Előfordulhat az is, hogy a vitás felek egyike fordul bírósághoz, s Közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletre kéri idézni a másik felet. Ebben az esetben lehetőség van az előzetes tárgyaláson rögtön egyezséget kötni, melyet a bíróság jóváhagy, amennyiben azonban ez nem sikerül, a bíróság a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről tájékoztatja a feleket, s az eljárást felfüggeszti annak reményében, hogy a mediáció megoldást jelent majd számukra.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintetteknek egy mediációs ülésen kötelező részt vennie, s ha a megfelelő tájékoztatást követően sem kívánják igénybe venni a lehetőséget, jelezhetik a bíróság felé, ahol ezt követően a peres eljárás hagyományos formában folytatódik.
A már perbe lépett résztvevők számra a hatályos Polgári perrendtartásban több helyen – vissza-visszatérő jelleggel – szintén megjelenik a közvetítői eljárás lehetősége, biztatva ezzel a feleket, hogy éljenek A mediáció mindkét fenti esetben ön- a jogszabály adta lehetőségekkel, és a kéntes alapon – bár már bíróság közre- bírákat, hogy igyekezzenek az ügyfeleműködésével – történik. ket ezirányba terelni. A lehetőség kihasználására buzdíthat az is, hogy a mediáció illetékmentes, s ha bírósági közvetítőt veszünk igénybe, akkor egyéb költséggel sem kell számolnunk. (Természetesen lehetőség van bíróságon kívüli közvetítő kiválasztására egy országos névjegyzékből, ebben az esetben azonban a közvetítő díját vállalnunk kell.)
Az önkéntes alapon megindított eljárásokkal szemben ugyanakkor a bíróságok – bizonyos ügytípusok esetén – ma már olyan eszközökkel is rendelkeznek, melyekkel akár azon felek számára is elrendelhetik a mediációt, akik azt nemhogy nem kérték, de nem is kívánnak részt venni benne. Első ránézésre a „kötelező mediáció” intézménye a „fából vaskarika” kategóriába tartozhat, hiszen a mediáció egyik legfőbb előnyének éppen az önkéntességet, a konfliktusok feloldásának vágyát, a befolyásmentes akarattal történő egyezség létrehozását tarthatjuk, fontos kiemelni azonban, hogy a bíróság csupán az eljárás megindítására kötelezheti a feleket, annak további lefolytatására, vagy akaratuk ellenére történő megállapodás megkötésére természetesen nem.
A bíró az eljárásjogi törvény alapján lehetőséget kap, hogy mind a perfelvételi tárgyaláson, mind a peres eljárás bármely szakaszában megkísérelje egyezség létrehozását a felek között, melynek elősegítéseként tájékoztatja őket a közvetítő eljárás lehetőségéről, annak előnyeiről. Bizonyos esetekben – pl. házassági bontóperben – ugyanakkor a bíró számára kötelező a közvetítői eljárásra vonatkozó szabályok ismertetése. CsPM 19
