9 minute read
Ismerjük meg a HUNOR mentőkutyás szolgálatát!
Veres Mónika
Ismerjük meg a HUNOR mentőkutyás szolgálatát!
Interjú Leczki Saroltával és Oláh Zsolttal
Az országban elsőként 2000-ben a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon jött létre 0–24 órában riasztható mentőkutyás szolgálat. A csapatnak hat tagja van, mindannyian hivatásos tűzoltók. Leczki Sarolta címzetes tűzoltó főtörzszászlós az egység vezetője. Hivatásosként és alapítványában civilként is személykereső, tűzvizsgáló és mentőkutyákat képez ki.
Leczki Sarolta c. tűzoltó főtörzszászlós és Oláh Zsolt c. tűzoltó főtörzsőrmester, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság mentőkutyás szolgálatának két tagja Karmával és Dexterrel vett részt a törökországi misszióban. A kutyák mögött is számtalan bevetés van már, tapasztalt régi motorosok.
Mint Leczki Saci - a főtörzszászlóst senki nem szólítja teljes nevén, ő a Leckisaci - elmondta, a kutyák számára a munka és a tréning hasonló, nagyon szeretnek dolgozni.
A kutyákról, mentésekről és a jövőbeli célokról ő adott magazinunknak interjút.
Miért tudnak a keresőkutyák különleges segítséget nyújtani, milyen képességeik vannak?
A kutyák észlelési képessége, szaglása, és a romokon való mozgása sokkal jobb, mint az emberé. Ezt használjuk ki, amikor eltűnt személyeket keresünk akár területen, akár romon.
Hány kutyája van? Hogyan telnek a mindennapok a kutyusokkal?
Jelenleg 10 kutyám van, 1 évestől 10 éves korig. Szeretem a kutyafajták sokszínűségét, több fajtával is dolgozom. Van malinoisom, labradorom, border colliem, vizslám és spánieljeim is. Nemrég pusztult el a foxterrierem. Mindannyian képzett, vizsgázott mentőkutyák.
A HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet tagjaként a törökországi földrengéskor dolgoztak Oláh Zsolttal a csapatban. Mi a kutyák és vezetőjük feladata egy ilyen terepen, helyzetben?
Katasztrófák esetén a Városi Kutató – Mentő Csapat szerves részét alkotják a mentőkutyák és vezetőik. Az eltűnt, romok vagy akár földcsuszamlás esetén a föld alá került személyek észlelésének, helyzetük meghatározásának elengedhetetlen feltételei.
A Hunor mentőcsapatában két keresőkutya volt kint Törökországban: Karma a malinois és Dexter a labrador. Mindkét kutya több élő személyt is talált a romok alatt, ezt ugatással jelezték számunkra.
Megérkezés után azonnal a romra vonultunk, elkezdtük a felderítést, a túlélők keresését.
Karma első jelzések között egy török mentőcsapat kérésére egy anya és gyermeke helyzetét pontosította, azonban mire a jelzés alapján kiemelték őket, már csak a baba élt. Dexter az egyik éjszakai keresésen egy nyakig betemetett férfit talált a romok alatt, a bajbajutott megközelítéséhez Zsoltinak is be kellett kúsznia a romok alá.
Törökországban a mentés mellett Karma és Dexter egyfajta mentális segítségként is funkcionált: az irányítási ponton a hozzátartozók sokszor némán leültek melléjük és csak simogatták őket. Karma az üresjáratokban mindenkit próbált rávenni némi simogatásra, labdázásra.
Milyen Karma és Dexter személyisége?
Karma, a malinois kan kiskutyának is nagyon ragaszkodó, erős megfelelési vággyal átitatott, igazi stréber volt. Nagyon nyitott, barátságos kutya. 0-24-ben szeret nyüzsögni, dolgozni, mindegy mit, csak velem legyen. Nagyon jól elvan idegen emberek, állatok között, nagyon szeret játszani és természetesen a hasát is. Nagyon okos. Ahogyan meglát egy romot, bekapcsol az inger, s már mozog az orra, „scanneli” a szagokat. Kihívás számára a kereső munka. Nagyon élvezi, de a csúcspont mindig az, amikor megtalálja a személyt és örülhet neki.
A koromfekete labrador retriever kölyök, Dexter pedig a megtévesztésig hasonlít egy labdamániás, szuverén egyéniséggel megáldott cuki kis negróhoz. Dexter nagyon szereti a terület- és a romkutatást is, családjával gyakran járja az erdőt. Sőt, a koromfekete labrador retriver lízingelhető is: Zsolt kutyátlan barátai rendszeresen kölcsönkérik, és magukkal viszik túrázni, olyankor 15-20 kilométert is beletesznek a lábukba.
Karma szuperereje az emberek iránti szeretet, Dexter pedig kölyökkora óta él-hal a keresésért.
Az önálló munkavégzés mennyire fontos, mennyire elvárás a kutyától? Például keresés közben mennyire távolodhat el a kutya a vezetőjétől, vagy mennyire igényelje a vezetője folyamatos irányítását?
A mentőkutyáktól elvárjuk az irányított és önálló munkavégzést is. Általában hagyjuk, hogy önállóan dolgozzanak, „menjenek az orruk után”, de vannak olyan szituációk, akár a saját biztonságuk miatt is, amikor kontroll alatt kell dolgozniuk (például keresés közben munkagép jön a területre, dől a fal, stb).
A parancsmegtagadás a mentőkutyáknál elfogadott: ha a kutyavezető éppen akkor hívja a jószágot, amikor az éppen megtalált valakit, akkor kimondottan azt várja tőle, hogy ne engedelmeskedjen, hanem folytassa a munkát és jelezze be a bajbajutottat.
Egy földrengés sújtotta terepen életbe vágó minden egyes lépést figyelni. Lehetnek olyan helyzetek, események, hangok, zavaró tényezők, amelyek váratlanul elvonhatják a kutya figyelmét, vagy képesek kifejleszteni magukban a teljesen egyirányú fókuszt?
A mentőkutyák képzése hosszú, és aprólékos folyamat, sokféle, változatos helyszíneken zajlik. A kutyáknak meg kell tanulniuk kizárniuk a környezetüket, a különféle zavaró ingereket, zajokat, szagokat, mozgó felületeket. Sosem „steril” az a helyszín, ahol alkalmazásra kerülnek. A kiképzési tervben ezt figyelembe vesszük, már a kölykökkel is különféle bevásárló központokban, bútor boltban vagy épp a városi utcákban, tömegben végzünk koncentrációs, vagy engedelmes feladatokat.
Egy olyan rendkívül nehéz, több napos mentés során, amilyen a törökországi esemény volt, milyen látható változások, megváltozott viselkedés jelzik a kutya fizikai és mentális kimerültségét?
Az éles bevetések mind mentálisan, mind fizikálisan megviselik a kutyákat. Enerváltakká, ingerlékenyebbé vagy épp aluszékonyabbá válhatnak. Sok lazulós séta, tréning mentes napok, fizioterápia hivatott regenerálni a mentőkutyákat, majd tudatos, felépített felhozó tréningek következnek, ha már alkalmasak rá.
A nehéz viszonyok között ahogyan fáradtak, a kutyák jelzésének minősége romlott, de számunkra világosan értelmezhető maradt. Ilyen esetben egyszerre már csak egy kutya dolgozik, az állatok egymást kontrollálják. A bizonytalan helyzet és a körülmények miatt a kutyákat próbáltuk a terhelhetőség határán belül tartani, hogy maradjon bennük tartalék.
Mindkét kutyával rengeteget tréningeztünk külföldön, megszokták a sok utazást, a rendhagyó körülményeket, az idegen romokat. Mindez maximálisan kifizetődött, tökéletesen alkalmazkodtak a törökországi körülményekhez.
A mentőkutyákat – eltérően az alegységektől – nem nyolc óránként váltjuk, hanem bármikor riaszthatóak. A kutyavezető és négylábú társa szükség szerint pihen.
Antakya-ban a K9-eseknek (különleges kutyás egység elnevezése) csak a hideg okozott gondot. Nemcsak a csapattagok dideregtek, a kutyák sem tudtak regenerálódni, a melegítőkabát és a speciális fekhelyek ellenére sem.
Mióta dolgozik együtt Karmával?
Karma nálam született, több generációs mentőkutya. Nagyapja, Kuba volt az első hivatásos mentőkutyám a tűzoltóságon. Vele voltam Pakisztánban 2005-ben, és 2007-ben vele nyertem Mentőkutya Világbajnokságot. Karma most már nyugdíjas. Kölykeivel dolgozom tovább, ők most kiképzés alatt állnak.
Milyen veszélyhelyzetekben vethetőek be a mentőkutyák? Hogyan történik egy eltűnt személy felkutatása?
A mentőkutyákat eltűnt személyek keresésekor alkalmazzuk. Erdős területen, például öngyilkossági szándékkal, vagy eltűnt demens személyt, katasztrófák esetén romok alá szorult személyeket keresünk, de sárlavina alá került holttesteket is képesek megtalálni.
Az eltűnt személyek keresése egy komoly logisztikai feladat, a család, hozzátartozók, barátok meghallgatásával kezdődik. Adatfelvétel, azok kiértékelése, majd keresési stratégia kidolgozása történik. Akkor kerül területkutató kutya alkalmazásra, ha a megszerzett információk alapján feltételezhető, hogy az eltűnt személy külterületen (erdő, mező) tartózkodik. Ilyenkor a szóba jöhető területeket a kutyások átvizsgálják. A kutyák szabadon dolgoznak, ha találnak valakit ugatással jelzik. Ez egyben úgynevezett terület kizárás is: az is információ, ha nem találnak senkit, hiszen akkor új területek átvizsgálására kerülhet sor.
A kutyák kiképzése során milyen motivációval tanítják meg őket a feladatokra és arra, hogy a keresésre és az adott személyre fókuszáljon? Mi jelenti számukra a megerősítést, jutalmat akkor, amikor élesben kell teljesíteniük?
A kutyák kiképzésének első szakaszában teszteljük, hogy mi a legmagasabb szintű jutalom a számukra, de alapvetően többféle értékű jutalommal dolgozunk, feladattól függően. Például sok retriever annyira szereti a husit, illetve a malinoisok a labdát, hogy annyira felpörögnek, hogy az emelt idegállapotban nem képesek tanulni, „túlmotiváltak” lesznek. Lemegy a relé, lezár az agy. Ilyenkor átmenetileg használhatunk kevésbé jackpot jellegű jutalmat, mondjuk husi helyett sima tápszemeket. Ezek segítségével megérti a kutya a feladatot. Majd a már összerakott feladatot ismét husival jutalmazzuk, így mivel érti a kutya, ez már működik újra.
Karma mentőkutya-világbajnoki címet szerzett 2022-ben Olaszországban a nyáron megrendezett I. Egyéni FCI Mentőkutya Világbajnokságon. Itt milyen speciális feladatkörökben kellett teljesítenie?
Minden vizsga verseny is egyben és viszont, azaz a feladatok megegyeznek. A kutyákkal minden évben minősítő vizsgát teszünk amíg részt vesznek a mentésben, és ennek szabályzata alapján kerülnek megrendezésre a Mentőkutya Világbajnokságok is. A pályamunkákon a bírók a kutyák munkakedvét figyelik, hogy szemmel láthatóan örömmel hajtja-e végre a feladatokat. A gyors és precíz végrehajtást várják el: láb mellett követés, különféle pozíciók felvétele, használati tárgy apportírozása, helyben maradás, többféle akadály leküzdése a cél. Fontos, hogy a kutya agresszió mentes legyen (más emberekkel és kutyákkal szemben) és kontrollált maradjon végig, például ne kezdjen el rohangálni a pályán. A szimatmunkák során abban a fázisban, amire jelentkezett a versenyző (jellemzően romkutatás, területkutatás, vagy nyomkövetés) kell a bíró által elrejtett személyeket megtalálni a kutyának (adott idő alatt, adott területen 3 főt). Itt nézik a kutya önállóságát, irányíthatóságát, mozgás készségét, a jelzések minőségét.
Karmával nagyon könnyű volt a versenyzés (már nyugdíjas, nem indul többet). Sosem volt lámpaláza, bármikor lelkesen hajtott végre bármilyen parancsot, látványosan mutatta be a gyakorlatokat. Már két és fél évesen, első világbajnokságán Szlovéniában majdnem első lett, 1 ponttal maradt le és lett ezüstérmes.
Hány éves korig dolgozhat egy kutya? Milyen az élete a későbbi elvonulása után?
Mentőkutyáink 8-10 éves kor között mennek nyugdíjba, függ az egyéni állapotuktól. De valójában nem sokat változik az életük, továbbra is családjukkal élnek, járnak sétálni, elkísérnek minket bemutatókra, de egyre kevesebb tréningen, illetve éles alkalmazáson vesznek részt, hiszen ahogy nekünk embereknek, úgy nekik is a korral együtt kopnak az érzékszerveik (szaglás, látás) és persze csökkenhet a motiváció is.
Korábban újságíróként dolgozott. Miért váltott hivatást?
14 éves korom óta foglalkoztatott a mentőkutyák munkája, képzése, emellett párhuzamosan a kommunikációs szakterület is, fotózás, cikkek, természetesen elsősorban szakmai cikkek írása. A MÚOSZ elvégzése után kerültem az induló TV2 – höz, ahol rengeteget tanulhattam, fejlődhettem, de az évek során egyre kevesebb olyan típusú műsor indult, aminek elkészítése érdekelt. 1999 őszén volt egy épület omlásos tragédia a Meder utcában, ahol a romok alá került személy keresésében akkori keresőkutyámmal, Kevinnel részt vehettem, és meg is találtuk a személyt. Ekkor merült fel a tűzoltóság jelenlévő vezetőiben, hogy jó lenne létrehozni egy 24 órában bármikor riasztható, tűzoltósági normák szerint működő hivatásos mentőkutyás szolgálatot, és erre a feladatra kaptam meghívást, hogy legyek hivatásos tűzoltó.
Hogyan jött az ötlet egy alapítvány létrehozásához?
Már a 90-es évek közepétől szerveződött körém civilekből egy önkéntes közösség, akik szabad időből, saját pénzből és kutyával vettek részt eltűnt személyek keresésében. Ehhez létre kellett hoznunk egy jogi hátteret is, amely biztosította a csapat működését. Ez a háttér az évek folyamán változott, jelenleg a Kutyák Határok Nélkül alapítvány biztosítja önkénteseink munkáját.
Milyen jövőbeli céljai vannak Önnek az Alapítvány keretein belül?
Hivatásosként és civilként is komoly probléma számunkra, hogy nem rendelkezünk saját oktató bázissal, így nagyon nehéz konkrét feladatokra, szituációkra felkészíteni a kutyákat. Ezért szeretnénk saját területet vásárolni, és egy tudatosan tervezett műromot építeni rá, melynek segítségével sokkal hatékonyabbá tehetnénk kutyáink képzését.
Kedves Sarolta, köszönöm szépen az interjút és további sok sikert kívánok a mentőkutyás szolgálat működéséhez, a tervezett célok megvalósításához!
