Bethlen News 2016 Tárkány Művek különszám

2016. JÚLIUS 28.

S Á D A I K N KÜLÖ A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

v

vek ű M y n á k r Tá ban rság Házá a Magya

29-én s u i l ú j 2016.

1

Ne dőljünk be a bluetech blöffnek!

Beszélgetés varázslatos számokról, egy csodálatos feleségről és egyebekről

2

A

Tárkány Művek koncertezik július 29-én, péntek este a Magyarság Házában. Az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson ment keresztül a zenekar, így sokan a megszokottnál is nagyobb érdeklődéssel készülnek a bulira. Tárkány-Kovács Bálintot, a zenekar vezetőjét, névadóját és alapítóját kérdeztük.

– A zenekarról szóló híradásokban olvashattuk, hogy nemrégiben – „hét év, három nagylemez és egy Junior Prima díj után” – megújult a Tárkány Művek. Mi tette szükségessé a változtatást?

– Ez a hét év egy varázslatos szám, azt mondják ennyi idő alatt kicserélődnek a sejtjeink, megújul a bőrünk, a gyermekek növekedésében is vízválasztó a 7, 14, 21 év, egy zenekarnál sem lehet ez másképpen.

– Többek véleménye egybecseng abban a kijelentésben, hogy „a zenekar hangzásvilágának megváltozása leginkább a dob bekerülésének köszönhető”. Unalmassá vált dob nélkül játszani?

3

– Hát ezt nem mondanám. A dob valójában egy egész hangszercsalád, amely csodálatos új hangszínek, ritmusok, dinamikák stb. megjelenítését teszi lehetővé, ezért a zenekar megalakulása óta ez egy kérdőjel volt. Dobbal két éve kezdtünk dolgozni, egy Szörényi Leventével és Szvorák Katival közös projektünkön, ahol Levente fia, Örs dobolt.

Ez volt a puding próbája. Szegő Dáviddal, a dobosunkkal tavaly nyáron kezdtük a koncertezést, még a régi csapattal.

A készülőben lévő lemezen is már végig ő játszott, egy éve vettük föl az első dalokat. Szóval nem is olyan új a dob...

– Megmarad/megmaradt az együttes eredeti arca, amit valaki úgy jellemzett: a „Tárkány Művek a népzene, a dzsessz, a pop és a két világháború közötti sanzonok ötvözetéből alkotta meg a maga külön bejáratú, ám roppant vonzó világát”.

– Talán a két világháború közti hangulat az, ami kevésbé lesz érezhető, helyette erősödik a rock, a reggae, a ska, az alter vonal.

– Akik szerették a régi Tárkányt, vajon szeretni fogják az újat is?

– Remélem, én ezt az egészet egy érési folyamatnak élem meg, talán a közönség is.

– Azt talán nem mondhatni, hogy gyakran, de azért már megfordultak nagy fesztiválon is, mint amilyen például a VOLT. Mennyiben más egy ilyen helyen játszani?

4

– Azért, mert egy fesztiválon sok színpad van, attól még a zenekar ugyanúgy csak egy színpadon fog játszani, ami előtt ugyanolyan közönség lesz. Azért, mert az emberek keveset hallottak a Csíkszeredai Városnapokról, vagy a Double Rise fesztről, vagy a Tatai Pataráról, azért még ezek nagyon nagyszabású rendezvények, nagy színpadokkal, lelkesen érdeklődő, nagyszámú közönséggel. A „nagy fesztivál” kifejezés, azt hiszem, csak a média virtuális terében nagy. A tömegfesztivál jobban leírja ezeket. Hogy a legnagyobbat említsem, a Sziget, amelyre nekem még Diáksziget korában volt alkalmam járni, mára minden emberi léptékét elvesztette. Kapolcs, ahol szintén visszajárók vagyunk, meg tudta őrizni arányosságát. Ne dőljünk be annak a bluetech blöffnek, hogy minden a nézettség, a lájkok, a buzz!

– Rendben van, ne dőljünk be.

Tárkány-Kovács Bálint

„A népzenéből jövök, kortárs zenei közegben alkotok, keresem az arányokat egy aránytalan korban, a formákat egy formátlan világban, küzdök a műfajfasizmussal szemben.

Van két gyönyörű kisfiam és egy csodálatos feleségem.”

5

Tárkány-Kovács Bálint a zenekar alapítója és vezetője.

Cimbalom művészként a Fonó zenekar és a Csillagszemű Táncegyüttes zenekarának is tagja. Emellett zeneszerzőként is sikereket ért el a Soundweaving hanginstallációs projektjével és a Jazzy Dalversenyen elnyert legjobb hangszerelésért járó díjával. 2013-ban a Tárkány Művekkel Junior Prima díjat kapott.

Kész Petra a Vienna Konservatorium budapesti karán végzett, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója. Az Ihaj-Fuhun népzenei-jazz versenyen különdíjasa.

Szegő Dávid zenei tanulmányait a Bartók Béla Konzervatóriumban és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. Közreműködik számos zenekarban és kortárs színházi produkcióban, ezek közül néhány: Santa Diver Trió, Ágoston Béla formációi, MonKeys Trió, Tárkány Művek, Bélaműhely, Góbi Társulat, Andaxínház. Az Andaxínház zenészeiként az Ágoston-Szegő duó a legjobb zene díját kapta a 2012-es Nagybányai Atelier fesztiválon.

Bazsinka Mihály Hágában John Ruocco osztályában, 2013ban kapott BA diplomát jazz-szaxofon szakon. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-szaxofon tanszak végzős hallgatója. A 2016-ban alapított Bazsinka Mihály Quartet vezetője és több különböző stílust képviselő zenekar, és produkció tagja, résztvevője, mint például a Gourmand, Beats of Brass., Jó embert keresünk (Víg Színház) és a Tárkány Művek.

6

Móser Ádám játékának központi gondolata az improvizáció szabadsága. Francia, zsidó, argentin, balkáni hatások keverednek zenéjében kísérleti, kortárs, szabadzenei elemekkel. Ágoston Béla számtalan zenekarában megfordul, játszott Frank Londonnal, tagja a Dor zenekarnak. Részt vesz színházi, utcaszínházi produkciókban.

Arday Dániel többéves zenei tapasztalattal érkezett a zenekarba. Basszusgitár tanulmányai mellett szeretett bele a nagybőgő magával ragadó világába, és azóta minden idejét a hangszeren való játék elsajátításával tölti. Zenészként nagyon fontos számára a sokszínűség és a folyamatos új élmények, inspirációk. Szereti a kísérletező és formabontó megvalósításokat a zenében.

Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom Kész Petra – ének Szegő Dávid – dob Móser Ádám – harmonika, furulya, duda Bazsinka Mihály – szaxofon, klarinét Arday Dániel – nagybőgő

IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna | Fotó: Marcsek Áron

7

8