a város szívében

KÖZÖSSÉGI KERTEK a város szívében

Bár nem tagadom, sokat adott a társadalomnak a városiasodás, azonban egy dolgot azért sokaktól elvett. Méghozzá azt, hogy kertes házban nőjenek fel, azt, hogy saját maguk termeljék meg a zöldségeket és gyümölcsöket, vagy tartsanak állatokat a húsért, a tojásért, tejért cserébe.

Nem mondom, hogy erre vágyott volna mindenki, vagy, hogy ezek nélkül nem lehet felnőni, vagy ne lehetne leélni egy életet, hiszen én magam is a negyedik emeleten nőttem fel, és azóta is lakásban élek. Azonban a koronavírus járvány kezdete óta, amikor felértékelődött a személyes tér, a távolságtartás, illetve az orosz-ukrán háború miatti élelmiszerár-emelkedés sokunkban felmerült a gondolat, milyen jó volna, ha az alapélelmiszereket magunk is meg tudnánk termelni, vagy lenne egy hely, ahol a friss levegőn időzhet az ember. Nos, van egy jó hírem azok számára, akik városban, lakásban élnek. Egyre több zöld oázis létesül, ahol lehetőség nyílik a kertészkedésre, kortól és nemtől függetlenül, bárki számára. Ezek nagyrészt társasházak, panellakások között megbúvó parlagon hagyott, nem gondozott telkek, melyen a tulajdonos engedélyével takaros kis kertet hoznak létre.

Azonban nézzük meg közelebbről, mi is az a közösségi kert, és hogyan lehetünk részese ennek a Magyarországon viszonylag újnak számító kezdeményezésnek.

Kétféle közösségi kertet különböztetünk meg:

Az egyik, amely parcellákra van osztva, és a parcella általában bérleti díj fejében egyénileg művelhető Illetve a másik, ami közös megegyezésen alapul és a tagok együtt döntik el milyen módszerekkel, milyen zöldségeket/növényeket nevelgetnek. Mind a kettőnek van előnye és hátránya egyaránt, de az biztos, hogy a közösségi kert nem csupán a bio zöldségekről és a kertészkedés öröméről szól. Azon túl, hogy a településkép is javul, a nem használt területeken nem a gaz és a parlagfű uralkodik. A zöld környezet bizonyítottan stresszoldó hatású és fontos közösségépítő ereje van. A kertészkedés közös üggyé emelkedik, és ezáltal új kapcsolatokat teremt. Persze ne feledjük, hogy (szó szerint) vannak kézzel fogható gyümölcsei is ennek a tevékenységnek, hiszen a nap végén az ebédlőasztalra az általunk termesztett burgonyából készül a rakott krumpli és a húsleves zöldségeket sem kell már boltból megvásárolni.

A városi kertészkedés leginkább a szemléletváltásról szól. Arról, hogy megtanítson közösen gondoskodni a környezetünkről, ezáltal más területeken is környezettudatosságra és öngondoskodásra neveljen, továbbá megtanítson egy egyre kevésbé használt gyakorlatra, a másik ember munkájának megbecsülésére, elismerésére. Kattintson a kozossegikertek.hu weboldalra, és az itt található térkép segítségével könnyedén megtalálhatja az Ön lakóhelyéhez legközelebb eső kertet!

Huszár Eszter