Az ősz szépségei

Gyurkovics Eszter

Az ősz szépségei

Gyerekként nem szerettem ezt az évszakot. Mindig csak a szabadság elmúlását, a hideg és esős idő beköszöntét, az iskolakezdést láttam benne, és azt, ahogy a rutinból való kizökkenés után újra visszakerülünk a mókuskerékbe. A hangulat lecsendesült, a szüleim, a testvéreim és a barátaim rosszkedvűek voltak, ráadásul az influenzaszezon is elkezdődött, és az első hűvös reggel megérkeztekor úgy éreztem, mintha az egész nyár meg sem történt volna. Ma, felnőttként belátom, hogy igazságtalanul bántam az ősszel. Annak ellenére, hogy már rég nem vagyok iskolás, engem is megvisel ugyan a szabadság vége, és az esős idő. Ám letargiám kivédésére őszmegszerető mantrákat mondogattam magamnak, és egy idő után azon kaptam magam, hogy – annak ellenére, hogy nyárimádó vagyok – kifejezetten várom eme évszak beköszöntét. És milyen író lennék, ha ennek okait nem osztanám meg veletek?

Egészségügyi okok

Kezdem a legkézenfekvőbbel: az elviselhetetlen kánikula után felüdülés a szervezetünknek az, hogy nem izzadunk, hogy kapunk levegőt, hogy éjszakánként tudunk aludni. Egy csomó vizet spórolunk azzal, hogy nem kell mosni az izzadság-és naptejfoltos ruhákat, hogy nem zuhanyozunk naponta kétszer, és hogy a hosszú hajúaknak nem kell minden nap hajat mosni, mert a frizura balatonos, tengeres, homokos, vagy egyszerűen csak az izzadságtól és az állandó, a napszúrást kivédő fejfedő használatától lelapult lett.

De nemcsak mi és a fejbőrünk lélegzik fel, hanem az UV-sugaraknak folyamatosan kitett, leégett, kipirosodott, viszkető és hámló bőrünk is. Végre regenerálódhat, végre pihenhet, végre megnyugodhat a ruharétegek alatt, amik folyamatosan rákerülnek.

Az arcbőrünkkel hasonló a helyzet. Nem olvad le a smink, nem csípi a szemünket az izzadság, ami belefolyik a napszemüvegünkbe. És hogy ha ezt a kiegészítőt levesszük, nem nézünk ki úgy, mint egy pirosra égett mosómedve.

Kinek melyik a legérdekesebb hely a testén, ahol leégett? Én azt hittem, a pecsenyére sült lábfejemnél nem találok hülyébb helyet, de idén nyáron új rekordot állítottam: leégett a fülem. Igen, jól olvastad, a fülem. A fülkagylóm hámlott és viszketett, a belső része meg úgy fájt, mintha egy nagy, gyulladt pattanás nőtt volna egy hozzáférhetetlen helyre. Én, az óvatos, fehérbőrű napimádó, szabadságot vettem ki a szabadságom alatt, és egy egész napon át az árnyékos, hűvös szobában maradtam kihűlni.

Ősszel végre úgy lehet kimerészkedni a szabadba, hogy nem kell több tonna naptej és több hektó ivóvíz, hanem egyszerűen csak fogunk egy pulcsit, és mehetünk túrázni, felfedezni, világot látni. Ez az évszak hőmérsékletileg és a napsütés intenzitásának szempontjából is a kirándulások időszaka, a szerelmespárok számára a romantika, családosoknak meg a minőségi időtöltés jegyében. Ez a jellegű testmozgás még a nem rendszeresen sportoló embereknek is jólesik, és ajánlatos is.

Ha már megemlítettem a vízspórolást, hadd mondjak ezen a ponton ellent magamnak, hiszen az illatos, hangulatfényes és lágy zenés habfürdők időszaka is ekkor érkezik el. Bár, ha ezt a párunkkal vagy a gyerekünkkel tesszük, mégiscsak spóroltunk. A kizárólag zuhanykabinnal rendelkezők se érezzék magukat kirekesztve: létezik kifejezetten a zuhanytálcába helyezhető fürdőbomba, ami illatozik és habzik. A relaxáló alkalom után meg jöhetnek a jó zsíros, ápoló testkrémek, lehetőleg valami őszies, fűszeres illattal, így a legtöbb érzékünknek nyújtunk valami kellemeset.

Hangulati okok

A sok elektromos kütyü és elkényelmesedett életmód ellenére mégiscsak természeti lények vagyunk, és ezt főleg évszakváltáskor figyelhetjük meg magunkon. Az ősz az elmúlás, a lecsendesedés, a befelé fordulás évszaka. A nappalok rövidebbek, a fények szűrtebbek, a hangulat melankolikusabb. Hajlamosak vagyunk nosztalgikus hangulatba kerülni, és számot vetni azzal, ami elmúlt, ami nem feltétlenül a nyár, ugyanakkor ez az elengedés új erővel ruházhat fel minket a mókuskerékbe történő visszaszállásba. A depresszív jellegű érzések ellen az új lendület, az új motiváció, új szakmai ötletek és új célok felállítása és megvalósítása hat a legjobban, és ezt mi ösztönösen megérezzük. A nyártól való búcsú egyfajta új kezdet érzetét kelti bennünk.

Elménk is lenyugszik, elmélyül és befelé fordul. Hajlamosak vagyunk számot vetni a gondolatainkkal, néha akár szomorkodni is, ami a hulló levelekkel és az aludni készülő természet látványával teljes szinkronban van. Ezt az érzést leginkább ahhoz a hétköznapi helyzethez tudnám hasonlítani, mikor hazaérek a munkából. Leülepszik bennem a nap összes szakmai sikere és kudarca, újraélem a kolléganőmmel való kedélyes beszélgetést, átértékelem a dorgálást a főnöktől. Hazaér a család többi tagja is, ki-ki elmeséli a napját, panaszainkkal és lelkes történeteinkkel kiürítjük magunkból az eseményeket. Újrakezdésként háziasszonnyá változok, vacsorát készítek, elmosogatok, gyereket fektetek. Ha jó a logisztika, fekvés előtt a férjemmel egy kis tévézés is belefér (azt hitted, mást írok, igaz?). Maga a nyugovóra térés pedig már a tél dolga.

A rövidebbé váló nappalok hatására előjön belőlünk az otthonosság, a bekuckózás, az otthon iránti vágy is. Össze lehet bújni a meleg takaró alatt, vagy egyszerűen csak úgy, hiszen tudvalévő, hogy az emberi érintés milyen pozitív hatással van a szervezetünkre. Nincs állandó kényszer a pörgésre, az állandó programokra, a baráti találkákra, a késő estékbe nyúló grill- és koktélestekre, fekhetünk időben. Ekkor érezzük először, ahogyan a hideg idő által kicsípett arcunkat hazaéréskor körbeöleli a ház melege. Végre létjogosultságot élvezhetnek az állandóan hideg kezeim, és nem kell hallgatnom, hogy harminc fokban miért vagyok jégcsap, amikor tíz fokban már „szabad” az lennem.

Gasztronómiai okok

Igen, tudom, minden évszaknak megvan a maga szezonális termése, és azzal is tisztában vagyok, hogy manapság már bármi elérhető fagyasztott vagy tartósított formában. De míg, ha pl. a nyári gyümölcsök felhasználhatóságát nézzük, azok kimerülnek nyers, süti vagy fagyi formában, úgy egy univerzális zöldség, az ősz sztárja, a sütőtök nem! Lehet belőle levest készíteni, főzeléket, sütit és pitét, rösztit, szószt, mártást, a tökmag is felhasználható, de én pl. kikísérleteztem a sütőtökös tészta receptjét, ami mézzel és fűszerekkel ízesített sűrű szósz és sós csirkemell egyvelege a frissen főtt tésztán.

Vagyis az a jó a sütőtökben, hogy édes és sós formában is fogyasztható, előételként, főételként és desszertként is. Amint elérkezik a szezonja, minden héten veszek egyet, és más-más módon készítem el. Az ízegyvelegek miatt nem válik unalmassá, legalábbis még nem kaptam érte panaszt, és a felhasználás előtt ráadásul kitűnő dekorációs elemként szolgál a lakásban.

Nem is beszélve arról, hogy ez a zöldség mennyire egészséges, mert tele van vitaminokkal és rostokkal, laktató, mégis könnyen emészthető, mert alacsony a kalóriatartalma. Anyukák számára extra segítség, hogy a kisbabák és a gyerekek is imádják bármilyen formában. Sőt, én egy sütőtökvásáron beszereztem egy kizárólag erre az alapanyagra épített szakácskönyvet is (de a sütőtökös tészta nem volt benne, esküszöm!).

A szőlőről egy kicsit később szólok, először a szelídgesztenyét említeném, ami szintén ekkor érik. Az otthoni sütése számomra egy kissé macerás, mert a sok csodapraktika ellenére sosem sikerül az összes termésnek lefejtenem a héját, ezért inkább őszi vásárokon majszolok belőle. Felhasználási módja ugyan nem olyan széles, mint a sütőtöké, de nasinak teljesen tökéletes, és ez is egészséges. Lehet pürésíteni, sütni, töltelékként felhasználni, de salátát vagy rizottót is meg lehet bolondítani vele.

A forró italok kora is ekkor érkezik el, teaimádók előnyben. Van annál jobb érzés, mikor egy hideg, esős napon bekucorodunk a takaró alá, és elszürcsölgetünk egy illatos, különleges ízvilágú, mondjuk szilvás-vaníliás teát? De ittam én már édesgyökeres-bazsalikomos verziót is, ősszel vadászkutya módon szagolom és keresem a minél extrább ízeket. Az édesszájúak számára pedig megnyílik a forró csokiból és forró kakaóból álló kánaán, ahol az ízesítés és a mályvacukor száma sem szabhat határt.

De mielőtt Nagy Zoli kollégám azt hinné, hogy el akarom venni a rovatát, inkább egy újabb őszszerető okra váltok.

Őszi események

Erre a témára a sütőtök vonalán csatlakoznék rá, ugyanis ekkor veszi kezdetét a sok tökfesztivál. Az olyan megszállottak számára, mint én, remek inspirációs forrás, egyébként meg az ezt a zöldséget annyira nem kedvelők számára is kiváló program ez az alkalom, akár egyedül, akár családostól. Némely részleg múzeumnak is megállná a helyét, ahol a sok mesterien kifaragott, különböző színű és nagyságú tököket, mint műalkotást lehet megtekinteni. Ismert figurákat, járműveket, de olykor jeleneteket is képesek kifaragni, ahol a bábuk még mozognak is. Egy nyári gyümölcsből, pl. eperből nem lehet ilyesmit megvalósítani – újabb pont a töknek.

És ha már tökfaragás, a Halloween-t sem hagyhatom ki. Én nem vagyok híve az Amerikából átvett ünnepeknek, de a tökfaragás művészetét szívesen gyakorlom a családdal. Van mit, nem vagyok túl jó benne, de egy felismerhető arc mindig sikerül. Beleteszünk egy gyertyát, kitesszük az erkélyre, és úgy fordítjuk, hogy a nappaliból is csodálhassuk. A remekműtől azonban legfeljebb egy hét múlva meg kell válnunk, a zöldség nem bírja olyan sokáig. Ilyenkor nem a belé vájt félelmetes arc az igazi horror, hanem az, ahogyan az a tök nem sokkal eldobás előtt kinéz. Még akkor is, ha nem félelmetes arcot alkottunk rá.

Nem hiába említettem a horrort, ami a Halloweennel nagymértékben összefügg. Ez eredetileg egy kelta ünnep volt, ami az őszi betakarítást és az év végének közeledtét ünnepelte. Ekkor emlékeztek meg az év hallottjairól is, és úgy hitték, a holt lelkek könnyebben átléphetnek a túlvilágra, ha rituálékat végeznek számukra, minthogy a földön maradjanak kísérteni. Ebből a természeti vonatkozásból aztán a popkultúra a félelemkeltés és rémisztgetés felé vette az irányt az ijesztő dekorációkkal, a rémisztő jelmezekkel és horror tematikájú eseményekkel.

Mi nem öltözünk be, nem ijesztgetjük egymást, a borzongás oltárán inkább horrorfilmeket nézünk. Nem minden nap, de hetente azért legalább egyet. Én egész évben gyűjtöm a filmek listáját, ami egész októberre és novemberre elég (utána karácsonyi filmek következnek). Figyelek azért a változatosságra is, hogy legyen benne jump scare-féle, paranormális, thriller-szerű és véres-öldöklős is, de manapság elég népszerű kategória a horror-komédia is, ami egy kicsit fellazítja az állandó reszketést. Hiszen az már egészségtelen, ha folyamatosan csak olyan filmeket néznénk, amitől napokig nem tudunk aludni.

Nálunk a halottak napja lehetne a Halloween magyar megfelelője, jelmezek és cukorkatúladagolás nélkül. Bár ez egy szomorú alkalom, mégis nemes, hogy megemlékezünk azokról, akiket elveszítettünk. És a már négykor sötétté váló temetőkben az a rengeteg gyertya és teamécses egészen különleges, mágikus hangulattal bír. Morbid lenne azt írni, hogy gyönyörű? Már mindegy, leírtam.

A töktől (végre) elvonatkoztatva említést érdemel még az ősz gyümölcse, a szőlő, hozzá meg a szüret, a finom borok és sajtok, a szüreti vásárok, felvonulások és bálok ideje. A legtöbbünknek biztosan akad szürettel kapcsolatos emléke. Valaki haverokkal, valaki családdal műveli ezt a csodás tevékenységet, én pl. gyerekként a nagyszüleim telkén. Meghívták az egész rokonságot, hiszen arra a nagy mennyiségű szőlőre kellett is a sok dolgos kéz, az unokák meg tapostak és préseltek. Nagyon szerettem ezeket az alkalmakat, csak azt sajnálom, hogy nagykorúságom idejére a nagyszüleim felhagytak ezzel a szokással, és így már sem bort, sem pálinkát nem ihattam a rokonokkal hivatalos keretek között. Hangsúlyozom, hivatalos keretek között.

Színterápia

Ilyen lángoló, mégis egymással harmonizáló színvilágot csak az ősz képes nyújtani. Ha a tél fehér, a tavasz (sápadt)pasztell, a nyár meg sárga (nap) és kék (tenger), akkor az ősz maga az izzó tűz! A levelek okkersárgán, mélynarancssárgán, vörösen és bordón vibrálnak felénk, és egészen megszínezik a levegőt, ahogy keresztülsüt rajtuk a nap, miközben a barna föld ellensúlyozza a színorgiát. Sőt, még maga a naplemente is sokkal erőteljesebbnek és intenzívebbnek tűnik.

Ezek az árnyalatok jótékony hatással vannak a szervezetünkre. A barna és a mélynarancs melegséget és stabilitást sugároz, ami segít a stressz csökkentésében, míg az élénkebb társai, a vörös és a sárga serkentőleg hatnak, ami növeli az energiaszintünket és a motivációnkat. A földszínek meg biztonságot sugallnak, mert ezeket tudat alatt is a földhöz és a természethez kapcsoljuk. Kiegyensúlyozottabbnak, természetközelibbnek érezzük magunkat a hatásukra.

Tehát az ősz színei melegek és barátságosak. Melegséget adnak, hiszen ezeket az árnyalatokat tudattalanul is a tűzhöz kötjük. Vagy talán nem is egészen tudattalanul, hiszen a bekuckózás és az egyre rövidebbé váló nappalok időszakában előkerülnek a gyertyák, a mécsesek, esetleg a melegfényű LED-világítások. Az igazi gyertya lángja mágikus hatással van ránk, és a lakás egy-egy pontját dekorálva velük egészen bensőséges, természetközeli hangulatot teremthetünk. Természetesen odafigyelve a biztonságra. Nem biztos, hogy a harminc centis gyertyának a legjobb helye a függöny közelében van.

Én minden évszakváltáskor újradekorálom a lakást, és az őszi verzió a kedvencem. Az előszoba fala eleve narancssárga (igen, sütőtök-színű!), amihez tökéletesen passzolnak a falevél-girlandok, a földszínű kerámiaállatkák és az élénk színű gyertyák. A fehéren megvásárolt „HOME” dekorációs feliratot is tudatosan festettem ősz-színűre, ahogyan a képen is láthatjátok. De pár autentikus, kézzel gyűjtött falevél és gesztenye is kitűnő dekorációs célt szolgál, és a frissen szedett virággal ellentétben ezek a karácsonyi díszletig kitartanak.

Stílusos, divatos okok

Nemcsak a sütőtök a mániám, hanem a divat is. A divatszakemberek az újrakezdés, újjászületés jegyében ekkor dobják ki legújabb, őszi-téli kollekcióikat, és mutatják be a divatheteken új kreálmányaikat. Tavasszal is hasonló okokból teszik ezt ugyan, de ott sem az anyagokkal, sem a színekkel nem kísérleteznek annyit, a hideg évszak hatására bátrabban és kreatívabban nyúlnak új ötletekhez. A műszőrmék, a bőrhatású anyagok, a meleget adó bársonyos kasmír ebben az időszakban ütnek nagyot, és kedvenc divatmagazinomnak is az őszi kiadásai a legvastagabbak.

És hogy miért? Az ősz a legizgalmasabb divatidőszak, mert a rétegezés művészetté válik. Egy színes harisnyával a legunalmasabbnak tűnő ruhát is fel lehet dobni, egy magas szárú csizmát nadrághoz és szoknyához is lehet hordani, a pólóra felvehetünk blézert, kardigánt vagy egy puha gyapjúpulcsit, de akár a póló alá is húzhatunk egy garbót, egy kis csavart adva megjelenésünknek. Egy kötött ruhát megbolondíthatunk egy övvel vagy egy mellénnyel, de a rafinált, poncsószabású felsőrészek is ekkor kerülnek középpontba.

Ha eddig inkább a nőies irányt képviseltem, a férfiak se érezzék úgy, hogy kimaradnak a jóból: a fekete kabátot bátran lehet egy feltűnőbb, az ősszel harmonizáló színre cserélni, pl. olívazöldre vagy mustársárgára, a kevésbé bevállalósak meg a sapka és a sál, esetleg a cipő színével kísérletezhetnek. Az is hadüzenet, ha ez a két kiegészítő tökéletesen passzol egymással, és az is, ha teljesen ellentétes színűek. A biztonsági zóna középpontjában meg állhat egy vastag, színes sál, amelynek minden nap egy másik színével lehet kombinálni az outfitet. Jó idő esetén egy toppal és rövidnadrággal nincs ennyi lehetőségünk kifejezni önmagunkat. Egyébként is, a sejtetés mindig is szexibb volt.

A szemfüles olvasó feltehetné a kérdést, miért csak az októberben olvasható számban jelenik meg ez a cikk, amikor naptárilag már szeptembertől ősz van? Hát éppen ez az, hogy csak naptárilag kezdődik el akkor az ősz. Szeptemberben vagy a vénasszonyok nyara tombol, vagy az esős idő. Ekkor a természet még zöld, nem sötétedik olyan hamar, az elhúzódó meleg miatt még nem érik meg az összes sztártermés, lelkileg meg inkább az iskolakezdésre és a munkába való visszatérésre, az új szakmai célok elérésére figyelünk, semmint a természetre és a bekucorodásra. Az esőbe amúgy sincs kedvünk önmagunktól kimenni. A kellemes, napsütéses, húsz fokos lángoló őszt általában az október hozza meg, a maga összes szépségével együtt, amit talán az óraátállítás fel is gyorsít. Remélem, sikerült meghoznom a kedved ehhez a változatos évszakhoz, még ha nem is szeptemberben.