Csak a Mentes – elköteleződés, hivatás, életcél- interjú Herczeg Andreával

Czeczon

Csak a Mentes – elköteleződés, hivatás, életcél

- interjú Herczeg Andreával

Étkezésünkben egyre jobban térünk el a természetestől, minél többet, minél szebbet, minél ízesebbet akarunk fogyasztani. Az ipar pedig kiszolgálja az igényeinket. Talán már fogalmunk sincs, hogy minek milyen ízűnek kellene lennie. Milyen egy gyümölcs vagy zöldség eredeti íze, nem beszélve a másodlagosan feldolgozott élelmiszerekről, amiket olyan ízűre készítenek, amilyenre akarnak. Ehhez hozzáadódik az életminőségünkből, a stresszből, a környezeti ártalmakból következő sok genetikai módosulás szervezetünkben, mely ráadásul mind egyéni. Ez pedig magával hozta az orvoslás és életmód táplálkozással összefüggő területeinek fejlesztését az emésztéstől a felszívódáson át a mikrobiomig. Majd pedig a természeteshez való visszatérést megspékelve azzal, hogy civilizációs betegségeink ételösszetevő intoleranciákat generálnak szervezetünkben, ehhez pedig táplálkozásunkkal igazodnunk kell. Herczeg Andrea arra tette fel az életét, hogy összefogást generáljon, edukáljon és segítse a gyártó, forgalmazó és termelő cégeket, vállalkozásokat még jobban elérni a vásárlóközönséget. Ehhez rendezvényeket szervez, honlapot üzemeltet, kiadványt ad ki, évente séfversenyt indít, edukál és minden fronton beszél a problémáról. Vele beszélgettünk a Csak a Mentes márkáról, tevékenységéről és az éppen aktuálisan megrendezett tavaszi fesztiválról, mely most költözik nagyobb térbe és 25%-kal növelt kiállítószámmal mutatkozik be.

A nevedhez fűződik a 2017-ben útjára indított Csak a Mentes. Mi volt az a személyes ok, kötődés a téma iránt, ami ebbe az irányba mozdított? Ételérzékenység vagy érdekelt a terület?

2013-ban szippantott be a mentes világ, akkor kerültem be egy bio boltba, mint marketinges és szembesültem azzal, hogy mennyien keresik a mentes termékeket és mennyi segítségre szorulnak, mert nem volt részükre semmi szervezett, összefogott közösség, mely támogatta volna őket. Akkor döntöttem el, hogy ez lesz a küldetésem. Abban szerettem volna nekik segíteni, hogy a diagnózis után ne pánikoljanak be, hogy mit ehetnek, a bio boltban egy csomó alternatívát láttam a megoldásokra. Ekkor indult a mentes kalandom és elhatároztam, csak olyan munkahelyeken szeretnék dolgozni ezután, ahol mentes élelmiszerekkel foglalkoznak. Ez így is történt, a bio bolt után jött egy forgalmazó cég, ahol cukormentes csokoládékat és magkrémeket forgalmaztak, majd egy gyártó cég, aki mentes fagylaltokat, süteményeket és joghurtokat készített. 2017-ben jött el az idő, hogy beleugrottam a vállalkozói létbe, igazi fejes volt az ismeretlenbe, hiszen nem volt nagy vágyam a vállalkozói lét. Az utolsó munkahelyemen elvégeztem a rendezvényszervezői képzést és összeállt bennem, hogy a két nagy szerelmet, a marketinget és a mentes rendezvényszervezést összekapcsolom, mert ebben tudok kiteljesedni. 2017 decemberében szerveztük az első Csak a Mentes rendezvényt.

Büszke vagyok arra, hogy egy szabolcsi kisvárosból indulva, minden támogatás nélkül, önerőből, küldetéstudatból építettem fel a márkát. Mára megtanultam elfogadni, hogy vannak, akik példaképként tekintenek rám, számomra ez teljesen idegen szerep volt és kellett jó pár év önismereti munkája.

...nagyon szeretném a későbbiekben, hogy legyen Csak a Mentes védjegy...

Kell egy egészséges önismeret, hogy az ember fel tudja mérni az elért eredményeit, a lelkünknek is szüksége van arra, hogy az elért eredményeinket a helyén tudjuk kezelni és tudjuk azt mondani, hogy ezt mi értük el. Benne volt a meló, de elértük.

Nagyon sok munka, hogy tudd magad elismerni, másokat nagyon lelkesen támogatok, nagyon tudok mások sikereinek örülni. Magamnak valahogy nehezen ment. Sorra kaptuk most a díjakat, benne voltunk a Forbesban, Bridge Üzleti Közösségi Díjat kaptunk, sok vállalkozós eseménynél vagyok együtt említve nagy vállalkozókkal, ami nekem teljes döbbenet. A versenyek egy részét még nem nyerjük meg, de mutogatjuk magunkat és húzogatjuk az oroszlán bajszát. Ezeket nem tudtam korábban feldolgozni. 2022-ben, mikor elkezdtük az első díjakat nyerni, örültem, de ott álltam decemberben, hogy egyiket sem dolgoztam fel, nem tudtam megélni, mert akkora pörgésben voltam. Ezek szemfelnyitó dolgok, hogy ne már, hogy nem tudom megélni az elismeréseket. Most már időt hagyok magamnak és igyekszem mélyebben megélni.

Mi, akik egy küldetéstudatból, egy intuíció alapján elindulva kezdünk el dolgozni valami nagyobb jóért, ott idő, mire felnyílik a szemünk arra, hogy ezt hozzánk társítják és minket kezd el kiemelni és elismerni a közösség. Felnyílik a szemünk, hogy elértünk valamit és bekerültünk egy bizonyos körbe, amivel nem vagyunk többek, jobbak, szebbek, csak úgy néz ki, hogy hatást gyakorlunk a társadalomra és ez egy jó hatás.

Ez de jó, valóban hatást gyakorlunk és ez tényleg így van! És ez mekkora felelősség! Ezért jó, hogy nem úgy tekintek magamra, mint ahogy kívülről tekintenek rám, mert azt hiszem megroppantana annak súlya, hogy mennyi emberért vagyok felelős, mennyien számítanak rám/ránk. Szívből, önazonosan csinálom és annak sosem lehet rossz vége.

Visszatérve, akkor a te utadban sokat segített az, hogy forgalmazó és gyártó cégnél is láttad, hogy mi hogyan működik vagy a jelenlegi tevékenységed szempontjából nem releváns? Azért érdekes kérdés ez, mert a többi gyártóval és forgalmazóval való kapcsolattartásban, együttműködésben többlettudást adhat. Esetleg csak egy jó iskola volt ez a szakmai múlt számodra?

Jó tapasztalások voltak, hisz minden lépést megtapasztalhattam, ám a saját cégemben nem tudom hasznát venni, hiszen szolgáltatok. Hetedik éve dolgozom ilyen cégekkel, segítem őket és tőlük is nagyon sokat tanulok. Az évek alatt összeszedett tapasztalatból pedig kiválóan tudom segíteni az induló cégeket.

A te szempontodból melyik az erősebb vonal – és a kérdésem egy része az a képzésre is vonatkozik -, inkább az összeszervezése a folyamatoknak és egy ernyőszervezet létrehozása az erősebb vagy bele kellett magad ásni az egészségügyi részébe is, hogy teljesen képbe kerülj azzal, hogy akiknek a szolgáltatásait egy kupola alá hozod, az milyen módon segít? Hisz ennek van egy igen komoly egészségügyi háttere.

Mindig elmondom, hogy én nem az egészségügyi részébe szeretnék bejönni, nyilván az évek alatt ezen a területen is nagyon sok tudást szedtem magamra, de nem szeretném mélyebben beleásni magam. Rengeteg szakember van Magyarországon, az én feladatom, hogy szervezzek és megtaláljuk azokat a fórumokat, amiken keresztül el tudjuk juttatni az üzenetünket az emberekhez. Én a szócső vagyok és összehozom a keresletet a kínálattal a szakemberek szempontjából is. Figyelem a piacot folyamatosan, kik jelennek meg, kik a hiteles szakemberek, szűröm ezeket az információkat és így meg tudom kímélni az érintetteket egy több körös csalódástól.

Ezért gondoltam az egészségügyi háttérre, hisz fel kell tudnod mérni, hogy aki csatlakozik, akit ajánlasz, az hiteles-e, akinek termékei vannak, azok valóban megfelelnek az előírásoknak. Ebbe gondolom bele kell látnod. És ha mentes termékekről beszélünk, akkor tisztázzuk, hogy mi számít mentesnek. Az allergénekre kell gondolnunk vagy az adalékanyagokra a térfogatnövelőtől az ízfokozóig?

Büszke vagyok arra, hogy egy szabolcsi kisvárosból indulva, minden támogatás nélkül, önerőből, küldetéstudatból építettem fel a márkát. Mára megtanultam elfogadni, hogy vannak, akik példaképként tekintenek rám, számomra ez teljesen idegen szerep volt és kellett jó pár év önismereti munkája.

Ennyi idő, amit ebben a közegben töltöttem, ad annyi tapasztalatot, hogy jól működjenek a szűrőim. A meghatározás nagyon fontos, mert mindent rá lehet húzni és vicces szituációk alakulnak a jelentkező cégekkel, mikor kiderül, hogy semmi köze ahhoz a mentességhez, amit mi képviselünk. Indulásnál a cukor, laktóz és gluténmentes kategóriát jelöltem meg, ezeket mutatjuk be. Hiszen, ha belegondolunk, hogy mely érzékenységben szenvedőknek a legnehezebb megtalálni termékeket, akkor a glutén van az első helyen. Ez volt a fő csapásvonal, hogy minden gluténmentes terméket be tudjunk mutatni. Cukorbetegek nagyon sokan vannak, nekik is szerettünk volna segíteni és a laktózérzékenyek száma is napról napra növekszik. Kiegészült a paletta az évek folyamán a vegán termékekkel, mert ezek már tejmentesek is. Illetve van a paleo irányzat, amit annyira nem szoktunk használni, viszont azért kaphat helyet, mert minden paleo termék tej, cukor és gluténmentes, a mi mentességeinknek megfelel.

Segít titeket ebben a rendszerben valamiféle egészségügyi szabályzó, tudtok címkézni termékeket valamilyen mentes logóval? Létezik hiteles élelmiszeripari vagy egészségügyi szabályzat vagy minőségbiztosítási rendszer?

Vannak külföldről átvett minták, a gluténmentes termékeknek van hivatalos jelölése, az áthúzott búzaszem, a cukormentes termékeknek is van hivatalos jelölésük. A gyártóknak muszáj haladniuk a jelölésekkel, mert a vásárló keresi a piktogramokat, ez nagy segítség a vásárlásban. Ezért inkább azt mondom, hogy a gyártók diktálják ezt az irányt, hogy valamilyen módon jelölik a mentességeket. Vannak szabályozások, de rájuk férne egy frissítés. Lehetnének jobbak, modernebbek, dőlnek ránk a fogalmak és nem frissülnek az elnevezési listák. Volt komoly bírósági ügy, hogy a vegán sonkát lehet-e sonkának nevezni. A mentességeknél is kellene egy egységes, jól átgondolt szabályozás. Mi nem adunk ki egyelőre ilyen címkét, de rátapintottál, mert pont ezen okok miatt, hogy nincs egységes szabályzás, nagyon szeretném a későbbiekben, hogy legyen Csak a Mentes védjegy. Legalább azokra a termékekre, melyeket a saját tudásunk alapján átnézünk és megszűrünk, ellenőrzünk, azokra azt tudjuk mondani, hogy ellenőrzött termékek, valóban mentesek és ez garanciát adjon a vásárlónak. A piktogramok érkezésével mindenki rárak a termékre mindent és természetesen van ellenőrzés, de amilyen gyors a világ, nehéz követni a vizsgálatokkal.

A védjegy kiadáshoz kell egy komoly apparátus, aki ellenőrzi a gyártást, beszállítókat, alapanyagokat és a folyamatokat. Ez elég nagy vállalás.

Szeretem nagy fába vágni a fejszémet. (nevet) Egyelőre csak a kapacitáshiány tartott ettől viszsza, mert nagyon élvezném a feladat ezen részét, nyilván, ha valaki azt mondja, hogy gluténmentes a terméke, akkor azt laborba küldöm bevizsgálásra és megnézzük, hogy valóban az. A védjeggyel szakmailag szeretnénk elismertetni a terméket.

Jelenleg egy csatlakozó gyártónál arra tudsz hagyatkozni, amit ő a dokumentációjában állít a termékeiről?

Igen és mi is ellenőrzünk. Termék mintacsomagot kapunk, amit ellenőrzünk ízre, állagra stb., és átnézzük a weboldalon az összetevőket. Egyelőre ez a háttér ellenőrzésünk, nyilván jelenleg nem is azt vállaltuk, hogy mi ellenőrizzük a termékeket laboratóriumi vizsgálatokkal, az majd a jövő.

Épp a hetedik évben jársz a Csak a Mentessel, a hetes évek mindig nagy vízválasztók. Hogyan tudnád összefoglalni az indulástól eltelt 7 évet?

Hú, volt itt minden, izgalmas volt! (nevet) Ahogy mondtam is, az elején nem vállalkozni akartam, hanem egy összefogást elindítani és hogy a rendezvényekkel legyen egy platform Magyarországon az ételérzékenyeknek. Akkor ez volt bennem, nem tudtam mi vár rám. Az első öt év után kezdett beérni a munka, nyilván ismertek minket mentes körökben és kell is öt év, míg a bizalmi hálót kiépíti az ember, ami odavonzza a közösség tagjait. Aki tudja öt éven keresztül ugyanazt a színvonalat, hozzáállást hozni, az kifizetődik hosszú távon. Ragaszkodnak hozzád a cégek és a magánemberek is. Annak örülök, hogy hét év után is hitelesek vagyunk a piacon és ez nekem a legfontosabb, illetve, hogy minden évben tudunk fejlődni. Rám az a jellemző, hogy nagyokat kockáztatok, all in, hiszen annyira hiszek ebben a küldetésben, szívem-lelkem beleteszem.

2017 óta sok minden történt, félidőben megtépázta a covid a folyamatokat, ez hogyan hatott rád és a rendezvényekre? Mi volt a túlélési stratégiád és ezt hogyan abszolváltátok?

Nekem a rendezvény volt a fő bevételi forrásom, nagyon fájóan érintett és először kilátástalannak tűnt a helyzet. Az a tapasztalatom, hogy nem csak vesztesei voltak az időszaknak, hanem nyertesei is és a nagy partneri hálózatomból, akiknek ment a szekér, segítettek életben maradni. Nyomtatott magazinunk is van, akkor átvittük online kiadásba és a partnereim azért hirdettek, hogy életben maradjunk, hogy ezzel is támogassanak. Egy nagyon erős összefogást éreztem akkor, ez volt az egyik része, a másik, hogy engem is az tart életben, ha szervezhetek. Vártuk a kihirdetett szabályokat és alkalmazkodtunk ahhoz, ami épp volt. Ha azt hirdették ki, hogy 500 főig lehet szabad területen, akkor mi kivittük a rendezvényt a Római-partra és csináltunk egy egynapos piacot, ahová rengetegen érkeztek. Sikeres volt és erőt adott a folytatáshoz. Volt két szabadtéri rendezvényünk, volt online fesztiválunk és így éltünk túl. ’21-ben már csináltunk nagy rendezvényt mindenféle korlátozásokkal és ami jó érzés volt, hogy folyamatosan jöttek a látogatók, a cégek.

Nagyon rugalmasan és kreatívan kezeltétek ezt az időszakot.

Volt ereje a közösségünknek és tudtunk rá támaszkodni.

Hogyan látod, a közös probléma vagy a küldetés tartja össze a közösséget, esetleg a cégek és vásárlók a jó közös érdek mentén szerveződnek?

Nem tudatosan tervezett ez, minden sajtó és vállalkozó kérdezte tőlem, hogy hogyan csinálom a közösségépítést és milyen jó vagyok közösségépítésben – én meg néztem, hogy miről beszélnek… Valamiért nálam így működnek a folyamatok, nem tudatosan, hanem zsigerből teszem a dolgom, van egy erős küldetés tudatom, amiben hiszek és ez hajt előre, illetve a közösség ereje. Utólag figyelek fel arra, mikor szólnak, hogy mi történik és mondják, hogy jó, amit csinálok. Ilyenkor megállok és külső szemmel is megvizsgálom a tevékenységem, sokszor hosszabb idő kell, mire elfogadom, hogy mások ezt mondják sikerességnek. Belülről teljesen másképp látom és azt szoktam mondani, hogy kívülről sokkal nagyobbnak látnak, mint amit elképzelek magamról. Ez jó is, mert így még megvan az a bája, hogy nem az elismerésekért csinálom, hanem a küldetéstudat hajt. Mini célokat és hosszú távú célokat is meghatározok.

Az a lényeg, hogy fontosabb az ügy, mint az ego.

Ez egyértelmű. (nevet)

Mekkora stáb vesz körül? Egyszemélyesként indultál? Mekkora létszám a célod, ami el tudja majd a jövőbeni feladatokat végezni? Gondolom a feladatok meghatározzák, hogy azt mennyi ember tudja ellátni.

Erre konkrétan nincs célom. Mikor elindultam, két éven át volt üzlettársam, akkoriban ketten végeztük a munkát, de akkor is kellettek külsős munkatársak. Reklámmal, kommunikációval foglalkozunk, kellettek szakemberek. A webes, grafikus, újságíró kollégák kezdettől fogva velünk vannak, illetve a szakmai partnerek, akik a tudásukkal segítenek. Ezután egyedül vittem tovább, jött a covid, a nehéz időszakban voltam egyedül. ’22 végén jött mellém egy munkatárs. Megnyugtató volt, hogy nem voltak munkatársaim, nem kellett a nehéz időszakban azon stresszelni, hogy őket hogy tartsam el. Azóta külsős munkatársakkal dolgozunk, lett virtuális asszisztensem, lett egy teljes állású munkatársam és az idéntől egy értékesítőm. Ők már fixen a Csak a Mentesnek dolgoznak. Egyre több területünk van, a külsős csapat így egyre növekszik. Összegezve, folyamatosan 20 fővel dolgozom. Rendezvényeknél lehet jól látni, van egy csapat, akikkel nagyon szoros együttműködésünk van és ott alkalomról alkalomra nagyobb létszámot veszünk igénybe, ilyenkor már 30-an serénykednek a helyszínen.

Említetted a folyamatos célkitűzéseket. Ez a folyamatos tenni akarásból, kreativitásból fakad, vagy van egy tudatosan felépített utad, hogy honnan hová akarsz eljutni és milyen lépéseken keresztül.

Ilyenem nincs, ezt nem tudom ennyire tudatosan felépíteni. Bár külső szemmel… - épp nemrég kaptam meg egy marketing menedzsertől, hogy annyira tantárgyi menetrendszerűen építem az énmárkámat. Bár ezt nem akartam énmárkaként építeni, csak az volt a terv, hogy a Csak a Mentes mögött legyen egy arc. Én is jobban bízom azokban a cégekben, ahol a vezető bele mer állni a cégébe. Azt gondolom eddig ezt sikerült átadnom, hisz két irányba kell kommunikálnom, azzal a hittel, küldetéssel, ami bennem van, tudnak azonosulni. Lelkesen kommunikálok a céljaimról és közösen örülünk azok elérésénél, hiszen mindenkinek érdeke. Ha a Csak a Mentes ernyőmárka fejlődik, akkor a cégek is többször tudnak bemutatkozni. Engem a piaci igények alakítanak és ez mind megérzés, aktívan figyelem a piacot, az ételérzékeny emberek problémáit, kutatom a megoldásokat és minden egyes projektünk így jön létre. Ha valahol látok egy panaszt, beszélgetek érintettekkel, ezekre szeretnék megoldást nyújtani. Így lett a séf versenyünk is, egy csoportbéli posztnak az eredménye, idén hatodik alkalommal szerveztük meg és egyre nagyobb a visszhangja. Akkor is csinálom, mikor nincs visszhang, mert tudom, hogy ezzel segítünk.

Akkor lehet azt mondani, hogy a mentes társadalom ütőerén rajta tartod az ujjad és figyeled az igények alakulását. Ezekre az igényekre reagálsz.

Abszolút így van. Erre mondtam, hogy nem vagyok jó vállalkozó, mert egy jó vállalkozó azt nézi, hogy miből tud pénzt keresni, én meg fordítva működöm, azt nézem mire van igény, hol tudunk segíteni, milyen projektet hozzunk, amivel megkönnyíthetjük az ételérzékenyek életét. Jó példa a séf verseny, ami öt évig nem volt pozitív a pénzügyi mérlege alapján, ám hittem benne és öt év után berobbant, át tudtam fordítani pluszosra. Így működöm. (nevet)

Azért mégiscsak azt mondom, hogy van ebben egyfajta tudatosság, hisz egy védjegyet akartok létrehozni, mely garanciát nyújt B2C vonalon, az egy elképesztő presztízs eredmény a Csak a Mentesnek. Egy saját védjeggyel tudtok márkázni.

Ezért nincs még védjegy többek között, mert ezt nem erre a márkára hoznám létre, hanem egy civil szervezetre, amelynek ez a küldetése. A Csak a Mentes működését, ha megnézed, az nem egy tipikus céges működés, inkább egy társadalmi ügy melletti kiállás. Ez a dilemma a hét év alatt ott van bennem, hogy társadalmi ügyeket képviselnék, de üzletileg is kell ebből profitálni, kvázi megélni ebből. Még eldöntés alatt áll, hogy a védjegy mögé milyen formula kerüljön.

Van ebben a küldetésben valami olyan, hogy Te vagy ti legyetek azok, akik nyomást gyakorolnak állami szervekre, törvényhozásra azáltal, hogy látod milyen igények merülnek fel a társadalomban, hogyan kellene működnie ennek a szektornak? El kívánsz jutni eddig, hogy legyen a tömegtámogatottság által egy nyomásgyakorló hatásotok (gazdasági, egészségügyi)? Gondolom hallatjátok a hangotok, ott vagytok a médiában, átüthet ez küszöböket.

Ha ezt öt éve megkérdezed, azt mondom, hogy úristen, miről beszélsz… Erre szoktam azt mondani, hogy az igények alakítanak. Kommunikációban jók vagyunk és hangosak vagyunk, az üzeneteket mindig egyeztetem szakemberekkel és az érintettekkel, szeretném elkerülni, hogy fals információk áradata legyen az éterben. Amikor kiállok és kommunikálok, egy csomó ember beáll mögém, hogy a céljaikat átadva közösen nagyobb erőt képviseljünk. Pár éve ez történt a mentes cégek részéről, biztosítottak a támogatásukról, csak menjek és csináljam. Benne vagyok egy csoportosulásban, amellyel eljutottunk a felsőbb szintek kapujába és lesz lehetőségünk elmondani a javaslatainkat, gondolatainkat.

Mennyi embert képviseltek össztársadalmi szinten, hányan érintettek a mentes táplálkozással? Én adatokat 5-20% közöttit találtam, de nagy a káosz.

Ez de jó, valóban hatást gyakorlunk és ez tényleg így van! És ez mekkora felelősség! Ezért jó, hogy nem úgy tekintek magamra, mint ahogy kívülről tekintenek rám, mert azt hiszem megroppantana annak súlya, hogy menynyi emberért vagyok felelős, mennyien számítanak rám/ránk.

Eddig bele sem gondoltam, talán azért, mert agyonnyomna ennek a tudata. Sajnos ez sem naprakész, talán 2019-ben készítettek utoljára felmérést és az is csak a diagnosztizáltakat méri, ezen kívül sokakat nem diagnosztizáltak, sokan magukat diagnosztizálják, sokan meg nem is tudnak róla. Már a gyerekeknél lehetne szűrni és tisztább képet kapnánk, valamint nem roncsolnák az emésztőrendszerüket számukra nem megfelelő táplálkozással. Ez egy másfajta hozzáállást igényelne.

Alakult egy munkacsoport gluténmentes vonalon, akikkel felterjesztettük a beadványunkat, erről készült egy összefoglaló, ebben már nagymértékben benne voltam, mert megkérdeztük a közönségünket, hogy mik a legnagyobb problémáik. Ezekből az adatokból összeállítottunk egy javaslat csomagot, remélhetőleg ezt 1-2 héten belül el tudjuk juttatni és bízunk benne, hogy akarnak ezzel foglalkozni.

Ez egy kiváló eredmény és bízunk benne, hogy lesz foganatja.

Amikor felhívtak ezzel a témával, ujjongtam, hogy végre tehetünk valamit magasabb szinteken. Nem én alapítottam meg ezt a munkacsoportot, de az elejétől aktívan ott vagyok az alapítók között és támogatom a kezdeményezést.

Pont a válaszodban érintettél egy kérdést, ami a társadalmi érintettség kapcsán felmerült bennem. Hogyan látod, a megelőzés, a szűrések tekintetében hogy állunk Nyugat-Európához viszonyítva? Milyen szintű a lakosság tájékozottsága az ételallergiák kapcsán, mennyire felkapott téma és mennyire közbeszéd tárgya?

A közbeszédben erősen jelen van a mentes téma, ez nem jelenti azt, hogy mindenki tudja is, mit jelent pontosan vagy melyik mentesség mit takar. Nagyon keverednek az információk köszönhetően annak, hogy az interneten rengeteg ellenőrizetlen hír van. Ezért célunk, hogy nálunk csak ellenőrzött tudásanyaghoz jussanak az érdeklődők. Még mindig bekerülhetnek televízióba, rádióba olyan „szakértők”, akik lenyilatkoznak teljesen fals információkat. Ezeket mi igyekszünk jelezni a közösség felé.

Az egészségügyről természetesen megvan a véleményem és inkább, mint magánember nyilatkoznék róla. Szerintem tönkretették és sok alulról jövő kezdeményezés van, ami jó irányba tudja terelni a folyamatokat. Az életmód orvoslás is egyre népszerűbb, ők is azt hangsúlyozzák, hogy a megelőzés a fontos. Én is ezt élem, az a lényeg, hogy ne kelljen orvoshoz eljutni, így szerencsére nem tapasztalom, hogy milyen az egészségügy. De hallom, hisz rengeteg visszajelzésem van az érintettektől és nem túl bíztatóak. Bízunk a változásokban és egyre több magánintézmény van, ahol komolyan veszik az ételérzékenységet, mert látják, hogy nagy piaca van.

A hozzátok fordulóknak tudtok segíteni szűrővizsgálatokat végző intézmények és orvosok ajánlásában is?

Igen, szervezett keretek közé tettük, a weboldalunkon is van egy szakember kereső, nagyon sokan fordulnak hozzánk, így ésszerű lépés volt. Étterem kereső is van, hisz a másik nagy kérdés, hogy hol ehetnek mentesen az érintettek. Ugyanígy a termékeket, tanácsadókat, dietetikusokat is összegyűjtjük és láthatóvá tesszük.

Ez egy hasznos adatbázis lesz. A következő téma nem a ti felelősségetek, ám érdekel a válaszod. Az egészséges táplálkozás mindig egy drágább szegmens volt, van-e arra deal, hogy a rosszabb anyagi és szociális helyzetben lévő családok, ahol mondjuk érintett gyermek vagy hozzátartozó van, igénybe tudják venni ezeket a termékeket?

Sok mindent látok és tapasztalok, sajnos nem mindenre van ráhatásom, ám a magam eszközeivel próbálom megoldani a hasonló feladatokat. Sokat jótékonykodok, amit nem feltétlenül teszek láthatóvá, de bármilyen hasonló információ jut el hozzám, pl. nem tudják beszerezni a mentes termékeket, azonnal csomagot állítunk össze és küldjük. Korábban is segítettünk, karácsony előtti rendezvényeken gyűjtést szerveztünk, ebbe beszálltak a látogatók, a kiállítók és személyesen vittem el 10 családhoz az összegyűlt termékeket.

Pont erre lenne az egyik törvénymódosító javaslatunk, hogy nagyobb támogatást kapjanak az érintett családok, amit külföldön meg is kapnak, akár egy vásárlási keretösszegből gazdálkodva vagy adókedvezménnyel. Nyilván itthon is vannak adókedvezmények, de annak nagyon macerás a procedúrája és az csak adóvisszatérítést ad.

Máshol is dolgoznak ezen és egyedül itt figyelem a külföldi sémát, mert a saját projektjeimnél nem figyelem. Ebben a témában nagyon előttünk járnak a külföldi országok és a munkacsoport most egy jó lehetőség, hogy pont ezeket a családokat érintsék pozitívan a változások. A magam módján még a rendezvényeimen tudok segíteni, ezeken minden kitelepülő cég kedvezményesen értékesíti a termékeit. Más rendezvényeken felfelé áraznak, mi fordítva működünk, hogy minél több ember tudjon hozzájutni a termékekhez. Ilyen hozzáállásúak a kiállítóink, ez nem egy szokványos üzleti kapcsolódás, ez egy más szintű öszszeköttetés. Ezt kívülről nem sokan érthetik, ezek emberi kapcsolatok, a mi kis buborékunk.

Sok mindenről lehetne beszélni szociális vonalon a közétkeztetéstől elkezdve és a sort lehetne sokáig folytatni. Hogyan látod, hazánkban milyen a téma edukációja, a szakirodalom, a megelőzésre való információ átadás? Vagy inkább az internetről mazsoláznak az érintettek?

Vannak nagyon jó szakemberek és könyvek a témában, illetve előadások. A bajom ezzel az, hogy nem mindig a jó szakemberek jutnak el a nagy nyilvánosság elé. Vannak azok az emberek, akik a tudásukra építkeznek és majd egyszer organikusan érik el őket sokan és vannak azok, akik nagyon növekedni szeretnének és a tudásuk kevesebb. Nagyon örülök minden kezdeményezésnek, csak baj, hogy rossz irányba tudják terelni a témát és ez nem mókás, mert beteg emberek életminőségéről van szó. A magam eszközeivel igyekszem jó mederben tartani a felvilágosítást és tudás átadást, keresek folyamatosan olyan partnereket, akikkel változásokat tudunk elérni.

Mit képviseltek, csak nyugati orvoslási technikákat vagy alternatív terápiákat is lehet alkalmazni a mentes táplálkozás mellett, annak érdekében, hogy a szervezet egy optimális egészségi állapotra álljon be?

Sok mindennel nem értek egyet a nyugati orvoslás terén, a kapjunk be egy pirulát, aztán majd lesz valami metodikát nem támogatom. Ám ezen a területen is dolgoznak olyan orvosok, akik a betegért vannak és komplexen kezelik a problémákat. Jobban hiszek az életmód orvoslásban, minden olyan alternatívában, ahol a táplálkozásra, a mozgásra is fókuszt helyeznek. Ha csak ezek fontosságára felhívnánk a figyelmet egy csomó beteg ember esne ki az intézményekből, mert nem kellene annyiszor igénybe venniük. Nem akarok élesen kritikus lenni, a saját világomban az a normális, amit el is mondtam, nem nagyon kell orvoshoz járnom. Az alulról jövő kezdeményezések tudnak változásokat elérni, ezek kisebbek, nem tudnak olyan hangosak lenni, de hiszem azt, hogy ez a fenti fejekben is változásokat indukál.

Ha jól értem, te azt a vonalat képviseled, ami egységként kezeli az embert és holisztikusan egészként tekint rá. A problémákat nem egy tablettával igyekszik megoldani, hanem életmódváltással, táplálkozással, mozgással, megfelelő pihenéssel.

Abszolút így van. Ami a legfontosabb – és az én kivetülésem a rendezvény, ebben vagyok 100%-ig benne -, hogy a fesztiválokon sem csak a gasztronómia jelenik meg, van szépségápolás, natúr tisztítószerek és egyre többször hozom be a lelki egészség témáját. Azt gondolom, ez így lesz komplex, táplálkozunk, mozgunk és nagyon odafigyelünk a lelkünkre. Népbetegség lett a stressz, az emberek szoronganak, nem tudják feldolgozni a sérelmeiket, nem tudják hogyan legyenek jól. A lelki problémák vetülnek ki fizikális bajokká, amivel elmennek orvoshoz, kapnak egy pirulát, de a lelki gond nem oldódik meg ettől. Mindenféle alternatívát szeretek megmutatni a rendezvényeken, nem teszem le a voksom egyik mellé sem, meghívom az irányzatok képviselőit, a látogatók pedig el tudják dönteni, hogy számukra melyik a szimpatikus. Azt gondolom a gyógyításnak is az lesz a jövője, hogy nem séma szerint, hanem egyedileg állapítják meg a protokollokat, hisz mindenkinek más életvitele van stb. Ebben hiszek, egyénileg foglalkozzunk az emberekkel és komplexen.

Azért is kérdeztem rá erre a területre, mert a honlapotokon láttam, hogy képviselitek a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot, a zéró waste-et. Hogy jelenik ez meg a rendezvényeken, csomagolásmentességben, a gyártók környezettudatos magatartásában vagy olyan cégek bevonásában, akik a zéró waste-es rendszerek kialakításában tudnak segíteni?

Ez is egy felkapott téma lett, mindenki hirdeti a környezettudatosságot és ha itt-ott mögé nézel, megtalálod a green washing nyomait. A küldetésből működő mentes gyártóknak olyan a felfogása, hogy ők szeretnének tenni a bolygójukért. Nagyon sok gyártó van, aki környezettudatos. A rendezvényen is szerepet kap, az előadásokban is szerepet kap a téma, nálunk ez kéz a kézben jár és ahogy említettem is, komplexen kell szemlélni. A Földünkhöz való megfelelő hozzáállás az üzeneteink között szerepel. Most az áprilisi rendezvényünkön igyekszünk megvalósítani, hogy nagyon közelítsünk a 100% zöld rendezvényhez, már régóta minimális műanyag felhasználás valósul meg, a kóstoltatások is papír eszközökkel történnek, szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Ez a mi szemléletünket tükrözi. Akkor tudok változásokat elérni, ha ilyen támogató partnereim vannak, akik mindenre nyitottak, mindent meg tudunk velük beszélni. A gyermeksarokban olyan partner dolgozik, aki a tudatos gyermekjátékokat használja, amik természetesen fajátékok. Szemléletformálók szeretnénk lenni minden területen. Most áprilisban pedig a Zöldövezeti Társulás segít nekünk a rendezvény hulladékainak a feldolgozásában, így biztosak lehetünk abban, hogy 100%-ban újra lehet hasznosítani minden keletkezett hulladékot.

Mintaadó magatartás, ez másolódhat. Ez a rendezvény, amivel kinőttétek az előző helyszínt és átköltöztök a MOM-ba, egy sokkal több kiállítót befogadó térbe, meddig növekedhet a rendezvény?

Itt nagyon jó végcél képem van. Rendezvénynél tudom, hogy hová tartunk, ezzel indultam, ez a szívügyem. Amikor együtt ott vagyunk elképesztő energiák vannak a helyszínen. A kiállítás egy pici helyszínről indult, évről-évre növekedett és ez már az ötödik helyszínünk. Most egy hatalmas kockázatvállalás volt részemről, mert nagy mértékben emelkedtek meg a kiadások, nagy a terület, minden területen fel kell nőni a feladathoz. Hét év után ez ismét egy nagy lépés és kihívás, engem pedig ezek éltetnek, úgyhogy most nagyon izgatott vagyok. Ez egy 1800 m2es csarnok terület, szemben a RAM 800 m2-es termével és 300 m2-es körfolyosójával. Kihívás, hogy hogyan lakjuk be és hogy ne tűnjön egy lélektelen csarnoknak, fontos, hogy érezzék a rendezvény lelkét. A RAM-ban maximum 55 kiállító fért be, itt 70-nel nyitunk és nem engedtem többet, hogy megnézzem, mit bír el a helyszín. A távlati célom egy expo, ahol épített standok vannak, gyártók szerepelnek és tudunk külföldi cégeket is beengedni.

Ha belevesszük, hogy a covid alatt nem tudott normális ütemben növekedni a kiállítás, hét év, öt helyszín, nem kérdés, hogy meglesz az expo is.

Nem kérdés, hogy megvalósítjuk, a kérdés inkább az ideje. Mögöttem nincs anyagi támogatás, mindent önerőből építek, ezért haladunk lassabban. Nyilván hosszú távra tervezek, nem az a célom, hogy villantsak egyet aztán meg eltűnünk a süllyesztőben. Hosszú távon szeretnénk ezt a hitvallást, üzenetet képviselni, amit megfogalmaztunk.

Az érdeklődők találkozhatnak a Csak a Mentessel a rendezvényeken, a honlapon, a magazinotokban, social media felületeken, médiában…

Ennél kicsit mozgalmasabb az életünk, rengeteg projektet azért nem tudok megvalósítani, mert nincs rá kapacitásom, 3 rendezvény, 3 magazin az fix, évente egy séf verseny, ami elég nagy projekt, indítjuk a piacterünket, itt az a cél, hogy mi legyünk az ország legnagyobb mentes keresője, előfizetéses rendszerünk működik, kupon akcióink vannak és rengeteg szereplésünk. Volt a januári Marketing Fesztivál, ahol mentes catering-el érkeztünk, hasonló együttműködésekből 10-15 van egy évben. Egyikről a másikra megyünk, április 8-án Kecskemétre mentünk, kaptunk egy nagyon megtisztelő felkérést, a Business Fest-en is megmutathatja magát a Csak a Mentes és a catering szekcióban bemutatjuk, hogy tud gourmet lenni a mentes táplálkozás. Szerencsére rengeteg felkérés jön és nehéz nemet mondani.

Sokat gyakoroltam pedig, mert amikor küldetésből csinálsz valamit, nem érzed a fáradtságot, ám egyszer csak kiüt. Komoly önismereti út az, ahol megtalálod az egyensúlyt a fizikai egészséged és a vállalkozás között. Kifelé áramoltatok folyamatosan, de ezt vissza is kell tölteni, tudatosan odafigyelek az idén már arra, hogy időnként visszahúzódjak egy picit. Nehéz, mert sok kedves felkérés érkezik és el kell kezdenem „nem”-eket mondani, mert egybeesnek a visszahúzódós időszakokkal.

Csapatot építek és ez most cél is, hogy tudjon úgy működni a cég, hogy ne kelljek napi szinten bele. Vállalkozói evolúció történt az elmúlt hét évben, akármennyire is nem annak készültem. Ha már vállalkozó vagyok, akkor legyek benne jó, ezért építek csapatot, vállalkozásfejlesztésben is képzem magam. Kell a folyamatos fejlődés és hogy újabb és újabb tudást vegyek magamra.