MoziMiskolc-tanulmány: Sinkovits a Palotában by Attila Balogh

SINKOVITS A PALOTÁBAN MoziMiskolc: mi játszódott, illetve mit forgattak városunkban? – kutatási összesítő Filmtörténeti áttekintésbe fogott 2016/17 táján az Észak-Keleti Átjáró Egyesület: vegyük számba, mikor milyen filmes alkotás játszódott a borsodi megyeszékhelyen, illetve mely műveket forgattak a városban. Próbáljunk egy teljes körű listát összeállítani - aminek, persze, vége soha nem lesz, hiszen évről évre bővülhet. Jelen sorok szerzőjének nincs ismerete róla, hogy korábban bárki, bármely szakember vagy illetékes szerv hasonló tematikus, egyszersmind az – elérhetetlen – teljességet megcélzó kutatást folytatott volna valaha is. Mindazonáltal természetesen sok olyan újságcikk, tanulmány, helytörténeti-kultúrtörténeti összefoglaló és egyéb dokumentum létezik, valamint a mindenkori miskolci közbeszédnek is részévé vált jó néhány tétel ebből a kategorizálásból, miszerint „miskolci filmek”. Vannak közismert és megalapozottan ide tartozó, ugyanakkor csak részlegesen helyes avagy legendaként élő példázatok, amelyek citálhatók és rendszeresen citáltak is. Hogy a Meseautó „miskolci” film, azt jószerével mindenki tudja, azaz tudni véli. Ugyancsak viszonylag nagy az Utánam, srácok! tévésorozat miskolciságának ismertsége. Valójában egyikről sem mondható ki kerek perec, hogy itt játszódik a története, avagy hogy alapvetően a településen zajlott volna a forgatások egésze, 1934-ben11, illetve 1974-ben. Ezzel együtt mindkét mű ott van természetesen a most megcélzott darabok gyűjteményében, teljes joggal. Ha a miskolciakat „miskolci” filmről/filmforgatásról kérdezgetnénk, szinte száz százalékban a nevezett párost, annak valamelyikét említenék. Méghozzá teljes magabiztossággal. A lillafüredi Palotaszálló egészen nyilvánvalóan a legtöbbször vászonra és képernyőre került Borsod megyei helyszín.22

Pontosabban: ez a bemutató hivatalos dátumának esztendeje. Ami a negyven évvel később tévésorozatot illeti, annak premierjét 1975-re datálják, de a film egy évvel korábban készült, a miskolci forgatások '74 nyarára estek. 2 A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként. Lillafüred a nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről – becenevén Lilláról – kapta. A környék már ezt megelőzően is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, szálloda, étterem várta az idelátogatókat, és számos magánvilla is épült az üdülőtelepen. A Palotaszálló 2015ben felkerült a Magyar Értéktárba nemzeti értékként. (Wikipedia)

Ide érkeznek az említett harmincas évekbeli vígjáték hősei is, emiatt látható a filmben néhány közeli vagy távolibb felvétel az éppen néhány évvel korábban megépült szállodáról. Kétségesnek tűnhet, hogy a belső jelenetek elkészítése miatt is ideutazott volna a stáb a színészekkel, feltételezhető volna, praktikus szempontokra gondolva, hogy a Meseautó zöme a fővárosban, illetve budapesti filmstúdióban készült, és csak a jellegzetes bükki épületet, annak egészét vagy részleteit ábrázoló kvázi vágóképek származnak innen, tehát azok felvétele végett utazhatott Észak-Magyarországra a filmes „second unit”. Mindazonáltal bár a cselekmény Pestről csak a másfél órás mozi harmadik harmadában kerül át Lillára, nem kizárólag állóképek mutatják a Palota környékét, további bükki felvételi helyszínek (ideérkezés képsorai, kisvendéglő) feltételezhetőek, és sokszor tűnik úgy, hogy a belsők is a szállóbeliek; erre nézve azonban nem rendelkezünk mindenre vonatkozó megerősítéssel. A porta és előtér, illetve az étterem, kávézó helyiségeiről van szó, esetleg hámori avagy lillafüredi vendéglátó egység(ek)ről, kerthelyiségekről, de ezek a rendelkezésre álló képminőség, illetve a szűk képkivágások okán sem könnyen volnának azonosíthatók. Ahogy követjük a filmbeli sztorit33, a Törzs Jenő alakította férfi főszereplő első ízben közel egy óra elteltével tesz említést arról, hogy „Szabadságra megyek” – amire partnere rákontráz: „Persze a Riviérára...” – mire előbbi: „Nem! Fel valahova Északra. Elég volt a forró éghajlatból..., unom már.” Ezt követően 1:01:29-nél hangzik el Perczel Zita szájából, hogy „Víkendre megyek [...] A társammal, Lillafüredre”. És 1:04:21-nél olvasható a harmadik főszereplőt, Kabos Gyulát szállító autóbusz oldalán az útirány jelzése: „Budapest – Lillafüred”, alatta: „Miskolc”. A szerelmespár érkezését mutató képsorban feltűnik Hámor, majd ahogy kocsijuk odakanyarodik a szálloda elé. Később egy beszélgetésnél megint az alant található falucska látképe, mögöttük a szállodai homlokzat: „Nézze, milyen szép. Mint egy mesebeli vár. – Gyönyörű. Olyan jó itt lenni. [...] Maga hol fog lakni? – Valami szerényebb helyen. Talán odalenn a faluban. Nézze! [Hámor. Emeletes házak, templom.] Mint az apró skatulyák. [És a következő vágásban már a vízesés látható.]

A Perczel Zita, Törzs Jenő és Kabos Gyula főszereplésével zajló sztori: a színhely eredendően a főváros, a későbbi szerelmespár, valamint a „komikus harmadik” figurája onnan utazik Lillafüredre, egy kirándulás keretében, majd a film végére vissza haza, Pestre. A filmet Vadnai László és Vitéz Miklós írták, Gaál Béla rendezte, Heinrich Ballasch fényképezte, zeneszerzője Márkus Alfréd. 1934. december 14-én mutatták be a Fórumban. Előzménye Erich Engel: Die Privatsekretärin (1932) című filmje, hasonló forgatókönyvvel.

A Meseautó 2000-ben készült remake-je teljesen eltérő másodlagos helyszínt választott: ott a fővárosból Visegrádra kirándulnak a szereplők. Ugyanakkor az eredeti verzió máig eleven legendája például a napjainkban üzemelő mozis internetoldalainak hozzászólásaiban is életre kel: „Ha Lillafüred környékén járunk, mindig eszünk egy kispörköltet kisfröccsel. Mert az embernek már attól is jobb lesz a kedve, ha csak emlékezik erre a tündéri vígjátékra” – írja egy lelkes hozzászóló a filmkatalogus.hu kommentszekciójában. A Meseautó-motívum a '34-es filmbemutatótól rendkívül erősnek mutatkozik a magyar filmművészet következő korszakában4, valamint művészettörténeti elemzéseiben, ugyanakkor a korra jellemző bohókás szerelmi történet „eldobható”, felcserélhető háttereként szolgáló lillafüredi kulissza nem vált meghatározó elemmé a honi moziipar ezutáni évtizedeiben. Nota bene, egy évtized múltán hasonló formában és hasonló szerepben újra felbukkant. Az Egér a Palotában című zenés vígjátékot 1942-ben mutatták be, egyikeként a Nemeskürthy által vélelmezett 75 műfaji mozinak.5 Az Órbók Attila írta és Martonffy Emil rendezte történet főcímében ott a kiírás: „A külső felvételek Lillafüreden a Palota Szállóban a m. kir. Földművelésügyi min. támogatásával készültek” (sic!). Ugyancsak a nyitó stáblistán: „Lillafüredi külsőfelvételek: Fekete Ferenc” [sic!].

A fiatal Benkő Gyula (kiírás szerint még főiskolai hallgató) és női partnere, Németh Romola által megjelenített szerelmespár ezúttal is Pestről érkezik Miskolc mellé, részben nyári munka, részben nyári kirándulás apropóján. Az alig több mint egy órás játékidő jóval nagyobb szeletét adja a lillafüredi szál. Már a 18. percben utalás történik a „pisztrángosra”, a 20.-ban elhangzik, hogy az utazás célpontja egy „divatos fürdőhely” lesz [sic!], a 24.-ben pedig montázst kapunk a szállóépületről, a Hámori-tóról, a vízesésről, a kisvonatról. Itt sem marad el az új helyszínt felvezető képsor a hegyi útról a főbejárathoz gördülő elegáns autóval. Ugyancsak azonosíthatónak tetszik a szűken és kevéssé jellegzetes módon mutatott porta, a terasz viszont minden kétséget kizáróan az, ami a csónakázótó felé nyúlik. Látszik még olykor a benti étterem, a táncterem (spirál mintával a padlón) a kandalló előtti sakkasztal. Egy rövid jelenetben a szereplők kiautóznak a szálláshelyükről, de ezt a kamera úgy mutatja, hogy a jármű Hámor felett, viszont „rossz” irányban halad velük: Miskolc felől, az alagút felé (vissza). Feltűnhet még, hogy amikor – több alkalommal is, vágóképeken – személykocsik érkeznek vendégekkel a szálloda bejáratához, akkor úgy tűnik, felfelé, tehát a teraszok fölötti rész irányába áll az orruk, tehát a park felé hagyják el a kaput (nem a tó felé; elképzelhető, hogy az idő tájt ilyetén módon volt egyirányúsítva a keskeny belső út).

Bikácsy Gergely tanulmányát idézve [a kor emberei, a meseautó utasai] „még a katasztrófa pillanatában sem tudták megpillantani a valóságot, s a kollektív imbecillitás buzgalmával lesték az álomgyár kulisszáit” – olvasható Balogh Gyöngyi - Király Jenő: Csak egy nap a világ... című könyvében. A tanulmány címe: Meseautóval Voronyezsig. Berend T. Iván Válságos évtizedek című könyvének fejezetcíme: A kommercializált művészet meseautója; a giccs. Nemeskürty ezt írja: „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar hangosfilm első évtizede A meseautó jegyében állt.” (forrás: http://archiv.magyar.film.hu/filmhu/magazin/a-meseauto-a-szerelmi-karrierfilm-diadala-szakmalecke.html) 5

„Nemeskürty István egyenesen azt állítja, hogy '1934–1939 között, négy esztendő alatt 75 ilyen meseautó sémájú vígjáték készült a magyar filmgyárakban' (Nemeskürty: A magyar film története)”

A karakteres csengésű filmcím megfejtése az, hogy a (feltehetően fővárosi) leánynevelő intézetben tanuló lányt, Esztert társai Egérnek becézik, és növendéktársaival Lillafüredre kirándul (vagy legalábbis a közelébe, a Bükkbe), ahol a korábbi tanárával találkozik, aki nyárra a Palotaszállóban vállalt állást, egymásba szeretnek. „Egér a Palotában”. Van is egy (két) poénos rövid vágás a diáklány intézménybe érkezésével párhuzamban, amikor valódi egérke borzolja a hely nővendégeinek kedélyeit.

Érdekesség, hogy évtizedeken át csak használhatatlan állapotú szalag maradt csak meg a filmből, mígnem fél évszázad múltán előkerült egy jobb verzió; a kettőből „foltozták össze” a napjainkban már (tévében) vetíthető kópiát. Sajnos, a világhálón fellelhető videók épp hogy nézhető, komolyabb célokra (állóképek kinyerésére) jószerével alkalmatlan minőségűek. Más, de mégis hasonló a helyzet az 1974 nyarán-őszén Berkes Péter forgatókönyve alapján készített tévésorozattal, mint az eddig említett játékfilmekkel. Az Utánam, srácok! ugyan egyetlen helyszínen, értsd egy településen játszódik végig, de a forgatások helye egymástól kétszáz kilométerre találhatóan csoportosítható. A történetben nincs kimondva (a forgatókönyvvel párhuzamosan megírt és publikált regényben sem leírva), hogy Miskolcon vagyunk, de féltucatnyi miskolci helyszín egyértelműen azonosítható. Viszont minden olyan jelenet, ahol erre nem volt szükség („átlagos” lakótelep, iskola, lakásbelsők, futballpálya, stb.), azok miatt nem utaztatták ide hetekre a filmes truppot, hanem maradtak a fővárosban. Lillafüred itt is megjelenik, amiként az Avasalja utca, a diósgyőri vár, Felső-Hámor (távlatilag a Palotaszálló képével), aztán a Széchenyi utca, a diósgyőri lakótelep és a tapolcai barlangfürdő, valamint a kohászat, nevezetesen a Heller-Forgó típusú hűtőtornyok környéke és gyári pályaudvar sínpárjai. Az összes főszereplő egyértelműen járt az öt epizód miatt Borsodban (és erre a 2014-ben megjelent Utánam, srácok! című helytörténeti tanulmánykötetben emlékeznek is a kutatók kérdéseire válaszolva az egykori gyerekszínészek). Külön érdekesség kötődik a mellékszereplőt életre keltő Turcsik Tiborhoz. Egyrészt az ő korabeli jelenete – a sorozat első epizód nyitányaként látható biciklizés – mutatja legplasztikusabban a fent említett kettősséget a helyszínválasztásban. Amint „Pocakos” (a főszereplők jóbarátja) egy később fontossá váló csomagot hoz Lilláról be a városba (a „telepre”), kerékpárjával egészen különös útvonalat jár végig – tegyük hozzá, ez csak a jól figyelő nézőnek, elsősorban a miskolciaknak tűnhet fel, egyébiránt legkevésbé sem zavaró a képernyő előtt ülő nagyközönség számára. Tehát: a LÁÉV-épületnél látjuk meg, a vágás a Felső-Hámor feletti útszakaszra viszi tovább, innen a diósgyőri várhoz „ugrunk” (mintha a lillai út ott jönne be a városba), ezután még meglepőbb vágással az Avasalja utcára kerül a szereplő, de úgy, hogy a domboldalról lekanyarodva visszafelé indul el Diósgyőr irányába... hogy az újabb vágás az Erzsébet tér melletti főutcára tegye (járókelőkkel, a képen áthaladó sárga villamossal). És ebből a képből kihajtva a két keréken közlekedő kissrác máris kétszáz kilométerrel távolabb találja magát: a nyilvánvalóan egészen eltérő időpontban, a forgatási folyamat más szakaszában helyszínként

használt, immár fővárosi lakótelepen, a XVIII. kerületi Lakatos utcai bérházak között. Mint a Wikipédia ír erről: „A Lakatos úti lakótelep vagy Lakatostelep 1962 és 1967 között épült. 1975-ben (1974-ben – a szerk.) itt forgatták az Utánam, srácok! című ifjúsági sorozat lakótelepi helyszíneit. Ez a tény azért nem közismert, illetve – főleg miskolciak körében – alaptalanul vitatott, mivel a történet szerint is Miskolcon játszódó filmben ezek a lakótelepiiskolai jelenetek jellegzetes, felismerhető miskolci helyszínekkel váltakoznak, ugyanakkor a Lakatos úti lakótelepen található valamennyi bérháztípus Miskolcon is több lakótelepen megtalálható.”

Minthogy Lillafüred motívuma jelen tanulmányon jószerével végighúzódik, itt is emeljük ki, a nyaralóhely tévésorozatbeli feltűnései között – a fenti nagy parkoló, a kisvasút állomása, a vasúti átkelő és az alagút bejárata – mellett említésre méltó az a mesekert, amely a hetvenes években Soltészék villája volt, ahol „Karcsi bácsi” fabrikálta a sokak számára máig emlékezetes makett-parkot.6 Ellentmondásosak a beszámolók arról, hogy a filmkészítés idejét követően nem sokkal bekövetkezett áradás folytán a Szinva vize csak a házat-portát rongálta meg, vagy magát a kertet is tönkretette-e. Mindenesetre néhány évvel később már nem maradt nyoma sem a színes látványosságnak. Akárhogy is, a sztori szerinti karakter, a Szerencsi Hugó által megformált Manó bácsi (= Karcsi bácsi?) és az őt meglátogató srácok, Jelisztratov Szergej („Andris”) és Martos Tamás („kapufa”) révén perceken át és egész részletesen megismerkedhet a film nézője a kerttel, beleértve a mini-épületek mellett a fészert is. Az Utánam, srácokról szólva zárásként mindenképp a szériában kvázi-főszerepet „játszó” villamos-szerelvényről kell megemlékezni. Egy kutatási interjú alanya szerint a városi közlekedési vállalattól (MKV) a hetvenes évek elején leselejtezett kocsik egyikeként a jármű valahogy a Lenin Kohászati Művek területére került; talán már maguk a járgányt megvásárló filmesek vitették oda a közeli remízből. Eleinte a gyár főbejárata közelében parkolt, majd oda kerül át, ahol a filmben is látható: a hűtőtornyok és a vasútállomás közötti területre. Itt két típusú jelenetben, két eltérő szögből is látható: közelről (amikor az úttörők elkunyerálják a villamost a gyári vezetőktől), illetve fentről, magasból-távolból, amikor a diákok a Vargahegyről (amit a film/regény szövege egy helyen, írói tévesztéssel, „Komlóstetőként” vél azonosítani) lenézve szemlélik a gyárterületen veszteglő rozsdás-sárga vaskerekűt. Tegyük hozzá, több hasonló beállítás kerül képre a sorozat öt epizódja során, ám ezek nem

A tévésorozatra vonatkozó szubjektív imformációk forrása részben az internetes közösségi oldal, a Facebook (Miskolc a múltban, Retro Filmek forgatási helyszínei, Újságmúzeum című csoportok/oldalak). Ugyanakkor több direkt céllal interjú is, amelyek a filmhez hasonló című (Utánam, srácok! – Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben II.) tanulmánykötethez készültek, az Észak-Keleti Átjáró Egyesület kiadása, 2014.

mindegyike valóban vargahegyi felvétel - nagy erősen kell figyelni, hogy észrevegyük, amikor a forgatási helyszín kicserélődik a budapestire. Ennek oka, hogy amiként a történetben egy hegyoldali hétvégi telekre kerül a villamos – amit sztori szerint a Vargahegy/Komlóstetőnek kell feltételeznünk –, úgy vitték a szerelvényt a fővárosba, pontosabban Budára, hogy a Szabadság hegy egyik telkén készülhessenek el a vonatkozó további jelenetek. Ennek a helyszínnek a közelében forgatták aztán le a hegyoldalbeli akciók egy részét – ezeknél bizony feltűnhet, hogy a háttérben, lent immár nem a kohászat látszik, hanem a Duna és a túlparti pesti házak.

A filmmel kapcsolatos legnagyobb rejtély, amire jelen kutatás nem talált semmilyen korrekt választ: hova lett végül a villamos – visszakerülhetett-e valaha Miskolcra? Mint ahogyan azt sokan hiszik avagy tudni vélik. Alighanem tévednek (és később a borsodi városban máshol látott víkendtelki villamosokat hibásan azonosítják a filmbelivel), mert a tévésorozat felvételvezetőjeként dolgozó beszámolójából egyértelműnek tűnik: a filmesek biztosan nem vitték a Hármashatár-hegyről sehova, ott kellett hogy maradjon. Internetes fórumokban találni olyan pesti emlékezőket, akik állítják, hogy valóban ott állt utána még sok éven át. És itt vegyük elő ismét Turcsik Tibor személyét, aki viszont, amikor a közelmúltban konzultáltunk vele erről, mégis inkább úgy vélekedik, hogy „emlékeim szerint előbb lettek forgatva a Budán felvett jelenetek, utána utaztunk Miskolcra. Tehát a villamost vissza kellett oda szállítani. A hegyen töltött idő alatt az ott kíváncsiskodók közül többen is megkérdezték, hogy mi lesz a villamossal a forgatás után. A rendezőasszisztens Szőczy Judit azt válaszolta, hogy a Miskolci Közlekedési Múzeumba kerül majd. [...] Nem tartom kizártnak, hogy volt egy másik darab is, ami a Miskolcon felvett jelenetekhez kellett. Régen volt ugyan, de az biztos, hogy a hegyen volt előbb a forgatás. [...] '74 nyarán a Lakatos úti lakótelepen kezdődött, a hegyen, majd Miskolcon folytatódott, végül augusztus végén visszatértünk a telepre. [...] Az utószinkron idején Várhegyi Tünde másodasszisztenstől hallottam, hogy a Remete-hegy. Ő akkor azt mondta, hogy már nem látta a villamost, amikor kíváncsiságból felment oda. Ez azonban már 74 október végén vagy november elején történt.”

Az Utánam, srácok! tévésorozatban, illetve az azonos című ifjúsági regényben, mint jeleztük, nem hangzik el, nem szerepel Miskolc neve.

Menjünk tovább. Két igazán Miskolcon játszódó film jóval kevésbé ismert, noha az egyikben el is hangzik a város neve, s a másikban ugyan csak annyi utalás, hogy „a város”, de Lillafüredet meg is említik, és a sztori zöme egyértelműen Miskolchoz kötődik.

Ezek: az 1951-es Teljes gőzzel, ami a vasút (így kerül a képbe a Tiszai pályaudvar és kapcsolt részei) korabeli „politikai fejlődését” volt hivatott ábrázolni a korszellemnek megfelelően, és az 1974-ben bemutatott tévéfilm, a Különös vadászat, amely egy bükki környezetre hangszerelt kémhistória. Ez utóbbiban a jelenetek túlnyomó többsége (a film teljes második fele) a Palotaszálló különféle részeit tárja elénk, az épület külsejét, a teraszt, az úszómedencés udvart, az előteret, a bárhelyiséget és az éttermet, a folyosókat és néhány szobát. Még a főszereplő révén a toronyba is feljutunk, valamint kívülről, egy felső-hámori tetőablakból is láthatjuk (a külföldi diverzánsok után nyomozó magyar rendőrök egy padláson állítanak fel megfigyelő harcálláspontot) lentről, kívülről az impozáns épületet. Szerepet kap a vízesés, a függőkertek, az Anna barlang. Sőt, egy rövidebb jelenetsor be „a városba”, a Vasgyárba, a Gózon Gyula utca vasúti átjárónál lévő szakaszára is elviszi a nézőket; a lakás, amit a szereplők felkeresnek, a benne zajló események azonban már aligha itteni, inkább pesti forgatási helyszínt igényeltek.

A listánkra felkerült többi filmalkotás között már csak rövid említések révén tallózunk. A miskolci Boniésklájd (2004) értelemszerűen miskolci sztorit dolgoz fel és többé-kevésbé hiteles, eredeti helyszíneken forgatta le Deák Kriszta rendező a valós alapokon nyugvó sztorit, amely közismerten egy modernkori rablópáros drámája, egyikük életrajzi könyve nyomán. A filmben jól felismerhető és beazonosítható helyszínek: Avas, kilátó, belváros, Gömöri-felüljáró, Katalin utca, Lillafüred.

Ez a művelet, mármint a beazonosítás némileg nehézkesebb művelet az Utolér című thrillert (2012) esetében, tekintve, hogy Dyga Zsobor műve elkészülte után máig nem került hazai moziforgalmazásba. 7 Csak a világhálón elérhető trailert, valamint a sajtóanyagok, médiabeszámolók, fotók és werkfotók segítségével rekonstruálhatjuk, hogy a stáb Görömbölyön, a Selyemréten, az avasi lakótelepen, a vasgyári piacnál, a Dayka Gábor utcában forgatott.

Sajátos tagja felsorolásunknak a Magyar vándor (2004), amely feltételezhetően tudatosan idézi meg a majd' nyolc évtizeddel korábbi elődöt, azaz a Meseautó palotaszállós jeleneteit (2004). Hozzá kell tennünk, hogy ezt az említett feltételezést a rendező Herendi Gábortól kérdéseinkre eddig kapott tájékoztatás nem erősíti meg: „A Hungest Hotels szponzorunk volt és ők bocsájtották rendelkezésünkre a lillafüredi hotelt, amit, persze, mi kértünk a Mátyás terme miatt. Ennyi a történet.”

Az Utolér című filmről lehetett ilyet olvasni a netes sajtóban, de vannak arra nézve is adatok, hogy vetítették magyarországi mozik, például Miskolcon is. Jelenleg nem lehet hozzáférési lehetőséget találni hozzá.

Ugyanígy exkluzív példa a miskolci forgatási helyszínekre Huszárik Zoltán Szindbádja (1971), amelynek korcsolyázós jelenetét a Hámori-tavon vették fel, ez alig több mint néhány másodperc, a főszereplő Latinovits Zoltánnal, és partnerével, Nagy Annával. Utóbbi így mesélt erről az élményéről egy interjúban 7: „[A Szindbád forgatása… Az az időszak bűvös hónapok láncolata lehetett.] – Ott szövődött. Fruzsinát játszottam, és a Hámoritó jegén, abban a felejthetetlen képben már nem egyedül korcsolyáztam. Ott volt egy kis élet a szívem alatt… Kata. És Zoli könnyes szemmel fogta két kezébe az arcomat a lillafüredi hotelszobában egy éjszakán, tartsd meg Anna, tartsd meg… suttogta. De az a kis élet, akkor már az enyém volt. A mienk.” (Az említett Kata a rendező és a színésznő hamarosan megszületett lánya, Huszárik Kata.)8

A Tamás és Juli (1997) szerelmi történet, háttere a bányavilág, Enyedi Ildikó filmjében felismerhető Lyukó, illetve Hámor és az ottani Szikla büfé.

Kár a benzinért című szkeccsfilmet pedig azért kell felsorolnunk, mert említésével válik teljessé a kultúrtörténeti kvízkérdésnek is beillő érdekesség: nevezetesen hogy melyik neves, fősodorbeli magyar színész volt az, aki 8

https://noklapja.nlcafe.hu/noklapja/2016/02/24/anyaval-nagyon-osszenottunk-cimlapinterju-huszarik-kataval-es-nagy-annaval

valószínűsíthetően legtöbbször szerepelt Miskolcon forgatott filmben, azaz vett részt miskolci forgatásokon? A válasz pedig Sinkovits Imre neve. Az 1964-es vígjátékban, annak egyik epizódjában karaktere, a hivatali sofőr újdonsült Lillafüredre hozza, hogy romantikus környezetben tölthessék nászútjukat. A hámori útszakaszon meg is állnak, hogy kocsijukból kiszállva gyönyörködhessenek a Palotaszálló idillien vonzó látványában.

Amiként a Teljes gőzzelnek, úgy Sinkovits a főszereplője Herskó János 56-os témájú drámájának, a Párbeszédnek (1963) is. A fővárosi értelmiségi, felsővezető Horváth Lászlóként politikai és személyes okokból vidékre viszi az élet, mint el is hangzik a narrációban, „Tudtam, hogy Ózdon van állás, Miskolcon egyetem, Gézáéknál lakhatok... menekültem.” Egy később párbeszédben vitapartnerével kimondják, hogy mi az észak-magyarországi helyszínek, egyszersmind forgatási helyszínek „mondanivalója” a történetben: „– Eljöttél a szegény rokonokhoz? – Így alakult a helyzet. – Megfúrtak, mi? – Nem, magamtól jöttem. – Meséld a jó öreg istennek!... Igazgató voltál, szenvedtél, aztán lejössz ide technikusnak. Megfúrtak... [...] Mindenki úgy rontja el az életét, ahogy akarja. – Nem vitatkoztam vele. Egyedül akartam maradni, és tanulni. A gyárban olyan volt a beosztásom, hogy másokkal alig kellett érintkeznem. Egyetemre este jártam, tanulni meg egy miskolci presszóban tanultam.” E ponton lép be a valóságos miskolci helyszín: régi nőismerősével úgy találkozik hosszú idő után újfent, hogy összefutnak, ahogy Horváth az Avas szálló presszójában üldögél; az ablakon kinézve halványan felismerhető a Széchenyi utca, busszal-villamossal, az Aranyszarvas gyógyszertár és az Erzsébet tér túloldali saroképülete.

Zárjuk a sort egyelőre két olyan művel, amelyek rámutatnak, hogy a filmtörténeti „miskolciságok” tettenérésénél nem is olyan könnyű meghúzni az objektív határokat. A Simon Menyhért születése (1954) egyik forgatási színhelye a Miskolchoz közeli bánkúti erdészház, míg a Rákóczi hadnagya című történelmi filmben állítólag „a görömbölyi erdő mögötti területen” forgattak 1953-ban, és „a lovas statiszták a Csaba vezér utcán vonultak kibe miskolci szállásukról a forgatási helyszínekre”; mindezek a film megtekintésekor nem azonosíthatóak, de egy interneten olvasható visszaemlékezés megerősíti.9 Még nehezebb hova tenni az Úz Bence című filmre vonatkozó az alábbi újságközlés értékelését 1938-ból: „A Hunnia filmgyár autója, miközben a külső felvételek elkészítése végett a Jancsi medvét Lillafüred felé szállította, az emődi úgynevezett halálkanyarban az árokba zuhant.”10 Egyéb információval nem rendelkezünk a tárgyban, nevezetesen hogy az illető állatos jeleneteket Lillafüreden vagy más számunkra releváns helyszínen vették-e fel.

Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület által folytatott kutatás eddig eredményeit feldolgozó képanyagból egy apró kiállítás volt látható a 2017. szeptember végi Utánam Srácok Fesztiválon az avasi kilátóban, a MoziMiskolc program keretében; ennek tablóinak részletei kerültek illusztrációként jelen cikkbe11. Az egyesület folytatja a vizsgálódást, amely a jövőben a mozifilmek és tévésorozatok mellett a kisfilmeket, dokumentumfilmeket, reklámfilmeket is igyekszik számba venni.

http://www.boon.hu/demjen-pista-bacsi-a-miskolci-28-as/3428026

http://eloszekelyfold.com/web/I599--C24--Kultura--%C3%9Az_Bence_a_sztar.html

http://utanamsracok.blogspot.com/2017/10/mit-forgattak-miskolcon.html

Irodalomjegyzék: „Lillafüredi Palotaszálló” – Wikipédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Lillaf%C3%BCredi_Palotasz%C3%A1ll%C3%B3) Berkes Péter: Utánam, srácok! – Móra Könyvkiadó, 1975 Utánam, srácok! – Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben II. – Észak-Keleti Átjáró Egyesület, 2014 „Meseautó” – Filmkatalógus (https://www.filmkatalogus.hu/forum-4921) (http://archiv.magyar.film.hu/filmhu/magazin/a-meseauto-a-szerelmi-karrierfilm-diadala-szakma-lecke.html) Sulyok Máté: A meseautó - a szerelmi karrierfilm diadala – idézet Balogh Gyöngyi–Király Jenő: „Csak egy nap a világ...”, A magyar film műfaj és stílustörténete 1929-1936 című könyvéből (Magyar Filmintézet, 2000) (http://archiv.magyar.film.hu/filmhu/magazin/a-meseauto-aszerelmi-karrierfilm-diadala-szakma-lecke.html) Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963) – Gondolat kiadó, 1965 „Lakatos-lakótelep” – Wikipédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Lakatos-lak%C3%B3telep) Nők lapja – Schäffer Erzsébet interjúja Nagy Annával és Huszárik Katával (https://noklapja.nlcafe.hu/noklapja/2016/02/24/anyaval-nagyonosszenottunk-cimlapinterju-huszarik-kataval-es-nagy-annaval) „Demjén Pista bácsi, a miskolci 28-as” – N. Szántó Rita cikke a Borsod Online-on (http://www.boon.hu/demjen-pista-bacsi-a-miskolci-28as/3428026) „Úz Bence, a sztár” – internetes cikk (aláírás: Balázs Árpád / Élő Székelyföld Munkacsoport) az Élő Székelyföld weboldalon (http://eloszekelyfold.com/web/I599--C24--Kultura--%C3%9Az_Bence_a_sztar.html)