
9 minute read
Nem az számít, hogy mit mondanak az emberek, hanem az, hogyan mondják
Petkovics Alexandra
Nem az számít, hogy mit mondanak az emberek, hanem az, hogyan mondják
Megvan az az érzés, amikor szó szerint rajongsz valakiért, tiszteled, követed a munkásságát, majd egy csodálatos napon az élet úgy hozza, hogy személyesen is találkoztok. Mindent úgy alakítasz, hogy tökéletes legyen, előtte való este szinte aludni sem bírsz. Elérkezik a találkozó pillanata, majd eleinte minden rendben megy, aztán van a találkozónak egy fordulópontja, mikor a már jó ideje dédelgetett álomkép megtörik és kidurran az a bizonyos lufi. Ekkor tudatosul benned, hogy ez a lufi is csak levegővel van felfújva, nem egy tömör, tartalommal megtöltött tárgy. Kiábrándító, viszont az élet megy tovább, elrakod a tapasztalatot magadban egy kis polcra és legközelebb már ezzel a tudással felvértezve próbálod kiszűrni azt, akinek nagyobb a füstje, mint a lángja. Gyanítom kedves Olvasó, jártál már te is ebben a cipőben és (saját magamból kiindulva) még fogsz is.
Szerencsésnek érzem magam, mert a munkámnak köszönhetően az elmúlt több, mint tíz évben több ezer emberrel találkoztam, beszélgettem. A munkám elengedhetetlen része, hogy tudjak olvasni egy pillantásból vagy egy ösztönös cselekedetből, ami apróságnak tűnhet, mégis azonnali információként felfedi tárgyalópartnerem aktuális állapotát, kedvét, nyitottságát. Hogy lehet akkor mégis az, hogy a fent említett szituáció a mai napig megesik velem is, kollégáimmal is és szinte mindenkivel, aki kapcsolódik másokhoz és felebarátai között aktívan tölti idejét? Az alábbi cikkem ezt hivatott kutatni, hogy mi a hitelesség egyáltalán, miért ruházunk fel másokat olyan tulajdonságokkal, amik nekik sosem voltak, illetve hogyan képviselhetjük magunkat hiteles szakértőként az online és offline térben egyaránt úgy, hogy valódi tartalom van mögöttünk.
Mit jelent egyáltalán a hiteles, hitelesség?
Egy olyan cikkben, ami a hitelességről szól, egyszerűen meg kell, hogy jelenjen maga a szó szinte betűnkkénti értelmezése. Előre jelzem, a cikk ezen szakasza szárazabb, tudományos megközelítésű, viszont elengedhetetlen a teljes megértéshez. Ha ezen túl vagyunk, ígérem a folytatásban érkeznek még izgalmas bonbonok, történetek. Viszont, ha túl szakmai ez a szakasz, akkor a „Hogyan legyél önazonos?“ résztől érdemes folytatni.
A magyar értelmező kéziszótár alapján a hiteles szó jelentése a következő: A valóságnak megfelelő, azt kifejező és ezért elhihető, megbízható, hitelt érdemlő állítás, hírforrás. Személyre vonatkozó jelentése: Olyan személy, akinek becsülete, hitele van, megbízható, szavahihető. Aki a valósághoz híven és csak azt szokta elmondani, amit személyesen megtapasztalt. - Erről a megközelítésről már könyvet lehetne írni.
Tovább haladva vizsgáljuk meg a hitelesség szó jelentését a pszichológia vonatkozásában. Abraham Maslow gondolatai alapján minden ember az önaktualizációra törekszik, így aki eszerint viselkedik, az autentikus. A Maslow féle piramis alapján a szükségleteink hierarchiába rendezhetőek, amelynek a tetején az önmegvalósítás várja beteljesülését. Ámbár ide csak akkor juthatunk el, ha a többi szükségletünk kielégült. Ez a feltételezés, úgy, ahogy Maslow piramisa is széles körben elfogadott, noha néhány kutatás cáfolta ezt.
Ha a hitelességet a kommunikáció megközelítésében vizsgáljuk, akkor Paul Watzlawik pszichológus kommunikációs axiómái segítségünkre lehetnek a megértésben. Watzlawik szerint minden megnyilvánulásnak két szintje van: egy tartalmi és egy kapcsolati szintje. A kettő között az a különbség, hogy míg a tartalmi szinten a “mit” dominál, addig a kapcsolati szinten a “hogyan”.
A tartalmi sík hordozza magában az üzenetet, amit át szeretnék adni. Például: Éhes vagyok. A kapcsolati sík mutatja a kommunikáció résztvevőinek egymáshoz fűződő kapcsolatát. Tudattalanul érzékeljük és dolgozzuk fel, és ez fogja meghatározni, mi lesz a kimenetele az interakciónak. Például: Éhes vagyok!!! - vörös arccal, dagadó nyaki erekkel kiabálva.
A psychology today szerint a hiteles, az az autentikus emberek számos közös jellemzővel rendelkeznek. Ilyen jellemző többek között, hogy pszichológiailag érett emberként élik mindennapjaikat, reálisan érzékelik a valóságot, elfogadják magukat és másokat olyannak, amilyenek valójában, megfontoltak, a humorérzékük nem ellenséges, képesek szabadon és világosan kifejezni érzéseiket, nyitottak arra, hogy tanuljanak a hibáikból, mindezek mellett ismerik önmaguk motivációit. Gyakorlatilag a hitelesség jelenti azt, hogy hűek vagyunk önmagunkhoz!
Csavarjunk egyet és nézzük meg mitől lesz valaki hiteltelen. Azok az emberek, akik nem hitelesek, azok önámítók és irreális a világ felfogásuk, szükségük van másoktól érkező visszacsatolásra tetteikkel kapcsolatban, hogy értékesnek érezzék magukat. Ítélkeznek mások felett, nem gondolják át világosan a helyzeteket, illetve képtelenek arra, hogy érzelmeiket nyíltan és őszintén kifejezzék. A hibáikból nem tanulnak és csak törtetnek előre egóból, de nem egy magasabb cél érdekében.
Szinte látom Kedves Olvasó, hogy ezen sorokat olvasva egy vagy több ember szinte megelevenedett gondolataidban, akire megfelelnek ezek a jellemzők.
A hitelesség a kommunikációban összességében arról szól, hogy az ember mondanivalójának tartalmi és kapcsolati szintje összhangot alkot-e. Sokat elárul az, ha a kimondott szavakon túl azt is figyeljük, hogy hogyan beszél valaki, mennyire van összhangban a beszéde a mozdulataival, az arckifejezésével és nem utolsó sorban a tetteivel.

Hogyan legyél önazonos?
Egy olyan világban, ahol a közösségi média oldalak diktálják a normákat igazán felerősödött az igény az önazonos, hiteles emberek iránt. Az igazi és valódi énünk megtalálása és annak helyes kommunikálása fontosabb, mint valaha. Kedves Olvasó, elgondolkodtál már azon egyszer is, hogy mit jelent számodra igazán önmagadnak lenni? Az önmegvalósítás korában talán ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyet feltehetsz magadnak. Hoztam néhány gyakorlati tippet, melyekkel óriási lépést tehetsz az önismeret útján. Persze, ez nem egy olyan tudás, ami csettintésre a tiéd lehet, hosszú évek, sőt egy egész élet munkája, hogy feltárd önmagad előtt legmélyebb valód. Az út izgalmas, mélységekkel és magasságokkal teli, így nincs is jobb alkalom a mostnál, hogy belekezdj. Ehhez hoztam néhány tippet a teljesség igénye nélkül.

A hitelesség felé vezető első lépés az önelfogadás. Félreértés ne essék ez nem egy motivációs cikk, mégis szentül hiszem, hogy úgy vagy jó ahogy vagy, itt és most. Nézz bele a tükörbe, ismerd meg magad, tudatosítsd a vonásaid külsőleg. Majd vizsgáld meg a reakcióid, érzéseid egy-egy helyzetben, és fogadd el, hogy ilyen vagy. Ha valamivel nem értesz egyet, változtass rajta. Összességében ez azt jelenti, hogy elfogadod önmagad minden aspektusát – erősségeidet, gyengeségeidet, sikereidet és kudarcaidat egyaránt. Arról szól, hogy felismered, hogy egyedi egyéniség vagy, aki tiszteletre és szeretetre méltó.
Második körben vedd észre, a negatív önbeszédet. El tudod fogadni egy komoly eredményed után a bókokat vagy degradálod magad, hogy ugyan ez semmiség? Vagy például, vizsgáld meg, hogyan vélekedsz magadról - csúnya vagy, sikertelen, szépséghibáid vannak, elviselhetetlen vagy? Ez gyakran mélyen gyökerező szokás, amikor mentálisan kritizáljuk magunkat vagy kételkedünk önmagunkban. Ismerd fel, ha így beszélsz magaddal-magadról és változtass rajta. Ha nem megy, akkor pedig keress külső segítséget.
Ismered az erősségeid? Lásd meg, fogadd el őket és támaszkodj rájuk! Az erősségeid azonosítása és megünneplése a hitelesség egyik kulcseleme. Az erősségeid a szuperképességeid! Sokkal több idő és felesleges energia, ha a gyengeségekre fókuszálsz és azokból próbálsz erősséget kovácsolni, ahelyett, hogy az erősségeid fejleszted és mélyíted.
Te tartasz attól, hogy mit gondolnak rólad mások? Leginkább ez akadályoz meg bennünket abban, hogy őszintén kifejezzük önmagunkat. Ha elolvastál már ezer szakmai könyvet és egygyel sem értesz egyet, az is teljesen rendben van. Lehet, te másokat tapasztaltál, mások a meglátásaid. És ez így van jól. Soha ne kérj bocsánatot a véleményedért, mert jogod van ahhoz, hogy másképp láss egy szituációt. Ennek pedig, ha úgy érzed, hangot is adhatsz. A hiteles önkifejezés azt jelenti, hogy nyíltan és őszintén közlöd gondolataidat, érzéseidet és meggyőződéseidet. Arról szól, hogy hű legyél a belső hangodhoz. Nem kell megosztani mindent magunkról – sőt! Nem akarjuk, hogy mindenki, akivel valaha találkoztunk, minden apró dolgot tudjon rólunk.
Ahogyan az elején írtam, a lista közel nem teljes, viszont még egy fontos pontot megemlítek a hiteles kommunikációval kapcsolatban. A sebezhetőség nem gyengeség! Sokkal inkább egy bátor cselekedet, mikor megnyílsz és megosztod másokkal valódi önmagad. Persze, nem kell az összes kártyád kiteregetni, csak annyit mondj, amennyi még neked belefér. Emlékszem egy régebbi posztomra a LinkedInen, mely egy elég bevállalós, kitárulkozós poszt volt. Gondoltam megosztom, hogy más ne kövesse el azt a hibát, amit én. Megdöbbentem, mennyi kedves és támogató üzenet érkezett, sőt, többen írták, hogy ők is hasonló helyzetben voltak és mennyire jól esett olvasni, hogy nincsenek egyedül. Sebezhetőségünk felvállalása olykor kellemes meglepetéseket rejt magában.
A lista és a tipp csokor napestig folytatható, viszont, ha kezdetben ezeken elgondolkodunk már mammut léptekkel haladunk az önazonosság, önismeret útján, mely egy hiteles és valódi önképviseletet eredményez.
Nem vagy egyedül, megesett velem is, hogy elhittem, ami sosem volt
Most, hogy elölről, hátulról, alulról és felülről is megvizsgáltuk a hitelesség szó jelentését és gyakorlatba ültetését, szeretném megosztani személyes megéléseimet egy átélt eset alapján. Történt ugyanis évekkel ezelőtt, hogy közelről volt szerencsém ismerni egy szakértőt, aki kezdetben, mikor mi kapcsolatba kerültünk még csak bontogatta szárnyait, voltak komoly ügyfelei, de még gyerekcipőben járt a vállalkozása. Jó barátnők voltunk, így testközelből követtem a fejlődését, sikereit. Ami azt jelenti, hogy tudtam mi van a színfalak mögött. Ehhez képest, az a kommunikáció, amit online és a való életben is képviselt, köszönőviszonyban sem volt azzal, ami valójában a háttérben húzódott. Hogy – hogy nem, az élet úgy rendezte, hogy a közös út és barátság megszakadt, viszont nagy közönség előtt tartott előadásait, élő bejelentkezéseit a social médiában még több ízben volt szerencsém hallani. Szomorú volt látni, hogy egy csodásan induló karrier, hova fut ki, és milyen hazugságokból épített álomképben éli életét az illető. A meglátásaimat jó néhányan alá is támasztották és telefonbeszélgetések alkalmával megjegyezték: hogy nem láttad eddig a valóságot vagy megerősítést kértek, hogy jól gondolják-e az illetővel kapcsolatban, hogy valami nincs rendben.

Elhittem, mint oly sokan mások, hogy több van az adott személyben, mint ami valójában. Ez a történet csak egy a sok közül. Feltettem magamnak a kérdést, miért láttam bele olyat, ami soha nem is volt? Pontos választ a mai napig nem találtam, de a leginkább úgy tudnám megfogalmazni, hogy könnyebb volt, hittem valamit, amit csak én láttam, senki más. Olyan élethelyzetben voltam, tapasztalnom kellett még, sok megfejtés lehet, a lényeg, hogy megtörtént. A leginkább csak azt sajnálom, hogy a legtöbb ember, aki hasonló helyzetben van, tömegekhez ér el, a gondolatait több ezer emberhez eljuttatja, ami komoly felelősség. Ez esetben pedig úgy vélem óriási hiba, hogy olyan emberek influálnak - tisztelet a kivételnek - akik saját maguk sincsenek rendben, vagy adnak életvezetési tanácsot, amikor a saját életük romokban hever. Óvva intelek, Kedves Olvasók, hogy legyetek mindig körültekintőek annak kapcsán, kinek fizettek tanácsadásért, kitől hallgattok előadást, mert elképzelhető, hogy csak elég hangos ahhoz, hogy észrevedd, viszont tartalmatlan, mint egy kitöltésre váró füzet.