Építőanyagárak az egekben – A jelenség okai és következményei

Forrás: Pixabay

ÉPÍTŐANYAGÁRAK AZ EGEKBEN

A jelenség okai és következményei

SZINTE VALAMENNYI ÉPÍTŐANYAG JELENTŐSEN DRÁGULT TAVALY, EGYES TERMÉKKATEGÓRIÁK ÁRA AKÁR TÖBBSZÖRÖSÉRE IS EMELKEDETT, AMI FOLYAMATOSAN CSÚSZÓ HATÁRIDŐKET, BEFEJEZETLEN ÉPÍTKEZÉSEKET ÉS ELSZÁMOLÁSI VITÁKAT GENERÁL AZ ÉPÍTTETŐK ÉS A KIVITELEZŐK KÖZÖTT. A DRÁGULÁST A KORONAVÍRUS MIATT MEGVÁLTOZOTT LAKOSSÁGI PREFERENCIÁK, AZ ÉPÍTŐIPARBAN TAPASZTALT MUNKAERŐHIÁNY, AZ ELLÁTÁSI LÁNC GLOBÁLIS NEHÉZSÉGEI ÉS A MAGYAR SAJÁTOSSÁGOK EGYÜTTESE OKOZZA.

Az építőipari termelés egy hosszabb, stagnáló időszak után tavaly augusztusban már jelentős élénkülést mutatott: a KSH 10,2%-kal mért nagyobb építőipari termelést, mint egy évvel korábban. Az épületek építése ekkor 16,3%kal volt drágább az egy évvel korábbinál, egyes alapanyagok pedig soha nem látott mértékben drágultak. Például az OSB lapok 60%-kal kerültek többe tavaly októberben, mint egy évvel korábban, de közel ugyanilyen mértékben drágultak a vasanyagok, és a műanyag-alapanyagokért is sokkal többet kellett fizetni.

A fogyasztóvédelem tavaly nyártól kezdődően kiterjedt vizsgálat keretében vizsgálta az építőipari kereskedelmi egységek – például barkácsáruházak, tüzépek – gyakorlatait. Azt találták, hogy az üzletek 74%-ában emelkedtek az árak, és harmadukban volt készlethiány. A termékek széles köre került 80–120%-kal többe a korábbinál. Egyes helyszíneken és építőanyagoknál előfordult 130–160%-ot meghaladó mértékű növekedés is, ezek egy részénél szándékos túlárazás és készletvisszatartás sejthető, ami ellen a hatóságok megtették a megfelelő lépéseket.

Tavaly március és augusztus között az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint a legnagyobb áremelkedések azoknál a termékeknél jelentkeztek, ahol alapvetően importra szorul a magyar építési piac: a fa, az acél, a réz és az alumínium, valamint a vegyipari alapanyagú termékek ára nőtt drasztikusan, 50 vagy akár 100%-kal is.

Globálisan jelentkezik az építőanyag-hiány

Globálisan szemlélve a folyamatokat, hónapok óta hiány mutatkozik az építőanyagokból, aminek oka a koronavírus miatti nehézségek a termelői és a logisztikai szektorban. Az ellátási lánc akadozásának következményeként az építőanyagok árai elkezdtek emelkedni. A Drewry World Container Indexe szerint egy 40 lábas konténer költsége a fő útvonalakon 10 ezer dollárra emelkedett, míg a járvány előtt 1500 dollár körül volt.

Ehhez a jelentős mértékű költségnövekedéshez hozzájárult az is, hogy 2021. március közepén beszorult a világ egyik legnagyobb tengeri konténerszállító hajója, az Ever Given a Szuezi-csatornába, néhány nap alatt több száz hajó elől zárva el a továbbhaladás lehetőségét. A világkereskedelem közel 12%-a halad át a Szuezi-csatornán évente, ami naponta 50 hajót és három–kilencmilliárd dollár értékű rakományt jelent.

A forgalom akadályozása rengeteg problémát okozott az ellátási láncokban, kezdve onnan, hogy a csatorna elzáródása utáni néhány napban a szállítóhajók bérleti díja közel 50%-kal emelkedett. A heteken át tartó várakozás okozta költségek az összes érintett iparágba továbbgyűrűztek, így az építőiparba is, valamint jelentős alapanyaghiányt okoztak.

Megugró lakásfelújítási kedv

Az előbbiekben említett okok mellett a lakásépítési kedv növekedése is hatást gyakorolt természetesen az árakra.

Forrás: Pixabay

Sok kárt okoznak a kontárok

A vendéglátáshoz hasonlóan az építőiparban is óriási a munkaerőhiány, a kereslet viszont jelentősen megugrott, így rengeteg helyen kénytelenek képzetlen, tapasztalatlan munkaerőt alkalmazni. Ennek meg is lett a következménye: megdöbbentően magas volt a kontármunka aránya az elmúlt évben hazánkban. A Mapei 2250 fő megkérdezésével történt, tavaly októberben publikált reprezentatív felmérése alapján a megelőző egy évben a lakosság 34%-át károsították meg az építőipari kontárok, vagyis a népesség harmadát érte kár építkezés vagy felújítás közben.

A felmérés szerint ennek egyenes következményeként a lakosság építőiparba vetett bizalma alacsony. A generálkivitelezőkkel a legelégedetlenebbek a megkérdezettek, az elérhető öt csillagból ők csak 2,89-et kaptak. A kontárok által okozott átlagos kárösszeg 750 320 forint volt országosan. A legmagasabb átlagos kárt KözépMagyarországon szenvedték el az emberek, közel egymillió forintot, ami a hárommillió forintos otthonfelújítási támogatás egyharmada.

Ugyanis a koronavírus miatt soha nem látott mértékben terjedt el hazánkban is a home office, ami miatt mindenkinek egyre nagyobb térre lett szüksége, az időről időre elrendelt karanténidőszakok ezt az igényt amúgy is tovább növelték.

A bezártság miatt az emberek egyre kevesebbet költöttek, így több pénzt tudtak megtakarítani, e két tényező együttese miatt pedig jelentősen megugrott a lakásépítési kedv. Az állami ösztönzők, vagyis a kedvezményes lakásépítési áfa, a CSOK-támogatások és a tavaly október elején indult zöld otthon program tovább erősítik a lakásépítési kedvet és a keresletet is az építőanyagok iránt, ami újabb drágulást vetít előre.

Személyi problémák a szállítmányozásban

Az áremelkedésekre közvetett hatást gyakorol az a tény is, hogy a fuvarozásban a gépkocsivezető-hiány egész Európát sújtja. A kontinensről közel 400 ezer kamionsofőr hiányzott tavaly októberben a Transport Intelligence kutatócsoport szerint. Leginkább az Egyesült Királyság szenved a helyzettől, ahol a sofőrhiány százezres nagyságrendű. A szigetországban a hiány egyik oka, hogy a kamionvezetők nyugdíjkorhatára 55 év, és élnek is a korai nyugdíj lehetőségével a szakmabeliek, a fiatalok pedig nem szívesen vállalják ezt a nehéz hivatást.

A hiány másik oka a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból. A briteknél akkora probléma a kamionsofőr-hiány, hogy tavaly év végén már egész konténerhajókat fordítottak vissza a kikötőkből, mivel nem voltak kamionok, amelyek elszállították volna a rajtuk lévő árut. Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, hiszen körülbelül 130 ezer sofőr dolgozik, akik közül a legtöbben a negyvenes–ötvenes korosztályba tartoznak, vagyis belátható időn belül nyugdíjba mennek. A fiatalok hozzáállása a szakmához nálunk is hasonló, mint külföldön: hiába a magasabb fizetés, a kamionos életforma nem népszerű a körükben, mert nehezen egyeztethető össze a családdal.

Mi várható?

Összességében a kedvezményes lakásépítési áfa bevezetésével és az állami támogatások kibővítésével új lendületet kaptak a lakásépítések, a szerződésállomány alapján az épületépítések alágazatban 2022-ben is növekedés várható. Ezt támasztja alá az is, hogy az ingatlan.com kínálatában 8100 új építésű lakóingatlan szerepelt tavaly október elején, ami 49%-os növekedést jelent éves összevetésben, ezeknek az átadása pedig a következő években várható.

A gazdasági növekedés szempontjából az építőipar húzóágazat lehet 2022-ben, amit a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplast tavaly októberi felmérése is igazol. A kutatás szerint egy éven belül a lakóingatlanok 20%-a, vagyis csaknem 820 ezer lakás újulhat meg. Ez a szám az előző negyedévhez képest 110 ezres, a tavalyi azonos időszakhoz képest 280 ezres növekedés, tehát éves összevetésben majdnem 35%-os emelkedést regisztráltak. Az állam lehetőségeihez mérten igyekszik gátat szabni az építőanyagok drágulásának. Tavaly bizonyos exporttermékekre kötelező regisztrációt írtak elő, például kavicsra, sóderre, kőre, bizonyos cementekre és habarcsokra. Az intézkedés célja, hogy csökkentsék az ország ezen termékekre vonatkozó importfüggőségét, és ösztönözzék a határokon belüli értékesítést, ezáltal pedig a lakosság kedvezőbb áron juthat hozzá a termékekhez.

Ezen felül 90%-os kiegészítő bányajáradék megfizetését írták elő bizonyos építőipari termékek extraprofitjára. Bár a harmadik negyedévben úgy tűnt, hogy az építőanyagok drágulása megáll, a magasabb infláció és az alapanyagárak ismételt növekedése további áremelkedést sejtet 2022-re. A magas árak gátat szabhatnak a piaci forrásból megvalósuló építkezéseknek, vagyis állami ösztönzőprogramok nélkül a lakosság nem tudja megfizetni a megemelkedett költségeket, így a nem támogatott lakásépítések és felújítások kisebb arányban tudnak megvalósulni. Éppen ezért az államnak érdemes volna meghosszabbítani az otthonfelújítási program határidejét, mert a megrendelők kapkodnak a támogatás kihasználása érdekében, ami tovább ösztönzi az áremelkedéseket.