KÉK SZÍNNEL A BTESZ MUNKATÁRSAINAK SZÓLÓ TARTALMAKAT JELÖLTÜK!
Mentális egészség
ÉLETÜNK ÉS A STRESSZ III.
A stressz fajtái és a stresszor Miért reagál a szervezetünk ugyanúgy egy éhes oroszlán támadására, mint egy egyetemi vizsgára vagy egy munkahelyi prezentálásra? A szervezet elsődleges parancsa a túlélés. Ez az évmilliók során belénk kódolt elvárás sikeresnek bizonyult, hiszen itt vagyunk. A stressz kialakulásának idején azonban még nem voltak egyetemek, munkahelyi elvárások, forgalmi dugó vagy hidegháború. A veszély azonnali és váratlan volt, amire rögtön reagálni kellett. A lényeg a „veszély”. Sokszor úgy értékeljük (vagy a szervezet úgy értékeli), hogy egy-egy jelenségen az „életünk múlik”. Nem úgy ítéljük-e meg magunk is, hogy egy-egy vizsgának, munkahelyi napnak, vagy éppen tettünknek komoly következ-
12
ményei vannak, vagyis veszélyt jelentenek számunkra? Ezek a félig öntudatlan elvárások azután teret engednek annak, hogy a stressz eluralkodjon rajtunk, felpörgesse a szervezetünket, minket pedig feszült állapotba hozzon. (Ez természetesen fordítva is előfordulhat: „stresszhelyzetben” a szervezetünk válaszreakciója miatt kiválasztódnak a stresszhormonok, amik hatással vannak az érzelmeinkre és a gondolatainkra, ezért veszélyhelyzetben érezzük magunkat.) Egyébként ezzel nincs is semmi probléma! A stressz, amint arról a korábbi részben már volt szó, alapvetően azzal a céllal jött létre, hogy fokozza a szervezet teljesítőképességét. Ez bármilyen veszélyhelyzetben kapóra jöhet, legyen az egy vadállat támadása vagy egy vizsgahelyzet okozta izgalom.
