Bethlen News 2016 február

2016. FEBRUÁR, III. évfolyam, 2. szám • 17

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA Székelyek az első világháború harcterein Beszélgetés a nagyböjtről és a húsvétról Mit csinálnak a nyelvészek? | Gazdasági és nyelvi gyarapodás Pályázatok | Gyakornok tavasz | Nyári egyetem 1

2

w

Stéphane Courtois

A kommunizmus vétkei A kommunizmus megszámlálhatatlan sok bűnt követett el: [...] csakis az ember elleni vétkeket vettük számításba; ezek alkotják a rémuralom, mint jelenség lényegét. Sok közös van bennük, bár rendszere válogatja, hol milyen gyakorlat járja leginkább: kivégzés, különböző úton-módon – agyonlövés, akasztás, vízbe fojtás, agyonverés, bizonyos esetekben harci gáz, mérgezés vagy autóbaleset útján – halálra éheztetés – éhínség szándékos előidézése és/vagy élelemsegély elmulasztása – deportálás – ekkor (gyalogmenetben vagy marhavagonban való) szállítás közben vagy a lakó- és/vagy kényszermunkahelyen (kimerültség, betegség, éhezés, megfagyás miatt) egyaránt bekövetkezhet a halál. [...]

Kína – 65 millió halott, // Vietnam – 1 millió halott, // Észak-Korea – 2 millió halott, // Kambodzsa 2 millió halott, // Kelet-Európa 1 millió halott, // Latin-Amerika – 150 000 halott, // Afrika – 1,7 millió halott, // Afganisztán – 1,5 millió halott, // a nemzetközi kommunista mozgalom és hatalmon nem lévő kommunista pártok áldozatainak száma – körülbelül tízezer halott. Összesen megközelíti a százmillió halottat.

(Stéphane Courtois · Nicolas Werth · Jean-Louis Panné · Karel Bartošek · Jean-Louis Margolin · Andrzej Paczkowski: A kommunizmus fekete könyve /11-12. o. / Fordította: Benyhe János / Nagyvilág Kiadó, Budapest, 2000) IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna, Papp Szilamér Zsolt, dr. Rabec István, dr. Seres Zsuzsanna | Nyomda: Printing Solutions Bt.

3

Egy csepp irodalom

részlet

Tartalom 6 Székelyek az első világháború harcterein

14 Beszélgetés a nagyböjtről és a húsvétról 24 Mit csinálnak a nyelvészek?

32 A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 42 „Ifjúsági közösségek támogatása” pályázat

44 „Testvér-települési programok és együttműködések” pályázat

4

46

Új irányok az anyanyelvhasználati lehetőségek bővítésében

Gazdasági és nyelvi gyarapodás 52

Gyakornok tavasz

56

Intézménylátogatás

58

Kerekasztalbeszélgetés

59

Nyári egyetem

60

A hónap képe

62

A Magyarság Háza a közösségi oldalakon is!

5

Székelyek az első világháború harcterein

6

A vándorkiállítás témája az első világháború egy ritkán tárgyalt szeletét mutatja be tablókon, képek és levéltári dokumentumok alapján. A tárlat anyaga Budapest Főváros Levéltárából érkezett a Magyarság Házába, a kiállítás „gazdája” egyébként a Hargita Megyei Kulturális Központ.

A kiállításmegnyitón a gyergyóremetei Nagy József történész és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója osztotta meg gondolatait az érdeklődő közönséggel.

A tárlat március 2-áig látogatható.

7

8

9

10

11

12

13

14

15

Beszélgetés a nagyböjtről és a húsvétról

16

17

B

öjte Csaba, Pitti Katalin, Petrás Mária, Tátrai Zsuzsanna, Antal Vali beszélgettek Gáspár Monika vezetésével a nagyböjtről és a húsvétról február 9-én. A tartalmas eszmecserét Petrás Mária és Pitti Katalin előadásában néhány dal és vers színesítette.

18

19

20

21

22

23

24

Mit csinĂĄlnak a nyelvĂŠszek?

25

26

A

Í

gy szólt a kérdés, amivel középiskolás diákokat invitáltunk február 19-ére a Magyarság Házába.

Akik elfogadták a meghívást, azok nem csupán arra a kérdésre kaptak választ, hogy mit csinálnak a nyelvészek, hanem arra is, mit ne kérdezzenek a nyelvészektől, milyen sztereotípiák élnek a közvélekedésben a nyelvészekkel kapcsolatban. Ja, és persze még két kiváló nyelvésszel is megismerkedhettek, akik az Anyanyelv Nemzetközi Napja alkalmából a rendhagyó nyelvtanórát tartották: Vargha Fruzsina Sára és Rabec István.

A Szivárvány Baptista Gimnázium és Szakképző Iskola nyelvészet iránt érdeklődő csoportja már tudja, mit csinálnak a nyelvészek.

27

28

29

30

31

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Páskándi Géza A vigéc c. „zord bohózatával” emlékeztünk a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára február 25-én. A Bucz Hunor által rendezett darabot a Térszínház művészei adták elő.

32

33

34

P

áskándi Géza A vigéc című zord bóhózata nemzeti megmaradásunkról, hagyományaink, értékeink megőrzéséről szól. Az abszurdoid középpontjában egy család áll. Töredékes család. Korosodó házaspár és egy szem leányuk. Köznapi életüket egy jövevény, egy kereskedelmi utazó, egy háztartási gépekkel házaló vigéc zavarja fel. Ez a törpe, ez a zsugorított Mefisztó a jobb élet reményéért cserébe nagy árat kér tőlük.

Anyanyelvük, történelmük, kultúrájuk elfelejtését.

A dráma zord bohózat. Pillanatkép történelmi létünk képtelenségéről. Szemléletét hitvitázó drámáink élessége és a székely viccek akasztófahumora jellemzi. Az író gyötrelmesen éli meg művében a magyarság fenyegetettségét, de van benne annyi kurázsi, hogy a magyar dal hősét kövesse: mikor immár halálfia, ránk nevet mégis.

Páskándi darabjának időszerűsége aligha kétséges, ízig-vérig mai, sokat merít a commedia dell’arte hagyományaiból.

Forrás: Port.hu (2014)

35

„Egy ember halála tragédia. Egymillióé statisztika.”

(Joszif Visszarionovics Sztálin) A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világ­viszony­lat­ ban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió főt. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzés által.

Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rend­szer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit meg­bélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; min­ den­ki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. Február 25-én emlékezzünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött emberekre, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre. Ezen a napon felidézzük mindazok emlékét, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és szeretteikre, akiket a kommunista rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. És ezen a napon emelt fővel emlékezhetünk minderre, mert egy letűnt rendszer bűneit emlegetjük, amelyet a nemzet kitartása és a szabadság iránti olthatatlan vágya örökre eltemetett.

„Soha többé nem tűrjük el, hogy ilyen történhessen velünk!”

Forrás: http://kommunizmusaldozatai.kormany.hu/ az-emleknaprol-2016 36

37

38

39

„A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek.”

(George W. Bush)

A

z Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szabadon engedése után pár évvel, 1959ben, 51 évesen halt meg.

A politikus emblematikus letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A kisgazda képviselő önkényes fogvatartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, s jól jellemezte a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát. Kovács Béla sorsa egyfajta típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon.

40

41

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

„IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGEK TÁMOGATÁSA” címmel

A

pályázat célja Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése az ifjúsági közösségek támogatása által.

A pályázati felhívás tárgya: az ifjúsági korosztályok közösségteremtő programjainak, közösségépítést elősegítő tevékenységének támogatása.

42

meghirdette az alábbi pályázati felhívásait

A pályázati felhívásra olyan határon túli ifjúsági civil szervezet és/vagy egyházi jogi személy nyújthat be pályázatot, amely a gyermek és ifjúsági korosztályok érdekeinek képviseletét vállalta fel létesítő okiratában, jellemzően tevékenységének célcsoportja a 15-29 év közötti korosztály tagjai.

A pályázatokat elektronikus úton lehet az Alapkezelőhöz eljuttatni 2016. február 15. és 2016. március 18. között a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer segítségével. A felhívásra 2016. január 1. – 2016. december 31. között megvalósítandó programokkal lehet pályázatot benyújtani.

Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 600.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 50.000.000 Ft, melyről a beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Bethlen Gábor Alap Kollégiumának javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap Bizottsága dönt a pályázatok végső beadási határidejét követő 90 napon belül.

43

„TESTVÉR-TELEPÜLÉSI PROGRAMOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK” címmel A pályázat célja Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének támogatása a testvér-települési együttműködések erősítése útján.

A pályázati felhívásra magyarországi települési önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. A pályázatban be kell mutatni, hogy mely (legalább egy) határon túli településsel együttműködve kívánja a pályázó a megpályázott programot megvalósítani.

A pályázatokat elektronikus úton lehet az Alapkezelőhöz eljuttatni 2016. március 1. és 2016. március 31. között a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer segítségével.

A felhívásra 2016. május 1. – 2017. április 30. között megvalósítandó programokkal lehet pályázatot benyújtani. A megpályázott tevékenységeket a programban/ 44

projektben részt vevő országok (Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) valamelyikében kell megvalósítani. A települések pályázhatnak az alábbi célok valamelyikének megvalósítására: – meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria önkormányzatai között, – a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, – a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó közösen megvalósítandó programok támogatása, – a testvér-településeken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, – új testvér-települési kapcsolatok kiépítése céljára.

Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 500.000 forinttól 2.500.000 forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 150.000.000 Ft, melyről a beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Bethlen Gábor Alap Kollégiumának javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap Bizottsága dönt a pályázatok végső beadási határidejét követő 90 napon belül.

A pályázati felhívások, a benyújtás részletes szabályai, valamint a felhívásokkal kapcsolatos egyéb információk elérhetők a www.bgazrt.hu honlapon.

45

Új irányok az anyanyelv­ használati lehetőségek bővítésében

S

okszor mondják, a magyar nyelv hivatalos használatának lehetőségei adottak a környező országokban, a magyar kisebbség jogait azonban nehéz érvényre juttatni: a hivatalnokok nem beszélik a kisebbségi nyelvet, az állam nem fedezi a kétnyelvűség extra költségeit, de sok esetben a magyar nyelvhasználók magatartása is oka lehet annak, hogy a nyelvhasználati jogok nem érvényesülnek kellőképpen.

Világszerte február 21-én ünneplik az anyanyelv nemzetközi napját, amelynek apropóján a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is igyekezett rendezvényei révén tematizálni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek anyanyelvhasználati jogait.

2016. február 18-án Kántor Zoltán és Ferenc Viktória a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghívásának eleget téve a Nyelvi jogok, nyelvpolitika, nyelvhasználat c. konferencián plenáris előadásukban a nyelvi jogok és a nemzetpolitika kapcsolatáról beszéltek a legfrissebb kutatások tükrében.

46

Február 22-én pedig Kétnyelvűsítő küzdelmek a gyakorlatban és a digitális térben címmel Révkomáromban szerveztünk beszélgetést a Kétnyelvű Dél-szlovákia mozgalom, az erdélyi Igen, tessék! és a Jurista Polgári Társulás képviselőinek részvételével. A konferencián olyan régi és új kezdeményezésekkel ismertettünk meg, amelyek a külhoni magyarok anyanyelvhasználati lehetőségeit bővítik.

47

Ezen a konferencián debütált a szlovákiai magyarok anya­ nyelv­használatát elősegítő velemjaro.com weblap és mobil alkalmazás, amely hiánypótló, követendő „okos” kez­ deményezés az anyanyelvhasználatot ösztönző akciók között.

48

49

50

51

Gazdasági és nyelvi gyarapodás A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Pro Civis Polgári Társulással közösen tartott konferenciát Révkomáromban „Gazdasági és nyelvi gyarapodás” címmel a Tiszti Pavilon dísztermében. A konferencián bemutatásra került az első külhoni magyar elektronikus törvénytár, melyen jelenleg 50 szlovákiai jogszabály magyar nyelvű szakfordítása, mintegy tízezer oldalnyi doku­mentum érhető el. A Bethlen Gábor Alap támogatásával elindított törvénytárat abból a megfontolásból készítette a Pro Civis Polgári Társulás, hogy széles rétegek számára elérhetővé tegye a törvények magyar fordítását, illetve részben ezen a módon is ösztönözze a meglévő nyelvhasználati jogok gyakorlati kihasználását. „Ez eddig egy egyedülálló kezdeményezés a Kárpát-medencében, reméljük, hogy a többi területen is élnek majd a lehetőséggel és hasonló törvénytárak készülnek majd el” - mondta a törvénytár bemutatóján Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a törvénytár létrehozása azért is fontos, mert a külhoni ma­g yar közösségeknek mindig tisztában kell lenniük saját jo­gaikkal, annál is inkább, mert az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ezeknek a közösségeknek a tagjai sokszor azokkal a jogokkal, lehetőségekkel sem élnek, amelyek számukra megadattak.

52

53

54

55

Gyakornok tavasz

A

Nemzetpolitikai Kutatóintézet a 2015/2016os tanév tavaszi szemeszterében is meghirdette szakmai gyakorlatát.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2012 óta rendszeresen hirdet szakmai gyakorlatot magyarországi egyetemi jogviszonnyal rendelkezők, illetve külhoni magyar hallgatók számára (2013 óta az ERASMUS program keretében is fogadott jelentkezőket az Intézet). Elsősorban politológus, jogász, nemzetközi tanulmányok, közgazdász, bölcsész, történész és biztonsági tanulmányok szakosoknak szól a lehetőség hirdeti meg programját, akik érdeklődnek a nemzetpolitika, a határon túli magyarság és a szomszédságpolitika iránt. A kiválasztottaknak lehetőségük van mélyebben elmerülni a saját kutatási témájukban (elvárás egy nemzetpolitikai vonatkozású részkérdés elemzése), illetve betekintést nyernek egy közigazgatási háttérintézmény napi feladataiba, bekapcsolódnak az Intézet tudományos munkájába (anyaggyűjtés, kronológia-készítés, háttéranyagok összeállítása, recenzió írása az intézeti folyóirat, a Kisebbségkutatás számára), továbbá részt vesznek az Intézet rendezvényeinek megszervezésében, lebonyolításában. Ösztönözzük 56

részvételüket nemzetpolitikai, kisebbségi vonatkozású konferenciákon, amelyekről beszámolót kérünk. A gyakornokok munkáját mentor-rendszerben egy-egy kutató irányítja. Az Intézetben töltött munkaórák idejére internetes hozzáférést biztosítunk.

Egyszerre 4–5 hallgatót fogad az Intézet, a gyakornoki program időtartama öt hét.

Gyakornokaink a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói.

Gyakornoki programunk – a közigazgatásban dolgozók szakmai továbbképzése, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen történő oktatás, valamint a Kisebbségi Jogvédő Intézettel közösen szervezett nyári egyetemünk mellett - beleilleszkedik a Nemzetpolitikai stratégia kerete c. dokumentum által kitűzött célba, miszerint erősíteni kell a külhoni magyarok és a nemzetpolitika iránti fogékonyságot a fiatalok körében.

57

Intézménylátogatás A

2

016. február 11-én intézménylátogatáson vettek részt a Sapientia EMTE nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakos hallgatói a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben. Az előadások során megismerkedhettek a magyar nemzetpolitika intézményrendszerével és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet legfontosabb kutatásaival, a Kárpát-medence demográfiai helyzetével, valamint a diaszpóra politikával. Végül pedig megtekintették a Mi, magyarok kiállítást.

58

Kerekasztalbeszélgetés A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) Nemzetpolitikai kerekasztal című rendezvénysorozatának harmadik beszélgetésére került sor február 10-én, szerdán, a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében. A rendezvényen öt partnerintézmény – két egyetem és három kisebbségi ügyekkel foglalkozó kutatóközpont – által javasolt előadó a nemzeti kisebbségek kérdésének nemzetközi vonatkozásait járta körül.

Kántor Zoltán, a Nemzet­ po­litikai Kutatóintézet igaz­gatója a kisebbségi szervezetek és az anyaország konkrét jogvédelmi és jog­ kiterjesztési lehetőségeiről beszélt. A nemzetpolitikai célok lebonthatóak kisebb célokká vagy rész­célokká, amelyek a különböző nemzetközi tudományos és politikai fórumokon megjeleníthetők – mondta el véleményét. Összehangolt stratégia alapján számos területen – például nyelvi jogvédelem, vagy az oktatás terén – a nemzetközi közvélemény érzékennyé tehető, és eredmények érhetőek el.

59

Nyári egyetem

A

Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzet­ politikai Kutatóintézet 2016-ban is megrendezi a Kisebbségvédelem Európában c. nyári egyetemet. A program célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, kezdő jogászokat vagy doktoranduszokat, akik a téma iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a határon túli magyarok jog-és érdeksérelmeinek védelmével foglalkozni. A nyári egyetem tematikájában az állampolgárság kérdéskörének nemzetközi és európajogi vetületeire, az egyes autonómia koncepciókra, a kisebbségi nyelvhasználat és az oktatási jogok kiterjesztésének kérdéskörére, illetve a kisebbségek politikai képviseletének témakörére fókuszál. A nyári egyetem 2016. július 31 - augusztus 7. között kerül megrendezésre Gödöllőn és Budapesten. Jelentkezési határidő: 2016. április 1.

60

61

62

A HÓNAP KÉPE

63

64