Issuu on Google+


Visegrád Tavaszi, húsvéti kirándulást terveztünk madárdallal, fakadó rügyekkel, de az időjárás felülírta az elképzeléseinket, még hóvirágot sem láttunk, ami nem is csoda, hiszen 30cm.-es hó borított mindent.

Félreértés ne essék, ezek színes felvételek, az idei tavasz színei. Mint az egyszeri ember mondta, hogy neki színes TV-je van, hiszen a fekete és a fehér is szín.


Egy kis történelem: "Visegrádról, a földi paradicsomból" - így keltezte levelét, a fényhez és pompához szokott pápai követ, aki a nagy reneszánsz uralkodó, Mátyás király palotájában vendégeskedett. Visegrád a bronzkor végétől lakott a környék. A kelták után a római hódítók a IV. sz. elején a Sibrik-dombon építették fel a Pons Navatus nevű castrumot. Később szlávok települtek a környékre, s ők nevezték a castrumot Visegrádnak, amely kifejezést később a magyarok is átvettek. Az első latin nyelvi oklevél 1009-ben említi Visegrád várát és megyéjét. Visegrád több mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye. A mai várrendszert IV. Béla építtette az 1250-es években. Az Anjou uralkodók idején lett a város az ország központja. 1323-ban Károly Róbert Visegrádra telepítette át az udvartartását. 1335 őszén itt zajlott le a híres visegrádi találkozó (négy közép-európai uralkodó tanácskozási helye), ahol a résztvevő országok Bécset kiiktató gazdasági szerződést kötöttek. A második Anjou király, Nagy Lajos egy ideig Budára tette át székhelyét, de folytatta az építkezéseket. 1370-ben itt fogadta a lengyel rendek küldöttségét, akik neki ajánlották fel a lengyel koronát. A palota jelenlegi alaprajzát Zsigmond király idejében építették ki. Visegrád második fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, aki tovább építette a várost és annyira megszerette a környéket, hogy hosszú ideig itt élt, időnként álruhát öltve. Ha most élne Mátyás király, akkor lehet, hogy nem álruhában járná az országot, hanem álnéven chat-elne. A pompás dunakanyari panoráma ma is lenyűgözi az ide látogatókat.


A Királyi Palota: A palota története Károly Róbert idején kezdődött, amikor a király építkezni kezdett a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt. A napjainkban is rendszeresen megtartott Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok is ezt a kort idézik. „Az Úr 2013. esztendejében, július hava második hetében, 12-13-14-én fényes ünnepség veszi kezdetét a visegrádi királyi palotában. Úgy mint 1335-ben, a magyarok királya Károly vendégül látja a csehek királyát és fiát, a morva őrgrófot, valamint a lengyelek királyát, bajvívó vitézeikkel és díszes kíséretükkel. Érkezik még számtalan nemes Magyarországról és más országokból, hogy tanúi lehessenek a királyok találkozójának s a lovagi tornának.” Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A gigantikus épület egyike volt kora legfényesebb királyi lakhelyeinek. A palota reneszánsz díszudvarát és az ünnepeken bort folyató Herkules kutat hitelesen rekonstruálva építették újra a régészek. A háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is. Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a már említett Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei díszítik, körülötte a Zsigmond-kori díszudvart átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. A Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli, a várost övező erdő pedig az egyik legszebb hazai Nemzeti Park része lett.


Kukkantsunk be a kirรกlyi konyhรกba is!


Nézzünk szét egy kicsit a palotában!


Mátyás király téli bundában


A Fellegvár: A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsővár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messziről látszik. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a Szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen, a vár kincseskamrájából, rabolta el a szent koronát és vitte szánon a komáromi várba. Később ezzel koronázták meg V. Lászlót Székesfehérvárott. A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:


A Salamon Torony: A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony, amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek, a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását csak a „Kiegyezés” után kezdték meg. Egy érdekesség: A fénylik, mint a „Salamon töke mondás” nem az egykori király heréinek polírozására utal. A Dunakanyarban lévő Salamon-toronyba egy töklámpást tettek ki, a hajósok tájékozódásának segítésére.


Egyéb látnivalók: Lepence: A Duna magyarországi szakaszának legfestőibb pontján, az erdős hegyoldalban épült termálfürdő medencéi lépcsőzetese követték a hegyoldal vonalát. A medencékben üldögélve a vendégek gyönyörködhettek ebben a páratlan kilátásban. Sajnos ez csak a múltban létezett, ma lepusztult, romos állapotú. Kár volt tönkretenni!!!

Ilyen volt régen


És ilyen ma, az egykori strandon őzikék keresnek élelmet a hó alatt


Jelentés a visegrádi hómezőkről:

A kihalt bob pálya

Erdei sétaút


Egy angyal nyomai a h贸ban

S谩rga angyal a h贸ban


A Silvanus hotel: Ha eleged lett az elhúzódó télből, érdemes betérni a csodálatos panorámájú szállodába egy kis feltöltődésre.


A bőséges választékú kulináris élményekkel gazdagított szívélyes vendéglátás hatása néhány nap múlva már a mérlegen is mutatkozik. A wellness részleg kényeztető szolgáltatásai teszik emlékezetessé az itt tartózkodást.


Búcsúzzunk Visegrádtól egy esti felvétellel.

Nézzünk meg egy kis videót a téli Visegrádról: http://www.youtube.com/watch?v=GHhfxesZd2A

2013 Húsvét


Téli Húsvét Visegrádon