Bethlen News 2016 március

2016. MÁRCIUS, III. évfolyam, 3. szám • 18

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

v ENCUENTROS Divatbemutató | Irodalmi örökségünk | Hit, művészet, márvány Tisztelet a bátraknak! | Húsvéti tojáskavalkád Marosvásárhely fekete márciusa | Erdélyi tájakon Nagyböjti hangverseny 3

4

w

Jókai Mór

Az új földesúr

Egy regényemben sem igyekeztem a kort, melyben történetem meséje fejlődik, annyira híven ecsetelni, mint „Az új földesúr”-ban.

Azok az alakok valóban mind itt éltek, az a küzdelem valóban itt folyott le a szemünk előtt, magunk is szerepeltünk benne; ennek a komikuma és tragikuma mind valóság.

Az egésznek az eszméjét egy nevezetes ötlet adta. Én láttam egy este Haynau tábornagyot (a nyugalmazottat) ma­g yar ruhában, széles szalagú darutollas túri süveggel a fején, a leg­ki­zá­ rólagosabb magyar urak társaságában megjelenni. Még élnek többen, akik hallották tőle ezen erős mondást: „wir Ungarn lassen unsere Rechte nicht confisciren!” (Mi, magyarok nem engedjük magunkat jogainkból kiforgatni!) Már akkor a nyugalmazott tábornagy magyarországi földbirtokos volt.

IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna | Nyomda: Printing Solutions Bt.

5

Egy csepp irodalom

Utóhang – részlet

Tartalom 6 Élménybeszámoló

10 Erdély a Magyarság Házában

14 Zenei világok találkozása

22 A 21. Vörösmarty versmondó verseny 24 Divatbemutató és táncelőadás

28 Tisztelet a bátraknak!

6

Irodalmi örökségünk

32

Tojáshímzők

36

Hit, művészet, márvány

42

Nagyböjt és jótékonyság

48

Könyvbemutató

54

Választások és kormányalakítás Szlovákiában

56

A hónap képe

66

A Magyarság Háza a közösségi oldalakon is!

7

Élménybeszámoló Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain

H

artmann-Kakucska Mária, Mészáros Eszter, Tálas Tünde és Zsonda Márk a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Kőrösi Csoma Sándor Programjának ösztöndíjasaiként Argentínában és az Amerikai Egyesült Államokban töltöttek el közel egy évet, hogy a Program céljával összhangban fejlesszék a diaszpóra magyarságának magyar nyelvtudását, ösztönözzék a magyar közösségekben kifejtett tevékenységet és a kapcsolattartást Magyarországgal, azaz megerősítsék a magyar identitást. A programot egyébként a 2016–2017-es időszakra is meghirdette az Államtitkárság.

8

9

10

11

Erdély a Magyarság Házában Porzsolt Erzsébet kiállítása

„H

itvallása szerint nagyon szereti a természetet, figyeli az évszakok változását, a hegyek és virágok moccanását, mindent, mi a fényárnyék effektusok hatására játszadozva hentereg, azt mind visszaadja nekünk, láttatja velünk: ez Erzsike művészete!” Juhos-Kis János költő ezekkel a szavakkal nyitotta meg Porzsolt Erzsébet kiállítását a Magyarság Házában.

12

Az még csak hagyján, hogy fantasztikus képeket készít, de Porzsolt Erzsébet kiválóan hímez is, és egyáltalán nem mellesleg birtokában van egy állítólagos csodakenőcs receptjének, amit apáca nagynénjei hagytak rá: „Kereszt­ anyám, Róza néni kért meg, ha meghal, főzzem én tovább a kenőcsöt. Rendszeresen készítem, mert kérik. Betartom a receptet szóról szóra, s ha valamilyen összetevő hiánycikk, amíg nem kapok utánpótlást, hozzá sem fogok. Dicséri mindenki, műtét előtti aranyeret is gyógyított ez már...”

13

14

15

Zenei világok találkozása Óceánon innen és túl

16

A koncert napjának délelőttjén bepillantottunk a kulisszák mögé. Éppen csak, hogy ne zavarjuk meg Leidemann Szilviát, aki az esti koncertre készült.

Leidemann Szilvia és az Encuentros Énekegyüttes immáron negyedik alkalommal léptek fel a Magyarság Házában 2013 óta. Várjuk az ötödiket.

17

18

19

A

z Encuentros („Találkozások”) Énekegyüttest Sylvia Leidemann argentin-magyar karnagy alapította 1986-ban a Zeneakadémia hallgatóiból. Tagságát ma már zömmel professzionális zenészek alkotják, akik zenei és zenepedagógiai életünk neves személyiségei, kórusvezetők, énektanárok, zenetanárok, előadóművészek.

Az Encuentros Énekegyüttes arra is vállalkozott, hogy régizenei alkotások mellett az élő dél-amerikai népzene rendkívül gazdag zenei világát énekkari feldolgozásokon keresztül bemutassa az európai közönségnek. Az együttes mindemellett népszerű dallamokkal, a tangó, a bossa nova és egyéb, 20. századi latin zenei stílusú alkotással is megörvendezteti mindig nagyszámú közönségét.

A hangversenyeken az együttes tagjai hangszeres és énekes szólistaként is szerepelnek, ill. hangszeres kíséretet is ellátnak, de Latin-Amerikából meghívott jeles vendégművészek is közreműködnek.

Az Encuentros együttes több zenei terület népszerűsítését vállalta magára, melyekben vezető karnagya, Sylvia Leidemann kutatási területei meghatározóak. Repertoárjukban jelentősek a spanyol reneszánsz és barokk a capella darabok, valamint dél-amerikai és magyar barokk egyházi művek – a bolíviai Chiquitos jezsuita misszió, ill. a Soproni Evangélikus Levéltár zenei gyűjteményének korábban feldolgozatlan tételei – egyaránt szerepelnek. (Ez utóbbi két barokk zenei forrás összehasonlító elemzése a Buenos Aires-ben élő, de zenei munkássága révén gyakorta Magyarországra látogató Sylvia Leidemannak a MTA meghívására végzett kutatási témája.)

(Forrás: http://www.encuentros-egyuttes.com.ar/) 20

21

22

23

24

A 21. Vörösmarty versmondó verseny a Magyarság Házában Hazafias költészet a magyar irodalomban címmel a korábbi évekhez hasonlóan versmondó versenyt rendezett a XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Énekzenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium március 10-én a Magyarság Házában.

25

Divatbemutató és táncelőadás Múlt, jelen, jövő

26

A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület és a szekszárdi Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület közös műsora.

Közreműködtek a sárközi települések asszonyai, lányai, a Bartina Néptáncegyüttes, valamint a „Fölszállott a páva” győztes gyermekcsoportja és szólistái, továbbá itt volt velünk Göbölyös Márta és Somody Bea, mindketten iparművészek, az ő ruháikat mutatták be ezen az estén.

27

28

29

30

Tisztelet a bátraknak!

Eső és bátorság

A

A

z 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztünk a Magyarság Házában.

Köszönet mindenkinek, akik a kissé zord időjárás ellenére ellátogattak hozzánk, hogy gyermekeiknek-unokáiknak, családjuknak és saját maguknak egy felejthetetlen napot szerezzenek.

Izolda népi játékai, táncház, tánctanítás, no és persze állandó programjaink, a Mi, magyarok-kiállítás és Porzsolt Erzsébet festőművész tárlata várta az érdeklődőket. De kokárdát és huszárcsákót is készíthettek, akiknek ahhoz volt kedvük.

Ja, és huszárokat is avattunk! Mindeközben a közszolgálati televízió kétszer is bejelentkezett élőben a Magyarság Háza ünnepi forgatagából.

31

32

33

Irodalmi örökségünk Rendhagyó Sándor-nap

A

T

elt házas irodalmi est és rendhagyó Sándornap volt március 18-án a Magyarság Házában az Erdélyi Helikon „Sándoraival”: Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Makkai Sándor, Reményik Sándor, Tavaszy Sándor emlékét és műveiket idéztük meg Medgyessy Éva író, irodalomtörténész, Incze Ildikó és Kisfalusi Lehel színművészek, valamint Kemény Endre és Kovács Attila Zoltán közreműködésével.

De színesítette a rendezvényt egy nem szokványos díjkiosztó – hat ifjú tollforgató vehetett át elismeréseket – és egy szakácskönyv-bemutató is (a kötet szerzője báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola).

34

35

36

37

38

Tojáshímzők Húsvétra készültünk

39

40

A

Kárpát-medence legjobb magyar tojáshímzőinek segítségével az érdeklődők megismerhették a gyimesi, ipolymenti, kárpátaljai, torontáli, dobronaki és szlavóniai mintákat, és maguk is elkészíthették a hímes tojásokat. És akik az érdeklődők segítségére voltak: Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere, Füredi Katalin tojásíró, a gencsapáti tojáskarcolók, valamint erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi magyar kézművesek.

41

42

43

M

árcius 19-én nyílt meg Sándor Antal Hit, Művészet, Márvány c. gyűjteményes kiállítása a Magyarság Házában, a zsúfolásig megtelt Herman Ottó teremben (és még akik a folyosón álltak). Az egybegyűlteket először dr. Seres Zsuzsanna, a Ház osztályvezetője köszöntötte. Ezt követően dr.

Szatlóczkyné dr. Gajdóczki Zsuzsanna mutatta be a művészt. Gordonkán közreműködött Bodor Ágnes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendéke. Az esemény moderátora Balogh Erika színművésznő volt, aki Gyurkovics Tibor egyik versét is előadta.

A kiállítást megáldotta Süllei László, a Budavári Nagyboldogasszony Templom plébánosa. A kiállítás június 19-éig látogatható.

44

Hit, művészet, márvány Sándor Antal gyűjteményes kiállítása

45

46

47

48

49

50

Nagyböjt és jótékonyság Fókuszban a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum

51

52

N

agyböjti jótékonysági hangversenyünk kiváló alkalmat nyújtott a lelki feltöltődésre.

A kolozsvári Szent Mihály templom Szent Cecília kórusa és az adai Musica Humana kamarakórus tagjai – dr. Potyó István, ill.

Birkás János karnagy vezényletével – felemelő és gyönyörű pillanatokat varázsoltak a Magyarság Háza Corvin termébe.

Köszönet érte. (És köszönet mindazoknak, akik önkéntes adományaikkal támogatták a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot.)

53

54

55

Könyvbemutató Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa

56

57

Választások és kormányalakítás Szlovákiában NPKI-elemzés: megerősödő szélsőségesek és apátiába esett magyar szavazók

2

016. március 5-én tartották az önálló Szlovákia történetének hetedik törvényhozási választását.

A parlamenti választáson 23 párt indult el, közülük nyolc tömörülésnek sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt, 13 párt még a voksok egy százalékát sem tudta megszerezni, két párt – a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) – pedig százezernél is több szavazatot szerezve maradt a küszöb alatt, hozzájárulva ezzel a jobboldal gyenge szerepléséhez.

Az előzetes várakozásokhoz képest a parlamenti választások eredményei földrengésszerű változásokat eredményeztek: a hagyományos pártok támogatottsága visszaesett, míg a rendszerellenes- és protesztpártok korábban nem látott tömegeket tudtak sikeresen megszólítani. A választásokat megelőzően nem az volt az alapvető kérdés, hogy a 2012 és 2016 között kényelmes parlamenti többség birtokában 58

egyedül kormányzó Smer-SD, illetve annak vezetője, Robert Fico miniszterelnök alakíthat-e március 5. után újra kormányt, hanem az, hogy erre mely pártok bevonásával kerül sor. A különböző közvélemény-kutatások Robert Fico pártjának az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkenő, de 30%-ot bőven meghaladó támogatottságot prognosztizáltak, ami alapján úgy tűnt, a Smernek elég lesz egyetlen párt megnyerése ahhoz, hogy a harmadik Fico-kormány is megalakulhasson. Mivel a jobboldali pártok kizárták a Smerrel való együttműködést, így a szakértők valószínűsítették, hogy a parlamentbe várhatóan visszakerülő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lesz az, aki a legkönnyebben igent mond a kormányfőnek. A választások éjszakáján azonban már az exit poll eredmények megmutatták, hogy nem az előzetes forgatókönyv fog megvalósulni.

Az urnazárást követően bemutatott várható eredményeket a választások hivatalos eredménye is megerősítette. Robert Fico pártja ugyan megnyerte a választásokat, ám négy évvel ezelőtti támogatottsága jócskán visszaesett: a 2012-es 44,4%os eredmény után a mostani választáson a Smer a voksok 28,28 százalékát szerezte meg, ami közel négyszázezres szavazatcsökkenést jelent. Ennek megfelelően a képviselői helyeinek száma is jelentősen megcsappant (83-ról 49-re).

Az ötszázalékos küszöb környékére mérték a közvéleménykutatók a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek – NOVA (OĽaNONOVA) pártokat. A két párt a várakozásokhoz képest nagyon jól teljesített, a Richard Sulík vezette SaS 12,1 százalékot szerezve 21 mandátumhoz jutott, míg az Igor Matovič vezette OĽaNO-NOVA 11 százalékos támogatottság mellett 19 képviselői helyet szerzett. Ezzel az eredménnyel jelenleg ez a 59

két párt a szlovák jobboldal vezető ereje. A prognózisoknak megfelelően az SNS négy év után visszajutott a parlamentbe, 2012-es támogatottságát megduplázva szerzett 225 ezer szavazatot, ami az összes voks 8,64 százalékát jelentette (15 mandátum). A legnagyobb meglepetést a választások éjszakáján a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) parlamentbe jutása jelentette. A közvéleménykutatások messze a parlamenti küszöb alá mérték a xenofób tömörülést, ám az végül közel 210 ezer voksot szerezve 8,04 százalékos támogatottságot ért el, mely 14 mandátumot eredményezett. További hatalmas meglepetés volt Boris Kollár Sme rodina nevű pártjának jó szereplése. A szlovák celebvilágból ismert gazdag vállalkozó pár hónap alatt gründolt pártja 6,6 százalékot kapott (11 képviselőhely). Hetedik pártként jutott be a szlovák törvényhozásba a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt. Bugár Béla és pártja rendkívül csalódott volt az eredmények láttán, hiszen tíz százalékot meghaladó eredményre számítottak a párt prominensei.

Ehhez képest tovább zsugorodott a párt szavazóbázisa: 2010-ben 205 ezer, 2012-ben 176 ezer, 2016-ban 169 ezer választópolgárt tudott sikeresen megszólítani a Híd. A 6,5 százalékos támogatottság 11 mandátumot eredményezett, közülük heten magyar, négyen szlovák nemzetiségűek. (A hidas magyar képviselőkön kívül még Cséfalvay Katalin a Sieť listájáról és Grendel Gábor az OĽaNO–Nova listájáról szerzett parlamenti mandátumot, így összesen kilenc magyar nemzetiségű képviselője lesz a szlovák törvényhozásnak.)

5,6 százalékos eredménnyel zárta a szavazást Radoslav Procházka pártja, a #Sieť (Háló). A 10 képviselői hely csalódás a választásokon először indult párt számára, ugyanis Procházka 60

az elmúlt két évben a jobboldal új vezéreként tetszelgett.

2014 márciusában, az államfőválasztás első fordulójában 400 ezer szavazatot kapott Procházka, aki korábbi KDH-s politikusként elsősorban a kereszténydemokrata pártból kiábrándultakra, valamint a mostani parlamenti választásokon már csupán 0,26%-ot elért, korábban szebb napokat látott SDKÚ-t elhagyó szavazókra számíthatott. Sulíkkal és Matovičcsal ellentétben azonban kevésbé markáns Fico-ellenesség jellemezte az utóbbi időben a párt és vezetőjének retorikáját; szakértők szerint elsősorban ez vezethetett a csalódást keltő, a parlamenti küszöböt csak kevéssel meghaladó eredményhez.

Ugyancsak meglepetést jelentett a KDH parlamentből való kiesése: a kereszténydemokraták 4,94 százalékot szereztek, azaz mindössze néhány ezer szavazat hiányzott számukra a mandátumszerzéshez.

A választási részvétel 59,82 százalékos volt, ami kevesebb mint egy százalékkal haladta meg a 2012-ben tapasztalt választói aktivitást (59,11%). Folytatódott a korábbi választásokon már tapasztalt tendencia, hogy a magyarlakta területeken a választói hajlandóság elmaradt az országos átlagtól. A magyarlakta területként meghatározott 16 déli járás, valamint a főváros és Kassa közül idén már csak Pozsonyban, valamint az ugyancsak döntően szlovákok által lakott Szenci és a Nyitrai járásokban volt az országos átlagot meghaladó a választói aktivitás. 2012-ben még a Dunaszerdahelyi járást is az előbbi kategóriába sorolhattuk, 2016-ban azonban a járás lakosainak csak 56,5 százaléka járult az urnák elé. A másik magyar többségű járásban, a Komáromiban pedig mindössze 49 százalékos volt a részvétel. Ennél kevesebben a déli járások közül csak 61

a Nagyrőcei (46,93%), a Tőketerebesi (48,81%) és a Nagymihályi járásban (43,55%) vettek részt a választáson.

A 2010-es és a 2012-es választásokhoz hasonlóan idén is két párt küzdött a szlovákiai magyarok szavazataiért: a magát regionális és etnikai pártként meghatározó Magyar Közösség Pártja (MKP), valamint a 2009-es megalakulása óta a szlovákiai magyarok és a szlovákok együttműködését szorgalmazó polgári párt, a Most-Híd. A két párt küzdelmének eredménye megegyezik a két korábbi parlamenti választás eredményével: a Híd jobban szerepelt az MKP-nál és parlamenti tényező maradt, míg a Magyar Közösség Pártja zsinórban harmadszor maradt ki a szlovák törvényhozásból.

A Magyar Közösség Pártja ugyan az összefogás jegyében állította össze a választási listáját, azaz megnyitotta azt a fiatalok és a civilek előtt (Fiatal Függetlenek, Via Nova Ifjúsági Csoport, Csemadok), ám az ő segítségükkel sem sikerült átlépnie az ötszázalékos küszöböt. A párt a voksok 4,04 százalékát szerezte meg, ami 105 495 szavazatot jelent.

Az eredmények tükrében elmondható, hogy az MKP-nak továbbra is rendkívül stabil, ugyanakkor elégtelen méretű a szavazói bázisa. A négy évvel korábbiakhoz képest a párt idén mintegy 4 ezer szavazattal kapott kevesebbet. Az MKP kis mértékben növelni tudta szavazói számát a Szenci, a Dunaszerdahelyi, a Lévai és a Rozsnyói járásokban, míg 1 200 új voksolót szerzett a Galántai járásban. A többi déli járásban viszont csökkent a pártot választók száma. A legérzékenyebb veszteséget a tömbmagyar területnek számító Komáromi járásban könyvelhette el az MKP: közel 2 600 szavazót veszített a párt a 2012-es járási eredményéhez képest.

A Híd az összes magyarlakta járásban rontott a négy évvel 62

ezelőtti teljesítményéhez képest. A legkomolyabb visszaesést a Dunaszerdahelyi járásban könyvelhette el a párt: míg 2010ben még a helyi választók több mint fele a Hídra szavazott (32 ezer voks), addig 2012-ben már alig 26 ezer, idén pedig mindössze 18 600 szavazatot szerzett itt a vegyespárt.

Hasonlóan drámai ütemű csökkenést szenvedett el a Híd a Galántai és az Érsekújvári járásban is. Az előbbiben a 2012-es 12 ezres voksszám 8 800-ra olvadt a 2016-os választásokra, míg az Érsekújvári járásban a 15 400 szavazat csökkent 12 ezer alá. A Komáromi járásban 2 500, a Lévaiban pedig 1 500 vokssal apadt a Most-Híd pártot választók száma.

Parlamentbe való bejutását a vegyespárt annak köszönheti, hogy nőtt a pártot választó szlovák nemzetiségűek száma: négyezerrel 23 ezerre nőtt a fővárosi szavazóinak száma, míg a nem magyarlakta területként meghatározott „északi” járásokban 25 ezerről 37 500-ra nőtt a Híd szavazótábora.

A 16 déli járásban az MKP 101 910 szavazatot szerzett, míg a Híd 100 913-at. A Híd ugyanitt 2010-ben még 151 ezer, 2012ben pedig 125 ezer szavazót tudhatott a táborában. Az MKP bázisa alig változott; mindkét korábbi parlamenti választáson 105 ezer szavazatot szerzett a magyarlakta járásokban. A területi részvételi adatok is mutatták, hogy a magyar választók többsége otthon maradt, a fenti számok alapján pedig kijelenthetjük, hogy a Most-Híd pártot elhagyók csak kis részét tudta az MKP megszólítani. Az etnikai pártnak a parlamentbe jutáshoz mintegy 25 ezer szavazat hiányzott, a Hídtól átpártolt voksolók csupán arra voltak elegendők, hogy csökkentsék a negatív demográfiai folyamatokból eredő veszteségeket. Egyértelműnek tűnik, hogy a magyar választók, akiknek az MKP és a Híd között kellett volna választaniuk, inkább távol maradtak a szavazástól.

63

A választásokat követően az elemzők egyetértettek abban, hogy gördülékeny koalíciós tárgyalásokra, valamint gyors kormányalakításra nem lehet számítani. Kétségtelen volt, hogy a szokásjog alapján Robert Fico, a választásokon győztes Smer vezetője kap megbízást a kormányalakításra Andrej Kiska államfőtől. A 150 fős törvényhozásban a 49 mandátumot birtokló baloldali pártnak legalább további 27 mandátumra volt szüksége a kormányalakításhoz. Az SaS és az OĽaNO a kampány során mindvégig következetesen, majd a választási eredmények ismeretében is határozottan kizárta a Ficóval való együttműködést. Kotleba idegengyűlölő pártjával valamennyi parlamenti párt kizárt mindenféle közösködést, Boris Kollár pedig jelezte, nem kíván koalícióra lépni senkivel, legfeljebb kívülről hajlandó támogatni egy jobboldali kormányt. A fentiek alapján maradt tehát a Smer számára a Most-Híd, az SNS és a Sieť, mint számításba jöhető koalíciós partner. Bugár Béla pedig egyértelműen kizárta az együttműködést a Ján Slotától korábban megszabadult, és ezt követően megújult, ám a nemzetállam építését és a szlovák hazafiasság erősítését továbbra is szorgalmazó nacionalista párttal. A fordulatra március 12-ig kellett várni: egy héttel a választásokat követően Andrej Danko, az SNS vezetője kijelentette, egy esetleges jobboldali kormány megalakítását pártja nem támogatja, vagy Fico alakít kormányt, vagy pedig szakértői kabinet irányítja majd az országot az előrehozott választásokig. Ezt követően Bugár Béla, aki a hét folyamán többször jelezte, hogy nem lépne be a Smer vezette kormánykoalícióba, bejelentette, hogy pártja elutasítja egy ügyvivő kormány megalakítását és az előrehozott választásokat, mert azok hozzájárulnának a 64

szélsőséges pártok megerősödéséhez. Ezért felszólította a „standard” pártokat, a Smert, az SaS-t, az SNS-t és a Sieť-et, hogy a helyzet stabilizálása érdekében legyenek nyitottak a kompromisszumokra, amelyek nélkülözhetetlenek a stabil kormány létrejöttéhez. Közülük a liberális SaS továbbra is elutasította az együttműködést a Smerrel, Procházka és Bugár pedig a jobboldali pártok és szavazóik túlnyomó többségének szemében árulóvá vált azzal, hogy előzetes ígéreteiktől eltérően szövetségre léptek Ficóval.

A koalíciós tárgyalások rendkívül gördülékeny ütemben zajlottak le, a négy párt már március 15-én aláírta a harmadik Fico-kormány prioritásait tartalmazó dokumentumot. Ennek a kisebbségi jogokkal kapcsolatos intézkedéseket nevesítő része az alábbiakat tartalmazza: törvény a Kisebbségi Kulturális Alapról, a kisebbségi nyelvhasználati törvény összeegyeztetése a gyakorlattal és a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken található kisiskolák fenntartása, valamint a szlovák nyelv oktatása módszertanának átalakítása a nemzetiségi iskolákban. Természetesen az, hogy ezek gyakorlatba való átültetése miként valósul meg, mi lesz a kapcsolódó intézkedések pontos tartalma, jelenleg még nem tudható. Rossz előjel ugyanakkor, hogy a magyar szempontból fontos oktatási tárcát az SNS kapta meg. Nem tudni, hogy tárgyalások tárgyát képezte-e, mindenestre tény, hogy a 2012-ben 14 év után megszüntetett kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesi poszt helyreállítására nem került sor. A harmadik Fico-kormánynak egyébként 15 tagja lesz: a miniszterelnök, a befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettes és 13 miniszter. A Smer kilenc, az SNS három, a Híd kettő, a Sieť pedig egy 65

kormánytag ad. A Most-Híd adja a környezetvédelmi és az igazságügyi minisztert, továbbá öt államtitkárt is nevezhet a párt, Bugár Béla pedig a törvényhozás egyik alelnöke lesz. Április 23-án tartja alakuló ülését a szlovák parlament, a kormányt adó négy párt képviselőinek száma azonban már most fogyatkozni kezdett. A Háló párt három képviselője jelezte, hogy nem fogják támogatni Fico kormányfővé válását, a Híd részéről pedig Simon Zsolt, a párt egyik meghatározó arca, alelnöke jelentette ki, hogy nem hajlandó támogatni egy olyan kormányt, amelynek tagjaihoz köthető egyebek mellett Malina Hedvig lassan tíz éve tartó kálváriája. Ezzel a 85 tagú parlamenti többség 81-re olvadt. Simon a Híd Országos Tanácsának ülését követően azt is jelezte, elhagyja a pártot.

Közben a szlovák liberális és a felvidéki magyar sajtó legtöbb kommentárja a Híd végét vizionálja a Smerrel (és az SNS-szel) való koalíciókötése kapcsán. Peter Schultz, a SME napilapban megjelent írásában Bugár harakirijéről írt, Grigorij Mesežnikov politológus, a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) igazgatója a Híd koalíciókötését súlyos választási csalásnak nevezte, Hunčík Péter, az egyik legismertebb szlovákiai magyar véleményformáló pedig úgy véli, Bugár „pártjának tagjai utolsó alkalommal ülnek a parlamentben”.

Az MKP 2010 és 2012 után az idei parlamenti választáson sem tudott mandátumot szerezni, miközben a demográfiai folyamatoknak köszönhetően az egyébként stabil választói bázisa megcsappant. A Híd párt a déli, magyarlakta járásokban az elmúlt hat év alatt 50 ezer szavazót veszített el, erősödni csak Pozsonyban és a nem magyarlakta járásokban tudott.

A két párt közötti törésvonalat az etnikai jelleg jelenti: az MKP számára elfogadhatatlan a Híd interetnikus jellege, 66

az utóbbi viszont a tisztán etnikai alapon való politizálást anakronisztikusnak tartja. A törésvonal, a két párt önmeghatározása azonban a kormányalakítás fényében zárójelbe kerül: a nacionalista SNS-szel és a populista, számos korrupciós botránnyal terhelt Smerrel való hidas koalíciókötés az eljelentéktelenedés szélére sodorhatja a vegyespártot.

A feltételezhetően számos liberális irányultságú szlovák választóját Bugár Béla pártja már a Ficóval folytatandó tárgyalások bejelentésének hírére elveszítette, a magyar szavazók pedig nem fogadják el, hogy olyan pártra szavaztak, mely hajlandó koalícióra lépni azzal a nemzeti párttal, mely a ’90-es évektől több ciklus során is az állam ellenségeinek tekintette a magyarokat. Önmagában a Híd esetleges meggyengülése nem eredményezi majd a magyar választók „visszatalálását” az MKP-hoz, amit jól mutatnak a 2012-es és a 2016-os választási eredmények is. Az MKP-ban Berényi József elnök lemondását követően tisztújítás lesz, az új vezetésnek a párt politikáját is új alapokra kell helyeznie. A már megkezdett fiatalításnak, közösségépítésnek folytatódnia kell, intenzívebb együttműködést szükséges kialakítania a parlamenti ellenzék elfogadhatóbb pártjaival (SaS, OLANONOVA), hatékonyabban kell reagálnia nem csupán a felvidéki magyar közösséget érintő eseményekre, hanem az ország mindennapjait befolyásoló fejleményekre is. Történelmi felelősség terhelheti most az MKP-t és történelmi a lehetőség is: megfelelő, korszerű országos programmal, a politikából (és a Hídból) kiábrándultak sikeres megszólításával lehet remény a felvidéki magyarság politikai képviseletének megerősítésére.

Ehhez pedig arra van szükség, hogy a jövőbeli magyar-magyar együttműködés minél szélesebb körű legyen.

67

68

A HÓNAP KÉPE

69

70