Bethlen News 2015 december

2015. DECEMBER, II. évfolyam, 13. szám • 15

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

A magyar szórvány napja | Hit és magyarság Egy Habsburg a Magyarság Házában | Ridikül | Maszek balladák Első adventi hangverseny | Megmaradás és autonómia Betlehemi jászol kiállítás | 2015 a külhoni magyar szakképzés éve Isten veled, liberalizmus! | A hónap képe | Egy csepp irodalom 1

2

w

Juhász Gyula:

Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben.

A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben.

1902 IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna, Papp Szilamér Zsolt, dr. Rabec István, Tamási Enikő | Nyomda: Printing Solutions Bt.

3

Egy csepp irodalom

Karácsony felé

Tartalom 6 Első adventi hangverseny 10 Bécsiek, tajvaniak, magyarok 14 Betlehem 18 Hangszervarázslók 24 Hit és magyarság 36 Egy Habsburg a Magyarság Házában 38 Sajtótörténeti különlegesség 42 A Magyar Szórvány Napja a Magyarság Házában 52 Magyarok szórványban: esélyek, lehetőségek, kihívás Médiatámogató:

4

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: 56 a szórványban fogy leginkább a magyarság Maszek balladák

60

Megmaradás és autonómia

64

A szórványoktatásról beszélgettek

72

Szülinap

73

2015 a külhoni magyar szakképzés éve

74

A felvidéki magyar oktatás

78

Isten veled, liberalizmus?

80

A hónap képe

82

A Magyarság Háza a közösségi oldalakon is!

5

Első adventi hangverseny Dalok Ês borok

6

7

A Magyarság Háza – küldetésével összhangban – külhoni vendégekkel és művészekkel szeretné emlékezetessé tenni az ünnepi készülődés időszakát, s ennek jegyében szervezte meg négy adventi műsorát. Elsőként Felvidékről hívtuk meg az Egressy Béni Vegyeskart, mégpedig Szepsiből.

Szepsi nemcsak kórusáról nevezetes, hanem a bortörténelem is számon tartja: e kis városka szülötte volt Szepsi Laczkó Máté (1567-1633), aki iskolái végeztével I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna szolgálatába állt. Ekkor kezdett a tokaji borral foglalkozni.

A szájhagyomány szerint nevéhez fűződik az első aszúbor előállítása. Úgy tartják, hogy az országot érő támadások

8

miatt későn szüretelt szőlő tartalmazott olyan „beteg” szőlőszemeket is, amelyeket ma az aszú készítéséhez használnak. Az elkészült, miseborként is használt italban fedezte fel Szepsi Laczkó Máté a különleges ízvilágot.

A tokaji aszú készítésének első leírását ugyancsak neki tulajdonítják.

A legenda szerint 1631 húsvétján ajánlotta fel Szepsi Laczkó Máté az első aszút Lorántffy Zsuzsannának Sátoraljaújhelyen.

Erre a legendára is utalva, Szepsiből a kórus mellett borászt is meghívtunk, s a műsor végén egy kis igazi szepsi borkóstolóval tettük emlékezetessé az első adventi szombatunkat.

9

10

Bécsiek, tajvaniak, magyarok Muzsikusok az egykori monarchia fővárosából

11

Négyen várták december 5-én este mindazokat, akik a karácsonyi „soppingolás” helyett/mellett/közben/után egy kis szépségre, megnyugvásra, no és persze jó muzsikára vágytak. Négy fiatal – Kósa Mária, Orbán-Kósa Júlia, GulyásMegyeri Barbara, Hsin-Hao Chang – úgy döntött, hogy egy röpke órácskára a szeretet, a béke és a megnyugvás szigetévé varázsolja a Magyarság Házát advent második szombatján. És sikerült nekik! Tündérek voltak, netán angyalok, vagy egyszerűen csak a The Brunette Quartet tagjai? Jó kérdés. Önök ismerik a választ?

12

13

14

Betlehem

Krisztus eljö­ve­telére várva

15

Advent harmadik szom­ batján sem maradtak prog­ramok nélkül a Magyarság Háza látogatói: Betlehemi jászol kiállítás és betlehemezés; Mi, ma­g yarok kiállítás; kézműves foglalkozások mé­zeskalács készítő, szalmafonó, fafaragó és csuhés kézművesekkel; kiállítás a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállásáról és tanúságtételéről.

16

17

Hangszervarázslók Kéringer Dávid, Rigó Ronald, Sándor Zoli, Szauer Bianka, Tóth Betti Ifjú virtuózok, az MTVA által szervezett nagysikerű „Vir­tuózok” tehetségkutató mű­sor felfedezettjei zárták a Magyarság Háza adventi prog­ ramsorozatát december 19-én.

18

19

20

21

22

23

Hit és magyarság A Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele

A görögkatolikus egyház a legnehezebb körülmények és a legbrutálisabb üldöztetések között is hűségesen kitartott a hit és a magyarság mellett – fogalmazott Semjén Zsolt a „25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele” című tárlat megnyitóján november 4-én.

24

25

A budapesti Magyarság Házában rendezett kiállítás megnyitóján a miniszterelnök-helyettes a magyar kormány nevében köszönetét és mélységes elismerését fejezte ki a kárpátaljai görögkatolikus egyháznak, és azt mondta: legyenek meggyőződve arról Kárpátalján, hogy bármi történjék is, mindig, minden körülmények között számíthatnak Magyarországra, a magyar nemzetre és a magyar kormányra.

A kormányfő nemzetpolitikáért és egyházi diplomáciáért felelős helyettese beszédében felidézte, hogy a második világháború után a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen.

Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá az egyházközségek mindegyikét beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandóak áttérni, 1949 folyamán, három 26

hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem tértek vissza.

Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a szovjet birodalomba bekebelezett Kárpátalján fájdalmas helyzet alakult ki az egyházak között, 1944-től az új impérium az ortodox egyházat használta fel eszközül a görögkatolikus egyház felszámolására. A II. vatikáni zsinatot megelőző egyháztani felfogásban még szó sem volt arról a testvéri kapcsolatról, amely a katolikus és ortodox egyház közt áll fenn. Az ellenséges légkör hangsúlyozottan kedvezett az egyházüldözésnek, amelynek papok százai, hívek tízezrei estek áldozatul.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a több mint negyven évi elnyomatás alatt hősies erőfeszítésekkel igyekezett a görögkatolikus egyház megtartani mindazt, amit évszázadokon át krisztusi örökségként őrzött őseitől.

27

1990-től úgy tűnik, végre meghozta gyümölcsét a hosszú helytállás.

Rámutatott: az elmúlt negyedszázad annak a bizonyítéka, hogy a meghozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A munkácsi egyházmegyében több mint száz új templom épült, 420 parókián 320 ezer hívő éli keresztény életét 320 pap vezetésével. Az ungvári teológia 59 papnövendéke a jövő záloga, köztük hét magyar – fejtette ki Semjén Zsolt.

A kiállítást Marosi István, a beregszászi főiskola görögkatolikus lelkésze szervezte és rendezte.

A megtekinthető tárgyakat bemutatva kiemelte: a gö­rög­ katolikus mártír papokra és családokra úgy tekintenek, mint akik éltetik és erősítik egyházmegyéjüket. Méltatta azokat a híveket, akik mindvégig kitartottak a görögkatolikus vallás mellett. „Mi mindvégig görögkatolikusok voltunk, és így is akarjuk megélni hitünkben” – fogalmazott.

28

A tárlat az üldöztetés éveit mutatja be tablókon, tárgyakon, könyveken keresztül. Egyebek között látható az elhurcolt görögkatolikus papok életrajza, fényképei, népi imakönyvek, lágerben és illegalitásban használt liturgikus tárgyak. Kiállították az 1949-ben huszonöt évnyi kényszermunkatáborra ítélt felsőveresmarti görögkatolikus pap, Bendász István hagyatékának egy jelentős részét, illegalitásban vezetett sematizmusokat, papi nyilvántartásokat, anyakönyveket, az illegalitásban működő papok adatait.

Bendász Dániel adatai szerint Kárpátalján ma megközelítőleg 350 ezer görögkatolikus él, ebből 23-25 ezer magyar görögkatolikus. Más források szerint, a hívek száma ennél jóval kevesebb, 220 ezer, a magyarok közül pedig mintegy 15 ezer fő görög katolikus.

A kiállítás december 13-ig látható a fővárosi Magyarság Ház­ában.

(MTI)

29

30

31

32

33

34

35

36

Egy Habsburg a Magyarság Házában November elsejéig volt látogatható a gróf Bánffy Miklós művészi pályaképét bemutató kiállítás, az Illúzió és Tükröződés. A tárlatot megtekintette Habsburg György is, akit Szebeni Zsuzsa kurátor kalauzolt végig a relikviák között.

37

Sajtótörténeti különlegesség

38

A magyar szórványról a Ridikülben A Magyar Szórvány Napjáról és a magyar szórványról szólt a Duna TV egyik közkedvelt műsora, a Ridikül, november 12-én. A műsorvezető Jakupcsek Gabriella vendége volt Petrás Mária, Szvorák Katalin, Csibi Krisztina és az egy szem férfi meglepetés: Pál István Szalonna.

39

40

41

42

A Magyar Szórvány Napja a Magyarság Házában Bethlen Gábor emlékezete

43

November 3-án fogadta el a parlament a Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (a KDNP elnöke), Németh Zsolt, az Országgyűlés 44

külügyi bizottságának elnöke, Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, valamint Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár által szeptember 28-án közösen az Országgyűlés elé terjesztett javaslatot, hogy a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítsa.

A Magyar Szórvány Napján a Magyarság Házában egész napos rendezvénysorozat zajlott felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, horvátországi és muravidéki magyarok részvételével – az eseményt Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg, a közmédia pedig tematikus műsorfolyammal jelentkezett a Duna, a Duna World és az M1 aktuális csatornáin, emellett a Kossuth Rádió műsorai is foglalkoztak a témával. A közmédia többször kapcsolt a nap folyamán a Magyarság Házába, hogy a tévénézők, a rádióhallgatók és a világháló szerelmesei is nyomon követhessék a történéseket. Volt is mit.

Tájjellegű ételek kóstolója; Izolda Népi Játékai; konferencia a szórványról (Magyarok szórványban: esélyek, lehetőségek, kihívások); Játékos vetélkedők – „Mondjuk magyarul!”; „Táncos bárány” mesejáték (Csillagocska Néptáncegyüttes); gálaműsor (kaleidoszkóp a szórvány magyar kultúrából – mesék, versek, táncok: Petrás Mária – csángó népénekek; Varga Erzsébet [Hertelendyfalva] – mesemondó; Pál Péter [Lendva] – versmondó; Pál István Szalonna és zenekara; Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes [Nagyida]; Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület táncosai; Horvátországi magyar kórus).

45

46

47

48

49

50

51

Magyarok szórványban: esélyek, lehetőségek, kihívás A Magyar Szórvány Napjának délelőttjén került sor a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében a Magyarok szórványban: esélyek, lehetőségek, kihívások c. konferenciára, amit Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitott meg.

52

53

Potápi Árpád János elmondta, hogy a határon túli magyarság fele, több mint egymillió ember szórványban él. A szórványban élő magyarokat segítő programok között említette a Petőfi Sándor Programot, amelynek keretében 50 ösztöndíjas segíti művelődésüket, oktatásukat. A Határtalanul! program keretében magyarországi, illetve határon túli iskolások látogathatják meg egymást, illetve a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program nyomán 128 határon túli diák tölthette egy hónapos szakmai gyakorlatát Magyarországon.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy gazdasági eszközökkel is támogassa Magyarország a szórványban élő magyarság helyben maradását, hiszen sokan elhagyják szülőföldjüket, így elveszítik kultúrájukat, identitásukat is.

Sokat tehetünk azért, hogy a magyarság egy fejlődő korba lépjen a következő években, évtizedekben – fogalmazott Potápi Árpád János.

A konferencia keretében tudósok, néprajzkutatók elemezték a szórvány magyarság helyzetét.

(MTI-BN)

54

55

56

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a szórványban fogy leginkább a magyarság A Kárpát-medence őshonos külhoni magyar közösségeit mindenütt érinti a szórványosodás jelensége, a magyarság ugyanakkor a szórványban fogy a legnagyobb arányban – mondta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az MTInek a vasárnapi Magyar Szórvány Napja alkalmából.

Kántor Zoltán rámutatott: a szórvány nehezen definiálható fogalom, gyakorlatilag lehetetlen egy mindenki által elfogadott meghatározást találni, inkább nemzetpolitikai, mint tudományos kategória. A szórvány képezi a nemzet határait – fogalmazott, hozzátéve: ahol kevés kisebbségi él, ott kevesebb a kisebbségi identitást reprodukáló intézmény.

Amikor szórványról beszélnek, a nemzeti kisebbség – nemzeti reprodukciós szempontból – legveszélyeztetettebb tagjaira, csoportjaira gondolnak. A szórvány a külhoni magyarságnak azon része, amely leginkább ki van téve az asszimilációnak – mondta.

Kifejtette: a 2011-es népszámlálási adatok alapján a határon túli magyarok csupán 60 százaléka él magyar többségű településen, 40 százalékuk pedig kisebbségben. Ezen belül 20 százalékuk olyan településen él, amelyben a magyarok lélekszáma nem éri el a különböző kisebbségi jogokhoz általában szükséges 20 százalékot.

Kitért arra is: Románia lakossága 2002 és 2011 között 12,2 százalékkal, a romániai magyarok lélekszáma pedig 13,6

57

szá­za­lékkal csökkent. 2002 és 2011 között a magyarság lét­szá­mának a csökkenése elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Azaz a külhoni magyarok körében megfigyelhető drasztikus né­pességfogyást nagyrészt a szórványközösségek egyre gyor­suló asszimilációs folyamata okozza – mutatott rá az igazgató.

Kitért arra is, hogy az asszimiláció folyamatának több tényezője van. Ezek között említette az általános, országos tényezőket, mint a társadalmi értékek, jogok és kötelezettségek, politikai kultúra, politikai intézmények, kormányzati politika, illetve a lokális tényezőket. Utóbbiak közé sorolta a demográfiai viszonyokat, a kulturális/oktatási intézmények helyi létét, a kisebbségi elitet és az etnikumközi hagyományokat. A szórványosodás folyamatában meghatározó a közvetlen környezet is: a család, baráti kör, iskola, munkahely – jegyezte meg Kántor Zoltán.

A lehetséges megoldásokról szólva kifejtette: a szórványok fennmaradása, azaz az asszimiláció folyamatának lassítása az anyanyelvi oktatás, a közösségteremtés és a hitépítés erősítésével lehetséges. A nemzeti identitás ezen alappilléreinek hatékony támogatásához elsősorban szakpolitikai stratégiára, szakmailag alátámasztott döntésekre és a megfelelően kidolgozott szórványstratégia eredményeinek folyamatos kontrolljára van szükség. A szórványközösségek helyben maradása, azaz a külhoni magyarok demográfiai és társadalmi térvesztésének

58

csökkentése érdekében elengedhetetlen továbbá a tömb és a szórvány közötti kapcsolat megerősítése – hangsúlyozta.

Kántor Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a külhoni magyar társadalmak összetettebbek, mint hogy egyértelműen külön lehessen választani a tömbmagyarságot a szórványmagyarságtól. Éppen ezért ezeket a közösségeket célszerűbb a tágabb nemzetpolitikai stratégia keretdokumentumban lefektetett alapelvek keretében támogatni, a regionális és térszerkezeti jellegzetességeknek és helyi igényeknek megfelelően.

Az anyaországi támogatásokról szólva kitért a Kárpát-me­ den­cei szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Programra, amelynek keretében a magyar állam ötven ösztöndíjast küld ki szórványterületekre, hogy a fogyásban lévő magyarság iden­titását megerősítse és segítse a közösségépítés folyamatait.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásainak egy jelentős része a szórványközösségekhez jut el - jelezte, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézmények között is megtalálhatók a szórványkollégiumok, a szórványban működő intézmények.

A nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett tematikus évek külön figyelmet szentelnek a szórványközösségeknek, s a külhoni magyar közösségek, a magyar pártok kiemelten figyelnek a szórványra, és tömb-szórvány együttműködéseket támogatnak - közölte Kántor Zoltán.

(MTI-BN)

59

60

Maszek balladák Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa a Magyarság Házában

61

2015. november 21-én 18 órától a Magyarság Házában mutatták be Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista Maszek balladák című előadóestjét.

A rendezvény keretén belül megnyílt az „Erdélyi műemlékek” c. vándorkiállítás.

Az esemény küldetése, hogy a budapesti közönségnek bemutassa Kolozsvár pezsgő hangulatát, és ízelítőt adjon abból, milyennek látszik Erdély és közös hazánk, a Kárpátmedence a mindenkori szellemi Főtér vonzáskörében alkotó kortárs lírikusaink szemével. A Maszek balladák improvizációkon alapuló közös dalszerzői vállalkozás, melynek létrehozói, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista bizonyítani kívánják: a krónikás ének jelenkori műfaj, legjobb dalszövegeink pedig már adva vannak – a jól kitaposott erdélyi történelmi térben, gyakran óvári kocsmák szomszédos asztalánál, olykor egy-egy lakónegyedi hálószobában fogantak.

Az „Erdélyi műemlékek” c. kiállítás célja az Erdélyben található gazdag épített örökség dokumentálása és bemutatása a nagyközönség számára.

A rendezvény a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa, az Igen, tessék! mozgalom, a Magyarság Háza és a Mathias Corvinus Collegium együttműködéséből jött létre, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa Budapest Központ programsorozat részeként.

62

63

64

Megmaradás és autonómia

65

66

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb fundamentuma az autonómia kivívása.

Semjén Zsolt az Értjük egymást? címmel, a Magyarság Házában pénteken rendezett konferencián úgy fogalmazott: minden jó, ami az autonómia felé vezet és minden rossz, ami annak feladását jelenti.

Az utódállamokkal összefüggésben kiemelte: tudatosítani kell az ottani társadalmakban, hogy az autonómia­törek­ véseink nem irányulnak senki ellen és senkinek az érdekét nem sértjük. Ahol megvalósulhatott az autonómia, ott egyúttal gazdasági növekedés is beindult, erőforrások szabadultak fel – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki szerint ha jogfosztás van, a kisebbség rosszul érzi magát a szülőföldjén, és aztán ebből sok minden következhet.

Rögzítette: az autonómia megadása nem kegy, hanem jog, ami minden kisebbséget megillet.

A miniszterelnök-helyettes előadásában kifejtette: a közösségek Európában és az egész világon nemzeti alapon szerveződnek. Ténykérdés, hogy a nemzeti lét az emberiség létformája, minden nemzet és minden nemzetrész létezni akar – mondta. Hozzátette: ez igaz a többségi és a kisebbségi nemzetrészekre egyaránt.

Kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy a ma­g yar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, s ezzel kinyilvánították azt is, hogy támogatják a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, azaz autonómiáját.

Emlékeztetett arra, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben a parlamenti pártok körében és a magyar 67

68

társadalomban konszenzus van. Így abban, hogy a kül­ honi magyarságnak jár az állampolgárság, ehhez elvá­laszt­ hatatlanul a szavazati jog és megilleti őket az autonómia.

A magyar nemzetrészek nem követelnek semmi olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott a nemzetközi jog vagy az unió ajánlásai alapján – mondta.

Ha elfogadnánk, hogy létezik olyan közösségi jog, ami az unión belül más nemzetnek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy alább valóak vagyunk a többi nemzetnél.

Ami másnak jár, az nekünk is jár, amit másnak szabad, azt nekünk is szabad – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki rögzítette: ebben a kérdésben nem lehet kompromisszum vagy önfeladás.

Kitért arra is, hogy nincsen „egyenautonómia-koncepció”, ahány nemzetrész van annyiféle koncepciót kell kidolgozni, saját testre szabott módon, s ebben segíteni kell a külhoni nemzetrészeket. Nem Budapestről kell megmondani, egy adott nemzetrész milyen koncepciót képviseljen, más a tömbmagyarságot megillető területi, és más a szór­vány­ma­ gyarság kulturális autonómiája – fejtette ki.

Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott utalva a tanács­ko­zás címére rámutatott: reményei szerint olyan párbeszéd kezdetén vannak, amelynek végén az Értjük egymást mögé pont kerülhet. Az autonómiával összefüggésben a magyar-magyar párbeszéd mellett a szomszédos államokkal való pár­beszédet és a valódi európai gyakorlat megvalósítását emelte ki.

Hozzátette: ő azt vállalta, hogy segíti a kooperációt és a párbeszédet.

A szórvány és a tömbmagyarság közötti kooperáció elengedhetetlen, hogy a szülőföldön való megmaradást 69

és boldogulást segíteni tudják – mutatott rá Szili Katalin, aki kitért arra, hogy egy egészen új Európában élnek a 21. században, és ebbe kell elhelyezni elképzeléseiket.

Az autonómia az állam és nemzeti közösségek kompromisszumán alapulva jöhet létre, kizárólag európai keretek között – rögzítette.

Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója arról beszélt: az anyanyelv meghatározza egyúttal a világlátást is.

Duray Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanács­ adója vitaindítójában kiemelte: az autonómia nem is annyira nyelvi, hanem politikai, gondolkodásbeli, illetve jogi kérdés.

Az autonómia az önállóság, az önrendelkezés megjelení­ tésére utal – mondta, és szembeállította heteronómiával, ami megalkuvást, beolvadást jelez. A homogenizáció pedig semmi mást nem jelent, mint asszimilációt – mutatott rá.

Duray Miklós szerint tudatosítani kell, hogy az autonómiának többféle formája létezik: területi és kulturális.

Emellett vannak átmeneti állapotok is, erre példaként a délvidéki területi tanácsokat említette. Ő magát nem tekinti sem kisebbséginek, sem nemzetiséginek, hanem magyarnak – fogalmazott.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója felidézte, hogy az elmúlt 25 évben megfogalmazódtak az autonómiaigények, megszületettek a vonatkozó tervezetek, és egyúttal belső viták mellett tematizálódott ez a kérdés.

A többségi állam részéről fő szabályként negatív viszonyulás tapasztalható, nemzetközi porondon megfogalmazódtak ugyan pozitív javaslatok, de nincs kötelező érvényű dokumentum ezen a téren – összegzett.

70

Rögzítette: az autonómia legitimációja nem kérdés, a kisebbségnek ez biztosíthatja a reprodukcióját. Nem szabad várni a közösségépítéssel az önrendelkezés eléréséig, csak erős közösségek tudják az autonómiát kivívni – mutatott rá az igazgató, és fontosnak nevezte az anyaország szerepét, hozzáállását is. Tájékoztatni kell a többségi nemzetet is, el kell magyarázni a törekvéseket – közölte.

(MTI) 71

A szórványoktatásról beszélgettek Szakemberek beszélgettek a szórványoktatásról november 20-án, Kolozsváron, a Kulturális Autonómia Tanács által elindított Nemzetpolitikai kerekasztal rendezvény második állomásaként.

A beszélgetésen Ferenc Viktória, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Magyari Tivadar, a BBTE oktatója, Morvai Tünde a budapesti MTA TK Kisebbségkutató Intézet munkatársa vett részt, illetve – moderátorként – PappZakor András, a Kolozsvári Rádió újságírója. Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke elmondta, öt intézményt, két egyetemet és három kisebbségkutató intézetet kértek fel, hogy vegyenek részt a beszélgetésen.

72

Szülinap November 25-én ünnepelte négy éves születésnapját a Nemzetpolitikai Kutatóintézet!

50 konferencia, 250 vendégelőadó, 50 elemzés, munkatársaink részéről több mint 100 előadás, 70 publikáció, 17 szerkesztett folyóiratszám, 5 könyv, 200 médiaszereplés és több mint 1500 követő a Facebookon.

73

2015 a külhoni magyar szakképzés éve zárókonferencia

74

2015. november 30-án került megrendezésre a „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” nevű tematikus program zárókonferenciája a Magyarság Háza dísztermében. A tanácskozás első felében Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár összegezte a tematikus év során végzett munka tapasztalatait. Ezt követően Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, valamint Román István agárszakképzésért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium hogyan kapcsolódott be a tematikus év programjaiba. Majd sor került az együttműködési megállapodás aláírására, amely a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, valamint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, 75

a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium között köttetett a felvidéki szakképzés fejlesztésének érdekében.

A délelőtt második felében Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Csapó Nándor, a Horvátországi Magyar Pedagógus Fórum elnöke és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a saját régiós szakképzés-fejlesztési koncepcióikat ismertették.

Délután Czaller László beszélt a térségi jelentések funkciójáról, majd Erdélyről Ocskay Gyula és Illyés Gergely, a Felvidékről Nyeste András, Kárpátaljáról Ferenc Viktória, a Vajdaságról Erős Ervin, a Muravidékről és Horvátországról Piros Antal mutatott be térségi jelentést. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet háttérkutatásának legfőbb eredményeit Papp Szilamér Zsolt összegezte, majd a további teendőkről Csite András szólt.

76

77

A felvidéki magyar oktatás Nem lehetséges a jó viszony Magyarország és Szlovákia között a felvidéki magyar iskolák nélkül - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke A felvidéki magyar oktatás című konferencián. A Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által rendezett tanácskozáson Németh Zsolt kiemelte: bár a magyar-szlovák kapcsolatok

78

jelenleg történelmi összehasonlításban valóban nagyon jók, ám sok üröm is vegyül ebbe, a kisebbségi jogi szabályozás szempontjából ugyanis továbbra is Szlovákia az a szomszédos ország, ahol a legkedvezőtlenebb a magyarok jogi helyzete.

Berényi József, az MKP elnöke kiemelte: nem új dolog a magyar iskolák elleni küzdelem Szlovákiában. A törvényhozásban ugyanakkor nincs magyar érdekképviselet, és ezen változtatni kell, hiszen 1920 óta most először úgy néz ki, hogy nem tudják megvédeni az iskolákat, ha a törvény nem változik - mutatott rá.

Hozzátette: nagy összefogásra van szükség, és ebben az MKP „csak egy eszköz”, hogy újra megállítsák az asszimilációs nyomást.

A Felvidéken működő magyar iskolák megtartásának fontosságát hangsúlyozta Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár a tanácskozáson.

Grezsa István miniszteri biztos hangsúlyozta: a szlovákiai magyar oktatás esetleges negatív változásai katasztrofális eredménnyel járhatnak.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke kiemelte: a felvidéki iskolák megmentése nem csupán szakmai kérdés, a tét a felvidéki magyarság megmaradása.

79

Isten veled, liberalizmus?

Az európai identitás válsága Budapest, Magyarság Háza, 2015. november 27.

Támogatók: Európai Néppárt Képviselőcsoport; Magyarság Háza; Nemzetpolitikai Kutatóintézet „A demokráciát meg kell szabadítani a liberális egyeduralomtól” – mondta Schöpflin György Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselő. A politikus szerint véget kell vetni annak, hogy a liberális értékrend uralja a nyugati demokráciákat. „A liberális rend a társadalom jelentős részét magára hagyta, és populizmusként bélyegezte meg azokat a próbálkozásokat,

80

amelyek ezeknek a háttérbe szorított társadalmi csoportoknak a problémáira irányították a figyelmet. Nem lehet ezeket a kérdéseket a szőnyeg alá söpörni azzal, hogy populista felvetések.”

Kisebbségkutatás 2015/3 Részlet Bodó Barna „Szórvány és közpolitika” című tanulmányából „A 2013-as kolozsvári politológus vándorgyűlésen tartottam hasonló címmel előadást, és akkor az volt a véleményem, az előadásom központi tétele, hogy a szórványt illetően lényegében hiányoznak a szakpolitikai lépések, ha eredményeket szeretnénk, a nemzetpolitikai diskurzust fel kellene váltania a szakpolitikai stratégiáknak és döntéseknek. Ebbéli vélekedésemmel nem vagyok egyedül, a kisebbségi kérdés kutatói közül többen értékelik úgy, hogy a külhoni magyarokkal kapcsolatos politikát egyre inkább a szimbolikus beszéd uralja. Bárdi Nándor szerint a külhoni ügyekben nincsenek politikailag releváns policy stratégiák, a szakpolitikai szerkezetekre jellemző a kontroll-hiány. A külhoni magyar közösségekkel kapcsolatos anyaországi politika jellege – bizonytalanságok, buktatók – elsősorban a szórvánnyal kapcsolatosan mutatkoznak meg, hiszen a szórvány számára erősen „ketyeg az óra”, itt az elvesztegetett idő illetve a nem hatékony stratégia később már nem korrigálható helyzetek kialakulását teszi lehetővé.

A szakpolitikai váltásra tehát a legnagyobb szükség a szórványokat illetően van. Mivel azóta alapvető változás nem történt – bár kisebb előrelépés igen –, érdemesnek látom a kérdéskör alaposabb számba vételét, és ebben az akkori gondolatmenetet követem.”

81

82

A HÓNAP KÉPE

83

Pál Péter lendvai (Szlovénia) versmondó a magyar szórvány napján a Magyarság Házában megrendezett gálán.

A Magyar Szórvány Napi rendezvényekről bővebben a 23–41. oldalon.

84