Az intézet megalapítása A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ megnyitására 1980. november 21-én került sor, a Magyar Népköztársaság tizedik külföldi kulturális intézeteként. A Paasivuorenkatu 4–6. szám alatt épülô irodaházban a Finn Kommunista Párt ajánlására a Finn Fémmunkás Szakszervezet engedett át 416 m2 ingatlanrészt, amit a magyar állam a Finn Munkás Takarékpénztár által nyújtott kölcsön segítségével vásárolt meg. Az intézetalapítás hivatalos célja a szocializmus vívmányainak propagálása volt, emellett az észak-európai országok fejlett tudományos és mûszaki-technológiai eredményeihez való hozzáférést várták az intézménytôl. A kulturális programok szervezésében az új székházba költöztetett Finn–Magyar Társaságnak szántak fontos szerepet. 1. Matusek Tivadar nagykövet 1979 nyarán említette Matti Tuovinen külügyi államtitkárnak, hogy Magyarország kulturális központot tervez nyitni Helsinkiben, ami a nagykövetség részeként diplomáciai státuszt élvezhetne.
2. A mûvelôdési miniszter tanácsadó testülete, a Kulturális Kapcsolatok Tanácsa 1979. október 12-i ülésén tárgyalta „Magyar Intézet létesítésének lehetôségeit Helsinkiben”. Az elôterjesztô Rónai Rudolf volt, a külföldi intézeteket irányító Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, korábbi helsinki nagykövet.
3–4. A helsinki magyar nagykövetség 1980. november 4-én szóbeli jegyzékben jelezte, hogy új részlegeként megnyitja Kulturális és Tudományos Központját. A Finn Külügyminisztérium jóváhagyó válaszjegyzéke az intézet megnyitását követôen, december 1-én született meg.
5. A kulturális intézet megnyitásához idôzítve mutatták be a helsinki Bristol filmszínházban az elsô finn–magyar koprodukcióban készült játékfilmet, Zsombolyai János Vámmentes házasság címû alkotását Urho Kekkonen köztársasági elnök (alul középen) jelenlétében. Az eseményrôl a Film Színház Muzsika kulturális hetilap is beszámolt.
6. A több mint 400 négyzetméter alapterület kilencven fôs elôadóterem, kisebb tárgyalóterem, könyvtár, olvasóterem és nyelvi labor mellett hat irodahelyiség, melegítôkonyha, mosdók, ruhatár és kisebb raktárhelyiségek kialakítását tette lehetôvé.
Az intézet megalapítása 7. Az 1956-os forradalmat véresen leverô Kádár János (balra) a nyugati vezetôk szemében kezdetben persona non grata volt. Urho Kekkonen volt az elsô nem szocialista államfô, aki ellátogatott Kádárhoz, ezzel megtörve a nyugati országok politikai bojkottját. Kádárnak a szocialista táboron kívüli elsô hivatalos útja Helsinkibe vezetett 1973-ban. A helsinki magyar nagykövetségen adott fogadáson Gáti Tamás (jobbra) tolmácsként vett részt.
8. Az 1979 nyarán tartott V. Finn–Magyar Barátsági Hét alkalmat adott Rónai Rudolf (balra) számára, hogy az intézet tervét finn partnerei körében is népszerûsítse. A fényképen a Finn–Magyar Társaság késôbbi elnökével, Jaakko Kuuselával egyeztet.
9. Rónai Rudolf (balra) a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökeként ajándékot ad át Kekkonen elnöknek a Barátsági Hét alkalmából. Tolmácsa Gáti Tamás (középen), az éppen épülô Magyar Kulturális és Tudományos Tájékoztatási Központ frissen kinevezett igazgatója.
10. Az új intézetben helyet kapott a Finn–Magyar Társaság is. Matusek Tivadar nagykövet (középen) a társaság képviselôivel, Heikki Koski elnökkel és Anneli Aarika-Szrok fôtitkárral egyezteti az irodák kialakítását.
11. Az intézetet Pozsgay Imre mûvelôdési miniszter (jobbra) avatta fel 1980. november 21-én. Az eseményen ünnepi köszöntôt mondott Jaakko Numminen oktatási államtitkár, Heikki Koski FMT elnök, Matusek Tivadar nagykövet és Gáti Tamás intézetigazgató is. A finn kormányt Kalevi Kivistö miniszter képviselte. A beszédeket a magyar delegációval érkezô mûvészek zenés mûsora és koktélparti követte.
12. Az intézet Helsinki „munkásnegyedében”, a munkásmozgalom szimbolikus közösségi terének számító Hakaniementori egyik mellékutcájában volt, egy szakszervezeti irodaház második emeletén. Az utcai járókelôk aligha vették észre, hogy új kulturális intézet nyílt a városban. 13–14. Magyarországnak szûkösek voltak a konvertibilis valutakészletei, de az intézetet mégis a finn Asko Upo és a Sotka modern irodabútoraival rendezték be. Az intézet díszítésére szolgáló mûalkotások a Magyar Képzômûvészeti Alap gyüjteményébôl származtak.
15. Az intézeti könyvtár alapgyüjteményének összeállítását az Országos Széchényi Könyvtártól rendelte meg a Kulturális Kapcsolatok Intézete. A könyvtári állomány kezdetben 3.000 kötetbôl és közel 1.000 hanglemezbôl állt.
Az 1980-as évek
1. Az intézetben rendezett elsô koncert Ránki Dezsô Bartókzongoraestje volt 1981. február 16-án, a Bartók Év finnországi programsorozatának nyitó eseményeként.
2–3. A finn–magyar kulturális munkatervek keretében vagy az állami Interkoncert iroda szervezésében élvonalbeli elôadómûvészek érkeztek a finn fesztiválokra és koncerttermekbe. E látogatások alkalmával általában az intézetben is felléptek. Pitti Katalin karácsonyi dalestje 1982-ben és Szendrey-Karper László gitárkoncertje 1983 tavaszán.
Urho Kekkonen köztársasági elnök és Kádár János MSZMP elsô titkár külpolitikájában a Finnország és Magyarország közötti baráti kapcsolatok ápolása kiemelt szerepet kapott. A szoros együttmûködést a békés egymás mellett élés példájaként emlegették a hidegháború idején. A kulturális kapcsolatokat a 1959-ben megújított bilaterális egyezmény szabályozta, a kulturális munkatervekben számos intézmény és szervezet együttmûködését, kutatók és mûvészek szakmai látogatásait és nagyszabású kulturális projektek kölcsönös megszervezését irányozták elô. A magyar mûvészeti és tudományos eredmények finnországi bemutatásában a Magyar Kulturális és Tudományos Központ koordináló, lebonyolító feladatokat látott el. 4–5. A Finnországban dolgozó magyar zenepedagógusok sokféleképpen segítették az intézet munkáját. A legaktívabbak közé tartoztak Szilvay Csaba (balra) és Géza, akik nemzetközi hírnevet szereztek a KeletHelsinki Zeneiskolában alapított vonós zenekaraikkal. Fiatal tanítványaik rendszeresen felléptek az intézetben és a magyar vonatkozású ünnepi eseményeken.
6. Az 1983-as Kodály Év programkínálatába számos finn zenekar bekapcsolódott. Országos kórusversenyt is szerveztek 18 kórus részvételével, a döntôt közvetítette a finn közszolgálati rádió. A két nyertes kórus részt vehetett a következô évi debreceni nemzetközi kórusversenyen.
9. A finn–magyar kulturális munkatervek keretében többnapos mûfordító szemináriumokat rendeztek. 1985-ben részt vett többek között (balról hátul) Gombár Endre, Hannu Launonen, Otto Aho, Jouko Nikkinen, (középen) Szathmári István, Viljo Tervonen, Labádi-Bertényi Gizella, Szopori Nagy Lajos, Taisto Nieminen, Anna-Maija Raittila, Sole Kallioniemi-Haukilahti, Jávorszky Béla, Szôke-Benedek Amália, (elöl) Ritva Kaipio és Heikki Kaskimies.
7–8. Az intézeti elôadóterem nem volt ideális kiállítási helyszín, ennek ellenére évente több tárlatot rendeztek. Az intézet finn „patrónusa”, Jaakko Numminen államtitkár (középen), a Finn–Magyar Társaság alelnöke Matusek Tivadar nagykövet társaságában a szocialista országok népmûvészeti kiállításának megnyitóján 1982-ben.
Az 1980-as évek 10. A Finnországba látogató hivatalos delegációk általában az intézetet is felkeresték. Kádár János (balra) 1983. szeptember 21-én tett ismerkedô látogatásáról az intézeti éves jelentés így emlékezett meg: „Kádár elvtárs és felesége személyes látogatása […] az Intézet eddigi fennállásának legkiemelkedôbb eseménye volt.”
12. Aczél György (balra), a Kádár-korszak kultúrpolitikájának irányítója a Kekkonen elnök szovjetbarát külpolitikájának támogatására alapított Paasikivi Társaság és a Finn–Magyar Társaság szervezésében tart elôadást a szocializmus vívmányairól 1981 tavaszán. A finn közszolgálati televízió az Aczéllal készített interjút 20.000 példányban megjelentette és ingyen terjesztette. 14. A Finn–Magyar Társaság lapja rendszeresen beszámolt az intézettel kapcsolatos fontosabb hírekrôl.
15. A három legismertebb Finnországban élô magyar mûvész közös tárlatának megnyitása 1989-ben: (jobbról) Popovits Zoltán szobrászmûvészé, Mikola Nándor festômûvészé és Rácz István fotómûvészé. Nyirkos István igazgató (középen) mellett Hargita Árpád nagykövet és alkalmi tolmácsa, Csepregi Márta vendéglektor.
16–17. Minden intézetigazgató hangsúlyozta a gyerekek megszólításának fontosságát. A környékbeli óvodai csoportok szívesen ismerkedtek az intézeti kiállításokkal. Szépe János gondnok (balra) és Marjatta ManniHämäläinen szervezôtitkár (jobbra) fogadja a gyerekeket. A finnországi magyar gyerekek ajándékot kapnak a Mikulástól.
18. Az intézet együttmûködött a Helsinki, a Turkui és a Jyväskyläi Egyetemmel, ahol magyar vendéglektor oktatott. Alkalmanként támogatta az egyetemi oktatóhelyek kiadványait, például a Helsinki Egyetem magyar tematikájú sorozatát. 19. A jelentôsebb kiállítások az államközi kulturális munkatervek alapján múzeumok által szervezett tárlatok voltak. A Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum képzômûvészeti kiállítása az Amos Anderson múzeumban és a Pori Városi Múzeumban volt látható 1981-ben. Ezekben a projektekben az intézetnek csak statisztaszerep jutott.
11. A finn baloldali szervezetek szívesen mûködtek együtt az intézettel. A Finn Népi Demokratikus Unió nôszövetségével és a Finn Szociáldemokrata Párt nôszervezetével közösen szervezett kétnapos családpolitikai szemináriumon 1981-ben részt vett Fazekas Sándorné, a Magyar Nôk Országos Tanácsának elnökhelyettese (jobbra) és egy meg nem nevezett magyar szociológus elvtársnô is. Nekik tolmácsol az intézet szervezôtitkára, Huotari Olga (középen).
13. Az intézetben rendszeresek voltak az egypártrendszer demokratizmusát és a szocialista népgazdaság hatékonyságát propagáló elôadások. Havasi Ferenc, az MSZMP KB gazdaságpolitikáért felelôs titkára (középen) várja a közönséget 1983-ban.
Az 1990-es évek A finn–magyar kapcsolatok a szocialista tábor összeomlása után megszabadultak az ideológiai kötöttségektôl. A finn társadalom élénken érdeklôdött a magyarországi változások iránt, ami a nyelvrokon nép kultúrájának megismertetését is segítette. A kulturális egyezményt 1995-ben újították meg. A helsinki intézet az ismét függetlenné vált balti államokra is igyekezett kiterjeszteni mûködését, fôleg a nyelvrokon észtek körében érve el sikereket. Ugyanakkor a mindkét országot sújtó recesszió nehezítette a kulturális projektek finanszírozását, átmenetileg csökkent az intézet költségvetése és munkatársi létszáma. Az intézet profilja beszûkült, költségtakarékosan megvalósítható mûvészeti események szervezése került elôtérbe.
1–3. A szocialista tábor összeomlása után az 1956-os forradalomról is ideológiai kötöttségek nélkül lehetett beszélni a finn–magyar történész szemináriumon. 1993-ban a Tamperei Egyetemen szervezte meg az eseményt a Finn Történeti Társaság, aminek magyar szekcióját Olli Vehviläinen professzor (jobbra lent) vezette. Nyirkos István intézetigazgató (jobbra fent) az 1956-os Intézet munkatársaival, Litván György igazgatóval, Hegedûs B. Andrással, Rainer M. Jánossal és Békési Csabával. 4–5. Kányádi Sándor erdélyi költôt több alkalommal meghívták Finnországba. Az itteni magyar gyerekek is nagyon megkedvelték, intézeti estjei mindig teltházasak voltak.
6. Csoóri Sándor 1995-ben az Eeva Joenpelto irodalmi díj átvételére érkezett Helsinkibe. Ebbôl az alkalomból szervezett közönségtalálkozón a szobanövényekkel feldíszített intézetben. 7. Frey Krisztián (középen) grafikakiállításának megnyitója 1995-ben. Az intézeti kiállítások Csúcs Sándor igazgató (jobbra) idején is folytatódtak, felelôsük ekkoriban Mikko Cajanus szervezôtitkár (balra) volt.
8. A Magyarországon tanulóalkotó finnek számára az intézet szívesen szervezett bemutatkozási lehetôséget. Terhi Itkonen (középen) kiállításmegnyitója alkalmából Jaana Nykänen szervezôtitkárral és Nyirkos István igazgatóval 1993-ban.
9–10. Jelinkó Árpád igazgató (jobbra) több nagyobb kiállítást szervezett, amelyeket Finnország mellett a balti államokban is bemutattak. Nádler István (középen) kiállításának megnyitója Rigában a Külföldi Mûvészetek Múzeumában 1998-ban.
11. Az intézet 1999 óta minden évben más-más finn városban szervezi meg a Magyar Kultúra Hete programsorozatot. Az elsô évben Tamperében Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes lépett fel.
Az 1990-es évek
14. Az intézetben tartott magyar nyelvtanfolyamokat kezdettôl fogva napjainkig a helsinki Finn–Magyar Társaság szervezi. Hétvégi intenzív nyelvkurzusuk résztvevôi 1998-ban.
12–13. A vidéki fesztiválok jól szolgálják az országmarketinget. A Kuopioban 1998 nyarán megrendezett magyar borfesztivált a nagykövetség mellett a Magyar Turizmus Rt. és a magyar Agrármarketing Centrum is támogatta. Az intézet egy kiállítással járult hozzá az eseményhez. 15. A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ kibérelte Tallinnban az Észt Tudományos Akadémia 17 négyzetméteres helyiségét a Roosikrantsi 6. szám alatt, és Anne Hütt félállású ügyintézô lett. Ilyen adottságokkal nyitotta meg a tallinni Magyar Kulturális Képviselet 1992. szeptember 13-án Csoóri Sándor (bal középen), a Magyarok Világszövetségének elnöke és Märt Kubo kulturális miniszter (jobbra) Jávorszky Béla nagykövet (középen) jelenlétében.
16. Jukka Haverinen a kilencvenes évek közepétôl két évtizeden át szervezte az intézet kiállításait és filmbemutatóit.
17. A Finn–Magyar Társaság lapja továbbra is megemlékezett az intézet fontosabb eseményeirôl, többek között fennállásának 15. évfordulójáról.
18. Az intézet rendszeresen helyet adott a Magyarországgal foglalkozó finn‑ országi szakemberek találkozóinak. Az elôadások egy részét egyetemi kiadványsorozatokban jelentették meg. Az 1989-es nyelvészeti szimpózium elôadásait a Turkui Egyetem adta ki.
19–20. Nagy hiány volt Magyarországot bemutató, aktuális információkat tartalmazó finn nyelvû kiadványokból. Ezen kívánt enyhíteni a Csúcs Sándor és Mikko Cajanus által szerkesztett intézeti brossúra, amit elôször 1995-ben készítettek el 40 oldal terjedelemben. Richly Gábor szerkesztésében jelent meg a kiadvány megújított, 130 oldalas változata.
21. A Jyväskyläi Egyetemen több tudományterület bevonásával alakult meg a hungarológiai képzés. Elsô kiadványuk 1991-ben jelent meg. A Jyväskyläi Egyetem Zenetudományi Intézetében alapított Kodály Központ szemináriumokat, zenetanár-továbbképzéseket és doktori védéseket szervezett, emellett évkönyv-sorozatot jelentetett meg.
22. A finn–magyar kulturális munkatervek, a Finn–Magyar Társaság és az intézet kiemelt figyelmet fordítottak a fiatalokra. Ennek egyik eszköze az 1984 óta négyévente megrendezésre kerülô iskolai témahét, amit plakátpályázatra beküldött gyerekrajzokkal reklámoztak.
A 2000-es évek
1–3. Az intézet megnyitásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi fogadáson részt vett Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter (középsô fényképen jobbra) és Entz Géza, a Kulturális Intézetek Igazgatóságának fôigazgatója (balra). Mellette Jelinkó Árpád igazgató, Vig József nagykövet és tolmácsként Juhani Huotari.
Az intézet 2002-ben a városközponthoz közelebb fekvô, jól látható helyre költözött. A Kaisaniemenkatu 10. épület utcaszintjén megvásárolt 490 m2 alapterületû ingatlanrész esztétikus kiállítótér, praktikus multifunkciós terem kialakítását tette lehetôvé. A Finn–Magyar Társaság irodája az intézettel együtt költözött. Magyarország EU-csatlakozása után a finn–magyar kulturális kapcsolatokban csökkent az állami szerepvállalás. Az intézet maga próbált látványosabb kulturális projekteket kezdeményezni, és nagyobb kulturális eseményekhez kapcsolódni. A fôvároson kívüli aktivitásnak két fontos formája alakult ki: az évente más-más városban megrendezett Magyar Kultúra Hetei programsorozat és a finn fesztiválok magyar fellépôinek a támogatása.
4. Az új intézet legnagyobb elônye az utcára nyíló, kiváló adottságú kiállítótér. A megnyitó alkalmából Komoróczky Tamás Supervision videóinstallációja fogadta a látogatókat.
5–6. Marja-Liisa Mäki-Penttilä szobrász (balra) Hajdú László festôvel közös kiállítását installálja 2003-ban. Az intézet gyakran alkalmazta a Helsinki Egyetem magyarul tanuló hallgatóit, például Jani Heikkinent (jobbra).
7. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról több programmal is megemlékeztek az intézetben, ezek hátterét utcai harcokat megidézô installáció adta, ami a képen még építés alatt látható.
8–9. Az intézet négy országot érintô nagyszabású projektjei közé tartozott Korniss Péter erdélyi fotóiból válogatott tárlata, ami Helsinkiben a Kultúrák Múzeumában volt látható 2000-ben.
A 2000-es évek 11–12. A Helsinki Egyetem az intézet támogatásával interdiszciplináris hungarológiai konferenciát szervezett 2000-ben, aminek az elôadásait megjelentették az egyetem magyar témájú sorozatában. Szintén intézeti támogatással jelent meg az egyetemi hallgatók fordításaiból szerkesztett történelmi szöveggyüjtemény.
10. A Finn–Magyar Társaság lapjában immár hagyománnyá vált, hogy interjúval köszöntötték az intézet újonnan kinevezett igazgatóit.
13. Intézeti kezdeményezésre lefordíttattak és megjelentettek három kortárs drámát, amit a Budapesti Kamaraszínház vendégjátékaként és a helsinki KOM-színház felolvasószínházi elôadásaként láthatott a finn közönség 2002-ben.
14. Az Örkény István Év alkalmából az intézet a Helsinki Egyetemmel finn– észt–magyar irodalmi szemináriumot szervezett 2002-ben. Az elôadások egy részét megjelentették.
15. Az espooi Gallen-Kallela Múzeum és az Ernst Múzeum több finn–magyar mûvészettörténeti kapcsolatokat feldolgozó kiállítást szervezett, amelyek mindkét fôvárosban láthatók voltak.
16–17. Az intézet egységes arculatú szóróanyagokkal és nyomtatott kiállításmeghívókkal adott hírt programjairól.
18–19. A Magyar Kultúra Hete nevû programsorozat az intézet egyik legfontosabb brandjévé vált, többek között kiállításokkal, koncertekkel, színházi- és táncelôadásokkal, irodalmi estekkel. Ilyenkor gyakran érkeztek produkciók a magyar testvérvárosokból, például a Siófok Táncegyüttes Ouluba 2000-ben. Kuopioban Hiller István oktatási és kulturális miniszter is részt vett néhány programon.
20. Négy országot érintô projekt volt a pécsi Jannus Pannonius Múzeum anyagából válogatott Vasarely kiállítás. Kiállításmegnyitó Rigában a Külföldi Mûvészetek Múzeumában 2001-ben.
21. A fesztiválok magyar fellépôinek támogatása fontos intézeti feladat. Többek között az espooi Orgona és Ária Fesztivállal vált rendszeressé az együttmûködés, 2000-ben Tokody Ilona operaénekes lépett fel.
A 2010-es évek A finn–magyar kulturális kapcsolatok állami koordinációja az elmúlt években tovább csökkent, a felek az államközi munkatervet sem újították már meg. Ebben a helyzetben számos új feladat hárult a helsinki Balassi Intézetre, amely évente 100–150 finnországi magyar kulturális esemény létrejöttében vesz részt. Régi és új partnerekkel együttmûködve szervez kiállításokat, koncerteket, filmvetítéseket, irodalmi esteket, ismeretterjesztô elôadásokat és szakmai szemináriumokat. Az értékes tradíciók folytatása mellett folyamatosan keresi a mûködés újszerû formáit. Napjainkban már 26 Magyar Kulturális Intézet mûködik szerte a világban, az intézményhálózat 2020-ban bevezetett új elnevezését és új arculatát a 40 éves fennállását ünneplô helsinki intézmény is átvette.
1–3. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából Csete Örs a magyar forradalmárokról készített portrésorozatát kiegészítette a forradalom finn segítôinek fényképeivel, Richly Gábor pedig interjút készített velük, amibôl kétnyelvû könyv és vándorkiállítás született.
4. Az intézet kortárs antológia megjelentetésével ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, fôszerkesztôje Anna Tarvainen.
5–6. A finn–szovjet téli háború 75. évfordulójáról a magyar katonai segítségnyújtást bemutató könyvvel és kiállítással emlékeztünk meg. A helsinki Hadtörténeti Múzeum kiállításmegnyitóján (balról) Richly Gábor kurátor, Harri Huusko múzeumigazgató és Szabó Dezsô, a budapesti Balassi Intézet nemzetközi igazgatója 2015-ben.
7–8. A Finn–Magyar Társaság lapja a korábbi intézetigazgatókhoz hasonlóan Márkus Ildikót is bemutatta. Richly Gábor intézetigazgatóként a legnagyobb példányszámú finn napilap, a Helsingin Sanomat érdeklôdését keltette fel.
9. A Helsinki Könyvvásárnak Magyarország volt a díszvendége 2012-ben. Közel harminc magyar vendég bemutatkozására nyílt lehetôség, az intézet négy nap alatt félszáz programot szervezett „Magyarország közel van” mottóval.
10. A gyermekirodalomról (balról) Bába Laura és Kovács Ottilia mûfordítók, Timo Parvela író és Tiina Lehtoranta (FILI) beszélgetnek.
11. A könyvvásárt Balog Zoltán miniszter nyitja meg.
12. A legismertebb vendég Esterházy Péter, a magyar próza megújítója.
13. A nyitó fogadáson Mácsai Pál és Terhi Panula ad ízelítôt Örkény egyperceseibôl.
A 2010-es évek 14. Kozma Dávid színészrendezô rendszeresen szervezett finn nyelvû felolvasószínházi elôadásokat az intézetben, amibôl további külföldi kulturális intézetek csatlakozásával jött létre a nemzetközi R.E.A.D. fesztivál. Kozma monodrámát ad elô az intézetben 2015-ben.
15. Az Örkény Színház Diggerdrájver címû vendégjátékát a Finnországi Magyarok Egyesületével szervezte az intézet 2019-ben. A színpadon Epres Attila (középen), Ford Tristan Levente (balra) és Ford Annamária.
18. Haris László 1956-os fotósorozata 2013. október 23-án nyílt meg az intézeti galériában. Az információs pultnál az intézet munkatársai, Minnamari Pitkänen (ülve) és Sonja Laitinen.
20. A Bogányi zenészcsalád Finnországba költözésének 30. évfordulójára ünnepi koncertsorozattal emlékeztünk 2018-ban, amin mind a négy testvér fellépett: (balról) Bence, Gergely, Tibor és Bernadett.
16–17. Góbi Rita táncmûvészkoreográfus társulata az intézetben a Mûvészetek Éjszakáján 2014-ben, és a Metropolia Fôiskolán Szegô Dávid dobossal 2016-ban.
19. A nyelvrokonság is indokolja, hogy közös programokat szervezzünk észt barátainkkal. Az intézetben rendezett Lennart Meri emlékkiállítás megnyitóján az intézet igazgatója Anu Kippastoval (balra), a budapesti Észt Intézet korábbi igazgatójával és Grete Ahtolával, a helsinki Észt Intézet igazgatójával 2014-ben.
21. Magyarország Bogányi-hangversenyzongorát ajándékozott Finnországnak függetlensége centenáriuma alkalmából. A hangszer átadása a helsinki Zenepalotában 2017 decemberében.
22. A Sárik Trió igazi zenei csemegeként jazz-átiratukban, a Bogányi-zongorán adták elô Bartók Béla mûveit a helsinki Zenpalotában 2019-ben.
Open Waters 23–24. Süle László zongoristazeneszerzô 2013-ban indította el intézeti jazzkoncert-sorozatát, amin más-más hangszeren játszó zenésztársaival adják elô régi és új szerzeményeit. Senni Eskelinen elektroakusztikus kantelén játszik, e különleges duóval cd-lemezt is készített az intézet.
László Süle Senni Eskelinen
A 2019-es év eseményei A helsinki Balassi Intézet több mint 150 magyar vonatkozású program szervezésében és megvalósításában vett részt 2019-ben. E programoknak nagyjából a fele az intézetben, a többi más helyszíneken valósult meg. A programok között 18 kiállítás, 39 koncert és más zenei esemény, 27 filmvetítés, 11 irodalmi és színházi program, 13 táncmûvészeti fellépés, 13 ismeretterjesztô elôadás, 12 oktatási és iskolásoknak szóló alkalom, valamint 23 egyéb kulturális esemény szerepelt, ezek többsége finn partnerek bevonásával valósulhatott meg.
A 2019-es év eseményei