Hová és mennyiért költöztek a magyarok a járvány idején?

A PANDÉMIA ELSŐ ÉVÉBEN PEST MEGYÉBE ÉS A DUNÁNTÚLRA KÖLTÖZTEK A LEGTÖBBEN, UTÓBBI TÁJEGYSÉGEN BELÜL VESZPRÉM ÉS SOMOGY MEGYE VOLT A LEGNÉPSZERŰBB CÉLPONT, AMI EGYÉRTELMŰEN A BALATON KÖZELSÉGÉNEK KÖSZÖNHETŐ. A MAGYAR TENGER MELLETT A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ ÉS A KÖZSÉGEK IS EGYRE TÖBB KÖLTÖZŐT VONZANAK, UGYANAKKOR A JÁRVÁNY A FŐVÁROSI INGATLANÁRAKAT IS ALAPOSAN ÁTRENDEZTE, BIZONYOS HELYEKEN ALULRÓL SÚROLVA A HÁROMMILLIÓ FORINTOS NÉGYZETMÉTERÁRAT.

A koronavírus 2020-as márciusi begyűrűzése rövid időre befagyasztotta az ingatlanpiacot, ám valódi válsághelyzetet nem eredményezett. Tavaly újabb lendületet kapott a piac, javarészt az állami ösztönzők hatására, a Zöld Otthon Program 2021. őszi bevezetése pedig berobbantotta az új lakások piacát is.

Egyre többen költöznek községekbe

Hazánkban a népességmozgás mértéke 2014 óta folyamatosan emelkedett, a koronavírus ezt a trendet viszont megfordította. A 2020-as évben 7%-kal kevesebben költöztek másik településre, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint. Budapestet ilyen szempontból máshogy érintette a világjárvány: 2020-ban már ötödik éve többen költöztek el a fővárosból, mint ahányan beköltöztek.

A 2020-as év negatív rekordot hozott a főváros történetében: 16 éve nem költöztek el ilyen sokan Budapestről, mint a pandémia első évében. A vidéki nagyvárosok adatai is hasonló képet mutatnak, ugyanakkor a községek népszerűsége ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években: közel annyian költöztek falvakba, mint a 2004-es rekordév idején.

Pest megye volt a legnépszerűbb a költözők körében 2020-ban, ezt követte a Dunántúl. Utóbbin belül Veszprém és Somogy megye voltak a legvonzóbbak, aminek hátterében egyértelműen a Balaton közelsége áll. Érdekes, hogy a dunántúli megyék lakosságszám-növekedése a Budapestről és Pest megyéből elköltözőknek köszönhető, míg Pest megyébe főleg a fővárosból költöznek.

A fővárosi ingatlant vásárlók körében Angyalföld volt a legnépszerűbb, amit szorosan követett Zugló, majd Újbuda. Az érdeklődők 18, 17, illetve 16%-a kereste ezeket a kerületeket tavaly. A XIV. kerületben nőtt az érdeklődők száma a legnagyobb arányban, két százalékponttal.

A budai és a külvárosi kerületek iránt is nőtt az érdeklődés az egy évvel azelőttihez képest, míg a belvárosi kerületek veszítettek népszerűségükből a turisták elmaradása miatt. A leggyengébb keresletet Csepelen és Soroksáron tapasztalhatták a piaci résztvevők, arányaiban pedig a II. kerület népszerűsége csökkent a legnagyobb mértékben, amihez köze lehet a megugrott áraknak is.

Drágaságaink

Somogy a legdrágább megyénk, itt 457 ezer forint/m²-es átlagáron lehetett lakóingatlanhoz jutni tavaly, míg a legolcsóbban Nógrád megyében vásárolhattunk lakást, átlagosan 137 ezer forint/m²-es áron. A vidéki nagyvárosok közül Salgótarján volt a legolcsóbb, ugyanakkor a nógrádi megyeszékhelyen drágultak a legnagyobb ütemben a lakásárak, 32%-kal.

A legdrágább vidéki nagyvárosnak Debrecen bizonyult 2021-ben, 488 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, itt a drágulás mindössze a salgótarjáni fele volt, 15%-os. Debrecent Székesfehérvár és Győr követi a listán, mindkét városban meghaladta a 450 ezer forintot az átlagos négyzetméterár.

A budapesti kerületek közül a legdrágább az V. volt tavaly, 1,014 millió forintos átlagos négyzetméterárral, itt érdemes megjegyezni, hogy 2021-ben lépte át először az átlagár az egymillió forintos határt. A V. kerületet az I. kerület követi 900 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, majd következik a II., a XII. és a VI. kerület, mindhárom kerületben 800 ezer forintnál magasabb átlagárakkal találkoztak a vevők.

Az I. kerületben drágultak a legnagyobb mértékben az ingatlanok tavaly, 17%-kal. Pest külvárosi kerületei alig maradnak el ettől a mértéktől: a XVIII., XIX., XVI., XVII. és IV. kerület átlagárai 12–14%-kal drágultak 2021-ben.

A legmenőbb utcák és városrészek

Ami a legdrágább városrészeket és utcákat illeti, az országos rekordot 2020-ban a budapesti II. kerületi Vérhalom tartotta, átlagosan kétmillió forintos négyzetméterárral. Második lett a 2019-es listavezető, az V. kerületi Vörösmarty tér, 1,4 millió forinttal.

A szintén lipótvárosi Dorottya utca fért fel a dobogó harmadik fokára, ahol átlagosan 1,38 millió forintot kellett fizetni egy négyzetméterért. A legalacsonyabb árat a fővárosban a XXIII. kerületi Külső Vörösmarty utcában kérték az ingatlanokért, ott átlagosan 220 ezer forintba került egy négyzetméter.

A vidéki városok és városrészek árrekordját a Győr-MosonSopron megyei Zsira és a fonyódi Fürdő utca vezeti, mindkét helyen átlagosan 1,08 millió forintot fizettek a vevők egy négyzetméterért. A legolcsóbb a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rudabánya Árpád utcája és a Bács-Kiskun megyei

Forrás: pixabay.com

Borota volt, mindkét településen átlagosan 21 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért 2020-ban. Míg 2019-ben csak nyolcvanszoros különbség volt a legolcsóbb és legdrágább helyszíneken eladott ingatlanok áraiban, ez 2020ban már közel százszorosra nőtt.

A 2021-es rekorder pedig a Bazilika melletti Szent István tér lett, ahol átlagosan 2,975 millió forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, vagyis egy év alatt kettőről hárommillió forintra nőtt a rekord-négyzetméterár a fővárosban.

Ezt követte az I. kerületi Szentháromság tér 2,8 millió forinttal, majd a III. kerületi Királylaki lejtő 2,75 millió forinttal. A lista végén a 10 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárral rendelkező települések találhatók, többek között a Békés megyei Kevermes, a Bács-Kiskun megyei Szeremle vagy a Csongrád-Csanád megyei Fábiánsebestyén.

Árak a lakótelepeken

A pandémia első évében a panellakások forgalma csökkent a legkisebb mértékben a használt lakások piacán. Míg 2020-ban csupán 4%-kal nőtt ezen lakások átlagos négyzetméterára, addig tavaly már 12%-os növekedést tapasztalhattak a vásárlók – derült ki az OTP Lakóingatlan Értéktérképéből. Míg 2020-ban 339 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig tavaly az eladott lakótelepi lakások országos átlagára már meghaladta a 380 ezer forint/m²-t, míg Budapesten az 550 ezer forint/m²-t. Az előző évekhez hasonlóan 2021 első három negyedévében is Budapesten, a IX. és XI. kerületben találkozhattunk a legmagasabb, 620–640 ezer forintos átlagos eladási árakkal. A főváros legolcsóbbnak számító XXI. és XVIII. kerületében az átlagos négyzetméterár 460–480 ezer forint körül mozgott. A megyeszékhelyek közül Debrecenben lehetett legdrágábban panellakáshoz jutni, ott 441 ezer forintos átlagos négyzetméterárral lehetett számolni tavaly év végén. A panellakások piacán is Salgótarján vezeti a legolcsóbb városok listáját, ott átlagosan 162 ezer forintos négyzetméteráron lehetett panellakást venni. Láthatjuk, hogy a legdrágább és legolcsóbb megyeszékhelyek között háromszoros a szorzó a panellakások átlagos négyzetméterárait tekintve, Budapesten belül ez az arány jóval alacsonyabb, körülbelül 40%-os.