A bizonytalanság biztonsága – Érettségi előtt állva gyerekként és szülőként

Balázs Krisztina

A bizonytalanság biztonsága – Érettségi előtt állva gyerekként és szülőként

Érettségire készülő gyermek anyjaként, látva mennyi minden vetődik fel a lányomban és természetesen bennem, mint szülőben is, biztos vagyok benne, másoknak is tud némi segítséget nyújtani ez a pár gondolat.

Az emberi élet tele van átmeneti időszakokkal, amikor valami véget ér, és valami új kezdődik. Ezekben a pillanatokban gyakran érezzük magunkat úgy, mintha két világ között lebegnénk: már nem vagyunk ott, ahol korábban voltunk, de még nem érkeztünk meg az új helyre sem. Ez az állapot bizonytalansággal jár – de vajon lehet-e ennek a bizonytalanságnak biztonsága?

Az érettségi tipikusan egy ilyen átmeneti időszak. A tétje látszólag egy sor tantárgyi vizsga, de valójában sokkal több: identitásváltás, döntéskényszer, félelem a jövőtől – és ezek nemcsak a diákokat érintik, hanem a szüleiket is. A bizonytalanság közös élménnyé válik, amely – ha tudatosítjuk és jól kezeljük – akár megerősítheti a kapcsolatainkat, és felkészíthet bennünket a jövő kihívásaira.

A diák szemszögéből – A "Mi lesz velem?" kérdés súlya

A legtöbb érettségiző számára ez az időszak egyszerre félelmetes és zavaros. A tinédzser éveik alatt megszokott keretek (iskola, osztály, tanárok) hamarosan eltűnnek, és jön valami ismeretlen. Sokan érzik azt, hogy egyetlen vizsga (vagy pontszám) határozza meg a jövőjüket. A társadalmi nyomás, a megfelelési kényszer, a belső kétségek és az önértékelési problémák egyszerre nehezednek rájuk.

„Mi van, ha nem sikerül?”

„Mi van, ha csalódást okozok?”

„Mi van, ha rossz utat választok?”

Ezek a kérdések nemcsak a vizsgákról szólnak, hanem az önbizalomról, az önazonosságról, és arról, hogy a fiatal képesnek érzi-e magát egy új életszakaszban helytállni. Ez az időszak sokaknak nemcsak a tanulásról, hanem saját határaik, képességeik és értékeik újraértelmezéséről is szól.

A szülői oldal – Kontrollvesztés, aggódás és a múlt tükröződése

A szülők számára az érettségi időszak egyfajta „szimbolikus leválás” pillanata. Látják, hogy gyermekük felnőtté válik, saját döntéseket hoz, és már nem lehet minden pillanatát irányítani. Ez sokszor szorongással jár.

„Eleget segítettem?”

„Mi van, ha rossz pályát választ?”

„Mi lesz, ha nem sikerül, és csalódik magában?”

Ráadásul a szülők gyakran saját fiatalkori élményeiket is belevetítik a gyerekük helyzetébe – ha nekik nehéz volt, félnek, hogy a gyermekük is hasonlóképp fog szenvedni. Ha ők annak idején elakadtak vagy eltévedtek, most újra szembesülnek ezekkel az emlékekkel, és szeretnék „kijavítani” azokat – akár a gyerekük életén keresztül. Ez azonban könnyen feszültséghez vezethet, hiszen a jó szándék ellenére a gyerek nyomást, elvárást vagy kontrollt érezhet.

A bizonytalanság, mint tanító erő

A kvantumfizikában és a buddhista filozófiában is központi gondolat, hogy az élet természetes része a bizonytalanság. Nem kell mindig pontosan tudnunk, mi jön, és nem is kell mindig uralnunk a helyzeteket. A kontroll illúziója helyett elfogadhatjuk a pillanatot olyannak, amilyen. A bizonytalanság lehetőséget ad arra, hogy rugalmasabbá, alkalmazkodóbbá váljunk, hogy fejlődjünk – és hogy kapcsolódjunk.

Az érettségi körüli időszak egy „életvizsga” is – nemcsak a diák számára, hanem a szülő számára is. Hogyan tudunk együttműködni, támogatni, jelen lenni egymásnak, miközben egyikünk sem tudja, mi jön pontosan? Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a segítés és az elengedés között?

Tanácsok diákoknak – Hogyan kezeld az érettségi körüli feszültséget?

1. Ne csak a pontokra koncentrálj!

Az érettségi fontos, de nem mindent meghatározó. Az élet során még számtalan lehetőséged lesz tanulni, irányt váltani, fejlődni. Ez csak egy állomás – nem az utolsó.

2. Fogadd el az érzéseidet!

Ha félsz, ha szorongsz, ha kimerült vagy – ez teljesen normális. Nem kell mindig erősnek mutatkoznod. Merj beszélni róla egy baráttal, tanárral, vagy akár egy szülővel is.

3. Alakítsd ki a saját ritmusodat!

Mindenki másképp tanul. Találd meg, neked mi működik: a nap melyik szakaszában vagy hatékony, mikor van szükséged pihenésre, mikor a mozgásra.

4. Legyél kedves magaddal!

Ne csak azt nézd, mit nem tudsz, hanem figyelj arra is, mennyit fejlődtél. Minden apró lépés számít. Ne becsüld le az erőfeszítéseidet!

 

Tanácsok szülőknek – Hogyan támogasd gyermekedet ebben az időszakban?

1. Ne a saját történeted írd újra rajta keresztül!

Próbáld megérteni, hogy a gyereked nem te vagy. Más érzései, más céljai, más útja van. A saját múltad nem feltétlenül irányadó az ő jövőjére.

2. Legyél jelen, de ne irányíts!

Kérdezd meg, mire van szüksége. Lehet, hogy csak egy forró teára, vagy arra, hogy meghallgasd. Nem mindig a tanács a legjobb segítség – néha elég az együttérzés.

3. Kezeld a saját félelmeidet is tudatosan!

Ha túlzottan szorongsz, az átragad. Próbálj magaddal is együttérzőbb lenni. Megengedheted magadnak is a bizonytalanságot – attól még jó szülő vagy.

4. Dicsérd az erőfeszítést, ne csak az eredményt!

Ne csak a jegyekre reagálj. Figyeld meg, mennyit küzd, mennyire próbálkozik – és ismerd el ezeket. Így építed az önbizalmát, nemcsak a sikerét.

Záró gondolat – A kapcsolódás a kulcs

Az érettségi időszak tehát nemcsak a vizsgákról szól, hanem arról is, hogy hogyan tudunk kapcsolódni – önmagunkhoz és egymáshoz. A bizonytalanságban rejlő „biztonság” nem abban áll, hogy mindent tudunk és irányítunk, hanem abban, hogy merünk együtt lenni a nem-tudással is.

Ez az időszak lehetőség: a növekedésre, az elengedésre, az újrakezdésre. Ahol az útkeresés nem hiba, hanem természetes része az életnek. Ahol a szeretet nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy melletted vagyok, akkor is, ha nem tudom, mi jön.

Mert együtt lenni a bizonytalanságban – az a legnagyobb biztonság.

„Az út nem ott ér véget, ahol nem látod a végét. Ott kezdődik.” – Márai Sándor

Nagyon sok sikert kívánok ebben a folyamatban minden érettségizőnek és minden szülőnek.