, hogy minden napon velünk lesz a világ végezetéig (Mt 28,20). Szentlelke által folyamatosan jelen van ebben a világban, és nemcsak megközelíthető, hanem folyamatosan közel van hozzánk. Ezért azok, akik benne bíznak, nem lehetnek egyedül – a legrosszabb esetben is annyi történhet, hogy nem veszik észre őt.

Isten ma is valódi találkozást akar velünk. Nemcsak odadobott üzenetet, hanem mély beszélgetést. Nemcsak egy-egy szelfit, hanem igazi minőségi időt. Betanult imamondatok helyett őszinte feltárulkozást. Rólunk szóló hírek helyett személyes jelenlétet. Istennek nem elég a rohanás, a zaj. Ő csendet akar és megállást. Körbevesz szeretetével, mérhetetlen áldásaival, megszámlálhatatlan ajándékaival. Körbevesz tanítványain keresztül is: a közösséggel. Az egyház azokból áll, akik Jézus követői ma. Ha ennek tagja vagyok, körülölel a keresztyének közössége.

Körbevesz. Ez az idei Csillagpont üzenete is.

Olyan hír ez, amelyet online is olvashatunk, megtalálhatjuk az újságok hasábjain és egy-egy baráttól is hallhatunk róla, de amely túlmutat ezeken: élőben, valóságban (offline) is meg lehet tapasztalni!

Minden híresztelés ellenére a Jézus Krisztusba vetett hit nem elavult dolog, a keresztyénség nem idejétmúlt, és a Szentháromság Istennel való kapcsolat nem áll szemben a tudomány eredményeivel. Fiatalok ezrei, sőt, milliói hisznek az evangéliumban, Jézus jó hírében. A Csillagpont is ezt az üzenetet mutatja fel: Isten szeretete és az őt követők közössége – közöttük fiatalok ezrei – körbevesz! Nem vagy elhagyatott! Nem vagy egyedül! Nem kell magányosan megküzdened a gondokkal, nehézségekkel, mert van, aki segít hordozni a terheket. Nem kell egyedül meghoznod a döntéseidet!

Isten országa és szeretete körbevesz téged. Az Úr kapcsolatban akar veled lenni. Visszaigazolod?  2019. július 21.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |



Barátok a bajban Alig két hónappal ezelőtt, május 29-én az esti órákban felborult és elsüllyedt a Hab­ leány sétahajó, miután összeütközött a Vi­ FARKAS king Sigyn nevű szállodahajóval a Dunán. A ZSUZSANNA sétahajó fedélzetén harminchárom dél-ko­ reai turista és kétfős magyar személyzet utazott, a tragédiát heten élték túl. A Magyarországi Református Egyház (MRE) már május 30-án gyűjtést indított a ha­ jóbaleset túlélői, illetve a gyászoló családok és árvák megsegítésére. – Szeretnénk ily módon is kifejezni együttérzésünket koreai testvéreink iránt, akik min­ dig segítségünkre siettek, ha bajban voltunk – mondta Bogárdi Szabó István, az MRE Zsinatának lelkészi el­ nöke az adakozás meghirdetésekor.

Egyházunk a támogatásokat a budapesti Koreai Presbiteriánus Gyülekezeten keresztül juttatja el az érintetteknek, ezért Bogárdi Szabó István július 14-én, a közösség istentiszteletén átadta az összegyűjtött tizenegyezer dollárt Jeong Chae Hwa lelkipásztornak.

HORDOZZUK TOVÁBB! Bogárdi Szabó István köszöntőjében elmondta, legutóbb a gyülekezet tizedik évfordulóján tartott jubileumi istentiszteleten látogatta meg őket. Akkor nagy örömmel találkozhattak, ez alkalommal azonban szomorúság árnyékolta be az együttlétet. – Arra a balesetre emlékezünk, amely mélyen megrendített mindnyájunkat. Amellett, hogy sokat imádkoztunk, úgy éreztük, segítenünk is kell, ezért hirdettünk gyűjtést – hangsúlyozta a püspök, aki azt kérte, hogy a gyülekezet juttassa el a rászorulóknak a segítséget.

– A Biblia azt mondja, a bajban tudjuk meg, ki az igaz barátunk. Miután mi annyi támogatást és szeretet kaptunk tőletek sok bajunkban, úgy érezzük, barátaink vagytok – emlékezett 8

Reformátusok Lapja 2019. július 21.

2007-ben alakult meg partneregyházunk, a Koreai Presbiteriánus Egyház (PCK) budapesti gyülekezete, akik 2011-től a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában tartják istentiszteleti alkalmaikat. 2012. november 15-én a Zsinat befogadta egyházunkba a Budapesten működő Koreai Presbiteriánus Gyülekezetet, így a közösség – hasonlóan a budapesti németajkú református gyülekezethez és a skót misszióhoz – az MRE különleges státusszal rendelkező, terület nélküli egyházközsége lett.

vissza Bogárdi Szabó István. – Most mi is szerettük volna viszonozni ezt a sok szeretetet, és a gyűjtéssel is kifejezni, hogy barátok vagyunk – fogalmazott a dunamelléki püspök. Azt is hozzátette, hogy lélekben továbbra is a tragédia érintettjeivel vagyunk. – Azt kérem, hordozzuk tovább az áldozatok családtagjait imádságainkban, kérjük Istent, hogy segítse és bátorítsa őket – zárta gondolatait Bogárdi Szabó István.

KERESZTYÉN REMÉNYSÉG Jeong Chae Hwa, a gyülekezet lelkipásztora köszönetet mondott az adományért. – Nem gondoltuk volna, hogy ennyire ös�szefognak a református közösségek értünk. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt a segítséget Isten küldte nekünk az egyházon, az embereken és püspök úron keresztül, ezért nagyon hálásak vagyunk – fogalmazott.

Jeong Chae Hwa kérésünkre azt is felidézte, hogy nehéz másfél hónap van mögötte, mivel ő segített az áldozatok ideérkező családtagjainak a kommunikációban a hatóságokkal és az orvosokkal. Mint mondta, Dél-Koreában nagyon megrendültek a tragédia hallatán, hiszen még nem tapasztaltak hasonlót. Különösen nehéz volt támogatni a családtagokat, akik szülőket, gyermekeket vagy testvéreket veszítettek el. – Szomorú esemény volt ez az államnak, az embereknek, és az itt élő koreaiak is megrendültek.

De az MRE gyülekezeteivel együtt mi is imádkoztunk, könyörögtünk és megemlékeztünk az áldozatokról – tette hozzá.

A lelkipásztor szerint egy-egy tragédia mindig megviseli az érintetteket, de keresztyénként messzebbre láthatunk a nehézségeknél. – Azt kell tudatosítanunk, hogy ők nem meghaltak, hanem hazamentek. Amikor az áldozatokat búcsúztattam, együtt sírtam és énekeltem a gyászolókkal, de akkor is azt hirdettem: itt csak a földi országtól búcsúzunk. Az a reménységünk, hogy vár ránk a mennyország, ahol már örökké élhetünk és Istent dicsérhetjük – együtt – hangsúlyozta Jeong Chae Hwa.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

| AKTUÁLIS |

A mi felelősségünk HEGEDŰS BENCE

Egyre több a református ökogyülekezet, amelyek kiemelt témaként foglalkoznak a teremtésvédelemmel. A valódi és egyre sür­ getőbb változáshoz gondolkodásmódot kell váltania a civilizációnknak, amelynek megva­ lósításában az oktatás kaphat kulcsszerepet.

Szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem, amelynek fontosságát már nemcsak a környezetvédők hangoztatják, hanem egyre többször kerül szóba az óvodákban, iskolákban és a munkahelyeken is. Az egyházak sem kivételek ez alól: a Magyarországi Református Egyház 2012-ben karolta fel az Ökogyülekezeti Mozgalmat, amely mára a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének részévé, egyik műhelyévé vált.

Az Ökogyülekezeti Műhely többek között azon dolgozik, hogy visszahozza azt a régi, protestáns szellemiséggel is összhangban álló felfogást, hogy annyit használj, amennyire valóban szükséged van. Erre tanít szép magyar közmondásunk is: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.” Amellett, hogy a műhely számos konferenciát szervez a teremtésvédelemmel kapcsolatban, gyakorlati tapasztalatok átadásával és valódi megoldásokkal igyekszik segíteni a zöldülni vágyó gyülekezeteknek, közösségeknek.

FIGYELEMFELKELTŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK

GYAKORLATI TIPPEK A MŰANYAGMENTESSÉGHEZ, NEM CSAK JÚLIUSRA Vásárlásaink során részesítsük előnyben a kimért, lédig termékeket, amelyeket lehetőleg otthonról hozott zacskóba tegyünk. Ma már elérhetők a textilből készült kisebb-nagyobb zsákok, de az sem baj, ha műanyag zacskót hozunk otthonról – már az is előrelépés, ha nem újat használunk belőlük. Kerüljük az „agyoncsomagolt” termékeket is. Ha sokat vagy állandóan használunk valamiből, érdemesebb a nagyobb kiszerelést választani: jellemzően ilyen termék az étolaj, a szappan vagy a tusfürdő. Amiből csak lehet, válasszunk üveg vagy papír csomagolásút. A háztartásban is csökkenthetjük a műanyaghasználatot, ha csapvizet vagy szódát iszunk a PET-palackos ásványvíz helyett, szörpöt a szénsavas üdítő helyett illetve, ha ételeinket lezárható edényekben tároljuk, nem pedig lefóliázva.

A hangzatos nevű Műanyagmentes július-kampány Ausztráliából indult 2011-ben, nyolc év alatt már százhetven országban, köztük hazánkban is akadtak követői. A kezdeményezés célja nemes, mert az egyszerhasználatos műanyagokra hívja fel a figyelmet, és arra bátorít, hogy júliusban ne vásároljunk ilyen termékeket. A Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint a világban évente háromszázmillió tonna műanyagot termelünk, amelynek a fele egyszerhasználatos. Egy nejlonzacskót, amely eldobás után akár még száz évig is velünk marad, például átlagosan tizenkét percig használnak az emberek.

Az Ökogyülekezeti Műhely referense, Szűcs Boglárka szerint az lenne a jó, ha január 1-jétől december 31-ig tartana a műanyagmentességre törekvés. – Emellett valahol álmegoldásnak érzem, egyfajta önhitegetésnek, hogy ezzel az egy hónappal eleget tettünk a feladatunknak. Ez nem azt jelenti, hogy a Műanyagmentes július nem jó kezdeményezés, és fontos is minden ilyenhez csatlakozni, mert minden hasonló program segít elgondolkodni a túlfogyasztásunkon – jelenti ki a referens.

Victor András főiskolai tanár, az Ökogyülekezeti Tanács tagja önmagában jó kezdeményezésnek tartja a Műanyagmentes jú2019. július 21.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

Szűcs Boglárka: „Az lenne a jó, ha január 1-jétől december 31-ig tartana a műanyagmentességre törekvés.”

Azt is tapasztalja, hogy az emberekben gyakran összemosódik a hulladék és a szemét fogalma, és szinonimaként használják ezt a két szót, holott lényeges jelentésbeli különbség van köztük. – Szemét az, ami már semmire sem jó, a hulladék pedig valamire még használható – tisztázza a természettudós.

ÖKOGYÜLEKEZET PEST MEGYÉBEN

liust, de veszélyt is lát benne. – Lehetnek, akik majd úgy érzik, hogy teljesítették a kihívást, és most már minden rendben van.

Holott a Föld tönkretételében a műanyagszennyezés nagyon kicsi tétel. Ne csapjuk be önmagunkat azzal, hogy a Föld meg van mentve azzal, ha most megoldjuk a hulladékkérdést. Igazából nem a műanyagokra haragszom, hanem az eldobásra, mert a műanyag lehet nagyon szép, tartós, könnyű és igényes anyag is. A legkisebb unokám például azzal a Legóval játszik, amelyet a legnagyobb lányomnak vettem negyvenöt évvel ezelőtt – árulja el Victor András, aki szerint rendszerszintű változtatásra van szükség ahhoz, hogy valódi eredményeket érhessünk el a környezetvédelemben. – Az anyag- és energiahasználatunkat kellene mérsékelni. Iszonyú nehéz kérdés ez, mert az egész civilizációinkat újra kellene gondolnunk – teszi hozzá.

LÁTSZATMEGOLDÁS Az Ökogyülekezeti Műhely gyerekeknek is rendszeresen tart előadásokat a teremtésvédelemről. Arra a kérdésre, hogy szerintük ők mit tehetnek a környezetükért, tíz gyerekből kilenc a szelektív hulladékgyűjtést hozza fel példának – osztja meg tapasztalatát Szűcs Boglárka. Victor András szerint ebből is látszik, hogy „szelektív-ügyben túlnyertük magunkat”. A hulladékkérdés elsőszámú megoldási pontja, hogy ne termelődjön hulladék.

– Először is arra törekedjünk, hogy minél kevesebb hulladék termelődjön. Amit csak lehet, használjuk újra, ugyanarra a célra – tanácsolja a főiskolai tanár. Például ne vegyünk minden bevásárlásnál új zacskót a boltban, hanem vigyünk magunkkal egyet, és azt addig használjuk, amíg tönkre nem megy. Ha már nem tudjuk ugyanarra a célra használni, akkor használjuk valami másra. S ha már ez sem megoldható, csak akkor helyezzük el a szelektív hulladékgyűjtőbe.

A szelektív hulladékgyűjtés a hulladék-felhasználási sor utolsó állomása. Pont emiatt gond, hogy az intézményeknek és az embereknek is ez jut először eszükbe, ha a környezetvédelemről van szó. – Fontos, de van más út is – figyelmeztet Victor András.

10 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

– Gyakorló hitünk részévé kell válnia a teremtésvédelemnek, hiszen ezt is parancsba adta nekünk az Úr – mondja Tankóné Bíró Mónika, a Torbágyi Református Egyházközség lelkipásztora. A Pest megyei ökogyülekezet vezetőjét és kertész–lelkész végzettségű férjét, Tankó Zoltánt arról faggatjuk, hogyan tud helytés ellenállni egy-egy közösség az általunk egyre szennyezettebb világban. – Amikor Isten megteremtette a Földet, utána két feladatot adott az embernek: hogy művelje és őrizze azt – indokolja a lelkésznő, miért csatlakoztak elsők között a 2010-ben indult Ökogyülekezeti Mozgalomhoz. A Tankó családhoz mindig is közel állt a környezettudatosság – Tankóné Bíró Mónika fontosnak tartja, hogy ebben a szemléletben vezesse a gyülekezetet is. Tapasztalata szerint a torbágyi közösség tagjai nyitottak erre, és egyre többen veszik át a jó gyakorlatokat saját háztartásukban is.

FÉNYT KIBOCSÁTÓ DIÓDA A torbágyi gyülekezet ökotudatossága szerencsére nem merül ki abban, hogy már közel tíz éve szelektíven gyűjtik a szemetet. Törekvéseik összhangban vannak azzal, amiről Victor András is beszél: kevesebb anyagot és energiát használni. A lelkészlakban már évekkel ezelőtt lecserélték az összes villanykörtét energiatakarékosra, amelyeket LED-es világítótesttel helyettesítenek, ha kiégnek. – A templomban is folyamatosan cseréljük az izzókat. Mindig van itthon néhány LED-es égő tartalékban – mondja Tankó Zoltán, aki táblázatot

| AKTUÁLIS |

Victor András: „Az anyag- és energiahasználatunkat kellene mérsékelni. Iszonyú nehéz kérdés ez, mert az egész civilizációnkat újra kellene gondolnunk.” vezet arról, hogy a templom nyolcvan izzója közül melyiket cserélték már ki energiatakarékosra.

MÉHLEGELŐ A TEMPLOMKERTBEN A parókián a lelkészházaspár összegyűjti az esővizet, azzal locsolják a kertet, amelyben zömmel olyan mézelő növények élnek, amelyekkel egész évben segíthetik a méheket. – Kiskertek helyett ma már az emberek mindenhova füvet vetnek, pedig sok olyan kétszikű növény van, amelyet nagyon szeretnek a méhek.

Mi a gyülekezeti tagjainkat is arra buzdítjuk, hogy olyan virágokat ültessenek, amelyek egész évben kiszolgálják a méheket – magyarázza Tankó Zoltán, aki még a teológia elvégzése előtt szerzett kertész végzettséget.

A Tankó házaspár megmutatja a templom elé ültetett fekete nadálytöveket és a mórmályvákat, amelyek tavasztól az első fagyokig virágoznak, a méhek is kifejezetten kedvelik őket, nem mellesleg igen mutatósak. Magjaikból szívesen adnak azoknak a gyülekezeti tagoknak is, akik szeretnék a saját kertjükben nevelni ezeket a mézelő növényeket. Tankó Zoltán szerint fontos, hogy a változó klímának megfelelő fafajokat, például juharfaféléket ültessünk, illetve arra is gondoljunk, hogy kertünkben legyen olyan fa, amely a méheknek nyáron is ad nektárt és virágport. Példaként a kevesek által ismert, a nyár közepétől virágzó japán akácot hozza fel, amely a legtöbb kert dísze lehetne. Ide sorolja a csörgőfát is, amely szintén a nyár második felében kezd virágozni, amikor a legtöbb fa már rég a termését neveli.

ŐSHONOS GYÜMÖLCSFÁKAT A PAPKERTBE A fenti cím a Növényi Diverzitás Központ és a történelmi egyházak közös génmegőrző programját takarja, amelyhez bármely egyházi intézmény, gyülekezet csatlakozhat, ha van legalább

Tankó Zoltán: „Mi a gyülekezeti tagjainkat is arra buzdítjuk, hogy olyan virágokat ültessenek, amelyek egész évben kiszolgálják a méheket ”

ötszáz négyzetméternyi szabad földterülete. A torbágyi gyülekezet nemrég vásárolta meg a parókia szomszédságában álló telket, részben azért, hogy részt vehessenek a biodiverzitást segítő, már nyolc éve futó kezdeményezésben.

A gyümölcsfák ügyét is szívén viselő és az együttműködést gyülekezeti részről koordináló Gyimóthy Géza szerint a telekrészen nagyjából tizenöt-húsz gyümölcsfát tudnak majd elültetni. Kiemeli, hogy a programhoz csak viszonylag szigorú feltételek betartása mellett lehet csatlakozni. Például évente kétszer szakmai képzésen kell részt vennie a kert fenntartójának, és évente jelentést kell írnia a gyümölcsös állapotáról. Ha a csemetéket ellopják, elszáradnak vagy valamilyen okból el sem ültették őket, akkor pénzbüntetés vár a közösségre, amire sajnos már volt is példa. Az őshonos gyümölcsfákkal beültetett kertet legalább tíz évig fent kell tartani.

A környezetmérnök végzettségű presbiter elárulja, hogy még nagyon az elején tartanak a gyümölcsfa-programnak, így az is eldöntésre vár még, milyen fajokat ültetnek majd, de első körben meggy-, barack- és almaoltványok kerültek szóba.

TEREMTÉSVÉDELEM ÉS A GYEREKEK Tankóné Bíró Mónika tapasztalata szerint a gyerekek nagyon nyitottak a teremtésvédelmi témák iránt, de sokat számít a szülők hozzáállása is. Szerinte amellett, hogy otthon jó példákat lássanak, fontos, hogy az iskolában és a gyülekezetben is minél többször halljanak erről a kérdésről. Éppen ezért lesz kiemelt téma a július végi torbágyi gyermektáborban a teremtésvédelem, amiről az óvodai és az iskolai hittanórákon is beszélgetnek.

Victor András a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület alapítói közé tartozik. Tapasztalata szerint a gyerekek először érzelmileg azonosulnak a teremtésvédelemmel, de ahogy nőnek, úgy egyre kevésbé tartják ezt fontosnak. Úgy véli, már gyerekkorban el kellene kezdeni tanítani a rendszerszintű gondolkodást. – Azt még a kisgyerekek is megértik, hogy bármit csinálnak, annak mindig vannak további hatásai, következményei – magyarázza a szakember.  FOTÓ: HEGEDŰS BENCE, SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2019. július 21.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

A láthatatlan szeretethadsereg Újabb sikeres családi napot tudhat maga mögött az Erdélyi Református Nőszö­ vetség. Július 13-án, ahogyan az előző öt BEREKMÉRI évben is, újra benépesült a bonyhai Beth­ GABRIELLA len-kastély parkja, az öreg tölgyfák alatt zsoltár csendült, és közel kétezren részesültek az úrvacsorai közösségben. Az Erdélyi Református Egyházkerület legerősebb belmissziós szervezete – ahogyan Borsos Melinda elnöknő fogalmaz – látha­ tatlan hadsereg, amely mindenhol jelen van a gyüle­ kezetekben, és szeretettel végzi áldozatos munkáját, mindvégig Istenre mutatva.

Bonyháról, a kis Maros megyei településről sokan talán még csak nem is hallottak, pedig ott született 1700-ban a református egyház egyik patrónája, Árva Bethlen Kata. A bonyhai Bethlen-kastélyt az Erdélyi Református Egyházkerület 2013-ban ajánlotta fel az Erdélyi Református Nőszövetségnek, azonban az épület állapota igen leromlott az elmúlt években, ezért a Nőszövetség népszerűsítési akcióba kezdett. E célból rendezték meg az első kastélynapot, amely mára, hat év után családi nappá alakult át. A lelkes asszonyok programokkal töltik meg a kastély körüli teret, az óriási parkot, és maga az épület is látogatható. Az első években a falakra összpontosítottak: idegenvezetők 12 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

mutatták be a kastély történetét és művészettörténeti jelentőségét a látogatóknak, kulturális programokat szerveztek, de a kastélynap folyamán az igehirdetés volt a középpontban.

VÁLTOZATLAN ÉRDEKLŐDÉS – Az elején nem is tudtuk, milyen nagy fába vágtuk a fejszénket. Aztán az évek során kiderült, hogy bizony sok munkával, szervezéssel, feladattal jár, de szívesen, örömmel végeztük, hatalmas élmény volt – idézi fel Borsos Melinda, az Erdélyi Református Nőszövetség elnöke. – Az itt összegyűlő közösség először is részt vesz az istentiszteleten, majd lelki, kulturális jellegű tevékenységek várják őket. Az évek során igyekeztünk a teljes családot megszólítani, nem csak a felnőtteket, nőszövetségi tagokat. Hozhatták a gyerekeket, unokákat, a fiatalok is részt vehettek a kastélynapon. Az első két évben nagy volt az érdeklődés, több mint kétezren jöttek el. Sokan az épületet szerették volna látni, érdekelte őket a sorsa. A harmadik évben azt hittük, már nem tudunk újat mutatni, a kastély állapota egyre romlott, de a résztvevők száma megmaradt. Erdély minden pontjáról, Magyarországról, Felvidékről is érkeznek látogatóink. Fárasztó és sok előkészülettel, munkával jár a rendezvény megszervezése, de mindig jó élmény számunkra. Ősszel már el is kezdjük a jövő évi találkozót tervezni – teszi hozzá az elnöknő.

| INTERJÚ |

A CÉL A KERESZTYÉN ÉS ERDÉLYI MAGYAR ÉRTÉKEK TOVÁBBADÁSA

vesszük is észre szorgos tagjait. Főleg a háttérmunkát végzik: a szeretetszolgálatot, a közösségépítő, diakóniai tevékenységeket. – A munkánk nagyon szerteágazó és sokszínű. Bizonyos régiókban virágzik, másutt kevéssé, de ma is a Nőszövetség az egyház legaktívabb belmissziós szervezete. Ők, az asszonyaink vannak leginkább jelen a gyülekezetekben, ők látják el az apró, de jelentős feladatokat, mint a sütés-főzés, takarítás, gyűjtések. Mindezt otthon is elvégzik a háztartásban, így sokszor fel sem tűnik a szolgálatuk – mutat rá az elnöknő, és hozzáteszi: az asszonyok emellett a jelentős feladatokat is talpraesetten végzik el, nagyon kreatívak, ha megfelelő ösztönzést kapnak, lelkesednek, megmozdulnak egy-egy cél érdekében.

Két éve például a baróti kórháznak egy évre való élelmet, ado-

Az épület jövőjéről Borsos Melinda azt mondja, programok megvalósítására, egyházi, kulturális, lelki rendezvényekre, képzésekre szeretnék használni a megújuló kastélyt, és ott lesz a Nőszövetség székhelye is, valamint Bethlen Katának és a Bethlen családnak is szeretnének emléket állítani. – A magyar kormány támogatásának köszönhetően az anyagi fedezet már megvan, az egyházkerület el is kezdte a felújítási folyamatot. Jelenleg az adminisztratív lépéseknél, tervezésnél, engedélyeztetéseknél tartunk. A kastély épülete nem alkalmas szállás kialakítására, ezért egy szállodát terveztünk mellé – osztja meg a Nőszövetség vezetője. A kastélyparkban emellett szabadtéri amfiteátrum is lesz, a hitépítő, hagyományőrző, kulturális, kapcsolaterősítő programok minden generációt „A nőszövetségi szolgálatnak van egy olyan jellemvonása, megszólítanak majd. A cél a keresztyén és erdélyi magyar értékek hiteles továbbadása amely nem hasonlítható más szervezetek munkájához a következő nemzedéknek.

HOGY EGYEK LEGYENEK, MINT MI

még akkor sem, ha lassan már mindegyik ad valamilyen lelki töltetet. Nekünk elsőként Istenre kell mutatni, és hiszem azt, ha ezt megtesszük, Isten megáldja az általunk elvégzett munkát.”

Az idei bonyhai családi nap mottója a Magyar Református Egyház egységünnepéhez igazodott: „Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” (Jn 17,11b) – Az egység számunkra a közösséget jelenti. Ha a mindennapi cselekedetekre fordítanám le, arra a kastélynap megszervezése is jó példa, hiszen évről évre egységben és közösségben történik. Nemcsak a Nőszövetség szervezi, hanem az egyházkerület vezetői is támogatnak, segítenek bennünket. A Presbiteri Szövetség is beszáll akár fizikai munkával, mozgósítással, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület fiataljai saját programot hoznak, a Keresztény Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért (KOEN) Alapítvány munkatársai gyerekprogramot szerveznek, és jelen van a helyi gyülekezet is, akik rengeteget segítenek. Mindenkinek van valamilyen apró feladata, legyen akár székelyföldi, kalotaszegi, Maros-menti az illető. Számunkra azt is jelenti az egység, hogy próbálunk olyan közösséget létrehozni, amelyben mindenki szolgálhat – vázolja Borsos Melinda.

A rendezvény idén is úrvacsorás istentisztelettel kezdődött, amelyen Kató Béla püspök hirdette az Igét, majd többféle program várta a résztvevőket. A legkisebbek a gyerekfoglalkozásokon, az ifjak külön sátorban gyűltek össze, az egyházmegyék csapatai vetélkedőn vettek részt, Lengyelné Püsök Sarolta az egységről tartott előadást, a templomban Meister Éva színművész Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámáját mutatta be, emellett imaösvény, zsoltáréneklés, kézműves vásár, majd a Sófár együttes koncertje gazdagította a programkínálatot.

A MINDENNAPI HŐSÖK Borsos Melinda a Nőszövetséget láthatatlan hadseregnek nevezi, amely minden gyülekezetben jelen van, még ha nem

mányt gyűjtött össze három egyházmegye nőszövetsége.

– Ha megpróbálnánk a tevékenységeinket anyagiakban kifejezni, akkor talán mások értékesebbnek tartanák, mert úgy tudatosulna igazán az emberekben, mi mindennel foglalkozunk.

Persze nem ez a célunk, de jó volna többször észrevennünk a nők önzetlen munkáját – véli a Nőszövetség vezetője.

ÖNZETLEN MUNKA, LELKI TÁPLÁLÉK Borsos Melinda 1992-től, az újraalakulás óta jelen van a Nőszövetség tevékenységében, lelkészfeleségként több gyülekezetben is részt vett a helyi csoportok létrehozásában.

Később egyházmegyei elnöknek választották, így szélesebb körben is igyekezett megszervezni a tevékenységet. 2012 óta tölti be a Nőszövetség elnöki tisztségét. – Nem mondanám azt, hogy vezetem, nem tartom magam vezetőnek. Igyekszem lelkesíteni az asszonyokat, célokat állítani eléjük, tudatosítani bennük a szolgálat jelentőségét és helyét az egyházban. Nekem ez erőforrást jelent. Néha elfáradok, fizikailag és lelkileg is, de amikor látom és érzem, hogy van értelme annak, amit teszünk, és hasznára lehetünk az embereknek, a gyülekezetnek és a külvilágnak is a szolgálatunkkal, meg tudjuk érinteni az embereket, tudunk adni nekik valamilyen lelki táplálékot, az feltölt. Ha nem tudja is mindenki magáról, vagy sok esetben nem akarja elfogadni az egyház tanításait, esetleg ateistának tartja magát, akkor is vágyik a lelke valami olyanra, ami feltölti.

Ezt tudjuk mi nyújtani az embereknek – mondja az elnöknő.

2019. július 21.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

Tavaly másodjára is elnöknek választották, ekkor a meglévő feladatok elvégzése mellett a tagság megújítását, az utánpótlás biztosítását tűzte ki célul a következő évekre. – Szükség van arra, hogy minél több új ember bekapcsolódjon a tevékenységbe. Változnak a társadalmi körülmények, a szemlélet, a trendek, az eszközök, a fiatalabb generációk másképp viszonyulnak bizonyos kérdésekhez. Ezeket is meg kell ismernünk, és valahogyan be kell építenünk a tevékenységünkbe. Szükségünk van újabb és újabb tagokra, akik hozhatják magukkal a friss szemléletet – osztja meg az elnöknő, aki a szervezet identitásáról is beszél. – Kilencven évvel ezelőtti alakulásakor megvolt az identitása, ugyanúgy a harminc évvel ezelőtti újjáalakulásakor is, viszont mintha mára kissé elvesztette volna a határozottságát. Munkatársképzőinken igyekszünk megfogalmazni, átadni az asszonyoknak, mi is a Nőszövetség, milyen célkitűzései vannak, és ösztönözni őket a szolgálatra. Leginkább arról beszélünk, hogy minden as�szonynak lehetősége van olyan szolgálatot végezni az egyházban Isten dicsőségére, amely embertársaink hasznára is lehet – foglalja össze.

14 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

Csodálatra méltó, hogy a felsorolt tevékenységeket az asszonyok, ahogyan az elnökség tagjai is, önkéntes alapon végzik. Felgyorsult világunkban azonban nagyon nehéz a gazdag kínálatban figyelemfelkeltő programokat szervezni. – Az emberek főleg olyan rendezvényeken vesznek részt, amelyek róluk szólnak. Mi ezzel szemben olyanokat ajánlunk, amelyek Istenről szólnak leginkább. Mi mások vagyunk. A nőszövetségi szolgálatnak van egy olyan jellemvonása, amely nem hasonlítható más szervezetek munkájához, még akkor sem, ha lassan már mindegyik ad valamilyen lelki töltetet. Nekünk elsőként Istenre kell mutatni, és hiszem azt, ha ezt megtesszük, Isten megáldja az általunk elvégzett munkát, és akkor biztosan lesz eredménye – vallja Borsos Melinda, aki annak ellenére, hogy nincs a szervezetnek hivatalos mottója, a Mt 5,16 verset választaná jeligének: „Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” – Ez életem egyik meghatározó igéje. Úgy gondolom, a Nőszövetség tevékenységének ezzel kell azonosulnia. Végezze a szeretetszolgálatot, de Istenre mutatva úgy, hogy a mennyei Atyát dicsőítsék az emberek – zárja gondolatait az elnöknő.  A SZERZŐ FELVÉTELEI

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Az érzelmi zsarolás gyakran hatékonyabb fegyvernek bizonyul, mint a fizikai erő vagy a nyers erőszak. Nemcsak nők szokták bevetni a férfiakkal szemben, hanem férfiak is, hogy együttérzést próbáljanak kicsikarni társuktól a párkapcsolati konfliktusok, veszekedések játszmái közben. Sámson, a legyőzhetetlenül erős férfi is így bukik el, amikor választott asszonyai szerelmet és gyöngédséget színlelve, becézgetve őt a titkait feszegetik. Aki az anekdotaszerű elbeszélésekben puszta kézzel széttép egy oroszlánt, máskor egy szamár állkapcsával ezer ellenséges filiszteust ver agyon, elgyöngül a nyavalygó, sírdogáló asszonyok előtt. Napokon át tart a provokáló, idegtépő, felzaklató panasz: „Mégiscsak gyűlölsz, és nem szeretsz engem! Találós kérdést adtál fel népem fiainak, és nekem se mondod meg a megfejtését.” (Bír 14,16) A lehetetlen feladatot hét napon át nem tudják megoldani az ellenséges férfiak, ezért a nőt fenyegetik: ha nem szerzi meg a feladvány megfejtését, megégetik őt és egész háza népét. A sarokba szorított nő az érzelmi zsarolás módszerét választja: ha Sámson szereti őt, bizonyítsa azzal, hogy elárulja neki a titkot. Ha nem mondja el, akkor nem is szereti őt. Sámson nem bírja ezt a lelki hadjáratot, megadja magát. Az asszony pedig – visszaélve bizalmával – továbbadja férje ellenségeinek a választ, és el is hagyja őt, a vőfélyhez, vőlegénye barátjához megy feleségül. Sámson bosszúja rettenetes, fölégeti a filiszteusok földjét, amiért a filiszteusok is bos�szút állnak a timnai asszonyon és családján.

Másik szerelme, Delila is tőrbe csalja Sámsont, amikor álnok módon az ereje felől kérdezgeti. Őt nem a halálos fenyegetés, hanem az ígért tetemes pénzösszeg motiválja. – Hogyan mondhatod, hogy szeretsz, ha nem enyém a szíved? – kérdezi, amikor tapasztalja, hogy nem is olyan könnyű rájönni Sámson erejének a titkára. Ő nem sír, csak egyetlen fontos és hatásos kérdést tesz fel, hogy legyen bizalommal hozzá, mondjon el mindent, és ne hallgasson el semmit az életéből! Az igazi, tartós barátságban, a szeretetteljes párkapcsolatban és házasságban ez jogos kívánság, elengedhetetlen alap.

Nem jó titkolózni. Baj, ha a múlt tisztázatlan, tabutémák maradnak a kapcsolatban, amelyekről nem lehet beszélgetni, titkok árnyékolják be a jelent. Azok olyanok, mint a taposóaknák, előbb-utóbb felrobbannak. Egy-egy szó, fénykép, találkozás váratlanul előhozza azokat, és utólag keserves veszekedések törnek ki miattuk. Azok után már nehéz a magyarázkodás.

(Folytatjuk) 

IMÁDKOZZUNK!

Mindent tudunk, Uram, ami ahhoz kell, hogy békességben élhessünk. Nem nyugalomban, nem gondtalanul, hanem békességben. Mert te megígérted, hogy megnyugvást adsz mindenkinek, aki hozzád folyamodik. Ennyi a titok. Nincs más, nincs több. Uram, nem kérlek többet azért, hogy adj békességet a világnak, nekünk, embereknek, az egyházadnak, mert te mindent megtettél – örök időkre megbékélést szereztél kereszted által a teremtett mindenségnek. Ugyan mit kellene még tenned? Bocsáss meg nekünk, amikor még azt is tőled kérjük, ami a mi részünk lenne a saját életünk tekintetében! Mert van, ami a mi feladatunk: nekünk kell hozzád menni, megvallani nyomorúságunkat, beismerni bűneinket. Bár mi tesszük ezeket, a végén rádöbbenünk: ez is kegyelem volt. Köszönjük, hogy adsz napokat a napjainkhoz, és így minden új nap újabb lehetőség ezt felismerni és végre e szerint élni! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Növekvő gyülekezet Ha a címbeli kifejezésről kérdeznénk valakit, azt mondaná, ritka, mint a fehér holló, vagy olyan csoda, amilyen talán már nincs is. Valóban, manapság gyakrabban hallunk a fogyatkozó gyülekezetekről, Nyugat-Európából pedig a templombezárásokról. Annál inkább üdítő azt olvasni, hogyan növekedett a jeruzsálemi ősgyülekezet. Pünkösdkor Péter apostol igehirdetésére mintegy háromezren csatlakoztak a tizenkét tanítványhoz, így jött létre az első gyülekezet. De a növekedés nem állt meg, később is ezt olvassuk: „az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel.” (ApCsel 2,47) Mi volt a titka ennek a csodának? Az első gyülekezet nem hétvégi keresztyén volt, ahogy az manapság gyakori. Ehelyett naponként együtt voltak, hallgatták az apostolok tanítását, akik még szemtanúi voltak Jézus életének, szenvedésének és feltámadásának. Naponta megtörték a kenyeret, ezzel is Jézus halálára emlékeztek. Az Úrral való közösség mellett fontos volt az egymással való közösség is. Aki gazdagabb volt, eladta a vagyonát és megosztotta azt a többiekkel. Ebből aztán naponta együtt étkeztek. Ma a közösség szó gyakran értelmét veszti, mert mindenféle csoportot így neveznek. Például egy sajtóhírben a falusi kocsma előtti férfiak kicsit szépítve úgymond „a helyi közösségként” szerepelnek. A megosztásról sokaknak az jut eszükbe, hogy képeket küldenek egymásnak az interneten. Az első gyülekezetben a közös étkezésben részt vettek a szegények is, éppen azért, hogy ők se kerüljenek hátrányba. Az Úrral és az egymással való szeretetközösség olyan hatással volt a kívülállókra, hogy kívánatos lett a gyülekezet, és sokan csatlakoztak hozzájuk.

Ha kitartóan imádkozunk érte, és örömmel vesszük a Szentlélek munkáját, akkor ez a csoda nálunk is megtörténhet!  GYŐRI ISTVÁN

2019. július 21.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

Hatvan, a misszió szigete Fesztivál, tánc, bábcsoport, dicsőítő ze­ nekar, reggel hatkor imaóra – néhány címszó a hatvani református gyülekezet életéből. A Heves megyei városban a szí­ HEGEDŰS MÁRK vükön viselik Jézus missziói parancsát, és a legkülönfélébb ötletekkel próbálják megszólítani a rájuk bízott tizenhárom település lakóit. Munkájukat dél-koreai misszionáriusok is segítik.

– Ciki volt, hogy templomba jövök. Akkor mertem csak benyitni, amikor biztos voltam benne, hogy senki sem lát – idézi fel Molnár Dénes presbiter azt a napot, amikor feleségével először mentek el istentiszteletre. A vállalkozónak, akit fiatalkori vétkei miatt mardosott a bűntudat, egyik kollégája beszélt Istenről és a gyülekezetről, és kitartóan hívogatta a hatvani református templomba. Az egyik szombat délutáni zenés családi dicsőítő istentiszteleten vettek részt először. – Ahogy beléptünk a templomba, úgy éreztem magam, mint aki régóta sóvárog, hogy haza szeretne menni, és végre megérkezik – vallja meg Dénes. Kifelé már úgy ment, hogy az egész világ láthatja, hová tartozik.

A hatvani gyülekezetben megismert emberek mindegyike megindító őszinteséggel beszél megtéréséről, az Istennel találkozásról, a gyülekezet nyitottságáról és a bizonyságtétel fontosságáról. Nem véletlenül. Tatai István, a gyülekezet lelkipásztora azt mondja, évekkel ezelőtt imádságban kereste a gyülekezet­építés további lépéseit, és egy különös, háromlábú szék képe rajzolódott ki előtte. Az egyik lába a befogadás volt: legyenek szeretetközösség, akik képesek átadni Isten szeretetét. A másik láb a misszió, a harmadik álombéli székláb pedig a diakónia, az elesettek segítése volt. Mára ezek mindegyike jelen van a gyülekezetben.

TÁNCCAL, BÁBOKKAL ISTENÉRT Sokaknak meglepő lehet, hogy tánccal is lehet Istenre mutatni. – Vizualitás és hanghatás együtt jobban elér a szívekhez. A táncunk segít jobban érteni a szöveget – mondja Petrovics Kata, a gyülekezeti Tálentum Tánccsoport vezetője. A hatvani gyülekezetben a gyermekistentiszteletek utolsó tíz-tizenöt percében táncolnak, a nagyobbakkal pedig missziói céllal lépnek fel, akár közterületen is. – Mindenkinek azért dobog a szíve, hogy eljuttassuk az evangéliumot a gyerekekhez – teszi hozzá a gyüleke16 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

| REFORMÁTUS ÉLET |

DÉL-KOREAI MISSZIONÁRIUSOK A GYÜLEKEZETBEN A Kim család 2000 óta tagja a gyülekezetnek.

A Dél-Koreai Református Egyház küldötteiként érkeztek Magyarországra, hogy missziót folytassanak. Jang Bo Kyeung presbiter hitoktatói diplomát szerzett, gyerekekkel foglalkozik, és a peremen élők, például cigányok és mozgáskorlátozottak között is hirdeti az evangéliumot. – Magyarul is itt tanultunk: a gyülekezetben volt egy tanár, aki sokat segített nekünk – mondja Jang Bo Kyeung. Hozzáteszi: nem volt könnyű elhagyniuk a hazájukat, de hűek maradtak Istennek tett fogadalmukhoz, és Jézus missziói parancsának szentelik életüket. Kezdetben csodálkozva fogadták őket Hatvanban, kisebb atrocitások is érték őket, de mára természetesnek veszik a városban, hogy itt él a család. Két gyermekük is itt nőtt fel, ők tökéletesen beszélnek magyarul. Lányuk, Kim Ye Lin kántorként, a férj, Kim Sun-Taik pedig missziói lelkészként szolgál a hatvani gyülekezetben.

zet bábcsoportjának koordinátora, Petrovics Gusztáv presbiter.

Tizennyolc éve kezdték megszervezni a csoportot, de a megtalált paraván és bábok miatt biztosra veszik, hogy korábban is volt bábjáték a hatvani gyülekezetben. Minden évben két új műsort tanulnak meg, saját darabjuk is van. Évente átlagosan négyezer néző előtt játszanak negyven előadásukon, amelyekkel iskolákba, óvodákba, idősek otthonába jutnak el.

KERESZTYÉN FESZTIVÁL HATVAN FŐTERÉN – A keresztyéneknek ki kell lépni a templomaik falai közül – hangsúlyozza Petrovics Gusztáv. Ennek jegyében kezdeményezték az ökumenikus szervezésű Keresztény Fesztivált, amelyet már hatodszor rendeztek meg Hatvan főterén a város katolikus, református, evangélikus és baptista lakói. Az eseményen közös evangélizációt tartanak, bemutatkoznak az egyes gyülekezetek, a Tálentum Tánccsoport is fellép. A programot az önkormányzat is támogatja: ingyen kapnak színpadot, hangosítást, és a helyi média is felületet biztosít a fesztivál népszerűsítésére.

REGGEL HATKOR IMAÓRA Leukémiás betegek gyógyulásáért imádkoznak a hatvani gyülekezet tagjai a fővárosi Szent László Kórházban, amelynek egyik orvosa Tatai Istvánné Nóra. A gyülekezeti lelkigondozói csoport a hétvégi ügyeletekre kíséri el a doktornőt. – Istenre amúgy is nagy szükségem van ebben a munkában: lelkileg nagyon megterhelő leukémiás betegekkel dolgozni – fogalmaz a hatvani lelkészné.

Az imádság kiemelten fontos a gyülekezetben: keddenként és péntekenként reggel hattól imaórát tartanak. A női imaórát is Tatai Istvánné Nóra vezeti, ahol nőket érintő élethelyzetekre, problémákra keresik a választ, kérik Isten segítségét, és hálát adnak az örömökért.

Hatvanban szenvedélybetegekkel is foglalkoznak. A gyülekezetben működik a Kékkereszt Egyesület, az alkoholbetegekkel foglalkozó református misszió egyik csoportja. Kollár László 2019. július 21.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

presbiter vezeti a kört, aki maga is küzdött alkoholproblémákkal.

Mint mondja, nagyon kellenek a heti találkozások, hiszen „minden héten építkezni tudunk az Igéből, és túl tudunk jutni a következő héten úgy, hogy talpon maradunk”. Figyelnek egymásra, ugyanis aki nem veszi komolyan a csoportalkalmakat, az kön�nyen visszaeshet.

KITERJEDT SZÓRVÁNYOK

RÉMÁLMOK HELYETT CSODA A szórványok közül Bátonyterenye fekszik a legtávolabb, mintegy negyvenöt kilométerre a hatvani parókiától. Az ottani közösség a helyi református gyülekezeti teremben tartja alkalmait.

A gyülekezet egyik tagja, Kaposi Lili szeptemberben kezdi a teológiát Sárospatakon. Megtéréséről beszélve úgy fogalmaz: Isten évek alatt vezette el lelkészéhez, Pádár Zoltánhoz. A fiatal lányt rémálmok gyötörték, amelyekről csaknem egy évig nem mert beszélni senkinek. Végül elmondta ezt édesanyjának, és a lelkészükhöz fordultak, aki aznap este imádkozott velük az otthonukban. A rémálmok megszűntek. A lány csodaként tekint arra az estére, és hálás Isten kegyelméért.

– Hatvan volt az egyetlen hely, ahova nem akartam jönni szolgálni – idézi fel az 1984-es kezdeteket Tatai István lelkipásztor, aki még teológusként járt a településen, és megijesztette a gyülekezethez tartozó sok szórvány. Akkoriban rendszeresen begyulladtak a hangszálai és attól tartott, hogy nem bírná maradéktalanul ellátni feladatát. Végül feleségével imádkoztak, és megerősítést kaptak Istentől: „Engem várnak a szigetek…” (Ézs 60,9, Károli-ford.) – Mindig is misszionáriusnak készültem, de akkor lett világos, hogy nem távoli szigetekre kell mennem, hanem Hatvan a mi szigetünk – magyarázza Tatai István. Harmincöt éve szolgálnak hűséggel a Heves megyei városban, és nem bánták meg, hogy hallgattak az Úr hívására. A lelkipásztor hangszálainak azóta semmi bajuk, pedig sokat kell be- Az imádság kiemelten fontos szélnie: beosztott lelkészeivel az egy- a gyülekezetben: keddenként házközségben egy hónapban átlagosan csaknem húsz vasárnapi istentisztele- és péntekenként reggel hattól tet tartanak meg. Tizenkét szórványuk imaórát tartanak. A női imaórát is van szerte a 21-es út mentén. Tatai IstTatai Istvánné Nóra vezeti, ván munkáját Bodáné Csontos Gabriella hitoktató beosztott lelkész és Pádár ahol nőket érintő élethelyzetekre, Zoltán beosztott lelkész segítik. Az egy- problémákra keresik a választ, házközséghez tartozik például Bátonykérik Isten segítségét, terenye, Csány, Ecséd, Kerekharaszt, Heréd, Lőrincz-Selyp, Petőfibánya, Apc, és hálát adnak az örömökért.

Szirák, Pásztó és Tar is.

Hatvan mellett Jobbágyi a másik olyan település, ahol van infrastruktúrája a gyülekezetnek. Kis templomukat egy parasztházból alakították ki tíz éve. Az as�szonyok lelkesen imádkoznak lelkész nélkül is: kéthetente van istentisztelet, de ők a többi héten is összegyűlnek.

KÖZVETÍTÉS A SZÓRVÁNYOKBA A hatvani gyülekezet presbitériuma szeretné képpel és hanggal közvetíteni a szórványokban a vasárnapi istentiszteletet, zárt rendszeren keresztül. A terv az, hogy egy okostévé segítségével élő videókapcsolatban sugároznák a hatvani templomból az istentiszteletet. Bátonyterenyén próbálják majd ki a rendszert – ha beválik, a többi szórványban is bevezetik a közvetítéseket.

Tatai István hangsúlyozza, hogy a személyes jelenlétet nem lehet kiváltani, csak kiegészítésként használnák a módszert, így minden szórványban lehetne minden vasárnap istentisztelet – még ha képernyőn keresztül is. Amennyire lehet, személyesre 18 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

| REFORMÁTUS ÉLET |

Petrovics Gusztáv

Molnár Dénes, presbiter

Tatai István és felesége, Tatai Istvánné Nóra

Tóth László, gondnok

formálják a jövőbeli közvetítéseket: minden helyszínre presbitereket küldenek, minden alkalommal köszöntik majd a szórványokat, és imádkoznak is értük.

REMÉLTÉK, HOGY EGYSZER BEKERÜLNEK A RÁDIÓBA A gyülekezet most másik közvetítésre is készül, ugyanis július 21-én, vasárnap 10 órától a Kossuth Rádió élőben közvetíti istentiszteletüket az egész országban. Tóth László gondnok azt mondja: titkon már remélte, hogy előbb-utóbb a hatvani gyülekezet is sorra kerül. – Örülök, hogy Tatai István lelkészünk élő igei üzenete másokhoz is eljuthat, és már izgulunk – jegyzi meg a gondnok.

– Tudom, hogy nagy lehetőség a közvetítés, nagyon sok emberhez lehet szólni a rádión keresztül – teszi hozzá Tatai István, akit meglepett, hogy tőlük szól majd élő adás, de nagyon örül a lehetőségnek. Az istentiszteletet olyan lesz, mint bármelyik vasárnap, nem készülnek „kirakat-alkalomra”.

– Szent izgalommal várjuk a közvetítést. A téma formálódik bennem – az üzenetet mindenki meghallgathatja, aki bekapcsolja a rádiót – összegzi a lelkipásztor.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA 2019. július 21.

Reformátusok Lapja 19

KÖNTÖS LÁSZLÓ

Kijelentés A minap a dunántúliak ifjúsági táborában voltam, amelynek egyik fórumán kérdéseket tehettek fel a fiatalok. Az egyik legizgalmasabb ez volt: „Honnan tud választ adni a kérdéseinkre, és mi honnan tudhatjuk, hogy ezek a helyes válaszok?” Magyarán „igazoljam” magamat, bizonyítsam be, hogy a kérdésekre adandó válaszaim, amelyek nyilván nem a magánvéleményemet, hanem legjobb tudásom szerint a keresztyén üzenetet tükrözik, helyesek és igazak. A kérdező talán nem is volt tudatában annak, hogy korunk alapvető kérdését tette fel, amely mögött már eleve ott lappangott az egyik, ma sokakat rabul ejtő, általános meggyőződés. Ez pedig az, hogy ha vannak kérdéseink, akkor kell lenniük olyan válaszoknak is, amelyeknek helyességét minden kétséget kizáróan bizonyítani is lehet. Érdekes megfigyelni, hogy miközben kérdésfelvetéseink folyamatosan ostromolják a keresztyén

Ismeretelméletileg egészen botrányos, hogy ma az ateizmus nem szorul magyarázatra, de a keresztyénség igen. üzenet hitben megfogalmazott állításait, vagyis a kételkedés az általános kultúra elfogadott és bevett részévé vált, addig valamely rejtélyes oknál fogva makacsul tartja magát az a hit, hogy az emberi lét nagy kérdéseire – a természettudományok modelljét követve – léteznek mindenki számára végérvényesen bizonyítható válaszok.

De van egy rossz hírem: nem léteznek. Ha az emberlét nagy kérdéseire végérvényesen bizonyítható válaszokat lehetne adni, akkor az emberiség ma békés egyetértésben élne, és mindenkinek ugyanaz lenne a meggyőződése. De vajon mitől van az, hogy meggyőződések sokaságával találjuk magunkat szembe, és az emberi sors nagy kérdéseire mind a mai napig nem születtek meg a mindenki számára bizonyítottnak elfogadott válaszok?

Miért van sok válasz az amúgy közös kérdésekre?

Miért nincs inkább egyetlen egyértelmű? Miért van az, hogy az emberi sors nem más, mint folytonos küzdelem az evidenciákért?

A meggyőződések sokféleségéből sokan azt a következtetést vonják le, hogy ha ez így van, és a keresztyénség is csak egy válasz a sok közül, akkor illik igazolnia magát. Bizonyítsa be, hogy igaz, amit 20 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

mond. Érdekes módon a mai nyugati korszellemnek ez az általános beállítódása folytonosan a keresztyénségtől várja az önigazolást, attól a hamis hittől hajtva, hogy az alapkérdésekre vonatkozóan léteznek végérvényes válaszok. Mégpedig – természetesen – az ész erőfeszítéseinek eredményeként.

Az a kérdés már nem vált a mindennapos gondolkodás részévé, hogy vajon vannak-e, és vajon hol vannak a megismerés határai. Nem kétséges, hogy a végérvényesen és egyetemesen igazolható meggyőződésbe vetett hamis hit a felvilágosodás szellemi öröksége, amely képes volt elhitetni az ember mindenhatóságát a valóság megismerésében.

A helyzet viszont az, hogy nincsenek ilyen válaszok, és teljességgel hamis az az igaznak beállított, ma uralkodó vélekedés, mintha itt bizony csak a keresztyénségnek kellene igazolna magát. Ismeretelméletileg egészen botrányos, hogy ma az ateizmus nem szorul magyarázatra, de a keresztyénség igen.

Nem kell tehát a mai keresztyénségnek valamiféle önigazolási kényszerrel gyötörnie önmagát, hanem sokkal inkább rá kell mutatnia arra, hogy a keresztyén kérdésfelvetés ma is érvényes, és mai tudásunk szerint az emberi lét jelentésére nem született eddig semmilyen végérvényesen és mindenki számára igazolható válasz. Nem a keresztyén hittel van a baj, hanem azzal az illúzióval, amely elhitette, hogy az ember képes önerőből a saját létének végső értelmét megragadni. Nem képes.

Az örömhír az, hogy mégis van válasz, és az ember mégiscsak eljuthat önmagához. Mégpedig azért, mert létezik Kijelentés. Olyan ismeret, amely nem az embertől jön, de az embernek válaszol. Erre mondják az örök kételkedők, hogy jó, de bizonyítsam be, hogy a keresztyén válasz igaz, mert másképpen a keresztyénségnek biztosan nincs igaza.

Mintha más válasz tudná igazolni önmagát. Nem tudja. Márpedig ha így van, semmi okom feladni keresztyén hitemet egy másik, amúgy soha nem igazolt hitért. Miféle racionális alapja lenne a keresztyén hitben megfogalmazott válasz elutasításának, ha egyszer senki sincsen abban a helyzetben, hogy önerőből végérvényesen igazolható ismerethez jusson? Semmilyen sem. Maradok tehát keresztyén, és nem vagyok hajlandó állandó magyarázkodásra.

Nem a keresztyénség szorul magyarázatra, hanem az a hamis illúzió, hogy az ember képes önerőből megfogalmazni létének végső rendeltetését. 

| GONDOLATOK |

JEZSOVICZKI NOÉMI

Mindennapi műanyagunk Szeptemberben egy hétig teremtett világunkra figyelnek majd a magyarországi keresztyének programokkal, családi napokkal, előadásokkal. A teremtés hetére készül egyházunk, és nem is hinnénk, mennyire nagy szükség van ezekre az ébresztgető alkalmakra. Ugyanis hajlamosak vagyunk természetesnek venni azt a szép világot, amely körbevesz bennünket. Egyéni csendességünkben talán eszünkbe jut, hogy hálát adjunk mindazért, ami körülöttünk van: milyen jót kirándultunk a gyerekekkel, mennyire szép volt naplementekor üldögél-

ILLUSZTRÁCIÓ: KAPÁS CSILLA

ni a tó partján, hogy gyalogosan túléltünk egy-egy heves vihart, nem lyukadt ki az esernyőnk és nem vertek fejbe a jéggolyócskák. De a hétköznapokban, amikor éppen „semmi nem történik”, amikor csak felkelünk és megnyitjuk a csapot a fogmosáshoz, vagy amikor átmegyünk valamelyik Duna-hídon, esetleg éppen elővesszük a táskánkból a műanyag palackot, hogy a forró városi járdán igyunk néhány kortyot, nem biztos, hogy teremtett világunkon gondolkodunk. Pedig akkor is ugyanúgy benne élünk, és felelősségünk folyamatos. Nem a bébiszitterei vagyunk, hanem a sáfárai.

Júliusban világszerte sokan állnak a lapunkban is bemutatott, Plastic Free July elnevezésű kezdeményezés mellé, amelynek többek között az a célja, hogy ebben a hónapban csökkentsük minimálisra az eldobható műanyag tárgyak használatát. Az elgondolásnak nem titkolt célja, hogy szokásunkká váljon sokszor használható, környezetbarát használati tárgyakkal körülvenni magunkat. Már régen motoszkált bennem az, hogy én, a hétmilliárdból

egy, mit tehetnék a teremtett világért, és próbáltam is lehetőségeim szerint lépni ez ügyben. Például mindig van nálam vászon vagy valamilyen tartós textíliából készült táska, és ha veszek valamit, nem kérem el a sokszor felajánlott nejlon tasakot. Vettem újratölthető palackot, amely sokkal csinosabb, mint az üdítős, ásványvizes flakonok, szelektálom a hulladékot otthon és a munkahelyen egyaránt.

Beszereztem egy konyhai komposztáló szemetesvödröt, és szerencsés kerttulajdonosként van is hová tenni a tartalmát. Apró dolgok ezek, cseppek a tengerben. Abban, amelyikben tonnaszám van az akár száz évig is lebomlás nélkül elúszkáló műanyag. Cseppek, de számítanak.

Elárulom, sokkal kisebb sikerrel védem a környezetet, mint gondoltam. Hiszen lépten-nyomon szembeütközöm a műanyag hatalmával, ugyanis lusta ember vagyok. Járhatnék busszal a piacra kosárral, szatyorral kimért árukért, ahogyan az anyósom teszi, ehelyett sokkal egyszerűbb és időkímélőbb bepattanni az autóba, és a közeli szupermarket holmijaival megtömni a hűtőszekrényt.

Könnyebb megvenni azt az öt szem banánt egy eldobható – sőt eldobandó, mert nem éli túl még a hazautat sem – tasakban, bepottyantani a kosárba az egyik ismerősöm által hegesztettnek nevezett műanyag tálcás felvágottat, vagy az olcsóbb, másfél literes ásványvizet jó nagy plasztik fóliával féltucatos csoportba szorítva – az ötliteres helyett.

Bár ez utóbbi miatt lehetne okolni a gyártókat is, hogy miért drágább, ami nagyobb, de nem teszem.

A döntés az enyém. Visszautasíthatom a szívószálat, a műanyag tasakot, szólhatok a pazarlás és a szemetelés ellen, ugyanis egész évben oda lehet erre figyelni, nem csak egy-egy hónapig vagy hétig. Én, egy a hétmilliárdból ennyit tudok tenni. És igen, számít, ahogyan minden apróság is. Mert bizonyságtétel lehet a jó helyre kidobott szemét is. Akár még beszélgetésbe is lehet elegyedni egy-egy ilyen alkalommal, és elmondani, hogy nemcsak gyermekeinkért tesszük mindezt, hanem hálából Istenünknek, amiért ránk bízta ezt a földet. 

2019. július 21.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

LXIII. ÉVFOLYAM,

29. SZÁM, 2019. JÚLIUS 21.

LAPJA

REFORMÁTUSOK

PETRŐCZI ÉVA

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Drámai pillanat Nagy és tiszta öröm, amikor a huszonegyedik században egy tehetséges, fiatal grafikus a céges megbízatások vállalása mellett arra az elhatározásra jut, hogy megörökíti a Szentírás egyik fontos történését, szívünkbe vésődött jelenetét. Póth Rebeka első ilyen munkája a Lk 5,11 megrendítő jelenetének egyszerű, letisztult, mégis nagyon beszédes, vizuális prédikációként ható megvalósítása. „És a hajókat szárazra vonván, elhagyák mindenöket és követék őt.” (Károlyi Gáspár fordítása) Nevezetes életprogram-változtatás az a nap, az az óra, amikor a korábban halászatból élő tanítványok Krisztus parancsát követve felhagynak korábbi, pusztán kenyérkereső foglalatosságukkal, és azon túl az emberi lelkek halászatát, azaz hitre való megnyerését tartják élethivatásuknak.

Ahogyan egy sorral feljebb olvashatunk erről: „És monda Simonnak Jézus : Ne félj, mostantól fogva embereket fogsz.”

Ennek a parancsnak az értelmében – láthatjuk a visszafogott finomságú képen – az egyik tanítvány, valószínűleg éppen maga Simon, kiengedi utolsó, szemmel láthatóan nagyon gazdag, dús zsákmányát a háló (szép, régies magyar szóval: a „gyalom”) fogságából, hogy azután szárazra vonja addigi életének talán legfontosabb tárgyát, szeretett és féltett munkaeszközét, a bárkát. Ezt a képet látva felmerülhet bennünk a gondolat: életünk során vajon hány nagy fogást csináltunk, hány, a világ szemében jelentős, de Isten szemében egyértelműen méltatlan, az ő szándékaitól bennünket eltávolító lépést tettünk meg? Képesek vagyunk-e olyan azonnali és feltétlen, sőt örömmel és elszántan vállalt pályamódosításokra, mint a Genezáret tavának egyszerű halászai? Nem könnyű, végső soron mégis a vállalók életét, személyiségét megtisztító, minden korábbinál nagyobb magasságokba repítő választások, vállalások ezek. Még akkor is, ha a grafikán látható, meg nem nevezett, arctalan halász kéztartásán látszik a búcsú fájdalma.

E szép nyitány után érdeklődéssel és szeretettel várjuk Póth Rebeka remélhetőleg már a közeljövőben megszülető további olyan rajzait, amelyek ugyancsak a Biblia világába vezetnek el bennünket. 

Hatvan, a misszió szigete SZÍVÜKÖN VISELIK AZ EVANGÉLIUM ÜGYÉT

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: .........................................................................................

Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6.

Aláírás: ...................................................................................

| REFORMÁTUS ÉLET |

Feltámasztani a halott falut HEGEDŰS BENCE

Legutóbb 2010-ben írtunk a román határ mellett fekvő Nagygécről, amelyet hivatalosan az 1970-es szamosi árvíz törölt le a térképről, de ma már tudni lehet, hogy a zömmel reformá­ tusok lakta település tudatos falurombolás áldozatává vált. A falu mára a magyarság meg­ maradásának szimbóluma lett: Makovecz-kilátó épült a teljesen restaurált, nyolcszáz éves nagygéci romtemplom mögött, amelyben évente többször is tartanak istentiszteletet, és volt már keresztelő helyszíne is. A halott falut évente felkereső huszonötezer turistát modern lá­ togatóközpont fogadja.

2019. július 21.

Reformátusok Lapja 23

| REFORMÁTUS ÉLET |

Juhász Ferenc szerint Isten nem hagyja magára ezt a templomot. Ez abból is látszik, hogy 2009 óta minden évben tartottak református istentiszteletet az emléknapon.

Olyan dolgok történnek, amelyekről nem mertünk volna álmodni.

Például hogy ilyen sokan leszünk, és hogy úrvacsorázni fogunk ott valaha – idézi fel Bélbász-Szücs Andrea.

A falu Árpád-kori templomát ma már a Megmaradás Templomának hívják, napjainkban egyáltalán nem látszik rajta, hogy a teteje korábban majdnem beomlott, a fala kis híján kidőlt. Évtizedekkel ezelőtt még az is felmerült, hogy lebontják, és a nyíregyházi falumúzeumba költöztetik, de – az akkor még élő nagygéciek heves tiltakozásának köszönhetően – a templom a helyén maradt. – A nagygéciek idejöttek, és kijelentették: nem létezik, hogy az ő templomukat elbontsák és elvigyék, így a templom itt maradt romtemplomnak – emlékezik vissza Juhász Ferenc. Ez még abban az időben volt, amikor a romtemplomnak már csak a tornya látszott ki a falut visszahódító erdőből.

KÜZDENI A MEGMARADÁSÉRT Juhász Ferenc Nagygécen született, hétéves volt az árvíz idején, amikor katonai teherautókon elszállították a falu lakosságát. Vallja, hogy Isten jelölte ki számára küldetésként Nagygéc és temploma megmentését, ennek tudatában cselekszik már harminc éve. Egyedül takarította ki és éveken keresztül egyedül tartotta rendben a templom környékét. Időközben megalapította a Nagygécért Közhasznú Egyesületet, majd megszervezték a Nagygéciek Emléknapját, amelyet attól fogva minden évben megtartanak.

Amikor a templom teteje elkezdett beszakadni, saját pénzén vásárolt faanyagot, és az egyesület tagjaival közösen javították ki az omladozó tetőt, a toronyra pedig új lemezt raktak. Szintén csak az egyesületen múlt, hogy nem dőlt ki a templom egyik fala.

Juhász Ferenc szerint Isten nem hagyja magára ezt a templomot. Ez abból is látszik, hogy 2009 óta minden évben tartottak református istentiszteletet az emléknapon. Olyankor a templom mindig zsúfolásig megtelt, viszont hiába volt az egyesület igyekezete, a templom egy idő után elérte azt az állapotot, amikor már nem mertek benne istentiszteletet tartani. Így a következő években a templom melletti parkban, amikor pedig esett az eső, a szemközti magtárban gyűltek össze ezeken az alkalmakon. – Az istentiszteletetekről sosem mondtunk le – jelenti ki a férfi.

2019-ben már a tizenegyedik Nagygéci Emléknapot szervezik meg a településen.

24 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

EMLÉKEZNI KELL Amikor a látogatók végighajtanak a falu egykori utcáin, és megérkeznek a templomhoz, már teljesen más látvány fogadja őket, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor még csak a Nagygéc-emlékmű állt, amelyet az 1970-es árvíz negyvenedik évfordulóján avattak fel. A fehér oszlopok tetején álló, hatalmas betűk alatt található márványtáblákon az egykori falu utcáinak, illetve az azokban álló házak tulajdonosainak nevét olvashatjuk. Juhász Ferenctől megtudjuk, hogy az emlékmű lassan készült el, 2002-ben kezdtek hozzá az építéséhez, majd két év eltelte után érkeztek meg a betűk, aztán pedig az emlékmű előtt lévő gránittömb. Az alkotást végül 2010-ben avatták fel. Az átadás után kerültek a márványtáblák az oszlopokra.

Juhász Ferenc abban az időszakban úgy érezte, hogy lassan ereje végéhez ér, és ha nem kap valahonnan segítséget, a templom menthetetlenné válik. Úgy véli, Isten rendezte akképp, hogy 2012-ben Csenger város önkormányzata sikerrel pályázott arra, hogy Nagygécen létrehozzák a Megmaradás Temploma nevű turisztikai attrakciót. Ehhez szerinte nélkülözhetetlen volt, hogy először Bayer Zsolt újságíró, majd a térség országgyűlési képviselője, Kovács Sándor is felkarolta a nagygéciek ügyét. – Lényegében őket a jó Isten küldte, amikor már az én munkám és az egyesületé is kevés volt – teszi hozzá.

Az 562 millió forintos pályázatból 2015-re nemcsak a templom újult meg, hanem ott épült fel a Makovecz Imre tervezte kilátó is, amelyet eredetileg Kolontárra szánt az építész, illetve kialakítottak egy látogatóközpontot, és létrehozták a Megmaradás Házát is. Az egyhektáros parkban kétszáz emlékoszlop is található, amelyeken a világ magyarok lakta településeinek üzenetei olvashatók. Felállították az Őrtűz emlékoszlopot is, amely a hét magyar törzs bejövetelére emlékeztet, és megjelennek rajta az Árpád-házi királyok nevei is. A monumentális szimbólum hatalmas prizmája szerteszét szórja a nap sugarait.

| REFORMÁTUS ÉLET |

A HIT EREJE

ÉLETTEL MEGTÖLTENI

– Amikor mindezt elkezdtem, senki sem hitte, hogy ez a temp– Igyekszünk megtölteni tartalommal azt a formát, ami már elkélom meg fog újulni. Sokak szerint szélmalomharcot folytatszült – fogalmaz Szalay Kont, a Szatmári Református Egyházmetam, és többen azt mondták az évtizedek alatt, hogy fel kelgye esperese. Mint mondja, nemcsak a csengersimai és a nagylene adni. Nekik mindig azt válaszoltam: ezt nem én fogom géci reformátusok használják a Megmaradás Templomát, hanem megvalósítani, hanem Isten – idézi fel Juhász Ferenc. – Nekem rendszeresek az ökumenikus alkalmak is. Megosztja azt is, hogy a hit már bizonyosság. Isten eddig végig irányította az életeterveik szerint, ha majd eljön az ideje, Nagygéc lesz a hetvenötömet, olyan dolgokba kezdtem bele, amiért kinevettek, és jó, dik gyülekezete az egyházmegyének. – Nem a műemlékeknek a hogy nem zártak bolondok házába – mondja, és hozzáteszi: megtartása és csupán az emlékezés a cél, hanem az, hogy előbb valóban oda is került volna, ha nem Isten indíttatására fogott vagy utóbb valós élettel töltsük meg a falakat – jelenti ki. volna bele a templom megmentésébe. – Sokszor én sem tudtam, mi lesz, csak tettem a dolgomat, EVANGÉLIZÁCIÓ SZATMÁRBAN mindig megvolt a következő lépés, és mindig sikeOttjártunkkor éppen evangélizációs napokat tartottak a Szatmári Református rült – vallja meg.

Egyházmegyében. Az eseménysornak Nagygéc volt az első helyszíne. – Senki Azt is Isten ajándékának tartja, hogy a tempsem gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy ötszázan is összegyűlünk majd itt lomban az eredeti, 1936-ban felszentelt kis– mondja Bélbász-Szücs Andrea. A gyülekezeti tagok alig tudtak összeszedni harang szól most is, amelyet évtizedek után négyszáz széket, és még így is sokan voltak, akiknek állniuk kellett az Csaholcról kaptak vissza. Az 1870-ben készült istentisztelet alatt. – Ezért megéri este fél tízkor hazamenni a traktorral és a székekkel, meg előtte egy hétig füvet nyírni. Nagyon sok munka van benne. Az nagyharang is szolgálatban van Csengersimán, pedig, hogy egy kis gyülekezet, mint a csengersimai, mindezt ilyen példásan ahová jelenleg Nagygéc is tartozik. Juhász Femeg tudja oldani, Isten ajándéka. Olyan jó megélni azt, hogy össze tudunk renc szerint, aki egyben a csengersimai gyüfogni, és szolgálunk egymásért – osztja meg a lelkipásztor. lekezet gondnoka is, az egyházközség vissza is adná a harangot, csak meg kellene oldani a helyettesítését.

Ehhez viszont az kell, hogy újra lehessen építkezni Nagygécen. Oda az elmúlt időszakban nem adott ki építési engedélyt a RENDSZERES ISTENTISZTELETEK csengersimai önkormányzat, mert mezőgazdasági területként volt nyilvántartva az egykori falu területe. Juhász Ferenc úgy A templom felújítása óta már nemcsak a nagygéciek emtudja, a község idei rendezési tervében szerepelni fog, hogy léknapján, hanem nagyobb ünnepeken is tartanak úrvafalusias lakóövezetté nyilvánítják Nagygéc központját, így kicsorás istentiszteletet a Megmaradás Templomában. Béladhatók lesznek az építési engedélyek is. – Azután lehet felébász-Szücs Andrea csengersimai lelkipásztor elmondása píteni a falusias környezetbe illeszkedő lakóházakat – mondja szerint előfordul olyan eset is, hogy kisebb-nagyobb csoJuhász Ferenc, aki bármikor hajlandó lenne visszaköltözni egyportok kérik, tartson áhítatot nekik. Vagy ha gyülekezeti csokori szülőfalujába. – Lehet, hogy nem a nagygéci leszármazotport érkezik, a saját lelkészük tart csendességet. A lelkész tak fognak ide visszaköltözni, de ha Isten azt akarja, hogy itt bevallja, kissé szkeptikusan viszonyult az első úrvacsorás település legyen, akkor az lesz – jelenti ki határozottan. istentisztelethez. – Olyan dolgok történnek, amelyekről nem mertünk volna álmodni. Például hogy ilyen sokan leszünk, és TERVEK hogy úrvacsorázni fogunk ott valaha – idézi fel. Az alkalomra jól emlékszik Juhász Ferenc is, és megtisztelőnek tartja, hogy Juhász Ferenc és a Nagygécért Közhasznú Egyesület nem harminchét év után elsőként vehette magához a sákramentudja, mi lesz az után, hogy letelik a pályázati feltételekben tumokat Nagygécen. szereplő ötéves fenntartási idő, amelyre a csengeri önkorBélbász-Szücs Andrea 2011-ben költözött családjával mányzat vállalta a látogatóközpont üzemeltetését. Ha a Csengersimára, és lett a gyülekezet lelkipásztora. Még emkorábbi fenntartó nem vállalja a további működtetést, az lékszik, mennyire szeretett a nagygéci romtemplomhoz járni, egyesület ezt örömmel átvállalná. Ha nem is heti hétnapos amikor egy kis csendességre vágyott. – Volt a helynek valami nyitvatartással, mint most, de semmiképpen sem szeretvarázsa, ahogy a dzsungel közepén ott állt viszonylag rendenék, ha újra az enyészeté lenne a terület. – Szeretnénk, ha a zett környezetben a romos templom. Amikor tele volt a fejem Csengersimai Önkormányzat részt tudna majd venni azon az mindennel, nagyon sokszor jártam oda, hallgatva a madárállami pályázaton, amely lehetővé teszi a környék halastavacsicsergést, és tértem be magába az épületbe – emlékezik a inak és a falu mellett futó, ma már kiszáradt Erge-pataknak lelkésznő. Szerinte igaz, hogy elveszett a romtemplom e varáa vízpótlását is a Szamosból. Ezzel négyezer hektár öntözése zsa, viszont úgy gondolja, a felújítás eredményeképpen sikeválna elérhetővé, ami még vonzóbbá tenné Nagygécet – véli rült többlettel megtölteni a helyet.

Juhász Ferenc.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. július 21.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Az ókécskei orgona arcai Sokszor gondban vagyunk, ha értékes ajándékkal szeretnénk meglepni valakit. Ezért ajánljuk a református közösség figyelmébe Az ókécskei orgona arcai című, a közelmúltban Tiszakécskén készült hangfelvételt.

A lemezfelvétel ötletét a közel húsz éve folyó tiszakécskei koncertsorozat adta. A CD első darabja J. Kuhnau bibliai szonátája, amely Dávid és Góliát párviadaláról szól. A rövid, frappáns tételek és a kísérő füzetben közölt, igényes magyarázatok alkalmassá teszik a kiadványt arra, hogy a református hittanoktatók tanórai segédanyaga legyen.

Az ószövetségi történet után következik az újszövetségi, amely zeneileg J. S. Bach c-moll fantáziájában jelenik meg. Krisztus kereszthaláláról, engesztelő áldozatáról hallunk zenei igehirdetést, amelynek megértésében szintén sokat segítenek a hallgatónak a magyarázó szövegek. A felvételen mintha csak egy kis barokk zenekart hallanánk Méhes Balázs kezei alatt, pedig a „karmester” itt csak a billentyűsorokon játszik.

Szavak nélküli ujjongásnak is beillő F. Mendelssohn-Bartholdy D-dúr szonátájának záró tétele – így tud dicsőíteni az orgona, ha avatott kezek szólaltatják meg.

Becsülnivaló, hogy a felvételen Gárdonyi Zoltán életművéből is ízelítőt kapunk. A felvételen a rendkívüli tudású és invenciójú, európai formátumú, hitvalló zeneszerző életművének további gazdagságára figyelhetünk fel, például azáltal, hogy a Fantáziában a hegedű mint méltó kamarapartner kap szerepet. A mű a 366. dicséretet dolgozza fel romantikus stílusban, gyakran C. Franck zenei világát idézve.

Színes harmóniái a zenetörténet mesterpéldái közé emelik ezt a magyar református zeneművet. Szerzője tudta, kinek hitt, és a legnehezebb időkben is vallotta: „Művem a Királynak szól”.  MIKESI TIBOR 26 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

A Zsoltárok könyvéből idézünk.

Vízszintes: 1. Az idézet első része (I, H, B, H, B, M, N). 13. Mark …, világbajnok profi angol snookerjátékos. 14. Gyilok. 15. Olasz nagyváros a szlovén határ közelében. 16. A magyar ábécé utolsó betűje. 17. … Pahlavi, egykori iráni sah. 19.

Evangélista. 21. Fordított kettős betű. 22. ETP. 24. Latin eredetű olasz női név.

26. Ahelyett az elején! 27. Londoni háztető! 29. Dél-amerikai füves síkság. 30.

Férfinév. 31. Costa …, közép-amerikai ország. 33. Személyénél. 35. Bedobás a grundon. 37. Görög betű. 39. Költőien magához kéret. 41. Berlini tojás! 42. Nyári hónap. 43. Izsó Zita. 44. Bűvészmutatvány. 46. Hármas betű. 47. Zenei kifejezés: lassan. 49. Amerikai rockénekes és színész (Meat). 51. Magyar kórusszövetség rövid neve. 52. A Holland Kelet-indiai Társaság egyik főrészvényese (Lucas BOLS).

54. A távolabbi helyre. 57. Riki-…-tévi, mongúz Kiplingnél. 59. Izomban rejlik. 60.

Hevesi község lakója. 62. Dunántúli megye. 63. Nitrogén és vanádium vegyjele.

64. Gazdasági ág. 65. Választás lehetőségét jelölő kötőszó. 67. Cégforma, röviden. 68. Jelige. 70. Csanádi Imre. 72. Germán eredetű férfinév.

Függőleges: 2. Sexten dél-tiroli falu olasz neve. 3. Tallium vegyjele. 4. Emberi páratlan betűi. 5. Kameruni falucska az ország Centre tartományában (NYEP).

6. Szégyell. 7. Vissza: erdei vad. 8. Ritka férfinév. 9. Fuvallat, latinul. 10. Kelet-németország egykori rövidítése. 11. Római 51. 12. Nem túl hideg vagy meleg (időjárás). 13. Az idézet második része (E, É, O, M, E). 18. Szobrászművész (György). 20. Mózes testvére. 23. Csigolyák közötti kemény, de rugalmas szövet.

25. Lélekemelő. 26. Dunakeszihez csatolt község. 28. Csücske van. 30. Támogatásra szorul. 32. Ragadozó hal. 34. Szájat tátó. 36. Idegen levegő. 37. Ismer.

38. Kárpátaljai folyó ukrán neve. 40. Meggyőződés. 45. Pest megyei község. 48.

Szende. 50. Vicia …, lóbab. 51. Török eredetű régi magyar személynév, jelentése: fekete. 53. Gyógyító ember. 55. Kis Márton. 56. Bölcs Salamon édesapja. 58. …

Bedi, indiai filmszínész, a maláji tigris. 60. Házastárs apja. 61. Helyeslés. 64.

Kitétel része! 66. Gyerek páros betűi. 69. A múlt idő jele. 71. Ón vegyjele. 73.

Angol tagadószó.

Múlt heti rejtvényük megfejtése: Hálóba kerítettél minket – nehéz terhet raktál a hátunkra.

| GYERMEKEKNEK |

Miért nevezik Jézust az Isten Bárányának?

A zsidók bárányt áldoztak Istennek, hogy megbocsássa a bűneiket. Jézus Krisztus volt Isten Báránya, aki áldozatul adta oda magát az egész világ, minden ember bűnéért. Ezért nekünk már nem kell bárányokat levágnunk és elégetnünk az oltárokon. Isten nem kedveli a véres áldozatokat, hanem azt kívánja tőlünk, hogy fogadjuk el Jézus áldozatát, amelyet helyettünk vitt végbe, valljuk meg bűneinket, kövessük Isten akaratát (Zsid 10,1–10).

Jézus nevei  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Jézusnak is sokféle neve van a Bibliában. Nekem az egyik kedvencem a Békesség Fejedelme. Miért nevezték így őt?

Arról már beszéltünk, hogy Jézus a megjövendölt Messiás, a Szabadító. A Békesség Fejedelme kifejezést több más névvel együtt Ézsaiás próféta írta le, amikor a Messiás születéséről beszélt (Ézs 9,5).

Csodálatos nevekkel illette a Messiást, és ezek mind illenek is Jézusra. Ő valóban Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya és a Békesség Fejedelme. A messiási időkben a földre békesség jön el, amiről részletesen ír Ézsaiás a könyve 11. fejezetében. Mindenre kiterjed majd a békesség: „Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket.

A tehén a medvével legel, kölykeik együtt heverésznek, az oroszlán pedig szalmát eszik, mint a marha. A csecsemő a viperalyuknál játszadozik, és az alig elválasztott gyermek mérges kígyó üregébe dugja a kezét. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki, betölti a földet az Úr ismerete, ahogyan a tengert víz borítja.” (Ézs 11,6–9)

Jézust gyakran nevezik a zsidók királyának is. Ezt nem egészen értem, mert nem úgy néz ki, mint egy király. Nincs koronája, meg nem is igazán gazdag, szolgái sincsenek… Hogy is van ez?

Jézust először a napkeleti bölcsek nevezték így (Mt 2,2). Ők is úgy gondolták, hogy a zsidók királya a jeruzsálemi királyi palotában fekszik aranyos bölcsőben, és szolgák hada lesi minden rezdülését. El is látogattak Jeruzsálembe, hogy megkeressék az újszülött királyt, amivel elég nagy galibát okoztak. Mert a palotában csak a vérszomjas Heródest találták, aki halálosan féltékeny volt az új királyra. Mikeás próféciája (Mik 5,1) igazította útba a bölcseket, akik végül a betlehemi istállóban találták meg a gyermeket. Jézust Dávid fiának is nevezték, mert a nevelőapja, József leszármazottja volt a zsidók nagy királyának. Pilátus is azt kérdezte Jézustól, hogy valóban ő-e a zsidók királya, de ő csak annyit válaszolt: „Te mondod” (Mk 15,2). Így Jézus keresztjére azt írták: „A Názáreti Jézus, a zsidók királya.” Ennek a latin mondatnak (Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum) a rövidítése az INRI, amelyet sok festményen láthatsz a kereszten, Jézus feje fölött.

Jézus pásztor is volt? Mert arról nem beszél a Bib­ lia, hogy őrizte volna a nyájat, mint Dávid. Akkor miért nevezzük jó pásztornak?

Nem, Jézusnak nagy valószínűséggel nem voltak juhai. Legalábbis olyanok nem, amik a mezőn legelésznek és hangosan bégetnek. Viszont sok millióan vannak, akik követik őt, akik hallgatnak a hangjára, akiket megvéd minden bajtól és akikért az életét adta. Jézus a jó pásztor, és mi, keresztények vagyunk a juhai, bárányai. 

2019. július 21.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

ÁLLÁS

A váci Bernáth Kálmán Református Gim­ názium teljes munkaidős pedagógus-álláshelyeket hirdet: kereskedelmi szakoktató, vendéglátóipari szakoktató, vendéglátóipari szakmai tanár, biológia–kémia–természetismeret szakos tanár, magyar–történelem szakos tanár, testnevelés szakos tanár, angol szakos nyelvtanár, református vallástanár, informatika szakos tanár, matematika szakos tanár. Önéletrajzot, a végzettséget igazoló dokumentumok másolatát a keri. vac@reformatus.hu címre várják.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A gyászoló család ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik június 14-én részt vettek Balc Imre, a budapest-albertfalvai református gyülekezet 81 éves korában Teremtőjéhez hazatért tagja temetésén az Újköztemetőben, virágjaikkal és koszorúikkal enyhítve fájdalmukat. Az igeszolgálatot Rémes Rená­ ta lelkipásztor, a kántori szolgálatot Gulyás Bence kántor, operaénekes végezte.

TEMETŐI KÖZLEMÉNY A Kabai Református Egyházközség értesíti a hozzátartozókat, hogy a lezárt Keleti Temetőt felszámolja. A földi maradványok nem kerülnek elmozdításra. A még fellelhető síremlékek elszállításáról, illetve a maradványok exhumálásáról 2019.11.30-ig gondoskodhatnak.

Református lesz az Eszterlánc Tagóvoda Új óvodát vesz át a Tiszáninneni Református Egyházkerület. A kazincbarcikai Eszterlánc Tagóvoda szeptembertől református intézményként működik tovább – az erről szóló szerződést június 27-én írta alá Pásztor Dániel püspökhelyettes és Szitka Péter polgármester. Az óvodát eddig az önkormányzat működtette. – Az átvételt az egyházkerület kezdeményezte, de a képviselő-testület és a gyerekek szülei is egyhangúlag támogatták. A református óvoda tovább színesíti majd a város életét, és új lehetőséget kínál az egyházi oktatás iránt érdeklődők számára – fogalmazott a polgármester. Az egyházkerülethez jelenleg két nevelési-oktatási intézmény tartozik a városban. Az Irinyi János Református Oktatási Központ (IJROK) Tompa Mihály Református Általános Iskolája 2011, az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon 2013 óta működik egyházi fenntartásban. Pásztor Dániel szerint fontos, hogy a református oktatás több szinten is megvalósuljon. – Szeretnénk bázist teremteni ahhoz, hogy minél több gyerek tanuljon tovább az általános iskolában. Most már adott a lehetőség, hogy óvodáskortól a középiskola végéig református, keresztyén szellemiségben nevelkedjenek a fiatalok a felső-borsodi régióban – hangsúlyozta a püspökhelyettes. Az intézmény a jelenlegi száztíz fős maximális gyermeklétszámmal az IJROK tagóvodájaként működik majd tovább. Mint azt Csernaburczky Ferenc intézményvezetőtől megtudtuk, a következő tanévet még a jelenlegi épületben kezdik. Később a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében új óvodát építenek.  KOJSZA PÉTER/TIREK.HU

A debrecen-nagyerdei református gyülekezet huszonnegyedszer tartotta többgenerációs táborát Sátoraljaújhelyen. A több mint négyszáznegyven résztvevő között a legfiatalabb nyolchetes, a legidősebb nyolcvankilenc esztendős volt. Délelőttönként a közel száz gyermek, száznegyven fiatal, valamint a kétszáz felnőtt a munka lelki és gyakorlati hasznáról, áldásairól beszélgetett „Én is munkálkodom” (Jn 5,17) címmel. Délutánonként pedig különböző sport-, kézműves, kulturális programok és kirándulások színesítették a hetet.  A HÉT KÉPE

28 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

| EGYHÁZI ÉLET |

Új református óvodákat adtak át a Felvidéken Két új óvodával gazdagodott a felvidéki magyar református közösség. A Komáromi Református Egyházközség Csillag óvodáját és bölcsődéjét június 30-án, míg a Martosi Református Egyházközség óvodáját és felújított alsó tagozatos iskoláját július 3-án adták át ünnepélyes keretek között. Előbbi a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház első, a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának keretében átadott oktatási-nevelési intézménye. – Hálásak vagyunk az élet Istenének, aki gyermekeket és távlatokat ad nekünk, hogy nevelhessük őket ősi kultúránk és anyanyelvünk alapján Isten dicséretére, a keresztyén értékekre – jelentette ki a komáromi átadón Fazekas László püspök, a helyi gyülekezet lelkipásztora. Az intézményről elmondta: az épület három óvodai és két bölcsődei tanteremből áll,

HIT- ÉS ERKÖLCSTANOKTATÓI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INDUL A DRHE-N

Hit- és erkölcstanoktatói szakirányú továbbképzést indít a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) a 2019/2020-as tanévben is. A képzésre pedagógus szakképzettségű református egyháztagok jelentkezését várják augusztus 22-ig. A négy féléves képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a nevelés és oktatás alapvető elméleti és gyakorlati módszereinek ismerete révén, valamint teológiai és hittanári ismeretek birtokában képesek a református hit- és erkölcstanoktatói feladatok ellátására a közoktatás 1–8. osztályában. Bővebb információ a drhe.hu/ hu/felvetelizoknek oldalon olvasható. A képzéssel kapcsolatban a tanulmanyi@ drhe.hu címen vagy a +36-52-518-515ös telefonszámon lehet érdeklődni. 

TEOLÓGIA MINOR KÉPZÉS DEBRECENBEN

előbbiben három huszonegy, utóbbiban két tizenkét fős csoport számára van hely. A tantermekhez hálótermek is tartoznak a szükséges kiszolgáló egységekkel együtt. Külön füvesített játszóteret kapnak az óvodások és a bölcsődések. Az épület kivitelezése a járulékos költségeken kívül mintegy 1 380 ezer euróba került. A gyerekek az óvónőkkel együtt július 1-jén vették birtokba az épületet. A martosi eseményen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, aki elmondta, hogy a Felvidéken az önkormányzatok mellett az egyik legerősebb szövetségesük a református egyház. A harminc egyházi óvodából 23 református, kettő görögkatolikus, öt római katolikus. A programra 7,3 milliárd forintot különítettek el. – Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a Felvidékre. Azt szeretnénk elérni, hogy a szülőföldön tudjanak boldogulni a magyar emberek, itt tudjanak jövőt adni gyermekeiknek – fogalmazott Potápi Árpád János. Az egyházi óvodát az egyházközség a saját tulajdonában lévő telken építette fel, a templom és az alsó tagozatos alapiskola szomszédságában, amelyet egy másik program keretén belül szintén felújítottak. A beruházás a járulékos költségeken kívül 824 ezer euróba került. Az épületben két óvodai osztályt, hálótermeket, kiszolgáló és szociális helyiségeket, számítógépes tantermet alakítottak ki a gyermekek számára, valamint a rendelkezésükre áll egy százhúsz személy étkeztetésére alkalmas, felszerelt konyha is.  FORRÁS: REFORMATA.SK

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem a 2019/2020. tanévben is várja az alapozó elméleti teológiai ismeretek iránt érdeklődőket. A Teológia minor két féléves részismereti képzés nem diplomaszerzésre irányul, hanem a teológia főbb területeibe való betekintést tűzi ki célul. Az érdeklődő református és nem református egyháztagok jelentkezését augusztus 22-ig várják. Bővebb információ a drhe.hu/hu/felvetelizoknek oldalon olvasható. A képzéssel kapcsolatban érdeklődni a tanulmanyi@ drhe.hu címen vagy a +36-52-518515-ös telefonszámon lehet.  APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szí­ ves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Református palást, Bocskai-öltöny ké­ szítését rövid határidőre vállalom. www. reformatuspalast.hu, e-mail: revertgy@ index.hu. Gyál, Rákóczi út 3/2. Tel.: 0630-368-0907.

2019. július 21.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbite­ reket mutatunk be. Domahidi Péter bárándi lelkipásztort kérdeztük.

1

Mikor döntötte el, hogy lelkipásztor lesz?

Elég korán, még gyermekkoromban eldöntöttem. Lelkészcsaládban nőttem fel, az édesapám rendkívüli lelkipásztor volt. A konfirmáció is hatással volt rám, az egész életemet meghatározó lelki élmény volt. Utána jöttek a középiskolás évek, amikor a fiatalok gyakran elkalandoznak kissé. Az Úr azonban megmutatta, hogy nekem a lelkipásztori hivatás a megfelelő. Ma sem tudnék másféle foglakozást elképzelni magamnak.

3

Az elfogadás után hogyan adott Isten segít­ séget a továbblépéshez és az újrakezdéshez?

Miután túljutottam ezen a nagy lelki harcon, el tudtam indulni az új élet felé. Nehéz volt, mert valóban azt gondoltam, hogy ekkora tragédiából nem fogok tudni felállni, de az Úr Isten segítségével sikerült, és tudtam folytatni az életet. Újra megnősültem, született három gyermekünk, így összesen négy gyermeket, két fiút és két lányt nevelünk.

4

Domahidi Péter Erdélyben, Székelyudvarhelyen született, lelkészcsaládban nevelkedett. Édesapja hosszú ideig szolgált a Székelyföldön, mielőtt az anyaországba költözött a család.

2

Voltak olyan próbatételek az életében, ame­ lyeket akár hitpróbáknak is mondhatunk?

Huszonhat évesen halt meg a feleségem. Nagyon hirtelen ért ez a veszteség. Hitet próbáló volt, az örök kérdéssel, hogy miért? Nagy küzdelem, harc, fájdalom volt ez, és hatalmas hitpróba. A feleségem hitoktató volt, nagyon szépen szolgáltuk együtt az Isten országát. Nem értettem, miért történt ez velünk. Biharkeresztesen éltünk ekkor, kisfiunk még csak négyhónapos volt. A tragédia után visszakerültünk Biharnagybajomba, a szüleimhez. Egy csecsemővel segítség nélkül nehezen boldogul egy férfi. Nagy próbatétel volt ez nekem, de végül túljutottam rajta, megértettem és elfogadtam Isten akaratát.

30 Reformátusok Lapja

2019. július 21.

A gyülekezetben nemcsak a lelkipásztor, ha­ nem valamilyen módon az egész lelkészcsa­ lád szolgál. Önnek milyen hátteret nyújt a családja?

A feleségem a hitoktatást végzi, tulajdonképpen együtt dolgozunk az egyházban, az egyházért. Ő a gyerekeknek hirdeti Isten Igéjét, én a felnőtteknek. A nagyobbik fiúgyermekünk kántor. A két középső gyermekünk a püspökladányi református iskolába jár, a legkisebb pedig még csak négyéves, ő óvodás. Magától értetődő, hogy az Ige mindennap jelen van a családi életünkben, hitben neveljük a gyermekeinket, fontosnak tartjuk, hogy Istenben bízva és benne reménykedve tudják élni az életüket. Hálás vagyok a családomért, békességben, szeretetben telnek a napjaink. Fontosnak tartom, hogy a családon belül is meg tudjuk élni a hitünket. A feleségemmel például együtt is szoktunk Bibliát olvasni, imádkozni. Nagyon jó, biztos háttér a család a munkámhoz, a hivatásomhoz, mindenben segítenek engem.

5

Milyen nehézségeket és milyen pozitívumo­ kat lát a lelkipásztori szolgálatában?

Emberekkel, tehát élő anyaggal dolgozunk, ennek megvannak a nehézségei. Sokszor nem könnyű velük, de éppen ez ennek a hivatásnak a szépsége is. Az, hogy emberekkel beszélgetünk, bátorítunk, vigasztalunk, vagy éppen együtt örülünk, együtt dolgozunk, tervezünk. A szolgálatomnak nagyon szeretem ezt a részét, hogy Isten segítségével emberekért dolgozunk és fáradozunk.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET, FOTÓ: BARCZA JÁNOS