A Fa Sárkány éve 2024

Búza Judit

A Fa Sárkány éve 2024

és egyéb érdekes összefüggések

Február 10-én kezdődik és kezdi meg áldásos tevékenységét a Fa Sárkány éve. Számomra legalábbis, mert lesznek, akik számára ez kevéssé tűnik majd annak az első ránézésre és idő kell majd, hogy kiderüljön számukra is, igen, mégis az volt. A Sárkány évét világszerte várják, mert a Sárkány jegye a kínai hagyományok szerint a legerősebb jegy, az erő és a szerencse szimbóluma.

Manapság minden valamirevaló holisztikus szemléletű fórumon ez hallható, olvasható, 2024 a nagy változások éve.

Az, de beleértve azt is, hogy 2024-t megelőzte 11 nagy változást hozó év - ez a 12., ami most épp előttünk áll és hátra van még 6 év 2030-ig - 2012. dec. 21 óta, amit előkészített karakteresen 18 felkészítő év addig, hogy egy korszak lezáruljon.

Sokan ezt is félremagyarázták, világvége elméletek születtek, dacára annak, hogy az indián próféciák előre jelezték a korszakváltást, nevezetesen a Mayák Szinkronáriuma (helytelenül naptára) is tovább folytatódott, ami ugye egy világ végére aligha lenne jellemző.

De az ember már csak ilyen, aki drámát akar, az drámát teremt, aki önkéntes mártír, az szenvedést és aki harmóniát, az igyekszik felfedni, megérteni és belesimulni a változások ritmusába. Nem könnyű, de ki állította valaha is, hogy az lesz?

Maya Szinkronárium

A Maya Szinkronárium dr. Jose Antoine Argüelles amerikai művészettörténész professzor és alkotóművész nevéhez fűződik, aki élete nagy részében - a feleségével Lloydin Argüelles-el közösen- a Kolumbusz előtti mezoamerikai indiánok által használt naptár a Tzolk’in, a mai ember számára is érthető és élhető formába öntésén és népszerűsítésén munkálkodott.

Ugyanis nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Gergely naptár bevezetése, a mesterséges, gépesített 60 perces óra, olyan konstrukció, amely mesterségesen szabályozza az embert, nincs harmóniában a természetes „szinkron rendjével” és az emberiség tudatos elszakítása volt a természet rendjétől.

Argüelles egyik tanára és mentora a nem mindennapi tibeti buddhista és egykori szerzetes, Chögyam Trungpa volt, akivel együtt tanult a Naropa Egyetemen (akkor a Naropa Intézet) az 1970-es évek közepén.

A tudatosság fejlesztése rendkívül fontos egy jobb, emberibb világ megteremtésében, ami az álma és legfőbb célja is volt és amiért egész életében aktívan dolgozott, sok társával egyetemben.

Sok évvel ezelőtt találkoztam a Maya Szinkronárium-al és bár mélyen megérintett, de nem ástam bele magam, mert úgy éreztem a teljes mélységében megismerése egy egész embert követelő téma, mint az asztrológia, az asztrozófia, a tarot, a Ji-king és én nem tudok leragadni egy dolognál, (bár minden út a hegyre vezet) még sok különböző forrás és információ van, ami a megismerésemre vagy inkább az újra felfedezésemre vár.

Viszont csodálatos élmény volt felfedezni a hasonlóságokat a különbözőségek ellenére is és rengeteg felismerésem és megértésem ajándékát kaptam az önismeretemhez a megismerése révén.

Argüelles kifejtette, hogy a galaktikus Mayák ősei földönkívüliek voltak, akik tanították és segítették a leszármazottaikat. Innen ered a holisztikus szemléletük, az óriási tudásuk, negyedik dimenziós gondolkodásuk, a 20-as számrendszer használata és ahogyan mindent energiaként és annak összjátékaként írnak le.

In’ lak ech, így köszöntenek, ami azt jelenti Én egy másik te vagyok.

Kőbe vésett jeleiket ma is őrzik az ősi építmények és a teljes megértésükön még ma is dolgozik sok megértésre vágyó, kutató, spirituális elmével megáldott ember.

Amit erről eddig megtudhattunk az José Argüelles és társai kutatómunkájának eredménye.

https://en.wikipedia.org/wiki/Jos%C3%A9_ Arg%C3%BCelles

Nem véletlen az sem, hogy az évszázadokon át hallgató, titkot őrző indián bölcsek is előléptek, hogy megosszák a tudást az emberiséggel, mert elérkezett az ideje.

A Maya Szinkronárium 20 jele (kin), 20 különböző típusú galaktikus energetikai névjegyet ír le, egyedi módon, a születés időpontjának függvényében, hasonlóképpen, mint az asztrológia (az utóbbi csak 12-t Kostól a Vízöntőig).

Természetesen a tiéd is közöttük van kedves Olvasóm.

Az enyém a Mágneses Sárga Nap kinje és energiái és döbbenetes volt szembesülni a tulajdonságokkal, pro és kontra, s szándékosan kerülöm a jó és rossz kifejezést, ugyanakkor felismerni a küldetésemet, a körülöttem lévők energiáit és ezek összjátékát.

Az unokanővérem például egy Kék Vihar, akinek a támogató energiái engem folyamatos változásokra ösztönöznek tudat alatt és ennek valóságát az életünk igazolja vissza.

Hozzá egyébként beszél a Szinkronárium matematikai gondolkodásmódja révén, egy alkalommal alig fél óra alatt táblázatba foglalta a születésemtől 52 éves koromig az életem főbb eseményeinek időpontjait, években. Sajnos kiragadta őt ebből a külvilág, a kötelezettségei, de vágyja és én is várom, hogy visszatérjen a Mayákhoz és a Szinkronáriumhoz, mert sokaknak segíthetne vele.

A másik dolog, amit a természetközeli népek másként éltek és élnek meg, az az idő fogalma és jelentősége.

Az IDŐ és az időzítés.

2012 volt a legutóbbi Sárkány éve, december 21-e pedig egy korszak vége, a Maya Próféciák szerint. Ezt megelőzte, mint az elején említettem, 18 felvezető esztendő és az Új korszak megvalósulását előkészítő 18 év, aminek a 12. éve van előttünk.

A hagyományos asztrológia előrejelzése szerint a Plútó épp ma, amikor ezeket a sorokat írom, belépett a Vízöntő jegyébe, most másodszor a tavaly tavasszal megkezdett csiki-csuki játékát folytatva, amikor is március 23-tól kb. két és fél hónapot töltött a Vízöntőben, majd június elején visszahátrált a Bakba, máig.

Most kicsit hosszabban időzik a Vízöntőben, egészen szeptember 1-ig, s még utoljára viszszamegy elköszönni a Baktól, kicsivel több mint 2 hónapra és november 19-től 20 éven át már a Vízöntőben marad. Ez a csiki-csuki sétálgatás pedig, ha nem tévedek arra jó, hogy szokjuk az energiákat, barátkozzunk meg vele, mivel az elkövetkező 20 évre állandó társunk lesz.

Ha megérném a közel 100. évemet, tanúja lehetnék a következő jegyváltásának, amiben bízom ugyan, de az esélye kissé bizonytalan.

A Vízöntő korszakot az új világkorszakként emlegetjük, csak dióhéjban nézzük meg, mit hordoz magában a Plútó energetikája, a Mars felsőbb oktávjaként ide megérkezve.

„A Plútó általános analógiája a regenerálódó képesség, a gyökeres átalakulás, a transzformáció, a szélsőséges, végletes reakciók. A salakot szétválasztja a tiszta anyagtól. Ezáltal letisztulnak a dolgok.

Minden ellentétet képes magába foglalni a Plútó, ezért is megfoghatatlan. Hozzá tartozik a terrorizmus, az erőszak, a kegyetlenség, a háborúk, a nukleáris fegyverek, a megszállottság is. És idetartozik minden, ami a megtisztulás során leülepszik: szenny, mocsok, fekália, salakanyag.” forrás: https://www.astronet.hu/asztrologia/ pluto-vizonto-2023/

Ha esetleg visszanéznéd kedves Olvasóm, mi volt a Te személyes előrejelzésed, mert az enyém betalált.

Számomra az előrejelzés a változtatásra, tanulásra, új dolgok elindítására figyelmeztetett, amiben teret kell kapnia a technológiának.

Mosolyogva nyugtáztam, már jóval korábban megtörtént a nyitás részemről, túl az egy éven belüli kétszeri albérletváltáson, az első után áprilistól féléves kényszerpihenőn, amit félideig gipszben töltve eltűnődhettem, mennyire is kell nekem a „sarkamra állni”, irányítani, a maximumot elvárni magamtól és nem tudatosan másoktól. Közben a tulajdonos váratlanul dimenziót váltott, az örökösök pedig az eladás mellett döntöttek.

Hozadék: túl az aktuális megértéseken, ami a fejlődés része, bocsánat, ha ironikusan hangzik, de még jó, hogy nem tudtam mindent kipakolni...

A második költözést letudva augusztusban, berendezkedve még egy állásajánlatot is kaptam decemberben, így rápróbálhattam milyen újra a szeretett autóvezetésnek hódolni, miközben azért a finommozgás - érzékelés a jobb lábamban még nem az igazi, de alakul, az új asszisztensi munkát szeretem, tanulhatok, segíthetek, minden egyenes, így indult 2023.

A tavasszal még úgy tűnt, minden rendben, de nyár elején már voltak jelek, azután augusztusban kényszerszabadság, felmondás, közben itt is kísérteties ismétlődés miatt, a tulajdonosváltás került terítékre, „ismét lebeg a tető a fejünk felett” és én meg csak pillogtam, pár hétig még, mint a gyalogbéka eső után, hogy most miii vaaaan?

Szeptemberben viszont váratlanul megvalósult egy régi, szem elől vesztett álmom és baráti kezdeményezés és segítség folytán megérkezett az új lehetőség, a munkám ugyanaz szinte, de komplexebb, a tanulnivaló sokkal több, de önállóság van, szabadabb és ugyan a felelősség is több, na meg a kihívás is, de jobb helyzetbe kerültem általa, csak tudni kellett elfogadni és felvállalni.

A felismerés is gyorsan érkezett, ha nem veszítem el a munkám korábban, erre nem biztos, hogy vállalkozom, a lehetőségét se ismerem fel, energiám meg végképp nem maradt volna rá. Az újabb költözés pedig, hogy ideje felszámolni ezt a fajta függőséget.

A Plútót (és a Szaturnuszt és az Uránuszt is, akik a Vízöntő jegyének urai) valamiért zsigerből szeretem. Valahogy nem tudok hinni a „rossz” jelzőkben, tegyék azt bármi elé is. Elfogadom, hogy van tudatlanság, információ hiány és ebből fakadhat sok nem éppen pozitív történés bennünk és kívül a világban is.

Hitem szerint boldognak lenni vagyunk itt és minden, mindenki efelé törekszik, hogy ez kinek mit jelent, az egyéni választás kérdése és az idő az, ami ezeket a választásokat igazolja, vagy sem.

A természet rendje is ez, ha belegondolunk, hogy minden a kiteljesedés, a teljesség, majd az eredendő állapotába visszatéréshez igyekszik és az idő az, ami mindent irányít.

Mert az idő az, ami lehetővé teszi, hogy az energia lelassulva anyagba formálódhasson, materializálódhasson.

Lehet próbálkozni, agyalni, terveket szőni, de rendre rá kell jönnöm, amikor megengedésben vagyok a hogyant illetően, meglepően jobb megoldások születnek.

Ez azonban nem jelent tétlen sült galamb várást, épp ellenkezőleg.

A Plútó ki nem állhatja a halogatást, a méltatlanságot, a sumákolást, a hazugságokat, a középszerűt, a kompromisszumokat és tesz is róla, hogy másképp legyen. Ad viszont erőt, ötleteket, lehetőségeket, új gondolatokat, lendületet és persze kérdőjelez is, de csak azért, hogy ne veszítsd el az éberséged, „ha már lúd…”, méltán várd el a csodákat, fogadd el, mert végül is, amit önmagadért teszel, azt másokért is, itt a Vízöntő jegyében.

Egy régi kedvenc gondolat jutott eszembe Carl Rogers-től:

A feltétel nélküli elfogadás élménye a legnagyobb élmény, amelyet egy ember átélni képes.

És nem is tehetünk ennél jobban, jobbat. A jelenben lenni és tenni és még jobb, ha ezt szívből tesszük.

A világ visszavonhatatlanul megváltozott és változik az is, ami még eddig nem, és úgy tűnik az Univerzum erői is összefognak, hogy ezt támogassák, már csak nekünk kell hozzátenni a miénket.

A bolygók energiái nem kényszerítenek, csak hajlamosítanak és erőt adnak hozzá, hogy jobb, méltóbb, szabadabb, emberibb világ legyen, amit megteremtünk.

Gondoljunk csak bele, Fa Sárkány év 60 éve volt utoljára, a Plútó a Vízöntőben az 1880 as évek végén és a jegyváltásaiból is jó esetben csak 4-5 jut egy emberéletre, mivel bő 20 évet tölt el egy jegyben.

De akkor aztán odatesz apait, anyait, hát éljünk vele!

Én nem titkolom, legbelül mélységes bizalommal telve várom a váratlant és hálás vagyok minden egyes nap történéseiért.

Ha ránézek mennyi változást éltem meg hét évtized alatt, köztük az elképzelhetetleneket is, azt mondhatnám, már nem lepődöm meg semmin, de az nem én lennék.

Igenis, várom a meglepetéseket, bízom az örömteliekben és elfogadom, ha nem mindig minden az, mert végül is mindenben lehet értelmet találni.

Ezt kívánom mindenkinek erre az évre s az elkövetkezőkre is.