Bethlen News 2015 július

2015. JÚLIUS, II. évfolyam, 7. szám • 10

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA Nyisztor Tinka és a tőtike | Emelt fővel Őrvidék a Magyarság Házában |A Kelemen Hunor vezette RMDSZ-delegáció washingtoni látogatásának jelentősége 1

A Muharay udvarban (Kapolcs)

a külhoni művészek és művészeti együttesek ismert és elismert reprezentánsaival találkozhat a közönség – a Bethlen Gábor Alap támogatásával –, a Völgy negyedszázados történetében talán most lesz a legerősebb a reprezentációja a magyar kultúra kárpát-medencei kincseit őrzőknek. Ugyancsak bemutatkozik a Magyarság Háza nagy sikerű kiállítása, a Mi, magyarok.

2015. július 24 – augusztus 2.

A Muharay Szövetség udvarában egyébként az autentikus falusi együtteseké a főszerep, de jelen lesznek az ebből a kultúrából táplálkozó kortárs művészek is.

A Muharay-udvar háziasszonya a világhírű, Kossuthés Liszt-díjas énekesnő, Sebestyén Márta.

Toldi (részlet)

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.

Rémlik, mintha látnám termetes növését, Pusztító csatában szálfa-öklelését, Hallanám dübörgő hangjait szavának, Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton, Nem terem ma párja hetedhét országon; Ha most feltámadna s eljőne közétek, Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek.

Hárman sem birnátok súlyos buzogányát, Parittyaköveit, öklelő kopjáját, Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát, ,És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.”

Arany János (1846) IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna, Rákóczi Krisztián, dr. Kántor Zoltán | Nyomda: Printing Solutions Bt.

3

Egy csepp irodalom

„Mostan emlékezem az elmult időkről, Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról...”

Ilosvai

Tartalom 6 A Nemzeti Összetartozás Napja 16 Ezer esztendeje 22 Nyisztor Tinka és a tőtike 28 Csendélet a stúdióban 30 Mi, magyarok 32 Tisztasági festés a Magyarság Háza kupolájában 34 Emelt fővel 36 Hamuban sült pogácsa és kalinkó...

4

Zenélő Budapest

42

Múzeumok Éjszakája a Magyarság Házában

46

A hagyomány folytatódik

52

Könyvheti kutatóintézeti kiadványok

54

A Kelemen Hunor vezette RMDSZdelegáció washingtoni látogatásának jelentősége

56

Új választási törvény Romániában – csak az államfő kihirdetésére vár a jogszabály

61

A Hónap Képe

66

A Magyarság Háza a közösségi oldalakon is!

5

A Nemzeti ร sszetartozรกs Napja

6

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott beszédet a Nemzeti Összetartozás Napján a Magyarság Házában, ahol június 4-én Madéfalva volt a díszvendég.

7

„Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel, és egyetlen nemzetrésznek a feladásához sem asszisztálunk” – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes (...) Közölte, a magyarságot két szélsőség fenyegeti: az önfeladás és „a felelőtlen kardcsörtetés”, amely „kimegy a határon túlra, majd hazajön, a külhoni magyarok viszont kint maradnak”.1 A nap zárásaként Tamás József gyulafehérvári segédpüspök este misét celebrált a Mátyás-templomban.

magyarhirlap.hu, 2015. június 5.

1

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Ezer esztendeje

17

18

A

Telt ház előtt mutatta be Ezer esztendeje c. közös lemezét Antal Tibor gyimesfelsőloki énekes és a Heveder zenekar. A Magyarság Háza aulájában az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő nóták, valamint az első és a második világháborúhoz kapcsolódó katonadalok hangzottak el.

19

20

21

22

Nyisztor Tinka és a tőtike Nem teljesen szokványos könyvbemutatóra hívott a Magyarság Háza június 12-ére. Dr. Nyisztor Tinka Hétköznapok és ünnepnapok – A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája c. kötetét ételkóstolóval egybekötve ismerhették meg az érdeklődők. Az eseményt Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyitotta meg, majd dr. Kisbán Eszter néprajzkutató előadása következett szerzőről és kötetéről, végezetül Nyisztor Tinka is szólt az egybegyűltekhez (később, meg előbb is, még dedikált). A bőséges, de azért nem megterhelő szellemi táplálkozást követően tőtikét falatozhatott a nagyérdemű sokaság, amit a „pusztinai boszorkány” (copyright by Lévai Anikó & Vinkó József) a budai hegyekben készített el segítőivel. Finom, ízletes, zamatos, laktató étek ez a tőtike, meg kell hagyni, pláne, hogy utána még foszlós kalács is került az asztalra, jókora mazsolaszemekkel. Úgy tűnt, senki nem maradt éhen.

Test és lélek is jóllakott. Nyisztor Tinka egyébként mindenkit vár szeretettel Pusztinába. Aki teheti, ne hagyja ki.

23

24

25

26

27

Csendélet a stúdióban

28

Fábián Barna, a Magyar Televízió műsorvezetője; dr. Nyisztor Tinka néprajzkutató; Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója

29

Mi, magyarok Továbbra is nagy népszerűségnek örvend a Magyarság Háza állandó kiállítása

30

31

Tisztasági festés a Magyarság Háza kupolájában

32

33

Emelt fővel 34

Pünkösd vasárnapján, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban nyitotta meg Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a bukovinai székelyek történetét bemutató, Emelt fővel c. időszaki kiállítást Sógor Csaba EP-képviselő és dr. Pozsony Ferenc akadémikus, néprajzkutató társaságában.

35

36

Hamuban sült pogácsa és kalinkó...

A meg még jófajta borok (többféle színben), tojásfestés, fafaragás, gyöngyfűzés, ördöglakatolás, fényképezkedés, no meg zene, tánc és rengeteg vidámság. Őrvidékiek jártak nálunk.

37

38

39

40

41

42

Zenélő Budapest

Nagy sikerrel zajlanak a Zenélő Budapest elnevezésű programsorozat koncertjei. A Magyarság Háza erkélyéről augusztus 15-éig minden péntek és szombat délelőtt 11-kor és pontban déli tizenkettőkor Liszt és Erkel korát idézik a fafúvósok és operaénekesek.

A Zenélő Budapest koncepcióját Götz Béla díszlettervező, valamint fia, Götz Nándor klarinétművész jegyzi.

43

Götz Béla díszlettervező, a Zenélő Budapest egyik ötletgazdája, a koncertsorozat művészeti vezetője

44

45

Kalotaszegi tánc-tanítás; Mi, magyarok-kiállítás; Cifraság és méltóság (kalocsai és kalotaszegi népművészet); őrvidéki tablók; Pesovár Ernő-emlékkiállítás; az erdélyi Role Zenekar koncertje.

46

Múzeumok Éjszakája a Magyarság Házában Mi „szem-szájnak ingere”

Az erdélyi Role Zenekar

47

Dr. Rabec István, a Mi, magyarok-kiállítás egyik tárlatvezetője

48

49

50

51

A hagyomány

Dr. Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa

Gazsó Dániel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa

52

folytatódik

A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében 2015. június 8-9-én, a Magyarság Házában immár hatodik alkalommal került sor a Nemzetpolitikai továbbképzés című kurzus megtartására.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által akkreditált képzésen közel ötven kormánytisztviselő vett részt. A továbbképzésen a nemzetpolitika elméleti kereteiről és intézményrendszeréről, a nemzetközi kisebbségvédelemmel foglalkozó intézményekről és dokumentumokról, a külhoni magyar pártokról, a külhoni magyarok oktatásáról és demográfiai helyzetéről, valamint a diaszpórában élő magyarokról szóló előadásokat hallgathattak meg a résztvevők.

53

Könyvheti kutatóintézeti kiadványok Az Ünnepi Könyvhét idén 2015. június 4–8. között, immáron nyolcvanhatodszor került megrendezésre. A neves eseményen a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is jelen volt saját kiadványaival, valamint munkatársainak önálló publikációival. Az intézet két tudományos folyóirata, a magyar nyelvű Kisebbségkutatás és az angol nyelvű Minority Studies a Lucius Kiadó pavilonjában volt megtekinthető és megvásárolható. Tóth Norbert A kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata című könyvét a L’Harmattan Kiadó standján lehetett fellapozni. Továbbá a Ludányi András gondozásában megjelent Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység taváig című kötet a Fekete Sas Kiadónál; míg Kántor Zoltán A nemzet intézményesülése a rendszerváltás utáni Magyarországon az Osiris Kiadónál volt megtalálható.

Az utóbb említett két szerző június 7-én, vasárnap délután dedikált a Vörösmarty téren.

54

55

A Kelemen Hunor vezette RMDSZ-delegáció washingtoni látogatásának jelentősége

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) delegációja három napos látogatást tett Washingtonban abból a célból, hogy tájékoztassák az amerikai politikusokat és szakértőket az erdélyi magyarság aktuális problémáiról, kiváltképp az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának elakadásáról, illetve ezzel összefüggésben Markó Attila korábbi RMDSZ-es képviselő román hatóságok általi meghurcolásáról.

A küldöttség számos kongresszusi képviselővel, a képviselőház több bizottságának (pl. a Tom Lantosról elnevezett emberi jogi bizottság, a képviselőház külügyi bizottságának Európával foglalkozó albizottsága) munkatársaival, Hoyt Lee-vel, a Külügyminisztérium Európáért és Eurázsiáért felelős helyettes államtitkárával, valamint a Center for Strategic and International Studies és az International Republican Institute szakértőivel találkozott, a megbeszéléseket a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) szervezte.

Bár a téma az amerikai döntéshozás szempontjából marginálisnak tűnhet, nem ez volt az első alkalom, hogy az amerikai kongresszus szót emelt a romániai egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának ügyében. A kongresszus 2005-ben, tíz évvel ezelőtt fogadott el egy határozatot (H. Res. 191), amelyben sürgette a mindenkori román kormányt, 56

hogy vegye komolyan vállalt kötelezettségeit a kommunizmus alatt elkobzott egyházi tulajdonok visszaszolgáltatását illetően, és biztosítsa az ország területén élő minden felekezet számára az „egyenlő, igazságos és azonnali” restitúciót. A kongresszusi határozaton kívül a közelmúltban az amerikai külügyminisztérium és kongresszusi képviselők közötti levélváltásban is szóba került a romániai egyházi ingatlanvisszaszolgáltatás elégtelen mivolta.

A gyakorlatban azonban ezek az amerikai lépések nem segítették a folyamat felgyorsítását. Mostanáig országos szinten a visszaigényelt egyházi tulajdonok kevesebb, mint fele került vissza eredeti tulajdonosukhoz; a legtöbb ingatlant a romániai zsidó közösség kapta vissza (kb. 70%), a magyar felekezetek kb. 55-60%-ot, míg a görög katolikus egyháznak jóformán semmit nem szolgáltatott vissza a román állam. Azt is látni kell, hogy nem csak, hogy nem haladt megfelelő ütemben az egyházi ingatlanok restitúciója, de 2014 novemberében egy korábban visszaszolgáltatott ingatlant, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot a román állam bírósági ítélet révén újraállamosított, a restitúciós bizottság tagjait (köztük Markó Attilát) pedig három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, az ítélet óta pedig teljes mértékben le is állt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása.

Hiába jogszerű a romániai magyar közösség - a mindenkori magyar kormány által támogatott – követelése a kommunizmus alatt elkobzott közösségi vagyonok visszaszerzését illetően, illetve hiába egyértelmű a Székely Mikó Kollégium ügyében született bírósági döntés jogtalansága és diszkriminatív jellege, ezek ügyében amerikai 57

politikusok előtt szót emelni nem egyszerű. Jelenleg ugyanis virágzanak az amerikai-román kapcsolatok, a két ország egymás stratégiai partnere, az Egyesült Államok Romániában építi rakétavédelmi pajzsát, Románia pedig az Oroszország elleni kemény fellépés egyik legelszántabb szorgalmazója az Európai Unióban. Emellett a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezényletével zajló romániai korrupcióellenes harc amerikai fogadtatása is igen kedvező, annak túlkapásait – például a Markó Attila ellen zajló hatósági hadjáratot – csak a régióról kellően árnyalt tudással és ismeretekkel rendelkező amerikai döntéshozók és szakértők látják át.

Ezért is jelentős előrelépés, hogy az RMDSZ delegációja személyesen tájékoztatta az amerikai politikusokat a romániai magyarságot ért jogsérelmekről, mindvégig hangsúlyozva azt, hogy az erdélyi magyarok a demokrácia és a jogállamiság eszközeivel kívánják érvényesíteni kisebbségi jogaikat. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt is kiemelte, hogy pártja egyetért a romániai korrupcióellenes harccal, az azonban elfogadhatatlan, ha a korrupciós ügyek felderítése összekeveredik az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának ügyével, hiszen utóbbi nem másról szól, mint a kommunizmus alatt elkobzott közösségi tulajdonok jogos birtokosainak való visszaadásáról. Az RMDSZ elnöke arról a tényről is informálta az amerikai döntéshozókat, hogy Romániában egy készülő közbiztonsági stratégiában potenciális veszélyforrásként tüntetik fel a kisebbségek jogos törekvéseit, az autonómia elérésére irányuló politikai erőfeszítéseket.

Az elmúlt években az RMDSZ külpolitikája láthatóbbá vált, ám az amerikai döntéshozók informálása helyett eddig inkább az európai porondon léptek fel a kisebbségvédelmi 58

törekvések támogatását kérve. Az Európai Parlamentben folytatott munkán kívül leginkább az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) alakítottak ki gyümölcsöző kapcsolatokat, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés keretében létrehozott kapcsolatháló révén erőteljesebben jelenítették meg a romániai magyarság ügyét, sőt, a FUEN alelnöki pozícióját is az RMDSZ külügyi titkára tölti be. Ugyanakkor megállapítható, hogy még mindig tovább erősíthető a romániai magyar közösség nemzetközi jelenléte, hangja, befolyása. Ennek kapcsán az elmúlt évtizedekben is felvetődött a kérdés, hogy célravezető-e bírálni a nemzetközi porondon azt a kormányt, amelynek adott esetben az RMDSZ is tagja és segítségével próbálja rendezni a közösség gondjait? Minden bizonnyal nemleges válasz is született a múltban erre a kérdésre, ezért a román állam kisebbségvédelmi politikáját talán túl kevés bírálat érte a magyar érdekvédelmi szervezet részéről. Így a nemzetközi szervezetek, európai intézmények sem figyeltek oda rá, hogy sok még a megoldatlan kérdés Romániában a kisebbségek helyzete kapcsán, sőt, akár visszafordíthatóak azok a folyamatok, amelyek az ország NATO- és EU-integrációja során indultak be.

Az RMDSZ washingtoni tárgyalásaitól nyilvánvalóan nem várhatjuk a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyének megnyugtató rendezését, ám azt mindenképpen szolgálhatják ezek a találkozók, hogy az amerikai-román kapcsolatokról való diskurzusba – a biztonságpolitikai együttműködésen kívül – ismét bekerüljenek azok az amerikai elvárások, amelyek a kilencvenes évek folyamán egyértelműen megfogalmazódtak. Ha az Egyesült Államok 59

puha nyomásgyakorlással ismét számon kérné Románián az emberi és kisebbségi jogok, valamint a vallásszabadság biztosítását, továbbá a jogbiztonság garanciáit, az az erdélyi magyarság aktuális problémáinak kezelését nagymértékben elősegíthetné. Ennek első jeleként értékelhető, hogy az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító indítvánnyal beiktatta a romániai egyházi ingatlanvisszaszolgáltatás ügyét a külügyminisztérium költségvetési törvényébe1. A javaslat – amelyet a bizottság egyhangúan fogadott el – felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett.

http://rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/romaniai-egyhazi-ingatlanok-90-napon-belulvalaszt-var-a-washingtoni-kongresszus-a-roman-kormany-es-a-state-departmentaltal-tett-lepesekrol

1

60

61

Új választási törvény Romániában – csak az államfő kihirdetésére vár a jogszabály

Már csak Klaus Johannis aláírására van szükség ahhoz, hogy új parlamenti választási törvénye legyen Romániának, miután a szenátus után a képviselőház is elfogadta az erről szóló jogszabályt. Az új szabályozás nagyban hasonlít arra, ami 2008 előtt érvényben volt az országban, azaz visszatérést jelent a megyei listás, arányos rendszerre.

Fontos megjegyezni, hogy a két választáson alkalmazott, 2012-ben a parlament létszámának jelentős növekedését okozó előző törvény sem volt többségi, az egyéni kerületek megléte ellenére biztosította az arányosságot, ám épp emiatt okozott jelentős bizonytalanságot a mandátumok elosztásakor.

Az elfogadott jogszabály által megállapított képviseleti norma szerint 73 ezer állampolgárra jut majd egy képviselő és 168 ezerre egy szenátor, a képviselőház létszáma így várhatóan 330, a szenátusé pedig 136 lesz. Ebben benne lesz a 18 nemzeti kisebbség egy-egy képviselője és a külföldön szavazó román állampolgárok által bejuttatott négy képviselő és két szenátor is. Megjegyzendő, hogy ez nincs összhangban egy 2009-es – nem ügydöntő – népszavazás eredményével, amely az egykamarás parlament bevezetéséről szólt és 300 főben határozta meg annak maximális létszámát. Míg az egykamarás parlament bevezetéséhez alkotmánymódosításra lett volna szükség, a 300-as létszámot el lehetett volna érni csupán a választási törvény megfelelő rendelkezéseivel is.

A választókerületek száma 43 lesz, ez a következőképpen tevődik össze: az ország 41 megyéje mellett Bukarest külön választókerületet alkot majd, továbbá külön választókerületet alakítottak ki a külföldön állandó lakhellyel vagy ideiglenes tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok számára.

A szabályozás értelmében egyetlen választókerületet sem képviselhet négynél kevesebb képviselő, illetve kettőnél kevesebb szenátor, függetlenül a lakosság számától.

A választásokon induló alakulatoknak megyei listákat kell állítaniuk. Az ezeken a zárt listákon szereplő jelöltek sorrendjét a pártok határozzák meg, a megyei szinten nem hasznosuló szavazatokat pedig az országos elosztás során veszik számításba.

Fontos kitérni a választási küszöb kérdésére: ez megmarad országosan 5 százalék, illetve a két pártot felölelő választási szövetségek számára 8 százalék, három párt esetében 9 százalék, végül négy párt szövetségénél 10 százalék. Fontos kitétel, hogy azok az alakulatok is bejuthatnak a törvényhozásba, amelyek nem érték el országosan az 5 százalékot, de minimum négy megyében megszerezték a szavazatok 20 százalékát. Mivel ez az „alternatív küszöb” a törvény 94. cikkelyének (2)-es bekezdése alatt, az „a” albekezdésben szerepel, míg a választási koalíciókra vonatkozó küszöböket a „b” albekezdésben tárgyalják, ezért ezekre nem vonatkoztatható a regionális pártok könnyebb bejutását segítő lehetőség.

A külföldön élő románok számára az új jogszabály nem vezeti be a levélben szavazás lehetőségét, továbbra is csak személyesen a külképviseleteken vagy – az adott országgal együttműködésben – egyéb helyszíneken felállított speciális szavazókörökben adhatják le voksukat azok a román állampolgárok, akik hivatalosan tartózkodnak az adott országban, azaz állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkeznek.

Ez jelentősen lecsökkenti a potenciális szavazatok számát, mivel – a román hatóságok információi szerint – a külföldön élő románok nagy része nem rendelkezik hivatalos okmányokkal abban az országban, amelyben ideiglenes munkát vállal.

62

Fontos megemlíteni továbbá, hogy a törvény előzetes regisztrációhoz köti a speciális szavazókörökben való voksolás lehetőségét a külföldön élő románok számára, így azok, akik a választásokat megelőző időszakban – az adott év április elsejétől a választás napja előtt 48 óráig – nem regisztráltak, csupán a külképviseleteken adhatják le szavazataikat. Ez szintén csökkenteni fogja a voksok számát, így összeségében a törvény jelentős visszalépést jelent az eddigi gyakorlathoz képest.

Magyar szempontok: A törvény kialakítása során sikerült megőrizni a magyar közösség számára fontos sarokpontokat: az arányos rendszer révén a közösség számarányának megfelelő súllyal vehet részt a törvényhozásban, az „alternatív küszöb” pedig biztosítja, hogy akkor is bejuttasson képviselőket a parlamentbe, ha szervezete az öt százalékos küszöböt nem lépi át. Megállapítható továbbá, hogy a magyar közösség számára kedvező az a fejlemény, hogy a külföldön élő román állampolgárok számára nem biztosították a levélben szavazás lehetőségét, mivel ezzel a lépéssel a vélhetően magasabb számú külföldi voks révén relatív súlyuk tovább csökkent volna.

Ha a legutóbbi parlamenti választás adatait vesszük alapul, akkor látható, hogy azon a romániai magyarok szavazatainak zömét begyűjtő RMDSZ csupán 5,13, illetve 5,23 százalékot szerzett. Ez mindenképpen felveti annak a lehetőségét, hogy a szervezet 2016-ban nem éri el az 5 százalékos országos bejutási küszöböt. Természetesen sok függ az országos részvételi aránytól, valamint a magyar szavazók részvételi 63

hajlandóságától, de előfordulhat olyan helyzet, hogy a Szövetség az „alternatív küszöb” alkalmazására szorul. Ebben az esetben érdemes kiemelni azoknak a megyéknek a 2012es eredményeit, amelyekben a magyar szervezetek többet szereztek a szavazatok 20 százalékánál.

Megye

Képviselőház

Szenátus

Hargita

RMDSZ 71,34% EMNP 14,7% Össz: 86,04%

RMDSZ 71,38% EMNP 15,25% Össz:86,63%

Kovászna

RMDSZ 57,46% EMNP 15,4% Össz: 72,86%

RMDSZ: 59% EMNP: 15,69% Össz: 74,69%

Maros

RMDSZ: 34,38% EMNP: 2,9% Össz: 37,28%

RMDSZ: 34,68% EMNP: 3,67% Össz: 38,35%

Szatmár

RMDSZ: 33,02% EMNP: 2,3% Össz: 35,32%

RMDSZ: 33,89% EMNP: 2,34% Össz: 36,23%

Szilágy

RMDSZ: 22,36% EMNP: 1,94% Össz: 24,3%

RMDSZ: 22,42% EMNP: 2,07% Össz: 24,49%

Bihar

RMDSZ: 19,57% EMNP: 3,15% Össz: 22,72%

RMDSZ: 19,35% EMNP: 3,64% Össz: 22,99%

Látható, hogy az RMDSZ kényelmesen teljesíteni tudja a minimum négy megyében szükséges 20 százalékos arányt még akkor is, ha a jelenlegi erőviszonyok mellett versenytársat kap.

Eközben az is látszik, hogy a két magyar többségű megye mellett nincs még két olyan megye, ahol a szavazatok matematikailag lehetséges fele-fele eloszlása esetében két magyar szervezet is elérhetné a 20 százalékot. Az „alternatív küszöb” tehát nem ad lehetőséget rá, hogy egyszerre két magyar alakulat jusson be a segítségével a parlamentbe. Összességében az új választási törvényről elmondható, hogy a jelenlegi parlamenti pártok közötti háttéregyeztetéseknek megfelelően egyetlen párt számára sem értékelhető hátrányosnak, a politikai alakulatok 64

közös törekvése volt, hogy egy kiegyensúlyozott és arányos rendszert fogadjanak el. Ennek oka részben az előző rendszer okozta visszáságok, részben az a körülmény volt, hogy a román pártrendszer nem rendelkezik olyan stabilitással, amely két nagy párt számára előnyössé tenné egy többségi rendszer bevezetését, az erőviszonyok akár jelentősen átalakulhatnak és egy négyéves ciklus alatt is megszűnhetnek szövetségek vagy alakulhatnak át pártok – ez történt a 2012-ben kétharmados többséget szerzett USL-el, vagy a 2012 előtt kormányzó PDL-vel.

A zárt listákhoz való visszatérés mindenképpen a pártok központi vezetésének megerősítését szolgálta, az előző jogszabály alapján ugyanis az egyéni választókerületekben mandátumok szerzett jelöltek hajlamosak voltak azt gondolni, hogy saját teljesítményüknek köszönhetik képviselői vagy szenátori tisztségüket és úgy viselkedtek a parlamenti belső mozgások során, mintha független politikusok lennének – a pártfegyelem tehát nem volt túl erős az elmúlt években. Hasonlóképpen: a listákkal nagy biztonsággal megjósolható lesz a leendő frakciók összetétele is, kisebb valószínűséggel fordulhat elő olyan helyzet, hogy a pártvezetésnek csak korlátozott módon lesz ráhatása a parlamentbe bejutó jelöltek személyére.

A jogszabály életbe lépéséhez tehát már csak Klaus Johannis államfő aláírása szükséges, az elnök azonban egyszer vissza is küldheti átdolgozásra a parlamentnek a törvényt. Nem elképzelhetetlen, hogy sor kerül erre a lépésre, mivel a külföldön élő románok számára a jogszabály jelentős nehezítéseket tartalmaz, Klaus Johannis számára pedig komoly népszerűségvesztést okozhat a körükben, ha ebben a formában – visszaküldés nélkül – kihirdeti a törvényt.

65

66

A HÓNAP KÉPE

Tájékoztató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2015. évi pályázati felhívásáról A 1219/2015. (IV. 17.) számú Kormányhatározatban foglaltakra figyelemmel a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdeti 2015. évi pályázati felhívásait: „Kárpátaljai óvodai gyermekétkeztetési program” címmel A pályázat célja a kárpátaljai magyar nyelvű óvodai csoportokba járó gyermekek étkeztetésének támogatása. és

„A kárpátaljai magyar nyelvű közoktatásban dolgozók támogatása” címmel A pályázat célja a kárpátaljai magyar nyelvű közoktatási intézményekben magyar nyelvű oktatási és nevelési feladatokat ellátó személyek, illetve a magyar nyelvű oktatási és nevelési feladatok megvalósítását segítő személyek támogatása.

A pályázatokat a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány fogadja 2015. május 20. és 2015. október 31. között.

A pályázati felhívások, a benyújtás részletes szabályai, valamint a felhívásokkal kapcsolatos egyéb információk elérhetők a www.bgazrt.hu honlapon.

Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

Tel.: +36 1 795 6590, Fax: +36 1 795 0703 E-mail: info@bgazrt.hu, Web: www.bgazrt.hu 67

A KIÁLLÍTÁS A KIÁLLÍTÁS Kedd‐vasárnap 10:00 –18:00

Kedd‐vasárnap 10:00 –18:00

Mi, magyarok a Facebookon is!