Bethlen News 2016 január

v

2016. JANUÁR, III. évfolyam, 1. szám • 16

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

MAGYARNAK LENNI A Himnusz kultusza | „Az igaz hitben végig megmaradjunk...”

Diaszpóra | Igen, tessék! | Választások előtt Szlovákiában

1

2

w

Márai Sándor

„Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy és örök ritmusával.

A hold járása, a szelek fordulása, a nap forrósága, az éjszaka áramai, mindez alakítja személyes sorsunkat, keddi vagy szerdai életrendünket is: az ember hallja, nagyon messziről, az intéseket és figyelmeztetéseket, a világmindenség óvó-igazító zörejeit… Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe. Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogyan belülről süketek a világ hangjai iránt.

De egyszerre kell élni szívünkkel is, azzal a másik életütemmel, mely titkosabb, leplezettebb, nehezebben megismerhető, mint a világ áramlásának rendje. Akinek szíve, készséges ütemmel, nyolcvanat ver, ne akarjon maratoni versenyfutók módjára élni. Állandóan hallani kell testünk és jellemünk titkos morzejeleit, e finom és erélyes üzeneteket, melyek megszabják életed igaz mértékét. Kinek érzékeit eltompította a becsvágy, a szenvedély, nem hallja többé e hangokat. Az ilyen ember teste, lelke és a világ üteme ellen él; emberhez nem méltó módon él, tehát embertelenül bűnhődik.” részlet IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna, Papp Szilamér Zsolt, dr. Rabec István, dr. Seres Zsuzsanna | Nyomda: Printing Solutions Bt.

3

Egy csepp irodalom

Füves könyv

Tartalom 6 „Az igaz hitben végig megmaradjunk…”

14 Magyar nők a nagyvilágban

18 A Himnusz kultusza

22 Magyarnak lenni

30 Zenés estek a Magyarság Házában

38 Megmaradni

4

Diaszpóra

46

Ajánló

48

Választások előtt Szlovákiában

50

Megjelent a Kisebbségkutatás 2015/4. száma

60

Érdekérvényesítés és nemzetiségi önkormányzatok a Muravidéken

62

Igen, tessék!

64

A hónap képe

66

A Magyarság Háza a közösségi oldalakon is!

5

„Az igaz hitben végig megmaradjunk…”

Népénekkutatás az ötvenes években

A

J

anuár közepén nyitotta meg kapuit a Lajtha László népzenekutató mun­kás­sá­ gáról rendezett kiállítás a Magyarság Háza Herman Ottó termében. A megjelenteket a Ház igazgatója, Csibi Krisztina köszöntötte, majd dr. Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, egyetemi adjunktus hivatalosan is megnyitotta a tárlatot, amit aztán dr. Pálóczy Krisztina kurátor mutatott be a közönségnek. Közreműködött Bálint Izabella.

A kiállítás megtekinthető 2016. március 15-ig.

6

7

A népének és a Lajtha-csoport Azokat a dallamokat, amelyeket a vallásos közösség templomi vagy egyéb liturgikus alkalmakon énekel, népénekeknek nevezzük. Ezek közé nemcsak a templomi énekek tartoznak, hanem vallásos eredetű népszokások énekei, köszöntők vagy halottvirrasztókon énekelt halottasok is.

A népénekek többségükben nem népi alkotások.

A nép számára készítették őket kántorok és papok; többnyire nyomtatott és kéziratos füzetekben maradtak fent. Bekerültek a nép énektudásába, a kottától függetlenedve öröklődtek nemzedékről nemzedékre. Erős dallamváltozásokon mentek keresztül, számtalan változatban maradtak fenn. Az eredetivel való összefüggést néha csak tudományos vizsgálatok igazolják.

Népénekgyűjtéseket már Vikár Béla fonográffelvételei között is találunk. A tudatos gyűjtést azonban Volly István kezdte az 1930-as években. Lajtha László már a második világháború előtt bekapcsolódott ebbe a munkába, de a háború rövid időre megszakította ezt. Az 1950-es évektől, mikor a Népművelési Minisztérium anyagi támogatást nyújtott a Néprajzi Múzeum kötelékén belül Lajtha által irányított, állandó népzenekutató munkacsoport (hivatalosan: a Művelődésügyi Minisztérium néprajzi hanglemezeket gyűjtő, készíttető és feldolgozó csoportja) létrehozásához, folytatta a népénekkutatásokat.

Lajtha László Erdélyi Zsuzsannával és Tóth Margittal járta a Dunántúlt, s folytatta rendkívüli jelentőségű munkáját a vokális és instrumentális történeti népzene kutatásában, lejegyzésében és rendszerezésében. Az ötvenes években 8

a politikai nyomás ellenére jelentős népénekanyagot gyűjtöttek. „Laci bácsi kikötötte, hogy a szent téma nem lehet akadály, Jézus Krisztus, Szűz Mária neve előfordulhat” – emlékszik vissza Erdélyi Zsuzsanna.

A csoport Lajtha haláláig megközelítőleg száz hangszalagnyi felvételt készített, melyeknek körülbelül a feléről lemez is készült. A lejegyzett, de hangfelvételen nem rögzített dunántúli népénekek száma megközelíti az ezer dallamot.

Lajtha halála után a csoport még további mintegy kétszáz szalagnyi felvételt rögzített. Ezeket a későbbiekben jegyzőkönyvezték és lejegyezték.

Kodály óta több népzenekutató és zenetörténész ismerte fel népénekeink je­lentőségét, gyűj­téseikkel, ki­adványaikkal bő­vítették ismereteinket.

Dob­szay Lász­ló Magyar né­pének című könyvének mel­lék­le­te­ként egy nyolc ka­zettából álló sorozatot jelentetett meg, mely­ben összefüggő képet ad gyü­le­ kezeti éneklésünk kin­cseiről.

A vallásos népénekek és a világi dalok egyszerre voltak jelen a nép életében, népzenei hagyományaink felgyűjtése, megőrzése mellett mégis ke­ve­sebb figyelmet fordítottunk népénekeink bemutatására, meg­őrzésére.

Kiállításunk most a Lajtha-csoport által feltérképezett, gyűjtött, dokumentált anyagokon keresztül, kották, jegyzőkönyvek, tárgyak és felvételek segítségével mutatja be a népéneket mint olyan vallásos emlékanyagot, amely a magyar-magyarországi szellemi kulturális örökség része.

9

10

11

12

13

14

Magyar nők a nagyvilágban Könyvbemutató és pódiumbeszélgetés

15

M

agyar nők a nagyvilágban címmel, 2014-ben rendezték meg az Országház felsőházi termében azt a nemzetközi konferenciát, amelynek előadásaiból aztán könyv született. Ezt a formás kis kötetet mutatták be januárban a Magyarság Házában pódiumbeszélgetés keretében. Az eszmecsere résztvevői voltak: Budai Ilona (Magyar Örökség-díjas népdalénekes), Birinyi József (népzenész, népzenekutató), Csibi Krisztina (a Magyarság Háza igazgatója), Ékes Ilona (az Európai Regionális Szervezet elnöke), Fűrész Tünde (család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, EMMI), Kántor Zoltán (a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója). Birinyi József és Budai Ilona nem csupán hozzászóltak a moderátor, Csibi Krisztina felvetéseihez, kérdéseihez, hanem muzsikáltak, énekeltek és megénekeltették a közönséget is.

16

17

A Himnusz kultusza Korok és korosztályok találkozása – Rendhagyó irodalomóra Kulin Ferenc irodalomtörténésszel

18

19

20

A

Magyar Kultúra Napján, január 22-én Kölcsey Ferenccel és Kulin Ferenccel találkozhattak az érdeklődők a Magyarság Házában, egy különösen élvezetes előadás keretében. A tanmeneten kívüli összejövetel nem csupán diákokat, de felnőtteket is szép számban vonzott a Corvin terem széksoraiba. És mindenki jól járt, aki eljött, fiatalabbak és idősebbek egyaránt, hiszen ízelítőt kaphattak a „Kölcseyéletmű imponáló ismeretéből” (egyik kritikusa, Szmodis Jenő fogalmazott így recenziójában Kulin Ferencről a Himnusz szerzőjének apropóján, a Magyar Szemle egyik néhány évvel ezelőtti számában).

21

Magyarnak lenni

22

23

A Torokszorító, felemelő, vastaps állva és ülve, könnycseppek, síri csend... Írások magyar gyerekektől – kicsiktől, nagyoktól –, magyarokról, magyaroknak és másoknak. A Palóc Társaság jubileumi, huszadik esszéíróversenye Kárpát-medencei diákoknak. Január 24-én hirdettek eredményt a Magyarság Házában – teltház előtt. Különös küzdelem volt. Mindenki nyert.

Talán leginkább a közönség.

24

25

26

27

28

29

30

Zenés estek a Magyarság Házában

31

A Január 25-én este az Óbudai Népzenei Iskola jubileumi műsorát láthatták és hallhatták az érdeklődők.

Közreműködtek az iskola növendékei és tanárai, valamint a Csillagszemű Táncegyüttes tagjai. Erre az alkalomra jelent meg a 25 év az Óbudai Népzenei Iskolában c. könyv és CD. A rendezvény fővédnöke dr.

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt, aki beszédet is mondott az eseményen.

32

33

34

35

36

37

38

Megmaradni 39

A Magyar Patrióták Közössége jótékonysági estet szervezett a kárpátaljai Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola javára – a Magyar Örökség-díjas Credo Együttessel január 30-án, szombaton délután 5 órától. Az esemény a Magyarság Háza együttműködésével és a Nemzeti Összetartozás Bizottsága támogatásával valósult meg. Lélekemelő este volt.

Mi a hazaszeretet? „A hazádat nem tudod úgy szeretni, mint családodat, barátaidat. A haza nem szeret viszont, és nem puszilgat meg egy nehéz nap után. A haza nem vesz neked ajándékot születésnapodra...”

(Lukács Anna - http://bit.ly/1QyC2ph)

40

41

42

43

44

45

Diaszpóra

„E

lengedhetetlennek tartja a külhoni támogatások sikeres megvalósításához és a nemzetpolitika célirányos fejlesztéséhez a külhoni magyar közösségek mélyebb, alaposabb megismerését a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. Az Intézet gyorsjelentése szerint minden, a világon élő magyar közösségnek egyedi a helyzete, ezért az anyaországi segítség nem lehet sikeres az ő helyi kultúrájuk és kötődéseik figyelembevétele nélkül” – hangzott el az M1 Ma Reggel című műsorának 2015. december 22-i adásában.

A műsorba meghívták az említett elemzés szerzőjét, Gazsó Dánielt (kutatási referens, Nemzetpolitikai Kutatóintézet) hogy beszéljen a világban szétszórtan élő magyar diaszpóra-közösségek helyzetéről.

46

„A diaszpóra anyaországi támogatásának tekintetében az autochton/allochton megkülönböztetés kérdésénél is fontosabb annak tudatosítása, hogy a világban szétszórtan élő magyar közösségek helyzetének mindegyike egyedi. A feléjük irányuló segítségnyújtás nem lehet sikeres az ő saját lokális kultúrájuk és többes kötődéseik figyelembevétele nélkül. Fontos továbbá annak ismerete is, hogy az érintett közösségek miként viszonyulnak, hogyan értelmezik az anyaországi segítségnyújtás gesztusát és gyakorlatait. A külhoni magyar érdekképviseletekkel, szervezetekkel és pártokkal való kapcsolat megteremtése és fenntartása az olyan fórumok keretében, mint amilyen a MÁÉRT és az MDT jó gyakorlatoknak bizonyulnak ezen a téren. Mindemellett a magyarországi nemzetpolitika célirányos fejlesztéséhez és a külhoni támogatások sikeres kivitelezéséhez elengedhetetlen az érintett közösségek mélyebbre ható, átfogó ismerete:

a kisebbségi és a diaszpóra lét hétköznapi megnyilvánulásainak és helyi igényeinek, szükség­ leteinek feltérképezése.

Ezen ismeretek összegyűjtése, rendszerezése és strukturált közzététele az erre hivatott kutatók és tudományos szakemberek feladata.” – részlet „A magyar diaszpóra anyaországa” című elemzésből, melyet a Nemzetpolitikai Kutatóintézet de­cem­ ber 18-án publikált honlapján (http://bgazrt.hu/npki/).

47

Ajánló

Megjelent a Kalligram kiadónál az Autonómie v Európe: riešenia a výzvy című kötet, amely a Nemzetpolitikai Ku­tatóintézet Autonomies in Europe: solutions and challenges angol nyelvű kötetének szlovákra fordított változata.

48

49

Választások előtt Szlovákiában magyar esélyek

2

016. március 5-én egyfordulós parlamenti választást tartanak Szlovákiában. Magyar szempontból ez a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének kérdését illetően különösen jelentős esemény. Míg a szlovák– magyar, illetve etnikumok fölötti, polgári pártként jellemzett Most–Híd az utolsó két törvényhozási választáson 8,1%-os, illetve 6,9%-os eredménnyel bekerült a parlamentbe, addig a magát egyértelműen etnikai pártként meghatározó Magyar Közösség Pártja (MKP) mindkét alkalommal 4,3%-ot ért el, vagyis a bejutási küszöb alatt maradt. Az a politikai megosztottság azonban, amely a felvidéki magyarságot a korábban egységes MKP 2009. júniusi kettészakadása óta jellemzi, a kialakult erősorrend dacára változatlanul fennmaradt. És miután a felvidéki magyarság számarányánál fogva csak kis eséllyel képes egyszerre két pártot bejuttatni a pozsonyi törvényhozásba, a 2016-os választás az „ős-MKP” két utódpártja számára továbbra is lényegében zéró végösszegű játszmát jelent.

Alábbi elemzésünkben a felvidéki magyarok politikai érdekképviseletére vonatkozó főbb kérdéseket járjuk körül.

A 2009-es pártszakadás óta Szlovákiában összesen nyolc 50

választást rendeztek; ezek közül elsősorban a 2010-es és 2012-es parlamenti megmérettetés, illetve részben a 2014es államfőválasztás alapján vonhatunk le következtéseket a két párt esélyeiről. A többi szlovákiai választás (megyei önkormányzati választás 2009-ben és 2013-ban, helyi önkormányzati választás 2010-ben és 2014-ben, európai parlamenti választás 2014-ben) eredményeiből nehezebben olvashatók ki a pártok szavazóbázisainak fontosabb földrajzi és társadalmi sajátosságai. Egyrészt azért, mert a szavazók helyi döntései során az országos ügyektől és a nemzettudattal összefüggő „ideológiai” kérdésektől eltérő preferenciák is meghatározók, másrészt mert az alacsonyabb érdeklődés mellett lebonyolított szavazások (mint pl. a 13%-os részvétellel zajló 2014-es EP-választás) csak a törzstábort mozgósítják, vagyis nem reprezentálják hitelesen a máskor többnyire aktív választók egészét. Fontos azonban megjegyzünk, hogy a 2013 őszétől megrendezett valamennyi szlovákiai választás egyik jellemzője volt, hogy azokon az MKP eredményesebben szerepel a legfőbb vetélytársnak tekintett Most-Hídnál. Ezek a választások megmutatták, hogy az MKP regionális beágyazottsága erős, jobb mint a legfőbb rivális párté. Parlamenten kívüli pártként az MKP számára ezeken a voksolásokon létfontosságú volt a jó szereplés, ugyanis az etnikai párt számára a települési és a regionális erős beágyazottság biztosíthatta a helyi alapszervezetek túlélését, melyek nélkül eleve esélytelen lenne a márciusban sorra kerülő törvényhozási választás sikeres levezénylése.

Annak ellenére, hogy a két párt közül – a parlamenti jelenlét szempontjából – a 2010-es és a 2012-es választásnak a Most51

Híd lett a győztese és az MKP a vesztese, a támogatottság változása eltérően alakult: míg az MKP megtartotta támogatottságát, a Hídra adott szavazatok száma 2012-ben a két évvel korábbihoz viszonyítva 30 ezerrel, vagyis országosan 1,2 százalékponttal csökkent, ami a szavazótábor viszonylatában 14%-os csökkenést jelent. (Valójában ez az érték, mint látni fogjuk, nem a ténylegesen távozók arányát, hanem a szavazótábor kétirányú cserélődésének egyenlegét jelzi.)

Először is látnunk kell, hogy a még egységes MKP 2006-os szavazóihoz viszonyítva a két utódpárt együttes támogatottsága 2010-ben mintegy 46 ezer fővel, azaz 17%-kal növekedett, ami arra vezethető vissza, hogy a Híd – minden bizonnyal öndefiniálásának köszönhetően – új támogatókat szerzett, amit a szórványvidékeken kapott, az addigi MKP-s voksok többszörösét kitevő szavazatok is bizonyítanak. 2012re a Híd-tábor egy része eltávozott a párttól – a támogatók száma 206 ezerről 176 ezerre csökkent –, miközben a pártszakadás utáni MKP aktív támogatói tábora változatlanul 109 ezer fős maradt. Vagyis a 2012-es választási adatok szerint változatlanul a Híd képviseli a nagyobb erőt, a többletérték azonban már nem a duplája, hanem „csak” 60%-a az MKP-táborának.

Az adatok tehát az MKP esetében egy politikailag elégtelen méretű, de rendkívül stabil választói bázisról árulkodnak. A választási statisztikák települési szintű bontását elemezve azonban kiderül, hogy ez a stabilitás csak látszat, s egy egymással ellentétes, de lényegében zéróösszegű mozgás játszódott le a táboron belül. A települési szinten elvégzett számítások szerint az MKP 2012-ben elvesztette 2010-es támogatóinak mintegy 7%-át (7 794 fő), míg máshonnan 52

közel ugyanennyi új szavazót szerzett (7 639 fő). A Híd esetében a települési szintű összegzés szerint 2010–2012 között ténylegesen 37 ezer szavazó hagyta el a pártot, miközben az újonnan megszólítottak száma kb. 7 500 fő. Az MKP szavazói potenciáljának – vagyis azoknak, akik a települési bontás szerint 2010-ben és 2012-ben legalább egy alkalommal rájuk szavaztak – az összlétszáma kerekítve 117 ezer fő. Ez azt jelenti, hogy az MKP-potenciál összesen 87%-a tekinthető stabil, vagyis a pártot mindkét választás során támogató szavazónak. A párt számára a szavazatmaximalizálás legfontosabb lépését a fennmaradó 13% sikeres megszólítása, vagyis az elpártolt szavazók visszaszerzése, illetve az újonnan érkezettek megtartása jelenthetné. Ha mindemellett a 2014es szlovákiai elnökválasztás során szerzett új támogatókat is figyelembe vesszük – számuk közel ötezer fő –, akkor elméleti szinten azt mondhatjuk, hogy az említett potenciál sikeres mozgósítása és a többségi lakosság részvételi hajlandóságának szerencsésebb alakulása esetén 2016-ban az MKP számára az 5% elérése nem irreális cél. Megjegyzendő, hogy az államfőválasztáson a Híd nem indított önálló jelöltet, így az említett új választói csoport valószínűsíthetően a Most-Híd azon szavazóiból állt, akik számára az MKP jelenti a másodlagos pártpreferenciát.

Ha járási szinten vizsgáljuk az MKP 2010–2012 közötti támogatottságának alakulását, világos földrajzi sajátosságokat tapasztalhatunk: Délnyugat-Szlovákiában – Pozsonyt leszámítva – erősödött a párt, kelet felé haladva viszont az érsekújvári járástól kezdődően már a szavazóvesztés a jellemző. Kivételt jelent ez alól a rimaszombati és a rozsnyói járás, valamint Kassa városa, ám az erősödés ezek53

ben nem volt jelentős. A vegyes párt esetében a két utolsó parlamenti választás során a két nagyvárosban, Pozsonyban és Kassán jelentős lemorzsolódást tapasztalhatunk. 2012ben a Hídtól elpártolók több mint fele a csallóközi régióból került ki, miközben innen új támogatók gyakorlatilag már nem érkeztek. Amíg tehát 2010 és 2012 között az MKP megerősítette tömbmagyar jellegét, a Híd törzsbázisa eltolódott a nem magyarlakta „északi” járások, valamint a magyarlakta sáv középső és keleti része felé.

A Híd részéről a kettős kötődés hangsúlyozásának elsődleges célja nem a nem-magyar választói piac felé való nyitás, hanem a magyar és szlovák vegyes identitással rendelkező szavazóknak, a magyar felmenői, rokoni és baráti kötődésekkel rendelkező szlovákoknak, továbbá a karakteres kisebbségi politizálást és az összmagyar integrációt különféle okokból elvető magyaroknak a megszólítása. A Híd a 2013ban kiadott Polgári Vízió 2016 címet viselő dokumentum Szlo­ vákiai magyar nemzetpolitikai stratégia c. alfejezete szerint a felvidéki magyarság – a program által javasolt kifejezés szerint szlovákiai, illetve dél-szlovákiai magyarság – „közös név, jól körülírt regionális identitás és szimbólumok nélküli közösség”.

A párt nemzetpolitikai stratégiája arra tesz javaslatot, hogy a fentiek miként tölthetők meg tartalommal, illetve a dokumentum arra kíván választ adni, „hogyan lehetséges a negatív tendenciák lelassítása, esetenként leállítása és megfordítása, és hogyan építhető fel egy fenntartható, értéket képviselő szlovákiai magyar közösség struktúrája”.

Egyértelműen felvidéki magyar identitásról, a felvidéki magyarság megmaradásáról, az asszimilációs folyamatok lassításáról, megállításáról, szerencsés esetben a folyamatok 54

megfordításáról, illetve a magyarság anyagi, szellemi és számbeli gyarapodásáról beszél programjában a Magyar Közösség Pártja. A Közös akarat című választási program négy pillérre épül: az első Szlovákia és Európa jövője, a második a gazdaság, a szociálpolitika és az egészségügy kihívásai, a harmadik a régiók felzárkóztatása, a negyedik pedig a magyarság megmaradására összpontosít. A gazdasági program a 2014-ben elfogadott Baross Gábor Tervre épül. Az MKP célja, hogy Dél- és Kelet-Szlovákia régiói a folyamatos leszakadás helyett a felzárkózás útjára lépjenek. A negyedik programpillér a 2014 decemberében bemutatott A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei c. dokumentumra épít. Ennek célkitűzése egy olyan, természetes régiók mentén kialakított déli megye létrehozása, amelyben a helyi közösség saját kezébe vehetné régiójának fejlesztését és a hivatalos kétnyelvűség is valóra válhatna. A koncepció a peremvidék, a szórvány számára az oktatási és kulturális önkormányzatiság megadásával számol.

Az erőteljesebb érdekvédelem hívei számára a választáson az MKP jelenti az első számú opciót. Amint azonban fentebb láthattuk, ez a tábor az MKP számára önmagában nem garantálja a parlamenti bekerülést, így fontos, hogy olyan témákat is beemeljenek a kampányba, amelyekkel a felvidéki magyarok mindkét nagy választói csoportja azonosulni tud, országos és helyi szinten egyaránt. Az MKP legfontosabb mozgósító eszköze a migrációs válsághoz kapcsolódó aláírásgyűjtési akció lett. Az októberben indított petíció a migránsok befogadását szabályozó kvóták ellen szól, és felszólítja a szlovák belügyminisztériumot, kezdeményezzen 55

olyan jogszabályi módosításokat, amelyek az érvényes helyi népszavazások eredményét kötelező érvényűvé teszik a kormány számára. A mostani ciklusban kétszer is megtörtént, hogy a helyi népszavazás eredményéről – migráns kérdésben Bősön, helységnévhasználat tekintetében pedig Pereden – a kormány nem volt hajlandó tudomást venni. A petíciós íveket eddig 65 ezren írták alá, ami bizonyítja, az MKP kezdeményezésével olyan problémát vetett fel, amely fontos az embereknek. Egyúttal a bevándorlók tekintetében sikerült olyan jelentős témát találnia a pártnak, melyben álláspontja egyrészt teljes egészében megegyezik a szlovákiai magyar és többségi társadalom túlnyomó részének nézeteivel, másrészt pedig gyökeresen eltér a menekültügyben az európai szolidaritást támogató Most-Híd pártétól. A helyi népszavazások kötelező érvényűvé tétele tekintetében ugyanakkor a két párt álláspontja hasonló. A vegyes párt már említett Polgári Vízió 2016 c. programjának Fenntartható vidék című alfejezetében így fogalmaz: „A tapasztalatok alapján

felül kell vizsgálni a helyi népszavazások rendszerét; biztosítani kell, hogy a kormány ne tudja elszabotálni a lakosság döntéseit, legyen szó a települések összevonásáról és szétválásáról, vagy azok megnevezéséről. Természetesen az ilyen nagy hatású döntések esetében szigorú 56

kritériumrendszer szabná meg a helyi közösségek mozgásterét, de egyúttal arra is lehetőséget teremt, hogy a jog adta kereteken belül a lakosság autonóm módon dönthessen.”

A nyelvhasználati jogok érvényesítése és szélesítése, a kettős állampolgárság kérdésének rendezése, a 2016/17es tanévtől bezárással fenyegetett kisiskolák megmentése – hogy csak néhány, a magyarság számára fontos kérdést említsünk – nagyban függ majd attól, hogy mennyire erős képviselete lesz a felvidéki magyarságnak a parlamentben. A hatékony érdekképviselet érdekében az MKP szorgalmazta a választási együttműködést a Híddal, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala pedig felvállalta, hogy közvetít a két párt között. Az együttműködésnek jó alapja lett volna, hogy a 2014-es helyi önkormányzati választáson a két párt több településen is együttműködött egymással, mintegy 30 településnek lett Híd-MKP koalícióban győztes polgármestere. A két párt koalíciója azonban súlyosan leszerepelt Révkomáromban, sem a közös lista, sem a közös polgármesterjelölt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Híd már ekkor kijelentette, hogy egy esetleges MKP-val való együttműködésről majd csak a 2016-os választások után kíván tárgyalni, mely álláspontját a párt vezetői a későbbiekben többször is megismételték. A Bugár Béla vezette párt olyan politikai pártokkal kíván a következő ciklusban együttműködni, amelyek programja közel áll a Hídéhoz. A párt elsősorban a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Sieť (Háló) pártokat nevezte meg, mint lehetséges koalíciós partnereket. A Híd Bugár Béla pártelnök vezette jelöltlistáját a magyar-szlovák nemzetiségi elosztás tekintetében a hét a háromhoz arány mentén állították 57

össze, ennek megfelelően az első tíz helyen három szlovák nemzetiségű képviselőjelölt található. Az MKP listája a civil szervezetek felé nyitás jegyében született meg. A Berényi József MKP-elnök vezette lista 2. helyét Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, a párt 2014-es államfőjelöltje foglalhatta el. A listán helyet kapott a tavaly Lőrincz Csaba-díjjal kitüntetett Orosz Örs vezette Fiatal Függetlenek csoport, ők a 9., 19., 29., és 69 helyet kapták. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) korábbi parlamenti képviselője, Somogyi Szilárd vezetésével a Mi Magunk Mozgalom négy listás helyet kapott (100-103. helyen szerepelnek), valamint a nyelvhasználattal foglalkozó Fontos vagy! mozgalom képviseletében Halász Béla is felkerült a lista utolsó helyére. A civil szervezetek képviselői mellett az MKP ifjúsági csoportja, a Via Nova tagjai is előkelő helyeken szerelnek a listán, 23 jelöltjükkel az összes magyarlakta területet sikerült lefedniük. A Via Nova ICS képviselőjelöltjei a Csatlakozz a jövőhöz c. ifjúságpolitikai programjukkal megoldási alternatívákat kívánnak nyújtani az iskolai beiratkozástól a karrierépítésig.

Amennyiben 2016 márciusában az elmúlt két parlamenti választáshoz hasonlóan 60 százalék körül alakul a részvétel, úgy 2010-hez és 2012-höz képest 58

a Magyar Közösség Pártjának mintegy húszezer szavazattal kell több szavazatot szereznie a parlamentbe jutáshoz.

A felmérések alapján az MKP az ötszázalékos küszöb határán mozog, a Most-Híd támogatottsága pedig 7-8 százalék körüli. Mindkét párt törvényhozásba kerülése esetén a két frakció mintegy 25 képviselővel rendelkezne, a magyar nemzetiségű képviselők száma pedig 20 fő körül alakulna.

Az MKP esetében az aláírásgyűjtés sikeressége megmutatta, a migránskérdés tematizálása jó alap volt a választóbázis mobilizálásához. Kérdés, sikerül-e a menekültügy témájával új szavazókat szereznie a pártnak, akár a korábban otthon maradókat mobilizálni, akár pedig a legfőbb riválistól szimpatizánsokat átcsábítani, lévén a migránskérdésben a Híd a liberális álláspontot képviseli. Ugyancsak több ezer új szavazót jelenthet a különféle civil szervezetek képviselőinek szerepeltetése az MKP listáján, akik közül a fiatalok (a Via Nova ICS tagjai és a Fiatal Függetlenek) jelentős mértékben járulhatnak hozzá a lista sikeres szerepléséhez, új lendületet, újfajta gondolkodást és látásmódot hozva a politikába, megszólítva ezzel az első szavazókat és a politikától eddig távolmaradó fiatalokat.

59

Megjelent a Kisebbségkutatás 2015/4. száma

A

folyóirat külön tanulmányblokkot szentelt a „Peda­gógus­hallgatók pályaorientációs vizsgálata 2014/15” c. kutatás bemutatásának, amelyet részben a Magyar Tudományos Akadémia Domus Szülőföldi Ösztöndíj programja, részben pedig a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében működő Nemzetpolitikai Kutatóintézet támogatott.

60

61

Érdekérvényesítés és nemzetiségi önkormányzatok a Muravidéken

A

Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében 2016. január 18-án a Magyarság Házának Deák termében került sor az „Érdekérvényesítés és nemzetiségi önkormányzatok a Muravidéken” című konferenciára, melyen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) Tanácsának elnöke és Varga Péter, a nemzetpolitikai államtitkárság munkatársa tartottak előadást a muravidéki magyar közösség helyzetéről, négy nappal a Ljubljanában esedékes magyarszlovén együttes kormányülést megelőzően.

62

63

Igen, tessék!

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója volt a kolozsvári székhelyű Igen, tessék! vendége 2016. január 15-én.

64

65

66

A HÓNAP KÉPE

67

v Zenés estek a Magyarság Házában – Huszonöt éves az Óbudai Népzenei Iskola (30. o.)

68