A Királyi Palota: A palota története Károly Róbert idején kezdődött, amikor a király építkezni kezdett a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt. A napjainkban is rendszeresen megtartott Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok is ezt a kort idézik. „Az Úr 2013. esztendejében, július hava második hetében, 12-13-14-én fényes ünnepség veszi kezdetét a visegrádi királyi palotában. Úgy mint 1335-ben, a magyarok királya Károly vendégül látja a csehek királyát és fiát, a morva őrgrófot, valamint a lengyelek királyát, bajvívó vitézeikkel és díszes kíséretükkel. Érkezik még számtalan nemes Magyarországról és más országokból, hogy tanúi lehessenek a királyok találkozójának s a lovagi tornának.” Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A gigantikus épület egyike volt kora legfényesebb királyi lakhelyeinek. A palota reneszánsz díszudvarát és az ünnepeken bort folyató Herkules kutat hitelesen rekonstruálva építették újra a régészek. A háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is. Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a már említett Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei díszítik, körülötte a Zsigmond-kori díszudvart átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. A Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli, a várost övező erdő pedig az egyik legszebb hazai Nemzeti Park része lett.
Téli Húsvét Visegrádon
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.