A HELY, AHOL A BÖLCSIS ÉVEK VALÓBAN BOLDOGAN TELNEK
Sorsok 3-4. 5-6. 1-2. 16. GÓLYA POSTA ŐSZI LELTÁR
Szolgáltatásaink
Motiváció
Őszintén szólva
3 ÉRDEKESSÉG
AZ EZERARCÚ BURGONYÁRÓL
JELLEM- VAGY SZEMÉLYISÉGETIKA?
EGY NEMES LÉLEK VALLOMÁSAI
Szolgáltatásaink 17. 18. 19-20.
„DÓZSA LESZ GYÖRGY KIRÁLYUNK”
Egy történelmietlen kérdés jogosságáról
Sokan azt mondják, hogy egy történész feladata a múlt feltárása, és nem szabad olyan kérdésekkel foglalkoznia, hogy „mi lett volna, ha…?” Amint a címben idézett, méltán nagy sikerű és népszerű István, a király című rockopera is mutatja, a művészetet senki nem kéri számon, amikor alternatívát teremt a múltnak. De tehet-e ilyet egy történész? A múlt feltárása során óhatatlan, hogy megpróbáljunk más eseményeket is felvázolni azok helyett, amik végül megtörténtek. Hiszen mi értelme okokat keresni, ha nincsenek az eseményeknek alternatívái?
Vajon mi lett volna, ha a Római Birodalom nem bukik el 476-ban? Ha a görögök nem győznek Marathónnál, és így a perzsák bekebelezik a görög világot? Ha Szulejmán szultán meghal a mohácsi csata előtt, és így nem kerül sor a középkori magyar állam bukására? Ha a mongolok nem vonulnak ki 1242-ben, és a Magyar Királyság már a 13 században elbukik?
Vagy éppen Gorbacsov helyett egy keményvonalas kommunista vezető kerül a Szovjetunió élére, aki elfojtja a reformtörekvéseket, 1989-ben nem kerül sor rendszerváltásra, és ma egy talán még keményebb kommunista diktatúrában élünk, mint a Kádár-korszakban?
Sok-sok érdekes és jogos kérdés, amik mellé még számtalant fel lehet sorolni. Az ilyen kérdések feltevése közben érzem azt, hogy a jelenünk egyáltalán nem adott, és mennyire képlékeny a világ Véleményem szerint, éppen ezért nagyon érdekes szellemi kísérlet azon gondolkozni, hogy mi lett volna, ha máshogyan történik a múlt? Hiszen ez egyáltalán nem öncélú. Ugyanis arra késztet minket, hogy a saját döntéseinket is átgondoljuk, és a jövőnek különféle lehetőségeit mérlegelve hozhassunk döntéseket.
Hiszen, ha a múltban nem voltak lehetőségek, akkor a jövőben sincsenek, és a világ, mint egy hatalmas uralkodó, nem hagy számunkra lehetőséget arra, hogy döntéseket hozzunk. Természetesen vannak olyan jelenségek, amikre egyszeri emberként nem vagyunk hatással. Ilyen például a technikai fejlődés, az emberi tényezőtől független környezeti változások, a nagypolitika rezdülései vagy hatalmas döntései Ugyanakkor egyszeri emberként mégis van mozgásterünk, amint azt nem egy történelmi jelenség bebizonyította.
Nem volt mindegy például 1848-ban, hogy az ember a változások mellett vagy ellen emelt szót és harcolt, vagy a zsidóüldözések idején a zsidókkal ellenséges, őket segítő vagy semleges álláspontot képviselt. Ahogy az sem volt mindegy, hogy 1956-ban a forradalom vagy a hatalom mellé áll.
Nem csak egyéni és lelkiismereti kérdések ezek, hiszen sok ember közös akarata is képes változtatni az eseményeken Ha például hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a második világháborúban a náci hatalom korlátlan volt Európában, akkor gondoljunk arra, hogy a már 1940-ben német megszállás alá került Dániában – ami egy kis ország – az emberek összefogása képes volt megakadályozni a helyi zsidóság megsemmisítését.
Máskor egyetlen emberen is sokak élete múlhat. 1944 nyarán a németek által megszállt Magyarországon Horthy Miklós kormányzó leállította a budapesti zsidóság deportálását, emberek tízezreinek életét mentve meg. A németek nem tettek semmit. Úgy, hogy eközben javában zajlott a vidéki zsidóság elhurcolása, amihez nagyon sok magyar állampolgár közreműködésére volt szükség.
Szóval: meddig is terjed a történelmi és emberi felelősség?
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. október 15-én került sor arra a híres elfuserált kiugrási kísérletre, amelynek az volt a célja, hogy Magyarországot kiszakítsa a Német Birodalom érdekszférájából, annak érdekében, hogy menthessük a menthetőt. Ekkorra ugyanis már nyilvánvalóvá vált, hogy Hitler elveszíti a háborúját, és mindenki bukik, aki vele tart. Közismert, hogy a kísérlet nem járt sikerrel. A kormányzó lemondott, Szálasi Ferenc németbarát kormánya került hatalomra, Magyarország pedig, amelyik addig nem igazán találkozott a háború borzalmaival, az ezt követő fél évben elmondhatatlan emberi és anyagi károkat szenvedett, miközben a szovjetek és a nácik hadszíntérnek használták egy ideológiai és totális háborúban.
A következmények szintén közismertek: az ország kifosztása, tízezrek halála, nők tömeges megerőszakolása, százezrek elhurcolása kényszermunkára, szovjet megszállás, kommunista diktatúra kiépítése, a hagyományos társadalmi-gazdasági-politikai szervezet erőszakos szétverése, 1956-os forradalom, és lehetne folytatni a sort.
De ilyenkor kell feltenni a kérdést: mi lett volna, ha sikerül a kiugrás 1944-ben? Mindez amit felsoroltam nem következik be? Hiszen csak akkor van értelme alternatívát keresni, ha az valamilyen módon jobb, mint az, ami történt.
Sőt: mi lett volna, ha be se lépünk a háborúba?
Egyáltalán volt-e lehetőség arra, hogy ne lépjünk be? Szükségszerű volt a Szovjetunió megtámadása, a doni katasztrófa, a német megszállás, a magyarországi zsidóság deportálása és a szovjet tömbhöz való kényszerű csatlakozás?
A következő cikkben ezt a témát fogjuk körbejárni
Seres László
BELSŐ ERŐFORRÁSOK
A MINDENNAPOKHOZ
Nem mondok újat azzal, hogy mindannyiunknak szüksége van időnként a feltöltődésre. A mindennapok során lemerül az „aksi” ha túl sok a munka, sokfelé kell figyelni, sok az elvárás és kevés idő jut a pihenésre. Néha jó lenne csak úgy felcsatlakozni egy töltőre, ami energiával lát el minket.
A jó hír az, hogy mindannyian rendelkezünk az úgynevezett belső erőforrásokkal. Ezek a mi töltőink, amik az akkumulátort energiával látják el, amikor lemerül és ezek a mi dobbantóink, amikor nekifutunk, hogy átugorjuk az előttünk tornyosuló akadályokat. Nincs ember, akiben ne lenne erőforrás, és nincs ember, aki ne lenne képes hozzáférni.
Belső erőforrásaink egyik jó tulajdonsága, hogy mindig kéznél vannak. Bárhol, bármikor, bármilyen helyzetben legyünk képesek vagyunk erőt meríteni magunkból, hiszen ahol mi vagyunk, ott az erőforrásaink is jelen vannak A másik jó tulajdonságuk pedig az, hogy egyedül rajtunk múlik, használjuk-e őket és ha igen, akkor mikor és mire.
De mik ezek a belső erőforrások?
Nem kell nagy dolgokra gondolni. Belső erőforrásaink azok a tulajdonságok, amikre büszkék vagyunk és amik segítenek minket. Ezek szerzett, az élet során elsajátított jellemzőink, amelyek az élethez való hozzáállásunkat mutatják. Lehetünk kitartóak, kedvesek, gondoskodóak, jószívűek, odaadóak, rugalmasak, szorgalmasak és rendelkezhetünk még ezernyi hasznos tulajdonsággal. Belső erőforrásaink továbbá azok a képességeink is, amelyekkel azóta rendelkezünk, hogy megszülettünk. Valakinek jó a labdaérzéke, másnak a hallása, ismét másnak az ütemérzéke vagy magas az intelligenciája. Ezek is olyan erősségek, amikre támaszkodva megbirkózhatunk az élet kihívásaival.
Ezeken kívül vannak saját készségeink is. A készségek elsajátított jellemzők, amelyekkel azért rendelkezünk, mert megtanultuk őket. Ilyenek például a számolási, írásbeli és olvasási készségek, de tudhatunk kerékpározni, focizni, ismerjük a történelmet, tudunk logikusan gondolkozni, embertársainkkal megértetni magunkat és megérteni őket. Számtalan készségünk van tehát, amit elsajátítunk és folyamatosan gyakorlunk az életünk során.
Ezek olyan erőforrások, amik mindig a rendelkezésünkre állnak feltéve, ha tudunk róluk. Hiszen hiába van egy kamrányi aranyunk, ha nem tudjuk, hogy létezik, akkor nem tudjuk használni sem. Éppen ennyire fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, mik azok, amik a szolgálatunkra vannak és hogyan lehet ezeket tudatosítani Én azt tanácsolom, hogy a lehető legegyszerűbb módon vegyük számba őket, akár egy lista készítésével. Fontos, hogy fogalmazzuk meg őket és írjuk le, hiszen így kézzel foghatóvá tesszük és bármikor elővehetjük.
Hasznos és érdekes módszer az is, amikor egyegy szerettünket kérjük meg, hogy írjon rólunk jó tulajdonságokat! Saját példámból tudom, hogy megdöbbentő és rendkívül felemelő érzés szembesülni azzal, hogy mások milyen értékeket látnak bennünk Egy ilyen egyszerű módszer segítségével sokkal több tulajdonságot tudatosíthatunk magunkban, mint amire egyedül képesek vagyunk. Egy újabb erőforrásnak számít mindaz, amit már elértünk az életünkben: a teljesítményünk, az eredményeink, a sikereink. Minden, ami teljesítményhez köthető, minden, amiért erőfeszítést tettünk és minden, amivel nem rendelkezünk, hanem kivívtunk az életünkben, a sikereinket jelenti. S mivel ezeket valóban munkával, akár „vérrel és verejtékkel” értük el, méltán kelthetik bennünk a büszkeség érzését Vegyük számba eredményeinket, sikereinket, és írjunk róluk listát! Írjuk le és tegyük láthatóvá azokat a konkrét dolgokat, amik azt bizonyítják, hogy potensek, vagyis hatékonyak vagyunk. Minden egyes próba, amit kiálltunk, minden egyes lépés, amit megtettünk, hatékonyságunk és sikerességünk bizonyítéka, ami hátteret ad az újabb és újabb kihívások, feladatok megoldásához.
Sokszor annyira az előttünk álló feladatokra összpontosítunk, hogy már nem is emlékszünk arra, milyen nehézségekkel néztünk szembe az életünk során, és hány kihívást gyűrtünk le sikeresen Idézzük fel őket, éljük át újra a szerelmekkel való találkozásokat, a vizsgákra való felkészülés izgalmát és félelmét, a diadal örömét, a betűkkel való első harcokat, az első olvasott könyvet, azt a pillanatot, amikor először bicikliztünk valóban két keréken, kézbe vettük a diplománkat, megkaptuk az első autónk vagy lakásunk kulcsát, és megkaptuk az első fizetésünket.
Mindannyian százszámra rendelkezünk sikerekkel, még akkor is, ha nem vagyunk tudatában. Hiszen mi is a siker, az eredmény? Szerintem az, amit mi annak tartunk és akként kezelünk
Valamennyien rendelkezünk tehát belső erőforrásokkal, hiszen vannak tulajdonságaink, képességeink, készségeink és eredményeink. A különbség ember és ember között egyedül az lehet, hogy tudatában van ezeknek és használja őket, vagy öntudatlanul, ad hoc módon, véletlenszerűen találkozik velük.
Seres László
A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATA
Sok szót ejtettünk már a szomszédok együttélésének írott és íratlan szabályairól, de nem néztünk még körül az ingatlanokat körülvevő közeli környezetben. Mind a társasházak, mind a kertes házak esetében felmerülhetnek azok a kérdések, hogy a lakóépület melletti részek karbantartásáért ki a felelős. Bár a telekhatár általában könnyen megállapítható, a kerítésen, illetve társasházi bejárati ajtón túl is akadhatnak még kötelezettségeink.
Milyen kötelezettségeim vannak?
Az ingatlan előtti terület rendben tartása például a tulajdonos, illetve az ingatlan használójának kötelezettsége. Ebbe a körbe tartozik az ingatlan előtt lévő járda, valamint a járda és az úttest között lévő zöld rész, és ha van, akkor az árok is Ha az ingatlan előtt nincsen járda, akkor 1 méter szélességű sávban kell rendet tartani az ingatlan körül
A rend ebben az esetben azt jelenti, hogy el kell söpörni az adott területre került szennyeződéseket, tárgyakat, faleveleket, illetve téli időszakban el kell lapátolni a havat is. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet alapján nem szabad felsózni a belterületi járdákat, mert az károsítja a növényzetet, ezért akár bírságot is kiszabhatnak ránk.
A zöld területeken és árkokban el kell távolítani a gyomokat, különös tekintettel arra, hogy a parlagfű virágbimbójának kialakulását meg kell akadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartani.
A járda javítása azonban már a tulajdonos, tehát az önkormányzat vagy a közútkezelő feladata.
Faültetés és kivágás
Nem szabad elfelejtenünk, hogy attól, mert a közterületre vonatkozóan vannak kötelezettségeink, még nem lesznek automatikusan jogaink is. Bár a ház körüli zöld területen le kell nyírnunk a füvet és a gazt, de nem használhatjuk a területet sajátunkként, például nem ültethetünk oda akármit és a fák kivágásáról sem dönthetünk.
A fák, cserjék ültetése és metszése bejelentésköteles tevékenység, amit kizárólag a helyi önkormányzat tudtával lehet megtenni. A fák kivágására ennél is szigorúbb szabályok vonatkoznak. Még a nem közterületen lévő fa kivágását is be kell jelenteni, de a közterületen lévő fákat csak olyan elkerülhetetlen okból lehet kivágni, mely kertészeti szakvéleménnyel is alá van támasztva. A kivágáshoz külön kérelmet kell előterjeszteni, amit részletesen meg kell indokolni. A kérelmet a polgármesteri hivatalba kell beadni A kivágott fa helyére pótlási kötelezettség mellett másik fát kell ültetni, a helyi rendelet szerinti feltételek mellett Az engedély nélküli fakivágás, szabálysértési eljárást von maga után
Ha a közútkezelő a tulajdonos
Az önkormányzaton kívül lehet más tulajdonosa is egy közterületnek A közutakat kísérő zöldsávra ültetett fa és cserje a közút tartozékát képezi az 1988. évi I. törvény alapján. Sok településen keresztül megy országos közút, az ilyen közutat kísérő zöldsáv területére történő fa és cserje telepítése az út kezelőjének engedélye nélkül tilos.
Társasházak melletti kiskertek
Főleg társasházak esetében merül fel kérdésként, hogy szabad-e kertészkedni a bérház körüli területen. Első lépésként ki kell deríteni, hogy az adott földrészlet a társasház tulajdona-e vagy az önkormányzaté Ehhez a társasház alapító okiratát kell megnézni, amit a közös képviselőtől lehet elkérni, vagy a földhivatalból kell információt kérni az adott területre.
Ha az önkormányzat tulajdona a zöld rész, ahova a kertet álmodtuk, akkor engedélyt kell kérni erre a tevékenységre az önkormányzat környezetvédelemért vagy a település fejlesztéséért felelős részlegétől. Az engedély megszerzése után az elkészült kiskert körbekerítésének ötlete is felmerülhet, és bár ez jó ötletnek tűnhet a virágok megóvása érdekében, de ezt a szándékunkat ismét, külön be kell jelenteni az önkormányzatnak A kerítés magassága és anyaga ebből a szempontból nem fontos, az alacsony, házi készítésű kerítés sem kivétel.
Ha a leendő kert a társasház tulajdonában álló földön fekszik, akkor a lakóközösséggel kell megvitatnunk kertészeti és elkerítési terveinket.
Honnan tudhatom, hogy kié egy gondozatlan terület?
Amennyiben a házunk mellett van egy olyan terület, amit senki sem gondoz, de nem is a mi feladatunk a rendezése, akkor érdemes a földhivatalból tulajdoni lapot kérni, ami évente 2 alkalommal ügyfélkapun keresztül díjmentes, illetve szükségünk lehet térképmásolatra is, melynek díja ügyfélkapun keresztül 3.000.- Ft. Ezek alapján tudhatjuk meg, hogy egy adott területnek ki a tulajdonosa, akit felszólíthatunk a tulajdona rendezésére
Összegzés
Végezetül pedig fontos szem előtt tartani, hogy az előzőekben ismertetett szabályok keret jelleggel rendezik ezeket a jogviszonyokat, de a törvény felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy saját hatáskörben döntsenek bizonyos feladatok megszervezéséről. Ezért minden esetben érdemes a város honlapján körülnézni, vagy személyesen érdeklődni a közterület-hasznosítással kapcsolatos szabályokról és kötelezettségekről.
Bodnárné dr. Pozsonyi Éva jogász - BTESZ
SZENVEDÉLYBETEGEKET
TÁMOGATÓ TAPASZTALATI SEGÍTŐK AZ ÚJ ESÉLY KÖZPONTBAN
Még kevésbé közismert, hogy a váci Új Esély Központban úgynevezett tapasztalati segítők is készen állnak a nyitott, érdeklődő, gyógyulni igyekvő szenvedélybetegek fogadására, az egyikük Kolláth István, aki a drogproblémákkal küzdők mentora.
– Kérem, elsőként beszéljen arról, milyen függő élethelyzetből szabadult ki, hogy aztán tapasztalati segítővé váljon!
– Negyven éves vagyok, tizenkét évesen próbáltam ki a füvet először, 14 éves koromtól lettem napi használó ezzel kapcsolatban, aztán jöttek a diszkódrogok 15 - 16 évesen, 17 évesen kezdtem el heroinozni, intravénásan pedig olyan 23 évesen, az ezután következő több mint egy évtizedből viszont már sok minden kiesett a memóriámból, jóformán egész évekről van szó. Amikor rádöbbentem, hogy elérkeztem a „végem van” stádiumhoz, nos azután sok módon próbálkoztam szabadulni a függőségből, mondhatni, hogy rengeteg rehabon voltam, tizenhéten szám szerint, addiktológiától a pszichiátriáig. Amikor utoljára belevágtam, akkor már nem akartam leállni, úgy voltam vele, hogy már nem akarok, nem fogok kudarcot vallani, inkább meghalok. Úgy alakult, hogy a terápiám közben lesérültem egy biciklibalesetben, lett egy mélyvénás trombózisom, és így ha mindenáron szökni akartam volna, akkor sem tudtam volna kijönni. Magyarán és röviden kéretlen kegyelmet kaptam, és ugyan nem vagyok formálisan vallásos, de van hitem, napi imakapcsolatom az Istennel, tehát megsegített, megmentett az Úr, amihez persze az én munkám, elfogadásom és folyamatos önreflexióm is kellett és kell, mert ezzel viszont nem szabad leállni.
Most már több éve tiszta vagyok, de amúgy nem nagyon számolom, hogy hány napja, hete, hónapja, éve ennek, mivel úgy kicserélődött az életem, az emberi kapcsolatrendszerem, részben a hobbim, a szenvedélyem is, hogy már nincs a fókuszban az idő múlása. Ha már itt tartunk, megemlítem, hogy segítő sem a saját elhatározásomból lettem, hanem ideegyengetődött az utam, miután átadtam a vezetést a Mindenhatónak Minden napomért hálás vagyok, így azért is, hogy semmilyen betegséget, végzetes fertőzést nem kaptam meg ráadásként a függőség mellé, hiszen már nem kéne, hogy éljek huszonkét év használat után. Záró gondolatként talán még annyit, hogy én most el nem cserélném az életemet és semmit nem csinálnék máshogy, akkor nem az lennék, aki ma vagyok, akkor lehet, hogy nem tudnék hálás lenni az életért, amit sokáig természetesnek vettem, pedig egy felfoghatatlan ajándék. Vannak olyan pontok, dolgok, amikre nem vagyok büszke, sőt, de helyreraktam magamban, például az Istenkapcsolatban a múltam nem befolyásolja a jelenemet, nem rág, hogy én egy rossz ember vagyok, az Úr segít cipelni a terheimet –vázolta saját történetét István.
– A hobbi kapcsán részbeni változást említett, ezek szerint van, ami megmaradt a korábbi életéből?
– Ha már itt tartunk, fotós is vagyok, díjat is sikerült már nyernem, ebben tényleg nagyon megtaláltam magam már kamaszkorom óta, és bár tartottam tőle, hogy az új életemben nem jön meg újra az érzés, de megjött, tehát igen, a fényképezés, vagyis inkább a képalkotás az múlhatatlan szenvedélyem. Segítőként is azt tapasztalom, hogy szerencsésebbek azok a függők, akiknek volt és maradt valamilyen komoly hobbijuk, amiben újra örömüket lelhetik szabadulásuk után, illetve bármely későbbi életszakaszban is bárki találhat magának boldogságot adó kedvtelést. Ez egy fontos kiút lehet mindenféle bajból, nem csak a szerhasználatból.
– Gondolom, erre az Önhöz forduló sorstársak figyelmét is felhívja a segítő beszélgetések során!?
– Segítői szerepem alapvető gondolata, hogy a saját felépülésem, meg az én utam az az enyém, azt nem lehet másra ráhúzni, pláne nem erőszakosan, hiszen mindenki egyedi és megismételhetetlen. Oké, hogy vannak törvényszerűségek, meg folyamatok, meg nagyjából egyező dolgok, de mindenkinek megvan a saját útja. Arra is nagyon figyelek ezért, hogy ne én próbáljak célt adni, súgni a hozzám fordulóknak, hanem hogy olyan beszélgetéseink legyenek, hogy gondolkozzanak ők saját magukról, mert amúgy egy szenvedélybetegnek van sütnivalója, kreativitás és minden is van, és ezt mindenki értse nyugodtan az anyagbeszerzésre is akár Nekem is nehéz volt elhinnem, hogy megérdemlem a szabadulást, az új esélyt, és a bizonytalanságot csak fokozta, és bárkinél felerősítheti a kérdés, hogy na jó, lejöttem, de mi lesz ezután? Szóval egy húsz- vagy tíz- vagy akár öt évi napi szerhasználatból kijönni és meglátni tisztán a világot, az bizony egy nagy feladvány. Hiszen már nincs az, ami eddig kitöltötte az ember napjait 0 - 24-ben, ezután mindenkinek meg kell találnia magát, azt hogy amúgy ki is ő valójában, no meg hogy milyen új célokat találhat az életben. Nos, ennek a keresésnek a segítésére fókuszálnak itt a beszélgetések.
Kolláth István
– Említette azt a bizonyos „végem van” stádiumot, de kérem, hogy akkor ejtsünk szót a továbbiakról, pontosabban hát a megelőzőkről is!
– Úgy lehet mondani, hogy a függőségben az első szakasz a „buli van” életérzés, aztán jön a „baj van” felismerése, végül a „végem van” sokkja. Aki az elsőben van, ő biztos nem jön be ilyen helyre beszélgetni, segítséget kérni, ez a tagadás és a vérig sértődés kora is egyben, ha valaki figyelmezteti az embert, hogy mintha lejtőre került volna. A baj van stádiumban már jönnek a pszichés tünetek, hangulatingadozások, depresszió, bio-pszicho-szocio leépülés, esetleg időnkénti fizikai fájdalmakkal együtt, illetve elkezd végletesen megromlani egy-két-több-sok emberi kapcsolat a titkolózások, hazugságok, balhézások miatt, szégyenérzet is előjöhet és bűntudat, ami a végén van, az pedig már a teljes kilátástalanság, a reménytelenség, akkor meg már azért nem akar leállni az ember, vagy már szuicid gondolatok is kísérthetnek. Ám még ekkor is jöhet olyan lelki hatás, ami ki- illetve helyrebillenthet bárkit, dobhatnak mentőövet, azaz érkezhet külső emberi segítség, illetve ott van az isteni kegyelem, bár talán ezt kellene inkább az első helyen említenem a saját példám alapján
– Már szóba hozta az emberi, konkrétabban családi-baráti kapcsolatok megromlásának veszélyét is, itt adódik a kérdés, hogy vajon helyre lehet-e állítani ezeket később, már tisztán, van-e jóvátételi szándék, egyáltalán kell-e lennie?
– A függőség hosszú távú veszteségei sorában csak egy rész az egészség megromlása a különböző, akár végzetes fertőzésektől kezdve a májkárosodáson át az agyi leépülésig, pszichés gondokig, de nemcsak magunkat károsítjuk, hanem a környezetünkben élőket is, ezt maga a szenvedélybeteg észre sem veszi, fel sem fogja. Lejönni a szerről, azt még viszonylag könnyűnek is tudom mondani, de új emberi kapcsolatokat, új ént építeni már sokkal nehezebb, annál is inkább, hiszen a világ, a szűkebb környezet nem fog hasra esni, térdre borulni senki előtt, mert abbahagyta az önpusztítást, és ez teljesen érthető Hiszen a közvetlen családtagok, rokonok, barátok jobbára vétlen szenvedők ezekben a sorstörténetekben Tehát nem az a fontos igazán, hogy mások megbocsássanak, persze boldog érzés, ha így van, de inkább az a lényeg, hogy a gyógyult drogos meg tudjon bocsátani önmagának, hogy abban a korábbi életében mikre volt képes, hiszen az önvád is lebéklyózhat. Ha mondjuk családtagokról van szó, a legnagyobb jóvátétel, amit nyújtani lehet, hogy újra számíthatnak ránk, a múltat nem tudjuk megváltoztatni, de most újra itt tudunk lenni, újra részévé tudunk válni a családunknak. A magam példájából kiindulva el tudom mondani, hogy mi soha nem firtattuk az elmúlt években a múltat, persze szinte biztosra lehet venni, hogy előfordulhatnak afféle önkéntelen tesztelések, de ezt sem szabad zokon venni, hiszen jó szándékból, féltésből fakadhatnak leginkább.
– Már segítőként mennyire látja fertőzöttnek a világot a drogfogyasztás tekintetében?
– A világ, de még az ország, szűkebb pátriánk fertőzöttségének mértékébe sem nem látok bele, én inkább azt mondanám súlyosbodó problémának, hogy cserélődnek a drogok, dizájnerek, kristály, biofű, és hát az a kérdés, hogy ezzel mit lehet kezdeni. Ismertem olyan sorstársat, aki kristályozott, aztán leállt, majd két év tisztaság után kapott egy pszichózist és kiugrott az ablakon, mert hallucinált. Szóval már nem lehet tudni, hogy valójában mi van az újabb és újabb szerekben, van, ami több mint száz vegyületből áll Amikor én elkezdtem, akkor tudtam, hogy ha speedet veszek az az, ha hernyót, az az, az lsd lsd, a fű fű, az extasy extasy, most meg már semmit nem lehet tudni. Olyan szintű sóvárgást tudnak generálni az újdonságok, hogy az hihetetlen, miközben teljesen ismeretlen az összetétel.
– Nem hagyhatjuk ki a kérdést, hogy aki egyszer függő volt, az mindig veszélyeztetett marad?
– Vannak olyan terápiás módszerek, amelyek úgy állnak az emberhez, mint aki folyton beteg marad, az élet végéig tartó munka a tisztának maradás, jómagam több rehabilitációs modellt megtapasztalva nem tartom magamat betegnek, hanem karbantartom magam, de világos, hogy az, hogy tiszta vagyok, az nem jelenti azt, hogy akkor ez ennyi volt. Mindenesetre nem betegítem magam gondolattal sem. Szent se lettem, semmi nem lettem, nem azt mondom, hogy meggyógyultam vagy hogy beteg vagyok, hanem hogy foglalkozom magammal Jelenleg nem tudom elképzelni, hogy mi olyan történhetne, ami miatt azt mondanám, hogy én a régi életemet akarom.
Húsz év után amikor utoljára sóvárogtam, az talán egy-két éve volt, amikor szembe jött velem a volt dílerem, pár szót váltottunk, persze inger volt már a hangja, a mozgása, mindenféle gesztikulációja, elindultunk együtt és akkor nem bíztam magamban, hanem meg kellett küzdenem a bennem lakozó démonommal, azt meg kell szelídíteni. A drogos és a megszabadult lét közötti változás kapcsán most az a hasonlítás jut eszembe, hogy úgy tanulunk meg élni, hogy levegőt veszünk, de ha most hirtelen be kéne menni a tengerbe vagy az óceánba, és kopoltyút kéne növesztenünk, úgy élnünk, ahogy eddig nem éltünk, mégis megérné. Mert az élet, a világ tud nehéz lenni, igazságtalan lenni, meg mit tudom én, viszont a lényeg, hogy bennünk milyen világ él
– Végül egy abszolút technikai kérdés: mikor fordulhatnak Önhöz és más tapasztalati segítő kollégáihoz az érdeklődők itt, a váci Új Esély Központban?
– Maga az intézmény mindennap reggel 7-től este fél nyolcig van nyitva, egyik héten délelőttönként reggel 7-től 13-ig tudnak itt hozzám fordulni, a másikon 13.30-tól 19.30-ig, de a nyitvatartási időben természetesen mindig többen itt vagyunk a csapatból, illetve a kapcsolattartás fontos eszköze az intézményi telefon is.
Novella
GÓLYA POSTA
- Nézd már, nem is látszik semmi a hasán – bökött a terem végében álló nő felé az egyik
- Persze, hát ha tényleg terhes lenne, már látszania kellene – forgatta szemét a másik
- Fogadjunk, hogy nem is terhes... – vihogott zavartan az egyik. – Csak már szégyellték, hogy nem tudnak gyereket csinálni.
- Gondolod? Ki hazudik ilyet? Hát ezzel egyből lebukna, nem? – kételkedett a másik.
- Hát én le merem fogadni, hogy nem terhes. Biztos majd azt mondja, hogy "elvetélt", hogy majd mindenki őt sajnálja. – hergelte bele magát az egyik.
- Na majd csak várd ki, nem lesz itt semmiféle gyerek! - fröcsögött tovább.
Ribáry Zoltán
Vác Online
A lány végighallgatta a beszélgetést, szó nélkül ment ki a teremből, tért haza és kabátját le sem vetve papírért és tollért nyúlt, majd a konyhapulton a következő levelet írta:
„Kedves Bogyó!
Most még meg sem születtél, de én már alig várom, hogy találkozzunk és lássalak téged. Én leszek a nagynénéd. Tudod, nekem nem volt nagynéném, ezért nem igazán tudom, hogy hogy kell ezt csinálni. Nem jelent nekem sokat ez a szó, de arra gondoltam, hogy majd ketten megtöltjük tartalommal.
Úgy képzelem, hogy szuper jó barátok leszünk. Nekem majd néha kicsit okosabbnak kell lennem, mert hát mégis csak én vagyok a felnőtt, te meg a gyerek, még ha nem is így érezzük majd. Az érdekedben majd mondok felnőtt dolgokat. Például kezet mosunk evés előtt, akkor is, ha szerintem utána több értelme van, és nem eszünk túl sok csokit, de azért majd átgondoljuk, hogy mi a túl sok
Most még meg sem születtél, de már kíváncsi vagyok, hogy mi fog majd érdekelni téged Az állatkertbe akarsz majd menni, vagy a planetáriumba? Mindent megtanulok majd neked a dinókról, a balettről, a tengerről, és bármiről, amit szeretsz. És ha a matek érdekel majd, akkor... hát... keresünk valakit, aki tud válaszolni a kérdéseidre. Mutatok majd neked régi meséket, amiket szerettem és neked kicsit uncsik, te meg majd mutatsz nekem újakat, amikhez kicsit már túl öreg leszek. És ha majd lesznek más barátaid, kicsit szomorú leszek, de örülni fogok, hogy még sokkal több ember szeret téged. Remélem majd mesélsz arról, hogy velük miket csinálsz.
Most még meg sem születtél, de már várom, hogy hozzám fordulj segítségért, ha rosszul érzed magad, és én majd mindent megteszek a felvidításod érdekében. Ó, és Bogyó, ebben a világban sok a gonoszság és a butaság Erre sajnos muszáj, hogy előre figyelmeztesselek De Anyával és Apával mindent megteszünk, hogy megvédjünk téged, szóval ne félj! Most még meg sem születtél, de én már szeretlek!”
Bodnárné dr. Pozsonyi Éva
ŐSZI LELTÁR
Rendben van, hogy a külső nem sok belső nélkül, de vajon mi van belül? Ezt a kérdést Virginia Satir (pszichoterapeuta) családjának is időről-időre fel kellett tennie. Elmondása szerint volt egy hatalmas háromlábú kondér szülei farmján, amiben az év különböző időszakaiban más és más volt. Nyáron szappant főztek benne, máskor a trágyát tárolták ott a virághagymák számára, ősszel pedig abban főztek pörköltet az aratómunkásoknak. Tehát amikor használni szerették volna a szülei, két kérdéssel szembesültek: Mi van benne, illetve mennyire van tele?
Más összefüggésben, de mi is szembesülünk ezekkel a kérdésekkel, amikor önismereti munkát végzünk. Mi van bennünk? Mi van lelkünk legmélyén? Illetve mennyire vagyunk tele azzal? Szeretet, öröm, békesség remény tölt el, vagy inkább ezek ellentétei?
Ha még mélyebbre nézünk, akkor egy másik kérdés is felmerül: Ki vagyok én?
Szophoklész nagyszerű művében, az Antigonéban van egy elhíresült mondat, ami így szól: „Sok van mi csodálatos, de az embernél semmi sincs csodálatosabb.” Ez egy fontos igazság: minden ember Isten alkotása, csodája. De van Ratkó Józsefnek is egy Antigoné fordítása, amiben az előbbi mondat így olvasható: „Sok szörnyű csodafajzat van, s köztük az ember a legszörnyebb.” (Az eredeti görög szöveg – nyilván nem véletlenül –mindkét fordítást megengedi.)
Most akkor milyenek vagyunk? Csodák, vagy szörnyetegek? Merül fel a jogos kérdés Miközben e sorokat írom, eszembe jut az az időszak, amikor segélyeket osztottunk, illetve menekülteket szállítottunk a szomszédos háború kitörésekor. Abban az iszonyatos káoszban találkoztam csodálatos emberekkel és szörnyetegekkel is. Csodás és szörnyűséges dolgokkal is. Szóval, akkor milyenek vagyunk? A Biblia – amit én az élet használati utasításának hívok – válaszol életünk legfontosabb, legalapvetőbb kérdéseire, tehát ezen a területen is segítségünkre lesz.
Ehhez azonban „leltároznunk” kell. Dr. Gyökössy Endre (lelkipásztor, pszichológus) egyik művében a lelkünket egy bolthoz hasonlítja, amiben a kirakat (külső) mindig csodás, csilivili, tiszta, rendezett és látszólag minden a helyén van. De a pult alatt (belső) sok minden más is van: kosz, rendezetlenség és sok hiánycikk
A belső hiányt sokszor a külső felcicomázásával akarjuk orvosolni, csakhogy ez tévút. A lelkünk gyógyulása érdekében leltároznunk kell. Dávid azt kéri az egyik zsoltárban Istentől, hogy: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet!” (139. Zsoltár), magyarul arra kéri Istent, hogy együtt leltározzanak, együtt nézzenek be a szíve mélyére és mint, amikor takarítunk a lakásban: lesznek dolgok, amiket megtalálunk és a helyükre kerülnek (ápolatlan kapcsolatok), lesznek olyan dolgok, amiket ki kell dobnunk az életünkből, mert kárunkra vannak (függőségek, kártékony szenvedélyek) és lesznek olyanok is, amiket megtartunk, de kevésbé fontos helyet fognak kapni az életünkben, mert rájövünk a helyes prioritásra. Ezzel tehát kezdetét veszi ebben az önismereti munkában a gyógyulás, helyreállás.
Valódi önismeretre helyes istenismeretből lehet eljutni. Az a teremtmény, aki Alkotójától függetlenül akarja magát, életfeladatait, küldetését meghatározni, folyamatosan csalódni fog és hamis következtetésekre fog jutni önmagát, a környezetét és végső soron a világ működését illetően is.
Aki viszont felismeri Istenben az Ő személyes alkotóját, megismeri, mint megváltóját, az önmagát is helyesen fogja látni, értelmezni és értékelni Nem fogja sem túl-, sem alábecsülni önmagát
Identitása először gyógyul, helyreáll, majd megerősödik.
Isten gyermekének nem kell többé másnak mutatnia magát, mint aki, nem kell mások életét élnie, nem kell olyan következtetésre jutni, mint Woody Allennek, aki egyszer azt mondta, hogy „a legnagyobb tragédiám, hogy nem valaki másnak születtem.”
Istennel és önmagunkkal megbékülve rájövünk, hogy lehetünk önmagunk. Az, akinek Isten megálmodott, megtervezett minket. Rájövünk arra a lelket felszabadító igazságra, hogy nem szériatermékek vagyunk, nem baleset eredménye a születésünk (még akkor sem, ha szüleink esetleg nem terveztek minket, Isten viszont igen) Okkal, céllal, tervvel születtünk meg erre a világra
A Szentírás ezt mondja rólunk: „Mert az Ő alkotásai [remek(műv)ei] vagyunk Krisztus Jézusban.” Efézusi levél 2, 10/a (Vida fordítás). Az eredeti szövegben a „poéma” szó szerepel: költemény. Tehát Isten gyermeke, nem hiba, nem tévedés, hanem csoda, remekmű, Isten költeménye. Így tekints magadra és a másikra, és így bánj magaddal és a másik emberrel!
Valaminek az értékét az ára mutatja. Az ember áráról így beszél Isten Igéje: „Tartsátok szem előtt, hogy régen számotokra nem volt az életnek igazi értelme. Ezt az életmódot az őseitek hagyományozták rátok, de Isten kiszabadított benneteket ebből a céltalan életből. Ez azonban nagyon sokba került! Nem arany- vagy ezüstpénzzel fizetett értetek, amely elveszti az értékét, hanem Krisztus vérével, amely mindennél értékesebb. Ez a vér olyan, mint a hibátlan áldozati bárány vére ” Péter 1 levele 1, 18-19 (Egyszerű fordítás)
Nem tudunk nem értékesek lenni, bármit is tettünk magunkkal, vagy tettek mások velünk, viszont amikor tudatosodik bennünk, hogy Jézus életébe került a mi megváltásunk, onnantól kezdve kezdek az értékemnek megfelelően élni: vigyázattal, szeretettel és tisztelettel bánok magammal és a másikkal
Nem tudunk nem értékesek lenni, de sajnos sokan vannak, akik nincsenek értékük tudatában.
Olvastam egy több millió dolláros meteoritról, amit a tulajdonosa egy egyszerű kőnek nézett és arra használta, hogy a pajtájának az ajtaját kitámassza, amíg jött valaki, aki felvilágosította, hogy milyen kincs van a birtokában.
ANNAKA TULAJDONA
FINNUGOR NÉP
AKÖZELEBBI
EGYIDŐS TESTVÉR AFOSZFOR VEGYJELE
HÓEKERÉSZE!
HOSSZÚSÁG JELE
Szóval Isten kincse, őszi leltározásra hívlak: nézz be életed pultja alá teremtő Isteneddel és kérd, hogy segítsen rendet rakni, hogy életed minden területe megkaphassa az őt megillető helyét, hogy ha önmagadba nézel, hogy mi is van benned és mikkel vagy tele, akkor azok olyan dolgok legyenek, amik nem károsítanak, hanem az életet „életesebbé teszik.” (Gyökössy)
Floch Gábor Barnabás Missziós koordinátor
ÓKORINÉP
TÉVÉ!
OMÁNI AUTÓJEL
DÖREJHANGJA
MAGÁNHANGZÓPÁR 2 1 V
SUMÉRVÁROS
LENDÜLETJELE
FORDÍTOTT BETŰ
SZÉLESCSÍK MALÁJVÁROS
ELLENÁLLÁS JELE
EURÓPAIUNIÓ
IMRE,BECÉZVE
KAPACITÁS JELE AFELELLENTÉTE ASUGÁRJELE
ATÖMEGJELE
JOBBRATINO
UTCA, RÖVIDEN KÉTJEGYŰ BETŰ
Szolgáltatásaink
A HELY, AHOL A BÖLCSIS ÉVEK VALÓBAN BOLDOGAN TELNEK
A szülők számára aligha van annál nehezebb időszak, mint amikor gyermekeiket először bízzák a ngyszülőkön kívül másokra. Az elszakadás egyáltalán nem könnyű, ahogy a megfelelő bölcsi megtalálása sem, hiszen számos kérdés vetődhet fel ilyenkor bennük. A püspökladányi, erdőkertesi, szadai és ecseri Napsugár Baptista Bölcsiket pont azért hoztuk létre, hogy a szülők nyugodtan térhessenek vissza a munka világába anélkül, hogy azon gondolkodnának: vajon jó helyre került-e szemük fénye?
Nálunk a gyerkőcöket egy percig sem kerülgetni ám az unalom! Csoportjainkban garantált a jó hangulat: pillanatok alatt, felszabadultan szereznek új barátokat, miközben kollégáink könnyedén, játszva segítik majd képességeik fejlődését. Hiszen szakképzett nevelőink minden egyes nap azért dolgoznak, hogy a gyermekek koruknak megfelelően cseperedhessenek mind mentálisan, mind pedig fizikálisan.
Ennek érdekében nagy figyelmet fordítunk arra, hogy hozzájárulhassunk:
Tisztában vagyunk vele, hogy minden gyermek másfajta figyelmet igényel Pontosan emiatt az egyéni bánásmódban hiszünk és ehhez egy olyan színes és ingerekben gazdag környezetet igyekszünk megteremteni, amely a családias légkört még inkább biztosítja számukra.
Na, de mégis mivel is foglalkozunk a mindennapokban?
Hetente több alkalommal rendezünk színes és vidám irodalmi-anyanyelvi, ének-zenei, mozgásos és alkotó tevékenységeket a gyermekeknek, hogy mindenki megtalálhassa a maga kedvencét. A zenés programok során a bölcsisek pedig egy meghívott zenei foglalkozásvezetővel élvezhetik a dallamok varázsát. A legfontosabb azonban mindig a szabad játék marad, ahol a kicsik szabadon felfedezhetik a környezetüket.
Az általános tapasztalat a bölcsikkel kapcsolatban igen vegyes. De mi hisszük és valljuk, hogy az általunk képviselt játékos fejlesztésen, feltétel nélküli szereteten alapuló nevelés bizony meghozza gyümölcsét Számunkra nincs is nagyobb elismerés annál, mint mikor látjuk, hogy a gyermekek pityergés helyett bizony kacagva rohannak a bejáratunk felé.
Amennyiben az Ön környezetében is van olyan bölcsődeérett kisgyermek, akiknek a szülei éppen a megfelelő bölcsit keresik gyermekük számára, kérjük mutassa meg nekik a cikkünket, hátha szolgáltatásunkkal a segítségükre lehetünk! Hálásan köszönjük! beszédjük, mozgáskoordinációjuk, kognitív észlelésük, érzékelésük, figyelmük, szem-kéz koordinációjuk fejlődéséhez.
3 ÉRDEKESSÉG AZ EZERARCÚ BURGONYÁRÓL
Ön tudta, hogy a svábtök az nem más, mint a burgonya egyik első megnevezése? Ezenfelül számos érdekességet hoztunk még Önnek. Többek között cikkünkből megtudhatja, hogy néhány szem krumpli hogyan vezethetett egy letartóztatáshoz, illetve azt is, hogy Marie
Antoinette királyné milyen ékszerként viselte a burgonyavirágot.
1, Elnevezéseit tekintve a köznyelvben használatos kifejezésként megjelenik a krumpedli, krumpi, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, gruja, földialma, svábtök, földitök, vagy pityóka. Ön ezek közül melyiket használja?
2, A burgonyavirágot ruhák kiegészítőjeként és hajdíszítésre is használta az arisztokrácia XVI Lajos francia király öltözetének gomblyukaiba tett burgonyavirágot, míg felesége Marie Antoinette királyné fejdísze részeként viselte.
3, A magyarság – a többi néppel ellentétben – igencsak későn fogadta el a burgonyát, olyannyira, hogy egy forrás szerint Budán 2 prédikátort azért tartóztattak le, mert tarisznyájukban krumplit találtak. Azonban az 1800-as évektől II. József magyar király támogatásának köszönhetően rendkívül népszerű és közkedvelt étellé válhatott ez az alapanyag a hazánkban is!
Mára ebből az ezerarcú zöldségből készítünk salátákat, tepsis, rakott burgonyákat, használjuk főzéshez, sütéshez, raguk elkészítéséhez, krumplistésztákhoz, püré alapanyagként, chipsekhez és hasábburgonya készítéséhez is
A burgonya hazánkban rendkívül közkedvelt alapanyag, a KSH legfrissebb adatai szerint egy fő átlagos burgonyafogyasztása évente 27,3 kg! A széleskörű felhasználhatósága és népszerűsége miatt számtalan féle ételt és körettípust készít a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió (BTESZ) konyhája is! Rendelhet tőlünk magyaros burgonyalevest, csirkepörköltet főtt burgonyával, rántott sertésszeletet forgatott burgonyával, sült csirkecombot burgonyapürével, brassói aprópecsenyét tepsis burgonyával, babos csülökragut forgatott burgonyával, sertésvagdaltat savanyú burgonyafőzelékkel, rántott halfilét burgonyapürével, sült tarját hagymás tört burgonyával. Mindezek mellett számtalan krumplis és más típusú finomságot talál még az étlapunkon.
JELLEM- VAGY SZEMÉLYISÉGETIKA?
Az elmúlt években Magyarországon is egyre sikeresebbé váltak a vezetői- és menedzsmenttechnikákat népszerűsítő könyvek. Ezekben arról olvashatunk, hogyan növelhetjük a hatékonyságunkat, milyen szokásokat érdemes beépítenünk ahhoz, hogy sikeressé válhassunk és milyen eszközökkel juthatunk előrébb akár a szakmai, akár a személyes életünkben. Nemrég éppen egy fiatal vezetővel folytatott beszélgetés során esett szó azokról a könyvekről, amelyek inspirálták. Azt mondta, hogy volt idő, amikor sok ilyen jellegű könyvet olvasott, azonban egy idő után azt érezte, ez nem elég. Mert ezeknek a könyveknek jó része a viselkedésről beszél és nem a jellemről. Arról írnak, hogyan érj el valamit, hogyan változtasd a viselkedésedet, nem arról, hogy milyen emberré válj.
Dr. Stephen Covey A Kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása című bestsellerét ugyanezzel a gondolattal nyitja. Elmondja, hogy a fájdalmas magánéleti és kapcsolati problémákra a felszínes sikerirodalom nem tud választ adni, ugyanis a tüneteket orvosolja, nem a valódi problémát. Ezzel szemben a jellemetika arról beszél, hogy a sikeres életnek vannak alapelvei, amelyeket belső jellemvonásunkká kell tennünk. Ezek például a tisztesség, a hűség, az alázat, a türelem vagy az igazságosság. De ide tartozik az aranyszabály is, hogy úgy bánjunk másokkal, ahogy szeretnénk, ha mások velünk bánnának.
Ha személyiségetikáról beszélünk, akkor technikákat, módszereket sajátítunk el, melyek közelebb vihetnek a céljainkhoz, de nem állják ki az idő próbáját. Gyors és könnyű megoldást ígérnek. A jellemetika, az értékalapú működés azonban belülről kifelé hat. Az egyén legbelső részét vizsgálja és ez komoly őszinteségre hív önmagunkkal szemben. Hajlandó vagyok változni, vagy azt várom el, hogy a környezetem változzon úgy, ahogy azt én jónak látom? Mik az értékeim? Ezek tényleg meghatározzák a viselkedésemet? Jelen vannak a mindennapjaimban? Szokásokká válnak?
A jellem ugyanis szokásaink összességét jelenti. Arisztotelész így mondta: „Azok vagyunk, amit rendszeresen teszünk. A kiválóság tehát nem tett, hanem szokás.” A jellemünk nem a kiemelkedő események során mutatkozik meg igazán, hanem a mindennapokban, apró döntéseinkben és a szokásainkban. Ez alapján fejleszteni is akkor tudjuk, ha a mindennapokban következetes döntéseket hozunk és egészséges szokásokat alakítunk ki Ezen szokások pedig az értékeinken kell, hogy alapuljanak Covey szerint ez úgy működhet, ha a tudás (mit és miért teszünk), a készség (a cselekvés hogyanja) és a vágy (az akarat arra nézve, hogy megtegyünk valamit) hármasa egyszerre van jelen. A szokások biztosítják azt, hogy valóban eredményessé válhassunk. Ez pedig nem egy egyszerű és gyors folyamat, de talán ebben is van az értéke. Thomas Pain szavait idézve: „Amit túl könnyen szerzünk, azt nem is becsüljük meg igazán. Csak annak van értéke, ami drága. A Gondviselés tudja, milyen árat kell szabnia annak, amit kínál.”
Hegyesi Zita
Forrás: Dr. Stephen R. Covey: A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása
EGY NEMES LÉLEK VALLOMÁSAI
A BTESZ tele van meglepetésekkel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy legnagyobb örömömre sorra derül fény kollégáink eddig rejtett tehetségeire. Nem volt ez másként Veress Zitánál sem, akit –amikor meghallottam, hogy csodás verseket ír - el is csíptem egy interjúra. Beszélgetésünk során szó esett a Barlang nélküli ember című verseskötetéről, példaképeiről, na és persze jövőbeli terveiről is.
Mikor és hogyan kezdődött az irodalom/versek iránti szereteted?
Nálam ez nem kezdődött, inkább mindig is volt. Imádtam a meséket, a mai napig szeretem őket. Írtam is, de már a “komoly“ nagy lányos képbe nem illett bele, így hát nem foglalkoztam vele kb. 20-25 évig. Majd az anyukám halálának évfordulójára akartam néhány eredeti sort, amit máshol nem lehet olvasni, ezért saját magam írtam meg.
Azóta folyamatosan alkotok.
Mely költők vagy irodalmi művek hatottak rád leginkább? Van olyan szerző, akit példaképednek tekintesz?
Költők közül Radnóti az örök kedvenc, írók közül nincs, mivel mindenevő vagyok. Ha mindenképp neveket kellene mondani, akkor Lőrincz L. Lászlót, alias Leslie L. Lawrence-t, Robert Merle-t, és újabban Balogh Zoltánt említeném meg
Hogy látod a költészet szerepét a mai társadalomban?
Röviden és velősen mostohának. Pedig beleillik a rohanó világba, hiszen gyorsan át lehet futni őket, egy versre elég 5-10 perc szabadidő is, akár a buszon, munkába menet
Sokat emlegetem azt is, hogy aki a zenét szereti az a verseket is, hiszen minden sláger, egy tartalmas, vagy frappáns, esetleg poénos vers is egyben
Mit gondolsz, miért fontos, hogy az emberek verset olvassanak?
A versek elgondolkodtatnak, segítenek megérteni mások érzéseit Rájövünk, hogy mások is ugyanazokat a dolgokat érzik Ha megértjük mások érzéseit, jobb emberként tudunk hozzájuk állni, jobb emberként tudunk bánni velük.
Jelenleg a BTESZ debreceni Csupaszív Közösségénél dolgozol terápiás munkatársként. A munkád mennyiben befolyásolja a költészetedet?
Hallottam már, hogy sokszor szomorú verseket írok, ennek egyik oka a munkám, hiszen sok keserű emberi sorsot látok, fogyatékossággal élő emberek, és családjuk keserű sorsát.
Sokan azt mondják, hogy a költészet is lehet egyfajta terápia az emberek számára. Te mit gondolsz erről?
Aki közelről ismer engem, az tudja rólam, hogy van egy típusú fekete humorom. Az előbbi kérdést egyszer már egy ismerősöm feltette nekem, neki azt válaszoltam: ha nekem nem lenne az írás, akkor innék helyette. Ez talán mégis jobb.
Forrás: Marsbook.hu
Márciusban megnyerted a Marsbook Kiadó „Fényvesztve” verspályázatát. Milyen érzés volt, mikor megtudtad, hogy te írtad a nyertes művet?
Őszintén szólva megdöbbentő volt, én nem hittem ennyire magamban.
A pályázat győzteseként lehetőséget kaptál arra, hogy kiadhass egy komplett verseskötetet. Milyen érzések/események hatottak rád leginkább a Barlang nélküli ember verseinek megírása során?
Ez a kötet igazából már készen volt, csak témakörökbe kellett őket rendeznem. Minden versnek külön története van, a munkafolyamat során felidézni a körülményeket, amelyek közepette íródtak, olyan volt, mint egy visszatekintés az eddigi életemre Ja, és elszégyelltem magam a helyesírásom miatt.
Van olyan vers a kötetben, ami különösen fontos számodra, és ha igen, miért?
Erről nem szívesen beszélek, de van egy társadalmi-politikai vers, amely az abortuszról szól, és nekem van három gyerekem, plusz nő vagyok. A szívhang törvény meghozatalának idején láttam egy műsort, ahol három megbecsült, nagymúltú riporter értekezett erről a törvényről, a nőkről, az anyákról. Mindhárman férfiak Az abortuszról való véleményektől függetlenül, mint nő, mint anya, egyszerűen ez engem leforrázott
Mit éreztél akkor, amikor először megláttad az elkészült versesköteted?
A millió hiba miatti kétségbeesést. Tartalmi, logikai, felépítésbeli hibákat találtam. Van hová fejlődni.
Milyen visszajelzéseket kaptál eddig az olvasóktól a "Barlang nélküli ember" kapcsán? Volt-e olyan visszajelzés, ami különösen megérintett vagy inspirált téged?
Sokan megkerestek és gratuláltak. Egy kedves régi ismerősöm, akiről rég halottam, csak annyit írt: „Ez egy erős kötet.” Amikor olvastam, elhittem neki.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Szeretnél megjelentetni újabb versesköteteket, vagy esetleg más műfajokban is kipróbálnád magad?
Folyamatosan dolgozom versekkel és prózával is, állandóan pályázom is, bár volt pályázat, amelyikről kizártak, de ez csak rövid ideig tört le. Jövőre szeretnék kiadni egy novelláskötetet, most már nyomtatva
Ez a cél, a többi majd kiderül
Zita verseskötetét ebook formátumban a Marsbook.hu oldalon vásárolhatjátok majd meg.
Boldog-Honti Orsolya
ÉRTÉKES ONLINE TARTALMAINK:
HA EGY KIS LELKI
FELTÖLTŐDÉSRE VÁGYIK, KERESSE FEL AZ ALÁBBI HONLAPOT: btesz.hu/elo-uzenet
IMPRESSZUM:
BOLDOG-HONTI ORSOLYA - FŐSZERKESZTŐ
BURAI-BÉKÉSI MÓNIKA – GRAFIKUS, MARKETING MENEDZSER BENEDEK DÁVID - MARKETINGVEZETŐ
BIHARI ANIKÓ - MARKETING MENEDZSER
BODNÁRNÉ DR. POZSONYI ÉVA - JOGÁSZ
HEGYESI ZITA - HITÉLETI IGAZGATÓHELYETTES
SERES LÁSZLÓ - TÖRTÉNELEMTANÁR
SZÉCHENYI NYOMTATVÁNY ÜZLETHÁZ - NYOMDA
BAPTISTA TEVÉKENY SZERETET MISSZIÓ - FELELŐS KIADÓ
