Univpecs magazin 2017 04

Helyzetértékelés Interjú Bódis József rektorral Hogyan értékeli az eddigi jubileumi eseményeket? A még elõttünk álló idõszakra tervezett jubileumi programok közül melyeket tartja kiemelten fontosnak?

Az elsõ Magyar Felsõoktatás Napi program méltó volt az egyetemalapítási jubileumhoz. Köszönet illeti Márta Istvánt és mindazokat, akik e program megszervezésében, kitalálásában közremûködtek. Hozzá kell tennem, hogy már akkor, amikor elõször megfogalmazódott az egyetemalapítási évforduló elõtti tisztelgés gondolata, nemcsak egy ünnepséget akartunk szervezni, hanem komoly tartalmakkal akartuk megtölteni azt. Kifejezetten sikernek élem meg a Magna Charta és a Magyar Rektori Konferencia jubileumhoz kötõdõ rendezvényeit, valamint a többi tudományos konferenciát. Jól sikerült a szeptember 2-i PTE Nap is, a szervezõcsapat igen alapos munkát végzett. Külön öröm, hogy az aznap este meglóduló esõ sem tudta elmosni a Halott Pénzkoncertet, rengetegen jöttek el a térre.

A még elõttünk álló programok közül biztosan kiemelkedõ lesz az MTÁ-val közösen rendezendõ november 3-i Magyar Tudomány Napja rendezvénysorozat ünnepi nyitása. Novemberben sor kerül még egy, a Kárpát-medencéhez kötõdõ, több tudományterületet felölelõ tudományos konferenciára, mely szintén nagyszabású lesz. Azt gondolom, hogy a záróeseménynek szánt december 8-i program is kiemelkedõ lesz, legutóbbi ismereteim szerint Donald Tusk urat fogjuk tudni díszdoktorrá avatni, és aznap este a már hagyományos egyetemi koncerttel zárjuk a jubileumi évet.

Hogy ítéli meg, hogy halad az Modern Városok Program?

A program, amelyet korábban megfogalmaztunk a MVP kapcsán, sajnos, még a kezdeteknél tart. Ezt a támogatást azért kaptuk, mert az orvoskar több ezer hallgatót vonzott be a képzéseire, és egyértelmûvé vált, hogy az infrastruktúrájuk nem alkalmas arra, hogy az eddig felvett hallgatókat tartósan fogadjuk, arra különösen nem, hogy még többen legyenek. Amikor a forrást megkaptuk, mindenki megpróbált kihasítani belõle egy darabot, pedig az alapvetõ cél nem változott. A nagyobb beruházások kapcsán kiütköztek a magyar közbeszerzési rendszer visszásságai, és számolási hiba is tarkította ezt az ügyet. Úgy gondolom, legjobb esetben valamikor tavasszal kerülhet sor az alapkõletételre, ami komoly idõveszteség.

A küszöbön áll az elõrehozott rektorválasztás. Mit lehet tudni errõl?

A minisztérium és az államtitkárság döntötte el, hogy elõrehozza a rektorválasztást, hogy a választási kampány ezt ne tudja majd befolyásolni. Nem értettem egyet ezzel az intézkedéssel, és a véleményemet nem is rejtettem véka alá, de a fenntartó szava a döntõ. Az elõrehozott választás öt felsõoktatási intézményt érint Magyarországon.

Ami a PTE-s rektorválasztást illeti: a kampány már zajlik.

November 2-ig kell a jelölteknek leadniuk a pályázatukat, ekkor derül majd ki hivatalosan, kik indulnak. Jelenleg négy név forog az éterben, közülük hárman nyilatkoztak is arról, hogy pályázni fognak: Betlehem, Gábriel és Miseta dékán urak. A negyedik, Bachmann Bálint dékán úr azt nyilatkozta, hogy még nem döntött. Nem tudni, rajtuk kívül lesz-e plusz szereplõ.

A PTE Szenátusa decemberben majd hoz egy bölcs, megfontolt döntést, de nem vagyok biztos abban, hogy a minisztériumtól még idén megkapjuk a végsõ döntést, úgy vélem, az legkorábban 2018 elsõ felére várható az államtitkárságtól. Az én mandátumom 2018. június 30-ig szól, a kiírás szerint a következõ rektor hivatalba lépésének idõpontja 2018. július 1.

Hogyan fog így a következõ félév mûködni? Úgy, ahogy eddig. Nyilvánvaló, hogy nagy stratégiai döntések nem fognak születni ez idõ alatt, persze lesznek bizonyos ügyek, melyek kapcsán le kell tenni a voksot. Amint – a Szenátus döntése után – a minisztérium dönt, és nyilvánosságra hozza az új rektor személyét, õ minden olyan fórumon, vezetõi értekezleten jelen kell, hogy legyen, ahol nekem jelen kell lennem. Egyébként annak idején, amikor az elsõ rektori pályázatommal elnyertem e címet, az akkor regnáló rektor, Gábriel Róbert is meghívott engem minden vezetõi értekezletre. Magam is ezt tartom normálisnak. A lehetõ legzökkenõmentesebben szeretném átadni a rektori széket és a vele járó teendõket. A hagyományos júniusi ünnepi szenátusi ülést 2018. június 30-ra tervezzük, így módomban lesz ünnepélyes keretek között, a Pécsi Tudományegyetemhez méltón átadni utódomnak a rektori láncot.

UnivPécs a tudomány jegyében!

TUDOMÁNY ÉS ELISMERÉSEK A Nemzeti Agykutatási Program zárókonferenciája _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _8–10. oldal

Egy épület lehet szexi

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _46–48. oldal

„Akartam egy motort, tehát építettem egyet” 49–51. oldal Repülõs képzéseket indít a PTE _ _ _ _ _ _ _ _52.oldal Küzdõszellem & PTE _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _56. oldal

Bandi bá' és a pécsi minta _ _ _ _ _ _ _ _ _ _11. oldal Téged bántalmaztak már?

_ _ _ _ _ _ _ _42–43. oldal

Migráció, felkészültség, csapatmunka _ _ _ _ _17. oldal Etika és tudomány _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _21–22. oldal

HAGYOMÁNY ÉS KULTÚRA

Hova tovább, doktoranduszok? _ _ _ _ _ _23–25. oldal Villanások a Kutatók éjszakájáról INNOVÁCIÓ ÉS ÖTLETEK

_ _ _ _ _40–41. oldal

Ez van veled, magyar irodalom _ _ _ _ _ _53–55. oldal Játszani emberi dolog _ _ _ _ _ _ _ _ _ _61–63. oldal

Pécsi szuperlézer menni Szeged

_ _ _ _ _18–19. oldal

Interdiszciplináris 3D konferencia _ _ _ _ _27–29. oldal Maguknak ez tetszik?

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _33–35. oldal

Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _59–60. oldal

PTE-s találmányok és ahogyan megszületnek 44–45. oldal

És akkor Grecsó borral kínál – Vendégségben a 30Y-nál _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _67. oldal

A zongorák Stradivarija került a PTE-re! _ _38–39. oldal

Bodri és a zeneipar

Te miért?! _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _36. oldal

Jogodban áll hallgatni _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _66. oldal

IMPRESSZUM Alapító: Pécsi Tudományegyetem Felelõs kiadó: dr. Bódis József Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.

Fõszerkesztõ: Harka Éva Lapszerkesztõk: Balogh Robert és Kékesi „Mandarin” Alexandra Tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztõ: Schmidt Renáta Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, Fotó: Horváth Attila, Márk Mirkó, UnivPécs archív

Terjesztés: Filákovity Dusán, mobil: + 36-20/558-0810 Újságíró munkatársak: Goldmann-Görög Viktor, Hazenauer Edit, Hetesi Júlia, Horváth Attila, Kónya Mónika, Kovács Krisztina, Krausz Gréta, Schmidt Renáta, Szabó Bianka, Tóth Áron, Vermes Nikolett

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _66. oldal

Szerkesztõség: 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., I. emelet 123.

Telefon: 72/501-500/12122, e-mail: univpecs@pte.hu http://www.univpecs.com

Képregény: Brezony Csilla Infografika: Bocsi Éva. Csortos Szabolcs

Nyomda: General nyomda Kft. 6728 Szeged, Kollégiumi út 11/H ISSN 1586-1767

Hirdetési tanácsadó: Király Róbert,e-mail: kiraly.robert@pte.hu Hazenauer Edit, e-mail: hazenauer.edit@pte.hu

A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõsséget.

Tudományos eredmények, fellendülõben interjú Tóth Kálmán rektorhelyettessel Milyen tudományhoz kapcsolódó eseményeket emelne ki az idei a jubileumi programsorozatból?

Nehéz egy-egy eseményt kiemelni, hiszen ebben az évben a Pécsett tartott hazai és nemzetközi tudományos konferenciák döntõ többsége tudományterületétõl függetlenül a 650 éves évfordulóhoz kapcsolódott. Nyilvánvalóan kiemelkedõ volt a szeptember 1. köré szervezõdõ ünnepség, s annak tudományos vonatkozásai. A közeljövõ programjai közül a jubileumi éven belül is kiemelkedõ a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat, melyet minden évben az MTA alapításának tiszteletére rendeznek. Megtisztelõ, hogy az egyetemalapítási évforduló miatt az Akadémia idén Pécsre, a Halasy-Nagy József aulába hozza az ünnepi rendezvénysorozat nyitányát. A hagyományoknak megfelelõen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitja majd meg a rendezvényt, idén rektor úrral együtt. Az ünnepi tudományos elõadást Kovács L. Gábor akadémikus úr fogja tartani az orvosi diagnosztika új, innovatív lehetõségeirõl. November közepén lesz egy egészségüggyel és az egészséges környezettel foglalkozó nemzetközi konferencia, melyet az MTA és a PTE szintén közösen szervez. Büszke vagyok a Doktorandusz Önkormányzat által szervezett országos tudományos konferenciára is. Ha ebbõl hagyomány teremtõdik, akkor ennek alapítása is a 650 éves évfordulóhoz kapcsolódik majd.

Mi a véleménye a PTE tudományos tevékenységérõl? Úgy gondolom, hogy összességében a PTE tudományos élete fellendülõben van. A 2008-as világválság utáni idõszakban nemzetközileg is volt egy mélypont, amikor a tudományos finanszírozás jelentõs csökkenése miatt visszaesés volt tapasztalható. Az elmúlt években viszont óriási infrastruktúrafejlesztés történt, mind a kutatólaboratóriumi alapterületet, mind pedig a mûszerezettséget tekintve, hiszen létrejött egyetemünkön a Szentágothai Kutató Központ, mely jelentõsen erõsítette a tudományos tevékenységet. Elindultak az új GINOP és EFOP pályázatok is, melyek a humánerõforrás mellett újabb infrastruktúrafejlesztési lehetõségeket is biztosítanak. Megemlíteném, hogy a PTE idén második éve hirdette meg a belsõ Kiválósági Központ projektjét, s mindezek szinergikus hatásaként konkrét paraméterekben mérhetõ, hogyan javult tudományos teljesítményünk. Ez megmutatkozik a kimenõ cikkek számában, de leginkább az egy publikációra jutó impakt faktor értékében és az idézettség növekvõ mutatóiban. Örömteli az is, hogy a beadott MTA-doktori pályáza-

tok számában korábban tapasztalt visszaesés megállt, idén már jelentõs számú beadott pályázatról, s több sikeres védésrõl tudunk. Úgy gondolom, hogy jó pályára álltunk rá, s azt remélem, hogy az eddig elnyert támogatási összegeket a jövõben még növelni is tudjuk. Folyamatban van a felsõoktatási intézmények kiválósági pályázata, és ennek keretében egy, a nyáron lezajlott elõszûrés eredményeként a PTE kiválasztásra került azon 11 nagyintézmény közé, melyek pályázhatnak a 22 milliárd forintos forrásra. Jó esélyünk van arra, hogy több milliárdos nagyságrendû támogatást tudjunk megszerezni.

Milyen a PTE-s kutatások nemzetközi láthatósága?

A nemzetközi láthatóságunk egyértelmûen javult az elmúlt idõszakban, de hozzátenném, hogy jelentõsebb nemzetközi visszhangot csak kiemelkedõ tudományos eredmények tudnak kiváltani. A rangos, magas impakt faktorú nemzetközi lapokban megjelent publikációk ugyanakkor már önmagukban a nemzetközi láthatóság értékmérõi. Meggyõzõdésem, hogy ebben is elõreléptünk, ezt mutatja az is, amint már említettem, hogy a tudományos közleményeinkre jutó átlagos impakt faktor értéke nõtt. Fontos az is, hogy milyen intézményekkel tudunk közös projekteket sikerre vinni, hiszen a rangos intézményekkel történõ megjelenés a mi reputációnkat is erõsíti. Úgy gondolom, hogy emiatt is kell kiemelten koncentrálnunk a Szentágothai Kutató Központra, melyben még több kiaknázatlan lehetõség rejlik. Meggyõzõdésem, hogy további szervezetfejlesztésre lenne szüksége a központnak. A központ kubatúrája jó, de a gyorsan amortizálódó mûszerpark egy részét már a következõ években szükséges lesz pótolni, megújítani. A másik igény, amit már többször megfogalmaztunk és amin közös erõvel dolgozunk, hogy a Szentágothai Kutató Központ egy önálló szervezeti egységgé váljon az egyetemen belül. Jelenleg ugyanis lényegében kari alapokon szervezõdik, ami több szempontból sem szerencsés, például nem rendelkezik nagyszámú dedikált, saját kutatói állománynyal, hiszen dolgozóinak döntõ többsége különbözõ karokhoz köthetõ. A PTE számára korábban nagy hátrányt jelentett az akadémiai kutatóintézeti háttérrel rendelkezõ több budapesti és két másik nagy vidéki tudományegyetemmel szemben, hogy nem volt saját kutatóközpontunk. Ezt a hiányt sikerült pótolnunk, de további fejlesztésekkel még elõbbre juthatunk.

UNIVPÉCS 3

Az elsõ Magyar Felsõoktatás Napja Az országgyûlés tavaly döntött arról, hogy az elsõ magyar egyetem alapításának 650 éves jubileuma alkalmából szeptember 1. napját 2017-tõl a Magyar Felsõoktatás Napjává, az 1367-es pécsi egyetemalapítás emléknapjává nyilvánítja. Az indoklás szerint mindez nagyban elõsegíti a magyar felsõoktatás történelmi korokon átívelõ nemzetközi úttörõ szerepének hangsúlyozását, így a magyar tudomány eredményei, a magyar felsõoktatás nemzeti örökséggé válnak.

Szeptember elsején délelõtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke részvételével, Pécs városával és az egyházmegyével közös díszünnepség keretében emlékeztek meg e jeles dátumról a Kodály Központban, míg a nap további részében sor kerül a Nemzeti Agykutatási Program zárkonferenciájára, Nagy Lajos Király és Vilmos püspök szobrának ünnepélyes avatására a Középkori Egyetem mellett, valamint ünnepi Szentmisét is tartottak a Székesegyházban.

Amikor Nagy Lajos királyunk V. Orbán Pápához küldte a pécsi egyetem alapítólevelét, ezekkel a szavakkal ajánlotta azt a pápa figyelmébe: „Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas”. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora ennek kapcsán a köszöntõjében elmondta: Azt gondolom, hogy az elmúlt évszázadok bizonyították, hogy a megelõlegezett bizalomnak a város szellemi ereje eleget tudott tenni. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csak Pécs és a Pécsi Tudományegyetem, hanem Magyarország, a magyar tudomány ünnepe. Az ünnepségsorozat kezdetétõl azt szeretnénk elérni, hogy ez a piros betûs ünnep valamennyiünk számára fontos legyen, aki valaha is tett, vagy napjainkban is tesz a magyar felsõoktatás fejlõdéséért, elõrelépéséért. A PTE elsõ embere kijelentette: Mi hiszünk a tudomány erejében, az oktatásban, a kutatásban. Enélkül a hit és az alázatos munka nélkül nem lenne fejlõdés. Majd latinul nyitotta meg a Pécsi Tudományegyetem jubileumi, 2017/2018-as tanévét: Vivat, crescat, floreat Universitas Universitas Quinqueecclesiensis!

Az alapító oklevelet idézte Páva Zsolt, Pécs polgármestere is, aki szintén köszöntötte az egyetemet. Kitért arra is, a baranyai megyeszékhely és a PTE egymásra van utalva. Ennek szellemében fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Modern Városok Programban Pécs volt az egyetlen olyan város, mely a forrásokra nem egyedül, hanem egy tõle független, ám kiemelt startégiai partnerrel, a Pécsi Tudományegyetemmel pályázott. Beszédét így fejezte be: Isten éltesse egyetemünket, boldog születésnapot kívánok!

Ferenc pápa levelét olvasta fel Alberto Bottari de Castello érsek, Magyarország apostoli nunciusa. A szentatya gratulált a jubileumhoz, erõt kívánt az egyetemnek a jó, igaz és szép dolgok köré rendezõdõ feladataink ellátáshoz.

UNIVPÉCS 5

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: A pécsi egyetem születésnapja ezentúl a Magyar Felsõoktatás Napja. Valódi magyar történet a pécsi egyetemé – mondta a kormányfõ, majd olyan alakokat emelt ki a felsõoktatási intézmény történetébõl, mint Vilmos püspök, Klimó György, Zichy György püspök és Janus Pannonius. Kitért arra is, hogy ma a világ egyik kulcskérdése az, hogy milyen lehet a mai fiatalok jövõje.

Az is kijelentette: a cél, hogy a Pécsi Tudományegyetem Európa elsõ egyetemei közé kerüljön, melyhez egyelõre a 24 milliárd forintos Modern Városok Programmal járul hozzá a magyar kormány. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, cél az is, hogy 2020-ra 20 ezerrel több kutató dolgozzon Magyarországon. A díszünnepségen több magas rangú elismerést is átadtak. A Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták Buzsáki György agykutatót, aki a pécsi egyetemen szerzett orvosi diplomát, és 2011-ben az agykutatók „Nobel-díjával”, az ún. Agy-díjjal (The Brain Prize) jutalmazták tevékenységét.

A PTE új díszdoktora pécsi egyetemi tanulmányait idézte fel beszédében: gyermekként arról ábrándozott, hogy létrehozza a Hold–Föld–Hold rádiókapcsolatot, és az információtovábbítás iránti lelkesedése akkor sem múlt el, mikor már orvosi tanulmányokat folytatott. Másodévesként találkozott elõször Grastyán Endre professzorral, aki 1970 áprilisában egy, a limbikus rendszerrõl szóló elõadásával annyira fellelkesítette, hogy jelentkezett a szakkollégiumba, és ezzel megpecsételte sorsát: agykutató lett.

Beszédét azzal fejezte be, hogy kedves mesterének, Grastyán „Bandi bának” ajánlotta azt.

Az egyetem egyik legmagasabb rangú elismerésében, a Pro Universitate Quinqueecclesiensi kitüntetésben részesült Kovács L. Gábor akadémikus, egyetemi tanár és Christopher Wilson, az IT Services Hungary ügyvezetõ igazgatója. Elõször adták át a jubileumi évre való tekintettel alapított Nagy Lajos Király-díjat, amelyet a Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye Pécsi Püspökségének ítéltek oda. Az errõl szóló oklevelet és a 3D-s technológiával nyomtatott Nagy Lajos Király-szobrot Udvardy György pécsi megyéspüspök vette át. Korai elõdömnek, Vilmos püspöknek szól ez az elismerés – mondta beszédében Udvardy György, majd elmondta: e nap folyamán keretszerzõdésben újítja meg a PTE és az egyházmegye a közös együttmûködési szándékát.

Az ünnepség keretein belül adták át a Trefort Ágostonról elnevezett miniszteri szakmai díjakat is.

Az egész napos ünnepségsorozat a díszünnepséget követõen a Nemzeti Agykutatási Program zárókonferenciájával folytatódott. Magyarország Kormánya egy nemzeti agykutatási program indítása mellett döntött, négy évre (2013–2017) összesen 12 milliárd forintos forrás biztosításával a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ugyanis az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezésekre alapuló új kezelések és megelõzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni.

A Magyar Felsõoktatás Napja ünnepi szentmisével folytatódott a Székesegyházban, majd a Pannon Filharmonikusok Pécs Város Napja alkalmából is szervezett koncertjével zárult. Az ünnepségsorozat azonban ezzel nem ért véget, hiszen szeptember 2-án egy mindenki számára nyitott és ingyenes programot szervezett a Pécsi Tudományegyetem a város szívébe, amelyen bemutatták az egyetem falain belül folyó sokoldalú és kreatív munkát, hogy egy napra mindenki az egyetemi élet és a jubileum részese lehessen.

6 UNIVPÉCS

A király és a püspök Ahogy arról korábban hírt adtunk, a PTE pályázatot írt ki egy, a pécsi egyetemalapítási jubileum tiszteletére készített köztéri szobor megtervezésére. A lehetõséget Kotormán Norbert nyerte el. Az alkotás, mely Nagy Lajos királyt és Vilmos püspököt ábrázolja, a székesegyház északi oldalában kapott helyet. Avatására szeptember elsején került sor, a Magtár Látogatóközpontban tartott eseményen az egyetemalapítás jelentõségét és az szoborkompozíciót Páva Zsolt polgármester és Sijbolt Noorda, a Magna Charta Observatory vezetõje méltatta. A szobrot Udvardy György megyés püspök áldotta meg.

UNIVPÉCS 7

A Nemzeti Agykutatási Program zárókonferenciája Szeptember 1-jén délután, a Magyar Felsõoktatás úNapján zajlott a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciájának megnyitója a Kodály Központban.

A program elsõdleges célja a magyar egyetemi, klinikai és akadémiai kutatóhelyek számának és hatékonyságának növelése, valamint Magyarország kompetenciáinak fejlesztése a nemzetközi agykutatás terén. Törekvések irányulnak emellett a hazai közönség figyelmének felkeltésére, valamint a neurológiával kapcsolatos mûveltség gyarapítására. Ebben kívánt segítséget nyújtani a szeptember 1-jei konferencia is.

Az elsõ, protokollblokkban az elnökség tagjai, Bódis József, Lovász László, Pálinkás József és Freund Tamás mondták el köszöntõbeszédeiket. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora a PTE nevében köszöntötte a vendégeket, beszélt az egyetemrõl és a városról.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke matematikusként a bonyolult hálózatok matematikai tulajdonságaival hozta párhuzamba az agy mûködését. Magáról a programról is egy kutatási hálózatként beszélt, melyben az új, különbözõ tudományterületek közötti kapcsolatok is nagy szerepet játszanak, és melynek segítségével külföldön dolgozó kutatókat sikerült hazacsábítani, és új, izgalmas módszereket bevezetni a hatékony tudásátadás érdekében. Elmondta, hogy a kutatók a tervek szerint 2019-ben birtokba vehetik majd a 3,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból épült kutatóközpontot. Kiemelte, hogy az agykutatások elsõdleges célja, hogy az eredményeket minél hamarabb a betegágyak mellett is felhasználják, új gyógyszereket és új terápiákat fejlesszenek ki az idegrendszeri megbetegedések kezelésére, emellett a mesterséges intelligencia létrehozásához szüksé-

8 UNIVPÉCS

ges információkat megismerjék. Biztosította a közönséget arról, hogy az MTA továbbra is támogatja majd a Nemzeti Agykutatási Programot.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke ismertette a NAP eddigi és ezutáni finanszírozottságát; elmondta, hogy a kormány az eddigi 12 milliárd forint mellett most további 6 milliárd forinttal támogatja a programot, mely NAP 2.0 néven 2017. december elsejétõl 4 éven át fut majd. Kifejezte abbéli reményét, hogy a program továbbra is kiválóan mûködik, illetve, hogy a verseny és kooperáció kettõsét sikerrel alkalmazza majd a jövõben is, hiszen a kutatások meghatározó eleme a verseny, sokszor mégis elengedhetetlen az együttmûködés. Hangsúlyozta Magyarország kiemelkedõ helyzetét az agykutatások területén mind európai, mind világviszonylatban, ami kihat az oktatásra és a magyar gazdaságra is.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és a Nemzeti Agykutatási Program elnöke az agy megismerését az emberiség és a tudomány legnagyobb intellektuális kihívásának nevezte. Ennek okán nyomatékosította a kormánytól kapott támogatások és a kormánnyal kötött stratégiai megállapodások szükségességét, hiszen az agy- és elmebetegségek költségei, azaz a családokra rótt gazdasági és szociális terhek igen magasak a társadalomra nézve, ráadásul gyorsuló, fejlõdõ világunkban többek között a krónikus stressz miatt egyre gyakoribbak lesznek az agy betegségei (addikció, pánikbetegség, szorongás, depresszió). A European Brain

Council egész Európát összefogó vizsgálata igazolta, hogy az agy betegségei évente nagyjából 800 millárd euróba kerülnek. Freund Tamás ismertette a NAP célrendszerét (a célokat rövid, közép és hosszú távra lebontva), valamint bemutatta a NAP A és a NAP B források felhasználásának eredményeit, melyeknek már most jelentõs pozitív hatásai vannak, új laborok épülnek, kiváló szakemberek térnek haza Magyarországra, és fejlõdik az egészségügy infrastruktúrája is. „Ne akkor publikálj, mikor eredményt értél el. Akkor publikálj, ha van mondanivalód.” Ezek John O'Keefe agykutató szavai, aki 2014-ben Edvard Moser és May-Britt Moser társaságában orvostudományi Nobel-díjban részesült. A konferencia tudományos blokkjában mindhárman beszéltek kutatásaikról, melyekkel a Nobel-díjat kiérdemelték. A blokk Buzsáki György, Agy-díjas kutató elõadásával zárult, aki elõbbi elismerését (The Brain Prize) 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el.

John O'Keefe a magyar tudomány méltatása után az entorhinális kérgi rácssejtek (grid cells) szerepérõl beszélt. Elmondta, milyen fontosnak tartja a magyar idegtudósok között kialakult szoros személyes kapcsolatokat, hiszen sokan egymás tanárai, illetve diákjai voltak. Elismerõ szavakkal illette Szentágothai Jánost, Grastyán Endrét, valamint a 2011-es Brain Prize-díjazottakat, Somogyi Pétert, Freund Tamást és Buzsáki Györgyöt. Kutatásaival kapcsolatban elmondta, hogy elektródákat helyezett az állatok hippocampusába annak érdekében, hogy viselkedésük tanulmányozhatóvá váljon. A hippocampus kognitív térképének mûködését London tér-

képéhez hasonlította, ezzel érzékeltetve, hogy végtelen számú utat generálhatunk az agyban. Kutatásai során többek között egy méhsejtalakú platformokból álló útvesztõ segítségével figyelte meg a patkányok viselkedését. A kísérletben részt vevõ állatok tanulékonyak voltak, már napokon belül sikerült útvonalakat memorizálniuk, amit a hippocampalis formatióban található helysejtek (spatial cells) egy meghatározott helyen való intenzív tüzelése tesz lehetõvé. A kutatásokból kiderült, hogy minél szimmetrikusabb egy helyszín, annál könnyebben jegyezzük meg annak alaprajzát, azaz ügyesebben tájékozódunk például egy négyzet alakú szobában, mint egy trapéz- vagy háromszög alakúban.

„The cognitive map is how we know where we are.” John O'Keefe explains his Prizeawarded work https://goo.gl/uxUTFQ Edvard Moser és May-Britt Moser forradalmasította a tudásunkat arról, hogy hogyan mûködik az agy helymeghatározása, elért eredményeiket igen nehéz elválasztani egymástól.

Együtt dolgoztak a hippocampussal kapcsolatos funkciók megismerésén, például a kognitív térképek kialakulásán, valamint a helymeghatározás mögött rejlõ hálózatok rendszerén.

Az egykori házaspár a John O'Keefe által 1970-ben felfedezett helysejtekbõl kiindulva találta meg azokat a neuronokat, meUNIVPÉCS 9

lyek szintén akkor tüzelnek, mikor egy patkány helyet változtat, azaz a környezet bemérését teszik lehetõvé. A különbség a helysejtek és a Moserék által felfedezett sejtek között csupán annyi, hogy utóbbiak szabályos rácsban helyezkednek el egymáshoz képest. Emiatt kapták a „rácssejt” elnevezést.

Edvard Moser ismertette az állatok térbeli tájékozódásának általános hátterét, valamint a helymeghatározásért felelõs belsõ térképet az agyban. Rávilágított arra, hogy a tudósok egyszerûbb rendszerek és modellek segítségével próbálják megérteni az emberi agy mûködését, többek között ezért dolgoznak rágcsálókkal, elsõsorban egerekkel, illetve patkányokkal, melyek kiváló modellállatok amellett, hogy fenntartásuk is költséghatékony. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy az entorhinális rács belsõ struktúrája alvás közben is üzemel. Edvard Moser emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az agyban a rács- és helysejtek komplex idegi hálózatokban mûködnek, melyek ezerféle, különbözõ tulajdonságokkal bíró sejtbõl állnak.

„An internal map in the brain.” May-Britt and Edvard Moser, 2014 Nobel Prize in Physics https://goo.gl/u6rJ1c Harmadikként May-Britt Moser elõadására került sor a Kodály Központ hangversenytermében, aki kirobbanó energiával és teljes átéléssel mesélt a közönségnek a rácssejtekrõl, valamint az objektumészlelésrõl és a memóriáról. Bemutatta egyik lánya illusztrációját, mely a lakásukról készült. Ennek segítségével vált könnyebbé jelen esetben

10 UNIVPÉCS

a dél-amerikai országok neveinek memorizálása, ugyanis minden egyes ország az alaprajzon található egy-egy ponthoz köthetõ. Így mûködik a memóriapalota elnevezésû módszer, melyben a tér van segítségünkre memóriánk hatékonyabb mûködtetésében. May-Britt Moser ezen kívül bõvebben kifejtette az hippocampusban (lat. csikóhal – a formája miatt) található sebesség-, irány- és objektumérzékelõ sejtek mûködésének mechanizmusát. Ezt a „belsõ GPS” rendszert természetesen szintén saját kutatások során sikerült megfigyelnie.

„That was crazy” – May-Britt Moser on discovering the hexagonal structure of cells in the brain https://goo.gl/rA9coA Buzsáki György, a New York University professzorának elõadásával ért véget a zárókonferencia. Az Agy-díjat nyert kutató a hippocampusban létrejövõ elektromos ingerületek mechanizmusát ismertette, mely az emlékezés kialakulásában játszik hatalmas szerepet. Somogyi Péterrel és Freund Tamással közös kutatásaiban nagy figyelmet fordított az agyhullámok oszcillációjának megismerésére, így fedezték fel az úgy nevezett „hippocampal sharp wave-ripple” (éleshullámok fodrozódása a hippocampusban) hatásait. Ennek a hullámmozgásnak az emlékek raktározásában, illetve kitörlésében van nagy jelentõsége.

HAZENAUER Edit

és a pécsi Bandi bá' minta Buzsáki György a PTE új díszdoktora A pécsi egyetemalapítás jubileumi díszünnepségén, szeptember elsején vehette át díszdoktori címét, és vehette fel az azt jelképezõ egyetemi talárt Buzsáki György agykutató.

A PTE új díszdoktora pécsi egyetemi tanulmányait idézte fel beszédében: gyermekként arról ábrándozott, hogy létrehozza a Hold–Föld–Hold rádiókapcsolatot, és az információtovábbítás iránti lelkesedése akkor sem múlt el, mikor már orvosi tanulmányokat folytatott. Másodévesként találkozott elõször Grastyán Endre professzorral, aki 1970 áprilisában egy, a limbikus rendszerrõl szóló elõadásával annyira fellelkesítette, hogy jelentkezett a szakkollégiumba, és ezzel megpecsételte sorsát: agykutató lett. Beszédét azzal fejezte be, hogy kedves mesterének, Grastyán „Bandi bának” ajánlotta azt.

Buzsáki György 1974-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, és ma a newarki Rutgers Egyetem Molekuláris és Viselkedési Idegtudományi Központjának kutatója. Három éve három magyar idegtudós kapta az elsõ alkalommal kiosztott, a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány 1 millió euró összdíjazású Agy-díját (The Brain Prize). Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért vehette át a kitüntetést.

Grastyán rendkívül emberközeli, udvarias, fantasztikusan dinamikus egyéniség volt. Bármilyen vitába mindig szívesen belement. Nem szeretett veszteni, küzdött az igazáért, de figyelt az argumentumokra. Olyan reneszánsz egyéniség volt, aki körül mindenki mindenkor szívesen sündörgött, hátha valami okosat hall. Grastyán elõadásai a legkeresettebbek között voltak. Minden elõadását úgy adta elõ, hogy mi, a hallgatók úgy éreztük, hogy a megbeszélt téma a világ legérdekesebb és legsürgõsebben megoldandó feladatai közé tartozik – nyilatkozta lapunknak korábban a PTE új díszdoktora (Alumni Magazin, 2014.). Egész pályám alatt igyekeztem a pécsi „mintát” követni.

UNIVPÉCS 11

FENS Regional Meeting Pécsett

A Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem által közösen szervezõdõ FENS Regional Meeting konferenciát szeptember 20. és 23. között rendezték Pécsett, a Kodály Központban. Az Európai Idegtudományi Társaságok által kétévente rendezett nagykonferencia alkonferenciájaként értelmezhetõ tanácskozásra közel ezren érkeztek a baranyai megyeszékhelyre, köztük a Nobel-díjas Thomas Südhof, valamint a legfrissebb Agy-díjas kutató, Wolfram Schultz is.

Az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetsége (FENS – Federation of European Neuroscience Societies) 1998-ban alakult az elsõként megtartott Európai Idegtudományi Társaságok Fórumán (Forum of European Neuroscience). A FENS jelenleg 43 európai, országos és független idegtudományi társaságot képvisel, közel 23 ezer taggal.

Célja, hogy támogassa az idegtudományi kutatásokat és megismertesse a politikai döntéshozókkal, a finanszírozó szervekkel és a nagyközönséggel mind regionális, mind nemzetközi szinten. Ennek érdekében bemutatja az idegtudományi kutatások kiválóságait és megkönnyíti az európai, valamint Európán kívüli idegtudósok közötti információcserét és hálózatépítést.

12 UNIVPÉCS

A pécsi találkozó az idegtudományok legfrissebb felfedezéseire összpontosított a molekuláris szinttõl egészen a viselkedésig, kiemelve a gyógyításban is felhasználható felfedezéseket. A tudományos ismeretek széles skálájának bemutatása mellett különös hangsúlyt kapott a legfrissebb csúcstechnológiák felvonultatása is. A négynapos konferencia hat plenáris elõadást, tizennyolc szimpóziumot és három poszteres bemutatót tartalmazott.

A tudományos programot a FENS Programbizottsága állította össze. 18 szimpóziumot választottak 28 olyan javaslatból, amelyek az idegtudomány minden területére kiterjedtek, különös tekintettel a következõ témákra: ideghálózatok, viselkedés, stressz, retina, gerinctelen idegtudomány, kognitív idegtudomány, iszkémia, epilepszia, neurodegeneráció.

A tudományos terület mellett izgalmas és sokrétû szakmai és társadalmi események is szerepeltek a kísérõ rendezvények közt: az ÁOK Anatómiai Intézetében az idegtudománnyal foglalkozó kezdõ szakemberek boncolhattak emberi agyat a „Touch the Brain” programon, a kisgyerekek gumiaggyal játszhattak, és volt egy ún. NeuroArt kiállítás is, olyan idegkutatók mûveibõl, akik hobbiként szobrászkodnak, festenek, illetve olyan mûvészek alkotásaiból, akiknek idegtudománnyal kapcsolatos alkotásaik vannak.

Tessék jobban értékelni a tudósokat!

Thomas Südhof Nobel-díjas, a FENS plenáris elõadója 2013-ban kapta a Nobel-díjat. Miért?

Bárcsak tudnám! (nevet) A munkánk az, hogy megmagyarázzuk, hogy az egyik idegsejt hogyan kommunikál a másikkal, illetve azt kutatjuk, hogy ez a kommunikáció hogyan történhet ilyen gyorsan és precízen. A célunk az volt, hogy megértsük ezt a sejtek közötti kommunikációt, és hogy mi miért történik. Ennek a kommunikációs folyamatnak a molekuláris hátterét szerettük volna megérteni, ezért kaptuk meg a díjat.

A hétköznapi élet gyakorlati oldalára mindezt hogyan lehet levetíteni?

Az agy mûködését nagyon fontos kutatni, hiszen egyrészt mi, emberek szeretnénk önmagunkat megérteni, másrészt az agy betegségeit is így lehet megismerni, ami a gyógyítás kulcsa lehet. A mai társadalmakban sokkal hosszabb ideig élnek már az emberek, így sokkal többen szenvednek olyan idõskori betegségekben, amik az agymûködéssel kapcsolatosak. Sajnos még egyik mentális, illetve agyi betegséget sem tudjuk gyógyítani, csak javíthatunk a helyzeten. Ezért is nagyon fontos, hogy megértsük, hogyan mûködik az agy, és talán ezáltal lehetõvé válik ezeknek a kóroknak a gyógyítása is.

Most pontosan melyik területtel foglalkozik?

A kutatási területem mostani fókusza az, hogy megpróbáljuk megérteni, mi alapján dönti el az egyik idegsejt, hogy a többi közül melyikkel lép kapcsolatba, és ehhez milyen „nyelvet” használ.

Mennyire az ötletek és mennyire a technikai feltételek függvénye a tudományos felfedezés?

Ez jó és fontos kérdés. Vannak olyan helyek, ahol sok forrás áll rendelkezésre, de nincsenek jó kutatók. Van ahol viszont nagyon sok jó ötlet és tehetség van, de nincs pénz. Egyik esetben sem lehet mérvadó kutatást végezni. Mindenképpen fontos, hogy a megfelelõ anyagi forrás biztosított legyen, de természetesen csak a jó ötletekkel együtt. Csak az egyik oldal semmire sem elég.

Mennyi idõ kell ahhoz, hogy kiforrja magát egy kutatás?

Sok-sok év! (nevet) A társadalomban az a kép él, hogy egy géniusz, mint például amilyen Einstein volt, csak elgondolkodik, és támad egy világrengetõ ötlete. A tudomány nem így mûködik, hanem sok apró lépésbõl áll, és rendszerint nem is egyetlen felfedezés történik, hanem sok kisebb.

Mi a véleménye a tudományos utánpótlásról? Mit lehetne tenni azért, hogy a fiatalok a tudományos pályát válasszák?

Ez világszerte igen súlyos probléma, és az ok egyértelmû: a kutatók helyzete bizonytalan, nem fizetik meg és nem is értékelik õket. Szerintem ez hatalmas hiba. A társadalom sajnos nem értékeli a tudományt, a tudást, és azt gondolják, hogy csak az a fontos, hogy egy ország minél gazdagabb legyen, akár olyan vállalataik legyenek, mint a Google, a Facebook, a Tesla. De azt elfelejtik, hogy sem Google, sem Facebook, sem Tesla nem lenne tudás, tudomány nélkül. Ha nem támogatják a nem kifejezetten profitorientált tudományos területeket és a felsõoktatást, akkor nincs ilyen eredmény sem. Tudom, hogy a kettõ közti kapcsolat nem közvetlen, de fel kell ismerni a tudomány fontosságát és támogatni kell az egyetemeket.

Azt gondolom, hogy az országoknak sokkal jobban meg kellene fizetniük a tudósokat, megfelelõ karrierutat kellene számukra biztosítaniuk, hogy azoknak az embereknek, akik a tudományt választják hivatásukul, ne kelljen megélhetési gondokkal küzdeniük. Emellett erkölcsi elismerést is kellene, hogy kapjanak. Tudja, érdekes, mert a régi idõkben az olyan országokban, mint amilyen például a Szovjetunió volt, nagyon sok pénzt öltek a tudományba, és a szovjet éra tudományos teljesítményei meglehetõsen sikeresek is voltak. Ma mindez a múlté. Sajnos ez hasonlóan alakult a világ más országaiban is: az Amerikai Egyesült Álmokban például nem kifizetõdõ professzornak lenni, mert a fizetés alacsony, az állás bizonytalan. Ugyan ki szentelné így az életet a tudománynak?

Szerintem ezen változtatni kellene.

UNIVPÉCS 13

Jobbá akarod tenni a világot?

Wolfram Schultz, The Brain Prize-díjas kutató

Mirõl szól a kutatása?

A dopaminrendszert kutatom. Ha pl. ránéz erre a palack vízre, akkor ez egy vizuális inger. A neuronokat nem érdekli sem a címke színe, sem a palack formája, de ha a szervezet szomjas, akkor jutalomnak számít, ha víz van benne. A neuronjainkat az érdekli, hogy az adott dolog mennyire jó. De bármilyen inger lehet jutalom! A dopaminidegsejtek bölcsek a pavlovi kondicionálás értelmében, ahol egy adott ingerhez jutalmat társítunk. Az, hogy maga az inger mennyire összetett vagy egyszerû, ebben az esetben nem számít.

Hogyan lehet ezt a mindennapi életben hasznosítani?

Minden olyan betegség kapcsán hasznos, mely a dopaminszinthez kapcsolható. Ilyen például az elhízás vagy a szerencsejáték. Azt is tudjuk, hogy a drogfüggõk esetében is megváltozik a dopaminrendszer, illetve a dopamin agyra gyakorolt hatása. Nyilván a már említett elhízás kapcsán nem csak az ingerek és a dopamin játszik szerepet a túlsúly kialakulásában, ennél sokkal több tényezõ áll a háttérben. Olyan kérdésekkel függhet ez össze, mint hogy miért vannak olyan emberek, akik folyton éhesek? Azt tudjuk például, hogy a szerencsejáték-függõk számára az azonos összegû elnyert pénz mindig vonzóbb annál, amit bármilyen más úton szereznek meg. A szerencsejáték-függõk általában kockázatkeresõk, és tudjuk, hogy az ilyen személyek dopaminszintje eltér a többiekétõl. De sajnos erre sem csak egyedül ez adhat magyarázatot, attól is függ, milyen típusú az adott kockázat. Ha mondjuk valaki lottózik, az egy kockázatkeresõ viselkedés, de ha ugyanakkor egészségbiztosítással is rendelkezik, az már biztonságkeresés. A biztosítás a kockázat kizárását jelenti. Szóval lehet valaki egyszerre kockázatkerülõ és kockázatkeresõ. A két veszély is más: a lottón nagyon kis esély van arra, hogy nagyon nagy mennyiségû összeget nyerjünk, viszont az egészségbiztosítással nagyon kis esély

14 UNIVPÉCS

van arra hogy egyszer rengeteg pénzt elveszítsünk, mert mondjuk valamilyen komolyabb egészségügyi beavatkozásra van szükségünk.

Ez azt jelenti, hogy ha bármilyen módon megváltoztatjuk a dopaminszintet, akár tudunk úgy befolyásolni valakit, hogy okos pénzügyi döntéseket hozzon vagy lefogyjon? Úgy tudom, hogy vannak erre próbálkozások, például olyan tabletták, amelyek a dopamint blokkolva az étvágyat befolyásolják, de ez más hatásokkal is jár, például befolyásolja a mozgást. A drogfüggést is próbálják a dopaminszint megváltoztatásával gyógyítani, fõleg azért, mert a drogoknak egy része ópiát.

Mit javasol a jövõ tudósainak, miért ajánlaná a saját tudományterületét nekik?

Ha szeretnék kideríteni, hogyan hozunk döntéseket a mindennapokban, akár fogyasztóként; milyen folyamatok állnak a mögött, hogy sokan jobb ízûnek érzékelik a cukroszsíros ételeket, a dopaminnal kapcsolatos kutatásokkal közelíteni tudnak a válaszhoz. De az elhízáson, a szerencsejáték- és drogfüggõségen túl más betegségek is ezzel függhetnek össze: például a depresszió is ide sorolható, ahol feltehetõen a jutalom hiánya az, ami megváltoztatja a dopaminszintet. Ezek mind olyan betegségek, melyek rengeteg embert érintetek: a világ lakosságának 15–20% depressziós, az elhízottak száma 25–30%. Az Amerikai Egyesült Államokban csak ebben az évben tudomásom szerint 15 000 ember halt meg túladagolásban, vagyis többen haltak meg a drogok miatt, mint terrortámadásokban. Ha valaki szeretné megváltoztatni, jobbá tenni a világot, akkor a tudományos pályának ez az iránya megfelelõ lesz számára, akár az alapkutatás, akár a konkrét terápia irányába indul el a fiatal kutató. Biztos vagyok abban, hogy rengeteg munkája lesz. Nagyon sok feladatunk van még.

Nyitott Egyetem Az Universitas Televízió Nyitott Egyeteme egy olyan oktatási-ismeretterjesztõ elõadássorozat, amelyben az egyetem oktatói izgalmas témájú kutatásaikat, kísérleteiket, közérthetõ formában mutatják be. A mûsor célja, hogy a lakosság számára ismeretterjesztõ elõadásokat közvetítsen városi kábeltelevíziós hálózatokon és társtelevízióinkon keresztül. Egy-egy elõadás idõtartama 25 perc. 2014 õszétõl mindkét mûsor HD minõségben látható a Pécs TV csatornáján és 18 társtelevízión.

Dr. Gerlinger Imre fül-orr-gégész a szakma elmúlt másfél évtizedes fejlõdésérõl tart elõadást a novemberi Nyitott Egyetemben.

A professzor azt szeretné összefoglalni, milyen típusú halláscsökkenésre milyen technikák alkalmazhatóak, és milyen palettáról lehet választani a különbözõ típusú idegi vagy vezetéses halláscsökkenésben szenvedõknek. Arról is beszámol majd, hogy azok számára, akiknek korszerû mûtéti eljárás javasolt, milyen lehetõségeik vannak.

November 7. 18:00 FEEFI aula Kovács Szilárd orgonamûvész a karácsonyi ünnepkört, azon belül is Mária újszövetségi kantikumát választotta elõadása témájául. A szeplõtelen fogantatás örömét szeretné kifejezni, ezt a szöveget, illetve ennek a zenetörténeti megjelenéseit, orgonás feldolgozásait mutatja be. Egy saját mûve is megszólal: a Változatok egy magyar népénekre címû variációs ciklus, melynek témáját Dienes Valéria komponálta.

December 5. 18:00 FEEFI aula

16 UNIVPÉCS

Egészség-Akadémia elõadássorozat A 2008-as év a környezet- és egészségkultúra éve volt Pécsett az Európa Kulturális Fõváros program keretein belül, mivel több tudományterület szakértõi értenek egyet abban, hogy Pécs és régiója számára a gazdasági fellendülés érdekében az egészséghez kötõdõ szolgáltatások kialakítása, fejlesztése lehet egy kitörési pont. A „Határtalan Város” pécsi pályázat hangsúlyozta, hogy az egészségipari szolgáltatások magas színvonalon történõ biztosításához szükséges a városban és a régióban élõ emberek gondolkodás- és életmódjának egészség- és környezettudatos irányba való fejlesztése. Az egészséges város megteremtéséhez ezért lényeges, hogy az itt élõk folyamatosan bõvíthessék ismereteiket egészségrõl, betegségrõl, jártasak legyenek az egészségmegõrzés és -fejlesztés témakörében, az egészség- és környezettudatos viselkedés mindennapjaik részévé váljék.

E cél elérése érdekében indította el 2008-ban, a Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa „A környezet és egészségkultúra” programcsoport keretében a PTE Egészségtudományi Kara az EgészségAkadémia elõadássorozatot Pécs lakossága számára.

Az elõadások célja a tudományosan megalapozott ismeretek széles körû átadása, melyekkel a vendégek érdeklõdésüknek megfelelõen bõvíthetik tudásukat, az egészséggel kapcsolatos legújabb természettudományos felfedezésekrõl, a diagnosztikus és terápiás módszerekrõl, az egészségmegõrzésrõl, egészségfejlesztésrõl, a betegségek megelõzésérõl, illetve a betegségekkel való együttélés lehetõségeirõl. Komoly figyelmet szentelünk a modern, korszerû egészségfejlesztõ és gyógyítómódszerek bemutatásának.

Az elõadások vendégei döntõen a PTE alapképzésein, mesterképzésein résztvevõ, TDK-s, és doktori iskolás hallgatói, a képzések oktatói, professzorai, de emellett Pécs város és a régió lakossága is.

Elõadók a PTE ETK és az ÁOK hazai és nemzetközi tudományos életben ismert és elismert vezetõ oktatói, professzorai, továbbá vendégelõadók az ország más egyetemeirõl.

Az elõadásokat a PTE Universitas Televíziója is rögzíti.

Migráció, felkészültség, csapatmunka Szilárd István professzor kapta az Európai Polgár díjat!

Az Európai Parlament által 2008-ban alapított Európai Polgár díjat olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek, illetve szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integrációhoz, a közös megértés elõmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki. A díjátadásra az orvosi és gyógyszerésztudományi karok közös tanévnyitóján került sor, szeptember 3-án, az ÁOK Szigeti úti fõépületében.

Szilárd István professzor összesen több mint 150 tudományos munkát publikált az egészségfejlesztés, a közegészségügy és a migrációs egészségügy területén. Kutatásai magukban foglalták a menekültek demográfiai jellemzõinek, egészségi állapotának, az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetõségének feltárását, illetve a tagállami intézményrendszer migránsokkal kapcsolatos szolgáltatásainak a feltérképezését.

A migrációval kapcsolatos munkája az Eszék bombázásakor Magyarországra menekültek sokasága miatt kezdõdött, és késõbb a sebesültek védelme miatt is fontos ún. védett házak kialakításán is dolgozott. Részt vett a Budapest deklaráció kidolgozásában, és 2003-tól a Nemzetközti Migrációs Szervezet brüsszeli központjának vezetõje. 2005-tõl kisebbségvédelmi programokon kezdett el dolgozni, s elsõsorban a roma közösségek egészségügyi helyzetének javítási lehetõségeivel foglalkozott. Miseta Attila dékán Németh Péter dékánhelyettest is kiemelte: õ volt, aki már a 2000-es évek elején felismerte, hogy egy olyan migrációs hullám várható, amely

az egészségügy számára új kihívásokat jelent, és erre az egyetemen oktatás és kutatás területén is fel kell készülni. Így indulhatott el a PTE-n a migrációs egészségügy szak, mely problémaorientált szemléletû, széles látókörû szakembereket képez, Szilárd professzor vezetésével.

Krízishelyzet hívta életre, de az elmúlt 26 év alatt olyan eredményeket sikerült elérnie, melyekbõl már nemcsak Pécs, Európa, de az egész világ profitál – hangsúlyozta Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament alelnöke, mielõtt átadta a díjat.

Szilárd István elsõsorban iskoláinak fontosságát hangsúlyozta: Abban a szerencsés idõszakban járhattam egyetemre, amikor olyan kiváló szellemiségû és tudású professzorok tanítottak itt, mint Szentágothai, Hámori, Romhányi professzorok. Tõlük tanultam azt meg, hogy az orvosi hivatás európai tudást és humanitárius szemléletet igényel, s erre fel kell készülni. „Hámori Artúr professzort külön meg kell említenem, már csak azért is, mert van egy olyan bonmot-ja, amit a ma egybegyûlt elsõéveseknek is át kell adnom. A migrációval kapcsolatban az egyik fõ veszélyt az ún. elfelejtett betegségek újkori megjelenése jelenti: a védõoltásoknak hála bizonyos fertõzõ betegségek eltûntek. Például diftériát hatodéves koromban láttam utoljára, azóta teljes orvosgenerációk nem vizsgálhattak meg ilyen betegséget élõben, és nem is gondolnak rá. Hámori professzor bonmot-ja így hangzik: „Hogyan juthatunk el könnyen, gyorsan a diagnózisig? Gondolni kell rá.” Tehát orvosi gondolkodásunkba újra vissza kell hozni az elfeledett betegségeket, hiszen bármikor újra itt teremhetnek.

UNIVPÉCS 17

PĂŠcsi szuperlĂŠzer menni Szeged

A PTE-n szeptember közepén mutattak be egy 400 millió forint értékû fizikai berendezést, melyet a Szentágothai Kutatóközpontban fejlesztettek ki, amit azóta Szegedre szállítottak, ahol az ELI, az európai csúcsberuházással épülõ szuperlézer-központban fogják használni. A berendezésrõl Fülöp Józseffel, az MTA–PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport tudományos fõmunkatársával beszélgettünk.

Mi az, amit elõ tudunk állítani a szegedi lézerkutató központnak, ami ráadásul 400 millió forintba is kerül? Mit tud ez a készülék?

Több üzemmódja van a berendezésnek. Az egyik a pumpapróbaüzemmód. Hosszú hullámú, intenzív elektromágneses impulzusokkal (ezeket nevezzük pumpaimpulzusoknak, amelyek valamilyen folyamatot el tudnak indítani, pl. a kristályrács rezgéseit, vagy a molekulák alakját változtatják meg), ezt tudjuk mérni a másik, ún. próbaimpulzussal. Sokféle mintát lehet ezzel vizsgálni, például félvezetõket, a töltéshordozók nagyon gyors mozgásait lehet nyomon követni. Ez azért fontos, hogy az egészen gyors elektronikai eszközök könnyebben tervezhetõvé váljanak, és a jövõben tovább lehessen javítani a jelenlegi eszközök mûködését. A másik irány, amire alkalmazható az, hogy a technológiában használatos sokféle anyagot megvizsgáljuk. Például a nagyon gyors optikai kapcsolásra alkalmas anyagok vizsgálatát lehet elvégezni a készülékkel. Nagy sûrûségû adattárolásra alkalmas anyagok (mágneses vagy más elven mûködõ), és biológia anyagok vizsgálata is alkalmas.

Mekkora tudás szükséges ahhoz, hogy egy ilyen gépet elõ tudjunk állítani?

Ez egy szûk piac, de egy fejlõdõ technológia, szélesebb körben is el fog majd terjedni. Közel állunk az alapkutatáshoz, de ez egy alkalmazott alapkutatás. Ehhez világszintû tudás szükséges, a szegedi lézer kutatóközpont egyetlen magyar beszállítói mi vagyunk. Jellemzõen európai és amerikai beszállítókkal állunk versenyben.

Nemzetközi pályázatokat adtok be, kikkel mûködtök együtt?

Mi a teraherzes (ezermillárd herz) témákban veszünk részt pályázatokban. Kísérleti tudás is szükséges, de tapasztalt emberek is kellenek, és egy csapat, amely képes egy ilyen gépet alkotni. 15 ember munkája volt, két éve fejlesztettük a gépet. Soklépcsõs folyamat volt, mérnöki és kutatói munka tekintetében egyaránt. Sokszor elméleti fizikai tudás is elengedhetetlen.

Rengeteg lencse, prizma, kocka van a gépben. Ilyet eddig csak ismeretterjesztõ filmekben láttam, de most itt áll elõttem élõben. Hányan tudnak elõállítani ilyen gépet a földön?

Ha megerõltetik magukat, akkor talán öt helyen. De lehet, hogy ennyien sem.

Hol tanultál?

Szegeden jártam egyetemre, külföldön Münchenben, Jénában tanultam hosszabb ideig és rövidebb pályázatokkal még sok helyre eljutottam. A legfontosabb dolgokat Németországban tanultam. Haza szerettem volna hozni a tudást, és jó lehetõségnek tartottam a kutatóintézeti munkát a PTE-n. Órákat is tartok, modern fizikát. Kapcsolatba kell kerülni a hallgatókkal. Ez azért fontos, mert ki kell nevelni az utánpótlásunkat.

UNIVPÉCS 19

Etika és tudomány

Nemcsak az ország, de a régió elsõ európai értelemben véve etikai bizottsága az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (TUKEB), melynek megszervezésében anno – a szervezet honlapja szerint – Szenátgothai János is szerepet játszott. E bizottságnak eddig két, a Pécsi Tudományegyetemhez köthetõ tagja volt: Dóczi Tamás professzor, a szervezet alelnöke és Hegyi Péter professzor is a TUKEB-ben dolgozik. 2017 nyarától még inkább büszkék lehetünk erre a szervezetre, hiszen Dr. Stromájer-Rácz Tímea személyében újabb PTE-s szakembert vont be a minisztérium a szakhatóság munkájába. Az ETK Kaposvári Képzési Központjának vezetõjét új tisztsége kapcsán kérdeztük.

Mit kell tudni a Tudományos és Kutatásetikai Bizottságról?

30 állandó tagja van, akiket meghatározott idõre Balog Zoltán miniszter nevezi ki. Minden szakterületnek van képviselõje a gyerekgyógyászattól a sebészeten át a bioetikáig. Vannak ún. laikus tagok, újságírók vagy teológusok, és meghívottak is, akik egy-egy ügyhöz kapcsolódva további szempontokat tudnak biztosítani a diskurzushoz, majd a döntéshozatalhoz. A beérkezett kutatási terveket bíráljuk el, melyek között szerepelnek például diplomadolgozatokhoz, komoly nemzetközi pályázatokhoz vagy a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt zajló tudományos munkákhoz kapcsolódóak is. Ennek megvan a maga ügyrendje, általában egy másik engedélyezõ hatóság mellett kell kikérni ennek a szakhatóságnak a véleményét is. Az Európai Unió szabályzatai is meghatározók: például, ha egy pályázat kapcsán egy több nemzetet érintõ konzorcium alakul, annak minden tagországában engedélyeztetni kell az ottani etikai szervezetekkel az adott kutatást.

Enélkül egy EU-s pályázat sem kaphat zöld utat.

Hány esetük van, is milyen típusúak? Évente átlagosan 280–300 eset kerül a bizottság elé. A havonta tartott tárgyalásaink során dõl el, hogy engedélyezhetõ, elutasításban részesül vagy feltételekhez kötve valósítható meg az adott kutatás. A bizottságunk elé kerül minden emberen végzett kutatás attól függetlenül, hogy beavatkozással jár-e vagy sem. Bár a pszichológiai kutatások a határmezsgyén mozognak, de mivel élettani hatásokat is kiválthatnak, mégis ide tartoznak. Még az orvostechnológiai eszközök bevezetése is e biztossághoz köthetõ: abban a pillanatban, hogy egy eszköz – akár csak egy vérnyomásmérõ – hozzáér az emberhez, már a mi hatáskörünkbe tartozik.

Mennyire köti meg a tudomány kezét az etika?

Nem mondanám, hogy megköti, hiszen a kutatások alanyainak érdekeit tartjuk szem elõtt. Vannak erre vonatkozó jogszabályok, melyek egyebek között garantálják, hogy

20 UNIVPÉCS

nem sérülhetnek a személyiségi jogok, vagy hogy a résztvevõket és betegeket megfelelõ módon szükséges tájékoztatni. Minden esetben mérlegelni kell azt, hogy az adott emberre vonatkozó kockázat és a kutatás várható eredményének pozitívumai milyen hatással vannak egymásra. Például senkinek sem származhat baja abból, ha belemegy vagy éppenhogy nem megy bele egy adott vizsgálatba. A szabályozás nagyon fontos ezekben a kérdésekben.

Az elmúlt idõszakban volt olyan etikai kérdéseket is felvetõ tudományos téma, mely társadalmi vitát váltott ki.

Nyilván a lombik programra gondol – azt a Humán Reprodukciós Bizottság tárgyalta, és állást is foglalt az ügyben.

Az elsõdleges cél mindig a magyar jogszabályoknak megfelelõen eljárni, de a bizottságoknak az is feladatuk, hogy a szélesebb értelemben vett közvéleményt érintõ témákban is véleményt alkossanak.

Milyen trendeket lát a beérkezõ esetek között?

Ahogy minden tag, magam is titoktartási nyilatkozatot írtam alá, így konkrét esetekrõl nem beszélhetek. Visszatérõ probléma, amikor egy külsõ szervezet finanszíroz egy, mondjuk a saját tevékenységétõl távol esõ területen zajló kutatást – ez mindig felvet etikai dilemmákat, hiszen kérdésesek lehetnek az indokok.

Mi az Ön kutatási területe, illetve mit oktat?

Biológusként végeztem, mikrobiológusként PhD-ztam.

Utóbbit, valamint sejtbiológiát oktatok a PTE ETK Kaposvári Képzési Központjában. Úgy gondolom, a mikrobiológia a „hálásabb” tantárgy, kézzelfoghatóbb a hallgatók számára. Az elsõ–másodéven kötelezõ sejtbiológia elméleti tárgy, de rólam köztudott, hogy szigorúan számon kérem az anyagot – az idõ mindig engem igazol, negyedéven már értékelik az elsõben kapott alaptudást a hallgatók. A kutatási területem az oxidatív stressz, a reaktív oxigéngyökök és a stressz sejtekre kifejtett hatását vizsgálom.

Több mint

4000 nemzetközi hallgató

Immáron összesen több mint 4000 nemzetközi hallgató tanul a Pécsi Tudományegyetemen. Ebbõl az alkalomból a 4000. beiratkozott nemzetközi hallgató oklevelet vehetett át Bódis Józseftõl, a PTE rektorától az október 27-én a Zsolnay Kulturális Negyedben tartott hagyományos Stipendium Gálán. A lapzártánk után lezajlott eseményrõl beszámoló és fotók a PTE és az UnivPécs honlapján olvashatók, képünk az Orientációs Napon készült.

Hova tovább, doktoranduszok?

A doktori képzés és a tudományos utánpótlás

Kérem, mondjon néhány szót magáról és a szervezetben betöltött szerepérõl.

Pónusz Róbert, az Egészségtudományi Doktori Iskola másodéves doktorandusza vagyok, 2017. október elsõ napjától töltöm be a Doktorandusz Önkormányzat elnöki tisztségét. Pécsett élek, itt alapítottam családot. Fontos megjegyeznem, hogy a feleségem és én sem vagyunk tüke pécsiek. Az érettségit követõen döntöttünk a PTE, és ezáltal a pécsi jövõ mellett, ami úgy gondolom, számunkra az eddig eltelt idõszak alapján ideálisan alakult; van egy közel két éves kisfiunk, aki már itt látta meg a napvilágot.

A felsõoktatás csúcsa a doktori képzés.

Ennek mai helyzetét Pónusz Róbert, a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatának újonnan megválasztott elnöke elemzi.

A Doktorandusz Önkormányzat munkájában közel két éve veszek részt. Ez idõ alatt gyakorlatilag végigjártam a „szamárlétrát”. A most leköszönt elnökség két évvel ezelõtt vette át a szervezet vezetését, én ezzel párhuzamosan lettem a DOK tisztségviselõje mint doktori iskolai képviselõ. E két év során egyre nagyobb mértékben kapcsolódtam be a különbözõ feladatok ellátásába, valamint részt vehettem a szervezet által képviselt irányok meghatározásában, újradefiniálásában. Most az a feladatom, hogy munkatársaimmal közösen kijelöljem az elkövetkezendõ két év irányát, amely egy dinamikusan fejlõdõ szervezet esetében mindig komplex, ugyanakkor hálás feladat.

UNIVPÉCS 23

A doktori képzés – tudományos utánpótlás- vagy kutatóképzés?

A hazai tehetséggondozás három pilléren nyugszik: szakkollégiumok, tudományos diákkörök és doktori iskolák, azaz a doktori képzés. Amíg az elõbbiek a hallgatók széles köre számára elérhetõek, addig a doktori képzés egyre szûkebb réteg számára, egyre specializáltabb tudást kínál és egyben a tudományos utánpótlás egyik nélkülözhetetlen lába.

A tudományos, mûvészeti fokozattal rendelkezõk többsége – egyes országokban eléri a 75%-ot – kutatóként dolgozik, a kutatók jelentõs része – helyenként 60% – pedig a felsõoktatásban helyezkedik el. Mindez Magyarországon is hasonlóan alakul: a KSH 2010-ben készült felmérésben közli, hogy a tudományos, mûvészeti fokozattal rendelkezõk 57,7%-a hazánkban a felsõoktatási szférában vállalnak munkát. Mindezeket figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a doktoranduszok nélkülözhetetlen szereplõnek tekinthetõk a jövõ felsõoktatásának kérdéskörében, ennek okán a doktori képzés a tudományos utánpótlás-nevelés egyik esszenciális területe. Magyarországon a 2016/2017. tanév kezdetétõl a doktori képzés alapjaiban módosult, a korábbi hároméves rendszerrõl átállt egy 2+2 éves struktúrára, amelynek kellõen vonzónak kell lennie ahhoz, hogy a nemzet tudományos utánpótlása biztos és megfelelõ alapokra legyen építhetõ.

Akadémiai pálya vagy üzleti szféra?

A legelsõ kérdés, amelyre e körben választ kell találni, a következõ: versenyképes-e a doktori képzés? A tehetséges hallgatók egyetemi tanulmányaik végéhez közeledve hasonló dilemmával találhatják szembe magukat; vajon az üzleti vagy az akadémiai szféra biztosít sikeresebb jövõképet.

Mindkét lehetõségnek megvannak a maga elõnyei, mégis az egyik leghangsúlyosabb kérdés, amely szóba kerül, fiskális eredetû. A 2016. évet megelõzõen a doktori képzésbe belépõ hallgatók állami ösztöndíja 100 555 forintos havi juttatásban került meghatározásra, amely töredéke a magánszektorban pályakezdõként elérhetõ fizetéseknek. Az elõzõ tanév kezdetétõl változott az állami ösztöndíj mértéke a doktori képzés „reformjának” eredményeképpen: az összeg az elsõ két évben havonta 140 000 forintra, majd a második két évben 180 000 forintra nõtt, így e tekintetben emelkedett a doktori képzés vonzereje az arra elhivatottak körében. Mindemellett az állami ösztöndíjjal támogatott doktoranduszok a sikeres fokozatszerzési eljárás teljesítését követõen egyszeri, 400 000 forintos támogatásban részesülnek, ami szintén újdonság a „régi” doktori képzéshez képest.

A doktori fokozattal rendelkezõk többsége jelenleg kutatóként helyezkedik el, amely átlagosan a fokozatot szerzettek 75 %-át jelenti. A fennmaradó szakembercsoport, azaz 25 % potenciálisan az üzleti vagy nonprofit szektorban vállal munkát a sikeres fokozatszerzést követõen. A kutatóként tevékenykedõ, fokozattal rendelkezõk 40 %-a többnyire nem felsõoktatási intézményben vállal munkát.

24 UNIVPÉCS

Hogyan látja a Doktorandusz Önkormányzat a saját szerepét ezekben a kérdésekben?

Elõször is le kell szögezni, hogy a Doktorandusz Önkormányzat három fõ irányban határozta meg legfõbb kompetenciáit. Az elsõ és legfontosabb az érdekképviseleti tevékenység, majd a támogatások biztosítása, valamint a tudományszervezés. Egyszerre kell megfelelnünk minden doktorandusz igényeinek, így szolgáltatási portfólióinkkal nem kizárólag az akadémiai szférában elhelyezkedni kívánó doktoranduszokat segítjük, hanem azokat a kollégákat is, akik az üzleti szektorban terveznek majd munkát vállalni. Érdekképviseleti szempontból a fenti kérdések mentén az elsõ és legfontosabb célkitûzés, hogy a doktoranduszok az egyetemen töltött mindennapok során érezzék, munkájukat megbecsülés övezi. Ideális esetben ez szakmai, anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt megvalósul.

Az érdekképviseleti tevékenység eredményei közül hangsúlyoznom kell a doktoranduszok oktatási tevékenységével összefüggésben keretrendszert képzõ rektori és kancellári együttes utasítást, az egyetem foglalkoztatási követelményrendszerének a tekintetben történõ módosítását, amely szerint az adjunktusi kinevezés már megvalósulhat legalább három év igazolt szakirányú tevékenység végzésével. Természetesen ehhez elengedhetetlen a PhD/DLA fokozat megszerzése és egyéb kritériumok teljesítése is. Szintén érdekképviseleti eredményként kell megemlítenünk, hogy egyetemünk már elfogadja azt a jogi álláspontot, miszerint a hatályos magyar jog szerint nincs olyan korlátozás, amely kizárná a doktoranduszok doktori képzés melletti teljes idejû foglalkoztatását, ha ezt a felvételikor a doktori iskola nem zárta ki.

Végül, de nem utolsósorban a „régi” és az „új” doktori képzésben állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató hallgatók ösztöndíj mértéke közötti differencia enyhítését célzó támogatási eszköz kidolgozása, amely bár fiskális motívumokkal bír, mégis elsõsorban jelentõs érdekképviseleti eredmény. Ez utóbbi kapcsán ki kell emelnem a kancellária konstruktív hozzáállását és segítõkészségét.

Támogatási fronton a Doktorandusz Önkormányzat tevékenysége a teljesítmény alapú ösztöndíjrendszereken nyugszik. Ezzel a céllal hoztuk létre 2014-ben az Egységes Pályázati Rendszert, amely a mai napig biztosít szemeszterenként ösztöndíjat a doktoranduszok és doktorjelöltek számára konferencia részvétel támogatásához, valamint egyéb, a doktori képzés kimeneti követelményeit teljesítõ szakmai tevékenységek katalizálásához.

Az idei tanév kezdetétõl bõvítésre került az Átütõ Tehetség Ösztöndíj keretszáma doktorandusz kategória megteremtésével, valamint a Kriszbacher Ildikó Ösztöndíj metodikájára a doktoranduszok körében is elérhetõ egy, a legkiválóbb fiatal kutatókat támogató és tudományos, mûvészeti teljesítményüket elismerõ dok-

torandusz kutatói ösztöndíj, amely László János professzor úr nevét viseli, adózva ezzel szellemi öröksége elõtt.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tudományszervezési tevékenységet sem, amely kapcsán a korábbi években már számos elismerést kivívott a szervezet.

A Doktorandusz Önkormányzat eltökélt célja, hogy megfelelõ tudományos fórumot biztosítson a fiatal kutatók számára, amelynek eredményeképpen kettõ, folyamatosan megrendezett, nemzetközi éves konferencia szervezõi feladatait látjuk el. Ezek közül kiemelendõ az immáron hatéves múlttal rendelkezõ Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia, amely több mint száz fiatal kutatót fogad minden év május havában, Európa számos országából.

Milyen megoldatlan problémák maradtak még, amelyekre választ kell találni a tudományos utánpótlásnevelés kérdésében?

Maga a téma rendkívül összetett és sokszereplõsként azonosítható. Az akadémiai életpálya a fiatal nemzedék körében jelenleg nem a régi fényében csillog, noha számos példa illusztrálja, hogy még mindig kiváló szellemi fundamentummal rendelkeznek a hazai tudományos élet jelenlegi és jövõbeli képviselõi. A magánszektor, a külföldi munkavállalás vagy a külföldön történõ továbbtanulás permanens módon választ el tehetségeket az akadémiai szférától. Természetesen ez nem egy egyirányú folyamat, tapasztalható az ellenkezõje is, bár kétségtelen, erre jóval kevesebb példa mutatkozik.

Alapvetõ fontosságú, hogy a tudomány mûvelése és a fontosságára történõ figyelemfelhívás minél korábban fókuszba kerüljön az ifjúság számára. A gondolatmenet elején jelzett „összetett” jelzõ is innen ered: a megfelelõ fórumok biztosítása, a releváns információk átadása egyaránt feladata úgy a köz-, mint a felsõoktatás képviselõinek, az egyéneknek és különbözõ grémiumoknak. A „tehetségkövet”-rendszer, a HÖOK által megvalósított Tehetségmentor Program vagy akár a „Kutatók Éjszakája” programsorozat mind-mind páratlan lehetõségeket magában rejtõ eszköz, amellyel megfelelõen lehet tájékoztatni, irányt és példát mutatni. Az én olvasatomban a tudomány is ezeket a célokat szolgálja.

Számtalan nehézség övezi jelenleg is a tudományos utánpótlás biztosításának kérdéskörét. A mi feladatunk, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel és erõforrásokkal minél teljeskörûbben támogassuk a doktoranduszok munkáját és fokozatszerzését, ezen keresztül a jó példák és sikerek útján pedig letegyük a nemzet tudományos utánpótlás-bázisának alapköveit.

A Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködõ partnereivel idén negyedik alkalommal szervezte meg szeptember 29. és október 8. között a DesignPécs rendezvényt.

Lightfilm Stúdió

A Szitakötõ Kreatívsuli igazán rendhagyó programsorozattal készült.

DesignFolyosó néven 23 design- és kreatívipari szakembert ismerhetett meg a látogató.

A workshopon megmutatták a szakemberek, hogy mit is csinálnak, amikor egy kisfilmet készítenek.

Millaas

Svastits Photography

Simonyi Inkubációs Program: Pre-Pitch

Fotók: Svastits Krisztián

DesignFolyosó

Fény derült arra, hogy néhány hetes munka során a kezdeti ötletekben milyen további lehetõségek rejlenek, valamint arra, milyen irányba tervezik továbbfejleszteni a projekteket a csapatok.

Dél-Dunántúli Gazdaság címlapkiállítás

Pécsképek – nagyméretû faliképek kiállítása: lakberendezés egyedi, Pécs témájú vászonképekkel.

Look at me Fashion Show

A DesignPécs'17 hivatalos programjaként egy lélegzetelállító fashionshow keretében élvezhették a MILLAAS legújabb õszi/téli kollekciójának bemutatóját a résztvevõk.

Az esemény négy volt önindítós és designer, valamint alkotó összefogásából jött létre.

26 UNIVPÉCS

A Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 30. éve jelenteti meg gazdasági magazinját, a Dél-Dunántúli Gazdaságot. A kiadvány grafikai munkáit a MiTér Grafikai Stúdió készíti. Egyedi címlapjait a tavaly hirtelenséggel elhunyt Bognár Józsefnek köszönhette. A kiállítással az õ emlékének is adóztak a szervezõk.

www.pbkik.hu www.facebook.com/pecsikamara www.youtube.com/pecsikamara

Interdiszciplinรกris

3D konferencia

Izgalmas és innovatív a 3D nyomtatás, ezt jelezi, hogy az idén október 5–6-án a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában az egyetemalapítási jubileum jegyében rendezett konferenciára több mint 450 érdeklõdõ regisztrált. Akik nyomon követik a PTE 3D Központ tevékenységét, azt is tudják, hogy éppen a közelmúltban mutattak be Pécsett egy speciális, e technológiával nyomtatott bõrt, mely vérezni is képes, így ideális a leendõ orvosok számára ahhoz, hogy a leendõ problémákat szimulációs helyzetekben gyakorolhassák.

28 UNIVPÉCS

Személyre szabott és olcsóbb megoldások jellemzik a 3D nyomtatás „éles” orvosi bevetését. 2020-ra már mûködnek majd olyan kórházak a világon, ahol a 3D-labor központi szerepet kap: egyrészt modelleket nyomtatnak a szervekrõl, mely mind az orvos, mind a páciens számára érthetõbbé, átláthatóbbá teszi az adott egészségügyi problémát, másrészt speciális eszközöket nyomtatnak, akár egy-egy beteg adottságaihoz, akár egy-egy speciális mûtéti eljáráshoz kapcsolódva. Simon Vanooteghen ennek a lehetõségérõl beszélt, olyan példákat mutatva, mint amikor egy robbanásban mindkét kézfejét elvesztett kisfiúnak – miután találtak megfelelõ donort – visszavarrták a kezét úgy, hogy csontot és szövetet is nyomtattak az eljáráshoz.

Philip Brantner 3D-laborral felszerelt kórházak már megvalósult változatáról beszélt. Utóbbi példa svájci, egy egyetemmel közös klinikára vonatkozik, melyben a 3D nyomtató elsõsorban a radiológusok munkájához kötõdik szorosan – ez a szakma egyébként a technológiai fejlõdésnek köszönhetõen átalakulóban van. A szakember tanácsai között az is szerepelt, hogy célszerû a már meglévõ, felszerelt 3D-laborokat legalább regionális szinten hálózatba tömöríteni, mert így

könnyebb és gyorsabb megoldani a felmerülõ nehezebb problémákat. A szakember azt is megjegyezte, hogy ugyan a 3D nyomtatás egy relatíve olcsó technológia, a költségeket érdemes nyomon követni.

Ami az újfajta, 3D-hez kötõdõ eszközöket illeti: Alexander Berry bemutatott egy speciális varrógépet, melyet különbözõ mûtéti eljárásokhoz tudnak használni. A különlegessége abban áll, hogy a legtöbb 3D nyomtatóval elõállított eszközzel ellentétben õk különbözõ anyagokat használnak egyidejûleg. Varrógépüknek van endoszkópos változata is, a feje kisebb, mint egy pénzérme, és hétféle prototípus alapján nyomtatják ki az egyedi méretekhez igazodó készüléket. A többi, eddig használt eszközhöz képest olcsó elõállítani, és annyira egyszerû a használata, hogy állítása szerint Berry kilencéves unokaöccse is sikerrel tudta – természetesen nem „élesben” – kezelni.

Hasznos, ha az új technológiai lehetõségeket a tudomány szolgálatába állítjuk, de ha ez a tudomány a mûvészettel is találkozik, csodák történhetnek. A 3D-s eljárások sem tökéletesek: ha például túl fehér vagy túl fényes egy felület, amit 3D szkennerrel rögzíteni akarunk, a gép nem

rögzít rendesen. Ez Nagy Márta elõadása kapcsán vált világossá: aki éppen ezeknek a „hibáknak” a nyomába eredt: egy Iowában töltött Fulbright-ösztöndíj alatt azt vizsgálta, mire nem képes a 3D szkenner. Azt is kipróbálta, milyen, amikor egy-egy részt kihagy, és hagyja, hogy a szkenner maga egészítse ki a tárgyat. Vagyis párbeszédet kezdeményezett a géppel. Így vált lehetõvé például a gép számára láthatatlan fényes felületrõl visszatükrözõdõ fényt beszkennelni, ami egy egészen érdekes, a semmiben lebegõ árnyat rajzolt ki.

A mûvészeti szekcióban a délután folyamán a 3D filmkészítésre gyakorolt hatásairól is szó volt, sõt, arról is, hogy milyen újdonságokat eredményez a szobrászatban.

A kiállítók között húsznál is több cég állt rendelkezésre, és mutatta be tevékenységét a konferencia ideje alatt. Az érdeklõdõk megismerkedhetnek a 3D technológia legkülönfélébb szakágainak képviselõivel az orvosi alkalmazásoktól a nanotechnológián keresztül az autóalkatrész-gyártásig.

Szûk egy év van vissza a következõ rendezvényig, a szervezõk honlapját már most érdemes figyelemmel kísérni. http://conference.pte3d.hu/

UNIVPÉCS 29

Új szimulátor gégemetszéshez A PTE 3D Projekt és a PTE MediSkillsLabja megint alkotott valami újat, ami a VIII. Európai Trauma Tanfolyamon debültált.

Az új eljárással készült „vérzõ” bõrök szeptember 6-án debütáltak élesben a VIII. Európai Trauma Tanfolyamon, a Hunyor Vendégházban.

Hogy mi az a gégemetszés? Életmentõ beavatkozás, melyre olyankor van szükség, amikor sem lélegeztetni, sem intubálni nem lehet a beteget – ilyenkor meg kell nyitni a légcsövét. Nem mindennapos eljárás, de az egészségüggyel foglalkozóknak tudniuk kell elvégezni – mondta el Sári Ferenc, aki a Pécsett tartott VIII. Európai Trauma Tanfolyam egyik oktatója. A megfelelõen felkészült orvosok és egészségügyi szakemberek számára viszont nehézséget okoz az, hogyan gyakoroljanak, hiszen más a tankönyv alapján és más „élesben” szembesülni egy esettel. Emiatt is fontos, hogy minél élethûbb környezetben gyakorolhassanak. Az ún.

Trauma Tanfolyamokon például a „szokásos” ambubabák és a szimuláló orvosok bevetése mellett például a mellkascsövezés gyakorlására malactetemeket használnak.

A PTE 3D Projekt és a MediSkillsLab a PTE Klinikai Központ Sürgõsségi Orvostani Tanszékével együttmûködésben idén a gégemetszés (conicotomiás) szimulátorokhoz készí30 UNIVPÉCS

tettek cserélhetõ, vérzést imitáló bõröket, valamint új gégemodelleket. A gyártási folyamat során innovatív 3D nyomtatási technológiát alkalmaztak – részben a bõr öntõformák, részben a kész gégemodellek elõállítása során –, az eredmény így valósághûbb, továbbá jelentõs költségcsökkentést is elértek a fejlesztõk. Más modellekhez képest ezeknek a szimulátoroknak a tapintása sokkal jobban hasonlít a valódi bõrre, és a „vérzés” mennyisége is jobban szabályozható. Maga a vér természetesen nem igazi: mûvért, cukrot és ecetet használtak fel a készítéséhez, melyek kis cserélhetõ „párnácskákba” vannak sûrítve. A 3D nyomtatási technológiáknak köszönhetõen az egyedi igények szerinti modellek is gyorsan és költséghatékonyan készíthetõk el.

A PTE 3D Projekt és a Szimulációs Oktatási Központ (MediSkillsLab) közös kutatócsoportja évek óta foglalkozik egészségügyi szimulátorok fejlesztésével. Számos demonstrációs eszközt és manuális készséget oktató modellt készített már az interdiszciplináris csapat az agykamra modellektõl a mûcsontokon át a sebvarró párnákig – nem a „vérzõ” bõr lesz az utolsó.

IDEGEN NYELVI KÖZPONT

Ingyenes nyelvvizsga? De kinek is?

A Kormány 2017. augusztus 14-én hozott egy határozatot az elsõ sikeres nyelvvizsga ingyenessé tételérõl (1516/2017. Korm. rendelet), melynek értelmében 2018. január 1-jétõl azon 35. életévüket be nem töltött magyar állampolgárok, akik elsõ nyelvvizsgájukat szerzik, ingyenesen tehetik le a komplex középfokú (B2) nyelvvizsgát vagy a komplex felsõfokú (C1) nyelvvizsgát.

A választott akkreditált vizsgát továbbra is mindenkinek saját magának kell majd befizetni, de a sikeres vizsgát követõen az Új Nemzedék Központnál kérni lehet a vizsgadíj kifizetését.

A maximálisan visszaigényelhetõ összeg 34 500 forint lesz, amelyet kizárólag sikeresen teljesített komplex (szóbeli+írásbeli) vizsga után lehet igényelni. Akik nem egyszerre teszik le a két vizsgarészt, hanem részvizsgánként – de még a 35. életév betöltését megelõzõen – szerzik meg a nyelvvizsgát, akkor az idõben második részvizsga díját kapják vissza. A támogatást nemcsak azok vehetik igénybe, akiknek aktív a hallgatói jogviszonyuk, esetleg már végeztek, de azok is, akik a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át.

A PTE Idegen Nyelvi Központja már több éve biztosít kedvezményes nyelvtanulási és nyelvvizsga letételi lehetõséget a PTE hallgatói számára. Az Idegen Nyelvi Központ mûködteti az évente öt vizsgaidõszakot kínáló ECL nyelvvizsgarendszert. A PTE hallgatói számára nemcsak a vizsgadíj kedvezményes, hanem a nyelvvizsga-felkészítõ tanfolyamok ára is. Rendelkezésre állnak különféle felkészítõ könyvek, és mindenre kiterjedõ részletes vizsgainformáció az INYK Szántó Kovács János úti recepcióján.

A vizsgázók számára kedvezõ változás történt az ECL nyelvvizsga értékelésében. Már nem kell megszerezni 60%-ot külön-külön a szóbeli és az írásbeli vizsgarészen. Elég, ha mind a négy mért készségbõl (olvasásértés, íráskészség, beszédértés, beszédkészség) minimum 40%-os a teljesítmény, és a négy készség eredményének minimum 60%-os az átlaga. Így az egyes készségekbõl elért esetleges gyengébb teljesítményt kompenzálhatja a másik készségbõl elért sikeresebb teljesítmény.

UNIVPÉCS 31

Nem csak falak: a PTE épületeinek történelme Könyvbemutatóval egybekötött kiállításmegnyitót tartottak október 18-án a Cella Septichorában. A téma a PTE épületeirõl készült egykori és mai fotók párhuzamos bemutatása. A kötet a sokatmondó Egykor és ma – a pécsi egyetem épületei címet viseli.

Az Egyetemi Levéltár mûhelyében készült kötet archív fotók, képeslapok és mai fotók segítségével mutatja be az egyetem és jogelõdeinek talán legfontosabb infrastrukturális hátterét: az épületeit. A kétnyelvû (angol és magyar) kiadvány nemcsak a szûkebb szakmának szól, hanem idõutazásra hívja az egyetem régi és mai polgárait, illetve a város lakóit. A kötet, és a kiállítás anyagát összeállították, valamint a friss fotó-

kat Lengvári István, a levéltár igazgatója és Ruprech Judit, a szervezet volt munkatársa, fényképész készítették.

Tíz–tizenöt év múlva, ha rátekintünk a PTE épületeire, ismét egészen más képet mutatnak majd, hiszen a Modern Városok Program keretében új épületek is létrejönnek – mondta el Berke Gyula rektorhelyettes. A szakmai megnyitót Pilkhoffer Mónika tartotta, aki az egyetem épülettörténetét foglalta össze. Ismertette, hogy amikor a Pozsonyból Budapestre menekült Erzsébet Tudományegyetem vidéki várost keresett mûködéséhez, a sok ingatlan és kórház léte is jó indok volt arra, hogy Pécset válasszák.

A kötet nem kerül könyvárusi forgalomba, a tárlat december 8-ig látható.

Egyetemtörténeti konferencia

A középkori egyetemekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokat ismerhették meg az érdeklõdõk az október 12–13. között tartott konferencián, melyet az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, a PTE BTK Történettudományi Intézet Közép- és Koraújkori Történeti Tanszéke és a PTE Egyetemi Levéltára szervezett. A Magtár Látogatóközpontban egyebek között egy olyan elõadás is elhangzott, mely Galvano professzoron túl egy másik, az 1367-ben alapított pécsi egyetemen oktató személyiséget is bemutatott. Haraszti-Szabó Péter egy prágai kódexben talált más tanárokra, illetve itt végzettekre vonatkozó utalásokat.

32 UNIVPÉCS

PER ASPERA AD ASTRA „Magyar Tudomány Ünnepe” programsorozat keretében mutatják be a Per Aspera ad Astra mûvelõdéstörténeti folyóirat jubileumi számát, a PTE EK TK és a PTE Levéltár közös rendezvényén.

Idõpont: november 7. 14.00 Helyszín: Tudásközpont konferenciaterem

A HELY EMBERE – AZ EMBER „HELYE” Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Város- és Helytörténeti Munkabizottsága, a Magyar Történelmi Társulat és a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltára a Magyar Tudomány Ünnepe keretében és az elsõ magyarországi egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából módszertani jellegû konferenciát szervez A hely embere – az ember „helye” Emberközpontú történetírás – helytörténeti kutatás címmel.

Idõpont: november 29–30.

Helyszín: az MTA székház

Maguknak ez tetszik?

Geresdi István fizikus, a PTE TTK Földrajzi Intézetének igazgatója, ku tatási területe a felhõkben lejátszó dó csapadékképzõdési folyamatok számítógépes modellezése, vala mint a szilárd és légnemû szennye zõ anyagok kimosódása a légkörbõl.

Melyik a kedvenc felhõje?

A zivatarfelhõk a legmarkánsabbak. Látványosak, villámok cikáznak benne. Annak szemléltetésére, hogy ez a megítélés mennyire szubjektív, hadd mondjak el egy történetet. A kilencvenes évek végén az egyik amerikai kollégával gyakran indultunk tornádóvadászatra az USA középnyugati részén. Miután többórás autózás után végre sikerült eljutni egy tornádó közelébe, nagyon lelkesek voltunk és gyönyörködtünk a látványban. Ott találkoztunk egy farmerrel, aki elhûlten kérdezte, hogy maguknak ez tetszik?

Tisztázzuk, mirõl beszélünk; mi is az a felhõ?

Az a halmazállapot, amikor a levegõben lévõ vízgõz kicsapódik, és kis vízcseppek vagy kis jégkristályok keletkeznek. Ekkor látjuk, hogy már nem átlátható az a rész, ahol a felhõ van. A felhõ alapja alatt vízgõz van, fölötte meg már vízcseppek, amik a felhõt alkotják. A felemelkedõ levegõben a vízgõz is lehûl, és amikor 100%-osan telítetté válik, kicsapódik az apró aeroszol részecskéken, és létrejönnek a vízcseppek. Ezek a vízcseppek mérete kezdetben néhány mikron, ami a milliméter ezredrésze, ezekbõl keletkeznek a milliméteres nagyságú vízcseppek, vagy az olykor 5 centiméteres méretet elérõ jégszemek. Ehhez akár fél óra is elegendõ. Ha sok a vízcsepp és sokat ütköznek, hamar megfagynak, és elkezdenek hízni és ekkor elkezdenek leesni, így tovább híznak és leérnek a felszínre. Ha két–három kilométeren van a 0 °C-os szint magassága, akkor a kisebb jégszemek megolvadnak, mire leérnek a földfelszínre, de a nagyobbak túlélhetik az olvadást, és akkor jégesõ esik a fejünkre.

Mit lehet ma még kutatni a felhõk esetén? Mi az, amit tudunk, és mi az, amit még nem?

Leglátványosabban az idõjárás-jelentés esetén beszélhetünk javulásról. 1980-ban kezdtem dolgozni, akkor még egy–két napra is nehezen adtunk prognózist, napjainkban két–három napra egész jól meg tudjuk mondani, milyen lesz az idõ.

Régóta együtt dolgozik az USA egyik legnagyobb légkörkutató intézetével. Mivel kezdõdött a közös munka?

Húszéves munkakapcsolatom van az USA egyik legnagyobb légkörkutató intézetével. A National Center for Atmospheric Research (NCAR) a Colorado államban található Boulderben

34 UNIVPÉCS

van. Elõször azt vizsgáltuk, hogyan lehet olyan tartományokat kijelölni a felhõkben, amelyek a repülõgépek szárnyjegesedése szempontjából kritikusnak tekinthetõk. Magyarországon nem annyira elterjedtek a kisrepülõgépek, mint az Amerikai Egyesült Államokban, ezek a gépek 3–4 km-es magasságban repülnek. Ebben a magasságban gyakran található az ún. túlhûlt víz, amely nulla foknál hidegebb, de nem fagyott meg (a nagyon tiszta víz csak akkor fagy meg, ha megrázzuk, vagy ha szennyezõanyagot teszünk bele). Ez a jelenség a felhõkben is megfigyelhetõ. Ebben a magasságban –5 és –10 °C között változik a hõmérséklet. Amikor a gép nekiütközik a túlhûlt vízcseppeknek, azok ráfagynak a szárnyára, aminek a profilja megváltozik, és lecsökken a felhajtóerõ, emiatt pedig lezuhanhat a gép. Ez komoly kockázatot jelent, elméleti számításokat végeztünk, hogy hogyan lehet azokat a tartományokat kijelölni, ahol nyugodtan repülhetünk. Pécsett most épül repülõgépgyár, reméljük itt is alkalmazzák majd a tudásunkat.

Az éghajlatváltozás és a felhõk között szoros a kapcsolat? Kevesebb a csapadék most, vagy ez csak szubjektív megfigyelés?

A csapadék sosem volt egyenletes eloszlású. A 2000-es évek elején kilométereket lehetett a Balatonban sétálni bokáig érõ vízben, a Rábából akartak vizet vezetni bele, aztán pár évre rá annyi csapadék hullott, hogy elvetették ezt a tervet. De tény, hogy egyre inkább úgy fest a helyzet, hogy a lehulló csapadék egyre kevésbé képes fedezni az igényeket. Sok helyen – így az USA nyugati államaiban is – az ivóvíz nagyobb része az olvadt hóból származik. Indult egy tudományos projekt, hogy miként lehetne növelni a lehullt hó mennyiségét. Az idõjárásmódosítás és ezen belül csapadékkeltés hatékonyságát statisztikai módszerekkel nagyon nehéz megbecsülni. Túl kevés az eset, statisztikailag nehéz összehasonlítani, mi változik, ha mesterségesen beleavatkozunk a felhõkben lejátszódó folyamatokba. A természetes folyamatok nagy változékonysága miatt nehéz eldönteni, hogy a beavatkozás miatt nõtt-e meg a lehullott csapadék mennyisége. A számítógépes szimuláció segíthet megoldani ezt a problémát, de ehhez olyan modellre van szükség, ami a jelenleg általánosan alkalmazott modelleknél sokkal pontosabban írja le a felhõkben lejátszódó folyamatokat. Egy ilyen modellen dolgozunk jelenleg. Az elsõ eredmények nagyon bíztatóak.

A felhõk változnak a változónak tûnõ éghajlattal? Más felhõink lesznek?

Ha a hõmérséklet változik, akkor a felhõk szerkezete is vele változik. A vízcseppek kialakulásához kellenek a levegõben szennyezõanyagok. Ha az Amazonas õserdeit égetik, akkor a légkörbe kerülõ szerves és szervetlen anyagot tartalmazó aeroszol részecskék már a felhõk szerkezetét is képesek megváltoztatni.

Ennek hatására több és kisebb vízcsöpp alakul ki. Így nehezebben indul a csapadékképzõdés, a felhõk sokáig az égen maradnak, így a napból érkezõ sugárzást is hatékonyabban visszaverik – ez így akár mérsékelheti is a globális felmelegedést. A felhõk hatását akkor tudjuk pontosan figyelembe venni, ha az egész Földet legalább tíz km-es rácshálóval fedjük le. Ma legjobb modellekben 100 km-es felbontás. Ezekkel a modellekkel még a hurrikánok kialakulását és fejlõdését is nehéz modellezni.

Tényleg létezik globális felmelegedés, vagy csak száz év múlva tudjuk megmondani biztosan?

Az éghajlat változását kevesen vonják kétségbe. A sarki jégsapkák olvadnak, csökken a gleccserek kiterjedése. A globális átlaghõmérséklet gyors növekedése 2010 után egy kicsit megtörni látszott, de az újabb adatok azt mutatják, hogy a folyamat nem állt le. A tudományos közvélemény nem teljesen egységes, az ún. szkeptikusok vagy az egész folyamatot, vagy azt kérdõjelezik meg, hogy ebben emberi hatás is szerepet játszik az éghajlatváltozásban. Kétségtelen, hogy a múltban is voltak éghajlatváltozások, olykor igen jelentõsek, pl. 400 millió évvel ez elõtt az egész Földet hó és jég borította. Az elmúlt 10 ezer évben az elõzõ idõszakhoz képest stabil volt az éghajlat, ami nagyban hozzájárult az emberi társadalom fejlõdéséhez.

tásnál olyat állítok, amit be tudok bizonyítani. A Föld légkörében nem tudunk és nem szabad kísérletezni. A numerikus szimuláció lenne a megfelelõ módszer, de napjainkban nincsenek még megfelelõ minõségû modelljeink. A nehézséget az okozza, hogy a fizikától a biológiáig terjedõen nagyon sokféle folyamatot kell figyelembe venni, amelyek között ráadásul nagyon erõs kölcsönhatás van. És Ön szerint mi a helyzet?

A globális átlaghõmérséklet növekszik, amelyben szerepet játszanak antropogén folyamatok is. Sokan úgy gondolják, hogy 1 –2 °C-os globális felmelegedés nem igazán ad okot aggodalomra. A probléma csak az, hogy ez egy globális átlag, például az Egyenlítõnél az átlagosnál kisebb, a sarkok felé haladva fokozatosan az átlagot meghaladó lesz a felmelegedés.

Ugyanúgy az átlagtól felfelé történõ eltéréséket várhatunk az éjszakai órákban, míg nappal ennél kevesebb lehet a felmelegedés. Így aztán könnyen összejöhet, hogy a nyári éjszakákon, Magyarországon a hõmérséklet akár a 30 °C-ot is elérheti. A csapadékot illetõen sokkal nehezebb becslést adni. Vannak olyan régiói a Földnek (pl. Közel-Kelet, Kalifornia), ahol már most is nagy gondot okoz a csapadékhiány. Ha azt vizsgáljuk, hogy mely országok lehetnek nyertesei a klímaváltozásnak, akkor sok szempontot kell figyelembe venni. Például Oroszország sokat nyerhet azzal, hogy hajózhatóvá válik a Jeges-tenger, ugyanakkor a felolvadó tajga mindent elnyelhet, városok, utak tûnhetnek el. Ugyanakkor a jövõt illetõen optimista vagyok. Úgy gondolom, hogy az új technológiák, például az elektromos autók elterjedése lényegesen csökkentheti a CO2 kibocsátást, még akkor is, ha tudjuk, hogy a mûködtetésükhöz szükséges energiát is meg kell termelni.

BALOGH Robert

Ki okozza a változást?

A kutatók 90%-a az emberi hatásra szavaz. Hogy akkor miért nem lehet bizonyítani? Mert egy természettudományos kuta-

Teljes interjú: www.univpecs.com

UNIVPÉCS 35

m i é r t ? !

Te

Élni a lehetõségekkel és nyitott szemmel járni. Ezt az elvet vallja Czigler Enikõ, a Pécsiközgáz pénzügy mesterképzéses hallgatója. Szabadidejében a Vimage applikációt készítõ csapatban tevékenykedik, gyakornokként dolgozik, és nem mellesleg sodródik az árral – legalábbis saját bevallása szerint. Ahogy én látom, egy tudatos, célokkal teli hallgató. Errõl beszélgettünk a kar falai között.

Hogyan kerültél a Pécsiközgázra?

A bátyám is ide járt, õ ajánlotta nekem, ahogy a pénzügy szakot is. Szerettem a matekot, így nem gondolkodtam sokat, beiratkoztam az alapképzésre. Mivel tetszett a képzés, és úgy gondoltam, hogy mélyebb tudásra szeretnék szert tenni, jelentkeztem a mesterképzésre. Tehát a munkavállalói mókuskerék még egyelõre várat magára.

mérlegképes könyvelõi oklevelem mellé még egy pluszt ad.

Az egyetem adta lehetõségeket érdemes, és ki is kell használni. Mind az ösztöndíjakat, mind az egyéb tevékenységeket, mint a TDK vagy épp a Simonyi BEDC. Mi például az utóbbinak rengeteget köszönhetünk, saját applikációnk, a Vimage kapcsán megnyertük az általuk szervezett versenyt és a Forbeshoz is általuk jutottunk el.

Akkor mondhatjuk, hogy tudatosan választottad a mesterképzést.

Mit jelent számodra ez a két év a mesterképzésen?

Ez egy remek lehetõség. Sokszor hallottam, hogy a mesterszakon ugyanazt tanítják, mint alapképzésen, nos, én errõl teljesen mást gondolok, a mai napig sok újat tanulok. Például van lehetõségünk megszerezni az IFRS képesítést is, ami a

Hogyan jött az applikáció gondolata?

A bátyám designer, marketinges szabadúszó, õ látta meg a Cinemagraphot, és kitalálta, hogy ennek a létrehozását egyszerûvé kellene tenni. Az app logikája azon alapszik, hogy beépített effektek segítségével varázslatot tudsz vinni a fotóidba. Egy éve kezdtünk el foglalkozni a gondolattal, és jelenleg a béta verzió már elérhetõ Androidra, és hamarosan iOS-re is. Így szinte mindenki számára elérhetõ, a honlapon (www.vimageapp.com) való feliratkozás után pedig már le is tölthetõ az applikáció. Az ötlet love-projektként indult, ennek ellenére most kaptunk épp hét millió forint kockázati tõkebefektetést és alapítottunk céget, szóval egyre izgatottabbak vagyunk, hogy mi is sülhet ki ebbõl az egészbõl.

Milyen tanácsot adnál azoknak, akik azon õrlõdnek, menjenek-e mesterképzésre az alapképzés után? Mit javasolnál azoknak, akik vacillálnak? Úgy gondolom, teljesen érthetõ, ha valaki el akar kezdeni dolgozni, de a kettõ nem zárja ki egymást. A mester, a munka és a szakmai fejlõdés kéz a kézben járnak. Egyetem mellett lehet plusz tevékenységeket vállalni, gyakornoki programokban részt venni, dolgozni. Korábban én is lazábban vettem, késõn keltem, nem tanultam eleget, de miután munkába álltam, megtanultam bánni az idõmmel és az egyetemi eredményeim is javultak. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a korábban leírt tevékenységek nem csak a CV-det csinosítják, hanem egy olyan tudást is adnak, amelynek következtében jó alkalmazott lehetsz, akiért majd kapkodni fognak. Ezekre most van lehetõség, és csak tanácsolni tudom, hogy aki teheti, éljen velük.

Számodra mit jelent Pécsiközgázosnak lenni?

Büszke vagyok rá, hogy Pécsiközgázos vagyok, és szerencsésnek vallom magam pont emiatt. Úgy gondolom, hogy tényleg jó megítélése van szakmai berkekben. Számomra leginkább azt jelenti, hogy élni kell a lehetõségekkel és nyitott szemmel kell járni. Itt könnyebb magamat érvényesíteni, és rengeteg ösztönzõ lehetõség van, amit érdemes kihasználni.

36 UNIVPÉCS

A Pécsi Tudományegyetem a Modern Városok Program keretében a Mûvészeti Kar számára egy Magyarországon egyedülálló versenyzongorát szerzett be a közelmúltban, mely október 25-én este „mutatkozott be” a nagyközönség számára a Liszt Ferenc Hangversenyteremben. A koncerten olyan kiemelkedõ mûvészek léptek fel, mint Bánky József, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zongoramûvésze Király Csaba Liszt-díjas zongoramûvész vagy Rohmann Imre világhírû zongoramûvész.

A zongorák Stradivarija került a PTE-re!

Egyenesen Olaszországból érkezett a zongorák Stradivarija, akinek neve még azok elõtt is ismert, akik egyébként nem járatosak a zenében. Paolo Fazioli és szakemberekbõl álló csapata az észak-olaszországi Sacilében olyan zongorát alkotott, amely méltó párja Stradivari híres mesterhegedûinek. A két hangszermárkában nemcsak a kiváló minõség, hanem a felhasznált fa típusa is közös: mindkettõ a Sacilétõl közel száz kilométerre található Fiemme-erdõ különleges lucfenyõibõl készült. A Fazioli-hangszereket manufaktúrás rendszerben egyenként, kézzel készítik a harmincöt fõs sacilei mûhelyben, amely eredetileg Fazioli apjának bútorgyárára épült rá. A Zenemûvészeti Intézet 2017 õszén, a Modern Városok Program keretében beszerzett Fazioli-zongorájának ünnepi avató koncertjén kiemelkedõ hazai zongoramûvészek játékát hallhatta a közönség. A hangszer életrevalóságát jól mutatja, hogy mennyire különbözõ hangzásokat, színeket, játékmódokat álmodtak bele az egyes szerzõk, és ezeket az avatott kezek miként tudják életre kelteni. Valószínûleg nem a véletlen mûve, hogy az f287-es modell a „Merlin, a varázsló” becenevet kapta... A zongora számára a debütálást jelentõ hangversenyen olyan kiemelkedõ mûvészek léptek fel, mint Bánky József, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zongoramûvésze, Király Csaba Liszt-díjas zongoramûvész, Rohmann Imre világhírû zongoramûvész és felesége, Kurucz Tünde, valamint Fodor Gabriella és Holics László zongoramûvészek.

Dr. Vas Bence, a PTE Mûvészeti Kar Zenemûvészeti Intézet igazgatója a hangszer kapcsán elmondta: Fontos mérföldkõ ez a Fazioli-zongora a pécsi Mûvészeti Kar életében, hiszen a minõségi hangszer az alapja a magas színvonalú zenemûvészetnek, és a zene oktatásának. Márpedig ez a zongora valóban világszínvonalú, és a hazai felsõoktatásban biztosan egyedülálló – mondta el az intézetvezetõ.

A vadonatúj, különleges hangszert mind az oktatásban, mind a hangversenyeken használni fogják a PTE Mûvészeti Kar oktatói és hallgatói. A 43 millió forintba kerülõ Fazioli -versenyzongorát a Modern Városok Programnak köszönhetõen tudta beszerezni a Pécsi Tudományegyetem.

38 UNIVPÉCS

Villanások a Kutatók Éjszakájáról

Játékos technológia A Mûszaki és Informatikai Karon lehetõség nyílt drónozni, összemérni a hangerõnk egy géppel vagy energiát termelni.

Akadtak játékos jellegû programok is: elõre felépített legóautókkal lehetett tesztelni egymás futballtudását, ehhez mindössze egy teljesen ingyenes alkalmazást kellett letölteni a telefonokra, azon keresztül párosítani a kis járgánnyal, és mehetett is a meccs. Akit az érdekelt, mivel lehet foglalkozni az egyetemen a kötelezõ órák teljesítése mellett, megtekinthette a PTE sûrített levegõvel mûködõ kisautóját, amivel 2016-ban országos díjat nyert az egyetem, hiszen ez volt az egyetlen, amely egy palackkal képes volt 10 km-es táv teljesítésére.

I.T. hazatelefonál Az emberiség nagy kérdése, hogy élnek-e rajtunk kívül a világegyetemben. Az elmúlt években pedig a menekültügy miatt újraértékelõdött a fogalom. Emiatt kerülhetett fel az „idegenek kívül-belül” címû elõadás a kutatók éjszakájának listájára. Simor Kamilla segítségével, filmek képkockáján keresztül figyeltük az ismeretlent. Vajon miért félünk az idegenektõl?

Mi tesz minket ismeretlenné mások számára? Mikor tartozunk egy közösséghez? Erre kaptunk választ, egyebek között az Avatar címû film elemzésének köszönhetõen.

40 UNIVPÉCS

„Az adat az új olaj” De nem mindegy, hova öntöd. Szõke Gergely László, aki „civilben” a PTE adatvédelmi biztosa, beszélt errõl a témáról. Az adatok lehetnek strukturáltak és összevisszák, de egyre nagyobb az igény a valós idejû feldolgozásukra – elég ennek kapcsán csak az önvezetõ autókra gondolnunk. Hogyan vigyázzunk az adatainkra? A felhasználó szempontjából a kimaradás nem opció, és bár a magunkat illetõ beállításokat korlátozhatjuk például a Facebookon, de arra, hogy miként ítél meg bennünket a program, milyen „buborékba” zár, és ebbõl mennyire tudunk kitekinteni, nem vagyunk befolyással. Inkább nagyobb fokú tudatosságra van szükség.

#metoo A napokban egyre több, szexuálisan abuzált nõ és férfi szólal fel a bántalmazás ellen, használva a #meeto hesteget. Ehhez szorosan kapcsolódik a bulling és cyberbulling fogalma, melyek iskolai vagy online térben történõ bántalmazásról szólnak. A kutatók éjszakáján Dr. Lénárd Kata és Arató Nikolett tartott elõadást arról, hogy jelenik meg a gyermekek életében ez a veszély, és mik azok a módszerek, melyekkel megelõzhetõ. Ha érdekel a téma, keresd a lapban Arató Nikolettel készített interjúnkat.

További részletek: www.univpecs.com

UNIVPÉCS 41

k a t z a m l a t n már? bá

Téged

A hetekben elég nagy port kavarnak a #metoo-megjelenések a Facebookon. Azok az emberek írják falukra ezt, akik szexuális abúzus áldozatává váltak. A kutatók éjszakáján Dr. Lénárd Kata és Arató Nikolett pszichológia szakos PhD-hallgató tartott elõadást bullying és cyberbullying témakörében. A fogalom nehezen fordítható magyarra, legátfogóbban a zaklatás, bántalmazás szavak írják le az iskolai és online közegben létezõ bullyingot. Arató Nikivel beszélgettem a témáról.

Miért ezt a kutatási témát választottad?

Kezdetben a machiavellizmus volt az, amit figyelemmel kísértem tanulmányaim során, melynek lényege, hogy a cél szentesíti az eszközt. Úgy gondoltam, hogy a machok az internetes zaklatást a saját céljaikra fogják felhasználni, a szociális hálójuk befolyásolására. Kutatásokból ugyanis kiderült, hogy õk a Facebookot is elõnyükre fordítják minden lehetséges eszközzel. Ezután a mentalizációs folyamatokat kezdtem vizsgálni, úgy tûnt, hogy a szocio-emocionális készségekre lehet prevenciót építeni. Ahogy elemeztem a kutatásokat, észrevettem, hogy az internetes zaklatásra még nem fordítottak elegendõ hangsúlyt. Arra keresem a választ, hogy mentalizációs deficit vagy morális önfelmentés lehet a zaklatás hátterében. Szerintem nehezebbé teszi a mentalizációt a monitor léte, hiszen nem látod a másik oldalon lévõ félt, nem tudhatod, hogy a viccedet a befogadó is viccként éli-e meg vagy bántalmazásként, tehát lehet egy mentalizációs elcsúszás a zaklató és áldozata között.

Milyen módon vizsgálható a tradicionális és a cyberbullying?

Eddig az internetes zaklatást a tradicionális bullying szempontrendszerével vizsgálták, gondolok itt az empátia szintjére, az iskolai légkörre vagy épp a különbözõ személyiségjegyekre. Utóbbinál beigazolódott, hogy valóban hatással van a cyberbullyingra is. Aki extrovertáltabb, az inkább zaklató, alacsonyabb értékeket figyeltek meg náluk a lelkiismeretesség és barátságosság tekintetében. Azonban, míg a tradicionális bullyingban az empátia fontos szerepet tölt be, az online térben ez nem vonatkozik a szereplõkre. Vannak olyan eredmények, melyek szerint a zaklató és az áldozat is alacsony empátiával rendelkezik, de vannak olyan eredmények is, melyek azt mutatják, hogy a zaklatóknak olykor magasabb a kognitív empátiája. Lefordítva: van, amikor a zaklató tudatában van annak, hogy bántja a másikat. A beleérzõ képességének eközben alacsonynak „kell” lennie. A monitor valamilyen szinten gátolja ezeket a képességeket. Mivel nem látod

azt, akivel beszélsz, hiányoznak a nonverbális jelek is, így nem tudhatod, szüksége van-e segítségre, így nem „kapcsol be” az empátiád.

A cyberbullying esetében azért csökken a zaklató felelõssége, mert az adott sérelmet mások is megoszthatják, letölthetik, majd újra visszahelyezhetik a netes felületekre, így az elsõ számú zaklató nem látja az áldozat összes reakcióját. Ez csökkenti a zaklató felelõsségérzetét. A prevenció során is az lenne a cél, hogy a zaklatók felelõsségérzetét növeljük, ugyanúgy, mint azokét, akik szemtanúként viselkednek. Megemlíteném Kitty Genovese esetét, akit megtámadtak az utcán, többen is látták az esetet, de senki nem hívta a rendõrséget. A felelõsség ilyenkor eloszlik, mindenki arra gondol, hogy a másik cselekszik majd. Ezt a párhuzamot tudom vonni az internetes zaklatás esetében is.

Milyen korosztályt érint a tradicionális bullying és milyet a cyberbullying?

A statisztikák szerint a cyberbullying 12 éves kortól jelenik meg, 10–20%-os gyakorisággal kapnak bántó üzeneteket, töltenek fel kínos képeket a zaklatók. Míg a tradicionális bullying esetében az érintettek az iskolába kerüléstõl találkozhatnak bántalmazással.

A cyberbullying esetében a bántalmazó felet sem ismeri mindig az áldozat.

Igen, akiket követsz vagy követnek, javarész anonim karakterek. A serdülõk nagyon sok esetben ismerkednek online, a közösségi oldalakon jelölnek vissza olyan embereket, akiket nem ismerne az offline világban. Ez az egyik leggyakoribb oka ez áldozattá válásnak. A céljuk az, hogy minél több ismerõsük legyen az interneten, hogy „cool”-nak tûnjenek, menõnek érezzék maguknak. Ebben a korban nagyon fontos nekik a visszacsatolás, a lájk, a pozitív visszajelzés a szociális közegtõl, amit folyamatosan monitoroznak.

Kiket vizsgáltok és milyen módszerrel?

Jelenleg 12–18 éves fiatalokat vizsgálunk, a cyberbullying itthon még nem igazán kutatott terep. Kérdõívekkel dolgozunk, melyet már lekérdeztünk, de az tapasztalataink szerint túl hosszú volt a korosztály számára, így most rövidített változatban újabbfelmérést készítünk. Szeretném megfigyelni, hogy csökken-e az internetes zaklatás gyakorisága, és milyen sûrûn fordul elõ olyan helyzet, hogy az egykori bántalmazottból zaklató válik.

Lehetséges egyszerre zaklatónak és zaklatottnak is lenni?

Igen, ez nagyon gyakori az internet esetében. Egy korábbi kutatásom során nagyon kevés olyan résztvevõt tudok említeni, aki tisztán csak zaklatónak minõsült, ellenben azokkal, akik mindkét szerepet viselték. Ennek egyik magyarázata az érzelemszabályozás lehet. Az áldozatban rengeteg negatív érzés keletkezik, ezek felgyülemlenek benne, és ha nem tudja szabályozni, zaklatóvá válik. A tradicionális bullying esetében ez másképp mûködik. Nagyon nagy erõegyenlõtlenség van a két fél között, az áldozatnak nincs meg az az erõfölénye, ami a zaklatónak, így a késõbbiekben sem tud átfordulni áldozatból zaklatóvá.

Kutatások azt is bebizonyították már, ha az áldozat új közösségbe kerül, akkor is a bántalmazott szerepét tölti be. Fontos,

hogy a gyermekkorban megélt bullying hatással lesz az egyének késõbbi életére is. Egy bántalmazó agresszor lesz a munkahelyén is, ha pedig a közösség ezt a viselkedést nem fogadja el, akkor elmagányosodik, gyakori esetben megjelenik a szenvedélybetegség is. Az áldozatok esetében is megmarad a fiatal korban betöltött szerepkör, „egy zaklatót keresnek maguk mellé”, akivel együtt tudnak mûködni ebben a dinamikában.

Az UNICEF szerint minden harmadik gyerek válik áldozattá, de minden 10. kér csak segítséget.

Prevenciója/intervenciója.

Merj segítséget kérni!

Tradicionális bullying Foglalkozások, elõadások Békés Iskolák Program NyugiOvi Program KiVa program Olweus Bullying Prevenciós Program Drámapedagógiás foglalkozások KÁVA Kulturális Mûhely KOMA Bázis Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Irodalom Wéber Anikó: Az osztály vesztese Mészöly Ágnes: Darwin-játszma Elekes Dóra: A mutter meg a dzsinnek James Lecesne: Trevor Cyberbullying UNICEF-HelpAPP UNICEF – Ébresztõóra T.A.B.B.Y. projekt ReThink app

PTE-s találmányok, és ahogyan megszületnek Interjú Kovács Zoltánnal, a Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Osztály (KTTO) osztályvezetõjével

Milyen típusú és mennyi felfedezés, találmány született a PTE-hez kapcsolódóan? Tudnának erre példákat is mondani?

A Pécsi Tudományegyetem Szellemi Termék Portfóliója jelenleg 78 db szellemi terméket tartalmaz. Ennek döntõ hányadát a találmányok és a használati minták teszik ki, de jelentõs a know-how-ok és a szerzõi mûvek aránya is. A portfólió összetétele rendkívül sokszínû, de természetesen az orvostudomány, a természettudomány és a mûszaki tudományok területén keletkezik a legtöbb innovatív kutatási eredmény.

Az egyik, világszinten is egyedülálló kutatási projektünk, amelyre már spin-off céget is alapítottunk (Humeltis Kft.) Prof. Dr. Pongrácz Judit és csapatának háromdimenziós tüdõszövetmodellje. Ezzel a szabadalmaztatott technológiával 3D tüdõszövetekkel szolgálják a gyógyszer- és biotechnológiai fejlesztéseket, illetve akadémiai partnereiket segítik az emberi terápiában alkalmazható, személyre szabható terápiás szerek kidolgozásában.

Miben tud ehhez kapcsolódóan segíteni a PTE? Az elmúlt években megkezdõdött a kutatási tevékenység szakmai koncentrálása. Reagálva a közelmúlt kutatásszakmai stratégiai terveire 3 vezetõ kutatási tématerület hangsúlyos fejlesztése kezdõdött meg, elsõdlegesen pályázati forrásokra támaszkodva: személyre szabott gyógyítás, 3D kutatási koncepció, smarttechnológiák.

Kiemelt hangsúlyt kapott e területeken az ipari együttmûködésen alapuló, alkalmazásorientált K+F+I tevékenység, melynek eredményeként az elmúlt idõszakban sikeresen bõvítettük az egyetem stratégiai partnereinek körét, és számos nagy jelentõségû K+F projektet nyújtottunk be a GINOP pályázati kiírásaira.

Ezenkívül osztályunk, a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztály 2006 óta áll kutatóink, hallgatóink és üzleti partnereink rendelkezésére. Fõ célunk, hogy egyetemünk tudásbázisát hatékonyan beépítsük az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatásfejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselõ innovációkká válva hasznosuljanak.

44 UNIVPÉCS

Milyen folyamatokon kell átmenni ahhoz, hogy egy felismerésbõl piacosítható termék lehessen?

Hogyan tud ebbõl profitálni maga a felfedezõ, és hogyan a PTE? A kettõnek milyen egymáshoz a viszonya? A szellemi termékek egyetemi kezelését a KTTO látja el. A hivatalos folyamat az alábbi 6 fõ lépésbõl áll:

4.

1.

Kutatási eredmények azonosítása

A PTE-n folyó kutatási projekteket az adott szervezeti egységek rögzítik a PTE Kutatói Adminisztrációs Rendszerében (KAR). Majd a projektek keretében keletkezett kutatási eredmények külön-külön kezelhetõ szellemi termékekként jelennek meg a Szellemi Termék Adminisztrációs Rendszerben (SZTAR).

2.

Kapcsolatfelvétel

A bejelentés átvétele utána a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztály egy jogász és egy innováció menedzser kollégát rendel a szellemi alkotáshoz, akik azonosítják azt szolgálati vagy alkalmazotti alkotásként.

3.

Elõértékelés

A bejelentõ és a találmány leírás alapján a KTTO két kijelölt munkatársa elõkészíti a megoldást arra a szintre, hogy az egyetem Innovációs Bizottsága megismerhesse az alkotást, és megalapozott döntést tudjon hozni a további sorsáról.

Innovációs bizottsági döntés

A PTE Innovációs Bizottsága dönt a szellemi alkotások egyetemi befogadásáról, nyomon követi az egyetemi innovációs folyamatokat, valamint javaslatot tesz az egyetemi innovációs tevékenységet érintõ stratégiai irányok meghatározására. Az alkotás egyetemi szellemi termék portfólióba való felvételrõl az erre a célra összehívott innovációs bizottsági ülésen kerül sor, amelyen az alkotók is bemutatják egy rövid prezentáció keretében alkotásukat.

5.

Oltalmi stratégia kialakítása és végrehajtása

Az egyetem a szolgálati szellemi alkotás befogadását követõen ésszerû idõn belül köteles oltalmi bejelentést tenni, köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni az oltalom megszerzése érdekében. Fontos megjegyezni, hogy a befogadás után az oltalom megszerzésével és a szellemi alkotás hasznosításával kapcsolatban felmerülõ valamennyi költséget az egyetemet vállalja.

6.

Hasznosítási stratégia kialakítása és végrehajtása

A szellemi alkotás egyetem általi befogadása esetén a feltaláló és az egyetem szerzõdést köt egymással, melyben rögzítik a szellemi alkotás hasznosítása során gyakorolt együttmûködés feltételeit is. A hasznosítás elõsegítése érdekében a KTTO az alkotás jellegétõl függõen segíti az értékesítést, a piacra jutást vagy a továbbfejlesztéshez szükséges partnerkeresést és forrásszerzést. A szellemi alkotás hasznosítása során befolyt díjból a vonatkozó költségek levonása után az alkotók 70%-ban részesednek.

UNIVPÉCS 45

Egy épület lehet szexi Október elején a dániai Bornholm szigetén rendezett Active House szimpóziumon adták át az Active House Award díját. Az idei díjat a pécsi aktívház felújítás nyerte el, melynek tervezõje ifj. Kistelegdi István, a PTE kutatója, az Energia Design Tervezõ és Kutatócsoport vezetõje. A díj mellé az épület Active House minõsítésben is részesül.

Jól értelmezem a díjat, hogy lehetséges olyan épületeket készíteni, amelyek nemcsak energiát fogyasztanak, hanem meg is termelik a mûködésükhöz szükségeset, vagy annál még többet is?

Igen, részben errõl szól a díj. A lényege az, hogy ahelyett, hogy akármilyen épületet terveznénk, aztán azt ellátnánk a szükséges megújuló energiát hasznosító technológiával, amely értelemszerûen magas… Így könnyû lenne plusz energiás épületeket tervezni hatékonyság nélkül. A nehézség abban van, hogy olyan épületeket tervezzünk, amelynek szuper alacsony az energiaigénye, ugyanakkor komfortot tudnak biztosítani. Így a nagyon alacsony energiaigényt könnyebben elõ tudjuk állítani megújuló energiákkal, és fenntarthatóvá válik az épület. Másrészt a díj arról is szólt, hogy az energia mellett a komfort és a környezet szempontjait is magas fokon figyelembe vesszük. Az Active House award szervezõi kértek tõlem egy emblematikus nevet a házhoz, ekkor már sejtettem, hogy benne vagyok az elsõ három helyezettben, ezért „Reborn Home”, „Újjászületett otthon” névre kereszteltük. A nevet az egyik új doktoranduszhallgatóm találta ki.

46 UNIVPÉCS

Napenergia, szélenergia, geotermikus energia… Sok útja van a megújuló energiák hasznosításának, de a mai magyarországi építési piacon a passzívház is újdonságnak számít, nemhogy az aktív. Akkor a passzívház csak közbülsõ lépcsõ?

Igen az. Szakmai szemmel nézve vagy anyagi szempontból vizsgáljuk meg a kérdést? A passzívház fogalma elterjedt, csak sokan nem engedhetik meg maguknak. Vagy nem tudják, vagy nem akarják. Egy nagyon igényes családi ház ára nem áll meg százmillió alatt. A passzívházról nem tudják az emberek, hogy pontosan mi az, egyes környezõ országokban pedig szakmai szempontból ezt a fogalmat nem olyan szûk értelemben használják, mint eredetileg szokásos. Ez egy német rendszer, német pénztárcához mérten mûködik, Németországban a fûtés nagyobb probléma, mint nálunk. Ezen kívül, szakmai szempontból már túlléptünk a passzívházon, az aktívház az új kitörési pont. Nem feltétlenül szükséges, hogy több energiát termeljen, mint használjon. Az aktívház nem attól aktív, hogy plusz energiát termel, hanem a komfort a lényege, az energia és a környezet egységes kezelése. Ezek együtt, finom felbontásban… Ezt a három témát egyszerre tartjuk kézben. A passzívházban ez

építészeknél még funkcionalitással is párosulnak; ezek az építészek már sztárok is lesznek, de nem tudják a komfort-energia-környezet hármasságot egységben látni. Az Aktívház Szövetség (Active House Association) kiadott egyfajta „szabványt”, amelyben megfogalmazták a három fõ aspektust, de ezeken belül alrendszereket is megszabtak. A komfortról már beszéltünk, az energiákról, az üzemeltetési energiákról és a megújuló forrásokról, arról, hogy milyenfajta energiákat használsz. A környezetnél az életciklusra vonatkoztatott, összességében kezelt, környezetre vonatkozó kibocsátásokat vizsgálja anyagra, energiára, ökológiai lábnyomra vonatkoztatva, az újrahasznosítások lehetõségét sem felejtve el… Ezeket a kategóriákat radar formában – egy kör mentén – ábrázolják, így egy poligon formájú körgrafikonná áll össze az ábra. Az a jó, ha a középpontból elterjedve sugárirányban minél egységesebben, minél nagyobb ez az „amõba” formájú poligon, amely ha tökéletes, akkor egy kör formájában jelenik meg. Ha csak az energia irányába nagy kiterjedésû, akkor csak arra figyelt a tervezõ.

Hány aktívház van Magyarországon?

Egy pár projektet találni az interneten, de megesik, hogy a paszszívház és az aktívházakról egyszerre beszélnek. Hazánkban felújítás keretében a pécsi projektünk tudomásom szerint az elsõ! És Európában is kuriózumszámba megy?

Még igen. Vannak már kész projektek, de ez még nagyon új.

nem így történik. Ott megszabták, hogy mibõl mennyi energiát szabad fogyasztani, milyen intervallumon belül. Légtömörség, hõátbocsátási tényezõ stb… Meg kell felelni a kritériumoknak. 1991-ben jött Darmstadtban Wolfgang Feist profeszszor, hozzá fûzõdik a passzívház rendszere, mely logikus válasz volt a ‘80-as évek felvetéseire. Az aktívház még egy évtizede sem létezik. Az aktívház szabad, nincsenek benne határok. A környezeti energia emberi léptékkel nézve szinte végtelennek hat. Tegyük fel, hogy az emberek „megvilágosodnak”, és a megújuló energiákat is hasznosítani fogjuk. A megújuló energia alapból ingyenes, félreértés ne essék, nem az eszköz, ami elõállítja, hanem maga a forrás. Az a lényege, hogy használjuk.

Ami megújuló, azt bátran használhatjuk, ez a fenntartható, nem környezetkárosító fogyasztás. A hõkomfort, a vizuális komfort (természetes megvilágítás) minõsége, a színek és a szépség is fontos, ahogy az akusztikus komfort, az olfaktorikus komfort (a szagok terjedése, emissziója), a haptikus komfort (a különbözõ felületek érinthetõsége), és az esztétikai komfort is az. Egy épület lehet „szexi”! Az esztétika is egyfajta energia. A megjelenés, a forma, az arányok a színek fontosak, a sikeres

Mennyire drága ez az új módszerrel épített ház?

Minimum 40%-kal drágább, de a határ a csillagos ég. Lehet vizsgálni az árát csak a pénz szempontjából. Akinek ez a fontos, az számolja ki, hogy 12 vagy 13 centi vastag legyen a hõszigetelése, meddig éri meg neki. Ebben nem igazán nagy üzlet az építõipar, inkább úgy, hogyha építesz egy házat, és kiadod albérlõknek. Vagy a tõzsdére mész, abban sokkal több a pénz. Itt nem errõl van szó. Külföldön, itthon is ezt kérdezik a hallgatók.

Ennek a háznak 10 év a megtérülése. Gyakorlatilag alig kell fûteni. Ez egy okosház is egyben, monitorozzuk, automatizált a szabályozórendszere. Az elsõ teljes elszámolási évben (E-ON) 0 kWh a ház energiamérlege. A ház automatikarendszerének finomszabályozása még nem zárult le, de itt még 20–30% megtakarítás lehetséges nemzetközi irodalom szerint. A lakás 150 négyzetméteres.

Beavatnál, hogyan zajlott a felújítás?

Meghagytuk a tartószerkezetet, ami 30 cm-es téglafal. Voltak benne egészségtelen anyagok – a radonsugárzás háromszorosa volt a megengedettnek, ezért fel kellett törni a födém tetejét és elvinni a benne lévõ salakot. A tetõ azbeszt volt, lebontottuk…

Sokkal egyszerûbb lett volna egy új házat építeni, de ez volt az egészben a kihívás. A tájolás is elõnytelen volt a sûrû beépítés, a napsugárzás szempontjából. Nyáron besüt a nap, amikor nem kellene, télen a szomszéd tetõ leárnyékolja, amikor jól jönne. A szélenergia is nehezen hasznosítható. Csak a hõveszteség

UNIVPÉCS 47

szempontjából elõnyös a sûrû beépítés. A ház kapott kívülrõl 40 cm szigetelést, fagyapotot. Nem egészségtelen kõolajszármazékot. Nincs páratechnikai fékezõ anyag, nincsen rá szükség, a házon ki-be tud járni a pára. Háromrétegû hõszigetelt ablakokat tettünk be. Két darab száz méter mély földszondával rendelkezõ hõszivattyút építettünk be, ez termel télen meleget, nyáron pedig hût. A mennyezeten és házfal felületein, néhol a falakon temperáljuk a házat. A ház belsõ vakolatának felsõ részére átlagban három centiméter vastag vályog is felkerült – összesen 8 tonna vályog van a házban – ez van termikusan aktiválva, a mögötte lévõ hõtároló tömeggel együtt, ezzel temperáljuk az épületet. Egy komfortos lakásszellõztetõnek köszönhetõen télen kevesebb pénzt dobunk ki az ablakon. Ettõl még természetes módon, ablakkal is szellõztethetõ a lakás, egy nyitva felejtett bukóablaktól még nem szabad összeomlania az energetikának, ez nem passzívház… A friss levegõ a gépi szellõzés esetében 30 méter hosszú, földalatti csatornán halad keresztül, így télen elõmelegítjük, nyáron elõhûtjük a levegõt. A lakásszellõztetõ hõvisszanyerésével a lakáshõ 80–90%-át vissza tudjuk forgatni, és a levegõ páratartalmát is hasznosítjuk. Télen dolgozik a hõszivattyú, meleg vizet készít, nyáron meg inkább passzív hûtés van, nem megy a hõszivattyú. Ha nagyon meleg van, akkor hûtünk a hõszivattyúval, mely magától átkapcsolódik. A használati meleg vizet nyáron vákuumcsöves kollektorokkal állítjuk elõ.

A tetõt a napelemekhez alakítottuk ki, a két átellenes sarkot kötöttem össze a tetõgerinccel, így a É-D tájolású tetõt kaptunk, a déli felületére tettük napkollektorokat. Az esõvizet is hasznosítjuk, nagy ciszternánk van. Összegezve: a házban csak elektromos energiát használunk. Az okosházban zöldenergiát termelünk a napenergiával, pluszban vagyunk éves szinten.

nemcsak hi-tech berendezések jelennek meg, hanem a lowtechek is – gondoljunk a vályogra. A modern építészeti megoldások mellett az õsi is jelen van. Nem muszáj olyan vályogházban élni, melyet a falu szélén kalákában építünk meg… A modernebbet is meg lehet kapni az õsivel együtt. A kályhánk akár 48 óráig is temperál, a tûz elõször 700 fokon ég. Ezzel a ház egy részét lehet fûteni. Ha akarjuk, még meleg vizet is tud termelni. És sütni is lehet benne.

És a tûzhelyet be lehet gyújtani? Csak úgy, a látvány végett, ha romantikára vágynál?

Egy 3,5 tonnás tömegkályha biztosági fûtést és a „tûz elemet” hozza be a házba, hangulatként is. A tûzhely fontos. A házban

Édesapád mit szólt a tervedhez és a házhoz?

Még tartott az építkezés, amikor édesapám megnézte. Emlékszem, ahogy nézegetett felfelé, és amikor rákérdeztem, hogy milyen lesz szerinte a ház, csak azt ismételgette, hogy jó. Jó. Jó.

48 UNIVPÉCS

Van esélye elterjedni ennek az építési módnak?

Ez egy minõségi mainstreammé válhat. Nehéz pénz nélkül megvalósítani. De Magyarországon van egy rossz berögzõdés. Ha építkeznek, akkor mindenbõl a legolcsóbbat választják. Az érthetõ a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy spórolni kell. Az ár–érték arány fontos! Ugyanakkor nem kell mindenáron építkezni. Az autóiparban elfogadott, hogy minden extrának megvan a maga felára. Többe kerül a fûthetõ bõr sportkormány, mint a széria-felszerelésben kapott. És még mindig csak a pénzrõl beszéltünk, nem arról, hogy mi a komfort. Mi az életszínvonal. Mit jelent az, hogy nyáron nincsen heves szívdobogásom, mert nem 38 fokban ülök otthon, mint egy panelházban. Nálunk nyáron hûtés nélkül 10–15 fokkal van hûvösebb, mint kint. Mi a helyzet az egészséges anyagok használatával? A komforttal, ami az egészségemre van hatással? És a lelkiállapotomra milyen hatással van az épület(belsõ)? Ha én hazamegyek, úgy érzem magam otthon, mint egy wellnesshotelben –, jó értelemben véve. Abszolút felüdülés otthon lenni, az emberek elfelejtik, hogy az életminõség, a fénytõl, az akusztikától is függ. Én 25 éve dobolok. Ha az elektromos dobomon éjfélkor még zenélek, akkor sem hallanak semmit a szomszédok.

„Akartam egy motort, tehát építettem egyet.”

Fröhlich Balázs nevét hallhattuk már vertikális szélturbinák, intelligens házak, 3D nyomtatás kapcsán, és most egy új területen is találkozhatunk munkájával. Annyira talán mégsem új terület, hiszen eddig is közel állt hozzá a környezetbarát energiák felhasználása. Elmondása szerint nagyon nagy hatással volt rá egy sorozat, az Amcsi motorok (Orange County Choppers). A sorozat hozta meg az érdeklõdést a motorok és motorozás iránt, de nem szeretett volna akármilyen motorra ülni, akart egy sajátot, így nagyjából másfél év tervezés és elõkészület után nekiállt a munkának, és elmondhatjuk, hogy igazán különleges, futurisztikus elektromos motort sikerült felépítenie. Arról beszélgettünk, hogy milyen út vezetett idáig és mi a cél, mi lesz az, amikor azt mondja, hogy igen, megcsináltam.

Tudjuk, hogy már a középiskola alatt érdeklõdtél a tudományok iránt, aztán 2012-ben, mikor másodéves voltál a PTE MIK-en országos elsõ helyezést értél el az EnterFlex innovációs és tehetséggondozó versenyén, miután elkezdtél egyre több mindennel foglalkozni. Ezek a tapasztalatok mennyiben járultak hozzá ahhoz, hogy elkészüljön ez a jövõkép a motorozásról?

Igen-igen, már a 2012-es verseny során is az alternatív energiákkal foglalkoztam, aztán volt smarthome-os kutatásom is, majd kicsit jobban elmélyedtem a 3D nyomtatásban, és úgy gondolom, hogy amikkel eddig foglalkoztam, az mind szépen ötvözõdött ebben a projektben. Kérdezhetnénk, hogy a 3D nyomtatásnak ehhez mi köze lehet; erre egész egyszerû a válasz, több 3D nyomtatott elemet is találhatunk a motoron, amiket egy speciális gumiburkolattal vontunk be, hogy ellenállóbbak legyenek.

Elmondhatjuk, hogy volt már mit letenned az asztalra az évek során, de ha jól tudom, még egyetemista vagy, és jelenleg ez a fõ projekted. A céged még készülõben van, vagyis profit még nem származott belõle, azonban egy ilyen álomszerû dolog létrehozása nem két fillér és nem pár óra; esetleg pályázati pénzbõl jöhetett létre a projekt?

Oh, nagyon szépen köszönöm, igyekszem egyre több mindent letenni arra az asztalra! Ahogy mondod, nem olcsó mulatság egy ilyen jármû tervezése és kivitelezése, és még annál is több munkaóra. Azonban nem pályázati pénzbõl sikerült megvalósítani ezt az egészet. Elmondhatom, hogy teljes mértékben saját pénzbõl, illetve mivel csak abból nem lehetett volna ezt megoldani, több pécsi cég támogatásával hívtam életre. Ezek közül talán a legnagyobb a RATI, akik a motornak nagyjából 60–70% -át fizették, rajtuk kívül a Lemeztechnika

UNIVPÉCS 49

segített, õk vágták ki az összes alumínium lemezt, szóval tulajdonképpen az egész vázat. Ebbõl adódik, hogy elég könynyû lett a motor, a 3D nyomtatott elemeket egytõl-egyig a FREEDEE Printing Solutions-nek köszönhetem, ezen felül a pécsi Motobox támogatott, tehát akadt segítség.

pedig azt mondta, hogy õt nem is az érdekli, hogy mi is pontosan ez a projekt, vagy, hogy profitál-e, hanem az, hogy én mit tudok létrehozni, ha minden feltétel adott.

Mennyit kellett várniuk, hogy lássák, mire is vagy képes adott körülmények között? Mióta dolgozol rajta? Hány munkaórát öltél bele?

Korábban, akár az egyetemen belül is voltak már hasonló próbálA tervezés nagyjából másfél éve kezdõdött, de maga a gondokozások, szárnypróbálgatások a villanymotorsport felé?

Volt! Igaz, sikeresnek nem mondható. Próbálkoztunk egy csa- lat, az ötlet már jóval korábban megszületett, csak várni kelpat összehozásával, ami a Formula Students versenysorozat- lett a megfelelõ körülményekre. A munka komoly magánéleti ra készült, itt formulaautókhoz hasonló, alacsonyabb kategó- és üzleti kérdést vetett fel az elején, hiszen mérhetetlen idõt riás versenyautókat lehet összerakni, és aztán versenyeztetni fordítottam a megvalósításra, a szabadidõm, a napjaim döntõ részét a mûhelyben töltöm. A cég is jó egymással. Sajnos itt a financiális oldal irányba halad szerencsére, igaz, még szólt közbe. Ennek a projektnek is nem alapultunk meg, de a maga a brand ugyanez lett volna a sorsa, ha nem veELEKTROMOS AUTÓ már készen áll az indulásra. Mindenek szem saját kézbe, ha nem megyek el A PTE hivatalos autóelõtt el szeretnénk adni egy motort, minden vállalkozóhoz személyesen. mindeközben kiállításokra járni, és Ezért is vagyok nagyon hálás mindenkiparkjának részeként egy akkor elindulhat valami. nek, aki támogatott, mert nélkülük nem Nissan Leaf márkájú, jöhetett volna létre. Kiemelném azt is, PTE 650-es zöld rendHány motor gyártását tervezitek? hogy õk ezért a marketingen kívül semszámú elektromos autó Egyedi elektromos motorkerékpárok mit nem kaptak, kapnak, ez szerintem JUBILEUM 650 dizájnnal gyártásával szeretnénk foglalkozni, erre példaértékû itt Pécsett. A Lemeztechniaz egyediségre, exkluzivitásra szeretka Kft. konkrétan azt válaszolta, hogy ellátva járja a utakat, eznénk fektetni a hangsúlyt, ebbõl adódó„Nagyon örülünk a pécsi mérnököknek, zel nemcsak a jubileuan egy-egy modellbõl nem fogunk sokat a mérnöki fejlõdésnek. Ez egy jó ötlet, mot, hanem a zöld gyártani. Tulajdonképpen az elsõ moegy jó projekt, persze, hogy segítünk. dellbõl összesen 3-at építünk, amibõl Megcsináljuk!”. A RATI-nál Rajnai Attila

50 UNIVPÉCS

egy az enyém, és kettõ kerül eladásra, de a késõbbi dizájnoknál már valamivel magasabb lesz a példányszám. Arra is lesz természetesen lehetõség, hogy teljesen egyedi motort rendeljen valaki. Ez esetben minden apró részletet egyeztetünk a vevõvel, hogy az õ igényei alapján rakhassuk összea gépet.

Egyenlõre nem. Egy darabig motorokkal szeretnénk foglalkozni, abban a felállásban, amit említettem. Majd hosszú távon egy szervízhálózatot szeretnénk kiépíteni elektromos jármûveknek.

A nagyon távlati terv pedig az lenne, hogy az ûrkutatásban szeretnénk részt venni elektromos roverek készítésével, expedíciók segítésére, szállítmányok A-ból B-be való eljuttatására.

Mit lehet tudni specifikációk terén a motorról?

Ezek szerint a közlekedésfejlesztés a mindennapokban annyira nem érint titeket. Azért érdekelne, hogy te mit gondolsz a közlekeEgy 40Ah-s LiFePo akkumulátor van benne, amivel a számítádés jövõjérõl és a motorsport jövõjérõl. saink alapján nagyjából 100–150 km-t lehet majd megtenni, de ez a szám nõhet is, hiszen a fékerõ-visszanyerõ rendszer- Ahogy mondod, azt meghagyom a többieknek. Véleményem nek köszönhetõen visszatölt a motor. Segédmotoros kerék- szerint egyre jobban fel fog gyorsulni az elektromos autók elpárnak minõsül, tehát B kategóriás, vagy kismotoros jogosít- terjedése már csak a környezetvédelem miatt is. Már most is sok kedvezményben részesülnek azok, vánnyal vezethetõ lesz. A 4kW-os motor akik elektromos autókkal rendelkeznek. hátulról hajt, és a kerékbe van integrálAmi a motorsportot illeti, mindig is leszva, ezzel a motorral elérhetõ lenne a nek olyanok, akik a benzinszag miatt, a 120km/h végsebesség, de természeteBIZTONSÁGGAL motorhangért csinálják vagy nézik, de sen ez le van korlátozva a jogszabályokKEREKEZNI össze sem hasonlítható a benzinmotonak megfelelõen. A töltést próbáltuk a Bringás reggeli tartottak ros teljesítmény a villanymotoroséval. A lehetõ legegyszerûbben megoldani, egy villanymotor egybõl leadja a teljesítméa PTE ÁOK-án szeptemsima 220-as aljzatról tölthetõ, de a kényét, és az akkumulátor kapacitásának sõbbiekben az a cél, hogy egy olyan uniber 27-én, melyen egy több mint 90%-át ki tudja használni a járverzális töltõt szereljünk bele, amellyel új szervizállomást is átmû mûködtetésére, míg a benzinmotor az elektromos autók számára kihelyeadtak a kerékpárosok teljesítménye hiába olyan nagy, ha egy zett gyorstöltõkrõl is mûködtetni számára. része elveszik. A motorsportban egyre lehessen. gyorsabbak és gyorsabbak akarnak lenni, szerintem idõvel ott is teljes lesz az A késõbbiekben szeretnél továbblépni a moátállás, hiszen már Formula-e is van. toroktól az elektromos autók világába?

UNIVPÉCS 51

Repülõs képzéseket indít a PTE Együttmûködési megállapodást kötött szeptember 27-én a repülõgépek gyártásával és fejlesztésével foglalkozó Magnus Aircraft Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem. A kontraktus értelmében a jövõben felsõfokú képzettséget igénylõ duális képzéseket indítana el együtt Magyarország elsõ egyeteme és a pécsi nagyberuházást a közelmúltban bejelentõ cég, de olyan területeken is kooperálnak majd, mint az alternatív és hibrid meghajtás, a külsõ formatervezés vagy a szimulátorszoftver-fejlesztés.

A megállapodást Boros László, a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója, Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora és Jenei Zoltán, az egyetem kancellára látta el kézjegyével. A ceremónián elhangzott, hogy célorientált közös duális képzések indításában, valamint kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megvalósításában fogalmazódtak meg kapcsolódási pontok. Utóbbi tekintetében a társaság célja az alternatív meghajtás adta lehetõségek területén további fejlesztések megvalósítása, így a hatótáv növelése, valamint a gépek széles körû alkalmazhatóságának kialakítása, többek között mentési, betegszállítási profilok mentén.

A PTE Mûszaki és Informatikai Kar már évekkel ezelõtt stratégiai célként tûzte ki, hogy olyan partnereket találjon, akikkel mind a duális képzések tekintetében, mind pedig a fejlesztések területén együtt tud mûködni – hangsúlyozta a megállapodás kapcsán Bachmann Bálint, a kar dékánja.

52 UNIVPÉCS

A szerzõdés értelmében felsõfokú képzettséget igénylõ duális képzéseket és speciális szakirányokat indít 2018 szeptemberétõl a PTE a Magnus Aircraft Zrt. bevonásával. Ennek megfelelõen közösen képeznék a hallgatókat az anyagmérnök, a gépészmérnök, a villamosmérnök, az interior designer, a formatervezõ és a hajtómûtervezõ szakokon, ezek közül több esetben repülõgépes szakiránnyal. Közös kutatásokat végeznek majd az egyetem és a társaság szakemberei olyan kiemelt területeken, mint az alternatív és hibrid meghajtás, a hatékony gyorstöltési technológia, a külsõ formatervezés – ergonómia, az enteriõrtervezés vagy a szimulátorszoftver-fejlesztés. Az eseményen elhangzott, hogy szeretnék kibõvíteni az együttmûködést a kutatási irányok és fejlesztési tartalmak függvényében a pécsi egyetem további karainak irányába is.

Ez van veled, magyar irodalom Ez van veled,

magyar irodalom

Havasréti József író, kritikus és nem utolsó sorban a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Keresztesi József szabadúszó író, kritikus, szerkesztõ. Milbacher Róbert író, habilitált doktor, a PTE BTK egyetemi docense. Három különbözõ név, egy tekintetben azonos foglalkozás és teljes mértékben egyazon elkötelezõdés a magyar irodalmi élet iránt. Írók, de nem úgy, szeretnek olvasni, de nem úgy, és megvan a véleményük a nyomtatott sajtó- és könyvkiadás jövõjérõl, ahogy a kötelezõ olvasmányok listájáról is. – Három szóval: értik a dolgukat.

Havasréti József elsõ regénye a 2014-ben megjelent Ûrérzékeny lelkek (bõvebben: Szerb Antal és az Ûrérzékeny lelkek, UnivPécs, 2014.???), mellyel még abban az évben elnyerte a Déry Tibor-díjat. A kötet folytatása az idén megjelent Nem csak egy kaland.

Vitathatatlan, hogy sikeresek abban, amit csinálnak. Hogyan kezdõdött, milyen egyetemisták voltak? Már korán reggel nyolc órakor bent ültek az elsõ elõadáson vagy inkább fakultatívan vettek részt az órákon?

Milbacher Róbert: Tíz órakor kezdõdött a nap, ez biztos. Ahhoz képest ma tényleg nyolckor hirdetek órákat.

Keresztesi József: Látod, látod!

Milbacher Róbert: Válogattam, hogy hova járok be órára. Ennek az lett a következménye, hogy vannak korszakok, amik kimaradtak az egyetemi oktatásomból. Autodidakta vagyok bizonyos irodalomtörténeti korszakokból. Viszont voltak olyan elõadók, akinek minden órájára bementem, mert nagyon inspiráló volt.

Keresztesi József: Én Szegeden jártam fõiskolára, és ott, hogy úgy mondjam, nem a tanuláson volt a hangsúly. De az sem volt haszontalan idõszak: ott találkoztam például Szigeti Csabával, akinek az órái máig meghatározták az irodalomról való gondolkodásomat. Késõbb, amikor Pécsre kerültem az esztétika szakra, kivétel nélkül minden órát meghallgattam.

Havasréti József: Sajnos nem voltam jó diák. Pár éve a kezembe került a leckekönyvem. Mit mondjak, katasztrófa. Fõként azokra az órákra jártam, melyek érdekeltek: Tatár György, Kisbali László, Horányi Özséb, Szépe György, Horváth Iván, Terts István óráira.

Mára azonban Önök adnak órákat, Keresztesi József kivételével, õ szabadfoglalkoztatású. Melyik a jobb, szabadúszás (az én véleményem szerint szabadfuldoklás) vagy a biztos állás?

Havasréti József: Ez sok körülménytõl függ. Attól is, hogy mekkora jövedelmet nyújt a „biztos állás”, és lehet-e mellette írni. Függ a szerzõk tûrõképességétõl is: van, aki az állással járó kötöttségeket nem bírja, van, aki a szabadúszással járó kockázatot.

Keresztesi József: A szabadúszásnak megvan az a veszélye, hogy az ember saját magának osztja be az idejét. Nem úgy van, hogy négy órakor felállsz a számítógép mögül, mert lejárt a munkaidõd. Szóval megvannak a hátrányai annak is, ha az ember a saját maga fõnöke.

Milbacher Róbert: Az egyetemi állást sem lehet nyolcórás munkának tekinteni. Nem az van, hogy reggel nyolc órakor felveszem, és délután négy órakor lerakom a „mûszakot”.

Van, hogy sokkal több vagy sokkal kevesebb. De állandóan van valami: hol órára készülök, hol konferenciára, és közben a következõ tanulmányomat tervezem. Ezek mind sûrítik az idõt, nem nagyon van kilépés belõle. Nem olyan, mint egy hivatalban. Én irigylem, hogy bemegy valaki dolgozni, majd munkaidõ után hazamegy, és utána a kiskerttel foglalkozik.

UNIVPÉCS 53

Milbacher Róbert elsõ prózakötete, a Szûz Mária jegyese tavaly jelent meg, s ezzel el is nyerte a Margó-díjat.

Az irodalmárok számára megszûnik az „örömolvasás”, tehát nem tudnak úgy olvasni, hogy azt ne kapcsolnák valamihez, ne jutna eszükbe valami az olvasott anyag kapcsán, vagy adott esetben ne vigyék be az oktatásukba. Ezt hogyan látják?

Keresztesi József: Ebben a foglalkozásban valóban benne van az a veszély, hogy megszûnik az ártatlan olvasás. Tehát az ember nem olvas úgy, hogy közben megszûnik a külvilág, hanem bármit is olvasol, biztos, hogy kapcsolod valamihez. Akár taníthatod vagy felhasználhatod egy másik munkádhoz.

Havasréti József: Nem feltétlenül. Ha valaki professzionális kritikus, akkor elképzelhetõ, hogy nem tud a szöveg technikai, mûfaji, stiláris problémáitól elvonatkoztatni, folyton felboszszantja õket valami, túlságosan a szakértõ szemével olvasnak.

Ilyen van. Velem elõfordul, hogy elolvasom a könyvet „örömolvasóként”, aztán, ha írni kell róla, kénytelen vagyok újból elolvasni, mert korábban nem figyeltem fel egyes részletekre.

Milbacher Róbert: Rám biztosan igaz. Egyetemista koromban elkezdtem utálni olvasni, mert muszáj volt. Nem is olyan régen tartottam egy elõadást arról, hogy miért nem szeretek olvasni, ami azért elég inspiráló lehetett a hallgatók számára…

A lényeg, hogy ez nem szeretés kérdése. Egy idõ után egyrészt szakma, másrészt meg olyan, mint a levegõ. Például én is szerkesztettem könyveket. Mára nem bírok ránézni egy akármilyen prospektusra, hogy ne találjak benne hibát, és ez borzasztóan idegesítõ, vagy hagytam már félbe könyvet a túl sok sajtóhiba, vagy stilisztikai igénytelenség miatt. Ez tényleg megmérgezi az olvasást.

A sok más nehézség mellett egyáltalán megéri írónak állni, meg lehet élni ma Magyarországon az írásból?

Havasréti József: Néhány kiemelkedõen sikeres szerzõt nem számítva, nehéz megélni csak az írásból. A szerzõk sok mindent elvállalnak: fordítást, szerkesztést, újságírást, nyilvános 54 UNIVPÉCS

szerepléseket. De az állásnak az az elõnye, hogy ezekre nincs feltétlenül szükség.

Keresztesi József: Hát nem abból élünk, amit a könyvkiadóktól kapunk…

Milbacher Róbert: Magyarországon sose lehetett megélni csak az írásból, bár például Jókai vagy Petõfi közel kerültek hozzá.

Lehet, hogy van néhány nagymenõ név, akiknek sikerül (Tóth Krisztina vagy Varró Dani).

Keresztesi József: Nyilván van ilyen is, ahol már felépült a szerzõ köré egy tartós közönségigény…

Milbacher Róbert: Na jó. Ott van még Dragomán György, akinek több mint harmincvalahány nyelvre fordították a Fehér királyát.

Keresztesi József: De õ is fordít mellette.

Milyen lehetõségek vannak egy magyar író számára külföldön?

Keresztesi József: Az, amit mi csinálunk, teljesen bele van ágyazva a magyar nyelvbe, a magyar kultúrába. Nem lehet nyelvet váltani, vagy ha valakinek sikerül, az a nagy kivétel: Nabokov, Beckett. Annak viszont kifejezetten látnám értelmét, ha a magyar irodalmi kultúra szorosabb szálakkal kapcsolódna a határon túli magyar kultúrához. A nyáron Székelyudvarhely belvárosában, ha jól emlékszem, öt könyvesboltot számoltam meg, és hát a városnak saját színházi társulata is van. Nekik nyilván lételemük, hogy a nyelvi kultúrát életben tartsák, és ebbõl a kényszerbõl erényt lehet kovácsolni.

Havasréti József: Ez attól függ, mit nevezünk lehetõségeknek.

Van olyan barátom, aki informatikusként dolgozik Bécsben, mellette írja a verseit, irodalmi eseményeket moderál, szervez. Szerzõként nagyon nehéz befutni. Ha meg is jelennek köteteid külföldön, kérdés, hogy elérik-e a kritikusok és az olvasók figyelmét.

Keresztesi József sikerrel publikáló szépirodalmi szerzõ – talán elég csak a nagy sikert aratott Szerelmem, Majomúrra gondolni –, Medvevár címû Janus Pannoniusról írt tragikomédiáját a 2017-es egyetemalapítási jubileumi évben mutatta be a Janus Egyetemi Színház.

Milbacher Róbert: Nekem friss élményem, hogy lefordították egy szövegemet angolra. Megnéztem, és szerintem nem mûködik. Nem mûködik úgy angolul, ahogy magyarul, ami nyilvánvalóan a nyelvi határátlépés miatt van így.

Mi lesz a printtel? Sajnos egyre többen tendálnak az online sajtó felé.

Keresztesi József: Megmarad a print.

Milbacher Róbert: Igen! A netes fórumok „egy napig élõ” felületek. Megjelenik egy esszé, és eltûnik, aztán soha többé nem kerül elõ. A nyomtatottat pedig bármikor fel lehet lapozni.

Nekem ott áll egy sor sárga Jelenkor a könyvespolcomon.

Havasréti József: A sajtó átalakult, nem biztos, hogy elõnyére.

Most úgy tûnik, a szépirodalmi könyvkiadás nem omlik össze az online közlés térhódítása miatt; hogy mit hoz a jövõ, arról nem tudok beszélni, nem ismerem eléggé a trendeket. De fennáll a veszélye annak is, hogy az elektronikus adathordozókon tárolt szövegeket ötven év múlva nem tudjuk min beolvasni. Én például nem tudom a saját szakdolgozatomat elolvasni, mert hajlékony lemezen van. Persze hozhatok egy gépet a roncsteleprõl, de akkor már egyszerûbb újragépelni.

Keresztesi József: Teljesen más a természete a kettõnek. Erre akkor jöttem rá, amikor épp egy Karinthy-verseskötetet olvastam e-bookon. Másként olvasunk digitális adathordozón, mint amikor könyvet olvas az ember. Merthogy a könyvnek egyszerre több helyét olvasod: szinte egy idõben ide-oda ugrálsz a lapok között, visszalapozol egy korább helyre, aztán elõreugrasz. Furcsa dolog, de ezt az egyidejûséget az internet vagy az e-book nem tudja felkínálni.

Na és a kötelezõk klasszikus listája? Sokan állítják, hogy nem jó, de egész pontosan miért? Min kéne változtatni, hogy egy-egy kötelezõ olvasmány ne vegye el a gyerek kedvét az olvasástól?

Keresztesi József: Szerintem létezik egy strukturális probléma, mégpedig az, hogy a magyar oktatás válságos állapotban van, egészen az alapoktól. Ennek folytán nem neveli ki az olvasó generációkat. Tehát aki olvasóvá válik, annak vagy szerencséje volt, vagy családi okokból válik azzá, de rendszerszinten nem jön létre az utánpótlás.

Havasréti József: A gimnáziumi kötelezõk mintha kezdõdnének korszerûsödni, bár ennek ellene hat a mindenkit érintõ konzervatív oktatáspolitikai fordulat. Az általános iskoláról nem tudok mit mondani. Nekem jó emlékeim vannak a ma annyit gúnyolt Kincskeresõ kisködmönrõl meg A kõszívû ember fiairól, A Pál utcai fiúkról nem is beszélve. Persze le lehetne õket cserélni, valami korszerûbbre, de ha arról van szó, hogy mire, akkor mindenki a Harry Potterrel jön. A szakértõk vagy a személyes ízlésüket vetítik rá a gyerekekre, és akkor jön az, hogy Garaczi László tulajdonképpen teljesen megfelel egy kiskamasznak, vagy a legszélesebb konszenzust keresik, és akkor ott vagyunk a Harry Potternél.

Milbacher Róbert: A légy jó mindhalálig ugyan jó szöveg, de nem tud meggyõzni egy nyolcadikost az olvasás örömérõl. Például épp a Harry Potter sikere bizonyítja, hogy nem igaz, hogy a gyerek nem szeret olvasni, csak egyszerûen nem jut hozzá ahhoz, ami magával ragadja. Pont a fent emlegetett strukturális okok miatt azt látja az iskolában, hogy neki el kell olvasnia A kõszívû ember fiait, pedig nem ért belõle semmit. Mert nem lehet érteni, egyszerûen nem megy. Így az olvasás valami értelmetlen idõpazarlást jelent a számára. Ezért nem az õ hibája, ha többé nem fog a kezébe venni semmit. Persze nem Jókaival van a baj, mert Jókai nagyon jó, és tök jó olvasni, hanem azzal, hogy nem a gyerek korának, felkészültségének, érdeklõdési körének megfelelõ olvasmány.

VERMES Nikolett

UNIVPÉCS 55

Küzdõszellem & PTE Morvay-Sey Kata jelenleg a PTE adjunktusa, de tudni kell róla, hogy igazi harcos: a judo és a karate a kedvence, de igen meghatározó személy a sportszakos hallgatók életében is.

Agressziókutatásával kapcsolatosan kérdeztük, melyet küzdõsportolókkal készített.

Miért ezt a témát választottad?

Doktoranduszként harmadéven részt vettem egy nagyon érdekes elõadáson, ahol az iskolai agresszióval kapcsolatosan hallgattunk meg egy professzort. Mindenképpen szerettem volna küzdõsport-vonalon tevékenykedni, de az Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola profiljához illeszkedve a neveléstudományhoz is kapcsolódó kutatást kellett végeznem.

Eszembe jutott, hogy ezt a kettõt össze lehet kapcsolni. A többségi társadalom azt feltételezi, hogy a harcmûvészeteket, küzdõsportokat ûzõk az átlagembereknél agresszívebbek, többször nyúlnak erõszakhoz. Jómagam is judózom, illetve karatézom, és teljesen más szemszögbõl látom ezt. A harcmûvészetek a személyiséget is fejlesztik, és ezt minden esetben tudatosítjuk is az edzésen résztvevõkkel. Nem az agresszió fejlesztése, erõsítése a cél, nem azért járunk edzésre, hogy megtanítsuk, hogy kell a másikat péppé verni. Önuralmat, önszabályozást tanítunk és a felgyülemlett energiákat levezetjük. Tulajdonképpen ebbõl indult ki a kutatásom, célom pedig az, hogy bebizonyítsam az elõítéletek ellenkezõjét.

Milyen módszert alkalmaztatok a kutatás során?

Egy olyan validált pszichológiai kérdõívet használtunk, ami agressziót mér. 14–18 év közötti korosztály volt a vizsgálati csoport, küzdõsportot ûzõk és nem ûzõk egyaránt. Ki tudtuk mutatni, hogy mind a verbális, mind a fizikai agresszió, düh és hosztilitás (ellenségesség) szignifikánsan alacsonyabb volt a sportolók esetében a kontrollcsoporthoz képest. Mivel ez a teszt kérdõívvel mûködik, melyrõl ismeretes, hogy részletes képet nem feltétlenül tud adni, így kollégámmal, Atlasz Tamással próbáltuk azt is megvizsgálni, hogy mik azok a hormonok, melyek szerepet játszhatnak az agresszió kialakulásában és ezek bizonyos szituációkban hogy mûködnek. Ebbe a kutatásban a magyar karate válogatott tagjait vontuk be, a módszer pedig az volt, hogy terhelés elõtt hét pszichológiai tesztet vettünk fel velük, vért vettünk tõlük – erre etikai engedélyt kértünk–, majd félórás terhelés után, ahol küzdelmi szituációkat gyakoroltak, ismét vért vettünk tõlük, és megnéztük, hogy a már említett agresszióhormonok milyen módon változnak. Ezeket az eredményeket még nem publikáltuk, dolgozunk még rajta.

56 UNIVPÉCS

Mi volt a kutatás egyik legnehezebb pontja eddig?

Mivel a magyar karate válogatott tagjait vizsgáltuk, mi mentünk hozzájuk Budapestre, és az Uzsoki Utcai Kórházból jöttek vért venni, ott történt meg a centrifugálás, és ezek után száraz jégen hoztuk le az ÁOK-ra a mintákat. Így fontos volt a szervezés, hogy mindent tökéletesen összehangoljunk, akkor érkezzünk, mikor a válogatottnak és a kórház dolgozóinak is megfelel. A kutatásban többen is részt vettek: Kõszegi Tamás (PTE) és Bekõ Gabriella (Uzsoki Utcai Kórház) a labor vizsgálatoknál, Járai Róbert (PTE) a pszichológiai tesztek kiválasztásában és értékelésében, valamint Atlasz Tamás (PTE) és Reglõdi Dóra (PTE) is a kutatás aktív résztvevõi. Az eredmény egyelõre még várat magára.

„A túlzott düh és a harag nem célravezetõ” Általában a küzdõsportokban szemtõl szemben küzdenek a felek a sportágak sajátos szabályrendszereit betartva. A küzdelem szó hallatán sokan asszociálnak a durva, erõszakos megnyilvánulásra.

A napjainkban egyre népszerûbb és a média által kedvelt ketrecharc (MMA), valamint egyes profi bokszmérkõzések felerõsíthetik ezt az érzést, mivel a látványos küzdelem mellé gyakran társul a vérzõ, sebesült sportoló látványa. Véleményem szerint a küzdelem során a sportolók minden külsõ tényezõt kizárnak a gyõzelem érdekében, ekkor képesek komoly sérülésekkel, fizikai teljesítõképességeik határait feszegetve küzdeni céljukért – ez külsõ szemlélõként rémisztõ és erõszakos lehet a laikus nézõknek, akik csak a küzdelem felszínét és negatív következményeit látják.

A judo egy komoly hagyományokkal rendelkezõ, értékrenddel bíró, Japánból származó sport.

Olimpiai sportként szemlélve biztosan jelentkezik a versenyzõknél az agressziónak egy speciális változata a küzdelmek alatt, de nem a szó hagyományosan vett értelmében. A túlzott düh és a harag nem célravezetõ a végsõ gyõzelem tekintetében.

Tapasztalataim alapján a higgadt, koncentrált állapot domináns küzdõstílussal párosítva eredményesebb. Mivel ezt a sportágat is emberek ûzik, ezért természetesen elõfurdalnak indulatokban és agresszív attitûdökben gazdag mérkõzések, melyek elsõsorban a tét és teljesítménykényszer számlájára írhatóak.

Nyilván léteznek sztereotípiák a küzdõsporttal és sportolóikkal kapcsolatban, beleértve az agresszív viselkedést is. Talán a legelterjedtebb negatív tévhit a küzdõsportolókról, hogy az életben adódó konfliktushelyzeteket elõszeretettel zárják rövidre a tettlegesség eszközével. Nem tartom ideálisnak a sportokhoz kötött viselkedések általánosítását az egyénekre levetítve. Ha az emberek nem a külsõségek és közhiedelmek alapján ítélik meg a küzdõsportokat, hanem mélyebben megvizsgálva mérlegelik e sportoknak a jellemre gyakorolt hatásait, biztosan nem az agresszió szó kerülne elõtérbe.

CIRJENICS Miklós

Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója

Horváth Béla dékán üdvözölte a KPVK Rákóczi úti épületében egybegyûlteket, beszédébõl pár fontos adatot emelnénk ki: idén ünnepeljük a 650 éves egyetemalapítási évforduló mellett a szekszárdi felsõoktatás 40 éves jubileumát, mellyel 1977 óta Tolna megye egyetlen felsõoktatási intézménye. Az eseményen résztvevõk öt országot, több képzõhelyet képviselnek, és a régió jeles borászai is részt vettek az eseményen, közülük heten kiállítóként is megjelentek.

Az elõadások témái a borászathoz kötõdõ területek teljes spektrumát felölelték: szó volt például a biogazdálkodásról, termékszerkezetrõl, környezetvédelemrõl, vállalkozásmenedzsmentrõl és marketingrõl, borturizmusról, fajtanemesítésrõl, eredetvédelemrõl.

A borászattal kapcsolatos képzések olasz, német, lengyel, cseh és magyar fellegvárainak képviselõi tartottak elõadást a PTE KPVK-n, Szekszárdon rendezett Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója címû konferencián, szeptember 14-én.

Ideiglenes lakó (és nem turista) Már rég nem önmagában a termék, a bor a lényeg – jelentette ki Giovanni Ruggieri, majd hozzátette: a borturisták nem csak inni jönnek, hanem azért, hogy megismerjék az adott vidéket, és az ott lakókat is. A helyi kultúra – beleértve az adott területen élõk szokásait és személyes történeteit is – többet jelent egy palack bornál.

A szakember, aki Európai Szigetek Turisztikai Szervezetének (OTIE) elnöke is, elmondta, hogy sajnos még Olaszországban sem minden termelõ számára egyértelmû, hogy más borászatokra nem vetélytársként hanem együttmüködõ partnerként kell tekinteni ahhoz, hogy teljesebb képet lehessen UNIVPÉCS 59

adni a borvidékekrõl. A látogatók pedig éppen erre vágynak: nem „turistáskodni”, hanem egy idõre részévé válni egy másik közösségnek. Szicíliába például évente 5 millió turista érkezik kifejezetten a bor miatt, ám csak a borászatok 55%-a tud szállást is biztosítani a számukra. Giovanni Ruggieri arra biztatta a borászokat, hogy merjenek együttmûködni másokkal és elmondani a maguk történetét, azt, hogy miért szeretik szenvedéllyel a bort. Szerinte a fejlõdéshez a borhoz kapcsolódó érdeklõdés fenntartása a kulcs.

Oktatási trendek Az elõadásokból kiindulva a nemzetközi trend a borászati oktatás terén a kooperáción alapul. Például Vittorino Novello a torinoi egyetem borászképzését bemutatva elmondta, hogy az olasz egyetemek e területhez kapcsolódó képzései nem versenyeznek egymással, hanem összefogtak, és a hallgatók akár évente, akár félévente válogathatnak a képzés helyszínei között, így mehetnek Torinóba, Milánóba, Foggiába, Palermoba vagy Sassariba. A képzési portfóliót azért úgy igyekeznek összeállítani, hogy minden terület erõssége legyen a központban – Szicília például az innovatív technológiák tesztelésében dominál, mint amilyen például a talaj nélküli szõlõmûvelés.

A borászathoz kötõdõ szakemberképzés terén nagy hagyományokkal rendelkezõ, Frankfurthoz közeli Geseinheim mind MA, mind BA képzését ingyen kínálja, az intézmény a hallgatói létszám után kap állami támogatást. Érdekes volt hallani, hogy annak ellenére, hogy a nemzetköziesítés már hosszú ideje trend e két képzõhelyen is, mindkettõ saját nemzeti nyelvén is oktat: a torinói egyetemen például egy teljes tanév csak olaszul beszélõk számára elérhetõ. Mindkét említett egyetem az EMaVe konzorcium tagja, vagyis egy-egy félévre külföldi partnereikhez is át lehet jelentkezni oktatásra, és így dupla oklevelet lehet bezsebelni a képzések végén.

Mivel a plenáris elõadásokon túl külön szekció is foglalkozott a borászati képzések nemzetközi és hazai tapasztalataival, kutatási és oktatási együttmûködések potenciális lehetõsége is megcsillant – remélhetõleg hasonló lehetõségek a PTE KPVK-s hallgatók elõtt is nyitva állnak majd a közeljövõben.

Tudjuk, mit iszunk?

Fontos, hogy maguk a vásárlók mennyire mûveltek és tudatosak a vásárlás terén. Azok, akik a megfelelõ tudással rendelkeznek a borászati eljárásokkal és a fajtákkal kapcsolatban, nagyobb valószínûséggel fogyasztanak minõségi termékeket.

A Geseinheimbõl érkezett Szolnoki Gergely is errõl számolt be az organikus borok németországi fogyasztása kap-

60 UNIVPÉCS

csán: a felméréseik alapján az információhiány az oka annak, hogy kevesen vásárolnak belõle. Vannak például, akik szerint a borok eleve organikusak, pedig ez nem így van. A megfelelõ oktatással és nyílt termelõi hozzáállással még olyan válságos idõszakokon is túl tud lendülni a borpiac, mint amilyen a nyolcvanas években a hamisítási válság volt az osztrák piacon.

Az önmagát képzõ és/vagy a szekszárdi boregyetemeken részt vevõ emberekkel szemben a magyar borfogyasztók többsége az éttermek ajánlása szerint rendel bort magának. Utóbbi Angler Kinga elõadásából kiindulva nem feltétlenül jó döntés: a borismeretet a magyar szakképzésben mindössze 17 órában oktatnak, melyben már az eszközismeret is benne foglaltatik. A vendéglátósok többsége autodidakta módon képezi tovább magát e téren. Angler Kinga azt is elmondta: ahhoz, hogy valaki megfelelõ ismeretekkel rendelkezzen a borokkal kapcsolatban, nem biztos, hogy kell a nyelet, hiszen az illatok, színek ugyanolyan fontosak. Ezért is elõremutató, hogy a KPVK hamarosan egy kóstolóteremmel is bõvül majd.

Magyar helyzet, avagy mit iszik egy PTE-s?

A konferencián az is többször elõkerült, hogy vajon hol érdemes meghúzni az alkoholfogyasztás törvényben meghatározott életkori határát. Németországban már 16 éves korúak is legálisan ihatnak bort, Magyarországon ez 18 év annak ellenére, hogy – ahogy az Máté Andrea elõadásából kiderült – a statisztikák szerint a magyar fiatalok 96%-a 16 éves korára nemhogy elsõ alkoholfogyasztásán, de élete elsõ berúgásán is túlvan. A magyar oktatási rendszer hol „jókedvû gyilkosként”, hol gyógyszerként mutatja be a bort, annak kulturális beágyazottsága és a borvidékek jellemzõi kevésbé kapnak helyet, így sok esetben összességében torz kép alakul ki.

Szükség van a szemléletformálásra, az igényesség és tudatosság kialakítására ,az élményszerû ismeretátadásra – hangsúlyozta Máté Andrea, aki egy tavaly, a PTE-s hallgatók körében végzett kérdõíves kutatására is kitért. Utóbbi eredményei szerint a „vörösboros kóla” szerencsére kiment a divatból, és helyette a fröccs a divat. A PTE-s hallatók nagy része a rozét szereti a legjobban, a második a vörös-, a harmadik a fehérbor, a sillert alig néhányan isszák – feltehetõen azért, mert nem ismerik. A hallgatók 40%-a 3–5 dl bort iszik meg egy alkalommal. A megkérdezettek többsége egyetértett azzal, hogy a minõségi borfogyasztás az értelmiségi lét része.

A Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója esemény szervezõi egyébként a lehetõ legjobban idõzítettek: szeptember 14-én este vette ugyanis kezdetét a méltán híres Szekszárdi Szüreti Napok, mely idén a konferencia hivatalos társrendezvénye volt.

Jรกtszani emberi dolog

A Lazerpunk! nevû synthwave bandában dobol, amirõl azt kell tudni, hogy stílusára leginkább a videojátékok zenéi voltak hatással. Mesterképzésre a PTE BTK pszichológia sza kára járt, most az itteni doktori iskola hallgatója. A PhD-n kívül két helyen tevékenykedik: az egyik a budapesti Játé kos-Lét Kutatóközpont, ahol szakmai vezetõ, a másik a Digitális Jólét Program keretében mûködõ Neumann Nkft., ahol szakmai koordinátor. Utóbbi célja az információs társadalom, ezen belül kiemelten a digitális készségek fejlesz tése. És mi mindebben a közös? Damsa Andreit kérdeztük.

Úgy tudom, nincs olyan definíció, amit mindenki elfogad, de el tudnád mondani, hogy szerinted a gamification vagy játékosítás mit jelent?

Még szakmai berkeken belül is sokat szoktunk vitatkozni azon, hogy ki mit tekint játékosításnak, illetve komoly játéknak. Személy szerint talán a wikipédiás fogalmat kedvelem a legjobban, ami azt mondja, hogy a játékosítási folyamat során játékos elemeket és gondolkodást építünk nem játékos közegbe annak érdekében, hogy elérjünk egy célt, ami rendszerint a viselkedés megváltoztatása. A cél fontosságát muszáj hangsúlyoznom! Sokan keresnek meg csak azért, mert gamification egy hívószó, trend, és vonzza a Z és az Y generációt – azzal viszont nincsenek tisztában, pontosan mit szeretnének elérni vele. A játékosítás nem maga a cél, hanem csak eszköz. Önmagában az is erõs lehet, ha „csak” a flow élmény kiváltására törekszünk a játékosítással. A gamification nem öncélú: maga a cselekvés is a való világban történik, és az eredménye is a valós világban csapódik le.

62 UNIVPÉCS

Mikre célzol, amikor „játékos elemekrõl” beszélsz?

Van egy MDA (Mechanika, Dinamika, Esztétika) elnevezésû, játékfejlesztésre vonatkozó elméleti keret, amely 3 szinten definiálja a játékok strukturális elemeit. Az alsó szint a mechanika, az elemek és szabályok szintje. Ide tartoznak például a pontok vagy a különbözõ szintek. Annak idején a Mario nagyon nagyot újított azzal, amikor bevezette, hogy a karakterrel ugrani is lehetett: új dimenziót hoztak be a platformjátékokba. A dinamika a következõ szint: ez a lehetséges viselkedési formákra vonatkozik. Például ha a játékban pontok vannak, az nagy eséllyel a gyûjtögetõ viselkedést támogatja, egy ranglista pedig a versengõt. Az utolsó az esztétika, amely a játék nyújtotta élményt jelenti, és ehhez kötõdik a teljesítmény érzése, valamint a játékba épített szociális interakciók.

Egy videójátéknál például kiemelten fontos, hogy a látvány jó legyen, hiszen ez lesz az, ami megfogja majd a játékban az embereket. Az esztétikát a viselkedésen keresztül tudod elérni, a viselkedést pedig a mechanika segítségével.

Sok boltban lehet olyasmikkel találkozni, hogy pontokat vagy matricákat gyûjthetünk,melyeket termékekre vagy nyereményekre tudunk beváltani. Ez is játékosításnak nevezhetõ?

Valamilyen szinten ezeket a hûségprogramokat is tekinthetjük játékosításnak, de lehet, hogy lenne olyan kollégám, aki megkövezne azért, mert ezt mondom. A gamificationnek különbözõ szintjei vannak, és köztük elõfordulhatnak eseti jellegûek is, melyek kampányszerûen mûködõképesek lehetnek egy ideig. A pontgyûjtés például ilyen, ideig-óráig mûködni tud, de elõbb-utóbb nem lesz benne semmilyen olyan nóvum, ami benntartaná az embereket. A szupermarketeknél azért más ez, mert oda amúgy is járnak az emberek vásárolni, nem kizárólag a pontgyûjtés miatt mennek be. Ezt mutatja az is, hogy ha egy másik áruházban olcsóbban kapjuk meg ugyanazt, szívesen lemondunk a pontokról.

Az ilyen akciók célja nem is a játékosítás, inkább az, hogy a személyhez köthetõ vásárlások alapján a cégek körvonalazni tudják azt a vásárlói profilt, amit az adott egyén képvisel. De ha oktatásban vagy munkahelyi környezetben nem csak pár hét erejéig hatékony rendszert szeretnénk létrehozni, ahhoz komplexebben kell gondolkodni, kifinomultabb elemeket is – például kihívásokat vagy visszajelzési rendszert – bele kell építeni.

Rengeteg területrõl lehet olvasni, hogy a játékosításhoz köthetõ az egészségügytõl kezdve a HR-ig, vagy a közlekedésig. Tudsz olyan területet mondani, melynél biztosan nem célravezetõ a játékosítás?

Van egy jó példánk: Jesse Schell a 2010-es DICE konferencián beszélt elõször a játékosítás várható hatásairól, sõt, azzal is viccelt, hogy a jövõben a fogkefénktõl is jutalompontokat fogunk kapni – ezt egyébként az egyik gyártó cég meg is csinálta. Schell híres példája az, hogy a rosszul használt gamification olyan, mint amikor a gyerekkel úgy akarjuk megetetni a brokkolit, hogy csokoládéba mártjuk: amint beleharap, azonnal rájön a turpisságra, és kiépül egyfajta bizalmatlanság, amivel rosszabbul fogunk járni, mintha egybõl a brokkolit akartuk volna vele megetetni. A cégek

esetében elõfordul, hogy megkeresnek minket, még fel is tudják vázolni a célt, de mikor elemezzük õket, kiderül, hogy olyan problémáik vannak, amelyeket a gamification nem, vagy csak nagyon nehezen fog tudni megoldani – ilyenkor szervezetfejlesztést szoktuk javasolni.

Vannak olyan emberi folyamatok, melyek kapcsán egyáltalán nem tudnám elképzelni a játékosítást. Ilyen például a gyász. Ugyan nem feltétlenül minden gamification jár konfettizáporral vagy felugráló csillagokkal, de valamiféle játékosság mindenképpen van benne.

A klasszikus ételemben vett gyereknevelésben sem mûködik mindig a játékosítás: ha azt szeretnéd, hogy a gyereked elvégezzen egy bizonyos tevékenységet, és elkezdsz neki pontokat adni érte, akkor fontos azt szem elõtt tartani, hogy a belsõ motivációját ne forgassuk át külsõ motivációba. Nem mindig azért kell megtenni valamit, mert pontot vagy jutalmat kapsz majd érte – márpedig a játékosítás a cselekvések függvényében azért általában szolgáltat valamilyen jutalmat.

Hogyan lehetne a játékosítást bevezetni olyan területekre, amelyek eleve unalmasak, vagy sem rövid, sem hosszú távon nem adnak visszajelzést?

Olyan esetben viszont nagyon jó tud lenni, ha egy adott munkafolyamatnál például nincs visszajelzés. Ha telesales-es vagyok, a munkáltatómnak vannak mutatói arra vonatkozóan, hogy hány percet töltöttem telefonhívással, hány embert hívtam fel, hányan hívnak ebbõl vissza, hányan értékelik a teljesítményemet rossznak, stb. Ha ezeket az adatokat becsatornázzuk egy rendszerbe, amivel visszajelzést kap a teljesítményérõl, adunk számára egy történetet, amin haladhat vagy egy kis karaktert, akit fejleszthet, hatékonyabbá tudjuk tenni a munkáját.

De nem minden munkahely megfelelõ a játékosításhoz: ahol túlterhelik a dolgozókat vagy alacsonyak a fizetések, ott összerakhatod a világ legjobb játékosított munkahelyét, nem fog mûködni. Van egy alapvetõ munkahelyi ökoszisztéma, egy bizonyos mentálhigiéniás szint, ami alatt nem mûködik a gamification.

A játékosítás mindenféleképpen szórakoztató?

Nagyon érdekes, hogy a flow elmélete szerint, amikor flowban vagy, nem érzel át semmiféle érzelmet: megszûnik a világ, megszûnik az idõ, csak az a tevékenység létezik, amiben éppen benne vagy. Ilyen a gamification is. Nem akkor vagy boldog, amikor benne vagy, hanem amikor úgymond „lejössz” a játékról, mert látod azt, hogy haladtál, a végeredmény lesz megerõsítõ. Ilyen szempontból mindenképpen szórakoztató kell, hogy legyen, de nem attól lesz szórakoztató, hogy vicces történeteket írunk bele, vagy mert aranyos a grafikája. Hanem azért, mert a tevékenység, amit végzel, átlátható lesz-e, ad visszajelzést, kapsz arról infót, hogy jó úton haladsz, mennyire haladsz jó úton, és mit gondol errõl a közösség.

Ha jól értem, a motiváció a kulcs. Mennyire általános, hogy kire milyen mechanizmusok hatnak motiválóan?

A JátékosLét Kutatóközpontban 2010 óta évente felmérjük a magyar gamer-közösség motivációit. Hólabdaeffektussal keresünk adatközlõket, a kérdõívet véleményvezérekkel készített interjúk alapján állítottuk össze. A felmérésünk motivációra vonatkozó része alapján három nagy csoportot tudtunk kijelölni. Az egyik a „felfedezõ”, aki azért játszik, hogy megismerje a játékot, megkapja az információt. Általában õk azok, akik tanítják a többieket. Érdekes, hogy az egyik legnagyobb Wikipédia-aloldal a World of Wordcrafté – vélhetõen jórészt a „felfedezõknek” köszönhetõen. A „társasági” emberünk, aki azért játszik, hogy akár vezetõként akár vezetettként, de csapatban legyen. Rájuk jellemzõ, hogy összegyûjtik az embereket. Olyan sikersztori is van, hogy a játék révén találta meg valaki a párját – már vannak World of Wordcraft-gyerekek is. A harmadik a „teljesítõ”, aki azért játszik, hogy a ranglista élén lehessen, õ érje el a legtöbb pontot, és megmutathassa a világnak, hogy mennyire okos. A munkaerõpiacra alkalmazva hét alskálára bontottuk a fentieket, és hozzátettünk egy nyolcadik dimenziót, az egzisztenciát. Nyilván nincs tiszta karakter, mindenkiben van valamennyi minden kategóriából, de vannak olyan vonások, amelyek dominálnak. Ha mondjuk, eladásra specializálódott munkatársak feladatát szeretnénk játékosítani, valószínû, hogy beleépítünk egy ranglistát, hiszen õk vélhetõen versengõ típusúak. Ha óvónõkrõl van szó, nem biztos hogy ez célravezetõ.

Zimbardót idézték sokat annak kapcsán, milyen negatív hatása lehet annak, ha valakik – fõleg a fiatal férfiak – a videojátékok világába menekülnek. A gamification kapcsán beszélhetünk függõségrõl?

A játékfüggés érdekes téma, sokféleképpen megközelíthetõ.

Klasszikus értelemben véve akkor beszélünk függõségrõl, ha az adott cselekedet a mindennapi életet, a környezetet és az életvitelt negatívan befolyásolja. A játékfüggõség az én értelmezésemben nem a játékkal töltött idõ mennyiségétõl függ, hanem attól, hogy mire vonatkozik: ha azért játszom, akár csak napi egy-két órát, mert a munkahelyem számomra pokol, és az egyetlen megnyugvást az életemben az jelenti, hogy hazamegyek és csapkodom a billentyûzetet, ott már elgondolkodnék azon, hogy probléma van. Az eszképizmus az, amikor például a videojátékok egyfajta alternatív megoldást nyújtanak arra, hogy ne kelljen a valós problémákkal szembenézni. Gamer vagyok, imádom a játékokat, de ha arra használjuk a játékokat, hogy huzamosabb ideig elfedjünk vele bizonyos problémákat, az már baj. Para, ha ez az egyetlen megoldás, és csak ott lehet valaki boldog.

Ami a játékosítást illeti: ha jól össze van rakva egy rendszer, akár függõséget is okozhat. Tudok például olyan családokról, akik minden kuponkampányra rápörögnek, és bármilyen ezekkel kapcsolatos játékba beneveznek a nyereményekért. Ha a munkában alkalmazott gamificationrõl beszélünk, akkor maga a munkafolyamat okozhat függõséget, de ez már munkamánia, ami megint csak túlmutat a játékosításon.

UNIVPÉCS 63

Gamification

a közoktatásban

Arany Zsuzsanna, a PTE KPVK könyvtárszakos hallgatója ezt kutatja, és ezzel elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatását is, melyet a szekszárdi tanévnyitón vehetett át.

Hogyan kapcsoltad a középiskolai oktatást a gameficationhöz?

Miért tartod fontosnak ezt a területet?

A közoktatásban már csak és kizárólag a Z és Alfa generációk tagjai vannak jelen, velük szemben pedig még mindig a baby boom, az X és az Y generációk tagjai állnak mint tanárok. Ha összeszámoljuk, akkor napjaink társadalmának hat együtt élõ generációjából öt képviselteti magát, az õ attitûdjeik, világnézetük, egyáltalán a digitális írástudásuk és információs mûveltségük is különbözik. A 20. században kialakítottak egy oktatási modellt, amelyet ma, a 21. században is elõszeretettel alkalmaznak, figyelmen kívül hagyva napjaink kiaknázatlan lehetõségeit, mint például az IKT-alapú, eszközalapú oktatást.

Ez azt jelenti, hogy szó szerint játszani lehet az órákon?

Nem, nem azt jelenti, vagyis nem a szó szerinti értelmében. Ha egyszerûen szeretném megfogalmazni, akkor azt jelenti, hogy bizonyos játékos elemeket komoly életszituációkba emelünk be, ezek segítségével oldunk meg problémákat és feladatokat.

Tudnál erre magyar példát mondani?

Nem saját példa, de személyes kedvencem, Bognár Amália magyar–történelem szakos tanárnõ elõszeretettel alkalmazza a Minecraft-ot az óráin, ahol méltán híres történelmi csatajeleneteket megalkotva elemzik a helyzetet és tanulják az eseményeket. Ugyanezt használja irodalomórán is, ahol a feldolgozásra váró mûvek cselekményének, szereplõinek és helyszínének megalkotásával tanítja a kötelezõ olvasmányokat.

Gyere, és táncold át velünk az éjszakát!

Az elsõ International Dance Night alkalmával lehetõséged nyílik bulizni egy jót a világ legkülönbözõbb pontjairól érkezett emberekkel, belekóstolni az orosz, mexikói és iráni nemzetek kultúrájába, valamint kipróbálhatod az országokra jellemzõ táncstílusokat.

A rendezvényen a részvétel ingyenes!

További infók: tancprojekt@pte.hu

64 UNIVPÉCS

Mennyire vannak az említett generációs problémának a tudatában a tanárok?

Erre nehéz válaszolni. Ellentmondást vélek felfedezni. Tudatában vannak, felismerték, hogy másmilyen tanulási és tanítási módszerekre van szükség, mégis elutasítják õket valamilyen szempontból. Emögött állhat pusztán az idõ kérdése (sokkal inkább problémája), hiszen túl nagy tananyagot túl kevés idõbe zsúfolva kell átadniuk, esetleg nincs lehetõségük kidolgozni az új óraterveiket, amiket ezekre építhetnek, de egy sokkal komolyabb probléma, az eszközöktõl való félelem és elutasítás is szerepet játszhat.

Sok esetben a Z generáció, vagy a digitális bennszülöttek jobban értenek az eszközökhöz, mint tanáraik, õk pedig a tekintély megõrzése érdekében inkább nem használják õket. És mennyire nyitottak arra, hogy változtassanak?

A változásokra való nyitottságra nagyvonalúan egy 60–40%-ot becsülnék, sajnos a nem nyitott tanárok javára. Nagyon kevesen hajlandóak a képzésekre. Ami érthetõ abból a szempontból, hogy számos iskola még nincs felkészülve az ilyen mértékû eszközhasználatra. Nincs jól kiépített wifi-hálózat, nincsenek eszközeik és nincs lehetõségük a korszerûsítésre.

Mennyivel hatékonyabb egy gamificationös óra?

Erre vonatkozó konkrét adatokkal szolgálni még nem tudok, csak tapasztalat és „folyosói visszajelzések” alapján, amikor visszahallani diákok beszélgetésében, mennyire tetszett az az óra, amikor valamilyen eszköz is szerepet játszott benne.

Emellett azért is hatékonyabb lehet, mint a frontális oktatás, a lényeg kiemelése és a témazáró a lecke végén, mivel látják maguk elõtt, azaz vizuális ingereket kapnak, illetve tapasztalhatnak, pl. egy csatát a Minecraftban, máris van mihez kötni azt, és jobban megragad. Azért ragad meg jobban, mert az új, olyasfajta ingerekre, amikre fokozott igényük van, sokkal jobban oda is figyelnek.

Teljes interjú: www.univpecs.com

PTE 650 sporttalálkozó – interregionális kupa A PTE sportrendezvénnyel zárja az évet november 30. és december1. között, ahol a négy egyetem (PTE, DE, SZTE, KE) négy sportágban küzd meg: footsal férfi, kosárlabda nõi, röplabda mix, cheerleader.

Ne maradj le!

Jelentkezés, infók: PTE Sportiroda, egyetemisport.pte@gmail.com

Ünnep otthon

Jubileum 650 PTE Nap volt szeptember 2-án a Széchenyi és a Jókai téren. A rendezvényen több programon lehetett közelebbrõl is megismerkedni a Pécsi Tudományegyetemen zajló tevékenységekkel. A szervezõk igyekeztek minden kar laikusok számára is vonzó és érthetõ oldalát megcsillogtatni. Az elõzetesen regisztrálók pólót is kaptak, így szó szerint is a szívükön viselhették az egyetemalapítási jubileum jelképeit. S hogy hazai pályán maradjunk, az estet egy Halott Pénzkoncert zárta, melyen még az égiek is vakuztak, ám a rajongók jókedvét az esõ sem moshatta el.

Adri és a zeneipar Nagy Adri Veszprémben kezdte az egyetemi tanulmányait a szülei javaslatára idegenforgalmi és szálloda szakon. Aztán mégis felvételizett magyar szakra, így került a PTE-re, ahol elsõ évesként a Szenesben kezdett önkénteskedni, fesztiválokon zenekari babysitter volt, majd Budapestre költözött. Az A38 hajón kapott programszervezõ-asszisztensi munkát, majd az Akvárium programigazgatója lett. Ezek után belekóstolt a multik világába a Universal Music Hungarynél, most pedig épp a Quimby menedzsere. Elmondja, szerinte mi a kulcsa a zenei szférában való sikerességnek.

Minden városban van helyi klub, fesztivál, ott kell elkezdeni kicsiben. Kérdezd meg a szervezõket, hogy tudsz-e segíteni.

Jogodban áll

hallgatni

A Szenesben hajnalig tartó Necc Party után szeptember 14én, szombaton délelõtt egyetemre menni, ráadásul bölcsészként egész hétvégén jogot hallgatni a legnagyobb jóindulattal is csak ostoba ötletnek nevezhetõ. A Cseh Tamás Program Backstage Akadémia keretén belül október 14-én Lehóczki Zsófia vezetett be minket a zenei jog rejtelmeibe, vagy legalábbis annak egy jókora szeletébe.

Mindenekelõtt egy gyors, ismerkedõs kört futottunk, amiben arra is kíváncsi volt Zsófi, hogy kit mi érdekel a zeneiparon belül, majd ezek alapján alakította, szabta ránk a „tananyagot”. Az elsõ nap végeláthatatlannak tûnt a már fent említett okok, illetve a töménytelen nyakunkba szakadó jogi kifejezés miatt. Mitõl lesz valami mû? Ki az a szerzõ? Mibõl áll a szerzõi jog? Kiket és miket véd? Mikor beszélünk szabad felhasználásról? Kik azok a szomszédos jogi jogosultak? Mi a különbség jogilag feldolgozás és átdolgozás között? De még olyan kérdés is felmerült, hogy milyen jogi akadályokba ütközhet az a rajongó, aki magára szeretné tetováltatni a kedvenc zenekara dalszövegét? Ilyen és ehhez hasonló kérdése66 UNIVPÉCS

Mindig van valami csinálnivaló, egy lelkes gyakornoknak bárki örül. Mert, ha elég kitartó vagy, szereted és csinálod, akkor biztos vagyok benne, hogy elõbb-utóbb A-ból B-be juthatsz! Nagyon kevés ember tud a zeneiparból egybõl megélni, akár zenekar-alapítást nézve, akár zenekart menedzselve. De ez még mindig azért a szerelemrõl szól, bár én idealista vagyok, és lehet, hogy kicsit naiv. Erre vagy ráérzel, vagy nem. Nem közgazdaságtan vagy orvosi pálya, hogy elvégzed hozzá a sulit, akkor nagy eséllyel el tudsz helyezkedni és less egybõl munkád. Vagy megfog a közeg, vagy nem. Ez azért nem sebészet, érted! Bárki meg tudja tanulni, akinek van erre indíttatása és kedve, aki szereti a zenét, mondjuk ugye, ez alap! (nevet) Sok múlik a talpraesettségen és a kitartáson is. Nagyon hangosan és ötvenszer emelném ki azt a szót, hogy ALÁZAT! Generációs hiba, hogy a fiatalok egyszerû sikerekre vágynak. Mielõtt még a megfelelõ mennyiségû munkát belerakták volna, már a rivaldafényt szeretnének és fel vannak háborodva, ha nem kapják meg. Ez nagyon kártékony. A zene egy mûvészeti forma, ha nem szereted és nem tiszteled, akkor nem fog menni. Iszonyatosan sok kitartás szükségeltetik a szférában való munkához. Viszont, ha élvezed, nem is nagyon érzed azt, hogy ki kell tartani, és mondjuk nem is veszed észre, hogy nem aludtál negyedik hete. Én nem tudom elképzelni, hogy mást csináljak. Most a Quimby az elsõdleges.

Ki tudja, hogy fog alakulni az életem, csinálom, ameddig bírom, lehet, hogy életem végéig. Nem mondanám azt, hogy nem tudnék mást csinálni, de most ezt akarom csinálni, és kész!

ket bogozgattunk egész nap, és így utólag visszagondolva már biztos vagyok benne, hogy megérte küzdeni a fáradtsággal, mert olyan tudás került a birtokunkba, ami a késõbbiekben még nagyon jól fog jönni. Másnap érkezett az erõsítés, Rétaljai Dorottya és Kecsmárik Viktor csatlakozott a kurzusunkhoz, akik két csoportra osztottak minket: az egyik csapatnak egy fesztivál megszervezése, a másiknak egy zenekar egy évének beosztása volt a feladata. Elõbbi esetében a helyszín kiválasztásától kezdve a fellépõkön és biztonsági elõírásokon át egészen a jegyvásárlásig minden mozzanatot, bevételt és kiadást megvizsgáltunk, minden szerzõdést, kötbérezést figyelembe véve. Mikor elkészültünk, a két csapat egymásnak prezentálta a végeredményt. Minden nagyképûség nélkül mondhatom, hogy büszkék lehettek ránk a csoportvezetõink, és igazából mi is magunkra, mert ahogy a szombat délelõtt elkezdõdött, senki sem gondolta volna, hogy a kurzus végére ennyi mindent fogunk tudni a zenei jogról.

HETESI Júlia

És akkor Grecsó borral kínál – Vendégségben a 30Y-nál

Képzõmûvészet, mozgókép, irodalom, színház és rock’n’roll találkozott a Zsolnay Negyed izgalmas terében. Az október 21-i hétvége összmûvészeti minifesztiválját a 30Y-nak köszönhetjük.

Szombat délután még csak egy szûkebb keménymag sétálgatott az E78-ban. A falakon Takács Béla a.k.a. Takács Béláné zenekarhoz kötõdõ alkotásai, egy kisebb helyiségben Pamuki Krisztián mozgóképes installációja várta a látogatókat, barátokat. Ez utóbbit egészen szürreális térbe helyezték, az ipszi dalok kispolgári miliõbe kiabáltak bele, eddig nem ismertek felvételeken. A nyitott helyiségben egyetlen fotel állt, vele szemben kis asztalon dobozos tévé, annak tetején, ahogyan kell, Szûz Mária-szobor, alatta csipketerítõ.

Ez a tértágítás, beleszólás akár vezényszava is lehetne a szombati napnak, hiszen a színpadra vitt, Scherer Péter rendezte Ady/Petõfi hasonló alapelven mûködik. A Nézõmûvészeti Kft. egyórás ifjúsági darabjában a színészek Ady és Petõfi bõrében beszélik el a két költõ életét, hogy aztán/közben irodalomtörténészek és irodalomkedvelõk szerepében is értelmezzék azok életét és életmûvét. A folyamatos megszakításokban és elbeszélõi szerepek váltásában nagy szerep jut a közönségnek, többen egy-egy levél felolvasásával a darab alakítójává válnak. Az elõadás közben igazi intim tér képzõdött, ezt a különleges irodalomórai hangulatot nem is eresztette Beck Zoli. Persze segítségére volt a kiosztott bor, na meg, hogy ezt Grecsó Krisztián, Egyedi Peti, a 30Y tagjai és a darab színészei, Kovács Krisztián és Katona László szervírozták. A felbolydulás után könnyed beszélgetés indult kultúráról, irodalomról a múltban és jelenben, Adyról, Petõfirõl és Móriczról.

Este fél 9-re már egy talpalatnyi hely sem maradt a teremben, mindenki izgatottan várta a beígért kocsmakoncertet.

Nem kellett csalódnunk, a rég nem hallott 30Y-dalok folyamába sok különleges pillanat fért bele: Beck Zaza az Úgyis mindegy címû dalhoz kilépett a dobok mögül, Grecsó felolvasott nemrég megjelent mûvébõl, Egyedi Peti örömzenélt a zenekarral, Varga Ádi zongorajátéka alatt pedig csend ült a teremre, hogy aztán a közönség hangos éljenzésben törjön ki. De a 30Y nemcsak a barátaival, hanem velünk is zenélt: egy ponton, ha már nem tombolhattunk igazán, legalább a hangunkat hallattuk, és így vált igazán kocsmaivá a koncert.

Nem titkolt önmeghatározása a zenekarnak, amit láthattunk és hallhattunk. Jól kigondolt mozaikokból állt össze a hétvége, a különbözõ programok ennek megfelelõen együtt és külön-külön is mûködhettek. Sokan voltak, akik csak az Ivyz, az Óriás és a 30Y zúzós vasárnapi koncertjére érkeztek.

Az éjszaka mindenkinek egy õrületes koncertélményt adott, különleges helyszínen, a koncertek között fényszõnyegen cigarettázva; a bérleteseknek mégis „csak” az utolsó, de tökéletes felvonása volt az eseménynek. És bár Zoli úgy fogalmazott még a rendezvény elõtt, hogy mindenki azt fogja csinálni, amihez ért, ez a hétvége megmutatta, hogy a határok közel sem olyan élesek: az író zenélt, a zenész pólót szitált vagy bort szolgált fel, a színész irodalomról beszélgetett, a közönség pedig mindez volt egyszerre. Írta a két napot; a színdarab és a beszélgetés alatt irodalomról elmélkedett, a koncertek alatt zenét csinált, a falak között sétálva pedig a 30Y történetét rekonstruálta, hozzátéve a sajátját.

Kónya Mónika UNIVPÉCS 67

Lassan járj, tovább érsz!

A gyors közlekedés jó!

Ha nem is kilométerben, mivel egy Budapest–Madrid repülõút már egyenértékû egy Pécs–Budapest vonatút menetidejével (és gyakran az árával is), de feltétlenül tovább „érünk” – ahogyan mondja a már-már közhelyes közmondás is – bizonyos dolgokban.

Ha hagyományosabb közekedési formákat választunk, és nem hódolunk be mindig a technika legújabb, még gyorsabb találmányainak, akkor bizony olyan élményekben lehet részünk, amik kezdenek teljesen kiveszni egy átlagember életébõl, és amik igen fontos elemei a társadalomnak, közösségeknek. Ilyen például az autózás helyett a tömegközlekedést választani. Amíg az autóban az esetek nagy részében egyedül, vagy mindig ugyanazokkal utazunk, a buszon, villamoson, metrón a folyamatosan cserélõdõ közeg, a sok ember, a sok elkapott félmondat olyan ingergazdag környezetet nyújt, aminek a monoton városi autózással soha nem lehetünk a részesei. A technika nyújtotta kényelem is részben felelõs a társadalmi szegregációért. A tömegközlekedés a város egyik legfõbb jellegzetessége. Itt alakul ki a legtöbb kontaktus az emberek között. Egymás mellé ülnek, beszélgetésbe elegyednek, vagy mások történeteit hallgatják. Elég egy nagyváros egyik metróvonalán végigutazni, és meglepõen részletes képet kaphatunk az ottani gazdasági, társadalmi helyzetrõl.

Merjünk vonattal, busszal vagy autóval menni akár több ezer kilométeres utakra is! A fapados repülõjáratok uralta Európában már 3–4 óra alatt ott lehetünk akár a legtávolabbi városokban is. „A távolságot mint üveggolyót” megkaptuk, már nem is érzékeljük, hogy pár óra alatt megtettünk több ezer kilométert. Az utazásból elveszik maga az utazás. Elutasítjuk annak a lehetõségét, hogy a hosszú út során más városokban, falvakban is megálljunk, szétnézzünk a különbözõ tájakon, random eseményekbe csöppenjünk, hogy a vonaton, buszon más embereket ismerhessünk meg, vagy hogy a hoszszú út után meglegyen az az érzésünk, hogy „végre megérkeztünk”.

Nem is olyan régen, a nagyszüleink és az õ szüleik gyermekkorában nagyon körülményes volt eljutni A-ból B-be.

Nemhogy kontinensek között, de még Európán belül, sõt Magyarországon belül sem néhány órába telt az ország egyik végébõl eljutni a másikba. Az ipar, a technológia fejlõdésének köszönhetõen a közlekedés is fejlõdött, gyorsabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá vált, akár az autózásról vagy a tömegközlekedés egyes fajtáiról beszélünk. Mai fejjel bele se merek gondolni, hogy száz éve mennyi idõbe telt volna elutazni Budapestrõl Londonba, vagy bármely nyugati nagyvárosba, az Egyesült Államokról pedig ne is beszéljünk. Hatalmas lehetõségnek tartom, hogy ma, 2017-ben ott tartunk, hogy azt az 1723 km távolságot, ami Budapest és London között van, 2 óra 40 perc alatt megtehetjük repülõvel ami akárhogy is nézzük, jóval kevesebb idõ, mint egy Szombathely– Pécs közötti vonatút, és ugyanannyi, mint Pécsrõl eljutni a fõvárosba IC-vel. Manapság nem ritka, hogy a fiatalok egy másik országban kezdik meg egyetemi tanulmányaikat, ebbõl a szempontból is rendkívül elõnyös, hogy Európán belül megoldható a közlekedés annyi idõ alatt, mintha valaki országon belül, a szülõvárosától egy távolabb esõ egyetemrõl jár haza vonattal. Imádok utazni, és a jövõben egyre többet szeretnék a kontinensen belül és kívül is. Ahogy fejlõdik a technológia, egyre kevesebb idõt kell majd az utakon vagy a repülõkön tölteni és annál többet lehet élvezni az adott úti cél helyi jellegzetességeit. Aztán kitudja, lehet, hogy pár száz év múlva nem az lesz a meghatározó, hogy a bolygón hogyan és mennyi idõ alatt jutunk el valahová, hanem, hogy az ûrben tegyük ugyanazt, amit eddig a Földön.

HORVÁTH Attila

TÓTH Áron

UNIVPÉCS 69

Deák Napok a szerkesztõségünkben is!

A Deák Ferenc gimi, a PTE gyakorlóiskolájának diákjai szerkesztõségünkben jártak.

Bepillanthattak a kulisszák mögé, beszéltünk nekik az újságírás csínjáról-bínjáról.

Köszi srácok, lányok a részvételt!

Félmeztelen fiúk 15 fokban Ha lemaradtál volna a már hagyománnyá vált szeptemberi, orfûi sárkányhajó regattáról, olvasd el beszámolónkat az eseményrõl.

„Nem csalódtam a pszichológiában az elmúlt 25 évben és azt gondolom, ezután sem fogok.”

Dr. Révész Györggyel beszélgettünk a jelenlegi hallgatói megmozdulásokról és arról, ami még a jövõben ránk vár.

miEGYmás Egy társas, ami valóban kicsit más. Mi is kipróbáltuk az emberi jogokról, aktuális társadalmi problémákról szóló kooperatív játékot. Kattanjatok rá ti is!

70 UNIVPÉCS

A pécsi egyetem „saját” pénze!

Emlékérmeket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank a pécsi egyetemalapítás tiszteletére!

10 000 forint névértékû ezüst emlékérmét és annak 2000 forintos színesfém változatát bocsátotta ki a Magyar Nemzeti Bank a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából szeptember 29-én, a Pécsi Tudományegyetemen. Az emlékérme-kibocsátással a jegybank a magyar felsõoktatás 650 éves történelme elõtt tiszteleg.

A Pécsi Tudományegyetem emlékérmék hazánk törvényes fizetõeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak. Az ezüst és a színesfém emlékérmék érmeképileg azonosak, csak értékjelzésükben térnek el. Tervezõjük Szabó Virág szobrászmûvész.

Az évforduló alkalmából megjelenõ emlékérme elõlapján a középkori pécsi egyetem alapítását kezdeményezõ Vilmos püspök címerkövének ábrázolása látható, háttérben az alapítást engedélyezõ pápai bulla stilizált részletével.

Az emlékérmék hátlapján a Pécsi Tudományegyetem egyik legjellegzetesebb épületének, a neoromán stílusú rektori hivatal északi homlokzata látható, jobbra – függõleges vonallal határolva – a középkori egyetem alapítását engedélyezõ pápai bulla részletével. Ez utóbbit középen egy Anjou-liliomot

megjelenítõ sáv választ ketté, utalva egyetemalapító uralkodónkra, I. Nagy Lajosra. Az emlékérme szélén, a felsõ köriratban olvasható „650 ÉVES A MAGYAR FELSÕOKTATÁS”, valamint az alsó köriratban lévõ „PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM” felirat az érmekibocsátás apropóját jeleníti meg.

Mindkét emlékérme átmérõje 38,61 mm, széle recézett. A 10 000 Ft névértékû emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstbõl, míg a 2000 Ft névértékû színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetbõl készült. A 31,46 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 30,8 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készül.

Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: mindössze 5–5000 darab készül belõlük. Értékközvetítõ, ismeretterjesztõ szerepük minél szélesebb körû betöltését elõsegítendõ, a Pécsi Tudományegyetem ezüst emlékérme három hónapig, a színesfém emlékérme idõkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg szeptember 29-tõl a Magyar Pénzverõ Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.

Pénz és történelem A „Dénártól a forintig – a magyar pénzek története” címû vándorkiállítás pécsi állomásának ünnepélyes megnyitójára került sor szeptember 29-én a PTE Halasy-Nagy József Aulájában.

Az egybegyûlteket Bódis József rektor köszöntötte. Dubéczi Zoltán, az Magyar Nemzeti Bank Oktatási igazgatóság vezetõje pedig elmondta, hogy a bank PTE-vel való kapcsolata eddig is szerteágazó volt, az együttmûködésének korábbi elemei között a PTE TTK doktori iskolájának geopolitikai programját említette, mely több mint 120 hallgatóval mûködik, illetve a Sao Paulo-ban mûködõ Magyar nyelv és kultúra programot.

Továbbá a PTE hallgatói is pályázhatnak az MNB kiválósági ösztöndíjaira, melyeknek idei kiírása a közeljövõben várható.

A közös történelem újabb két nagy lépése a magyar fizetõeszközök Forintig tartó történetének bemutatását célzó vándorkiállítás pécsi megnyitója, továbbá az egyetemalapítási jubileum tiszteletére kiadott emlékérme.

Tavaly a Forint 70 éves fennállásának a tiszteletére rendeztek kiállítást, idén a tárlat anyagát az eddig vezetõ út képezi.

A kisebb-nagyobb érmék az aula elõtti folyosón lévõ vitrinekben csillognak. A kis kerek, gondosan megmunkált fémdarabok valójában nemzeti múltunk kézzelfogható történetének hírmondói. A kiállítás biztosítási értéke negyed milliárd Forint.

A tárlatot a megnyitó után Nagy Levente tanszékvezetõ (PTE BTK Régészet Tanszék) vezetésével lehetett megtekinteni.

A Janus Pannonius Múzeummal együttmûködve az utolsó vitrint kifejezetten a pécsi pénzeknek szentelték. A baranyai

megyeszékhely fizetõeszközökhöz való kötõdésérõl Rayman János, a Magyar Érmegyûjtõk Egyesületének képviselõje beszélt. Elmondta, hogy a Szent István korában használatos érmék közül az elsõt a nagyharsányi hegynél találták meg a régészek. I. Károly Róbert aranyforintjait és garasait Pécsett is nyomták a Szerecsen Jakabhoz kötõdõ pénzverdében, melynek jele egy szerecsenfej volt.

A város 1921-es szerb megszállása alatt úgynevezett szükségpénzek voltak forgalomban: ez azt jelentette, hogy az addig használt papírpénzeket a megszállók lepecsételték, így jelezték, hogy az érvényes és elfogadják. Pécsett voltak forgalomban az ún. koldusjegyek is – ezeket Esztergár Lajos polgármester vezette be, egyfajta szociálpolitikai intézkedésként. Ennek értelmében abban az idõszakban a kéregetõknek nem pénzt, hanem tüzelõre vagy ételre beváltható utalványt lehetett adni.

Az eseményen került sor az egyetemalapítási jubileum 650 éves évfordulójának tiszteletére kiadott emlékérmék hivatalos bemutatására is. Pataki Tibor, az MNB készpénz-logisztikai igazgatója ismertette az érmék jellegzetességeit.

A „Dénártól a forintig – a magyar pénzek története” címû tárlat december 20-ig látható a Halasy-Nagy József Aula elõtti folyosón, megtekintése ingyenes.

https://www.instagram.com/pte1367/

https://www.facebook.com/PTE1367

www pont univpecs pont com