Bethlen News 2016 június

2016. JÚNIUS, III. évfolyam, 6. szám • 21

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

ZA Á H G Á S R A A M AGY RA MJAI PROG 1

2

w

Balassi Bálint

1

Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?

Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.

2

Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.

3

Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik.

1

(részlet)

a végvidék dicséretére (latin)

IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna, György Katalin, dr. Seres Zsuzsanna | Nyomda: Printing Solutions Bt.

3

Egy csepp irodalom

Egy katonaének, in laudem confiniorum1

6 A megmaradás útjai 10 A magyarok Istene 12 Psalmus Hungaricus 14 Nyolcszemközt a kultúráról – az első nap 16 Rendhagyó biológiaóra 17 Őrhegy és lármafa 18 Kassa, a szerelem városa 20 Közönségtalálkozó 22 Ismerős Arcok 24 Nyolcszemközt a kultúráról – második nap 26 Rendhagyó matekóra 28 Magyar költészet a Kárpát-medencében 30 Halottak napjától Virágvasárnapig

4

32

Történészek Trianonról

33

A nemzeti összetartozás egy szép példája

34

Gála

36

Izolda népi játékai

42

Katlan Tóni konyhája

46

A Nemzeti Összetartozás Napja 48 Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába

50

Táncos bejelentkezés a köztévé 52 forgatócsoportjával A Húzd rá, cigány! c. kiállításban forgatott a Roma Magazin

54

Lőrincz Csaba-díj

58

Romániai helyhatósági választások

59

5

Tartalom

Rendhagyó irodalomóra

Ablonczy Balázs történész

A megmaradás útjai – helyzetkép a külhoni magyarságról

A

Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Magyarság Háza egyhetes programsorozatot szervezett, amelynek nyitó konferenciáját a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezte május 30-án. És onnantól kezdve szombat éjszakáig tartottak a programok a Magyarság Házában és a Szentháromság téren.

6

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár

Eszmecsere Trianonról történész szakértőkkel, dokumentumfilmek a következményekről, testközelből találkozhattunk a külhoni magyar közösségek élő hagyományaival, kultúrájával, szokásaival, eredményeivel – színházi előadásokkal, önálló művészeti estekkel, koncertekkel, kiállításokkal, különleges beszélgetésekkel a nemzetpolitika meghatározó személyiségeivel, majd egész estés gálaműsor zárta a hetet. Ezen a pár napon több ezer vendége volt a Magyarság Házának.

7

Csibi Krisztina, a Magyarsรกg Hรกza igazgatรณja

8

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója

Bárdi Nándor, az MTA TK KI tudományos főmunkatársa

9

Pitti Katalin operaénekes és Hegedűs Valér zongoraművész 10

A magyarok Istene Pitti Katalin รถnรกllรณ estje

11

Psalmus Hungaricus Meister Éva színművész önálló estje

12

13

Nyolcszemközt a kultúráról – az első nap

Csűrös Csilla vendége volt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 14

15

Rendhagyó biológiaóra Koltay Erika és Kecskés Ferenc biológusokkal

16

Őrhegy és lármafa Kiállításmegnyitó az aulában Az alkotó, Gaál János ny. múzeumi főrestaurátor

17

Kassa, a szerelem városa – a kassai Thália Színház művészeinek előadása 18

19

Jakab Sándor és Kenyeres Oszkár, a Hazajáró c. televíziós műsor két „arca” 20

Közönségtalálkozó

21

22

Ismerős Arcok Koncert a Szentháromság téren

23

Csűrös Csilla vendége volt Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere (Felvidék), Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke 24

Nyolcszemközt a kultúráról – második nap

25

Rendhagyรณ matekรณra

26

Nagy DĂŠnes matematikussal

27

Dörner György színművész és Takaró Mihály irodalomtörténész

28

Magyar költészet a Kárpát-medencében

29

30

Halottak napjától Virágvasárnapig A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadása

31

Rendhagyó irodalomóra Horváth Csaba irodalomtörténésszel

32

Történészek Trianonról a 21. században: Stefano Bottoni, Révész Tamás, Szakály Sándor, Salamon Konrád

33

34

A nemzeti összetartozás egy szép példája a Mátyás-templom tövében, június 4-én

35

Vaszi Levente és tanítványai (Gyimes, Kostelek) 36

Gรกla

37

Berecz István és Csizmadia Anna

A Bonyhádi Székely Kör Kórusa

Berecz István és Szvorák Katalin

Pál Péter (Muravidék)

Kikelet Verséneklő Együttes (Kárpátalja)

38

Bálint Izabella

A Bonyhádi Székely Kör Kórusa

Vrencsán Anita (Gyimes, Kostelek)

39

Kikelet Verséneklő Együttes (Kárpátalja)

Muravidéki Nótázók

BorzsaVári Népi Zenekar (Kárpátalja)

40

Vaszi Levente (Gyimes, Kostelek)

41

42

Izolda népi játékai 43

44

45

46

Katlan Tóni konyhája Kárpát-medencei ételek kóstolója a Szentháromság téren

47

48

A Nemzeti Összetartozás Napja Szilágyi Péter helyettes államtitkár köszöntője 49

Negyedszázada

Lomnici Zoltán és Okos Márton 50

gyalog vittük Erdélyt Európába Könyvbemutató

51

Táncos bejelentkezés a köztévé forgatócsoportjával

52

53

A Húzd rá, cigány! c. forgatott a 54

kiállításban Roma Magazin 55

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet is részt vett a 2016. május 19-én, Kolozsváron megrendezett V. Erdélyi Politikatudományi Konferencián. A rendezvényen Kántor Zoltán „Nemzetpolitika, nemzeti kisebbségek és demokrácia” és Gazsó Dániel „A magyar diaszpóra anyaországi támogatása” címmel tartottak előadást.

56

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a zsűriben a XIX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián Kolozsváron, 2016. május 20-án.

57

Lőrincz Csaba-díj

A Lőrincz Csaba-díjat idén a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán kapta.

58

Romániai helyhatósági választások

A romániai helyhatósági választásokat a Magyar Országgyűlésben és a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben elemezte Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa, ill. Illyés Gergely, az NPKI munkatársa.

59

R

omániában június 5-én rendezték meg a polgármesterek személyéről, valamint a helyi és megyei tanácsok összetételéről döntő helyhatósági választásokat. A választásokon a részvételi arány 48,27 százalék volt, ugyanakkor jelentős a különbség a városok és a községek között: előbbiekben csupán 39,80 százalék, utóbbiakban 59,71 százalék volt a mutató. A legnagyobb részvételi aránnyal a romániai gyakorlatnak megfelelően az ország déli megyéi büszkélkedhettek, Giurgiu, Teleorman és Olt megyékben meghaladta a 60 százalékot a részvétel. A legalacsonyabb részvételi arány Temes és Iasi megyékben volt, alig haladta meg a 40 százalékot, rögtön ezt követően azonban a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna következik 43,48, illetve 43,69 százalékos arán�nyal. Az abszolút legalacsonyabb részvétel a fővárosban volt, itt mindössze a szavazók 33,09 százaléka járult az urnák elé.

Az országos végeredmény alapján kijelenthető, hogy a választások legnagyobb győztese a Szociáldemokrata Párt (PSD), amely a leginkább politikai opciót kifejező megyei tanácsi szavazatok tekintetében – ide számolva a fővárosi közgyűlésre leadott szavazatokat is – kereken 35 százalékot szerzett. Legnagyobb politikai ellenfele, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) csupán a voksok 30,6 százalékát kapta. A két nagy párt közötti erőviszonyokat még inkább a baloldal irányába billenti, hogy a PSD az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) nevű szatellit-párttal szövetségben további 4,6 százaléknyi szavazatot szerzett, míg a szintén velük koalícióképes, Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 6,32 százalékot kapott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szavaza60

tok 4,98 százalékát, míg a Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) a voksok 4,46 százalékát szerezte meg. A két kisebb magyar párt a következő eredményeket érte el: Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 38215 szavazat (0,46%), Magyar Polgári Párt (MPP) 16824 szavazat (0,20%).

A megszerzett mandátumok tekintetében a PSD 1677 polgármesteri tisztséget (52,63%), plusz az UNPR-rel szövetségben a főpolgármesteri tisztséget szerezte meg, 579 megyei tanácsosi mandátum (40,32%) és 16648 helyi tanácsosi mandátum (41,39%) jutott a pártnak. A párt az UNPR-vel szövetségben további 19, az ALDE-val szövetségben pedig további 9 polgármesteri helyet szerzett. Az ALDE önállóan 64 polgármesteri tisztséget (2%), 80 megyei tanácsosi (5,57%) és 2504 helyi tanácsosi mandátumot (6,22%) szerzett, míg az UNPR önállóan 26 polgármesteri széket (0,81%), valamint 14 megyei tanácsosi mandátumot (0,97%) és 1203 helyi tanácsosi mandátumot (2,99%) nyert el.

A PNL 1081 polgármesteri tisztséget (33,92%), 504 megyei tanácsosi (35,09%) és 13193 helyi tanácsosi mandátumot (32,80%) tudhat a magáénak. A PMP 18 polgármestert (0,56%), 41 megyei tanácsost (2,85%) és 1315 helyi tanácsost (3,26%) ad a következő négy évben.

Az RMDSZ önállóan 195 polgármesteri tisztséget (6,12%), 95 megyei tanácsosi mandátumot (6,61%) és 2284 helyi tanácsosi mandátumot (5,67%) szerzett meg. A Magyar Polgári Párt (MPP) önállóan 13 polgármesteri mandátumot (0,40%), 6 megyei tanácsosi mandátumot (0,41%) és 158 helyi tanácsosi mandátumot (0,39%) kapott. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önállóan nem nyert polgármesteri tisztséget, 6 megyei tanácsosi mandátummal (0,41%) és 207 61

helyi tanácsosi mandátummal (0,51%) kell beérniük a következő négy évben. Az MPP-EMNP koalíció két polgármesteri mandátumot (0,06%) és 33 helyi tanácsosi mandátumot szerzett (0,08%).

A legfontosabb nagyvárosi polgármesteri tisztségek tekintetében az látszik, hogy a PSD a főpolgármesteri tisztség mellett elnyerte Bukarest összes kerületének polgármesteri tisztségét, valamint a következő, Kárpátokon kívüli nagyvárosokat: Pitesti, Bákó, Braila, Buzau, Konstanca, Targoviste, Craiova, Galac, Giurgiu, Targu-Jiu, Slobozia, Iasi, Drobeta Turnu Severin, Slatina, Alexandria, Vaslui és Focsani. Erdélyből Besztercén és Zilahon lesz szociáldemokrata polgármester.

A PNL a Kárpátokon túl csak Botosani, Calarasi, Piatra Neamt, Ploiesti és Suceava városok vezetését nyerte el, Erdélyben azonban minden fontosabb nagyvárosnak liberális polgármestere lesz: Gyulafehérvár, Nagyvárad, Resita, Kolozsvár, Temesvár. Brassóban és Marosvásárhelyen függetlenként, de a PNL támogatásával tartották meg eddigi polgármesteri tisztségüket George Scripcaru és Dorin Florea, Nagybányán a Koalíció Nagybányáért helyi szervezet színeiben nyert az előzetes letartóztatásban levő Catalin Chereches, Nagyszebenben a Német Demokrata Fórum (NDF) jelöltje, Astrid Cora Fodor nyert, Déván egy kis párt jelöltjeként Mircia Muntean volt polgármester diadalmaskodott, továbbá Tulceán független, Ramnicu Valcean kis párt jelöltje nyert.

A román pártok versenyében a baloldali blokk, amely a szociáldemokraták mellett az UNPR-t és az ALDE-t is magában foglalja egyértelmű előnyre tett szert a liberálisok előtt. Az őszi parlamenti választások előtt ez azt a tétet fogalmazza meg a Klaus Johannis államfő szövetségét maga mellett 62

tudó PNL számára: nem engedhetik meg, hogy a PSD-UNPR-ALDE megszerezze a parlamenti mandátumok abszolút többségét. Ennek oka, hogy a román alkotmány értelmében az államfőnek csak akkor nincs mérlegelési joga a miniszterelnöki kinevezés tekintetében, ha egy párt megszerzi a mandátumok több mint felét. Ha ez nem így van, akkor a pártokkal történő konzultációk után belátása szerint kérhet fel valakit kormányalakításra. A képletet bonyolítja a Traian Basescu vezette PMP, amely most a parlamenti küszöb közelében táncol, ám ősszel jó eséllyel átlépi azt. Számukra mégsem egyértelmű szövetséges a PNL, mivel a volt elnök saját pártjaként kezelt PMP tulajdonképpen éppen a liberálisoktól vehet el szavazókat. Az RMDSZ mindkét oldallal koalícióképes, így az őszi választások után könnyen a királycsináló szerepébe kerülhet – abban az esetben, ha a baloldali blokk nem szerez egyedül is többséget a parlamentben.

A magyar szervezetekre leadott voksok megoszlásából az látszik, hogy az RMDSZ növelni tudta fölényét a két kisebb párthoz képest.

A megyei tanácsosokra leadott szavazatokat figyelembe véve az RMDSZ a voksok 88,21 százalékát, az EMNP 8,18 százalékát, az MPP pedig 3,60 százalékát kapta. A két kis szervezet tekintetében a kép azonban csalóka, mivel a 63

stratégikus jelöltállításának köszönhetően az MPP 13 polgármesteri mandátumot szerzett, míg az EMNP önállóan egyet sem, csupán a két MPP-EMNP koalíciós polgármesteri tisztséget szerezte meg –ezeken a településekena megválasztott városvezető az MPP tagja. Az MPP szelektív jelöltállítása miatt ugyanakkor az EMNP a polgármesterekre leadott szavazatokat nézve is megelőzte riválisát, igaz, sokkal kisebb arányban (21171 szavazat vs. 19355 szavazat).

Mindkét kisebb párt 6-6 megyei tanácsosi mandátumot kapott, a helyi tanácsosok számában pedig az EMNP nyert 207-158 arányban. A koalíciós helyi tanácsosok száma 33.

Az RMDSZ ezzel szemben 195 polgármestert, 95 megyei tanácsosi mandátumot és 2284 helyi tanácsosi mandátumot szerzett.

Ha a négy évvel ezelőtti eredményekkel hasonlítjuk össze a mostani helyzetet, akkor a részvételi arány csökkenését mindenképpen figyelembe kell vennünk. 2012-ben 577637 szavazat érkezett a három magyar szervezetre összesen, most ez a szám 466862. A csökkenés tehát 19,18 százalékos, ami magasabb az országos 14,4 százalékos részvételi arány csökkenésnél. Ha csak az RMDSZ eredményeit nézzük, akkor a négy évvel ezelőtti 491864 szavazat most 411823-ra olvadt, ez 16,28 százalékos csökkenésnek felel meg. Az EMNP négy évvel ezelőtt 44276, most 38215 voksot kapott, a csökkenés itt 13,69 százalékos. Az MPP 2012-ben 36671, most a szelektív jelöltállításnak is köszönhetően 16824 szavazatot kapott, a csökkenés tehát 54,13 százalékos. A teljes képhez tartozik, hogy négy éve egy EMNP-MPP közös megyei lista 4826 szavazatot kapott, ilyen idén nem létezett. A fenti számok értelmezéséhez mindenképpen figyelembe kell venni az alacsony 64

székelyföldi részvételi arányokat: az RMDSZ szavazatcsökkenésének egy jelentős részét itt kell keresnünk.

A román-magyar versenyben a jelenlegi választási eredmények mindenképpen jobbak, mint négy évvel ezelőtt. Bár Marosvásárhelyen a független magyar jelölt 1727 szavazattal elmaradt Dorin Floreától, Szatmárnémetiben újra magyar lesz a polgármester, továbbá jó esélyekkel tárgyal az RMDSZ a Szatmár és Maros megyei tanácselnöki tisztségének megszerzéséért. Megyei tanács alelnöki tisztség megszerzésére a román pártokkal folytatandó tárgyalások függvényében megnyílik az esély Bihar, Brassó, Szilágy és Kolozs megyében, alpolgármesteri tisztségre pedig Kolozsváron, Aradon és Zilahon lehet számítani. Nagyváradon a kétharmados PNL-nek nincs szükségeaz RMDSZ támogatására a helyi tanácsban – köszönhetően részben a rendkívül rossz RMDSZ-eredménynek – a megyei kétharmadhoz azonban szükség van a magyarokra.

Székelyföldön az RMDSZ fölényesen megőrizte a két megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda városvezetői tisztségét, Kézdivásárhelyen kisebb fölénnyel, ám szintén RMDSZ-es marad a városvezetés. Gyergyószentmiklóson az MPP győzött óriási fölénnyel, itt nem is volt RMDSZ-es ellenjelölt, míg a legnagyobb harc Székelyudvarhelyen bontakozott ki, ahol az MPP-EMNP koalíció győzni tudott az RMDSZ-es jelölt és a függetlenként induló volt RMDSZ-es városvezető ellenében.

A Kovászna megyei tanácsban az RMDSZ-nek 20, az EMNP-nek 3, a PNL-nek 3, a PSD-nek 3, az MPP-nek 2 tanácsosa lesz, Hargita megyében 19 RMDSZ-es, 4 MPP-s, 3 PSDs, 3 EMNP-s és 2 PNL-s lesz.

65

66

A HÓNAP KÉPE

67

v 68