11 minute read
Oymyakon – Csodák és kihívások a Kelet-szibériai Fagy Birodalmában
Veres Mónika
Oymyakon – Csodák és kihívások a Kelet-szibériai Fagy Birodalmában
...Meleg források, amelyek a leghidegebb télben sem fagynak be, és jég, amely a legmelegebb nyáron sem olvad el...
Milyen az élet a világ egyik leghidegebb lakott településén, ahol kilépve a faház befagyott ajtaján arcul csap a csontig hatoló, bőrt kisebesítő, extrém hideg? Körbevesz az érintetlen természet, a rendkívül tiszta, friss levegő, mesés kilátás, ropogós hó. Az élet lelassult, egyszerű és bizonyos mértékben még ma is önfenntartó.
Jakutföld ma már várja a turistákat, sőt, turisztikai ügynökségek hirdetik videókkal azt a hihetetlen világot, melyet bárki meglátogathat, hogy megtapasztalja az életet az extrém jeges körülmények között. Az utóbbi időkben fellendült a turizmus Oymyakonban is, ahol a legalacsonyabb hőmérsékletet mérték a környéken. Sok ismert ember ellátogat erre a kihívásokkal teli helyre, a helyiek pedig programokkal várják őket.
Idén január 12-én került megrendezésre a jubileumi, ötödik téli extrém maratoni verseny Jakutföldön. Oymyakon és Tomtor falu között kellett az orosz és külföldi résztvevőknek teljesíteni a 21, vagy 42 km-es távolságot, melyre 6 óra állt rendelkezésükre. Az olasz extrém sportoló, Paolo Venturini nevét ma is emlegetik, ő ugyanis 2020-ban a fagyos jakut tajgában mintegy 40 kilométert futott Oymyakon és Tomtor falvak között - a levegő hőmérséklete ekkor -52,6° volt.
A szibériai Oymyakon (Ojmjakon) az egyik legalacsonyabb átlag hőmérsékletű település a Földön. Kelet-Szibériában, Jakutföldön fekszik, a Szaha Köztársaságban, 750 m-es tengerszint feletti magasságban. Kevesebb, mint 1000 ember lakik itt, ők viszont elköteleződve és alkalmazkodva minden kihíváshoz élik hétköznapjaikat, nevelik gyermekeiket ezen a zord tájon.
Januárban gyakran hetekig -50 fok körüli a hőmérséklet, ahogyan jelen cikk írásakor is épp -50 fok alatti értékeket mérnek.
Mit jelent számokkal kifejezve a „leghidegebb lakott település” cím?
A legalacsonyabb regisztrált hőmérséklet itt -71,2 ceksius fok volt az 1920-as években. Az adat hitelességét vitatják, mert információk szerint extrapolációval számolták ki. Az extrapoláció során a kapott értéket az előzetesen már ismert adatok alapján határozzák meg, tulajdonképpen kalkuláció.
A meteorológiai állomáson mért legalacsonyabb hőmérséklet viszont vitathatatlan: a rekord -67,7 Celsius fok.
A meteorológiai mérések az 1800-as években kezdődtek el a környéken, így akkor még nem volt jelentős összehasonlítási alap a települések között. Később, amikor már több helyen is mértek, össze lehetett vetni az adatokat. Így kapta Oymyakon a „leghidegebb lakott település” címet.
A „Hidegpólus” címre, amely ma még nem hivatalos kinevezés, Oymyakon és Verhoyansk is igényt tart.
Nem csak a rettentő hideghez kell az itt élőknek alkalmazkodniuk
Itt van a világon a legnagyobb abszolút hőingás, közel 113 fok. Ez az érték egy azonos helyen mért eddigi legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletek közötti különbséget mutatja meg. Összehasonlításképpen, Magyarországon ez jelenleg 76,9 Celsius fok.
Rendkívül szélsőséges az éves hőingás is, amit az emberi szervezet már érzékelni tud, és a nyári napi hőingás is. Nyáron nappal a hőmérséklet 31 fokra emelkedhet, míg ugyanazon éjszaka 0 fok körüli értékre zuhanhat. Épp emiatt a nagy hőingadozás miatt a házak jól alkalmazkodó fából épülnek.
Közel a sarkkörhöz, a nappalok hossza rendkívül változó. Ha eszünkbe jut, hogy nálunk milyen lehangoló minden évben a napsütéses órák számának csökkenése, akkor gondoljunk bele abba, hogy Oymyakon lakói decemberben csupán napi 3 órát kapnak a napvilágból, míg júniusban 21 órát! Mindegyik időszaknak az elviselése hozzászokást és türelmet igényel. Ha érdekel, hogy milyen hatással van a fény az élőlények belső biológiai ritmusára, akkor olvasd el egy korábbi cikkemet is a tavaly februári lapunk 22.oldalán, melyben a fényszennyezésről, vagyis a zavaró fényhatásokról írtam.
A fényhiánynak tudjuk, hogy pszichés hatásai is lehetnek – lehangoltság, depressziós állapotok -, amelyek az északi népeknél is megjelenhetnek. Így nem csoda, ha a március első napjai afféle ünnepek náluk, hiszen a nappalok egyre hosszabbodnak, a napfény gyakoribb és intenzívebb.
Az extrém hőmérséklet közvetett módon alakul ki
Jakutföldet az északi földrész leghidegebb tengerei határolják: a Laptyev -és a Kelet-szibériai tenger, a Jeges-tenger, melyeket évente 9-10 hónapon keresztül jég borít.
Oymyakon egy völgyben fekszik, hegyek veszik körül, így területén megreked a levegő, egy még hidegebb mikroklímát kialakítva. Szubarktikus tundra éghajlat uralkodik errefelé. Az utóbbi években azonban már a Laptyev-tengeren is komoly, mérhető hatásai voltak a felmelegedésnek: három éve elsőként regisztráltak ősszel több, mint 5 Celsius-fokos emelkedést a tenger vizében. Emiatt nem kezdett el időben visszafagyni, a jégborítottság rekord alacsony szinten maradt.
Bár a hőmérséklet Oymyakonban cudar, az időjárás más tekintetben mégis kegyes: évente átlagosan csak egy alkalommal alakul ki hóvihar. Még a havazás is ritka télen, mert a hozzá szükséges 0 fok körüli hőmérséklet inkább tavasszal és ősszel alakul ki. Az éghajlat igen száraz.
Folyók, források, talajszintek
A település az Oymyakon folyóról kapta a nevét, jelentése: „ahol a víz nem fagy be”. Ez egy, a városban lévő meleg vizű forrásra utal. Rendhagyó módon sok termálforrás található itt, amelyek a legalacsonyabb hőmérsékleten sem fagynak be. A helyi emberek kisebb csoportjai időnként megmártóznak az 1-2 Celsius fokos vízben. Azt vallják, hogy ez akár kellemesnek is mondható a -50 fokos hideg levegőn. Találhatunk azonban folyókat, melyeket több méter vastagságú jég borít telente. Ilyen például a település melletti Ingyirka folyó.
A talaj bizonyos rétegei sosem olvadnak fel. A permafroszt olyan föld, amely folyamatosan fagyott állapotban van legalább 2 éve, de lehet több tízezer éve is. 2018-ban egy 18 ezer éves, teljesen ép állapotában fennmaradt kölyökkutyát találtak az állandóan fagyos mély talajban. A jég megőrizte testét, tejfogait, szőrzetét, orrát. Ugyanebben az évben egy rendkívüli leletre akadtak a Kelet-szibériai Batagajka kráter száz méteres mélyedésében: 42 000 éve halott csikó maradványait fedezték fel 30 méter mélyen. Szívének ereiből folyékony vérmintákat sikerült kinyerni. A csikónak ma már nincsenek élő egyedei.
A mélyebb ásással járó munkák, például temetések esetén, erős hidegben a talajt elő kell melegíteni tűzzel és forró parázzsal.
A mi életmódunkhoz képest merőben másak a lehetőségek, a realizálható igények
Hogyan lehet megélni egy ilyen szélsőséges környezetben, távol a városoktól? Mezőgazdaság nincs, hiszen termény errefelé nem tud megteremni. A víz és a pára azonnal megfagy, maga a talaj is mélyen fagyott.
Központi szerepe egyértelműen az állattartásnak, szarvas tenyésztésnek, halászatnak van. Teheneket és télen hatalmas bundát növesztő lovakat tartanak az emberek. A piacon főként hús és hal kapható, természetesen mélyhűtött változatban.
A pónik a jakutok büszkeségei. Vastag bundájukkal és bőrükkel, nagy patáikkal, rövid lábaikkal kissé zömök lovak. Nehéz őket idomítani, egy kicsit mindig vadak maradnak, de erősek, gyorsak és megbízhatóak. Hihetetlenül kitartóak, bátrak.
A település az év nagy részében el van szigetelve a világtól. Az itt élők csak magukra és egymásra számíthatnak. Az alapvető élelmiszereket maguk állítják elő, más jellegű árukat teherautóval szállítanak a faluba időnként. Az emberek a természetes élelmiszereket értéknek tartják és tudják, hogy ezek fogyasztásával immunrendszerük erős lesz, védelmezi őket a kegyetlen téli hidegben.
A falu fűtését még ma is a legtöbben fával vagy szénnel oldják meg, de a közeli Jakutszk hőerőmű is segítséget nyújt. Ma már az otthonok egy része távfűtésű.
Az iskolában 12 fok van télen, dzsekit viselnek a gyerekek. Az iskolát -52 fok alatt bezárják. Ez korábban örömteli szabadnapokat jelentett, ma azonban már online oktatásra változott a lazítás.
A legtöbb helyen nincs vízvezeték, hiszen befagyna. Nincs szennyvízelvezetés sem. Bár minden havas és jeges, mégis a víz itt érték. Vannak, akik maguk olvasztják családjuk számára a folyó jégtömbjeiből, de tartálykocsival is ellátják a házakat.
Ez a kis, elzárt település mégis képes fejlődni: az internet és a mobilhálózat beférkőzött e természeti néphez is. Kis repülőtér működik, melyet a 2. világháború idején építettek. A szociális intézmények, iskola, kórház, bölcsőde, könyvtár, pékség, benzinkút, bolt, konditerem segítik a tájékozódást, vásárlást, közösség építést, egészségügyi ellátást és a tanulást.
További tervek szerint 7 új hibrid erőmű építését tervezik 2024-ben a Tomponsky, Ojmjakonszkij és Olekminszkij körzetekben. Ennek az innovatív projektnek a megvalósítása az üzemanyag-megtakarítás mellett jelentősen csökkenti az Északi-sarkvidék ökológiájára gyakorolt negatív hatást. A Momszkij és Verhojanszk régiókban 2021–2022-ben épült hat energiakomplexum már 1300 tonna gázolajat takarított meg.
Hogy a helyiek örülnek-e a rohamos fejlődésnek, nem tudni. Az életüket segíti, az elszigeteltséget rendkívül csökkenti. Valószínűleg itt is megoszlanak a vélemények, mert vannak, akik díjazzák, ha felzárkózhatnak, és vannak, akik továbbra is a természetben szeretnének élni.
„Elég, amire szükségünk van”- vallják az Even pásztorok. Ők azok a rénszarvaspásztorok, akik a természet gyermekei, és a rénszarvasok igényeit követve élik hétköznapjaikat. Nem vágynak többre és nem akarnak többet megszerezni, mint amennyire valójában szükségük van. Pontosan ismerik az egyensúlyt, megteremtik az ember és a természet harmóniáját, fenntartják hagyományos, önellátó életüket. A rénszarvasok a közlekedésben segítik őket és elsődleges szerepük van a fennmaradásukban.
Hogyan lehet elviselni a hosszan tartó hideget?
Megfelelő ruházattal. A gyerekeket rétegesen öltöztetik, szinte csak a szemük látszik ki a ruhák alól. A felnőttek hasonlóképpen, bundákban, több réteg harisnyában, homlokig lehúzott sapkában, arcot eltakaró sállal indulnak útnak. Mégis előfordulnak kisebb fagyás tünetek, ma pedig a divat is diktál: a merészség és az alul öltözöttség okozhat bajokat, ha az ember nem elég óvatos!
A helyiek őseiktől örökölték és továbbra is fenntartják a hagyományos ruhákat, ma is hordják őket. Emellett hódítanak a kiváló minőségű, meleget adó modern, színes öltözékek.
Gyakran látni fotókon a nők egyik különleges szibériai szemsminkjét, a fagyott, fehér szempillát.
Láttál már ilyet? Érdemes rákeresni, különleges látvány!
Nem véletlen, hogy a legtöbb képen hófehér havas táj jelenik meg. A hótakaróval borított napok száma évente itt átlagosan 214 nap. Ahogyan nézegettem a fotókat és elképzeltem ezt a tiszta fehérséget az év kétharmadában, meglepett, hogy az embereket itt mennyire egyhangú színvilág veszi körül. Hiszen növényzet alig akad, a használati tárgyak főként természetes anyagúak és natúr színűek. Nem hiába öltenek magukra olyan pompázatos, színes népi öltözéket az ünnepekkor!
A lakók azt vallják, hogy minden megszokás és felfogás kérdése. A könyörtelen hideghez hozzá lehet szokni. Vannak betelepült emberek, akik megszokták, és gyakran -40 fokban is kesztyű nélkül tudnak kint lenni. Valószínűleg az ide települők azonban rendszerint hasonló klímájú területekről érkeznek.
A nagy hidegnek az autók is ki vannak szolgáltatva: kénytelenek egész nap járatni őket, mert az akkumulátor elveszíti energiáját és előfordul, hogy nem indul be. Felmelegítik őket az autóba rakott kályhákkal és egyéb ötletes megoldásokkal. Petróleummal kevert dízel üzemanyagot használnak, speciálisan a sarkvidéki hőmérséklethez.
Mégis könnyen történhetnek balesetek. Váratlan, hétköznapi helyzetek is kiszolgáltatottá tehetik az embert az itteni természet keménységével szemben. Ahogyan az egy teherautó sofőrjével történt a környéken néhány hete, akinek autója leállt és a férfi keze megfagyott, mire a segítség megérkezett.
A víz ezen a hőfokon érdekes jelenségeket produkálhat
Mit neveznek „Északi tűzijátéknak”?
A Mpemba-paradoxon egy jelenség, amelynek a magyarázata még ma is vitatott és kutatási téma. Szépsége viszont egyértelmű. Mínusz 35 fok alatt egy bögre forró vizet a levegőbe suhintva a forró víz egy pillanat alatt megfagy és fehér tűzijátékhoz hasonlóan szétszóródik. Hihetetlen, lehetetlen, mégis valós.
Tudtad, hogy az északi népek kint szárítják a ruhákat?
Azt hinnénk, hogy a ruhákban lévő víz megfagy és a lakásban felenged. A fagyos levegőn kiterített ruhák a kötélen valóban megfagynak és megkeményedve vihetőek be, ahol viszont gyorsan és szagmentesen száradnak. Kint a textilszálak között megfagyott víz szinte teljesen elpárolog. A párolgás itt gyorsabb, mintha a fűtött lakásban, mert ott a levegő is megtelik közben párával. Ennek az eljárásnak fő célja megóvni a faházakat a belső párától.
Megfigyeltétek, hogy milyen tiszta mindenhol a hó? Mivel télen nem olvad meg a talaj felszíne, nincs sár sem, mint nálunk. A levegő páratartalma alacsony. A hó teljesen fagyos, porlik, és minden taposás után ugyanolyan vakítóan fehér marad egész télen át.
Milyen vonzereje van még ennek a csillogó, hófehér tájnak?
> December 31-én Jakutföldön az egyik legszokatlanabb bátorságpróba túrára indulhattak a turista felfedezők, mely egy valóságos expedícióval ért fel. Az ehhez hasonló extrém kalandok egyre gyakoribbá válnak a turisták csalogatása végett.
> Az „Utazás a hideg sarkára” fesztivál idén már a 23. alkalommal lesz megrendezve márciusban. A többnapos túrán szórakoztató és oktató jellegű program, játék és szórakozás várja a vendégeket. A horgászverseny, sport- és motoros szánverseny, rénszarvas lovaglás, korcsolyapálya, jégattrakciók és Oymyakon curling versenyek a még fagyos, de már napsütötte tájon remek kalandok.
> Egyedülállóan szép tradicionális viseletben jelennek meg a helyiek a téli fesztiválon, Tomorban. Szívesen mutatják meg az északi népek szokásait és hagyományait, táncaikat, sportjátékaikat és dalaikat, és természetesen az igazi északi vendégszeretettel kényeztetik a vendégeket.
> Gondolnál Észak esetében a raftingra? Ha az időjárás engedi, izgalmas utazásra indulhatnak a legbátrabbak a jéghideg vízen. Mindezt szervezett keretek között, tábortűz melletti ebéddel, halászlével, helyben fogott halból, festői történelmi helyeken áthaladva.
Egyre jobban megismerhetjük ezt a tájat, a természet népeinek az egyszerűségét, kitartását, lelassult tempóját. Ma már gyakran érkeznek a településre dokumentumfilmet forgatók és a közösségi oldalakon is találhatunk helyieket, akik fotókkal és leírásokkal mutatják be életüket. Vajon milyen hatása van és lesz a helyiek életére ez a nyitottság?
A cikk írásakor ma, december 28-án éjszaka Oymyakonban -51 fok van. A levegő minősége kitűnő. Napkelte 9:09-kor, napnyugta 13:49-kor. Négy és fél óra világosság...
Forrás: Spektrum: Élet a hőmérő két végén (2008)
