Egy férfi még 80 évesen is képes gyereket nemzeni - de lehetőség nem egyenlő az eséllyel

Szeghy Krisztina

Egy férfi még 80 évesen is képes gyereket nemzeni

- de lehetőség nem egyenlő az eséllyel

Az elmúlt évtizedekben a meddőség társadalmi és egészségügyi kérdéssé nőtte ki magát, a közbeszéd azonban sokáig leginkább a nőkre koncentrált. A biológiai óra ketyegését, a késői gyermekvállalás kockázatait és a lombikbébiprogramokat érintő hírek szinte kivétel nélkül a női termékenységre fókuszálnak. Eközben egy lassan, de következetesen növekvő adathalmaz arra utal, hogy a férfiak reproduktív egészsége is komoly válságban van. A férfiak átlagos spermaszáma ugyanis meglepő ütemben és mértékben csökken. Egy több kontinens adatait feldolgozó metaanalízis alapján 1973 és 2018 között a férfiak átlagos spermaszáma világszerte több mint 50 százalékkal esett vissza. A legfrissebb adatok szerint a csökkenés nemcsak folytatódik, hanem gyorsul is. A kérdés immár nem az, hogy létezik-e probléma, hanem az, hogy milyen tényezők állnak mögötte, és mit lehet tenni ellene – ha egyáltalán lehet.

A számok, amik nem hazudnak

A férfiak spermaszámának csökkenéséről szóló első aggasztó tanulmányokat a 90-es években még sokan vitatták, módszertani hibákra hivatkozva. Azóta viszont a tudományos közösség gyakorlatilag konszenzusra jutott: a tendencia valós, globális, és a lejtmenet tovább gyorsul.

A The Lancet 2023 végén publikált elemzése szerint az átlagos spermaszám 1973 és 2018 között 101 millióról 49 millió/ml-re csökkent. Ez önmagában is jelentős esés, de az igazán riasztó az, hogy az utóbbi években a csökkenés évi több mint 2%-ra gyorsult. A kutatásban Észak-Amerika, Európa, Ausztrália, Ázsia és Afrika adatai is szerepeltek, és a trend mindenhol ugyanabba az irányba mutatott.

A spermaszám csökkenése pedig nemcsak a természetes fogamzóképességet rontja, hanem összefüggésben állhat a vetélések és a genetikai rendellenességek kockázatainak emelkedésével is. Emellett sok esetben a csökkent spermaszám csak a jéghegy csúcsa, ami szélesebb körű hormonális zavarokra vagy anyagcserezavarokra utalhat.

A WHO jelenleg 15 millió spermium/ml érték alatt tekinti a spermaszámot klinikailag alacsonynak, de már 50 millió alatt is csökkenhet a termékenység esélye, különösen akkor, ha a spermiumok mozgékonysága és morfológiája is romlik. A legújabb adatok alapján a nyugati országok férfiainak jelentős része már a termékenységi határérték közelében mozog, vagy alá is esik.

Mindez nemcsak statisztikai kérdés: a valóságban ez azt jelenti, hogy egyre több párnak van szüksége orvosi beavatkozásra a fogantatáshoz, és a természetes úton történő gyermekvállalás lehetősége sok férfi számára egyre bizonytalanabbá válik.

Mi áll a háttérben? A termékenység csendes ellenségei

A spermaszám csökkenése mögött nem egyetlen ok áll, hanem több, egymással összefüggő tényező együttes hatása, amelynek a gyökere elsősorban az iparosodott életmód.

1. Környezeti szennyezés: műanyagban élünk

Az egyik legtöbbször említett tényező a hormonrendszert befolyásoló vegyi anyagok jelenléte a mindennapi életünkben. Ezek közé tartozik a biszfenol-A (BPA), a ftalátok és más, az élelmiszercsomagolásokban, kozmetikumokban, ruházatban stb. megtalálható vegyületek. Ezek az anyagok képesek megzavarni a hormonrendszer működését – férfiak esetén a tesztoszterontermelést – és ezáltal rontani a spermatermelést.

2. Életmódbeli tényezők: a kényelem ára

A modern munkakultúra ülő életmódra kényszerít, gyakran napi 8-10 órát is ülünk a számítógép előtt, holott egyes tanulmányok szerint napi 3 óránál több ülőmunka már kimutathatóan rontja a spermaszámot. Az állandó ülés nemcsak a keringésnek árt, hanem a herezacskó hőmérsékletét is megnöveli, ami csökkenti a spermaképződést. A herezacskónak optimálisan kb. 2-3 Celsius-fokkal kellene hűvösebbnek lennie a testhőmérsékletnél. Nem véletlenül figyelmeztet egyre több tanulmány arra, hogy a laptopok ölben történő használata, valamint a mobiltelefonok zsebbe helyezése a herezacskó közelében növelheti annak hőmérsékletét, és ezáltal ronthatja a spermaképződést.

3. Stressz, kevés alvás, gyorsételek

A férfi meddőség szempontjából a klasszikus "életmódfaktorok" sem hanyagolhatók el. Az elhízás, különösen a hasi típusú (ami sokszor a rendszertelen étkezésekből, a feldolgozott, zsíros és cukros ételek fogyasztásából adódik), összefügg a csökkent tesztoszteronszinttel és a rosszabb spermaképpel. A krónikus stressz és az alváshiány pedig nemcsak a hormonháztartást zavarja meg, hanem a spermiumok képződésének és érésének finoman hangolt biológiai folyamatait is.

A toxikus szokások és környezeti hatások sem maradnak következmények nélkül. A dohányzás közvetlenül károsítja a spermiumok DNS-ét, rontja a mozgékonyságot és növeli a fragmentációs arányt. A rendszeres alkoholfogyasztás pedig csökkentheti a tesztoszteronszintet és károsíthatja a májat, ami hormonháztartási zavarokat okozhat.

4. Fertőzések, szexuális úton terjedő betegségek

Bizonyos nemi úton terjedő betegségek (pl. chlamydia) kezeletlenül krónikus gyulladást okozhatnak, ami tartós károsodást eredményezhet a férfi reproduktív rendszerben.

Következmények: nemcsak személyes, hanem társadalmi válság is

A meddőség – és különösen a férfi meddőség – komoly pszichés terhet ró az érintettekre. A társadalmi elvárások, a férfiassággal kapcsolatos sztereotípiák és a meddőséget övező stigma miatt sok férfi későn, vagy egyáltalán nem fordul szakemberhez, veszélyeztetve a lehetőséget, hogy természetes úton foganhasson meg a gyermekük, hiszen az idő előrehaladtával a pár mindkét tagjának a termékenysége csökken.

Mi lehet a megoldás? Késleltetni lehet, visszafordítani aligha

A kutatók és egészségpolitikusok szerint a legfontosabb lépések a következők lennének:

• Környezetvédelmi szigorítások: A hormonrendszert megzavaró vegyi anyagok használatának szabályozása, új technológiai normák bevezetése. Az Európai Unió már évek óta igyekszik korlátozni a hormonrendszert megzavaró vegyületek használatát, de a szabályozás lassú, és a vegyipar gyakran új, kevésbé ismert, de hasonló hatású anyagokat vezet be helyettük.

• Oktatás és tudatosság: A köztudatban a termékenység kapcsán továbbra is az a kép él, hogy a férfiak „akár nyolcvanévesen is képesek gyermeket nemzeni”. Ez részben igaz – de a lehetőség nem egyenlő az eséllyel. Az idősebb apák esetében gyakrabban fordul elő vetélés, alacsony születési súly, illetve genetikai rendellenességek, és a spermakép minősége 40 év felett látványosan romlik. A férfiak biológiai órája nem hangos, de épp ezért alattomos. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú, hogy az edukációs kampányok – akár iskolai szinten – ne csak a lányok egészségére koncentráljanak, hanem a fiúkat is informálják a hormonrendszer működéséről, és a reproduktív egészség hosszú távú fenntartásának lehetőségéről. Ugyanígy fontos lenne, hogy a média kiegyensúlyozottabban mutassa be a férfi termékenység kérdéseit, és ne csak a hírességek kivételes eseteit hangsúlyozza, mint Al Pacino vagy Robert De Niro késői apaságát.

• Szűrés és prevenció – mert nemcsak prosztataprobléma létezik: A férfiak az egészségügyi szűrésekkel kapcsolatban elutasítóbbak, mint a nők. Az urológia még mindig sokak fejében a „prosztatavizsgálattal egyenlő”, és sokan úgy gondolják, hogy csak idősebb korban aktuális. Pedig egy urológiai vizsgálat – amely magában foglalhatja a herék tapintását, hereultrahangot, spermakép-elemzést, esetleg hormonvizsgálatot – már fiatal felnőttkorban is hasznos lehet, különösen, ha valaki gyermeket szeretne. A spermavizsgálat például fájdalommentes és egyszerű, az eredményekből pedig nemcsak a termékenységre, hanem az általános hormonális állapotra is lehet következtetni.

• Nyitottabb társadalmi kommunikáció – miért tabu még mindig?: A férfi meddőség továbbra is erősen stigmatizált terület. Sok férfi úgy érzi, hogy ha kiderül, hogy csökkent a termékenysége, azzal a férfiasságán esik csorba. Mivel a termékenység, a potencia és a szexualitás fogalmai sokszor összemosódnak, a meddőség kérdését nem csak orvosilag, hanem társadalmilag is nehéz kezelni. Elengedhetetlen lenne a nyíltabb, empatikusabb kommunikáció, amely segíti a problémával küzdő férfiakat abban, hogy időben segítséget kérjenek. Ehhez azonban az kell, hogy a meddőségről ne csak párkapcsolati, hanem férfiegészségügyi problémaként is beszéljünk.

A férfi termékenység hanyatlása mindenkinek figyelmeztetés

A termékenység érzékeny biológiai képesség, amely az emberi szervezet egészének állapotát tükrözi. A férfiak reproduktív egészségének a romlása így nemcsak a családalapítás lehetőségét veszélyezteti, hanem egyben figyelmeztetés is mindannyiunk számára: a testünk nem alkalmazkodik következmények nélkül ahhoz az életmódhoz, amit az elmúlt néhány évtizedben a magunkévá tettünk. Beavatkozni még mindig nem késő, legalább a további romlás lassítása érdekében, egyéni szinten pedig ez még inkább igaz. A XXI. század egyik legnagyobb orvosi paradoxona lehet, hogy miközben az orvostudomány képes életet teremteni a laborban, a természetes úton történő fogantatás egyre nehezebbé válik. Ahhoz, hogy megőrizzük a jövő generációinak az esélyét a szülővé válásra, sürgős és összehangolt lépésekre lenne szükség.

Források:

https://semmelweis.hu/hirek/2023/04/25/hanyatlik-a-ferfi-nemzokepesseg-ezek-a-fo-rizikofaktorok-melyek-ronthatjak-a-spermiumok-funkciojat/

GQ Magazine / Men’s Health (2023–2024). Interjúk és riportok férfi termékenységről és egészségügyi edukációról.

Levine, H. et al. (2023). Temporal trends in sperm count: a systematic review and meta-regression analysis. The Lancet Regional Health

Swan, S. (2021). Count Down: How Our Modern World Is Threatening Sperm Counts

WHO (2022). Global Reproductive Health Strategy

BBC Science (2024). “Is modern life killing sperm?”

szeghykrisztina.hu