__MAIN_TEXT__

Page 1

LXIII. ÉVFOLYAM,

25. SZÁM,

LAPJA

REFORMÁTUSOK

2019. JÚNIUS 23. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Reménységgel az Avason

KÖZADAKOZÁSBÓL ÚJÍTANÁK FEL A TEMPLOMOT


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Te vagy az én reménységem, egyetlenegy vigasztalóm, te néked esedezek, minden háborúságaimban te benned bízok, tégedet hívlak szívből segítségre, és békességes tűréssel várom a te vigasztalásodat, kit engedj én nékem és minden te hozzád fohászkodó fiaidnak. Ámen.  DEBRECZENI SZŰR GÁSPÁR (XVI. SZÁZAD VÉGE)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

6

8

12

23

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Kalocsai Richárd

INTERJÚ

6. Szeretetet adó táborok | A Mosolyt a hátizsákba akcióról Fodor Gusztávot, a Magyar Református Szeretetszolgálat Kárpátalja Koordinációs Irodája referensét kérdeztük

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Tanév végi gondolatok | Huszár Pál vezércikke

AKTUÁLIS

8. Különös félév | Életképek a Ráday utcai tűzvész után 11. Új képzések a budapesti teológián | Tájékoztató a szeptembertől induló szakirányú továbbképzésekről

INTERJÚ

12. Keresztyén értékek a közéletben | Zila Gáborral hangolódunk a Reformátusok Szárszói Konferenciájára

REFORMÁTUS ÉLET

16. Reménységgel az Avason | Közadakozást hirdetett a gyülekezet

GONDOLATOK

20. Menny és föld | Köntös László rovata 21. Móricz padján | Vitéz Ferenc publicisztikája

EMLÉKEZÉS

23. Istent és az örökséget szolgálva | Száz éve született Hegyi Füstös István

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Lovász Márton, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium intézményi lelkipásztora válaszolt kérdéseinkre 2019. június 23.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

VI. 23. VASÁRNAP

VI. 24. HÉTFŐ

VI. 25. KEDD

VI. 26. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(32) „…akik pedig követték, féltek” (Mk 10,32–45) Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32). Az ő követése emberileg félelmetes: tanításának elvárása emberfeletti, miközben önmegtagadásról, kereszthordozásról (Lk 14,25–27), alázatról (Mt 11,29), üldöztetésről (10,30), megalázó kiszolgáltatottságról rettenetes és „rettenetesen kegyes” embereknek, kiszenvedésről, halálról szól (33–34). Persze, halljuk-e a lényeget? Én gyönyörködöm a Bach-kantátákban, de sokak számára ez hallgathatatlan zene. – Csupán egy szűk réteg kincse – mondta a komolyzenei lemezek kereskedője, amikor megrendeltem nála a Bach-kantáták összkiadását. Jézus kijelentéséből is pontosan a lényeget nem halljuk meg? A tanítványok sem hallották meg akkor, csak később: „…de a harmadik napon feltámad.” (34). Jézus a saját váltsághaláláról és feltámadásáról szólt (32), immár harmadszor. Ő az, aki minket megvált az életre, megszabadít a félelmektől. Jézus Krisztus szerint is ez az egyetlen fókusz, ahonnan a Biblia szemlélhető. Mi már nem félünk. 5Móz 33  42. zsoltár (52) „…követte őt az úton” (Mk 10,46–52) Ne spiritualizáljuk el az igét a vak Bartimeus meggyógyításának történetét magyarázva. Itt testi vakságról van szó. Persze, nagyon sokan vagyunk vakok lelki értelemben: nem látjuk az Istent, nem látjuk az irányt, rosszul döntünk. De itt nem lelki vakságról beszélünk. Bartimeus valóban nem látott, tehát valóságos testi betegségből, testi nyomorúságból gyógyította meg őt az Úr hatalma. Ám éppen ezt hangsúlyozva hirdeti nekünk Bartimeus története a lényegi üzenetet, miszerint a testi gyógyulás fontos, de mindig csak időleges segítség. A valódi gyógyulás az, hogy Jézus Krisztus könyörült rajtunk, megérintett, megváltott, üdvözített. Az Úr kegyelme által valóban rendben vagyunk, mert az élő Istenre bízhattuk az életünket, és a hitünk megtartott minket. Bartimeus koldult (46). Aztán kiáltott. Ez a vak ember nem másokat fárasztott a panaszával, hanem a leghatalmasabb fórum előtt, az Úr színe előtt kiáltott (47–48). Majd Bartimeus követte az Urat (52). Jézus Krisztus követésében gyógyult meg igazán. Megváltónk van, életünknek örök, üdvösséges célja van. Ennek felismerése a maradandó gyógyulás. 5Móz 34  406. dicséret (6) „…ahogyan Jézus mondta…” (Mk 11,1–14) Jézus hatalmát, személyének rendkívüliségét mutatja az, hogy a virágvasárnapi eseménysor pontosan úgy történik, amiként azt előre megmondta. A leírásban olyannyira az ő hatalmát domborította ki Márk evangélista, hogy a virágvasárnapi bevonulás olvasásakor eszünkbe sem jut feltenni egyéb kérdéseket. Kik a szamár mellett állók, akik az Úrra hivatkozó tanítványoknak azonnal odaadják a szamárcsikót? (3; 5–6) Hogyan lehetséges, hogy noha a szamárcsikó még nem volt betörve (2), mégsem zavarodott meg a rivalgó sokaság ellenére sem, hanem hordozta az Urat? Jézus szenvedni, meghalni, feltámadni vonult be Jeruzsálembe (10,34). Az ő hatalma hitet támaszt, amely egy ponton túl nem kérdez, azaz nem pusztán a kutakodó értelmével tájékozódik. Gyakran meg akarjuk magyarázni, hogy a hit és a racionális tudás milyen áldott kapcsolatba kerülhet egymással. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez csak egy határig igaz. A Jézus Krisztusba vetett hit egyik jellemzője éppen az, hogy a lényeg, vagyis a mi Urunk megváltó kereszthalálának és feltámadásának befogadása nem saját értelmünknek, hanem Isten Lelkének műve. Áldott, félelmeket, kérdéseket eltörlő, megnyugtató bizonyosság ez: minden úgy lett és lesz, ahogyan azt Jézus kijelentette. Bír 1,1–15  68. zsoltár (15) „…felforgatta…” (Mk 11,15–19) Egyszer egy teológus barátom magánbeszélgetésben elmondta nekem, hogy a templomtisztítás jelenete csak azzal a bizonyossággal fogadható el, amely hiszi: Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó. E hitvallás medrében folytattuk a beszélgetést, de közben elénk tolakodtak igen nehéz kérdések is. A bevett rend felforgatása sokkal veszélyesebb, mint a meglévő megbecsülése és javítgatása. Tökéletes rend ugyanis nincs: valakik, valamik mindig sérülnek. Persze a „régi rend” visszásságaiba soha nem nyugodhatunk bele. Ám az emberi természet nem képes jobbra, csak másképp nyomorúságosra. Mi a templomot, a szent helyet, az imádság házát is rablók barlangjává tehetjük, sokféle tényleges és kegyes üzérkedéseinkkel (15–18). Amikor emberi indulatból forgatunk fel mindent, akkor csak romok és kínok maradnak utánunk, bármennyire jobbnak tűnik is egy időre az új, mint a régi. A helyzet is tipikus. A régi rend hatalmasai meg akarják ölni a

Reformátusok Lapja 2019. június 23.


| AZ IGE MELLETT |

rendbontót, miközben a nép meg rajong a „felforgatóért” – egy darabig (18–19). Jézus tiltakozott is, minden népszerűség ellen. Most is kiment onnan, a városon kívülre (19). Ő nem reformer, nem is forradalmár, noha prófétaként kompromisszumok nélkül mindig megítélte azt, ami itt tarthatatlan. Jézus azonban nem újabbat hoz a régi helyett, hanem az eredeti, isteni, örök, üdvözítő rendre váltja meg az életünket, aminél nincs jobb! Bír 1,16–36  236. dicséret (22) „Higgyetek Istenben!” (Mk 11,20–26) Jézus szava, amelyet a terméketlen fügefára mondott (14), nem üres átkozódás volt, hanem hatalmas szó (20–21). Mi, emberek tehetetlenül, indulatosan átkozódunk, és mindent felforgatva cselekszünk. Az Úr pedig hatalmasan cselekszik. A fügefa elszáradása Jézus hatalmas szavát, a templom megtisztítása hatalmas cselekvését, és mindkettő az ő isteni hatalmát hirdette. Azt a hatalmat nyilvánította ki mindkét jelenet, amely túlmutat az eseményeken arra a megváltó hatalomra, amely úrrá lesz a bűnön, betegségen, halálon, a gonoszon. Ez a hatalom sokkal nagyobb és értelmesebb annál, mint hogy pusztán látványos csodákat tegyen, például hegyeket mozgasson meg (23). A hegyek megmozgatása csak a tanítványok számára szükséges, iskolás szemléltetés. A hit az az ajándék, amellyel képesek lehetünk megragadni ezt a megváltó hatalmat (23). Ez a hatalom nem a miénk, hanem az Istené. Ezzel cselekedett értünk az Isten a feltámadott Jézus Krisztusban. Ezt a hitet imádságban kell és lehet elkérni az Istentől (24). Az ő színe elé sokféle gyarló emberi indulattal tudunk csak odajárulni, mert ilyen nyomorultak vagyunk. De az imádság csodája éppen az, hogy miközben könyörgünk, múlik a harag és a gyűlölet, adatik a hit, munkál az Úr hatalma (25–26). Bír 2  59. zsoltár (33) „Nem tudjuk” (Mk 11,27–33) Jézus hatalma letagadhatatlan, mert nyilvánvalóan megmutatkozott a szavaiban és cselekedeteiben. Az ő ellenségei is kénytelenek voltak elismerni Jézus hatalmát. Látták, tapasztalták, mégis ellene mondtak annak. Milyen jogon, milyen alapon, milyen felhatalmazással teszed mindezeket? – kérdezték Jézustól (27–28). Hogyan vagyunk mi ezzel? Az Úr éltet, hordoz minket, mégsem magasztaljuk ezért őt, hanem magunknak, véletlennek, szerencsének, sorsnak tulajdonítjuk az ő megtartó hatalmát. Az akkori vallási vezetők olyan súlyos hitbéli állapotban voltak, amit a Biblia langymelegnek nevez (Jel 3,16). Jézus a főpapok és az írástudók kérdésére kérdéssel felelt, amelyre ezek saját érdekeik szerint úgy reagáltak, hogy sem a mennyei, sem a földi hatalom mellé nem mertek odaállni (29–32). Nem mertek, nem tudtak dönteni. „Nem tudjuk” – hangzott kitérően diplomatikus válaszuk (33). Jézus mennyei hatalmáról nem tudni: maga a halál. Az emberi hatalom visszás, és nem képes megtartani, még legáldottabb formájában sem. A hit az Isten ajándéka, amellyel az ember felismeri Jézus mennyei hatalmát, megváltó szeretetét, és arra hagyatkozva megingathatatlanul megnyugszik. Bír 3  11. zsoltár (11) „Az Úrtól lett ez…” (Mk 12,1–17) A Gazda mindent szépen elintézett szőlőjében, ránk bízta azt (1), azután elutazott. Szemét a szőlőjén és munkásain tartja, a távolból is megszólítja őket, de most nincsen jelen közöttük (1). Amikor a számadás ideje következett, a szőlő munkásai bántalmazták, meggyalázták, megölték a követeit (2–6). Az Úr sok követével tették és teszik ezt ma is. Mi készek vagyunk-e szenvedni az evangéliumért? A Gazda elküldte szeretett, egyetlen Fiát is. A szőlőmunkások megölték, hogy övék legyen az örökség. Ez a bűn: gonoszul magunkhoz ragadjuk azt, ami nem a miénk, csak ránk bízta azt a Gazda, majd eltékozoljuk az örökséget. Ez tesszük a mai napig (7–8). Micsoda kegyelem: jogosan pusztítaná el a gonosz, hűtlen munkásokat a szőlő Ura, ő azonban a „megvetett, kidobott építőkövet” az egész életünket, üdvösségünket hordozó szegletkővé tette. Jézus Krisztus meghalt, de feltámadt, megtartotta méltatlan életünket, miközben „szőlőjének gyümölcsét” másoknak is odaajándékozta: minden népnek. Az Úrtól lett ez, csodálatos irgalom (Zsolt 118,22–23). Örüljünk (9–10)! Aki ezek után is duzzog, azt otthagyja az Úr (12). Bír 4  471. dicséret

VI. 27. CSÜTÖRTÖK

VI. 28. PÉNTEK

VI. 29. SZOMBAT

2019. június 23.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

Szeretetet adó táborok A legszegényebb kárpátaljai magyar gyerekek nyaralásához gyűjt támogatást a Magyar Református Szeretetszolgálat HEGEDŰS (MRSZ) júniusban. A Mosolyt a hátizsákba MÁRK akció nemcsak pihenést, hanem új cipőt, ruhákat és élményeket jelent a nélkülözésben élő fiataloknak. Fodor Gusztávot, a segélyszervezet keretében működő Kárpátalja Koordinációs Iroda referensét kérdeztük a részletekről. Miért gyűjtenek? Azért, mert az MRSZ vállalta, hogy százötven nehéz sorsú gyermek egyhetes üdülését támogatja. Ehhez kérjük az adományvonalon keresztül a felajánlásokat. Kárpátalján négy-ötezer gyermeket táboroztatnak a reformátusok nyaranta, mi közülük a legszegényebbeknek szeretnénk segíteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alátámasztják a nélkülözés – magyarországi szemmel nézve – szinte felfoghatatlan mértékét: előfordult, hogy az egyik kisfiút egyetlen nejlonzacskóval küldte el a táborba az édesanyja, amelyben csak egy póló és papucs volt. Sokan az ötszáz forintnak megfelelő hozzájárulást sem tudják kifizetni. Miért Kárpátalján szervezik a táborokat? Miért nem hívják Magyarországra a gyermekeket? 6

Reformátusok Lapja 2019. június 23.

Egy magyarországi statisztika szerint a napközis tábor húsz-huszonöt, a bentlakós tábor pedig harminc-negyvenezer forintba kerül. Mi egy-egy kárpátaljai gyerekhetet fejenként hétezer-ötszáz forintból kihozunk úgy, hogy naponta négyszeri étkezést biztosítunk. Utóbbi sajnos sokaknak nagy szó, otthon nem mindig kerül elég étel az asztalra. Egy balatoni tábor legalább négyszer ennyibe kerülne az utazással és az útlevéllel együtt – utóbbit ráadásul nehéz megszerezni, ha rendezetlen a családi háttér, hiszen mindkét szülő aláírása szükséges az igényléshez. Úgy látjuk, hogy a gyerekek Kárpátalján is felejthetetlen élményeket gyűjthetnek ebben az egyhetes táborban. Szeretetre, elfogadó légkörre van szükségük. Négy éve szervezünk ilyen rendezvényeket, én mindegyikbe ellátogattam. Tényleg úgy látom, hogy az ilyen hetek felérnek egy luxusnyaralással. Sok barátság kötődik a résztvevők és a táborban szolgáló felnőttek között is. Mit kapnak a gyerekek a táborban? A szeretet a legtöbb, amit adhatunk. A törődés, odafigyelés mellett áhítatok, énektanulás, rajzolás, sportolás, szabadidős programok teszik ki a napirendet. A legfontosabb, hogy fejlesszük és inspiráljuk őket. Szeretnénk segíteni nekik, hogy felfedezzék azokat a kegyelmi ajándékokat, talentumokat, amelyeket Isten adott nekik. Lehet, hogy szegények, de attól még tehetségesek. Szeretnénk megerősíteni a bizalmukat Istenben és saját magukban. Ha mindkét bizalmuk erős lesz, hiszem, hogy megtalálják a helyüket a világban, az egyházban és abban a családban, ahová Isten helyezte őket. Utóbbit azért fontos kiemelni, mert sajnos sokuk nemcsak szegénységből, hanem nagyon zilált, esetenként bántalmazó családból jön. Kézzel fogható segítséget is adunk a gyerekeknek: ruhákkal, játékokkal, tisztálkodószerekkel mennek haza. Már van olyan támogatónk, aki minden résztvevőnek új cipőt ad. Hogyan lehet támogatni ezeket a táborokat? A legegyszerűbb a 1358-as adományvonal tárcsázása, egy hívás kétszázötven forint támogatást jelent. De lehet utalni, vagy bankkártyás fizetéssel is segíteni a munkánkat. Erről részleteket a www.jobbadni.hu honlapunkon találhatnak.  NEM CSAK TÁBOROKAT SZERVEZNEK Minden héten visznek adományokat Kárpátaljára az MRSZ munkatársai. Tavaly több mint száz kisbusznyi élelmiszert, ruhát, pelenkát, könyvet, tisztálkodószert juttattak el a nélkülözőknek. Az MRSZ a legaktívabb karitatív szervezet Kárpátalján – mondja Fodor Gusztáv.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

HUSZÁR PÁL

Tanév végi gondolatok A szerző dunántúli főgondnok, a Zsinat világi elnöke

Mindenható Istenünk segedelmével ismét elérkeztünk egy – reménységem szerint – sikeres tanév befejezéséhez. A tanár és diák számára egyaránt fáradságos munka után ezúttal is eljött mindkét fél számára a megérdemelt fellélegzés, a régen várt pihenés ideje. Egyelőre szünetelnek a feleléssel, dolgozatírással járó izgalmak, nem terhelik diákjainkat naponkénti házi feladatok. Remélem, nem illetlenség a pihenés kapcsán az erőgyűjtésre is hivatkoznom, hiszen tanár és tanítvány számára egyaránt ez a legfontosabb feladata ennek a várhatóan valóban szépséges, sok kellemes élményt ígérő időszaknak. Ugyancsak hasznos lehet a következő tanév kötelező olvasmányainak előre feldolgozása a nyári szünidőben, hiszen az most még szórakozásnak tűnhet, valóban kellemes és egyben hasznos elfoglaltságot jelenthet, mivel még nem igazán kötelező, csak majd az új tanévben válik azzá. A tanév befejeztével érdemes mérleget készítenünk az elmúlt évről. Bizonyos vagyok abban, hogy iskoláink tanulói jelentős mértékben gazdagították tantárgyi ismereteiket, gyarapodtak református keresztyén hitükben, erősödtek magyarságtudatukban, gazdagodtak erkölcsi értékeikben. Hiszem, hogy tanáraink sok szép sikerélményt is elkönyvelhettek áldozatos oktató-nevelő munkájuk során. Remélem, lényegesen közelebb jutottunk református iskoláink alapvető célkitűzéséhez: gyermekeink és fiataljaink tudományokban jártas, református keresztyén hitükben szilárd, magyarságukban és általános emberségükben biztos ifjúvá neveléséhez. Hittel vallom, hogy most is van miért hálát adnunk a teremtő és megtartó Istenünknek. Ebben az értékválsággal küszködő világunkban különösen nagy szükségünk van a tudományokban otthonosan mozgó, református keresztyén hitükben szilárdan álló, magyar nemzetünkhöz és hazánkhoz példás hűségű honfitársakra, akikre egyházunk és társadalmunk egyaránt bizton számíthat. Ők lehetnek keresztyénként és magyarként való megmaradásunk biztos záloga. Szilárd meggyőződésem, hogy református iskoláink a fentebb említett lehetőségek mellett mis�sziós lehetőségeket is kínálnak, amelyeket hiba, sőt bűn lenne figyelmen kívül hagynunk. A tanítással kapcsolatos ünnepi alkalmak, a tanévnyitó, a ballagás, a tanévzáró rendkívüli lehetőséget kínálnak

lelkipásztorainknak – és minden más felszólalónak is – azok megszólítására, akik máskor a templom közelébe sem jönnek. Népszámlálási adatok bizonyítják sok-sok „látens református” létezését, akik csak a megszólításra, a hívásra várnak, mert valamiért eltávolodtak református anyaszentegyházunktól, illetve talán annak közelébe sem kerülhettek, de él bennük valamiféle vágy, vonzalom református közösségünk iránt. A plántálás és az öntözés nemes művelete a mi feladatunk – lelkipásztorainké és minden egyháztagunké. A növekedést mennyei Gazdánk adhatja, de csak akkor adja, ha mi tisztességgel elvégeztük ebbéli feladatainkat. Nagy hiba, sőt kár lenne, ha nem élnénk ezekkel a felkínált lehetőségekkel. Egyházi iskoláink bírálói, ellenzői gyakran próbálják álságos módon szembeállítani az általunk fontosnak tartott hitet a szerintünk szintén nagy jelentőségű tudással. Nagyon egyszerű és világos a mi válaszunk erre a hamis állításra. A tudás ellentéte a tudatlanság, a hit ellentéte pedig a hitetlenség. E kettő sanda szándékú összemosását viszont csúsztatásnak nevezzük, és határozottan elutasítjuk. Elegáns cáfolatát adják ennek a rossz szándékú állításnak keresztyén hitben nevelkedő diákjaink vitathatatlan tanulmányi sikerei, eredményes szereplései tudományos versenyeken. Mindezeken túl azt is örömmel tapasztalom, hogy tudományos életünk sok méltán híres alakja a televízió, illetve az írott sajtó nyilvánossága előtt is megvallja az Úristenbe vetett hitét. Istennek legyen érte hála, elmúltak már azok az idők, amikor a pártállam parancsára ezt titkolniuk kellett, esetleg éppen keresztyén meggyőződésük ellenében kellett nyilatkozniuk. Magyarországi Református Egyházunk azért tart fenn iskolákat, mert a tudományos ismereteiben szilárd, keresztyén meggyőződésében biztos, magyarságtudatában elkötelezett értelmiség majdani képviselőit akarja látni iskoláink neveltjeiben. Olyan fiatalokat várunk tőlük, akik magyar nemzetünk hasznos és példás hűségű tagjaivá akarnak és tudnak válni. Meggyőződésem, hogy tanintézményeink akkor végzik helyesen és eredményesen oktató-nevelő feladatukat, ha a tanulmányi idő végén ilyen fiatalokat tudnak kibocsátani. Cselekedje hát a minden kegyelem Istene, hogy ilyen siker kísérje tanáraink és neveltjeik minden tiszteletre méltó fáradozását!  2019. június 23.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Különös félév Megváltozott az élet Budapest szívében január 23. óta, amikor kigyulladt és leégett a Ráday-kollégium. A halálos áldozatot is követelő tűzeset után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogadta be a teológushallgatókat, és a tanítás is lassan újraindult a Ráday utca 28. felújított tantermeiben. A világ minden részéről, főleg a Kárpát-medencéből sok adomány, felajánlás, segítség érkezett, amelyben a fiatalok megérezhették a gyülekezetek és az emberek gondoskodó szeretetét. A teológusokért dolgozók szerettek volna minél több olyan dolgot megőrizni, amelyek a félév ritmusához és rendjéhez igazodnak. Ilyenek voltak a szorgalmi időszakhoz tartozó teológusnapok, gyülekezetlátogatások is, amelyeken nemcsak a gyülekezetek kaptak lelki útravalót, hanem a leendő lelkipásztorok is részesültek a református közösségek szeretetében és áldásaiban. Bölcsföldi András képes beszámolója.

ASZÓDI KEZDETEK

Az első teológusnap februárban volt Aszódon, ahol a résztvevők egy korban hozzájuk közel álló, tudatosan tervező és építkező háromgyermekes lelkészházaspár, Rápolty Dávid és Bíró Zsuzsa szolgálatának kezdetébe pillanthattak bele, akik nemrégiben kezdték a gyülekezet szervezését. Belelátni valamely közösség első lépéseibe, elbeszélgetni erről a lelkészcsaláddal, a presbiterekkel, együtt étkezni a gyülekezettel jó tapasztalat egy-egy tanulónak – különösen, hogy a programba még egy nagyobb séta is belefért a zsidó temetőben és a városban. A településre Németh Dávid professzor vezetésével érkeztek a hallgatók, ő hirdette az Igét az istentiszteleten.

HAZA A DÉLVIDÉKRE

A második út a Délvidékre vezetett: az egyik harmadéves hallgató magyarittabéi, aki saját gyülekezetét és családját is bevonta a szervezésbe és vendéglátásba. Meghatározó élmény volt belelátni az ott élők helyzetébe, megtekinteni a történelmi múlt nevezetességeit, például az ittabéi Kossuth-szobrot, illetve a nándorfehérvári várat és múzeumot, számos olyan helyen is járva, ahol ma is aktív gyülekezetek vannak. Hertelendyfalva és a környék reformátusságáról Halász Béla püspök beszélt a fiataloknak, akiket ebédre látott vendégül. A leendő lelkészek szolgáltak Módos, Újvidék, Maradék, Pancsova, Torontálvásárhely és Hertelendyfalva gyülekezeteiben, és közös istentisztelettel zárták kiszállásukat Nagybecskereken.

MÁRCIUSI IFJAK KALOTASZEGEN

Nem sokkal később Kalotaszeg két gyülekezetét, Magyarlónát és Magyarfenest is meglátogatták a hallgatók, akiket ott is egy kedves lelkészcsalád fogadott: vallástanárnak készülő lányuk a pesti teológiára jelentkezett a jövő tanévre. A társaságnak bizonnyal emlékezetes marad az a március 15-i ünnepség, amelyen a magyarlónai gyülekezettel együtt vettek részt, és amelyen igével, valamint irodalmi műsorral szolgáltak. Szombaton délelőtt kedvükre válogathattak a teológusok a káté-, vallás- és ifiórák között – volt, aki életében először tartott ilyet. A délutáni kolozsvári sétán, amely során meglátogatták a teológiát is, felidézték a kincses város történelmi és mai szépségeit. Magyarfenesen pedig már igazi teológusnapi szolgálattal voltak jelen a hallgatók, amely nagy, közös gyülekezeti ebéddel zárult.

8

Reformátusok Lapja 2019. június 23.


| AKTUÁLIS |

A budapesti teológusok a balassagyarNÓGRÁD mati és rétsági gyülekezetek visszatéMEGYE REJTETT rő vendégei. Nógrád megyében mindKINCSEI össze három nagyobb egyházközséget tartunk számon, a többi református elszórtan, eldugott hegyi falvakban él. Balassagyarmathoz közel hatvan szórvány tartozik. Mindemellett a rétságiak akaraterejét és hitét bizonyítja, hogy szeretnének növekedni és biztos helyet is építeni gyülekezetüknek. Az ottani látogatás mindig vendéglátással kezdődik, és azzal is végződik. Szinte kialakult forgatókönyve van a Molnár család vezette napnak – a lelkészözvegy édesanya fia és lánya is otthon szolgálnak. Jó látni évről évre a fejlődést, növekedést, és mindig új információkkal gazdagodni a térségről. Sokan el sem tudják képzelni, mennyi elrejtett érték van hazánkban, ilyen például Horpácson a Mikszáth-kúria, amelyet múzeummá, irodalmi kegyhellyé alakítottak át. Egy-egy ilyen elrejtett kincs megtekintése is belefér a teológusnap programjába.

Vannak vidékek, ahova újra és újra, de mindig más társasággal térnek vissza a kiszállások BARANYAI szervezői – ilyen a Szigetvár környéki baranyai BARANGOLÁS szórványvilág is. Szigetváron megtekintették azt a házat is, amely az ottani szórványgyülekezetek ellátásának reménybeli központja lesz. Bárány Ágota lelkész nagy örömmel mutatta be a jelenleg is folyó építkezéseket, beleértve saját élettere, a parókia átalakítását is. Jó, hogy egy ilyen „élet sűrűje” helyzetet is átélhettek a teológusok, és a nehézségekkel küzdő kis gyülekezetek – Molvány, Tótszengyörgy, Nagydobsza, Kisdobsza és Szigetvár – sorsába is bepillantást nyertek.

BÁNYA-

Vannak távolabbi vidékekről szárVIDÉK mazó teológushallgatók is, egyikük például telkibányai, ezért az ő gyülekezetét is meglátogatták, megismerve a bányavidék szépségeit és kulturális kincseit: a helyi bányamúzeumot, a füzéri várat, Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeumát, és ellátogattak Sárospatakra is. Esténként Szalay László Pál lelkipásztor szervezésében a helyi mesterségekkel ismerkedtek a fiatalok, vasárnap a teológusok választott vezetője, File Péter hirdette az Igét.

2019. június 23.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

APOSTAGI REJTVÉNY

Virágvasárnapra is jutott szolgálat, amikor – szintén visszatérőként – Apostagra látogatott a csapat. Ebben a gyülekezetben is nyomon követhető a fejlődés és a gazdagodás, a gyülekezeti terem megújulása után most például fedett kerti közösségi helyet hoztak létre. A látogatáson Balla Péter rektor hirdette az Igét, hiszen úgy teljes a teológusnap, hogy egy-egy professzor is elkíséri a fiatalokat. A leendő lelkipásztorok megtekintették a helyi zsinagógát is, és próbálhatták megfejteni a falon olvasható – nem könnyű – héber feliratot.

Gudor Botond esperes és családja szintén minden évben vendégül látja a budapestieket az erdélyi Fehér megyében, hogy megismerjék Gyulafehérvár környékét, Erdély-Hegyalja falvait, szórványban lévő gyülekezeteit és kiüresedett templomait. Így tették tiszteletüket Marosszentimrén, ahol Gudor Noémi segítségével fel is idézték Jékely Zoltán híres versét (A marosszentimrei templomban), majd Magyarigen felé vették az irányt, ahol Szász Csaba lelkész kalauzolta őket az addig csak a tanórákról ismert Bod Péter szellemi és fizikai örökségében, és ellátogattak a gyönyörű és patinás boroskrakkói templomba is. Vasárnap Gyulafehérvár, Szászsebes, Magyarigen, Sárd, Tövis, Vajasd, Abrudbánya, Enyedszentkirály, Tompaháza, Maroscsúcs és Koppánd reformátusai között hirdették Isten Igéjét a fiatalok, akik onnan is dús élményekkel tértek vissza. Volt, aki csak annyit mondott: „Bod Péter templomában prédikálhattam.” Ez már jó belépő lehet egy későbbi vizsgára.

BOD PÉTER NYOMÁBAN

Az utolsó teológusnapra a genfi reformátusok hívták meg a közösséget. Jelenleg Kisturi Eszter negyedéves teológus, a genfi egyetem ösztöndíjasa gondozza a magyar gyülekezetet. Az egész napos út után magyar családok fogadták be a vendégeket. Másnap kirándulást tettek a Genfi-tó körül, meglátogatva néhány települést a helyi gyülekezeti tagok kíséretében: így Yvoire, Montreux szép utcáit és házait, valamint Morges világhírű tulipánparkját nézték meg. A genfi gyülekezetben Császár Domonkos volt senior hirdette az Igét, és úrvacsorával, valamint teológusnapi műsorral szolgáltak a fiatalok. Ezt közös ebéd követte, amelyen sok mindent megtudtak az ottani reformátusok aktuális helyzetéről, az emberek sorsáról. Délután megmászták a Saléve-hegyet, ahonnan gyönyörű kilátás tárult eléjük Genf városára és környékére, valamint a Mont Blanc hegycsúcsára. Ezeken kívül a teológusok sokat szolgálnak a saját gyülekezetükben és felkérésre is, például idén Rákospalota-Óvárosban, és káraik enyhítésére egy borsod-gömöri legációs alkalmon is részt vettek. A nyomorúságban megnövekedik a szolgálat öröme is.

GENFTŐL GÖMÖRIG

10 Reformátusok Lapja

2019. június 23.


| AKTUÁLIS |

KOCSEV MIKLÓS: „A lelkigondozás teológiai fogalom és egyházi munkaterület: a lelkigondozott hit- és életkérdéseire szentírási háttérrel, közegyházi vagy gyülekezeti megbízásból választ kereső szolgálat.”

SIBA BALÁZS: „A végzettek segíthetnek abban, hogyan éljék meg az emberek a hitet és az Istennel való kapcsolatukat a mindennapokban.”

Új képzések a budapesti teológián Három szakiránnyal bővül a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán (KRE HTK) elérhető képzések listája a HEGEDŰS 2019/20-as tanévtől. A négy féléves szakBENCE irányú továbbképzések célja, hogy a hittudományokban már gyakorlatot szerzett hallgatók tovább gyarapíthassák tudásukat az adott területeken. A szaklelkigondozó, illetve a lelkigondozói asszisztens szakirányú továbbképzések szakmai felelőse a KRE HTK dékánja. Kocsev Miklós fontosnak tartja kiemelni, hogy a lelkigondozás teológiai fogalom és egyházi munkaterület: a lelkigondozott hités életkérdéseire szentírási háttérrel, közegyházi vagy gyülekezeti megbízásból választ kereső szolgálat. Sokan összemossák a mentálhigiénés feladatokkal, ám azok nem egyházi megbízásra alapulnak, nem ugyanazon forrásból táplálkoznak.

SZAKLELKIGONDOZÓI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

LELKIGONDOZÓI ASSZISZTENS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A lelkigondozói asszisztens szakirányú továbbképzést azoknak a korábban hitéleti alapképzésben részt vett laikusoknak szervezi az egyetem Hittudományi Kara, akik szeretnének segíteni a saját gyülekezetük lelkigondozói munkájában. – Azt szeretnénk, hogy akik szívesen segítenek a gyülekezetekben, azok értsenek is hozzá – mondja a HTK dékánja. Kiemeli: nemcsak segíteni kész, hanem szakmailag felkészült és önmagukkal is tisztában lévő segítőket szeretnének képezni. A szakirányú továbbképzésen végzettek alkalmasak lesznek olyan gyülekezeti munkakörök betöltésére, amelyek művelői nehéz élethelyzetekben lévőknek lelki támaszt nyújtó, például családlátogató, beteglátogató feladatokat látnak el a lelkipásztorok felügyelete alatt.

SPIRITUALITÁS ÉS MISSZIÓ AZ EGYHÁZBAN SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

A dékán ismertetése szerint a szaklelkigondozói szakirányú toAz új képzés célja, hogy a hallgatónak kiváltképp a Krisztus-hit vábbképzés azoknak a teológus-lelkészeknek szól, akik egyházi megélésében és elmélyülésében, illetve mások lelki útjának és világi területen – mint lelkészek – lelkigondozóként, nem pekísérésében nyújtson segítséget, a lelki kísérés szemléletdig mentálhigiénés szakemberként szeretnének elhelyezkedni. módjára és gyakorlatára helyezve a hangsúlyt – mondja Siba Fontos, hogy a jelentkezőknek legyen legalább kétéves gyüleBalázs dékánhelyettes a Spiritualitás és misszió az egyházkezeti vagy más egyházi intézményben végzett lelkigondozói ban nevű szakképzés elindításának hátteréről. A szakképtapasztalatuk. zésre jelentkezés feltétele a hitéleti alapképzés, illetve két év A kétéves képzés után a végzettek alkalmasak lesznek egyházi munkatapasztalat. minden olyan munkakör betöltésére egyházi, állami, önkorAkik elvégzik a HTK szakirányú továbbképzését, megismemányzati, alapítványi és egyesületi fenntartású szociális, rik a keresztyén spiritualitás bibliai és teológiai alapjait, a lelki egészségügyi és köznevelési intézkísérés szemléletmódját, hangsúlyait ményekben, amelyekben kiemelt jeés gyakorlatát. Siba Balázs szerint a AUGUSZTUSIG LEHET JELENTKEZNI lentőségük van a lelkigondozói fela­ végzettek segíthetnek abban, hogyan A három szakirányú továbbképzés datoknak. Kocsev Miklós szerint azok éljék meg az emberek a hitet és az négy féléves és önköltséges, a tandíj a lelkészek, akik elvégezték a Károli Istennel való kapcsolatukat a minszemeszterenként 120 ezer forint, a jelentkezési határidő pedig mindhárom szaklelkigondozói szakirányú továbbdennapokban. – Szeretnénk ezzel a továbbképzésre augusztus elseje. képzését, nagyobb eséllyel pályázhatképzéssel azon gondolkodni és azért További információt a szakirányú nak a közeljövőben – többek között imádkozni, hogy újra felfedezzük, mi a továbbképzésekről a www.kre.hu/ – a kórházakban és a büntetés-végreprotestánsoknak az a kincse, amelyfelveteli oldalon találhatnak az érdeklődők. hajtási intézményekben meghirdetett ből érdemes meríteni – teszi hozzá a lelkigondozói állásokra. dékánhelyettes.  2019. június 23.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Keresztyén értékek a közéletben – Azoknak ajánljuk a közelgő konferenciát, akiket érdekel a közélet és az, hogy ehhez mit HEGEDŰS tehet hozzá a protestáns gyöBENCE kerű, keresztyén értékrendű, református gondolkodás – fogalmaz Zila Gábor, a Reformátusok Szárszói Konferenciáját szervező Református Közéleti és Kulturális Központ (RKK) titkárságvezetője. Mint mondja, arra is törekszenek, hogy a fiatalabb korosztály is bekapcsolódjon a közös jövőnkről szóló gondolkodásba – idén a keresztyéndemokrácia lesz a vizsgálat tárgya.

12 Reformátusok Lapja

2019. június 23.


| INTERJÚ |

Harmadszor rendezi meg az RKK a Reformátusok Szárszói Konferenciáját. Volt-e előzménye a programnak? A két világháború között nagy hagyománya volt a szárszói konferenciának, majd a rendszerváltás utáni eufóriában megkísérelték újraindítani a fórumot, de az a kezdeményezés lendületét vesztette. A korábbi konferenciák közül a legismertebb talán az 1943-as, amelyen a két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású írója, Szabó Dezső is részt vett. Azokon a rendezvényeken főleg a fiatal értelmiségiek találkoztak, a népi és urbánus vitapartnerek le tudtak ülni egymással beszélgetni. Ezeket a hagyományokat szeretnénk feléleszteni – nem feltétlenül a népi–urbánus vitát, hanem azt, hogy legyen református fóruma a közélet aktuális kérdéseinek. Miért fontos, hogy legyen református közéleti fórum? Azt tapasztaljuk, hogy a Magyarországi Református Egyház, illetve a reformátusság kissé kiszorult a közéletből. Ennek több oka van. Ki is szorították, tehát közel ötven éven keresztül igyekeztek azt mondani, hogy a vallás magánügy, és az egyház különben se politizáljon. Mi mégis fontosnak látjuk, hogy a hitünkből következő szempontok és erkölcsi elvek megjelenjenek a közéletben, illetve az egyes vitákban is. Ez plusz nézőpontot jelent. Hogyan érvényesülhetnek a református szemléletből adódó szempontok a közéleti vitákban? Azt gondoljuk és azt reméljük, hogy az értelmes vitának, amelyben az észérvek és a hitből fakadó érvek mentén változhatnak a nézőpontok, mindig van helye. Nyilván vannak sarokpontok, amelyekhez ragaszkodhatunk. Viszont ha azt látjuk, hogy valamely, a Biblián alapuló elv nem vagy nem elégségesen jelenik meg a közéletben, akkor nem a biblikus elven kell változtatni, hanem fel kell hívni rá a figyelmet, hogy valami félrement, és érdemes lenne megnézni a kérdést, foglalkozni vele. De ehhez az kell, hogy egyáltalán legyen mód leülni és beszélgetni egymással. Ezért kaptuk feladatként a szárszói fórum megteremtését 2016-ban. Újra is indult 2017-ben a Reformátusok Szárszói Konferenciája. Milyen tapasztalatokkal zárult az első két rendezvény? Az első két konferencia részben azzal a céllal jött létre, hogy újra megismertesse és meghonosítsa azt a református kötődésű fórumot, ahol lehet közéletről, napjainkat érintő dolgokról beszélni. Úgy látjuk, hogy ez sikerült: az emberek elkezdték újra keresni azokat a lehetőségeket, ahol meg lehet szólalni, ahol a református szempontok tudnak érvényesülni úgymond a világi környezetben is. Jó jel, hogy eddig minden alkalommal idő előtt le kellett zárni a jelentkezést, mert mindkétszer teltházunk lett. A harmadik Reformátusok Szárszói Konferenciája témája a keresztyéndemokrácia, avagy összeegyeztethetők-e a modern

világgal a demokratikus és keresztyén értékek. Ez elég nehéz, de beszédes témának tűnik. Miért erre esett a választás? Ha kicsit is figyeljük a világsajtót, feltűnik, hogy elég éles a vita a keresztyén értékek megtartásáról. Sokszor beszélnek a sajtóban a demokratikus értékek fontosságáról is, de azokat nem minden esetben kérik számon. Szeretnénk arról beszélgetni, melyik miből következik, és arról, hogy adott esetben ezek között az értékek között feszülhet-e ellentét is. Ma nem biztos, hogy Jézus átmenne a politikai korrektség rostáján. Ugyanakkor személy szerint én is azt gondolom, hogy van, amiről ki kell mondani, hogy rossz irányba visz bennünket, vagy már a bűn kategóriájába sorolható. Nem biztos, hogy a zuhanó repülőn a toleranciát kell hirdetni, hanem meg kell mondani, vagy meg kell próbálni megmutatni, mi lehet a megoldás, hogy ne következzen be a katasztrófa. Mindezek mellett pedig az értékrendünk is felülvizsgálatra szorul. Nem biztos, hogy ami egy 17. századi családmodellben teljesen helyénvaló volt, azt ma egy az egyben át lehet ültetni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a családmodellt fel kell adni, hanem át kell gondolni, mi az alapelv, és mi az, ami a kor szokása volt. Ezekről szeretnénk beszélgetni. Miért kell ezzel a témával foglalkozni a keresztyén embernek? Jézus a főpapi imájában azt kéri Istentől, hogy ne vegyen ki minket a világból, hanem tartson meg minket ott. Ezek szerint nekünk feladatunk van a világban. Pontosan ezért választottuk igei mottónkat Lukács evangéliumából: „Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.” Isten ránk bízta azt az ismeretet, amelyet ő ad nekünk, tehát többet is kér számon. A mi feladatunk, hogy ezt a tudást átadjuk. Ezért szeretnénk ezt érvényesíteni. Miben lesz más az idei konferencia, mint az előző kettő volt? Istennek hála, folyamatos fejlődésben vagyunk – ezen azt is értem, hogy az infrastruktúra is fejlődik a balatonszárszói Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központban. Korábban nem volt lehetőség arra, hogy új módszereket is bevonó konferenciát rendezzünk. Azt tapasztaljuk, hogy a frontális előadások nem mindig hatékonyak, ráadásul nem is teszik igazán lehetővé az érdemi vitát. Mivel már elkészültek az épületek, van arra lehetőség, hogy inkább a kerekasztal-beszélgetésekre helyezzük a hangsúlyt, amelyeken moderált, irányított beszélgetésben igyekszünk az érveket ütköztetni. Ez valamivel nagyobb felelősséget kíván tőlünk, másrészt magára a résztvevőre is nagyobb felelősséget hárít. Rá van bízva, milyen végeredményt ért ki a beszélgetésekből, több lehetősége lesz a hozzászólásra is. A hallgatóság is kap mikrofont egy-egy beszélgetés végén? Igyekszünk teret biztosítani a hallgatói hozzászólásoknak is, de valószínűleg marad a papíralapú megoldás. Három szekcióban zajlanak majd a beszélgetések, így háromszor annyi lehetőség lesz hozzászólásra is. 2019. június 23.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

Milyen témák lesznek a kerekasztal-beszélgetéseken? A témák kiválasztásakor megnéztük, mit is jelent a kereszténydemokrácia. A meghatározás szerint törekvés a keresztyénség eszközeivel az ország jobbá tételére. Ezután megvizsgáltuk azokat a szakterületeket, amelyeken ez megjelenhet, és kiemeltük azokat, amelyekben nagyobb és összetettebb feladatokat lát el a református egyház. Lesznek majd fogalomtisztázó beszélgetések arról, hogy mi is valójában az a keresztyéndemokrácia, hol van ennek a helye a művészetben, amire sokszor mondják azt, hogy átpolitizált terület. Lesz szó a családok helyzetéről, a családi szerepek alakuláVÁRJÁK A JELENTKEZŐKET sáról, a családról mint keresztyén értékről. Beszélgetünk majd a fiaA harmadik Reformátusok Szárszói talokról, hogy nekik mit mond ez a Konferenciáját augusztus 22. és 25. között rendezik meg a balatonszárszói Soli Deo Gloria fogalom, vagy éppen miért „cool” Családi Hotel és Konferencia-központban. keresztyénnek lenni. Próbáltunk Jelentkezni kizárólag a szarszo.reformatus. sok terület felé nyitni. hu weboldalon lehet, ahol bővebb információ is található a programokról, témákról és a meghívott előadókról. A konferencia csütörtök 14 órakor kezdődik és a vasárnapi közös istentisztelettel zárul.

Lehet tudni valamit már a meghívott vendégekről? Azt már tudjuk, hogy Horváth Gáspár, az Irie Maffia együttes alapítója és Mihályi Győző színművész is igent mondott a felkérésünkre, mint ahogy Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója is, akárcsak Karasszon Eszter csellóművész.

Lesz strandolási lehetőség is, ha már Balatonszárszó a helyszín? Az elmúlt évek konferenciáiból megtartjuk a szabadidős sávot is, ahol igyekszünk értékes programokat kínálni a résztvevőknek. Az egyik idetartozó elem az Álmom az Isten című zenés-verses összeállítás, amelyet Mihályi Győző és Karasszon Eszter mutat majd be a közönségnek, de lesznek filmvetítések és zenei alkalmak is, és persze lehet majd strandolni is. Reménység szerint jó időt ad nekünk az Úr. Kiknek ajánlja a konferenciát a Református Közéleti és Kulturális Központ? Azoknak, akiket érdekel a közélet és az, hogy ehhez mit tehet hozzá a protestáns gyökerű, keresztyén értékrendű, református gondolkodás. Tizenhat éves kortól fogadunk el jelentkezéseket, mert nagyon szeretnénk, ha a fiatalabb korosztály is megjelenne Szárszón. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert alapvetően róluk szól a jövő. Nagyképűen mondhatnám, hogy rólunk szól a jövő: előttünk még emberi számítás szerint is jó néhány évtized van. Most van módunk arra, hogy hozzászóljunk, beleszóljunk. Ha ezt most kihagyjuk, akkor a későbbiekben nem dörgölhetjük oda mások orra alá, hogy ezt nem így kellett volna. 14 Reformátusok Lapja

2019. június 23.

Vasárnap istentisztelettel ér véget majd a konferencia. Ki fog igét hirdetni? A vasárnapi záró istentiszteleten hagyományosan a helyi gyülekezethez szoktunk csatlakozni, ezért Konc Gáll Lászlót kértük meg, aki örömmel vállalta a feladatot. Tavaly visszatértünk ahhoz a hagyományhoz, hogy úrvacsorai közösséggel zárjuk együttlétünket – az idén is így lesz. Nagy élmény volt tavaly is, hogy több százan vettünk úrvacsorát Balatonszárszón. Ami persze azt is jelenti, hogy a templom minden négyzetcentiméterén volt ember. Amikor ezt látjuk, mindig örömteli pillanat. Az elmúlt években idő előtt le kellett állítani a jelentkezést, idén is ez várható? Június 17-i adatok szerint a háromszázötven szabad férőhely egyötöde már betelt, szerintünk érdemes minél előbb leadni a jelentkezést. Hivatalosan július 31. a jelentkezési határidő. Azok, akiknek már nem jut szállás, napijeggyel látogathatják a programokat. Ön melyik előadást várja a legjobban? Nehéz kérdés, mert főszervezőként nem sok időm lesz, de érdekel a családátalakulásról szóló beszélgetés, már csak azért is, mert édesapaként érintett vagyok a témában. Illetve mindig érdekeltek a nagyobb kitekintések is, így kíváncsian várom azt a beszélgetést, amely Európa egészében vizsgálja majd a keresztyéndemokrácia helyzetét. Itt még várjuk a felkért előadók visszajelzését – ha igent mondanak, akkor biztosan izgalmas beszélgetésre készülhetünk.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Műtét előtt újból átnéztem a tájanatómiát, a Littmann-féle Sebészeti műtéttant – kezdi megható emlékezését az orvos. Memorizáltam a régió képleteit, hogy mit szabad és mit nem. Érdekesek a tájanatómiai atlaszok. Az artériák pirosak, a vénák kékek, az idegek sárgák, az inak fehérek. Mindegyikhez egy parányi fekete nyílvessző tart, a képlet pontos anatómiai nevével. „Persze, így könnyű” – gondolom, és majdnem nevetek. A valóság egészen más, az állandó szívás és törlés ellenére alig látunk a vérmaszattól, és semmi sem emlékeztet az atlaszban látottakra. A kendők által szabadon hagyott kis négyzet semmilyen tájékozódási pontot sem nyújt. Egyedül az aneszteziológus kolléga helye biztos, többnyire a beteg fejénél. Isten kezében vagyunk: beteg és személyzet egyaránt. A bevonuláskor nem szólnak fanfárok, csak néhány készülék zümmögése jelzi, hogy működésre kész. Kölcsönösen köszöntjük egymást. A beteg hetvenöt év feletti, az elképzelhető összes betegség birtokában. Váratlanul megszólal: – Mielőtt elaludnék, szeretnék imádkozni! Lehet? – Persze, csak tessék! – mondom bosszúsan. – Köszönöm, fiam – és belekezd csendesen: „Domine! Ámen!” – mondja e két szót. – Csak ennyi? – kérdezem meglepetten. – Csak ennyi: „Uram! Úgy legyen!” Ez minden. E két szó közöttieket az Úr úgyis tudja. Tudja, hogy mit mondanék, és mit kérnék. Én nem kérek magamnak semmit, de elfogadom, amit tőle kapok. Tudom, hogy ma ő vezeti a doktor urak kezét. Mereven állunk, feltartott kézzel. Talán csak a maszkok mögötti szemüvegek csillognak fényesebben, mint korábban. – Lehet még egy kérésem? – Igen, természetesen. Már nem vagyok bosszús a késés miatt. Életem legrövidebb és leginkább hittel teli imáját hallottam egy perce. Gondolatban még kitöltöm a két szó közötti helyet. – Szeretném elénekelni a legszebb énekünket, ha még tudom, mert nagyon álmosodom. És ekkor remegő, halk hangon belekezd a 42. zsoltár első sorába: „Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik” – a következő sortól az egyik műtősnő csatlakozik: „Lelkem úgy óhajt Uramra, és hozzá fohászkodik.” A versszakot már öten fejezzük be: „Tehozzád, én Istenem, szomjúhozik én lelkem. Vajon színed eleiben mikor jutok, élő Isten?” Egy mély sóhajjal álomba merül a néni. Törlést kérek. A szemüvegemre. Még várok egy percet, hogy összeszedjem magam. Ha Isten velünk… Kezdhetjük. Kérem intubálni! Orvostól kaptam a fenti történetet. Rövidítettem a szövegen, de így is megindító. Így is lehet orvosnak lenni, így is lehet műtétre készülve elaludni. 

IMÁDKOZZUNK!

Nincs annál csodálatosabb ajándék, Urunk, mint amikor szülőkként láthatjuk gyermekeink életében a hit lángját fellobbanni! Ajándék ez, mert mi, felnőttek tudjuk, hogy csak eszközök vagyunk a kezedben, mint művész kezében az ecset, hogy valami elbűvölő műalkotás jöjjön létre! Hadd döbbenjünk rá, hogy közvetítők vagyunk csupán, nem teremtők! Hálásak vagyunk, hogy gyermekeink a te akaratod, szereteted látható bizonyítékai számunkra! Vigyázz rájuk, ha mi nem tudunk! Vigyázz rájuk, amikor mi nem vagyunk életünk magaslatain! Vigyázz rájuk, amikor elvétjük a fontossági sorrendet, és az élettelent az élő elé helyezzük! Vigyázz rájuk, amikor mi nem tudunk rád mutató felkiáltójelek lenni életükben! Vigyázz rájuk a vakáció tévutakkal teli szabadságában! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Hatalomvágy? Jézus tanítványait is megkísértette a nagyravágyás. Ketten azt kérték, hogy majd főhelyet kapjanak a mennyben. Jézus látta, hogy nagyobbak akarnak lenni, erre válaszolva mondta: a világban ez a szokás, hogy mindenki nagyobb akar lenni, győzni és uralkodni akar. De közöttetek nem ez van, teszi hozzá. Aki Jézust követi, annak az alázatos szolgálatban is követnie kell a Mestert. „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mk 10,45) Isten népe sokszor elfeledkezett erről az intelemről. Mindig előjött a versengés, de látható volt a jézusi lelkületű, alázatos szolgálat is a másik oldalon. E két dolog emlékei közöttünk vannak ma is. Sok templom már az építésekor is túl nagy volt, ma pedig nem bírják a gyülekezetek fenntartani. Azért épültek ilyenre, hogy nagyobbak legyenek, mint a szomszéd falué vagy a másik felekezeté. Eközben a két háború között több gyülekezeti árvaház jött létre imádságból, áldozatos szolgálatból. Amikor nem volt pályázati pénz és fejkvóta, de voltak imádkozó lelkészek és áldozatkész társaik. Voltak áldott lelkületű diakonisszák, akik ott éltek az árvákkal egy fedél alatt, nem a munkaidőt nézték, hanem a feladatot, és sokat imádkoztak. Sokszor szó szerint kikönyörögték imában a mindennapi kenyeret, és mindig volt egy-egy gazda a faluban, aki hozott annyi adományt, amennyiből megvolt a másnapi étel. A világ ma is olyan, mint Jézus idejében. Versengés van és uralomvágy. Amikor az egyház ezt utánozta, mindig baj lett belőle. Amikor egy gyülekezetben mindenki a pozíciót, tisztséget keresi, nem különböznek a világtól, és elriasztják az embereket. Ahol pedig a jézusi lelkület él, ott épül a gyülekezet. Soha ne felejtsük el Jézus szavát: „De nem így van közöttetek…” (Mk 10,43)  GYŐRI ISTVÁN 2019. június 23.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Reménységgel az Avason Nem egyszerű feladat lelkiséget és kulturális, turisztikai szerepet összehangolni egy-egy gyülekezet életében. Akkor pedig pláne nem, ha olyan, közel ötszáz éves KOCSIS JULIANNA múlttal rendelkező közösségről beszélünk, mint amilyen a Miskolc-Avasi Református Egyházközség. Márpedig pontosan erre, lelkiség és turisztika összehangolására, mi több, egyidejű erősítésére vállalkozik a gyülekezet Hangó István és Hangóné Birtha Melinda lelkipásztorok vezetésével, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy közadakozásból teljesen felújítják a műemléknek számító épületegyüttest: a gótikus templomot, a hozzá tartozó harangtornyot, valamint a mellette található Árpád-kori temetőt.

– A templomot utoljára körülbelül negyven éve újították fel. Fazsindely tetőfedése van, amelynek huszonöt év az élettartama, tehát bőven átléptük az időkeretet – magyarázza Hangó István. – Jó ideje gondolkodtunk azon, hogyan újíthatnánk fel a templomot, ezt a presbitérium is tudta. Körülbelül három éve kerestük meg a város vezetőit, hogy próbáljunk erre közösen megoldást keresni. Azt kérték, hogy készítsünk felmérést az elvégzendő munka nagyságáról, forrásigényéről. Ez megtörtént: akkor körülbelül 307 millió forintra lett volna szükség. Nagyjából egy évvel később adódott egy turisztikai pályázat, amely a belváros minket is érintő részére vonatkozott: a főtérre és az Avasra mint műemléki és kulturális közegre. Lehetőséget kaptunk az önkormányzattól, hogy részt vegyünk ebben a pályázatban – teszi hozzá a lelkipásztor.

KÖZADAKOZÁST HIRDETNEK Az elmúlt évek harminc-negyven százalékos áremelkedése azonban keresztülhúzta az avasiak előzetes terveit. Hangó István azt mondja, hogy a pályázók között egy adott összeget osztottak szét, a gyülekezet bruttó 183 millió forintot kaphatott. Ezt próbálták az akkori árfolyam szerint kihasználni, de időközben az áremelkedések miatt a tervezett műszaki tartalom túl soknak bizonyult az eredeti elképzelésekhez képest. – Sok belső munkálatot nem tudunk kivitelezni, pedig a templombelső is negyvenéves: meszelni kellene, vakolatot javítani, és még egy sor egyéb munkát is el kellene végezni, amelyre sajnos nem jut a pénzből. Úgy döntöttünk, hogy ennek ellenére nem elégszünk meg a jelenleg elvégezhető feladatokkal. A pályázati keretből a teljes tetőrészt és a csatornákat felújítjuk. 16 Reformátusok Lapja

2019. június 23.

Ez jó alap, útközben pedig gyűjtögetjük a pénzt, és lépésről lépésre végzünk újabb munkálatokat. Ezért közadakozást hirdettünk meg – összegzi a lelkipásztor. A gyülekezet teljes mellszélességgel a célkitűzés mögé állt. A lelkipásztorok azt tapasztalják, hogy bíznak bennük, amit különösen fontosnak tartanak ahhoz, hogy jól vezethessék – ebben a feladatban is – a közösséget. – A bizalom az adakozásban is meglátszik. Nem kell erőltetni, ki-ki, ahogy tőle telik, hozzájárul a felújításhoz. Az avasi gyülekezet az áldozatkészség tekintetében példaértékű lehet – mondja a házaspár. Gyülekezeti tagjaik nem csak anyagiakkal segítenek: saját foglalkozásukkal, kapcsolati hálójukkal is segítik a megújulást.

JÓTÉKONYSÁGI ESTTEL A TEMPLOMÉRT – A közéletben szerzett tapasztalataim alapján magam is azt javasoltam, hogy próbáljunk kiegészítést gyűjteni – mondja Répássy Róbert ügyvéd, a gyülekezet tagja. – Az lenne a legjobb, ha körülbelül nyolcvan-százmillió forinttal ki tudnánk egészíteni a rendelkezésünkre álló összeget: akkor mondhatnánk el, hogy egészében megújult az avasi református templom. Nem kis összegről van szó, de a felújításnak olyan elemei vannak, amelyek szakaszolhatók. Bármennyit tudunk is ös�szegyűjteni, az mindenképpen előrelépés – teszi hozzá. Az ügyvéd kiemeli: szeretnék hangsúlyozni, hogy ez nem csak református ügy, nem csupán a gyülekezet dolga, ugyanis a templom Miskolc egyik jelképe. – Nem először fordulna elő, hogy közadakozásból újítják fel, a történelem folyamán volt már erre példa. Ugyan több száz évvel ezelőtt, de előfordult, hogy a jómódú polgárok hozzájárultak a templom felújításához. Szerettük volna kicsit megidézni ezt a hangulatot – fogalmaz Répássy Róbert. Az avasi templom valaha városépítő szerepet töltött be, és az elöljárók szerint talán most visszaadhatnak ebből valamit a lakosok. „A templom a városért és a város a templomért” – ezzel a szlogennel népszerűsítik az adakozást, amelyet hivatalosan április 26-án indítottak útjára. – Jótékonysági estet szerveztünk azzal a céllal, hogy megszólítsuk Miskolc város polgárait, azokat a felelős vezetőket, lokálpatriótákat, akik ezt az ügyet fontosnak tarthatják. Nagy örömünkre szolgált, hogy ötven fellépő járult hozzá az est sikeréhez – idézi fel Hangóné Birtha Melinda. Fellépett a Miskolc Dixieland Band, a Reményi Ede Kamarazenekar, a Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola énekkara. A gyülekezetet a lelkészházaspár lánya, Hangó Viola képviselte, aki Romhányi Róbert zenei kíséretével énekelt. – A százhuszonöt


| REFORMÁTUS ÉLET |

A toronyóra negyedóránként hallható harangjátéka jellegzetes miskolci hangnak számít

Az avasi templom megújulásához a következő bankszámlaszámon fogadják a felajánlásokat: OTP Bank 11734004-25971781. A közleményben kérik feltüntetni: az Avasi templom felújítására.

Hangó István lelkipásztor

A templom megújulását a gyülekezeti tagok is a szívükön viselik

A fazsindelyes tetőszerkezet teljes egészében megújulhat a pályázati keretből, de a vakolat is javításra szorul, erre azonban nem futja a költségvetésből

2019. június 23.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

vacsoravendég mellett sokan támogatói jegyet váltottak, mert fontosnak tartották, hogy azon az estén elindulhasson a munka, illetve hogy felhívhassuk a figyelmet erre a célra, ami szerintem méltatlanul háttérbe szorult az elmúlt években. Most viszont talán sikerül elérnünk, hogy minden miskolci felkapja erre a fejét – teszi hozzá a lelkésznő. Az estélyen nyolcszázezer forint gyűlt össze. Emellett Képes Tibor festőművész két festményt ajánlott fel, amelyeket száz-százezer forint kikiáltási árral árverésre bocsátottak. Ezek közül az egyik már gazdára talált: egy nemrég házasságot kötött fiatal pár a nászajándékát, hétszázezer forintot ajánlott fel az alkotásért. Hangóné Birtha Melinda örömmel újságolja, hogy már a rendezvény másnapján elkezdődött az adakozás: egy magánszemély ötvenezer forintot ajánlott fel, és azóta is érkeznek adományok. – Úgy gondoljuk, valóban elindult valami Miskolcon. Ha sikerül életben tartani a folyamatot, akkor meg fogja hozni az eredményt, amit szeretnénk elérni – egészíti ki Hangó István.

NYITOTTSÁG ÉS KAPCSOLATOK A folyamat életben tartásához minden lehetőséget megragadnak: a május 9. és 11. között nyolcadik alkalommal megszervezett Avasi Borangolás Bor- és Gasztronómiai Fesztiválon is hirdették tervüket. Különleges akusztikájú templomuk két koncertnek is helyet adott. A tízezer résztvevőt számláló gasztrokulturális rendezvény pedig jó apropónak bizonyult arra, hogy a közadakozás híre a város határain túlra is eljusson. – Lelkészeink az elmúlt tizenöt évben kiterjedt civil kapcsolatrendszert építettek ki – hangsúlyozza Jacsó Pál presbiter, aki szintén ügyvéd, és öt éve a lokálpatrióta boros civil szervezetekkel való kapcsolatokon keresztül lett előbb gyülekezeti tag, felnőtt konfirmandus, majd hamarosan presbiter. Szerinte szép számmal léteznek olyan kezdeményezések, amelyeket e nemes cél elérése érdekében meg lehet szólítani. A boros és gasztronómiai rendezvények, kiállítások, koncertek, pályázatok ennek kiváló eszközei. – Ezekben eddig is együttműködtünk, így most bele tudunk kapaszkodni ebbe a kapcsolati hálóba, hogy ennek segítségével átvitt és egyenes értelemben is építkezhessünk. Én hiszek abban, hogy ez meg fog valósulni – fogalmaz a presbiter, és hozzáteszi: a felhívásnak köszönhetően új kapcsolatok születnek, így kezdeményezésük a közösségépítés eszköze is.

KÖTŐDÉS Hangóné Birtha Melinda azt is elmondja, hogy nem először, és nem csupán a gyűjtés miatt kapcsolódnak be a Borangolásba. – A program elindulása óta mindig helyszíne voltunk a koncerteknek, és az esemény ideje alatt többnyire nyitva van a templom. A rendezvénynek köszönhetően sokszor találkoztunk olyan miskolciakkal, akik rácsodálkoztak, hogy harminc éve a városban laknak, de még sosem jártak itt. Voltak, akik a Borangolás apropóján látogattak haza, és teljesen elérzékenyülve jöttek be újra a templomba, mert sok évvel ezelőtt itt 18 Reformátusok Lapja

2019. június 23.

kötöttek házasságot vagy itt keresztelték meg a gyermeküket. Az érzelmi kötődés sokat jelent – magyarázza a lelkipásztor. A jótékonysági estély és a Borangolás sikere arról tanúskodik, hogy a közadakozás híre valójában már át is lépte Miskolc határát. Hangó István szerint az is bizonyítja ezt, hogy a többéves civil kapcsolattartásnak köszönhetően már nagyon sokan tudnak a kezdeményezésükről. A civil szervezetek többsége egyházközeli, valamely keresztyén felekezethez tartozik. – Lehetne azon sajnálkozni, hogy nem egyszerűen csak kézhez kaptunk négyszázmillió forintot, hogy hátradőlve nézhessük, ahogy megy minden a maga útján. Az ilyen eredményeket azonban kevéssé érzik magukénak az emberek – vallja meg véleményét a lelkipásztor, aki szerint amennyi munka és küzdelem áll egyegy ilyen dolog mögött, annyiféle előnye is lehet. – Örülök annak, hogy akik a közadakozásban részt vállaltak, lehetőségként fogták fel azt. Jó dolog, ha azt látjuk, hogy akik adnak, azok szívesen teszik, akár úgy is, hogy nem kérjük őket. Amikor ez az egész elemi szinten elindult, a gyülekezetünkben ez a fajta hozzáállás már tapasztalható volt. Ugyanezt érzékeljük most másoktól is. Évek óta jó kapcsolatot ápolunk a város vezetőivel, és egyre többen kérdezik, hogyan tudnának segíteni, hogy előrelépjünk, és mindezt szívesen teszik. Ez annak a jele, hogy akik potenciálisan tudnak tenni az ügyért, azok valóban megteszik azt. Szerintem ez mindennél nagyobb eredmény – hangsúlyozza Hangó István.

REMÉNYSÉG A FALAK KÖZÖTT A külső megújulás mellett arra is figyelnek, hogy a lelki élet is fejlődhessen. – Berzsenyi Dániel szavai jutnak eszembe: „Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” Ha hozzáteszem Jézus gondolatát, hogy az apró mustármagból micsoda fa növekedhet, akkor szerintem a kifelé látszó munka mellett a gyülekezet hitéleti megerősödése is benne van ebben a történetben. Hiszen ha nagyobb kihívások elé állunk, akkor úgy érezzük, hogy ehhez nekünk is többet kell hozzátenni. Ittlétünk tizenöt éve alatt a gyülekezet nagyjából lecserélődött. Úgy érzem, a belső megújulás is jó irányba halad – állapítja meg Hangóné Birtha Melinda. Férje hozzáteszi, hogy igyekeznek erősíteni a szívekben és a lelkekben, hogy Miskolc ősi közösségének lenni nagyon fontos dolog. Hangó István szerint iszonyú érzés, amikor Nyugat-Európában feladnak, lebontanak a miskolcihoz hasonló gótikus templomokat – úgy gondolja, ilyenkor kiszakítanak valamit az egyházból. – Ez a közösség nem juthat ilyen sorsra, mert azzal tulajdonképpen az egyház is szegénységi bizonyítványt állítana ki magáról. Mi úgy képzeljük el, ennek a gyülekezetnek kell, hogy legyen jövője. Az avasi templom a magyar református egyház ikonikus eleme – véli Hangó István. – Egy építész egyszer azt mondta a templomunkról, hogy abban az időben, amikor megépítették, semmi nem indokolta, hogy ekkorára építsék. Egy dolgot felejtett el: a reménységet, hogy ezt a templomot meg tudjuk tölteni – foglalja össze Hangóné Birtha Melinda.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD


| REFORMÁTUS ÉLET |

Hangó István: „Örülök annak, hogy akik a közadakozásban részt vállaltak, lehetőségként fogták azt fel. Pozitív dolog, ha azt látjuk, hogy akik adnak, azok szívesen teszik, akár úgy is, hogy nem kérjük őket.”

2019. június 23.

Reformátusok Lapja 19


KÖNTÖS LÁSZLÓ

Menny és föld Mindig csodálkozom az olyan érvelésen, amely szerint a keresztyén világkép azért problematikus, mert nem igazolható. Ez a vélekedés azt feltételezi, hogy a „modern embert”, jelentsen bármit is a modern, már nem lehet megetetni mindenféle mítoszokkal, mert csak azt tudja elfogadni, amit észérvvel alá lehet támasztani, amit igazolni lehet. De arra az alapvető körülményre ez a nézőpont már nem figyel, vajon mi is tekinthető igazoltnak. A kor, amelyben élünk, olyan kultúra fogságában szenved, amely kizárólag a ma ismert természettudományokat tekinti az igazolás eszközének, még az úgynevezett végső kérdésekre vonatkozóan is. Az igazolás módszertanilag pedig az adat- és tényszerűségre alapul. Ha tehát valamely állítást igazolni kell, akkor a ma elismert tudományos illemtan adatok hozzárendelését várja el az állítás alátámasztására.

„A kor, amelyben élünk, olyan kultúra fogságában szenved, amely kizárólag a ma ismert természettudományokat tekinti az igazolás eszközének, még az úgynevezett végső kérdésekre vonatkozóan is.” Ez a logika viszont azért korlátolt, mert a valóság egészéről adatszerűen, végérvényesen és egyetemesen bizonyítható eljárással alig tudunk valamit ahhoz képest, amit tudnunk kellene. Attól még, hogy tudjuk, miként kell felépíteni egy házat, hogy össze ne omoljon, még semmit sem tudunk arról, hogy vajon ez, mármint az, hogy az ember egyáltalán tud valamicskét a valóságról, miként lehetséges. Ez a logika gyakorlatilag önként lemond az emberlét állandó és végső kérdéseinek megválaszolásáról. Ugyanakkor ez a logika, amely ugyan azt hiszi önmagáról, hogy elfogulatlan és objektív, mert csak a természettudományosan igazolható állításokat fogadja el tényeknek, ugyancsak hiten alapul. Azon, hogy az úgynevezett anyag mozgásának és viselkedésének a leírása, bármi legyen is az anyag, elégséges a valóság egészének a megragadására. Amióta ez a tévhiten alapuló gondolkodás uralkodik, a keresztyénség folyvást védekezésre szorul, hiszen olyasmiket állít a valóságról, amelyek a valóságismeret mai normáival nem egyeztethetők össze. 20 Reformátusok Lapja

2019. június 23.

Itt van például a menny és föld kérdése. A „menny” fogalma a valóságról alkotott mai normatív képbe nem illeszthető be. Jellemzően azért nem, mert a fent leírt természettudományos világkép szükségszerűen egyneműsít. A valóságnak ez a materialista egyneműsítése azt jelenti, hogy csak az tekinthető valóságosnak, ami leírható, igazolható, tényszerűen megfogalmazható adatokra bontható. Ez azt jelenti, hogy csak az tekinthető valóságosnak, ami leírható, igazolható, tényszerűen megfogalmazható adatokra bontható. Ebből rögtön az a kérdés adódik, hogy akkor hol is van a menny. Lokalizálni kell, fizikailag bizonyítható módon igazolni kell, és ha ez nem megy, akkor máris készen áll a megfellebbezhetetlennek beállított ítélet, miszerint nem is létezik. Nagy csapdába kerül a keresztyénség, ha olyan világképpel száll vitába, amely magának akarja fenntartani a valóságról alkotott állítások igazságtartalmának az igazolását, mert mindig az lesz a végeredmény, hogy a keresztyénségnek a valóságról alkotott állításai közül jóformán semmi sem igaz. Ellentmond az észnek. Holott sokkal inkább arról van szó, hogy az ésszerűség értelmezése mára olyannyira beszűkült és korlátolttá vált, hogy abba egyszerűen nem fér bele a keresztyén világkép. Mert miről is van szó, amikor a keresztyénség mennyről és földről beszél? Viszonyításról. Arról, hogy nem lehet a földet, az emberi lét színterét, tehát magát az emberi létet értelmezni a menny nélkül. De ennek megértéséhez túl kellene lépni azon a kérdésen, hogy hol is van a menny. Ehhez meg kellene érteni a keresztyén világkép lényegét, a benne rejlő állítást, hogy a „föld” önmagában nem értelmezhető és nem érthető. A keresztyénség nagyon is megalapozottan, és még az ész számára is elfogadható módon azt állítja, hogy csak a menny és föld összetartozásának látása lehet az alapja a valóságról való reális gondolkodásnak. A menny és a föld szópár viszonyítást jelöl, amely kijelöli az ember helyét a mindenségben. Ha eltűnik a menny, mert úgymond nem felel meg az észszerűségről alkotott mai normának, akkor az ember szükségszerűen beszorul a földre. Ez a gondolkodás viszont eléggé szűkös és korlátolt, hiszen ezzel eltűnik a viszonyítási pont, amelyhez képest és ahonnan nézve az ember bármit is mondhatna létének végső jelentéséről. 


| GONDOLATOK |

VITÉZ FERENC

Móricz padján A szerző főiskolai docens, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, újságíró

Móricz padján, a közösségteremtést, a fölfelé nyitottságot, a református spiritualitást is jelképező debreceni reformációs emlékmű egyik, kőből készült padján ülök. Éppen rálátok az előttem lévő másik padon a 90. zsoltárnál kinyitott, bronzból formált énekeskönyvre. A turisták folyamatosan látogatják a 2017-ben, a Nagytemplom és a Debreceni Református Kollégium közötti Emlékkertben fölállított emlékművet. Most is megjelenik egy csoport, egyikük megáll a Szenci Molnár-pad előtt. „Gyertek csak ide, reformátusok! Itt van a himnu-

A SZERZŐ ILLUSZTRÁCIÓJA

szunk első sora!” Velünk szemközt, a Kölcsey-pad zárólapján a Hymnus első két sora is olvasható, de ez itt, a „Tebenned bíztunk eleitől fogva…”, Szenci fordításában, nem csoda, hogy a magyar reformátusság himnuszává vált. „Sokaknak a 90. zsoltár a »zsoltárok zsoltára«, amelynek szavait hallva […] megjelenik az emberben az a torokszorító érzés, amely semmihez sem hasonlítható, mert egyszerre emel fel és sújt le, egyszerre segít alázatra és bátorít meg. Szilveszter estéjén hálaadásra késztet, újévkor reményt ad, temetés alkalmával vigasztal, gyülekezeti és nemzeti ünnepeinken önazonosságunkat erősíti, a reformáció ünnepén üdvtörténetet és világtörténelmet fog össze, történelemlátást ad.” A Fekete Károly tiszántúli püspök által szerkesztett és magyarázatokkal ellátott, lelkileg is megrendítő művészi albumban olvasom ezt, amelyet a közönség a református egység napján ismerhetett meg. Itt ülök Móricz padján, ölemben a könyv, olvasom a folytatást: „Szavai ünnepet teremtenek, elcsendesedést követelnek, és miközben

kimondjuk-énekeljük, aközben oldódik a feszültség, megkönnyebbülünk és töltekezünk, fokozza a szó, az Ige erejébe vetett bizalmunkat, kínálja az Istenhez tartozás otthonosságát.” A reformáció debreceni emlékműve 1517–1567– 2017 című színes albumban több mint félszáz (nem egyszer egész oldalpárt betöltő) műtárgy- és eseményfotó, archív kép- és dokumentumillusztráció található. Fekete Károly bemutatja az emlékművet, a tervezés folyamatától annak üzenetéig. Az első részben olvassuk a 2017. október 31-i avatáson elhangzott köszöntést és áldást, az avató és ünnepi beszédek szövegét; az eseményfotók révén újra ott vagyunk a lámpafényes koraestben, a reformáció ötszáz és a Magyar Református Egyház négyszázötven éves történelmének részeként. (A tiszántúli egyházkerület és a debreceni önkormányzat erre a két alkalomra állíttatta a Györfi Sándor és Györfi Lajos szobrászművészek, illetve a Györfi család kőfaragó-, tervező- és szobrászművészei által megvalósított emlékművet.) A gazdag szöveges-képes dokumentációnál még értékesebb a százoldalas album második nagyobb, értelmező része. Az alkotás csúcsán áll a nyolcágú, napkorongot idéző Kálvin-csillag, egyik oldalán a főnixmadár, a másikon az Agnus Dei-ábrázolással. A Soli Deo Gloria üzenete mellett a csillagjel a Krisztus-jelenlét szimbóluma is, a kegyelem hírnöke. A márvány úrasztalon a Krisztushoz vezető, a teljességet (lehetőséget és felelősséget is jelképező) úrvacsorai kellékek, a kehely mellett Ady imádságos versrészletével, a nyitott Biblia lapjain pedig ez áll, latinul és magyarul: „Isten Igéje örökre megmarad”. Tudatos a visszautalás a reformáció korára, és célzatos az idézet a Heidelbergi Kátéból is: „Nem a magamé vagyok, hanem… Jézus Krisztusnak a tulajdona, aki… úgy megőriz, hogy egyetlen hajszál sem eshetik le fejemről mennyei Atyám akarata nélkül.” Nem vagyunk magunkra hagyva – de nem a turisták miatt, hanem mert az emlékmű az önmagunkra ismerésnek és az imának a szimbolikus helye is. S miért éppen Móricz padjára ültem, nem Aranyéra, Kölcseyére vagy a zsoltáros padra? Mert Móriczra is emlékezni szerettem volna, akinek hamarosan száznegyvenedik születésnapját ünnepeljük, és aki Nyilas Misi tragédiájában nem a Kollégium, hanem a saját, a kommün alatti és utáni szenvedéseit írta meg.  2019. június 23.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra! LXIII. ÉVFOLYAM,

25. SZÁM,

Megtorpanás

LAPJA

REFORMÁTUSOK

MAI ÉLETHELYZETEK

„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elves�szünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid 10,39) Két gyászoló nő kereste fel a lelkipásztort: vidéki nagybátyjuk, aki a nagycsalád segítője és tréfamestere volt, váratlanul felakasztotta magát, és azt akarták tudni, mit tehetnének érte. „Érte már semmit – de magukkal mi lesz, ha a megváltó Jézus nélkül élnek? – felelt kérdéssel a lelkipásztor. Olyannyira elgondolkodtak a szavain, hogy egyikük hamarosan beszélgetést kért tőle, amelynek során letette bűneit Jézus keresztjénél lélekben, és elindult az ő követésében. Munkahelyén megdöbbentek ezen a változáson. „Te voltál, aki a legjobban szidtad a papokat, és aki nő létedre káromkodtál közöttünk. Mi történt veled?” – faggatták a munkatársai. Amikor azt is elmondta nekik, hogy vasárnap gyermekmegőrző szolgálatban vett részt, érdeklődni kezdtek, mennyit fizetnek ezért a gyülekezetben, ő pedig megvallotta, hogy nem fizetségért, hanem szolgálatból tette ezt. „Most már látjuk, hogy teljesen elment az eszed – mások neveletlen gyermekeit vasárnap délelőtt ingyen őrzöd?” – hitetlenkedtek a kollégái, de sehogy sem tudták elvenni a kedvét a szolgálattól, még a gyülekezeti terem takarításában is részt vett. Bevallotta, hogy sosem szerette az ablaktisztítást, akkor pedig a bejárati ajtó sok kis ablakát tisztította nagy türelemmel… Hamarosan a gyülekezet motorja lett. A bibliaórákon is röviden, értelmesen szólt hozzá a témákhoz, másokat is bátorított. Kevés hozzá fogható lendülettel induló hívőt ismertünk. Aztán egyszer csak megtört ez a lendület. Hamarosan megtudtuk, mi okozta a változást. Férje a vendéglátóiparban dolgozott, ahol sokszor hamisan ügyeskedve szerezték munkatársaival a magasabb jövedelmüket. Amikor kérdeztük az asszonyt, miért nem szorgalmazza társa megtérését, azt válaszolta: „Ha ő is megtér, nem fogunk tudni megélni. Akkor nem végezheti így a munkáját, és felkopik az állunk.” Megdöbbentett bennünket ez a hozzáállás. A hívő asszony nem hitte el, hogy az Úr gondoskodik róluk, nem pedig az ügyeskedő férje. Hamarosan – létszámcsökkentésre hivatkozva – elbocsátották a férfit az állásából, de akkorra már a feleség lendülete megtört: az Úrban való szabadsága, öröme úgy megromlott, hogy árnyéka lett önmagának. Most is élnek, bizonyára férje új munkát talált, ő is továbbtanult, istentiszteletre is jár, de a tűz kihunyt, a lendület oda, bizonyára az Úrban való öröm is. De jó lenne, ha újra megállna Jézus keresztjénél, mindent elmondana, bocsánatot kérne hitetlenségéért és újat kezdhetne! Talán akkor a férje is megismerné az Urat, és megtörténne, amiért sok évvel azelőtt kicsi lányával imádkozott: „Úr Jézus, add, hogy apa is velünk lehessen egykor majd a mennyben!”  VÉGH TAMÁS

2019. JÚNIUS 23. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Reménységgel az Avason

KÖZADAKOZÁSBÓL ÚJÍTANÁK FEL A TEMPLOMOT

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... ..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| EMLÉKEZÉS |

Istent és az örökséget szolgálva Száz esztendeje, 1919. június 19-én született Hegyi-Füstös István, a Reformátusok Lapja egykori felelős szerkesztője, tankönyv­író, újJEZSOVICZKI ságíró, volt rákosfalvi lelkipásztor – az örökNOÉMI ség-szolga, ahogyan Bogárdi Szabó István püspök jellemezte őt 2010-ben, a Magyar Örökség Díj átadásakor. Öt évvel ezelőtt, április elsején szólította magához a Teremtő. E kettős évforduló kapcsán elevenítjük fel az emlékét.

„Az örökség-szolga dolga az, ami a közjogban Hegyi-Füstös István különösen szerette szülőhelyét, Gyömrőt, onnan járt Budapestre ellátni előbb a közjegyzőé – értesítéssel lenni, ha örökséghez olvasószerkesztői, majd 1996-ban és 1997-ben jutott valaki, s az öröklés folyamatát elindítani. felelős szerkesztői teendőit, és ott élt 2014-ben beHegyi-Füstös István egész élettevékenysége következett haláláig. „Lehet, hogy a kelleténél kicsit jobban ragaszkodtam a szülőfalumhoz, mert csinálehhez hasonlítható.” hattam volna karriert másutt, de Gyömrőt nem tudtam itt hagyni” – mondta a Reformátusok Lapjában mány legyen.(…) Az örökség-szolga dolga az, ami a közjogban a 2010-ben megjelent interjúban. közjegyzőé – értesítéssel lenni, ha örökséghez jutott valaki, s az Hosszú életében számos helyen dolgozott, szolgált, alkoöröklés folyamatát elindítani. Hegyi-Füstös István egész élettott. Feleségével hetven évig éltek boldog házasságban, négy tevékenysége ehhez hasonlítható” – méltatta Bogárdi Szabó gyermekük született. A teológia elvégzése után először szüIstván püspök a Magyar Örökség Díj átadása alkalmával. lőhelyén, majd a budapesti Szilágyi Dezső téren, Rákosfalván „Elsősorban nem muzeális, archiváló szempontokat tartotés a Gyulai Pál utcában volt beosztott lelkész, 1972 és 1979 tam szem előtt, hanem azt, hogy a napjainkat mennyiben teszi között, nyugdíjba vonulásáig a rákosfalvai gyülekezet parókellemessé, érdekessé, értékessé a népi kultúra. Egy-egy népdal, kus lelkipásztoraként szolgált. Nagyon szerette a gyermekea népi gyógymódok, ételek elkészítése, a természet ismerete, ket, két hittankönyvet is írt, emellett évtizedekig a Confessio szeretete, a paraszti kultúrában és a diákfolklórban megjelenő és a Presbiter szerkesztőbizottsági tagja volt. Nevét sokan a dolgok mind olyanok, amelyekre érdemes odafigyelni, és gyűjMagyar Rádióból és a Magyar Televízióból ismerik: ő írta az teni, menteni kell” – vallotta az értékmentésről Hegyi-Füstös első ifjúsági televíziós stúdiójátékot 1958-ban, a Hétpróbás István, aki, ahogyan saját magáról fogalmazott, sokszor végzett legényt, illetve népdal- és hangjátékok is fűződnek a nevéhez. textus nélküli igehirdetést. „Amikor egy úgynevezett világi írást Sok irodalmi és történelmi tanulmányt írt, zenei és népzenei tettem közzé, vagy előadást tartottam, a mélyben, a mondatok műsorokat vezetett, ismeretterjesztő adások szerkesztője, rimögött ott volt mindig a bizonyságtétel. Nem szóval, hanem a portere volt. Eredményes kutatómunkát is végzett: az ő muncselekedetek pantomimjével próbáltam bizonyságot tenni”– kássága nyomán szólalt meg Jászberényben Lehel kürtje, és ő mondta el a Református félóra egyik adásában. kutatta fel a Kossuth Lajos hangját megőrző viaszhengert is. Köszönhetően a modern technikának, a róla készült fény„Szándékosan jellemzem őt így: örökség-szolga. Munkásképeken, vele készült hangfelvételeken kívül filmre vett beságából ugyanis kiderül, hogy nem antikváriusi érdeklődés veszélgetéseket is találhatunk róla az interneten. Így akik nem zette, amikor nyomába szegődött szóbeszédeknek, hagyomáismerték őt személyesen, azok is megtapasztalhatják, milyen nyoknak, legendáknak, akár azért, hogy feltárja és bizonyítsa volt derűs személyisége, mély hite és munkája, szolgálata valóságalapjukat, akár azért, hogy cáfolja őket. (…) Érdeklődéséiránt érzett szeretete.  nek és fáradozásának célja az volt, hogy az örökségből hagyo2019. június 23.

Reformátusok Lapja 23


| EGYHÁZI ÉLET |

Keresztény Évad az Operában Csaknem ötszáz különféle program, huszonegy bemutató, világhírű művészek – az Opera meghirdette keresztyén tematikájú évadját. A keresztyén megközelítés fontosságáról és a fogadtatásáról is kérdeztük Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját. A 2017-es főigazgatói pályázatában már szerepelt a Keresztény Évad tematikája. Miért tartja kiemelkedően fontosnak a keresztyén megközelítést? Hét évvel ezelőtt hirdetett először tematikus évadot az Opera. Azóta törekszünk arra, hogy a szinte átfoghatatlanul hatalmas balett- és operarepertoárnak évről évre karaktert adjunk. Így a közönségnek is könnyebben megközelíthetővé válnak a darabok. Tematikus évadaink szóltak már zeneszerzőkről, irodalmi alapművekről, valamint az Opera történelmi vagy nemzeti kötődéséről is. Törekvéseinkbe jól illeszkedik a vallási-kulturális irány, már csak azért is, mert a hit mindennek alapja. Ahogyan Antall József, a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök mondta: „Európában még az ateista is keresztény.” A 2020. szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felvezető évadában éppen erre van szükségünk – és ezt is a közös keresztyén alapon említem, ahogyan például a reformáció 500. jubileumát is ünnepeltük Meyerbeer Hugenották című nagy­ operájával. Engem mindig elszántsággal tölt el, ha a Krisztus-hit történelmi széthasadtságának botránya ellen tehetek házasságban, operában egyaránt. Hogyan fogadta a közönség a Keresztény Évadot? A feketeöves operalátogatók csakúgy, mint korábban, most is pozitívan állnak az új szezonhoz. Szeretnek hozzánk járni, szeretik az énekeseinket, táncművészeinket, számukra az operalátogatás életforma – és megőrzik a fiatalság egyetlen fixen azonosítható jegyét: a kíváncsiságot. A bérleteladási adatok azt mutatják, bár az Operaház épületének rekonstrukciója miatt mostoha körülmények között próbálunk és játszunk, nincs komoly visszaesés. Az már más kérdés, hogy a július 1-jén induló jegyértékesítési időszak milyen számokat hoz, mindenesetre bizakodó vagyok. Kicsit komolyabb ellenszélre számítottam, de az eddigi tapasztalatok szerint egyelőre nem váltott ki nagy érzelmeket az évad meghirdetése sem negatív, sem pozitív irányban. A művészeikre hogyan hat, hogy keresztyén témájú előadá­ sokon lépnek fel? Másfajta felkészülést igényel tőlük? 24 Reformátusok Lapja

2019. június 23.

Minden művészünk és a közönségünk is érezni fogja az új évad hatásait. A keresztyénség az opera és a balett európai műfajai mögött álló, folytonosan jelenlévő sugárzásként hatja át a műveket. Tehát nem erőszakosan, de mindig a sorok közül olvasható módon. A tematikus évadok végén mindig fesztivál áll, egy év múlva ilyenkor a kifejezetten keresztyén darabokból két és fél hét alatt nagyjából húszat játszunk el. Akik e sorozatban akár nézőként, akár művészként részt vesznek, azok tisztító erejű lelki utazáson járnak majd, másféle katarzisban lehet részük. A rendkívül széles és bőséges kínálatból ki tudna emelni néhány, a református közösséghez szorosabban kapcsolható darabot? Minden darabnak meg lehet találni a református, protestáns kötődését is. A katolikus Verdi latin Rekviemjét ez évben, Berkesi Gábor nagytiszteletű úrnak köszönhetően, a budapesti Pozsonyi úti református templomban is eljátsszuk, és minden bizonnyal lesznek jelen zsidó felebarátaink is, hiszen a theresienstadti koncentrációs tábor Verdi-rekviemjeire is emlékezik ez az előadási verzió. De Kiskőrösön, az evangélikus templomban is hallhatnak tőlünk adventi hangversenyt. Szintén szívesen ajánlom a közönség figyelmébe Bach Máté-passióját és kantátáit, amelyekből szintén színpadi előadásokat készítünk, valamint ismét Verdit, Stiffelio című


| EGYHÁZI ÉLET |

operáját. Ez utóbbi a szerző egyik kevésbé ismert, ugyanakkor érett, egyre népszerűbb darabja, amely egy lutheránus lelkész vívódásáról és a megbocsátásról szól, arról, hogy milyen módon tudja feldolgozni a felesége félrelépését. Ezek a közvetlenül protestáns érintettségű darabjaink, de az őszinte ökumené jegyében mondom: a többi opera és balettmű is mindannyiunkról, mindannyiunkhoz szól. Még tart az Operaház rekonstrukciója. A közönség hol nézheti meg az előadásokat a felújítás ideje alatt? A 2019/20-as Keresztény Évadban még biztosan nem készül el az Operaház, de reméljük, hogy jövő ősszel bizonyos részeit már birtokba veheti a közönség. A következő évadban még az Erkel Színházban, illetve az Eiffel Műhelyházban játszunk, amelyet hamarosan véglegesen átadnak. Aki még nem volt az Eiffelben, mindenképp látogasson el a korábbi MÁV Északi Járműjavítóba, a kiváló akusztikájú teremben élmény operát hallgatni, a kortárs tánc pedig egyenesen kiált a Bánffy-terem után. Arról nem is beszélve, hogy az Eiffel az ország legnagyobb középületeként is kuriózum, hisz átvette a Parlamenttől a méret szerinti első helyet – és a próbaüzem első tizenötezer nézője már viszi a jó hírt.  MUNKATÁRSUNKTÓL SOKSZÍNŰ PROGRAMOK

A Magyar Állami Operaház a 2019/2020-as Keresztény Évadában közel ötszáz nagytermi és turnéelőadás, illetve program, huszonegy bemutató, köztük szcenírozott oratórium, akrobatákkal tarkított musicalopera és könnyűzenei előadókat is felvonultató balettprodukció színesíti a palettát. Az új szezonban bemutatkozik az Eiffel Műhelyház, az Erkel Színházban egy darabon belül két szerepben tér vissza Erwin Schrott, Tannhäusert énekel Peter Seiffert, míg Komlósi Ildikó, Kálmándy Mihály, Ferruccio Furlanetto, Nino Machaidze és Michael Volle gálaesteken lép a budapesti közönség elé. A premierek között tizenhárom opera, hét balett és egy prózai mű, hat ősbemutató és öt magyarországi bemutató szerepel. Huszonhárom vidéki városba is ellátogat a társulat Mascagni, Bizet és Verdi műveivel. A sok száz opera- és balettelőadás, hangverseny, gála és kamaraprodukció tevékeny közreműködője Magyarország legrégebbi és legnagyobb együttese, az Opera Zenekar, Énekkar és Gyermekkar, valamint a Magyar Nemzeti Balett. További információk a Magyar Állami Operaház honlapján olvashatók.

Sajtódíjat ért a református gyülekezet Református kisközösségről szóló cikk nyerte a Vízy Dorka emlékére alapított sajtódíjat. A negyedszer odaítélt független magyar újságírói elismerést Jankovics Márton kapta A falu, amelyik a mézből épített iskolát magának című, a 24.hu-n megjelent írásáért – írta meg a reformatus.hu. „Van egy ilyen álmom, hogy ha egy roma és egy nem roma gyerek együtt játszik, akkor felnőttként is képesek lesznek egymással beszélni, anélkül, hogy folyamatosan a másik anyját szidnák” – ezzel a mondattal kezdődik az a cikk, amelyet a sajtódíj zsűrije idén a legjobbnak talált kilencvenhét beérkezett írás közül. Ezt Sohajda Levente református lelkipásztor nyilatkozta a 24.hu újságírójának Göncruszkán, ahol – mint a cikk bevezetője fogalmaz – „a helyi reformátusok nem vártak az államra: iskolát és óvodát hoztak létre, saját kezűleg újították fel a templomukat, méhészkednek, hamarosan pedig éttermük is nyílik”. A göncruszkai gyülekezet és lelkipásztora korábban egyebek mellett az egyházunk hat évvel ezelőtti pünkösdi kampánya részeként közzétett videóriportban is szerepelt, amelyben kitörési utakat járó gyülekezeteket és missziókat mutattunk be ünnepi honlapunkon fotógalériával és filmekkel. „Hamar szembesültünk azzal, hogy a bevett, hagyományos egyházi gyakorlat maximum arra lesz elegendő, hogy eltemessük a gyülekezetet” – vallott akkor kihívásaikról Sohajda Levente. Vízy Dorka 2007-től napi rendszerességgel vezette a Közelről című délutáni magazint a Kossuth Rádióban. 1995-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol dolgozott a Petőfi Rádió Délelőtt című műsorában, a Csúcsforgalom és a 180 perc című műsorokban, a Calypso Rádióban, és vezetett ifjúsági műsort a Duna Televízióban. Újságírói munkásságát a Katolikus Püspöki Konferencia Szalézi Szent Ferenc-díjjal, a Magyar Rádió többször nívódíjjal ismerte el. 2014-ben, szenteste hunyt el, negyvenegy évesen. A díjra rádiós, televíziós és írott sajtóban dolgozó újságírók pályázhatnak, olyan témákkal – egészségügy, tudomány, környezetvédelem, vallás, művészetek, kultúra –, amelyek Vízy Dorka számára is különösen fontosak voltak. A győztes pályamunka esetében a zsűri értékelése szerint mind a témaválasztás, mind a megírás módja, mind az írás kicsengése indokolta, hogy a nagyon erős mezőny fődíjasa legyen.  REFORMATUS.HU

2019. június 23.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

Lelkészkoncert – hatodszor

Tiszacsegén rendezték meg a Lelkészek Koncertje hatodik alkalmát május 12-én. A lelkészekből álló együttes az ország különböző gyülekezeteibe látogat el zenés szolgálatával – a jótékonysági koncert célja ezúttal a tiszacsegei református gyülekezet nyári gyermektáborának támogatása volt. Az alkalom Dénes Ágota helyi lelkipásztor köszöntésével indult, majd az együttes tagjai, Molnár-Bisits Dóra, Molnár Norbert és Komor Csaba mondott néhány szót a kezdeményezésről és az együttesükről. A koncert fő témája az egység volt, lélekben is készülve a május 18-i Egységnapra. A jelenlévők is együtt énekelhettek a zenészekkel, így a szolgálat közös énekléssel, Isten-dicsőítéssel zárult. A koncertet nagy érdeklődés kísérte, amelynek eredményeképpen sokan támogatták a gyülekezet gyermektáborát.  MUNKATÁRSUNKTÓL PÁLYÁZAT

A Bütösi Missziói Alapítvány Kuratóriuma a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) hallgatóinak és lelkipásztoroknak pályatételt ír ki, amelynek témája Bütösi János hatása a kilencvenes évek magyarországi missziói gondolkodására, különös tekintettel a DRHE missziói tanszéki profiljának kialakítására és a magyar református egység munkálására. A pályamunkákat október 31-i határidővel egy példányban a DRHE Missziológiai Tanszékének (4026 Debrecen, Kálvin tér 16.) címezve kell beadni, digitális formában pedig a balogm@drhe.hu címen. A bírálóbizottság az alapítvány kuratóriuma, a pályadíj 150 000 forint. 26 Reformátusok Lapja

2019. június 23.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Mindenható. 5. Az idézet első része (O, A). 9. Görög betű. 12. Nátrium vegyjele. 13. Fuvallat, szellő latinul. 14. Egykori beatzenekar. 16. Szappanmárka. 18. Hatalmas. 20. … Botticelli, itáliai festőművész. 21. Dél-arábiai állam az ókorban. 23. Lóbiztató szó. 25. Kenyeret vág. 26. Móricz Zsigmond murija. 27. Az idézet második része (F, Y, Í). 30. Görög Ilona. 31. Karrier része! 32. Ábrahám névváltozata. 33. Kettőzve: sportfogadás. 34. Arab férfinév angol írásmóddal (YASIN). 36. Észt válogatott labdarúgó (Henri ANIER). 37. Londoni olaj! 38. Lejjebb. 40. Kozmetikai márka. 42. Tejtermék. 44. A légúti nyálkahártya gyulladása. 46. Csökkenő (vízszint). 48. -va párja. 49. Királyi jelvény. 50. Nitrogén és szilícium vegyjele. 51. Utóvizsga, röviden. 55. Zenei félhang. 56. Mezei gyomnövény. 57. Szégyenít. 58. Örökül hagy. 60. One …, társastánc. 62. Felhozatalban van! 63. Verejtékezés. 65. Bizonytalan lábon áll. 67. Tiltószó. 68. Az egyik nemmel kapcsolatos. 69. Vagyis. Függőleges: 1. Mestersegéd. 2. Az ókori Palesztina egyik tartománya. 3. Előadó, röviden. 4. Apáca, angolul. 5. Grúz folyó a Kaukázus déli lejtőjén. 6. Engedé. 7. Gárdonyi Géza. 8. Progresszív rockot játszó angol együttes. 9. Önző haszon. 10. Bemutató kiállításhoz tartozó. 11. … mars! Lódulj! 15. Fehérjetermészetű katalizátor. 17. A kimonó öve. 19. A kínai Santung tartomány egyik megyéje (YINAN). 22. Festékfajta. 24. Az alaphangtól számított 5. hang, névelővel. 26. Az idézet harmadik része (K, Á, L). 28. Papírra vetné. 29. Görög szoros Glifánál (OREI). 35. Szabó páratlan betűi. 36. …-dabra, mesék varázsigéje. 37. Olajfa egynemű betűi. 39. Celebeszen élő maláj törzs. 41. Elbeszélő költészet. 43. Direktor. 44. Az idézet negyedik része (I, E). 45. Piperkőc fiatalember. 47. Locsogna. 49. Savanykás gyümölcs. 50. Nyomatékos tiltás. 52. Honfoglaló magyar törzs. 53. Orvosi nyelv. 54. Középen beles! 58. Rutinban van! 59. Vissza: nyakbavaló. 61. Kettőzve: Csukás István mesefigurája. 64. Simon Templar. 66. Gallium vegyjele. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Ó Urunk, mi Urunk, mily felséges – a te neved az egész földön.


| GYERMEKEKNEK |

A zsinagógai iskola elvégzése után aki érdeklődött a hittudomány vagy a törvényhozás, az igazságszolgáltatás iránt, az elment valamelyik rabbihoz, és ő tanítványává fogadta. Nem jártak se teológiára, se egyetemre, mert akkoriban nem voltak még egyetemek. A zsinagógai iskola elvégzése után aki érdeklődött a hittudomány vagy a törvényhozás, az igazságszolgáltatás iránt, az elment valamelyik rabbihoz, és ő tanítványává fogadta. Nem voltak könyveik vagy füzeteik, hanem a rabbi lábánál ülve hallgatták a tanítását, és próbálták megjegyezni, amit mond. Pál apostol például Gamáliél, kora egyik leghíresebb rabbijának a lábainál ült, vagyis az ő tanítványa volt (ApCsel 22,3).

Az Írások tudói  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Sok szó esett már az írástudókról. Ők valamiféle papok? Nem, nem tartoztak Áron leszármazottai közé, akik közül a papok kikerültek, sem Lévi törzsébe, a templom körüli egyéb szolgálatokat végzők közé. Persze az írástudók lehettek papok is, mint például Ezsdrás, de amíg a papi tisztségek születési úton öröklődtek, addig tanulás útján majdhogynem bárki írástudóvá válhatott. A legfontosabb jellemzőjük az volt, hogy kiválóan ismerték az Írásokat, leginkább Mózes öt könyvét, a Tórát. Annyi volt a dolguk, hogy egész nap csak olvasták a szent iratokat? Igen, ez volt az egyik legfontosabb feladatuk. De nemcsak olvasták, hanem magyarázták is a törvényeket. Ez azt jelentette, hogy érthetőbbé tették a nép számára. Elmagyarázták, mit hogyan kell tenni, és ahol csak lehet, tanították az embereket. Erre azért is szükség volt, mert a Tórát héberül írták, a babiloni fogság után azonban a zsidók fokozatosan áttértek az arámi nyelvre, így egyre nehezebben értették Isten törvényeit. Az írástudók a zsinagógákban és a zsinagógai iskolákban is tanítottak. Mivel ők ismerték legjobban a törvényeket, sokszor hivatalnoki vagy bírói szerepkört is betöltöttek. Akkor ők is teológiát végeztek, mint a lelkész bácsi? Vagy jogi egyetemre jártak, mint Kislóci apukája, aki ügyvéd?

És ha kijárták az írástudó-iskolát, akkor azután ebből éltek? Volt, aki igen, volt, aki nem. Az írástudók egy része értett valamilyen mesterséghez, vagy valamilyen más polgári foglakozásuk is volt. Mások egészen harminc-negyvenéves korukig tanultak, és akkor rabbivá szentelték fel őket. Egész életüket az írások magyarázatának szentelték. Csakúgy, mint ma a tudósok, akadémikusok, akik az egyetem elvégzése után sem hagyják abba a tanulást, hanem egész életüket arra szánják, hogy mind mélyebben megismerjék a saját tudományukat. Az írástudóknak, a rabbiknak hatalmas tekintélyük volt. Mivel töviről hegyire ismerték a mózesi törvényeket, és azt a több száz szabályt, amelyet a törvények biztos betartására hoztak, mindenki őket kérdezte meg, ha valami gondja-baja volt. Nemcsak akkor, ha összevesztek valamin, vagy éppen perben álltak egymással, hanem a hétköznapi ügyekben is sokszor a rabbinak kellett döntenie. Jézust is rabbinak szólították sokszor. Akkor ő is járt ilyen rabbiiskolába? Nem, nem járt. A rabbi szó azt jelenti: tanítóm, mesterem. Akik így szólították, tiszteletből tették ezt. Jézusnak ugyanis nem volt rabbi „végzettsége”, mégis nála jobban senki sem ismerte, magyarázta és teljesítette be Isten parancsolatait, hiszen ő volt Isten egyszülött fia. Máté evangélista Jézus nagy tanításgyűjteménye, a Hegyi beszéd végén megjegyzi: „Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.” (Mt 7,28–29)  2019. június 23.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

ESEMÉNYEK

BIBLIAISKOLAI KÉPZÉS

A Biblia Szövetség Egyesület a 2019-20-as tanévben is elindítja kétéves péceli bibliaiskolai képzését, jelentkezni július 15-ig lehet az alábbi elérhetőségeken. A képzés főbb célkitűzései: alapfokú ismeretet nyújtani az Ó- és Újszövetség könyveinek tartalmáról; megismertetni a Szentírás magyarázatának egyszerű, de nélkülözhetetlen szabályait, amelyek segítik helyesen érteni a Biblia üzenetét; segíteni a Jézus Krisztusba vetett hitben való meggyökerezést és növekedést, a gyülekezeti közösségbe történő bekapcsolódást és aktív részvételt. A tanfolyam helyszíne az egyesület péceli székháza, szeptembertől májusig havonta egy szombati napon. Évnyitó és első tanítási nap: szeptember 7-én. Részletes tájékoztatás található a www.bibliaszov.hu honlapon, de kérhető e-mailben: bsz@bibliaszov.hu, munkaidőben telefonon: 06-28-452-334, levélben: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b. Szeretettel hívjuk leendő hallgatóinkat!

HALOTTAINK

Szél Sámuelné Bagaméry Zsuzsanna tanárnő – aki harminc esztendeig tanított Tépe, Konyár és Földes általános iskolájában, tizenöt évig szolgált hittanárként a Földesi Református Egyházközségben, szervezte és vezette a gyülekezet nőszövetségét, valamint több mint tíz éven át a Hajdúvidéki Egyházmegye pénztárosa is volt – június 6-án hosszú, türelemmel hordozott betegség után hetvenhat éves korában elment a minden élők útján. Június 22-én, szombaton 13 órakor adnak hálát életéért, és kérik az Úr vigasztalását Hódmezővásárhelyen a református Kincses temetőben. Borsos Sándor – egykori nagykőrösi és ácsi segédlelkész, majd szendi, végül huszonnégy éven át császári református lelkipásztor – életének kilencvenegyedik esztendejében hazatért megváltó Urához. Temetéséről családja később intézkedik. „Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál. Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem.” (Zsolt 119, 49–50) 28 Reformátusok Lapja

2019. június 23.

Június 23. Budapest | Irodalmi délutánra, előadásra és beszélgetésre is hívják az érdeklődőket vasárnap 16 órától a pestújhelyi református gyülekezet templomába (XV. Sztárai Mihály tér 3.). A meghívott vendégelőadók Norvégiából érkeznek: Kunszenti Ágnes műfordító és Kovács katáng Ferenc író, költő, műfordító, képzőművész, akinek könyvheti prózakötetét is bemutatják Ablaklakók csillagközelben címmel. Közreműködik Cserna Csaba előadóművész. Június 29. Pápa | Tanévzáró ünnepi közgyűlést és diplomaosztót tart a Pápai Református Teológiai Akadémia szombaton 10 órakor a református Ótemplomban (Fő utca 6–8.). Igét hirdet Tóth András, a Pápai Református Egyházmegye esperese. Június 30. Budapest | A Tiszta Forrás Alapítvány hálaadó istentiszteletét tartják vasárnap 10 órakor a Kispest-Rózsa téri református templomban (XIX. Jahn Ferenc u. 108.). Igét hirdet Márkusné Láng Ilona lelkész, a kuratórium tagja. Augusztus 12–18. Tahi | Új énekeskönyv és gyülekezeti kórusok címmel hétfőtől vasárnapig rendezik meg az idei egyházzenei hetet. A résztvevők elsőként ismerkedhetnek a megújuló énekeskönyv tartalmával, beosztásával, használatával, de nem maradnak el a zenei hét immár szokásos kórusszolgálatai és más eseményei sem. További információk az egyhazzene. reformatus.hu honlapon olvashatók. PÓTFELVÉTELI

A Pápai Református Teológiai Akadémia pótfelvételt hirdet a 2019/2020as tanévre református teológia osztatlan mesterképzési és katechéta– lelkipásztori munkatárs alapképzési szakjaira, állami finanszírozású és önköltséges képzésre, valamint felvételt hirdet református hit- és erkölcstanoktatói és szaklelkigondozó szakirányú továbbképzési szakjára. További információ: www.prta.hu, tel.: 06-89-312-331, 06-30-748-1620. Jelentkezési határidő: 2019. augusztus 16. A HÉT KÉPE

Húsz éve ugyanaz a cél: az Isten- és emberszeretetre nevelés – a megtett útért adott hálát a Debreceni Református Kollégium Óvodájának közössége június 16-án. A Kollégium az óvodától az egyetemig kíséri kézen fogva a kapuin belépőket. 


| EGYHÁZI ÉLET |

Milyen a jó lelkész? Őszinte, elfogadó, hiteles. Több mint kétszáz ember mondta el véleményét, mit gondol, milyen a jó lelkész. A Magyar Református Egység napján a Debreceni Református Hittudományi Egyetem pavilonjában többek között arról kérdezték az Egység Napjára látogatókat, hogy milyen tulajdonságokkal kell bírnia a lelkipásztoroknak. Legtöbben – a válaszadók húsz százaléka – az őszinteséget írták, utána szorosan – egy százalékkal lemaradva – az elfogadás áll, a dobogó képzeletbeli harmadik helyére pedig a hitelesség került.

A LELKÉSZ „FESZÜLTSÉGCSERÉT” VÉGEZ Az őszinteség, elfogadás és a hitelesség mögött a példamutató, kedves és az odafigyelő jelzők is rajta voltak a listán. Hajdúbagos lelkipásztora, Czeglédi Péter Pál szerint ezeknek az elvárásoknak alapvetően nem nehéz megfelelni. – A gond inkább az, hogy az alaptermészetet számtalan külső tényező befolyásolja. A lelkésztől egyenletes és kiszámítható érzelmi életet, reakciókat várnak el, holott a családja, egészségi állapota, anyagi helyzete és még számtalan tényező befolyásolja, hogyan reagál egy helyzetre. A lelkész „feszültségcserét végez” – mondja a lelkipásztor. Az otthoni feszültséget viszi a gyülekezetbe, a gyülekezetben kapottat pedig haza. – Nálunk a faluban mindenki ismer mindenkit, és mindenkiről van véleménye – árulja el a lelkipásztor. – Lelkészként nagy kísértés, hogy mindig a szebbik oldalunkat mutassuk. Ennek a látszatnak a fenntartása azonban fárasztó és veszélyes, mivel csalódásokhoz vezet. Én igyekszem ugyanaz lenni mindenütt, eggyé lenni a falusiakkal. Így kevésbé csalódnak, és megértik azt is, hogy a hit nem csupán a szentek játékszere, hanem minden embernek öröme és vigasztalása – vallja Czeglédi Péter Pál.

MENEDÉKKÉNT FELVETT JELMEZ A Debreceni Református Hittudományi Egyetemre idén húszan jelentkeztek lelkésznek. Kustár Zoltán, az egyetem rektora szerint az, hogy többen jelentkeztek idén lelkész szakra, azt mutatja, hogy a hivatás továbbra is vonzó, az Egység Napján megfogalmazódott elvárások pedig fontos attitűdjei a lelkészi hivatásnak. – A gyülekezetek szeretnék jobban látni a lelkész emberi arcát is, azt, hogy ő is egy közülük. Így el tudják fogadni azt, amit Isten nevében nekik közvetít – mondta a rektor, és hozzátette: – Az őszinteség és a hitelesség elképzelhetetlen önismeret nélkül. Ameddig valaki felvett jelmezként tekint a lelkészi hivatásra, addig sem őszinte, sem hiteles nem lesz. Kálvin János Institúciójának a kezdő gondolata is ez: „Ismerd meg Istent és ismerd meg önmagad.” A Csillagponton is lesz beszélgetés, vita arról, hogy milyen a jó lelkész. Július 26-án 16 órától várják majd az érdeklődőket.  DOBOS ZITA

Kántorképző tanfolyam lesz a Dunántúli Református Egyházkerület szervezésében, Pápán 2019. június 23. és július 13. között. Részvételi díj: 29 000 Ft. Bővebb információ Veresné Petrőcz Máriától a petroczm@gmail. com címen.  A Dadi Református Egyházközség presbitériuma pályázatot ír ki a Dadi Református Egyházközség Általános Művelődési Központja igazgatói álláshelyére az alábbiak szerint: a pályázónak meg kell felelnie a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye 58. §-ában foglaltaknak. A pályázat elbírálásakor előny, ha a pályázó rendelkezik a következő szakos diplomák valamelyikével: matematika, informatika, kémia, továbbá rendelkezik vezetői tapasztalattal, lelkészi ajánlással. A pályázathoz csatolandó: szakmai önéletrajz, motivációs levél, végzettséget igazoló dokumentumok, vezetői elképzelés az intézmény működéséről, konfirmációi emléklap vagy igazolás. A pályázatot a Dadi Református Egyházközség címére: 2854 Dad, Fő u. 28. vagy a dad@reformatus.hu címre kell beküldeni. A pályázat beérkezésének határideje: 2019. június 30. A pályázat eredményének kihirdetése: 2019. július 29. Az álláshely betöltésének kezdő időpontja: 2019. augusztus 1. Bérezés a kjt. és az nkt. szerint. Bővebb tájékoztatás Kovács Tamás lelkésztől kérhető a 06-30-9679-701-es telefonszámon, vagy az igazgatótanács elnökétől, Rokosz Zsigmondtól a 06-30-3854960-as telefonszámon. 

2019. június 23.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Lovász Mártont, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium intézményi lelkipásztorát kérdeztük.

1

Honnan jött az elhívás a lelkészi pályára? A sárospataki református gimnáziumba jártam. Tíz-tizenegyedikes koromban éreztem olyan váltást az életemben, amely kimunkálta bennem azt, hogy lelkész szeretnék lenni. Tizenöt éves voltam, amikor megkeresztelkedtem és konfirmáltam. Abban, hogy végül lelkipásztor lettem, meghatá-

Lovász Márton egy zempléni kis faluban, Vilmányban nőtt fel. A cigánymisszióval már egészen fiatal korában elkezdett foglalkozni. Azóta is szívén viseli a hátrányos helyzetű fiatalok sorsát.

4

rozó szerepe volt a lelkészemnek, a gimnáziumi vallástanáromnak, az osztályfőnökömnek és két nevelőtanáromnak. Emellett egy angol nyelvű bibliatábor volt az, amely a lelkészi pálya felé vitt. Ez folyamat volt, amely akkor kezdődött, amikor kimondtam: Istenhez tartozom.

2

Mikor és hogyan került a Wáli István-szakkollégiumba? Tavaly januárban kezdtem itt a lelkészi szolgálatot. Az intézményben cigány származású és hátrányos helyzetű egyetemista hallgatókkal foglalkozunk. Korábban is szolgáltam már cigánymisszióban. Tizenöt-tizenhat éves koromban kezdtem önkéntesként szolgálni nyári táborokban. Majd az első önálló szolgálati helyemen, a pocsaji gyülekezetben is végeztem cigánymissziót. Innen ered, hogy szeretnék a szakkollégiumban, a hátrányos helyzetű fiatalok között szolgálni.

3 30 Reformátusok Lapja

A legszebb, ahogy a különböző származású és felekezeti hátterű fiatalok közösséggé formálódnak. Öröm, hogy a hallgatók nagy figyelmet fektetnek a lelki életre, a bibliaórákon megélt hitbeli közösségre. Vannak olyan hallgatók, akik úgy érkeztek hozzánk, hogy féltek a bibliaórától, mert teljesen új nekik. Külön öröm, hogy ma már másokat is hívnak. A legnehezebb azzal megküzdeni, hogy véges a teherbírásunk, illetve az érzékenyítés, amely a cigány és a nem cigány származásúak, különböző társadalmi rétegekből érkezők között feladatunk. Nehéz felismerni a másikban: teremtett, emberi voltunkból fakadóan mindannyian ugyanolyan értékes emberek vagyunk Krisztusban.

Mit tart a legszebbnek és a legnehezebbnek ebben a szolgálatban?

2019. június 23.

Ez a szolgálat nyilvánvalóan különbözik a gyülekezeti szolgálattól. Milyen feladatai vannak a szakkollégiumban? Lelkigondozás. A hallgatók bármikor, bármivel megkereshetnek. Igyekszem mindig elérhető lenni, és keresem én is azokat az alkalmakat, amikor tudunk beszélgetni. Hetente két szakkollégiumi bibliaórát tartunk, illetve most olyan új közösség kialakításán dolgozunk, amelybe középiskolásokat, egyetemistákat is várunk. Ezen felül magának a közösségnek az építése és a szervezése is fontos feladat. Tulajdonképpen ezen a ponton nagyon hasonlít a klas�szikus értelemben vett gyülekezeti szolgálathoz.

5

Mit ad a hallgatóknak, és mit kap tőlük? Igyekszem, hogy hiteles Krisztus-képet mutassak nekik, és azt, hogy ők is értékesek mindazzal együtt, amit magukkal hordoznak, és van helyük, szerepük ebben a világban. Szeretnénk nekik biztos hátteret teremteni, hogy a szakkollégium lehessen a második otthonuk, ahol jól érzik magukat, megkapják az odafigyelést, a biztatást. Amit én kapok tőlük, az a szeretet, a nyitottság és a sok visszajelzés. Az egyik hallgatónk az idén konfirmált, egy másik szeretne konfirmálni az otthoni gyülekezetében, és van, aki újra elkezdte a Bibliát olvasni. Ezek apróságnak tűnnek, de egy keresztyén ember életében hatalmas öröm.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2019/25. szám  

Reformátusok Lapja 2019/25. szám