Page 1

\

.:l:

' .:.'

'iL. -


D T , Z A D OR T IBOR

az50nvnsDvrn nrtiscyOnvlscy,{R sp0nTIr0Tf nnr r0nrnnnrn


vasas Tstgya,korl6 Kijl

Ez am iiaDi6s ey or i fen.6lltsâ‚Źnak

50. 6vf ordulo jara k6szijlt.

sze.kesztette: PAULO VI TS

AGOSTON

If,ktorelta: G ERG ELY

SANDO R, KO VATS

tRS A

TIBOR

CYORGY

Bosoat megyel Nvornalaipari V6l1alat, Miskolc - Feleldu ve4t6: K61leti Gv6r<( 3165- 1962.IV. - 4000Peld'


B E I'I]Z E T E S A SPORT IRANTI ERDEKL6DES a XIX sz6zad utols6 negved6ben kezdett er6teljesebben megnyilvanulni Nyugat-Eur6paban Az 6rdek16d6sl kiilijndsen az keltette fel, hogy a Gdrijgorszagban v6gzett Asatdsok alkalm6valk ir is t A k am s sf6 l e z e r6 v o ta h o m o k k a l 6 s p o rral betemetetto]i mpi ai staeml6keivel diont. A tud6sok egyre alaposabban foglalkoztak a r6gmirlt id6k Ennel< deriilt f6ny Js a tudom6nyos kuiat6sok nyoman az 6kori sport6letre sportvezefrancia Coubertin k6szteite nagyszerris6ge arra az elhat6rozasra Terv6+' t6tl'hogy azlkori olimpiai jet6kokat rij formiiban fe1 kellene rijitani 1896-ban sikeriili"az eur6pai es iz nivilSgi sportvezet6kkel elfogadtatnia' s Giiaz 6kori sporikultrlra kifejleszt6s6ben halhatatlan erdemeket szelzett els6 oiimpiiijAt' rijkor az megrendeztâ&#x201A;Źk Ath6nben ftiv6rosriban. rdgorszdg e mritt szSzad uto1s6 evtized6ben a nyugat-eur6pai 6llamok majd Pr6gir indult meg a t6r.6s B6cs sportdletenek kifejl6d6se ut6n n61unk is erjedds szemben diadalra a teremsportokkal sportokat sadalomban. ami a szabadt6ri sok hive' volt a tornSnak kiilcindsen ekkor k6ziil A teremsportok vitte. A szabadt6ri jril6kok: az atletika, a ker6kp6roziis' az evezes' az iszds â&#x201A;Źs a tenisz sok hivet hoditott meg, f6leg az eddig teremsportokat riz6 sportol6k Xo*UOf. a napjainkban legtdbb sportol6t 6s 6rdekl6dcit foglalkoztat6 spoltag' o labd,arfigds ekkorlban m6g nem tudott nalunk elterjedni, biir lB?g-ben Mo1jinrir Lajos: Atletikai gt'akorlatok c. szakkiinyv6ben megjelent a labdanig6 1ega kezd6dcien 1895-t6l kes6bb, J6val ismertet6se. rek els6 magyarnyeh'ti elterjedtebb iportlap. a Sporttildg egyle gyakrabban ismertette az rij labdai6t6kot. Ez a Satet tOteg az6rt nem tudott n6pszertiv6 v6lni, mert a labdarrlgas iarsas j5t6k, amely tiibb embert mozgat meg, mig a sportegyesiiletek z6ri' kijreiben minden rendszer n61kii1 csak n6h6nyan sz6rakoztak az ,,angoL Lob' ddoot." Egyik-masik egyesiileti vezet6 igyekezett tervszeriis6get vinni a c61talan rugdos:is kepet mutat6 jitekba. s6t BALA MihdIA, a Budapesti Budai Tor-na Egylet vezel6ie ,,Angol Rug6sdi (Futball)" cimen 1896-ban szab6lykdnvvet is kiadott. Ennek ellen6re a szabdlyos jrit6knak m6g nyoma sem volt' 1B97-ben a Budapesti Torna Club k6t ktifdldet j6rt spoftembere: RoU i:erenc 6s Stobbe Ferenc labdarug6 csapat szervezdsere mozgalmat inditott' A BTC egyik vezet6je Iszel Keroly tamogatta sportt6rsai kezdem6nyez6s6t 6s 189? jan;Srjdban a ,.BTC Elsb Maggar Futbalt Tearniei" n6ven megalakult az els6 magyar labdanig6 csapat. Az 1896-ban meg6pitett Millendris-versen]'pdlyan megkezdt6k a BTC k6t csapat6nak, a k6keknek 6s a viiriisiiknek iz edz6seit 6s 189?. mrijus 9-6n sz"|z'f6n)'i kiiziins6g el6tt megtartottak az elsii nVild.inaj merkiizist.


A labdanig6 sport fejl6d6s6nek e1s6 szakasza 1897-t6l 1901-ig a MagAar Labd.anig6 Sziioets'g megalakul6sriLig tartott. Ebben az id6ben a BTC p6ldrijrin felbuzdulva a f6v6rosban 6s vid6ken sportegyesiiletek alakultak, igy a Fere-ncvdrosi Torna Club, a Postesok Sport Egyesiilete, az Ujpesti Toma Egylet 6s a Ttirekv6s Sport Egyesiilet kezdte meg miikiid6s6t az els6 korszakban. A labdanig6 bajnoksrigok megrendez6s6t Budapesten 1901-ben kezdt6k meg, az els6 bajnoksdgot a BTC ngerte meg. A magyar labdarrig6s felfel6 ivel6se 1906-ban kezd6dtitt meg, amikor bevezett6k az fordu16t, s kimondtiik a ny6rj. j6t6ktilahnat. Az MLSZ megalakitotta a vidâ&#x201A;Źki alosztAlyait 6s a bajnoks6g als6bb oszttilyait 'szi-Iavaszi is. Az MLSZ-I felvett6k a Nemzetkijzi Labdanig6 Sztivetsegbe. HAZANKBAN m6r r6gebben alakultak sportegyesiiletek, amelyek f6leg c6ll6v6szette1, tornasporttal, fsz6ssal, tenisszel foglalkoztak, SzAmuk m6g a mflt szezad v6g6n is igen kev6s volt. A labdarUgas elterjed6se idâ&#x201A;Źzte azt el6, hogy a XX. szSzadban egyre-m6sra 16tre jijttek a sportegyesiiletek, amelyek a labdarfgAs mellett mas sport6gakat is felkaroltak- Ebbe a fej16d6si folyamatba kapcsol6dott be a di6sgy6rvasgy6ri sportegyesiiletek megalakul6sa is.

l


i . l t !.,s2

u F,{;t ts[LETl,h

lrHr;At.AKUr{sdrAK itsvnznrnsnlHn irrtnnlssri


r. D I O SG Y 6 R V A S GY A R S P OR T ELETE\NK

K E z DET En s m n c n n 6 s 6 o e sn (r9o8- r919)

t

I

I

b

{

I

TiZ EVVEL a magyarorsz6gi elsci labdanig6 mdrk6zes megtart6sa ut6n. 190? augusztuseban Budapestr6l Vasgy6rba kenilt Bende AntaL, fiatal vasesztergdlyos. A di6sgy6ri vasgy5r ekkoriban met az orszdg legnagyobb vasgySra volt 6s lak6telepen Ujdi6sgy6rrei egylitt kiizel 10000 f6 6lt. Bende Schulek6kn6l kapott sz6ll5st. ahol a csaladban tdbb fitigyermek volt. Bende mer 6rtett a labdarfg6shoz 6s a fiikkal lefolytatott megbesz6l6sa]apjAn. Budapestr6l futballabd6t rendelt. Di6sgy6rdtt nem ez volt az elso futballabda. mert m6r 18g8-ban Per6ti Sdndor, az asztalosmrihel;. mrivezet5je hozatta fia sz'Ij.'ra az els6 1abd6t, amellyel a gyermekek a n]ai Ik. templom hely6n 16v6 t6ren jatszadoztak. Ennek nem volt komolyabb kcivetkezm6nye. mert a labdanig6 j6t6k m6g nem honosodott meg. Amikor a Bende Sltal megrendelt labda meg6rkezett. kimentek a Kerekdomb liib6n6l etterr.il6 r'6tre es eg6sz ddluten rugdost6k azt. M6snap maj rilis volt a L:idi-erd6ben, ahov6 Bende kivitte a labd6t 6s hatalmas ..gyerty6kat" rfgott. Ezt tdbben Littrik azok kijziil a fiatal fitik kitzil akik m6r tiz evveT kor6bban a Pet6fi 6ltal hozott labdSval jdtszottak 6s most mer 6lr i,s rugd,osni kezdt'lc a labd,tit. A vasgy6ri firik nap minl nap a Kerekdomb aljrin (a k6rh6z melleti teriileten) vagy a L6di-erdii tisztdsain rfgtdk a labdrit 6s ezzel megkezd6ddtt Di6sgy6rvasgy6tban a labdarirg6s. Szakismereteik mdg nem voltak A labd6r61 azt hitt6k, hogy gezzal va rltegtciltve. Els6 oktatojuk Bende Antal volt, aki megmutatta a tdbbieknek a kiiltjnbdz5 rigiism6dokat Bende. a Schulek Ji'rik. Lajos 6s Pista, R'xai K'irollt, Koudcs Kdlmdn; PauldnszkE Jdnos, Soltiszek Kdlm6,n, R'tszng(tk Ede, Baczur Mihdly, Loukota Ern6 6s m'd' sok aoltak qz els6 idtAk sok, akik szabAlyismeret n6lkiil iizt6k kezdetben ezt a j6t6kot. A labdanig6s szabdlyai akkoriban jelentek meg a Miskolcon forgalomba hozott di6k napt6rakban. ami nagyban hozziij6rult a jrit6k n6pszerfisit6s6hez. A vasgyari fitk is keritettek egy ilyen szab5lykcinyvet 6s Bende segitsdg6vel elkezdt6k a szabdlyszerfi jdt6kot. Bende 1908 tavaszara m6I iisszehozottegy csapatra va16 jatekost. Nem sokkal k6s6bb azonban elkeriilt Di6sgy6rb5l 6s ekkol Loukota Ern6, vas' gyrid ipari tanul6 f6leg a g6pmiihelyben dolgoz6 ipari tanul6kb6l kieg6sziiette 6s 6tszerveztea csapatot. A csapat tagjai: lVlores BdIa. Scfudek Lcjos. Koucics Kdlmdn. Patl6l1sz!.Y


.I6.nos, GAurcsik Kalmdn, R.usznyuk Ede, Kru,pcsinszki Is|--(m, Bd.rbieril; Rezs6, LoukoLa Ernij Os nTAsokuoltak, E? csapat a Didsgg6ri lfirtsd.gi Kdr nevet vette fel. Vezet6je Louk,rta _ " Edz6seiket Ern6 lett. 6s merk5z6seiket a Kerekdonrb ali6ban eltertild r6ter.r jetszottdk. A csapat tagjai id6kdzben valtoztak. Krupcsinszki lsLvjn Atment a kiizben megalakult m6sik vasgydri csapatba, hely6re Schulek ts1v6n ke_ liilt, majd kescibb hozzrijuk csatlakozott Kort6th Mdrton. A szilksaroesfel_ szerel6st sajdt kiiltsegiikdn vas6roltrik meg. amely feher ing feher nadiiig, fe_ hdr harisn5'a es feh6r' sapkAb6l rillt. Ilyen sapkii viselt;k a totndszok. A nadrdgok kdtdtt anyagb6l kesziiltek 6s a test idomaihoz simultak. Ez a csapat 1908 tavaszdt6l kezdve tiibb merk6z6st j:itszott a mesik vas_ gyari. majd a Nliskolcon is megalakult csapatokkal. r\z els6 merkrjzesekre vonatkoz6 r'isszaemldkezesek igen elti.r.;ek s hiteles adatokat nem sikenilt taldlnunk. Arra azonban mar i|asbeli bizonyitekunk van. hogy .,1g0g.ndjus 16..d,n IJjtisaoi Kdrnek naglJszabd.sitlabdari.g(t DersenAe DoIt a miskolcL !.y1"Sa3r1 t ozeptsroLLtDalogatott torndszcsapatduttL. A tornd,szcsapqt, clacd.rahogy leg_ jobb erijit k ld.te a xersengte, na.c1yxeres'get szetuDed.ett a uasggdriaktSl. Az ered.minA: Ifisdgi Kijr 2. n?iskolci kijzipiskoLai torndszcso4t 0 goal,, (Di6sgy6r es Va,sgyari Hirlap. 1909.m6lus 22.) Az elsrj irdsbeli dokumenlum a vasgyari fiuk gy6zelmet igazolja.

f

7

A Di6sgAijr-V asgyar i Labd.arig 6 I ! j,is(ig c sapatanok megalakuLdsa. Egy alkalommal, meg 1908 tavaszdn, lhting AntaL 6s tiirsai Litt6k Ben, dâ&#x201A;Źeket, amint dgdost6k a labdiit. A szemlel6k kiize tartozott Soltiszek Arpiid is. akinek volt otthon egy nagyobb m6retri gumilabdaja. Hazaszaladt â&#x201A;Źrte s azzal 6k is rr.igdosni kezdtek a k6rhriztol es fiu iskol6t6l nyugatra fekv6 teriileten, ami akkor szint6n legelii volt. (Ez a r6sz k6sdbb a Grdnzenstein_ utca vege lett.) A j6tszani akaro fiuk sz6ma egyre szaporodott â&#x201A;Źs 6k is negszervezt6k csapatukat, amelynek a Di6sgy6ri-Vasgy6ri Labdar.rig6 lfjisag nevet adt6k. A csapat lagjai a kijvetkez6k voltak: Ihring Antal, E"U"i Aelo, Konner Jd._ nos,,Krupcsinszki Jdnos, Fischer J6zsef, Kuharik S6ndor, Masek KdrolA, P_atlanszky Kdrolg, Pd.t:a EmiL, perj1si (petrik) And.or, R6uai, Kdrolg, Tamis J6zseJ, Vdriis Jenaj, Waisz .lrpd.d, Zdtonyi (Zabudli) Vince, Rltfaloi (Rozlozs_ nAik) J6zsel, Soltiszek .\rpdd, Sziics Sdnd.or. Waisz Emit, ZAbudti Vit.|r,os, BaczrLr Mihdlg . A csapat vezet6jeve thring Antalt vdlasztottiik, Az anyagi alap biztositiisiir6l sem feledkeztek meg, a jdt6kosok havi 10. fill6r tagdij fizet6s6re vrillalkoztak. Elhat:irozt6k, hogy ,,igazi,' futballabdet vesznek, e|re a celra sziiteiklcil nagyobb iisszegei'_.50 {i1l6rt61 1 kororr6ig - k6rtek. A sziil6k szivesen meghoztAk ezl az |ldozatot, mert fiaik megig6rt6k, hogy nem fognak a vend6gl6kbe jer.ni, ahol akkoriban sok fid haszontalanul tdltdtte el az idejet. 1908 hrisv6t iinnepe el6tti napon megjijtt a labda. Nagyszerii, angci gyartmiinyt ,,Rqtnbler" labda volt, amelynek cikkeit a narincs cikkeihez hasonloan varrtdk iissze. A labdrihoz pump6t 6s ftz6t is hozattak. A fiuk l0

I


annyila meg6riiltek a labda megdrkezesenek, hogy locsolkodni js csak a Iegkiizvetlenebb szomsz6dokhoz mentek el, mert min6l hamarabb az igazi labdaval akartak jAtszani. Unneplti ruhaikban, a le.inyoktdl kapott vi]ragokkal a gomblyukakban mentek ki a pdlyiira. ahol ingle vetk6ztek es r.lgrLrsni kezdtek. milr a Di6sgy6ri-Vasgyeri Labdanigo lfjrisdg csapatdnak is voit - - {.rt iutbalUabdaja, megkezd6dbtt a'technikq', Az edz6sek igen "t.o;ifita"-u. szorgalmasanfolytak. Nap mint nap este 6 orakor j6ttek ki a gydrbOl _ hiszen valamennyien ipari tanul6k voltak _ otthon tekaptAk vacsorrljukat 6s mdris rohantak a kerekdombi r'6tre, ahonnan a tehenek md| hazamentek. Utkrjzben megkezdtek a vetk6z6st s amint a fetre ertek, a fdldre tettek egy kabAtot, az jelk6pezte az egyik kapufaffet, kilcptek ? uaa tettet e!",, mSsik kabiitot, ez volt a m6sik kapufa. Lep6seikel kim6r.1,ck -it".ta piilya szelesseget. mert hosszdnak egyik oldal6t a fiuiskola kerit6se kepezte. arri kb. 100 meter hosszu volt. Kes6 estig, sokszol meg holdf6nynal is folyt a jiitek. Vasdlnaponkent reggelt6l estig jatszottak, csak 6ppen eb6delni mentek haza. IIa elfir.adtak, pihen6t tartottak, megbeszeltek dotgaikat. Ok is a diaknaptAr.akb6lismerkedtek nreg a ketkapus jatekkal. A sza_ b-rilyok _magyar.iziiseban segits6gLikre voltak a-feln6ttet is, .jiit nagy erdek_ l6d6ssel szemieltek jAtekukat. Krildndsen Sdrossy Lajos 6; Sebestyen Antai tanusitottak irentuk nagyobb 6rdek16d6st. net6rtek a k6tkapus edz6sekre. Sokszor. nem volt meg a letszem, , . akkot, kisebb firikat is bevettek a j.itekba, igy egyre tijbben eha;atitott6k ezt a j6_ t6kot- Felvaltva biriiskodtak, azonban hamarosan idijsebb j;t6kvezet6krol kellett gondoskodniuk, mert mindenki ietszani akait. Sportol6si szenvedelyriknek az 6r6t is megadtdk, ugyanis a legel6t6r_ sulat elnijke a {ulballozo fiukat feljelentelte. amiert 1_2 koro_ ndra megbiinlettek, amit a sziil6k nadrdgszijjal toroltak " "lrrllOt.t meg fiaikon. Az ehadragolds akkor is krjiirt, amikor szetrrigoit cip<ikkel tertJi haza. Ezek a kellemetlen epizodok nem vettek el a kedviiket 6s a labda|ugis egyre tdbb fiatalnak szenvedely6ve vd1t. ny6r, az 6sz, eljiitt a tel, amikor a firjli abbahagytak a labda. .Elmult a rugdst. De csak az edzdseket hagytek abba, mert j6formrin iap mrnt nap osszegyultek Waisz6kn:i1, ahol megfelelij ,,kLubhelA;6ghez'jutottak. Ezeken az iisszejiiveteleken megbesz6lt6k a tovabbi teend6ket. Elhatdrozt6k, hogy tavaszra egyseges felszerel6st vesznek maguknak. Megkezdtek a takar6kos_ kod6st ds 1909 tavaszera mAr. mindenki annyi penzzll rendelkezett, hogy eg1'forma inget, nadrSgot, cip6t 6s harisnydt tudfak vdsrirolDi. Az ing hosz_ szaban piros-feh6r csikoz6su volt, a nadrdg 1eh6r, oldalt piros csikkal. M6g egy nagy drtim 6rte 6ket. A Waisz_fiik apja n6gy kaputat csiniil_ tatott a gyerban, amik rfdugr6 6llvdnyhoz hasonliiottakl- Ezeket az edz6_ sekre magukkal vitt6k a firjk, talpuknril vashoroggal rdgzitettek 6s a tetejen - az elciirt magassdgban - zsin6rt hfztak ki. A jdtekosok 6s csapatok sz6m6nak nijvekedesevel az edz6sek is rend_ szeresebbek lettek. A nezijk sz6ma egyre gyarapodott s nem csak a gyere_ kek_,de_ a feln6ttek is sz6p sz6mban n6zegett6k a {itik jet6krit. A vasgy6ri sztl6k kiir6ben az6rt v6lt n6pszeniv6 a labdanig6s. fiaik idei6t lekij_ -.it ll


tijlte. Akkoriban a 12 6ves firik az elemi iskola VI. oszt6lydnak e1v6gz6se Lilen nem tudtak mihez kezdeni, mert kiiz6piskol6ba alig keriilt ktiziiltik valaki, viszont ipari tanul6nak is csak a 14.6let6v bettilt6se ut6n vett6k fel 6ket. A sziil6k nem tudtdk eg6sz nap foglalkoztatni fiaikat, akik Slland6an az utcen csavarogtak, a gl'iiri vendegl6 6s a tijbbi korcsma kiirny6k6n tdltittt6k idejiik nagy r6sz6t, ahol j6 dolgot nem tanultak. A gyeri munkaid6 letiiltese utdn az ipari tanul6k is sokat haszontalankodtak. Ezeket az 6leter6t6l duzzad6 fitkat ntosl a labd,ari,gds megh6d,itott(1. Az egyforma felszerel6s nag), hirver6st csin6lt nekik 6s a n6z6k, valamint a j5t6kosok szdma is egyre jobban emelkedett. Nemcsak az ap6k 6s a feln6tt J6rfiak. de a mam6k es a le6nytestv6rek is kivancsiak voltak fiaik, illetve testv6reik labdarig6 tudomeny6ra. Ez a tudomeny pedig gyarapodott. Tudrisuk gyqrapodds6val iinbizalmuk is megn6tt 6s szerett6k volna ezt a tuddst nem csup6n a k6t gy:tri csapat egym6s kiizti m6rk6z6sein, hanem ;ris ellenf6llel szemben is lemelnr. A labclariigdskezdete Miskolcon, A miskotci liatalok is 1908 kijrol kezdtirk a labdarig6st elsaj6titani. Tribb csoport ver6diitt ijssze. amelyek 6lland6an v6ltoztattdk jtit6ktertiket. mert a lSrmils firikat nindeminnen elzavafldk. Azonban a vAros sz6lein tairiltak iires telkeket. ahol j6tszhattaki igy 6k sem maradtak 1e a vasgy6riak mtjgijtt. hanem fejl6dtek. Helyzetiiket jelentdsen megkijnnyitette az, hogy Miskolcon voll, m6r- sportegycsiilet : itt az e1s6. mai 6rtelemben vel.t sportegyesiilet meg 1889-bcn alakult meg Miskolci AtLOta Kitr (MAK) n6ven. Ennek. a ma rii6r nem mfkcidd egyesiiletnek kezdetben torna 6s viv6, majd kds6bb tlrista szakoszt6lya alakult meg. BAr a MAK kebel6ben ekkor m6g nem szervezt6k meg a labdanig6 szakosztdlyt, azonban mint sportegyesiilet. minlaul szolgalt mrs sporteglesiilel rnegalakulasdra. A mAr nag)'on divatba jiitt tenisz 6s a mindinkabb teret h6dito korcsolvAzas m'.ivelesere 1908-ban megalakult a Miskolci Sport Egaesiilet.

rMsE).

A iabdarugas Miskolcon is hamarosan nag:' n6pszefiis6g|etett szert. Eisrisorban a di6ksAg, azvl|r' az iparos ifjrisig kedvelte nreg. Egymes ut6n aiakultak meg a kiilijnbdz6 ifjrisiigi csapatok. de a vasgtariakhoz hasonl6an Rdvidesen ezek sem voltak meg alapszabAl:'okszerinl mrikdd6 cgyesiiLletek. olyan liimegeket hddiiott meg ez a spoltaq. hogt 1909-ben az MSE a legiobb miskolci iit(:kosokbol megalakitotta a labdarug6 szakosztAlyat.S6t az 1909 10. i.vi ke|i.ileti bainoksagba csapatAt is benevezte. tbben a csapatban j61-szott Boclndt Sdntlor, aki el6z61eg mdr a Kassai Athletikai Club csapatiban jrtszott. majd k6s6bb a budapesti 6lvonalban szerepl6 MAC-nak. s6t a magyar v6logatottnak lett tagja, Bodn6r Andor. Pusk6s (Pusk6rJ Liszl6. Hradil Jenci. Feh6r L6sz16 6s Antal, Baneth Elem6r. Erd6lyi Arpid, Frisch L6szl6. Kaufmar.rn, k6t vasgy6ri fiti: Schulek Lajos, Rusznydk Ede 6s mdsok. Az MSE labdarfg6 szakoszt6lyet tulajdonk6ppen bk hivldk eletre. Mivel a Di6sgy6ri lfjiisrigi Kijr nemr6gen a miskolci kdz6piskolai viilogatott csapatot hivta ki m6rk6z6sre. ez6rt a Di6sgydr-Vasgy6ri Labdanig6


Iflr.isiig az MSE csapat6t hivta ki A merk6z6s 4i2 aranyban a vasgy6ri fiuk jav6ra dcilt el, a gy6zelem hat6rtalan 1elkesed6sse1tiiltijtte el 6ket' A visszav6g6 m6rk6z6s lejatsz6siiban is megiillapodtak, amire egy honap mulva Miskolcon keriilt sor. Ekkor azonban a miskolciaknak kedvezett a szerencse es a husz6r-laktanya mijgdtt fekv6 gyakorl6teren, a Halickdn 5:1 ar6nyban legy6ztek a vasgyeriakat. Ebben az 6vben meg egyszer talelkozott a k6t csapat 6s november-ben,ugyancsak a Halickdn hideg, havas. es<jsid6ben 2:1 arinyban a vasgyeriak kerekedtek fehil. Ez ertekes gy6zelem volt, mert idegenben szerezt6k. Di6sgv6r-VasgyaLriTestguakorl6k Kijl'e A DVLI csapata a halickai gy6zelem ut6n az igen kellemetlen es hides id6jriras miatt november kdzep6n besztintette edz6seit. A fiuk rendberaktak Waisz6kn6l a pdlyafelszerel6st (az egy6ni felszerelest ki-ki magenAl tartotta) megfoltoztak a lyukas labdakal,, megragasztott6k a belscjket. A csapatszel lem kitrin6 volt, mert nap-nap ut6n ijsszegyrilekeztek ds tervezgettek. A fink kOzdtt nagy tekint6lye volt Pavl6nszky Karolynak, aki az iskoIaban is igen â&#x201A;Źleseszri. tehets6ges tanul6nak bizonyult. Az egyik alkalommal PavlSnszky azt javasolta, Liogy aLakitsanak egA nAillrdnos, mituiszte' riLeg j6D6.haguottolapszabdLgokszerint miikiid(i eguesiiLetet.A javaslat idiiszerti volt, meri egyr6szt a csapat l6tszdma alaposan megn6tt, a tagok rendesen fizett6k a havi 10 fiU6r tagdiiat, mesr6szt ilyen alapon a vasgyar vezet6s6g6nek t6mogatesera is sz6mithattak. Peldakeppen alhatott el6ttiik -1 miskolci fiatalok mrikddese az MSE-ben. Vasgyarban azonban m6g nem volt sportegyesiilet, teh6t nem tudLak hov6 fordulni s ez6r't sztiks6gesnek mutatkozott egy ilyen egyeslilel megszervezase. Az egyesiilet szervezesdnek azonban legl6bb indoka az volt, hogy nem voit pAli'ijuk. Mind a kelekdombi palyen, minC a .,Bikar6len' jarszo tiatalok dr6kdsen hadjiiibon 6lltak a legel6t.irsulattal, amelyi]ek t.rqjai berldi voltak az emlitett teriileteknek. Ha pedig megalakul a sportegyesiiet, akkor' a palyaktlrd6st a gyan'ezettis6g timogat6sdval sikeriil megolclar.tittk. Pavliinszky Karoly javaslata nagy tetsz6ssel talalkozott De rdgtcin felvet6dijtt a k6rd6s, hogy kit v6lasszanakmeg e1ncikk6.aki segitelle nekik az egyesiileti 61et kialakites6ban, hiszen j6form6n valamennyien l4-1? eves liatal ,,tanoncok" voltak, akiknek m6g nem volt alkalmuk arra, i]')gy egyesrileti eletet 6ljenek. Valamel;'tk fiu Vonger Vilmost ajinloita, aki n]iir az elemi iskol6ban, most pedig a tanonciskoldban tanitotta 6ket Vangert nag1-on szerett6k, mert 190?-ben felvitte 6ket Budapestre kir6ndul6sra, amellett Vanger 6s Lorunzer Vilmos, vasgy6ri tisztvisel6 igen gyakran megielent edzeseiken. Ez6rt az ai6nlatot iirijmmel elfogadtak 6s elhatiiroztek, hogy felk6rik Vanger Vilmost az elndki tiszts6g elfogad6sara. Ezt $egel6z6en azonban ki akart6k dolgozni az alakitand6 egyesiiler alapszaldl?lait, hogy azt is magukkal vihess6k Vangerhez Pavldnszky megkeritette a vasgyeri J6szerencse Dal- 6s Onk6pzcikiir alapszabdlyait 6s annak alapj6n dsszeAllitotta a sportegyesiilet alapszabilyainak tervezet6t- A tu1a;donukban l6v6 sportszerekrtil 6s felszerel6srcil leltrirt k6szitettek, lez6rtAk penztarkrinyviiket. amelyet a csapat megalakulasa 6ta vezettek- Miutdlr l3


mindent jcl elk6szitettek, megvalasztottak azt a haromtagf bizotts6got, l1n:lyngk feladata Vanger felk6r6se volt. A bizotts5g tagiai thring eitaf, Waisz Arpdi.6s I'ischer J6zse! voltak, akik 1909 aece"mbei-etsO iel6ben fel_ kerest6k Vangert 6s el6adt6k k6r6siiket. Vanger k6szs6gesen elbesz6lgetett veltik,- de arra k6rte 6ket, hogy 28-6n rijb6l iailenek ef mert addig sok a nrunliSja. El6rkezett a kitiiziitt nap, amikor a most m6r tittagu bizottsrig: Ihring, __- . Waisz. Perj6si (Petrik) Andor, pavl6nszky Kiiroly 6s SJltiszek ,A..iaa ,:iUii felkeresle Vangert. A tanit6 lir leriltette 6ket 6s igen sziv6lyesen elbesz6l_ getett veliik. Mindenkit6l kik6rte v6lem6ny6t, megn6zte a lelt6rt, a p6nz_ tArkiin)'vei 6s fut6lag etolvasta az alapszabdlytervezetet. Arcdr6l sugtrzott az dr-dm 6s ktizijlte veli.ik, igen boldognak 6rzi mag6t, hogy ilyen tanitv6_ nyai vannsk, akik a j6zan 6let ritjdn akarnak halidni 6s a sportkultrir6t szeretn6k Kijelelltette, hogy az eln\ki tisztueget elt:dualja, -irregteremteni. az alapszabalyokat alaposabban 6tn6zi 6s ahol sziiks6gesnek latszik azokon _ n.r6dosit. V1"C"I felkereste a gyarigazgat6t es az alakitand6 egyesiilet alapszabd_ . . lyait :ltnyriitotta neki tov6bbi eljiitds v6gett. Janurir ha"rmadik het6ben a beliigl'nriniszter 6rtesitette Vangert. hogy az egJ-esiilet mfkdd6sâ&#x201A;Źt engedâ&#x201A;Ź_ l,-ezi s oz alakul' kijzgA.i as idapontSdiL 7910. februd.r 6_dt jelirlte rr,eg. Vanger az iratot bemutatta a gvdrf6nbknek 6s az alakul6 kiizgy0l6s cisszehiv6sira a munkes6tterem he1ys6g6t k6rte el. Az alakul6 kozgvtil6sen 70-n61 tcjbb szem6ly jelent meg, f6leg a Di6s_ gy6r-Va_sgy6ri Labdanig6 UjUs6g 6s a Di6sgy6ri lfjts6gi kdr csapat6nak tagjai, de az 6rdekl6d6k is eljtittek. A megjelent szem6lyek korukra n6zve trilnyom6 r'6szben 9-18 6vesek voltak, id6sebb alig n6h6ny akadt. j6for_ man csak azok, akiket valamilyen tiszts6gre jeltiltek. Ihring Antal felment a szinpadra, ismertette a gy[16s targysorozatAt; rdviden v6zolta az eddig megtett utat, r6mutatott a szervezked6s c6tjrira 6s el6nyeire. ntajd javaslatot tett a krildnf6le tiszts6gekre megvdlasztand6 szem6lyekre vonatkoz6lag. A kiizg;rri16s egyhangrilag mag66v; tette a javasla_ tot s elhariiroztdk. hogy a megalakul6 sportegyesiilei a DIOSGYO;?_VAS_ GYARI TES'IGYAKORLOK .KORE nevet veszi fel. Az tj egS,esiitet els6 tisztikara 6s vSiasztm6nya a kdvetkez6 szem6lyekbcil 6llt: Vanger Vi1mos elnijk, rt:Lring Antar 6s waisz Arp6d,, rakatos 6i iint6 tanoncok aleluuciko'k, Hamza Istudn tanit6 p6nzt6ros, Erd'LAi Andor tisztvisel6 litkfu:, Sdrossy La_ ,os int6z6, Sebestlt'n Anfol e1len6r, Molndr Gyula edz6. A viilasztm6ny tagjai: Baczul Jrlzsef, Fischel J6zsef, Kardos Imr.e. Hidv6gi (Vacsok) Emi1. Venczel I(5roly, Baltusek Ferenc. J6szber6nyi Ferenc, Erd6lyi Ferenc, Waisz B6la er Marek l'erenc. Kell6kes Rdtfalvi (Rozlozs"yit; .f0"""t. A rregalakult egyesi.ilet alapt6keje 3? korona 88 fill6r volt. Az alakul6 kiizgyuldsen kimondt6k. hogy a rendes tagok havi 50, a milk6d6 tagok 60 fill6rt lartoznak fizetni. Erre az int6zked6sre az6rt volt sziiks6g, mert az egyesiilet seratmilyen anyagi timogatdst nenl 6lvezett, a lagok adomiinyaib6l cs 6ldozatk6szs6g6b6l tudt.ik csak az egyesiiletet fenntartini. diosgJ6ri p6lda azt is igazolja, hogv a legszer6nyebb anyagi kdriilm6.A_ nyek kdzt 616 munkrisr6tegek is iirdmmel adtiik oda fill6reiket, hogy sportolSsi lehet6sdgiik kereteit fenntarthassdk. Ez volt az a magasfoku sfort""e_

tl vi

ll ll

I' ,,,

:

lI

I

I Il

rl

I

I

I

I

tr{

I

.j

1 i

l

I

t.f

,l

l

1 "l

I

l i

l i

,rr. i

l.-

l4

l,

i,

lt


7

i,:iet. !rnel: meg ezutdn is sokszo| alra k6sztette a sportol6kat, hogy sajAt naguk visi'rrolj6k meg futballcip6jr.iket. vagy mis sportfelszelel6siiket, ha ,,..2eg\ csdlc,tnek nem volt m6dja azt megvasArolni. Ezzel az aldozatvallalSs:al a f iisg"\arri sportol6k kiit'6ben m6g az els6 vilSghiboni ut6n bekijvetkeze,.r sulvos anyagi viszonyok kdzt is sok esetben tal6lkozhattunk. Ez volt az a tiszla amat6r szellem, amely a spo|to16st igen jelent6s erkiiicsi magaslatra heljezte 6s a spor:tol6kat egyesriletiik erdek6ben iisszefogasra, dldozatv6llal:.sra dsztijnijzte. A ktizdss6g 6rdekei6rt va16 munkSlkodds, aldozatv6llalSs erkdlcsi kdteless6g volt. ami a ld|sadalmi munka klasszikus p6ldait tucatiival sz.,lgiltaLta. A sportol6k nem 6l1tak el6 anyagi ierm6szetri kiv6nsSqokkal as m6g nem honosodott meg az anJ'agiasgondolkozdsm6d. lls ha az elmrflt 50 6v sorin - a korszellem hatdsak6nt Di6sgy6rvasgfiilban is ei6lordultak ilyen esetek. ezek meglehet6sen |itk5k voltak. .\ helJ*i rnunk6sosztdly magasrendri erkiilcsi felfogbsa a mai napig sem t-ddta eliogadni a sportban a professzionizmus vagl' d1-anat6r's6g megbijSrilt- 6s ez a becsiiletes telfogds volt az az er6. amely a DVTK-I az orsz6g legjobb egvesriletei sor6ba emelte. A DVTK kezdett6l fogva a munkesfiatalsag tdmdr-iilese volt. a tisztikar :raglvrbb rcszben, a vAlasztm6ny teljesen kdziiliik keriill ki. A k6t tanit6t azelt velasztott6k be az elnijks6gbe. nert sziiksegiik volt feln6tt vezet6re. Ecidigi 6ietrik nagy r'6sz6t az elemi vag)' a tanonciskola padjaiban titltbtt6k, ezeket a tanit6kat szerett6k. Ezek a feln6ttek meg-megn6zegett6k edz6seiket s amikof a tisztsegek elvii1lal5siira felk6rtdk 6ket. azt szivesen vAllaltAk. Az edz6i muDkakiirre az6rt vAlasztottik meg Molndr. Gyulet, rnert Budapestr6l j.jtt. i6i iulballozott 6s j6\'al id5sebb volt n.i1uk. M6g senl volt szerencsds -\{oin6l megvilasztiisa. merl tavasszal alig vezetett egyn6h6n:' edz6st. azutan visszament Budapestre. .{z egyesi.ilet megalakult, anyagi dolgail. szerterAnak ellomiinydt jegyztikiinl,vbe !ett6k. a p6^zt az itj p6nzt6ros. Hamza tanit6 vette iil- A szert6!' .-q: el6re Waisz6k lak6sdn maradt. ennek r-endbetart6s6r'61 R6tfah,i (Rozlozsnr-ik) JozseI gondoskodoti. Az eg)-esiilet n6h6ny komoly gondolkod6sf fiatal rnunkds fSradoz5sa .io\-etkezteben alakult meg. A DVTK negalskit(isa a ussgAiri munkdsiJj{t;cg szertez6 kAszseg'nek '6s egysigre tdrckDis'nek szip bizongitika. Sajdt kezcierrenvez6si.ikb6l, akaraterejiikb6l a kezdet akadiilyait legy6zt6k 6s k6eesek voltak egy ?0 tagi egyesiilet megszervez6s6re. IntelligenciSjukat, j6lr:e|eltsegiiket dics6ri, hogy a l6ha mulatozdsok helyett szabad idejiikben a iport sz6rakozdsSban lelt6k tjrijmiiket. A munkesosztaly di6sgy6ri fiataljai k6t 6wel a budapesti Munkds Testedz5 EgJ-esiilet megalakul6sa ut6n -:rliq ieiismeltek a sport. a testnevel6s nag)' hasznet s arra tiirekedtek, hogy ;.'..r.r:be ldmitrits6k a munkAs ifj sigot. A|ra tiilekedtek, hog;, a i.runk6sok i :' i.deklddest keltsenek a sport ir'6nt. feliidnl6st szerezzeneknekik ne.-::: :rrlnkiiuk utdn, elvonj6k 6ket az eg6szs6gtelensz6rakozasokt6l. izek a liatal fiik fektett6k le a magyar ipar fellegvira. Di6sgAijruas')xt s..t l!'kt.nel. aLapjait, amelyen kifejl6diitt, pompasan kiviragzott a -:i s:'. ;ri rrunkdsok soortja. Amikor letrehozt6k egyesiiletiikel. akkor n!6g .-Lr: ,:,,ndriilak alra. hogy ez nekik mennyi ii|iimiit. elistner6st.s6t naq'ra,i .s . ili. i i. lent ma i d .


Az egAesiileti elet nTegindulasa. -\z eg]'esiilet elnijke els6sofban rij klubhelyseg megszerz6ser6l gondos_ kodott. Eikerte a fiuiskota egyik tantermet. ametyet pittroJJ Kdlmdn fel_ iigyel6, iskolagondnok szivesen az egyesiilet lendelkezes6re bocs.itott. A sportol6k nemcsak az edzeseket latogatt6k, hanem a kiubhelyisdgbe is szi_ tesen eljdrtak 6s a havonta megtartott gyrit6seken pontosan megjelentek. Az ifjir vezet6s6g igen szigon-lan vette a tagdijak pontos befizet6s6t es aki egy havi tagdijjal elmaradt. azt tdrdltek a tagok sor6b6l. Ez6rt a tagok sz6ma csdkkent, azonban a ny6r folyaman sokan visszamen6leg rendeztek hrtozesukat s jo szervezd munka â&#x201A;Źs a csapat eredm6nyes szerepl6se k6vet_ keztdben sok \ij miikdd6 es pdrtol6 tag lEpett be az egyesiiletbe. Vanger Vilmos mir elncjkkâ&#x201A;Ź v6lasztasakor kijelentette. hogy a trsztse_ get csak atmenetileg viillalja. N{6r.ekkor arra k6rte a kbzgy l6s tagjait, hogf a-,jiivriben olyan szemelyt r,6las-szanakmeg elntikki, aki a gydr vezet6s6ge elotl nagyobb tekintellyel bir. igy keriilt 1912-ben a DVTi el6re Oko Sr_ mon, ug5ranekkor Zsiros Lajos lett az alelndk, GijILer AIJr6d, a titkdr (:s Krollt ptiszkA -Emil a penztdros. Oka Simon a gy6f f6merncike volt. aki sokat tdradozotL az egyesiilet 6rdekeben. Munkassdgd,ralel6segitette,hogy a vas_ gydr munkdsai 6s vezetiisege egyre nagyobb t6mogatdst n).-fjtsanak a fiatai egyesiiletnek, ami a DVTK fejl6deset nagyban el6segitette. Oka elnijkke velasztSsa r.6v6n viszont megval6sult a gydlvezet6s elletr_ 6rz6se is, amely Diosgy6rvasgy6rban egyetlen munk6segyesi.iletet sem ha_ gyott kiz.irolag munkdsvezet6s alalt. Kezdetben a 12-16 eves fiuk 6s tanoncok egyesiildse m6g nem hivta fel a gy6rf6ndks6g figyelm6t az egyesii_ letre, ailely azonban kel 6v alatt m6r hatalmas 6s szimpatizAns tibort gyiij_ tiitt maga kiir6. Most m6r fontossa v6lt, - mikent iigyes modszerekkel a vasgyeri n.runkdsegyesiiletet. a J6szerencse Dal- 6s Onkepz6kijrt is vasgy6rj {6tisztvisel6k vezet6se ald helyeztdk, a munk6sttjmegeket megh6ditd sportegyesiilet irrinyitesdt is a vasgy6r-. egyik f6tisztvisel6je vegye iit. r\ gyervezet6seg anyagi t6mogatdst nyrijtott munkdsainak a sportol6shoz, mert ennek r6v6n edzettebb6, munkabir6bbri v61tak. A DVTK jiiv6Je szempontj6b6l 61etk6rd6s volt egy rij sportpalydnak a megszerz6se. Oka Simon meghiv6sera a kerekdombi p6ly6n tartott edz6seket Ailender Henrik gyerfdniik tdbb alkalommal megtekintette es ekkor keriilt sz6ba az fj prilya k6r.dese. K6t teliiletlol leheiett szo, az egyik a Nagyiroda (ma I. sz. hivatalhaz) es Uldt6sgycil' kcizt h6z6d6 villamosvasit ptilydj6t6l nyugatra, a sinp6r-munkes6lterem-meszdrsz6k 6s a Szinva-patak 61ta1 hatarolt teriilet; a mesik pedig a sinp6rt6l keletre fekv6 teriilet. Mindekett6 nedves, mocsaras teriilet volt. A gy6figazgat6 Brod,reisz Jtinos â&#x201A;Źs AdAm Andnis tisztvisel6ket a meg{ele16 szemelyzettel kikiildte az emlitett helyekre a talajvizsgrilatok elv6gzdse vegett. Ok megdUapitottak, hogy a munk6s6tterem miigdtt fekv6 teriilet alkalmasabb sportp6lya l6tesitdsdre. Megkezd6ddtt a sportp6lya 6pitese. A jetekosok maguk v6geztek a fcildrounk6t, sz6tteritett6k az oda szelutott salakot 6s nagy lelkesed6ssel vettek reszt az epitessel kapcsolatos munk6kban. Ez a magyarazata annak, hogy az akkori sportol6k a rdgi sportprily.it magukenak tartottiik 6s nagy szeretert6


iei ragaszkodtak hozz5, amikor 1938-ban egy korszenibb stadion epites6nek kerd6se sz6ba keriilt. A p6lyrinak a villamos sinpdr fele esri oldal6n 60 m hosszri. f6b6l k6_ szitett lelatot 6pitettek, amelyen emelked6en dt sor iil6s volt. Az egyesiilet tagjai kezdetben f6teg a labdanig6snak h6doltak. Nenr sokkal kes6bb gytikeret eresztett a birk6zris is, azonban versenvszerfien cs3k .rl'ek mulva kezdlek vele foglalkozni. mert a birkozdszrinvegek beszelz6ser nagyobb abyagi er6feszit6st kivaDr. A7: atlelikaval is kor6n kezdtek foglalkozni. Minden esetre j6 sportelef_ nek kellett Di6sgy6rvasgydrban lennie, mert a Magyar Athletikai Sz6vets69: az 1913 augusztus 31-6n me.qtartott elsci orsz6gos videki propagandaverseltJr ilregrendezâ&#x201A;Źs6t a DVTK-ra es a nyar elej6n megalakult Diosgy6ri Athletikai Club.a bizta. DiosgAijri Athletikoi CLu.b Mint diakcsapat lulajdonkeppen mir 1912 6szeir letezett. LetrejbLtenek legfontosabb oka a vasgy6ri t6rsadalomban is letez6 osztiilyha|c volt. A lisztvisei6 szr-il<ik nem akaftdk megengedni. hogy diakgyefmekeik fiatal nrunk6sokkal egyiitt futballozzanak. M6sik oka pediq az volt. hog"v sok esetben a munk6ssziil<ik sem akartak megengedni. hogl, fiatal fiaik a sportolas utin a feln6ttekkel szorakozzanak. A diakcsapat 1913 tavaszdn alapszab6lyok alapjan mr-ik6do sporregye_ \ulette alakult 6t. Tagjai f6kepper.r didkok. vasgy6ri tisztviseliik es reszbel r a "gy ir i r anonc ok v o l l a k . Az egyesiilet megalapitAseban Kachnits GusztoD, St'pon Jenij, ifi. A!_ ieiLder Henrik, d,r. Ladtinyi Jarzsef on)os, Riicker K6roLy, Bogntu ELemAr: Csermak Rezsii. Jriszai J6zseJ, Nagy ELem6r, Dudds Sdndor. T6 r Etuil.. )'l iillner lmre, Bdlint Le6, Bodn Tubi, Emit, As Zottdn, Bayer pitts, Molnot" i.no. Mqrczinid.k Antal, BrqllnJeld Robert, GadL Mikl6$, Czegl'd.a Alad.d.r(h. es Jetuii, IDd.nAi (Ntither) ,I6zseJ, ZdhonE Jdnos es mesok vettek r(:szt. A ta_ gok java r6sze elcizcilegmer a DVTK tagia volt, akjk sziileik 6haienak en_ gedelmeskedve hagytak ott egyesiileti.iket, noha ott kezdetben sze|encsesen egl'esitettek a helyi fiatalsegot es a tarsadalmi korldtokat igvekeztek fe1_ .::imolni. Egy emberdittinek, 25 6vnek kellett eltelnie. hogy:r k6t t6bor 1938_ban u.jbol egyesi.iljijn 6s sokkal eredm6nyesebb munkdt tudjon kifejteni. Az egyesrilet 6len Allender Henfik gyerigazgato es Sztroin?l Romdn ::azgatohelyettes 6lltak. A DAC labdanig6, atl6tikai, tenisz, uszo. vivo rir ;uleslabda szakoszt6lyt szervezett. Az egyesiilet tiibb sport.ig meghonositri_ .aban Uttdr6 munkSt vegzett 6s az els6 vil6ghiiboru utiini 6vekben kiild4ii_ ien az atl6tik6ban orszdgos viszonylatban is figyelemre melt6 eredm6nvekei .:I

el-

-{ DAC mrikiiddset az 1914-ben kitijrt iieqbenitotta. I

els6 vildghaborf

hosszli 6vekr-c

t7


Di6sgA6" sport'Let'nek tejt6d6se. A di6sgy6rvasgy6ri sport fejl6d6s6ben az 1gl3-as 6vet korszakalkot6nak kell tartanunk, mert a DVTK labdar6g6i ekkor 6rtek el el6szdr jelenlds sikert s ugyancsak ez az ev vezette be a fiatalokat a szabadt6ri sport kr.il6nbdz6 iigaiba. Az 6v k6t r6szre oszlott, els6 r6sze a futball6 volt, a DVTK ekkor aratta legszebb gy5zelmeit s a keriileti labdarfg6 bajnoks6g€rt vivott kiizdelembei-r Kass6n a KAC-t6l csak 1:0 ar6nyf veres6jet szenvedett. h6rom 6ve miikdd6 egyesiilett6l ez ragyog6 eredm6ny voit, hiszen csak t €lsd izben vett reszt a bajnoks6gban 6s azzal a csapattil szemben maradt alul, amely 1913-ban a videki d6nt6ben a 2. helyet szerezteme8. Az 6v mSsodik r6sze akkor kezd6d6tt, amikor a DAC el6szcir 16pett pelyara az uj kr.izdelem az er6k ijsszem6r6s6re. A DAC mlg-6s .me€kezd6diitt arakulasdval r.ij erdfeszitesek indultak, aminek kijvetkezm6nye Di6sgy6rvasgyar es Miskolc sportjAnak hatalmas fejl6d6se lett. Ez a fejl6d6s nemcsak a iabdarugrsban mutatkozott meg, hanem a versenyz6si 1ehet6s6g r6v6n tijbb spoftegban, igy a birkoziisban, a 6tik6ban, teniszben. riszisban. korcsoly6ziisban, cellciv6szetbenEz az 6',r volt az, amikor a magyar. munk6soszt6ly vasqy6ri td.bora fel. isrn;fte a sport, a testnevel6s nagy hasznit. emberformel6 erej6t. Az egyesiiletben miikOd6 munkdsvezet6k - az .,Uri firik,' kivrilisa ut6n - arra tbrekedtek, hogy a sporton ket€sztul is fokozz6k a munk6s ifjtsrig osztelyiintudatAt 6s egys6gbe ttimdrris6k a munk6sifjtsagot. Ennek a hevelesDek tulajdonithat6, hogy a DAC-DVTK tabdarfgo merk6zesek, r.-.eiyek az egtisz gy6rtelep lakoss6g6t tiizbe hoztdk, tulajdcnkeppen a ry.unk6s- 6s az uralkod6 osztAly kdzt',/ivott harc tiirvEnyes formajAt rlyu;rottrik 6s a gy6zelmek a munkdsosztely harcdnak egy-egy gy6zelm6t ]ete'itettek- mert a tisztvisel6ket - b6r 6k is b6r6rt dolgoz6k voltak - az 'oz liri oszttilyhoz tartoz6nak tekintett6k, hiszen sokszor az ul.i osztdly 6rdekeit k6pviselt6k. Ezek a m6rk6z6sek mindenkor hetekre felborltotiak Di6sgy6rvasgyer kiilijnben b6k6s lakossagSnak nyugalmAt. Megrillapithatjuk, hogy a DVTK m6g az orszdgos jellegfi m6rk6z6sein sem kiizdiitt oly gy6zniakarassal. lelkesedessel 6s becsveggyal' mint a DAC elleni helyi l'angadokon. Ugyanebben az 6vben a Magyar Athletikai Sziivetseg e1s6 vid6ki propaganda atl6tikai verseny6t a DVTK a DAC-cal kdzdsen rendezte meg. A DVTK vezet6s6ge az 1914. januer 25-6n megtartott kiizgyfil6sen a hatalmas fej16d6s, az erk6lcsi sikerek mellett arr6l a nagyar6nyi gazdasigi fej16d6sr61is beszSmolt, hogy a p6nzt6ri forgalom a 10 000 koron6t is meghaladta. Az 1914.6vre a DVTK a ktivetkez6 tisztikart vSlasztotta meg: elniik Oka Simon, alelnijk Zsiros Lojos, titkar Lorunzer Herman, p6nzt6tlok Vass Lriszld, ellen6r Mitterpach Antat, int6z5 Sdtossy Lajos, szertAros Hiilcz Istodrr, p6lyakapit6ny V enczet Giza. Megv6lasztottak m6g 15 rendes 6s 3 v5lasztmdnyi pottagot. (Di6sgy6ri 6js6g 1914. jan. 31.) A munk6sszoLidaritds sz6p p61d6j6t tanfsitotta a J6szerencse Dalkrir, amikor 1914. febru6r 8-6n a DVTK javSra moziel6adast lendezett. Az el5ad6s ketet6ben tiibb sportk6p keriilt a v6szonra. A sportegyesiilet vezet6l8


s€ge mindenkor

igyekezett sportor6inak sport- 6s oktat6 filmeket

bemu.

-{z els6 vildgh6borl kitcir6se sok6ig meggatolta a sporttal vai6 foglal_ kozast. Igen sok fiatalt katonai szolgalatra hivtak be, akik pedig itthon -maradtak. az igen terhes h6bonis termel6s miatt sza6adid6 hiany,iban nern roglalkoztak sporttal. A vasgy6r dolgoz6i .rrura.r.pJorr--i" iotgoztak, csak .::nepnapokon volt munkasziinet. Ez6rt k6t 6ven 6t mindiissze egy_k6t al_ --""^ "i:lmi m6rk6z6st jiitszottak a labdanig6k j6t6kony 1916-ban kezdtek ism6t rendszeresebben "a... 6s k6t even 6t meg_ ::l€rtek a..kertileti hadi bajnoks6got. H6rom "poitolrri 6ven k"resrtiil valamennyi -slt bud€pesti labdardg6 csapattal megm6rk6ztek j" esetUen si :ziTotle)/d \rr.eKer eneR e.l elleniik. A DVTK neve eme m6rk6z6sek r6v6n v6lik orszd_ susan tsmerltd es megbecstiltte. bir\oTk mrir 1915 v6g6n orsz6gossikereket arattak, ...1{ majd 191?_ben :rjb6l megindult az a 6tikai 6let is. E k6t ut6bbi ,po"tag;"; rs rendeztek -DVTI< i)rszagos versenyeket, ahol sikeresen szerepeltek a versenyz6i. Az eg]'esiilet vezet6s6€e pedig annyira iigyes szervez6nek fizonyuit, hogy ennek eredmenyek6nt 1918. j{tnius z\_!n q MagAar Vdtogatoti kidarrig6 csapat -"iiur,ll}nerv"t tdtszott ct. vqsgadrban az Eszaki keriilet -v-alogatottl" :,f _.u l 6ziitt le. Ezek az eredm6nyek azt bizonyitjiik, hogy a di6sgy6ri . munkiisok m6g a kiiri.ilm6nyek kitzt is szivesei""p""t"fiii, ,iegnehezebb_ 6rdek€ben sok 6ldozatot hoztak 6s eredmeny-eikket magukra "i""t i"a"Vitriilii az orszag iportkedvel6 ktiziins6g6nek 6rdekl6d6s6t. A DAC csak 1918 tavasz6n alakult meg ijra 6s 6sszel benevezett a hadi oalnoks6gba. Oka Simon, a DVTK elniike 191g-ban eltdvozott , a Vasgy6rb6l, ut6na L.Jtrkote.Ernijt, aki tg1g-ben a munkdstan6csn"t i. i"t"tl v6lasztottrik ::-eg az egyesilet elniik6v6. "f"*" -1. forradalmak, de kiildniisen a Tandcskdztdrsasiig idejen j6formiin .:.::den. sportold katonai szolgdlalot teljesitett. a _-"EV* i.""t!."""Iajy :3.glar. igy a di6sgy6ri munk6sok is a Tandcskijztdrsasaimegvdaese 6raeke_ 5er fogtak feg''vert.

l9


z. -{ TANAcsKdzrARSAsAc lrvnnnsnr6l A F EL SZ A B A D U L A S IG

(r9r 9 - r94s)

A lnunkdssportol6k iilddz6se. Diosgy6rvasgydr 1919. augusztus 3-dn lom6n megszill6s aLi kertilt. A DVTI( vezet<ji 6s sportol6i kiiziil az tildtiztet6s el5l tcibben emier6ltak. Lo?.kota Ernij. aki a munk6stan6cs elniike volt. Rom6ni6ba, KanVdk Dezs6 az USA-ba. majd 1920-ban Koukes Kdlmdn Csehszlov6kidba tavozott. A megsz6llo csapatok vezet6i iildiiztek a kommunist6kat. a volt viiriis katonakat. akrk kijzt tiibb sportol6 voit. Letart6ztattak Baczur Mihrilgt, Fischer J6zsetet, Alqgi Vilmost, HidDAgi (Vacsok) EnLiLt,akik a direkt6rium tagjai voltak. ' A Horthy-hadsereg egyik politikai tisztie a DVTK csapat6nak tagjait egy sz6lsci jobboldali szervezetbe akarta beszervezni, amir6l a munk6sspor'tol6k hallani sem akartak. Azt mondtek: ha sportol6si lehet6s6giiknek ez az dra. akkor inkdbb nem sportolnak. Miut6n a beszervez6snem sikeriilt. a DVTK-I leloszlattdk. Csak h6napok mrilva. a Vasas Szakszervezet K6zponljdnak kitzbel6pes6re sikeriilt a feloszlato hat6rozatot hat6lytalanitani. igy 1919. okt6ber 10-en a DVTK lijra megkezdte mflkiid6s6t. A Horthy-rendszerben sohasem tudtdk megbocsiitani a DVTK-nak, hogy lagjai a Tanacskdzt6rsasrig idej6n a Kommunist6k Magyarorsz6gi PArtjaban es a Vciriis Hadseregben szerepet vallaltak. Az egyesiilet vezet6it es -.por1ol6it - barhov6 mentek jatszani - mindeniitt, m6g kiilfiildcin is deiektivekkel figyeltett6k. Egy evtizeden et hi6ba volt a keri;let legeredmdnyesebb csapata, a labiarrigo kenilet vezet6s6ben alelnciki helyet is alig tudtak maguknak biztositani. A DVTK kepvisel6inek igen sflyos harcot kellett vivniuk az alsziivetiegben a reakci6s be6llitottsagri vezet6kkel. Ezekben a sportpolitikai kiizrelmekben hosszu eveken At a DVTK erdekeiert Fischer J6zsef, Somlaa Fiji'j,). KtorrLpaszky Enril As dr. Szarka Gyulo sz6lltak sikra. -\z egvesiiletre nehezed6 politikai nyomis csak 1925 utdn enyhiilt vai..:'.ennfi|e. amikor A DVTK az akkor el6sziir megrendezett orszagos baj:oki ekiddnt6ben a viliighini F'TC csapata ellen a vezet6st k6tszer megsze: ez\'e 2:2 aranyi ddntetient 6rt el. illetve a gy6zelemt6l a m6r el6z6legmeg:..ciottddnt6 golnak az erv6nytelenitâ&#x201A;Źse fosztotta meg, majd a megismâ&#x201A;Źtelt ::rerk6zestcsak 2:1-re vesztette el.


Az elsii oirAgzds kora 1922-ben kezdSdiitt meg a DVTK tiirt6net6nek egyik legragyog6bb id6szaka. amely alatt 1932-ig kilenc alkalommal nyert6k meg a labdanig6k a keriileti bajnoks6got, s6t 1927-ben a ,,Didek legjobb csopata" cimet is. A. labdarfges mellett csak a birk6z6sporttal foglalkoztak. E srkerek el6r6s6ben a sportol6k mellett a vezet6k is jelent6kenyen kijzIernrikddtek, akiknek szervez6 6s vezet6 munkAja lehet6v6 tette a sikerek megsziiletes6t. E kiv5l6 eredmâ&#x201A;Źnyek el6r6se 6rdek6ben m6sf6l 6vtizeden 6t a munk6sok kdziil megv6lasztott vezet6k igen eredm6nyes, jo munkdt v6geztek. Buzg6sdgukkal, j6 munkdjukkal nagy megbecsiil6st vivlak ki maguknak Somlai. Fiiliip, Hdlcz IstDdn, Bierbrunner Kd.rolA, Abonai (Ado,mouics) Istudn, Vijlker Ferenc, Nagg S6ndor, Roszeudk JdzseJ, Szi,tke, Rezs6, Kiss Isk)dn, Fischer J6zseJ, Mikula Lajos, Petr'czg Istudn, BdthorA Imre (Bajad.ir), Ubri Ndndor, Cseh lstDdn, Zeltner Jdnos, Griger Ld.szl6, Murskijzi Ld.szl6, Fa.rkas KdLmdn, Fritz Ferenc, Klinga J6zsef, Hatdsz B6la, id.. H6rich Jozset, Barbierik GAula, Wrbata Ferenc, Jozefouits Ndndor, Policsek. BALa, KopanAecz Rezsij, Matisz Lajos, Rdcz Jdnos, Regiis (Rund,a) Arpdd, T6th Lajos. Rajtuk kiviil meg kell emlekezniink m6g nehdny tisztvisel6r6l, akik a munkessportol6k bizalmiib6l az egyesiilet vezet6s6g6ben foglaltak helyet 6s. sportszeretetiiknek hosszi eveken 6t tanrjjelet adtiik. Ezek kdze tartozott KrompaszkV EmiL, aki 1912-t6l volt a vezet6seg tagia, Lehrner Sdnd.o\ NAmethA lrnre 6s Kocsdrdi Dezs5. Hosszrl 6veken 6t igen lelkiismeretesen miikdd6 szertarosok voltak id. B or a J an o s . i d . Ko c s A rD n d c s i d . G adl A l bert. A tabdari.g6k 1922, 1923, 1924 As rc2s-ben, nOgA Auen d.t sorozcltban lrLegnAertik a keriileti bajnoks6,got. Hazdnkban 1926 6sz6n bevezett6k a professzionista labdanig.ist, ami a DVTK hdt jdt6kosSnak kiv6l6s6t eredm6nyezte. Ennek dac{ra 7927, 1928, 1929 As 7930-ban, jabb n6gy 6uen keresztiil ismAt sorozatban a DVTK nAerte meg a keriileti, ba,jnoksd,got.A sorozatos sikerek leef6bb biztosit6ka a szinte kimerithetetlen utrinp6tl6s volt. A 20-as evek v6ge fele a birk6z6k is feljiittek 6s Ujra a bajnoki 6rmek t ulajdon o s a i l e tte k . A 12 eve viselt elnciki teendcikbe belefdradt AbeL Kdlmdn 1932-re mdr nem vallalta az elntjki teend6k ell6t6sdt. Az rij elniiksdget megviilaszt6 kiizg1-lilesen a munk6sokat m6lyen megbotr6nkoztat6 esem6nyek tiirtâ&#x201A;Źntek. Ezek az esen.r6nyek rijabb bizonyit6kai voltak annak, hogy az oszt5lyharc meg a sport teriilet6n is kimeletleniil folyt. Az 1929-ben megkezd6ddtt Aazdas.igi velsdg ekkor k<izeledett m6lypontjahoz. A di6sgy6ri gy5r fenndllSsa soldn 1393 ota sohasem volt olyan alacsony a munk5sl6tsz6m, mint ezekben az evekben. Azonban m6g a 3 000 dolgozot is csak fgy tudtiik foglalkoztatni. hogl- hetenkent 2-3 miiszakot dolgoztak a munkdsok. Az ehezes,a nyomor. a iogfosztotts6g a v6gs6kig elkeseritette az embereket. A munk6smozgal, mak. kiilcjnijsen a kommunist6k illeg6lis tevekenys6gei Jokoz6dtak. A kormin)' statdliumot rendelt el 6s kiv6gz6sekkel akarta a mozgalmakat letiirni. Ez a legkdl a diosgy6ri helyzetre is r6nyomta bdlyegdt. A munkiisok el6gedetlenek. az u|alkodir osztiily tagjai pedig tiirelmetlenek voltak. 22


A Vasas Szakszervezet helyi vezetcis6g6nekarra mindenkor volt gondja, hogy a DVTK elndks6geben legal6bb egy szervezett munk6s is hety.t tap_ jon. Ezen a kdzgyr.il6sen azonban - a fenti helyzet miatt _ a jeldl6 bizotl_ seg tagjai a hivatalos listdn a szervezett munkdsok kiiziil egyet sem jel6l_ tek. KoLli.rcsik J6zsef, a Vasas Szakszervezet helyi elndke. mint a velasztm6ny tagja Fischer J6zsef, szervezett munkris, alipit6 tag jelii16s6t k6rte az alelriiki tisztsdgre. Az elniikl6 Juhtj.sz Jen6 m6rTrdk a javaslatot elutasitotta. Koll5rcsik indoklast k6rt s ekkor Juhdsz mernijk kijelentette, hogy az el_ ntiks6gbe munkast nem vdlaszthatnak be, mert 6k munk6ssal egy asztalhoz nem ilnek. Jellemz6 a korszellemre, hogy a munk6sok rn6g az 6ltaluk ala_ pitott sportegyesiiletben sem vihettek vezet6 szerepet, jelen esetben pedig srflyosbitotta a helyzetet az. hogy Fischer J6zsef annak idejdn az egyesiilet megalapit6saban is tev6keny szerepet vitt s az6ta sem sziint rneg az egye_ siilet vezetdseben kiizremiikddru. A gyril6s elndke m6g kijelentette, ha a hivatalos list6t a kozgyiil6s tag_ lai nem fogadj6k el, akkor 6k azonnal elhagyj6k a termet. Erre a bejelentesre a k6zgyiil6s f6lbeszakadt, felfiiggesztettek 6s egy javaslat alapj6n kiildittts6get menesztettek MarkotaA-Velsz Jentih'z, az 1981_ ben iinall6v6 vrilt Ujgyrir igazgatojihoz, hogy felk6rj6k az elndki teend6k ell6tds6ra. Ebben a javaslatban az a meggondol6s is k<izrejiitszott, hogy a DAC megalakuldsa 6ta az egyesiilet elniike iiital6ban a vasgy6r igazgat6ja volt, aki a gy6r r6sz6r61 jelent6s anyagi 6s erkijlcsi tdmogat6sban r6szesi_ tette a tisztvisel6 egyesriletet; ha most szakitanak az eddigi gyakorlattal 6s nem az Ogy6r m6rntikei kijziil v6lasztanak etncikijt, hanem ai-Vigyar veze_ L6je szem6lyeben gydrigazgat6-elndkijt valasztanak, akkor a munk6segyesii_ letnek is nagyobb remenye lehet az fljgy6r igazgat6s6gdnak erkiilcsi 6s anyagi t6mogat6sdra. Markotay-Velsz Jen6 euogadta a meghivast, megjelent a kiizgyril6s ter_ meben 6s megnyugtatta a kitzgyril6s tagjait. Majd programot ktiziilt. aminek sor6n bejelentette, hogy az egyesiiletnek rij szakoszt6lyok fel6llit6s6r6l kell gondoskodnia. Markotay-Velsz j6 diplomatiinak bizonyult, aki tiszt6_ ban volt azzal, hogy ilyen sdlyos id6kben nem szabad a munk6sokat fele_ l6tlen kijelenl6sekkel mdg jobban az uralkod6 oszt6ly ellen ingerelni. A kes6bbi id<jkben is mindent elkiivetett. hogy a munk6sok oszt6lyharcanak eless6gdt tompitsa. A k6zgyril6sen elhangzott munkdsellenes ki.ielent6snek az lett a katvet_ kezm6nye, hogy a f6ispen - aki az egyik helyi ujs6gbol ertesiilt a ktjzgyrilesen tiirt6ntekrcil - azonnal int6zkedett Juhdsz Jencj m6rniiknek 6tbelye_ 26s6r61.O is tisztdban volt a helyzet sulvossiAaval. A gazd,asd.giDdlsdg hatdsa. A 30-as 6vek elejen igen sulyos anyagi helyzel.ben volt a Vasgyar mindket sporlegyesiilete. A helyzet srilyossrigiinak 6br6zol6s6ra jellemz6, hogy amig a 20-as evek elej6n kijzel 9 000 dolgoz6ja volt a vasgy6rnak, az 6veken at tarto szan6l6s eredm6nyek6ppen 1932-re ez a sz6m 3 000-re csokkent, azonban ezek sz6m6ra sem tudta a gy.irvezet6seg az 6lland6 foglalkoz6st 6s a megfelekl keresetet biztositani. Amikor a legegyszenibb sziiksegletek ki_


elegit6se is srilyos anyagi gondot okozott, akkor sz6 sem lehetett a sportegyesiilet komoly t6mogatds5rol. A sok 6hez6s miatt a sportol6k er6nlete sem volt kifogSstalan. A jdt6kosok a m6rk6z6sekre sokszor egy-egy darab olajos vagy zsiros kenyâ&#x201A;Źrre1 a tiisk.ijukban utaztak el. A jStekosok jobb kereset6nek 6rdekdben Markotay-Velsz elnrjknek sikeriilt valamit elint6znie. ami hozz6j6rult ahhoz. hogy (t csapat 7932-ben ism4t meqnaerte a keriileti bainoksdgoL A kcjvetkez6 h:irom 6vben viszont sorozatban nyerte meg a Salgotarjiini BTC csapata, amely ez id6 alatt kdtszer az orszdgos bajnoksegot is megszerezte. Markotay-Velsz Jen6 spoltlev6kenys6genek jelenttis6ge abban domborodott ki, hogy munkSssagdval el6keszitette a felt6teleket a Vasgydr k6t hatalmas sportegyesiilet6nek egyesiil6s6re, ami azonban csak 6vek mriltiin kiivetkezett be. A professzionizmus ekko| n1er m6l)'pontra jutatta a magyar labdarfigdst. amelynek v6lsdga evek a)ta taftott. A visszafejl6des legfcibb oka az volt, hogy a spofl6let le.qlerm6szetesebb utenp6tliisat. a kijzepiskol5s ifjrisngot nem engedtek a spo|tegyesiiletekben szerepelni, s6t leadesul m6g a tanoncokat is eltiltottek az egyesiiletekben valti szereplest<il. A niv6siillyedes m.isik oket az k6pezte, hoey az egyesiiletek anyagiak hianya miatt edz6ket nem alkalmaztakA DAC u buszas-hetnincas itekbett. A DAC fennan6sanak jelent6s6ge az volt, hogy rigyszolvan a vid6ken dzhet6 sport minden 6g6t miivelte, s a labdarfg6s mellett sok fiatal sz6miira nyfjtott sportol6si lehet6seget. A labdanigesban a 20-as 6vekben a keri.ilet legjobb csapatai ktiz6 taftozott. Igen kedveltte v6lt az atl6tik6val val6 foglrlkoz6s s ebben a sport6gban a huszas 6vek elej6t6l csak neha sikeriilt egvik-m.isik egyesiiletnek. az MVSC-nek. a MAK-nak. a cyAK-nak riivid id6re elh6ditani a vezet6 szerepet. Atl6t6i a keri.ileti egy6ni 6s csapatbajnok$6gokat igen nagy sz6mban megnyert6k 6s eredm6nyesen szerepeltek a ke. tiiletek kdztr velogatott viadalokon, valamint t<jbb alkalommal a vid6ki 6s orszagos bajnoks6gokon is. A keri.ileti csricsok tart6i sz6mtalan esetben a di6sgy6ri firik voltak. Usz6i, teniszez6i, celliiv6i, torn6szai, viv6i szint6n szop eledmenyeket 6rtek el kedileti viszonylatban, Az els6 vilrighdbori ut6rl Ltnd.rt Sdndor gyArigazgat6, majd Gombossy Istrrin f<ifeliigyel6, dr. Lad.dngi J6zseJ t6ot:vos, Ldng Miksa f6feliigyel6 6lltak az egyesiilet el'r.. HibbeA-Hoszt jd.k Albert igazgat6helyettes elniiks6ge idejen jelentekeny beruhiz6sokat eszk6z6lt az egyesiilet. Az egyesiilet 6s a szakosztdlyok vezet6s6ben rn6g Husz Jenii, Lucsdnszk11Gtza, Zsrit'g Samu, GadL Mikl6s, Szentiud.nAi Sdnd.or, Tir6slk Mihdttl, TeLeki Ferenc, dr. Csehil Isttt(tn, Sztolldr Vilmos, Palotd.s (PetVki) J6zsef, Bad1l EniL, Batin Zoltdn. Acs Man6 szereztek irdemeket. Azok a munkdsfiatalok, akik a birk6z6son kiviil mis sport6g mrive16s6hez 6reztek kedvet, ilyir':inyu igenytikel a DAC-ban el6gitett6k ki, ahol a tenisz kivctelevel valamennyi sportAgban igen j6 barati kdz6ss6gben sportoltak egyiitt a munk6s, diiik 6s a kistisztviselij sportol(ik. A munk6s fiataiok eredmanyeikkel mind az egy6ni. mind a csapat-


-.: -

sportban megbecsailest,szeretetet .vivtak ki maguknak 6s az egyesrilet vezet6i sok esetben kedvez6bb munkafelt6telef.t"Ui"tositottu[.szemukfa. A DAC m6g abban is erdemeket szerzett. hog.v . a ,""i"f_.ff"aa az risz6sba 6s az atletikiiba is be ru.lta szervezni a naii sportol6kat. amivel a n\ii egl'enJogusdg elv6nek tett szols6latot. .{ sport. de krildnsen ;] niji. sport r-igyenek igen io szolgalatot tett a T:stney:l6si F6iskola hallgat6inak vasgl,6rli iz alig h6t eves friiskola 1932. irinius 1B-6n a v: "r.."pl-6"..

tartort, amely a moder.n tu"t"::,e.vl:"',,:ip"oi:1"t".J"?l,',"",?,Jir"":

Jg:i.."Jili"i:: gyelmezett, komoly 6s kiizvetlen fell6pâ&#x201A;Źsrikkel p,ii.""rO.n megnyer_ t6k a kajzdnseg tetsz6set, amely a lelitot ,",:t.l6.iJ-n-rJeiJi;,.. ", "f"ii A mindv6gig lenyiigdz6 bemutato tetejthetetien ;;;;;).. va* me.q azok sz6m6ra is. akik eddig nem voltak igaii Uaratai ;r-"p,*i"rf. A Testne_ vel6si F6iskola hallsat6i b;mutar6jukkal sok il";i ;.;;;;; a kriliinf6r.l sport6gaknak es helyben diadalfa vittek u "Ot "por1ofaJi-oli'usr"t.

A 30-as 6vek e1ej6n drjl6 gazdas[gi vilagvilsdgnak a sporteletben is srilyos kihatiisai vortak. sok sportolot 6r.intett" a .".r.""ur. o tug_ "r,JrlJG".de.a sportrend","6";;;"i;;;;;"irr?, J'1u"" _ *.,3I T' :!,"\ ."r. mescsap pant, az egyesiiletek bev6telei minimumra cscikkentekl A vasgyar.. amelv eddis mindket eevesr.itetetkiilrinbi,z6 ;6;t6k;i"H;;;tibln reszesiteue. besziinLette a tdmogat6st. Azok a szem6lyek. akik ebben id6ben a vasgyeri admrnrsztracio je, lent6s,fe6pites6t elhatdroztdk, 1938 -a1 februerjiiban . ;'ib*ii;;; "" is kimondtd\ a halSlos it6letet. A DAC nen maga hatiirozott .o.ru i"I,"-t,l A miskotci sajt6 tdbb cikkben- foglalkozo; ;;;;i ;r-'ilg.r"l. Megillapiho.cy Eszakmagyarorsz6g tutbal u";""k..g.J lojt:il, i'tJ"ur:-'"pp"r, u oac -a gyengeszerepl6se t"tL o.i"'r."*e. ;Ac atl6tei n6l_ .Ti^]3?:l 1.. kerulet ,"*1J."e h-ul az tjszakj atletikiija el sem k6pzelhet6. OJi. i"""i**Oi. korcso_ lyazot - ha nem is ertek el kiv6l6. u."iago" lri"ron]:lutt-an is elsOrangd eredm6nyeket - az Eszaki k".iil"t ;p;;;;i.'te";';J"i;;:"::'", ---'-'"" '-', rerszot_ tak. A DAC megsztn6s6t nen szabad megeng.anl., "pet A frizi6 gondolatdnak kirobbandsa hatott. pedig nerll volt {jkeletri. Miir ket 6s f6l eve-kis6rtelt "ri.,raliO"""1eu"1 k"ft".rji. .rlg,rti] a O, trsztvisetd sportesvesrilet esvesiil6seisen " k;;;l;.1;i;d";'16pest jelentett -t,ntg" voina a 30-as evek etejen. imikor. Magycror=16g;,, ,'l;;;b;jn uldoztek :r ko m m unis r dk at e s k i z s e k m i n y o l td k a mu n kasol zri f, ,rt1" l i * .^ ket tdbor mal ekkor.igen ndggya iehette votna Diosg...oilvasq\ :9/:lui::. ar. .poltelc_ tFl es , t elenlJ shal d s a l e tt v o l n a te | s a d a l m i 6 l eter.ei i A Magyar Alhletikai sziivets6g E"rut i t."iit.te.,ek 1933. {ebfuar 12_! gyiil6s6n.hivatalosan is bejelentett6k a DAC r,irioiai Azonba. a kdzgyiil6s amellett foslalt alljst, hogy ^-ovl[_val. u"""t O"to"uttul;;;'_"e kell aka_ 9:-11-"1 6s a DAC râ&#x201A;Źszâ&#x201A;Źr.e seg6ly_eketkell kieszkrjziilnr. A MASZ utSn az MLSZ Eszakiatsziivets6se

* i.. po.9 f.".;;;J;;;' ;eriiti iogrart arast. v6siil febru.irtg-dna DAc r.endkiviili kdrcttG;;.;;";il ni,iatarosun "ri;_


terjesztettek a ket egyesiilet fuzi'j't, az 6n6llosdg tovabbi lenntartdsa mellett dijntiitt; igy az egyesiil6s egy id6re elod6z6dott. Erdekes az, hogy a fi:zi6 gondolat6nak kipattan6sa a DVTK-niil sem talalkozott tetsz6ssel, ahol Markotay-Velsz Jen6 Budapestre t6voz6s6val 1933-ban KoDdts BOIa keriilt az egyesrilet 616re. A DVTK tiibb vezet6s6gi tagja: Fischer J6zsef, Kolti.rcsik J6zseJ, Petr'czA Istudn, Ilbri Ndnd.or 6s Bd,thory lmre Budapesten felkereste Markotay-Velsz Jen6 MAVAG vezel'igazgat6helyettest, aki a DVTK diszelncike volt es e16adt.ik neki, hogy olyan hirek vannak, amelyek szerint a DVTK-I akarj6k megsziintetni. MarkotayVelsz a kiilddtts6g el6tt kijelentette, hogy amig neki a vasgy6rak vezet6s6be belesz6lSsalesz, nem fogja megengedni, hogy ez a vasgy6ri munk5segyesi.ilet megsziinj6k. Ugyanakkor landccsal Litta eI 6ket, hogy a DVTK-ban a futball 6s a birk6zds mellett a tbbbi szakoszt6lyt erdteljesebben kell szervezni. Ezutan keriilt sor a DVTK teniszprilyriinak megepitesere a Gyer-utca melletti r6szen 6s ekkor szerveztek meg fjb6l az elsci viliigh:ibofli v6g6ig m r ik , ; dblI a tl e li k a i s z a k o s z l d l :t.

Az 1933. iv a DVTK tdrtcneteben a lordulat 6ve volt. A gazdasrigi viils6g lassan triljutott a kritikai ponton. a gazdasdgi helyzet fokozatosan iavulni kezdett. Az egyesiilet egyre nagyobb tdmogatAst kapott az Ojgy6rtol, amely ekkor indult el a fejlcid6s ritj6n. Az anyagi t6mogat6s, a sportol6k gy6ri elhelyez6se a gy6r vezet6inek mind nagyobb belesz6l6st biztositoti az egyesiilet ir6nyites6ba, s6t a vezet6s tulnyomo tcibbs6gben ritkeriilt a gy6r gazdas6gi vezet6inek kez6be. Ez a terjeszked6s a munkesvezet6s rovasdfa titrt6nt. R6gi, kipr6balt munk6semberek vezet6 szerepe egyre jobban h6t16rbe szorult. Tcibb olyan munk6svezet6 otthagyta az egyesiiletet, akik mrir hosszf 6vek 6ta fontos szerepet vittek az egyesiilet iigyeinek int6z6s6benEz a jobbra tol6diis nemcsak a vezet6sen, de a szakoszt6lyok miikijd6sdben is jelentkezett. A gy6r fiatal tisztvisel6i most m6r nem a DAC-ban, hanem a DVTK kiiltjnbijzrj szakoszt6lyaiban sportoltak, aminek kiivetkeztdben az egyesiilet munk6s jellege mindink6bb h6tt6rbe szorult. A gydrvezet6s a sportegyesiileteket is felhaszn6lta arra, hogy a munkrisokat ne hagyja magukra, ne engedjen r6sziikre leplezett szervezked6si lehet6s6get, hanern gazdas6gi temogat6s r6v6n a maga ir6nyit6 szefep6t rrijuk er6szakolja s igy a munk6smozgalom e.ejet b6nitsa. Ezt az 6vel az6rt is tekinthetjiik a fordulat 6venek, mert ekkor olyan id6szak kijvetkezett be az egyesrilet 6let6ben, amikor idegenb6l hozott j6tekosokkal kezdett szerepelni az egyestilet. A 30-as 6vekben a k6t labdanlgo csapat dsszetetele teljesen megv6ltozott, a DVTK-ban munk6s, a DAC-ban peciig lisztvisel6 sportolot alig iehetett tal6lni. A keri.ileti vezetesben vegzelt j6 munkrijuk6rt SomLai Fiilijpbt, a DVTK. Stepniczk! Sdntlort 6s Husz Jen(tt a DAC r6sz6r6l az MLSZ bronzplakettj6vel trintett6k ki. KoDd.ts BeLa Budapestr.e t6vozesa ut6n 1935-ben BAzLer Ktirolyt, az Vigydr igazgat(;idt v6iasztott6k meg elndkk6. A DVTK labdarrlg6 csapata 1932 ola nem nlert bajnoksdgot. viszont a megszervezett tijbbi sport6g sportol6i


el6retiirtek es mindeniitt dics6s6gesen hordoztek az egyesiilet ziiszlajiit. Ek_ kor a iaMarig6s iranyitasdra N AmethA Imre kapott megbiziist. 1936-ban ds 1937-ben ijb6l a DVTK nAerte lneg a keriileti bajnoksrigot. A csapat azon_ ban nem tudta elnyerni ,,a vid.6k bajnoka" cimet 6s ez6it 6vekig nem sike_ nilt .bekeriilnie az orszS.glegjobb profi 6s amat6r, f6v6rosi 6s lrid6ki taibol megalakitofi Nemzeti Bs.jnoksdg IL csotr)ortjdba. Ez csak 19JZ """pa_ n41a_ rdn sikeriilt; 1938-ban az NB II-t k6t csoportra, (Keleti 6s Nyugati osztrily_ ra) osztottdk, DVTK a Keletibe keri.ilt. Eveken keresztiil balszerencse iilddzte az egyesliletet, nem tudott bejutni az els6 osztdlyba. Evr6l evre ott allt a DVTK az els6 osztaly kapujribau, hogy bejusson az orszdg legjobbjai kdze, de a kciriilmenyek szerencs6tlen ijsszejdtszdsa miatt az utols6 akadiilyon mindig felbukott. Ez volt a helvzet 1937 vegen is, amikor a DVTK hosszli 6s eredm6nyes mUli utiin 13 bajnok_ seggal a tarsoly6ban tj sportpiily6t akart 6piteni. A DAC viszont 1934-ben kiesett az Eszaki keriilet I. oszt61yeb6l, de egy 6v mrilva visszaverekedte magdt. Sokkal jobban szerepeltek a tiibbi szakosztdly sportol6i, f6leg az atl6t6k, akik sikert-sikerre halmoztak. A DVTK 6s a DAC egAesiilAse. Az 6let Didsgy6rvasgy6rban lg3?-re m6r visszat6rt a rendes mederbe.. A h6bonira spekuliil6 burzsodzia konjunktirdja kcivetkezt6ben a termel6s hatalmas meretet iiltiitt, a kereset javult. A sport iranti 6rdekl6d6s mind a sportol6k, mind a kiizdns6g szempontjabol megndvekedett. Az . Uj vir6gziist 616 DVTK fel akarta szdmolni az eddigi gyakorlatot, amely szerint a labdanig6 p6lyat hetenk6nt kdtszer a DVTK, k6tszer pedig aDAC vette igenybe,6s a maga r6szere nj p6lyat akart 6piteni. A korszerii edz6srendszer ktivetelrn6nyei a gyakoribb edz6sek megtirtdsiit kdvetelt6k meg, ami ilyen kiiriilm6nyek kiizt nem volt keresztiilvihet6. Rriaddsul pedig egyik egyesi.ilet sportol6i sem tudtak nyugodtan edzeni, mert a kiiliinbiizci szakoszt6lyok tagjai (pl. labdarug6k es atl6tdk) egyid6ben hasznalt6k azt a pdly6t. 86r annak idej6n a DVTK epitette meg a diosgy6ri sportpalyet, most megis 6 voli a kezdem6nyez6 egyesr-ilet,amely a fejl6d6s 6rdek6ben szaki_ tani akart a korszenitlen helyzettel es kesz volt vdllalni a rengeteg anyagi es erkijlcsi 6ldozatot, amely egy Uj sporttelep 6pit6s6vel j6r. A DVTK a letesitend6 sportp6lya epit6sâ&#x201A;Źhez Markotay_Velsz Jen6 __ I{AVAG vez6rigazgat6helyettest6l anyagi t6mogat6st k6rt, aki ritgtdn fel_ ismerte azt a lehet6s6get, amely az uralkod6 osztdly erdek6ben a munkdsok es tisztvisel6k k<izti b6ke megteremtes6re di6sgy6ri viszonylatban kin6lkozott.. Ugyanis szem6lyes tapasztalata volt arr6l, hogy a di6sgy6ri vasgy6rak munkdsai es tisztvisel6i a sport miatt is szinte ellensegesen iilltak egymrissal szemben. Tekintetel arra, hogy a Di6sgy6ri Allami Vasgyerak munk6sai is eppen fgy profitra dolgoztak mint a mag.inkapitalistak munkasai, ez6rt neki - a vez6rigazgatohelyettesnek - is az volt az 6rdeke, hogy a mun_ kdsok es tisztvisel6k kitzti sirl6ddsi felLiletet a termeles Diivel6se veqe!tr mrnel krsebbre csdkkentse. A mdsodik vil6gh6boru kirobbantisjnak el<jkcsztileteiidejen ne,m letl 21


volna esszetLi a munk6segyesiilet keresdnek elutasit6sa. Markotay-Velsz azonnal elhatdrozta. ha m6r adni ke1l. adni log, de ennek ellen6ben mindk6t eg)'esiilettel szemben kiivetelmenyeket t6maszt. Mar-kotay-Velsz kifejtette a kiildittts6g el6tt. nem tartja iidvijsnek, hogv a diosgy6ri vasgy6rak munk6sai 6s tisztvisel6i a sport miatt is szinte ellenseges viSzonyban vannak s ezen vdltoztatni szeletne. Azt szeretn6, ha Didsgy6rvasgy6r k6t hatalmas sportegyesiilete egyesiilne. Eme terv megvriositds6hoz mindk6t sportegyesiilett6l meg6rt6st k6r. Ha terv6t megval6sitjAk. erre az eseire egy hatalmas m6retr.i, korszerri stadion meg6pites6t helyezte kildtAsba. A helyzet meg6rett az egyesiilesre. A vasgy6ri sportvezet6k bel.ittdk. hogy a r6gi keretek m6r nem teszik lehet6v6 a tov6bbi fejl6d6st. A r6gi ptilya m6r'ete 105x55 m, majd 110x55 m volt, de tov6bb m6r nem lehetett b6viteni. Az atletikai fut6kdr keriilete 326,60 m volt, a labdarug6 piily6ba beleesett; nagyon hianyzott eg5' korszeni, a labdarirg6 pdly6n kivill fekv6, 40tl rn-es fut6kcir. A legnagyobb neh6zs6get pedig a kdzijns6g elhelyez6se jelenteLte. mert rndl nem fertek el a p6lya k6riil. hieba epiilt fel a v6g6hid fe16li oldalon 1925-ben az rii 1el5t6. A lejl6d6s elhaladt a r6gi pSlya felett. Markotay-Velsz azt kivinta. hogy az uj prily6n egyesits6k az er6ket 6s :r ket..'asgy6ri egyesiilet kdzt mer tiibbsziir felvet6diitt fuzi6s tervet valtisitsak meg. A fels6 vezetes ehhez a felt6telhez kijtiitte a korszerti sporttelep megepiteset. A ket egyesulet sokszor egyiitt halad6 vezetosege meg6rtette egymiist. Az egyesiilest jelent6s m6rt6kben az is el6segitette, hogy 1933 6ta a DVTK legtdbb kulcspozici6jat tisztvisel6k tiiltijttek be, akiknek nagyobb r6sze idegenb6l jittt s hi6nyzott n6luk a r6gi hagyomSnyokhoz val6 ragaszkod6s. a harcos mrilt. Markotay-Velsz Jen6 el6zetes t6rgyal6sok r6v6n m6g azt is elint6zte, hogy a DAC mondja ki beolvad6s5t a DVTK-ba, ami a DAC tagok nagy 16sz6nek nem tetszett. Eppen ez6rt a nagy tdbbs6g a belolvad6st kimond6 els6 kiizgyr.ilesen nem vett r6szt, ami miatt a kdzgy(l6s hatarozatk6ptelen volt. i-z alapszab6lyok ertelm6ben a misodik kiizgytiles - fiiggetleniil ! r'6sztvev6k szdm6t6l - me| hatarozatk6pes volt, b6r ezen is csak a tags6g kisebbik resze jelent meg. Igg a Di6sgg6ri AthLetikai CLub 1938. eu jtlius h6 26-An megtartott rendkiuiLi kiizgg'i1L'6senkimondotta beoluaddsdt (ttiLzi6jdt.l a Di6sgA6r-VosgAdri TestggakorL6kKdrdbe. A Di6sgy6r-Vasgyiiri Testgyakorl6k K6re 193B. augusztus 5-en megtartott rendkiviili kiizgyriles6n a Di6sgy6ri Athletikai Club beolvad6siit tudonrdsul vetLe es kimondoita egyesiil6set a Di6sgy6ri Athletikai Clubbal. Az eltd,Dozott tesh)er huszondt 6u ntil,tdn uisszot'rt. A DVTK alapszab6lym6dosit6sthajtott v6gre. aminek alapjdn az ti â&#x201A;Źrg]esr-ilet neve Di6sgA6ri MAVAG Sport Club iett 6s a piros-k6k szinhasznalat mellett diinti;ttek. Az Lii egyesiilet melt6 kepvisel6je lett Diosgy6rvasgydr sport6let6nek. Amig eddig dttnt6 srillyal a labdarfig6sban, majd az atl6tikiiban, id6nkent a bilkdzasban es c6lltjv6szetben ert el orsz6gos viszonylatban is figyelemrernelto e|edmenyeket, ett6l kezdve sok m6s sportagban is megindult a virdgzis- A 1negizmosodottegyesiilet nyolc szakosztilyt szelvezett: futbali. 28


atlelika es torna, birk6zds es iikrjlvivas. tenisz, usz6, t6li sport, vivo es cei* iiiv6. egyesiilet alapszabdlya lehetdve tetre, hogy 30 tag kerelm6re a vd_ ,l as z,Az, t m dny dj s z a k o s z td l y la l l i rs o n fe l . Az Uj egyesiilet elncikeve Bezler K(irolat, az Ujgyer igazgatoj.it, a DVTK e.ddigi eln<iket v6lasztott6k meg; iigyvezet6 es tr,,rieinok -a DIAC volt elniike. Elni;, a labdarog6 szakosztaly elntke Nd;n;;;; iirrf,,'iatituat leigt xoy"a Jenij,.titktu Domonkos Vi.nce, plnzteros Riti J6zsef lJtt. Az rij egyesiilet megalakulisa a munk6sosztily resz6re s6relmes volt, mert a munk6sok a vezetesb6l teljesen kiszorultak, leefeljebb je.lent6kteleD funkciokat ldttak el. Az elnaiks6g tagjai, a szakosziafy.f. if"i;X. es vezet6i tulnyom6 r6szben risztviselat teitek.'rvteg . k<izt is kisebbsdgben maradtak. Legnagyobb"61"";;;;;;i"'tagok i'tjaarugO es a birk6zo szakoszt6ly elet6ben iiitszottak, "r"i.p"t ".a.,yt"f meri a szatosztityotvezetese a r.egi vezet6k kez6ben maradt, neh6ny kieg6szitest6l elteklntve. Mrir' 1938 nyaren hatalmas lendiilettel foglak hozze az lij pilya megtef_ vezesehez Lucsdnszky Geza, az afl6tikai szak-osztrily etnc;te Ee'rtinue utazott es.az 1936-os olimpiai j6t6kokra 6pitett legmocleriebb 1"._ veit tanulm6nyozta. Fnnek alapj6n elkeszitette az ".,iOf,ii "f"ato,, epitenJO ria..gyarr staaion terveit, Markotay-Velsz jovahagyott. a tetatOn belfiti patyamAretek -amelyet azonosak a, berlini olimpiai stadioneval. A feclett lel.it6 U"iogaaO_L.pe""eg" :600 szemely. Az egesz stadion befogadok6p""""g" 20'000-;Jilury. e f"ta"_ rugo pelyat a korszerfi igenynek_ megfelelcien fiivesitettek. sjadign zdld gyepsz6nyeg6n uj szint es er6t kapott a iabdarrig5s. A , . |. hatpiilyris, vdrdssalakos (100 m_en het palya) attetitai tc;rpjlyan robbanc gyorsasdggal n6ttek ki biimulatosan rdvid id6 alatt az atl6ialenetsegek. A lolnatermet minden kor.szeni ig6nyt kielegitd felszerelessel befendeztek. 'a- ! itt l':hekiscg nyilt a teri arandri edz6sekre. Az epiiret *ma""-, nelyezetL mosd6k, fiirdijk, zuhanyoz6k szolgattrik ""ri,rr." .po"tolOL-i"fiiaiife""t. Az emeleti helysegekben megval6sult a vend6gcsapatok " elhelyezcis6re szolgdlo szdllds, amir6l akkoriban a nagy budapesti -eg1,esr;teter rs csak dl_ :rodoztak. Megfelel6 sz6m[ 6gy biztositttta . tenyeimet Ls nyugalm6t. A fbldszinten hatalmas ktubhelyis6g """aes:ip.,;-ot JOr.,,t"ra"i jehet6s6get .-.\uJlotl az eg],esLilettagjai reszere. .\ kel egyestilet ftzi6jiinak az er.rjk es eredmdnyek meghatvanyozocla_ .i,i. sporterkiilcsi kihat6sain kfviil legnagyobb er_edm6nyeaz" rii stadion le_ iesilese volt. amelynek hitelkeretdt t""J.tn"., fSOOOOp""gO"" rranyoztdk elo. l-egiil. pedig tiibb mint n6gyszeres6be, 625 000 pengc;be k"enitt. A. Diosgyriri MAVAG Sport Club 1939 , kiter_ rec6. "V".an, -1"J"" hatalmas, iinnepi rendezv6nysorozat keret6be" "portagra r.oliti"oit-,tt uj ottho_ naba. amely sok tekintetben feliilmutta h.r6;k l;q;;;;;ieiuner tartott :porttetepet. a budapesti BESZKART letesitm6nvet

l t

I I

I


A mdsod.ik uil6.ghdbor& id.ej6n. Nemetolszegnak Lengyelorsz6g elleni tdmad6s6val 1939 szeptember6ben megkezdciddtt a v6rzivataros m6sodik vilegh6borri. amely most ugyan nem vonta maga ut6n a sport6let teljes megsziin6s6t mint az e1s6 vil6gh6boru idej6n. de ember6letben sok eldozatot kdvetelt a sportol6k tdbor6b6l. Az 1940-re megvalasztott eln6ks6gben csak annyi valtoziis iillt be, hogy Katona Sdtzd.ordr. ttiltijtte be az alelniiki, Kru.pdnszkll Lq.jos a titk|r| Benozkti BdLa a f6penzt6rosi 6s Szitko Rezs6 a p6nzt6rosi tisztet. A stadionban eltdltittt egy 6v utSn megsziilettek a sikerek: o, Iabds.r?ig6 csapat bekeriilt az NB I. os?tdl?Jilba,az ifjlis6gi csapat bajnoks6got nyert. Az atl6tiik miikbd6se osztatlan elismer6st keltett. Az Eszaki keriilet, amelynek csapatSt a di6sgy6ri atl6tek alkott6k. a keri.ileti v6logatott csapatok versen;r6ben,,o Leqjobb keriilet" cimet vi\.'ta ki. A Di. MAVAG at16t6i az egyesiiletek orsz6gos verseny6ben a MAC. BBTE 6s az UTE m6gcitt az e16kel6 negyedik, majd 6veken dt a har-madik helyet szerezt6k meg. HorD|th Viltnos diszkoszvet6sben orszSgos bajnoksdgot nyert. 6 6s N.idasdi (Nolodk) p6l tagjai voltak a jugoszlavok. finnek 6s a n6metek ellen szerepl6 magyar v61ogatott csapatnak. Az igen eredm6nyesen mrikiid6 atl6tikai szakoszt|lyt Lucsdnszky GAzo szakoszt6lyeln(tk. dr. Zdd,or ?ibor szakoszt6lvvezetd 6s Szab6 J02sef edzd irdnyit ottAk. A labdarig6 szakosztSly gondos el5k6sziileteket tett az NB l-ben val6 min6l sikeresebb szerepl6s biztositas6ra. A tiibbszijriis magyar v6logatott Teleki Pdl, a szakoszt6ly int6zi5je NfmethA Ilnre szakosztelyelnbkkel mindent elkiivettek, hogl' az egyesiilet labdarfgdi megfelel6 kiirnyezetben, szakszerri ir.inyites mellett sportolhassanak 6s szolg6lj6k a magyar labdanig.is-iigy6t. Az 4v szenzicioja az volt. hogy az ijonc Di. MAVAG kezdetben az els6, majd hosszri h6napokon keresztiil a 3-4, helyet tartotta 6s csak a v6gkiizdelemben csfszott le a 6. helyre. A csapat 1945-ig biztositani tudta helydt az NB I-ben, amikor ttjbb j6 jrit6kos megvdlt az egyesiilett6l. Az rij egyesiilet hatalmas m6reteire je11emz6,hogy 2 600 taggal rendelkezett. a reDdes tagok is 6ppen Ugy megfizettek az 50 fi1l6rt6l 1 peng6ig terjed5 tagsagi dijat, mint a milk<id6 tagok. Az egyesiilet pedig 90-100 000 peng6s kdllscgvelesselmLikddiitr. A sikerekben osztozott m6g a bi|k626. torn6sz. risz6. ijkrjlviv6 es asztalitenisz szakosztaly is. . Di6sgy6rvasgy6r 1944 6sz6n csatat6rr6 valtozott. Birtokbav6tel66rt hetekig taftottak a sflyos harcok.


--

3. A FEL SZAB A D U LA S T6LN A P J AI NK I G (r94s - 1960) A kiJosztott egvesi)Iet. A hdbord pusztitdsai a stadiont sem keriilt6k el. Tornaterm6t 16szerraktiirra alakitottlik 6t, kifogastalan gumi 6s lin6leum padl6zat6t felszaggatt6k. A felszerel6si t6rgyakat sz6thurcoltek, vagy a n6met katoniik lovaik csutakolSs6ra, fegyverzetiik tisztitrisiira haszniiltiik fel; tdnkre ment minden, de csak neh6ny h6t telt e1 esem6nyteleni.il, mert a hatalmas betonvdr lijra a sportol6k kiszolgril6ja lett. Amint a front 6tvonult Di6sgy6rvasgyir felett, megmozduli a gy6rtelep sporttarsadalma. Kerest6k az utat, amely a felszabadult v6ros sport6let6nek fejleszt6s6hez 6s tov6bbi fejl6d6s6hez vezet. A lelkes di6sgy6ri sportemberek 5ltal megtett lit igen sok6ig rtigds volt, amig a Vasgyer sportelet6t a rendes ker6kv6giisba sikeriilt terelni. El6szdr, 1945 februrirjriban a labdarrig6 szakoszt6ly t6madt 6letre, amelyet rdvidesen a birk6z6, kos6rlabda 6s az atl6tikai szakosztSly kdvetett. E. szakoszt6lyok njjri6led6se kiizben alakult ki a felszabadulSs ut6ni els6 vezet6s6g. 6l6n dr. Katona Sdndor orvossal. Az egyesiilet a Di. MAVAG nev helyett Ujb6l felvette - mint a Di6sgy6ri Vasas Testgyakorl6k Kdre * a DVTK nevet. A ktivetkezci id6ket sokaig veltozatossSg jellemezte, a vezet6s6g szinte evenk6nt vLltozott, ezen beliil az elniik 6s az iigyvezet6 szem6lye is. Az rilland6, gyorsiitemri v5ltozSs a sport6letben hulldmz6st id6zett eI6 6s a fejl6dest meggiitolta. Amikor a vezet6k belejdttek munkakiiriik i6 elv6gz6s6be 6s eredm6nyesen kezdtek dolgozni, ijak cser61t6k fel 6ket. A vezet6seg legfontosabb feladata az vo1t, hogy a sportol6k r6sz6re felszerel6st szerezzen be. Ez igen sflyos gondot okozott, de az eg)'esijlet a Vasas Szakszervezett6l m6r 1945-161kezdve eleinte csak erk6lcsi, rnajd a k6s6bbi 6vekben egyre jobban n6vekv6 anyagi t6mogat6st kapott. Az 6v v6ge fel6 pedig az voTl a legnehezebb feladata a vezet6s6gnek, hogy az 6ltiiz6k fiitesebez sziiks6ges szenet biztositani tudja, mert a sz6nhieny nagyar6nyf volt, Ennek a feladatnak a megoldSs6ban is a szakszervezet nyfitott seglts6get. Janu5rban m6r fttdtt6k az 6!tdz6ket, ami 1ehet6v6 tette az edz6sek korai megkezdiis6t. mert a labdanig6 csapatnak 1946 febrq6r l4-6n m6r j6tszania kellett az Orsz6gos Bajnoks6gban.

3t


.1 sport.l.et megind,ultisa As dtszerDez'se Az uj.jesziiletct DVTK labdarlig6 csapata az 1945. marcius 2?-28-i hris'.eti iinnepek alkalmdval mdr az MVSC-vel 6s a perecesi TK-val m6rk6zesl ratszott. Az Eszaki ke].iilel sporteg)esiileteinek vezet6i mijus 3-en nepes gyiil6si ia|tottak lliskolcon cs elhat6rodek, hog;' a nehez kijzleked6si viszonyokat rg.r'elembe veve a bajnoki kiizdelmeket az iisszes sportagakban meginditiik. C.-eislerS.indo?.hat6s6gi biztos javaslat6ra elhatdrozt6k, hogy a labdarugdsban a kiizleked6si viszonyoknak megfelel<ien csoportbajnoksSgokat |endeznek. Az els6 osztdlyba a DVTK, MMTE. M\ISC. pTK, Eger 6s S6toraljaujhell'. a mdsodik osztdlyba DVTK IL, MVSC II.. MMTE II., pTK IL. Sze|encs. l,{iskolci MADISZ. Sajoszentpeter. Mezcjkiivesd 6s a Hej6csabai llIf,'ITE csapatait osztottdk be. ,4 bajnaki kiizd.eLmek lg4; nLdjus 27-en mdr t i r e q i t l d t L l to k

Budapesl lelszabaduldsautin a sportiigyek vezeteseta Nemzeti Sportai.ottsri(J oAgezte, A labdarugiisban megsziintettek a plofesszionizmust 6s ."isszaterlek az amalijr rendszerre. A bizottsag ehendelte, hogy mindejl <poltkdrnek ujra kell igazolnia tagjait. Az 1945 tavaszi gyorsbainoksAgb:rn csak 12 budapesti csapat vett r-eszt. 1945 6sz2re oz MLSZ ndr kiirt(L az Orszd.gos Bajnoksagot, amelybe : nideki csapatokat is beosztottak. Az er6k liszt5z6sa vegett a kiivetkez6 elvet alkalmaztakr az Orsz6gos Bajnoksigban 28 eg),esliler vesz r6szt, amel-veketket csoportra osztottak. Ezek kctfordul6s bajnoksigban vesznek r-6szt -r a k6t csoport els6 5 5 helyezettje vivja meg azutln a bajnoks.ig diintii iiirm6rk62a'seit. A regi igazolas halAlytalanitAsa nehez helvzet ele jllirorra klilijnijsen a . .rideki egyesrileteket. A csapatok iisszedllitasa ienyegesen megviltozott. mer.t a budapesti egyesiiletek a legjobb videki tabdanig6kat ..elfeketeztek'' (Szabad MagyarorszAg, 1945. jun. 21.) a DVTK vezet6segeis nehez hel)'zetben \,olt. mert VinAeit, Turb'kit, Ko\ticsot. Suhait As Sz'pfijldit nras egyesiilethez igazoltek le. Hasonlo k6pessegt jAt6kosokat nem sikefrih leigazolni 6s ez volt a diint6 oka annak. hogy az 1940 6sze ota NB l-ben szelepl6 di6sg-rtjri csapat rosszabbg6lar6nya miatt nem tudta beverekedni mag6t az elsd d1 csapat kiize. M6g megvolt arra a rem6nv. hogS'az osztilr.oz6 kiizdelmekben sikeresebben fog szerepelni 6s megis beker.ril az elsci osztilyba, de 96lkeptelen csat6rsora miatt ez1 a lehet6segetserr tridta kihasznalni is 2 pont liitr':,nn-\,alelesett az els6 osztiilyba jutestol. A vezet6s6g a kijzleked6si 6s az infl6ci6s nehezsegek dacdra sokat tett a spoltelet fejleszt6se6rdekeben. 1946februiil elej6n a Debreceni VSC sporioloinak leszvetel6vel torna 6s kosdrlabda bemutal6t. majd a Csepeli MTK r ersenl-ztiiirek meghivesdval birkoz6 versenyt rendezett. Ezek jo szolgiilalot tettek a sport gy6nek, kiilijnijsen a birk6z6 verseny, amelyet mind a gorog-romai. mind a szabadfogdsriiisszecsapasban4:3 ar6nvban a DVTK rilert meg. bar a csepeliek orsz6gosbajnokokkal 6lltak ki. Februel v6g6n Ujabb nagy rendezv6ny volt. A stadion tornaterm6ben + ' sportiinnepelyt rendeztek, amelyen a l6rli As nbi magAar Ddlogatott mellett a DVTK fer'fi a:s n6i tornilszai is szerepeltek. Az iinnepelyt telt h6z n6zte


\rgie -\ vilogatott f6rfi 6s ncii tornaszok remekeltek az egyes szereken; Potaki akrobatikus talajtorna gyakorlatai fergeteges sikert arattak. A vas_ gvi|i fe|fi tornaszok - kiiliinijsen Daruhazy - is kitettek maguk6rt. 194?-ben az elnciki teend6ket Korompai GU6z6 vette iit, a fiigge eni_ ieit f6titkiir tov6bbra is KtihqLmi JtizseJmaradi, aki m6r 1942 6ta tev6kenv_ ''i"dett ebben a beoszl,dsban. A szakszervezetszerepe 1945-benes a kdvetkez6 6vekben leginkdbb az eg] esiilet miikijd6s6nek, gazdasegi iigykezelesenek ellencirz6s6ben nyilvdnult neg. a komoly gazdasdgi segites csak 1948-ban kdvetkezett be. Ezt az ellen_ 0126 tevekenys6get a szakszervezet r6sz6r6l IJrboncsok MihdLA, T6th Lajos is Hidosi And,rds v1gezl'k. Anyagi megsegitesazonban ezekben az evekben :s el6fordult a szakszervezet, s6t a p6rt r6szerril is. Ez azonban nem kijltsdsletesileg biztositott 61land6 form6ban, hanem alkalomszerfien. a mindenkori sziiks6gletnek megfelelcien tajrt6nt. A gazdasagi egyensrily 194g_ben kdletkezett be, amikor a szakszervezet m6r a teljes anyagi tdmogatast biz_ rositotta. Ekkor m6r mint kiemelt egyesiilet iin6llo gazdas6gi egys6gkent mLik.jddtt. A felszabadulSsi 6vekkel ellent6tben a munk6skormdny ir6nyi_ tasa alatt 6110allam 6s a szakszervezet olyan anyagi alapot teremtett a sportegyesiiletek resz6re, amely feleslegess6 tette azt, hogy _ mint kor6bban - a sportol6k maguk adjak ijssze fillereiket felszerelesle. utikdltsepre r a g 5 egy eb k iadds o k ra . A szakszervezet mellett a gyiirak is hathat6s segits6get nyijtottak, amely sokszor nem p6nz, hanem 6r'uval t6rten6 megsegitds formdi6ban I r..i l./-t )u Lt meg. A felszabadulas uten az egyesiilet vette birtokba cL Di6sg\6ri Tenisz Ciub (DTC) teniszpalyiiit, amely egyik felt6tele letl. a teniszsport hiheteden elcilettiresenek.1948-ban md,r 600-nd1 titbb tagja DoIt a szokosztdlAnak6s eg]'re sikeresebben szerepeltek. Igen komoly tfristaelet indult meg szint6n ldbbszdz r6sztvev6vel, amikor 194?-ben rijbol elvettek a triristah6zat, amelynek padkis6t a Di. Vasas elnijks6ge kis szobrikka alakitatta dt_ Tervek vo1_ tak arra, hogy a Biikkben tcibb menedekhdzat fognak fel6llitani, de a ter_ vek m6g nem val6sultak meg. A tiimegspott -q. t6megek sportdlet6nek kifejl6dese Diosgy6riitt mar 1946 nyardn a dolgozdk megniivekedett sportig6nyei kdvetkezteben iisztijniisen mentr vegbe. A labdarrig6s volt az a sport6g, amely az alapot es a kezdci lepest meladta. A vezet6k 36 csapat reszvdtel6vel,,mezitldbasbajnoksd,got',rendeztek. Ennek a sport-tiimegmozgalomnak els6 szervez6i 6s ir6nyit6i ?eleki Pil. Nemes P'ter, Otencs(ik Vihtor, Papp J6zseJ is Szentidai (Szopusekl inire voltak. -{ kdvetkez6 6vekben megrendezett bajnoks6gban m6r nem voltak fel.zelelesi gondok, mert az rizemek dolgoz6i felaj6nlottek, hogy fizet6sek alkllnhvai a lill6rmaradv6nyokat sportalapra befizetik. Az igy dsszegyiilt rorintokb6l felszerel6stv6seroltak. 194?-benm6r mindegyik iizem saj6t felrzerelesebenj6tszott. melliikiin viritott a csapat neve: KOVACSMOHELY. HE\cERDE. stb.


A tiimegsport-szervezetben a szakszervezet mozg6sito tev6kenys6ge kiivetkezt6ben fokozatosan szaporodtak a szakosztdlyok. Egy 6v ut6n m6r 250 n6 torn6szott rendszeresen, ezren fe1i.i1volt a triristaszakoszt6ly tagjainak szdma. 120 indut6val rendeztek birk6z6versenyt. Az r-izemi tdmegsport-szervezetb6l n6tt ki a kajak-kenu 6s si-szakoszt6ly, valamint a tiimegsport-szervezet szolgdltatta a teniszsport hatalmas aranytartal6k6t' Dkkor m6r szdzn6l titbb tarstdalmi munkatdrs kapcsol6dott be a tdmegsport ir6nyitiisSba, akik kdziitt nagy szdmban voltak a kiijregedett versenyz6k. Az i.izemi tiimegsport munkajanak tartalmat 6s programot a mSjus 1-i iinneps6gek adtak, mert az iinneps6gek befejez6se ut6n a vezet5k m6r a kijvetkez6 mijus 1-re valo felk6sziil6sen ttjrt6k a fejiiket. Az egyik legsikeresebb tiimegsport |endezv6ny az 1948' ntijus 1-i sportiinnepily uolt, amelynek mtisora 28 sz6mb6l 6llt. Labdarr:g6s' vdlt6futes' atl6tikai bemutatok ut6n a idmegsport szervezet n6i sportol6i gydnyiini miijusfa-tSnccal muiatkoztak be A DVTK f6rfi torniszai akrobala mutatv6nyokkal szorakoztattdk a kdzijnseget. Magas leng6trap6zon 16lekzetelillit6 gyakorlatokat v6geztek' A gyakorlatok annyira magasfokfak. tijkeletesen v6grehajtottak 6s 6letvesz61yesek voltak. hogy az iittagt csoport hdrom tagja ezek bemutatSsdra cirkuszhoz szerz6ddtt. Az rittdr6k t6bortrizi bemutat6ja utdn a rellektorokkal megviltigitott gyepsz6nyegen a n6i spo$ol6k mutattak be litmikus tabdagyakorlatokat. 6s halci t6ncot. A ferfiak talajtorna 6s asztalugr6 gyakorlatokat v6geztek Az estciben a n6torn6szok bengAli tiiz vdriis f6nyen6l szemk6prSztat6 t6ncszSmot, 6s vir6gbalettet mutattak be 6s tombol6 sikert arattak. A legnagAobb siker ped,ig az xolt, hoga az iinnepdlgen 1500 sportol6 Dett reszt. Ezekre az eredm6nyekre felfigyelt Sebes GlLsztdD, az Orsz6gos Sport Hivatal vezet6je, aki 194? jrilius6ban a jugoszldvok ellen k6sziil6 magyar \,6logatott csapat utols6 edz6m6rk6zes6re edz6t6rsul a di6sgy6ri iizemi t6rnegsport-szervezet v6logatottj6t hivta meg. Sebes Guszt6v az orsz{g kozv6lem6nye el6tt ezzel akarta igazolni, hogy Di6sgy6rben milyen hatalmas m6retri 6s eredm6nyes tiimegsport lejl6dittt ki m6r az MKP sportprogramjSnak megjelen6se el6tt. Ennek a m6rk5z6snek nagy visszhangja volt. Ugyanis a vezelfk az ijzeml v6logatott kapusak6nt Kdrotyi J6zseJet, a Di. Vasas kapus6t vitt6k el' hogy a csapat ne kapjon nagyon sok g61t a magyar valogatott6l K6rolyi olyan lagyog6 formeban v6dett, hogy csak 40 perces ostrom utan tudtAk el6sziil bevenni kapujrit; a mdsodik f6lid6ben KSrolyi m:ir a v6logatott kapujiit v6dte 6s igy mindiissze egy g6ua1 uszta meg ezt a r'e}J.azm6rk6z6st A labdanig6sport szenz6ci6ja pedig az volt. hogy n6gy nap mrilva Kdrolgi a betgrtidi m'rkijzAsetu mdr mint .-dlog(ltott xbdte a 2:1-re gllijztj maggar csa' po.t kapujd.t. Sebes GusztAv az edzcim6rkciz6sutdni vend6gl6t6sn6l 6szinte elismer6{ejezte ki a tiimegspo$ diosgy6ri vezet6inek p6ldamutat6 szervez5 munset k6jukert. A tdmegsport-szervezel vezet6i es tagiai a vasgySri sportbemutat6kon kiviil m6g Mlskolcon is tartottak sportiinnep6lyeket.

34


Az MKp sportprogr.t ltuja -:, r..-:r ar Kommunista pert a h6romeves terv megval6sit6sa sor6n -..:.:eeli,kra is nagyobb ijsszegeket akart juttatni. A p5rt vezet6i az orszag j:'..-Jr:i:er szolg6l6 terv mellett a magyar sport fejleszt6s6reis nagysza_ ::: r :â&#x201A;Ź:-r'e:dolgoztak ki. 1947 6sz6n jelent meg a Magyar Kommunrsta I?6rt -: ,:-i: lrgramja. amely a magyar sport leg6get6bb tennival6it tartalmazta. :- ::::ra:r lildgosan r6mutatott ,,a tijmegsport, q miniis'gi sport, az okta_ .:,. -:rd-.:er. a sporteg'szs'giigy, a nemzetk6zi sportkapcsolitok ,6s a mq:.:- :p.rt tezet4s6nek legL1nUegesebb k6rd,Aseire." (A Magyar Nemzeti :-::q:lensegi Front p6rtjainak sportprogramja.) Az MKp megmutatta. : ;'.- :elismerte a sport igazi jelent6s6g6t, a testneveles fontossag6t. -\ ierv gondoskodott a magyar ifirisdg eg6szs6gestesti fejl6d6s6r61. Ki.i_ --::,j iekrntettel volt a dolgoz6 r6tegek sportmozgalmdra, v;16ban tdmeg:---:â&#x201A;Źalomme akarta fejleszteni a vdrosi 6s a falusi ifjrisag sportjdt. -{ p!'oglam term6keny vitrikat inditott el orsz6gszerte. amelyb6l Di6s_ 1c;r ts N4iskolc sportvezet6i 6s sportol6i is kivettdk r6sziiket. Valamennvien irr-oirrrel iidvdzdltek azt a t6nyt, hogy v6gre van egy p.irt, amelyik szeive:e:ler:. i)athat6s allami t6mogatassal akarja a sportmozgalmat a tarsadalom '3\'ai.1 krszelesiteni. A kdzv6lem6ny azt kiv6nta, hogy siilks6g van egy kciz_ -ocrli -szervezetre, amely a halado er6ket iisszpontositani tudja, v;lamint cg.' ch'an munkaprogramra. amely egy bizonyts id5re tervszerUen meg_ >zabja a tennival6kat. E Dagyhorderejii terv annyira fogLalkoztatta a magyar kiizv6lemenyt, :,ogy a Nemzeti Front tdbbi partja is kidolgozta sportprrcgramjrit, amelyek_ ..ik eg.veztet6se1948 tavasz6n tiirtent meg- Ezut6n m6r nem volt akaddlya "nnak hogy a sportprogram korm6nyprogramma vdlj6k, aminek r6v6n rii keretekben megkezd6ddtt az a munka, amely rdvidesen a magyar spott soha nem 6lmodott naggy6t6tel6hez vezetett. Ez a program a di6sgy6rieknek a tdmegsport kifejleszt6s6re megindult \ezd,.m6nyez6s6t meg jobban el6segitdtte es a szervezet ki6pit6se r6v6n ne;lsziiarditotta. A tiimegsport-szervezet 6l6re Teleki Pdt keriilt. A gy6rak 6s a szakszer_ lezet iildozatk6szsege kiivetkezteben B0 k6szlet felszerel6s 6llt csak a tiimes_ :p.,r'i szervezet keret6ben a sportol6 szem6lyek rendelkez6s6re. A Jelszabirirlris rrtrin. az orszdg dngfogi meget'6siid6se lehet6v6 tette, hogy most mar a g'.ar valamennyi sportolniv6gy6 munkdsa kielegithette sportoliisi ig6nyeit. .l. iardegsport-szervezet vezet6i nemcsak a labdarUg6kat. de m6s sportagak mr-rrel.iit is b6ven ellSttrik megfelel6 felszerel6si tergyakkal, sportszerekkel. ,l: rij iri6k szelleme q d,olgozd Jiqtalok szd,mdrq bdrmelA sportd,gban utat ilV;tott. Aze7611Vasgyarban elk6pzelhete en vott, hogy egy munkas lia '.:gt fiatal munk6s kez6ben rakett, vagy viv6penge legyen, ami most min_ d-.lki szimdra hozz6f6rhet6v6vdlt. Harc a labd.ari,g6 cs@p@lNB I-be juttisdirt. Bd|r'r]rlyen sz6p fejl<id6s kiivetkezett be a Vasgydr sport6let6ben, hidba : 'agzott a t6megsport. a di6sgy6ri vezet6k 6s munkasok el6gededenekvol_


tak. lrrerl kedvenc labdarug6 csapatuk nem tudott az els6 oszt6lyba bekeri.ilni. Az egyesrilet vezet6i mindent elk6vettek ennek 6rdek6ben, sok t6mogat.ist n]'ujtott a Koh6szati Uzemek igazgatoja, Varga Grlzo is, megsem srk err iir I c e l r e l e rn i i i k . A vasgydri sportkiizvelemenyt igen felkavarta a Szabad Magyarorszdg 19 1?.szeFtember13-i szdm6banmegjelent ,,Mi'rt nem jutott be a DVTK az NB I-be?" cimli cikk, amely az egyesiilet vezet6segere h6ritotta a felel6ss6get. Ugy.rnis az MLSZ nyilt tan6csiil6s6n az egyik etnciks6gi tag kijelentette. hoe] a NIATEOSZ-I a DVTK ov6sa alapj6n tijriiltek volna az NB l-b<jl, de el.itte isrieretlen okok miatt a feljelent6 egyesiilet itelethozatal el6tt visz-.zavontaaz ov6st. Az IIILSZ ily ertelmri hat6lozata ut6n a DVTK keriilt volna be az NB l-bc. A- lelhabolod6s oly nagy voll, hogy az Eszakmagvarorszrigi Labdarrig6 ,\lszovets6g dtiratban k6rt feiviliigositast a DVTK elniikseget6l. Az 6v6s visszavon6sdnak igazi oket nem sikeriilt megdllapilani. 1\ sikertelenseg oka rdszben a nem megielel6 csapater6sitds, r6szben a l;rbda|r.rgok anyagias gondolkoddsa volt. Az edzijk nem vallalkoztak a heJyi fraralok be6llit6sAra,a hozott j6tekosokb6l pedig hidn)-zott a diosgy6ri sziv. Lij rem6nyek keltek 6letre 1947 decembereben.amikol a diosgy6ri gy6r elite Herczeg Fere?ic ketLilt, aki regebben a Budapesti MAVAG labdarug6ja vclt. A. bizalom szem6lye fele fordult. mert a vasgvdri dolgozok kiiziil m6r sokan ismert6k 6t. Az 1948-ra megv6lasztott vezet6s6g ehoke Herczeg Fe/enc. iigyvezet6 elndke Ilorompai Gydz5, helyettese Kelenen Andrds, I6titk'ra Ktjhalrni J6zsef 7eLt. Herczeg Ferenc 1947-t6l 1951-ig dllt a vasgydr clen. rnindenkor igen komoly erkdlcsi 6s anyagi t6mogatdsban r6szesitette az eg]-esr..iletet,mind a csapatnak. mind az edz6nek sokszor adott szakmai taniicsokat. hiszen koIiibban a Ferencv6ros csapat6nak mdsodedz6ie volt. A stadion teraszalatti r6szenek befalaz6sa 6s beiivegez6se az 6 kezdemenvezesere es az 6 segits(:gâ&#x201A;Źvel tiirtdnt. llgyancsak Herczeg Ferenc igazgat6 kezdemen)'ezeser.eaz {jsszes vasg:,'6ri egyesiileteket 1948 6sz6n Di6sgy6ri Vasas J6szerencse Kultfr- 6s Spoltegyesiilet neven fogt6k 6ssze. Ez az ijsszefog6s a politikdban letrejiitt nrunk6segyseg kihatAsak6nt jdtt letre. m6sr6szt Herczeg igazgato azt gondolla. hogy a gy6ri temogatast az egyesiiletek r6szer.e igy kiinnyebb lesz aranyositani. Az egyesiilet mint sportszakoszt6ly mrikiiddtt es iigyvezet6jev6 rijb6l dt. Kotota Sdado?t, fiiggetlenitett titk6r6vd Nemes P'tert v6lasztott6k meg. A vezet6seg 6ltal meghonositott demokratikus szellem annyira dsszefogta a iabda|rlgd csapat tagjait, hogy igen eredm6nyesen kezdt6k meg az 6szi idenvt: sajnos, a vâ&#x201A;Źgkrizdelemben nem sikeri.ilt megnyernie a bajnoksagot. l./teg egy evet i<ellett v6gigharcolnia. amig 1950 6sz6t6l ism6t elsSosztalyu cs:rpat lett. 1949 tavaszAn a Vasas Szakszervezet kepviseletdben a Koh6szat r6sz6riil T6ih. Lojos vette 6L az elndki teend6ket, mig a Di. MAVAG gy:irat Teleki f'(il kcpviselte. Teleki helyett a k6s6bbi id6ben a tdmegsportszervezel vezet6je Bud Antal lett. 1950 november6ben az egyesrilet vezet6s6t egy tizes bizottsag ds uj vezet6seg vette 6t, amelynek f6titk6ra Ndrlasi MihriLy volt, mellette 36


".:,.: : -.::

.-,r'r,,i \ilt m6g fontos szerepet.Ezekben az 6vekben mindig ket ve.:::â&#x201A;Ź.e.: a kct gy6r kepviseleteben. -:: 1!-l:, t0-es labdanigo 6vad a lutballrajongok sz6miira felejthetet..-...-i na|adt. A Di6sgy6ri Vasas nagyszerti j6t6kkal megnyerte a ;L'-'keriilt ud_l"u ^ J o B U r cJ uc az NB l-be. Annak a sok harcnak 6s .,

-.-,.::i

-il]ell et e vezet6s6g i'vek 6ta kifejtett.

ekkorra eretl meg a g:'ii-

.' j

A szek$zeruezetisportegaesii.Ietek --- ^v51. ev foldul6pontot jelentett az egdsz magyar spoit tiirtenet6ben -- l.:-.:'..,r Dolgoz6k Piirtjanak hat6rozata alapj6n a testneveldsi 6s sporti,. '::- uJ szervezetiformdt dltdtt. ami biztositotta azt. hogy a mozgaloln -. :: -'i.se szocialistarltra t6rjen. Orsz6gos Tan6csenak hatArozata kimondta. hogy a -. S;:akszerrrezetek :..:::..-tiesi irs sportmozgalorntovabbi fejlSdese 6rdek6ben i'. sz.rlisze)'\'ezeti i t{ek mellett egys6ges rendszerli szakszervezeti sportegyesiile'"eket -.: ::=-l l.lrehozni. E hatarozatnak megfelel6en Di6sgydrben is letrehozt6k 1 .-,--:l:.iL spol tkijroket 6s a sportol6 dolgoz6k kdzt sz6lesalapokon tagtobor:. : ::rCjtottak. Negy v6llalati szakszervezetisporlkcir alakult meg: a Kohi-:::: Lze:.nek.a DIMAVAG. a Neh6zszerszdmgepgy6ri..Vijrijs Csillag" 6s a :: :-.'' rigcpg],eri .,Vasas Kossuth' Sportkiir. Az emlitett sportkdriik 6l6re ' -: .r |ilrrtos, Mddoi Mdriq, Scltijppl ErnA 6,sKalocsag JdzseJ keriilt. 1-c5t juniusaban a Di. Vasas elndke Nridasi MihdIA lett. akit egy e'./ : -i-\ a Strobek Ggdlo kdvetett. : rnagsar sport6let decentralizdlesa kijvetkezteben m6g nagyobb tdme:=.i'Lriottak sportolAsi lehet6s6ghez.A Koh6szati Uzemeken beliil 1951 rn6-:-:.ban i2 csapattal indult meg az iizemi labdanig6 bajnoksiig; a spoftki;r.< 11 szakoszt6lyamrikijddtt 720 aktiv sportol6val, rnajd 1952-ben15. szak..':,i\.kent az 6ltal6nos szakoszt6ly is megalakult. amelynek feladata ,r ' -.,:aro Harcra Kdsz mozgalom pr6beira val6 felk6szites volt. -\ labdalrigo csapatnak sikeriilt az elsci oszt6lyban bentmaradnia Mel.--j.i ielfutottak az atl6tdk. akik 1949-52 kijzt f6nyesen megdllt6k helyiiket ... i nunkastatisztika alapjrin az egyesiiletek kdzt a negyedik helyet szerez-'. ::',eg. Hortd,th, Vilmos 6s Kobotd, Aladd.r atl6ta 1951-ben. Hegyi Lriszti .-:: :o pedig 1952-ben eLnaerte a ,,Maggar Ndpkdztdrsasdg KiDdl6 Sporto. - ain1et . A udrosi DdLasztmdnu miikiidise :: a szervezeti forma nem volt szerencs6s a min6s6gi sport fejleszt6se .=:-:::tjib6l. Di6sgy6rnek, egy vid6ki v6ros mdsodik keriilet6nek sporto.: ::gl spoltkiirre tagolta; igy a videki egyestiletek m6g azt a szintet sem ::=-i megtaltani, amit mdl el6z6leg el6rtek, b6r az egys6ges rendszerri i=.:.:e.\'ezeti sportegyesiiletek letrehoz6s6val a dolgoz6k sportjinak ir6' .:.i? r'endszel'esebbd viilt. Az egyes helyeken, kiildnijsen a nagyipari -,=:..ien azonban az irdnyitasban 6s az ijabb tijmegek bevon6s6ban hi. :::sok mutatkoztak. A teriileti sportelniiks6gek nem birtek munk6,.,: :::-:L,enmegszervezni.E hi6nyoss6g felszamolSs6raa SZOT Titkirs6-


gdnak 1953 aug. 6-i rendelet6re Di6sgy6rben es Taiabdnydn megszerveztek a ket sportegyesrilet vdrosi valasztm6nyat. A v6rosi v6lasztm6ny feladata a dolgoz6k tiimeg- 6s min6s6gi sportjSnak irdnyit6sa 6s fejleszt6se volt. Segitenie 6s ellen6rizni kellett a hozzStart.)z(i sportkdrijk munkej6t. A hozz|tartoz6 sportkiiritk legjobb sportol6ib6l kdzponti szakosztelyokat hoztak letre, amelyek a szakma min6s6gi sportmirnkijat kepviselt6k v6rosi viszonylatban. Az okt6ber 23-dn negalqk|tott Vnsos SE di6sgA6fi uTrosi ud,Lasztrnd,nAdnqkeLnijk'D' Hijrich J6zsei, DoIt la\cLa|ugi jdl'ltost, heLuettesep, pedig Matus G'zd.t odLasztottt',kmeg. A v5.lasztmdny igyekezett biztositani annak a lehetcis6get, hogy minden szakosztrily 16p6st tudjon tartani a fejl<id6ssel. Mindent elkiivetett azdrt, hogy Dirisgyrirt a vid6k egyik leger6sebb sportb6zis6v6 tegye. Ez az ij szerv - az elcizci 6vekben decentraljz6lt vellalati sportkdriik rneghagyasa mellett - 11 min6s6gi szakosztellyal kezdLe meg mrikijd6s6t. A szakosztalyok a kiivetkez6k voltak: labdarfg6, atletika. rfsz6, torna. birkr-rzo,kezilabda, koserlabda, si, viv6, riiplabda 6s sakkszakosztdly. A min6s6gi szakoszt6lyok mellett ezek a szakoszt6lyok a sportkiirdkben tov5bb n r t k ; id t ek. A valasztmdny jol lAtott munk6hoz. A v6lasztmanl tagjai: Hijrich J6zsel', l\Iatus GizcL, Gdcsi M,kLos, ot:sz|ggyijl6si kepviselo s a tdbbiek mind ar:on voltak, hogy megbizatiisukat marad6ktalanul vegrehajts6k. Munkiijuk eredm6nyek6ppenaz 1952.6v veg6n - 1951-benaz IULSZ a tavaszi6szi fordul6t vezette be - az elscj oszt6lyb6l kiesett labdarugo csapat a legiobb riton haladt az NB I. fel6. A v6lasztm6ny elndkev6 megvdlasztott Hiitich Jo.seJ mint vezet6, fiatal embernek szdmitott. Nepszenis6g6t labdarugo jdtekos kor'6ban alapozta meg, majd eveken 6t a IL csapat int6z6je volt. Tekintei]-â&#x201A;Źt azzal niivelte. hogy 1952. janu6r 15-6n a Diisgu1ri Munk6.sban megjelent cikkeben a Di.Vasas Bard,ti KdrAnek megteremt6s6t kerte a lezetosegrol. Javaslata szerint a Barati Kiir mag6ban foglaln6 azokat a szurkolokar. akik lalamenyrr)'i m6rk6z6sen lelkesitik, buzditj6k a csapatot. hogl rnine:l eredmenyesebben szerepeljen. 1952-ben,amikor a labdarugok m6g az NB I-ben ld,tszottak.javaslat6t nem valositott6k meg. Vegre 1954. iiprilis l8-dn. amikor a csapat m6r ism6t az els6 osztalyba kenilt, teljesi.ilt a di6sgycili szu|ko1ck regi kiv6ns6ga: ntegalakttlt a Di, Vasqs B(lrdti Kijre. A Di. Vasas vezetcisegeegyel6re csak 50 {6t szervezett be a Bar6ti Kiirbe, a tagtobolzdst kesobbre halasztott6k. Az aiakul6 gyrilesen a tagok el6 kett6s c6lt triztek: els6solban a kdzdns6g sziintelen nevelesâ&#x201A;Źt es ezaltal a merk6zesek sportszerti legkcir6nek biztositds6t, rllAsodsorban pedig a csapat szervezett buzdit6set a legjobb eredmeny elerese eldekdben. A vdlosi valasztmdny c6lkitr-iz6se: a negy nagyrizemi viillalat erkdlcsi-, aoJ-agi tdmogatds6ra alapozott minris6gi sport egykezbe fog6sa 6s annak t,rv6bbfejleszt6se megfelel6nek bizonyult. A v6lasztm6ny el6rt eredm6nyeket. de az anyagi tdmogat6sban zijkken<ik mutatkoztak, amiknek lekiizd6se egesz ev folyaman nehozs6geket okozott. Dlcifordult olyan eset, hogy a stadion alkalmazottai kesve kaptdk meg fizet6siiket, vagy a csapat idegenben 38


ldrtdnt szerepl6sekor az edz6nek 6s az intez6nek ke]lett iisszeadnia az utaz6shoz szi.iks6gesutikcjlts6get. A letesitm6nyek karbantartdsa is nagy gondot okozott. A Lenin Koh6szati Miivek megdpitette a szinvaparti edz6p6lyat es elk6szitette a k6zilabda p6ly6t is. A vezetes eredm6ny6nek tudhato be. hogy a labdarug6 csapat az 1954. es az 1955.evben tira az NB I-ben jdtszott, de 1955veg6n kiesett. 1954-ben Hcirich eindk es l\{atus elniikhelyettes helyet cser6ltek es ez az allapot nraradt fenn 1956-ig.amikor Frikip Vilmos lett a Di. Vasas elnijke. ugyanis 1956.febru6rjAban a miniis6gi szakosztelyokvisszakeriiltek a sportkdrdk lehigvelete ala s a vdlasztminy csak mint ellencjlzcjszerv maradt meg i956 ciszeig.az ellenforradalom kirobbaniis6ig. A legi.jobb airdgkor

| ''"

I

J

Az ellenforradalom riivid idtjre meggatolta a sporttevekenyseg gyakorlls:at. Az ellenforradalom lever6se ut6n, 1957 e1ej6n a sportban 16v6 6tszervezes kijzelr6l 6rintette Di6sgyrir sportelet6t is. A negy nagy di6sgy6ri gyeroak n6gy sportegyesiilete volt, az er6k sz6tforgiicsol6dtak, lerm6szetesen megoszloLl a sportot fenntart6 legfontosabb alap, a sportot szeret6 di6sgy6ri kijzdns6g t6mogat6sa is. A legelsci teend6 a negy gydri sportk6r frizioj6nak v6grehajtasa egyetlen nagy, minden 6letreval6 szakosztdlyt fekilel6 tdrsadalmi spodegyesiiletnek az 6letrehivdsa volt. Di6sgy6r sportmultja mind a vezet6ket, mind a sportol6kat arra kdtelezte, hogy minden er6t egyesitsenek es az MTK, FTC, Gy6ri ETO 6s a ldbbi nagymiilti egyesi.ilet njj6alakulesat kijvetve, lijra l6trehozzd.k a DVTK-I. 195?. januir 5-en a Diosgy6rben el<i |egi sportemberek, klubtagok e negy gy6r k6pviselet6ben 20 tagli int6z6bizottsegot velasztottak. A bizotts6gnak azt a feladatot adtiik, hogy oldja meg a n6gy gyiir sportegyesiiletei nek tisszeolvad6s6t. A terv meg6rt6ssel talelkozott. A vallalati spoitkdriiknel megszrintek a szakosztAlyok,kiveve a DIMAV.q.G-ot.ahol a DVTK kdzgyiil6sdnekhatelozata alapj6n a labdardg6 szakosztalyt DSC neven meghagytdk azza\ a cellal. hogy mint NB III-as csapat a DV'|K r6szere az utdnpotliist biztosithalja. Ez azonban az iitigazolisi kdtiitts6g miatt csak hiri abrand volt. A DSC 1958 6szen fuzionAlt a DVTK-val â&#x201A;Ź:: ett6l kezdve Di6sgyijrvasgyAr min6s6gi sporijAt egyediil a DVTK k6pviselte. A gyarakbol 4500 tijrzstagot szerveztek be. akik havi 5 Ft tagsdgi dijat fizettek. Az ujonnan etszervezett egyesiiletet az elnciks6gen kiviil 60 tagu velasztmany es 20 tagu potvdlasztmeny irenyitotta. akiket a kiizgylil6s valasztott meg. A vezet6s6g 21 szakosztdly felellitdsrit trizte ki cdlul. hogy az egyesiilet nagysz6mu aktiv sportoldvai kezdje meg mrikddeset. A vezet6s6g az 6llami tfmogatdson kivril szamitott a negy gy6r erkiilcsi es anyagi tamogatdsdra is. A sporttelep fenntartasat az LKM vallalta. A stadion venddglciterm6ben meginditottak a klubdletet. Vissza akartdk szelezni a b6nkiti tir:istahSzat is. 195?-re a labdarug6 szakosztdly vezetes6t egy tittagf int6z6bizottsegra


bizt6k. amelynek tagiai NAmetlLA Imre, Teleki PliI, Liptdk Ggdrgy, Keszthellli Vihnos es Bartha Ggula voltak. A vezet6s6g komoly sikere volt, hogy a labdal.ligci csapat ket ev utdn, 1958-ban visszakeriilt az NB I-be. Nemethv Imre i.igyvezet6 elnitkiit enged6lynelktili kr-itfijldi portya (Kassa) miatt 1953n)'ar6n 1959.m6rcius 1-ig eltiltottek a vezet6st6l.Ez id6 alatt Terlesr ./d.-seJf6titker ir.inyitotta a DVTK 6letet. -{z 1959.Janudr 25-i kiizgyril6senl.ij,23 tagf elndksegetvdiasztottak. Az ein(jkscgben a v6llalatok k6pvisel6i aranyosan vettek r6szt. Elnijkk' T6th lcjost. elncikhelyettess6 ll6ricb J6zseJet, tilki:rrit Temesi J6zsefet vSlasztoltril: nreq. Az eln.iks6g tagjai: d,r. Kqtona Sdndor, Farhas LdszL6, Fillijp ViL?i?os..-flikrrlo .Idnos, Loud.sz Kdtmdn, Hatsas Fercnc, Bd.nD6LgAi,PriL, DudLa Jri.-se.f.Nyilosi lsLad.n, L6di Sdnclor, Urbd.n Barna, FiI6 Lojos, CseLLdrJ6zsel. Clnojl.a Rezsii, Szdttai Imre, F6.szki Gbza, Schiippl Ern6, Fincicki IsLrtitt is Andoi lstulin. Ez a vezet6s6geU napiainkban is a DVTK elen. 1960. elejen Diosgy6r tiimegsportja is a DVTK hatesk6r6be keriilt. 16tIerbtt az trj tijmegsport bizotts6g, amelynek Mikula Jdnos iett a vezet6je. A DVTK. jubileumi Avere a labdar6,g6 csapat kittin6 szer-epl6setetbe fe1 a koron6t. A csapat az 1959-60. 6vi bajnoksdgban az 5. helvez6st es .,cLltidik legjobb csopcto" cimet szereztemeg. A Nemzeti Bajnokseg kiiresa a)ta ilyen sz6p eredm6nyt m6g sohasem 6rt el. Ezzel a heh'ezesevel a DVTK jogosultsAgot nyert arra, hogy a Kijz1peur6pai Kuf)a i.j rend.szerii kiizdelmeiben Moggo.rorszdgot hi'oatolosan kbpxiselje. A DVTK az olaszor.szegiPalermo csspatat kapta ellenfeliil, amelyet az els6 fordul6ban Olaszolsz6gban 2:l-re Itrgy6ztitt. A labdanlg6kon kiviil meg a n6i kosarasok sze.epeltek ragyogoan. akik az NB I-ben a 4. helyet 6s ,,a Did"6klegjobb csopatd' cimet szerezt6k n'eg. b6r a mult evben ugyanezt a cimet 6s a 3. hel)'ezest ert6k et. Rajtuk kivil a teniszez6k, siz6k 6s a kajakosok is elhoztdk a borost."-6nt az egyesiilet iubileumi 6ve tisztelet6re. A hatalmas ariinyri fejl6d6st m6g szembetrin6bbe az teszi, hogy a stadion m6r 6vek 6ta szfiknek bizonyul a sportegyesiilet 6s a lendezvdnyek sz5mira. A vezetris6g sz6mdra jelenleg ennek a kâ&#x201A;Źrd6snek a megolddsa ielenti a legnehezebb feladatot. A -\lagyor Szocialistat.Munkd.spdrt sportmozgalomro totratk 126 ird,nAelDei A felszabadulds utdni 6vekben hatalmas m6r'etekben bontakozott ki a t.iiregsport. A sport egyre inkribb az eg6sz dolgoz6 nep k6zkincs6v6 viiltA dolgozok kdzril mind tdbben felismert6k a testnevel6s ds a sport eg6szs6gfejleszt6 hatds6t 6s vett6k ig6nybe az rillam riltal nyiijtott lehet6s6geket. Nem volt v6letlen az. hogy 1955-ben 7z-szer annAian sportoltak hazdnkban nlint 193 9 -b e n . Il1'en nagyfontossdgi fejl6des ellen6re a testneveldsi 6s sport-mozgal(rnban megis talalkozhatunk nem kiv6natos jelens6gekkel. A tiimegek, de kriiiindsen az iljus6g testnevelese 6s sportja nem fejl6ddtt a kdvetelm6nyeknek rllegfelelden. TrilsAgosan el6t6rbe helyeztiik az 6lsportot s a kimagasl6 eredmenyekert ndha anyagi 6s elvi engedm6nyeket is tettrink. Elhanyagoltuk az iskol|ik, az tizemek sportol6it. nem gondoskodtunk szakemberek to-t0


vebbkepzesb.il. Olyan idtiszak kdvetkezett be, amikor nemcsak a spot'tol6k, hanem a sportvezetcik is nyittan hi|dettek, hogy a sportolo ne politiz6ljon, hanem sportoljon. Tudomisul vettek. hogy a magyar testnevel6si- 6s sportmozgalom tdrtenete fj fejezetet nyitott. Azok a nagyszerti eredm6nyek, :rmelyekkel spo.tol6ink megbecstilasl sze|eztck. minden sz6ndl 6kesebben hirdettek megv6ltozott eletiink jelensegeit ezen a teriileten is. Maid ez elllrnfor|adalom a sportban is srilyos kdrokat okozott. Eppen ezelt a Magyat Szocialista Munkaspdrt harcot inditott a testnevel6si- 6s spo|tmozgalomban is fellelhet6 kiros n6zetek ellen. A sportmozgalom szocialista n6zeteinek lerak6senel merldldkijvet jelentett az, amikor 1959 noDelnberAbenmegjelenlek a pdrt mtiuel6d.isi politikdjdnqk a sportlftozqalomra bonatkoz6 irdngelxei. Ezek a t6zisek ncmcsak a k6d6s, tisztitalan n6zeteket oszlatt6k el. hanem utat mutattak. Megszabt6k. hogy haz6nkban milyen irdnyban haladjon a testnevel6si-6s spoltmozgalom. Ezek a tâ&#x201A;Źzisek helyesen kapcsol6dnak szocializmust 6pit6 hazdnk i'let- r:s munkakiiriilm6nyeihez. A marxizmus-leninizmus elvei alapi6n egyeltelmr-ien mutatjik a testneve"les6s a sport szerepdt t6r'sadalmunkban.hanyt mutatnak a tdmegek sportritjanak, a min6s6gi sport fejl6d6s6nek,a sportol6k ter'sadalmi, politikai 6s kultur6lis 6letben valo r6szv6teliik fontoss6g6nak. A sportban is meg kell kiizdeniink a helytelen n6zetekkel. mert azok b6kly6ivd vdlnak az egyetemes magyar sport tovabbi fejlSd6senek. A jiiv6ben nagyobb gondot kel1 forditanunk a testnevel6si- 6s sportmozgalom vezet6s6nek h6rom f6 elvi r6sz6re: a p6r't vezet6 szerep6nek 6rv6nyre juttat6sera, az 611ami irAnyit6sra es a sz6leskiini t6rsadalmi tevdkenysegre. Sziikseges az. hogy a sportmozgalom vezet6i folytassanak felvildgosita! nrunk6t a szocialista elvek megval6sitasa erdek6ben. Harcoljanak az Ugynevezett,,politikamentes sport" jelszavat hirdet6 ellens6gesn6zetek ellen. lVlunk6jukban tov6bbra is legf6bb t6nyez6nek tekintsek a tiimegek testneL'eLAsAnek6s sportj4.nok redlis alopokra ual6 helAez4sat. Az 6ltal6nos nevelesi elvekb6l kiindulva fejlessz6k toviibb a testnevelesi 6s sportmozgalom erkijlcsi szfnvonalSt. Tartsanak kapcsolatot a tdmegszervezetekkel, a sportol6k csalddjaival. Kiizijs er6ve1 neveljek az ifjrls.igot. A vezet6s szinvonal6nak emeleseben b6tran tamaszkodjanak a KISZ-szer' vezetekre 6s a szakszervezelekre. Fontos elvi meg6llapites volt az is, hogy a Lommunistd.knak a testneuelasi- As sportmozgqlombon TtAgzettmunkd,juktLt tekint$Ak minden iizemnAl pdrtnlunkdnak. Ezek az ir6nyelvek, feladatok alapj6t kepezik a szocialista sport toviibbfejleszt6sdnek, az eredm6nyesebb sportmunk6nak. A di6sgy6ri sportvezet6k is azon f6radoznak. hogy a pdrt 6ltal kitiiz6tt feladatokat mih6! eredm6n)'esebbenmegoldjdk. A DVTK jeleft6sAge Napjainkban a DVTK irrinyitja a di6sgy6ri gy6rak tiimeg-. valamint rr,in6s6gi sportj6t. A munkesvezetes k6vetkezt6ben a DVTK eddigi tiirt6nete sordn soha nem litott fejl6d6snek indult. Az egyesiiletnek 19 szakosztdlya van, igy o DVTK az orszdg Legizmosabb sporteglresiiletei kajz1 turtozik. Minds6gi sporl l,ekintet,'ben a tenasz-, tt kajak- 6s a siszakosztdlA tagjoi orszd1l


gos DiszoftUlatbatuaz elDonalba tartoznak: a csapattal szetepl6 szakosztoLuok kijziil a sakk-, a tobdarig6-, a k'zilabda-' a rijplabda-, 6s a kosdrlabdas:tLkoszLiLlgJ'rti es n6i csapata, a teniszszakosztdlA JArJi 6s n5i c$apata, (L birkoz6c$apat a Nemzeti Bainoksdg elsb o$ztdladban szerepel. A DVTK aersengzbi a m'agAar spoft elPonqldban kizd'enek s nern egv sportoLoja nuert mdgaar bainoksAgot DagA iilt'tte magdra a Magadr Nepk6zt6.rsasdg cimeres mez't, mint pl. Viczek J6zseJ, Guttmann J6zsef, Feies ll. Ferenc, Kraicsik Jdnos, Budqi Iarios, zortubor Gaula, Paluch Istodn birk,tzok. KolI6 llone, Katt6 Mdria, Kamards IstDdnnA, Letek L6szl6 kostlrlabddzok. HorDath ViLmos, Noodk (Nd.d.asdi)PdL, Solq1]i.osiEgon, Baranyai JdPrakk Geza etle ik, 1tos, Fazekas Mikl6s, Nagy Zsuzsa, Berzi Kdrol!, r)r. SziL11 J6zseJ sskkozo, Solalnosi Ernij, Koud.cs lstxdn, Szigeti Oszkdr, PdL LtLszIo,T6th Ldszl(t, Iu'7n J6zseJ, Tdt6k Sdndot, PatLIasTibor' Werner Gaula, Csdtai J6zsel, Dud6.s Zoltdn labdarug6k, Kiss J6zseJ hajakoz6, aki a melb.)urnei oLimpiai jd.t'kokon a harmo,d'ik heIAeTLD'gzett, Dalalnint Halnros L4szL6,Mdrton Kdroly, Hoaanyecz Andrds kajakozitk, Brosszmqnn Zs6Jia, Iiocsis Erzs'bet, Monori Judit, Biszterczk! Sari, N uitrai lmte teniszez'k' Sulcz lLc1.ik6,Somogai Eszter, Nagg J6zseJ, Czirnte Sdnd'or ri,plabd'd'26k, Susztig Ferenc, Luk6.cs Lciszl6, Fekete Jdnos, Tamds J6zsef, Spis4k Jdnos' Stra,mszka lstDan, Koszttk Ldszt6, siziik, Dcmeter Ldszlo, Orbdn Ldszl6 keftkpdrosok, OLdh GAijrgA, Simon Sdr,dor, Mik6 Tibot, EdALat Jdnos, Munkdcsi PdL,Kiss PdL, GAurkota JozseJ dkdLaiu6k, Kass@iAnlal, KaIl6 Jdnos, AL' bert Kdrollj, Ferge LiLszL66s Dorogi' Ferenc tornd,szok Az egyesiilet tdmeg- 6s tdrsadalmi kapcsolata igen jo -\ 19 szakosztdlynak 1200-1300 versenyz6je van, a ti;rzstagok sz6ma a felszabadul6s 6ta 3500-4500 kitziitt mozog. Anyagi megalapozottsag6ra jellemz6 a 2,5 mi i6s liijltsegvetdse. A fasiszta uralom al6li felszabadul6s hatalmas lehercjsegel teremtett a l;)megeknek a sportba val6 bekapcsol6ddsifa. A szakosztall'ok elere szakavatott vezet6k, f6- 6s melldkhivatiisu edz6k keriiltek. akiknek munkaia nyom6n nagyszerii eredm6nyek sziilettek. A tijmegspol't heloTata az ize' mekben is kiepiiLlt, ami biztositeka a di6sgy6ri spo|t61et tovAbbi fejlcid6s6nek' A felszabadul6s 6ta a knuitldi kapcsolatok jelent6sen meger6sddtek A Szovjetunio labdanigdi, sakkoz6i, torn6szai, stllyemelcii. bit'kozui mdr sze|epeltek Di6sgy6riitt. Rajtuk kiviil az europai n6pi demokrafikus Allamok spoltol6i is megfordultak Di6sgy6rben, s6t a tivoli Kina labdarug6i 6s kosalasal is felvettek a versenyt a DVTK versenyz6ivel. Jal't m6r: a Vasgy6fban S::abad Atgdria labdanlgo csapata. Jugoszl6via is a trancia FSGT v6logatott kosdrlabda csapata.tovebbe az olasz birk6zo vilogatott A DVTK kiilcjnbijz6 szakosztelyai 6s versenyzoi is eljutottak ezekbe az olszagokba s ott k6pviselt6k a magyar es ezen beliil Diosgy6r sportj6nek szlnell

Az a munkAsegyesiilet, amely ijtven ev el6tt nehdny lelkes, fiatal firi lirradoz6sa reven megalakult, a di6sgy6rvasgyeri munk6sok sportszeretete e,s tdmogatesa eltal hazenk 6lenj6r6 egyesiiletei kiize emelkedett fe1 6s a nragyar sportdlet fejleszt6s6ben fontos feladatot ldtott el. Az 6tven 6v alatl 42


el6rt eredmenyek sok-sok 6riimitt okoztak a sportol6knak, a vezet6knek, de a vasgyeri munkasoknak 6s hozzhtartoz6iknak is, egyben megbecsUlest szereztek v6rosunknak. Szocialista t6rsadalmunk lehet6v6 teszi 6s elv4rja az egyesiilet sportol6it6l 6s vezet6it61, hogy az eljdvend6 felâ&#x201A;Źvszrizadban ugyanilyen eredm6nyeket 6s sikereket 6rjenek el. H6la az alapit6knak 6s kciszdnet mindazoknak, akik az egyesUlet naggyrit6teldbcn tev6kenykedtek.

43


i l . ttE s z

r szAKoszT{lron riinrIr uru


ASZTALITENISZ Az asztalitenisz sport Di6sgy6rvasgydrban a 30-as evek elej6n honosodott meg. 1931-ben m5r m6rk6z6seket j6tszottak a miskolciak ellen. Az 19il8-as egyesi.il6s ut'n Sonfai Alad.6,r.szewezij munkSja nyomSn 1939-ben a szakoszt6ly munk6ja eredm6nyesebb6 v6lt. Miskolcon ekkor ismert6k meg a Forkos csq,LtidneDet 6s Somfai a DlMAVAG-hoz igazolta le Farkas Gizit 6s J6zsetet, akik szlimtalan j6 eredm6nyt 6rtek el az egyestilet szineiben. M6g ugyanebben az 6vben Budapcsten feltiint egy ifjis6gi j.it6kos. Sidd Ferenc, aki mint csepeli lakatostanul6 kezdte csillogtatni kiv6teles tuddLs6t.Somfai sporttars j6 szervez6 munkdja' kcivetkezt6ben 1940-ben 6 is Didsgy6rbe keriilt, s ekkor megindult a szervezett asztalitenisz 61et. A vasgyari munkSsfiatalokb6l is alakult egy 10-15 l6nyi csoport, akiket k6s6bb a DIMAVAG-hoZ leigazoltak. Kialakult az a csapat, o.rnelAik 1941-ben Csepelen megnAerte az orszdgos csapatbajnoksd,got. A csapat ta,Jjai Sid6 Ferenc, Fekete L6szl6, Farkas J6zsef 6s Dankouics J'zsel Doltak. F&rfuls Gizi, Farkas J6zsel, Sid6 Ferenc bekeriiltek a magAq.r o6logalott csa.patbq.,Fekete Ld,szl6 is tijbb alkalommq.I a 40-es,Auek elejen a nagAar i,fii.sdgi Ddloge.tott tagja uolt. UgAanez a csapat 1942-ben a KoLozsDd.rott lneg,rend.ezett mo,gAot bajttoksd.gona mdsod,ik helAen oAgzett. Akkoriban a csapatbajnoki versenyeket nem eg6sz 6vben folyamatosan, Ianem ny6ron egy alkalommal rendezt6k meg kijrm6r.k6z6s formrijriban. emi igen kimerit6 volt, mert 2 nap alatt 16-20 m6rk6z6st kellett j6tszani a versenyz6knek. A m6sodik vil6gh5borri idejen az orszdgos vid6ki bajnoksdgokat 6s az orsz6gos versenyeket Budapesten kiviil Szabadk5n, Debrecenben, 'I-osoncon 6s Kaposvafott rendezt6k rrireg_A csapatbajnoksdgokat tend,szerint, az egy'ni bqjnoksd,gokat tijbb alkqtommat is, sdt Dolt i,gy, hogy az ijsszes sztlnokat negnAertek. Fekete Ld.szl6 Debrecenben As Kaposod.rott egAeni,ben orszd,gos t:id4ki b&jnoksdgot nAert, Dankovics J'zseffel egyiitt pedig a pdrost is megnAert'k, Ezekben az 6vekben Sid6 Ferenc, Farkas Gizi vegyespiros az orsz6gban minden vegyesperos m6rk6z6st megnyert. Egy6ni sziimokban Sid6, Farkas Jozsef, Farkas Gizi mindig sikeresen szerepeltek. Fekete Lesz16 6s Dankovics J6zsef ifjUs6gi j6t6kosok szint6n sok egy6ni 6s p6ros versenyt nyertek rneg. Felszerelessel gyeng6n voltak elliitya, tegtijbbsziir a jrit6kosok maguk r,6s6roltdk meg egy-egy felszerelEsi t6rgyukat. Ez kiiliindsen az utdnp6fl6sra vonatkozott, akik sz6m6ra mdr felszerel6s sem iutott.


Edzesi lehet6segiik kezdetben a stadionban a lelato alatti szertdrhelyseg volt. ahol csak egy asztal ellt rendelkez6siikre, s ez6rt igen ritkiin jutottak jitekhoz a sportol6k. K6sribb edzesek celj6ra hetenkent k6tszer a tornatermet kaptdk meg. A versenyekle sokszor csak az els6 csapatok versenyzciit vitt6k el, mert nem lutotta ttikiiltsegre, 6s e1l5t6sra. Az edz6sek edz<i 6s minden rendszer' niJktii folytak le. 1943-bana szakoszt6ly orszagosversenyt lendezett 280 versenyz6 reszvetelevel. F6rfi egy6niben: 1. Schmidl, 2. Harangoz6. 3. Sid6 DIMAVAG. N6i egyeniben: 1, Farkas Gizi DIMAVAG. Vegyespdros:l. Sid6 Farkas Gizi DINIAVAG. 1944-benBudapesten Farkas J6zsef es Gizi megnyertek a Geist Kup6t. .\ Geisl. Kupiit vid6ki csapatok szSmdra irt6k ki. amelyet a DIMAVAG versenvzcji ldbtr alkalommal megnyertek. 1945-bennehezen indult meg Ujra az asztaliteniszelet. RendszeressportolAsr6l csak 1946 6ta beszelhetiink. Ez alatt az id6 alatt a szakoszt6lyt 'r h;r'om nagy j6tekos: Sido 6s a Farkas testvelek elhagytdk. 1948-ra ismdt jo jdtekosanyaggal rendelkeztek. Ekkor az egyesriiet legjobb versenyz6i: SoLtAsz,Bir6, Farkas, Fekete, Koudcs, Czepper, Donkofics tls Nrimeth voltak EzekkeL a idt'ko$okkol 1948-49-ben megnaertik n; -\8. Il. osztdla'i bojnoksagot, As bekeriiLtek az NB. (-be. Meg ke1l emlekeznunk Somfai Alad6r faradhatatlan munk6j5161. amit a szakoszt6ly et'edmenl'ess6geerdekeben vdgzett, mellette mint intcz6, gazdasdgvezet6es jatekos Dankovics J6zsef miikiidcitt. 1949-50-ben az NB l-ben a kii)etkezo iaftkosok -.:erepeltekrBir6 Sdndor, Koad,csCsibi, Soltdsz Pdl, Czepper GAzo, Fekete Lri-':irj. Forkos Lriszld, Laki LdszL6, Dankoaics J6zsel 6s N6meth Kdrolll. Ezekben az evekben, 1947-t6l a vasgyiri lednliskola lornatermeben ed26 ir6nyit6sdval 6 asztalon edzett a szakosztrily.Edzcik toliak: Bit'o Sdndot. Kovdcs Istv6n, Fekete L6szl6 6s Somfai Alad6r. 1950-benmegsziint a videki csapatokr6szv6teleaz \B I-ben 6s a csapat a leriilel,i bajnoksiigban jatszott. 1951-bensok j5tekos es lezetd abbahagyta a sportolest. illetve a vezetdst; tdbben m6sutt vallaltak edzcji 6116si.Ekkor ennel a szakosztdlyn5l is v6grehajtott5k a vallalali -rportkdl'ijkre t6rt6n6 szdtosztast. amikor mind a iiit6kosokat, mind a felszerelest v6llalati sportkdrdkre osztott6k sz6t, ami eleve kiz6rta az eledm6n: es n.runka1ehet6s6g6t. 1953-bar, Zm)ark6 J6zseJ vette dt a szakosztAl)' lezetes6t. Ebben az 6vben csak a v6rosi bajnoksAgot rendeztek meg. A DVTK kdt ferfi csapattal szerepelt a verosi I. 6s II. osztdlyban. 1951-benmegrendezt6k ha|om megye: Borsod, Heves, N6grad megyek rdszile a teriileti bajnoksagot. amelyen egy ferfi csdpattal vettek reszt. A verosi bajnokstigban egy ferfi. egy n6i 6s egy ifjfsagi csapat vett r6szt. A szakosztdly edz6je Laki Leszlo. Nevesebb versenyz6ik: Mesticzky Bela, Toth Jozsef, Porg5nszky Tibor'. Bagi Mikl6s, Letrich Gyiirgy, Marosi Attila. Ricz Imre, Elek Bela, Kassa P6ter. Matolcsy Lajos, T6th K6lm6n es Jezsek Kdroly; n6i versenyzok: Lang Eva. Cserlaky Katalin, R6cz Ilona 6s T6th Iren. 1945 v6g6n Laki Lisrzlo. mint a csapat edztije 6s j6t6kosa megvalt a szakosztdlyt6l. .t8


A teri.ileti bajnoksrig 1955-ben megszr.int es a f6rfi csapat csak a megyei bajnoksdgban szerepelt. Az anyagi neh6zs6gekkel kiizd6 szakosztiily kiemelked6 eredmenyeket nem tudott felmutatni. Tehetsegesebb versenyz6k vol_ tak: Marosi Attila, Porgrinszky Tibor, Mesticzky B6la. 1956-ban az NB III. megalakulesdval egy f6rfi csapat itt szerepelt. Az ellenforradalom ut6n a vasgy6ri iskol6t mint edz6 helyis6get el kel_ lett hagyni, mivel nem iillt annyi p6nz rendelkez6sre, hogy a tornateremb6rt fizetni tudtiik volna. Fel6vet a firiiskola sztik 6s rossz padl6zafri tornater_ meben kelletr elttilteniiik. 1957-ben Ujra megindult a sportelet. A decentr-alizAlt spcrtkiirdk egye_ siiltek, igy ijra egy sportegyesiilet, a DVTK lett a gyerak sportegyesi.ilete. Az asztalitenisz szakoszt6ly 6let6ben lij korszak kezd6dott. A szakosztdlv vezet6je, Abuczky Jd.nos lelt, aki i951-161 a DVTK tagja es jatekosa voli. Neh6z helyzetben vette 6t a szakosztely vezet6s6t, hiszen az ellenforradalom mind pdnziigyileg, mind pedig a j6t6kos 6llominyban k6r.okat okozott. Legf6bb tiirekv6siik az volt, hogy megfelel6 tornatermet bereljenek. hiszen a megl6v6 sportolSsra alkalmatlan volt. Tdrekv6srik sikerrel j6r.t. mert a leanyiskolaban sportolasra alkalmas termet taldltak, ahol a mar naprg rarr_ jiik edzdseiket. A jrit6kosiillom6ny kieg6szit6se c6lj6b6l tagtoboroz6 versenyt tartottak 6s a jobb j6t6kosokat kivrilogatt6k. Tagl6tsz6muk ekkor 30_35 f6 volt. 1957 tavaszin az NB III-ban a harmadik helyez6st 6rt6k el. 1957. szeptember 3-6n a miskolci Pet6fi SE asztalitenisz szakosztelydval egyesiiltek 6s igy az 195?-58-as 6vben az NB II-be indultak. Ercjsiteni azonban nem tudtak, mert a Pet6fi j6t6kosai a MMTE-be l6ptek et. De a csapat igy is jol szerepelt az NB Il-ben, ahol a tavaszi fordul6ban a m6sodik he_ lyez6st 6rt6k el, majd a bajnoksdg befejez6sekor az dtddik heiyen v6geztek. Az OTSB haterozata alapj:in az NB II-es csapatok 16tsz6m6t csijkkentett6k. igy ebb6l a csoportb6l csak az e1s6n6gy csapat jutoit be, a DVTK mint iitiidik kiesett. A szakoszt6ly versenyz6i azonban nem keseredtek el. hanem mdg nagyobb lendiilettel kezdt6k meg az 1958-b9-es bajnoksegot. Tagl6i. sz6muk 40 f6re emelkedett, de nem volt edz6jiik. Felkerest6k Dankovics J6_ zsefet, aki 1942-t6l 1951-ig a DVTK j6t6kosa volt, hogy vrillalja el a t6rsa_ dalmi edz6i teend6ket. Dankovics elv6llalta, az6ta az edz6i k6pesitâ&#x201A;Źst is megszerezte. A vezet6sdggel azon f6radozik, hogy min6l iobb eledm6nyeket erjenek el. 1958-59-ben a szakoszt6ly a v6rosi 6s megyei csapatbajnoks6gokban a _ kiivetkez6k6ppen szerepelt: a megyei f6rficsapatbajnoksegban a m6sodik, a megyei n6i csapatbajnoksrigban az els6, a megyei f6rIi ifj. csapatbajnoksrig_ ban a harmadik, a v6rosi f6rfi csapatbajnoks6gban a miiiodik helvez6st 6r_ t6k el. _ Az 1959-60. 6vi bajnoksiig 6szi fordul6jiiban a kiivetkez6 eredm6nyeket 6rt6k el: a megyei f6r{i csapatbajnoks:ig els6, a megyei n6i csapatbaj_ loks5g e1s6, a megyei ifj. csapatbajnoks6g harmadik. a vrirosi f6rfi csapaibajnoks6g miisodik, negyedik 6s hatodik helyez6s6t. Miskolc teri.ilet6n a szakosztdly 51 versenyen vett r6szt, idegenben 12 alkalommal szerepelt. Kiemelked6 eredm6nyt 6rt el a n6i csapat az 1958-59-es megyei bajnoksdgban, amikor az els6 helyez6st 6rt6k el; ennek alapjdn az M. If-Ue iu-


t6s6rt oszt6lyoz6 m6r'k6z6seken a kiivetkez6 iisszeellitiisban vettek r6szt: Tdbori Magda, Jekkel Edith, Gr6sz Mdria, Spisdk llotw Az oszt6lyoz6 m6r' k6z6seken azonban a lutinosabb Szegedi Textil csapata eredm6nyesebben szerepelt. A f6r'fi csapat jet6kosai jelenleg: Mislei J6zsef, Palotas J6zsef, PorganszkS Tibor'. Kiss Istv6n. Zeke S6ndor 6s Karszky Istv6n ATLETIKA .\tletikaval 1912-t6I kezdtek Di6sgy6rben foglalkozni' Kezdetben 8-i0' f6leg kcizepiskol6ba j5r6, de a labdartg5snak is h6do16 fiatal 6rdeki6dtitt e ir6nt. i DVTK atl6t6inak edzes't Loukota Er?x6 irenyitotta' A "r"p'.po.teg oiosql:<;ri U:js6g 1913. aug. 30-i sziLmaazt irja, hogy a vasgyAri sporttelepen .,tretriazd atl6td.kat" 15t a villamoson utaz6 ember' A DAC megalakul6sa utiin az atl6tika fej16d6se 6l6nkebb6 vAlt' Lz eg1'esl.iletek: DAC, DVTK vezet6s6ge a sportpiily6t atl6tiz6l6sra is alkaIm-assatette, mert csak igy v6lt lehet6v6 az' hogy a DAC kezdem6nyez6s6re a Magyar Athl6tikai Szdvets6g 1913 augusztus 31-6n Nlagyarorszegon az ets' inaXi propagallde uersenAt e k6t egyesiilet rendez6s6ben lebonyolithassa- A versenynipra a MASZ az eg6sz orsz|g tertilet6n atl6tikai tilalmat rendeit el az I. osztdlyri versenyekre, igy az otsz5,gvalamennyl sz6mottev6 versenyz6je, 104 at16ta beneyezett a di6sgy6ri versenyre' A versenyt egy hirtelen jcitt z5pores6 megzavarta, ami miatt f61 6r5ig sziineteltetni kellett, ds bar a verseny v6g6ig esett az es6. a kiizitns6g v6gign6zte azt' Az el{zott piilyan a sok j6 eredm6ny kiiziitt k6t lij orsz6gos cslics sziiletett, t6volugrAsban Kov6"s Gydrgy BEAC ?01 cm-re, 300 m-es sikfut6sban pedig Mezei Frigyes BEAC 36.4 mp-re javitotta meg az orszdgoscsucsol' Ez a verseny mutatta meg az ltat a k6pess6gek kifejleszt6s6hez s ez keltette fe1 a fiatalok er6teljesebb 6rdekl6des6t az au6tika ir6nt, aminek kiivetkezm6nye az lett, hogy az ifjtisSg minden szabad idejdt a sportpiilySn tiiltiitte. ,,EgXrr,sziik futott, ugrott, gAalogolt, mdsik tdsze inkdbb az &gAneoezett neh,z qtl,tikdra qdta nag6t, stLlgt, gerel,t, d'iszkoszt dobott' HogA ennek eredmEnge nenl DoIt, az kiz6r6lag annqk tulajdonithat6, mert a szezon vdge kiizel aolt s a kijrnAbken {ri DersenAalkalom nern ad6dott'" (Di6sgy6ri Ujs6g, 1914.janu6r 3.) -" 1914-b;n m5r j6 eredmenyeket 6rtek el 6s a m6s verosokban rendezett versenyekre is elmentek. igy 1914. jinius 14-6n a DAC atlet5i kdziil Kachnits Guszt6v. Miiller Ern6 6s LucsSnszky G6za a Deblecenben megrendezett versenyen vettek r6szt, ahol Kachnits, aki a tegkiv6l6bb labdan'ig6k ktiz6 tartozott. 100 m-en, Mflller 1500 m-en, Lucsanszky pedig sutyldk6sben 6rt el helyez6st. A propagandaverseny hatSsa abban mutatkozolt meg, hogy a DAC, DVTK 6s tijbb miskolci egyesiilet felvette programj6ba az atl6tik6t' Eme egyesiiletek atl6t6inak e1s6 helyi versenye 1914. jrilius 19-6n a vasgyari spo|ttelepen volt. Minden szamban nagy mez6ny Sllt rajthoz, arrri a vid6ki ailagot feiiilmUl6 eredm6nyek e16r6s6t tette lehet6v6. A di6sgy6ri egyesiiletek; kivril k6pviselte magrit a Miskolci Vasutas SC. a Miskolci Munk5s TE' Kellemetlen feitiin6st kettett, hogy a Miskolci Atl6ta Kdr, melynek tiibb j6k6pess6gir atl6tdja volt, egyetlen sportol6iSt sem inditotta. 50


A versenyz6kr6l szolva. dics6rettel kell megeml6kezniink Kachnitsr6l, a DAC fiatal atl6t6jdr61. aki kiildnijsen a fut6sz6mokban trlnt ki. A 100 m_es sikfutast 13 mp-cel nyerte meg Ligeti MVSC 6s Ruszny6k DAC el6tt; a 400 m-t trening n6lkiil 57 mp alatt futotta meg L6z5r DAC 6s Kiss DVTK el6tt. ami f6v6rosi viszonylatban is j6 eredm6ny volt. Sz6p eredm6nyt 6rt el Riicker K6roly DAC, aki 160 cm-t ugrott 6s 165-iis magass6got csak hajsz6l_ lal verte. A rrldugriist 250 cm-el Jriszai DAC nyerte a 245 cm_t ugr6 Gadl DAC el6tt. A tiivolugrast a rendez6 eg]'eslilet aU6tdi n)'ert6k, 1. Rusznydk volt 560 cm-rel Rricker 6s Nagy Elem6r el6tt. Az 1500 m-es sikfut6st Chvojka, a DVTK szorgalmas fut6ja 4:55-tel nyerte klubtdrsa, Kiss e16tt. A 110 m-es g6tfut6st Nagy Elem6r DAC nyerte 20,3 mp-cel Dern6i (Klekner) Liisz_ 16 DVTK 6s Lengyel DVTK elcitt. A 4x100 m-es vrilt6futrist a DAC a) csa_ pata (Rusznyrik, Garil, Nagy Kachnits) 52 mp_es, igen j6 id6vel nyerte. Az 5000 m-es gyaloglist a rendez6 egyesiilet legszorgalmasibb a116t6ja,Miillner nyerte Cserm6k DAC 6s per.cs MVSC el6tt. A srilykik6st Kalas MVSC 1018 cm-rel nyerte Paksi 978 6s Lucs6nszky DAC 913 el6tt. A diszkoszvet6st ugyancsak Kalas MVSC 3241 cm-rel nyerte a hosszri pihen6 ut6n rajtol6 St6prin DAC 3103 6s B6tint (Berger) DAC 2982 eldt|. Di6sgy6r 6s Miskolc atl6t6i ezekkel az eredm6nyekkel kapcsolodtak be haziink all6tikai 6let6be. Az eredm6nyek j6k voltak unf,oz ttpe"t. how alig k6t h6napja 6s edz6 irenyit6sa n6lkiil doGoztak. A kitdrt e1s6 vilighaboru evekre megakasztotta a fejlddest 6s . a legte hets6gesebb vasgy6ri fiikat: Kachnits cusztdvot, Riicker i6rolyt, Wag_r,nte_ n6rt, CserrnAk Rezs6t iildozatul ktivetelte. A vilSgh6borr.i alatt 1916. szeptember 10_6n kezdddittt az e1s6 mozgol6_ dds, amikor a DVTK irt ki h6ziversenyt. Az sil6t6k kev6s edzesset 6lltak ki a versenyre, amelyen 100 m-en Baksi 12.2 mp_t futott Schwarcz 6s Luk6cs e-l6tt. 200 m-en Baksi 26 mp-cel gy6zbtt Schv,arcz 6s Ankner ellen, 400 m-en Kiss 59,2 mp-t 6rt el Kolocheus el6tt. 1b00 m-en Lukdcs b:54 mp_ce1gy6z6tt Sch6n 6s Martinek el5tt. SUlylitk6sben l. Ankst 882 cm, 2. Bucsi B?2 cm, 3. S6nyi 8?0 cm. A diszkoszvet6st Dern6i (Klekner) 2g64 cm_rel nyerte meg Lukdcs 2510 6s Pejk6 2500 cm-es errcdm6ny6vel szemben. Magasban ugy-an_ csak Dern6i gy6ziitt 140 cm-rel Baksi 137 6s Schwarcz 130 cm ellen. Trivolugresban 1. Baksi 504 cm.2. Klekner 49? cm,3. Bucsi 4B5 cm. Ugyanekkor az atl6tikai verseny ut6n labdanig6 m6rk6zesl is rendeztek. Sol,-rnosi (Schulek) Istvdn, a DV'IK kapusa iabdanig6 felszerel6sben egyetlen _ugrassal 5 m-t ugrott t6volba, amire a kr6nikds megjegyezte, hog), ,Schulek jobbon tentu{, ha a lootbaU mellett az atl'tizdldii is kuttio|Lii, nxert j6 atl6ta, odlna, bel5Le." Ha Schutek nem is t6rt .it az atldtikiira, ann6l jobb eredmdnyekkel krirp6tolta az atl6tikai 6letet fia, Solymosi Egon, aki magyar bajnok, sokszoros viilogatott 6s olimpikon volt a rdtid tiivokon. Ezut6n a verseny ut6n er6teljesebb fejl6d6s indul meg a Vasgy6rban. .aminek eredm6nyei a DVTK 191?. jrilius 22_i sportiinnep6ly6vel kapcsolato_ san megrendezett atl6tikai versenyen mutatkoztak meg. A verseny az 1913_as orsz5gos versenyhez hasonl6 volt. R6szt vettek rajta a f6v6rosi sportegyesii_ letek legkivril6bb versenyz6i. Igen sz6p 6s v6ltozatos kiizdelmeket vil.tak egy-egy vercenysz6mban a gy6zelem6rt. A versenyt 2000 f6nyi kdziinseg n6zte v6gig.


A DVTK .rtl6tei ket gydzelmet arattak. a vid6kiek r6sz6re kiirt 100 m-'u Baksi 12.8 mp-<el nyerte Schwarcz el6tt; ideje jobb volt. mint a nagyqk versent'et nIer6 }Iagvard (MTK), aki csak 13 mp-et futott. Az ifj.800 m-es verserl\'t Br-e|ar' n:'er1e meg 2:45-tel. Gromusz Kdroly a 400 m-es ifj. el6nyversen:'ben 2. lett. -\ haboru. esemenyek es a politikai helyzet ett6l kezdve olyan neh6zsegeket okoz. hogt' az atl6tikai 6let legfeliebb edz6si alkal-rnakra szoritko. zott. Csak a Tandcskijztarsasag idejen, jtnius 25-6n rendeztek Miskolcon vel.sen)t. smelyen a vasgy6riak is r6szt vettek. Az eredm6nyek m6rs6keltek voltak. nrert az all6tek java katonai szolgiilatot teljesitett a Vdrds Hadser.egben.

-{ folladalmi 6vek uten 1920 nyardn kezdtek ism6t versenyeket rendezni a helyi egyesr.iletek.Az atl6tik6val a DAC 6s az MVSC kiildn6sen sokat tdr6dijtt, de mellettiik m6g a DVTK, MMTE, majd az ijra alakul6 MAK is foglalkozott. A DAC a MASZ megbiz6s6b6l augusztus 29-6n orszagos propagandaversenyt rendezett a vasgy6ri pdlydn. A verseny c6lja az volt, hogy az atl6tikat megkedveltessek a kiiziinseg kdr6ben. A MASZ 6s a budapesti sportegyesiiletek a propaganda 6rdek6ben mindent megtettek. A f6v6rost k6pvisel6 BEAC mellelt a Debreceni TE, a DEAC, a Nyiregyhezi TVE, a Szolnoki VSC, a Kisv6rdai AC is elkiildte legjobb versenyz6it. A legnagyobb sikert lladhazy Dezs6. magyar rridugr6 bajnok 6rte el, aki gy6zdtt a h6rom ugr6sz6mban, 100 m-en, 400 m-en, a gerelyvet6sben helyez6si 6rt el es meg s k6t velt6fut.isban is szerepelt. A helybeliek m6rs6kelten szerepeltek. A Magyar Athl6tikai Szitvets6g ezt az aikalmat hasznelta fel arra, hogy a helyi 6s miskolci, valamint a sitoraljaijhelyi, a sarospataki, az egri, a gyiingydsi 6s a hatvani sportegyestiletek k6pvisel6inek meghiv5s6val a vasgyeri kaszin6ban a MASZ Eszaki keri.ilet6t megalakitsa. A MASZ kdpviseleteben jelenlev6 dr. Vadas Gyula lelkes besz6dben hi\'ta fel az eg-y-esiiletekk6pvisel6inek figyelm6t az atl6tik.inak az dszaki keri.iletben val6 meghonositesara, mert id6ig, sajnos, egy-k6t egyesiilet kiv6televel alig mrivelt6k azt. A vasgyariak kiiziil a k6vetkez6ket vrilasztottiil< be a keriilet vezet6s6gi tagjal kdz6: elnijk Ld.ng Mikso DAC, e16ad.6Gqd,L jVliklrjs DAC, ellen6r KrornposzkA Emil DVTK, int6z6 bizotts6gi tag L?rcsdnszkg Gdza DAC, Husz Jenti, Bdli.nt Le6 DAC. Lehrner Sdndor D\,ITK, pottag Koudcs J6zseJ DAC 6s Jdszai J6zsef DAC. Az atletik6ban ekkor v51t el Miskolc, mint ijnallo kenilet, Debrecent6l, amelynek atl6t6ival 1920-ban a keriileti bajnoksSgon meg egyiitt vettek r6szt. A keriilet els6 mezei fut6verseny6t a DAC rendezte meg 1921. mercius 20-dn a vasgy5ri mrimalom kiirnydken. Egy6niben Ndlln$dA DAC 2. helyezast 6rte el. az 6tds csapatversenyt az MVSC 22 ponttal nyerte a DAC el6tt. Az atl6tik6nak ez a szama sikert aratott 6s k6t h6t mflva az MVSC irt ki hasonl6 ve|senyt. de m6r az ifjUsdgiak r6sz6re is. N6dasdy DAC revAnsot vett mirltkori legy6z6j6n, Kor6din;3. Mur6nyi DAC lett. Az atl6tika nepszenisit6se c6ij6b6l tiibbszitr rendeztek fut6versenyeket a labdanig6 merk<iz6sek szrinei6ben. Az eredmenyek javit6sa c6ljrib6t 1921. mejus l-â&#x201A;Źn megrendezt6k a DAC


h6zi verseny6t, amely reAnk n6zve az6rt 6rdekes, mert egyr6szt ennek ered_ m6nyeit ismerjiik 6s cisszehasonlit6st tudunk tenni abb6l a szemoontb6lhogy az els6 \,ildgh6bor:U ut:in honnan indult el a helyi atl6tika tejtOdese, masr6szt meg ismerjiik ennek az id6nek di6sgy6ri a 6triit. 100 m: Ba6n II. a vii_ logatott jobbsz6ls6 12,3 mp, Tinschnridt. Beszeda.Magasugr6s: Csutak 15J, Schulek Bar-na. Hennel Ferenc. 400 m: -F-aulh6ber1:02 p. Visnyovszkv K6l_ m6n. Diszkoszvet6s:Szil6gyi. a v6logatott lebdanig6 kapus 32,20 m, Rusz_ ny6k, Urbancsik. V6lt,jfut6s 100-200-400-800 : DAC a) 4:1?,4, DAC b). 3. MVSC. Ebben a szrimban az MVSC is indult, de fut6ia a 400_onfelbu_ kctt Trivolugr6s:Vanger 525, Schulek.Tinschmidt. Gerelyvetes:Csutak 403b. Tur6sik, a labdamgo 3490, Rusznyrik 3202. 1500 m: N6dasdy, Duk6t, petyk6. Az atl6tiz6l5s helyi viszonylatban meginduit. A kerlilet miijus b_i rljonc_ versenyere az MVSC mdr 17, a DAC 1b, a MKASE 12 rijoncot nevezert. Az els6 keniletr rljoncversenyen 44-en indultak, bdr a DVTK, MAK. MMTE 6s a TIC nem inditotta rijoncait. A di6sgy6riek kiiziil gy6zelmet arat_ tak: Tinschmidt 100 m-en. Hennel magasugr6sban,Nlu):dnyi 1500 m_en 6s 3000-en, Vrsnyovszky 400 m-en 6s sok sz6mban helyez6st eftek el. ,4 di6s_ gA6riek JailenAea pontuersenA ntegn?.Jer|s|bend,omborodott hi. Az eledm6nyek m6r annyira javultak, hogy a DAC atl6tikai szakoszt6_ lya m6jus 14-6n Budapestre utazott, hogy a Post6s SE p6lyaavat6 atl6tikai verseny6n reszt vegyenek. A DAC tiibb versen)'t rendezett m6g az 6v folyem5n 6s adet6i a kerii_ leti vezet6szerepet m6r ekkor biztosilottak Vasgy6r r6sz6re. A DVTK atletai kiizi.il Klemenik 6ft el gy6zelmeket 800-1500 m-en, de 1924 t6jdn megsziint a DVTK atletikai szakosztalya. Hatalmas munk6t fejtettek ki az atl6tikai 6let megteremt6i. amig 192j, junius 17-6n megrendezhettek a vasgyari palydn a h6borri uteni elsij keri.,,_ leti bajnoki Derselrljt. Az fszaki keriiletben miir 190? cta megrendezt6k a bajnoki versenyeket, amelyeket 1914-t6l 1920-ig a h5bonis viszonyok miatt nem irtak ki. Az 1920-as bajnoks.igon a di6sgy5ri 6s miskolci afl6tAk a debreceniekkel egy keriiletbe tartoztak. azonban m6g nem voltak llgy felk6szLilve, hogy a bajnoksdgokon reszt vehettek volna. Tenl', hogy az ets6 vil6gh6boru el<itt kiiliinijsen az eperjesi, majd kassai all6t6k olyan eredm6nyeket 6rtek el, amelyeket az itteniek csak 6vek mrilva tudtak megkdzeliteni. A bajnoks6g az atl6tikai 6let fejl6d6s6nek fjabb tanrijelet adta. A di6s_ gy6riek ism6t az elre tiirtek. amennyiben 5 bajnoksdgot nyertek, ebb6l ket_ t6t kenileti csrlccsal. Meglepetes volt BaAn II- veres6ge. 100 m-en mellsz6les, s6ggel kapott ki az MVSC Pappj6t6l, aki 12,4 mp-t futott. 3. Tinschmidt DAC. MagasugrSsban a balassagyarrnati Koltav gy6zijtt 159 cm-rel Schulek DAC 6s Papp MVSC el6tt. 800 m-en a DAC fut6i gy6ztek: I. Csehil 2:17,4p. Iv{ur6nyi 6s lVlarenics el6tt. Srilylcik6sben az egri Molnrir 10Bl cm-rel gy6zijtt Csutak DAC 6s Hermann DAC el6tt. 1500 m: 1. Mur6nyi DAC 5:42 p, 2. Regenhalt DAC.200 m: 1. Papp IVIVSC 25 mp. 2. Ba:in II. DAC,3. Tinschmidt DAC. Drszkoszvet6s: 1. Moin6r Egri MOVE 3821 cm, orszdgos viszonylattlan is kivdl6 eredm6ny, 2. Csulak DAC. T:ivolugnis: 1. Papp MVSC b92 cm. 2 . P 1: iv ens z k yM VS C ,3 . H e n n e l D AC .5 0 0 0 m:1. N 6dasdy D A C 18:48.2p, 2. Lengyel MVSC, 3. Ol6h MVSC. 400 m: Visnyovr-zkyDAC 57.8mp. 2. \{ichl


MVSC. GereJyvetes:1. Csutak DAC 3696 cm. 2. Molndr Egr.i MOVE,3. Zmr;r MVSC. Majd a MKASII jriliusi verseny6n javitott Ba6n II., aki 100 m-en 12 mp-cel lij cs'ilcsot futott. Visn]'ovszky pedig a 300 m-es futasban 40,4 mp-ce.i 6rt el \ij csicsot. A DAC augusztus ?-i orsz6gos verseny6n sok f6v6rosi es vid6ki au6ta ibdult. Egyik lagvog6 eredmenyt Badn II. 6r'te el, aki 100 m-en az el6futamban 11.6mp-t futott, mig a diint6t Bak6 MAC 11,?mp-cel nyerte, Baiin 11,9cel 5. lett. Rajta kivr.il Hermann DAC ert el -qrilyliikesben1108cm-rel keriile.ti csicsot. VisnJ-ovszky 800 m-en 2:11,8 p-cel 3. helyez6st 6rt el. A diszkoszvetes el6nvvelsenyt Ba.in II. nyefte meg,200 m-en Tinschmidt DAC 25.2 np-cel 3. lett. 1500 m ekinyversenyen Mur6nyi szinten 3. Olimpiai staf6tdban a DAC csapata 3:57 p-cel 3. Teh6t a di6sgy6ri atlet6k m6r orsz6gos viszonvlatban is kezdtek mutogatni oroszl6nl<drmeiket. Az atlâ&#x201A;Źtika nagyme):vri elterjed6se azt eredm6nyezte. hogy 1922-ben mel' a ker'lileti csucsokat is nyilvdntartott6k. Ennek az iddnek fejletts6gi fokril a kcivetkez6 hitelesitett eredm6nyek f6mjelzik: F eLnijtteknil: 100 m. Papp Lajos MVSC 71,7 rnp.2a0 mr Papp Lajos 25 mp. 400 m: Csehil Istvan DAC 56.9 rfrp.800 nL: Visnyovszky K6Ln6n DAC 2fA p. 1500 m: Nddasdy Kilman DAC 4:44,8 p. Maganryrris; Koltay Ern6 BalassagyarmaliMSE 165 ct].t.Tduolugrd.s:Papp Lajos MVSC 618 cm. Rridrrgrds: Bak6 Oszkiir GYAK 295 ellj'. Silglbkis: Molnd| Beta Egri SE 1165 cm. Diszkos?r-erd.s. Moln6r Bela MESE 4045 cm. I! jistigiakndl: Magosugrd.s: Moln6r K6lm.in MVSC 1.16 cm. I'd.uolugrd.s: Peczeii P61 MVSC 52? crn. HeIAbiiL tduol.. Moln6r Kdlmrin MVSC 268 cm. H.irnTasngrd,s: Losonczy Lnszl6 MVSC 1168 cm. Sft-rrlokds:Szab6 Joachim NIMTE 932 c/'].. DiszkoszDetAs. Becht Sdndor MVSC 2713 cm. A keriileti csUcsok nyilvdntartasba v6tele fjabb lendiileret adott az at16iikai 6letnek. az atletAk 1169 jobb eredmdnyek eldresdre tdrekedtek. ami serkent6leg hatolt. A .,rekorder" cim elnyer6se sok fiatalt komolv munk6ra. ielkiismeretes edzesre k6sztetett. Ez meglAtszott azon is. hogl' ez 6vben a bajnoks6gok|a m6r 200 nevez6s futott be 6s 6 keriileti csLicsdcjlt meg. A 12 szdmb6l 4-et nyertek a DAC att6t6i Bc(in lI, CsehiL, Visnuorszky 6s NridosdSr reven. A pontvet:senyt a DAC nyerte. -A, vidrlki szerepl6seik is sikeresebbek lettek. Junius 9-en a Debreceni \rSC rerscn],'â&#x201A;Źir Heitnel 60? cm-rel 3. lett tdvolugrasban. Schulek 165 cm_rel :. magasugrdsban.A DAC az MTK miigiitt az olimpiai vdlt6ban a 2., mig a. vjdekiek i'6sz6ie kiirt 4x100 m-es v6lt6ban ugl'anc,"ak a 2. helvez6st 6r-te el 48.8 mp-cel. N'Iegkezd6dteka ker:Llietekkdzdl.ti vdtogatott viadalok is. Ekkor meg csak a g1'clzelmekk6pezt6k a pontverseny alapj6t. Az e1s6viadalt Kelet eller, rneg B 4 ardnvban elveszitett6k az Eszakiak. de a vasgy6ri Visnyovszky megnyer'le a 800 m-t. Viszonf Kiizep-Magyar.orszeg ellen Budapesten m6r g:s_re gJ.'iiztek I a sikerekbdl kiiutott Csehilnek, aki.100 m-en. es Visnyovszkynak. aki 800 m-en g,\'6zdtt. A diosgtdriek lendiilete 1923-banmdr. alebb hagf,/ott.mert csak Henr.rel 1udo1t megasugrasban bajnoksegot nyerni_ Ugyanez volt a heiyzet 1924-ben is. de mir j6val titbb hel"vezestsikeriilt el6r'nitjk, IrlinL az eld?,66vben. Kiilii-


nijsen az iljfsdgiak kezdtek sze_penfeljijnni. Nag]- Zolt.in gerell,vetesben baj_ noks6got nyefi, aki a uid,Ak legjobb DersenAz6je ci,m6ri oitsott oersenlJen magasugrdsban 155 cm-rel e Z, heLAezA$6rte eL 6s a pestvid6ki ke^ilet elLni ifj. vdlogatott versenyen magasugrdsban 6s gerelyvetesben gy6zelnet aratott. Kdk6nyesi (Kiss) Elem6r ugyanekkor 1b00 m-en 2.,6s Menner silvldk6sben szint6n 2. helyez6st 6rt el. A vasgydri fiatalok hdrom keriileti csricsot ertek el: Dely K6roly 3000 m-en 10:34 p-cel. Nagy Zoltdn magasugr6sban158 cm_ rel 6s gerel,.vet6sben 3B3B cm-rel. Ujabb viragz6si korszak kijszcintiitt be 192b-ben, mind a feln6ttek. mind az ifjrisrigiak az 6v folyam6n jgen sok gy6zelmet arattak es a bainoki ver_ senyeken is eredmdnyesen szelepeltek. pedig a sikerek ki\rivdsa egyre nagyobb teljesitm6nyeket kiivetell, mert m6r 1? egyesiilet trrtozott ; Eszaki kenilelhez. A {eln6ttek kdzril bajnoksdgot nyert: Dely K6roly 1b00 6s 5000 m-enr az ut6bbi t6von 2. Wrrrtel Kalmrin. 15 km_en bajnok Csisz6r J6zsef DAC, 2. Wurfel: 110 m gatfut6sban Nag.y Zolt6n tett a tajnok 6s m6g hat szdmban lett szoros m6sodik: Hennel Ferenc nyerte a magasugrdst. Hennel Imre a t6volt es a hdrmast. 4x1500-asb:rjnok a DAC csapaia, Wurfel, Klasz, D6vay, CsiszSr; mezei bajnok a DAC, Csisziir, Dely, Zridoi (Zudla) Imre, Jenkei (Jandl) Ferenc, Klasz; egveniben bajnok Dely, 2. Csisz6r, B. Z6.dor. Ifjnsdgi bajnok Kiik6nyesi (Kiss) 1500 n.r-en, Nemky Ern<5h6rmasugr6s_ -ban, Saskcli (Styaszni) Ferenc gerelyvet6sben,4\100 m-en a DAC (p6tersHamza, M6cs (Mracsek), Nemky), 4x400 m-en DAC (Mauks Keroly, Stiaszn]., M6cs, Nemky), 4x1000 n-en DAC. Csehil Lt*zto. ZAdor Imre, Kdk6nyesi, Mauks Kiiroly; mezei bajnokcsapat a DAC, Kcikenyesi, Zddor Imre, D6vai Ott6, Szab6, Sarkadi (Styaszny); egy6ni bajnok Kdk6nyesi,2- Z6dor, B. De_ vai Ot16. Csrtcsot jaDitottak. Csiszdr J6zsef 2000 n-en 6:1.1,Dely Kriroly 3000 m-en 10:14.5.Hennel Ferenc megasban 166 cm,4x1500 m DAC, 1B:53,8(Csi_ sz6r, Lenkey, DeJy, Klasz); ezekkei egyritt 6 csricsot iartottak a DAC a 6t6i. Ifjlisagr csricsot javitottak: Nagy Zo1t6n gerelyvei6sben 4240 cr]r..4x400 rn DAC 3:57,3 - Ddvai, Sz6kely, Nagy, Styaszny. 4x1000 m DAC t2:31,9 _ Csehil Lriszl6, Mauks Kdroly, Zad,or (Zudla) Imre, Kdkâ&#x201A;Źnyesi (Kiss). Hagyomdnyossri vrilt, hogy a DAC minden ev augusztusdban orsz6gos versenyt rendezett, amelyen a legjobb magyar atletak is elindultak. Az egye_ siilet nagy Sldozatk6szsdggel,szemos es â&#x201A;Źrt6kes tiszteletdii kioszt6s6val min_ denkor vonz6vii tette ezeket a versenyeket. A vilaghird Somfai Elemer 6s tiibb f6v6rosi atl6ta indul6sa biztositotta a kdzdns69 erdekt6d6s6t, ameJy j6l_ es6 6rz6ssel lStta a di6sgy6riek j6 szereples6t. mert mdr t6bb szamban nver_ tek 2. 6s 3. helyez6st. Az Eszaki keriilet annyira meger6sdddtt, hogy a vezet6s6g nemzetkiizi verseny megrendez6sdre v6llaikozott, amelyre kassai ds eperjesi ad6i6kat hiltak meg. Az els6 vil6ghSbom idejeig it k6t vdrosnak orsz6gos viszonylat_ ban is kival6 atl6tei voltak, ekkor azonban mdr a mieink bizonyultak jobbal(nak. Dell.'. Nagy, Hennel Ferenc szerepeltek eredm6nyesen a helyiek k<iziil. Kiilcjnijs drdekess6get adott az 5000 m-es versenynek a 65 6ves Ripsz6m Henriknek, a Budapesti Munkris TE versenyz6jenek induld.sa, aki - mellig 616 szakiillal - v6gigfutotta a tdvot 6s hatalmas l(dziins6gsikert aratott. 55


Ha valaki a r6gi ujsrigokban ut6nan6z eme 6vek versenyz6inek, annak nagyon ritka esetben sikedil a neveket azonositania. Ennek az a magyar6zata. hogy a k<izoktatfsi.igyi miniszter a kiiz6piskolds diakokat eltittotta az egyesiiletekben valo versenyz6st6l, azonban affa nem adott lehet6s6get, hog)' egy-egy iskola a legkiv6l6bb sportol6it versenJ'ekre elkiildje. Az6rt a mer6szebb di.ikok tov6bbra is megmaradtak egyesiileteikben, azonban versenyr6l ya16 kicsaversenyre mds-m6s n6ven szerepeltek 6s 'zrillaltrik az isko15b6l pds veszell'et. A legtdbbjiik azonban olyan sikeresen szerepelt, hogy taniiraik emiatt nem vontdk felel6ss6gre A fejl(id6s tovebb tartott. Evrcjl evre Ujabb teh-.tjegek bontakoztak ki, ahik biztositottik Di6sgy6r vezet6 szerep6t. Kiil6nijsen nagy tapasztalata volt a tehetseeek krv6laszlds6ban Lucsdnszky GAza szakoszteTyvezet6nek, aki 1920-tol 1943-ig iranyitotta a szakoszt6iy iigyeit. Mellette a versenyz6ssel felhagl'6 dr. Csehit IstDin 6s Faulhsber Henrik foglalkaztak m6g az atl6t6kkal. l\{ai ertelemben vett edz6 hosszr.iideig ismeretlen fogalom volt. A Nemzeti S!'oIt dltal Budapesten 1927-ben megren dezett edz5k6pz6 tanfolyamot Lucsrrns?ky v6gezte el rangels6kdnt, aki tud6s.it, tapasztalatait, szervez6 â&#x201A;Źs rend.z6 kepessdg6t a di6sgy6rvasgySri atl6tika fejlesztes6nek szolg6latriba 5l1it , r tt a. A 20-as 6vek kijzepet6l a k6t sportkdr egyesiil6s6iq terjed6 id6szakban a di6sgy6rvasgyari atl6t6k sok alkalommal szerezrek gy6zelmet, bajnoksdgot. nyeftek nemzetkiizi versenyeket. Csak a fontosabbak felsorolasa is hosszri oldalakat v--nne ig6nybe. Az atl6tikai 61et r6;zletesebb ismertet6se helysziike miatt nem 611m6dunkban, ez6rt csak a legeredm6nyesebb, hosszu cveken dt kiv6l6 eredmenyeket el6r6 atl6t5kat szeretn6nk jellemezni, felsorolni. Nenkg Ernii hdrom 6ven 6t sokszoros kiiz6piskolai 6s ifjrisagi, kertileti es o.sz6gos bajnok, tdbbszijriis KISOK iittusa (pentathlon) bajnok volt. 1928ban egy rTsr5gnyqn 5 sz6mban nyert orszdgos egy6ni kitzepiskolai bainoksrigot. Egyik kimagasl6 magyar rem6nys6grrek indult, de mellhrirlyagyullad6sa miatt fel kellett hagynia a sportol6ssal. Vid6ki magyar valogatott volt. Nag! Zoltdn sok eseLben n)'ert egyeni keriileti bajnoks6got, vagy szerepelt a bajnokcsapat tagjak6nt. Szint6n sokoldahi versenyz6 volt. Tijbb szdmban: magasugr6s. gerelyhajit.is, gdtfutds tartotta a csucsot 6s hosszi 6vekis |eszt vett versenyeken. Vid6ki magyar v6logatott. Dr. Kijk4rLAesi.(Kiss) Elemdr, becenev6n Cicer6. 200 m-t6l 3000 m_ig minden tdvon nyert bajnoks6got. illetve gy6zelmet aratott. Bajnoksagot hvert 6s cslicsot tartott t6vol- 6s h6rmasugr6sban is. Hihetetlen akarater6 jellemezte. Ifjirsdgi kordban az egyik bajnoksrig el6tt k6t hdttel vakb6lmiilcten esett At. orvcsa szigor! utasit6sa ellen6re elindult 800 m-en es megnycfte a bajnoks6got. Egyetemista korAban Szegeden mar szakedz6 keze al6 keriilt, s .100rn-en riigtdn 51 mp alii tudott menni. Vidiki magyar v6logatott, DeIA Ieretuc hihetetlen akarater6vel dolgozott a hosszabb tdvokrra, 3000 6s 5000 m-re. pedig zdmijk, siirii alakja ut6n senki sem gondolta hosszrit6vIut6nak. Kitartissal. szorgalmas munkival dvekig elversenyz6je volt a keriiletnek. I\46cs (Mrocsel:.) Ern6 a 400 m-en bizonyult kivdlonak, tcibbszcir-javitott csllcsot,de erettsegi utin inkAbb futballozott. Vid6ki magyar v6logatott. 56


Jenkei (Jqnd,l) Ferenc elernle 1500 6s 800 m-es fut6, k6s6bb egyre rii\.idebb t6vokon futott, v6giil kiveld sprinter 6s g6tfut6 lett. A fut6csapatok legmegbizhat6bb tagja volt, sokszolos bainok. Vid6ki magyar v6logatottCsdsz Lojos igen tehetseges tut6. aki 54 mp-en beliil futott 400-at. A 30-as 6vek gazdas6gr vfls6ga. az azzal kapcsolatos n6lkiil<iz6s letijfte. Tdbb 6ven 6t bajnok volt. Csdrg6 Gdbor ugyancsak tehetseges 400-ss. akinek tuddsa sokszor a rekordok el6r6s6hez segitette a rijvid- 6s kdzeptdvfut6 velt6csapatot. R6nds (Pukdcs) Ggulo eveken 6t nyerl bajnoks6got a hosszi t6vokon 3000-10 000 m-en. Igen neh6z felt6ielek k6zt elte el kiv6l6 eredm6nyeit. a keriilet v6logatott csapatSnak sok esetben volt tagia Domb'odri (Duschek) Kdrolg k6t 61'tizeden 6t volt egf ik legeredm6nyesebb rijvid-, majd kijz6ptivfut6, aki tdbb egy6ni 6s sz6mos csapatbajnoks6got nyert. Hihetetlen sziv6ss6g jellemezte. Szab6 J6zsef, k6s6bb testnevel6 tan6r. a gefelyvetesben n:'ert tdbbsziir bajnoks6got 6s volt a keriileti vdlogatott. csapat tagia. Dr- LengAeI Gyula a silyldk6sben 6s diszkoszvet6sben volt tdbbszijr bajnok 6s csricstarto, valamint a keriileti v6logatott tagja. !6th Istudn nagyszeni sprinter. 100-200 m-en tijbbsziir nlert bajnoks6got 6s sok csapatbainoksegot. Kletz Kdrolg gerelyvet6 bajnok 6s csUcstarto. Dr. Zdd,or (Zudla) Tibor sokszoros ridugr6 rekorder es keriileti v6logatott. Orszfgos vid6ki bainoksag 2. helyezettje, kertileti tiztusa bajnok, 2r) egy6ni 6s szamos csapatbajnoks6g gy6ztese. Vid6ki magyar v6logatott. Ztid.or (Zudla) Alirad. rudugt6, kedileti v.ilogatott, orszagos vid6ki bajnoksagon 4. helyezett, tijbbszcirds keriileti bajnoki helyezett. Niiri D,nes kivel6 kitz6pte\,'fut6. vid6ki bajnoks6gon 800 r::r-en 2. helyezett, tiibbsziiriis keriileti valogatott. Dr. GlJurk' Istudn tdvolugr6 baJnok. Vihar (Wollne.r) Bdlo gerelyvet6 bajnok. Dohnd.nui (Tr'u.mmer) Ern6 100 1n-en ors?dgos ilj. bainok, tdbbszijriis keriileti bajnok, kes6bb a MAC versenyz6je lett. D.Ln6 Sd,ndor 3000 m-en orszdgos i]i':Lstigi bajnoksdgot 4Uerf. sokszolos keriileti bajnok, vSlogatott 6s rekorder. Kor\ics B,lIa.I. tiibbsziiriis keriileti gerelyvet6 b?jnok. csucstart6 6s v6logatott. Koudcs BEIa II. (Tojszi) tdbbszijriis diszkoszvet<i bajnok. V ereseggh'6,2iGVulo gerelyvet6 bajnok. Garag BdLa ifj. tjttusa bajnok, tijbbsziirds ifj. bajnok. Tolfir J6zset orszdgos vid6ki 6s tiibbszdrijs kedileLi nidugl'6. keriileti gStfut6 bajnok, tiibbszdrds keriileti viilogatott. Tdbb bainokcsapat tagja, kedileti tiztusa bajnok. Dr. Bod,a Ferenc Pd,I sokoldahi versenyz6. ttibbszbriis kedileti bajnok. a keriilet els6 tiztusa bajnoka. Egyetemista korAban a DEAC-ban szerepelt. Tuldk Ferenc tdbb bajnoks6got nyert lr mezei 6s a kiiz6p-. hosszr-lit5voko n . s z dm o- b, t jn o k c s a p rt ta g j ,. D1', Szathndrv Kirdlv Gi?a tdbbszcirciskedileti bajnDk is lekofder. vaIamint keri.ileli vdlogatott. 5?


Schnidt lstutil keriileti ijttusa bajnok es rekorder. Nualka hroe tdbbsziirijs bajnok 6s rekorder a kijzeptdvokon, keriileti vdlogatott. N'meth Jen( keriileti bajnok, tijbb bajnokcsapat tagja. GernitLska Ist,-d rr kiiz6pt6vri fut6bajnok. Molndr Kdlmdn tijbb bajnokcsapat tagja a kiizdpt.ivri fut6sban. Bdrnai LIiltdlv hosszut.ivfut6, rekorder, t6bb bajnokcsapat tagja. Nogg Lris:ki tiibbszdriis kertileti fut6bajnok. tiibb kertileti bajnok 6s. rekoi delcsapatnak tagja a koz6ptiivokon, S.zklenrir Tibor tcibb futobajnok csapatnak volt a tagja hosszrit6vokon. Vi\cie J6zsef tiibb bajnokcsapatnak volt tagja hosszritrivokon. S:nl4dcis JtizseJ taibb bajnoks.ig 6s cspatbajnoks6g r6szese, csriqstart6. videki vilogatott a riividt6vir szdmokban. Farag' L6.szI6 tijbbsziircis diszkoszyet6 csicstarto 6s bajnok. -lpro J6zseI tiibbszijrijs bajnok a gerelyvet6sben. Pad,ur Jenij tiibb bajnokcsapat tagja a krizeptiivri sz6mokban. GuLAd.sIstD6.n kiv6l6 v6gt6z6, bajnok 6s rekorder. ZqDark6 .Idnos keliileti bajnok, rekorder a sr.ilyliikesben. Baranyai. (Bal.Ler) Jdnos tdbbszijriis keriileti kdz6pt6vri fut6bajnok 6s .sIcstart6. Czabd.n M,jrton t6bb bajnokcsapat tagja a fut6sz6mokban Mutln!.ldnszkA Zoltd,n.tobbszoros keriileti sri11,'ldk6 6s diszkoszvet6 bajnok. Heinisch Pd,Lker leti bajnok 800 m-en. Kugler Lajos keriileti hosszfte\,.futo bajnok, tdbb bajnokcsapat tagja.. keruleti vAloqatott. Kertesz Ldszl6 bajnokcsapat tagja es keriileti bajnok. Simon Ldszki magasugr6 bajnok 6s csricstart6. t VlcrbijczE (Weber) J'zseJ sokszoros orsz6gos vid6ki, keriileti bajnok 65 csucstart6, orszdgos bajnoki helyezett a kdz6ptavu fut6sban 6s tiztus6ban. Neaes versenyziik uoltah n6g: Ptters Zoltdn, Kijaes Bdla, Iiszl6 6s ZolIdn, Hamzq Ldszl6, Pdlded.k Srindor ds Ld.szl6, Dulot:ics Ferenr, Chuojka Ernij. Irsa Tibor, Heinleitu Ernii, Iuanicsk6 BdLa, Mauks Kd,rolg, Ggtila 6s Vilmos, Ktdben Jdn$, 'f iirdk Gltula, P(IlLaAJdnos, Dombor6czkq Ern6, Szab6 Gudrg!1, Jatzk6 Gyula, Garbera PdL, Horkay Ott6, Kdposztd,s Ferenc, Kuris Ferenc, Korona R6bert- Krajcsi Rezs6, GeIIArt Lajos, Istad,nk6 BAIa' Vernes Lriszl6, Bires Sdnd.or, Krasznqi Bdla, Stefank6 Od"6n, Platthll GAiizij, Szetutirmai Gdza. Seb6 Ernii. Pqd.dnlti Ernij, Meixtner Ad.olf , Cossuthcl BiIa, Gadl, Ferenc. Ordilg Lsjos, Runna Ferenc. Dr'. Zidor Tibor 1934-ben a rniskolci evangelikus tanit6k6pz6 tandra lett es a tehetsdges fiatalokbol 6venk6nt 40-50 diakot kiadott a DAC r6sz6re. Eg'.ijtt edzett 6s versenyzett tanitv6nyaival, akik kijziil sok tehetsdg kikerilt. No..ik (Nddasdt) PAL &te el a legszebb eredm6nyeket. aki 1936 6sz6n mint 15 eves fili kezdett atl6tizrllni, k6t ev m lva vid6ki vilogatott, 200 m-e'n el6rt 23.1 mp ideje ma is ifjts:igi csrics, sokszoros orsz6gos vid6ki 6s kerulcti bajnok. valamint csicstart6, tijbbsziircis orszdgos bajnoki helyezett. l\4agl'ar \r6logatolt volt a 40-es 6vekben a 400 m-es g6tfutdsban a Jugoszbvia, Finnorszdg. NemetorszAg es a Sv6dorsz6g elleni valogatott viadalokon. Kator'rai szolgdlate megakAsztotta fejltid6s6t, de ezutan m6g tiz 6ven 6t sok si-


k_ert6rt el. Legjobb eledmenyei 100 m 10.8: 400 m 51; 110 g6t 15,2;4OOg6t 55,8 mp. Bohus (Bonyhai) Lajos mint IV. 6ves tanit6kepzds 1936_ban a mag.yar olimpiai amat6r v:ilogatott labdanig6 csapat kiiz6pfedezete volt, de mint atl6ta is igen tehets6gesnek bizonyult, fcileg a dob6 sz6mokban; srlly 13 m, gerely 50 m, diszkosz 38 m; tcibb ken-ileti versenyt megnyert. Kot'dcs B6La kajzipiskolqi orszdgos bajnok ?rolt a 110 m-es g6tfut6sban. Rajtuk kivril sok lycizelmet aratiak mdg a kijvetkez6 tanit6k6pz6s atle_ t6k: Soltdsz J6zseJ, Reti Jdnos, Mertse Leonidd,sz, BaftlvL BAIa, NqgAnd.ti BELa, Hronyecz Istedn, HrobouszkA BeIa, CadL Jd"nos, Marschalk6 Gisztdu, Hencsei Elem6r, Paulusz R6bert, Szab6 G11ula,Koplinger Gyuta, Mark6 Sd.n_ d,or, Fekete Ldszl6, Janurik Gg6rgy, Kdpes J6zselA DAC vezet6s6ge igyekezett megszervezni a n6i atl,tikdt is. 1931. szep_ tember 15-6n Vasg;z6rban rendezt6k meg az els6 n6i atldtikai ver-senyt, ame_ lyen a MAK n6i atletdi is r6szt vettek. 4xbo m-es viilt6ban a DAC csaData. Jandl Ica. Molcsdn Annus, Garamy Iren, Ferenczy Brigitta tisszeallitds;barl gy6ziitt. A 4x400 rn-t a MAK, a magasugr6st Garamy lr6n DAC 118 cm_rel. a silyliik6st 715 cm-rel, a t6volugr6st Jandl Ica DAC 896 cm_rei nyerte meg. Garamg roharnosan fejtiidijtt 6s egA 6u mlilaa sliLAtijk,sben 1040 cm_es orszd.gosuid4ki csticsdaal 2 crn-re megk6zeLitette az orszd.gosniji csjicsot; igr a di6sgy6riek Garamy lrdn szem6lyeben orszdgos viszonylatban is a 1egels6k ktiz6 sziimlt6 hdlgyatletiival dicsekedhettek. A Rom6nia elleni v:ilogatotl via_ dalon 1934-ben m6r' a nemzeti szineket k6pviselte 6s a magyar rekorder mti_ giitt a mdsodik helyezesrene el. A DVTK 1933-ban. a szakoszt6lyok szaporit6sa idej6n tjra megszerveztc a 20-as dvek elejen megsz\int atl6tikai szakosztdlyrit, amelybe most tiibb DAC-tag is iitl6pett, igy Pad6nyi Ern6, aki a DVTK vrilogatott labdanig6ja volt, de eddig a DAC-ban atletiziilt, 175 cm_es magasugr6 volt, tovabbi Schmidt IstvSn dttusa bajnok. De a fiaial DVTK-a et6k m6r a kijvetkez6 6vben betiirtek az 6lvonalba; Becht Rud.olf es Szuhrir Jdnos r6ven bainoks6_ got nyertek. S<it, a 4x800 m-es viilt6juk is tCbb g1,62slmg1n1a1611. A szakosztaly megszervez6s6ben 6s iriinlritiisiban Magddnyi (Magd,ics) Antql, a MAFC vdlogatott 800-esa nagy buzg6sdgot fejtett ki. Az Eszaki keriilet 192? ota nem rendezett nemzetkijzi velogatott ver_ sen,4, mig v6gre 1937-ben ijb6l sikeriilt felvennie a Csehszlovdkisi MASZszal a kapcsolatot. A pontversenyt Eszak csapata 5g:32 ardnyban nyerte meg, a megrendezett 14 versenyszdmb6l 12-t a magyarok. ebbcil 11_et a vasgyari fifk nyeftek meg. Gy6ztesek voltak: Szalodrjs J6zseJ 100 m 11,4 6s tivolugr6s 632 cm, d,r, Zddor ?ibor rridugrris 318 cm, Ngolko Imre 800 m 2:02,2 rlrp, Simon Ldszld magasugrds 1?? cm, Verb6czll J6)sef 400 m i4,5, Zqaqrk6 Jdnos sulyliik6s 732I crrr, Dan6 Sdndor 1b00 m 4:2I, A.pr6 JdzseJ gerelyvetes 4692 cm. 4x100 m Jliuorkai, Verb6czA, NAaLkq 2:10,8 p. Jduarkai MVSC ki_ v6tel6vel valamennyi versenyz6 a DAC tagja volt. 1937-hen o.z orszd,gosifj. bajnoksrigon. Don6 Sdnd.or a :000 n1_t nleonAerte olyan id6vel, amelyne! jobbat csak Szabo Mikl6s MaC Hrr."e._ "s Lriszl6 UTE ert el addig; 1500 m-en iresodik let1. IJgyancsak ,nasod,ik heLlJe_ zA$t Art eL az orszd,gosi,Ji bajnoksrigon NagU Laszlo Abb m_en, toudbbd, Farigy6 Istudn diszkoszxet'sben 6s 6ttusd,bs.n (pentatlon). Dnnci igen nag-y tehetsds


volt, akinek 1500. 200C 6s 3000 m-en el6rt ifi csricssi jobbak voltak az Eszak keri.ileti feln6tt csfcsokndl. 1937 6sz6n m6r a budapesti versenyeken is figyelemre m6ltd eredme'" nyeket 6rtek el a vasgy6riak. Ez volt az oka annak, hogy a sz.tivets6gedzdt ki.iiddtt a kerLileLbe. El5z6leg m6r rnint a MASZ v6ndor edz6je Vadas lrs6'n a 30-as 6vek elej6n tiiltdtt n6h6ny h6napot VasgySrban. maid 1935-ben Cserenyei.-Kaltenbach Istorin keriilt ide, de 1936 febmiirjiiban elt6vozott. 1937 6sz6n pedig SzcLbdJ6zseJ t6\'olugr6 magyar bajnok keriilt VasgySrba edz6i mincisegben. CselenJ'ei 6s Szab6 szaktud6sukkal, az atl6tika ir6nti szerete' tiikkel f|iss verkering6st ]noztak az atl6tikai 6letbe. Munkiiss6guk nagyban hozzejltuTl ahhoz. hogy az Eszak keriileti cslicsok a tiibbi keriiletek csfcsait feliilmultAk. 1938-161hatalmas vir6gz6s kdvetkezett be Di6sgy6r atl6tikai 61et6ben. ,l.2 ;rtletaegyiittes oly kiv.i16 volt, hogy k6t ember kivdtel6vel a keriilet velogatottjdt jelentette. s ebben az 6vben a keruletek ver-seny6ben m6r a neg5edik helyet irte el. Az eredmâ&#x201A;Źnyek fokozatosan javultak, 6s a csicsok is megdciltek. Verb6czy, Noviik, Nyalka tiibb izben igen el6kelS helyez6st 6rtek el Budapesten; Verb6czy vid6ki bajnok lett a 400 giiton, az orszSgos bajnoksiigon pedig m6sodik lett 400 g6ton 6s dekathlonban. Nyalka szint6n vid6ki bajnoks6got nyert 800 rn-en, Simon L5sz16 pedig harmadik a magasugr6 er6list6n. Az ifjrisAgiak kijziil Novrik P6l, Kelemen Zoltrin, Littkey LAszl6 tfntek ki pomp6s eredm6nyekkel. A keriileti vAlogatott pedig 1938. jilius 31-6n szerepelt Kass5n 6s 14 versenyszSmb6l 10-et nyertek meg a mieink, valamennyit a vasgy6riak: Szalad6s, Novdk. Verb6czy, Nyalka, Simon, Z,edor, Zavark6 szem6ly6ben. A jriliusban megrendezett egyEni bajnoks6gon a tevolugr6s .kiv6tel6vel - amelyet Jakab J6zsef MVSC nyert meg - a tiibbi 13 sz6mot a DAC atl61ai nyertek meg, valamint a csapatbajnoks6gokat 6s a mezei csapatot.

mint a tdbbi - az atl6iikaban is sz&iiletes Az egyesiii6s kedvezS spoftoliisi 1ehet6s6g,az egyesiilet iejl6ddst hozott. Az lij stadion. a "oolr*O"n an]'agi megalapozotts5ga, a szakedz6 ir6nyit5sa, mind hozz6j6rultak ahhoz, hog5' a Di. MAVAG atl'tikoi szakosztdlya ll\aggarorszdg legeredmanaesebl, szakosztdlEai.kajz' emelkedett. s oz orszdgos eggesiileti rangsorban a negAe' dik heLUrc kiizd6tte JeL magdt. A di6sggSri atl.tlkb6l dlld keriileti DAloga' tott q vasgadrbon megrendezett uidbhi bajnoksdgon a pontDersena 6s a adndorztrszl6 ntegnge,rds'oel pedig az orszdg els6 kerijlete lert, Noviik Pdl, Vertr6czy. N.'.-alka. Horv6th Vilmos, Havas Ferenc, Tok5r J6zsef, Szinyery Gyiirgy. Szalad6s J6zsef, Ordiig Lajos, Dan6 SSndor, T6th Pttl, Zavark6 J6nos. Kovdcs B61a. dr. Z6dor Tibor, Littkey L6sz16, Bakky S6ndor, Guly6s Istv6n, Szathmdry Kir:iJy C6za, Nagy L4szl6 nevehez a sikerek oroszl6nr-6szeftiz6clik. Az esztend(j Joluomdn feldllitott 25 csicsb6l 17-et a Di^ MAVAG uersenAziii d\itottak fel. Az orszdgas iJj. bajnoksdgokon Szing,lrg A?JijrgA megnAerte a r&dugrdst, uicliki csi.csot dllitott !eI: (Sziny6ry egy vasgy6ri 374 cm-es eredmAn?JODeI olszagos versenyen negyedik kis6rletre 390 cm-t ugrott, mint ifjtis6gi vetAz orszd.gosiJj. bajnoksdgokon 200 m.-en 2. Bokkg, a dekathlanbnn sen.v-zci). to


Verb6czy 2. lett. A 4t100 As h:200 nt-en orszdgos Did.6ki bajnoksdgot nqcrl: a D' MAVAG csc|pclta. Tokdr J6zseJ, Ngalka lmre, Noudk Pd.I As verbiicz?t J6zseJ orszagos aLd.Aki bajnoksdg ot na er t ek. A kifuetkez' m1g sikeresebben szerepelt & D' MAVAG" 1t1et1 'oekben .l a MAC is a BBTE mijgiitt a harm'adik helAet szeatl'tdi k't euen kereszt rczt,k meg az eggesiiletek L,ersena'aben.Ettcil e16ke16bbhelyez6st vid6ki csapat nem is rem6lhetett. 1939-ben m6r sikeriilt Szolnokon megrendezni Del-Lengyelorsz6g, valamint Eszak- 6s Kelet-Magyarorszdg valogatott versenyt is, aaelyen a vasgyariak kiiztil Havas !'erenc. Horv6th Vilmos 6s Verb6czy Jozsef arattak gy6zel-rnet. A keri.ileti bajnoksdgokon a Di. MAVAG versenyzcii nagy fcil6nnyel szerepeltek 6s a megrendezett 19 bajnoki szemb6l csup6n kett6t nem nyertek meg. Ez a virdgz6s a masodik vil6gheboni kitijreseig, 1941 nyardig tartotl. amikor a katonahdteles atletekat - tlgysz6lvdn valamennyit - hadi szolgdlatra behivt6k. ahol tdbben eletiiket vesztett6k.

Balanyai Jrinos, egyesiileti titk6r utan u A Jelszclbacl'ulds "taxoszrajyszorgalmazdsdra - rendszeres munkdrba kezdett, de a felszerel6s hi.inyzott. Mrijusban mdr keriileti versenyt rendeztek; k6s6bb egyre tdbben jdttek el az edz6sekre, 6s bizony, a legtiibben n.tezitl5b edzettek 6s versenyeztek, mert alig neh6ny p6r cipci a1lt rendelkez6sre. A k6s5bbi h6napokban mrir a vid6ki versenyeken is 20-25 versenyzti indult el. M6justol Molndr Kdlmd.n int6z6, majd T6th PdL szakosztdlyelniik is bekapcsol6dtak a munkSba, s6t m6g a versenyzdsbe is. Ennek az id6nek Legjobb atlEtdja Baranaei Jdnos uoLt, aki az orsz'Igos bajnoksdgon Jelnijtt 300 6s 400 m-en m6.sodi.k ircL?Jez'* 6rt eL 6s magaar Ddlogatott lett. Az iliti'sd- ^ giak kdziil Gecl.eonBela oz orszdg,ts ifi. bajnoksAgon 110 As 400 m-es gdtJutAsban harmnd,ik, illetue mdsodik helAezdsf dlt el. Er:edm6nyesen szerepeltek meg Cossutha Blla, Juh6'sz Vince, Nouad.ouszkg Inire,t Popp Gtibor fell:61t 6s Bdnd,i Jd.nos,Dd'uid' Jdnos: Ocsends Ern6 ifjr.isegi versenyz6k. A kovetkez6 6vben Baranyai Jdnos, SolAmosi Egon 6s Horutith Vilmos, t magyar valogatott versenyz6k P6csre tavoztak, ahonnan Horv5th egy 6v mtlva visszajdtt. Az orszdgos itj, bajnoksdgon LipoL,szka Imre a 770 ds 440 rn-es gdtJutdsban h(trmadik helgez'lst drf el. Keriileti bajnoks6got nyertek: Bdrnai Mihrily, dr- Z6dot Tibor, aki hrisz 6v utdn ijb6l nidugr6 bajnok lett, Dancsd Jen5 6s a nidugr6 dtiis csapatversenyt nyerte meg a DVTK. Az ifjtis6giak kiizrit llorv6th J6zsef hat szAmban nyert bajnoks6got, mellette meg Kriti Istv6n nyert bajnoksagot- A csapatszemokban 4x100, 4x400, 4x1000 6s 3000 m 6tds csapatversenyben a DVTK leti a bajnok. A csapatok tagjai Cser6. Pall6r, Garai, Horv6th, Marosi. Kriti, Bai6 M., Divid. Farkas voltak. J6l szerepelt Farag6 Istv6n is. A n6k versenyeben T6rdk ILIML hat egaAni bsnoksdgot naert, Vin?Jei t IrAn egAet. 1946-ban a szakoszt6ly elntike dr. Zdd'or Tibor volt. akit l947-ben Peri6l


nAi Kliroly kijvetett. Ekkor, tertek rd atletik6ban is a tdmegsportra es sol< ifjus6gi versenyz "t sikeriilt megnyerni az ad6tika sz6m6ra. A s-akoszt6lynak t32 igazolt versen)'z6je volt. llaDos Ferenc 6s Molndr KLlmdn oroszlanr6szt v6llaltak a szakosztily mui]karjAban.Az eredmenyekben is javulds mutatkozoIt. A d,iszkoszxet's ijtijs csapah)ersenAeben orszd,gos bajnoksdgot nAert a csopdt, togjoi: Ilt:r,,d.tlt ViLmos, Kobol(l Aladdr is Kdrolg, Kd,posztLs Fefellc 6s Farag6 Istr:rin. A tuinyom6 tijbbs6gben di6sgy6ri versenyzdkb6l 6116keriileti vilogaiott 1947 okt6ber6beq Katovic6ben Del-Lengyelorsz6g cimen kiril16 najdnem teljes lengyel nemzeti valogatott ellen csak iit ponttal maradt alul. Nehiny nap mrih'a Kassin l(elet-Szlov6kia ellen 69:b9 ariinyban gy6ztek. Az orszigos uirl'ki bajnoksrigon Pd,zmAndlJtd,uolugrdsbcln mdsodik, Hortiitll sillLijk1sben As d.iszko$zbeftsben ho,rmadik, gerelVuetesbetuets6 helyer'st irt eI. Keriileli bajnoksAgot nyertek: Hiircsik Lajos kett6t, Horveth ViLnos irirmar". Cs6nyi Barna. Bajnoksdgot nyertek 4x100. 4x200, 4x400 m-en: Niidasdi. Hdrcsik, Bartha. P6zm6ndy, Kdti, Szovjrik. Az iigyess6gi iitiis csapatversenyben megnyerlek a magas, t5vol. srily, diszkosz, gerely- 6s kalap6csvetcst. A csapatok tagjai: Hargittay, Po1g6r, Kobold A. 6s K., K],ti, p6zmdndy. Horvdth, K6posztes, Havas, aki f6lkarrel versenyzelt, Farag6, Cossutha. A n6k kiiziil Tijriik 6s Vinyei nyert bajnoks6got. Az ifik ktjziil Drivid 6s Kalocsay. A szakosztdlg a bajnokok szq.kosztdllJd\d .Jejl6d,ijtt. 1948-ban lner megmutatkozott a ttjmegek fejl6d6se mellett a min6s6gi e|edm6nyek javulisa is. Az orszdgos d,iszkoszaet, cso.pqtbqjnoksdgot isn6t megtuaeftAk orszi.gos legjobb ered.mi.nngel. Az d, ag 4126,6 crn. Az orszdgos 'uiddki, bajnoksd.gon Pdzmdndy tdr.tolban 3,, Horadth d,iszkoszban8,, a gerelytet'sbet ismAt els6 helAezett lett. I{eri.ileti bajnokok: p6zn6ndy, polg6r, Horv5th n6g;'szsres, N6dasdi. Feln6tt v6lt6ban 4x100, 4x200, 4x400 m-en bajnoksrigot nyertek: Par6di. Polgrir, Piizmiindy. N6dasdi, Ablonczy. Ugyess6gi csapa'rversenybenmegnyerl6k a tiivol, flid, srily, diszkosz, gerely- 6s kalapdcs_ vet6st. A csapatok tagjai: Niidasdi, Horv6th, p6zm6ndy, polg6r, Seb6k, dr. Zridor. Papp, Szepesviirallyay, Kdposztiis, Horvith, Kobold A. es K., Farag6, Moln6r, Novadovszky, Bohus, Cossutha. N6i bajnokok: Vinyei, hiromszoros, Szarka Aranka. F6rfi ifj. bajnokok; Seb6k Zoltan k6tszeres, Reiter Ldszt6, ifj. r'6lt6ban 4x100, 4x400 m-en, taqok: Reiter. Szombati, Nagy, Seb6k, Firtk6. Ekkor m5r'a szakoszt6ly j6val tijbb t6mogat.ist kapott es hivat6sos edz6, C serenyei-Kollenbach lstodn mester-edz6 foglalkozott az atl6t6kkal. Ett6l kezcive 6veken 6t nem volt.k drdekesek a versenyek. mert valamennyi keriileti verseny h6zi versenynek szimitott. A J1iskolaL oild.gbajnoksdgokon d.iszkoszDeft sben a. harn ndik helAezAst Kobold Aladdr 6rte eL Legjobb ered.nenAe 4910 cm aolt. Horudth Vil,mos pedig a Rorndnia elleni udlogatott uiadalon a diszkoszuetest nAerte m,eg. Mind.ket sportol(' a Maggar Ndpkijztdrsasdg Kiudl6 Sportol'ja cimet szel ezte meg. 1949-ben q d.iszkoszuetA.s orszd,goscsapatbajnok*igdt harmad,szor is megnltert'lt, kalapdcsuetes csapalbalr a mdsodik, s{r,lgl6k6sbena harmadik helAezest 6rt1k el. Egy6niben Horw6th s{ly- 6s diszkoszban 3-, T6th Ilnre orszdgos itj. bainohsdgot nyert si.lgl'kdsben. Keriileti bajnokok: N6dasdi k6tszeres, Seb6k, Hargittay. Kocsis Ferenc, Theisz J6nos. Horvrith Vilmos n6gyszâ&#x201A;Źres, 62


Viilt6ban: 4x100, 4x200. 4x400. 4x800, 4x1500m-en Seb6k, N6dasdi. Szalad6s, Kocsis. Tijrijk. Bej6 J.6s M.. Dzivid. Hargittay, Parridi; t6vol, rrid, srily, diszkosz. gerell' 6s kalapScs csapa,tversen)'ben: Theisz, Nddasdi, Piizmrindy, Baldzs. Tdrdk. Hevesi. Seb6. Hargittay. dr. Z6dor. Horv'th. Kobold A.6s K., T6th Imre. I(6poszt6s, Farag6. Cossutha. A ncik a srily iittis csapatot nyert6k: Tdrdk. Vinyei. Liik6s, Siegel, S6lyom. Ifj. bajnoks6got nyertek: Hevesi Imre k6tszeres. Toth Imre k6tszetes. Vdlt6bajnoksagban 4x100 es 4x1000 m-en Hol16s. tlevesi, Nagy, Reiter, Porkolab. M6sz6ros. N6i ilj.: Siegel ketszeres, 4x100 6s 4x200 m: Siegel, Lijk6s, S6lyom, ForgScs. A felszabadulds ut6ni 15 6v legeredmenvesebb szakasza az 1950. ds az 1951. ev volt, amikor dz orsz,i,gosbajnoksd.gon HorDdth Vilrnos mdsod,ik lett. csapatDersenl.benujttt:tb csicseredtn1nnyel,41g6,2 cm,-rel -4 d,iszkoszDet'.s sorozalban negyed.szernAert'k meg a bajnoksdgot. Ered n'nAijket k6t h6.t m{r,Lua4433 cm-re jaDitottdk. Pecs(ik Ldszl6 pedig az orczdeps ifj. bainokstigon siLUIdkAsben lndsodik lett. Orszdgos rid1k bajnok Lett Juhtsz G?lijrgA, Bej6 M., dr. Egressg And.1ds, SzentgAijrgAi, Andrd,s, Horudth Vil?ros, Kocsis Jdri,os.Helvezettek: Seb6k Zoltfn 2., Tcirbk Mih6ly 3.. Bejo J.2.. Theisz Jdnos ketszer i., Szentgydrgyi 3., Horvrith k6tszer 3., Kobold A. 2.. Kriroly B.; a n6kndt VinAei lr6n siLtA.Iijrijk Idk'sben orszdgos bqjnok lett, gerelgben ,rnd.sod,ik, lLona d.iszkoszban3. A Didold pontlercenvt a g0 szd.zalekbandi6sgE6riekb6l dLL6keri eti utitoga_ lott 65,5,pont kijlijnbsAgget nAerte meg a mdsodik el6tt, em._ rneg nem DoLt p1ld,a a keriiLetek uersengdben. I(eriileti bajnokok: Tiirdk. Theisz, dr. Eg|essy. Szentgyairgyi. Kobotd ._ Alader haromszoros, Kocsis J6nos; vrilt6ban 4x100, 4x200. 4x400. 4x800, 4x1500, 5000 m 6tds csapatban: Szentgydrgyi, Szalad6s, Niidasdi, Asztalos, D6ri, Bejo J.. Kocsis, Bir6 6s Szfics szereplds6vel. N6i feinritt: Heincz Mdria, Vinnyei ketszeres, Tdrijk k6tszeres 6s Siegel. Ifj.: Bodrogi Kiiroly dtsziirds, Porkol6b Ldsz16 h6romszoros, 65veri Tivadar k6tszeres, T6th Lajos, pecs6k k6tszeres, Nagy Istvin, Veres Oliv6r. V6lt6ban 4x100. 4x200. 4x400 6s 4x1000 m-en Porkol6b, Szakdcs, Valcsdk, T6th, Levay. Biink es Fejtci. N6i ifj. bajnokok: Siegel hdromszoros, Lijk6s Anik6 hdromszoros. 1949 nyarrit6l kezdve a szakoszt6ly elniike Molnrir Kdlmdn. vezet6ie Hauas Feren . Az egyesiiletek verseny6ben a szakoszt6ly az ijtddik heiyez6st â&#x201A;Źrte el ofsz6gos viszonylatban. 1950-ben Horud.th Vilmos Csehszloud,kia,is q SzoDjetuni6 ellen e mo,gVq.rDdLogatottban szerepel.t. 1951-ben (12orszdgos bo,jnoksAgond.r. Egressu Andrd,s ridban harmadill, .. nijiben K(lmard s IstDd.tunARohonczA Mdricl m&gasugrd,sban els6, gerelgha j6. tdsban a mdsodik heLyez1st Ark eI. Orsz1gos ifi. bajnoksdgot nyirt {}ira, _u Tioad,ar 2000 m-en, Szakd.ll Sdn(Ior i.h. r dugrdsban orszdgos bajnok,'T6ti Lojos hdrmqsugrds iJj.-ban .m6.sodik. Orszdgos mezei iJj. iajnok'(l jairi Ti_ xad"ar 3000 m-en, a cs(tpotDersenllben Oju6,ri, Bdnk, L6Dai ijsszedllitdsban trld.sodik helqezAst Artek el. Kenileti bajnokok: Bodrogi Kdrolg k6tszeres, Tiirijk, Porkoldb, .l{ddosdi h6romszor, SzentgAijrgAi h6romszor, d,r. Egressy, Kobold 4- hdromszor es Bejo J.; n\iben Heincz Md,no hltszeres bainok; f6rfi ifj.: T6th Lojos n6gyszeres, (iiud.ri k|tszeres, Valcsdk, Vinrze 2., Szakdtl 5., Leuai T.; n6i ifj.: Kiggdsi Jnd.it. lgil szeptember6ben Molnd.r Kdlrndn a vezet6sr6l lemondott. 63


A szakosztaly eredmenyesseg6ben hanyatld.s mutatkozott. 1952-ben az orszdgos bajnoksAgokon Horadth d,iszkoszban mdsodik, Keri.ileti bajnokok: Kocsis, D6ri k6tszeres, Alm6si B., Szentgyiirgyi haromszoros.dr. Egressy,Kobold K.. Kobold A. ketszeres.N6i: Heincz ketszeres. Ifj.: T6th Lajos h6romszoros, Vincze 2., Valcs6k, SzakAll k6tszer, Gasparik S. N6k: Kigyosi Judit k6tszeres, Ristl Magda, P.ilhegyi Agnes. A szakosztely vezet6s6ben es az egyesiileti vezetes kcjzt ellentetek tdmadtak, amrk az eredm6nyekre is hatdssal voltak. A szakosztalyboltdbben kiv6ltak. 1955-benu]ra Molnir K6lmdn kerillt a szakoszt6ly6l6re,amelyet 1958-ig vezetett: ekkor KdIi Lajos vdltotta fel. A kiiiregedett versenyz6k kijziil m6g Jenkei Ferenc 6s Szalad6s J6zsef fejtetLek ki eredm6nyes munkdt a szakoszt6ly iigyeinek int6z6s6ben. 1953-tol visszaes6skdvetkezett be, amely 195?-ig elh[z6dott. 86r ekkof akadtak figyelemre m6lt6 eredm6n),ek, azonban ttimegiikben nem 6fi6k el az elclz<ifejl6d6si fokot. Keriileti f6di feln6tt bajnoksdgot nver.t Kocsis JriTros 100. magas, gerely, SzetutgEijrg?liJ. t|vol, h|rrnas, Horutitlt diszkosz, Kobold A. kalap6csvet6sben.4x100 vdlt6bajnok a DVTK: Kocsis, Kood.cs,Pataki, lVridasdi. F6di tIj-ban Z. Koud.cs 100,200, T6th Lojos magas. t6vol, h6rrnas, Cs6t(ri 400. revol. Kamard.snA h6romtusa, gerely, Vingei sflyliik6sben, n6i ifj.-ban Set;friz6 Zs. 400. 800, Botd.r M. sily, diszkosz, Barabds M. gerelyhajit6sban. 4x100 rn'. B6dogh, Botdr, SerJ6z5. Szakti. Az crszagos iJj. bajnoksrigon T6th Lajos hdrmqsugrdsban 3. helAezesa lrt el. 1954-ben keriileti bajnoksdgot nyertek f6rli feln<itt csoportban Z. Kov6cs 100. 200, tiivol. Ol6h magas, hiirmas, 200 gdt, Kobold A. srily, diszkosz, 1VIez6kalap:ics, Nagy F. 400, Vincze 10 km gyalogl6s, 4x100 m: Z. Kovdcs, Asztalos. Sebri, Nagy l'., 4x400 m: Z. Kov5cs, Aszta)os,Seb5, Nagy F. F6rfi ifj.: Jtrszku 800, f500. Haris gerely, 4:100: Veres, Cs6tsi, Baska, Farkas J. Ncii felncittek: Botrir suly, diszkosz.N6i ifj.: Serf6z6 me2ei,800,400, B6dogh i00. 200, Szalai t6vol. gerely, Szentgyijrg]'i J.-n6 slily Reti (Ristl) diszkosz\'et6sben. 1955-ben a DVTK-nak hdt els6osztiill'u versenyz<ije volt: KaD]ar6s Istvenn6. Botdr Margit, Kobold Aladiir, Z. Koviics Jinos, Almiisi B6la, dr. Egressy Andr6s, Nagy Ferenc. Az 6v legszebb versenye az orszdgos verseny volt. amelyen a magysr valogatott keret is reszt vett. A szakosztely vezet6je ebben az â&#x201A;Źvben Durbdk Gg6rgg voll. 1956-ban megyei bajnokok a ferfi feln6ti versenyz<ik kcizril: Z. Kovdcs 100. 200. Nagy F. 400, OlAh magas, h6rmas. Juhrisz t6vol, Reiter 200 g6t, kalapacs Galuska, Kobold A. es K.. valamint Horvdth V. betegsdgr-ik miatt nem induitak. Ferfi ifj.: Dali 1500 m akadiily. Cs6tai rrid, Klein D. stly, V6ry kalapdcs. 4x400: Kuris, Tavasi. Solyntcsi, Miitravdlgyi. N6i feln6tt: Kamar6sne msgas. gerely, Koboldn6 trivol: n6i ifj.: R6ti diszkosz, h6romtusa, Kal6 M. gerely. Nagy 2s.400 m,4x100: Klekner, R6ti, Fojto, Namesdnszky. 1950-1955-ig Baranya-Borsod-Gy6r megyek kdzi 6venk6nt velogatott versenyeket rendeztek. 1956-161Borsod-Hajdri-Szabolcs megy6k v6lagatott csapatai B6ke Kupa versenyeket vivnak, k<iziilnk a legjobb csapat az orszegos ddnt6be keriilt. 6r


Az 1956-os ellenforradalmi esem6nyek honapokla megakaddlyozt5k a sporttev6kenyseget 6s csak 195? tavaszen lendiil neki a sport6let. A DVTK atlet6i folytattiik sikeres szerepl6siiket 6s tucatjdval nyertdk a bajnoksdgokat. Nogg Zsuzsa.orszdgos ifj. mezei bajnoksti.got nlert 7000 m-en, "^alatnint mint 400, 800 m-en gdLAo,bajnoksdgot.Szerepelt s maguar-ro1ndtu iJj, adlogatott uiadalon. tserzi Krlroly orszdgos bajnoksdgot n.aert 110 m-es gd.tfutdsban; a 200 m-es gdlJutdsbatu A$ hdrmasugrdsb(Ln mdsodik heLAez6* ert el. Megyei bajnoksAgol nyertek: mezei ifj. ledny Nagy Zsuzsa, csapatbajnok Nagy, Nemes6nszky, Klekner; Kobold Aladdrn'1 Heincz Md.riq hatszoros bajnok Lett: 100 m, magas, t6vol, srily, diszkosz, gerely; Nagy Zs. 200 6s 400 m-en; a f6r{iak nyert6h a 100, 20(r,400, 1500 m-1, 110-200 m get ifj. feln6tt .szen.ot, Ber"i het bajnohs'igot nyert. bajnok m6g Prakk, Kocsis; f6r'fi feln6ttben megnyeltek az emlitetteken kivUl az 5000 m-t, 3000 akadallt, 10 000 m gyaloâ&#x201A;Źrl6st, 400 m gritot, h6rmast, magast, sri11't,diszkoszt, gerelyt 6s kalapdcsot. Nagy F. h6romszoros, Ol.ih k6tszeres bajnok, kiviiliik m6g Asztalos, Vincze, Kispril. Reiter, T6th, Kobold, Papp G., Barcza G. 6s Mez6 nyert egy6ni bajnoksiigot. Tizpr6b6t Z. Koy6cs, az iitpr6b.it Prakk nyefte. Megnyert6k a f6rfi feln6tt 4x100, 4x200, 4x400, 4x800. 4x1500 m-es vdlt6t: Kiszti, Z. Kov6cs, Nagy, Berzi, Tavassi, Nag].', Urszin, Reiter', Kispdl, Kert6sz, L6vai, Vincze, Szakszon;f6rfi ifi-ben a 4x100, 4x200, 4x400, 4x800 6s 4x1500 m-es v61t6t,3000 m-es csapatot: Obert, B5tor, Fazekas, Prakk, Solymosi, Kocsis, Kiss, Pallai: iitiis csapatversenyben a f6rfiben a tdvolt, magasat, hdrmast, srily, diszkosz, gerely 6s kalsp6csvet6s csapatversenyt: Z. Kov6cs, Kiszti, Ol5h, Berzi, T6th, Szolnoki,.Tiird6nhiizi,Reiter, Kobold A.6s K., Papp, Galuska, Mez6, Demeter, Hun'Ieny6nszky, Vizslovszki, Dancs, T6th L.; n<ii ifj.: 4x100,4x200.800 m S-as csapatversenyt:Names6nszki,Nagy, Harangi, Berzi P., Bojtos, valamint a t6vol, magas 6s diszkoszversenyt: a mer emlitettek 6s Bucsk6, Garai. K6sik. Nagg Zsuzsa orszdgos bcljnoksdgot nAert 800 m-en,6s az orszdgos mezei 1000 m-es bajnoksdgban md,sodik, az orszigoa bajnoksdgban 400 m-en md,sodik heLyezdst ert eL. Skuh'ti Eta tdaolugrdsban mdsodik, qz ainerikaimagaqT Ddlogatott uersenVetu tduohtgrdsban negaedik Lett, d,e 587 cm-es ugrdssal ma is Jernd,Ll6 orszdgos iJj. csicsot 6rt el, Prqkk Giza az orszigos ifj. bajnoksrigon 800 m-en hsrmad.ik As m.agAar iJjisi.gi udlogatott Dolt. Fazekas Mikl(ts a genJi munkd.sszijuetsegmezei Jut6aersenybn harmadik heIlJezA* Aft el, amit 1959-ben negism'telt. 1958-ban a szakoszt6ly tagjai megnyert6k a megyei bajnoks6gban a n6i 800 m ifj.-t 6s a csapatot: Nagy Zs., Names6nszky, Koviics Judit; a f6rfi ifj. 2000 m-es csapatot; Prakk, Kocsis L., Czak6 Szilird, a n6i ifj. egyeni 100, 200. 400, 800 m-t, B0 m gatat, tiivolt, magast, stlyt, diszkoszt, gerelyt, h6|ompr6b6t. 4x100, 4x200 6s a 3x800 m-t: Skuh'ti dtszdros, Nagy, Alm6si kdtszbres, Berzi P., Kcisik; n6i feln6tt bajnoks6gban a 100, 200, B0 g6t, sily, diszkosz, gerely, t.ivolt Kobold Aladd,rn' Heincz Mdris, nAerte, aki he*zeres bajttok lett, a magast Kiskovics nyerte; f6rfi ifi-ben 200, 400, 800, 1500 m-t es az 1500 akad6llt Prakk, a 200 g6,tat, magast, h6rrnast 6s az ittpr6b6t JerCanhezi. a 3000 m-t, sflyt, gerellt: Kocsis, Szolnoki 6s Humeny6nszky, a {1100 es 4x200 m-t T6th 2., Deres, B6nhidi, Szert; a f6di feln6ttben a 100, :00 m-t Z. Koviics, 1500, 5000 m-t Fazekas, 110 g6t, 200 g6tat, hSrmast 6s


lizpr6bdt Berzi, a 3000 akad6lyt Kisprtl, nidugrast Szakdll, t6vo1t O16h, sulyt Papp G6bor. diszkoszt Kobold A., kalapicsvet6st Mez6 2.., a 4x100, 4x200. 4x400, 4x1500 m-es vdlt6i: Z. Kovecs, Nagy. Kiszti. Berzi. Reiter, Fazekas, Prakk, Kispril, Kocsis nyer16k. 1959-ben tovibb folytatt6k eredm6nyes szereplesiiket az atl6t6k. A n<ii ifjfs6gi megyei bajnoks6gon Berzi nyerte a t6volt, magasat, B0 m giitat, K6sik a silyt. diszkoszt, a f6rfi serdiil6 h.irompr6bet Majoros. a fdrfi ifj.ban Deres a 100. 200 m-t, a 300, 1500 m-t Kravj6nszky, a 110 gittat, silyt, t6volt. magasat. hiirrnast Jrird:inh6zi, a diszkoszt Bdkeffi, rridugriist Szrics; a n5i feln6tt dtpr6bAt, diszkoszt, gerelyt, magasat, t6volt, 100 m-t Kobdldn6, a B0 m gitat Kiskovics: f6rfi feln6tt 100,200 m-t Z. Kov6cs, 1500,5000 m-t Fazekas. 3000 akad6lyt Prakk. 110, 200 g6tat, magas, t6vol. hiirmast, srilyl Beri. diszkoszt Kobold. kalap6csot MezS: a f6rfi tizprobet Prakk. Megnyert6k a diszkosz 6s kalap6cs iitiis csapatbajnoks6got:Kobold A. 6s K., Szil6gj/i. Piloth. Bekeffi, Mez6; a 4x100.4x200,4x400,4x800 v61t6t 6s az 5000 m csapatvelsenyt: Kiszti, Kov6cs. Nagy F., Berzi, Prakk. Fazekas, Krist6f; a !6rfi ifj.4x100,4x400.4x800 m v61t6t Deres, Strassburger, Ledniczki, Szfics. Iiravj.inszky. Mar6th, Kiss; a n6i feln6tt magas 6s diszkosz csapatot: BAnK6sik, Kobo1dn6, Berzi. Nemes: o.z orsz4.goshojnoksd,gon Fctzeke.sMikl6s a" 5000 m-en harma.d,ik lett . A bajnoksrigok szAzai, igazoljak, hogy Di6sgy6r:6tt az atl6tikai sportct rnindig igen eredmâ&#x201A;Źnyesen mfivelt6k. A lebdarirgris mellett ezek az eredm6nyek alapoztdk meg a dil)sgy6ri sport j6 hirdt.

KI M UTA T A S A di6sgy6ri atl6t6k :iltal fel6llitott. 1960 tavaszdn 6r'v6nyben l6v6 herdleti, megyei cslicseredm6nyekr6l.

illetve

Ferli Iel n6It csicsok Versenyszdm:

100m sikfutas

200 n) 300 m 400 m 500 m 1000m 5000m 10000 m 15000 m 20 000 m 25000 m 30000 m 66

N6v: Gulyas IstvAn Di. M. Nadasdi P6l Di. I,I. Solymosi Egon Di. M. Solymosi Egon Di. M, Solymosi Egon Di. M. Nagy Ferâ&#x201A;Źnc Di. Vasas Nadasdi P6l Di. M. Fazekas Mikl6s DVTK Fazekas Mikl6s DVTK Fazekas Mikl6s DVTK Nyigoscsik lstv6n Di. M. Nyigoscsik Istv6n Di. M. Nyigoscsik Istv6n Di. M. Nyigoscsik Istv6n Di. M.

Eledm6ny:

Hely:

10,8 Di6sgy6r 10,8 Di6sgy6r 10,8 Di6sgy6r 21,4 Budapest 35,3 Di6sgy6r 50,5 Csepel l:0?,4 Di6sgy6r 2:30,0 Di6sgy6r 14:23,2Budapest 30:59,8Budapest 53:2?,3Budapest 1.12:26,BBudapest 1.32:42,BBudapest 1.52:4O,8Budapest

Id6: 1941. 1941. t942. 194A. 7942. 1955. 1941. 1959. 1959. 1959. 1941. 194L 1941. 19.11.


-Versen)'s26m:

110m g6t 200 m g6t .400 m g6t 5000m gyalogleis 20000 m gyaloglfs 50000 m gyalrglris

Nd v:

Eredm6ny:

Hely:

Idd:

N6dasdi P6l Di. M. Berzi Keloly DYTK N6dasdi Pdl Di. M. Vincze Zoltin DVIK Vincze Zoltin DVTK Vincze Zoltan DVTK Bakky Sdndor Di. MAVAG Jdrd6nhdzi Csaba DVTK

15,2 Budapest 25,4 Di6sgy6r 55,9 Budapest 25:29,6 Di6sgy6r 2.03:10,0Budapest 5.2,1:59,2Budapest ?0? cm Budapest 185 cm Budapest

1911. 1959, 1941. 195?_ 1958. 1957. 1941. 1959.

Kobold Alader Di. Vasas Hor-veth Vilmos Di. MAVAG Horvdth Vilmos Di. MAVAG Horvdth Vilmos Di, MAVAG Rakhely Gyula Di. MAVAG Mez6 Zo1t6n DVTK

151 cm 1422 cm 1520 cm 5063 cm 6612 cm 4910 cm

Di6sgy6r' Di6sgy6r Di6sgy6r Di6sgy6r Di6sgy5r Ozd

1949. 1941. 1941. 1943. 1944. 1958.

(Dekathlon) Horveth Vilmos Di. M. 5866 p Di6sgl-6r 4x100m Nddasdi, Magyar, Szaladds. .13,3Budapest v6lt6futAs Solymosi Di, M. 4x200 m Bakky, Szalad6s, K6pes, v6lt6fut6s ' Solymosi Di, M. 1:31,2 Budapest 4x400 m Bakky, Baranyai, NSdasdi, vAlt6iutrs Solymosi Di. M. 3:26,2Dudapest 4x800 m v6lt6fut6s Dan6, Nagy, Nyalka Verb6czi Di. M. 8:12,6 Budapest 4x1000m Almdsi, NagJr, Kertesz, vAlt6lut6s Porkol6b Di. M. 10:41,8Di6sgy6r ,4x1500 m Kocsis. Kispal Prakk. !(lt6fut6s Fazekas DVTK 1?i09,6 Di6sgyor 10(F200-300-400 Szalad6s, Nedasdi, Bahky, m v6lt6 K6pes Di. M. 2:02,0Budapest 4O0-20(F200-800 Verb6czi, Szalad6s, culy6s, m v5lt6 Nyalka Di. M. 3:39,4Miskolc Rfdug!6s Ba]5zs, Ituâ&#x201A;Źitai, dr. Zddor', gevesi, itt68 csapat Seb6k Di. Vasas 243 cm Di6sgy6r 'a6volugr6s Horv6th, Bakky. Urben, Mat6, ittiis csapat SzakAly Di. MAVAG 634 cm Budapest Magasugr6s MAt6, Eorv6th, SzakAIy, Paddnyi, iitiis csapat Koppeny Di. MAVAG 167 cm Budapest H6rmasugrSs Berzi, Ol6h, Kiszti, JSrdenh6zi. ijtijs csapat Szolnoki Di. M. 13.05,0 cm Di6sgy6r Sflylbk6s Horviith, R6khely, Havas, Bercs6nyt iitijs csapat Szolnoki Di. LI. 13.34.8cm Budapest Diszkoszvetds Horvath, Remecz, Kobold A., dtiis csapat Kobold K., Farag6 Di. VASAS 44.33,0 cm Di6sgy6r cerelyhajit6s Rekhely, Horvdth, Moln5r, iitits csapat Szdcs, Litkei Di. MAVAG 48.96,0 cm Budapest Kalap6csdob6s Horv5th, Cossutha, fb!a96, dtiis csapat Keposzt6s, Kobold A. Di. Vasas 34.80,0 cm Budapest

1911.

Magasugr6s Magasugres . helyb6l H6rinasugr6s $ilylitkds Diszkoszvetds cerelyhaj it6s Kalap6csdob6s

.5*

1942. 1941.

1938. 1955. 1958.

1940. 1938. 1949. 1941. 1941. 1958. 19{3. 1949. 1942. 1949.

67


Versen]'sz,rm:

100 m 200 m 400 m 500 m 110 m g6t 200 m get 400 m gdt 1500 m akaddlJfutds 3000 m gyaloglds Nlagasugrds Sulylijk6s Gerel].hajitds Diszkoszvet6s Otpr6ba (Pentathlon) -Ix100 m vAlt6futds 100-200-30(H00 vdlt6futds 100--200-20t)_800 v6ltdlutds

tiO nl 1 00 m 200 m +00 m m0m 800 m 80 m g6t T6volugrds Magasugrds Snlyldk6s Diszkoszvet6s cerelyhajftds Otpl.6ba 4x100 m vdlt6 -lx:00 m v6lt6 Tdvolugr6s dtrts csapat Magasugrils iitijs csapat SulyIdk6s dtds csapat 68

Eredmeny: F it f i ifi 1isttgi cs{rcset edmenv ek Solymosi Egon Di. MAVAG Nddasdi PAI Di. AC N6dasdi P6l Di. MAVAG Solymosi Egon Di. MAVAG Berzi Karoly DVTK Berzi K6ro1y DVTK Nddasdi P6l Di. AC Prakk G6za DVTK Vincze Zoltdn Di. Vasas Jdrd6nh6zi Csaba DVTK T6th Imre Di. Vasas Haris Ferenc Di. Vasas Farag6 Istven Di. AC Farag6 Istvin Di. AC Wiirschner-, Czecze, Urbdn. Solymosi Di. MAVAG BeIzi. Obert, Betor, prakk DVTK Kocsis, Feny6hizi, Wiirschner, Feszt Di. M.

Hely:

Id6:

11,1 Di6sgy6r 23,1 Kassa 52,5 Kassa 1:09,4Kassa 16,3 Di6sgy6r 26,3 Pecs 61,0 Budapest

1941. 1938. 1939. 1941. 195?. 1957. 1938.

4:28,2Budapest 15:10,6Budap€st 185 cm Budapest 1286 cm Di6sgy6r 5000 cm Di6sgy6r 3B?5 qm Budapest

1958. 1951. 1959. 1950. 1954. 1938.

2490 p Budapest

193?.

45,3 Di6sgy6r

1941.

2:08,0Di6sey6r

195?.

3:50,8Di6sgy6r

19,12.

N 6i t elndtt csitc sereil,m4nAek Heincz Mituia Di. VASAS 8,3 Di6sgy6r Skult6ti Eta DVTK 12,3 Salg6tarj6n Skutt6ti Eta DVTK 25,9 Diosgy6r Nagy Zsuzsa D\IllK 59,3 Dunaijvdros Nagy Zsuzsa DVTK 1:1?,5Kolozsvdr Nagy Zsuzsa DVTT< 3:18,9Budapest Nagy Zsuzsa DVTK 13,3 Di6sgy6r Skulteti Eta DVTK 581 cm Budapest Kamar6s Istvann6 Di. V. 156 cm Budapest Botdr Margit Di. Vasas 1092 cm Gy6r Bot6r Margit Di. Vasas 3945 crn Ozd Kamards Istv6nn6 Di. Vasas 3992 cm Budapest Kobold Alad6rn6 Heincz M6ria DVTK 2846 p Di6sgy6r Koboldn6, Skultdti, Nagy, Kiskovics DVTK 52,0 Kassa Koboldn6, Skult6ti, Nagy Kov6cs DVTK 1:5;1.3P6cs Koboldn6, Skult€ti, Berzi, Kiskovics. Kovecs DVTK {22 cm Ozd Koboldn6, Skult6ti, Berzi, Kiskovics, Kaltenbach DVTK 137,6Di6sgy6r Koboldn€, Kosik, Bucsk6, Berzi, Juhdsz DVTK 801 cm Di6sgy6r

1951. 1958. 1959. 195B. 195A. 19b8. 1958' 195B. 1054. 1953. r955, 1951. 1959. 1951J. 1958. 1958. 1958. 1953-


Versenyszim:

Nev :

Eredm6ny:

Diszkoszvet6s tit6s csapat Gerelyhajit6s ijtiis csapat

Koboldn6, Kosik, Berzi. Nemes. Bucsk6 DVTK Koboldne, Almesi, Ber'zi. Kall6. Bucsh6 DVTK

10Om 200 m 400 m 500 m 800 m 60 m gat T6volugrSs Magasug16s Srilylitkds Diszkoszvet6s H6rompr6ba 4x100 m v61t6

Skult6ii Eta DVTK Skuit6ti Eta DVTK Nagy Zsuzsa DVTK N4y Zsuzsa DVTK Nagy Zsuzsa DVTK Nagy Zsuzsa DVTK Skult6ti Eta DVTK Berzi Piroska DVTK Botdr Margit Di. Vasas Boter Margit Di. Vasas Skult6ti Eta DVTK Szucsdnyi, T6th E. Nagy. Skult6ti Megyei v61. Di6sgy6r Skult6ti, Nagy, Harangi KovAcs DVTK Nagy, Koviics, Names6nszky Kilien gimn.

ilely:

Idcj:

2590 cD1 Di{isgyiir

1958.

2676 cln Di6sgj.{ir

1C54.

N itt il jistigi cs.tcseredminVek

t:

4x200 m vdlt6 3x800 m valt6futSs

12 r] Salg6tarjdn 25.9 Di6sgy6r 59.3 Dunaijv:iros 1:1?.5KolozsrAr 2:1.8.9Budapest 13.3 Diosgy6r ;81 crn Budapest 1,16cm Ozd 1092 cm Gy6r :]662 cm Di6sgy6r 1B4Bp Di6sgy6r'

1S58. i958. 195B. 1958. 1958. 1958 1958. 1957. 1953. 1953. llJ58.

54,0 Di6sgy6r

195?.

2103,3Di6sgyitr

1953.

?:55,0 Budapest

i958.

BIRKOZAS

I

A birk6z6sport hagyomSnyai m6g a DVTK megalakulasa el6tti 6vekre nyflnak vissza, amikor a Vasgyrirba 6rkez5 6s a temet6 kdr-ny6k6n leteleped6 cirkuszok birk6zrii komoly iisszegeket kinSltak fel az 6ket legy6z6 vasgydri munkSsoknak. Vrillalkoz6k mindig akadtak. de gy6zelmet aratni nem tudtak. Ezek a fiatalok a cirkuszok eltSvoz5-qautiin is birk6zgattak, igy 1907 kciriil Ihring -Anlal, Hager J6.nos, Holub J6zseJ, Kiluddi Gyul.a 6s Koludo.i GUUIa foglalkoziak ezzel a sportiiggal, de csak sz6rakoz6sk6nt iizt6k. Vc.rsenyspoftt6 1912-ben 16pett el6 a DVTK birk6z6 szakoszt6lya keret6ben. amelynek ekkor kb. 12 tagja volt, vezet6je Roszâ&#x201A;Źv6k J6zsef. A legk6pzet'tebb birk6z6t, JozeJouits Nd.ndort me9bizt|k az edz6l teend6k ell6t5s6val, aki oly er6s volt, hogy egy korondst meg tudott hajlitani. Az e1s6 birk6z6k kijz6 lattozatt Keszler Gdza, Klacsmanouics B(Lrna, Makdr GAdrgA, 1{resk6 Dezstl, Regiis (Runda) Arpdd., Almdsi. Edz6seiket a munk5s6tteremben tartottek, a h6boni kitiir6s6ig rendesen fol''tatt6k edz6seiket 6s versenyeket is rendeztek. Makdr szint6n a gyakorlottabb birk6z6k koz' taftozott. 1910 el6tt egy birk6z6 l6pett fel a munkas6tteremben. ahol tijbben vrilLalkoztak a vele va16 birk6z6sra. Ez a birk6z6 a m6rk6z6s veg6n azonban csak Makiirral fogott kezet, mert kijzel egyenranginak tartotta. A szakosztiil)' miikiid6se az els6 vil6ghiiborri alatt a leghamarabb megkezd6diitt. A katonai szolgSlatra bevonult Jozefovits helyett Keszler vette 6t .az edz6i teend6ket.


A h6bolis evek legjobb bitkoz6i Ktacymanopics Barnabds 6s Keszter. Griza voltak, akik tdbb versenyen sz6p gy6zelmeket arattak. Klacsrnanovics 1915. december 11-en Budapesten a MAV G6pgyriri Spoft Kiir 6s a Munkris Testedz6 Egyesiilet orsz6gos birkoz6 verseny6n a junior kdnnyfisrilyban l0 indul6 kiiziil els5. Keszler mdsodik lett. meft tanitvdnya a dijnt6ben k6t_ v6llra fektette. 1916-ban 25 versenyz6je volt a DVTK-nak, akik kdziil kiemelkedett Flosznik Bertalatr, rajta kiviil BieLik, Hedrik, prukner, Mackoui|.k 6s Fried._ lender voltak j6k. Az els6 viirighdbort v6g6ig kertileti bajnoksiigokat nem rendeztek. h,r_ nem egl -egy vriros bajnoksiib66rt kiizddttek. 1917. februiir 4-6n a budapesti Munkris TE orszdgos birk6zo versenyen Keszler G6za a kcinnyiisuiyban 1? indul6 k6zii1 els6 tet1. Ez 6v februiir 18.6n rendezt6k meg Vasgy6rban az elsb orsaigos birk6z6 DersenAt, amelyen a hely_ behek j6l szerepeltek. Ezt a szerepl6st m.ircius elej6n Budipesten folytattii. ahol Keszler a krinnyrisrilyban els6, Flosznik pedig a pehelysrilyban miisodik helvezest 6rt el. Aprilisban Keszler kdnnyiisulyban Miskolc vriros bainoka lett. Flosznik pehelysu)yban a mdsodik. Az 1918 febluArjaban Budapest bajnoksegb6d rendezett versenv en Ke$z_ ler Giza, Flosznik Bertelen, Jozefotit$ N,indor 6s Kq,ukes Kdlmdn, aki nagyszerii labdarrig6 is volt, vettek r6szt. Kiiziiliik egy sem tudott gy6zelmet aratni, mer't a versenyt vezet6 bjr6 p6rtosan it6lkezett, Igv tiirt6nt, hogy Keszler 6s Flosznik csak a 3. helyet tudt6k maguknak biztositani. Ekkol ..kijelentetti.k a verseny zsUrij6nek, hogyha a jdviiben hasonl6 elj6rdst fog_ nak kdvetni, akkor nem indulnak cgy versenyen sem.', lDi6sgy<iri OSsa!, I918. mdrcius 2.) Vasgy6rban lgl8-ban ujb6l orsz6gos versenyt rendeztek Eszak_Magyarorsziig bajncksdg66rt. A DVTK birk6z6i kiiziil Regtis (Rund.a) Arpd.d pebety_ srilyban 2., Jozefo.-its kiinnyiisulyban 9., kiskitz6psflyban Koukes 2.- helye_ zest kiizddtt ki.

Arvileghaboni befejezese ut6n a szakosztdly rniikdd6se nagy len_ . _ di.ilettel "lr! indult meg. A tagok sz6ma B0-3b kijriil mozgott. A versenyek g1,akoribbak lettek; megalakult a MBSZ Eszak.i keriilete,6s kielakult u U.j"bt, Iendszer. i\46g ezekben az 6vekben is Keszler volt a legeredm6nyesebb, aki hihetetlen sziv6ssrigri, aitletes 6s lechnikas bilk6z6 volt; a 20-as evek m6so_ dik fel6ben Budapesire t6vozott. Klaclmanovics is j6l tartotta m6g a helyet. Flosznik 1920-ban az MMTE-be l6pett 6t. Kaukes, Tam6s, Viilker B., jd. Veres J6zsef. Mo1n6r, Makrir, Czapiik, Csitrg6, T6th, prah6cs voltak m6e u b.rk,izok ekkoriban. A 20-as 6vek kcizep6n a kordbban nag) g6rddval rendelkez6 DVTK visz_ szaesett cs t6bb versenyen egyediil Kesz-ler k6pviselte a DVTK_t, aki sorr.a aratta nleg ekkor is gy6zelmeit, hatalmâ&#x201A;Źis erejevel 6s nagy rutinjiival kiiny_ nyen vegzett ellenfeleivel. A birk6z6sporl hanyatlani kezd 6s ercisen visszaesik. A 20-as 6vek vâ&#x201A;ŹBen az egl'esiiletek tev6kenysege - kitztiik a DVTK-6 is - csupdn az ed"esi ?0


az ei6re vdrhato ir6nyr.rlt. vei senyrendez6sre lehet6segek biztositdsr,iLra r6fizetes miatt - nenr vAllalkoztak. 1928-ban a DVTK ,<zabadtâ&#x201A;Źribirk6za) verseny6n rndr csak Veres Gyula gy6z.itt a pehelysilyban Dobr6n ei6tt, mig HorvAth. Szab6 as JlLh6szcsak a 3. helyct ludt:ik maguknak kivivni. 1928-ban a Miskolc vilros bajnoksegaert vivott kiizdelemben reszt veti az rijdonsr,iltoiimpiai bajnok. Kereszles T,aios.aki Schramkot csak igen neh ez en, ponr oz a s s a lrrrd ta l c q l < j z n i . 1930-banszakkcpzetl edzo ker'lil1 a -.zakosztalyel6r'e.a csapatbajnoksigot megn]'er16k. A DVTK csopatbajnoki cimat nem cfdemteleniil nyer'te meg, mert j6lk6pzett brrkozoi voltal<. A D\rTK elcis feljavr"rlisa szembedti6 Schramkot mdr a budapesti b:ljnolii versen)rreis meghivta. volt. A szii../ets6g 1931-32-ben alig haliani valamit a birk6zospoltrol, de 1933-ban mdr 3 bajnoksiigot nyert a L)VTK. Nagy Istvdn, Schramk6 Arp6d es Cs6tai Jclzsei r6vdn. S6t, 1933-ban Schraxnk() Arpdcl kislliiz1psitlgban a ,,legjobb t:id Eki birk626" cimet n'lerte el A 30-as 6vek e1s6 fel6ben jol szerepell.ek:Sch|amko Arpad. Fiigeczki IstvAn, Dobr'6n Gyijlgy, Veres Gyula. H<'rvith Jdnos. Rozmann .I6zsef.Fejes I Ferenc. Ezekben az evekben a DVTK idbb i:lkalommal megnyerte a csapaLbajnoksagot. A szakosztely vezet6i ,Tozefovjts Niindor 6s Mak6r Gyijrg], voltak. A DVTK bilk6z6i a 30-as 6vek m6sodik felcben mind a keriileti egy6r'ri 6s csapatbajnoks6gokon, mind a Miskolc v6ros bajnoksligeilrt vivott orszagos birk6z6 ve|senyeken erlekes helyez6seket 6rtek el. Ezeken a versenyeken jo szereplâ&#x201A;Źsiikkel kiiltindsen kitiintek SchromTrb Arpdd, F geczki llh)dn, Rozmann J6zsel, aki orsz6gos vid6ki bajnoksagot is nyert. Veres Gyula, Kocsisoyszki J1zseJ 6s Hegvi Ldszl6. A birkoz6 szakosztdly vezeloje Jithdsz Jtizsel, ,-'dz6ie Fildcz Gltula (!9311lol 1952-ig). jntiztije MoLVugo Lojos. 1939 ut6n az Eszaki keriilet birki,zo versenycinek szinvonala sokat emelkedett aziiltal, hogy a kassai. eperjesi. rozsny6i birk6z6k bekapcsol6dtak a birk6z6 sporlba. Az ott lendezett versenyeken a di6sgyciri versenyz6k 6n6kes eredm6nyeket a)rtek el 6s tcibb i<et'iileti bajnoksagot nyeftek. A Nagyviatlalt Di6sgyor 4:3 ar6nyban vdradon megrendezett Diosgy6r-Nagyvrrad megnyerte. Ennek az id6szaknak legeredmenyesebb birkoz6i: Filacz Gyula. Fejes Ferenc II., F.ozmann J6zsef, Irtigeczki Istvin. Hegyi Ldszl6, Bagosi K5Lm5n. Dano G6za, Batn6czki S6ndor. Kiss Istvdn. T61h Ferenc. M6sz6ros i6nos. Doma Arpid es Ver6b Andor'.

I

a.

l I

I

I

A felszabadulAs:r birk6zdspolt elet6b"n is jelentcis forciulatot hozolt. A Szovjetuni6 igen sok elsdrendr.i birk6z6val 6s szakemberrel rendelkezett. A sportkapcsoletok feh..6te1e6s a lapasztalatcserek litjan a birk6z6sport haz6nkban is jelent6sen fellendiilt. A fejlcidesben Di6sgy6r bilk626sportja nenl maradt el. Hdtr6n)rosnak mondhat6 vidrlki hel)'zet6t tekintetbe veve is az orsz6g egyik legjobb birk6z6 gerdaja n6tt itt fel. 1947-bt'n az orszdgos iljisd,gi csapotbajnoksdgonBudapesten 13 indult', csapat kiiziil a DVIK megnyerte sz orsztLgoscsapatbojnoksdgot, 1947-48 es 49-ben az orszdgos birk6z6 bajnoksdgokon T6th Ferenc. Barnoczki Sindof


6s Fejes Fereltc I. es Il. helyez6seket 6rtek el. Az orszdgos ifjrisrigi birk6z6 bajnoksdgokon kdtdtt es szabadfogesban Vicz"-k J6zseJ, Krajcsik Jdnos k{t ixen kercszlill .rszdgos iJJrt,sd.gimagyar bajnokok uoltak, mind. cL kijtijtt, tnincl a szabadJogdsban. Az 19,19-bena Szentesen megrendezett Budapest-Videk birk6z6 verse_ nr--en 3 Viddk csapatdban h6rom DVTK versenyz6 szerepelt: Krajcsik, Vi_ czek es T6th. akrk hirman legycizt6k budapesti ellenfeli.iket, 6s igy a Vid6k 4:3 ardnl'f g!.izelm6hez nagyban hozz6jdrultak. Fejes II. Ferenc 1g4g-ben is 1951-ben a szabtLclJogdsfi kijnn,lj{is&lAban magUar bq,jnoksdgot nyert. Ver6b Andor az ars?d.gosbajnoksd,gbana lepl<,esulgbanmdsod,ik helAez'st Aft eL. Fejes II. Ferenc 1948-banaz olimpiai Ddlogatottkerettagjq DoLt. 195:-ben a szakosztdlyelnijke Krompaszky Gyula, int6z6je Ga6l Elem6r, edzcijeImlich K6ro15.voJt. 1952-benmeginduliak a szakszervezetibirkoz6 csapatbajnoks5gok,ame_ l1'ekben a Vasas v6logatottban a DVTK r6sz6r6l r6szt vettek: Fejes 1I. I'erenc. Hegl'i Liiszl6, Ver6b Andor, Kecskem6ti Kdroly, akih nagyban hozzijiruitak e. Vasas csepatdnak gy6zelmeihez. 1952-ben Budqi Lajos az orszd.gos i|j. bajnoks^gon hsrmadik heluezest ir l c l. Ebben az id6ben a di6sgy6riek sz6m6ra az Eszaki tenileten komolv ei_ lenl6lk6nt csak a l\{iskolci Honv6d birk6z6i sz6mitottak. Mind a teriileti csapstbajnoksagokon. mind az eg-\'6ni bajnoks.iqokon tijbb elsd 6s sok k,jldnbdz6 hclyez6st 6rtek el. A szakosztdll'nak mintegy 20-25 versenyzcije voit. A birk6z6 szakoszt6ly 1954-t6l 6rte el a legkomolyabb eredm6nyeit. Ekkor kapcsoJ6dtak be az ifjus6gi sport fellendit6s6be a helyi iparitanuldintezetek. Komoly t6mogat6st kaptak a helyiipari intdzetek vezet6it6l: Kol16r.Mikl6s igazgat6t6l, Kdbiil Zo1t6n spoftkiiri elniikt6l 6s Bohus S6muel nevel6t6l. Ezek az eh,t6rsak olvan form5ban segitett6k a szakosztdlyt, hogy a ranul6int6zeten beliil megalakitottdk a birk6z6 szakoszt6lyt, 6s igy a fiala_ iok Imrich K6roly edz6 vezet6se alatt m6r eg6sz fiatalon kezdt6k elsaj.ititani a birk6z6sport fog6sait. A fiatalok a birk6z6 szakoszt6ly r6sz6re az iilland<i uldnl6t ld s t a z o l a i s b i z to s i tj d k . 1954-ben a birk6z6 szakosztrily vezet6je Durb6k Gyiirgy, int6z5je Veres J6zsef es Vincze Lstvdn. 1954-t6la birk6z6 szakosztdlytagjai a teriileti ifj.6s feln6tt bajnoksiigok nagt' resz6t megnyertek, de a teriileti eredm6nyeken kiviil az orszagos bajnoksiigon 6s a vid6ki bajnoks.{gokon is kival6 eredm6nyeket 6rtek el. Ot'szrigos ifj. bajnoksdgot nlJert 7954-benBudai Lajos, l91|-ben Guttlrrann J'zsef. 1956-battZonbor Gqula, 1958-bqn Paluch lstvdn, 19aT 6s 1958-ban orszd,gosl. oszt, bdjnoksdgot nAert Viczek J6zsef, 1959_ ben Guttnann J6zseJ; orszdgos lI. oszt, bqjnoksdgot nl|ert 1g'g-ben Bolt'k Antol. ors.dgon III. oszt. bajnoksdgot nAert 1988-ban L6uei Dtjos, Zombot Ggula. Orszdgos i,Jjti,sdgibajnoksd.gon a kij\etkezij aersen\z6k Ertek el helyez4st: 1955-ben Molndr Ferenc mdsoCik, 1988-bqn Bencze Jdnos md.sod,ikAs 1959-ben Kupcsik Lajos mdsod.ik, aki ezenkiaill a lelnijtt orszAgos bajnoksdgon tnind, a III., miwJ, a II- osztdlgban ndsodik helAez'* Aft eL J6l szerepelt Izsd Tornds is. Az ors"dgos Did1ki bajnoksAgokon a JeLn1tt oersenyz6k az ollibbi ered_ 12


mdnAeket erftk el: 195g_ban Guttmann J6zsef, Vi.czek J6zseJ, Budai Lajos az eLs6,1959-ben \/iczek.t6zsef As Bud.ai Lajos az lAr""i a rtd.sodik hetyez'st. "i"A,-Z,uttmann Az ifjfisegi versenvz6k kcjziil a Sz6kesfeh6rviirott megtartott o|sz6gos egy6ni ds csaparbajnoksdgokon t959_bez ifj -viqgki lett Ri.cz Jen6, Kupcsik Lajos, Bencze Jd.nos; Vincze tAr""1 "iieii'T"i".t iir iaik helaen ulg_ .ett. Ezzel a kiudl6 ered.m1nnAel megnAertak o " 1958-ban 6s 1959_benViczek J6zsef mogyo, ,,atigoiittkiit "iop,oti.,r)5J^lu, ""ftbb otkolo,n_ tnal kiiLfdld1n is szere.pelt.Kiv6l6 ereim6nyi er.t .r"g;rrjataban, ahol rz Adria K_up6t megnyerd magyal csapatnak tagja "fvolt is ${tL?Jcsoportjd.bc.n mind a kijtijtt, mind e. szabadfogdsbin ets6 helgez,st eri-nt.'a kivel6 eredmenyt el6rt versenvzijkdn kt.lrlt. emlitenrink, _tnt u i1*._O.U_ p6ldamutat6 spoltembereit: D_rivid "ra*osrtaty B;ta. ro*orv^ il"jtj.^ fomotya Karoly, Szab6 Xndre, Juhdsz Sdndor. Kantof Barnabes, "Sr;;;i-i6;". Gonda \,iktor versenyz6ket. 1960-ban q DVTK birk6z6 csapo,taaz orszdgos II. As UL oszt. seab(rc._ Iogdsi. csapqtbajnoksdg els6 helAetAset ;.-e-gyirt'es csapat tag3ai: Kupcsik Lajos, Paluch Istvdn. nims,.ti e6ta, "y"rt" Szent""ilia"*, Vdg6 cydrgy. Viczek J6zsef. Ntolnal Ferenc, Roll6k Antal. gr;"tLj"r.'K"ajcsi J6nos, LJvei Lajos es Juhis: Sdndor voltak A jubileumi dv keret6n beltil a DVTK vegyesfogdsos j ubileumr versenyt rendezett, a.melyen az oLimpiai kerettogot ,iirat"7i-it;t"ei)a uort. Ezen o mogqs szinDonaLi, xersenllen GuttrnqnrL J6zsef 6s Viczek J6)sef els6 heLge-irmaa* ze*, Krajcsik Jd.nos md.sod.ik helAez\st ,6s iimszki nAia nefyez{st Art eL KAJAK.KENU A vizi 6let mdr az els6 vitrighriboru utrn megkezd6ddtt a Saj6n, r6szben ekkor 6piiltek fel azok a cs6nakh6zak, j?iu"l"C i" g.ilnak. A Palota-sziitlti fel6pit6se utdn "-"fy"t "i_t"etoL"t "rol_ a H5mori_ta.,oi err*.rkerrt rendeztek szandolinversenyeket, amelyeken . *i"L"f"i"t _.ff"rr a vasgydri ""6.:\:-"1 sportol6k is r6sz1 vettek. Az 1930_as6vekt6t kezdve minJ;;;;" ismerik fel a vizi 61et sz6psegeit â&#x201A;Źs a h6tv6gi feliidiil6siiket S";Jrr-f.ur""it. lg.y_a" -^-' ut.in 6pr.ilnek fel a mag6nosok viliendh6zai e, *O""f.fral.i. " A vizi ... _6letet kedvel6, de kevesb6 tehetcis emberek egyesiiletekbe tarrrdrillnek. N6hdnv 6ven bertil felepi.il a lri"t.r"i aireta-klll ltonved riszfi club, majd 1932-ben a Miskorci vsc er .loch;[g*t,tk !E cs6nakhaza. A kanyarg6 Sajd sima trikr6t az 1938_J9_es " e".iU""- rna, i:i_r5O fodrozta. Rohamosan teret h6dit a cs6nakoknak f<iilOnbOzO-.,r-, t"j", o""rO,l"t tollU laprittal meghajthat6k k6z6 tartozik a ladik "g16s u gOrdrit6iter". ,ug"tt"; a k6ttolhi rap6ttal meghajthal6k kdze tartozik a rr."al"rii. a*t*aeti id6k_ ben a vizi spodot kedvel6k csak sz6rakozasra fr"*""fia['t"l cs6nakjaikat, rendszeres lestedz6sre m6g nem. Akkor ismert fr.iOtip"."tt"l esetenk6nt meg vercenyeket is rendeztekA felszabadul6s el6tti vizi 6let rittiir6i k6zâ&#x201A;Ź iartoztak: HoLl Jo.nos, Szend.rei Horcdth J1zsef, Slrosi B6la, tstvant<,A iiiior.EUlon meg teU -F.erenc, eml6keznj N|DeIi Mikt6s, Gitta J6zset 6i Solgmosi iitli"ial,lx*. a felsza-


badulris utrini ivekben is az ujjdalakult szakosztdlyban tev6kenykedtek, s jclenleg is elcisegitik a vizisport fej16d6s6t. A felszabadulis utdn, amikor a gazdas6gi helyzet rendezriddtt, a Saj6parlon a vizi-cport njjri6ledt, egyel6re csak szerwezetlentil, a m5r emlitettek kezdemcnr-ezdscvei. akikhez csatlakoztak Di6sgy6rvasgy6r vizisportot ked!el5 fiataljail P.raer Ga6rglJ, Konnos Lajos, Abonai J(inos 6s meg n6h6nyan' akik iirli.iles celidb6l szivesen felkerest6k a S3j6t. it1. megismeltek a vizispolt el6bb megemlitett kivalosrigait. Szorgalmaz6sukra kidolgoztak egy vizrszakoszlal]' megalakitds6nak terveit, amelyekel meg az 6v tavasz6n a di6sg:'6rvasg]'iiri tizemi tdmegsport szervezet elnijk6nek' Teleki Palnak segits6g6r'el megvalositottak. 191?-len a v6rosi hatos6g engedelyt adott arra, hogy a megalakult szakosztall' a Honv6d Tiszli Cs6nakhSzban tdrolja hajoit A szakoszt6lyba rdviHonLung Antal, WrbatQ Etn6, Stromp! desen tdbben felvoteliiket k6tt'k Lds:Io. Ldng Gauta, Kalas Jdzsei, majd valamivel kes6bb felvetelre ielentLfuzl6' '<ezett Kololsuiri Istld1l, Jdoorszka IstvAn, GinoDszklJ GAzq 6s Szob6 r\ kis kollektiva a h6borli okozta kSrokat t6rsadalmi munk6val helylehozta es sportolasra alkalmass6 tette A herom regatt6val 6s k6t szandolinnal megkezd6dOtta sportolds. de a cs<inakhianymiat'c a 12-15 16 csak fel|dltva tudott evezni. A szakosztdly vezet6sege a jelentkez6 haj6igenyt Payer Gyijrgynek 6s Neveli Mikl6snak a kiilcinbijz6 sportszer-vekkel va16 kapcsolatain keresztiil igyekezett kielegiteni, majd a volt MAK vizitelep6t megszerezni, mert a Misk;lci Honv6d Sportegyesiilet is l6tre akarta hozni viziszakosztiiiyat. s a helyis6get vissza kellett adniuk. -Azt az irdnyt. amelyben a szakosztaly ma is halad, az l94B esztendii szabta meg. A sporthat6segok lehet6vd tett6k, hogy a megalakult szakoszt61y 10 sp;rtoloji a Rdmai-parlon edz6t6borban vegyen rdszt, ahol kajakkenu szakoktatdst kaptak Ennek tudhat6 be' hogy az elkiivetkezett esztenh6dit mag.inak mindjobban teret, 6s kiszoritia a red6kben a kajak-kenu gattat 6s a szandolint. A hazat6r't sportolok a taborban elsajatitottakat itthon hasznositjdk Elkesziil e sportkbrl ehbksege 61ta1ves6rolt 6 darab Kozslik-fele portyakajak' 1949 lavaiz6n tovabb javul a haj6ellom6ny, az Orsz6gos Sport Hivatal 10 dafab pofiyakajakot biztosit a szakosztAly r6sz6re' A l6m;gatas nem marad eredm6ny netkiil. A szakosztaly tdbb tagja szakit a sz6rakoztat6 edzessel 6s rendszeresebben, ijn6ll6an v6gzi edz6seit, keszljl a meghirdelett versenyekre. Vegiil elerkezik a nap, amikor a 12 fcib6l al},o kajakJs csoport elindul Budapestre, a R6mai-parton megrendezend6 ver..rryrn. -\ \,iddki kajakosok megjelen6se a f6v6rosi versenyen uj fejezetel a kajak-spor-tban. it'itott ' szakosztdlya meleg fogadtatiisban r6szesitette a Az El6re kajak-kenu j61 cti6sgl-ri|ieket 6s r6sziikre kenyelmes elsz6lliisohst biztositott' A csapat KolozsGeza, r."r'ep.lt. megeiegedetten t6rtek haza. Wrbqtq Ern6' Ginooszkg tdri lsttan szerepLesebiztat6 Yol1. N4dg a nydr folyam6n a helybeli kajakosok is dsszem6rl6k erejiikel a Pet6li Sindol eml6kversenyen, amelyen kb. 15 f6 vett r6szt' A versen)'en kiemetked<! teljesitmen)'t nytjtott Ginovszky G6za, aki 10 000 m-en els6 he-


,

! I I

lyezest el, majd 1000 m-en Wrbata Erni, mbgiitt mdsodik lett. :\ szakoszt6ly igy 'rt az eml6kkupa tulajdonosa lei1. A_.szakosztiilytagjai 1949 szeptember6ber tufAn vetrek reszt. a Bodvonaldn Srirospatak--Nriskolc r.o"aii. a -"l.rtu"v6k: pa'e,, 'og-Tisza-saj6 cydrgy, Lipovszky Istv6n. Ginovszky ceza. Kotozsvjri ;"i;;;.' N;;;lr'M;;_ l6s, Wrbata Ern<i, Nyilasi Jen6, Vancsek rst"6;. Na;i; aillio. r."".is I"rui,,l 6s Fein S:indor. A tdmosat6s.. amell,ben a .er)""lift, a sportoli_ kat is lelkesitette. A MAK vizftripdt a "ruLo"rtai], ron.,l,ilu., L"pt^ Ailami tdmogatdssal,fcileg tdrsada.lmimunkeval "rato"rteti.. a r.i:mokb6th6rom 6v -"e alatt 30 hajci tdroldsrira alkalmass,{tet16k ds tetsze16sen.",.,a"r"tt telepet var:!_ zsoltak bel6le a spoftol6k. A szakosztdlv vezet6seben 1950_ben v6ltoz6s tCr.ldnik A szakosztaly_ vezet6, PaJ'er Gycirgv katonai szolgalatra vonurt u", hurytn" r"erag L6szr6if), Istv6nt v6lasztotta meg. Az int6z6i " k;rrit Ginovszky G6za ve alta, p6nzt6ros Lipovszky _leend.ikct ".;=;""yr5t Istviin lett, " a.J" ,i-r*a" r"lozsv6ri Is!_ v6n. h6romh€t€s edz(ik6pz6 tanfolyan)on vett reszt. f,araiJ.i,. a tol6k szakedz6sdt. "affattu "porA Miskotcon 6letre hivolt s:3\:s:t6]y:k fejlettsdge mindjobban megar. leli a eg.y orszdgos vidr3ki kaj;k_ke;" ;";";;';e.""dez6sen!.1( -vezet6kben gondolatdl. Igv 1950-ben ntegrend..ezisre ker;it Li aftiiiiln ilz els6 orsz(tg,ts uid6ki..kqjak*kenu uefsena.Itt kb. {50 16 m6rte orrr" a DVTK ver_ senyz6i nemcsak a p6ly6n, de a verseny megrendez6s6ben "r"ici. is megellt6k he_ lyiiket. Kettes portAal@jakban 10 000 n-en GinoL,szkA Gez(l_Kolozsudri Istl)dn pdros a F€siis tsiud.rr- Naszuai.G?J!L1 pdr el6fl n""aii nntgi-regzett. Rt)aid tdpon ugAan:sok GinoDszky G6za teti ez ets6 Wrbato. niiA *tg SOO m-en Wrbata gA1z6tt, Gino,szkA "LAttleu,. 'nasodik A.sikereken felbuzdulva, a DVTK versenyz6i minden 6vben 5_6 alk3_ , lommal siker.rel vettek r6szt a f6veirosi ver.sen-yeken. a fVip"p"rt tiibb alka_ lommal megeml6kezett az emlitett snortol6k Ginovszky G6za, Koloasviiri Istven kajakkett€sben el6rt """a-j"v"irOfil'Oleg r"lj".ii;"6;;;ii"dlTi,bb 6ven.it a kajakegyesben a h6rom elsd helyez6s b,ir.tokosai tr?"a-enyeikkel b€bizonyitottiik, hogy a kajaksportnak mostoha kcir.tilm6nyek "oit"ri kdzdtt is van l6tjogosullsiiga. A hirver6 lillafiiredi versenyek nyomiin n.rind tiibben velasztj6k kedvenc sporljukk6.:' kajakozrist. A szakosztdly t6tsziima 20-25 f6rle emerkedik. Az id6sebb torosztdlyt mindjobban fiataiok valtjik t"f. . ., lfjtisrigi korban iev6 jerentkez6 sem. Az r950-es e" to.ariJoi ""-'"itt"-.r"t iere.t a sportol6k szakmai feik6szit6seben is. A sz:akosztaly ,rrinair,.,afi'urpor.tolok versenyeztet6s6t szolgrilja. 1951-ben miir edz6 6lta1 ir6nyitott feiktszr,ites folyik, igy az 1950 tavaszan jelentkezetl j6 emberany.got "Kol.r"_;.i Istv6n edz6 m6r szakszeriien k6szitette fel a O7_u" irtiii,' noj6s Ld.szt6, .versenyekre. G.d-lI.J 6xeJ. Rausz pdl, patz Dezs_6,. D.r6ios Jozsef, Ki"";;;;^ sportol6k rij_ vid ideig m6g kieseszitert6k az et6bbiekben versenyz6s6t. de csakhamar - io eredmenveik rniatt _. ,,,ij"k "-ttt";a ";;;;i;; ;-;;;;;; a szakosztaly. A de nem egy N6pspoft i" ufi"-""0u" nyilatkoznak sze_ l9titp9l, "r"tb"., repl6seikr6l, amelyeket f6leg " II. osztal.yri ,**"""k"; 6;;;t';i' Ha a szakoszt6lyt megalakuliisiit6l lir"eafjut. urt """d-unyi""uf "l"piai


taprsztaltuk. hog.' idoszakonk.nt kialakul a sportol6k egy olyan csoportja, amel:-ii7 e16r'tet'edmcnyekettartja, egy m6sik csoport pedig azokat gazdagjtja. ,\z enlitclt k6t csoportot egy harmadik, nagyobb l6tsz5mi kiiveti. imel1'nek taqi:ri kedvcz6bb kairiilm6nyek k6zt sportolhatnak. Nagy el6nyt telent szinukra. hogl- serdiil6 â&#x201A;Źs iljtsdgi korban kezdik a kajakoz6st. ,\ f,-'rfikolt eli|ci ifiusAgi versenyztik hasznosan beilleszthet6k az 6lcsapatba' irnini ezt a kovc'tkez6 esztend6kbebizonyitott6k j6 ^\z ifirisigj versenyz6k l<iiziil meq kel1 eml6kezniink Lems6k B6la f6vdrosi versenyen L6szl6val t6bb korban Hajts leln6tt eleclnin.-eir'61. aki sikcresei szelepelt, Eredm6nyess6g szempontjeb6l egy ifjnsSgi csoport mindiobbr,n hallatni kezdett mag5r6l: Kiss Lajos, Boros Gyula, Szobotich Mikl6s, IlaftIds Feren(, Ronget:z Ferenc 6s GijbijlA Fetenc versenyeken, Az els6 id6kben Kiss Lajos 6s Boros Gyula az ifjisigi nemcsak itthon. hanem a budapesti versenyeken is kimagasl6 teljesitmEnlt rDutattak Mint vid6ki versenyz6k elnl'ert6k a szakemberek elismer6s6t' 1952-ben SZOT bajnoksti.gat nllertek. 1953-bon pedig Vasas bqinoksdgot A szakosztal-vversenyzcii 1952-t6l rendszeresen r6szt vesznek az orsz6gos bainoks6gokon. MAg ugllanebben az 6uben Kiss Lajos 6s Boros Gaula hoszsz1i.tdDon orszdgos iJjlisdgi boinoksigot naettek. 1953-ban azonban mdr csak a m6sodik helyez6st tudtSk maguknr:k biztositani, ezzel szemben Kiss Lojos K-l 500 m-en bajnoksdgot nAert. E verseny utSn m5r csak egyes haj6ban indult. A k6t spodoki k6t 6vi versenyz6s6nek eredm6nye alapjSn a vSlogatott keret tagja lett. b6r az 1954-ben megrendezett macconi (Franciaorsz6g) vil.igbajnoksegon nem vettek r6szt, de az elkiivetkezend5 nemzetkiizi versenyeken m6r tatilkozunk szerepl6siikkel. Ez id6ben a szakoszt6lyvezet6sre mind nag)'obb 6s nagyobb feladatotrr megoldasa vdrt: haj6k javitSsa, fjak biztosit6sa. versenyz6k 6s haj6k felszdllit5sa budapesti versenyekre, a megfelel6 vizitelep biztosit6sa, edz6t6borok rendez6se 6s a k6t-id6szakos edzâ&#x201A;Źsek bevezet6s6vel jdr6 tornater-rni gondok. A feltldatok nagy r6sz6nek megold6sa k6t tapasztalt versenyz6re: GinoDszkll GA?dra, minl szakosztSlyvezet6re 6s Rolozsud.ri Istxd.n edzbre vrirt. A prob16m6k megold6sa sz:iv6s,kitarl6 6s kiivetkezetes munk6val, Fiiliip Vilmos sportkiiri elnijk j6 hozz6iilliisaval 195'155-56-ban eredm6nnyel jrirt. Telihay Sindor szem6ly6vel megold6dott a haj6k javitrisa 6s k6szit6se. mivel 1955-161mint f6foglalkoz6srl haj66pit6 dolgozott a szakoszt6lynal. Ja!'ult a haj66l1om5ny az6rt is, merl 1956-ban a szakosztdly 35 000 forint seg6lyt kapott a Koh6szatt6l. amely aisszegethaj6vdsSrlSsra forditottak. A vezet6s6g legtiibb idej6t 6s energiAjrit a spor"tol6knak versenyekre 1'al6 utaztatSsa 6s a haj6k felsz6llit5s5nak gondja kittdtt6k le. 1956-tti116nye' gesen kdnnyebb6 valik a szakosztaly vezet6s6nek a munkSja' mert a sportktir aut6buszt kapott, amellyel az 1952-ben elk6sziilt 15 haj6f5r6helyes aut6fut6 is vonlatha6 lett. igy a versenyekre a sporlo16k 6s a haj6k egyid6ben szdllithatok lettek. A spor-tbusz. amelynek beszerz6se a szakoszt6ly vezet6inek nev6hez fiiz6dik, Uj {ejezetet nyitott a szakoszt6ly 6let6ben Egy versenl.lvadban 5 f6vArosi verseny helyett 10 versenyen. 5 f6 helyett 12 ftivei lehetett m6r r6szt. .\ p|oblemdk a legjobb id6ben old6dtak meg. melt 35-40 f6re emelke-


dett a letsziln, s e versenyz6gardAt versenyeztetni lehetetlens6g lett volna az elcizci ktiriilm6nyek kdziitt. A j6 eredm6nyek ezutiin szaporodni kezdtek. Nemcsak a fer{i versenyz6k nyijtottak kiel6git6 eredm6nyt, hanen.i a n6i versenyz6k is. A Ndpsport hasSbjain nem egy aikaiommal olvashatjuk Boros Eva (kes6bb Hajts Lriszl6n6) 6s Szolnoki Agnes nev6t. Tiibb orszdgos bajnoks:ig 6s mindsit6 verseny j6 eredm6nye friz<jdik neviikhiiz. A j6 eredmenyek serkent6leg hatottak az iljlis6gi korban lev6 Pohly-testv6rekle 6s Ulbrich Erika kezd6 versenyz6kre. Alig egy 6ves kajakozds utan az 1956. evi 24. sz6mri K6pes Sporlban m6r fgy lSthatjuk 6ket, amint ellenfeleik, Ziegler l\Tagda 6s Hernddi Agnes, N{TK versenyz6k a felettiik aralott gy6zelmiik6rt gratul6lnak nekik. A szakosztdly hirner,6t cjregbitik a J6rfi ifjrlsrigi versenyz6k is. A jobbak kijz6 taftoznak, akik tijbb 6ven et kiizddttek a di6sgy6ri szinek siker66tt: Mdrton l{droLg, Major Ad.dm., Kdthcli J6zsef 6s a S?itdgli-testu)ArckA 1? 6ves M6rton K6rolyr6l az 1956.jinius 1-6n megjelent N6psport fenyk6pes ripoltot kozi:l, ,,LegA6zte u l6Dt;rosiakat" cimmel 6s az 5000 m-es t6von a 13 f6v6rosi versenyzo felett e16r't gy6zelm6r m6ltatja. nemzetkdzi verseny tud6sit6sdban f6nyk6pes ripori A magyar-rom6n k6sziilt Kiss Lojosrdl is. A fenyk6p alatt az aliibbi szdveg olvashat6: ,,?okajak-kenu uiadalon ind,ult el6szijr h&zdnk szivalg 6sszel,a magyar-said neiben Kiss Lajos, a Lenin Kohdszati LIfr,oelc oersengz6je, id1n Prdg(ibqn, Moszkudban, rasd,ntap To.tin eg?Jo.rlintels6 helqen L-Agzett a kajak egges haj6osztrilllban 1000 m-es tdaon." A spor"tol6k es vezet6k h6rom 6vi mlrnkrijrinak gyiimiilcse az az eredm6ny, amelyet a szakosztaly tagjai az 1956-ban els6 izben megrendezett orsz6gos vid6ki bajnoksagon arattak. A N6psport cikkir6ja riportjiinak a kiivetkez6 cimet adta: ,,.4 Lenin Kohtiszati Mfi.vek sportkdre nAerte a pid,eki kajak-kenu csoportbc!.jnoksdgofl 11?8 ponttal hat vid6ki egyesiilet k6zijtt." Az 1956-ban et4rt sikerek m1tt6 korotuija uolt Kiss Lctiosnak a melbournei olimpic.i idftkokon eIAft sikere. A Lake VendereDal kii"delmeib6l a d,i6sgA6ri Ji{t hqt"msdi,k heLAezettk4nt keriilt ki 6s az olimpiai tarsolAd,bo 'rrnet tehette. Eredm6ny6re biiszke a sportkiir minden tagja, de els6sorban a szakoszt6ly 6s a vezet6s6g tagjai, meft kdziiliik keriilt ki az a sportol6, aki az elsci olimpiai 6rmet hozta Dia,sgy6rbe. A szakoszt6ly j6 szerepl6se a versenyz6ket 6s vezet6ket is a tov6bbi feil6d6st szolgril6 feladatok megold5sSra se|kentette. A kis vizitelep a ny6ri id6nyben 50-60 f6 {oglalkoztat6s6ra sziiknek bizonyult, de e silyos kâ&#x201A;Źrd6s 1957 tavaszan megoldodott, amikor a DIMAVAG G6pgy6r kajak szakosztAlya egyesiilt a DVTK kajak szakosztAlyaval. Ez abb6l a szempontb6l is kedvez6en hatett. hogy a vezetes k6t agilis emberrel g'yarapodott Solymosi Zoltiin â&#x201A;Źs Koch Tivadar szem6lyeben. Az fj teriilet megszerz6s6vel megold6dott a sportol6k foglalkoztat.isa. A vezet6s6g cisszefogfsa ozt is lehet6v6 tette. hogy meg6pijljitn egy haj66pit6 miihely. ahol Telihay Sdndor haj66pitci krpott munkiija v6gz6sehez k6nyelmes elheJ5rezest.Az thj mtihetyben meggyorsult a mer 40-50 darabra szaporodott haj6rlllomdny javitiisa 6s ami a legJontosabb,rjjakat is lehet itt epiteni. ,,San5rib6csi' keze aiol mer j6n6h6ny


hajo kikenilt: tetszetits kivitelez6s( 6s min6s6gben is els6rendfi lep.itokat kesziteit. amel1-ek a szakemberek tetsz6s6t is elnyert6k. ,\ tiik6letesebb felszerel6s 6s Kolozsv6ri Istv6n fdradhatatlan munk6ia ir szakosztilv iov:ibbi i6 eredm6nyeinek a zAloga. A mostoha kririilm6nyek el1en6re. 1957-58-59-ben sem maradtak el a nagyszer'fi eredminyek. Ez azt is e.l6segitette, hogy a sportol6kat a t61i id6szakban is ioglalkoztattak. igy a szakosztilyn5l a kajak-kenu elvesztette id6nl'spor1jelleget. A kiiliinbsdg csup5n annyi, hogy a versenyz6k nem haj6ban iilnel<. hanetr futnak. a tornateremben silyt emelnek. uszod6ba j6rnak s t b . -\nnak ellen6r'e, hogy a kajaksport nagy megterh3l6st, lekittdtts6get 6s lemondiist kdvetel a versent'z6kt6l. t6bora nem csiikken, hanem niivekszik. .-(zilesen iiinnek kajakozni nemcsak ifjtisrigi korban 1ev6k, rnint pl. Itoudnyecz Andrds, Skripecz Dezsij, Lesk6 Mikl6s, Ver4b Dezs6, Szenes IstDtil7, Alberti Imre, de serdiil6 korban lev6k \s. Ferencz Istadn, Hud,tl.k Attilu, :{tartz Pater. Mdrton Andrtis, Llddai Istudn 6s Pq,pp JSzseJ. Azok az intâ&#x201A;Źzked6sek. cmelyeket a szakoszt6lyvezet6s a spodol6k felk6szit6s6re foganatositott, a spoftolok megfe1el6 hozz651l5s6va1lehet6v6 teszik, hogy 2-3 6r. alatt jci szintet 6rjenek el. Az emlitett esztend6k sikereit nem csupdn egy-k6t versenyz6. de a szakcsztiiiy valamennyi tagienak j6 szerepl6se eredm6nyezte. Nem volt egyetlen helyi versenv 6s egyetlen vid6ki bajnoksdg sem, ahol ne a sz-akoszt6lytagjai r':yert6k volna meg a csapatversenyt, illetve a bajnoks6gokat. A sikerekr6l a N6psport 1957. jfinius 22-i sz6rr'a igy eml6kezett meg: ..A Di6sgfJ6ri VTK ngerte a tiddki kajak-kenu csapatbajnoksrigoi." A sportol6k szakszerrl felk6szit6s6t bizonyitja az otszigos min6sit6 versenyeken oszt6lyri miva16 j6 szerepl6s, amelynek alapjSn 15-20 f6 nyeft I-II-III. ndsit6st. Ezekkel a versenyz6kkel a magyar bajnoksiigokon 30-35 egyesiilet kitzlil a 4..5..6. helyez6st 6rtdk el az egyesiiletekk6zti pontversenyben. J6 eredm6nvek ftiz6dnek Kos6rk6 Katalin 6s Ulbrich Erika, 6s nem utols6 sorban Halmos Laszl<] nev6hez. Az el6rt eredmdnljeket a szi;ltetsAgis ln1LtdnAolta6s oz 7959,6u ered'titingei alopjd.n a szakoszt(ilA tagjai kijziiL 7 uersenllz6t: Kiss Lajost, Halmos Ldszl6t, Hoxangecz Andrdst. Skripecz Dezs6t, Verdb Ldszl6t, Lask6 Mikl(5lt is Jldrton KAroLyt jel\Itok ki az olinLpiai keretbe, akik 1960-bankdzijs erlz6' iiborokban Desznek r1s az oLttnpidr.LkAsziil1 1)ersenAz6kkel. KiemeLked6 ega.ni tutjesitm1nat natljtott az ut6bbi 6uben Kiss ktjos, o Nlaqpar Ndpkdztirsasdg Erdemes Sportol6ja, qlti DAlogatottsdga6ta ninrlen 6.then dUand,i tugjct (rz utaz6 heretnek A rnelbournei olimpia ut6n versenl'zi.seiben n6mi visszaes6stapasztalhat6 b5r a hazai versenyeken j6l szr:l'epelt. de az Eur6pa-bajnoksdgonGandban (Belgium), majd a pr6gai viliigbajnoksdgon nem v6ltotlar be a hozz'. fiizdtt rem6nyeket. A K6pes Sport 1957. szeptember 23-i szima: .,Mi tcirt6nt Gandban?" cimmel k6pes riportot kijzol. ahol a r'6la keszitett felv6tel Ielett a kijvetkezci sziiveg dll: ,,I{iss Lajos, 1000 n-es aki tlaqikus kiiliilmenyek kctzdtt adta fel a versenj't a K-l d6nt.iieben. de azutdn kitrin6en szerepelt a 4x500 m-es vAlt6ban." (Versenvz6-" kiizben |osszul lett 6s felborult.) I<at even kel'eszti!1versenyz6senem kieqyensflyozott, de 19ig-ben vegii] 1ti


#i::iiii4i"i!l*,=I?!.fi ""W:,:";{;"Tl!!ul,.u!.i.i,l"J!, blztositani tudta tnagd:ntk a Nemet Oenots"stiiuibon, Koppenhdgdban As Olcts

KA)ii"io'sagAan,

Crlinou_ 'fJJjjiZ':X^ii::",ZTr:';#r??;"ily?,,"H.::: senyzese ilaplri-n *-eir,"io.

ban is -i6l fog szerepelni. Ila a_szakoszt5ly a sporlkcir â&#x201A;Źlndksigetdl cs r diosgydti vasgy6rak vala_ mennyi dolgozoidt6l a tov6bbiakban..r; _eS!1nj" az eliig elvezett tiimogaszako.s^6ry a didssy6iieiL,;i*t"JgE liesz f:! lry i .vizilelepe es kaiakosai -. m.eS kenl]s.?r, akik majd ezut6n fograk magukrdl f,"Uuril. DVTK szineinek az elkcivetkezend6 id6kben is dics6s6get fogn^a ";;;;;"i. KEREKPAR A kerekparos szakosztdly.1953_ban DIMAVAG a

, . Gepgydr sportk.ir6ben a-lakult. meg. A szakoszt6ly Ca.ai r,"jo"' e" piii"J iaa*6n voltek. har [i kerekper"t"pttoi es a hozza,ti*ozZ'"p*t"r"r"#re* d]tt a szak_ 5:19:!b". osztaLyrendplkFzesere.

Maid a kesdbbiek lolyaman eoila, fiaLrra" a VTSts_ t6I hozott tiz haszn6lhat6 kerekpdrt. iSS5_-b;' .".-1:"7o^i, ,, f6b6i 611t. -F.fga"*'Xaf-?i A szakosztdly vezet6je Giirdi f,":*, tett. A fiatal szakoszt6ly azota sz,6peredm6nyeket 6rt "arO:" el, A szakosztdly minden 6vben k6t_h6rom. megyei vilogatotr yerâ&#x201A;Źenyz6je_ vel k6pvisetteti mag6t az orszagos versenyeken_ Ig54-ben a Vasas bainoks6gon a n6i sz6mban T6th Mdria orczagos b(Lj_ nok lett: Orbdn Liiszto 5. helyezest ert el. 1955-benT6th Mdrio bajnoks gdt meg.*6d.te. Orbd.n Ldszl| pedig hanna.-. ... dik heluez'st 6rt el. 1956-ban q lnagvar bajnokstigban T6th tvldl-ia azonos id.i)--elharmad.ik _ _ hel?tez6* Art eI. 1954-1611956_ig a ktilijnbrizd tj.vli megyei bajnoksegok fel6t a szakosz_ .. t6ly tagjai nyert6k meg, O:T,:,lagyar velogatott lengyel kdlvelsenyen vert reszt. Dentetel. , , -_l-?tt^u uvlr\ uersenuzdje tq.gjq re.tt .1 magaar D,rogatottnok. ''u'.ru' Kiv6r6an meg6llotta hely6t, er6ss6eevolt a gyoztes mag.yar csapatnak. 1952_benOrbiin Ldszl6 6s Albert L6szl6 a Csetrszlovak *:Oli".i"y'e-n vettek r6szt. orbd.n hiszt' a nyolc nemzet udlogatott.iai ""-."iijri iij,iti-i'i'nik-a L'ott) s 1.'_itr helAen u'gzett.

.:

i

1958-ban Orbdn L(iszl6 C sehszloorikid.ban Os Lengy etorsztigban kdpuiselte tL m,agaar szineket, Krakk6ban ,megnAerte a nemzetkizi uerinyt, Eperjesen M-egyei versenyek.r, o-*J'tj.,riiian szerepertek :1qf*tla versenvz6k":]t ezek -ind"n "fr."f 1959. januar 1-t6l I.6th Dezs6.jett a szakosztdl;,. edz6je. Ebben az 6vben a Megyei ponlbajnoksagon miisodik helvez6st 6.t ;;+iK"isapata. Ez 6v legszebb verseny6t, a 200 km_es orszdgriti balnoksagot "l a-siJosztaty ,necvl meg_ _

ll,itiir."tb".,

J6z-sef els6,DancsKrirolyr,ar^aaitl eara;t*A"paa

A Szabolcs megyeben megTendezett orsz6gos kiiryefsenyen

(b00 kn)


Ka|n6czi vonult.

Ldszlo harmadik

voii.

1959-ben tdbb 6h":rsenyz6

katon:inak

be-

A szakoszlAlyjelenlegi vezetdsege: Szakosztiilyvezetci: Gdrdi Lajos. Edzci: T6th Dezs6. Szerel6 es segededzci:Polgdr Kilman. VersenJ-z6kmegoszlasa:

I. o. versenyz6 IL o. versenyzc! III. o. .,'elsenvzo I Ij risdgi

1 rii 2 lii 3f6 6f6

KEZILABDA A KEZILABDASPORT Borsod megyeben 194?-bennagy p6ly6n kezd6dott meg. A di6sgy6riek els6 izben 194?-48 tel6n a teremk6zilabda j6t6kba ; kapcsol6dtak be. Ekkol m6g nem volt krildn k6zilabda-szakosztdly, hanern a kosarasok kezdtek ezzel a jetekkal foglalkozni. A terembajnoks6got a kosarasok jobb labdakezelesi keszs6giikkel meg is nyert6k. A szakosztdllt 194B nyaran Nemes PAter szervezte meg f6rfi es n5i nagypalyas csapatokkal. Az els6 dvben a megyei bajnoks6gban vettek r6szt es az id6n-v v6g6n az MVSC mdgiitt a 2. helyen vâ&#x201A;Źgeztek a f6r{iak, a n6k g).eng6bben szerepeltek. 1949-ben a t6li id6ny alatt a csepeli ieremk6zilabda bajnoks6gban vettek r6szt. Ekkor nyilt alkalmuk a|ra. hogy a fejlettebb technika 6s a taktika elemeit a pesti csapatokt6l megtanuljak. ami a jrjv6 fejl6dds szempontjAb6l l6nyeges feladat volt. Ebben az 6vben az NB Il-ben j6 kdz6pcsapatk6nt szerepelt, a vid6kiek kijzt m6r a legjobbak koz6 tarlozott. Nemes P6ter ut6da a szakosztaly vezet6s6ben Somogyi Lajos. azutan Lovasz Ferenc 6s Krasznai Blla lett. 1950-ben.Eddig az ideig a csapatokkal Czet0a BALa,Somogvi Lajos 6s Ko.r?oadsIst?)dn foglalkoztak, majd 1950-ben dr. Rd,czMikl6s vette a\l az edz6i teend6ket. A csapat fejl6dese szempontj6b6l meg az is sokat jelente11. hogy 1949-50 tel6n Ldzdr Lajos, a Csepeli Vasas jelenlegi elntjke a h.lrom heti szabads6g6t Didsgy6rben tijltijtte az6r"t,hogy ez alatt az id6 alatt mindennap a DVTK k6zilabdiiz6ival loglalkozz6k 6s 6ket tovribb tanitsaIvlindezt dnzetlenr"il. ellenszolgiiltat6s n6lki.il. sportszeretetb6l v6gezte. Krasznai 1958-ig maradt a szakoszt6ly 616n,ut6na Pdlinkd si GAijrgA kiivetkezett. A jelenlegi vezet6s6g tijbbi tagja: Kraszno,i Bbla, Kosdr BenS 6s Cr. Paltsthq Bdlo. A f6di csapat edz6je d.r. Rd.czMikl6s, a r'6i6 Czeruo BeLa. A ncii csapat 1950 6ta a megyei bajnoksiigban vdltakoz6 sikerrel szerepel. A most kialakult csapat komolyabb ig6ret. A szakosztily nagy gondot fordit az ut6np6tliis nevel6s6re, Czer-va Bela ir6nyit6sa alati 30 tehets6ges fiatal foglalkozik ezzel a sport6ggal. A f6rfi csapat 1950-ben a nagypdlyds bajnoksiigban a 7. helyen v6gzett. A kdvetkez6 evben a sflypont a kisp6lyds bajnoks5g fele tol6dott el. 1952ben a kisp6lyds teriileti bajnoksrigot a DVTK csapata nyerte meg. Ekkor sz orszdgos kiizepdiint6ben. Vacott a 2. helyen v6gzett 6s ezzel az eredin'nnlleL BO


1952--53-ra a Nenzeti Bajnoksdg l. osztdlgdba ker lt Jel, ahol az 5. heiyet szerezte meg. 1953-ban a terembajnoksAgot Csepelen bonyolitottrik le, ahol a csapat a ddnt6be keriilt. Itt hat csapat kiizddtt az orszdgos bajnoki cimdrt. A szakoszt.ily eddigi mrikdd6se sor6n itt 6rte el legszebb ered,m|nydt, amikor a 3. helAet szerezte meg veres6g n61kii1 6: a 2. heiyezett Budapesti Vdrijs Meteorral egyenl6 pontszemot 6rt el. 1954-benaz NB I. 14 csapatosmez6n.\'6beniljra a negyedik. Ekkor kilenc m6rk6zest solozatban nyert meg, amihez jelent5s m6rtekben hozz6segitette a csapatot a szakosztilyvezei;s6q6s a gvarvezet6segiltal nlegrendezett girincsi edz6tdbor. -A. szakoszt6ly elnyelte a legjobban es legsportszeriibben mUkiid6 szakosztily-ziiszl6t. Az orszagos vezet6s6g 1955-ben elttiriilte a kispdly6s bajnoksdgot es csak nagypiilyera irt ki bainokshgot. A DVTK csapata a kispalyds eredm6nye alapjAn velt r6szi ebben a csoportban 6s mind ekkot, mind 1956-ban a ?. helyen vegzett. 1956-ban a DVTK utdnp6tlds csapqtu: Kerel.es Stindot, Jd,szai Vilntos, Selmeczi Andrd.s, Dimdny Jd.nos, SurdnAi Zoltdn, Tari LdszL6, Czebecau,er lmre, Kerekes JOzseL Durt' J6zsel k:.iharcolto q kispdlvd,s NB l-be DaL(>bejuttist. Ett6l kezdve kis- 6s nagypaly6n szerepeltek a csapatok. A DVTK nagypaly6s csapatAnak egyik legszebb teljesitmenye az volt, amikor a het magyar vSlogatottal j6tsz6 mag,var bajnokcsapatot, az Ujpesti D6zs6t 12:3 ar6nyban sikeriilt k6tvallra fektetnje Vasgl,drban az igen lelkes kiizijnsig el5tt. 1956-banmind a kis-. mind a nagyp6lyAs bajnoksigban a 7. helyen v6geztek. 195?-ben csak a kisp6ly6s NR l-ben szerepelt a csapat, amikor a 6. helyet szerezte meg. 1958 6s 1959-ben 14 r6sztvev6 k6zt szint6n a 7. helyet harcolta ki. A csapat 1957-ben Csehszloveki6ban portydn vett r6szt, Eperjesen, Vecsâ&#x201A;Źn 6s Nagl'rnih6lyon szerepelt, amikor 2 gy6zelmet 6s 1 vereseget ert el. A i\4AGYAR TESTNEVELESI ES SPORT TANACS AZ 1959-bCNhOZOtt hatriloza';6val rendezle a kezilabdasportban evek 6ta verjUd6 k6rd6st 6s megsziintette a nagj,?6lyiis bajnoksagot. Viszont a legjobbak sz6mAra biztositotta a kispli1y6s bajnoks6gban val6 r6szv6tclt. amelynek keret6t 12 csapatban hat6rozta meg. Ezert 1960-ban a csapatnak osztAlyozo m6rk6z6ssorozatot kellstt Iej6tszania 6s impon.il6 fdl6nnyel az els6 helyet vi\,ta ki mag6nak: maga mogittt hagyott igen neves budapesti ellenfelekel, mint a Telefongy6r, D'leteor, Epit6k csapat6t. Ezzel a szerepl6s6vel ijra a legjobb magyar csapatok kd z li lds lv et elt b i z to s i l o tl a a ma g a s z d m a rl . A szakosztdlynak az elmtlt 12 6v alatt kb. 500 tagja volt. akik kdziil az alebbiak emelkedtek ki. A megalakulAsn6l Durbek Gydrgy, Kobold Aladiir 6s Kiiloly, Reiter L6szl6, P6zmrindy Gydrgy, Horvdth Vilmos. lleilrcz B6ta, Egyiid Leszl6, dr. Stumpf G:ibor, T6th Lriszlo, a k6s6bbi NB I-es l3bdanig6 kapus szereztek crdemeket. A j6t6kosok kijziil Czerva- B6la 6s Szil6k L6szld kezdett6l fogva 1960-ig jdtdkosokkent szerepeltek. 1950-t6l napjainkig a sikerek kiharcol6i: Hil6czky Jirzsef. Tomorszky Ferenc, Vadas B61a, Bartha S6ndor, Selmeczy Andr6s, al<i 8l


v6logatott kerettag volt. Lojk6 Antal. Vouszka Gyiirgy, T6th-Aurei' Kocsis J5r.roi, magyar v6logstott (jetenleg az Ojpesti D6zsa tagja) Kovecs L6-szl6 (n.rost a Bp. Honv6dben), L6csei J6nos 6s L5szl6. V6rkonyi J6nos. Nag"v imle. Homovics Istv6n. T6th L6szl6' Nagy Zo1t5n, dr' Nyir6 lmre' dr' Rdcz (Weisz) Ldsz16' Szakdts Isiven KraszMikt6s. .-a csapat esze". Virnai Bir6 Gyula, Badus Ern6' Varga LAsz16, NIolndr nai LAszl6, L6z5r Sindor, Mâ&#x201A;Źr6 Gyula es Rezs6' Heg-vi Istv6n. Varga tagja. kerei v6logatott J6nos, a K6lm6n 6s Voit Mtir'ton. A legut6bbi dveliben feltiirt kiv6l6 jhtekosok; Kerekes Sendor, Kukt'r Jinos. Timir B6la, Suranyi Zo1t6n. Dur6 J6zsef' Dim6ny Jinos, Tali LSszl(r' T6th Imre, Sztinyi Mik16s. Belogh Szil6rd, dr. Bakos Istviin' Az utSnp6tl6s legtehetsagesebb tagjai: Berkes Lasz16, Zsigmond Laszl(i' t{araszti IstvSn, Fadgy!.s Istvdn. Em5ke L6szl6, Darnyi ZoltSn, T6biris G5bor' Kis-Benedek L6sz1.i. A k6zilabdasporl meghonosit6sAban nagy 6rdeme var' Krasznai Bel6nak, aki e sport:ig 6rdekeit mdr tiz 6ve f6radhatatlanul szolg6lja Pdlinkdsi G?Jijrga, aki 1958-ban vette dt a szakoszt5ly vezet6s6t. az rij k6zilabdap6lya meg6pit6s6vel szerzett drdemeket, de nagy gondja van a spcftol6k szocialista szeilemii nevel6s6re is. A szakoszt6ly ig6nyeit li'eg c1r' Paldsthg BiLa 6s Kosd.r Ben6 szolg6ljik lankadatlanul A sportdg szolgrilateban megbecsiildst vi!4ak ki maguknak: Fogel Arpdd, Jakab PdI, GL6d.a Ferenc, dr, Horttdth KdroLg mint oruos, Maioros lmre' Horxdth (Suta) Bita, Majoros Kdlmdnn|, Bohus Sdmuel 6s Mikl6s Tamds' VEGUL meg kell eml6kezniink dr. Rdcz Mikl6s edz6r6l' aki m6r 10 6ve mrikijdik a DVTK-nril; ilyen hosszri, egy egyesiiletn6l tdltiitt szolgdlattal kev6s edz6 rendelkezik. Emellett h6t 6ven 6t az NB I-es csapatnak irdnyit6 j5t6kosa. oszlopa vo1t.

KOSARLABDA A KOSARLABDA SZAKOSZTALY hivatalosan csak 1945-ben alakull meg, azonban m6r ezt mege16z6 6vekben is - az atl6tikai szakosztSly kerekomoly kosSrlabda 6let folyt. t6ben A kos5rtabda sport Di6sgy6rben val6 meghonosod5sa els6sorban Verb5czi (Weber) J6zsef, a Di. MAVAG kiv616 atl6tdjenak nev6hez fiizik, akinek vezet6s6vel eleinte csak az at16t6k t61i kieg6szit6 sportjak6nt, majd n6hSny leikes sportelnber kezdem6nyez6se 6s aktiv r6szv6tele segits6g'6ve1ijn6116csapatkent. jlietve 1945-t6l iin6116 szakoszt6lyk6nt 16pett a Di6sgy6rtitt fizdti spodegak kdz6. Az els6 probiilkoziisok ideje 1940-41. 6v tel6re esik. Az e1s6 hivatalos m6rk6zesek pedig 19a1-42. 6v tel6n voltak Ozd, illetve Eger csapatai ellen' A di6sgy6ri csapat ebben az id6ben az orsz|g els6 vid6ki csapatai kiiz6 sz6mitolt, mert Budapestet kiv6\'e, vid6ken alig nehriny helyen, pl' Kass6n, Szegeden. P6csett, Debrecenben 6s Sopronban miikddcitt sz5mottev6 kos5rlabda csapat. Ezen els5 csapat tagjai voltak: Verb6czi, Pongrdcz, Schmieg' Bartha' Gedeon, Sindor. Simk6, Novadovszki. Gl6dy es Peck' u2


Az hivataros bajnoks6g Eszak-Magya.orsziigon 1944-ben .. kezd6dritt. -els6 Salg61arj6n, robbekhdzdtt Ozd.6s-Rozsny6 csapatain;k r6szv6ielevel. Sajnos. ez e\sd bajnoks;ig sem fejez6dhetett tre a naAi esem6nyek mratt. .az, A di6s_ g]'dri csapat ebben a bajnoks.{gban 5 m6rk6z6st jdtszott, valamennyi m6r.k6zeset megnyerte. A_ felszabadul6st megel6z6^utolsi, m6rk5zest 1944. augusztus Zo_:ln .iit_ _ szottrik a di6sgy6ri kosalasok Rozsny6n, ahol 32:24 arinyf,an gy6ztek a k6_ vetkez6 dsszedllitAsban : Schmieg * Bartha _ Gedeon'_ Novadovszki _ >ainctor1944-ben esyebkent tiibb bar.6ts.igosm€rk6z6st is jAtszottak a cli6sgy6ri Iluk, igy Pecsett-i. Di6sgyijliitt u, NB I_bun Satsra df""ai"f5E. Eger csa_ pata 6s a tsp. MAV Elijre ellen mGrkijztek. A p6csieket t iva,,". r',utamenn.,i ellenfeliiket legy6zt6k. A NOI KOSARLABDA CSAPAT kialakulAsa hasonl6 votl a lcr{iak6hoz. azzal a kiildnbs6gget, hogy itt meg_a torna szakoszt6ly n6i csopor.ljanak kc_ ret6ben indult meg a kosirlabdd 26.s.Az els6 csapat l"atdkosoi a kiivetkez6k voltak:.G6yer, Krafcsik, Vinyei, Tdrdk, Novadovizki e. C*nJur. A n6i csa_ pat is dniiu6 -.zakosztalykent csak a felszabaduldst kdvet6en, 1945_t6l mrl_ k6dittt. A felszabadul6st kdvet6en. kcizve entil a harci esem6nyek elvonuliiss utan_ n6h6ny lelkes sportember: Schmieg J6zsef, Geaeon iit" 6, B"rtho 1,Asz16hozzeT|tott a kosdrlabda csapat fjjaszerve z6s6hez, Az els6 m6rk6z6_ sekre mir 1945 mAjus6ban sor keriilt ngnrtu", h"i1,1 lnanfsZ patai ellen jiitszottak a n6i 6s f6rfi csaDatok "hol " """_ tj]l:Tlt::tr c.z akkori jdrekosok lelkesed..,sere. hosy uraz6si nehezs(._ ^^,a i uzesat'ony-llger kiiziitti utat a j.it6kosok r6szben egy lovasi:i_,:"il: pe.ijg gyalog tettek_rneg. nzt kdvet6en Debre_cenben, Siiros_ :": 11,"yo,"" palakon. Ozdon szerepeJteksikerrel e diisqydri lco"arasok.,f1?4q{1q-bal a keniteti bajnoks6gban iierepelt a n6i 6s f6rfi csapar As . ott a. B. illetve 4 csapat kdzijtt mindk6t csapat fr":""f."ag.f 1946 nvardn a n6i 6s f6rfi csapal r,6szt vett az """"rt. 6sszel eli6 izben meglaldsitani tervezefi. NB I.. iuetve NB II- osztdlyba:"ia"J.il"ri"""tt osztatyozd m6rk6z6seken. ahonnan a joi szerepl6 n6i csapat bejutoif Nfj f oszt6lyba. 'i;;;mlnyek mig a f6rfi csapar a ddnt6 merk6z6sen b"l;r.""";;6; ", kozott 1 ponttal kikapott a Szegedi VSE csapat6t6l, s igy c"ak or-l,e ii_Uu;rtott Uo. Az 1946/47€s t941l48_asbajnoksrigokban a n6k az NB l_ben, a fdrfiak az.ryB_Jl-!en megrillt6k helyiiket 6s s& f5v6rosi ,"egeiOz_,e,a baj_ noki tiibl6zatok els6 fei6ben foglaltak helvet. "ropatot Ebben az id6ben Horv5th Geza volt a szakoszraly vezetdje. az NB l_ber szerepld_ n6i (sapat raqjai pedig: Vinyej Iftn, T6th tiar, ciiii etir, cr"rao, Itlqria, Tairiik llona, Krufcsik CoUriittq, Ciiry tt"gai,' N..:oiot sztci Aronka 6s Szarka Arenlu "-oltak. N_B Il-ben szerepl6 f€rfi csapatot pedig Bolrha Ldszl6, Ged.eon B€.!tt, -- -41 Tibor, V ouszka Zoltdn, M6rk6g Eebl eintar rctiin-'ei Imre, T6th ,aincz Zolt6.n, majd kds6bb Kq.rd.d.iNorbert, Kal6 Istudn, Artai eiti-es SzeSnafmi Ed"eq.lkottdk. 1947 6szAD6s 194Bjanu6rj6ban pedig m6r nemzetkiizi merk6z6seket iiit-


szottak a PoznarLi Wqrta es a BeLgrddi Vdrbs CsiLIag csapatai e,llen, amikorrs a rutinosabb kiiifiildiekkel szemben nagy kiizdelemben ugyan, de alul ma.radtak. A n6hdny lelkes spofiember dltal eliiltetett kicsiny pal6nta az 1948. av v6ge lele hirlelen tereb6lyesedni kezdetl. A szakoszt6lyt 1947 janu.irja 6ta Papp J6zseJ vezeti. 1951-161Varga ,16zsej int6z<ivel egyiitt, s a szakoszt6ly keresi a tov6bbi fejl<ides lehet6s6gâ&#x201A;Źt. Bel6tj6k, hogy az alapit6 j6t6kosok kijziil felviiltva megbizott, tapasztaltabb \rersenyz6k tudasa kev6s az edz6i teend6k elldtiisiihoz. s tekint6lyt sem tudnak tartani a hasonl6 kord jiit6kostiirsaik krir6ben. Hosszas kereses utdn 1948 6sz6n Kqmards .lstztdz testnevel6 tandr szem6lyeben tairiljdk meg a megfelel6 edz6t, akinek szaktuddsa s a sportag ir6nt 6rzett hat6rtalan lelkeseddse rijvidesen megirlszik a szakosztAly eredm6nyeiben. A GL6dA Andr(is 6ltal megszervezett kiilydk-csapat Kamards IstDdn edz6 munk.ija nyom6n az orszdgban els6k6nt 6r el olyan fejl6d6st, amely a f6v6rosi szaktekint6lyek figyelm6t is felhivja a Di6sgy6rott folyo rittiir6 nevel6munk6r{Ennek kijvetkezm6nyekent kap meghivast a kiilycikcsapat 1948 6s 1949 december6ben budapesti bemutat6ra, amikoris a Magyarorszrig-Csehszlov6kia nemzetek kdzdtti vAlogatott m6rk6z6sek el6tt ejtik 6mulalba a f6varosi liiizdns6get korukhoz k6pest feltrin6 k6pzetts6gr.ikkel. A di6sgy6ri p6lda nyomdn -szimos m6s helyen alakulnak k<ilyiikcsapatok, s adnak lendiiletet a sport6g tcvabbi fejl6ddsdhez. Az, I94B/49.6vi szerepl6sben n6mi hanyatlas mutatkozik, a csapat az NB ll-be keriil vissza. de meraz 1949/50.6vibajnoksegbanlijra az NB I-ben krizd. 1950-ben Komords edz6 felesoge Rohonczi Mdria testnevel6 tan5rn6, a sokszoros atl6ta es kosarlabda viilogatott js Diosgy6rbe keriil, s mint a n6i csapat leigazolt versenyz5je 6s a szakosztAly m6sik edz6je, ugyancsak hozzSj6ru1 a kosarlabda szakoszt6ly eredm6nyess6g6hez. Ez idcit6l kezd6d6en a bajnoki rendszer is mind szervezettebb6 6s ritfogobbn vdlik. az olszdgszerte 6rezhet<i fejl6d6s gyors iramot diktal, a di6sgy6ri csapatok is egyre sz,{mottev6bb eredm6nyeket 6rnek el igyannyira, hogy lassan az otsz1.g legjobb csapatai kijz6 tarloznak. Annak 6rdek6ben, hogy a megtelt utat hiven kiivethessiik, c6lszerfi most m5r a n6i 6s f6rli csapat el6rt eredmenyeit ktilitn-kijlijn 6rtekelni. Az 1950. 6vi egyfordul6s bajnoks6gban a ncii csapat a szer6ny 12. helyet foglalja el. de biztositja bennmarad6s6t. Sajnos, a bajnoki rendszert a sporthat6s6gok ekkor Stszervezt6k, megsziintett6k a bajnoks6g orszrigos jelleg6t. helyette megyer bajnoksdgokat irtak ki, melyek v6g6n a megf,'ei bajnokok 6s Budapest legjobb csapatai el6bb kitzdpditnt6ben taliilkoztak, majd a csopoftok gy6ztesei - a legjobb 6 csapat - az orszagos d6nt6ben kiirmâ&#x201A;Źrk6z6s folmdj6ban ddntitttek el a helyez6seket. E16re16that6 \.olt, hogy az 6tszervez6s hanyatl6st fog ei6id6zni, mert a kordbbi eg6sz 6vi kem6ny mdrkciz6ssorozatok helyebe kilnnyri, szinvonal nelkiili megyei m6rk6z6sek l6ptek, s az eg6sz 6v folyaman v6gzett k6nnyri munka a kiiz6pdcint6ben nem hozhatott sikereket a videki csapatok sz-6m6raaz erSsebb mez6nlt k6pvisel6 f6vdrosi csapatokkal szemben, A vid6kiek rillandoan s6relmezt6k ezt az 6llapotot, s annak r6szbeni megjavitiisa 6rdek6ben az 1952-1953.6s 1954.6vekben a fe84


lettes sporthat6sdg a 3 vdros. k6s6bb 8 meg),e legjobb csapatarnak reszvetel6vel irt ki h6zagpotl{j tornet.a n6i es f6r.fi csapatok r6sz6re. A DVTK n6i csapata a hivatalb6l megsziintetett NB I. utin 1951_ben a megyei bajnoksiig megryeres6vel jogosultsagot szerzett az orsz6gos kijz6pd6nt6 szegedi csoportj6ban val6 $szv6telre, ahol 4. helyez6st 6rt eI. 1952-ben ugyancsak a szegedi csoportban 2.. majd 1953-ban a szolnoki csoportban szinl,en 2. helvczest er1 el. A Di6sgy6riitt foly6 6rt6kes nevel6munkft az Orsz6gos Szdvets6g azzal jutalrnazta, hogy 1952-ben az e1s6 ,,8 odros niji torndjdt" Di6sgy6riitt rendezte meg, ahol a DVTK csapatira lel6pitett l\4iskolc csapata a 6. helvez6st szerezte meg. 1953-ban ezt a tomdt Szolnokon rendezt6k meg, melyre Miskolc csapata minden eddiginel szorgalmasabban 6s lelkiismeretesebben k6sziilt fel. A sikeriilt v.ilogatds, becsiiletes felk6sziili*, s nem utols6 sorban a vAlogatott csapatban szerepl6 versenyz6k lelkes odaad6sa 6s i6 szakvezet6s n_vom6np6ldritlan siker sziiletett. Miskolc u6.ros csapatq.q 3 napos rekkeni melegie,t Iebongolitctt tornd,n o.z elsS helgen DAgzett. r aga miig6 utasitva Szolnok. Budapest. Sopron, Kom6rom, Szeged. P6cs 6s Sz6kesleh6rv6r varosok v6logatott csapatait. E tom6n a kijvetkez6 jrit6kosok vid6k ki a siker.t: Korncr6.ffie, Vin'llei, Hajagos, Czirjdk, Benke E., Horudth, Soris, KoLj M. 6s lfeged.fr,s. 1954-ben utoljiira keriilt sorra ez a torna: most mdl' B megye viszonylirt6ban. Bcrsod megye az elmrilt 6vi sikerct megism6telni m6r nem tudta. s a P6csett sorra kerdlt torn6n 5. helj.'en v6gzett. A fels6 sportvezetes a bajnoksdg helltelen rendszer6t, s az abb6l sz6r_ maz6 visszaes6st 16tva, az 1954. 6vt6l kezd6d6en tjra visszaallitott a az ot:szitgos bajncks6gok rendszer6t. A DVTK niji csapota a Debrecenben megrend,e?ett osztdl.uoz6csonortban Deretleniil biztositotta helA't az tjraalakitott NB I- nez1nv4ben. Etti5l kezd,ue szitd.rdan tertjo helA1t az orszdg legjobb csapatai kijzltt, s 1955-ben7., 1956-ban 7.. 195?/58-ban3. 6s az 1959.160. 6vi bajnoks6gbsn a 4. helyen vâ&#x201A;Źgzett, tijbb i,zben megszerezrse a tegjobb Did.Aki n6i, csapat cinn4t i,s. Ezeknek a ragyog6 eredm6nyeknek el6r-6sed6nt6 m6rt6kben a l(dvethez6 versenyz6k nev6hez {riz6dik: Kamdldsn|, VinAei, pqppn| So6s Et:a, Czirjdk, KaI6 Mdrio 6s llona. Hornd.th, Heged.fi.s,Benke 8., Sznkup Mtirta 6s Erzsdbet, Lajk6, PusztaA, Bartha. Berzg. kiildn kell rnegeml6kezni Vinyei lr6nr6l, aki "+ j{*bi1â&#x201A;Źurmi-6...-a+ffi}61 a csapat megalakul6s6t6l, 1945-161kezdve *+ai.+epig is egyfolyteban, megszakit6s n6lkiil j6.r'ult hozzit tehets6g6vel 6s szorgalm6val a di6sgy6ri n6i csapat sikereihez. Az els6 uid'ki jdt'kos uolt, qki 1947-ben bekeriilt q twgAqrodtogotott keret'abe. Ha gyorsas6ga 6s munkabirdsa ma m6r, term6szetesen, nem lehet a râ&#x201A;Źi, szorgalma 6s sportszeretete ma is p6ldak6piil szolg6lhat az Ujfs6gnak. A f6rIi csapat 7tL'tsz6lagnem 6rt el a n6i csapathoz hasonl6 kiemelked6 teljesitm6nyeket. Ha figyelembe vessziik azonban, hogy a f6rfiak mez6nye mindig kiegyensulyozotLebb es er6sebb, ugyancsak komolJr eredm6nykdnt keu elkdnyvelni azt a t6nlt, hogy o DV?K terfi csaps.ta.nehezen ugyan, de beuereked,temagdt az NB l-es 6lmez6ngbe, s ott a mai napig is tartja hely61.


Az 1950. evi egyfordul6s bajnoks6gban az NB l-ben szerepelt a csapal,. s mig kor6bban az NB ll-ben csak k5zepes b.elyez6st 6rt e1, az orszdgos bajnoksSg sziinetel6se idejâ&#x201A;Źn 6ft6kesebb eredmenyeket 6rtek el, mint a n6i csapat. 7957-ben 6s 7952-ben a megyei bajnoksrig, majd az orszdgos kdz6pdtintii megnyerese uten beiutottak az orszdgos ddnt6be, ahol mint a legjobb Did'ki csapot, mind.lrLt 6uben a 6. helAen D\geztek. I953-ban a gy6ri kdz6pddnt6ben mdr csak a 2. helyen tudtak v6ge2ni, s nem jutottak a d6nt6be. A n6i mez6nyhiiz hasonl6an, a f6diakn.il is megrendeztdk a B v6ros. illetve B megye tornikat az 1952,1953.6s 1954.6vekben' Az er6s mez6nyben a miskolci, illetve borsodi csapat j6l megeuta hely6t, s 1952-ben Sz6kesfeh6fr'6rott 3., 1953-ban Szegeden 4.6s 1954-ben Kecskem6ten ugyancsak 4. hel) ez6st szerzelt, Ezekben az 6r'ekben a di6sgy6ri f6rfi csapat sikereinek kov6csai a kiiveikez6k voltak: Konmids. Kard.di, AruaL Merk6A, Letek l. 6s II. Benylt, Bohus, Bartha, Sebijk, Malcsopszki, Haris, VolosinovszkA, Matheid.esz, M6gori, Borbdtg, Son"orjai, Selmeczi, Vereczkei, Gt6dg, Pi'nt1r l. 6s lI., Heincz ds 1950-ig Gedeon. Sajn5latos esemeny volt Gedeon B61a kiv6l6sa a szakosztilyb6l, vele egyik alapit6j6t vesztette e1 a csapat. Szakmai vit6k id6zt-6k el6 tdvozris.it, s bdr a DVTK kollektivaja veszitett t6voz6s6va1,v6geredm6nyben az a sporliig javara v6lt, melt Miskolcon megszervezte az MVSC kos:irlabda szakosztdly6t, s a hosszri id6n 6t t.rrt6 vet6lked6s a spo!'tiig fejl6d6s6t :.zolgdlla. Az olszdgcs bajnoks6g vissza6llit6sakor a DVTL I6T{i csapata 1954-ben Ltz oEztelyoz6 m6rk6z6seken nem tudta biziositani bejut6stit az NB l-be, 6szszevont megyei bajnoks6gban vett rdszt. A bajnoks6g megnyerose ut6n eriis csoporlba keriilt, s a Tatan megrendezett torna ism6t eredmdnyteleniil ziimlt a feljut6s szempontj6b6l. Az 1955-iis 6v m5r az NB ll-ben taldlja a csapatol. a szegedi vasutasokkal viyott izgalmas p5rharcban megszerzi a bajnoksiigot. s ezzel a jogosultsegot ism6t oszt6lyoz6 m6rk6z6sek j6tsz6s6ra. Iliven az addjgi hagyom6nyokhoz, szerencs6tlen csopodbeoszt6s 6s m6rk6z6srend miatt az NB l-be val6 feljutris kiisz6b6n v6rzelL e\ a csapat Budapesten a Spor.tcsarnokban lejiitszott mrirk6z6ssorozat soren. Az 1956-os 6v sem volt szerencs6sebb az ei6z6kn6l, mig v6giil az 7957-es 6D lelkiisnleretes es celtudatos ,nunkdjo meghozta gaAmiilcsAt, s rendkivi.il izgalmas m6rk5z6ssorozat ut5n. r.zinte remdnytelen helyzetb6l qz utols6 mArk6z6sen harcolta ki a csqpqt bejutd.sdt az NB l-be h6t 6vi i6voil6t ut6n. Nem kisebb fegyvert6nyt kellett ehhez v6grehajtania, mint k6t, hosszli id6n ti NB I-es csapatot: a Szegedi Postdst es az FTC-I kellett maga mdg6 utirsitania. Az 1957158.evi bajnoksSgban a kitfizdtt celt sikeriilt megvalositani, a csapat megkapaszkodott az orsz6g tegjobb csapatai kdzdtt, igaz ugyan, hogy csak a 12. helyen v6gzettde bennmaradesit ism6t ket. nagymriltf NB I-es csapat: Szombathely 6s a TestneveldsiF6iskola terh6re harcolta ki. Az l95B/59.6vi bajnoks6g sem hozott kdnnyebb kiizdelrneket, s a bennmaradast csak a hajr6ban tudta kivivni n hat6rtalan lelkesedessel k zd6 csapat. SokSig ernlekezetes fegyvert6ny ma|ad a mSsodik legjobb magyar csapat - a MAFC - di6sgy6ri 61:58 ar6nyri Jegy6z6se.mely teny a ferfi csapat fenn6ll6ss ota el6ft egyik legnagyobb sikere volt. V6gs6 fokon ennek a sorsdiint6 m6rk6zesnek megnyer6se bizto. ilor la a b e n n ma ra d A s t. 86


A bajnoksAg befejczese ut6n Marosi Liiszlo, a csapat egyik er<lss6gebfcslit mondott a szakoszt6lynak, helyette a-zonban a csapat a Testnevelesi F6iskolSr6l visszatert Letek Liiszl6val meger6siidve vette fel az 1959/60.6vi kiizdelmeket, ahoj m6r az 6szi szezonban kivivta a bennmarad6shoz sziiks6ses gy5zelmeket, a tavaszi idenyben pedig tovebbi gy6zel_rnekkeljavit helyei6s6n. Az elcizd 6vekhez k6pest teh6t nliir jelent6s javul6s tapaszialhat6. Az. asztafyoz6 m6rk6z6s 6s az azt k6vet6 NB I-ben val6 szerepl6s sike_ reit a kdvetkezd jetdkosok videk ki: Kal6 Istad.n, Ko:rd.d.iNorbirt. Aruai BdLa, Szeghal'mi Ede, Beng6 Rudolf, Marosi Ld.szt6, Borbdtg JozseJ, Seb6k Zoltdn, Malcsovszki Ld.szl6, Papp Lriszl6, Letek Ld.szt6, Jud,t Istutin, K(rL6 Ldszl6, DoILd,k Istvdn, H'resz Tibor, Bohus Ldszl6 es KeLemen Zolttin. Di6sgy6rnek a magyar kosiirlabda sportban elfoglalt sflyponti helyzet6t m6ltenyolta az Orsz6gos Szijvetseg, amikor 1947-ben a di6sgy6ri stadionban edz6tiibort szervezett a legiobb vid6ki jrit6kosok r6sz6re, ahol ttjbbek kitzijtt a DVTK tdbb n6i 6s f6r{i versenyz6je is alapos elm6leti 6s gyakorlati kik6p_ z6sben r6szesiilt. A cekudatos neuel6munka nenl egA jdt'kost juttatoft kepessegei alapjd.n q ,nagAar Ddlogatott, n6i 6s f1rti kosdrlabd,a csq,patba. A Kal6-testv|relc Moszkud.t6L Rio de Janeir6ig Eur6pa- 6s uildgbajnoks1.gokon, Dalqmint szdmos nem"etkiizi mArk1z4setu k1puiseltd.k ndt ed.dig is a n-LagAarszineket, tdbb 6.zbenDett reszt Kamal'Lsne es Letek Ldszl6 i.s nemzetkiizi, m,6rlt6z6seken, s hosszabb-rduidebb id,eig oolt kerettag Kqt6 Istadn 6s So6s Eua is. A kdtelez6 bajnoki m6rk6z6seken kiviil a ndi 6s f6rfi csapat r6szt vett a Magyar N6pkiiztiirsasiigi Kupa merk6z6seken, lendiiletet adott a szakszer_ vezeti sportmozgalom alapjainak sz6leskdrii lerak6sdhoz az alapfokri torn6sz csapatbajnoks6gokon va.i6 r6szv6tel6vel, ahol minden esetben a d6nt6be ve_ rekedte magdt. Az orsziigos bajnoksrigokon kiviil a szakosztdly az als6bb oszt6lyU baj_ noksdgokban (megyei, vrirosi) minden 6vben 6-8 csapatot szerepeltet,:tt az ut.inp6tlas biztosit6sa 6s tervszerri foglalkoztat6sa 6rdek6ben. Ezek a csapa_ tok az elmflt 6vek sor6n sz6mos bajnoks6got 6s helyez6st 6rtek el. Az ar'Jlylag tiatal szakosztdlV megelakuliisrit6l kezdve a jelen rd6kig tdbb izben L-ett reszt nemzetkdzi merk'zAseken, r6szint Di6sgy6rdtt, r6szint Csehszlov6Li6ban. Igy titbbek kitzijtt a poznani Warta, a Belgrid,i V'rijs Csitlag, Kassai Jednota, Kassai ker;Jleti udlogatott, a Poztrani Olympia, Kirni Fijiskold.sok csapatdDat, Iegutoljqra pedig Jugoszkir:ia n,i t:dlogatottjduat m6rk6ziitt. Ezek a tal6lkoz6k vriltakoz6 sikereket 6s veres6geket hoztak a DVTK n6i ds f6rfi csapatai rqsz6re, az eredm6nyen tril azonban a sportbar6tsiig 6s a Mke gondolatiit szolgaltdk. Az eg]'esiilet 6s a szakosztSly vezet6s6ge a testi felk6sziilts6gen kiviil gondot forditott a :zakoszt6ly tagjainak ideologiai nevelesdre is. A {6rfi 6s ndi versenyz6k tttbb szemineriumon vettek Gszt, hogy az id6szerfi politikai k6rd6sek elemz6se 6s megvitatesa rev6n n6velj6k tud6sukat 6s sz6lesitsek iiit6kiiriiket a jobb eredm6nyek e16r6se6rdekeben. Rendszeresen rdszt vettek a hagyom6nyos miijus l-i demonstraci6s felvonul5sokon, hogy ezzel is tanrjs6got tegyenek boldog, szocializmust 6pit6 nepiinkhtiz val6 szoros egyiivetartozesukr6l.

8?


A SZAKOSZTALY VEZETOSEGE korlarozott tehet6s6gei kbzdtt is igyekezett gondoskodni a szakosztaly tagjainak kulturahs sziiks6gleteir6l, fiiraszt6 kiizdelemsorozatok ut6n. vagy el6tte a jobb felk6sziit6s 6rdekeben edz6- 6s iidiil6triborokat szervezett az aktiv pihenes megval6sit6sa 6s a kollektiv szellem ripol6sa 6rdek6ben. E c6lt szolg.iltiik a tijbb izben megval6sitott miskolc-tapolcai. balatoni edz6tdborozasok.is a Biikkben rendezett kir6ndul6sok. Az 6vek sor6n sok szemdiyi v6ltoz6s tdft6nt a szakcszt6ly versenyz6i kijr6ben, aminek r6szletes tdrâ&#x201A;Źya16sAra itt nem keriilhet sor. A szakoszt6ly jelenlegi tagjaiban 6s a vezet6s6gben azonban 6l az egyiiv6tartoziis gondolata. s a legi eml6kek felelevenitese, valarnint a megszakadt kapcsolat dpol6sa 6rdek6ben 1953-banbarati talSlkoz6ra hivta meg a szakosztdlyr6gi versenyz6it; a r6gi 6s lij gerda..old boy's" merk6zes megvivdsa utiin bar61i poharazgatis kdzben elevenitette fel a r6gi eml6keket. Az el6rt eredm6nyek megleiret6sen mostoha kijriilm6nyek kiiziitt sziilettek meg. A szakosztdlynak nincs cind.ll6tornacsarnoka, a stadioni tornacsarnokot szabelytalan m6rete miatt a sportf6hat6s6g bejnoki merk6z6sek rendez6s6re alkaimatlannah nyilvdnitotta. A jelenleg b6relt Kiliiin-gimn6ziunli tornacsarnok nâ&#x201A;Źrete nlegfelel6 ugyen. de csak kor'I6tozott 16tsz6m[ nez6kttziins6g befogad6s6t teszi lehet6v6. Igen srilyos, g:itl6 kitriilm6ny a szakoszt51y munk6j6ban egy korszerii sportcsarnok hi6n;.a. melynek megl6te nemcsak a sportSg fejlesztesetszolg6lnri,de az anyagi eszkdzdk ndveles6t is. ELISMERES ILI,ETI a lelkes di6sgy6ri szurkol6kat. akik a mostoha elhelyez6s e11en6reis p6ldrisan kitaftanak a szakosztdly mellett, s szamos eserben lelkes biztatSsukkal veszt6sre 6116m6rk6z6st forditottak mes s vitt6k gy5zelemre a n6i 6s f6rfi csapatot.

T,ABDAROGAS A DIoSGYoR-VASGYARI TESTGYAKORL6K KORE megatakulasa el6tti 6\.eknek labdarrig6s6v:1 mdr munkank e1ej6n foglalkoztunk. A labdanigiis irenti szenved6lyes lelkesed6s volt tulajdonk6ppen a DVTK megalapitds6nak a rug6ja. Az tj egyesiilelbe tiimiiriilt jat,6kosok szorgalmasan ldtogattak az edz6seket. Uj szin jelentkezett Vasg-yer tarsadalmi 6let6ben. A napi 12 6rai munkrit6l elfdradt munk6sok 6s csal6dtagjaik most m6r nem csupiin a vas6rnap d6lut6ni r'smeretterjeszt6 elciadAsokat hallgatt6k meg, hanem a sportp6ly6ra is elmentek. Erdekelni kezdte 6ket gyennekeik sportol6si igyekezete, majd az el6rt gy6zelmek jelentettek sz6mukra ijriimiit. Az els5 id6k eredm6nyeit nem tudjuk pontosan kijvetni, mert az 61'i kdzgyril6sek f6titk6fi besz6mol6i - mint a leghitelesebb dokumentumok a miisodik vilSghaboni l6gitamadesai kdvetkezt6ben megsemrnisiiltek, az fisiigok ekkori sporttud6sit6sai pedig sz6rvanyosak. Tudatossrigot keU liitnunk abban, hogy els6 m6rk6z6siiket 1910. mrijus elsej6re, a munk6sosztd.ly nemzetkdzi tinnep6re tiizt6k ki a Miskolci Spol1 Egyesr.ilet labdanig6i ellen. Az eredm6nyr'61 hiteles tudom6sunk nincsen, a visszaeml6kez6sek szerint a vasgy6ri fifk gy6zedelmeskedtek. 88


Az MSE p6ly6ja 1910 majuseban elkesziilt az Erzs6bet-k6rh6zt6l (most Semmelweiss-k6rhaz) Hej6csaba fel6 es6 terii,leten, ahol a hires Vdriis R5k vend6gl6 volt. A miskolciak a p6lyaavat6 m6rk6z6,sre a vasgy6riakat hivtiik meg. Ugyanekkor orsziiggyfil6si k6pvisel6viilaszt6sok voltak 6s az egyik k6pvisel5jeldlt kortesei itt iitiittek tany6t. A DVTK j6t6kosai is ebber a vend6gl6ben kaptak dltdz6helyiseget, 6s mar a m6rk6zes el6t1 igen szivesen kinS,lgattiik a j:it6kosokat stirrel, bonal. A szeszesital zsibbaszt6 hat5s6nak meglett az eredrn6nye, mert 4:1-re kikaptak. Vigasztal5sul kitfin6 kortesvacsor6val kinalt6k meg 6ket. Jilius 31-6n miir a k6t egyesiilet e1s5 6s masodik csapatai m6rk6ztek egym6s ellen. amikor a vasgy6riak sflyos veres6get szenvedtek a vasgyari p6lyAn. A vasgyari csapatok j6t6kosai 6s vezet6i lesziirt6k a veresegek tanuls6gait 6s mind technikai, mind taktikai tudisukat fejleszteni igyekeztek. Ennek neglett a gyiimdlcse, mert augusztus ?-6n mindk6t csapatuk f6nyes gy6zelmet aratott az MSE csapatai Jelett. Az els6 csapatok tal5lkoz6jriri a vasgy6riak 6:3-ra, a m6sodik csapatok6n pedig 3:0-ra gy6ztek A gy6zelem serkent6leg halott a jat6kosokra. A gy6zelmek kivivdsdban oroszlanr6sze volt Baczur J6zsefnek. aki Salg6tarj6nb6l -, ahol m6r 6vek 6ta virSgz6 labdanig6 6let folyt - keriilt Vasgy6rba. Atszervezte az eg6sz csapatot, lij j6t4krendszert vezetett be, 6 lett a kijz6pcsat6r,6s az 6 irAnyitSsaval v"rt6k meg a miskolci csapaioket. A DVTK CSAPATAT 6 hivatta meg Salg6tarj6nba. Az utaz6.s nem sok kdlts6get em6-sztett fe1, mert valamennyiiiknek kedvezm6nyes vasfti jegyiik volt. Ez volt a DVTK els6 vid6ki m6rk6z6se 6s azdta m6r sok nagy csat6t vivott egymis ellen a k6t egyesilet. A salg6tarj6niakhoz viszonyitva a DVTI( kezdS csapatnak sz6mitott, azert Bac )t: J6zsef n6gy salg6tarj6ni jrit6kossal â&#x201A;Źr6sitette meg a csapatot, amely ennek kiivetkezteben csak 0:2 ar6nyban szenvedett veres6get. Miskolc labd,arig6 csa.patai A MISKOLCI SPORT EGYESULETTOL ELSZENVEDETT veresegek nem voltak elkedvetlenit6 hat6siak, hiszen az MSE mrir 1909-ben az MLSZ igazolt egyesiilete volt. A miskolci sporlegyesiUetek korabban bekapcsol6dtak a viddk legjobb csapata cim6rt foly6 kiizdelembe, azaz t maeyar bajnoks6gba, mint a di6sgy6riek, akik ekkoriban f61eg a miskolci 6s a k6zelebb fekv6 varosok sportegyestleteivel kerestek kapcsolatot. Az MSE miir az 1909-10. 6vi bajnoks6gban mint a Kdz;pmagyarorszAgi kerti.lethez tartoz6 egyesiilet vett r6szt a kiizdelmekben. A MISKOLCi MTTNKAS TESTEDZO EGYESULET (MMTE) 1910-ben alakult meg,6s m6r a kdvetkez6 6vben rajtolt a bajnoksrigban, ahol rajta kivill a Miskolci SE, a Debreceni TE, a Debreceni Munkiis TE, a Nagyv6radi AC 6s a Nagyveradi SE vettek r6szt. A helyi sport6let 1911-ben a Miskolci Vosutas Sport Club (MVSC) megalakitasdval 6s a szeptemberben l6trejdtt Miskobi nlagd,ntisztvisel6k Atl6tikai Clubja bekapcsol6d6s6vai m6g erdteljesebb6 v51ik. Az ut6bbi kib6vit6-


sevel a kovetkez6 evben, 1912-ben letrehozzak a Miskolci Magantisztvisekjk 6s Kereskedelmi Alkalmazottak Sport Egyesiiletet (MMKASD). A megalakult egyesiiletek szepen fejl6dtek, amit jelent6sen el6segitelt a sok j6tsz6si lehet6s6g 6s az egymdssal va16 verseng6s. Ezeknek a csapatoknak megalakul6sdt els6sorban az id'zte el6, hogy a miskolci fiatalok iucatj6val s?erveztek ifjris6gi csapatokai, amelyek ontottak a tehets6ges j5t6kosokat. Az 1911 nyardn alapitott sporilap, a Miskolci Spoftfut6r, 1971 6szen az ifjirsSgi csapatok rdszere bajnoksdgot irt ki, amelyre h6t ifjfsegi csapat nevezett be: 1. a Kereskedelmi Iskola .r6logatott csapata, amely FTC n6ven is szere,pelt,2. a Miskolci Labdarrig6 lfjus6g, 3. a Miskolci Munkas Testedz6 Egyesiilet ifjlis6gi csapata, 4. a Nliskolci Testgyakorl6k Kijre,5. a Miskolci Tiirekv6s Footbail Egylet, 6. a Diekok Football Clubja 6s 7. az Ujv6rosi Tor-na Egylet, amely a mai Beloiannisz utca kdr-ny6ki fiatalokat tdmijritette mageba. Termeszetesen az MMTE kiv6tel6vel a titbbiek nem jov.ihagyott alapszab6lyok szerint mrikiid6 egyesiiletek voltak, de a labdarfg6s terjeszt6s6hez jelentcisen hozzdjrirrrltak. N6h6ny ifjis6gi csapat tagjait a Spoftfut6r k6zl6se nyom6n ismerjiik, akik kiiziil a k6scibbl 6vekben sok neves labdarfg6 keriill ki, igy az MTKban Hern',dg 1., Nihhi.zy, Kiirmbcza, LengaeL, Herndda ll., Eperjessa, Pdlin' kds, Muhoray 1., PauloDits M. Muho'raa II., Csak6 Gaula, Krausz, PoppA IstrDd.n,Popp6 Alq.d.dr, Graf jdd'a, Berecz 6s Kert4sz Zolttn j6tszottak. A Tdrekv6s tagjai voltak: BoDq, GUdr, Halmos, Mathidsz, Mozg6, PdDtt, Presovszkg, GgijngAbsL, Jdnoshdzi, Su6csik, Zaidcz, Gall6, Molndr, Sipos' Szend,rii 6s Simon istDdn. A Reform6tus F<igimnazium VL oszt5lya a kdvetkez6 csapatot nevezte az iljfsegi bajnoksigra: Breit Zol"tdn, Csermdk, Nagg, Jdszag,Vdcsea, Bortha, Bojt6.r, Do.Aka, Vadn4A, Griindl 6s Tandli.ch R6bert. Erdekes megemliteni, hogy a felsorolt csapatokban sok t6sgyiikeres vasgySri munkdsfiri szerepelt, pedig a DVTK-na-k mrir 50-n61 tiibb tagja van ekkor. IJi{Lsdgi csapatok alakulrisa V asgadrbqn A DVTK-NAK KEZDETTOL FOGV-A 2-3 csapatra valo j6tekosg6rd6jt) volt. azonban m6gsem tudta befogadni a sok jdtszani akar6 fiatalt. Ezek egyre-mdsra alakitanak csapatokat, amelyekbcii ritvid id6 mflva sokan a DVTK-ba keriilnek be. vagy k6scibb ezek a csapatok teljes egdsziikben beolvadnak. Az egyiknek 1911-ben SleJrini Gusztd.r:,a. DVTK kes6bbi nagy jiit6kosa volt a szervez6je. I'!t jdtszoitak: Zajd.cz J6zseJ, Nahalka J6zseJ, Horudth BAITL (Suto). .sinrcsik BAI@,Caramszegi (Longauer), Stindor, Kossik Henrlk, Hinek Vi,ktor. Postainer Arpad, Szlama Lajos, Pdua Gusztdts, Dudds Sd'rulor 6s Itihd.Ig, Homar J6zsel, Pouazsanaecz RezsiS,Kallli,1k Dezs6 6s m6sok A fiatalok nemcsak abben ut6nozt6k a DVTK-I. hogy igazi labd6t vettek ma,guknak, hanem a ,.Bikareten" tartott megbesz6leslikdn elhat6roztek, hogy mezt is v6s6rolnak maguknak. Megrendelt6k Budepestr6l a piros-fehdr keskenycsikozdsu inget, ami :ut6r. piros-Jehareknek, vagy a labda m6rk6ja utAn a ..Rambier" -eknek hilt.ik 6ket. Megiillapodtak abban is, hogy ,,spic90


cel nern szabad rugni, aki ez ellen v6tett. azt a csapatkapit6ny megpofozta. (Stef6ni Guszti a leger6sebb Jilrk kiiz6 tartozoit Vasgydrban.) Aki h6romszor szdnd6kosan kezezett (hendszet v6tett), annak kezet zsebkend6vel h5tul ijszszekdtdtt6k 6s tigy kelleit j6tsza,nia. Ezekel a megeIapod6sokat szigonian betartottak. A hiisik ifjrisrigi csapatot ugyancsak 1911-ben Ujdi6sgy6rben Kachnits Gusztdu alakitotla, meg. amelyik a Harang-t6ren j.itszott. Itt j6fszottak: Barbierik Rezsij, Bd.IitLt (Berger) Le6, o Waisz-Jii,L, akik s6rt6d6s miatt egy id6re otthagytik a DVTK-1. Schulek Istxdn, Holub J6zseJ, FoltdnAi, Keft'sz 6s m6sok. Szint6n Ujdi6sgy6rben alakult nleg 1911-ben e ,,piros-Jekefek" csapata, amelyik 1912-benbeolvadt a DVTK-ba, s mint annak m6sodik csapata,v61tozatle.n dsszeSllit6sban szerepelt: Tagjo,i: ZD(rrik Ndndor, Barbierik GAuIo. Kasiczky B(lo, Wrbuts, Ferenc, Nahalka Lajos, GI6dg Ferenc, Balogh Feret,c (Tuta), RAtJaLLi (Rozlozsnyik) J6zsel, Hinek \lil:tor, Garamszegi (Longauerl Sdnd.or, Zajd.cz )izse!, Ferenczy Sdnd.ol',Kreutzer AlJrEd {Ptd.6), Mrdz J6zsef, Patotds (Petgk6) J6zsef 6s m6sok. A negyedik csapat a ,,zdld,-Jeherek" c$ctpato.volt, Tagjai a BoDa-testaarek, PdI, Jd,nos 6s Ern6, Suicsik Kelemen 6s Istudn, Dudds Sdndor, Mare:: BAI@,P6,ua Guszt6.u, Rostd,r Ferenc, Koza. Ferenc, Czibu,La86lo 6s m6g sokan miisok. A ,,zcild--feherek"igen j6 egyiittest alkottak. Az 1911-12-es 6v sportpolitikai sikere az vo1t, hog-y a DVTK va-lamennyi ifjusSgi egyiittest a sajet keret6be tdmtiritette. Ett61 kezdve hat csapalot foglalkoztatott. A ,,ziildfeh6rek" olyan j6 egyiittest k6peztek, hogy a DVTK els6 csapata alig birt veliik. M6g egy eredm6ny ismeretes az 1911. esztend6b6l. Okt6ber hdnapban a DVTK vendegi.il l6tta a Gyiingyiisi AC csapat6t, amelyet barets6gos mdrk6z6sen 7:0 ar6nyban gy6zdtt le. A m6rkriz6s a vasgy6riak nagy fitl6nye jegy6ben zajlott le, m6g tttbb g6lt is nighattak volna, de a gydngyiisiek kapus.r ragyog6an v6dett. A kr6nik6s megemliti, hogy,,@ rendezes mitutaszerii Dolt, dn a g'ljdr a gaiingaijsieket n,egtendogeLte." (Miskolci Sportfutiir, es a jtuek i911. okt6ber 31. szamdban.) Ekkor m6g az volt a szokas, hogy a vend6gcsapat j{it6kosait a helyi csapat tagjai l6ttdk eI szallissal 6s sok eseiben 6tkez6ssel is. Az is iraUan szaba-ly vot, hogy a vesztes cs:rpat a gy6ztes csapat tagjait egy kors6 stirrel vendegelte Irleg. A DVTK-nak riivid id6 alatt hatalmas 6s lelkes szurkoldt6bora fejl6diitt ki. an.relynek tagjai sok 6ldozatot is hoztak kedvenc csapatuk6rt. Ezek tettek lehet6ve, hagy az egy poh6r sbr kett6re emeikedett, s6t sok esetben egy-egl/ \'acsora is kikerekedett, de az egyesiilet terh6re sohasem sz6rakozllk. A merkcizesek bev6teleit felszerel6sr-., egyesiileti kiadrisok ledez6s6re forditottak. Majd amikor a merk6z6sek lAtogatottsiiga nagyobb lett, akko| m6r az egyestilet fedezte a vend6gcsapat kijlts6geit. A labdartigris ndpszeriisdget bizonyitja, hogy a szurkol6k maguk is haj1and6k voltak egy-egy m6rk6z6s lejatszSr6ra a ,,Siir-kup56rt", s6t 1913-t6l m6r ..ktiv6rek-sov6nyak" cimen a kabardmerk6z6sekis 6venk6nt ismetl5C' nek. A kdvdrek csapat6ban csak 100 kg-nil nehezebb emberek vehettek r6szt. Termd,szetes, hogl' az ilyen mulattat6 merkciz6sekre sok ir6z6 vd: kivdncsi. 9l


A DVTK beknp<,soltidrisaa bajnolci kijzd,elmekbe 1912-BEN OKA SIMON f6m6rndk lett az egyesiilet e1n6ke, aki a csaDat nin6s6gi fejleszt6s6t trizte ki c6tut. Akkoriban elterjedt gyakorlat volt, hogy a bar6lsSgos m6rk6z6sekre a csapatok kijlcsijnk6rt irit6kosokkal 6ltak ki. -A,di6sgy6ri vasgyfrnak el6nk kapcsolata volt a budapesti testv6rgy6r.ral, a MAVAG-ga1. Innen hoztak le egy eperjesi m6rk6z6sre Csapka\ Kd.rot?Jt, Noszkai, J6zseJet, M4szdros Isttd.nt 6s egy Molndr nevri kapust, akik a buda_ pesti MAVAc-ban dolgoztak 6s ott futtralloziak. A m6rk6z6sen j6l szerepeltek. az6r"t mdskor is lehoztdk 6ket. -q. csapat tag'j. i sokat tanultak t6lijk â&#x201A;Źs eredmenyesebb lett jrit6kuk. -q. csapat annyira meger6s6ddtt. hogy az 1912-13_as id6nvre m6r bene_ \ ezeft a bajnoiisdgba. A labdarfgd csapatok szSrna 1912-ben orsz6gszerte hirtelen megemelkedett. Az MLSZ igazgat6 tanecsa m6g az 1912-13. bajnoki 6v 6szi fordul6iS_ nak megkezd6se el6tt meg:illapitotts azokat, a szab6lyokat, amelyek szerint a vid6ki keriiletek egym6s161fiigge,tleni.il, s kiz6r61ag a kdzponti vid6ki bi_ zottsSgnak al6rendelve kezdt6k meg mfikdd6sitket. Ebben a bajnoki 6vben mdr 76 vid6ki egyesiilet m6rk5zik a,,Iegjobb a)id.eki csapat" clm6rt, mig az el6z6 6vben csak 40 szerepelt a bajnoksagban. A DVTK els6 rajtj6val olyan sikerrel szerepelt. hogy megnyerte a cso_ porlels6s6get 6s az Eszaki keriilet bajnoksrig66rt k6t mbsik csoportgy6ztessel, az Eperjesi TVE 6s a Kassai AC csapat6val kellett meEm6rk6"nie. Mindkei csapat fdnves rnrilttal rendelkezett: az eperjesiek a szdzadfordul6 6ta foglal_ kozlak labdar.dgdssal, 190?-3-ban megnyert6k a keriileti bajnoksagot is, mtg a ka^ssaiak1908-1611913-ig sorozatban nyerl6k meg a bajnoks6got, s6t a kas_ sai csapat..a vid6k legiobb csapata,,cimet is elnyerte, teh6t mindk6t csapat a legjobb magyar egyesiiletek kijz6 sz6mitott. Az eperjesieket a kassai KAC p6ly.in a DVTK B:0-ra leg"y6zte, azonban a KAC-t6l 0:1 arSnyf veres6get szenvedett, s igy az Eszakmijgarorszligi. kr.t let labdor 96 bajnokxigdban a mdsodik helyez1st 6rte ei,- arni raggog6 er edmbny nek szd.mitott. A DVTI< a bajnoksiigban val6 bemutatkozds6val olyan tulajdonsdgokat erult el, hogy ett6l hezdve komoly 6rt6ket jelentett a mag5,ar labdanigJ csa_ patok rangsor6ban. Az elscj 6v sikeres szerepl6se nagybat hozzdj6rult;hhoz, hogy Di6sgy6rvasgydr nemcsak a termel6s tekintet6ben, de a sport ter6n is az orszlg egyik fellegviiriivri vrilj6k. 1913 tavaszin 6s nyarSn a DVTK labdarug6 csapaia a keriileti bajnok_ sdgban r6sztvevii csapatokon kiviil m6s csapatokkal, ti;bb esetben fdv6rosi csapatokkal is m6r'k5zd1t. 6s elleniik sz6p eredm6nyeket 6rt el. fgy tiibbek kiizt legy6zte a FIAK-ot 2:A-ra. az URAK-t6l B:4 ar6ny[ veres6get szenve_ dett, majd a budapesti MAV c6pgy6r csapatat vefte meg 5:0_l?, v6giil az FTC l,/b. csapatdt6l kapott ki .1:1 ardnytran. Els6sorban a j6 I6v6rosi csapatokt6l lehetett sokat tanulni. Ezek a m6r_ k6z6sek sokban hozz6jiimltak ahhoz. hogy a DVTK 6s egyben a di6sgy6r_ vasgy6ri labdanig6s ielent6sen meger6siidtitt. technik6ja fejl6ddtt, a[6k6pes_ <Fgeniivekedetr.

q.l


AZ UJ BAJNOKI jDENY megindulasa ekjtt a DVTK bardtsdgos merkclz6sre dllt ki a Miskolci Atl6ta Kcir (N[AK) ellen. amely ebben az id6beD a leger6sebb helyi ellenfele volt. Ugyanis 1912-ben a MAK megszervezte labdanig6 szakosztSlydt, amelybe az MSE teljes eg6sz6ben beolvadt. iltetv. megsziint. A DVTK <isszrillit6si gondokkal kiizdcitt, s a MAK vezet6segevel egy kombindlt, els6 6s miisodik csapatbeli jzit6kosokb6l 6116egyiities ki6tli, t6s6ban egyezett meg. A m6rk6z6st a MAK 4:1 aranyban megnyerte, azonban egyes tagjai a m6rk6zds ut6n sportszerlitlen magetafiast tanrisitottak, amennyiben a miskolci lapokban nagyhangri, srit becsm6rl<i nyilatkozatokat tettek, 6s a lapok a di6sgy6ri labdarligds visszaes6ser.6lirtak. Ez a meg6llapitris nem volt alaptalan, mert a DVTK tdnyleg visszaesett. ugyanis az els6 csapat nyolc tagj6t elvesztette, akik kcjziil citnek szeptember v6g6n katonai szolg6latra kellett bevonulnia, s ezek m6r nem vettek r6szt az edz6sekenr h6ror.n jdt6kosa pedig csiibitisnak esett dldozatul. s elhagyta Vasgydrat. Azonban nem hiSba volt hat csapata a DVTK-nak, az utdnp6tliisb6l kiemelt6k a legjobbakat,6s ezekkel indultak a bajnoki kiizdelmekbe. Az elsii bajnoki m6rk6z6s6t DVTK a Hatvani Sport Egyesiilet ellen jetszotta, amclyet 10:1 ardnyban megnyert. Ezzel a f6nyes gy6zelemmel rScSfolt azokr:a a hirekre, amelyeket a MAK vezet<lsdge6s csapata r6luk terjesztett. Az els6 DVTK-D.A.C bajnoki m6rk<iz6st okt6ber 5-re sorsoltdk ki. azonban a DAC vezet6sege a merk6z6st a DVTK javiira lemondta. A DVTK tov6bb folytatta gy6zelmeit, a Miskolci MI'E ellen 10:0-ra, az MVSC el1en pedig 6:1-re gy6zdtt, csupdn a MAK-tol kapott ki 2:0-6s vezetes utar - a j6t6kvezet6 kdzremrikdd6sdvel - 2'.4-re. Az 6szi forduloban a m6sodik helyen v6gzett, adott 34, kapott 6 g61t. Az Eszaki keriilet m6rk6zdseit hdrom alosztAlyban: Kass:rvid6ki, Miskolcvid6ki 6s Losoncvid6ki alosztAlyban l)onyolitott6k le. A Miskolcvid6ki alosztiilyba tartoztak: DAC, DVTti, M1r.K. MMKASE, MMTE. MVSC, S6toraliafjhelyi AC, S6l.oraljafjhelyi Egyel6rtds SE 6s a Siitoraljarijhelyi VSC. Az tij cissze6ilit6si csapat az 6sz folyamin iisszeszokott, kiheverte a nyolc j6t6kos eltdvozdsiit es nagy akar6ssal kesziilt a tavaszi fordul6ra. Az ut6np6tl6s miatt sem kellett agg6dnia, me'rt mesodik csapata elnJ'erte a.,Miskolc legjobb m6sodik csapata" cimet 6s 11 darab 6rmet, amennyiben az MX4TE-I 8:0-ra, az MVSC-I 4:0-ra, az MMKASE-I 6:0-ra verte rigy, hogy az 6ren1m6rk6z6sek sor[n egyetlen g6lt sem kapctt. M6g az ,,tiregek" csapata is szorgalrnas vclt, I merk6z6st j6tszott amelyek kitziil s-iit megnyert,4-et elvesztett. A DIOSGYORI SPORTOLOK ar|a is gondot forditottak, hogy a magyar riiogatott csapat m6rk6zeseit megtekints6k, 6s m6r az 1913 ciszi osztr6k-magyarra is nagy sz6mmal utaztak Budepeslre. Az eLs6DAC-DVTK

bajnoki merk6z's

A TAVASZI FORDULO m6sodik mdrk6zesdt a DVTK a DAC eJlen j6tszotta. A helyi rangad6 az eg6sz telep lakoss6gSt l6zba l..ozle, ami 25 6vâ&#x201A;Źn et 6lland6sult. Lehetett a DAC igen rossz, vagy a DVTK igen j6 form:iban, a k6t cspat merkdzeseinek eredmdnye mindig kiszrimithatatlan volt. Ezeknek 93


'i nta]l.kaTesekllek. eDttek a hatalmas vetelkeddsnekte):miszetesk6vetkezm6_ nvc 1e11.hogy Di6sgy6r'spor-tja oryan el6ker6 szerepet jebzolt az elmrlt 50 esztend, alatt a rnagyar sport6letben. Az lejatszotl bajnoki m6rk6z6sre a k6t csapat a kdvetkez6 iisszeiilli_ . _ 9l:6 tiisb-rn allt fel: DV?K; Schutek * SteJdni, Kirner _- Wrbata, BelustAdb, Pd,ta I. - PdDcLII., Boua IL, Baczur, Steldn, Boua III. DAC: Zuarik - Kiss, Bartos _ Frd.gner L Molndr 1., Bdlint _ St6pdn, Barta, Kreut?er, MoLndr IL, Frd.gner II. Err6l a m6rk6z6sr6l. amelyet a DVTK 0:0_6s f6tid6 utdn 6:0 ar6nyban nverl meg. a l<r6nikds a k6vetkez6ket jegl,ezte fel: !oIAt Lea Ip-nti csapatokbajnoki _ ,,Sz6DszAnikijzijnsAgJeIenIAtA.ben Az el6z6 ndpi tolatonos es6z|st6l letrizort,-csriszriitatoion' jilsioitit< te mArk,zese. ezt a iii_ k6zast, amgu-nek eredmznlle nem 1eje-zteki.hi""" ii{ ;;;;;;" mert a.?.VTK a mdsodik rcIid,1bent6tt g6ljai ktziil" tAAAet isak iizti eraaiizoiut, re.ase kijt'etkezt|ben 6rt eI. Es h.aa DlC tAmad,1sotan"^ jiTiiii i szerencse keat_ otaon renitszer_ telenill, 6s a kapu el6tt neln szar@szt eL tiibb biztos iatiiialil"t" rett nolrLao, -iiiirZioir:e, mark6zas ercdm1nse. A DvTK a- r,isszct1ft stetaniii ^"" ^u" mig a k6k_ sd.rsd.kBa(in II. heluetutartat|kkat Deszik tel a kiizi;i;;;.;"" .'Az eLs6rilid6t bdltozatos mez6n^vidftkDezeti be. A DAc bels6 csatatoi t6bb 96lhclazctethiat,nozottonuthag! o.k. it. ia I iiiot"'uizeten szebbn1t-stcldn_Boro' sz-ebbldmddtsokat bi:to<an siirpti te i_nac h t)addel.KAs6bb f 6l0nabe jutnak a pircs_feharex, ",raa^[.-ii)'kiii ai iloi;u'ieiaii" irii*"o, etrerninem tuilndk." ,,4 mdsod.iktilid'bpn a DAC.,_ nagAobbr'szt glJengefizikumli jitekosokb6l AU,6 cs.dpatct netn btrjo..a DvTR_t6I dikt!_tt'er6s t"_iit. ait'i iirii_'tiier ingesek csatarsord iisaesen kihdszndloa. BoDa_IrI., sterdn is pdii it.'iarzi'i gou t6 a DAe hdt6jdbo.A mcccst)io|r st efdn_BoDo I. rra:i aiuiiiiibit az urcaai s6tt -r".it -rI rcii6 a arthetetteni)t ii-"'

lT^!i,ui,'f ii{f[{f,!.tin

iikiiaiiiblii"t'a. ,^"tuii 3i-

pdDaIL, Stef,in,BaczurDVTK ,,J61jdtszottd.k:Belustutik Bo?q As Kiss, !U.. Borros.Frdsnerr. ds Frdqier tr. odc. it:aiix i;;;;;;.; liii#.,, toidsssarttt

s og. 1911.d p ri l i s 4 .1

A DVTK HfSVETRA a budapesti L osztdly 8. helyezettjet, a BAK csa_ patiit-hozatta te, amelyet B:I_re.tegyciziitt. ,^- *:io le."*;,lliaiiinroaott, mert a BAK_kombinrilt csapat6t kiildte el, amit a tulajdonltott. A.9VTF ezzet a gy6zetm6vel "iaef.1""irerJ""[ aminek .megkezdte n"t " ."iku;;; ;^;t6st, a k6s6bbi 6vtizedekben sok f6vdrosi,r"gy .*ti-iia""r"t"L ""^p"t *eJ _irrdig a m6_ ...A.DyTK tdbb,bajnoki rn6rk6z6st *ugnyurt, 6)lt. Aprilis v6g6n nagy ,negicpetest"ro"Ua., k"lt;i, i;;;'y ;odik,lglv_en utols6 he. lyen ri)JoDAC Miskolcon 2:l-re verte a MAK_ot. ", SiUff_n"t _"g_ szerede az els6 helyet. "n,irr"t " aprilis vegen gr.lCgl j9 j6t6ker6t k6pvise16 Krspesti AC-ot ,^.._.^O-?YtK nr"t1_T:e. amel],el nagJ.szertijrif6kkal 8:l ardnyban vert meq rlozben a nagvszerri forrniiba lendiilt csapat diadalmasJ td"t el6re a hajnoksdgban. A MMKASE-t g;0-ra. az [lVS^C_t S:O_;, rn4a az rVrrVfff_t ,J:9-ra megverte. Jrinius 28-dn rijb6l budapestl csapatot, a I. osztrilyban jiitsz6 Jdzsefv6rosi "^ AC-ot verte meg 6:1-re. Nemsokdra pedig az I. o"rtafy,i !i.-f,-C_t gylzte le 4:_1-re.Ezekkel a gy6zelmekkel m6r az els6 \,il6gh6b;ni etOtt neilazolta a DVTK, hogy alig n6g]' 6ves mfikdd6se ut6n a buiapesti t. *"tafyrt tO"ep_ 94

+


csapatokkal szemben mindenkor a gy6zelern rem6ny6ve-l veszi fel a ki.izd e l met . M6r a kez6ben volt a bajnoks6g, amikor a Satoraljafjhelyi VSC-t6l Vasgy5rban viiratlanul 2:3 ar6nyi veres6get szenvedett. Ezzel nyilttS v61t a bajaoksSg sorsa. amely a MAK elleni utols6 m6rk6z6sen d6lt el. A bajnoki rangad6 m6rk6z6st 1914. jrlnius ?-6n Vasgydrban 2500 f6nyi csricskiizdns6g e16tt vivt6k meg. DVTK: SchuLek - Stefd.ni,, Noszkoi - Wrbata, Belu,styd,k, Pd.ua I. -Pdtta II., Boua lIL, Stef,in, Csapkag, Bsczur. MAK: Hernddy - Pick, Szepessi - Galg6czlJ, FehLr L, Feh6r II., - Baneth, Neum,ann, Bir1, Stark, Ggdnggdsi. Az els6 viLigh6boni el6tti 6vek legnagygbb m6rk6z6se Di6sgy6rdtt. A miskolciak a biztos gy6zelembe vetett hittel, ftil6nyes magatarl6ssal jiittek ki, amely r6sziikre a bajnoksrig megnyer6s6t fogja jelenteni. Mdr a kiils6s6gekkel is igyekezi.ek ezt a hangulatot kifejezni. Mint a lakodalomba men6 fiatalok, fekete ruh6ban, mindegyik j6t6kos kiildn-kiildn felvir6gzott fidkeren, hosszri fi6kersorral 6rkeztek meg a di6sgy6ri p6-1y6ra.Diadalmenetet taftottak Ir,6r a m6rk6z6s el6tt. A miskolciak legeredm6nyesebb csatSra Neumann volt, aki kijelentette, hogy 6 fogja ezen a m6rk6z6sen a g6lokat nigni. Menyasszonya bizott ebben a kijelent6sben 6s a m6rk6z6s el6tt a legtiibb g6lt nig6 j6t6kos r6sz6re egy 14 kariitos aran)'bol k6sziilt miniatiir iill6t ajenlott fel. amit v6leg6ny6nek szdnt, Megkezd6diitt a m6rk6z6s, emelyet a DVTK 1:0-5s f6lid6 utiin 4:0-ra lyert meg. M6g a legragyobb DVTK-hiv6 sem gondolta, hogy ilyen arenyban fog gf,'6zni csapata, hiszen az el6z6 h6ten a MAK a Debreceni VSC ellen Debrecenben 5:2-re gy6zdtt. A D]rIK m6g nem j6tszott olyan egys6gesen, mint ezen a m6rk6z6sen. A csapat szerves eg6sz volt, amelynek minden tagja tervszerrien, pontosan v6gezte munkSjat, ,,Schulek sohasem togta ilgen braufi,rosan, biztosan a labddt. A kAt hd.tD'den, Ste!6ni.n 6s Noszkain, mint szikld.kon tdrtek meg a MAK tdmeddsai. Az el1bbi kiildndsen hossz{r felszabad.i.t6 rtlgdsdiual, az ut6bbi !6n!tes kapcsold.saioal (szerelLseioel) tfr.nt ki. A hafisor teliilm lta 6nmqgdt. Az ut6bbi hetekben hanyotl6 tonwijri Wrbata, BeLustAd.k6s a gy!)na6fi. feijdt'kkal bir6 Pd.ua I. igazdn derek nunkdt xegeztek, s mindhArnan er6sen r6szt oettek tlga a td.na&isban, mint a u'd,elemben. A csatdrsor lnpos Labddhka\ szemet gAdnAdrkiidtet6 pontos, lapos labdLlskal nyomult a kapu feb, amiuel cLMAK md.skor j6l m{ikdd6 u4delmat egeszen zqparba hoztd.k. Nen'Lcsakq csatdrsor As a csapot, de az egEsz mez6nA legjobb embere Csapkea oolt, aki nagg teclmikdjduol, erAlae$segaoelAs agilitisdDal a DVTK td.'ma.dd.sait4 g6lbatu tejezte ki. Baczurnak ftg aolt ilAetu j6 napja. Lejutfuui 6s centet ez,isei mind,ig Desz'Iat jelentettek a MAK-ra nazDe. SteJdn a szokott j6 uolt, ellenben a Boua-Pd,ps, II. iobbszdrny neln operAlt szerencsasen." (Diosgy6ri lljs6g, 1914. jrinius 13.) A m6rk6z6s utdn a tiimeg berohant a pely6ra, a n6z6k iileltek-cs6koltek ,a jrit6kosokat, majd v6llukra emeltek 6s rigy vitt6k be 6ket az 6lt6z6be. Jav6ban mosakodtak, amikor az dltozS el6tt meg'jelent Neumann menyasszonya 6s minden eron be akart menni az iiltdz6be, hogy ig6ret6bez hiven. 9r


a leg-tdbb g(ih ldvo jalekosnak. Csapkaynak adja dt az aran] iilkjt. amit Csapka]' megkapott. .\ melkriz6s ut6n az egesz csapat, az eg-yesiilet vezet6sege es a mimorban [szo tiimeg a vasgy6ri zenekarral az 61en v6gigjiirta a telep bels6 utc6it; tombolt. ujjongott mindenki, majd a vend6gl6 kertj6ben bankettet rendezlek a jdt6kosok r6sz6re. Dtibli.k a keriileti d.iint6ben Az alosztdlybajnoksdgot nyert DVTK-nak jilius 12-en kellett jatszania a Kassai AC ellen. M6g a m6rk6z6s eldtti napon k6ts6ges volt, hogy a DVTK a KAC-cal, vagy- pedig a Losonczi AC-cal logja a ddnt6t jdtszani. Ugyanis a KAC a LAC ellen elvesztett m6rk6z6st Mezei Istv6n igazolatlan j6t6ka miatt meg6!ta, 6s dac6ra annak, hogy az MLSZ meg szombat d6lutiin megkapta a trosonci j6t6kos igazol6s6t bizonyit6 m6solatot, m6gis a KAC-ot jel6lte ki a DVTK euenfel6iil. Az MLSZ-ben ekkor k6t csoport vet6lkedetl a hatalom6rt: az lg?.zs{gp|rt (az MTK kdriil titmitriil6 csoport) 6s a B6keprirl (l'TC p6rt). A KAC az lgazsagpiirlb6l kir'6lt 6s csatlakozott a B6keptuthoz, amelynek a kez6ben volt a hatalom; az MLSZ Bekep6rtja m6lt6nyolni akarta a KAC e dp6s6t, ez6ft 6t jeliilte ki a DVTK ellenfeleril. A kedileti bajnoksdgert kitiizijtt ddnt6 m6rk6z6st, amelyet a miskolci Kubik-gtiddrben (az MVSC mai prilyaja) rendeztek meg, 2000 f6nyi kiizcinseg n6zte vdgig. Mind a KAC, mind a DVTK tartaldkosan 6llt ki, PdDa II. hely6n Booa II. szerepelt. A szitril6 es6ben lejdtszott m6rk6z6s nagy kiizdelmet hozott. StuJAn a 1?. percben kap6sb6l messzir6l viiratlan g61t 16tt, amelyet a 41. percben kitvetett a KAC kiegyenlil6 g6lja. A m6rk6zdst eldttnt6 g6lt Bouo II. szdkLelesebolCscpkay l6tte a mdsodik f6lidd 34. perceben.A DVTK teh6t a KAC felett aratott 2:l-es gyrizelmevel megszerezte az Eszaki keriilet bajnoksrigdt. Azonban mdr ekkoriban is folytek azok a mesterked6sek, amelyek a munkdscsapat sporiban el6rt eredmdnyeit a z-ijld,asztal nellett hatAlylalaritani igyekeztek. Ha a KAC m6r nem nyerte meg a bajnoks6got, akkor legalSbb egy m6sik csapatnak akart6k a biiszke ,,bajnok" cimet juttatni. Az MLSZ irfi6z6 bizottsaga djb61 t6rgyalta a LAC fellebbez6set â&#x201A;Źs annak helyt adott. Az int6z6 bizottsag r6gebbi hat6rozat6t megsemmisitette 6s a LAC-,, KAC m6rk6zest 6r\'6nyesnek ismerte el. Elrendelte a dcint6 m6rk6z6s tijrajStszds6t, de most m6r a DVTK es a LAC kiizittt. Ide vezetett a B6kep6ft aknamunkAja, amely megfosztotta a munkascsapatot a bajnoki cimt6l. A tegnagyobb megdiibben6st azonban az id6zte el6, hogy a m6rk6z6s el6tt k6t nappal azt is kiiziilt6k a DVTK vezet6s6g6vei, hogy Csapkag, a kertilet legkivalobb csat6ra 6s g6lrekordere - m6ig kideritetlen okok miatt nem vehet r6sr:t a losonciak elleni m6rk6z6sen. Jilius 19-â&#x201A;Źn jatszottek le az tij ddnt6t. A DVTK-ban C.(opkoU hely6n BoDa lI., Pdua II. hely6n pedig Ujhegai szerepelt. A LAC teljes csapatat iillitotta ki. A m6rkriz6s a rendes j6t6kid6 utA,n 0:0-es ddntetlennel v6gz6ddtt. A j6t6kvezet6 2x15 perccel meghosszabbitotta a j6t6kot 6s n6heny perc nf.lva durva j5t6k cimdn StcJdnt Cs Baczurt kl{lfitotla a DVTK-b61. Ezut6n a LAC k6t g61t l6tt 6s megnyerte a bajnoks6got. 96


A bajnoks.ig befejezdse ut6n vAlogatott merk6zeseket szerveztek. JUlius 26-iin Budapest v6logatottja ellen Di6sgl'6r-Miskolc valogatott csapata jetszott. amelyben a DVTK-I Csapkay, Wrbqtq, Stefdn, Baczur MihdlA ,6s Stejdni k6pviselte. A budapesti v6logatottban SchoJJer, Schlosser, Franz, Plattk6, Rumbold.. Braun, Wiener, Kdrolg Jend stb. j6tszott. A f6lid6 eredm6nye 1:1 volt. alig kezdtdk meg a mSsodik f6lid6t, amikor egy rend6r kivont karddal berohant a p6ly6ra 6s kiiziilte a jSt6kvezet6vel, hogl' fels6bb utasit6sra minden ijsszejdvetelt, igy a m6rk6z6st is be kell sziintetni. Augusztus 2-ra a DVTK az i\4TK kombinSlt csapatdt kijtijtte le, augusztus 9-6n pedig Kass6n Miskolc-Di6sgy6r 6s Kassa v6logatott csapatai merk6ztek volna. Ezek lejiitszrisSt azonban az e1s6 vil6ghtiborf kitdr6se megakadrilyozta. Az els6 \,116ghdbort kitdrese el6tti â&#x201A;Źvekben a DVTK nag"ycsapat: az 1914-esMAK elleni m6rk6zes csapata volt: Schulek Istudn, Steldni, Noszkai, Wrbata, Belustadk, Pdtsa 1., Pd.r:a II., BoDa III., SleJdn, Csapkog, Baczur Mihdtg. Mellettiik m6.g kir:d.16idftkasok aoltak: Râ&#x201A;Źxai Kdrola, Mares BAla, Makdr Ggbrgy, Baczur J6zseJ, Barbierik GAula, End,r6da Kdlmdn, Waisz Arpd.d.,Masek Krlrolg, Pauldnszkg Kdrolg, Presouszkg Ferenc, Refialui (RozlozsnEik) J6zseJ, ZajAcz J6zseJ, Hinek Viktor, Kozo Ferenc. A DAC-bqn: Kaclmi,ts Gusztdu, Csern'LdkKdroly, Nagy Elemor, Riicker Kdrolu, St|pdn Feren.c, Frdgner I. Ede, Bartos Gaula, RusznAAk Ede, JdszaA J6zseJ, Kreutzer Alfrdd, Dudtis S6.ndor, Bager Piusz, Stepniczkv Sdnd'or' akik a DAC rnegatakuldsa eliitt nagArAszt a DVTK tagjai Doltak-42 els6 keriileti bajnoksd,g nwgnaer'se A HABORO KITORf1SE a vid6k sport6let6re igen stlyos csapAst m6ft. 1914 6sz6n az egyesiiletek f6leg j6t6kos- 6s vezet6hi6ny, r6szben mds ok miatt besziintett6k miikiidesiiket. A rn6g megmarad6 kev6s mfikiid6 egyesiilet sem volt rendszeres miikiid6sre riibirhat6. Csak elv6tve veget6lt egy-k6t egylet. A vasgyriri sporte$/esii1etekn6l is ez voll a helyzet. A jtit6kosok javar6sze hadba vonult, de az itthon maradt jiitekosoknak sincs idejiik arra, hogy a sportnak h6doljanak, mert minden idejiiket a h6bonls termel6s szolg6lat6ba keD. iillitaniuk. A vasarnapi munkasziinet ismeretlen, kiv6tel legIeljebb az ilnnep lehet. amikor a gy6rban is sziinetel a munka. A jiit6kosoknak csak iinnepek alkalm6val nyilik alkalmuk sportoldsra. igy a hrisv6ti vagy piinkdsdi iinnepekre iisszehoznak egy-egy Di6sgy6r-Miskolc v6logatott m6rk6zds1, amelynek bev6te16t j6t6kony c6lra ajdnlj6k fel. Ilyen c6lra j6tszanak le 1915-ben n6hiiny m6rk6z6st. Az MLSZ menteni igyekezett, amit lehetett, s v6gre 1916-ban egy hAbonis dij kiirrisrlval n6h6ny egyesiiletet keriilett6 tdmiiritett. Nlajd 1916-17-re kiirta a hadi bajnoksiigot, ami kiindul6 pontja lett a labdarag6s hat6konyabb fejleszt6s6nek. Ennek kijvetkezt6ben egyre tiibb keri.iletnek visszaadt6k az ijnkor-rn6nyzatot. Ezt reszben az MLSZ vid6ki agit6ci6ja, r6szben n6h6ny videki sportember lelkes tev6kenys6ge valtotta ki. 1916 6szdn m6r h5rom vid6ki keniletben valtottdk fel a bar6ts6gos m6rk6z6seket bajnokiak is. igy az Eszaki keri.letben hdrom csapat: a DVTK, a Debreceni VSC 6s 97


a Miskolci Munl<ris TE m6r'te i;ssze erej6t a szok6sos k6t fordul6t6l elt6r6en, n6gy fordul6ban. A banokstigot a DVTK n?Jerte nleg 70 ponttal q. DVSC 6s az MMTE el6tt. A DVTK tovdbbra is iipolta a budapesti kapcsolatokat 6s 1916. augusztus 6-6n a budapesti bajnoksSg 2. helyezettj6vel, a Ttirekv6ssel m6rk6zijtt meg, amely'1610:2 ardnyri veres6get szenvedett. 1917 tavaszdn a szep id6 be6llt6val nagyobb lendiilettel indult meg Di6sgy6riitt a sport6let. A vasgyriri labdarrig6priJya ism6t nyiizsg6 k6pet mutatott. Hrisv6t els6 napj6n vend6gtil latt6k a budapesti 33. FC-t, amell'nek csapata az L osztdlyban jatszott. A DVTK kdlcsijnadta viilogatott jobbfedezet6t, SteJdni Guszttoot, s nelkiile is 1:1 (0:0)-re v'gzett. A 33. FC kapujdt Zsdk v6dte. KEt h6t milva, 6prilis 25-6n az MTK I/b. csapateval m6rk6zift, ez a csapat alig k6pviselt gyeng6bb jdt6ker6t, mint az MTK nagy csapata, amelyik Budapest bajnoka volt. A DVTK 1:1-es f61id6 ut6n m6r 3:1-re vezetett, de v6giil 3:3 ar6nyf daintetlennel kellett megel6gednie. Juliusban a BEAC-ot 4:2-re megverte, de a BTC-t6l 0:3-ra kikapott, augusztusban a Post6s SE 4:1-re legy6zte. Az FTC-t augusztus 12-re lekdtdtte, de a m6rk6z6s elmaradt. Az 1917-18. 6\,r hadi bajnoks6got m6r negy keriilet rcszere irt6k ki. Az Eszaki keriltet bainoka nAgU csapat kiizitl {tjb6l q DVTK lett a Miskolci MTE el6tt. 1918-ban a vid6ki keriiletek kiizittt az Eszaki kertilet fejl6d6se volt a legszembetfin6bb, ami f6leg az 1917.6vre el6ad6v6 v6lasztott S6rossy Lajosnak, a DVTK hosszt id6n 6t volt edz6j6nek 6s intez6j6nek volt kiisziinhetd. SSrossy az eddig pihen6 egyesiileteket sikerrel iisztiiniizte a sportol6s megkezd6s6re. Ennek a lelkes munkSnak eredm6nyek6ppen az 1918-19. 6vi bajnoksdgba m6r nyolc egyesiilel ner/ezett be az el6i6 ev:r n6ggyel szemben, ezek: MMTE, Nyiregyh5zai TVE, Debreceni VSC, Losonci TK, Ruttkai TC, S6toraljafjhelt'i AC, DVTK 6s a DAC. Az 6szi fordul6 a forradalmi esem6nyek miatt nem volt befejezhet6. A DVTK sikeres szerepl6se r6v6n a keriileti elniiks6g kulcspozici6i a vasgy6riak kezdben voltak. 1917-ben a keriilet elniike dr. Lad.6nyi J6zse!, el6ad6ja Sdrossg Lojos volt. A DVTK 1918-ban is mindent elkiivetett, hogy a legjobb budapesti csapatokkal ta161kozz6k.Igy keriilt sor hfisvdtkor a Testv6r.is6g elleni m6rk6z6sre, amelyt6l 2:3 ar6nyf vereseget szenvedett. Piinkiisdkor k6t csapattal is tal6lkozott. az els6 nap a Nyiregyhazai TVE-t verte 4:0-ra, m6snap pedig a budapesti FIAK-ot 2:1-re. Jfinius 2-6n a DVTK els6 csapata Kass.in a 34. honv6d gyalogezr€d tisztikar6nak csapataval m6rk6ziitt, s azt 6:1 ar5nyban legy6zte. Ug}'anekkor a vasgy6ri spofttelepen a DVTK I/t csapatihak a Zugl6i Turul SE volt az ellenfele, amelyet 3:0-ra megvert.

90


A MagAar Vd.Iogatolt DitugA6raasgvdrban A DVTK ktizel egy 6vtizedes igen eredm6nyes munk6jet meltiinyolta az MLSZ akkor, mid6n az Eszaki keriilet v6lasztm6nyenak felk6r6rre abban a megtiszteltet6sben r6szesitette, hogy a magyar labdartg6 viilogatott csapatot elkijldte Diosgy6rvasgyerba, hog]' ott propaganda-m6rk6z6st jritssz6k a DVTK, a Miskolci MTE 6s a Debreceni VSC jSt6kosaib6l iisszeSllitott Eszaki keriilet vSlogatott csapata ellen. 1918. jtnius 23-rin m6rk6zdtt meg a k6t csapat. Ser6ny k6sziil6d6s el6zte meg a m6rk6z6st. A vasgyiiri sporttelep iinnepi diszt dlttttt. Kitriiskitrtil a piilyan nemzeti z6sz16k hirdett6k a nagy m6rk6z6st. A piiLly:it er"re az a-lkalomra lijra rendbehozt6k. Kort6ttal bekeritett6k. nagysz6mt k6nyelmes. i.il6helyr6l gondoskodtak, s mikor a 4000 f6nyi kiiz6ns6g elhelyezkedett, pompiis 16tv6nyt nyfjtott a sporttelep. Az ifjfsagi csapat m6rk6z6se d61utr4n3 6rakor a vasgydri zenekar hangjai meDett kezd6dijtt meg 6s 5 6ra 30 perckor kerii-lt sor a Magyar V6logaValogatott csapatok j6t6kiira. A gy6rigazgat6 iidvi;ztilte fott-fszakkeriileti a csapatokat 6s melegen kiiszdntiitte az MLSZ kiilditttet. A Magyar Vdlogatott az els6 f61id6ben - veltozatos j6t6k ut.in - k6t g6it r6gott. Eszak csapata a mSsodik f6lid6ben 11-esb61g6lt 611 el, melyre a Mag:yar Valogatott fjabb g6llal v5laszolt. (Di6sgy6ri Ojs6g. 1918. jLin. 29.) A Magyar Viilogatott az6ta sem j6tszott Di6sg]'6riitt.

A kassai 34. gyalogezred tiszti csapata julius l+n adott visszav6g6t a DVTK-nak Vasgy5rban. A j6t6konycelU m6rk6z6s 3:3 arSnyf diintetlennel v6gz6dittt. H6rom h6t mrjlva sor keriilt az Ujpesti TE elleni m6rk6z6sre, az UTE a budapesti bajnoks6g 5. helyezettje volt. Ekkor is 3:3 volt az eredm6ny. Augusztus 4-â&#x201A;Źn njb6l Kass6n m6rk6zdtt a KSC csapatSval. amelyet ,3:l-re megvert. A DAC it jrac.lakuldsa 1918. szeptember 1-dn jelenik meg a DAC csapata ijb6l a labdanig6 p6,lyAn. Dj6sgy6rvasgy6r tisztviselSinek csapata hosszri, habonis sziinet ut6n. 1918 tavaszAn njb6l megalakutt. A h6boni kitiir6se 6ta el6ford!1t, hogy 6vente egy-k6t j6tekonyc6l0 m6rk6z6sre iisszeszedtek valamilyen alkalmi csapatot, azonban egyesiileti 6letet nem fejtett ki. Tavasz 6ta nagyot fejl6diitt, s a legjobb fton haladt, hogy a t6rsegyesiiletek kiizt eUoglalja Ujra azt a helyet, amelyet a h6boni el6tt betiiltittt. Az egyesiilet benevezett az 1918-19. .6vi hadi bajnoks6gba. Er6inek felm6r6se c6lj6b6l a kassai 34. gyalogezred tiszti csapata ellen 611t ki Kass6n, amely a DVTK ellen nemr6g diintetlent 6rt e1. A DAC tisztes eredmâ&#x201A;ŹnJ.t 6rt el, mert csak 3:0-ra kapott ki. Szeptemberben a bajnoksrigba benevezett nyolc csapat kiizt megkezd6dtâ&#x201A;Źk a m6rk6zesek. Tdbb fordul6t lej6tszottak; a DVTK a DAC-ot 6:1-re, a Nyiregyh6zi TVE-t otthon5ban 11:0-ra, a Kassai MSE-t 5:2-re verte, de a Miskolci MTE-161 0:1-re kikapott. A DAC viszont az MMTE-t otthondban 2:1-re. a NYVTE-I 3:1-re verte, Ruttk6val 1:1-es ditntetlent csin61t. A Losonci TK-t6l 0:1-re kikapott. Az 6szi fordul6 a forradalmi esean6nyek miatt


nern volt befejezhet6. A cseh megszdllds pedig a keriilet egy resz€t lev6_ lasztolta. A forradalmi esem6nyek az iv h6tra1ev6 r6sz6ben meggatoltrik a sport_ ._ 6lul.t A DVTK spodol6k tev6keny szerepet j6lszottak a-foiitikai 6leiben. A Tan6cskiizt6rsas.ig kiki6lt6sa ut6n ismet felhrizzrik a stoplis cip6t 6s 6pri_ lis 13-rin a DVTI< az MMTE-vet, a DAC az MVSC_vel m6rk6zik. Egy i6r mrllva pedig a n6gy csapat hllsveti serleg6rt j6tszik. A katonai esem€nyek miatt azonban teljes sziinet 6l1t be, mert a cseh irnperialista csapatok 6tl6ptek a demark6ei6s vona_lat6s megkezdt6k el6nyo_ mulSsukat, aminek kcivetkezteben Miskolc 6s Di6sgy6rvasgy"dr cseh megs;!il_ l6s ali_keriilt. A vasgy6ri munk6sok, ktiztiik a faUaarugOk is, teljes eg6iziik_ ben e1hagy16k Didsgy6rt, bevonultak a Vtjriis Hadseiegbe 6s r6szt vettek annak harcaibanA_Tan6cskdzt6rsas6g lever6se ut6n, a lom6n megsz6llds idej6n az iildi;z_ . let6sek mialt nem szerepelhe.tett a DVTK csapata, de okt6ber 2tj_ra mdr sikerdlt miikdd6s6t biztositania, amikor els6 m6rk6z6s6t az MMTE ellen 10:0-ra nyerte meg. A csapat tagjai: Reg6s (Rund.a) _ Bqrbierik, postainer - Wrbata, Chuojka, Klenenik , P|alotds (petUk6), Boua, lbos, Kaukes, Kreutz. A mezdna legjobbja Kaukes Kdllndn volt, ati a g61i l6ft. A Dideki keriiletelc &jjd,szeraez1se A DAC 1920. Ieblu6r 4-re 6ftekezletre hivta meg a miskotcr sportegyesr.iletek vezet6it. Az egyesiiletek kikiilddttei a sport;let fejleszt6se c6ljiL61 nagyfontossiigri memorandumot dolgoztak ti, amit tetttilOtek az MLSZ kiiz_ Legfontosabb pontjai: a Magyar Labdaflig6 Szitvetseg a vid6ki 9yiil9s6r_e. keriileteknek adjon teljes autonomi6t, mert a kernlet& saj6t hat6skdriikben i:99" :t tudjek int6zni az egyesiiletek kiv6ns.igait 6s #retmeit, mint az MLSZ. Tegye tehet6v6 a szdvets6g, hogy minden ;d6ki egyesiilet 6vente eg), L vagy_IL _osztdlyri f6v6rosi csapatot kapjon ellenfel6iil. .{ sziivets6g a vid6ki egyesiiletek felszerel6seinek beszerz6s6t kdnnyitse meg az6ltal, hogy a kikiil_ ddtteknek a sziiksdges utasit6sokat adja meg. A bir6i vizsgrit 6vente Ujitsik meg, mert a sport fejl6d6s6re fontos, hogy k6pzett j6t6kvezet6k legyenek. Elhat5roztiik, hogy a kozgyiil6st a legrOvidebU id6; beliit Osszehivj6k Os megviilasztjiik a tisztikart, hogy a sport6let akadrilytalanul megindulhasson. (Magyar J6v6, 1920. februrir 5.) 1920-ban ijj6szervezt6k a vid6ki keriileteket. A hriborri alatt teljesen iissz€kriszalt tertileti szervezetet ism6t rendbe hozt6k, megdllapitottak az egyes keniletek hat.irait 6s a keriiletekbe tarioz6 egyesrlleteklt. a rendezes, n6l a vasrirti vonalrendszert vettek figyelembe. Minden keriiletet meghagltak abban a szervezelben. amelyben eddig volt, s a v6gleges rendez6st a fellltitand6, iinkormenyzati joggal rendelkez6 alszcivets6geknek, tetve az ertaluk alkotand6 tij alkotmiinynak tartottiik fenn. Az Esriti t eriilet vezet6s€g6ben sdrossg Lo.jos DVTK az arernciki, Zscirg samu DAC a f6titkriri tisztet ti tritte be. Ketfordulos bajnolis:ig kiir6sera m6r nem volt id6, ez6rt a keri.iletek csapatai az MLSZ dijrl6l1 m6rk6ztek. Ebben a krizdelemben az MVSC mrj_ gdtt a DVTK a mSsodik, a DAC a harmadik helyez6st 6!.te el. A DVTK csat 00


pateban legtbbbet szerepeltek: Mqkdr, Stefdni, Barbierik, WrbatcL, ClLDoik&. Klenenik, Pdaa II., Presouszkll, lbos. Kaukes, Kreutz, BerrLdth, Hdlcz 6s Pctlotds (Petyko). A helyi sporlelet lov6bb iejl6dik, megalakul a Perecesi TK, az MVSC pedig Uj p6lya lâ&#x201A;Źtesitesehez Iog hozzit Mdjus 30-5n a MAK is megkezdi mrikddds6t. 1920. 5prilis 20-5n a DVTK a Budapesti Vasas euen 0:0 ariinyii ddnletlent 6rt el. Egy h6nap milva, m6jus 25-en keriilt sor a DVTK fenn6115s5nak I0 eves jubileumi iinneps6g6re. A DVTK a R5koskeleszt\ili Munkds TE, a Pestvid6ki keriilet bajnoka e11enm6rk6zdtt. Jtilius 18-an pedig a budapesti bajnoksdg 5. heiyezettj6vel, a Tcirekv6ssel m6rk6zott, melytijl 0:0-ns l6lid6 ut5n 0:4 ararlyri veres6get szenvedett. CsapkcA ekkor a Tijlekr'6sben jStszott' A vrtogatottak kijziil a Tdrekv6sben jdtszottak m6g: Opotd UrLk, Yiola, Ging, Gutmonn, s bajn oksdgok fokltatdddsa ,\ ki tl orclu.L6 A trianoni b6kekijt6s ut6n, 1920 nyar6n az MLSZ ism6t kiirLa a bajnoksiigokat. A bajnoks6g megindul5sa elolt a Miskolci Naplti felhivissal fordult a i6t6kosokhoz 6s a szurkol6khoz: a szbp futballjat6kot tartsak szem el5tt, *"tt Mi"kol"ott az ut6bbi id6ben a baretsdgos m6rk6z6sek nem voliak annak nevezhet6k. a bainokiakr6l pedig jobb nem besz6lni. Ebben hib5sak voltak els6sorban a jiitekosok, akik dun'6n jatszottak, hib6s a kiizbns6g, ainely sokszor fegyelmezetleniil viselkedett, 6s v6giil hib6sak voltak a jdtdkvezettlk, akik sokszor nem vezett6k er6s k6zzel a m6rk6z6seket, 6s a kijzijns6g hangulatiinak engedelmeskedtek it61kez6seikn6l. A felhivds dacdra fijlijtte durvak voltak ennek a bajnoki 6vnek a merk6z6sei. Az er6viszon;rok eltol6dtak az MVSC javdra, arnely vdgi.il is megnyerte a bajnoks6got a DAC 6s a DVTK e16tt. A bajnoks6g elveszt6s6nek egyik l6nyeges oka az vo1t, hogy a kommunist6k iilddz6se a sportban is megnyilv6nult, a jet6kvezet6k indokolatlanul nyomtdk a munkSscsapatot, amely er6)1yel igyekezett 6rv6n).t szerezni maganak Emiatt a m6rk6z6seken xdbb jAt6kosukat kitiltottek 6s az eg6sz 6vet 6lland6an tartaldkokkal kellett v6gigj6tszaniuk. A DVTK gyeng6bb szerepl6s6hez hozzei{rult m6g, hogy k6t sokszoros valogatott jetekosa: Postailxe. Arpdd 6s WrbatcL Ferenc 1921 mercius6ban Csehszlov6ki6ba t6voztak, akik hely6re nem tudtak megfelel6 tartal6kokat beiiltitani. Az 6sszel m6g vezet6 SAC-ot nagy g6lar6nnyal gy6zte le, de az MVSC-t6l 6s a DAC-t6l veres6get szenvedett, ami azutSn bajnoksiigSba keriilt. A DAC mint 2. helyezett - az MVSC nyerte a kefiileti bajnoks6got ,,az aloszMy gy6ztes csapata" cimet nyerte el, tavaszra 6fte el legjobb formalat. Csupan az NIVSC-161szenvedett veres6get. Kapuj6ban a keriilet sokszoros v6logatottja, SziLdggi v6dett. V6de1me, Zudla 6s ?rlrdsik, fedezetsora: a DVTK-b6l 6tl6pett Berndth, Zilahi es SzefttiudnAi' j61 mtikdddtt; f6er6ss6ge azonban kitfin6 csatarsora volt: Badn II., FrAgner II., a DVTK-b61 6tment P@lotds (Petyk6), Badn L, Spisak, amely ,,szinte versenyen kiv0l 611t" a keriiletben. (Miskolci Napl6, 1921. m5jus 15.) 1921 hrisv6tjrin a DVTK a Ter6zvSrosi TC-t6l 3:1 ar6nyri veresEget szenvedett, ugyanakkor a DAC a Keleti keriilet bajnoka, a DVSC ellen 1:1, a l 0r


DMTK ellen pedig 0:0 ariinyri ditnteilent 6rt el 6s a debreceni husv6ti ser_ legm6rk6z6s els6 dijat - egy nag.y eztist serleget - nyerte meg. A tavaszi 6vadnak legnagyobb szenziici6ja az volt, hogy a vilighSboni _ el6tti 6vek legjobb di6sgy6ri jrit6kosa, Csapkay K6roty 6tigizol6s6t k6rte a DVTK-ba. Csapka?J7917-t6l volt a DVTK tagja, 1915-ben fatonrinak vonu]t be 6s a f6v6rosba keriilt, ahol riividesen a Tiirekv6s els6 csapatanak lett er6ss6ge. 1920-ban r6szt vett a Budapest valogatott n6ven szerepl6, magyar v6logalott csapai n6metor-sz5gi portyrijrin mint baltisszekiit6, 6s jelent5s 16_ sze volt a magyar csapat gy6zehneiben. Ugyanebben az id6ben njjialakult a MAK csapata is, de m6r nem tu_ dott az els6 vil5gh6boni el6tti sikereihez hasonl6t el6lfri. Piinkdsdkor j6tszotta a CsapkaEuaL 6s BoDdual meger6stiddtt DVTK a sokaig eml6kezetes merk6zest a magyar bajnoks6g 2. helyezettje, az IITE ellen, amelyet csak a mdsodik f61id6 3?. perc6ben 11-esb6l rrigott g6l1al tudott 1:O-ra megnyerni az UTE. Jrinius 3-:in a DVTK-DAC kombin5lt csapata a Budapesti TC csapatAt 2:1-re gy6zte le a kitvetkez6 feldllitrisban: SzildgAi, DAC - Postainer, Sfefdnt DVTK - Tur6sik DAC, Chuojka, Kte_ meni DITK - Badn II., Bad.n 1., PetAk6 DAC, Csapkay, presouszky DVTK. Postainer id6kdzben visszatert eg-vesiiletebe. Az Eszaki kedilet jdtekerej6nek fokm6r.5je volt az 1921. jfnius 26_iin Miskolcon a Budapest I/b. valogatott csapata ellen lej5tszott m6rk6z6s. A pestiek a tiibbi keriitet velogatottjait 4-5 g6lla1 gy6zt6k 1e 6s v6giil Eszak csapatdval is megm6rk6ztek, amely 2:2 arAnyli diintetlen eredm6n)4 hozott. Eszak valogatottjriban hat vasgyed j6t6kos szerepelt: Szilitggi, Badn II., palotd.s (Petyk6), Spisrik DAC 6s Postainer, KLemenik DVTK. Rajtuk kiviii Dank6 SAC, Kripk6, Pimpt MMTE, Potoki 6s Muhorag II. MVSC izerepeltek m6g a va-logatottban. Budapest csapat6ban h6t tiibbszijrijs magyar v6logatott j6t6kos szerepelt. Eszak g6ljait Palotd.s 6s BaAn . rugtt\k. Az Eszaki kertilet labdanig6 csapatai kijziil els6nek a DAC vette fel Csehszloviikiiival a sportkapcsolatot, 1921. jflius 1B-in Kass6n a KAC-ct 4:1-re verte, mdsnap a s6rtilt Sziugyi hely6n Schulek Dezs6 v6dett 6s a KSC ellen 2:2 arenyi diintetlent 6rtek el. Ugyanezen a napon Di6sgy6r6tt a DVTK a Budapesti Vasas ellen 0:C ariinyt diintetlent 6ft el. A mez6ny legjobbja Miiller Gusztriu volt. A ny6ri id6szak legnagyobb meglepet6se az volt, hogy augusztus 20-6n a DVTK 6:0-ra verte meg a DAC-ot. Az eredm6nlt Csapkay edz6i siker6nek rulajdonitottak. A DYTK labdari.la csopatdnakaranykora Az !92l-22-es bajnoki evyel kezd6diitt meg a DVTK tdrt6net6nek leg, f6nyesebb korszaka. anikor kiudl6 tabd.ar{Lg6in6gA A)en. ttt: 1922, 1gZS,1gr4, 1925- 6uben sorozatban, najd egA 6u kihaggd.sdoal negy 6oe1rdt: 1922, 1928, 1929 6s 1930-ban ijb6l sorozqtosan nAert'k meg az Eszaki keriilet bajnoksdgdt, tehdt 9 eD ahtt nAolcszor diodalmaskorlte,k a piros-feh,r szinek. A hadi bajnoksdgokkctl egAiitt 1930-ban ht sz 61,i Jenn(lhAs el&tt, m6r tized.szer nAertâ&#x201A;Źk meg a keriileti b.tinoksdgot Sikereiket anniil 6rt6kesebbnek kell tartanunk, merl olyan politikai 169kdrben 6rtek el, amikor a di6sgy6ri munkdscsapatot mindenfel6 kommunii_ 102


t6nak tartottdk. Akirmerre mentek, a rendszer urai mindeniitt, m6g ki]lfdld i j n is det Hk t iv ek k e l fi g y e l te tte k ri k c l . Es m u gi s.... a vasas szi v. a tasas akarat majd minden akad6lyt legy6zdtt es 6veken 6t a magl.ar labdrnig6s legjobb csapatai kdzt szerepeltek, Az eredm6nyessegre diint6 hatiissal volt, hogy a csapat Csapkay irrinyit6s6va1 mdr !921-22 tel'â&#x201A;Źn bevezette a tornatermi edz6seket. A tavaszi id6nyt miir bombaform6ban kezdt6k 6s hatalmas g6lar6nyi gy6zelmeket arattak. A bajncki ktizdelmek sor6n 104 g6lt rugtak. 1922. aprilis 16-17. napjain Debfec'enben szerepeltek, ahol a DVSC-I 4:2-re legy6ztdk, miisnap a DKASE-vel szemben 1:1 ardnyu ddntetlen 6rtek el. A DVTK a m6travideki alosztdly 1. helyezettjevel, a Hatvani Ac-cal jrinius 11-6n m6rk6zdtt a bajnoki cim6rt, s azt 4'.2-re verte. A DVTK csapat ban Szegenlldk, Chuojka, Postainer, Ferenczlj, Mii,IIer, Klemenii L, PdL,a1., Ibos, Csapkay, Presol)s?kg lI., Presot,szkll I. jatszottak. A di6sgy6riek sikereit teljessd tette az. hogy a bajnoksdg 2. helyezettje ismet a DAC csapata lett. Az MLSZ ebben az 6vben rendszeresitette el6sziir a vid6ki keri.iletek v6lt)gatott csapatai r6sz6re a ,,Vid'Aki Kupo" m6rk6z6seket. Eszak csapata Budapest II. vdlogatottjiival keriilt szembe, amely e11en1:1 ar6nyf diintetlent 6rt el. A vasgy5riak koznl Szildggi, Postainer, Klemen k, BQd.n1., Bedn II. 6s Palol.ds jetszottak a v6logatottban. A megism6telt m6rk6z6st Budapest II. 1:o-ra nyerte meg. A DVTK a ,,\..idAk bgjobb csapala" cim6rt a DKASE-val merkSzott, amelyet 1:0-ra legy6zi5tt. A Budapesten megrendezett diint6re a Szegedi AKkal keriilt szembe, amel,'t6l 0:0-ris f61id6 ut6n 2:s-re kikapott.

1923 HUSVETJAN krilfitldi porty6r'a utazott el a DVTK csap;rta. Az Ungudri Testgyakorl6k Kiire, az ottani kijrzet bajnokcsapata ellen 2:1-re, a CSI( ellen 2:0-ra gy6ziitt. A csapatot nagJ' szeretettel fogadtdk. Ebben az 6vben fszak velogatottja Budapest II. ellen el6szijr 2:2 ar{ny:6 ddntetlent 6rt el, majd Vasgy6rban megism6telt m6rk6z6st 1:0 ar6nyban megnyerte. SzildgAi, Badn II., Csapkoy 6s Presouszky I j6tszottak a vasgyiiriak kiizi.il. A DVTK pedig valogaiottjait nelkiiliizve, ijfa Ungverra _utazott, ahol a f6v6rosi csapatokkal szemben is gy6zedelmesked6 UTK-I 2:1-re legy6zte, Polotrist kiilcsiink6rt6k a DAC-tot. A keriiletr bajnoksag6rt vivott kiizdelemben a Salg6tari6ni BTC csapalegjobb csapata" cimerl a Szombathelyi AK-kal t6t 4:0-ra veLae. A 'Vid'k n6rl<6ziitt, amelyt6l ott 2:1 ar6nyban veres6get szenvedett, igy kiesett a tovribbi kiizdelemb6l. Viszont a SzildgAi, Posto.iner, KLemenik L, Csopka,g 6s Presouszkg II. vasgy6ri fiikkal ki61l6 li.tzok odlogatottiq a keriiletek kdzti kiizdelemben nrcgszerezte az els6 helgezdst As lnegnAerle a SzijL)ekAgi Serleget, A Di6sgt'6r*Miskolc v6logatott m6rk6z6st 4:2-re nyert6k a di6sgy6riek. Az 1922*23-as bajnoksegban a DAC tjra a 2. helyezâ&#x201A;Źst vi!-ta ki. A DVTK 1924-ben a ,,Vid6k legjobb csapata" cim6ft fo1y6 kiizdelemben a Csabai AK-ot kiinnyen verte meg 2:0-ra, az eltidtint6ben a Debreceni VSC 103


ellen 3:2 arSn]-ban gyiiz:aLt,ainelynek alapjiin a Szombathelyi AK_kal Buda_ pesten iitszotta le a ddnt6 m6rk6z6st. Ezt a m6rk6z6st a SZAK csak meg_ hosszabbitott jAt6kid6ben egy g6llal tudta megnyerni. A DAC A BAJNOKSAG 4. hely6t szerezte meg. A DAC_nak sikeriilt a. kijvetkez6 bajnoki 6vre Csa,pkqAKdrot\t edz6nek leszerzddtetni, aki mint jiitekos abbahagyta piilyafut6sdt es megv6lt a DVTK-I61. A DVTK 1925. MARCIUS A-A}J ii.,n"pt vacsora keret6ben rinnepelte meg fennillisdnak 15., jubiJeumi drdordul6jrit. Az 6vfordul6 siker6hlz a lab_da.ryg9csapat a bajnoksrig rijabb megnyer6s6vel j.irult hozz6. A gyijzelmek kiviviisdban nagy resze volt presouszkg l-L-nek, a csapat balOssiekdt6_ j6nek, aki Aradr.6l viszat6rt r6gi egyesiilet6hez- preisouszkg II, meg ho.sszu 6veken 6t csapatdnak 6s a kenileti v6logatottnak legg6lk6-pesebb iatekosai kijz6 tartozott. Visszat6rdse nagy nyeres6get jelentett. Hrisvdtkor Kassan a Szl6via ellen 3:1_re gy6ztek. A kassai ktizcins6g lel_ kesen iinnepelle q csapatot sz6p j6t6k66rt. Az MLSZ 1925-ben valtoztatott az eddigi gyakorlaton, nem ilta ki a ,,Vid6k legjobb csapata,' cim6ft foly6 ktizdelmeket, hanem a kertileti baj_ nokok 6s a budapesti bajnoksrig elsd ket helyezettj6nek r6szv6tel6vel az or_ sz6gos bajnoks6g6r't vivand6 m6rkcjz(.seket sofsolta ki. A DVTK mint keri.i_ leti bajnok a sokszoros magyar bajnok. a Fer.encv6rosi Torna Club vil6ghirii csapateval ker.iilt cjssze. 1925. jlinius ?-6n a kcivetkez6 ijsszedllitAsban illt fe1 a k6t csapar. DVTK: Kozzrsngi/r - Szabti, postainel. __ Chuojka, Miil.Ier, Firenczy _ Pd.ua II., VdLker IL, Botta, Presouszkg II. 6s V 6Lker l. FTC: Amsel - Tctkdcs II., HlLngter - Fuhrmaut, Sdnd,or,BIum _T6th, Lyka, Kelemen, Nil;olsburger, Kohut. A ?. percben Vijlker II. Amsel sl6l kikaparja a labdit 6s a hril6ba gu_ ritja, 1:0-ra vezet a DVTK. A 38. percben az FTC saroknigiishoz jut, Arikolsburger vdratlanul 61es,csavarl lijv6st killd a kapura, ameiy a meglepett Ko_ zusnAik teje felett 6ri a kapufiit, s a kapus h6ta mdgittt meredektn lepattan a..ftildre, kozben KozusnAik hatranyflva elfogja a taUaat Os kirugja a me_ z6nybe. A jritdkvezet6 azonban g6rt tt6l. A DvrK er6sen m6rta ankodik a g6l miatt, de er.edm6n1.telenii1.A 42. percben a DVTK jut PriDo IL sz6pen irAnyitj3 s labddt, amely Vijlker II. Libdr6i g6iba "u.ok;;;J;; perdiil, 2:1. ulra a uvfta vezet es erdsen rohamoz. A m6sodik f6lid6 19. perc6ben eg"yenlit az FTC. A j6t6kid6 letelte ut6n a j6t6kvezet6 2x15 perccel meg_ hosszabbitja az id6t. M6r sdt6tedik, amikor i m6sodik lb fercre feldllnak. y19ll6 percekben j6l rohamoz a DVTK 6s fiil6nye hdrori: sarokrrigrisban 1, jut kifejez6sfe. A harnadikb6l Vijlker II. g6tt fejeli amit a jrii6kvezet6 el6_ szcir megad, de Arnsel tiltakozisa ut6n megk6rdezi Vbtker li_t, hogy a feje16sn61hasznSlla-e a kez6t is. V ijlker ll- bicsiiletessigbiit kflfri|re ltizsgazilr, mert beisnTeri a k1zhaszruilatot, d,e a csapat nem, igeri, meg a m6rk6z6st, unit .az MLSZ dont6.se alapjdrL k1t l1.apmilua megi"mAtetnei. A . _ Nemzeti Sporl a DVTK csapat6r6l a kijvetkez6 jeltemzdst irta: ,,Igen j6 bizonyitv6nyt rillitott ki mag6r6l a DVTK v6delne. Xo""".ryif. a kapuian ruganyos ds elsz6nt. Vannak ugyanis vrd6kies fogasai, de eti6l elteliintve. 104


negy r6sze van abban, hogy az FTC nem tudta legy6zni csapatiit. A bekkek kiiziil Postainer kimagasl6 klasszis! Nyugalma, biztos nigdsai, gyorsas6ga a legels6k kiiz6 emeli,6s ha Szab6 6 mellette nem is trint ki annyira,6ppen olyan megbizhat6 6s hasznos volt. A halfsorr6l is csak dics6rettel eml6kezhetiink meg. Egy pillanatra sem adj6k fel a krizdelmet 6s 6ppen olyan derekasan vett6k ki r6sziiket a vddelmi munk6b61, mint amilyen ambici6val t6mogatt6k csat6rsorukat." ,,Chaojka az els6 f6lid5ben szinte teljesen immuniz6lta (semlegesitette) Kohutot 6s ha k6stjbb vissza is esett, mindv6Eig 6rt6kes tagja volt a haEsornak. Miilletre nehezedett a kdz6pen az FTC csat6rsor legtiibb akci6ja 6s 6 is derekasan ely6gezte feladat6t, Az emberfeletti munk6t persze meg6rezte 6s a meghosszabbitott id6ben mdr er6sen fdradt volt, de igy rs iinfel6ldoz6 munk6i v6gzett. Ferenczy becsiileltel illeszkedett bele ebbe 3 h6rmasba.,, ,,A csat6rsor a hajr6 stilusnak megfelel6en inkiibb egyeni j6t6kot kultiv6lt 6s ebben Vijlker Il., PresoDszkAIl. 6.sid6nk6nt PdDq.II. mutatott legtiibbet. A csapatnak ebben a r6sz6ben volt a legfelliin6bb a rutinhiSny, de igy is n6h6ny clyan sz6p g6lhelyzetet dolgoztak ki a di6sgy6ri firik, hogy akrirmilyen f6vdrosi csatar-nak becsiiletâ&#x201A;Źre vdlhatott volna." (Nemzeti Sport, 1925. ititli.us 8.) A megism6telt m6rk6z6sre az FTC felfrissitett csapattal dllt ki 6s a f5radt di6sgy6riek ellen 2:1 ar6nyban gy6zdtt. ,,A DVTK teljesitm'ny,re biiszke lehet ne,mcsak Di'sgqiir 6s az Eszaki keriilet, d,e biiszke lehet az egesz maggar uidAk, mert q DVTK megmutatta, hogA a oid.6k jutballspor.tj,J Jejleft, mel6 ellenJele a legjobb kLasszis.L!6xdrosiaktwk is, s ha ed.d,ignem, d,e a jdu6ben komoLAan keLLoeliik szdrtuolni." (Sporthirlap, 1925. jrinius 11.) Mik voltak azok az er6nyek, amelyeknek a DVTK ezt 6s sok m6s siker6t kijszdnhette. A Nemzeti Sport megiillapit6sa szerint ,,q.DVTK j6t6kerej6t igen magasra tokozza az az elszd.nt es amellett tdk1letes fai,r kiizd,6 ked,o, ami a csapqt mind.en tagjdt a legteljesebb nert'kben Athatja. A ninden labd.drq.ual6 menis, minden labd. eft kijrdmszokadtdig vat6 kiizd,6s, s a pihenes blneretlen aotto a DVTK tegutggobb erdnye. Emellett sokszor igen sz6p d,sszj6t6kr61is tantis6got tett a di6sgyciri csapat, az elgondolds sokszor okos â&#x201A;Źs tetszet6s volt. persze a kivitelbe m6g becsfsznak hib6k 6s a daraboss6g kiikindsen a csatersor munk6jrin 16tszott. Ezt a h6tr6nlt teljesen kiegyenlitette a csat6rsor el6rettir6 tulajdonsaga, amely meg6vja att61, hogy tulkombiniici6ba ess6k." A Budapesten nagyszerrien szerepelt csapatot a miskolci pA.lyaudvaron 6ri6si tijmeg v6rta. Az MLSZ 6s a Jiit6kvezet6k Testi.ilet6nek elniike kdszdn_ tittte a jrit6kosokat 6s a csapatnak egy gyiinyitrfi bab6rkoszonjt adtak et. Azutan a csapat felviragzott autdkba sz.illt 6s f6kly6k kis6ret6ben val6s6Aos diadalmenetben vonultak 6t Miskolcon. Vasgy6rban a kaszind elStt az eg4sz telep apraja-nag'yja v6rta a csapatot. OriAsi 6ljenz6s, kend6lobogtat6s. A vasgy6ri zenekar, a tisztvisel6 6s munkasdal6rda 6nekkel fogadta a fifkat. A gyarvezet6seg 6s a t6rsegyletek iidvdzl6se ut6n a kaszin6 nagyterm6be vonultak a csapat tagjai 6s a kis6r6k, majd az ott megtartott banketten szemos poharkirszdnt6 hangzott el, amelyekben melegen iinnepelt6k a nagy dics6sâ&#x201A;Źget szerzett munkascsapatot.

105


A DAC 1925-BEN j6 szerepl4ssel a 3. helyet szerezte meg. 1920-25 kdzittt a DVTK iegjobb j6t6kosai a kdvetkez6k voltak: Makdr GgijrgA, Szegenqdk Bdla, Kozusngik Arnold,, Stel ni Guszt6o, Postainer Arprid., Szab6 Lajos (Fiisti), Wrbata Ferenc, Miiller Gusztdu, FerenczA Geza" Klemenik Ferenc, Petgk6 B6la, Pd.Da Gusztdp, Vdlker Sdnd.or, Ibos Arpdd' az eggik legered,mArAesebbcsatdr, BoDo Ern6, Csapkag Kdrolg, Kreutz Pdl, Vilker BEla, Presouszkg KdroIU es Geze. A DAC csapatiiban kiv6ltak: Sz AgAi Dezsij, a DVTK-b61 dtl6pett Szegeng6,k B'la 6s Schulelc lstDdn, Kreutzer ALJrEd.,Zudla Pdl, Tur'sik G6bor, Szenti.DdnAi,Sdndor, Ligeti, Sdnd.or, Bernd.th Istudn, Frdgner Ed.e,Zils.hi. Jdnos, Badn lI. Zoltd.n, Fr6.gner II. Li,p6t, Urbancsilr Ed.e, Palotd,s (PetAk6) J6zsel, tdbbszijriis g6lrekord.er, Badn l. Emil, Spistik Dezs6, Hud.ecz Sdnd,or, Riicker RaAlnund, Stepniczkg Sdnd,or, Schdppl Alfrid. Schulek Barna, Erd,AtAilstodn 6s Murd,nyi Lol6Az arangkor lndsodik szqkesza AZ ESZAKI KERUI-ET VALOGATOTT labdar0g6 csapatdt sok 6vi sikeres szerepl6s ut6n 1925 augusztusdban vitt6k el el6sziir kiilfittdi portydra. A vasgy6riak kdzil Kozusngik, Postainer, Chuojka, Mijller D\TK 6s Bad.n Iszerepeltek a vSlogatottban, amely a csehszlov5k aloszt6ly, a CSAF vdlogatottja ellen Kassan 5:2-re gy6zittt, majd m6snap Keletszlovenszk6 magyar vdlogatottj6t 3:0-ra verte, de h6rom nap mflva Lembergben - a f6rcdts6g miatt - 0:5-re kikapott. A nyAri id6ny szenz6ci6ja az volt, hogy postainer kivrilt a DVTK-b6l 6s. az olaszorsz6gi Fiorentin6hoz szerz6diitt el profinak. Kiv6l6sa nagy vesztes6get jelenteti 6s jelent6sen hozzAjirult ahhoz, hogy a csapat nem nyerte meg az 1925-26. 6vi keriileti bajnoksdgot. A m6rk6z6sek sokat vesztettek sz6ps6giikb6l, a j6t6k eldurvult, a DACMVSC m6rk6z6-sen a v6logatott Palotdstuft (DAC), majd riivid id6 mrilva a DVTK-MVSC m6rk6z6sen Lutherdnnak (MVSC) tdrt el a leba. A rend6rs6g titbb m6rk6z6st f6lbeszakitott 6letvesz6lyes j6t6k miatt. A m6rk6z6se. ken a j6t6kvezet6k nehezen tudt6k megf6kezni a jrit6kosokat, a kcizdnseg izgaga elemeit pedig a rend6rs6g tiivolitotta el a pdlySkr6l. A labdanigas m6r 6vek 6ta elvesztette amat6r je11eg6t,sok volt a viszszadl6s,a j6t6kosok p6nzkiivetel6sekkel 6s anyagi ig6nyekkel l6ptek fel. Ez6rt az MLSZ rigy hat6rozott, hogy Magyarorsz6gon bevezeti a professzionista je[egii labdarigest 6s az 1926-2?. 6vre kiirla a proli bajnoks6got is. A magyar futballbajnoks6g ezzel az int6zked6ssel bizonyos m6rt6kben orszd.gos jellegrivd v6lt. Azel6tt ugyanis csak a vid6k bajnoka jatszott Budapest bajnoka ellen 6s csak 1925 nyar6n sorsolt6k ki a keriileti bajnokokat 6s a f6vSrosi bajnoks6g els6 k6t helyezettj6t az orsz6gos bajnoks6g6rt. Most pedig a 24 r6sztvev6 csapat kdziil 5 voit vid6ki. A profizmus bevezet6se titbb j6t6kos6tol fosztotta meg a DVTK-I. postailler m'r az el6z6 profi lett, most, K()zusnAik 6s Miiller a miskolci AttilShoz, Presouszkg 'vbert Kdrolq 6s 6ccse, Gbza, 1ov6bb5, Kreutz Rezs6 6s PetAk1 Bdra Budapestre t6voztak el. A helyi ut6np6tl6s kimerithetetlens6g6t 6ppen az bizonyitja, hogy hat, illetve h6t j6t6kas kiv6l6sa nem okozott kiilijniisebb I 06


bajt, mert iijabb nAgA eszt?.n(l6n dt: 1927, 1928, 1929 6s 1930-ban a DVTK ,.i,jra sorozatban tudta megnVerni a keriileti bajnoksdgot es megnAert tiz bajnoksdgtoal iiraikre beirta neD't m.ind az Eszq.ki keriilet, rnind MagAarorszd.g labdanigd,sdnak tijrftnet'be. Ezek az eredm6nyek beigazolt.ik, hogy Di6sgy6rvasgy6r a rnag)'ar labdarfg6sport egyik fellegviira, amellyel mindenkor szdmolni kell. A miskolci alcszt6lyban 1927-ben a DVTK, a miitravid6kiben az SSE nyerte Ineg a bajnoks6got. El6sziir ddntetleniil m6rk6ztek, de a vasgy6ri p6ly6n a DVTK impondl6 fiil6nnyel verte meg tijrekv6 ellenfel6t. A keriileti bajnoks{g megnyer6se uten Kdz6p, majd Nyugat bajnok6t gy6zte le, igy a ,,Vid,6k bdjnokcsa,pata" cirnet nAerte el. Az orszSgos diint6ben azonban a Budapesti SE-t6l 1;3 ar6nyf veres6get szenvedett. Ezt a m6rk6z6st Miskolcon jatszotta a DVTK, kis szerencs6vel meg is nyerhette volna, azonbar. az idegek feradts6ga a m6sodik f6lid6ben nagyon kiiitktizdtt a csapaton. Az orsz6gos bajnoks6g megnyer6s6hez ekkor iillt legkiizelebb a csapat, de a rn6rk6z6s jelent6s6g tekintet6ben nem m6rhet6 az 1925-ctsFTC elleni el6diint6hiiz, mert a BSE ,,csak" a legjobb budapesti amat6rcsapat volt. V6geredm6nyben az orsz6gos amat6rbajnoks6g mdsodik hely6t megszetezie. 1928-ban a bajnoks6g megnyerdse utdn a DVTK az orszagos bajnoks6g6rt a,Budapesti Tiirekv6ssel kertilt szembe, amel5,t61Budapesten 0:3 arenyban kikapott. Az Eszaki keriilet bajnokcsapata tiibbek kozt az1xl sem tudott az orsz6gos bajnoks5gban j6 eredm6nyt el6rni, mert ekkoriban a miskolci aloszt6]y resztvev6i ktiziil 5-6 csapat rlolt mindtjssze, amely igen j6 egyiittest k6pezett, ugyanakkor pedig a metravid6ki alosztSlyban is igen j6 j6t6ker6t k6pvisel5 csapatok n6ttek fel. A fejl6d6s 6rdekejnek szem el6tt tart.isdval ez6r1 az Eszaki keriilet vezet6sdge ligy hatarozott, hogy 1928 6sz6t6l egyseges I. osd67y!t hoz l6tre, amel-vbe a k6t aloszt6ly legjobb csapatait osztotta be. Ez6ltal nyiltabbri tett6k a bajnoki kiizdelmeket 6s a csapatoknak minden m6rk6z6sen a legnag'yobb er6t kellett kifejteniiik a gy6zelem ki\..ivesa 6rdek6ben. A DVTK 1928-29-ben kiinnyen nyerte meg a bajnoks6got, azonbar anndl nehezebben sikeriilt kiverekednie az e1s6 helyet 1930-ban. A tavaszi fordultiban 3 pont hAtr6nnyal indult, de sikeriilt az er6s ellenfelekkel szemben ezt a hStranyt behoznia. Az egys6ges I. osztilly megteremtese 6ta igen kem6ny ellenfelekk6 v6ltak a Salg6tarj6ni SE, a Salg6tarjani BTC, a priualvai BUSE, az Ozdi VTK. Ilyen er6s mez6nyben m6r igen komoly sikernek szSmitott a keriileti bajnoksrig megryer6se is. Az orsz6gos bajnoks6g6rt vivott kiizdelem sor6n e1s6 ellenfele a Szolnoki MASE volt, amel''161 idegenben 0:1-re kikapott. Sokkal sikeresebben szerepelt a Magyar Kupii6rt vivott kiizdelmekben, ahol a nyolc legjobb csapat kiiz6 sikertilt bejutnia, s ott a profibajnoksdg 3. helyezettj6vel, az MTKval keriilt szembe. A m6rk6zes eredm6nye a rendes jrit6kid6 utdn 1:1 volt, a k6tszer 15 perces meghosszabbit6s sem hozott diint6st, az Ujabb meghoszszabbit6s sem hozott daintest, s csak a 134. percben sikeriilt az MTK-nak g61t el6rnie. A DVTK-nak ez volt a leghosszabb m6rk6z6se. Igen j6l j6tszottak ekkor: Szab6, Cht:ojka, Kois (Kalotag) 6s Rdcz t. Ez


a j6-fol.ma mutatkozott meg a Himaszombati v6logatott elleni m6rk6z6sen is, amel):el, 4:1 erenyban nyert meg. majd az Attil,rt verte meg 2:1_re. Neh2z 6uek Az 1929-t6l 1933-ig tart6 gazdas{gi vil6w:itsrg a labdarrig6 sportot is 6r'intette. A futball nem fejl6ddtt, az ifjrisrigot szinte he|metikqsan elz6rtdk 161e.Hidnyzott az ut6np6tl6s. mert a kiiz6piskol6soknak nem engedt6k meg a labdanig6 egyesiiletekben val6 szerepl6st. R:iadrisul az iparostanoncokat is eltiltott6k a futballt6l. A labdarrlgiis igen meggyengiilt. A gy6ri tdmeges elbocs6tiisok a spoftol6k egy r6sz,:t is 6rintett6k, akik megmaradtak, azok is csak 2-3 miiszakot dolgoztak egy h6ten. A rossz kereset a tdpliilkoz6sra, ezen keresztiil az er6nl6tfe is kedvez5tlen hat6ssal volt. 1930_31_ben a DVTK nem tudta megnyerni a bajnoksAgot. amelyet a n6g.y 6vi sorozat ut6n a v6ltozatossSg kedv66rt a Salgi,tar'jiini SE h6ditott el t6te. A labdarig6k uzonban a kijuetkez6 6uben, 7932-ben uisszqh6ditott'k a keriileti bajnoksdgot. -Az orszdgos bajnoks6g6d vivott els6 kiizdelemben a Gy6ri ETO-val kefiilt szembe. 6s 0:1 ardnyban a1u1maradt. A csapat a Magyar Kup66ft vivott els6 m6rk6z6sen a Budapesti VAC_ot 3:2-re legy6zte, de a Budai 11-161?:1-re kikapott. Az ifjisdgi csapal viszonl az Eszaki Kupdr szerezle meg. A DVTK-nAI 1933 a fordulat 6ve 1ett, ami a labdanig6 szakoszt5ly 6le_ 16ben is vdltozfst hozott. A csapatban egyre tdbb idegenbZl fro"atoit 5jtet os kezdett szerepelni, Az 7932.6vi orsz6gos amat6r bajnokcsapat, a Bohn SC megsziint; h6rom j6t6kos5t: Szani,szl6Jd,nost, I{ert6sz Dezs6t, a magyar ama_ t6r v6logatott csapat tagjait 6s Gotre Ferencet a DVTK szerezte meg, Szaniszl6 az edz6i teenddk ell6t6st is v6llalta. Rajtuk kivi.il idehozt6k m6! Borchy Dezs6t a BEAC-bol, K5.d5;t az SSE-b61, akikkel ugyan meger6sddritt a DVTK, de az SBTC-vel szemben hdrom 6ven dt m6gsem boldogult. Viszont nem jelentett sz6gyent az SBTC-vel szembeni alulmaradds. mert a tarj6ni csapat h6rom 6v alatt a keri.ileti bajnoks6g me1l6 k6tszer az orsz6gos bajn;ksigot is megnyerte. A csapa"t felfrissit6se r6szben indokolt volt, mert tiibb gyenge posztja is volt a qsapatnak, miisr6szt olyan sportol6k is j6tszottak m6g, akik m5r 20 6v el6tt is az e1s6 csapat tagjai voltak. A felfrissit6sn6l hiba vo1t, hogy nem a helyi ut6np6tlesb6l tiiltijtt6k fel a csapatot, mert az idegenb6l jittt j6t6kosok m6r nem azzal a lelkesed6ssel, gy6zniakardssal. vasas sziwel kiizdiittek, mint a r6giek 6s az itteniek. Egyre t-cibb rij arc keriilt a csapatba. A DAC-nak viszont Md,gori J'zsefet <s Liiid.k GAijrgAiit sikeriilt a Bohn SC-161mepszereznie. Igy a 30-as 6vek elej6n a ket csapat dsszetetel6ben nagy vriltoz6s kijvet-kezett be. A DVTK-ban munkiis, a DAC-ban tisztvisel6 alig lehe_ tett tal6lni. A DVTK-ban igen sok tehets6ges ifjrisrigi jetakos "f-|totOt n6tt f;1, aki_ ket az egyesiilet nem tudott szerepeltetni, ez,ert 6tmentek a DAC_ba. Az 1934-35-iis bajnoksSgban a DVTK ifik igen kitettek maguk6rt. . . A keriileti bajnoksiigot megnyert6k, majd k6t alsziivets6g bajnokcsap"at5nak legy6z6se ut6n az o$zdgos ddnt6be kertiltek, amelynek megnyer6sdie nagy es6lytik 'rolt, de - sajnos - tâ&#x201A;Źvesen maElysr6zott szabi4lyok miatt tdriilt6k 6ket a bajnoksrigb6l 6s eliittjtt6k 6ket meg6rdemelt helyiikt6l is. 108


A DAC a 20-a-<evek v6gâ&#x201A;Źt6l gyengebben szerepel. ennek legf6bb oka. hogy a di.ikok nem sporlolhattak az eg-vestiletekben. 1934-ben kiesett az I_ osztiilyb61, de egy 6v milva visszaverekedte mag6t 6s 6l,161 6vre iobban szerepelt. Az 1925-35-iis 6vek legjobb j:itekosai a DVTK-ban: Czanik J6zset. T6th Bila, Vida Sdndor, Szab6 Lajos, Chuojka Dezs6 es Ferenc, Fil6 Jdnos. Ma_ tAugd GAuIcL Baroch Ern6, MolcsdnAi, Igndc, Postainer _Arpd.d,, Ferenczy'Gdza, Klemenik Ferenc, K6halmi (KrajnAdk) Dezsij, Rreutz pdt, Vijlker Sdndor 6t BiLa, Pd.ua Gusztdu, PaddnAi Ern6, Rdcz Lajos As Istr,6n. Kard.os Ed,e,poli_ nAi J6zsel, Kalotai (Kois) Ld.szl6, Mzkula Jdnos, Koza J6zseJ, Szab6 pdl, Fet_ fdld,i Sdndor, Szentid.ai lrture, Krajcsi ElemAr. Ezekben az 6vekben kivril6 edz6 volt RielJ Emit. A DAC-ban: Bd.rdnA GAdryA, Klemenik J6zseJ, Matyuga Ggula, petro_ oics Kdlmdn, KdroIAi Gusztdu, K6halmi (Rrajny6.k) J6zseJ, Mikulj'k L6,szL6, Schtaarczbacher Jdnos, Ligeti Sd.ndor, Klemenik Ernti, B|res J6zseJ, DuIo_ Dics Ld,szl6, d.r. Zdd,or Tibor, Iuanics LdszL6, Dembk Sdnd,or, K,tLris Ferenc, Prokop lstadn, K6lutmi (Krajngdk) Dezs6. Schnaczky Ldszt6, HoJJer lstadn, Szdnt6 Istu6.n, Mics Ernti, Md.gori J6zsef, Liptdk GAijrgA, T6th Ld.szL6.Kolunbtin Jozse!. Az Eszaki keriilet v.ilogatott csapat6nak 1930 nyaraig a ktivetkez6 vas_ gy6ri labdarfg6k vcltak tagjai: Postainer Arpd"d.22, Choojka Rezs6 23, Ba(Ln Zolt6.n 16, SziLd.gAiDezs6 15, Csapkag Kdrotg 6s Szab6 fui.jos 13-1g, Kle_ menLk Ferenc il, PresouszkA l. KArolA 6s V\Iker l. Sd.nd,org*9, Boua Ern6, Miiller Gusztdu, Vijtker Il. BAb 8-8, patotd.s (petyk6) Jlzset 6, Klemenik J6zseJ, Badn I. EmiL, Spisrik Dezs6, Czanik J6zsef, Moggor\si lWtotko) Gguta 2-2, lbos Attila, Szegengdk BALa,.Wrbata Ferenc, Ferenczy G6za, pduo Guszt6o, PresoDszky Gbza, Tur6stk Gdbor, SchLDarczbacherJd.nos, Molcsdnyi Igndc 1-1 olkalomrnsl. Ojra az ilen HARO]VI EVI SZUNET UTAN 1936_bon q. keriiteti bqjnokstigot 6,jb6L s Az orsz|gos bajnoks6g et6d6ntdj6ben a Szombaihelyr ?!,Tf \o:""..--eg. MAV-vgl kcriilt szembe, amelyt6l 0:0-ris f6lid6 utria 0:1_re kikapott. Neh6z 6vek sok j6t6kosvesztes6ge ut6n a hagyom6nyokhoz hiven, a csapat ism6t az orsz6g legjobb egf/esr.ileteikiize kezdte mag6t beverekedni. Az egyesiilet v--_ zet6i f6radsdgot nem kim6lve, nagy lelkesed6ssel 6s hozz66rt6ssel int6zt6k a szakosztSly iigyeit. Megszerezt6k Bohus (Bonyha) Lajost, a Miskolci AFC_ Attila tagjdt, aki 1936-ban a magyar olimpiai amat6r viilogatott kiizdpfede_ zete volt 6s a magyar szineket tdbb izben k6pviselte nemzetkiizi m6rk6z6seken. Nagy fegyvert6nye volt a DVTI( csapat6nak Bulgriria F<iiskoLai V6-loga_ tott csapata ellen Vasgydrban el6rt 3:3 ardnyt ddntetlen. Az 1937-e s bajnoksd,g megnAer6s'nel tizenhd,romszoros keriileti bainol.. Lett q csapat. Az egesz bajnoki 6vben oJyan fril6nnyel 6s biztonsdggal vezu-_ tett, hogy helyzete eg)'pillanatig sem volt h6ts6ges.J6 jat6kosanyaga volt. amelyet az iigyes vezetes 6-.gfeleki atcsoportosit6ssal m6g nagyobb felada_ tok megold6s6ra is kepess6tett. 109


Az orszdgos bajnoks6g6rt az el6ditnt6ben a P6csi VSK-val keriilt szembe, ame11t61P6csett 2:1-re kikapott. Ebben az 6vben azonban m6r k6t fordul6val irt4i< ki .ez orsz6gos bajnoks6got, 6s igy a Vasgy6rban megism6telt m6rk6z6sen n\eggy6z6 fiilEnnyel 4:!-re gy6zdtL. Ezzel a *lzelrr.evel rijb6l eljutott az orsz6gos ddnt6ig. A ddnt6 id6pontj6ig j6 form6ban akartSk tartani a csapatot 6s lehozt6k az NB l-es Budai 11-et, amelyet a DVTK sz6p j6t6kka1 2:1-re megvert. Mindenki bizakodott a gy6zelemben, amely az NB I-be va16 bejutast jelentette volna. Azonban a hagyomSnyossi vdlt balszerencse most sem hag:yta el a csapatot. A Gy6ri ETO ellen a Vasgy6rban lejetszott m6rk6z6sen csak 1:1-es ddntetlent sikeriilt el6rnie, ami Gy6riitt nem volt e169, mert az ETO 3:1-re gy6zdtt. Mindk6t m6rk6z6sen a DVTK csatSrsora mondott cs6ddt. A fenti eredm6nyeket a kiivetkez6 j6t6kosok 6rt6k el: Gdspdr, (Horadth), Dud,6,s,(Szentid.ai), Fell'tdi, R1halm\ Rdcz Il., Szab6, Kalotai, Kertqs4 T6th, Szaniszl6, Kozq, Teleki, EArg, Sidlik. Az ifjis6gi csapat 193?-ben szint6n megnyerte a keriileti bajnoksagot. A Nemzeti Bajnoksd.g B csoportjdban V6g"e Ugy alakultak a kdriilm6nyek, hogy az 1937-38-as bajnoki 6vre .a DVAK benevezhetett az NB II-be, m6r n6ven a profi lig6ba. Sok6ig az 61csoportban volt, de a bajnoksSg v6gkiizdeimet m6r nem birta 6s az 5. helyen kdtitfl ki. 1938 jflius6ban kedves esem6ny volt, amikor a vasgyari 6s miskolci ,,6reg firik", a regi id6k nagyjai m6rk6ztek egiFnas elen. Bizony, technikdjukat m6g most is sokan csiuogtatt6k, de er6nl6tiik m6r nem a r€gi volt. UtSna a bareti dsszejdvetelen id6zt6k fel az elmrilt 30 6v ernl6keit. A Nemzeti Bajnoksrlg rendszere teljes eg6sz6ben 1938-39-ben val6sult meg. A 14 tagf NB al6 komoly szinvonalat k6pvisel6, csupa 6leter6s 28 csapatot osztottak be, amelyekbdl k6tcsoportos NB B-asztSlyt alkottak (Keleti 6s Nyugati aloszt5ly). Az amat6r alsziivetsegi bajnokok ett6l ke.zdve csak az NBB-n keresztiil juthattak fel a legfels6bb kateg6riSba. A DVTK az NBB Keleti aloszt6ly4ban indult, de csapatot inditott m6g az Eszaki alszdvets6g L, IL 6s ifjris6gi csoportjaban is. Ekkor m6r lgy 5l1t fel az els6 csapata: Horudth - Bdn (Banaszkieuics), Fetji;ldi - Kalocsai, Bohus, Bsrtha - Maggar dr., Fazekas, FtLzAr, Bama, Iidsz. A csapat sok6ig els6 volt, de hely€t nem tudta v6gig megtartani es s Tdrekv6s mdgijtt m6sodik lett. Teh6t ismet ott volt, ahol keriileti bajnok kor6ban, amikor ism6telten eljutott az amat6r bainoks6g d6nt6j6ig, de az utols6 l6p6st nem tudta az NB l-be megtenni. M6g egy 6vet kellett itt eltijltenie. Ennek az 6rmek a rn6rk6z6s€it a csapat m6r a sladion gyitnyiini gyepdn j6tszotta, 6s rijb6l m6sodik helyez6st 6rt el. Igaz, hog;z a DVTK mdr sz6mos esetben eljutott az NB kapujdig, de nem tudta beverekedni m.agAt a legjobbak kiiz6. 1940 nyar6n sem els6sorban a ziild gyepen el6rt eredm6nyeinek koszdnhette a csapat a feljut6st - b6r az is sokat dtintdtt a latban -, hanem a politikai helyzet v6ltozds6nak. Ausztria 1938-ban a hitleli Nemetorsz6g megszdll6sa a16 keriilt. Ennek hatdsakdnt a jobboldall politika hazrinkban is sok teriiletr€, tiibbek kdzt a labdarrlgSe lt 0


tertiletdre is behatolt. Az MrSZ. iinkormdnyzat6t 1939 nyar6n a korm6ny felfiiggesztette 6s 6l6re kormrinybiztost neveztek tl. a -tirieat fajelm6let gyakorlati atkalmazrisa-valamint a baloldali be6litott;gri;;ak min6sitett egyesiiletek kim€Ietlen tildtizese kdvetkezt6ben tirbb (phObus,memzeti, Budafok, Ilung6ria, Bocskaj) besziintettemfikdd;set. "gy".it"i Igy 1940nyanira tiibb csapat felkertil6s6re nyill leh9t6s6g,.ot"t "-""nyi"u-izabrilyok 6rtel_ m6ben az I. osztiilyba bejuthatott. Ezert-a hidna ptttasiia-a) WZSZ _ meV t6r]{olya azt az igen eredm6nyes munk6t 6s .rotit fr"tutrr,"s anyagi iildo_ *lo]{"-t, g191""Oet Di6sgy6rv€sgy6r e sport fejleszt6se " ieren r<ifejtett _ q. Di. MAVAG csapstdtaz 1940_41.iare'az NB'ets6 ,irriliiO" osztotto.be. 1935-40as eoek lesjobbjai a DVTK-D|. wtAiiC'1A"", Czanik J6"Az (Choojt<6 ferei, Bo.rochErn6, llef ,.5ry29 Lojos, Chuojka Rezs6,C_serhalmi. Kraic.si_I'inos, Katotai (Kois) Lliszl6, M_otcsinsi ts"i"," io-ii"ai Ern6, Sza_ niszt6_.Jdnos, Edcz Lajos, Rdcz Kert6sz-DeJs6,kii-ia"rn1, T6th Jd_ _Istudn" nos, Sidlik Istadn, Turb'ki An<tr6-sr-fzyb6 pdl, FeIf6I;i S6;a.ii, nuaas 'Oi""a,'K6hqtmi lasAa, SchtparczJdnos, G6.sp,i.r Lttszl6,Kbhntmi tXii"ahil (Kmingdk) J6zseJ,Szentidai (Szonusek)ynre, febii -pat, Bin"i'[n""Ahai) Lajos, Bor.chyDezs6,E6ry Mitunly, Bohu;.ta1.gs,Gr;" i;";,-;;)i tanos,r,iptar, Barthq Gyuta, Mosyar. L6szt6 ir., f"r"t iiiil,xertlsz J6zsef, .caiirsa,. Ka.locsaiGAzadr., Csonka Istudn dr.. "i Di6sgg6r csaps.taa tegjobbak kijzt A csapataz MLSZ bizalmrit ji, szerepl6sevelmegerdemelte. Az 6v szenzdci6ja az.vott, hogy az ijonc Di. MAvA-c p."fi hosszf h66t a 3. helyet tartotta, de nem birta " v6gig"A;i;;dzt Xti"J"fr""t es a 6. he_ -napokon lyen v6gzett' Ez dics6retes eredrn6ny *".i i " az orszLg legjobb csapataikiiz6 kiizdiitte fel migdt. ""rt, "**i-i-* .tegnagyobbbravriija az volt, amikor 1941.mercius 4+n a DaJnoksagban - .-11,i,t.L,:*oat vezet6 Ferencvarost,a magyar futball d&elgetett primadon_ nejet .Budapesrenlegy6zte.A Di. MAvAc"-hatai;; ;;'?;",1, orosztan_ k6nt ki.izddtt, feli.ilmulta itnmlg,iJ. gyOz.lem'1"""*ia""' a 6ta a tegna_ _tz gyobb sikere amellyel edaig.i sikerei; i"li"ii; ;;;;;;. -volt, a csapat volt, smelyik brilirozott, sonasem gyeng6kkel. szemben akart nagy lenni, -^,^l_ot.- a {AtoG.az ".* ";.;;;;;r, fr""eppu" a nagyok ellen atlra.meg a hel5,6t.A di6sgy6ri tiUi" *-6,lt iai,'ffi ,,u* ."_.._ nek semmilyen .,mumust"_ A g6lt Fiiz6r szerezte,aki.a f6lid6 39. perc6ben a felprilyrir6l -_eri.O"o lr6sgdiI megsziiktitt, m6g a kapust is kicselezte, 6s rigy rfgta . s6ljat. "gy.tt.r, A Di. VIAVA., az dj csillag, a''g egy f616v ut6n felfutott a zenithr€, s ragyogesa kora tavasszal betiiltiitte az eg6sz horizon+,ot. A;;; mindint(6bb halv6nyodott a f6nye. A csapat nagyszenj szereol6seCsapkay K rotg edz6nek, a DVTK legen_ ddshini. jstdkosrinak j6 mun-kaj6t dt&;;. - C;"r;;-ir.? ?ogra*o"ott utdnp6tl6s nevel6s€vel 6s sztiks6g Uatran nyiit l.ii:"i, "" pt. Kbrolyi _eset6n Jdzsef, H|riah J6zse!, pribetszky Ggrla stb. ;gffri"* *"lei'." A d.i6ss!6ri Nt'kosok tudLsa nir ota"" *"sii' et, noss *naik"l-ii ln


ilAan, igA F ii,z6r Jdnos, Bohus (BonUILai) Lojcs, Rerecz Lajos, Fel J6Lc1iSd.nd.or a lnagAclr nelnzeli Ddlogatottnak is tqgjo,i. lettek. Ezdrt igen 6rz6keny volt a vesztes6g, amikor 1941 j\inius6ban Berecz Lajost, a vdlogatott csat6rt a Di. MAVAG kizdrta tagjai sor.rib6l. A Di. MAVAG az 1941-42-es bajnoks6gban is sz6pen szerepelt. Tavaszi bravrirjat majdneur megismetelte, mert a Ferencv6ros ellen Budapesten 1:0-drsvezet6s ut6n 2:2 ardnvu diintetlent csiniilt. A Ferencv6ros csak nehezen harcolta ki a d6nteilent, amihez Felfiildi iing6lja segitette 6ket. Di6sgy6r. a magyar vid6k munk6sszigete, ameiyr6] oly gyakran megfeledkeztek, amelyet oly kijnnyii volt egy k6zlegyint6ssel elint6zni, rijb6l bebizonyitotta, hogy a magyar spo$ vet6lked6sein6l mlir nem a dics6s6g asztaliirdl lehullo irrorzsdk6rt jelentkezik, hanem felz5rk6zott a legjobbak mell6 6s r-reve, szine ott ragyog az els6k kdzdtt. A Di. MAVAG a magyar labdarfgis ertekei kiize sz6miLott. 1941 6szen meg egy szep qy6zelmet aratott Di6sgydr csapala, amikor a Magya| Csik6./elogal-ottatDiosgy6rben 413 (2:1)-re legy6zte. A Di. MAllAG a Corinthidn-dij uAdijje Az 6szi fordul6 nem alal<ult szerencsesen,de tavasszal jobban szerepelt a csapat 6s a bajnoks6gban a 8. helyet szerezte meg. Sokkal jobban szerepelt a Magyar Kup6ert vivott kiizdelmekben. A kisebb jdtekerejri csapatok legy6z6se ut6n tavasszal Kispest ellen B:2-re, a BESZIIART ellen Budapesten 5:1-re, a Kolozsv5r csapata ellen 5:3-ra gy6zdtt, s eredm6nyei r6v6n bekeriilt a Magyar Kupa negyes ddnt6j6be, ahov6 rajta kiviil a Ferencv6ros, az Ujpest 6s a Sa1g61arj6ni BTC jutott be. Az e16d6nt6 kiizdetmeben 1942. jtnius 2B-An az Ujpesttel keriilt szembe, amelyet Budapesten 6:3 (2:3) ar6nyban leCy6zi)lt- Ezzel a gy6zelm6vel ism6t beigazolta. hogy a videk labdanig.isa a f<ivSrosi mell6 n6tt fel. A gy6zelem nehezen szi.iletett meg. Az Ujpest az els6 f6lid6ben Zsengeller g6ljaival h6romszor is vezeteti, amelyekre a Di. MAVAG a mdsodik felid6ben Fozek@s 6s Turbdki g6ljaival v6laszolt. A m6sodik f6lid6 utols6 htsz perceben a lelkesen jiitsz6 di6sgy6ri csapat fergeteges rohamokat vezetett nagynevfi ellenfele kapuja ellen 6s az r,ijpesti v6delem megtdrt, iisszeroppant a Di. MAVAG korszerfi temad6saival szenben, amelyek a tdrgyilagos kdzdns6get sokszor tapsra ragadt6k. A legnagyobb sikere a di6sgyriri csapat balsz6rnyrinak volt, amelynek minden megmozdul6sa komoly vesz6lyt jelentett az ellenf6l kapujiira. A Fazekas-Turb6ki balszdrny bemutatta a pesti kiiziinsdgnek, hogyan kell korszeriien j6tszani. F.iiz6f is bebizonyitotta, hogy azok a rossz kritikiik, amelyeket a borvAtok elleni vilogatott merkrizes utiin kapott, nem voltak eg6szen hel]t6116ak. Az el<idcint6 misik merk6zeset a Ferencv6ros nyerte meg a Sal. BTC ellen, igy a ddnt6t a Di. MAVAG m.isnap vivta meg a Ferencvdros ellen. :\ dijnt6ben az elcizcinapi hatalmas kiizdelemt6l kimenilt Di. MAVAG nem iudta azt a teljesitm6nyt nylijtani. amire egy6bk6nt k6pes volt, s igy a Ferencvdrros nyerte meg 6:2 (2:0) ariinyf gy6zelm6vel a Magyar Kup6t. 86r ll2


ezt a lrofeit a Di. NIAVAG-nak nem sikeriilt megnyernie, azonban mint a legtoviibb dllva maradt amat6r csapat, a Corinthirin-dij \rjaOi. tutt. A di6sgy6riek 1942 tavasz6n a megbecsiil6s jel6nek lartottLik azt, hogy a n6metek ellen kesziil6 mag.yar vdlogatott keret, amelynek Fiizdr is tag]a lett, a_felk6sziil6sre Di6sgy6rbe jdtt. jgy mind a jritekosok, mind a szurko16k tiibb alkalommal lSthattrik a magyar labdarig6sport kiv6l6saAait. A hdborts 6aek Az 1942-43-as bajnoksiigban a csapat j6l 1.ajtolt. a negyedik forduli, utdn a 4. helyen fekr.idt. Az ijtitdik fordul6 ,,fekete vas6rnip,,_ot jelentett a csapatnak, mert a Csepelttil g:l_re kikapott 6s a bajnoki t;blaz;it 11. he_ ly6re zuhant le. A csapatot az 6sz-folyam6n m6g titbb vereseg erte, es baj_ a noks6gban a B-9. helyen szerepelt. A baj az volt. hogf/ a veres6gek srilyosak voltak, amikor pedig 1942.november 6-.in a Sal. BTC_t6l is 6:1 ar6ay_ ban kaptak ki, akkor a vezet6s6g er6s k6zze1 kezdett hozzl a rendcsin6l6shoz. A csapatn6l m6r r6gebb id6 6ta bajok voltak. A fegyelem nem volt p6j_ dds, a csapat ingadoz6 form6t mutatott,a j6 er6kkel iendelkez6 csapatLan primadonna magatartas mutatko-zott,-f6lt6kenyked6s gyengitette a csapat jii_ t6kerej6t eppen azokon a m6rk6z6seken, amelyeken a legnagyobb .rbtlfu3_ t6sre lett volna sziiks6g. A vezet6s6g azzal akart rendet ieremteni, hogy Csapkay Kiiroly edz6t. a vasgydriak kedvenc6t levAltotta. Csapkaynak a csapat szervezese, kik6p_ z6se 6s edz6se ter6n p6ratlan 6rdemei voltak, ez6rt leviiltrisa a ki.izdelm;k csricspontjiin nem volt a ,legszerencs6sebb megotd6s. A bajoknak m6lyebb gytikerei voltak. A Di. MAVAG amat6r j6t6kosait a proficsapatok csiibitgat_ t6k, magas kereseti lehet6sdget igergettek nekik. A Di. MAVAG gyrir katonai parancsnokai pedig katonai behiv6s kiliitiisba helyez6s6vel taftogattdk .itt a j6t6kosokat. Ezt a lehet6s6get viszont alra haszn.iltak fel, hogy belesz6l_ janak a csapatiisszeiillit.is k6rd6s6be, amit annak idej6n Csapkay edz6 a maga szdmera kdtiitt ki. Igy Csapkay 6s a katonai vezet6k k6zt ellent6tek tSmadtak. aminek kiivetkezteben menesztett6k Csapkayt, hely6re Wetzer ke_ riilt. Viszont a csapat helyezes6n nem tudtak v:iltoztaini, i94: ,ip.ili",ib"r, a nemr6g f6lelmetes Di. MAVAG m6r a kies6si z6n6ba keriilt. Ekkor riib6l megmuta a oroszldnkiir"rneit. A Di. MAVAG-oI a nagycsapatok rem6nek bec6ztek. Ebben az idenyben ism6t k6tvrillra tektette a Ferencv,6rost, ddnte entil vegzett a tavalyi baj_ nokkal,.a jelenlegi listavezet6 WMFC-vel, elvelt egy porrtot nagysag._ t6l, az tljpestt6l, majd pedig a bajnoks6g aspiranvit6l. a Nagyv6radt6l "."g, vett el egy pontot. A csapat azonban ragyogo teljesitmenyei ellenere, f6llibbal meg mindig a kies6si z6n5ban dllt 6s csak a hdrom uto1s6 m6rk6z6s6nek megnyer6s6vel tudta bebiztositani helyet az NB l-ben. Az 194.-44. bajnoki 6\,,re Tomecsk6 J6zseJet sz-erzddtett6k edz6nek. _ Rdk6czi Ferenc, Kor:d,cs lmre (DoLt MTK) 6s Suiai Isturin szem6ly6ben r.ij jtit6kost hoztak. A hdbonis id6k nyomott hangulata a jrit6kosokra is r6nehezedett. A csa_ pat eg''re-mesra vesztette el m6rk6z6seit. Okt6ber k6zep6n a Szolnok ellen Il3

\


aratta elsij gy5zelmâ&#x201A;Źt, de m6g mindig az utolsri helyen fekr.idt' Az 6szi id6ny utols6 fofd;16jen ism6t a legnagyobb meglepet6st okozta, meft az utols6el6tti Di. MAVAG a 6 ponttal vezet6 6s otthon6ban meg veretlen Nagyv6radi AC-ot 2:1 ar6nyban 1egy6zte. A vezet6s6g a csapat meger6sit6s6n fiiradozott. Megszerezte VinAeit a PTK-161, helyette kblcstinadta Pribelszkit, valamint a Di Levente Egyesii1ett61Hubait', PiLspdkit, Nagaot. A Szegedi TE-161 visszaigazolta NcLgaImrAL megszerezte a fiatal rakospalotai kiiz6pcsatert, Csepregit (Csuzmannt), Tomeisk6 edz6 pedig Marosv6serhelyr6l mag6val hozta a tehets6ges kapust, Mahlt. KertAsz p6t16s6r61is gondoskodni kellett, merl szegedi j5t6k66r't egy ev r e elr i l ro l l 6 k a j i te k l o t. Az er6sit6sek haszn6ltak, a csapat n6gy m6rk6z6sen csak egy g6lkiil6nbs6gge1 kapott ki, tiibb dontetlent 6rt el, majd az id6ny v6ge fel6 belejdtt, Ujp""t"t 412-re,az Elektromost 5:2-re, a Kolozsvdrl 2:l-re gy6zte 1e' " ", Ai ideny v6ge fel6 a legnagyobb meglepet6st a Di. MAVAG szolg6ltatta' Hatalmas ki.izdelem utSn 4:3 aranyri meg6rdemelt gy6zeLmet aratolt a m6r bajnok NagyvSrad egyiittese felett. A vasgy6ri kiiziins6g szereiettel fogadta Nagyv6rad csapat6t, amely vicl6ki csapat let6re, megalyerte a magyal labdaflig; bajnoksrigot. Fazekas, Csepregi. Fiiz6r 6s Turb6ki l6tt6k a g6lokat' V6giil a Gamma 1egy6z6s6ve1sikeriilt a kies6st elkeriilnie. Az 6ssze-l kijnnyen leadott pontokat csak a legnagyobb bravrirokkal lehetett visszaszerezni, s a csapat ezeket a bravrirokat v6ghez vitte, M6g a legv6rmesebb szurkol6 sem mert arra gondotni, hogy a tavasszal m6g utols6el6tti di6sgy6ri egyiittes megveri a bajnok Nag)'v6radot, a miisodik helyezett Kolozsv6r-t, Ujpestet, Gamm6t 6s tdbb j6k6pess6gri csapattal ddnteUeniil vegez' M6g az ifjfisdgi csapat is magdra vonta az orszagos 6rdek15d6st, mert az orsz5gos bajnoks5g e16diint6 m6rk6z6se sorSn nagy meglepet6sre, de teljesen meg6rdemelten 2:1 (0:1) ar6nyban legy6zte az FTC ifj. csapat6t. Az orsz6gos ifj. ditnt6ben a Csepeli GTK ifj. csapatdval keriilt szembe, amelyet 0:2-re elvesztett. Az !944-45. bajnoki 6v j61 indult. A Di. MAVAG csapata a negvedik {ordu16 utiin az e1s6 helyen rillt a bajnoks6gban, de szeptember 23-5n az MLSZ a labdanig6 bajnoks6g ki.izdelmeit azonnali hat6llyal felfiiggesztette. Hely6be hadi 6s kdrzeti bajnoksdgot szerveztek. A Di. MAVAG mindk6t csopoftba nevezett csapatot. s6t, okt6ber 15-6n a Gamm6t m6g 2:0-ra legy6zte, azonban az MLSZ ijabb rcndelkez6se kijvetkezt6ben okt6ber 22-161 minden hivatalos sportte\'6kenys6g megsziint. Ett61 kezdve a helyi sajt6 m6r semmilyen sportesem6nyr6l nem adott tSj6koztat6st. Az 1940-45-6s 6vek legjobb labdarrjg6i: Kdrolgi J6zseJ, GAspdr L6 szl6, Lul GAdrgA, Bolus Lajos, Tur|n Istv6.n, Feltdldi Salndor' Kalocsai GAza, Homr6di (Htuet) ViLmo' Keszthelai Vil.mos, Bartha G'liule, Fiizar Jdnos' Berecz Istodn, Banta Sdndor, Turbtki Istudn, KertAsz J6zse|, Csepregi J6zseJ, Bohus Jdnos, Kottdcs L Imre, Rdktjczi Ferenc, Pribelszki Ggula, li6sz (Ihiing) Gu.sztdo, Stolcz Sdnd,or, Kouricsik BEIa, Doma Ldszt6" H'rich (Hont:i) Jbzsef, Tclegd.i Jdnos, Liptdk Gaiirgu, Zijrg\ Iiszl6, L6zdt Ldszl6, Penderi GgbrgE, Krucsai J6zseJ, Koltai (KIui) Bela' NQga Istadn, Nâ&#x201A;Źmeth Gault ' Sid,6 ierenc (az asztalitenisz DiiAgbainok), So6s Ggorgy, Fazekas Zoltdn, Ktimek Milos, Suhai Ish)dn, Windt B4la. l t4


Ot 6o az NB ll_ben A FRONT ELVONULASA uJiin egy ideig m6g sziinetett a labdanig6 6let, de 1945. mdrcius v6g6n a DVTK. MVSC, MMTi 6s a pTK mrir hrisv6ti torn6t rendeztek. M6jus 2i-6n pedig m6r 6 csapat r4szv6tel6ve1 kdrzeti baj_ noks6got inditottak meg. Az egyesiilet sok j6t6kos6t elvesztette, s a DVTK tj vezet6s6ge a csapatot a di6sgy6ri fitkb6l akarla iissze6llitani. Az Eszaki aiszdvets6gi bajnok_ sdgban a 3. fordul6 ut6n a pTK 6s MVSC mtigiitt a harmadik tretyen altf a csapat. Kdzberr az MLSZ kiirta az lg4i_46. 6vi bajnoks6got, amelynek els6.m6rk6z6sdt szeptember v6g6n j6tszotta le a DVTK. Az izgalmak most is bekdwetkeztek. Az MLSZ a i6t6kvezet6 jelentdse alapj6n, aiit a m6rk6z6s befejezese utan a patyan kiviil tet eg b6ntalmaztak, 1945. november 22_6n a DVTK j6t6kjogrit megvonta. N6h6ny nap milva ugyan visszakapta, de azzal fe1t6te11el.hogy 4 h6napon :it Di6sgy6rben nern rendezhet orsz6gos -a m6rk6z6st. Ez a rendelkez6s bajnoki diint6 m6rt6kben hozz6jrirult ahhiz, h_ogy a riiad5sul m6g tehetetlen csat6rsor-ral rc_ndelkez5 DVTK kiesett az e1s6 osztiilyb6l. A kies6-svdratlanul 6s kiinnyelmfi kiiriilm6nyek kijzt tijrt6nt meg, mert csak a rosszabb g6laf6nyon mrilt, jobb g6larrianyal negyedik lehe_ tett volna. Az osztSlyoz6 krizdelmek sikeres befejez6s6vel m6g biztositani leheteit volna a bentmarad6st, de a v6gkrizdelembln 2 pont krilOnbs6ggel alul ma_ radtak. A sok dics6s6get meg6rt DVTK labdarrig6 csapatrinak kies6se az els6 J<iribrrindit6lag hatott, amit m6g tet6zett az, hogy a gyiiriizemet -ogztri]VU9] kiszolgSl6 Pereces b6nyatelep csapata viszont bejutott az eiid oszt6lyba. Az 1946-47. bajnoki 6vet ragyog6 eredm6nnyel kezdte, a DLbrgceni Bocskait l8;0-ra velte meg. Az dszi id6nyben az uto1s6 mdrk6z6sig vezetett, amikor Kistereny6n 1:2-re kikapott 6s a miisodik helyre csfiszott le. A tavaszi kiizdelmek sor6n legy6zte a vezet6 MATEO SZ_t, es ezzeL az eredmdmyel a bajnoksrigot nyiltt6 tette, de a bajnoksrigot nem tudta megly:rr.tl, fr mint mrisodik helyezett, tov6bbra is a m5sodik oszt6lyban marari. A.fSjdalrnat az sem enyhitette, hogy 194?. jrilius 6-dn Kdrolgi J6zseJ jugo_ a szlivok elleni y6logatottban v6dett. s6t ez ujabb vesztes6gei jelentLtt,'m;rt K6rolyi a bajnoksrig befejez6se utdn az Ujpesthez tavozoit. iely6re Zacho_ rant szerezt6k meg, de a kisv6rdai Terneit is leigazoltrik. Augusztus 28-d.n a moszkvai Torped6 az Eszaki vdlogatottal jatszott. A_ futballcsemege az eg6sz keriilet szurkol<jit Diosgy6rbe vJnzotta 6s a telt n6z6t6r hatalmas iinnepl6sben r6szesitette a sz6p lrit6kot mutat6, gy6ztes sizoviet csapalot. ya,T_orc9d6Miskolcra jtivetele az MKp vezet6inek, Siitaaan Agoston 6s Nogridi, Sdndor elvtdrsaknak volt az 6rdeme, akik mindent etkii_ veftek, hogy a Torped6 az Eszak-magyarorszdgi ipanrid6k kijzpontjeban. Di6sgy6riitt szerepeljen. Az 7947-48-as bajnoki 6v m6g annyi sikert sem hozott, mint az e1626. az Sszi id.6ny v6g6n az 5. helyen fekiidt, 6s a tavaszi id6nyben m6g l.:r-"p"t lejjebb csriszott. V6gii1 is a pereces, [.'MTE, wTVSC csapatai mOgartt a ?. he_ lyen v6gzett. A di6sgy6ri csapat fenn6ll6sa 6ta nern voit ltyen tratut a frety_ beli csapatok katzt. Az ifjus6giak viszont megnyert6k a ke"iileti bajnoksagoi. A csapat azzal iryeks"z,ett tekint6ly6t viiszaszerezni a helyi" csapaiok 8.


kiizt, hogy az Eszaki alsziiyetseg csapatai r6sz6re kiid Ny6ri Kup6t meg, nyerte. llkkor Ad.dnx J6zsef edz6 foglalkozott a csapattal. A dijkioszt6 ijsszejdvetelen az eg-J--esiiletvezet6s5ge ftszer57 Rd.cz Is/l.)dn, Zorger Ferenc â&#x201A;Źs Addm J'zsef kijelenteitdk, hogy a Di. Vasas a sportp6ly6r6f ki fagja iizni az antidemokratikus iizleti szellemet 6s a szterkultuszt. A gy6r 1? 000 dolgoz6jdnak a sporton keresztiil iiriimet 6s sz6rakoz5st akamak nyfjtani, 6s a csapat is igyekezni fog azon, hogy a jiiv6ben az NB l-ben nlgja a labdrit. A kijelent6sek azonban hidba hangzottak el, a Di. Vasas csapara meg k6t evig nem tudolt az elsci osztdlyba bekeriilni. Az 1945-50 k<izti 6vek legjobb j6t6kosai volIak Kdrotgi J6zseJ, T6ttt Ltiszl6, Zentai. And.rds, FeIJdIdi Sdndor, Bohus Lojos, Pend.eri Ggiirgg, Krttcsai. J6zseJ, Pribelszki Ggula, Ijdsz Gusztdu, Palicsk6 Ggula 6s Tibor, DemenA Beta, Dudds Zoltdn, Pocsai. Lri.szl6, Fut6 Ferenc, Tijrijk Sd,nd"or,Durbdk Gyi)rgy, KesztheLAi Vilmos, Hubai (Hubicska) J6zseJ, Som.Jai (Stotcz) Alad.dr, Pesti GA6rgA, N6meth, Ggula, Sir Ede, Lend.eczkA GgijryA, Mihalccz J6zsef, K6ta Ld.szl6, Kudldk lstL)dn, Zacho?6n Andrd.s,6s B'k,si Md.tAd.s. Ismit a.. elsb osztdlgban 1950 6sz6n ismdt az els6 osztSlyban jiitszott a csapat. Feljutesa nagy iirdmet id6zett el6 Di6sgy6rben. Ekkor azonban csak csonka fordul6t bonyo_ Iitottak le, meft 1951-t6l az I,ILSZ a polg5ri 6veknek meg{elel6 tavaszi-*6szi rendszert vezette be. A DVTK vezet6s6ge ekkor visszahozta Kdrolgi, J1zseJet az fTjpestt6l. Ide keriilt meg Mi:ttay Ldszl6 az MVSC-b61, V,kong Ld.szlc)az MMTE-b6l 6s SaLamon Zoltdn az SBTC-b61. Az edzd Tomecsk6 J6zsel maradt, A csonka fordul6ban a nyolcadik helyet szerezt6k meg. 1951-ben az iizemi sporlkdrdk megalakit6sa hatiissal volt az egyesrilet mrfkdd6s6re 6s 6sszel a labdanig6knak mdr a kies6s ellen kellett kiizdenir.ik. Srjlyosbitotta a helyzetet, hogy a szakoszt6lynak m6r h6rom h6napja nem volt vezet6je. Neh6z kiizdelem ut6n sikeriilt a bentmarad6st biztositania 6s a 11. helyet megszereznie. 1952-ben az e1s6 fordul6ban sem ludott gy6keret verni az els6 osztelv_ ban 6s 5 ponttal az utols6el6tti helyen fordult. Az 6szi id6nyben is csak negy gy6zelmet tudott aratni. ami kev6s volt a csepat bentmarades6hoz. Bravnrteljesitm6ny6t ebben az id6nyben megismetelteJ mert a Budapesti Kinizsi (volt I'TC) csapatdt 3:0-ra legyi5zte. Sajnos, ez nem volt el6g a kieses ellen. A csapat nem tdrt le, s6t 1953-bdn az eljtte ill6 nagy feladatot sikere_ sen negoldotta. 6s oz NB II. KeLeti csoportjdbqn a bainoks^got 77 pont e1,6nn!JelnAerte meg. Mind a tavaszi, mind az 6szi fordul6ban sz6p qy6zelmeket arattak. Harcuk eredm6nyes vo1t, mert nagy fdl6nnyel bevereliedt6k magukat az NB ]-be. 1952-53-ban a csapat edz6je Szab6 piil volt. 1954-ben a Di. Vasas ragyog6an kezdett, az els6 h6rom m6rk6z6s61 mep_ nyerte, 15 g6lt rfgott 6s csak 3-at kapott. Ezut6n m5r gyeng6ben "r"""p.|t, de az ideny els6 fel6ben a 7. helyen rillt. A Bp. Honv6d utrin, amelynek csa_ tdrsora majdnem a magyar viilogatott csatersor6t k6pezte, az els6 fordul6ban a Di. Vasas csapata l6tte a legtijbb g6lt. A masodik fordul6ban hat gy6_ zelnret 6s k6t diintetlent el1 el, amivel a g. helyet biztositotta a maga sz6_ m6ra. I l6


Szep teljesitm6ny volt a csapatt6i, hogy a 169 tapasztalt er6s mez6nyben -ki tudta harcolnj a bentmarad6st._Az 6v sorrin u S. f,"fytOf l";3uUt, sem keriilt. legtiibbszcir az E-4-7. helyen iillt. s6t, az "6val elelen "gy"r". az els6 herom kdzt szerepelt. Hosszri .taet t g;oUL c"apaia vott, ae n.-ideig " Piftl u"grg a kiizdelmet, 6s akkor lecsiszott a 9.-helyre. Ti, _"gny".r _u._ k6z6-sb6lhetet itthon nyert meg, s ez a magyardzata innak, hogy az ev sordn 150 000 n6z6 l6togatta a m6rk6z6seket. A stadion n6z6tere mir ekkor szriknek kezdett bizonyulni. 7954-ben Jduor pdL volt a csapat edz6je. akinek szerz6d6set 1955_re is meghosszabbitottdk. 1955 kezdet6n Gondosi 6s OoaOt etenge;iet. *.g"ru_ rezt6k KoD6.csot,f ibdt 6s Vird.got. " 6vek tegjobb jrit6kosai: Kd.rolyi Jttzse!, Toth Ldstzt6, _ -lz _1959.._15-tts Dudd.s Zoltdn, palicsk6 Tibor, Kakuszi Ferenc, T616;' Sdn;;;, Sz6cs Ferenc, lu.td_S(Lnctor. Krucsq.i J6zse| pribels_zki Gyuto, Nagy Gyargy, Dob6 ZoltA.n', Csorba-Jdnos, Szigeti Oszkdr, Tibor,'poclii tl"rii,' eeLter Cguia, _Gondos P^esti.Ga,iirgu, Bujtor Gyula, K6ke,si Janos, Jakobi Ggula, VAkony Ziszta', Csizlinszki Ggdrgy. GEurik Ldszt6, Tiba Sanaor. Viiag portarti kilman, vaDorA Di. Vasas az t955.6vet is eredm6nye-cenkezdte, az els6 negy merk6_ z6sen 5 ponlot szerzett. azonban sok m6rk6z6st t:s g,rfkiifir;bseggel elvesz_ tett, aminek ktivetkezt6ben kiesett az NB i_b61. 1956 _tavaszi fordul6j6ban csak az 5. helyez6st tudta a csapat megsze_ rezni. Ebben a fordul6ban az edz6i teend6kei nuUOtal S6ndor., az egyesiitet kor6bti vSlogatott jrit6kosa l6tta el, mig a m6sodik torailOru'Ateiner nrcst szeEddtettek le. Az ellenformdalom miatt ezt a bajnoksagot csak 19b? tava_ szen lehetett befejezni. A Di. Vasas egyre_m6sra aratta" gy6zelmeit 6s cz .NB lI. Keleti csoportjd.ban megngerte a'bajnoksdgot. f SSZ fieius vegâ&#x201A;Źn imm6r negyeds?er verekedte be maget az els6 oszt6lyba. Ez uoli a DVTK 16, bajnoksdgo. A csapatszellem igen j6 volt. az euenfo-rradalom nem id6zett el6 .ri6t6kosv.indorl6st. 7957 6sz6^ az MLSZ ism6t az iskolai 6r,nek megfelel6 6szi_tavaszi lendszerri bajnoksSgot Sllitotta vissza. Ebben a bajnoki Svben v61takoz6 sze_ rencs6vel_szerepelt a csapet, mfg v6giil a 9. helyen kittittt ki. A tavaszi fordu16 meglepet6se az volt, amikor az MTK csapai6t Oi6sg"-v6rte; 0:1-es f6lid6 utAn 2:1-re legy6zte. A csapat edz6je Steiner Jinos voltl 1958-59. bajnoki 6vben ismet j61 rajtolt a Di. Vasas, az e1s6 h6rom m6rk6z6s6t Tatabiinya, BVSC. Dorog ellen megnyeri 6s a legjobbak is csak egy g6l kiildnbs6ggel tudt6k legy6zni, mig a ep. Vasas, az 6jp;sr es az SBTC ellen ddntetlent 6r el, amikor az 6szi fordul6 uto1s6 m6r,k6z6sen az utolso helyezett Gy6rt61 0:0-ds f61id6 ut6n 1:4 ar6nyf veresiget szenved 6s a 11. helyen fordul. A tavaszi foldul6ban a Dorog 6s Bp. Honved ellen ddntetlent er el, ki_ Bp. Vasast6l, az MTK-tdl, az SBTC-161,a Szombathelyt6l, cy6r, maid 5"p 9 Tatabanya ellen dijntetlent 6r el. amikor' 1959. jrinius ?_6[ Vasg5,6rban .legv6zi a Ferencv6|cst. A Di. Vasas a 30. pe|cben mdr, J:o_ra vezetett, amikor a f6lid6 v6g(.n sz6pitett a Fradi. A miisociik g6lj6t pedig a m6rk6zes utols6 perc6ben 6rte el. A DVTK olyan j6t6kot nyijtott, amilyet szurkol6t6borr, mir r6gen v6rt t6le. Orvendetes volt a csatdrok korszerfi. g61ratdr6 j61eka.


Ezutin az MVSC-t gy6zte le, a BVSC ellen ddntetlent 6rt el, 6s v6giil ismet a 9. helyezdst biztositotta mag6nak. Az edz6i teend6kel 1959 tavasziig Telel:i Pd.l litta el. majd lemondiisa ut6n Kiss Gcibor kcivette. 1959-60-as bajnoki 6v elej6n zavar6 esem6ny kdvetkezett be, mert T6th Ldszl6, a csapat B-y6logatotl kapusa elt|vozotl az egyesiilett6l, akinek hely6t a Ferencverost6l 6tigazolt H6di Zoltdn tiitta el. Szem6ly6ben j6 k6pess6gii j6t6kos keri.ilt a DVTK-hoz. Az egyiittes az els6 m6rk6z6seken vSrakoziison feliili j6 teljesitm6nl,t nyijtott. Huzamosabb id6n 6t az 6lvonalban tart6zkodott. s6t, e Dorog felett aratott gy6zelme ut6n az els6 helyre keriilt fel. Tijbb m6rk6z6s6t csak a legkisebb g6lkiilttnbs6ggel vesztette el, s q a6,gkiizdelemben az fljpest, Ferencv6ros, Bp. Vasas 6s MTK ut6n q,z 5. hetAet szerezte meg. A DVTK fenndlld,sd,lrok50 esztend,ejealatt i,IAen raggog6 ere<lm6nAt m,6g nem 6rt el a labdarig6 csapat. Ezzel o, helAez6s6uei,rnegszerezte ,,o.aid6k legjobb csapqtq" cimet is, amit fenn6ll6sa 6ta most sikenilt m6sodszor kivivnia, A DVTK jubileumi 6v6ben a legnagyobb iiriimet a di6sgydri sportt6rsadalom r6sz6re a labdarrlg6k szereztek meg. b6r az egyesiiletnek voltak eredm6nyesebben szerepl6 szakosztdlyai is. Az 1955-60-as 6vek legjobb labdanig6i: T6th LtiszLd, H6d,i Zoltdn, Werner Ggula, Szigeti Oszkdr, Pauld.s Tibor, Jalcobi Gyula, Tijrijk Sdnd.or, S}IArnosi Ern6, lL^d,nJ6zsei, Csdnyi J6zsef, P&pp Ltiszl6, Fekete J6zsef, pdt Loszl6, Matisz Tixqd.ar, Kiss Ldszl6, Ggurik Lriszl6, Pesti GAijrgA, Bujtor GAutq, Dob6 Zoltd.n, Koudcs Istudn, PdL Jdnos, Dedk Istadn, Tibe Ld.szt6, MakkrLi Dezs6. Ol6h BALa. A felszabadul6s 6ta eltelt id6 alatt szint6n ttibb olyan labdanig6ja vol.i a DVTK-nak, akik kiv6teles tudrisukkal a magyar nemzeti valogatottsegig eljutottak. Az A-Vtilogatott tctgiq. uolt Kdrolgi J6zsef, Szigeti Oszk|r 6s Dud"d.sZoltdn, a B-Vdlogatottban jdtszott T6th Ld.szl6, It]d.n J6zseJ, Tijrijk S6rv d.or, Werner Ggula, Dob6 Zoltdn. Az olimpiei csapat tagja uolt lodn J6zsef. Utdnp6tl6s odlogatott uolt SolAmosi 817.6. ifi.(rsdgi udlogatott Dolt Makkai Dezs6 6s Kau6.cs Istldn. A felszabadul6s 6ta eltelt id6szakban a labdarfg6 szakosztdly vezet6i voltak: Zorger Ferenc, Liptdk Ggbrgg, Rdcz Istpdn, T6th Lajos, Bdnrs\tgyi PdI, Simk6 J6zsel, Gd.csi Mikl6s, Td.Ilgai Kdlm6.n, NEmethA l,mre uezetes,Del, eg'lj ijtiis tunAc\ azuldn Kdli Lajos, mo.jd, tcjra TdIQlai Kdlm6n. Kijlt ijtdi kapc solatok A csapat eredn6nyes szerepl6se 1ehet6v6 tette, hogy kiiui di portyakra menjen. igy a h6borri ut5n el5szijr 1954-ben LengyelorszSgban szerepelt, ahol a lengyel A-Vdlogatott6l az utols6 percben 16tt g6llal 0:1-re kapott ki, viszont a B-V6logatottat 2:1-re legy6zte. A poznani NB l-es csapatot 4:1-re verte meg. 1955-ben a keletndmet bajnokcsapatot, az Erfurtot otthon6ban B:o-ra, a berlini Vorwerts csapatdt 2:1-re gy6zt6k 1e. Ebben az 6vben itthon k6t nemzetkiizi m6rk6zâ&#x201A;Źst j6tszott, m6jus 29-6n a berlini VorwArtst6l 1:2-re kikapott, a Kinai F6iskolai Valogatott eIlen 4:1-re gydztitt. Ugyanebben az 6vben m6r a romdniai portyiin is szerepeltek, Az Aradi LlB


Lokomotiv ellen 3:1-re, a turnu-szeverini Metallurgia ellen 2:1-fe gy6ztek. A rom6n Vasutas Velogatott ellen Turnu-Szeverinben 2:2 ardny:i ddntetlerrt 6rtek el. 1956-ban KassSn szerepeltek, majd a Jednota visszaadta a l6togat6st; mindk6t alkalommal a DVTK gy6ziitt. A Di. Vasas sikeresen m6rk6zdtt meg a lengyel bajnokcsapattal, a vars6i CWKS-sel, amelyet 6:4 ar6nyban legy6zott195?-ben ism6t Kelet-N6metorsz6gban igen sikeres portyet bonyolitottak le. J6nriban, Hall6ban 6s Erfurtban gy6ztek, majd Lengyelorsz6gban j6tszoitak negy m6rk6z6st, amelyek kdziil hSrmat megnyertek, egyet elvesztettek. 1957-ben a csapat itthon fogadta a poznani Wartdt. arnelyet 2:0-ra iegy6ziitt. A sztalin6i Sahtyort 3:1-re legy6ate, viszont a kassai Jednot6t6l itthon 4:l-es veres6get szenvedett, majd otthon 2:l-re legy6zte az eperjesi csepatot, Kass6n pedig a Jednot6t. 1958-ban az id6ny megindulAsa el6tt enged6ly n6lkiil Kass6n szerepelt a csapat, ami6rt az MI,SZ egy 6vre minden kiilfdldi porty6t6l 6s nemzetkdzi m6rk6z6st6l eltiltotta a DVTK labdanig6it. 1959-ben a krakk6i Vislat tl-re, az Erfurtot 2:0 arSnyban leg'y6zte, de a moszkvai Torped6t6l 0:1-re kikapott, A ny6ron lengyel port)'6n vetteh r6szt, Krakk6ban a Gvardia ellen 6s Chorzow csapata ellen gy6zlek, a szczeszini e1len ditntetlent erlek el. 1959-ben Romiini6ban is szerepeltek; a rom6n B-V:ilogatott6l 1:4, az A-V6logatott6l 2:3 arSnyi veres6get szenvedtek, a rom6n bajnok Ploestivel szemben 1:1-es diintetlent 6rtek el. 1960-ban itthon 4:2 ar6nyt vereseget szenvedtek a Kolozsv6ri Tudcmiinyegyetemt6l, atnelyet el6z6leg Kolozsv6rt 4:1-re legy6ztek. A kelet-n6metorsz6gi porty6n h6rom m6rk6z6st jiitszott. Az ets6 m6rk6z6s6t az Aktiwist Briske-Senftenberg e1len 1:2-re elvesztette, a m6sodikat az SC Einheit Drezden ellen 3:2-re megnyer"te, a harrnadikat Magdeburgban 1 :2-re elvesztette. A Kiiz6p-Eur6pai Kup66rt vivott kiizdelem sordn az olaszorsz5gi Palermo ellen otthon6ban 2-.I-re gy6zott, viszont Di6sgy6rben 0:2 ar6nyban veres6get szenvedett. Ezek az eredm6nyek azt bizonyil-j5k, hogy a DVTK csapata nemzetkiizi viszonylatban is j61 meg6llja he1y6t,6s a magyar labdanigast melt6an k6pviseli. 5KOLV|VAS az dkdlviviis nehezen honosodott meg. BeDIOSGY6RVASGYARBAN mutatri m6rk6z6seket m6r az e1s6 vil6gh6boni v6ge fel6 rendelrtek, majd a 20-30-as 6vekben is tijbb alkalommal, amelyek azonban inkSbb cirkusz, semmint sportjelleget kiilcsdn6ztek ennek a f6rfias sportAgnak. Az e1s6 szakosztily 193?-ben a DVTK kebel6ben alakult meg N6methy imre iigyvezet6 elndk szervez6 munk5ja r6v6n. A szakoszt6ly vezet6i Gajdos Liiszl6 6s Szegeny6k Gyula lettek. -r\ szakoszt5ly kezdetben szer6ny keretek kiizt miikiiddtt. Jelent6sebb eredm6nyt csak Terebessy Istv6n 6rt eI 1938-ban 119


a S.itoraljarijhelyen megrendezett keriileti bajnoksdgon. aki a v6lt6sulyban nyert bajnoksagot. A stadion tcrnaterm6ben nyilt el6sz6r lehet6seg megfelel6 gyiirfi felillitds6ra 6s r endszeresebb edz6si m6dszerekre. A DIMAVAG gy6rban v6g_ zett beruhSzasi munk6k elv6gzds6re Vasgyarba keriilt K6v6ri B6la sport_ t6rs, a budapesti MAVAG SE versenyz6je, aki dnzetleniit, sportszeretetb6l tanitotta a fiatalokat. Ugyanebben az id<iben keriitt ide Cs6ki Istr,6n esz_ tergelyos, iikijlviv6 versenyz6 is, akit megbiztak az edz6i teend6k ell6t6sii_ val. Felvid6k 6s Erddly egy r6sz6nek visszacsatolas6val tijbb versenyz6 keIiilt Vasgy6rba. akiknek kiizremi.ikdd6s6vel vir6gz6 sporl6letet sikeriiit megteremteni. A h6boru azonban viszavetette ezt a fejl6d6st, Dlert tdbben hadiszolg6_ latra vonultak be, az itthon naradottak pedig a 12-16 6r6s miiszakteliesiiee miatt nem tudtak rendszeresen edzeni. A felszabadulas teremtette meg ebben a sportdgban is a komoly fejl6_ d(:si lehet6s6get. 1945-ben n6hdny lelkes iikdlviv6, .Iuhisz Ferenc, Ferenczy G6za 6s Gerold G6za kitart6 ostrommal megnyed6k az tikdlrriv6 szakosztrily vezet6j6nek T6th Lajos sporttarsat, a DVTK jelenlegi elndk6t. Szem6lye biz_ tositotta azt, hogy az tikiilviv6 szakosztfly komoly szerepet tiiltiitt be a tdbbi spoftiig mellelt. Dr. Katona S6ndor egyesiileti elndk komoly erktjlcsi 6s anyagi t6mogatdst nyirjtott a szakosztSlynak. Ennek eredm6nye jelentkezelt a N-eiezipari Kdzpont 6ltal megrendezett bajnoksegok alka1m6va1, amelyen az iikiilttiv6 szakosztdly o uasss egAesiiletek orszd,gis aersenyAn az els6 helA.e.tberekedte ki magdwk, s ezzel az eredm6nyiiktel felsorakoztak az egye_ siilet legjobban mrikijd6 szakoszt6lyai kciz6. Az edz6sek egyre lelkijsmeretesebben foljrtak, s ez meglatszott az ered_ m6nyeken is. Pacz PtiL 1945-ben megnyerte a teriileti bijnoksrigot 6s cz bajnoksdgon 2. hetqez2st 6rt eL. Vid.oDenAeczMity|s ugyancsak ?r"?!E1" . ter leti bajnok lett 1945-ben. A kiivetkez6 6vben Sinr.oz IstJdn megyei es teriileti bajnoksdgot nyed. A szakosztdly egyik LegfAnAesebbered.m6nA6t Oldh Ggdrgy 6rte eL, oki.7946-bqn orsz,igos iigyar ioiik"agot n,lJert. Sze_ m6ly6ben az ijl<ijlviv6 szakosztdly is dicsekedhetett mdi orszri"gosbajnokkal. A sikeres szerepl6sek a kiivetkez6 6vekben is folytat6dtak, amennyiben !1.!7-b?tl Simon Sd.nd.ornAelt or$ztigos magyar bajniksd.got. ig48_ban Mik6 fibor As Erd1lgi Jdnos rEv6.n eggszerre k6i orszigos iiitisagi bajtuohsdgot nl1ertek. 1949-ben Munkd.csi p6.L nAert orszdgos iJjisdgi bajioksd.got, 1950_ b:? peYS Kiss PdL negaei, teriileti 6s o\giil orszd.gosttiinoisagoL es ugyan_ ekkor Gyurkota Jozsef is megszerezte a megAei, terijLefi A.s orszrigos bajiol<i biiszke cimet . Ezek az eledmenyek t6mjeleztek a szakosztdrlytagjainak es vezet6inek . j6 munktjrit. Ezut6n egy hanyatldsi id6szak kiivetkezett be, amelyb6l hosszu 6vekig nem tudtak krlS,balni. 1954-b-.n a szakoszt6ly rij vezet6t kapott Szegenyiii Gyula szem6ly6ben. aki tiszj6t 195?-ig Litta el, Ekkor Krup6nszky Lajos \â&#x201A;Źtte 6t az ir6nvitest. ;\ VERSENYZOGARDA a Nemzeti Bajnoks6g masodik csoportj6ban sze_ repelt. s az 6vrol 6vl'e megfendezett megyei, teriileti, orszdgos vid6ki, scit 120


orsz6gos bajnoksegon mindig e16ft egy-k6t helyezâ&#x201A;Źst. 1960-ban Demeter 16zsel az orszAgos bajnoksd,g nehdzsri,lEtt,csoportjdban 2, helAez'st Aft eL A szakosztalyedz6i leend6it Ferenczy C6za lStja el.

ROPLABDA A FELSZABADLTLAS UTAN, 1948-ban egy lij spor-trig, a riiplabda bontakozott ki a di6sgy6rvasgy6ri sporttelepen, amely az elmflt 12 6v alatt szdp eredm6nyeket 6rt el. Ha visszatekintiink a szakosztdly 6let6re. meg6llapithatjuk, hogy az alapit6k mdg ma is szorgos .ynunki:l v6geznek a riipiabdasport toviibbfejleszt6se 6rdek6ben. A szakosztAiy megalapit6ja Balizs Istudn, els6 intdz6je Zdhong Ld.szl6, s az els6 f6r'fic.dzri dr. SaimjAn iVlikl<is m6g mindig munk6lkodik. Bald,zs Istadn nev6hez friz6dik a f6rficsapat megszervezdse6s beinditiisa. O maga is jet6kosa volt a csapatnak. A csapatban jalszott Zd.hony Ldszl6, Cr. Sijmjen IvIikL6s, d.r. Pald.sthy Btla, dr. PaldsthA Giza, Cserxenka Mikl6s, Czim.re Siindor, Bod,or Alajas, Hajdi XIikI6s, akik a DVTK eis6 rciplabdacsapatet k6pezt6k. A csapat edzdseit id6rendi sorrendben dr. Siimj'n Mikl6s, dr. Gdrrcz-lJ Sdndor, Bald.zs Istl"^dn uezetrck. A n5i csapat ed.z6i dr. GergeIAnA, Zdhonu Ldszl6, Baldzs Istudn es Balogh Kdrolg voltak. Kezdelben sok neh6zs6ggel kellett megkiizdeniiik. de a neh6zs6gek lekiizd6s6nek igen sz6p eredm6nyei 6s eml6kei maradtgk meg a szakosztdly 6let6ben. A fd|fi csapat k6t 6v alatt az elapfokri bejnoksrigt6l eljutott az NB I-ig. A n6i csapat megalakul6sa ut6n szintdn k6t 6vre keriilt be az NB l-be. A f6rfi csapat szerepl6se veltakoz6 sikerii volt. mig a n6k az NB I-es szinvonalat a mai napig tartani tudt6k. A sikeres szervez6s 6s j6 szerepl6s ktivetkezt6ben a f6rfi szakosztSlynak egyid6ben n6gy csapata is szerepelt a ki.iltinbdz6 fok0 bajnoksiigokban. Ugyanigy tiibb n6i csapat is -qzerepelt. Az els6 6vek jdt6kosai az emlitetteken kiviil a kcivetkez6k voltak: Okih Tibor, Koppd,ng IstDdn, Bak6 Jen6, Gdczu J6zsef, Almai KAroLA, Blum Imre, Bencsik Istad,n, GirlooszkA Geza, Hurai Sdnd,)r, GuIAds Ish)dn, Frank EIentdr, dr. Kossuth MihdLA, Dqnk6 J6zseJ. A f(.rfi csd.patlegkiodl6bb eredmenAei kijz' tartoznak: az NB l-be oa!6 bejuttis, 1951-ben az orsztigos t:id,6ki bajnohsdg megnqerese, qz osztrdk Munkd.s Vdloga.tott Legy6zise 1958-ban,6s a sok-sok NB I-es 6s NB II-es gy6ze[em. A Jarfi csapatb'l Nagg J6zsef As Czimrc Sd.nd.orlett magAor Ddlogqtott. A n6i csapat tdbb 6ven keresztiil az els6 nyolc csapat kijzdtt vott az NB I-ben..A kiiriilm6nyekhez k6pest ma is szorgalrnas munka folyik a szakoszt6lyban 6s a Beloiannisz-torn6k me$ryer6se 1954, 1955 6s 1956-ban. ezek iltal a BeloieLnnisz-kupa vegleges elnyer6se, 1959-ben a Giinczy-kupa megnyerdse csak iiregbitett6k a csapat j6 hir6t. A n6i csc.patb6l Schulcz lldik6 6s Sornogyi E$zter tiibb 6ven keresztijl k1ppiselte a magAar szineket a xdlpgatott csa,po,tban.,Itirtak Moszkudbun, Bukarestben, Prdgdban, Vars6ban stb. A szakosztily vezet6i. az elmrilt id5szak alatt Mstyuga Gyula, Nedea Istv6n, Sz6kely Tibor', intdz6i L6ber Istvdn, Gazdag Srindor. Makliili J6zse{, Dudai Ilona 6s iizv. Chlistmann Mikl6sn6 voltak.


A: 1955 60-as Abek Legeredm'naesebbi6rJi jdtbkosai Bardth BAI4, Dobozi Arpdd, Rtiszt6czka BAh, Balogh KdroLA, Varga tr erenc, Litl,in SAnd'or, Csiszdr Szilueszter, Janik Gadrga, NemethA Zsigmond' 6s T6th Zoltdn; a n6kn6L: Schulcz ltdik6, PdlhegAi Agnes, Cwtak AnnQ, Boross R6za, Szigligeti' Anna, Mqtauga Jqnka, Keresztes Ratalin, Fonalka Elzsdbet, Bi'nd'er MLrict 6s Vass Ilona. MEGEMLEKEZES ds mesbecsiiles illeti mindazokat, akik a kezdeti neh6zs6gekben tlnzetleniil segit;tt6k a szakoszt6lyt: Papp .l6zsef sporttdrsat, valamint Teleki PAI sporttersat.

SAKK A SAKKOZAS sz6rakoztat6, emellett hasznos id6tdlt6se Di6sgy6riilt hosszri mfltra tekint vissza. Ma m6r eredm6nyes sportSgnak sz6mit 6s a sakkoz6k eredm6nyeit a di6sgy6ri sportkedvelcik 6ppen fgy nyilv6ntartjiik, mint b5r'rnely m6s spofteget. Milyen utat tett meg ez a sportdg, amig a fejletts6g mai fok6t e16r1e? A rendszeresen sakkoz6k 1921-ben az njdi6sgy6ri Vasas Szakszervezet'ben tal6lkoztak el6sziir. majd a kcirny6ken mrliktjd6, els6sorban a miskolci sakkcsoportokkal bar6ts6gos merk6z6seket vil'tak 6s h6zi versenyeket rendezLek- Szegengdk BAb, Peles J6zseJ, Oszip lstudn, Baldzs Ldszl6, Szila,s (Szegenydk) Barna, Bulla Ern6, Moszkdl Gdza, Schu:arczbacher Vince a)kott{k azt a magot, amelyb6l a di6sgy6ri sakk6let kiterebelyesedett. A sakkoz6k szervez6s6t, vezet6s6t a 20-as 6vek elej6t6l Szilas Balna vette 6t, aki mintegy hrisz 6ven iit nagy lelkesed6ssel 6s hozzii6rtessel tett eleget vallalt kiitelezetts6g6nek. Perlaki Istv6n, Bal5zs L5sd6. Moszk6l G6za szint6n r6szesei voltak ennek a munk6nak. A sakkoz6kat 1925 kitriil az orsz6gos hirii J6szerencse Da1- 6s Onk6pz6kiir fogadta be. A dalosversenyekre utaz6 dalosokat a sakkoz6k is elkis6rt6k 6s orsz6gszerte bardtsrigos m6rk6z6seket viltak, Ekkoriban ismerkedtek meg a sakk6rSval is. A hetyi sakk6tet a .I6szerencse-korszakban sokat ktjszijnhetett Grallert Frigyes szaktanecsad6nak. Di6sgy6rvasgy6r 6s Miskolc sakk6lete a 30-as 6vek sordn egyre szervezettebb lett, ami m6g gyakoribb6 tette a k6t szomsz6dv6r kiizdtti kihiv6sos csapatversenyeket. Ennek j6t6kony hat6sa els6sorban abban 6rv6nyesiilt, hogy a vet6lked6sben a jobb eredmenyek e16r6se6rdek6ben az 6vtized m6sodik fel6ben az itsszes di6sgy6ri sakkoz6k egyesiiltek. Mondanunk sem kell, hogy ekkoriban kiilijn munkds 6s ki.iliin tisztvisel6 sakkdr l6tezett. A m6sodik vil5gh6borri egy id6re hallgatast parancsolt. A felszabadul6s ut6n az 6let megindul6seval egyiitt a sakkoz6k is mozgol6dni kezdtek. Ujbol dsszejiittek, elhoztrik a meg6rz6sre hazavitt felszerel6seket 6s a Vasas Szak' szerDezet piirtf og6s6val f oll4attrik tev6kenys6giiket. Az fjjiiszervezett sakkcsapat elindult az 1946-ban megrendezett vSrosi csapatbajnoksagon, amelyet megnyedi. A sakk-kdr ekkor veite fel Botvinnik szovjet nagS'mester, k6s6bbi viligbajnok nev6t. A sakkoz6kat nagy biiszkes6ggel tdltdtte el az, hogy n6vad6juk k6t 6v mrilva, 1948-ban nagy fdl6nynyel megszerezte az 1960-ig 6rztitt viliigbainoki cimet.


A csapat els6 izben 194?-ben vett t6szt az orszdgos uideki bainoksAgon, 6s a Bud-apesten megrendezett versenyen a harmadik lTelAezbst6rte eI Oj fordulatot hozott a di6sgy6ri sakkozas tijrlenet6ben az MKP 61tal 1947 ;6g6n meghirdetett sportfejleszt6si program, amely tiibbek kiizt a sakkozris terlilet6n is fjabb tdmegek bevonis6ra hivta fel a figyelmet- Az els6 orsz6gos n6pi sakkverseny - a jelenleg nagy kcizkedveltsegnek iirvend6 szpartakiridok e16de - orszagszefte iinnepdlyes keretek kijzt vette kezdetâ&#x201A;Źt' Elversenyz6ink szimultSnokat, el6ad6sokat tartottak a megyesz6khelyeken 6s u n"gyobb vdrosokban. Di6sgy6r is jelent6s r6szt k6r1 ebb6l a megmozduia"Uo'i, e" ekkor mertilt fe1 n6h5ny lelkes sakkozriban - 6lnkdr varga Gazdual, az LKt/r k6s6bbi igazgat6j twal, Huba Istud'nnal' LigetJqlui' Jdnossal 6s Sziiasi Barnd,uat- az a gondolat, hogy egy 6lvonalbeli sakkmesternek edz6k6nt va16 megszerz6s6vel az egy6bk6nt viriigz6 di6sgy6ri sakk6letnek m6g nagyobb feji6d6si lehet6s6get biztositsanak' A gondolatot tett kijvette' Dr. Szily J6zsef mester, az el6z6 6vi ma-gyar bajnoksdg 2' helyezettje 1948 6prilis6ban Di6sgy6rbe kijltiiztitt 6s a tehets6ges g6rda szakmai ir6nyit6s6t ritvette. Tervszerii 6s lelkiismeretes munk6jiit hirteJen, l6k6sszeni fejl6d6s kdvette, amelynek f6bb 6l1om5sai: 1948-bcLttaz orsz''gos uid''|;i csapat' bajnoksdg megnlJer|se, ameLyet 1949-ben {tib6l neguedteh' Sikereiket betetAztetc az orsJagos csapatbainoksdg (l6lLt6i1ben, amikor a budapesti bainokcsapstot, a Magdnalkqlmazottak Sqkk-kdrâ&#x201A;Źt leggilzt'k, As ez6'ltal lnegszereztei o Magyorir"zdg Bajr'okcso4ata biiszl@ cimet, amelg siker embkâ&#x201A;Źt 'L ktutth1.zban elhelAezett bajnoki z6'szl6 6rzi. Elevenitstk fe1 ennek a nagyszeui gy6zelemnek n6hdny epiz6djdt' 1949' okt6ber 1., szombat este. A budapesti bajnokcsapat versenyz6i ugratj6k a nehogy elmenjen a ,,vid6ki"-eket: ,,Nem veriink meg nagyon benneteket, r.igy indult a m6rk6z6s, hogy brzony, reggel, vas6rnap mSsnap, iiedvetek." lis igazuk lesz. K6t gyors gySzelemmel vezet6shez jutottak a pestiek' A nagy si5mban tisszegyiilt szurkolok azonban kitartottak, biztak a csapat kiizd6k6pess6g6ben, 6s nem hi6ba. H6rorn 6rai kuzdelem ut6n megtdrt6nt a kiegyenlit6s, majd ett6l kezdve fej-fej mellett haladtak a riviilisok 6:6-ig. Ekkor m6r hatodik 6r.ija tartott az idegekre men6 kiizdelem, 6s bizony a pestiek ajkar6l lehervadt a mosoly. A hatodik 6ra vdg6re Juhesz L6sz16nak, Kdberl mester elleni 6s Huba Istvdnnak Mo1n6r Istv6n, k6s6bbi mester 6s olimpikon etleni gy6zelmei meghoztak a magyar sakkoz6s tiirt6net6nek ]egnagyobb meglepeteset: o DV?K csapata ggiizelmet a|'atott az orszdgos bailtoksdg ddnt6i6ben! Vid,ki csapat lett az orszdgos bajnok! Egyed'iild'116ereclmena a qnqgAar sakkozds tdrtineteben, amely egy csap6sra a di6sgy6riek fel6 iriinyitotta a figyelmet. Di6sgy6rr61, mint a magyar sakkoziis fellegv6nir6l kezdtek besz6lni, di6sgy6ri sakkoz6nak lenni, tekint6lyt adott szakmai kiiriikben. Az orszagos bajnoksSgot nyert csapat tagjai a kiivetkez6k voltak: BorbbLg Zottdn, Doltdlr IstLrdtl, Hegedfrs L6rdnt, Hubo lstu)An, Juhtisz Lt1.szl6,Ltid.a BiLa, Laud'ai Istldn, Li'getfalDi J dnos, Mezei lmre, N4'neth ZoI' t6.n, Ss.sudriIstadn, clr. Szily J6zsef, Tokaji Nagy Gaorga 6s Varga GEza' A j6 eredm6nyek alland6sultak. Orsz6gos bajnokstigot ugyan nem sikeriilt fjb6l nyerniiik, mett ezt a budapesti csapatok nagyardnyf mester6ss2pontosit6ssal kisaj6titott6k maguknak, azonban az orsziig 6lvonalbeli sakk-


csapatai kiizirtt mindig 6len jdrlak 6s a DI|TK sakkoz6i 10 â&#x201A;ŹDen keresztiil megszakitds nilki)l nyertdk eL ,,a tegjobb Did6l.i csqpat" cimet, A felfel6 ivel6 eredm6nyek sok hivet szereztek a sakkspoltnak 6s a bajnoki m6rkciz6seket nagysz6mir, le1kes szurkol6gdrda l6togatja. S6t, ezek a szurkol6k maguk is szivesen leiilnek a sakktiibla me116,az LKM-ben 6s a DIMAVAG-ban rendszeres iizemi bajnoksrigok folynak nagysz6m[ resztvev6ve1. Ezeket a versenyeket a szakosztSly aktiv tagjai szervezik. Es minden ellenkez6 joslal.tal szemben a kijzds munk6val j6l jert dr. SzilA mester is. Hazai 6s nemzetkdzi versenycken el6rt eredm6nyei 6vrfl 6vre emelkedtek. amelyek alapjrin 1950-ben a Nemzetkdzi Sakkszijuehegt6l nemzetkijzi nlester megtisztel6 cixnet, maid az Orszd.gosTestnevel'si, 6s Sport Bizottstig elnijkA$L 1951-ben minden sportolS dlmdnak megDal6sul6.sak1ppen o ,,Magyar N4pkijztd.rsssdg Kiudl6 Sportol6 ja" biiszke cinet kapta meg. Versenyz6ik egy6ni fejl6d6s6re jellemz6, hogy kiiziiliik az elmrilt 6vek sordn tdbben: Forgdcs Zoltdn, Tokaji Nagy G116rgy,Fdbidn BAI(,, Fert6szegi R6bert a rLesterjel'Lti 6s a legfiatalebb, BdrczaA L6.szI6 a sakkmesteri cim,et is lnegszereztik. Btucztty az 1958. 6vi orszSgos egy6ni bajnoksag ditnt6j6be is bejutott. mig a felsorolt mesterjeliiltek 6s az I. oszt. versenyz6k ktjziil t6bbenDolliik Istven, Hegedris L6rrint, L6rincz KAroly, Zentai Tibor tiibb alkalommal szerepeltek a kiiz6pdiintSktin. Eredm6nyeikkel beigazoltdk, hogy nemcsak a csapatbajnoksagokon oly fontos 5tlag, hanem a rnin6s6g lejl6d6se ie tiiretlen volt. -A szakosztSly mindig gondosan iigyelt az utdnp6ttes biztositSsiira is. Szinte 6vr6l 6vre sikenilt egy-egy tehets6ges fiatal versenyz6vel felfrissiteni az els6 csapatot. Huba Istv5n szakosztelyvezetd 6s Ligetfalvi J6nos rendszeresen lzitogatjiik a di6sgy6ri 6ltalinos iskoliikat 6s az 6rdek16d6 gyermekeket e szelle.mi sportra tanitjdk. Nem lenne teljes a k6p, ha nem mutatn6nk 16 arra a jelent6s kiiriilm6nyre, amelyet az emlitett sz6p eredm6nyek el6r6s6ben a viligviszonylatban 6len j6r6 szovjet sakkoz6kkal l6tesitett 6s fenntarlott eszmei 6s t6nvleges kapcsolat jelentett. Mint m6r emlitettiik, a szekosztAly 1946 6tu B;t oinnik rildgbajnok neuAt Diseli, aki 1952-ben a di6sgy6ri sakkoz6k kiir6ben lett l6togat6sa 6s szimult6nje alkalm6val tcibb izben hangstlyozta, menynyire biiszke arra, hogy egy ilyen ragyog6 eredm6nyeket el6ft egyiittes tisztelte 5t meg azzal, hogy a nev6t viseli. SzAmos hasznos tan6csot adott a 1<6s6bbi6vek sz-akmai ir6nvit6s6ra. A fel-szabadul6sutAn els6 alkalommal. 194?-ben Szmiszlov 6s Kotov szovjet nagl'mesterek jArtak hazdnkban, 6s mir ekkor el6rt6k a DVTK sakkoz6i azt, hogy Szmiszloa nag]'mester szimult6nt tartson Di6sgy6rben. 1949-bâ&#x201A;Źn a Budapest-Mos2liDlr vAlogatott m6rkciz6s kapcsan vis?ont Kotov nagymes_ 1er latogatott el Drcisg;'cirbe.akinek ked61yes. tr6frira mindig k6sz szem61y6t a mai napig sem lelejtettek el azok. al<ik vele szem6lyes kapcsolatba keriiltek. 1950-ben Bondar:evszkjj nag:./mes1er.majd 19b4-ben paul Keresz nagymester adott alkalmat arra, hoqy a DVIK sakkoz6i eurl6keik kiize az egyes vilignagysagokkal vai6 szem6lyes taliilkozdst is eltehess6k. A fent emlilett szem6lyes t3.hlkoz6kb6l kiilijn ki kell emelni, hogy Botvinnik vilAghsjnokkal 6s a tivoli rokon 6szt n6p fi6val. Keresszel val6 tal6ll2{


koz6s volt igen szivelyes 6s bens6s6ges, nemcsak a di6sgy6riek, hanem :tz 6 szamukra is, mert 195?-ben dr. Szily J6zsef Szovjetuni6ba! tett latogatiisa alkalm6val felelevenitettek a di6sgy6ri sakkoz6k kdr6ben eltiiltdtt id6 enrl6keit. A teljess6g kedv66rt m6g meg kell eml6kezni a szakosztdly nemzetkitzi kapcsolatair6l, amelyek kiiziil kiemelkedik 1949-ben a pozso[yi Kablo Brotislo?ra csapat6nak vend6giil 15t6sa, majd ugyanebben 3z 6vben a csehszlovSkiai trira a Pozsongban, Dftrzsic'n 6s Prdgd'ban j6trzott m6rk6z6ssorozattal. A DIOSGYORI SAKKOZAS fentiekben filmszenien lepergetett vezbtos tdrt6nete azt mutatja, hogy a kultfra fontos r6sz6t kepez5 sportnozgalomban 6s ezen beliil a sakksport fejleszt6s6ben a DVTK sakkoz6i ragyog6 eredm6nyeikkel m6lt6n kivett6k r6sziiket.

si A sisport els6 di6sgy6ri mfivelcii azok a sportol6k voltak, akik az els6 vil6ghdborriban katonai szolg6latot telj esitettek, 6s a katonas5gn6l sitanfolyamot v6geztek. Leszerel6si.ik utSn tov6bbra is foglalkoztak ezzel a sport6gga1. A si-szakoszt6ly alapjait a 20-as 6vek vdg6n egyr6szt a levente 6s cserk6sz eg-vesiiletekben tiim6riilt, ink6bb honv6delmi c6lzattal foglalkoztatott siz6k fektett6k le: Fekete Jdnos, Lend,eczki,Gydrgg, Kd.lrn Ott6, Mi.iller Inl're 6s m6g sokan m6sok. A m6sik r6sziik a KISOK keretdn beliil a kdz6piskoldsok agilis testnevel6 tan6rai 51tal szervezett sie16kb61 ad6doltt Lukdcs liszl6, Kunlaloi IstDdTrsttr. Fentiek 6s kortdrsaik orsz5gos 6s helyi jelent6s6gti versenyekben vettek r6szt, nagyban el6segitett6k a sisport helyi terjed6s6t. 1938-1943-ig a legeredm6nyesebb versenyz5k Fekete Jdnos, Kdlnq Ott6, Lerul,eczki,GAdrgA 6s Mick Lajos voltak. Eredm6nyeik elismer'6sek6ppen a Si Sziivets6g enged6lyezte - term6szetesen, saj6t kttltsdgiikitn -, hogl' a di6sgy6riek kiizfil Fckete Jd,nos,Miiller In'Lre 6s Zselinszki Emil simesterk6pz6 tanfolyamon vehessenek rdszt Borsaliireden. Ezt a tanfolyamot 1943-ban Fekete Jinos \.6gezte el eredm6nyesen,6s az 6 szaktud6sa a k6s6bbi versenyz6k eredm6nyeinek kialakitils6ban szSmottev6 volt. Fekete ,Irinos versenyeredm6nyei alapjrin md,r 7943-bqn o. Dtitogatott kcret tagja oolt. A fent emlitetteken kiviil is volt mdg si61et a turista szakosztaly keretep belnl, de ez ink6bb trira-, mint versenyjellegar volt A miisodik vildghaborf alatt a siz6k nag]' r6sze sz6tsz6r6dott, 6s csak a felszabaduliis ut5n, 1945 6sz6n az Uzemi Tiimegsport kereten beliil kezd6diitt meg a si-szakoszt5ly szetwez6seneh6z anyagi kiiriilm6nyek mellett, sajlit felszereldssel, sok kezdeti neh6zs6g ktizepette Teleki PAl ehdks6ge alatt. A szervezesben, mint t6rsadalmi aktiv6k elijl ieftak:, MoIrLd.r J6zseJ, Fekete Jdnos, Pszota Sdndor, Szuhai Dâ&#x201A;Źzs6 sportt6rsak. A szakoszt6ly els6 nagyobb megmozdul6sa 1946 tel6n a B6nkriton megrendezett nagyszab6st, iizemek 125.


kiiziitti siversen\. volt, ahol m6r szSmos fiatal bekapcsol6dott a sisportba. 1947-ig iizemi tbmegsport jellegri volt a szakosztSly Fekete J6nos vezet6se me11ett. 1947-t6l egy 6vig a turista sza.kosztaly keret6ben mtiktjdiitt, ekkor m6r r6szt 1'ett3k a magyar bajnoksSgokon, Az itt el6tt eredm6nyei alapj6n Fekete JAnos 6s Lnkdcs L'iszl6 tagia lett q adlogatott keretnek. 1948-ban lett ijndil6 szakosztSly, l6tsz6ma 25 f6; a szakoszt6ly rnint a Di6sgy6ri Vasas SZIT si-szakoszt6lya szerepelt. Ebbeh az id6ben a szakosztdly vezet6je KSposzt6s Ferenc, int6z6je Fekete J6nos volt. A szakoszt6ly 1948-ban kezdte szorgalmazni 6s megszervezni a lillafiiredi Llgr6s6nc tjj66pit6s6t, sajnos, eredm6ny n6lkiil. M6g 10 6vet kellelt vSrni afra, hog:y ez a munka megindulhasson. A szakosztdly 1948-ban m5r ell6tm6nnyal dolgozott, a legsziiksdgesebb felszerel6si t:irgyakat, sitalpakat 6s cip6ket meg tudtak v6s6ro1ni. Ebben az 6oben a helgi is az orszdgos aersengeken Szakszon Zoltdn a futdsban, Fekete Jdnos As Lukdcs Ldszl6 a lesikltsbqn, illetae mfrlesikld,sban szerepeltek k iem elk ed 6 e n , 1949-ben az egyesiilet szerz6dtette Fekete J6nost mint edz6t, a szakoszt6ly vezet6je Vajna Sindor, int6z6je Kunfalvi Istvrin; ekkor a szakosztSly l6tsz6ma 95 f6. ebb6l 26 f6 igazolt versenyz6. Ebben az 6vben Bokros J6zsef 6s Bakos Gydrgy futrisban 6s siugr6sban sz6p eredm6nyeket 6rtek el, a magyar viilogatott keretben pedig fekete, Lukiics 6s Szakszon mellett S?risdk Jdr?osis helyet kapott, aki a Biirzsiinyben megrendezett maggar bajnoksdgokon az iJjfi.sdgi tut6szd.mbarl bajnoksd.got t?gert, 1950-ben Pszota S6ndor a szakoszl6\yvezel,6,K6poszt6s Ferenc 6s Moln6r J6zsef az inlAz6k. Ebben az 6vben tud a szakoszt6ly el6szcir min6s6gi, norv6g sitalpakat v6s6rolni. A keriileti bajnoks6got el6sziir rendezte meg a lillafiiredi nagy lesikl6p5ly6n, amit a szakoszt5ly tisztitott meg 6s hozott rendbe t6rsadalmi munkriban. Ez a 1esikl6p51yatechnik.isabb 6s korszer0bb az eddigiekn6l, a lesikl6k tovribbi fejl6d6s6t ez a p6lya tette 1ehet6v6. Az orsz6gos versenyeken kiizepes eredm6nyeket 6rt eI a szakosztdly. 1951-ben komolyabb fejl6d6si lehet6s6g nyilt meg a szakoszt6ly tagjai r6sz6re; janu6rban Zakopan6ban 6s 6prilisban 11-11 f6vel t6trai edz6t6boIoz6son vettek r6szt 10-10 napig. Egy versenyz5jik, Lukdcs Ldszl6 Bulg6ridban kdpuiselte d nl,agUqrsiz6ket. Decemberben pedig 6 f6 szint6n 10 napig vett r6szt edz6t5borozSson. 1952-ben k6t r6szre szakadt a szakosztSly. Egyik r6sze a DIMAVAG, m6sik a Koh6szat t6mogat6s6va1 mr.iktidiitt. A DIMAVAG-nril Fekete J6nos, a Koh6szatnel pedig Berecz lgn6c l6tta el az edz6:t teend6ket. EBBEN AZ EVBEN kiilfdldi tapasztalatok alapjSn tirsada.lmi munk6ban minden kdlts6g n6lkiil megkezd6ddtt a lillafiiredi 1esik16nagypSlya mellett villanyer6vel mrfkod6 sifelvon6 epit6se a DIMAVAG G6pgy6r segitsâ&#x201A;Źg6vel. A 800 m6ter hossai felvono h6rom 6vig 6pii1t. Jelent6s6ge edzesi lehet6s6g szempontjAb6l sz6mottev6, amint azt a k6s6bbi eredm6nyek igazolt6k is, 1953-ban Koh6szati Siszakosztaly n6ven ism6t egyesiilt a szakosdely. L26


Sza ko s z t aly v ez et 6Ab o n y i J 6 n o s l e tt.Eb b e n a z 6 v benm6gegyvS l tozS sti ' r6tvette' mint t6nt. a cen-tra1iz5ci6alapjan megalakult Vdrosi VdlasztmSny

-tT3;"f::i;ii1]lioae,e,,.t

kiiliinv6lt az,esves-szak5gak sziiks6gsze.iv6

emi i-et ite Jdnos 1esik16es Berecz Igntic lutoedzl alkalmaztat6gazdasbgi veze"af"rrte.t", is tiirt6nt. A szakosztSlv vezet6je Tam6s J6zsef' J;;i -"; lett. Ern6 Wrbata tc;ie '"'iurriri--inr"n" ftli hdromtusa bainoksdgot naert a lnagaar bajnoksdgon; ":ol szerepeltek, a lesikl6k - a sok s6rii16s miatt - gyeng6bben' i"lJt " helyi versenyeket minden sz6mban megnyerl6k' A hienyeban fdse-t"tt a szakosztdly versenyz6si 1ehet6s6g 6s felszerel6s 16tsz5aszakosztSly csdkkenteni 30 f6re volt k6nl4elen terrv"""t}t"iv""tt"n mell6zni voltak k6nltelenek m6t, az ut:inp6t15s nevel6s6t -. 616re Garai 1954-ben ism6t lij szakosztalyvezet6 keriilt a szakosztri-ly wrbata Ern6' gazdasSgi vezet6 S6ndor szem6ly6b en, int6z6 Pszota S5ndor, bajnoks6gon' magyar a 6rtek el Ebben az 6vben kiizepes eredn6nyeket Liszl6 lett Lendeczki vezet6s6ge' szakosztSly a vAltozott 1955-ben megint m6rciu1956 gazdasSgi vezet6 a i."etA, Cse115rJ6zsef int6z6, Wrbata Ern6 s6tran r-ijabb valtoz6sok kdvetkeztek' ke" A decentraliziillis kiivetkezt6ben a szakoszt6ly a Kijnnyfig6pgy6rhoz sporttersat' Lajos N.itrafalusi kijeldlt6k riilt, szakoszt6lyvezet6v6 nem Szdmottev6 eredm6nyei ebben az id6szakban a szakoszt6lynak voltak. sok Az 1957.6tti nlqgl|Qr bainoks(Igon kezdett ki'krist'tyosod'ni az edz6k KoszTomds' Fekete, A)i munkdj6,,rsk ereimbnge, amikor u Lukdcs, Suszig, ttlxg.gaorbainoksdgot iit" a"rrntitnta csapatuk mtiresikldsban as lesikldsbqn is a 4-5' zsigmond 6s Spis6k kdziil fut6k fiatal a ii"ii. ijbt ." a" 6vben helyen r'6gzett a magyar bajnoksegon 6s a tiibbi orsz6gos versenyen' uersenyz6 szerepelt: Spisd'k Jdnos' A o logatott kiietben hc;t DiTK Ldszl6, Susztig Ferenc As StrcnnLuk'cs Berndt, Bokros GiiLIa, Zsignxond a ? helyet szerezte meg a szakparosversenyben orszagos Az szki lstudn. oszt6ly a 15 egyestilet kciziil fSSZ tty""i" Niitrafalusi Lajos megvdlt a szakosztelyt6l, helyette Wrbata Ern6t vSlasztott:ik meg szakoszt611ruezet6v6.aki az6ta is vezeti a szakosz161).1.Intdz6k: Granantik G6za 6s Szab6 Istv6n' 1957 janu6rj6ban Spis6k Jrinos siIut6 Zakopan6ban edz6t5borban volt' pedig 6s az olt megrendezett versenyen sz6p eredm6nl't 6rt e1, februerban Oberhofban vett r6szt nemzetkijzi versenyen' nagy 195?-ben indult meg vâ&#x201A;Źgre 10 6ves szorgalmaz6s uten a lillafiiredi munkija. ugr6sdnc korszerr-isites6nek tt!Az ugr6s6ncfelugr6 lejt6je egy 23 m magas vasszerke-ze.tfitor:onyra elvM6rton valk6 igazgat6j6nak, ami a Leinin i<ofrisraii Mflvek *.""to0iil, ez a monuia""nat ar'a vellalat dolgoz6inak segits6g6vel 6pn1t fe1, n6lkiihk meg' volna nem val6sulhatott l6tesitm6ny ment6lis leboAn o" ugr6sdnc hazank egyetlen korszeri, nemzetkijzi versenyek es 6piilt' tdvolsSgra ucolhat6m!l{ ugrosanJa, ,rvotta.ar" iik.l^", 99 -meI' helAet el6kel6 is loglal uildgviszonvlatban nlagysdgdvaL -'-""gJ kollektiven rre.o"a"" 6pit6s6n61 felmeriilt munk5kb6l a szakoszt6ly

r21


kivelte reszdt. A szakoszt6ly tdbb mint 6000 munka6r6t dolgozott az. ugt:o_ sdnc 6pites6n6l. 19 58. t ebrud.rbqn Oberh.otban, a N 6net D etnokratikus Kijztdr sasd.gban rendezett xetsenAen Spisdk Jdnos es KatI6 Istud.nn| (Bokros Gizella) Uettek risz"t. Februdrbqn ped,ig a romd.niq,i Sinaidban Susztig Ferenc 6s Strclmszki IstDdn, majd, mdrciusban Zakopandbon Susztig Ferenc k'pDiselte a mqgAar szineket o. DVTK oersenAz1i kiiziil. Az 1958. 6vi magyar bajnoks6gon elâ&#x201A;Źrt eredm6nyeik jelent6s6g6t az emeli, hogy a bajnoksrig nemzetkiizi jellegii volt, lengyel, rom6n 6s a n6met versenyz6k vettek rajta rdszt. Eredmdnyeik: Futtisban Spisdk Jdnos 15 km-en mtisod.ik, 30 km_en harmadik. KalL6nO (Bokros GizeUa) S km-en Jutd.sbanmdsod.ik. 10 km_en harmadik" 4e10 km rtAh6Jutdsban Bokros I. Bokros G., Koudis, Spisdk iisszerctel{L csapat harmad,ik lett, A feln'tteL oersengdben az ljrids nliilesikld,sbq,n Susztig Fe.renc tnagAqr bajnoksdgot nAert, mfiLesikld.sban harmadik heluez,st. Stramszki Istbdn iJjitsdgi driris nrr,ilesiklcisbin nynrt bajnoksd.got, miile_ .- _ sikltisbo,n mAsodik heLgezest6rt eI. Lukd.cs liszl6 6rid.s nxiiLesiktdsban 4. helueze* 6rt el. Csapqtban a Susztig, Koudcs, Tamds, Kosztik, Deme ,sszet'telii csapa_ , tuk mindkit szd.mban harmad.ik helAezA* Aft eI. A_Biikkszentkereszten rnegrend.ezettjdr6r_fut6 rmgAqr bajnokstigon Spi_ -- Bokros 1., Bokros G., Koud:cs e6,k, lelnijtt cso.pat masoaltt teti. Az ifitisrigi csapat Kajnek, Veldczki, Bukouszki szint,n md,sod,iklett. A helyi versenyeken minden jelent6sebb sz6mot megnyerlek, A Lilta_ tiiredi Bajnokseg lesikl6 feln<jtt 6s ifjfs6gi szemait _ bajnoks6goD el6rt eredrn6nyek igazoliisak6nt - orszdgos rnez6ngben " -igy", S-isztig Fereni Es Strq.mszk, IstDAn fi AnAesetumegnAert'k. A MagAar Si Szijve*eg ,uu^gi ki_ i:rtdkel1se alapjd,n pontversenAben a szqkosztAhJ82 szakoszlaly ktizi.il, Bp, a Honv6d 6s D6zsa miigiitt, holtversenyben a Bp. Vasassal a 3. ielyen dlLt. ' 1959-ben ism6t sz6p eredm6nyeket 6rtek el a szakosztdly versenyz6i a magyar bajnoks6gon. Spisrilc Jd.nos a li km-es tutd.sban l'ctijrlssel is rnes_ szerezte a hqrmad,ik helAet, a 30 krn-es Jutdsban ped,ig md,sodik hetgezist drt el. Mtilesikld.sban mindket lutambatu legjobb id'Det Susztig Ferenc orszd,_ gos bajnoksdgot ngert, Lesikldsban ds 6rid.s m Lesikld,s cscLpa,l\ersenLJben o, Susztig, Tctmds. Luktics, Kosztik, Deme 6sszedllitris(r csapat a he,rmadik he_ LAezAst6rte el. Lesikldsban pedig az eLiibbi csapat mdsod.ik helAezAst eft el. Az alpesi iisszetett Del.sengben Susztig Ferenc md.sod,ik lett. Bud,apest,Ba,j_ noksdgon Spistik Jdnos 15 km-es futdsban ndsodik, KalL6 Ist..-d,nn6a 10 km-es Jutdsban ouisodik tett. A helyi versenyek minden sz6m6t, amiben versenyz6ik indultak, meg_ nyert6k. A szakosztdly fejl6d6s6t biztositja. hogy mig 19b3_ban 1 els6, 2 rnri_ sodik es 4 harrnadik osztdlyi versenyz6je volt a szakoszt6Jynak, tgSg_Uen l_ 6rdemes spoftol6ja, 7 els6,8 mdsodik, 6 harrnadik es 14 ifjtsdgi min6si_ t6sii versenyz6je van. Ezt a fejl6d6st, kiilijndsen az ut6bbi k6t 6vben, a DVTK eln6ks6ge r6sz6r6l megmutatkoz6 nagy anyagi 6s erkOlcsi segitsdg tette 1ehet6v6. A versenyz6k teljesitm6nyet kedvez6en el6segiti a korszeni felszerel6stt8


.q. szakosztdll' az elnijks6g j6volt6b6l az el6z6 6vekkel szemben min6segi felszerel6s 6s versenylehet6sdgek szempontjiib6l nem marad el a budapesti, tdbb evtizedes mUlttal rendelkez6 nagy egyesiiletekt6l. N6v szerint meg kell m6g emliteniink a szakoszt6ly 15 6v alatt ijsszekoviicsol6dott ttirzsg6rd6j6t, akiknek kdszdnhetl, hogy az 6iland6 vriltozdsok centraliz6ci6k 6s decentraliz6ci6k, a szakosztSly vezet6s6g6nek 6venk6nti vdltakoz6sa ellen6re meg6rizt6k a szakosztaly egys6g6t 6s el6segitett6k j6 kollektiv szellemiikkel Di6sgy6r sisportj6nak fej16d6s6t: Bokros J6zset, Bokros GAijrgA, Fekete Jdnos, Gram,antik Gdza, Kell6 IstDdnM, Ltlkd.cs Ltiszl6, Susztig Ferenc, Spisdk Jdnos, Szab6 Istp'in, Wrbata ErniS; Tamds J6zsef, Szakszon Zoltdn, Deme MihdlA, Kdposztq. Zoltdn. Ugyanakkor meg kell emliteniink a szakoszt6ly 6let6b6l mer kiv6lt, de a szakoszt6ly fejl6d6s6ben nagy drdemeket szerzett 6s tdrsadahni aktiviik neveit: Barek Lajos, Molndr J6zset, Kunlalui Istudn, Kliposzttis Ferenc, Vajna. Sd.nd,or,Csell6r J6^eJ, Pszota Sdnd.or, Abongi Jd.nos, Bud.audri. BAla, Kdposzte Andrds, Lend.eczkAGAijrgI!, Pszota L'iszl6, KdLrn Ott6, Gitta J6zsel, KAkesi -4nt@1,Hencz Mdria (Kobold. Alsd'i.md). SPOR?REPIIIES NEHANY LELKES FIATAL 1933-ban nagy iilmok megval6sitiis6ra ha_ tArozta el magiit. Repiilni akartak. Saj5t keziik munk6j6val kezdt6k eI kiilfiildi rajzok alapj6n az els6 motorn6lkilli repiil6g6p 6pit6s6t. A vitorl6z6 repiil6s ebben az id6ben m6g gyermekcip6ben jAft, csak a kiv6lts6gos osztrilyok sportja volt. Sziv6s, kitart6 munkajuk azonban meghozta az eredm6nyt. A szakemberek fefig]'eltek a kezdem6nyez6sre, feliilvizsgrilt6k a k6sziil6 gâ&#x201A;Źp szerkezeti elemeit 6s azt kifog6stalannak, tovabbepithet6nek tal61t6k. A g6p hamarosan sz6rnyra kelt 6s nyerg6ben sok-sok di6sgy6ri dolgoz6 {iatal ismerkedett meg a repiil6s sz6ps6geivel,6s tiibben eg6sz 6letre eljegyezt6k magukat ezzel a sz6p sporttal. A kis repii.l6 csoport hamarosan lelkes kiivet6kre ta-l6lt, a tagsag szaporodott. A vasgydri Noggr .Lajos cserk6szcsapatkeret6n belil Korompai Gyi5zij irAnyit6sa mellett megkezd6dtitt a repi.il6sport mrivel6se. Tovribbi g6pek 6pit6s6t vett6k tervbe 6s azok kivitelez6s6t Szdkelg J6zse! asztalos es Bogd.arwtics Kdlmdn vezette, aki ekkor m6r g6pdpit6 tanfolyamot v6gzett. Az ig6nyek is fokozatosan n6ttek. A sikl6g6pek utrin komolyabb teljesitm6nyekre k6pes vitorlSz6 repiil6g6pek keriiltek ki a kis miihelyb6l. Meg6piilt a Griinau BobU tipusi ,,J6szerencse" n6vre keresztelt vitor76z6 g6p. 1934-ben, egy 6szi ver6f6nyes vasSrnapon felavattiik a Biikk lankiis dombjainak l6b6n51 hrlz6d6 saj6k6polnai reptil6teret. Az itt fel6piilt hangArban kaptak helyet a v6szonmadarak. Idej6ftak a fiatalok, hogy a heti fdraszt6 munka ut6n h6doljanak szenvedâ&#x201A;Źlyiiknek, a repiil6snek. Vas6rnaponk6nt kora hejnalban gyiilekeznek a lyuk6viilgyi kisvasft meg6l16j6n61,hogy napkeltekor az els6 sugarak m6r a rept6ren tal.ilj6k 6ket. Kem6ny munka vdr itt is r6juk. Kdzben kel1 cipelniitk a g6pet a dombra, hogy n6h5ny m6sodpercre r6szesei legyenek a repiiles gyiinydr.einek. A baj, t6rsiass6g j6 talajra tal6l a fiatalok sziv6ben, a repiil6s szivet-lelket nemesitS 9 I

II I

129


II i

hatdsa szolos bar61i kiirbe kovScsolja a repr.il6ket. A napi feraszt6 munka ut6n 6neksz6 veri fel az erd6 csendj6t, a hazat6r6 repiil6k 6neksz6val tevoznak el a repiil6t6rr6l, ha testben kiss6 f6radtan ugyan, de l6lekben-jellemben edzetten. A nyarak m6r nem mtlnak el esem6nyteleniil, s6tod6borok teszik mozgalmass5 az 6letet. A fiatalok egymds ut6D tesznek eleget az ,,A", .,8", ,,C" vizsga kiivetelm6nyeinek. Megsziiletett hamarosan az e1s6 tit6r6s teljesitm6nyrepiil6s, ugl:anis 1936 tavasz,en KiikAna Bdlo eleget tett az eziistkoszoni e1s6 felt6tel6nek. P6ldrij6t hamarosan kdvetik a fjatalok is, egym6s ut6n sziiletnek meg a sz6p teljesitm6nyek- A legfejlettebbek kdz Studzeni J6zseJ 6.s Soltasz BertcLIaD a lengyel repirl6k rneghivesdra t3nulm6nl'itra mentek LengyelorszSgba. Ebben az id6ben s repiil6s Lengyelorsz5gban mdr magas fokon 6llt 6s a leng-vel reptil6k nem fukarkodtak tapasztalataik ritad6siival. A k6t fiatai hazat6r6siik ut6n b6ven gyiim6lc-"dztette kint szerzett ismereteit. Oktat6 munkdjuk nyomiin fejl6diitt ki az ijj gener6ci6. amely 6tvette a vezetest a vcte) anoktol.

A FELSZABADULAS UTAN, 1945 tavasz6n a repiit6 szakoszt6ly a DVTK keretein beliil t6madt fel Ujra. Alig csitult el a harci zaj. a repi.il6 berkekben is megindult az 6let, 11 darab roncsg6p k6pezte a szakosztiily g6piillominy61. A tagok lelkesed6se nem ismert hat6rt. A gydr dolgoz6 fiataljai ercit 6s fdrads6got nem kim6lve, munkaid6 uten dolgoztak a g6pek javites6n. A gyarak vezet6i m6ltenyoltiik a fiatalok friradoz6s6t 6s ninden t5mogat6st megadtak a kezdem6nyez6knek. A repiil6k mrihelye ,,Azsiriban" (a DIMAVAG egyik iizem6nek a neve) kapott helyet. Itt kezd6ddtt meg az els6 motorosg6pek Ujjii6pit6se is. Az anyagi 6s miiszaki felt6telek megteremtesevel egyidejiileg megindult a szervez6si munka 6s a tagtoborziis is. A szakosztSly a stadionban kapott helyis6get. A DVTK alakul6 kdzgyfil6s6nek id6pontjAra m6r mriszakilag, anyagilag 6s szervezetileg er6s szakoszt6lyk6nt 16ptek be a repiil6k a tdbbi sportol6 sor6ba. A szakoszt5ly vezet6s6qe ebben az id6ben a ktivetkez6 tagokb6l iil-lott: r.b. elndk. Ki'kdny Bdla, elnbk Szederkdngi Ferenc, szakosztdlaDezet' K6halrtui Kdrolg, int'z6k: Bucskq. Tiuedor, R[tJaIui Arpdd, gazdosdgi 1)ezetT Gajdos LdszL6,oktat6 Simonadk Jd.nos,mfisz4kiak: Kispatoki Ern6, Lipouszkg Ggula, Schbn Gaula, Szklena,r Tibor, hangdrmester Szbkelu J6zseJ. A szorgalmas munka meghozta gyiimiilcs6t. Az e1s6 repiil6t5bort, amely 1945. augusztus 20-t6l szeptember L2-ig tarlntt, a tagok iink6ntes anyagi hozziij6rrrlSs6b6l rendezt6k meg. A sajAt er6b6l kijavitott g6pek eg)'rnas utdn emelkedtek a levcg6be 6s hirdett6k a di6sgy6rvasgySri fiatalok repiil6sport iranti szeretet6t. 1945 szepterr.bert6l 1947 mrijusig az elrendelt repiil6si tilalom orszdgos viszonylatban leAllitotta a repiil6st. A szakoszt6ly tagjai ez alatt az id6 alatt -"em t6tlenkedlek. Befeiezâ&#x201A;Źst nyed a k6tiil6ses ,,Cimbora", valamint a,,Kev61y" 6s a .,Meise" teljesitrn6nyg6pek 6pit6se is. A szakosztdlA ebben az id6ben minei l'tszdmban, mind. g'pdllomdnA tekiftetAben d.z orszdg els' egVesiilelci kdzA kli?ddLte [el nagdt. r 30


1947 tavaszan tijra megindult a repiil6s. A szakosztdly tagjai Uj vezet6_ ,s6get vdlasztottak. Simon B,6.Laf6m6rndk lett az iigyvezet6 elndk, a r6gi ve_ zet6k nrell6 bekapcsol6dott Studzeni J6zse| 6s Soltdsz Bertalan. A kik6pz6s rendszeresebb6 v6lt, hatiirozott feladetokat kapott a szakosztriLly,a sport_ reptil6s mellett honv6ds6gi el6k6oz6ssel biztak meg. A folyamatos kik6pz6s kdvetkezt6ben j6l k6pzett tagsSg AIt rendelkez6sre. A hagyom6nyoss6 yiilt nyiiri t6borok kdziil kiemelkedik az 1947_i t6bor, ahol 12 f6 szerezte meg a harmadik sirrilyt a je1v6ny6re, eleget teve a ,,C" vizsga feltâ&#x201A;Źteleinek. A tov6bbi fejl6d6s biztositas6ra sziiks6gess6 v6lt az els6 vontat6i t6bor meg?endez6se.A tribor 1948. m6jus 2-t6l jinius 1-iq tadott, amelynek ered_ m6nyes befejez6se ut6n 14 f6 szerezle meg e vontathat6i szakszolgalati enge_ d6lyt, egyben jogositvdryt arra, hogy magasabb fokon k6pezhesse mag6t tov6bb a repiil6s gyakorlaii tudomdnyiiban. Az oktat6k tovabbkepz6 tanio_ lyamokon vettek r6szt. Studzeni J6zsef 6s Solt6sz Bertalan motoros repiil6g6p kik6pz6sben r6szestilt. Ebben az 6uben sziiletett meg az els6 eziistkoszoris teljesitm'nA Gqjd,os Ld.szl6 74 km-es tdurepiil'sioet (Miskolc-Ha j.l,t nd.nd"s),a Jelszabad.uldsutdn .els6k'nt tett eleget ennek a sportkiivetelm'nAnek. A tavaszi szelek sz6rny6n Bucska Tit:adar, R'tlalui Arpdcl 6s Kispataki Ern6 hajtott u6gre iit6rds idtitartalnrepiilAst Ebben az 6vben rendezte meg .a szakoszt6ly az e1s6 reptil6napot Miskolcon. Az 6v jelent6s esem6nye volt, hogy az ijjfuzervezett l6gier6 egyenruhaj6t mint fjonc, 10 szakosztiiiyi tag itlttitte magSra. Ez 6vben alakult meg az Orsz5gos Magyar Reprjl6 Egyestilet, a repiil6s kiizponti szerve, amelynek feladata a repiil6s szakmai ir6nyit6sa gyakorlati vonatkoz5sban. Mint ilyen, a repiil6si mindink6bb kijzponti ellen6rz6s al6 helyezi. Ett6l fiiggetleniil a szakoszt6ly anyagi tdmogat6s tekintet6ben mindig a gy6r keretein beliil mlikddtttt 6s kifel6 ttirt6n6 megnyilvdnulisaiban 6s sportrendezv6nyein di6sgy6ri jelleg6nek kifejez6st adott. 1949-nek jelent6s esem6nye a Miskolcon els6 izben megrendezett seg6doktat6i tribor. A fiatalok kiiziil a legfejlettebbek megszerezt6k a jogositv6nyt ahhoz, hogy bekapcsol6djanak a vezet6sbe. Csorbs. Lti.szL6100 km-es cdltd.pon orszdgos rekordot Ar el. Az el6rt sikerek rnellett srilyos vesztes6gk6nt 6rte az egyesiiletet Bucslaa, Tiuadar tragikus repiit6lnld,Ia. Nemcsak a j6bar6tot, a szorgalmas munkat6rsat. hanem a repiiles lelkes rajong6j6t is elvesztett6k szem6ly6ben, olci a di6sg'lt6ri repiilAs megteremt1s'ben iirijk Ardenxeket szerzett mq,g6,nak. Az id.6sebbek kijz l SLudzeni JdzseJ es Vsjtw SAnd.ar Budapestre ker ,lt, hogA j6 munkdjuk elismerdsek'ppen orszdgos szituten uegvek keztkbe a repiiles irAnAitds6.t. Stud?eni J6zsef jelenleg is a rnagAar udlogatottkeret edz,je 6s szorgalmas munk6val igyekszik tapasztalatait Stadni az orszdg legjobb versenyz6inek. Vaina Sdnd,or (r bud.apesti reT,iiliklubok elnrilce, de ma is gyakran id6zik di6sgy6ri bar6tai kiir6ben. Ebben az 6vben keriilt megrendez6sre az els6 orszdgos oitodLz6 uersenA, ahol a di6sgy6ri szinekben Sir Ldszl6 k6pviselte a szakosztSlyt es a mdsod,ik helAez'* ertu eI. 1950-ben a koh6szati iizem igazgat6j6nak, Herczeg Ferenc eh,.tSrsnak 9*

l3l


meg6rt6 t6mogates6val feldpult Saj6kripolnAn a korszerri kdvetelm6nveknek megfelel6, vasszerkezetfi hangdr. A r6gi, elirregedett fahang6rb6l atkdltdztek a vSszonmadarak a villanyf6nyes, korszeni mfihelyr6sszel is rendelkez6 6pit_ m6nybe. Ebben az id6ben 6pn1t fet a hideg-meleg foly6vizzel el6tott lak6_ 6piilet. A ndvend6keknek ezutAn m6r nem kellett s6trakban t6borozniuk. mert minden k6nyelemmel ell5tott, higi6nikus lak6- 6s fiird6szoba v6rta 6ke1. Ekkor 6piilt meg a bekiit6 rit, ametynek meg6pit6se Csorbo _Lrjszldlelkes munkSjdt dicsdri, amely dsszekdtdtte a megl;het6sen kies6 repiil6teret a megyei tithS-l6zattal. Igy a terep megkiizelit6s6t az es6s id6szakban is bizto_ sitott6k. Telefon es r6di6 eg6szitette ki a felszerel6st, amely r6szben a kultur6lt elhelyez6st, r6szben pedig a repiil6s biztons6g6t szolgalta. Az 6pitke_ z6si munk6b6l a niivendekek is kivett6k r6sziiket. A munka megszervezds6_ ben 6s ir5nyil6sdban oroszl6nr6szt vdllalt mag6ra Mandl Ern6, a szakosztrily akkori vezet6je. Az6ta elkeriilt innen 6s az orsz6g legjobb repiil6i kiiz6 kiizdiitte fel magdt. Az 6 nev6hez ffrz6dik az, hogy 1952-ben minden baleset â&#x201A;Źs tiires n6lkiii 52 niivenddk szerezte meg a hdrom sir6llt jelv6ny6re (,,C', vizsga). Saj6kdpolna bebizonyitotta, hogy megfelel6 ir6nyitris mellett ez a terep mennyire alkalmas kezd5 6s halad6 n6vend6kek kik6pz6s6re. A szakoszt6ly rohamosan fejl6ddtt, a stadioni kis szoba szriknek bizo_ nyult. Titbbsziiri 6tkdltciz6s ut6n v6gre otthonra tal5ltak a Maros utca t. sz. alatti hiizban. A gy6r vezet6i 6t6rezt6k a szakoszt6ly fontossdg6t 6s Ujdi6sgy6rben klubhelyis6get viis6roltak, amely az6ta is meleg ottlona ","piil6k_ nek. Mig kint fagyos szelek fiijnak, addig a fiatalok itt saj6titjek el elm6letben a repiil6s tudomiinydt, itt sz6rakoznak, ismerkednek id6sebb bajtarsaik, kal, akik elmes6lik repiil6 6lmenyeiket 6s 6tadj6k tapasztalataikat. A fejl5d6s nem 6Ut meg, a sport mellett egyre tdbb fiatal foglalkozik azzal a gondolattal, hogy 6lethivat6sk6nt a katonai repiil6D6,lviit v6lassza. A n6pes klub vezet5je akkoriban Szklendr ?ibor volt. Igen eredm6nyesen m6kiiddtt 6s munkdssdgd.hozt&z6dik az is, hogg 1952-ben 96 f6 tett eredm6nyes vizsg6t kr.iltinbiiz6 fokon, a klubok k6zti, orsz^gos oersengben els6 he_ IAeze$ 6fi el a szakosztdlg 6s ezzel o, odnd"orzdszl,t megszerezle, Az6ta is lel_ kesen dolgozik a repiil6sport iigyâ&#x201A;Ź6rt, jelenleg a szakosztdly motoros vontat6pi16tdja. A szakoszt6ly tekint6ly6t nagyban ntivelte az a t6ny, hogy az orszdgos versenyeken minden alkalomrnal k6pviselte Di6sgy6r szineit. 86r a ur"r"rrcse nem nrindig kedvezett nekik, de rnini kiemelked6 sportteljesitm6nyt meg kell emliteniink Kraktos Zoltdn erefundnybt, aki az 1954-es orszdgos junii z,ersen'lJbens. ffodsod.ik helAez'st 6rtc el. Ktajpos Zolt6n, mint a vitnrl6Lz6 repiil6k kik6pz6svezet6je, 6vek 6ta f6radhatatlanul neveli az fj gener6ciilt a sportreplilds szeretet6re, 1954-ben j6l sikeriilt repiil6napot rendeztek Miskolcon. A kedvez6, na_ pos id6bâ&#x201A;Źn 6ri6si tdmeg n6zte v6gig mfisorukat, ameiyen els6 alkalommal ldkhajt6sos repiilcig6p ldtvdnyos mrirepiil6ssel ejtette emulatba a n6z6ket. 1955 njabb hatdriillomiis a szakosztdly 61et6ben, eit6ernq6s k6r ataku.l';,, 6s ta161t otthonra a Maros utcai szâ&#x201A;Źkhiiz {alai kttzattt. M6g elevenebb6 v6lt az 6let, m6g nagyobb lett a 16tsz6m. A szakoszt6ly ejt6erny6s !6szleg6nek hatiiskore nemcsak Miskolcra, hanem az eg6sz megy6re is kiterjedt, A munka iriinyit6sa lelkes ejt6erny6sdk kezdbe kerijlt. Mq.rtin J6nos szakoszt|lyvezetai t32


es S?tank6 Ld,szl6 edz6 nevelik a fiatalokat, munkSjukat j6l kdpzett seg6doktatr5k, 6liikiin Tiirijcsik Bdui.ual, segitik. Ejt6erny6seik 6vek 6ta minden orsz6gos rendezv6nyen. bajnoks6gon, jSr6rversenyen r6szt vesznek. Sztank6 Liszl6 kitszercs uildgrekord,er As h'|tszeres rnaggar rekord"er. 1956.6Di magAar bajnok. Mint d "irwgVar udlogatott ta.gjq, reszt oett az 1958-aspozsonAi oildgbajnoksdgon.Neu'hez egue'kdnt aildgcslicsJeldtlitdsq is ftiz6dik. Az 4jszakai 600 nr-es bekiitijtt csoportos 6s egAani ugrdsban aildgrckord,ot 6rt el. Nijoend.okei se maradtak messze mdgdtte, tdbb orszd.gosbajnoksdgon els6 6s m.d.sodik helAez&t 6rtek el. Az ejt6emy6s csapat 1958-ban h6rom orszdgos csicsot d6ntdtt meg. Az ejt6erny6s spoft tiimegsporttii va16 fejleszt6s6nek legf6bb akad6ilya a g6pb6l va16 ugrSs rnagas iinktilts6ge. Ennek kikiiszdbijl6s6r'e kiilftjldijn a nagyobb vdrosok mellett mincleniitt ejt6erny6s tornyokat 6pitettek. Egyszerii 'eszkiizijkkel nagy t6megek sz6m6ra lehet biztons6gos kijriilm6nyek kiiz'tt ezt a sz6p sportot frzni. Ez a c6l vezette a di6sg:'6ri gy6rak vezet6it, amikor a di6sgy6ri vasas fiataloknak meg6pitettâ&#x201A;Źk a stadion met.etti ugr|tdrnAot. A. munk6b6l Duual,ouszky ZoLtAn ve|t.e ki legjobban r6sz6t, aki f6rads6got 6s id6t nem kim6lve, elhdritotta az 6pitkez6s ritj6ba kedil6 akadalyokat. 195?ben a torony elk6sziilt 6s 6tadt6k rendeltet6s6nek. Az6ta az orsz6g minden r6sz6b61 felkeresik a fiatalok, hogy itt essenek 6t az els6 tlizkereszts6gen, veszelytelen kiiriilm6nyek kdzdtt. A torony hasznossSgSt bizonyitja, hogy az6ta nem volt g6pb6l va16 ugr6snSl bokaficam, l6btiir4s vagy agyr6zk6d6s, ami pedig annak el6tte nem volt ritka je)ens6g. 1955-ben a rep l6'mod,elLez6kis csatlakoztak a szakoszt5lyhoz. A modellez6k mind a repiil6napok alkalmeval, mind a labdanig6m6rk6z6sek sziineteiben megtartott bemutat6k alkalmdval hatalmas kijziinsdgsikert arattak saj6t 6pit6s'i, mfirepiil6 modelljeikkel. Sz6p eredm6nyeket 6rtek el Vdlnos Jdnos, Palgute J6zset. A szakoszt6ly igy a repi.il6s minden 6g6va1 foglalkozott 6s lassankdnt megyei viszonylatban a repiil6sport ir6nyit6j6v6 v51t az jdi6sgy6ri klubh6z. Motoros repiil6g6p-vezet6i tanfolyamokat szerveztek, tiimeges ejt6erny6sugriisok szerepeltek a kik6pzes sor6n. A teljesitm6nyrcpiil6k ebben az id6ben m6r a bfivds 300 km-es tavokat kijzelitik meg. Meg kell emliteniink Juhtisz GAdrguiit ds Soss Jdnosl, akik DitodAz6 repiil'gdpi)kkel Miskolcr6l .a Duruint{Llra rep ltek. 1955-ben a kimagasl6 eredm6nyek e11en6re,ketszer is bekijszijntiitt a gyibz a repilciklubba. Tragikus repiil6hal6lt halt fiatal bajt6rsuk, Szob6 GAbor 6s ejt6emy6s ug&is kiizben }:.al.lra zida maget T6bid.s Ti.bor. 1956ban Schqlli Bdlint 6s Nagg Zsigmond kival6 mriszaki munk6juk6rt korrn6nykitiintet6sben, illetve orszSgos kiizponti kiti.intet6sben r6szesiiltek. Az ellenforradalmi vihar szele a repiil6s berkeket sem kim6lte meg, az .6let megdermedt. a motorok eh6multak, a v6szonmadarak a hang6rban p! hentek. De a repiil6k g6peiket a neh& napokban sem hagyt5k eI. A fiatalok 6s id6sebbek feltve 6rizt6k a disszidSlni akar6 kalandorokt6l motoros 96peiket. De amint szrinni kezdett az eszmei ziirzavar, ahogy megviHgosodott a kivezet6 lit, ijult er6ve1 indult meg az 6let. Megvdlasztolt{k az tj vezet666get: tb. elniik Va1k6 M6fton LKM igazgat6, elntik Duvalovszky ZoltAn, tit133


kiir Csorba Lriszl6, kik6pz6svezet6 Krajpos Zolt6n, motoros szakoszt6lyvezetd J-5nosi J6zsef. mrjszaki vezet6 Nagy Zsigmond, r.pitOtarpa"ancsnok K6halmi I!arolv

A tagsdg sorainak rendez6se utdn e1s6 6s legfontosabb feradata volt a vezetdsegnek a repiilds anyagi arapjainak megtereltdse. az e[ento"radatom a*ar oKozott gazdasdgi neh6zs6gek miatt az iillami temogat6s lecsiikkent. Anyagiak megszerzdsdre rehet6s6g kin6rkozott repiil6nap-of rendez6s6vel. Qondos szervez6 munkiival el.tk6szitett6k ,"f,!l-Oi"pot, az ejtdemy6saik szines erny6ikkel - a kedvez6den " "r"r"rr".i iddj6rds "_ufy"r, ellen6re is .-egym6sutdn s6r-tetleniil 6r1ek fijldet a kiiziins6g t"t"re;" k6zben. A re-az piil6k is kitettek maguk6rt, m\irepiil6 U"-"t-rtOj,ittui. ""gy eiso reptitOnap sz6p anyagi 6s erkdlcsi sikerrel zdrult. Ezen felbuzdulva, ut6n ren_ a megyeben a repril6 bemutatOt<at.Amletezetellj "gyr",t" vddt a mez6_ 3:zfek.meg rn".l kiizel 30o.helybeli 6s kdrnydki takost vittek el s6tarepiit6sre. f:T-r:I. srkerult rendezvenyi.ik a s6rospataki volt, amelyet kedvez6 ::C,J9Do.an id6_ J6riisi viszonyok mellett tartottak meg a Bodrog Ourt;a". ,{, O"i iskolavdros -_ fiatal tagjai kiiziil - ennek hat6s6ra i"alr"i X"ptJ" repiil6sport "ot"" fizes6hez. Nagy sikert 6l-t e1 a fiatal Szoboszlo,iGgdrgg, aki az orszdgos junior u_itor-Ldz6 repiil6bajnoksdgon a mdsod.ik, a szeiior" iainoksigoi peaig az 6tA_ d.ik helgez1st 6rte el. Emldkezetesek maradnak azonban a Miskolcon megrendezett repi.il6_ napok is, ezek kdziil kiemelkedik az 1959_esnemzetktizi ,?ptitOrr"p, ,*"fy"., me[ett szovjet, lengyet, cseh 6s rom6n repUt8t is ? -iry"-.g\ szerepeltek. A miskolci_ krizrinseg megelegedette! tavozott a l6tv6nyos repiiiOnapr6l, ahol dt nemzet legkivdl6bb repi 6i vet6rkedtet. a r,rso.uoi ti"rriJi"a"tt, rruri EoprereK szereplese. amelyeket ez a-lkalommal lathattak els6 izben Miskolc lak6i. 6s sz6p eredm6nyek mellett f6jdalmas vesztes6E 3:i\:l:k erte a szak_ oszt6lyt 1957 tayasz6n, hosszas.betegesked6s utrin S-"ek"ty .fOrr"t repiil6g6p6pit6 sporttiirsuk, aki a di6sgy6ri ."piil6"p;t';;;eremt6s6ben -"gh"itkezdett6l f og'va r6szt i,ett. Nevezetes esztend6 volt az 19i!, 6v,,mert a szakoszt6ll,t lengyel repr-il6k l6togattek meg. A k6t nemzet repiil6i k6zt hamar: ;;l"g t;r{ti kapcsolatok alakultak ki. A rengyelorszdgi osztrowi 6s a di6sgy6ri kru-b szorosabbra yonta KapcsoEtarr, ame-tynek eredmenyek6ppen a DVTK eziistkoszonis tagjai 195& nyar6n- elldtogattak Lengyelorsz6gba. Megtekintett6t az att oriUan megrendezett lesnoi vitorldzorepr.ild viligbajnoksfo es nasz_ nos tanuls6g volt a kiilfiildi trira a """"""yuit.'N"CV-limeny tag;al es-"vezet6i sz6mdra, .szakosztiily adott. arra, hogy a vil6g i"gLi",AfOb;';r"""yr6'inek munke_ l1e.ly llkal:nat Jar es gepert a helyszinen lanulmdnyozhassak. A- kdt klub kdzti kapcsolatok tovdbb m6lyiiltek 1959_ben, amikor az oszt_ rowiak Litogattak el Di6sgy6rbe. Elji;tt a jelenlegi k6ttE";; vil6gbajnok, Zgd,orczak Henrgk is. A szakoszt6ly 1959-ben rnotoros .mrirepiil6geppel gazdagodott. Va1k6 Mirton._ a_2.LKM igazgaloja, megvalosrtotta a vasgydri repiil6k regi 6tmrit, s_cserg6 Jenos miniszter elvtdrs t6mogatAsval az LAM u ;;uf;. magasiskolSjSnak elsaj6tit6s6ra Trener tipusrl mrireplil6gepet vaJmti. a g6p beszert 34


megv6sez6se komoly nehezs6gekbe litkdzdtt, meft CsehszlovekiSban-kellett tagok Jdngsi ZoLtdn 6s Duualoaszkv gei ritvetel6ie t"td. -q !6?':?l .Ye.?et6s6gi 6rkez6 hireCsehszlovdkiiib6l vdrta a ii.'a tagsdg itthon izgatottan juniusi a amikor pillanat volt, "iart"t felejthetetlen sz6mira f."i, e" -1"a"""-viu-k megcsillant a hosszri ritr6l a hazai feszekbe 6rkez6 g6pmadar' g6pmad6u6l' ""itj"G" il;";/"A A fiatai-ok szeretettel tdriilgett6k a vizcseppeket az .fj repiil6tdr a saj6parti kiirijket a r6ja repiil6g6p az61a is szorgalmasan k6pezik maigyekezettel nag]' akik fiatalokkal, di6sgy6ri a f"futi, gvijnvitrkijdtetii' de telies f6rfiszivet "vi.get." dk"; td"aiU a mfirepiit6s szivet-lelket fejet kijvetel6 tudon"LAnyeban' 6s 'al -- tiszta EVES EGYESULETEN behil a repillti szakosztdlv 15 eves OfvfN az elkiivetkez6 eredm6nyes miikijd6s6t is iinnepli, abban a rem6nyben' hogy hozni Iognak 6vek szdmukra m6g gazdag3bb sikereket ' q i L YE IIIEL E S sziint meg 1949 6sz6n Miskolc 6s eg1'bcn az REGI HIANYoSSAGA a slily6szaki kertilet sporl6let6nek, amikor a DVTK kebel6ben megalakult ily nagy sportag n6pszenibb egyre hogy az rr"f.o"ttaiy. Szembetrin5' Gyula' Fi16cz id6ben emlitett "-"io Az meghonosodni csak iaOfral",itt"yul tuioti e fogyatr pVtf< blrkoz6 szakosztrilyrir.rakedz6je,6rezte a neh6z atl6tika ko z6 s6t 6s aLeninK o h 6 s z a ti M fi v e k b e n e g y s ri l y z 6tk6szi tett,egyr6sztabi rkoz6knelki-ildzhetetlener6szerz6sec6ljiib6l,m6sr6szt-traakadnamegfelelS is edz6 - a srilvemet6 szakosztdlv beindit6s6ra' Sikeriilt edz6t ;;;-;it ismerkedett diakkor6ban szegedi m6g F^pp CaUo" ,""^-61v6b".,, aki i*if"i meg ezzel a neh6z, f6rfias sportdggal. -A birko"6 6s srilyemel6 szakosztily egy ideig egy vezet6s alatt miikiide csak szetcltitt, majd a fokozatos fej16d6s indokoltte tette a kiildnv6l6st' v6gzik egyid6ben is az6ta si1yen.tel6k 6s mert a DVTK bi"tor6t is' egyre kepvisel6i spoddg m6s """.itii"g, is' de birk6z6k a srilyz6kat uJ"e""it1t 6s a gyakrabban haszn6ljek. '" A szakoszteilg iejliid"\sbnek ncga lendilletet odott' hoglt 1950 taDoszdn megmArkijzijii' a szouiel DALogatott a nlagAar I'dlogatottal Di6sgy6rben is feilett techvelsenyzcik jo a propaganda meg;e1en6se v61o!ato1t A ""o.i5"t t"""f""ag, egvn;" igen gyiimijlcQdz6 volt a jdv<i szempontjiibol' keserves ta"it,i5.5O 3ot-sot lele"1ter6 j6tt a szakosztAlyba, de az els6 edz6sek p a sz t a] at ai' as ajg6 te n y 6 r,a v e rs e n y e re d m 6 n y ekhezvi szonyi tottgyenge megttrtek a harci kedvet' s bizony' az erdekliid6knek i"rao elmiit 10 6v "."i,.e"t"i szAzal6ka maradt meg Ennek ludhat6 be, hogy az a t6nvleges l6tszAm sohasem haladta ""J-f-fo pr6b51koz6b51 kb.400 la.*t""0 "i"ii meg a 40 f6t. Az els<i versenyen 10 sportol6 indult, s tett bizonysAgot e sportSg 6letre nexi.ket feliegaezzilL: fri.,r"ioitraga"ol. E ietkes ttariih megardemlik, hoga G.g6rgg-'Sz[ics Istud'n' KrdeL-D J6zsel. Csege J6zset, ' Szurmqi iriioro Cluuto, Kobolcl KdrolE' Mi.k-l9s Tat:aszi BiIa, Sinngei istudn, Ttei 6,iaZr,ii"rek i,s E spott'-A probl6m-6k mindig sajnos, srat o"ztutl'vezetest illet6en, -voltak ezen a vid6rnr-ivelcji r6gebbi voltak nem hagyomiinyar, asnak nem voltak


ken, s ez6ft kialakulhatott az a he)yzei, hog). a vezet6i tiszts6gre nem lehetett v6llalkoz6t ta161ni, ez6rt a vezet6s ijsszes funkci6i is papp G6bor edz6re h6rultak, aki m6g versenyz6k6nt is miikddiitt. Id6nk6nt akadtak iOinal,tatr: spoftbar6tok. akik hosszabb-rdvidebb ideig vrillalt6k a szakoszt6ly vezetâ&#x201A;Źs6t, de azut6n megv6ltak a szakosztdlyt6l 6s maradt minden a r6giben. Ifosszabb ideig vezet6k voltak: Kiss Zoltd.n, Dobi B6ta, Ko.udcs Istu6.n, Nagg B6Ia. A jelenlegi vezei6s6g m6r kiizelebbi kapcsolatban 6ll a szakosztiillval. hiszen Jdrd6n Ferenc maga is srilyemel6 volt itt a DVTK-ban. Enn6l nagyobb hiba volt, hogy a sflyemel6 sportdg a fiatalsfg sz6les soraiban nem tudott e16g n6pszeriiv6 vehi. Ennek tal6;1egf6bb oka volt, hogy az edz6si lehet6s6g lMiskolc kijzpontjSi6l el6gg6 t6vol esik. A miisik f6kez5 er6 a spodiiggal kapcsolatban kialakult helytelen 6s indokoladan el6_ it6letek, melyek mialt sokan tart6zkod6v6 v6ltak. A min6s6gi eredm6nyek el6r6s6nek lehet6s6gei ma m6g nem dllnak ren_ delkez6sre. A minimdlis edz6sid6 csak a tegnagyobb s"orgalom mellett teszi Iehet6v6 m6g a kiizepes eredm6nyek el6r6set is. Dics6retiikre sz6ljon, hogy a- sllyemel6k nagy r6sze ilyen Aldozatt6t sem riad vissza a jobb eredm6nyek el6r6se 6rdek6ben. Felszerel6siik 30 sz{zal'kil a versenyz6k t6rsadalmi munkdban k6szitett6k, s ilyen Jelszereldssel nem sok szakosztaly dicsekedhet. E munka ter6n ki kelf emelniink Szurmoi J6zsef volt 6s Tordz Bdlo jelenleg is mrikdd6 versenyz6ket, akik Papp Gdbor edz.6nek a sportszerekkel kapcsolatos elgondo_ I6sait megval6sitjSk, s j6 p6ldak6nt szolg6lnak a fiataloknak. A szakoszt6ly felszereldsi 6llomdnya gyakran lehet6v6 tette, hogy m6s szakosztdlyokat kis-e.gi_tsgnek-, s6t r6gebben miis sportkiirdk srilyemel,6 szakosztdlyainak miikd_ d6s6t is el6segitetGk. A szakoszt6ly t6nyleges munkdjat elemezve, meg6Uapithat6, hogy az . mind szakmai, mind erkiilcsi vonatkozdsban a kitvetelm6n:veknek melielel. Az emlitett neh6zs6gek ellenere e16rt eredm6nyek, valamint a sportol6k tdbbs6gdnek a munkahelyen vagy tanulndryi vcnatkoz6sban el6rt eredm6_ nye dics6retre m6tt6. A sportaggal kapcsolatban megkivdnt, meglehet6sen kitvetelm6ny (egy-egy hatad6 versenyz6nek megfelel6- alapozris :9r6fl "igy ut6n_ 10-15, s6t 20 000 kg-os edz6sanyagot kell egy edz6sei elv6geznie) 6s az edzdsJegyelem betartasa olyan kiivetelm6nyek a sportol6k szAmira, hogy annak, eh'6E{zesemind fizikai, mind erkiilcsi i""-po.rib61 pozitiv eredm6ny_ k6nt 6r16kelend6. Igy jutott eI a DVTK silyemilii szak;szflilaa oda, hogg 7956-ban elnAerte a,.Legj obb uid.Aki stilgem.el' szakosztdlu" cimet. Az ellenforradalmi id6szak a szakosztilyn6l is visszaesest okozott, amit m6g nem sikerr.ilt teljesen megsziintetni. Az elmondottak igazol6s6ra a -_szakosztdlyn6h6ny legeredm6nyesebb tag_ jiiaak sikereit kdz<iljrik a 10 6v alatt v6gzetl munki 6s magatartris a1apj6n. Gdbor a szakoszt6ly mega-lakitrisa 6s folyamatos irrinyitrisa, vila_ . .Papp. mint a j6 sporl,- 6s nevel6munka ter6n szerzett 6rdemeket, de versenyered_ t-enl-ei-i! kivril6ak. Orszd.gosuiddki bajnoksdgot nyert 1946_ben,maia rcSt t6-l 1958-ig mind.en 6uben, ijsszesen kiler,c atio.toT.:mal. Az orizigos'bajnok_ s-dg,onegy alkalomrnst mdsodik, n6gy alkalomrnal harmadik hetyiez\st 6rt et. 1953-t6l 1956-ig tagja Dolt a Ddlogq.tott keretnek. Nagy k6r, hogy srilyos di6k_ kori s6riil6s miatt nem tudta adottsiigait teljes m6r,t6kben kllontakoztatni. t 36


Az ijsszesmegAei 6s teriileti bajnoksdgokat megnAerte 6s az orszd,gosDid,6ki, ualamint a rtuegAeics.Icsot tartja, Eredm6nye: nyomSs 112,5 kg, szakit6s 105 kg, ldkes 132,5 kg, dsszesen347,5 kg. Aktiv tev6kentis6g6t 1958-ban, 26 6vi versenyzes ut6d befejezte, jelenleg mint a szakoszt6ly edz6je mrikiidik. Viczek BELa ndgg alkalommal nAert orszd,gosoid6Li ba,jnoksd,got,az orszdgos bsjnoksdgon hd.ronszor 2., hdromszor 3. heh)ezest eft eL Tijbb alkq.lommal megyei is tef ii.leti bqjnoksd.got nAert. A szakosztdlyban l9E2 6ta dolgozik, szorgalnas versenyz6. Megyei cslicsot tart: szakitSsban 95 kg-mal, Itik6sben 125 k-mal, dsszteljesitm6nyben 315 kg-mal. Tordz BEla k'tszel. nAerl orszdgos bajnoksdgon 3- helAez'st es tdbb naegyei, ualamint ter leti bajnoksdgot nAert. Egyik leglelkiismeretesebb versenyz6, Eredm6nyei javitrisa6rt semmilyen f6rads6gt6l nem riad vissza, Munkahelydn neh6z fizikai munk6t v6gez, ennek ellen6re heti 12 6rit edz. Ert6kes eredm6nyeit fejlett kollektiv szelleme 6s a szakosztdly 6rdek6ben v6gzett munk6ja niiveli. Szatndri, Jdnos 1953 6ta emel. Egyeterni tanulm6nyai miatt azonban csak 1958-161teljes 6rt6kil tagja a szakoszt6lynak. Tehets6ges sportol6, aki szorgalnas munk6val eljuthat a magyar bajnoks6g legfels6bb dobog6jrira, mert 1959-ben md.r a 2. helgen dllt. MegAei es turiileta bainoksdgok, orszdgosan 2-3. helgezdsek jelzik munkdjdnak helges irdnydt. Csege J6zsef, Janki Belq, Simol|" Inre, Csomor Ggula, prâ&#x201A;Źd.a G6za mun_ k5ja biztat6 a jdv6t illet5en. A r6gebbi versenl,z6k kdzul. Szuml.ai J6zsef, Szikora Ggula, Jdrd.6n Ferenc, So6s Is',)dn, akik b6r abbahagyt6k a verseny_ z6st, r6szesei annak, hogy a sulyemel6 szakoszt6ly ilyen sz6p mflttal 6s eredm6nyekkel rendelkezik, s biztat6 jiiv6 el6tt all. A fiatalok kiizil Kozrlq. Jdaos a legeredm6nyesebb ifjts6gi versenyz6. S{r,lgcsoportjdban az ijsszes megAei cs{.csot tc.rtja: nAomds ZS kg, szakitd.s 75 kg, liikos 700 kg, iisszesen 250 kg. T6bbszijr6s megvei 6s teriiteti bajnok, Jobbdgy Sd.nd.ortijbb negAei es turiileti ifi{Lsd.gi bajnoksd:g gv,ztese. A legljabb tagok kriz . Keft6sz J6nos, Siile Ferenc. T6th Srindor 6s Szab6 J6zsef szorgalmas munk6val hilszarnyalhatj6k elddeik eredm6nyeit.

TENISZ

I

A TENISZJATEK a szdzadfordul6 ut6ni 6vekben kezdett Vasgy4rban meghonosodni, els6 fellendiilese a 10-es â&#x201A;Źvek e1ej6n volt. Altal6ban csak sz6_ rakoz6snak, jdt6knak 6s t6rsadalmi divatnak tekintett6k, mintsem versenysportnak. A legkordbbi versenyeredm6nyeket a Di6sgy6ri {tlsag fSU. szeptember 13-i szSm:iban taldljuk meg, amely szerint a DAC szeptember S.6s 6. nap_ jain megrendezett verseny6t M6ray Horvdth Opika, a MAC n6i versenyz6je, liibbsztiriis mfikorcsolyAz6 vilSgbajnok nyerte meg,6s rajta kivlil azon tdbb I6v6rosi versenyz6 is r6szt vett. A vasgy6riak, f6leg a n6k, rem6nyen fehil szerepeltek 6s Gaal S6r:i (k6s6bb Nagy Jen6n6) m6sodik helyez6st 6rt el. O kiildnben a 20-as 6vek v6g6ig egyik legkivSl6bb versenyz6 volt. A n6i el6nyversenyt viszont M'rag Horudth Opika el6tt Fri,ed,mann Dijcike DAC nyerte meg. E j6 eredm6nyek ut6n a DAC vezet6s6ge elhatdrozta, hogy a

r3?


versenyz6k toviibbi fejl6d6se celj6b6l edz6t szerz6dtet. a f6rfiak szerepl6s616l nem taliltunk feljegyzeseket Ebb6l az id6bdl, amely az elsci vil6gh6boni kdzepdig tartott, a kiemelked6 j6t6kosok a kiivetkez6k voltak: az emlitetteken kivtil Godt Magd'q, Onc",u, ditto, Plschl lti (Zsdmbokin1), GadL Mikl6s, BraunJeld R6bert, Czegl6d'i' Aladdr 6s Takdcs MihAtV' A tenisz6let 1916-t61 1920-ig sziinetelt, majd el6bb 1, azutdn 3-5, v6g l a vasgyari lednyiskola udvar6n l6tesitett 2 p5ly6va1 egyiitt ttsszesen7 p51y6n induli'meg njb6l a jet6k a kijzben felniivekedett ifjris6g bevon6sival' Ezek a fiatalok edz6 n61kii1 sajatitott6k el a teniszsport tudomSnyiit 6s annyira meger6sijdtek, hogy az id6sebbeket verni kezdt6k, majd k6s6bb keriileti vonatlkoz6sban jelentds eredmenyeket 6rtek e1. A n6k k)ziJl Oblt'olczer Jud'iL' iirett twagai, Hibbeg Lenke, S""*nrng Ju(tit, a ilrfiak kdz.iil Menner Od'6n, Lehrner i6rdnt, Kossutll' vilmog Bonghalj Jen6, Borchy Dezs6' iJi' Schnidt GAdrga es Szemereg Gllijrga voltak a legjobbak. A IAC â&#x201A;Źvr61 6vre megrendezte szokiisos orsz6gos verseny6t 6s kb. 10 6ve[ el ObhoLczer Judit 6s Menner 6cl6n voltak a teniszsport helyi legjobbjai. Az 1933-ig megrendezelt keriileti bajnoki versenyeken Obhotczer Judit \egy izben nyerte meg a n6i egyesben a bajnoksegot 6s Menner Odijnnel egyitt hat izben a vegyespdros bainoksagot. A ferfi p6rosban Menner 6diin Bonahqu Jen6\el, Lehrner Lofln;fial 6; Kossuth Vi'Lmossal h6t alkalommal lett a keriilet f6rfi p6ros bajnoka. 1933-ban a teniszez6k kiv6ltak a DAC-b61, iindll6sitotttik magukat 6s megalakitott6k a Di6sgy'ruasggiri Tenisz Clubot (DTC). Az tj egyesiilet motorja Sielbersdorf Ldszl6 m6rrlijk volt, aki 1932-ben keriiit Vasgyiirba, 6s a magyar er5lista nyolcadik helyezettje, majd D. C. kerettag volt. T61e rem6lt6k az Eszaki keriilet tenisz6let6nek is a fellendtil6s6t. Sielbersdorf voli az, aki a di6sgy6ri teniszj6t6kosok kiir6ben a korszerii edz6si 6s vetsenyzesi m6dszereket bevezette. Ez id6t6i kezdve a versenyzcik k6t kiilijn pii'lyaval 6s h6rom naponk6nt rij labdrival rendelkeztek. A DTC vezet6s6ge a megalakuliiskor a ktjvetkez6 szem6lyekb61 61It: elnitk id. Schnidt GaijrgA, iigyvezet6 alelnok Szolog GA6rga' szakoszl'Jyvezel6 Sielbersd.orl LdszL6,i\t'6.z6k SzooiAk Hug6 6s Pongracz Albett. A DTC Sielbelsdorfon kiviil Szot idk Hug6ual (1. b. oszt. versenyz6) es MuttadnszkA Szbngi Jen6 6s Dinessel egyiiLt nagyon meger6siiddtt. A tovabbi 'vekben Kolldrtsik Jdzset er6sitettEk meg a f6ffi g6rd6t. Az 1934-ben nregrerld'ezett Litlai;iredi Kupa Dersenaen Menner Oddtu a 4 l6rJi eggesben 'md.sodik, Obholczer Jud'it a n6iben els6, uegvespdrosban pdros 19377936-ban es Menner-Obholczer pdr els6 hetaez4st Art eL. Ez a ben keriileti boinokstigot is nAert. A teniszelet e1s6vir6gz6si korszaka a 30-as 6vek k6zep6n kezd6ddtt meg' A DTC !6rJi jritdkosai 1934, 1937 es 1938-ban keriileti egg6ni,7940-ben egAeni orszigos oid.6ki, 1934, 1935, 1$6 es 1940-ben keriileti ftrfi pdros, ualamint 7g40-ben orszd,gos ttid"6ki lArti pdros, a lerii csapat t\giqi ped'ig 1940-betu orszd,gasuid'ki bajnoksdgot ngertek. N6i teniszezbi 1936, 1937' 1938' 1939 As 1940-ben kerilleti egaeni, 1935-ben a Deg?JespAros" 1936, 1937' 1938' 1939 es 7g40-ben a nli tr)Aros,a n6i cso.pattagjai 1939-ben sz ol'szAgos oid4ki baj138


noksdgot nAeftek meg. 1943-ban lbos lud,n orszdgosi!!. pdros uersetuA, nAen rtuegAmikor a DTC megalakult, a DAC teniszszakosztAlya sziinetelt, es csak tg!J-n9n a r6gi uszodrik hely6n letesitett k6t teniszp6lyen folltatta rijbril mfikitd6s6t. A DVTK szint6n 1934-ben alakitott szakosztalyt 6s a Gy6r utcenak az Oigyar let6 es6 r6sz6n hat paly6t 6pitett. 1938-ban a DTC nem olvadt be a DIMAVAG_ba. A r6gi i .tiiz6helyis6ge_ ket modernizriltrik. Kiiliin f6rfi 6s n6i iiltdz6t l6tesitettek 6s azokat zuhanvoz6va1 is ell5tt5k, a p6lyiik kifut6jrit meghosszabbitott6k. A mrisodik viligh6boni idej6n fejl6d6s nem mutatkozott.

A felszabaduliis ut6n egy itttagrj csoport; Darvas Oliv6r, Schmidt Gyitrgy, Szovj6k Hug6, Sz6nyi Jen6 6s Z5red. Abder vett6k k6zbe a teniszszakoszt6lv iigyeinek intezds6t. 1948-ban a tiimegsport irdnyit6s6ra Szurovszky S6ndoi. kapcsol6dott be, mert 600 f6re emelkedett a teniszezSk sziima. A teniszsport lejl6d6se Somogyi J6zsef mesteredz6 bekapcsolas6yal in_ drtt meg. aki egy 6vig tartdzkodott Diosgy6rdtt. A korszeni edz6s alapjait 6 rakta le 6s a fejl5d6s kibontakoz6sa az 6 munk6ja nyom6n indult meg. 194? december6ben a stadion tornater"m6ben Lovcsdnyi Jen6nek, a Magyar Tenisz Szdvets6g ut6np6tl6s-kapit6ny6nak a vezet6s6vel egy n6pi tenisz tanfolyam indult meg, amelynek igen sok r6sztvev6je volt. Ez a tanfolyam is jelent6sen }l.ozzfjdl|]lt a di6sgy6ri tenisz6let k6s6bbi orszrigos sikereihez. 1949-t6l 1956-ig ezt az irdnyvona_lat Mezei Istv6n szakoktat6 vitte tovabb s eme munk6knak a gyiimiilcse 6rt be 1955-56-ra. 1957 janu6ft6l Lovcsd,nAi Jen6 mesteredz6 foglalkozik a versenyz6kkel, mig Kq.tona Rdzsi 1951-t6l f6ieg a kezd6kkel fogla_1kozik. A felszabaduldst kiivet6 6vek minden sportagban, igy a teniszben is, ddnt6 v6ltoz6st hoztak. Uj, n6pi tdmegek kapcsol6dtak be a magyar sportba; azok, akik sziimSra a mfltban nem volt lehet6s6g a sportol6sra. A di6sgy6ri teniszp6lyd,kat az els6k kijzt foglalt6k e1 az egykori ,,mezitl5basok',, a munk6sok gyermekeib6l kikenilt 1,abdaszed6k,akik 1945 et6tt a Di6sgy6ri Tenisz CIub p6lyriin csak azzal a ,,joggal" rendelkeztek, hogy szedtdk a labd6t az igazgat6, a m6rntiktik 6s n6h6ay vezet6 tisztvisel6b6l 6U6 Uri sportol6nak. Most a vasgy6ri munkasok gyermekei szervezett teniszoktat6sban r6szesiiltek, kaptak iit6t, labd6i, teljes felszerelest. A labdaszed6 gyermekek a p6lya gazdiii lettek, most m6r fehdr tenisziilti;zetben r.izt6k e sz6p sportot. A kes6bbi 6vek orszSgos hirr'r j6t6kosai 6s bajnokai kerijltek ki a di6s_ gy6ri p61y6kr61; megcdfolt6k azt a reg6ta hangoztatott elvet. hogy a tenisz_ sportban - intelligenciejukndl fogva * csak az tri r6tegek, az 6rtelmis6g tudnak eredmdntt el6rni. De Bartha J:inos, Bartha Istv6n, Bartha Bela, Tomek Bala, Kasza J6zsef, Szurovszky Siindor, mindny6jan munk5sok gyermekei, 6s a k6s6bbiek sor6n maguk is lakatosok, dnt6k, eszterg.ilyosok, 616 c6folatai lettek ennek a hamis nezetnek, hogy a tenisz az urak sportja, csak bel6ltik lehet bajnok, jo j6tekos. A vasgy5r igazgat6ja felkarolta a teniszsportot, nem hagyta parlagon heverni a mul.tb6l ittmaradt nyolc teniszpiilyiit. Herczeg Ferenc gy6rigazgat6 t39


lelkes piltfogoja lett a tenisznek,6vr6l 6vre nagyobb t6mogatest adott â&#x201A;Źn.nek a sport6gnak a fejleszt6s6re. Sz6nyi Jen6, Schmidt Gyiirgy 6s Szurovszky Sdndor ir6nyilesa, igen lelkes munk6ja kdvetkezt6ben n6h6ny 6v alatt Di6sgy6rben tijmegsport lel;t a tenisz, sok sz6z gyernek kapcsol6dott be mrivel6s6be, f61eg a gyer dolgoz6inak gyermekei. Di6sgy6rt a magyar teniszsport fellegvSrak6nt kezdt6k emlegetni, s elTe a cimre m6lten 16 is szolg5li tiimegsportj6val, szervezett tenisz6let6vel. egyre javu16, el6retiir6 min6s6gi sportj6val. Konoly 16kest adott a teniszsport fej16d6s6nek a videki csapatbajnoks6g megnyer6se 1949-ben, amit a Diosgl,6r'ben a BEAC ellen lej6tszott orsz6gos csapatbajnoki dijnt6 kdvetett. amelyet a BEAC csapata nyert meg. A legkival6bb magyar teniszj et6kosok: Asb6th J6zsef, AdAm J6zsef, Dallos B61a rregcsillogtattrik a teniszsport minden sz6ps6g6t 6s inditSst adtak sok-sok vasgyeri teniszez6nek a tov6bbi komoly munkdhoz. Olsz5gos versenyeket rendeztek Di6sgy6riitt, amelyeken reszt vettek az orszag legjobbjai. Az ifjris6gi teniszsportban el6rt eredm6nyes nevel6munk6j56r1 a DVTK megkapta pl. az orsziigos ifjirsrigi bajnoks6g megrendezâ&#x201A;Źs6nek jogrit is. A tiimegspoftb6l kdzben egyre jobban kiemelkedtek a min6s6gi 6ft6kek, s az orszegos ifjrisdgi bajnoks6gokon m6r komoly szerepet jritszottak a DVTK munk6s fiataljai. 1951-ben a munksstatisztikai ki4rt'keles szerint az orszdglegjobb teniszegaesi)lctea Di6sga6ri Vqsos ?olt. 1952-benaz Egerben rendezett orszSgos ifjris6gi ba.jnoksAgon a DVTK sz6'm1ra nlegsziiletett az els6 magyar bajnoks6g, amelyet a le6ny pdrosban vivott ki a Brossz' mann-Kocsis pdr. A tov6bbi 6vekben az orszdgos iljfstigi ,,Tizek"-bajnoks6gon mindig a legjobbak kdzijtt v6geztek a vasgyeri fiatalok: Klucs Liszl6, Brosszmann Zs6fia, T6th Edit, Kocsis Erzs6bet stb 7956 n'lnrdn &iabb orsz6' gos bajnoksdg sziiletett neg, alnelaet BiszterszkA Sdri uiuott ki' Magyar' orszdg i.Jj{tsdgi niji egaes bainoksdgdban! A kiizbeni 6vekben a DVTK teniszez|i az orszSgos vidEki teniszbajnoks6goknak egyeduralkod6iv6 v6ltak, szimos bajnoks6got 6s bajnoki helyez6st 6rtek el. 1957-ben a DVTK ferJi 6s n'i teniszcsqpqtait a megind,ult NB l-es csapatbqinoksdgokba beosztottdk, s az eltelt h6rom 6v alatt a DVTK sikerrel 6llta meg a he1y6t az orszSg legjobb teniszcsapatainak kiizdelm6ben, mind a f6rfi. mind a n6i csapat tiibbszdt vegzell a negf,edik helyen. Az orszdgos csapatbajnoksigok sordn a legszebb ered.menAt a. DVTK iJittsdgi Ii{r csapate 7959-ben 6rte- eI, anikor a mdsod.ik helAet dvta ki a Bp. D6zsa egAiittese mijgdtt, rrlegelizte az orszSg tdbbi csapatet, kiiztiik a legjobb f6v6rosi csapatokat. Hosszri 6vek kdvetkezetes nevel6munk6j6nak eredm6nyek6nt Di6sgy6r teniszsportj6nak legragyog6bb |eiezeie az ut6bbi hSrom 6we (195?-59) esik. A vasgydri teniszez6k a magyar teniszsport tiirt6net6ben pelda n6lkiil 6116 el6retiirest csinSltak, s egyszeriben a legjobb magyar teniszcsapatok sor6ba 16ptek. Feln6tt 6s ifjtisrigi magyar bajnokok sora jelzi ezt a sikerekkel kikiivezett utat, vilogatottsiigok, kiilfiildi gy6zelmek, siker mindenfel6. Brosszn'nnn Zs6fia 7957-ben megnaerte Magaarorszdg n6i egyei bainoksdgdt, s ezzel a nagy gy6zelemmel 6 is beirta nev6t a magyar teniszspoft tiirt6ne1m6be, az arany lapokra. Ugyancsak 195?-ben sziiletik meg az e1s6 nagy kiiuttldi teniszsiker: Brosszrnann zs6Ji.{Lmegnaeri Bulgdrta ne'rnzetkdzi nbi egyes bainoksdgdt' t 40


A vasgySri villanyszerel6 Jriaya ezekkel az eredmenyekkel bevonult a magyar 6lvonalba, s az6ta is fol,tatja ragyog6 sportp5lyafut6.s6t. Ugyancsak a n6pi teniszsport Dagy siker6nek kell elkdnpelniink a fiatal di6sgy6ri ac61iint6, Bartha. Jdnos gq1zelm6t az 1957. 6vi orszrigos viddki f6rfi egyes bajnoks6gban, amikor els6 slkalommal nAert di6sgA6ri, nunkAs orszd,g$ pidaki !6rJi egges bajnoksdgot. Brosszrnann Zs6Jia a maggar bajnoksdg n6i pdrosdbs,n i,s J|nges sikert trt eI, mdsodik helVezeseDeLBard6czi Kliirival (Bp. Honvdd) p5rban. 1958-ban fokoz6dtak a sikerek. Ezrittal mrir az utrinp6tl6s vonal6n yonultatott fel tij tehets6geket Di6sgy6r a fiatal Monoi Jzdit szem6ly6ben, aki - nagy meglepetesre - vegigverte a budapesti ut6np6tl6s legjobbjait 6s megnAerte Budepest 1958. eDi,iJjt sdgi tednA egges bajnoksdgd.t. Brosszrnnnn Zs6lia pedig 61ete legnagyobb eredm6ny6t 6rte el: a f6lhivatalos salakpriilya vil6gbajnoks,igot jelerllS pdrizsi francia nemzetkdzi bajnoksdgon gA'zijtt a oigaszdijban, legy6ziitt egy p6r nagy nevet, kiiztiik a francia 6lgdrda kdziil is nehdnyat. Brosszmann Zs6fia a Budapest bajnoks6gon a n6i egyesben Kirrmijczi Zsuzsival j6tszott diint6t, sz6p jiit6k ut6n lett mAsodik, a n6i p6rosban ugyancsak masodik helyezest 6rt el. A fiatal di6sgySri teniszez6n5 tud6s6ra jellemz6, bogy Kiirmticzi Zsuzsi ut6n -, aki a vi15g egyik legjobbja - bizto$n â&#x201A;Źs fdl6nyesen tartja a n6i mez6nyt, s a veltik val6 tal{lkoz6sokb6l 61land6an gy6ztesen keriil ki. Az 1958.6vi orszagos feln6tt csapatbajnoksiigon mind a f6rfi, mind a ntii csapat a negyedik helyen v6gzett, ami igen nagy sikernek szamltott. Az 1959-es 6v a DVTK teniszszakosztSJy6nak legragyog6bb 6ve voll, amelyet a magyar bajnoksiigok ,,tdmege", vAlogatott szerepl6sek, kiilfitldi gy6zelmek f 6mjeleznek. Ime az eredm6nyek: Maggarorszdg 1959. 6oi n6i egyes bajnoka: Brosszrnann Zs6Ji.a, Maggarorsz6g n6i pdros bq,jnoks,: Brosszrnann-Bard,6czi (Bp, Honaed,), Maggarorszdg nenzetkijzi n6i pdros bajtuoka: Brosszmaml-Bard,6cz\ Magyarorsz'Iy oegges pd,ros bainoke; Brosszm&nrl-Sziksm| MagAarorszdg tfirlsdgi ndi egges bajnoka: Monofi Jud.it, . Magyarorszdg ifjrisd.gi.,,Ti.zek" bajnoka: Monori Judit, McAgarorszd.g iJjtLsd.gin6i pdros bajnoka: Monofi Judit-Szab6 Mdrta,. Magyarorszd.g ifitt sd.gi fffi egAes bajnoka: NAitrai lrnre, Budapest 1959. eui tutijr' Ji{L egyes bajnoko (1948-as sziileftsfr,ek): NarozsnA lstL-dn, itjlisdgi n6i egAes bajnoka: Monori Judit, orszdgos aidaki nbi egves bajnok: Brosszn'LannZs6Jia, n6i pdros bqjnok: Monori Judit-SzuroDszkA Erikrl, t egAes pdros bg.jnok: Bartha Jdnos-Brossznann Zs6li.a, Maggarorszdg nemzetkbzi niji egAes bajnoksdgdban mdsodik: Brosszmann Zs6Ji,a, tegges pdros bajnoksdgban hq.rmadik: Brossznann,-Szikszei (Ojpesti D62ss,), Budqpest n6i egges bajnoksdgdbqn n6,sodik: Brosszmann Zs6tia, orszdgos Did'ki t6r|i egAes bajnoksdgbon md.sodik: Bartha J., l4l


{Lttiit6 Ji{t egAes bsjnoksdgban (1948. evf.) m6.sodik: Narozsng 1., fArfi pdros bajnoksdgban mdsod.ik: Bartha Jdnos*Szi.tka Gusztdo, uegges pdros bajnoksdgban mdsodik: Kdddr Endre-Szab6 Mdrta, n6i egges bajnoksdgban mdsod.ik: Monori ,fudit, Magyarorszd.g md.sod.osztdlg{tf 6rti egyes bajnoksdgdban hannadik: Drdszler B6Ia, oegges pdros bajnoksdgdban mdsod,ik: Drijszler B1lct-SzurouszkA Eri,kn, uegAes pdros bajnoksdgban harmad.ik: Bqrth,a Bala-Biszterszkg Sdri, Magyarorszdg rldsod.osztdlAi n6i, egAes ba,jnoksd.gdbanharmad,ik: Szurooszkg Erika, Ezekhez az eredm6nyekhez felsorakozik: Brosszmann Zs6fia nagy pdrizsi sikere, amikor a francia nemzetkiizi bajnoksSgon legy1de a vilSg egyik legjobb i5t6kos6t, az amerikai Fagerost, az amerikai er6lista 14. helyezettj6t, a vil5ghirfi csillagot!; Drijszler BEIT vSlogatotts5ga a Galea KupSban, amikor Garmisch-Partenkirchenben a magyar szineket k6pviselte; Bross2m.antuZs6Jia v{logalotisSga a Bulgdria-Magyarorsz6g sz6fiai talSlkoz6n; Monori Jltd.it 4s Drdszler B6la szerepT1.se a LeningrSdban meg"endezett nemzetktizi uf6np6t16s versenyenl Brosszrnann Zsdfia szerepl6se lloszkv6ban 6s Zinno$'itzban. Igy tud5uk kell6en 6rt6kelni, hogy hov6 jutott el a di6sgy6ri teniszsport hazai 6s kiilfdldi viszonyia"tban eg5'ar6ntl Kiiliin ki kell emelni az ut6np6tl5s nevel6se ter6n v6gzett eredmenyes munkSt, amit a Magyarorszdg ifjts6gi bajnoks6g6ban el6rt h6rom bajnoks5g, egy mesodik 6s egy harmadik helyez6s lgazol. Az utSnp6tlSs nevelese ter6n ilyen eredm6nyt m6g nem 6rt el magf'ar egyesiilet. Ilyen lenyfigiizo fdlâ&#x201A;Źnn;.el m6g nem tarolta le a magyar bajnoks5got egJ,etlen mAs sportegyesiilet g6rdSja seml M6lt6 ,,bizonyitv6nyt" kapott a DVTK a Mag-).-arTenisz Sziivetseg 6vv6gi orsz6gos 6rt6ke1es6ben,amikor az 1959. 6vi eredm6nyek alapj{r. az orsz6g egAesiileti tangsorAbqn a harmad,ik helAez-6* ertu el. Ki kell m6g emelniink G6bor B6l6n6t, aki a szakosztaly legr6gibb n6i i6t6kosa, m6sfdl 6vtizedes pilya{ut5sa alatt sok siker r6szese,tdbbszdrits megyei bajnok. ez NB l-es csapat m6sodik j6t6kosa. 1959-ben az I. oszt. er6lista 13. helyezettje. Ezek az eredminyek 1ehet6v6 tett1k a^, hogy ne csak egy-k6t j6t6kos vegyen r6szt krilfcildi versenyeken, hanem a Di. Vasas csapata is. Igy kenitt sor 1956-ban a kassai, 1957-ben a beszterceb6nyai 6s vars6i szerepl6sekre, amelyeken sikerel meg6llt6k helyiiket. A teniszspoft fejl6d6se msgdval hozta a teniszl6tesitm6nyek ,fejlesziâ&#x201A;Źs6t is, A r6gi tenisztelep korszerrisit6s6hsz 1949-ben fogtak hozz6, amikor a vasgy6ri vend6gl6 fe16 es6 o1da15tkib6vitett6k, 1958-ban a Szabads6g-kert fel6 es6 oldalt is kib6vitett6k 6s n6z6tere-t l6tesitettek. 1955 ta-vasz6n Sz6nyi Jen6 szakosztSlyvezet6 rij tenisz klubh6z fel6pit6s6nek a gondolatdt vetette fel, amelyet llerczeg Ferenc miniszterhelyettes t6mogatott. Kiilts6gkim6l6s v6gett Miirkus Gyitrgy m6rnitk, versenyzS kdszitette el a klubhdz terv6t. amely kivitelez6sre kertilt. A klubhAzavat6 iinnep't42


:r6get 195? jfniusitban versennyel egybekiitve tartott6k meg. A klubhazat 'berendez6sselldtt5k korszeni el, s az eg6sz l6tesitm6ny csaknem eglrnilll6 kiilts6gbe keriilt. .forint TERMESZEW ARAS A 'IERMESZETJARAS els6 szervezett mrivel6i az 1913 nyardn megalakult Di6sgy6r-Vasgy6ri Tisztvisel6k Sport Egt'esiilet6nek tagjai voltak. Kezdetben labdanlg6ssal fogialkoztak, de a DAC megalakul5sa ut6n felhagltak ve1e, 6s f6 tev6kenys6giiket a termeszetjdr6s megszervez6sdreforditottak. Az e1s6 vilaghdboni ut6n fjra6ledt, majd lassan al6bbhagyott az 6rdekl6d6s 6s a Magyar Turista Egyesi.ilet Di6sgy6ri Osztalyrinak megalakulSs6ig csak teng6ddtt ez az egyesiilet. A Magyar Tudsta Egyesiilet Di6sgy6ri Osztalya 1929. riprilis 3-5n fizikai 6s szellemi dolgoz6kb6l Di6sgy6rvasgy6rban alakult meg. Az alakul6 kdzgyril6sen az oszt6ly c6lkitfiz6seit Karai Aur6l f6feliigyel6 a kiivetkez6kben ismeftette: l. A Biikk-hegys6g krizep6n az MTE 40 6ves jubileuma em16k6re egy mened6khSzat akar 6piteni. Amennyiben az MTE t6rsat keres, aki a mened6khriz fel6pit6sdben segits6g6re volna, rigy ez a feladat az rijonnan alakult Di6sgy6ri OsztSly segits6g6vel megoldrist nyerhetne. 2. Kirdndul6sok rendezds6vel a honismeret 6s a turista bait6fsi szellem kimelyitese. 3. A biikki kincst.iri utak szabadd6 Gtel6vel a Biikk turista kultrir6j6nak terjeszt6se 6s azoknak szinjelz6ssel val6 ell6t6sa. A kiizgyiil6sen megjelent 50 turista lelkesen helyeselt es h6rcm 6vi id6tarLamra a k6vetkez6 tisztikart v6lasztotta meg.. elnijk Karai, Aurel, alelnijkijk dr. Mauks KdrolA, Kijues JAnos, Porcs Kdlmd.n, iiggueze.ta alelnijk Erd.ei GAula, penztdros Turek Albert, ellen'r Hayer J6,nos, oroos dr. Sa6d, Andor, 'nArnijk NqgA Zoltd.n. A tisztikqr mellE m1g 72 tag{L DdlaszttndnAt is udlasztottak. A szakosztaly tagl6tsz6rna 10 6v alatt 340-re emelkedett. Els6 nagy megmozdul6suk az MTE felvid6ki oszt6lyainak 1929. december 7.6s 8. napjain Di6sgy6wasgyiirban megrendezett kongresszusa volt, amelyr6l a Turisttk Lapja igy ir: ,,Az ifjrir, Di6sgA6ri OsztAIA iigltbuzgatrndl 6s tetterSs nunkdssdgdt senLrri seltl reprczentd,Ihatta volna iobban, nint ennek az osztdlAkijzi Artukezletnek megszerpezese,rend,ezesees tartahnas progrqmjq. Az ertukezlet tdrgAo. hd?om pontb'I dllt:7. Hqz6.nk JelpidAki oszttdIAainak egAs6gesprogramja.2. A Biikk-heggsig eguseges .tJelz4se.3. A bAnktitti mened.akhdz 6pit' s6nek iigAe. A nagyfonlossSgf 6rtek-^zlet a Biikk turista kultir6j6nak kifejl6dâ&#x201A;Źs6t hatal-rnas lendiilettel vitte e16re. 1930. 6prilis 6-161 13-ig Miskolcon 6s Di6sgy6rvasgy6rban j61 sikeriilt turista ama,t6r f6nyk6pki6llit6st rendeztek, amelyen 38 kiaiUit6 300 szebbn6l szebb biikki 6s mis t6jf6nyk6ppel szerepelt. A szakosztaly 6vente el6re elk6szitett program szerint 6ttagosan 25-30 kirdndul6st szet:\lezett.Ezeknek gyakori kiindul6 vagy pihen6 pontja a b6nkiti mened6kh6z volt. Ugyancsak BSnktton rendezt6k meg 6vi kitzgyril6sei-

r43


ket is. Minden 6vben tdvotabbi heg-r'/vid6keketis felkerestek. Voltak a S6toros-hegyekben, a Miitriiban, Sa1g6 viir6n6l 6s a Karancson, a Cserh5tban, a Bcirzstinyben, a Pilisben, a Bakonyban 6s a Mecsekben, Ezeket a nagyobb tir6kat mindig a helyi egyesiiletekkel kardltve rendezt6k meg. Tdbbszdr ell6togattak a testv6r osztdlyok v6rosaiba: Gy6ngyiisre. Nyiregyh6z6ra, Debrecenbe, Egerbe, Ozdra stb. Tdbben bej6riSk a Magas-T6tr6t, Erd6l't, az Osztr6k Alpokat 6s a Dolomitokat. Az osztdly megalakul6sa ut6n, de kiilijniisen a b6nkriti mened6kh6z fel6pit6s6ben biikti ri"pott is nagy fellendiil6snek indult. Ok rendezt6k meg " a-r;r Bantlton az MTE els6 si vendorgyiil6s6t. Evr6l 6r're 1it30. december ingyenes sitanfolyamokat rendeztek Biinkfton, amelyeken az orszS.gminden r6sz6b61 sokan vettek r6szt. Az els6 6vekben Torma Lajos 6s Sujt6 B6la, a ft|jf, Naga Zolt6,n testnevel6 tan6r, a szakoszt6ly tagjai vezett6k a tanfolyamokat. A t6li havas vas6rnapokon sie16 tagok (kb. 60 f6) a Biikk disan behavazott terepein h6doltak a sisport iirdmeinek. A Biikk-hegys6get munkateriilet szempontj6b6l hirom rdszre osztottiik A fe1. tertilet legnagyobb r6sze kincstSri erd6, de ide esik a volt Pallavicinif6le szilvasv6radi 6s a Ser6nyi-f61e d6desi erd6uradalom is. A kincstAri teriileteken a turistautakat az 1929' december 6-in a Fiildmiivel6siigyi Minisztâ&#x201A;Źriumban megtartott 6rtekedeten enged6lyezt6k, 6s ennek 6rtelm6ben az osztSly a tiibbi oszt6ltyal egyntt elk6szitette a Biikk ttjelz6senek tervezet6t. 1931ben megkezdt6k a nem kincstarl utak jelz6s6t, kiildndsen B6nkrit kiirny6kâ&#x201A;Źn' amelyek uten a kincstdri utak kdvetkeztek. Uth6l6zatuk hossza kb.200 km, amelyet Slland6an karban tartanak, s azok ment6n ritjelz6 tribLikat helyeztek el. AL osd.6ly megalakul6sakor bejelentett egyik legfontosabb cel a b6nkfti mened6kh6z meg6pii6se volt. Ennek meg6pit6s6t a tagok 6l1and6an szorgalmaztdk, mig v6ge 1930 nyar'6n az MTE 6s a szakoszt6ly elndks6ge 6ltal kijeldlt helyen, a Balvrimy 6s a Borovnyi4k nyergdben, 880 m tengerszint feletti magassigban Potenga Gyula 6pit6mester tervei szerint hozz6foghattak terviik megval6sit6s6hoz. A munka gyorsan haladt 6s a 42 szemdly r6sz6re teliinnep6ly kere;esen felszerelt 6piiletet 1930. okt6ber 26-6n kis osztalykiizi 16ben megnyitott6k. Az iinnep6lyes felavatds 1931 piinktisdien zajlott le az eg6sz orsz6g tulista tSrsadalm6nak n6pes r6szv6te14vel. A rnenedekhSz fel6pit6s6vel megindult a Bnkkijn 6tvonu16 nag-v turista-forgalom, amely addig - megsz6llSsi lehet6s6g hiAnya miatt - nem volt lehets6ges. A menedekhdz m6r az e1s6 6vben kicsinek bizonyult, azert elhati\toztek annak r6szbeni b6vit6s6t Ezt a tervet csak 1935-ben tudt6k v6grehajtani. Az 6piilet nagyobb ardnyf t-ipit6se, amellyel B6nl<iri fekv6s6n61 fogva az orsz6g egyik legfontosabb mened6khaza lett, 1959-ben val6sult meg. A SZAKOSZTALY TAGJAI 1932-ben a Biinkirt mellett, a forr6ssal szemben a Si Sziivetseg temogat6s6val 20 m-es ugr6sokra alkalmas ugr6sancot 6pitettek. Ugyanakkor â&#x201A;Źpitett6k a Biikk egf ik legszebb, Bdnkutat a Szentl6lekkel ijsszekiit6 piros ritnak ny6nijhegyi szakaszdn a Karai-utat' 1933-ban k<ib.efoglalt6k a berrktiti forrSsokat 6s ezzel a mened6khdz vizell616s6t biztositottek. Ugyanekkor a forrds kiirny6k6t tobb szez feny6f6val beiiitettek 6s ezt a teri.iletet nyirfakerit6ssel vett6k kijriil. Ugyaacsak sok szdz 144


leny6cs..nlelet iiltettek el a mened(ikh.i:a kijrnyek6n. A htiz e16tti feny6csoportok ma n-tir 4-6 m magasak. A h6z {o|galma evente Stlagban 1200-1300 hiil6vend6g 6s ezen feiiil 1000-1100 dtvonulS turista. A sokak iiital igenyelt kiildn szob6k, fiird6szobdk 6s WC-k a teties b6vit6ssel 1939-bennyerteh megold6sl. A tagok irodalmi munk6ssigukkal is igyekeztek a Brikk turista kultirrrij6t szolgiilni. A T'r.rristrik LapjAnak 6nAl16. hegyvid6ki sz6maiba cikkeket, tanulm,rnyokal irtak: dr- Mauks Kdroly a Biikk madiirvil6g6r'61, Hulj.ik J6nos, az orsziigosan ismert botanikus a Biil<k fl6r6j6rdl, Erdey Gyula szerkesztette Hubay J6zseffel egyiitt a Biikk Kalauziit. Uâ&#x201A;Ź$,'ancsskErdey Gyula tdbb cikkben a Biikk sz6ps6geit ismertette, dr. VigyAz6 J6nossal pedig Lillafti re d es M is k olc Ka l " u z d t k 6 s z i te l l e e l . Az 6vek {olyamdn tiibb el6ad6st rendeztek, amelyek hciz l kiemelir,ik dr. Zsembery Gyuliinak. a, Eiikkr6l tartoit diapozitivekkel tarkitott el6adiis6t. Az el6ad6 a diapozitiveket a tagok iltal keszitett k6pekr6l misolta. Az el6ad6sokat az ifjfs6g kiir-;ben is megtartottik, hogy min6l tdbb ifjrival megszerettessdk e hegyek term6szetvilagiit 6s sz6ps6geit. 1940-ig munkassagukkal az oszt6ly 6s a turistaseg h6liij5t nehai Csekme K5roly, voli iig:,'vezetS alelniik, dr. Mauks Kdroly, Vanger Vilmos, B6nk J6nos alelnbkdk, Stepniczky Sdndor p6nzteros, Erdey Gyula f6titkir, a bdnkriti meneddkhaz gondnoka, MolnAr J6zsef iigyvezet6 alelniik. Lengyel L6szl6 ellen6r, Monostori Afp6d fijlitkdr, Dobos J6nos jegyz6, Berta J6zsef miiszaki Xan6csad6, vezet6s6gi tagok edemelt6k ki, de elismer6s 6s k6sz6net j6r a szakosztaly valamenn-vi tagjenak, akik e l6tesitm6nyek 6pit6s6ben, l6trehozSs6ban lelkesen tev6kenykedtek 6s sportszeretetriknek maradand6 eml6ket 6llitottak. F6radsiigos munkdjuk6rt kiililn dics6retet 6rdemelnek Erdey Gyula, Monostori Arp5d. Hiimori !'rigyes, Lengyel L6szli, Dobos J6nos, akik az utakat itjelz6kkel ellattak. A tagl6tsz6m iilland6an emelkedett. E16ad6saikat, trir:iikat a fiatalok nagy ldtsz6mmal l{itogatt6k. A megnagyobbitott mened6khriz, amit a di6sgy6ri gydrak vezet6seg6nek segits6g6velsikeriilt megval6sitani, minden ig6nyt kiel6gitett. Ezt a sz6pen fej16d6 term6szetj.ir6 tâ&#x201A;Źv6kenys6get a m6sodik viLighriboni zivatara megg6tolta. A hSboni el6szel6vel fiiggdtt ijssze az is, hogy haz6nk hat5rai ideiglenesen megnagyobbodtak, A szakoszt6ly tagjai az idecsatolt orsz6gr6szek hegyvid6keit igyekeztek rxegisme|ni. A term6szetj6r6knak igen sz6p eml6kiik maradt meg a Mencsul, Pop-Iv5n, Hoverla. NagyPietrosz, Radnai-havasok megmdsz6sa. \,alamint a Feh6r-, Fekete-Tisza vdlgyeinek megl6tAsa. Bekiivetkezett az 1944-es esztend6. az emberi barbarizmusnak soha el nem k6pzelt 6ve. Az emberek most m6r nemcsak terrn6szetszeretetb6l, hanem menedeket kerâ&#x201A;Źsve j.tt6k a hegyeket. Felkutatt6k az elrejtett barlangokat 6s ott kerestek v6delmet az iildcizesek, rralamini a repiil6g6pek t6mad6sa ellen. 1944 oktdber 6s november h6napjaban a Bi.ikk t6volabbi r6szei tele voltak sziikiitt katonrikkal, akik egy-egf,' csendes vdlgyben t6borozva viirt6k a felszabaduliist. 1945 janu6rjdban gy6rainkban is megindult az elet. Ehhez a megirrdul5shoz minden segits6get a szovjet katonrik adtak meg. Munka utiin a kulturSlis 61et is nyitogatni kezdte szarnyait. A J6szerencse Dal- 6s Onk6pz6kiir

l"

I

145


e1s6k6nt l(ezdte cisszefogni mind a kultrirSt, mind a sporict. Igy keril az e1s6 id6kben a ter-m6szetjdriis is az iink6pz6kcir keret6be. Ahogy az id6 6s a sok rejtett bomba miatti szabadabb mozges lehet6ve vAlt, kimentek BAnklitra, hogy megn6zz6k a m,^ned6kh6zat. Ortimmel lSttrik, hogy egy-k6t jelenlektelen s6riilesen kiviil nagyobb baj nem tiirt6nt. Onk6ntes term6szetj6ro 6rdk h6napokon keresztiil iigyeitek a mened6khSz 6ps6g6re. 1945-ben tijra megalakult a DV1'K mint sportegyesiilet, amelynek egyik vezel6je egyben a term6szetjSr6 szakosztd.ly elncike, Balogh Ferenc villanyszerel6 lett. aki vasas sziwel. lendiiletes er6ve1 fogott hozzS mind a DVTK, mind a tenn6szetj6r6k iigyeinek rendez6s6hez,A szervez6st sikerrel oldottak meg. Az egyik p6nziig].i alapjukat. a mened6kh6zat rijra beindiiottiik, 6s azt gazdasegossatett6k. A tur6k is kezdetiiket vett6k. Onk6ntes munkdval javitottdk, meszelt6k bSnkiiti hiizukat, a forrdsokat kitisztitottak, az utakat rendezt6k es ijra leslell6k a lekopolt ril.jelz6seket. 1948-ban 6vi tirakiinyviiket hosszri 6vek utiin rijra sikeriilt kiadniuk, amit a tagsdg ordmmel fogadott. Az 6v els6 fel6ben sok rounkatir6t szerveztek. Jlilius 11-en, az 1848-as forradalom sziiz6ves fordul6jiinak em16k6re, a 956 m magas BSlvdny csricsAn kilSt6tornyot avattak, amelyet pet6fi Srindor161 neveztek eI. Balogh Ferenc mondott iinnepi besz6det. Ismertette azt a nagy munk6t, amivel ez a katonai figyel6 a DIMAVAG G6pgy6r teriilet6r6l idekeriilt, hogy a tern6szet viligriban a b6k6t szolgAlja. Vanger Vilmos, a1apit6 tag visszapillant6st tett turista 6letiikr6l. Herczeg Ferenc, gyarigazgat6 h6l6val telt szavakkal mondott kdszdnetet a szakosztdtynak 6s minden tagj6nak, akik ezt a tornyot ide lelhordt6k 6s meg6pitett6k. Ebben az 6vben 6rdekes hat6rozatot hozott a Term6szetbar6t Szdvetseg: rendszeresiteni kell a terrn6szetj6r6 versenyeket 6s azokat oszt6lyok kdzti versenyekk6 kell fejleszteni. A szakosztdLAtq,gjq,i raszt oettek qz els6 orszdgos terepuersenAen, aneIAen 48 csapo.ttnduh As AijAkozbddsban az els6 helAeze$ 6ftAk eL A ttLtlkon kivtil megkezdt6k a rendes tfrSkhoz sziiksdges elrn6leti 6s gyakorlati kik6pz6st. Negl,'venk6t hallgat6val szemin6riumon vettek reszt, ahol Gall6 Ferenc elvtdfs vezet6s6vel nagyon komolyan vett6k a politikai kik6pzest. 1949-ben a tagsag toborz6sa es kik6pz6se tovebb folytat6dott. Tfrakiinyviiket gazdagabb tarlalonrmal adt6k ki. A sz,emin6riumi 6s a turista tdrgyd 1aniolyamok jol si kerr-iltek. Beinditott6k az MHK-tririikat, amelyek nagy liitogatotts6gnak drvendtek. Az e1s6l,irAt Bqlcgh Ferenc elndk jrinius 12-6n vezette. (Jtir6ny: Szeni161ek-Bartosk6-Csond6vdlgy-Bu296k6-8arStsSgkert-Magosk6---Garadna volt. Augusztus 13-14-e nagy nap volt a szakoszt6ly 61et6ben. K6t csapatot inditott a Budapesti lbrekv6s SE 61ta-la Pilisben rendezett orszagos terepversenyen, amelyen o$z6gos viszonylatban az 5. 6s 6. helyen v6geztek. Ugyancsak nagy esen6ny volt a szakoszt6ly egyhetes sstortAbora, amelyet augusztus f4-21-ig Fels6tSrkAny kdzel6ben rendeztek meg. A fdradt, les6ntult versenyz6k is ide 6r'keztek megpihenni. A tribori program igen v6.llozatos volt: elm6leti 6-sgyakorlati kik6pz6s mellett nindennap politikai szeminArium. 116


A szakosztiily november B-9-6n megrendezle az els6 jelv6nyes hdzi te_ repversen).61 a J6vorkutat kiimyez6 hegyeken. Ez a verseny a szakoszt6lv tovdbbi meger6sdd6s6teredm6nyezte.Ebben az 6vben a szrkosztdlyra m6! egy feladat vdrt, amit sikerrel megoldott, 1949. december 21-6n kigyulladl a f6ny BSnkriton. Ezen a szakoszt6ly tagjai teljes ldtszAmmal dolgoztak 6s bens6s6ges csalSdi kttrben i.innepelt6k meg a kett6s iinnepet. A szakoszt6lynak eredm6nyekben leggazdagabb 6ve az 1950. 6v volt. Tirdikat kiv6l6 ter"m6szettud6sok el6adAsaival 6rt6kesebb6 tetGk. Ebben az esztend6ben 18 ter"rn6szetj6r6 versenyen vettek r6szt. A DVTK 40 6ves iubi_ leuma alkalmdb6l megrendezt6k a Vanger Vilnos viindordijas versenyt is. A terepversenyek nagy r6sze igazi vasas tal6lkoz6 volt. A vasas ta1ok azt tartj6k, hogy a turistas6g honv6delem is, ezt a magasztos eszmet versens6_ seikben is 5po1tiik. Barlangkutat6ik ebben az 6vben kivril6 eredmdnveket 6rtek e1 a biikki bariangok felkutat6sSban 6s megismertet6seben. 1951-ben tfr6kon 6s term6szetjiir6 versenyeken nyert sok es. sz6p ver_ senydijjal gazdagitottdk a DVTK gyrijtem6ny6t 6s dregbitett6k j6 hir6t. Ebben az 6vben n6gy tag 10 napig a Magas-T6tra vadreg6nyes hegycsricsain j6rt. A szakosztaly ez 6vben h6rom rtiszre szakadt, dspedig: 1. Lenin KohA_ szati lMiivek,2. DIMAVAG 6s 3. Neh6zszerszrimg6pgy6r csoportjaira, aminek krjvetkeztâ&#x201A;Ź,ben a kdzdsen szerzett felszerel6si t6rgyaikat hdrom r6szre kellett megosztani. 1952-ben a term6szetjiirok a garadnai 6skoh6 fel6pit6s6ben kiv6l6 t6rsa_ dalmi munk6t v6geztek. Az 6skoh6 tjjri6pit6se egybeesett a ?00 m3_es koh6 6pit6s6vel. A szakoszt6ly h6rom r6szre ttirt6nt szakadasa eddigi eredm6nyei_ ket csdkkentette. Az tin6lt6 szakoszt6lyok a versenyeken egymbssal szemben .lrutak, aminek kitvetkezt6ben az eddigi bar6ts6got elhidegi.il6s v6ltotta fel. 1954-ben a kiirt tUrakon 6s versenyeken kiviil munkatfrdkra j5rtak a .Livorkft kitzel6ben lev6 Sebesviz-vdlgybe, ahol a DIMAVAG vezet6;6ge egy iidiil6 6pit6set tervezte meg. A tervek szerint a padlast6rben turistaszobak 6piilnek. A tersadaLni munkasokat Szeghy B6la sportt6rs gyfijtiitte csoportba 6s 6lesztette benniik a vS.gyat az 6piilet fel6pit6s6re. 1955-ben a DIMAVAG Sportiidiil6 6pit6s6n6l m6g tiirhetetlen hittel dol_ goztak. Sz6p tr.ir6kon vettek r6szt, versenyek is sz6p sz6mmal voltak, ame_ Jyeken a di6sgy6rieket hiirom kiildnbiiz6 csapat k6pviselte. AZ IJ(M TERMESZETJARO szakosztiilydnak vezet6i: Csiki Oszk6r, S_zlivka Sandor 6s Tarczy Tibor spofttiirsak, a DIMAVAG_6 Szeghy 861a, Krasznai J6zsef, mig a Neh6zszersz6mgepgyiri6 Zsigmond J6zsef es nagy_ majt6nyi Lajos voltak. Ebben az 6vben az ut6bbi 6vek legjobban megrende_ zett versenyei Egerben 6s 6zdon voltak. A Magyar Term6sietbarit Sztivets6g J6vorkiton j6l sikeriilt tal6lkoz6t rendezett, ahove az orsz6g minden r6sz6_ b61 6rkeztek turistrik. 1946 augusztusiiban a Borsod megyei Testnevel6si 6s Sportbizotisiig ren_ dez6s6berr egyheles t0r6n a Magas-T6tr6ban voltak, ahol igen sok tetelthe_ tetlen 6lm6nyt gyrijtdttek. Az augusztusi sz6p napok ut6n a; oktdberi eUenforradalmi esem6nyek igen v6ratl,anul 6rt6k a tJrneszetj6r6kat. 1957-ben rijyid id6 alatt a sportelet is rendez6dijtt_ A termeszetj6r6s 6s turdzas ism6t megindult. A h6rom vasgy6ri kiildn6ll6 terrn6szetjrir6 lzakoszt6ly mint a DVTK egyik szakoszttilya, Gdbor B6la sportt6rs vezet6se alatt l0+


egyes\ilt. Az egyesi;16sj6 hat6ssal volt a term6szetjdrds tovdbbi fej16d6s6re. A DVTK elniiks6ge minden temogatSst megadott, hogy ez a sport5g is a fejl A /l 6 c

i ,1 i 6 r'

l6hi6h

Hosszri hallgat6s ut6n 1958-ban ism6t megjelent trirakdnyviik. N6hriny sz6p versenyen j6 eredmennyel szerepeltek, Az ifjns6g rdsz6re tanfolyamot rendeztek a i5j6koz6d6s, t6rk6po1vas5s 6s egy6b ter"m6szetet ismertet6 tdrgyakb6l. Havonta egyszer miisoros est6t rendeztek filmvetit6ssel 6s ismeretterjeszt6 el6adessal. N6gy tagjuk: Gabor B6la, Kollarik J6nos, Fodor Ern6 6s L6di S6ndor kiilJiildi trir6n, D61-Erd6lyben jSrLak, ahol vend6giSt6ikkal j6 bar6tsSgot kittdttek. Otnapos trirrit vezettek 63 r6sztvev6vel a Mecsekbe; a Balaton-menti t6borban is r6szt vettek egy kisebb csoporttal. A hervad6si iinnepet B6nkiion tartottak meg igen nagy letsz6mmal. A Hazafias N6pfront felk6r6s6re a novemberi velaszt6sok alkalm6val 47 v6laszt6ktirzet helyis6geit a DVTK term6szetjrir6i diszitett6k fel. A szakoszt6ly kultur6lis 6lete 1959-ben mind szebb6 v6lt. Gribor B61a szakoszt6lyvezet6 sok sz6p filmet vetitett 1e azokr6l a t6jakr6l, amelyekre ktiUi;ldi ntjai sor6n eljutott. A szakosztiily vezet6s6ge a vasgy6ri zenekarral iisszefogva, turista-hangversennyel mint rijdonsdggal lepte meg a term6szetj6r6kat. A hangversenyen a term6szet hangjait, sz6ps6geit megjelenit6 mfvekkel felejthetetlen 6lm6nyt szereztek a ha1lgat6knak. Tfrakdnyviik a DVTK elndks6g6nek t6mogat.is6val csinos for-rn6ban 6s gazdag tartalommal jelent meg. Rr..igyfakad6siiinnepilket 154 taggal rendezt6k meg B5nkriton. A tir6k kiizril kiemelkedik a n6gynapos soproni tfra 66 taggal. Az 6zdi Kohrisz SE 50 6ves jubileumi iinneps6g6n a szakosztalyt 20 tag k6pviselte. T5$adalmi munk6ban J6kai M6r eml6k6re 2,5 m magas emlekm{tvet etitottak fe1 Orv6nyk6n. ahol J6kai az 1849-es szabadsagharc utrin bujdos6sriban tdbbszdr m.egfordult. Az eml6kmil 6pit6s6hez sziiks6ges anyagot a di6sgy6ri gyarak vezet6s6g6t6l 6s a Keletbiikki Erddgazdas6gt6l kapt6k. A szakoszt6ly tiiftoneteben felejthetetlen marad a Szovjetuni6ban, a KaukSzusban megrendezett tfra, amelyen a kitvetkez6 sportt6rsak vettek reszt: Gebor B61a, Kollarik J5nos, Gieraczki J6nos. Kelet-N6metorsz6gba pedig G6bor B6l6n6, Varga Istvdn 6s feles6ge, tovSbb6 Lehrner Ibolya mentek ki. A kiiudldi tur6k r6sztvev6i vetitettk6pes el6ad6sokon sz6moltak be 6lm6nyeikr6l. A hervadris iinnep6t ism6t B.inkriton rendezt6k meg 168-as 16tsz6mmal. Az Orsz6gos K6kjelz6st 22 teraneszetjer6 j5rja, am.i 880 km hosszri 6s haz6nk legszebb r6szein megy keresztiil. AZ 1959. EV VEGE v6ltoz6st hozott a szakosztaly 61et6be.A sport legfels6bb vezet6inek rendelet6re a term6szelj6r6s iin6U6 egyesiilett6 a-lakult it. Ki kellett vrilnia a DVTK kebel6b6l, ahol 15 6vet tdltdttek e1 az egyesiilet z,tzlaja alatt. Ezen id6 alatt sok dics6sdget hozJak a vasasok nagy csald.djSnak. Brics0z6suk a-1ka1m6va1 kdszijnetet mondanak a DVTK elniiks6g6nek es. tags6g6nak az6rt az 6sz.ir:.t.eanyagi 6s elvt6rsi segits6g6rt, amelyben oly hoszsai id6n 6t becsiiletesen 6s marad6ktalanul r6szesiiltek-

t48


TORNA A TORNASPORT Di6sgySrvasgy6rban szervezetten 1939-ben kezd6ddtt mep. Kezdeti kis6rletek m5r az e1s6 vildgh6bor6 v6ge fel6 megkezd6dtek, amikor f6k6nt a birk6z6k 6s labdarfg6k kieg6szit6 sporlk6nt zt6k' A h5borri utdn nem akadt megfelel6 helyis6g. mert a I'asgy6ri firiiskola lornaterme slacsony volt a gyakorl6sra. A 30-as 6vekt61 neh6ny lelkes sportember dr. Inokai (I'''aneczky) J6zseffel az 61iik6n a neh6z kdriilm6nyek ellendre is megtalSlta a tornasporlon keresztiil a testi 6s szellemi felfrissi.il6st 1939-ben fel6pii1t a stadion tornaterme, amely a kiivetelm6nyeknek megfelel6, korszelii felszerel6ssel v6r1a a tornasport kedvel6it. Ebben az 6vben keriilt Vasgydrba Sz(ike IstvSn tornaedz6, aki Daruh6zi J6nos szakosztSlyelniikkel k6zijsen szer-vezte meg a tornaszakosztall't. Tcibb tornabemutat6t rendeztek, hogy a vasgyari ifjis6g megismerje a tornasportot Legnagyobb sikere a magyar-olasz vAlogatott n6i torn6szok kiizremiikdd6s6vel relrde"zett bemutat6nak volt. Ebben az 6vben Daruhizi L6szl6 keriileti ifi' bajnoks6got nyert. J6l szerepelt m6g az igen tehets6ges Ka116 L6sz16, Ducsai Endre 6s Ducsai Gyrla. A n6i szakoszt6ly Milassin Piroska testnevel6si tan6rn6 ir5nyitds6val larlotta edz6seit. A n6i csapat 1940-ben a Nagyk6rtisdn megrendezett orsz6gos bajnoks6gon kdzepesen szerepelt. A n5i torn5szok szervezesdben igen j6 munkrit v6gzett Z6rrid Alad6r szakoszt6lyvezet6 6s fe1es6ge,aki szintEn lelkes 1ag-javolt a szakosztdlynak. Sz6ke Islvdn edz6 1941-ben Budapestre tevozott. munkakiir6t Hajdi Gy.ula, tbbbsztirds \.61ogatott tornasz vette 6t, aki odaad6 munk6jSval segitette a vasgydli tornasport fej16d6s6t. A felszabadulis utdn Sz6ke Istv6n edz6 visszajiitt A szakoszt6ly a tornasport ttjmegesit6s6nek c61j:it 6s az ezzel j6r6 feladatokat sikeresen megoliotta. A n6i szakoszlily edz6seinek irSnyitSs6t I. T6th N6t'a testnevel6si taLajos elnijkrikkel az n6r vette 6t. A DVTK vezet6s6ge. Teleki Pril 6s T6th Ez eredmenyes munka kijvetszakoszt6lynak a volt 6len. Ielkes tdmogatoja Kall6 Jdnos orszdgos bqinoksdgot ds Anltal Knssui 1948-ban ds 194tt."tLU"" kiivetkeztdben kiiliin6sen nuertek. Az egydnr sikerek mellett a tdmegesit6s j6 l' T6th N6ra kiv5l6 eredm6ny meg a a"n6i torn5szokndl mutatkozott c6lkitrf z6seit; igen sok dolgoz6t tiimegspoi't izemi az e16 -t"f."p"*ft segitette a tomasportba, hogy annak 61d5sos hatisait. 6lvezz6k 6s min6l -""m"ri vegy6k ki r6sziihet az orsz6g rijj6epit6s6nek munk6jSb6l' -- -"""Jri.tl.tv"."fU"" voltak az 7947 es 1948-ban megrendezett m5jus f-i szepek C.*ial"to"utt a tornaszakosztely 10-12 mrisorsz6mmal' 250amelyeken soort-iinnep6lyek, n6'z()!\z aszi'oo n6i to.n;..ta-l igen nagy sikerrel szercpelt A Iizendtezernyi juhatalmas tapsorkSnnal bemutat6ikat v6gzett ialug"O es a leng6trapezon tafmazta. Kiudl6 Daruhdzi Ldszl6 1949-ben bekeriilt a lijiskolcLi udLogqtott csapatbo' 6s sieredm6nyes igen mAr mdgiitt lrdn, aki torndsz uolt feles6ge, Korcsics d kiiliinbdzS ngert 42-szer ellen6re kora Fiatal gazdag voltak. e-vei i."."i.f"tt 6s az a orszdgos bc.inoks'tgot' Atlond6 tagia L)-oI-t ior"ropnrlouaoi '.it,"itri -vdlogatott uil6sboitlok' R6mdben 1950-ben az t:olt uiaqncsilr tagji iite.t,*k. 119


f;trfu;tr;i@ stigo.t..nAeft magAar csapetnclk, Ebben az 6vben Moszkv6ban tdbb h6ten ke_ resztiil a szovjel v6logarott torndszokkal kdrds ed;A;;;t reszt. Sajnos, ritvid ideig mrtkdddrt DidsEv6rben, de ez id6 J"ti"Ag""it riuntaj6val ielent6sen hoz"ijdrult a aiOsg.y6; tornasport min6s6gi Ieikid6s6hez. A f6rfi csapat ut.inD6tldsdt foleg a vasgy;; ip".i-t""irlor.uof ,rurr"ftu-

19!9,-b":az orsztigosbijnoksrigoncsapatoeiinybei i iiirr*atn hetgezlst

Artak el, egAAnibenaz iqen t

;"i;;;';;i;;;';;:;L;";::;n,':\""';::;:ol::",:J"I*"0

az i!j. r. osztirvban

A romaszakosztdrv fejl6d6se 1956-ig fokozatos fej16d6st mutat. Az orsze_

!'iqll"f5""u1:T#il,G;il1i"",k;:e:i,:i:,1

szdrosEndresz6peredm6nyeket ortet et. A;;14"p;;6",;";6se is eredmâ&#x201A;Źnvesvolt, mer:taz orszdsosd:oJ2k!,-aoi"gt rigii gos bsjnoksdgotnaert. Az ifiLisagiNogy zottii- i"'iiarg";iri ""opot orr"a_ i ilJgi""Jiorn*po"t is6rete yolt, az ifjris5gi verseny.ek-et mint ifj. "evtt uer_ senAz6, el'rk a felnijtt I. osztdtAd min6stt6st: ";; -;;;;;;,'1Tsal_ar"

Az ellenforradalmi esem6_nyek,a tornaszakoszt5lyt sem klm6lt6k meg, a j6l fel6pitett tornaszakosztdl, teljesensz6tforg6csolodott'

vezdst195?-ben rijb6t kellett J"fflr"-

a szeil

A n6j torn6szok jelenlee Fej6r Gyula edzd irdnyitds6val dotgoznak. Fel_ n6tt els6oszrdlyriversenyz6ik:

ii";; ir4;;;; Kliin. az irjusagi versenyz6ikkiizti-1 JakabJudir9"1111". ds Jakabz.rr; ;;;il;;f f kiuiirr.,""r, ut6bbi igen tehetseges. "",

sz6!eredm.nveu.,.l"tTi'T;"X,ot"!!3:::*:Y^:::i6tt I' o' t:rn't:lq'' erudtosatott tuiia, *inar""t1"o-tiia",;;u*,";:;:"3;Xo:i":{,::d:.i"Y*':f.i

j-avul i" ""-e"vvana''a,hoev Grirdonyi Jrjzsef6s T6th Dezi6 szakosztdlyvezet6k -.Ll:lxT.?\nTTi:ilt:TJ"1"1fi::san odaad6munk6val dol_ goznak a szakoszt6ly .

sikeresebbszerepl6segriekeben.

OSZAS _ VIZILABDA DIOSGYORBEN Isz6ssel ]

iocrarkozrar. E*e;dffi;

; _."'i",1,1ilf"itij*;: t6n k6t kisebb meletri uszoda "'il:i#:il:'jtl"i"ffi optitt' ametyetl"-l;; ;";t?;.r"-t6tet6nek megfelel6en elkiildnitve6Uottak_-tgy5r ti""t,riretO]!"-aoffiit.,.rf.a.ri ."rr_ iX1i,:ffi:ii;f

mostani teniszpdryi[ r,ave", i.ni,,riiii??el a sesztenye_ "

Szervezett keretek kdzdtt a DAC kebetdben Bosk6 Mihaly

alakitotta

j,s,T,1,"ffI*i-,::#"t l;qlii, i,xT."'*;:il:'*#,3;?:l;,," ffiL?,T';

medenc6bentadhassa ft.c a"ote""eo.fro- fffilar,'rriif;r" dr. Csetlii Istodn vott. A versenyz6k -"-'s. iorriban talriljuk a ,tt6#ililS;;;i itsz6sport els6.

t:t:";:,: r:#:#?X;s

dnd.or t, stdFdn r studnt,riig tt"ila.,l, it en;, roio "t

_ . EIs6 versenyiiket 1920.jrllius 24_entartoltak meg, melyet az MVSC_ DAC vizilabda-m6rk6z6skdvetett. Az eredrnenyekr6l nem maradtak fenn felj eg'yzesek. r50


Az 1930-as 6vek el6tti id6b61 igen kev6s ir6sbeli feljegyzes maradt fenn. Ezeknek is nagy r6sze a mrisodik viliigh6borf sor6n rnegsemmisiilt. Arrol van tudomesunk csup6n, hog-y ezekben az 6vekben a 100 m-es gyorsrisz6sban SzentiD'inAi 6s St,pdn 2. 6s 3. helyez6seket 6rtek el. Eredm6nyesen szerepeltek m6g: Matt?JasovszkAPi'roska, VargaA BEla, Csesznik Zoltdn, Krdmer Tutu' Iing EIenCr, Garami lren. El6rt eredm6nyeik, az akkori videki teljesitm6nyeket is figyelembe v6ve, ktizepes eredm6nyek voltak, de Szentiv6nyi SSndor m6r n6h6ny 6v mrilva Miskolcon ked.ileti bajnoksiigot nyert' Az 1930-as 6vekben dr. Csehil IstDdTLveszi 6t a szakosztrly vezet6s6t. Az els6 giirda felfrissiil 6s rij nevekkel tal6lkozunk. Ndndort Kdrota, a Garay' testu,rek, Kaszangiczki IstPdn, BdnCi Dezs6, Tiirijk lsl?)dn, a n1k kdziit Petyk6 llona as Dukdt Lenke a legeredmâ&#x201A;Źnyesebbek. Tdbben kiiziiliik m6r orszSgos vid6ki versenyeken is r6szt vesznek. A szakosztaly tagjai m6r nemcsak Miskolcon, hanem a szomsz6dos v6rosokban is sikerrel versenyeznek. A sz6beii yisszaem-l6kez6sektisszehangol6sa ut6n val6sziniinek l6tszik' hogy a DAC versenyz6k a 100 m-es melltlszdsban 1,33, a 100 m-es h6trisz6sUan'f,SO, a gyorsriszAsban 1,19-es eredm6nyeket 6rtek el' A 30-as 6vekben a gyermekversenyek sordn kiemelkedett a Megyei Usz6sziivets6g jelenlegi elnitk6nek, dt. It''okai J6zsefnek az 50 m-es gyermek gyorsrisz6sban el6rt 31,8-as eredm6nye De feljegyz6seink vamak arr6l :s, iogy a DAC vizilabda csapata az Egri Torna Egylet egy alkalmi vizilabCa csapat5t 3:2 ar6nyban legy6^e- Ez 6vekben a szako;zt6ly tiibb 6s tdbb tagja kiizeliti meg a keriileti szinvonalat, melyet ez id6ben a Miskolci VSC k6pviselt. A folytonosan fejl6d6 vizi 6let arra inditotta a szakosztaly 6s a sportesyesiilet vezetAs6g6t, hogy k6pzett edzSl szerezzen a szakoszt6ly r6s?6re. Ifr kertilt Di6sgy6rvasgydrb a Mdszdros IstDdn, ?-z 1932-es 6vek ismert szegedi versenyz6ie. M6szSros nemcsak edzette a di6sgy6rieket, hanem versenyz65e is volt szakoszt6ly6nak. Bdndi Ferenc, Tbrek IstaAn, KrompaszkA GAza &, Ern6, Szigeti Dezs6 6s Schmiedt Istudn voltak az 6lversenyz6k. A legjobb eredm6nlt 100 m-es h6ton 1,22-es id6ve1 M1szAros Istvdn 6rIe el. De miigiitte m6r ott sorakoztak a feltiir6 tiatalok: Csillik K6.tolg, T6th Ferenc, Kerner Antal, PJeLJler Kdrola; a l6nyok kdziil pedig: Filo Val6ria, BrLczka l*nke' 6k m6g csak fiata-lkorf versenyz6k, de a hozziijuk fiizdtt rem6nyeket val6ra vri'ltottlk, mert az elktivetkezend6 6vekben, m6g az egyesiil6s e16it, a keriilet legjobbjaival egyen6rt6k{ eredmdnyeket 6rnek el. 100 m-es gyorson Tdih Ferenc l;11, Kerner Antal' 100 m-es mellen 1:25, Fila Vql'ria 100 m-â&#x201A;Źs n6i gyorson 1:35, Buczka Lenke 100 m-es n6i mellen 1:46-ot Usznak' Az 1935-ijs 6vek eredm6nyess6g6t sokban el6mozditotta az a kdriilm6ny is. hosv a vasgy6ri versenyztik kedvez6bb edz6si lehet6segek kijz6 jutnak A'vasiyar akkoii vezet6s6ge a Szinva zfuogeijfural lev6, egyik nagyobb m6ret{ viztiirol6 medenc6l a sportot6k rendelkez6sere bocs6totta. Itt fol}-tak az edz6sek rnindaddig, amig az egyesiilds ut6n a DIMAVAG agilis vezet5s6ge meg nem szerezle a jelenlegi di6sgy6ri strandot a spodklub cdliaira' 1938-ban a DIIVIAVAG megalakitja usz6 szakosztaly6t. Nagyobb tiimegalapot kap az fsz6s 6s kedvez6bb k6lts6gvet6st a szakosztS.ly. A sikerek azonban elmaradtak, mert ez dvekben mdr v6gigs6pttrt Eur6p6n a m6sodik t5l


vilighiborf szele. Ez â&#x201A;Źvben alakult ki az a fialal gdrda. amely a felszabadul6st kijvetii 6vekben 1950-ig sz6p sikerrel kdpviselte most m6r nemcsak Di6sgy6r, de Nagy-Miskolc risz6sportj5t is. A szakoszt.ilyl mtu N dnd.ori KLroly vezeti. A sportkijr versenyz6i kezdik megkiizeliteni az or.sz6gosvid6ki szinvonal kiizdp6rt6k6t. Egyesek m5r orszdgos versenyeken is sikerrel indulnak 6s a vid6ki v6rosokban sz6p helyez6seket 6rnek el, s6t gy6znek is. Ozdon, Miskolcon, Jdszapatiban, Szendr5n, Kass6n 6s Egerben versenyeznek. A vizilabdasport is feji6dni kezd. 1939-ben Szil.i.:risiZoltdtu a 100 m-es gyorsisz6sban 1:06,9-es eredm6nyt 6r el, de j6 eredm6nyeket 6rnek el Kerner AntaL, FAsils Istudn, CsiUik KdroIA, T6th Ferenc, ?'edor Sdndor, NAitro,A Gyula, a 3x100 m-es vegyesv6lt6 pedig - T6th, Fed.or, VrirJdldi cisszedllitdsban - keriileti bajnoks6got is nyert. 1940-ben az e1626szerepl6k mellett sikereket 6r el Lerch J6zseJ 6s T6tk BELa, a l0O m-es mell-, illetve gyorsrisz6sban. Ezekben az 6vekben kezdik meg szdrnyprdbelgat6saikat a F|ankouszkA-testvdrek, V6rJ6Ld.i Kdrolg, a DVTK jelenlegi vizilabda edz6je, T6th BiLa, Tamds JdzseJ, Lerch Rdbert, NAitraA GAulct, HegeC ,s BdIa 6s sokan m6sok. 1942-ben az MVSC usz6 szakosztS.lyamegszr.int; a DIMAVAG meger6s6dik, mert Frank Istodn, az akkori legjobb miskolci isz6, NagV Lajos, Stefdtu Ott6, RAk6czA Ferenc, DeInekA Mikl6s a DIMAVAG-bq k6rik 6tigazol6sukat. De meger6sijddtt a DIMAVAG vizilabda csapata is. Jobb eredm6nyek ez 6vekbrjl: 100 m-es gyorson Nagy Lajos I:Og, Brunsz'aick Prit 7:10, Papp Gdbor 1112:'100 m-es mellen Jazrcsd B6la 1:26; a I00 m-es hetlisz6sban Fed.or Sdnd.or 7291' Vdftijldi, KdrolE a 100 m-es pillang6risz6sban 7:19; Frunl< Istud,n 200 m-es mellen 3i04,8, ami akkor orsz6gos viszonylatban is j6 eredm6ny volt. Ugyancsak nagy eredm6ny volt SteJdn Ott6twk az 50 m-es gyermek gyorstszSsban el6rt 28,9-es eredm6nye is. A n6k kcizijtt ismert versenyz6k voltak: Filo Val6 o, Siit6 Itona, VdrJ\ldi Eleon6rq. Ez 6vekben a di6sgy6ri versenyz6k az orsz6gos vid6ki bajnoks6gon is r6szt vesznek, versenyz6jk a ddnt6be is bekertiltek, s6t a 4x100 m-es vegyes vilt6juk vid6ki bajnoksiigot nvert, amelyet azonban szab6l)talan Uszds miatt a versenybfr6s6g megsemmiiilett. A m5sodik viliqhSboni utols6 6v6ben a . szakoszt6ly csak ndvben ldtezett. Ez utols6 6vekr6l hiteles eredm6nveket felkutatni 'lem srkeriilt. A felszabadulhs ut6n azonban fjra megindul a munka. nost m6r tiimegek bekapcsol6diis6t szorgalmazz{k. A t6megmunk6ban nagy r6szt v6l-1alt VdrJijdi Kd,rcIA, a jelenlegi vizilabda edz6 is. Az 1945-50 k6zcjt1i id6ben a DVTK jelent6s szerepet jdtszott, orsz6gos viszonylatban intenziv sportmunkat v6gzett. sok versenyen szerepelt, vizilabda csapata tdbb alhalommal nyerte meg a keriileti vizilabda bajnoksdgot, r6szt vett a7,oszlllyozt' m6rkiiz6seken, de az Orszdgos Bajnoksiig II. csoportjSba nem sikeriilt bejutnia. Ez 6vek legjobb versenyz6i voltak: Paslcris Pdt 100 m-es gyorson 1:06,2, Frank Istudn a ralvid t6vokon mell- 6s gyors szdsban. Tomris J6zse! a 100 m-es h6triszdsbar. 1.20, Hegediis Bdlo a melhiszrisba \:25, NAitraA GAuta 6s R6,kiczy Ferenc a hosszrlt6v .risz6sban. a n6k kijziJl T6th ltonka 6s Hegedfis 152


NqtaLin. \ serdiil6k kijziil kiernelkedtek Chlumeczky Ferenc 6s Adamouits Stindor eredmenyei. A viz:ilabd6sok kdzijl mdr ismert i6t6kosok: Frank IstaiLn,4 Fronkouszky (FiiLdl)ari) Jir:6rek, Popp Gdbor, llagA Lajos, Rdk1czy Ferenc, DeInekE Mi'kl6s, Tamds J6zsef, Hegedfis Bbla. 1950 mdjuseban a di6sgy6ri fsz6k edz6seinek vezet6s6t egy egri versenyz6, d?. Bitskey Zoltd'a veszi 6t, aki az 1920-30-as 6vekben magyar v6logatott versenyz6k6nt szerepelt. Ez 6vekben a szakoszt6l-v vezet6s6t Frozk Isktdn littta el. A szakoszt6ly versenyz6i vid6ki szinten ez 6vben is sz6p sikereket 6ftek el. Puskds Pdl 100 m-es gyorson 1:06,B.Frank Istudn 200 m-es mellen 3:08, T(tm(is J6zsef 100 m-es h6ton 1 :18, Nyitrog Gyula 400 m-es gyorson 5:45, Heged.iis BeLa 100 m-es pillang6n 1:25 eredm6nyeket 6rtek el. Meg kell m6g emliteni ChlumeczkA Ferenc 6s Adamouits S.indor eredmenyess6g6t. akrk a 200 n.r-es gyorsitszisban 2:36,4, illetvc 2:37.7-es kiv6l6 id6t :trsz;oak.T6th llonko 6s Heged{is Katalin voltak a legjobb n6i versenyz6k. Ezek az eredm6nyek a spoftkijr r6gi edz6jenek, valanint BurdnA G4zdnak j6 munkej6t dics6rik. A vizilabda csapat ez 6vekben is keriileti niv6t k6pvisel Sajnos, ez id6ben n6zetelt6r6s tSmad az isz6k 6s a vizilabdaz6k kiizijtt, Ez ut6bbiak kiviilnak a DVT'K keretei kiiziil. A kival6s nagyon meggj'engitette a DVTK tisz6 szakosztdly5t, Az ii edz6 az Uj szakoszt6l)'vezet6vel, Pttskd.s Pd.LIala spo kiir legfontosabb feladat6nak az rij utrinp6tlis kinevel6s6t lrizte ki cilul. C6l volt az iisz6sport tirmegesit6se is. Val6ban, az ezt kovetS 6vekben a szakosztalyban foglalkoztatottak 16tsz6ma 100-150, s6t a 200 f6t is meghaladta. A szakosztSly f6rads6gos munkrijrinak meglett az eredm6nye. Sok fiatal, tehetseges ifjt er6 titr fel. Az ld6sebb genereci6b6l pedig llegedts BEta a 200 m-es pillang6isz6sban Ozdon el6rt 2:57.8-as eredm6ny6vel oz l. oszt, szintet tssza meg. Viddki viszonylatban ez 6vekben a sportkijr versenyz6i Eger, Szeged, Szolnok 6s Ozd mellett, az orsz5gos viszonylatban nyilv6ntartott 216 sportk6r kiizdtt a 13. helyre tbrtek fel. Figyelembe v6ve az ekkor is kedvez6tlen uszodaviszonyokat, fejl6d6siik igen eredm6nyesnek mondhat6. Ez 6vekben ilrbancsok Janos, Fellegi R6bert, Dojd.k Zoltdn, Bartha 86lo, So|d,a J6zseJ, Tistgdn Ldszt6, Kupsa Jdnos, Krosznai Gdbor, Beke Ldszl6, Szanai Gaiirga, a n6k ktiziil pedig: Grigrissg Riiko, Boross CizeILq, OLd.hErzs6bet, Spisd.k ILorLo,Kdues Erzs'beL Hegedfis Erika, Szqnai Mdriq., Bdthory llona, LaborczE Lenke, VaA lLdik6 6.s Horv6,th Epo voltak a legeredm6nyesebb versenyz6k. Sok megyei, vdr,osi, szakszervezeti, feln6tt 6s ifjfsSgi bajnoksSgon 6rtek el 6rt6kes gy6zelmeket. e16ke16helyez6seket 6s cslicseredm6nyeket. Ez id6ben mAr a szakosztdly vezet6-c6tnagy kdrtiltekint6ssel dr. Inokay J6zsel ldtta el. A szakosztaly 6d6k6t az orsziigos ranglistan el6rt helyez6sek rnutatjrik. A Magyar Usz6 Sziivetseg minden riszasnemben 6s versenytevban nyilv6ntartotta az 50 legjobb eredmdnyt e16r6 magyar versenyz6t. Ezek kdzdtt a szakoszt6lyt tbbb mint 25 versenyz6 k6pvipelte, 6spedig: Urbor,csok Jdnos 4., Boross GizeIIa, 5.. CI6.h Erzs1bet 7., Csiszdr Ndndor 12., GrigdssA RAka 74., sokan a, kiiz6pvonalban helyezkedtek el. Ezek m6r olyan helyez6sek voltak,


amelyek_ ii di6sgydri versenyz6knek (rrszdeos szinten is megbecsatiest.biz_ tositottak. Az 1956. 6v ellenforradalmi esem6nyei ezt a sz6pen dolgoz6 szakosztiilyt is megviselt6k. Az6ta nem sikeriilt a szakosztdlyt a r6gi szinire felfejleszteni. Sokan eltSvoztak kiiziiliik, miisok egyetemre keiuttek,vagy korrin abbahagy_ t6k edz6seiket, versenyz6seiket. Az ellenfcrradalmat ktjvetd id6kben a szakoszt6ly legeredm6nyesebb versenyz6i: Czak6 Imre 100 m-es gyorson 1:03,8,400 m_es gyorson 5:09,2, 1500 m-es gyorson 20:46,2-es eredm6ny6vel az orsz6gos ..ngii"tan a6kel6 helyezest biztosit magiinak, majd a vid6ki 6s orszdgos bajnoks:rigokon az e1s6 nyolc ktiziitt vSltakozva vagez. Kijszegi Kd.rolg 100 m-es gyorson !:04, Kar_ inan6czkA Jdzsel 700 m-es h6ton l:77,8, Szild.gAi Sdnd.or i 200 m_es mellerr 3:06.2-iit risznak. .4. mostani fiatalok kiizril Bu6cz Zoltdnt1t, Kulcsd.r Ldszt6t6l, Csoba Ta_ mdst6t, Kond.ds MdtAdst6l, VaA Gdbort6t, Kiss Eadt6l, Kiss Md.ridt6t es pot_ gdr Kldrdt'l \'6rnak j6 eredm6nyeket. A vizilabda csapat lgb?-ben r1jb6l megalakult. R6szt vettek az osszevont megyei bajnoks6gban. lg59-ben megnyertek az osztirlyoz6t 6s bejutottak az NR II--be. A vizilabda csapat edz€seit Vdrfijdi, Kdroly, r6gi DVTk fsz6 ve_ zeti. A csapat Lagjai: Szi.Ld"gAi. Dezs6, Bukucs Ldszl6, Laizdk Ggula, Heima KdrolA, CEiszdr N dnd,or, Ad.amouics Sdndor, Herbd[g Lajos, X6pei Jazse!, Tarn4s J6zseJ, Heged",iisBEla 6s sokan mdsok. A szakoszt6ly jelenlegi vezet6s6t H6nig Mihdly v6llalati f6m6rndk, Re_ . . gitk6 Andrd.s 6s IJrbancsok Jdaos v6lbl;ti dolg-oz6k 6s volt versenyz6k ItitjSk el. Sokan kimaradtak a n6vszerinti megeml6kez6sb6l azok kdzi.il, akik sikerrel k6pviselt6k a szakosztdly szineit 6s nem tiirt6nt megemlekezes azon szemosakr6l sem, akik - ha nem voltak ugyan kiv6l6 verseiyz6k, csak egy_ szerfi harcost6rsak -, de sportemberek vbltak izig_v'i:Lg 6s 6rdemiik, ho-!a munk6juk r6ven egyesek kiemelkedhettek a sokak kOzrll 6s sikerrel i6p;i: selhett6k a sportkiir szineit. Ez a besz5mo16csak sziik keresztmetszetben ismertetheti meg a szakosz_ tAIy szinvonalet. Az alibbi tabl6zatok enn6l titbbet kivrinnak bemutatni, sz6_ mokkal igazolni a szakoszt6ly mrikdd6s6t a statisztika tiikr€ben. I SPORTIIdBI

r00 m f€rfi 200 m f6rfl 400 m l€rtl r50Omf6 100 m melt 100m 200 m r00 h 200 6 4x100

gyors tyols gyors l g y or s

hft bd.t pillang6 pillarlg6 r! tyora vdlt6

4x?00 m gyors

t54

CSOCSFP|i1rIMiNYEK

Felregi R6bert Urbancsok J6[o5 ulbancsok Jftros Urbancaok Jlloo8 Sv6da J6zret Sveda tozset Bartha B6la Bartha B€la tle8ealib B€la Itegedris E6la Bartha 8., Fe[egi n", Doj6k 2., urt ancaok J_ Feued, Dojik Barcba, Urbancaotr svcda, KuD3s, Bar ra, Fellegl

l.oz,a 2t24,A 5:06,4 l0:{6,4 1r2O,1 3:00,1 1:15,6 a:48,8 t:1614 ?:57,8 4122,0

Bualapest Sz.-teh6rvdr Mlrkolc Budal,est Ozd o2ll OzA Sz.-feh€rv6t Dl6s8y6! Ozal

195{ 195{ 1953

r95; tgil 1955

r955 1955 1955

Ozd.

1955

r0:00,0

M&lIolc

ut54

5:00,9

catd6lld

1956


NOX CSI:ICSEREDMENYEIT 100 m ?00 m 400 m r0O m 200 E 100 Er 200 m ?01)m $0 m 200 m

gyo.f, gyors gyors mell m€lt h4t hit vegy6 ri, puhng6 piUlaltd

Spts6ts Ilona Spls4L IloDa llegedts Elrlka Boross Glzella GriA6&sy Rdka. BoaosB Glzella Boross Glzella Boross CizeU.. ol6h Erzsdbe! ol6h Ezs6be{

1:?0,s 3:08,0 6:4?,0 1t31,4 3:18,4 l:26,4 3:10,0 3:09,4 a*2,2 3:2E ,8

II. A LEGJOBB EB'EI'MIINYTDLtrRO VEBSEN]IZOA T4JESI'IMf,AIYE 100 m {tu:li gyors FoUegl B. Czak6 l. rfsze8l rBartba B. U.ba[6orr J. 200 m l€rtl gyors urb&lc3ots J, FeUegl E. CzakO I. Bartha B. Dot6E Z. 40{ ln l6rfl gyor8 Urbancao|. J. czz&6 L Begltk6 A. Doj6E z, CEiszAt N. 800 D I€rIi gyor8 Urbarcsok J. CzaX6 L a€gitr$ A. C3iszfr N. Bartla B. li00 tn gyors Urba[c3oL J. C:t^k6 t. c8isztu N. Begturo A'. Dojek z. r0o rr lneir Sv€da J. a'n3ty{n P. Bek6 L. IIarEanoczBy SzilaAyi S. 200 m meu svcila J. Ibrmar6czky ltistyAn P. SLU6Ayi S. Beke L.

1r02,E 1:03,8 1:04,0 1:04,0 1r05,0 2iU,E 2ra7,O 2i27,6 2r3o,o ?:t1.6 5106,6 5:09,1 5|3410 5:38,0 5 : 3 G,2 10:16,4 l0:51,8 11:36,2 1l:53,? 11:58,6 z0:1t,0 20:{5,e 23:44,1 ?3r44,2

J.

t

1i?0,1 t!,t,2 lrtJt,l 1:?4,8 1:25'0 3:00,1 3:05,4 3:05,9 t:06,8 l:06,8

100 rrr h6t Bartha B. rupsa J. Urt aucsok J. I<armsDOczky J. KOszegl B. 200 m hrtt Berth.a B. urbaDcsok t. IlarEr4d6czbr J. aeof,a Gy. I(upsa J. 200 D legyes (l. Aartha B. TaEtu J. urbancaol( J. I|elme I.. FeUegi & r00 m l€rfi pillaDgo ll€gedll3 B. Baltha B. az k6 sz. V6rlitlau

Il.

200 ln terll plU.erA6 xegedlb B. Sveda it. Bartba B. Lrasznal G. Helm€ I{. 100 m DOi gyors Spls'6k I. Boro55 G. Eegediia E or6b E Lovels & 200 m 16l gyorl SpisSk L Ilegedts E |legcdiis r. I{itve8s E ol6h E. 400 m n6i gyor8 Ilegedtii Fxov€ss & olih E Il€gediis Il. ' IADOICd L.

Sz.-febervdr Mlskolc Ozd Ozd Ozal Mlstsolc Mtstsolc MisBolc ozal Budap€st

l95i 1954 l95t $55 1955 1956 1956 1956 1sE5 1956

I95O-I96O.IG

1:15,6 1:U,6 1:l?,? r:r7.8 1:tt,8

200 m n6l vegyes Asrfu 80ro3s G, 3:09,5 ol6h E. 3:38,9 Laborcrd L. 3:51,1 Edvess E. 3:52,0 Vay I. 3:i13,6

2:48,8 2.49,0 2:52,0 3:01,0 3:03,9

100 e a6l mell Boross G. Grlg66sy nSzanyi ll1l. K6vesa E ol6.b E.

2:56,8 3 104,9 3:06,0 3i07,8 3i08,9 1:16,8 1:t0,9 1118,8 r :D,0 1:19,0 z:56j8 3:09,0 3:09,2 3 t15,9 3r?,,4 1:20,3 \i22,4 l:P5,0 l:?6,? l!2Er0 3:08,0 trL7,4 3::}7,0 3:l?,8 6 :4 8 r0 7r20,0 7r21,6 a:0L0 E:02,4

200 m t16] mell Gdgtl3sy nr Botogs G. ol6h E. I(Ov€€8 E vay L 100 m pi[4n96 liszat ol6h E Grlatssy nSDts6k L Szanyl M. LaDorcrl L. 2(x) rrl ptUarg6 tuzts Ol6h E gplsiA L Laborczl L. Elive3s E Taenca€at tll. 100 rn n6l h6tliszr,g Boross G. Spls6h I. ol6b E Ilovess E Szlged E 200 m |16l bftflr6s splrfk r. Or6b E Trencsctrlal ll!. Eeged0s r,

r:31!4 1:32,3 1;35,3 1:38,? 1:38,8 3:13,8 1.28,4 3:33,6 1t32,2 1:39,6 l:40,2 lr42,O lr,l2,1 1t28,2 3:40,0 atm,o 3:46,0 314?,1 1126,4 t t32,a 1:39,0 l:3!,4 3:21,6 3:30,0 3146,8 4:tJ'2


III. AZ I95O-6O.IG MEGEENDEZE-I'I' IISZOVEIrSENf'EK SZAMA 65 AZ gE, !'ER,SE\IYZOI< HANY SZAI1rBAN INDULTAE ES MILYEN Melttk

1950

E6nv

13

r951 1952 1953 1954 1915 1956 1957 1958 1959

Osszesen

alkalommal

"".::ili", '"$ll!"3#u" 10 16 zt t8

l6 22

AZON RESZTVETT

Az el6.t helrez6sk l.

24A t06 3t6 30? 693 3t0 634

29 1lt 5{ 53 115

267 3?6

23 14

99

18 59 65 130 6t 85 G 39 79

22 13 56 98 58 80 3 37 71

34 5 116 2E 88 31

24 53

22 52 2A il5 2 26 45

24 I 28 3E

3{02

Sajnos, ez a kimuhtes sem teljes, mert csak a t6nyleges, a birtokban 1ev6 jegl'z6kdnyvek alapjrin k6sziilt. A szakosztdl;r azonban sok versenyr6l nem kapta meg a jegyz6kdn,'vet, igy az azokon el6rt eredm6nyek ebben a kimutatdsban nem szerepelnek.

VlV AS Viv6ssal a D.A.C kebel6ben m6r a 20-as 6vek elej6n kezdett foglalkozni n6hdny rend6rtiszt 6s kiiz6piskol6s di6k. Id. Gerevich Alad6r mester evente rendezett tanfolyamokat, azonban 51land6 eCz6 nem mrikijddtt. Evente egy versenyt rendeztek, amelyen n6ha fdvdrosi versenyz6k is r6szt vettek. A szakoszt6ly tagjai a kertileti szinvonalat k6pviselt6k. A viv6szakosztely 6letrehiv6sa v6gett I940-ben T6th J6zsef viv6tanfolva_ mot szervezett Vasgy6rban, amelyhez a DIMAVAG rij stadionj6nak felsze_ rel6s6b61 a viv6felszereleseket 6s a 18 m6ter hosszri Eumisz6nyeget megkapt6k. A viv6edz6seket id. Gerevich Alad6r, kivat6 viv6mester tartotta kb. B0 16 r6szv6tel6vel. A 3 h6napos tanfolyam r6sztvev6i fejenk6nt B0 peng6t fizettek. A befolyo p6nzb61 fizett6k a viv6mestert, valamint viv6kardokat, Iejv6deket 6s kesztyriket v5s6roltak. A 3 h6napos tanfolyam befejezt6vel megalakult a DIMAVAG viv6szakoszt6l:ra minden p6nzbeli t6mogat6s n6l._ kiil. .A szakoszt6ly elniike dr. Kbvesi p6l, int6z6je h6th J6zsef, plnzt6rosa Moln6r J6zsef lett. Id. Gerevich Alad6r m6g ez 6vben megv6lt az egyesiilet_ t6l. Az 5 ernl6k6re minden 6vben nagyszab6sf viv6versenfi rendez a bor_ sodi viv6t6rsadalom. EzutSn Niederkirchner Oddn, fiatgl viv6mester vette 6t a szakosztSly edz6seit. Az els6 kisebb versenyeken 19.12-ben vettek r6szt a szakoszt6lv viv6i kisebb-nrgyobb sikcrekkel. 1943-ban Simon Bcla vette 6t az elndki tiszts6get. 1943-1944-ben a szak_ osztaly kis l6tsz6mmal mrikijd6rr. A Jelszabadul5s ut6n lij 61et kezd6dik a viv6szakoszt5lyban is. 194b tavaszan a szakoszt6ly tagjai dsszejiittek 6s elhat6roztSk, hogy folltatj6k az 156


e d z6 se k et . A V iv 6f elsz e re l 6 s 6 s a g u mi s z d n y e g l g 4 4tel cnel tl i nt,i gyaki j l L- az ijra kelle megvasdrolni. Ezt nagyb3n megkdnnyilerre iJJ". t"t.""r"te.t â&#x201A;Źs vallalati p6nziigyi timogales. melyben a kisdbbjek iil?_,, """t*."*"zcti mind fokozottabban r6szesiilt a szakosztAl;r' fof"^-a" '"-''i]Jrklrrt GereDich Tibort szerz6dtett6k' aki csak rdvid idei{ "l"i-"tt. TLtJv\6J. 794'1.alrgusztus 1-6n megoldodltt az edz6 k6t*,rtJioti'" "t.i."t End're kit'!tl'6 vivomestert szerz6dtetie az egvesiilet Az 6 munk6;6;:-l;;i;t

;;s ;"10:aut" a DVTK-n5i a viv6nevel6s6s viv6sport feli;fi;"z"i6ftt1. -rrir.toici vsic-tol atigazolt viv6kkal meger6siiddtt a szakoszi""a-tit""". a is megfelel6 edz6tSrsakatkaptak' rohamos fejl6d6snek f-i"l iaff "t"tt " indultak. a Budapesti Ganz A?akosxaly elsr5korr'oly versenye 1948 febr-u6r8-6n 6s viLigbajnok is olimpiaiPtii' tdbbszdrds Koutics ;elvben *"o;;6";i';;1,, ugyan gy6zdtt,-de..azifjis6gi, csapar felett i"tnott "rup"tu "i?iiia^c""i Ez 6vben a szakoszt5lvl6tszama27 16 vo\t' J6zsef' penzt6rosSzak6ts "'irviri-ala"i"t"skodott. A szakosa6lyi elnijk Ba6n Istv6n, int6z6 T6th B61aszem6lv6ben' Lengvel velasztottak anor't't uj z"ltai."'iliJ ;;;ien 6vben 6rte eredm6nyet komoly eso vivocsapata A DVTK .ez -ugyalcsak 1sszedtritdsban csiszar Thierins, :-iensy"r, Kelemen, .1. ;';r:d;;;p;; negnaerte ugvanakkor z isi; ir,";r:;agos uiddkLkardcsapatbajnoks'isot

-c,i"i., zo io" ^"i:y?:,:.1,^,?f ;li,il; i1 3"ftl-iiXll,f 161,illetve az orsz6gos!'rdeKl Klfii^ilXigJj;r_?Sfi 1948' okt6lcer 8-5r, Budapestelr

pvii< vivZszakosztdlviinatbatvaja' i*lr"il '"i'iitAi n6i t6i emtLkversenat70 ind'ul6 'kiiziil Bohus ,iiiatdgi" orszdg.os 6 volt Holl6s Endre e1s6tanitv6nr-a' aki f5v5rosi iv;;;; D\;iii';;;kirc '""g' eredm6nlt 6rt el' Ezekben az id6kben a szaki"' ##;1";;; "ra-.tt""0. minden h6ten r6szt vettek valamely Budapestenrentit:Oi majdnem a fejl6d6siik6n' Az anyagi gondok "rJaiy dszett versenyen, es ez meg rs liitszott egyarSnt j6 ell5trisban lelszerel6sben 6s penzben *;; megs",..intek, ;ft;; a sirakoszt6lY. r6szesi.ilt '""- g-"ia"r.i feileszt6s6rea szakosztilv "Szabads6gv6ndordij"-at eut') Az e1s6 "itasport 3-l n6i t6r-, f6rfi t6r- 6s uf"oit"it."irev -kardviv6b61 nyerte, m,sodik szeged "*pat egyesiilt H6dmez<iv6siirielyel itab*^" ffi:;il DVTK, harmadik P6cs' liatal t6rviv6 em16-'7 itU"" ttugikus hirtelensdggelelh(tnyt tehetseges ki' Ezt a perirtak emldkt:etsengt" Ern6 k:reszttLl ,,DdoiJ kâ&#x201A;Źt";;;;;"; tiibb

iilrii.i"a iii"

isss' oktiber30-dnLensaelBalaDVTK lwertemes

f6vdrosi versenYzbuelszerftben' DVTK' '""-'ir'eiu,.i a'keritLk'ti f6r1i t6r egy6ni bajnoksagot-Lengyel B61a vid6ki 6vi-.orsz6gos Az 7949' .rOi lO.G"otragot Salyi Anna DVik nyerle' V'' G5szekli Ibolya IV''. M6rta n6i t6rversenyenSillyi Anna miigijtt Bohus viv6 4 DvTK (a ddnt6ben 9-es t ovtx-"ersenvz6i i"" eei6itVff ', Di6sga6ri iasas csapata'Bohus Mdrla a csapat-ina iiisipataainou" ""u{i*iat lery6zte' versenyben minden e11enfe16t t1rben Sd'traiAmw 1949. februdr 19-20-6n PZis udros bo'i&oka n6i ebb6l 1l-et megrilrszt' vettek versenyen 52 viv6i OVi*, Er 6vben a DVTK j6 helyez6st6rtek eI' A szakoszt6lyl6tsz6ma 40 f6' nvettek jubileumi "'"'igio. 6s sok l"""ai 2i-6i a szakosztaly10 6vesfenn6ll6saalkal'rn6val


versenyt I'endezett. A versenyrâ&#x201A;Ź az dllami p6nzverddben emlekplaketteket verettek (6tmer6je ?0 mm, alul koszordban nlOrgyO, i"li";t, l<iz6pen stiliz6lt viv6p6r, iobboldalt a nagyolvasztdval, .,rri""o_1. .b-eloldalt-a aiO"jOi Az eml6kversenyen JekkelJa-lusi_piller Gy|rgg e"-'iiiiati . _ Rtdotf bir6s_ kodott.

I. lett Vers|nyi DEAC,rL_cerer.rchCr;;"i, nt-.'i:rtlri"s DVTK, IV. LenggelDYTK, \,IIt. KelemenDVTK, VIII. Crr;;;Vi{.-'

1950. mdrcius l8-19_6n keriilt lebonyofiter." _6.oJirben a,,SzabadsSg vSndordij',. L D-i6sg?16r,II. Gy6ri Vasas, III. Srug"ai io-.t,lr, IV. Miskolci Lokomotiv. V. Ozdi Vasas. 1950. riprilis 2-dn Debrecenber az 6szaki keriileti n6i t6r egyeni bajnok_ sagol Szekfi rbotaa nyerte, II. SdLaiAnnq, V. Gdb;; ealiil, a Di. Va_ .sasversenyz6i. A f6rli t6rcsapatbajnoksdgot a Di. ^i"a tit ttint Vasas nyerte. fel el6-qzdra f:rt.tat Ga1ngutjssa Isty,nl'j6 vilr"Asavat. a n?i iOrJs"apatUalnotsagot szint6n a Di. vasas nverte sz6kfi, sdlui, c6born6, xntiiii v"ro iisszed_lli_ 16sban. u.tu6sza,koszt6lAminden mrijuls'1_i f"f"""'.rfl-""" .e.d vett, az lgEA. -A- iinnepi felvonuldst majus l-i k6t viAdm t.tilottai. Nagy sikert aratott a p6rlraj-par6dia 6s a bikaviadal "ra_-.l 1950. evi orszdgos vid6kj a Lenggel, KeIeme?L,dt. * -Az Ernhard,t, Csiszdr ijsszeiillitasf Dr..csapatbajnoksdgon Vasas csapat a II. left, Cstszd,rugyancsak !I. lett a kard egy6niben. Az 1950. okt6ber 29_i ,,Ddvid, Xrnd eml6kvemeny,,_t LengAet B6la Dyerle. 1951. janudr 14-6n kombj

ti';J;,ff"r; rr.Di.Vasas, irr. m*r.u"'"il";3ll J,T"fif d;Jii,Tjl.lif ?ifi Rajcsdnyi 6s N gdri Magdo olimpiai bajnokok is

vi,",tak.) Ez ivi SZoT bainoks6son ;6i 1.6r;gyeniben i.-C-iio""a, . Szdkli lbolyo: t6rfi t_6rL Lpnivet, t[ Gaangyaxujfut e-a""at U"ai --a\ t. Ketenten,. II. PiIIer, III. Csiszdr,valamennyien a Di. Vasas u"r."nur6i. Az 1951. 6vi ,.Devid Ern6 ernl6kverseny,,_t CgAngyissA Oi,. Vasas nyerte. Az 19-51'6vi megyei bajnoksfgot minden -fegvvJrn,frt"ti bi. vasas versenyz6i nyert6k. " pitter tndr a magaar pia6pd.logatott.5.2-21-ban GAiingAi;ssA ds ,"^, l9!1 Reret tagjai uoltak, 1952. febru6r l0-en a harmadizben kiirt ,,Szabads6g viindordij,,_at ism6t a Di.vasas. nyerte, II. szegedi Lokomotiv. III. Mff;l"i;"k;;;{v, Iv. Salg6_ maggar kard,csapat bajnoksd.gban a szakoszttil| ,7g52-b-en-e egrik leg_ szebb eredm6ny6t efte et. csiszir, Ke[emen,"pittlr, lfi. i"iii, End,r.e,Szak'i.ts, Aruai 1sszedtLitd.sbanIV. tett, legA\zte taUUet<'Nli\i'a'bereDich, Be,czeli, Mdszdros, Szilc,si tjsszedltitdsaal- szerepla, ig";-;g; er6t kepl)isel| Csepel csapatdt is. Ezt qz eredm1nAt k l6n6se1l akkor trithatjuk sz4ptnk, ha Jig1eternbe De-sszii._k, hogv ltlagyarorszdg ebben qz ia6Aen'magaiait ii'uernetetlen l a uildg legelsij karduiu6 nemiete vott. 1953. janudr orsz6gos L oszt. t6rversenlrt rendezett a -i""gyelszakoszt6ly. A^ versenyen tiibb-11-6n neves f6v6rosi versenyzo i, ilarfi J" B6la Di. loltv:rseny.

ur6n megnyerte a versenyt, cyd"t6;.tii. Iett. Ez 6v_ lI-1!T ben megrendezettifjdsrigi n6i t6rversenyentUnt fti fOvesa-illona, aki I. Iett. 1953.m6rcius 29-6n Budapestenrendezett 0.;"69"" A;;. bajnoks6go.158


kon n6i t6rben I. Kelemen Vera. f6rfi t6rben L Gyiingyiissy, kardban II. Kelemen, valarnennyien a Di. Vasas versen]'26i. Itt tfint fei els6 izben sz6p vivdsival Kelernen Vera. 1955-ben Budapesten rendezt6k meg az ifjus6gi vil6gbajnoksdgot. N6i t6rben liollds Endre viv6mester tanitvdnva, Kelemen Vera vildgbajnoksegot nyert (p6.r h6nappal el5bb Di. Vasas tag volt). 1955-ben fj vezet6s6get v6lasztott a szakosztdly. Eln6k Szakdts Zoltdn, i.ntdz6 T6th JcizseJ,p6nz16ros Kdxesdi Ilona lett. 1955. december 31-6vel llollds Endre vi\r6mester megvdlt a szakosztdlyt6l, hiinydt mindenki meg6rezte. Kiildndsen sajdt.ianitvain],ai. akiket m6s viv6mester tov6bb vinni nem tudott. Fikkor leszerz6dtett6k Gereuich Tibor viv6mesterl. aki 1956 v6g6ig volt az egyesiiletn6l. Ezutdn a szakosztelv m6s_ f61 6vig viv6mester n6lkiil meradt. A szakosztAly m6r feloszlI.s el6tt 611t. merl oktat6 n6lktil viv6szakosztaly nem tud l6tezni, de a szakosztdlv int6_ z6je. T6th J6zsef Stvette a fiatalokkal val6 foglalkoz6st minden anyagi javadalmaz6s n6lkiil. Ekkor a szalioszt6ly c6lja az volt, hogy a viv6kat ijssze_ Iartsa. 1958. m6jus 15-6n Holl6s Endre rjjra visszajijtt az egyesiilethez, aki az6ta is a t61e megszokott lelkiismeretess6ggel oktatja a szakosztely viv6it. A DVTK viv6i 1957 6ta a keriileti r.ersenyek leglagyobb r6sz6t megrryerik, illeir.e j6 helyez6seket 6r.nek el. 1958-ban a Budapesten rendezett orszdgos oid.Aki kafi.csapot bajnoksdgot Csiszdr, Kelemen. dr. Pete\ Aruai, Szakd.ts, EorL*Ath a DVTK csapata. nverte meg, 'sszedllitd"sban 1958-ban csapatuk r6szt vett a Kassan megtartott Kassa_Briinn_Mis_ kolc r'6rosok kdzittti viv6ver-senyen. Itt ism6t ragyogd fegyvert6n',t hajtott v6gre a kardcsapat. A versenyen megjelent briinniek ellen (amely egyszersrnind Csehszlovdkia bajnokcsapata 6s 1 kiv6tel6vel csupa valogatottal sze_ repelt) a DVTK kardcsapata 9:7 arSnyban gy'zijtt. Ezen a versenyen a f6rfi t6rcsapat is legy6zte a kassaiakat. 1958-ban fj elniiksdget vSlasztott a I'iv6szakosztdly. Elnijk lett lruai Zoltd,n, illl6z6 T6th J6zsef, p6nzt6ros Komdromi Jdnos. szert'ros Cs6kai KalalinHoll6s lndre viv6mesterrel egyiitt 6k vezetik jelenleg is a viv6szakosz15111.A szakosztSly l6tez6ma jelenleg 51 f6. A viv6szakosztdly az id6n, 196o-lran unnepli fenn6ll5s6nak 20. 6\dordul6jrit. Xz egybeesik az eg:yesriletmegalapit5sdnak 50 6ves 6vfordul6jiival. Ha F hosszi tton visszatekintiink, meg6llapithatjuk, hogy drdemes volt 'l'oth J6zseJnek annak idej6n ijj6szerveznie a szakosztel''t. A felszabadulas nagyot lenditett a viv6szakoszt6lyon is. Majd, amikor liollds End.re |tvette a nevel6st, akkor In6r minden felt6tel megvolt, hogy a viv6szakoszt6ly csil_ laga felfel6 iveljen. Holl6s Endre egyik f6 r6szese annak a sok kitrin6 eredm6nlnek, melynek egy ,:6szet az el6z6ekben felsoroltuk. A szakoszt6ly c61j6ul trizte ki, hogy a jttv6bâ&#x201A;Źn a fiatalok nevel6s6re fogja fektetni a f6 sflyt, m6g sok kitrin6 sportol6t igyekszik adni a magyar viv6sportnak es kiv6loan fegyelmezett embert szocialista hazdnknak. A TAGOK JELENLEGI besorolisa. L osztd.Lgli: Csiszd.r Lajos, Gdbor Bildn6, Kelemen Zolt6n. Il. o.: GAdngAijssAIstudn, Hall6s Gg6rgy, ilr. Kas-.ai MikI&, Kijuesdi llonu, d.r. PAter Zoltdn, Szakics, Zoltdn, T6thtq.lusi, La.-

r59


josnL, Varr6 Gyula. lll. o.: Araai Zoltdn, d.r. Bad.itz P61,,Horudth J6zsef, Kdcss. Arptid, Ozstdri Sdnd.or, T6th J6zsef. Ifitrsdgiak: Bodndr lld,ik6, Czidli Katalin, Da1x6 lLona, Komdromi Jdn6, Ldng Lajos, Nemcs Attila, StoJJeI Gdbor. Rajtellged.'Lyesek: Berek Pira(ka, Kor$d,s Lajos, OLd.hlstadn, Szab6 Jdnos, Verga KataLin. A szakoszldlgnak 21 kezdS tagja vqn. Edz6 Holl6s End,re. GALAMBSPORT DIOSGYOIiVASGYAR lak6telep6n 6s kdrny6k6n m6r a felszabadul5st megel6z6 6vtizedekben is nagJ szeretetnek tirvendett s galambteny6szt6s. Nyriri napokon nem egy helyen lehetett l6tni a 1ak6h6zak tetej6n turb6ko16, disz- vagy tiin6magass6gben repil6 galambokat. Ez a szeretet annyira fejl6ddtt, hogy 1927-ben egy csoport teny6szt5 megalakitotta a Di6sgy6rvasgy6r'i Fajgalambteny6szt6k Egyesiilet6t. Az egyesiilet c6lja az vo1t, hogy dsszefogja a galambteny6szt6ket, az egyes fajtiik teny6szt6s6ben egl,'s6gesirdnyzatot alakitson ki. m6g jobban megszerettesse a galambok kiilijnbiizci fajteit, s 5ltal6ban fejlessze a galambteny6szt6st 6s 4

tsardrrrvrPL.r

LUL.

Az adott ktiri.ilm6nyek kdzdtt az egyesiilet komoly feladatot v6llalt mag5ra, s ezcn a t6ren ittdr6 munk6t v6gzett. Az egyesiilet alapit6i 6s vezelSi: Radudngi Kdlrnd.n, Tenesi. J6zsef, Berndth lsti)dn, Lohn Kdlmdn, Rodd.ei Jen6, a Frd.gner-testubrek, Koud.cs Rudoll, Lanczendorfer Vilmoq Mq,theidesz J6zseJ es mdsok uoltdk. Az egyesiilet 6vente tagjainak Sldozatos munk6j5val kirillit6sokat rendezett, amelyek iijbbszdr orszegos jellegiek voltak. S6t. galambjaikkal r6szt vettek a Rudapesten 6s az orsz6g m6s vdrosaiban megrendezett kiallit5sokon is. Ezeken a ki611it5sokon tettek tanubizonys6got az egyesiilet tagjai a di6sgy6rvasgy,iri galambsport fejletts6g6rtil, amelyet szSmtalan elnyert 6rem, ok1ev6l, kiildnf6le dijak 6s rnris egy6b igazolt. Az eg]'esiilelnek m6r a kezdeti 6vekben kialakult egy igen ercis szakoszt5lva, a postagalambsport szakosztrily. A)apitoja 6s vezet6je Berndth IstDdn volt. Igen j6 munkat6rsai 6s kdvet6i voltak lohru Kdlndn, Rod.d.ei. Jen6, Vida J6zsef, Farkas Gdza, Farkas I stud.n, Dukdt Ldszl6, Zsiros JAnos, Vozdk Aure\ Tomsitz Sdndor, Bdnailggi PdI, Ats Simd.or, Vizi Arpdd.6s miisok. A szakoszt6.ly tagjai kizer6bg postagalambokkal, azok sportszerii teny6szt6s6ve1,rijptet6seivel, postagalambversenyek rendez6s6vel, s dtal6ban foglalkoztak, 6s foglalkoznak ma is. a postagalambsport fej1e,szt6s6ve1 A szakoszt6ly egyidejilleg tagja 6s csoportja volt a Budapesten sz6kel<i ,,Columtria" Postagalamb Sportegyesiiletnek, amely orsz5gosan fogta iissze a postagalamb egyesiileteket, illetve a teny6szt6ket. Ez a kis c-coport, amelynek tagjai, mind dolgoz6 munk6semberek voltak, az akkori neh6z gazdas6gi ktiriilm6nyek kdzdtt faradsSgot nem ismer6 dldozatos munk6val sz6mtalan ki6llitAson vettek r6szt 6s reprezentiilt6k Di6sgy6r postagalamb sportj6t. Rendszeresen rendeztek postagalambversenyeket, amelyeknek f6bb 6llom6sai az orsz{g hat6rain beliil Budapest, Gy6r, Hegyeshalom, Szeged, Debrecen stb. voltak. Belekapcsol6dtak a Columbia 6lta-l rendezett kiilfiildi versenyekbe is, amelyeknek f6k6nt Linz, B6cs, Miinchen, 160


I'Iiirnberg. Kijln stb. voltak a feleresztti heJyei, stit 1936-ban a berlini olimpiai j5t6kokr61 is repiittek haza di6sgy6ri galambok' ' igso-b"n a postigalambsport szakoszt6ly ijnrilld egyesiilett6 alakult, s a Hungaria Postagalamtsport Szdvetseg fennhat6sSga alatt mfikitdiitt' A fejkjdri"galambsportra g6t16 hatAskint nyomta nl botyeget a tdrsadalrni rendszer iltand6 iattag", u m:isodik vildgh6boni pedig megb6nitotta nemcsak Faja fej16d6s lehet6s6geit, hanem az egyesiiletek miikcid6s6t is Ugy, hogy a gala"nlUte"ve".rOt igyesiilete a k6scibbiek folyamSn sem tudott tiibbe talpra allni. A felszabadules a postagalambsport r-6sz6reis meghozta a fejlcid6s lehemr-it6s6geit. Ma m6r nemciak Budapesten 6s az orszdg nagyobb virosaiban falegyes s6t' vArosokban kOii.k po.tagalambegyesiiletek. hanem e kisebb vakban is, A Di6sgy6rvas-qyAri Fajgalambtenyeszttik Egyesiileteb6l kin6tt postagatambteny6iztti csoport is naqy fejl6d6sen ment keresztiil, a lelszabadulSs utan mint ..2. 2. Diosgydn'asgyriri Postagalambsport Egyesiilet" miikiiddtt' ez magaval hozta, hogy az -q TAGLETSZAM MEGNOVEKEDETT, s 2 1955 januriri kiizgyiil6sen Di6sgy6r anyakiizs6gben 1ak6, de a- vassyari Z kivalr6gi egyes-iiletiikb6l postagalambteny6szt6k eSn-U"" tugt""imiikcidci ott6k a Z. 13. Diosgv6ri PSE-I, s ott miikddnek tovabb' iJ e" -"ei-"t"Xit nem hozoti visszaes6st a vasg)'6ri postagalambsportban' sem az A kiv5lis egyesiilet 6let6ben. Ujra Bernath Istv6nt k6rt6k fel az egyesiilet vezet6s6re' Alberttel 6s sok r6gi sporternberrel dsszefogva, rijra lendiiletbe ofi.lrha"" sport6let6t, s vele Vasgyar postagalambsportjet' egyesiilet vitt6k az 19t? januertol 1959-ig a DVTK galambsportszakosztalyaA, "g1Liil.t 1959 janu6rjat6l r6gi nev6n. z 2 Di6sgy6rvasgyeri PSE n6k6nt miik;ddtt; ven miikddik, de mint a Lenin Kohaszati Miivek Honv6delmi SportsziivetTagja a s6!e postagaiambspod szakoszt6lya fol''tatja sporttevekenys6g6t' teorszeg az szerve fels5bb amely Sziivets6gnek, wIigya. eoltagulambsport egyesiiletnek' postegalambsport valamennyi riilJOn l6tezO is' A felszabadulds uj lehet6segeket hozolt a versenyek rendez6seben Dea N6met 6s Csehszlovdkiab6l a bar6ti Hagyom6n),oss6 v6lt most mer Kdzt6rsasdgbol: Briinnb6l, Kolinb6l' Drezd6bot' Berlinb6l' s a -oiratitus Rostockb6l tdrtenti versenyek lendez6se' .A Postagalambsport i""J""pr.tL esetenk6nt az 3"6?ut"eg"" keresztiil a fent jelzett kiilfiildi v6rosokb6l 'jszpostagalambsport egyesiiletek reszvetel6vel 5-10 000 magyar indul haza viharral es """" -"g"v"t - dac-olvaravolsiggal ) agadozokkrl ;;";;;;a otthondba. hazlnk ktildnbtizd vdroseiba "-- -Uiyutt"t "zeren"y to" nem hanyagolj6k e1 a hazai versenyeket..sem A vasgySri vetle, nogy iOoO-ban r6szt vesz a kiilfdldi versenyeken; VSX, tervbe Z. Z. Sz6kesnyugati torraftJ ftu"attX legt6votabb es6 d6lnyugati 6s -v6rosaib6l: ren6s Hegyeshalomr6l pecsr6l, Szombathelyr6l NagykanizsSr6l, i.rrJr*ir.or, legerdekcsebbversenyeil dezi meg -"Z.""-"v"t --"lebonyotit6sSban a milthoz viszonyitva' nagy az elcirehala.A iisszeiilli; i"hzabadul6s el6tti 6vekben konstat6riis rendszerrel aa".-i_ig ma ndr erre a c6lra galambok erkez6s6t' a ellen6rizt6k tJ ""LUi.aLt"l postagalamb verseny6rrikkal tiift6nik a be6rkezett galambok g"1".11p"""1" idej6nek r6gzrtese. lt

I6r


hogy,a postagalamb versenyeket nem n6zik . .Igaz, 6s nem rs ndzhetik -".r"-ii^-" w6gig az..6rdekl6d6k ezrei, ez azonban nem von f. kis sz6rnyas versenyz5k 6rdem6b6l, mer.t orsz6gr6szek 6s orsz6gok feletti 4trepiil6seikkel, a hazav6gySs itsztitn6t6l hajtva, maguk miigt tt ha'gyj6k a vJrosokat, falva_ kat, erddt-mez6t 6s a kilom6terek siazait, J megOr-tie'zv" ltifr-orrr,tu", O"Or.._ mel el6gszenek meg n6hiiny deka brizrivai 6s viTzel. ieiiesitienyeittet Ua_ mulatba ejtik nemcsak a hozz66rt6ket, hanem e sportt6l ?uoiaffOf..t lr. A versenyek rigy tiirt6nnek, hogy a kitiizdit id6ben a riesztvev6k a ver_ senyre kiildendci galambjaikat elviszik a f<ileftift gyU;t6;et;e. Ott a ver_ senybizottsdg a gatambokat drtveszi,versenygyiirrivel 6s titkos szimmal litja el. A szriks6ges adatokat, sz6mokat stU. legyl,ttOnyrrb;;*;il . galambokat pedig erre a c6lra k6szitett sz:i_tlit6kosarikla *t;at a'f.or"rrk alj.it plom_ bakcit6ssel ldtj6k el, s a rendelkez6sre aUO tOzfeteJesi .r"iOr^t a kitfiziitt feleresztesihelyre juttatj6k. ldehaza pedig toviibb tolyik az er6k6szilreti munka. verseny el6tt a veF seny6r6kat megvizsgdljiik. oraszalaggal ell.itjrik, r6di6 U"aUit;af. a" egSrszerreinditjAk el. A versenybizottsAg az- 6rikat ""..i"i t.pio-baz"a, t"rarla, kiadja a kijeliilt helyre. " A GALAMBOK VERSENYINDITASA a korareggeli 6rekban egyszene tdrt6nik, s megindul az emberi, kepessegeket tulhaladT porLl"i"-U ,r."..r3,. A kosarakb6l kieresz ett galambok sz.azaitellesen i"rn.,=ft"'rr,'iaug."., tOrrry._ zetben a m-agasba hizva, egyeflen kcirrepiii". ,.,tan m.gtatatj:ik az otthon iriinydt, s ebben az irilnyban nagy lendr.ilettel ."piif"", .ft,i""lt. galambok pl. Drezdiib6l _ megfelel6- idr, esercn _ kora reggel1, "1",t -_ t5l iilland<ian az o hon iriiny6ba tart6, m-egszakitis ,retrili utan o kds6 ddlut:ini 6riikban meg6rkeznek. otthon"ukba. ; "epiifa" els6 dotga, ;;i;;;", hogy..a rersenybizotts6g riltal a t6t6ra tett. titk., gumi_ g^yiirfit leveszi, a verseny6reba_ az e c6hi ,ryna"Uu ""?;;;l*lliitott Uefete""i, az Ora ka4dn (kurbli) egyet fordit, mire az ora.az id6t (nap, a*, p"r", pon_ tosan rdgzili, s a betett gumigyfirii m6r nem venet6 ii. "ra".aperc) A versâ&#x201A;Źnybizottseg meghetdrozott 6r,az6r6s utdn az 6r5k plombaz:irjiit rn,egvi,sg6lja, s amennyiben 6rinteUennek taldlja, ugy a rcigzitett id6ket hi_ telesnek n;zilv6nitja; az or6kat felbont a <isszeegyeztlies, illeive a helyez6sek megdilapitdsa vegett. Ms m6r a modern technika, f:idi6, televizi6, a raketa korrit 6ljiik. A,postagalambok hirszolgdlatra val6 -1 feihaszndlds elvesztett6k jelentiisegi.iket, de kedver6ik nagy szeretetter ""..rnpo.rtlatOl rograkoznat"veL es rendezik meg 6vr6l 6vre postagalamb versenyeik:t. gyot;Lithat6 egy_ _Eze"tir.iit egy sporlesemeny vagy rinnep6ry arkarm5val, amikor feiic;ppen6 postagarJi_ -_"myite*i"Of bok viszik az rizenetet az eredmi,nyekrd;, vagy ar. u""upiiy . A poslagalambok a beke hrrncjkei letrek. AZ ELMONDOTT.{K iGAZOLJAK. hogy Miskolc It. kenilelenek, Di<isgyiirvasgyilnak posiagalambsporlja a jerenleg ?0 taggar rinaeweza z. z. Di6sg]'6fvasgyeri posr.rgalamb sportegyc.srir(.t vczetoseiil as irrinyrtasavar 6r, Iejl6dik c:; viriigzik.


I I I. R E S Z

K [PBIi

,{z50[]lEsDl'tKT0R't[\ilTrB0l.


tanger

!i l mo (

a DVTK

thring

elsd elnitkc

antal

.lclndk.

Te@@& r&@oa3 @&&e& ,! DVT{

libcUfirgS

csapatai

iltal

nvert

bajnoki

6rmâ&#x201A;Źk'


A di6sgv6rr m. krr. \'6s- 6s ac€rgvari rrszt\'isel6k apo

egyes rete 1922. 6vi k.zgyst€s€nek

rasztvevri.


DVTK r€ndezd gardaja r930-ban,

Az r$l-b€n

meg€nat€zett

szur€ti

bti titrcosal'


cmisiDser <oEer,,vojt"li.i#*3i';.:,",i5.Hi61"11"!?ir a ,ab.,1, ii13.:5ft,I"?j,ill? i:lln,

A l a p i rri rrE o k a DvTK d o r. :t. l ri s.h er Jdzs( t

2j a.!er iu bi t- um 6n. j. ,dthak :

L Kr upc s i ns z k t

Is tv .i n.2

per l c s i

An.

( lianr t. zaton , n.ko\Rc,r. :. ..;,,:.;;i-i"p;j.-i:'i"""Ji:";'i"i"1l,il"n]1'1,^,il.;*,:"::,i:ii,; tlil,:


-\ .li6sajiilt

stailion

marnthoni

kapuja_

'

A stadion leut6ja.

-{ k.tpuban crostts

cyrla!

a Bp. qonvâ&#x201A;Źd vdtosarort lirâ&#x201A;Źkos:r.


AsztlUteriszez6k. Barr6r: Dartso!.tcs Jozsef, r'arkas J6zser, somfal .4rad6r, Fekate L6szl6! Sid(t

Aszaallteui62ezOk. Au6 sor: Cz€pper, Somaai, Jdvor, Kov6cs, Vechlolits toDbszijrits viliB€s masyar bajnok, Somogyi, dr. simon, M6aravdlgyi, Fekete! l€nt; Dankovica. SidO, Bir6, So6s.

A DvrK

aal€ael €s rrirk6z6 szakoszr6lydnak rrgjai az 1917.jlllillst ar elndks6E tasjalvar.

sportttnnep6ryen


A. Dttugydrl Athletikai Club r9A. JAliua t?-i veBcny6[ s 4x200 m-e3 vitt6tutnsDrB 1:!o EI'-G3 l(ertilctl caAcaot tut6 catDate: LucariDarkjr G6za, ca6rg6 G{Dor, Csdsz Leloe, Jenkei (Jandl) Fere|lc, T6th Gyula, alf, Csehil I$vnn int6z6. (I'elsd

k€pr.

a Dl. Ac 30-3s 6vek

.4 rri. MAV.{G 4xloo m-en 43,4 mp-es trer. c8ricsot lui6 csapata r$t-b€n: Szab6 J6zsel edz6, K€pes tOzscf. szatailds J6zsef . Novfk (Nidtsatt) Pnl, Bskky Ltuzl6, DomboYnri (Iruscheh) K6roty lnt6z6.

au€a6i a xozep6n.


Dr. z6dor

Novek {Nfdasdi) Pdt tatbbsz66s ma8v:f vtlogatott atl€tr.

Kobold sts

Tibor rtdus.O

Aladfr ltiv1il.5

sokszoros keriileti bainok.

a luagyar sporrot6ra

N6pkdzt6rs'l1949-ben.

A DVTIT 1t{7, 1948, 1949, 1950-ben ma8ya! bajnoks6got nyert diszkoszveto csapara, mely a 44J3 cm-es orsz5gos legjobb eredm6nyt is eled€: Cse(Kaltenbrch) renYei Istvin m€stere&6, Havas Ferenc szo. vez. h.i robord K6roly, Farag6 Istv{d, K{poszt{s Fercnc! Kobord .Alad6r, t{orv6th vllmos, Molndr I(5lmdn szo. vez,


I

HorvSth vilmos,

a atasyar Ncpkitztirsasig

rtiv:il6 spartol6'ia.


l9?1. A

Di6sgydri

Atl6aikai

Clutr

.-nAc-

6tgdrit6ja:

Faldhdber, Nadasau. Marenrcs, soryom (sehurâ&#x201A;Źk),csehir, csutak. visnlo-vsz!v, uinn.ir., u""-d"vil;iiili,;iii'b,an, Honnet

II..

Tins.hmidt.

,j A DV{lt

btrk'62'ii 1922-ben.


l l er es t D ez s d' Boz m anr ,'-A .D VT K b a i n o kcsa p a i a 1929- ben. Allnak: D0br dsv G!.. Ho r v dth J dno\. Nindor €dz"' \zo. v€2.. Jozorovtts riohir Belai iilnek: \rakk'ar GJdrsv. Jo,i"i.l-ii ""-c]:.it*

o. rrirk6z6 csapatbaj2t-2t-i orszagos ll.-lu, A DVTTI bajnok az 1960. februdr birki'z6i L6vei {ntal' Fersnc, G{'ll6k noksdgon. lt6roly edz6, vas6 Gy6rs}-, volnir Ailnak: hrik edz6, L5szl6 Hegvi szo. v€z.l gussohak: Gyiirsy Lajos.- veres J.izsef int€zO, Dirrbdk Jdzser. Guttmanir J,izscr. \'iczek Paluch tstvir, Iiuprsik Lrjos, Szcntasi Jtno!,


Kla.smano!i.s

Iirukes

I(dhd!1

BnaJnabds

labdarirsO

birkoz6baj-

6s birli6z4.

Palurh

Budai

tsrvan rgs?. cvi o.szrisos ili. bi rk6zdhaj nok.

Lajos

195a. avi bainok.

orsz6gos

ifj.


Itiss

Lajos

kaiakver senyzai

az 1956- os M c l bou.nc _i

ol i m pi ai

i i t'k ok on

:j hel v ez l l s t er 1 ( l

l 0r r r r

'I'1er c n


a Bo.lrog-Tisza, saj6 portya .eszrvev6inek egyik csoporria.

Iiajakosok az r9t5. mijus r-i felvonul6s

A:,

elsd k enu

tizszem6h a s aj 6n.

es


A Boalrog-Tisza-sa_ j6 portya rds.[vev6t_ Dek cgy csoporrJa. l,trrbata Emo, Payer Kolozsvari Gyorg!', l s t v 6 n . Gin o vszkl G6 za, T6th L.

olirnpiai riiss L&jos helyczett. magyar Kajakbajnok versenl' di j at.

A DvTrt 1955.â&#x201A;Źvi ke'r6trp6r csapata: T6th !.. Dancs J.. orbin r{, alDert L., kdzâ&#x201A;Źszo. Lalos I|on G6rdi vez, 6s Polg6r K6l-


1953-ban az orszdgos teremk€zilaDda bainoks6g 3. belyezettj; a D\/TK csapata: Krasznai szo. vez., H egy i , Sz i l 6k , C z er Vouszka, dr, B{cz, luihlds; iilnek: Tomorszky, \'a.las, L.i .s ei , Il i l 6.z k l .

Az

1 9 i 9- es k€zitabda Ath.k: Laj'ilio, sa p aTeri, t. d.. ArLcz. B a rth a , Sehr .zi, r<o va csi iilnek: Di!n e n tr r omor szkv.

A D\/TIT kosarasai r948-ban. Itarddi \,. szeghahi E.! lial6 I.! Md rko r T .. PaD.,t I. szo . ve z., cl o a tr A.. Pinr€r I., cedeon 8..


\ z ,c'c-,.()tit.'.,::,'l '.i (,1'1.,,1,'i i l " ' 1 1 , ,.'';"l;?,)*#1:,.:t-?, l. lil'" ij: lii; ilr li'

Brrlhn.

nrr'z\.

l{'rn' trarDr'

I nrn

i

rr'

ff'"i?'*"T""li-':x' r;.,,,$\:t[:l,ll::'iri:;-J:'"irr'::il::1Fi',T'.,-ril:ii"rrr


Az 194?-es t6rff csapat. Fenr; Mdrkov T, Horvdth c.. Bartha L., Pint6r t.. tenr: cedeon 8,, Vouszke 2,, Sdndor J.

A hires ,,ki yitkcsaPat". 19{8. Alnak: Volosinovszky, T6sIesi t. es !I., Kami.as t. mest€redzO, s€rmeczi, sebdk, r_c_

3*"*;"iiii'Jtiii.,

Il., Addm, Kratcsik € s cz €becauer t.

A n6i ratrrlabda csaPat az NB. I-be vato bejut{s utitn.

!.r

tit IE


A

legere.lmâ&#x201A;Źnveseltb

A

Dvtt(

rdprandacsapat'

r6plabd6z6i

1t5'i'ben'


i:.il'i;,i:::H'tl":$",i#jh{,.r.iiitt}j:1.,:.,;*,Bblilii;_.}1iy""""^i


sttbd E dc' rrT ra l 1 b . - L , 1 ' r ' K ( r : ii) n r ko sa ' 1 1 !t. m r iiu s ld . Dir is gl rtrvA sgvnr' \l l nak: ' ni.in riiss rstvin' Hruz Mihair'.- FereDczi sdndor- Llem'nik .en il-"-"^Gri'-ka-rii{es .r- ir'ir,iia ". oomjansitz Jdz\er. l-on:iauer sarior' Loukot! Ernt' Barbieril{ iain.in. ;lc-;(:, A r p . d , 5 7 !b d L iio li. Ve n ( ze l Im r ' . Un ]e r nranr' \'a\\ t'r\7|'i K romD aszkr c w[ . ' n . g O , F n r ir iit6 h le ze lo '

UjDcsli

TE- D\.TK

1:0 19:1. nej us .


Bp. Vasas-DlT( ,l:1. r9lt. m6juri 20. sol6r mezben a DvTl<, A DI/TK irsszerllitfsx: schurek - Barbicrik, bzabo B. _ wrbata, venc".rt., : ii',i'i.,"i*""*i bn;e;;;;; s., caramszegi, ll-onsauer)! nnukcs. Baczur.

DVTK-FTC

2:2.

Az r925-tis orszdgos k6zâ&#x201A;ŹD{tOnt6. Aunak: frcutz, tvrhata. Szab6, t(ozus_ n\ik. pos'aincr. . . .",".,.,1.';":gjjle*i,ytliill".i;i;;;;v.'iii?!i.:,. voraerrr.,


A DYTK 15 €v€s Jublleuml csapata, Somloi r. irt€16, Kozusnyik, PostaM$ller, Fein€r, renczY, Vdrke. S., Szab6, Chvoika R., Presovszkl II., Kreutz, P6va lL' Bova, Ling, Presovszkl I.i rtrrDaUhek: rir{Iy,

Az 1923-as bainok' somcsapat. Allnak: lai FiiltiD intcz6, Bova E., ri€tfalvi J., Pava G., Ibos A., vdl_ L., trer s., csapkay B., I{leheaiL P€tyk6 I{. Presovszky I'., i G, ailD€k: FerenczY E., ItozusWrbata A, Postainer nYlX G., A- ltiin€r

Az 1929-esbajhokcsspat: .A.llbak: thbata int€26, Paalinvi' !{alotei ((ois)' n5c7 L', Baro'h' iiai", - Cse"tr'atmi {ihvoika) r"., Pol(nvi' ! Jdtdkvezet6i gussolnak: r<raicsi J' czari!<' Po sta iDe r . flltle r Pl.h .

lil

ffii g


{ D A C . s a p a ta a ? 0 - a s o r e } r cle i6 n . t( r a ut..r i nrdzd. S zi ti i A Ji . S pi s,i k. zi tahi , rrasner L.. Bain E.. zudra p.. urbaocs.ik- sL,rqdya: p.llotds aF;i;,kdi'";;6. K rss, 2., s,.uriv6 n vi.,r d r 6 slk. zsi rv s. ri tki r.

1930,Oregfiirk. DvaK

r.: rrares, rflrner

"""""*,

vrbara' Bova r'' Nreutz' rbos'

"*";,f,?o"111T;.

-t


.\ DvlK

kupagvozt€s lfi. csapata 193{_ben'

A DVII{

cs,rpeta

:r 30-es €vek

el€i€n.


Azeg'-est'€s Keri,.sz, 3'"x'li'3J',t;S1,,?1i: !i'.'fi';fili'1l.,"gl1i,*J i.'(;111;kh'a5ohaht,

ITIMAVAG-F€roocv&:os 1:0. Athsk Barn-.r-..Fuzdr,. Kalocsai, Bohus I., ..--, Banha, ' Berecz, Feltdldl, ausaorlak: Tur6n, ctrrpir. rrtiieli.r. FAzckas,


D I M AV A C-S a l S 6 ta rj d l ri v i c s ! V o j ti u a , K i sp a ta k i.

Az dr.

NB. l-be Maayar,

SE ilj. r r osztilydontii 19r i) ,b.i.t:0, Pr i hel s z k r - . Pav l i ns z k y , \ag\r Is116n, HOr i.z, Nagy h r e, tl :!m ^r . PaD p, It6r or y i , Sziler d hatnr bir o.

DIMAVAC. 1940. Eieff Emit Jutott Bohus, r'azekasr Felfitldi. Lipt6L. gugeol: Br r tha, Bar na,

PopoSi pos

edz6, Horl5th, B6n {Banaszkievics). j6tekvezeto: Knlocsai, szlavkovszky Hom or 6di ,


re,rs!,i. il3iif [lial,1:)iff#i.''"iili'i;"iii1,"",-,i' I'i'vei.Fiizer.

F.h.runtiis

lednvok

tiiiszonaik

az NB

tl - e(

ba.i nok c s apar ot

$r ,7- be.r .


tryer( t9,19-1950-ben, NB ll_es |tarnoks6got A DVTI{ Jozsef, Pallc8k6 I" Ncmetb' Tomecsk6 Td.h Lsios. 'pi"ili,'ia"j

iiiul".iii,.'i, ' "ii,ii2."iii,-rit',*ii. *'

- 'I'

I

csspala PeDden'

Balr6l: Kcnesz'

iit"rn, ret.rr Per, Liprk cviirgv' Kozepsd Pesti: ulnek: Palicskdrt ' T6th' Tiirok'

5

Y

r

t

Pcsti, a D v T t ( NB lr - b e n b a jn o ksa e o t n ve r t csa pal a' Balr6r iobbra: Marisza JakoDi'. Brritor'- csdnvt, De6B. Dob6, T.ith, iii"oit, ii"ta.. S? isctr ' ( 1 9 5 ? )


. \ . _ N B I . i i l i id ik h e tr ' e ze ttjr d s a !id â&#x201A;Ź ]r l.g jo tr h fs.rp.1r l 9;!,1t60_tan a D 1.Tr{, Fentri ,!: P n d l L a s z t ( i . t ,r p p r .r itzl6 . liiss r jsztO. cs:in ji Jd,se{: tvan J6zsef. S orrmtxi rrno. reror S i i n d o . . P r u h s !' ib o r . ST isd i Oszk,ir . \r e r n e r ctrta. H ri di 20116r. L.hi : K i ss Grho. edzo.

l,

I


A ltyff

A DIITK

I I

6kdlvlv6l

itkdlvfv6l

r955-Dcn.

195?-D@.


,/l.z NB

II-es

.saparbajnok,

f,llu1-:::""":".':uil."'",lijl ll"l lli. nyer lek.

DVIK

aikl6zoi

t959rren.

taetcnren Leszt{i f.itneh6zsUlvrt hal nok 1951. IV. t4- i m er k oz i s e.


sportrepii A DV 1l{ motorosgâ&#x201A;Źpe lok C s o.bn l .ds z 16v al ,

\

i0 nr nr aeas ejLaier nyats !'.i r '6l or onJ

ni ds gtr t.dtr .

I Tr ane! tip( \ir isl{ olaaap i tv dt.l . 1959- ben, N :r gy Z s i s r l ond ,:zetii. oktatd, Vatk.l :Wi!lon, a LelriI trilrori .tdzsef nrltoros Iiohiszati MUveli igaz!,atOja.


ful{iri:rf3:?}I*i*1" mi:'t$:"#iliili$..-:tli::?'#ii:',l#H"

mislr ot.i

nemztlkOzi

r e) iitr tnap

k tj ) O ns egc

r 9Sr .b.n.


A z 1 9 6 0 . b a ! f e l r r j a to tt8 0 m .e ske r e kh e g yiu g r 6 s6 n c.M el rettea20rn-est6gi si nc.

(ili(ns

. 80 tn_cs utr6toronYbol'


Lukti.s

r.tszld edzâ&#x201A;Źs

i

ri rl ri Drr.

I:0 ti ri j ., Oir .Ua niagvar q .rl o11 st,o.

|ir o_

s us z l i g r .r \uan.

ti r eD c 19j 8- ban O .i i s m nr es i k t,r ; r l r .r r ,r ,i tc s i k ta\han or s z .r , hr i l oaqdaot s .'r n\ c r t.


Fckete J6nos usresa a bArAriti ug.risancon. 1910.

a

magYar

\'trlogatott


Sve.csek B6la, B€r€s Jrilie, Fekcte J6ros, Bur€k Lajos, rvrbata frrn6. ramis .r62scr. r.,ibri L^szro res2_b€n lgy u-rniriii iuriaveiiJnvii.-Lukacs L{szr6,

1959-be, a Caly:rrer{in orsTrlos nr tlestkt6 K o s2 ti k L a sz to. Fekcr e Jdnos. Luk.i.r !

'""",'.

-

t, ajlroki

!n';:'J:il

4eot

nl,err

Sus?tig

*-u' ?ff',liL:-

Feren.

,nneplCsc.

Jdzser' sn'ztisF'ren':'


t!f:\ci

l rl n o rr

Vi ',ek Papp C' bo r . srtl .1 n Dr !1,, 1.,' i,t.,l' ,1. lr ii ' r .lr szalm . ir t Jd 4os . T dti \ !i:- \r r t s'xrr l rLr r r ' \/lu.

r \etsen]zo B â&#x201A;Ź l a ki i za p si l ]u liczek az r ' ;i' iokr i! l e sma e rsd l tb d o b o sd ( : ! i o rsr.i g o s \ i d (i l i i r ) ijnolir tgon'

P!DD t,l- o-

Br 'l a Br l i

Sz an\r

C \r :r c \'

nc hez s !r l \tr haj r nR Gabor r :\ i r / l 'l i i t',tr , r , dal i i br i nok s r r l on

l r r 't


\ Ir VI K

Botv i nni k

s ak k c s apar i r ) ak

al aF i td

tagj l i ,


Szilas

(Szesâ&#x201A;Źnynk) Barna ve ze t6 .

szakos2talr"

^.

tagiai az LKM miskok: sakkcsapat 195{_ben. rapotcai aidnl6i6ben


Szmiszlov

S a s\':i fi

Istvl n

as.ir ,

Szit\

nk.

nrqrlneste.

szimulrii.

Itizbâ&#x201A;Źn

''":'j"i;'ai;'"$1i"T?iiili.'o"""

DiOsgy6riit{.

\6'riiizlirsasisxiv:i16


ridteniszezdi. A 30-as 6vek legjobb Dezso Boich,v MaedA, veslnc Turek .s Judil is). obholczer Oarratar(sd Menncr dditn.

\

N t!, t.s tcn i sz( sapr tr : D\Ttt \ e 2 . . xl u (s. sT i tkx tI.. si' l\r

\\itr al

I- ovcsiitr yi tr csler cnr i, r . inlezit. :lulatdlnali:

l D !.

l unc tr .or s r ae i l j . baj nok a.

1959. ar i

Sz,tD r i tI., l ul i r k us . Sr ti nl i I. s 7) ' Ki di r . Bar tl r x J K.ts7^. ti !c tr c r .


A DV T X

N a.

I es fer fi

p3 nor csaDal r tl

iD,,.zo: eu.eo,n.ik: .,..r,^..,i,,",1, ir.i-i;,,il.iilll,1ll;lli.lill:.I;l_.:.i,T;lli;"1+f*",.

I .\- l]\'r';i

:;D.

t-.s

f,rr{icir1jLrta r9;r_ben. Dr it.zr ... Rr hr ' ' ..

L szo._ !e2.. Szitka, llotn. . Lnr r s an.t.i eat1o. -pat(s.i

I

l!,i.tdr.

Bartha

J.,

I

II

I

I

t


\

B i szte rczk!

l l on o ri

S i ri

i fi .

tnagr Nf

zs6lia KlLrcsna Brosszmarn n6i ( 19ti , a\ 1159.) m agl ar

br inok'

r ltg Ju d i t l l a g yar or szdg Doi ifi. P6ros tlainoKa

tvr

szrb6

ketszeres baj nok

l95c iltaglarorszdF l|ldrta n6i tti . D 6r os ttai nor 'i

'r\l


Az tszaki

Ke.iilet

1918, a.!i ba i nok s i gdnak

r 6s z tv ev ai i , tuhy on( i .6s z ben

a D VIr i

\'.r s en'26i .


A

D vf(

r9 5?- bcn elkCszntl.

A DVTrt

a2 or sz6g

lrolsz€r'fisltett

e;avik l egs z ebb

tedszpilvr.t

l eD i s z k l nbh6z a'

€3 tlubhSza'

.r'


-rz

1959. j(lius 28_6n f.lavnroit emrâ&#x201A;Źkm{.

J6kai

A

Petdfi emtâ&#x201A;Źkrorony Bdnkriron. aDiei y el r 9{8. j ttl us 1l - dn av aatak i et_

6

-{ biiDtrriti

luristahiz.


.I 1,.

.t

]

l

Ir;ri sgyr;rvaseJri rstrnndi r :r 30-as'\'ekI'eI'


A DVTK katdcEaprta: HoU6s edz6. Arvai, Csbz6r, Gydnsydsi, szak{is. TOth int€25. toe0-ban.

,1 I)\:IK

vivdi

1960-

A Bp. ltlektromos t95?. €vi I. o. kardv€fseny6n r6szt v€it D\/TIT-v€rsonyz6k: Junisz, Szsk{ts, Csisz6r, itr. P6t€r.


I

I

r i i pr er '\

2,.2,-tnn-i1-6, 'z ^alc.€s tor6 Postasalamb. Ar 1958'o.n ,\losonmaFysa6v6!, Szvi' Szombathely' tat'i, }}e s$ing 66 Miin_ chen - Di6sgv6rvtsvesenyck cyfr . . s a m p l o n b a J n o ka - - . I'eny€sdo €s lulaJdonos. Barn6th Istlan! nvTK.

a s l adl onban.


T R p D A L OM Az orsz6go6 .9orasz6vels6gek &k6ryvei. Az €3zakmagy--.mr_Bzigt- Ieriiret, Drjd Borsod--{banj-Zempl6n noE leltsltl hit6 dvkdny\'el, Jesyzokdnyvct. Szatszdvetsdgek & atszbv€ts6g€k v€rsenyiesyzoLonyv€t. Nemzetl sporl sporthjrlop. N€lraporL trtlltrolcl NrDl6. B€gs€U Elrlap. Szabad MaEyaro$269. tazakmrgyarorizdg. Di63gy6rl ![unBfu. rragyaroxz6gi BporleSycstilctck tdrilaoore. Dr. lu6rftby Lajos: A vntbhu lport {0 6ves riirt€net€. Df. FOldessy Jlino3: At WLAZ * 6ves 66 a nragyar teDdattg6s D.. Fdlde3sy it6ros: A matyar l.Dd.rfa6s c0 6v€.

Eegiye

3por-rarsz6vs!!6gci_

i0 6ves t6n€D€ae. 'I

'I A fenti forrdsmunkaton ktvt mCA s kort6rsak vislraeml6kezesclrc t6drssztrodraB: nektt & mtnilarotnax, ak r EunBiim |negalkot6s6b.t| t6mogsttrL, ezitoa monatolr kd3z6noae,. A lelsorol&oAbaa, kimutrtdsof,bsa aetjess6gr€ ritrekealterrL 6ppeD cr6rt lchcts€ges, hog'y - trudtomor 6s a rekaorok ruattan ttviit - olyan szem6ly neve is sz€f?pel a k6d!.vD€n, aBI a m.8yar lrazfhoz ngth[n6 v6lt, vlgy olyan csclel{menyekb€n vett r6sz!, smstyek mlrtt Deve a msgordktr6$e €rdemratern€ 14rt. a szElB,zo

2t7


'r'ruF-

..r8..

TARTALOM Olalal 5

Bevezet6s EGYESUI,ETEK MEGAI-{KUI'ASANAK I. AZ --Artn-rntEsr

65 VEZETESENEK

l

kezd'e@es neger6s6dase sport1:r"tene:P. -7,' - Dih;gAntuosgaAr '.' ''' ( ts'o :8- $ ts) -.

2.

'

lfifs6g csapat6nakmegalakul6sa A Di6sgy6rvasg-v6riLabdarfg6 Lezdete Miskolcon ' L LUai*gat Testgvakorl6k Ktire a iliotgvoi-v*evdri 6let megindulSsa a"-"*Z"tif "ti a oil"gvo"i Athletikai Club piO"gvSt sport6let6neklejl6d6se a Jelszsbadulistg (1919-19451 A Tandcskiiztdrsasdgleletlseiit

A munkes sportol6k iildiiz6se Az e1s6virSgz6skora A gazdasagiv6lsAghatasa e bac a 2o-30-as 6vekben A DAC 6s a DVTK egyesUl6se' e *atoa* vil6ghSborri idej6n ' st6t napiai'nkig (1945-1960) 3 A Jetdzabad'uld A kiloszlott egyesiilet megindul{sa 6s etszervez6se a t elyi "portelet A tiimegsPort : ' Az MKF sportprogramia jut6sA6rt l-be NB f"U-att'rgO i.r" "op"t " sportegyesiiletek a--"".4""ut""""ii mtikiid6se "Ai-a"*i VSlasztm6nY viragkor a r"Jui"ul sportmozgalomravonatkoz6 A Magyar SzocialistaMunkispart iJnYelvei A DvTi jelent6s6ge

9 10 72 13 16 17 18 2l 2l 22 23 24 27 30

33 35 |'.t 39 ,10 {1


]i. A SZAKOSZT.{I-YOK TORTENETE Asztslitel.tisz A t l a ti k a Birkozds Kajak-kenu K crc k p d r K e zrl ab d a Kosdrlabda Labdanigiis Okr vivris Rtiplabda . Sakk

Oldat

50 .

.

il9

.

?3 79 30 B2 BB 119 121 722 125 129 135

.

Sportrepiilds Sulyemeles Tenisz Termeszetjdrds Torna Usz:is - vizilabcla Vivds G al a mb s p o ft.... III. KEPEK AZ 50 EVES DVTK

r37 113 r49 150 156 160 TORTENETEBOL

r6 3

Ilodalom

21',l

DVTK-50  

a Diósgyőri sportegyesület fél évszázados jubileumára készült kiadvány

Advertisement