PTE ALUMNI 2018 by UnivPécs

Kontaktok PTE ALUMNI IRODA Regényi Lilla regenyi.lilla@pte.hu | +36 (72) 501-500/12118

KARI ALUMNI KOORDINÁTOROK ÁJK Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina delacasse.krisztina@ajk.pte.hu | +36 (72) 501-500/23331 ÁOK Dr. Duga Zsófia zsofia.duga@aok.pte.hu | +36 (72) 536-001/31129 BTK Izsák Mónika izsak.monika@pte.hu | +36 (72) 501-500/24287 ETK Goldbach Julianna julianna.goldbach@etk.pte.hu | +36 (72) 513-670/631 GYTK Dr. Duga Zsófia zsofia.duga@aok.pte.hu | +36 (72) 536-001/31129 KPVK Schmieder Réka schmieder.reka@kpvk.pte.hu | +36 (72) 501-500 /22531 KTK Endeli Katalin endeli.katalin@ktk.pte.hu | +36 (72) 501-599/23291 MK Pásztó Renáta paszto.renata@pte.hu | +36 (72) 501-500/22873 MIK Kunné Vecsési Krisztina vecsesi.krisztina@mik.pte.hu | +36 (72) 501-500/23902 TTK Szabó Gabriella szabgab@gamma.ttk.pte.hu | +36 (72) 501-500/24190

Kedves Végzett Hallgatónk! Gratulálunk eddigi munkájához, hiszen ennek gyümölcse az a diploma, melyet most a kezében tart. Felméréseink szerint végzettjeink már a 3–6. helyre rangsorolják intézményünket – ez képzéseink magas minőségét mutatja, amelyet reményeink szerint Ön is megtapasztalt. Ha a továbbiakban is folytatná tanulmányait, széles kínálatból választhat a PTE-n belül. Álláskeresésének sikeréhez is szeretnénk hozzájárulni: évek óta dolgozunk azon, hogy minél több munkahely-lehetőség adódjon a városban, a régióban. Bizonyára hallott arról, hogy a Modern Városok Programnak köszönhetően 24 milliárd forint áll rendelkezésünkre azért, hogy oktatásunkat – különösen az idegen nyelvi képzéseinket és azok feltételeit – fejlesszük. Szorosan együttműködünk a várossal, hiszen ezt a programot velük közösen valósítjuk meg. A 2017/2018-as tanévben ünnepeltük a középkori pécsi egyetemalapítás 650. évfordulóját. Emiatt 2017. szeptember elsejétől kezdődően minden szeptember elseje a Magyar Felsőoktatás Napja. Fontos ez a dátum, s nemcsak a Pécsi Tudományegyetem, hanem a teljes magyar felsőoktatás életében. Azt reméljük, ezt az ünnepnapot volt PTE-s hallgatóként Ön is magáénak érzi. Kívánjuk, hogy azok a kapcsolatok, amelyek az itt töltött idő alatt kialakultak, akár tanár–diák, akár diákok között, tartósak maradjanak és gyümölcsözzenek, segítsék egymást munkájukban, szakmai előmenetelükben. A Pécsi Tudományegyetem mindig szeretettel látja egykori hallgatóit. Mint volt tanítványunk, Ön fontos a számunkra: évfolyamtársaival együtt Önök a magyar értelmiség alappillérei. Mindannyian ennek az alma maternek a tanítványai vagyunk, tegyünk meg mindent azért, hogy tovább emelkedjen az oktatásunk színvonala, fejlődjön tudományos kutatótevékenységünk és, hogy klinikai ellátásunk jó híre erősödjön. Jó egészséget, jó munkát, sok sikert kívánunk! Kérjük, vigye jó hírünket! dr. BÓDIS József

dr. MISETA Attila

rektor megválasztott rektor (2010. július – 2018. június) (2018. július – )

PTE Alumni Magazin

Alumni Iroda Szolgáltatások 3 Mi lesz veled, ha végeztél?

Hírlevél, kedvezmény kártya

DPR – Mire jó a mesterszak?

Karrier, munkakeresés #magasélet – de mi kell ehhez? Törőcsik Mária a karriertrendekről Kutatónak lenni Kovács L. Gábor akadémikus tanácsai

4 16

Karrier, továbbtanulás Élethosszig tartó tanulás

Nyelvtanulás 15

Karok Állam- és Jogtudományi Kar

Általános Orvostudományi Kar

Bölcsészettudományi Kar

Egészségtudományi Kar

Gyógyszerésztudományi Kar

Közgazdaságtudományi Kar

Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

Műszaki és Informatikai Kar

Művészeti Kar

Természettudományi Kar

PTE Alumni Magazin Alapító: Pécsi Tudományegyetem | Felelős kiadó: dr. Bódis József | Kiadó: Marketing Osztály Alumni Iroda E-mail: alumni@pte.hu | Web: http://alumni.pte.hu 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Főszerkesztő: Harka Éva | Lapszerkesztő: Regényi Lilla | Tördelőszerkesztő: Pinczehelyi Márk Olvasószerkesztő: Schmidt Renáta | Képszerkesztő: Csortos Szabolcs | Fotó: Csortos Szabolcs és UnivPécs Archív Újságíró munkatársak: Balogh Robert, László Nóra Lilla, Schmidt Renáta, Tóth Áron, Tóth Mariann Infografika: Halász Réka, Stumpf Diána | A „Meddig tanul az agy?” infografikához az információkat Weintraut Rita biztosította. Címlap: Csortos Szabolcs Hirdetési tanácsadó: Jusztinger Brigitta | E-mail: jusztinger.brigitta@pte.hu Szerkesztőség: 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., I. emelet 123. | Telefon: 72/501-500/12122 Nyomda: Keskeny és Társai 2001 Kft., 1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. ISSN: 2064-132X Terjesztés: a PTE Pécsi Diplomások Köre tagjai számára, valamint a PTE diplomaosztóin Az anyaggyűjtés 2018 májusában zárult le. A szerkesztőség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelősséget. Ez az Alumni Magazin környezetbarát papírból készült.

PTE Alumni Magazin

K O S Á T A T L Á G L O Z S I N A LUM

TAGKÁRTYAKEDVEZMÉNYEK PTE-s és vállalati elfogadóhelyek, ahol a plasztikkártyád kedvezményt jelent AJÁNDÉKTÁRGYAK PTE 1367 – Az ikonikus pulóver felirata, ami a PTE életérzést közvetíti ÉVFOLYAMTALÁLKOZÓK Várunk újra az alma mater falai között! Gyere, és találkozz csoporttársaiddal! DÍSZOKLEVÉL-IGÉNYLÉS Egyetemünk egyik legszebb hagyománya, az 50, 60, 65, 70 éve végzett hallgatóink ünnepsége. EGYETEMI EMLÉKGYŰRŰ Elegancia, egyediség, határtalanság, összetartozás. PTE-szellemiség nemesfémbe öntve. ALUMNI AKADÉMIA Tréningek, kurzusok a diplomán túl, a diploma előtti PTE-s hangulatban PTE Alumni Magazin

#magasélet – de mi kell ehhez? A karriertrendekről beszélgettünk Törőcsik Máriával, a PTE KTK oktatójával, a Marketing és Turizmus Intézet igazgatójával, marketing szakértővel, trendkutatóval. Milyen trendekről lehet ma a karrier kapcsán beszélni?

Megváltoztak az életcél-elképzelések, és az azok elérésének módjáról alkotott felfogás. Ha generációkat hasonlítunk össze, akkor nagyok a különbségek. Egy baby boomer, egy X generációs számára fontosabb a munkahelyhez fűződő hűség, ahogy az ott nyújtott teljesítmény és az onnan kapott elismerés is. Az Y és a Z generáció sokkal lazább kapcsolódást él meg, ami nagyon sokféle hatás következménye. Az azonnali jutalom mint érték mostanában jelent meg, és ez azt is jelenti, hogy nem várják ki, hogy évek munkája után elnyerjenek egy kinevezést, hanem ha nem kapják meg, másik munkahelyre váltanak, és majd ott megszerzik maguknak. A munkához való viszony is megváltozott. Korábban a munka sokkal inkább az önkifejezés egyik eszköze volt, a munkavállalók ahhoz szoktak hozzá, hogy lassan haladnak előre, és ehhez megvolt a türelmük is. Ma viszont a munka vagy az önmegvalósítás színtere, vagy eszköz, amivel sok pénzt lehet szerezni, ami a siker mércéje. Az utóbbi úgy érhető el, ha az ember viszonylag gyorsan vált egyik munkahelyről a másikra, és mindig több pénzt kérve próbálja elérni az elképzelésének megfelelő összeget. Ez persze csak egy határig jó stratégia: előbb-utóbb felmerül a munkaadóban a kétség, hogy a korábbi sok munkahelyen szerzett tapasztalatokat neki megéri-e újabb tapasztalatokkal, skillekkel és képzésekkel tetézni, ha az illető gyorsan vált, nem biztos, hogy kifizetődő lesz a kapcsolat.

A munkahelyek mennyire vannak felkészülve erre a változásra?

Egyre inkább. 3–4 évvel ezelőtt sem volt probléma, hogy hol helyezkedjenek el a diplomások. Most viszont megfordult a trend: eddig ugyanis keresni kellett a munkahelyeket, most viszont már a munkahelyek keresik a munkavállalókat. Ez jelentős mértékben új vonás. Ahhoz ugyanis, hogy egy cég jó munkaerőt szerezzen, egyre távolabb nyúl, akár középiskolásokat keres meg, hogy már akkor lássa és felmérje az ottani tehetségeket, és őket minél hamarabb magához próbálja kötni. A szakmai gyakorlatra várt egyetemi hallgatók is jó kiválasztási lehetőséget adnak. 4

PTE Alumni Magazin

Ráadásul ez a fiatalnak is kétszeresen „megtérül”: egyrészt gyakorlatot szerez, másrészt pedig van arra alkalma, hogy megmutassa magát. Ha sikerül olyan helyre mennie, ami egyébként is a szíve vágya, és ott jól teljesít, gyakran megpróbálják ott tartani a gyakornoki idő után. A gyakornokság azért is fontos, mert a legtöbb munkahely ma már nemcsak diplomát, hanem gyakorlati tapasztalatot is elvár, amit a fiatalok nyilván úgy tudnak megszerezni, ha gyakornoki programokban vesznek részt.

Egész életében ez a trend fogja jellemezni a Z generációt?

Nagy az esélye annak, hogy hosszasan így marad, méghozzá azért, mert ez az úgynevezett másodlagos szocializáció időszaka, és az ebben az időszakban tapasztaltak bevésődnek. De mindig van fordulópont, amikor más, új stratégia kezd jobban működni. Azt is tegyük hozzá, hogy fiatal pályakezdőkről beszélünk, akik általában függetlenek, általában nincs gyerekük, és amikor bekövetkezik a családiállapot-változás, az sokféle egyéb szempontot hoz a döntésekbe, felértékelődnek a szociális juttatások, az hogy a munka, a környezet, a kollégák milyenek, mennyire toleránsak, hogyan fogadják azt, ha valakinek gyereke születik. Szóval ilyenkor a nem, vagy kevésbé mérhető tényezők is számítani kezdenek majd.

Mi a helyzet azzal a stratégiával, ami az önmegvalósítást tűzi ki célul?

Nyilván ez érhető nehezebben tetten a munkahelyváltásoknál, azért is, mert ha valakinek generációtól függetlenül van belső indíttatása a szakmája iránt, az fogja hajtani egyik munkahelyről a másikra, hogy minél többet tanuljon az újabb és újabb tapasztalataiból, egyre nagyobb kihívásokat keres, ha ezeket nem biztosítja az adott munkahely. Tehát más a motiváció, de lehet hasonló a magatartás. A másik példa a vállalkozás, ami az önmegvalósítás tipikusan jó formája, hiszen itt a vállakozó maga határozza meg a munkát, hoz létre valamit. Ennek csak a kereslet a korlátja. Ha az, amit a vállalkozó szeretne csinálni, a piacnak is kell, akkor startupot lehet alapítani.

Az énmárkának az, hogy kinek milyen karriertervei vannak, mennyire része?

Amiről eddig beszéltünk, az leginkább az átlagra vonatkozó megállapítás. Ha közelebb lépünk egy adott személyhez, ott színesebb a kép, és nem biztos, hogy az illető olyan, mint a kortársai általában. Úgy gondolom, egyre több az olyan fiatal, aki nem a munka révén szeretné megmutatni magát, ugyan kreatív állásra vágynak, szeretnének jól keresni, de főképp jól eltölteni a szabadidejüket, egyszerűen kellemesen élni.

A DPR-es kutatások szerint azok, akik elvégezték a mesterszakot, többet keresnek, mint azok, akik „csak” az alapképzést végezték el. Mi a tapasztalatod, véleményed erről?

A közgazdászhallgatók kapcsán látok rá erre, és meglehetősen szomorú képet mutatnak a számok, olyan értelemben, hogy az alapszakot elvégzőket egyszerűen elviszik a cégek anélkül, hogy a hallgatók a mesterdiplomát megszerezték volna. Arról nem is beszélve, hogy az alapképzés után nagyon sokan Budapestre mennek. Ma már nem jellemző, hogy a fővárosból levonatoznának Pécsre egy mesterképzésre, és ez is generációs sajátosság. Sok hallgató, ahogy megszerezte a BA-diplomát, annak ellenére, hogy államilag támogatott a mesterképzés, a családi, az anyagi háttér, vagy az eddig felhalmozódott diákhitel miatt inkább nem vág bele. Nyilván a munkaadó is tehet erről a helyzetről, hiszen határozottan kinyilváníthatnák, hogy kifejezetten mesterszakosokat keresnek. Ugyanakkor látszik, hogy jelentős mértékben magasabb bért tudnak elérni a mesterképzéses diplomával rendelkezők. Arról nem is beszélve, hogy a fiatal e nélkül nagyon hamar lerabolja a tudását és kiadja azt, amit négy év alatt összeszedett az egyetemen, nincs felkészülve arra, hogy értékesebb munkát tudjon végezni. Nem azt mondom, hogy alulképzettek, de szükség lenne a további tanulási lehetőségre. Olvasnivaló: Törőcsik Mária: Self-marketing – Személy és marketing kapcsolatok (Akadémiai Kiadó, 2017) Teljes interjú: www.univpecs.com | HARKA Éva PTE Alumni Magazin

PTE Alumni Magazin

Új lehetőségek nyílnak PTE-s diplomával, amerre csak szeretnél! Kevésszer adatik meg, hogy az ember tudja is: komoly sorsforduló előtt áll. A diplomaosztó ilyen vízválasztó. Akár az első, akár a sokadik alkalom, de mindig új lehetőséget és új teret nyit a végzett előtt. Maga a Pécsi Tudományegyetem válik ezzel minden végzős személyes történelmének részesévé. A PTE Alumni Irodája pedig azért jött létre, hogy az itt szerzett kapcsolatok és további lehetőségek ne csak a közelmúlt, hanem a jövő részesei is lehessenek.

PTE Alumni Magazin

Mi lesz veled, ha végeztél? Valójában erre a kérdésre leginkább a tavaly végzettek tudnának választ adni. Kár, hogy ők már nincsenek az egyetemen, hogy feleljenek… Van viszont egy ún. Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR), ami táblázatokban foglalja össze a végzetek eredményeit. Sipos Norbert a közelmúltban védte meg a doktoriját a Közgazdaságtudományi Karon ebből a témából, nem mellesleg a PTE Marketing Osztályán is a DPR-rel foglalkozik. Mire jó a DPR?

Elsősorban egy, a mostani hallgatóknak útmutatóul szolgáló eszközként gondolok rá. Az összes órámon el szoktam mondani, hogy ezzel foglalkozom, és megmutatom a http://pte.hu/DPR weboldalt, amit a hallgatók mindig érdeklődve néznek, hiszen 2–3 év múlva ők lesznek majd abban a helyzetben, hogy szó szerint és átvitt értelemben is üzenhetnek a mostaniaknak. Szerintem ez az egyik legnagyobb hozzáadott érték, amit a Pécsi Tudományegyetemen tenni tudunk, hogy a hallgatóknak adunk egy olyan adathalmazt, amiben önállóan kereshetnek rá az információkra. A másodlagos szempont az, hogy jó lenne, ha ezek alapján lehetne a szakok szintjén döntéseket hozni.

Azt írtad, hogy ez a felmérés az adatalapú döntéshozatalhoz jó háttér, és hogy sikerült is olyanokat találni, ahol fel is használják a DPR-es eredményeket. Hogyan használják őket?

Sokféle módon. A Pécsi Tudományegyetemen konkrét intézkedések is voltak, melyek a DPR-es adatokon alapultak. Csak két példa: a jogi karon ennek alapján nyitottak új irányt az idegennyelviképzés-fejlesztésben, illetve tudnék olyan kart mondani, ahol amiatt változtattak drasztikusan a tanulmányi osztály struktúráján, mert évekre visszamenőleg negatívak voltak a végzettek visszajelzései. Nyilván egy-egy ilyen strukturális átalakítás mögött vannak vélekedések, de a DPR legalább objektív adatokat ad, egzakt információforrás. Mindig azt szoktam mondani, hogy a meglévő adat mindig több a nullánál.

Elképzelhető, hogy akár 10 év múlva lesz egy komplett európai uniós adatbázis erről?

Szerintem ez lenne a cél. Magyarországon a 2013-as adatintegrációból önállóan kereshető infografikát hoztak létre a http://felvi.hu-ra, ami fél év alatt 50–60 ezres elérési arányt ért el, ami azt jelenti, van értelme az ilyen jellegű adatszolgáltatásnak, hiszen kevés az információnk. Egy felvételiző hallgató nem fog tudni megkérdezni 50, az adott szakon már végzett embert arról, hogy mi volt a tapasztalata az intézménnyel és a későbbi elhelyezkedéssel kapcsolatban. Így viszont van módja tájékozódni. Hasonló elképzelés alapján hozta létre a PTE Marketing Osztálya az oktatói és a hallgatói tudástárat, mert abban meg lehet nézni, hogy milyen beosztásban és mennyit dolgozik, mennyit keres majd a hallgató végzés után. A DPR adatai alapján erről ma már bárki számára tiszta lehet a kép. További részletek: www.univpecs.com | http://pte.hu/dpr HARKA Éva A 2017/2018-as tanévben végzetteket jövőre, 2019 tavaszán keresik majd meg a Diplomás Pályakövetési Rendszer kérdőívével. Kérlek, válaszoljatok!

PTE Alumni Magazin

Téves felvetés az, hogy az agy nem növeszt új sejteket. Az új agysejtek a HIPPOCAMPUSZBAN születnek, amely a tanulásnak a helye. Fontos szerepet játszik az érzelemszabályozásban, ezenkívül itt történik a memóriakonszolidáció is.

AZ EMLÉKEZÉSNEK 3 FOLYAMATA VAN:

TÁROLÁS

KÓDOLÁS

ELŐHÍVÁS

Az agy olyan, mint egy izom, folyamatosan karban kell tartani.

MI SEGÍTI AZ AGYI FOLYAMATOKAT ÉS AZ ÚJ AGYSEJTEK SZÜLETÉSÉT?

mozgás, ﬁzikai aktivitás aerobic/kardio mozgásfajták pl.: • futás • biciklizés • úszás • spinning • tánc stb. 10

PTE Alumni Magazin

diéta antioxidánsok: • ﬂavonidok (kakaó - csoki, áfonya) • E vitamin (növényi olajok, csonthéjasok, leves zöldségek • kurkumin (curry fűszer) • zöld tea • omega 3 zsírsavak (halfélék)

kognitív stimuláció: szellemi kihívások, valami új tanulása pl.: idegen nyelvek

Jobban és tovább akarsz élni? Tanulj! Élethosszig tartó tanulás – avagy Life long learning. Biztos, hogy muszáj folyton képezni magunkat? Fontos ez? Dr. Barakonyi Esztert, a PTE KTK docensét kérdeztük. Felkapott kifejezéssé vált a Life long learning. Néha az az érzésem, többen hangoztatják, mint csinálják. Mi a véleményed erről?

Mióta világ a világ, a tudás mindig az előrelépés egyik kulcsa volt. Azok, akik most végeznek, 15 éve minden nap iskolában voltak, teljes joggal várhatják azt, hogy többé ne ez határozza meg az életüket. Ugyanakkor maga a tanulás nem iskolarendszerhez kötött, hiszen elképesztően sok más módon is szerzünk információt. A lényeg az, hogy kialakuljon bennünk az az igény, hogy fejlődjünk. Ez az élethosszig tanulás fontos része. Elborzasztó lehet a gondolat, hogy valaki „sosem szabadul” a tanulástól, de azt látom, hogy amikor visszatérnek a képzésekbe, az – bármennyire is nehéz munka és család mellett tanulni – nagy öröm számukra. Például a levelezős hallgatók többsége elkötelezett és lelkes, mert érzik, hogy a fejlődésük nekik tesz jót.

Mekkora a szünet a befejezett tanulmányok és a tanulmányok újrafelvételek között?

Azt tapasztaltam, hogy azok, akik már elérték szakmai karrierjükben azt a pontot, ahol újabb végzettség, újabb diploma nélkül az adott területen már nem lesz továbblépés, keresik az újabb képzési lehetőségeket. Azt gondolom, hogy ez az alap- és a mesterszak viszonylatában is igaz. Ma, ha valaki alapszakos diplomával lép ki a munkaerőpiacra, kezdőként nem tapasztal szignifikáns különbséget a mesterszakos diplomával rendelkezők fizetéséhez képest. Emiatt gondolják azt sokan, hogy minek fektetnének még két évet a tanulásba. De el fog jönni az a pont a szakmájukban, amikor nem tudnak továbblépni a mesterszakos diploma megszerzése nélkül. Középvezetői szinten túl ritkán lehet enélkül eljutni.

Mennyire lehet tudatosan felépíteni a Life long learning folyamatát?

Mindenféle terveket kovácsolunk, és a most végzős generációnak elég konkrét elképzelései vannak arról, milyen lesz a karrierjük - ami persze nem úgy lesz, mert az élet mindig más, új és váratlan fordulatokat tartogat. Például munkahelyet vált valaki, megházasodik, vagy egyszerűen valami teljesen más kelti fel az érdeklődését. Szerintem jó, ha az ember nyitott, figyeli a továbblépési lehetőségeket, és nem ragaszkodik foggal-körömmel az előzetesen kialakított karrierelképzeléséhez. A továbblépés nem feltétlenül vertikális karriert jelenthet, hanem horizontálisat is, s ezzel is meg lehet újítani a munkát, új elemeket lehet belevinni. A cégek döntő többsége a munkaköröket úgy alakítja ki, hogy a lehető legegyszerűbben elvégezhető legyen. Egyszerűen azért, mert így a legolcsóbb. Ha valaki már nagyon beleszokott a munkájába, általában vágyik arra, hogy valami újba fogjon, ami sikerélményt okoz. A legtöbb ember a karrierje egyik pontján azon kapja magát, hogy nagyon távol áll attól, amit annak idején elképzelt magának.

PTE Alumni Magazin

A munkahelyek mennyire ismerik fel a munkavállaló újdonság iránti vágyát?

Amikor munkahelyekről beszélünk, majdnem mindig nagy multinacionális vállalatot képzelünk magunk elé, pedig ebből van a legkevesebb. A cégek többsége 10 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztat, így természetesen a munkaadó teherbírásától is sok minden függ. A munkáltatók felismerik az újítás iránti igényt, ahogy azt is, hogy fontos, hogy családbarát legyen a munkahely, de korántsem biztos, hogy kellően rugalmasak tudnak lenni ahhoz, hogy erre jól reflektáljanak. Nyilván a munkáltató is nagyon szeretné, ha lojális, elkötelezett, rendkívül hatékonyan dolgozó munkavállalói lennének, hiszen így jobban tudja saját gazdasági érdekeit is érvényesíteni. De az igények követésére nem mindig van lehetősége. Vannak olyan munkakörök is, amikben nincs továbblépés. Nyilván minél magasabb a képzettsége valakinek, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy „beleszorul” egy munkakörbe.

Milyen hatással van a Life long learning az idősödő társadalomra?

Megnövekedett a várható élettartamunk, és nemcsak hogy tovább élünk, de egészségesek és aktívak maradunk. Viszont erre készülni kell! Nem azt mondom, hogy a végzés napján az idős korra kell koncentrálni, de fontos, hogy az életpályánkat tudatosság kísérje. Gondoljunk bele: a nehéz fizikai munka nagy valószínűséggel hos�szú távon felőrli a munkaenergiát. Ha a fizikai terhelést szellemivel ki tudjuk váltani, meg tudjuk hosszabbítani azt az időszakot, ameddig tudunk pénzt keresni. Ráadásul minél magasabb a végzettsége valakinek, annál jobb esélye van a magasabb életminőségre. Rengeteg oksági modell létezik, amelyek azt mutatják, hogy a képzettség élettani hatásokkal is összefügg, ami a várható élettartamban, egészségi állapotban is megnyilvánul. Ezek pedig nyilván összefüggenek a magasabb életszínvonallal, ami nemcsak anyagi életszínvonalat jelent, hanem a szórakozás, pihenés minőségét, az egészséges életmódot és táplálkozást, az azokra való nyitottságot. Ez fontos összefüggés, és szerintem erre tudatosan kell készülni. A kérdés, hogy kinek a felelőssége az, hogy minél tovább aktívak tudjunk maradni? Az állam számára fontos, hogy az állampolgárai minél tovább adófizetők, ne pedig eltartottak legyenek. De az államnak jelenleg erre nincs megoldási rendszere. Könnyű lenne a felelősséget a munkáltatókra hárítani, de a cégek teherbírása nálunk erre nem elég. Építeni lehetne ezzel foglalkozó civil szervezetekre, ők viszont még nem elég erősek nálunk ahhoz, hogy ezzel a problémával foglalkozzanak. Nagyon fontos emberi tulajdonság az alkotás iránti vágy, és ezt nem veszíti el senki egyik napról a másikra. Fontos lenne beépíteni átmeneteket, rövidített munkaidőt, társadalmi együttműködéseket. Például bizonyos országokban nagy hagyománya van az úgynevezett idő bankoknak, amiket munkahelyi közösségek, falu- vagy lakóközösségek működtetnek: mindenki felajánl egy adott időtartamot a közösség számára, amiben mások segítséget kérhetnek tőle – és fordítva. Ha valakinek például arra van szüksége, hogy bevásároljanak helyette, kiveheti ezt az időt a bankból, cserébe mondjuk, vállalhatja, hogy gyerekekre vigyáz. Nyilván ez egy nagy fokú bizalmat feltételez, de a társadalmi hasznosság érzése megmarad. HARKA Éva 12

PTE Alumni Magazin

A 2017-es Diplomás Pályakövetés adatai alapján végzettjeink:

Határ a csillagos ég A Nemzeti Tehetség Program támogatásával, a PTE Központi Regionális és Európai Tehetségpontja szervezésében vezetőképző program valósult meg „A ma kiválósága a holnap vezetője” címmel. 2018. április 25–26-án a PTE tehetség-ösztöndíjasainak részvételével zajlott a képzés egy szakképzett tréner vezetésével. A tréning változatos módszerei biztosították a vezetői képességek fejlesztését. Az élmény- és drámapedagógia változatos eszköztára adott lehetőséget az egyéni és csoportos vezetői „kalandok” kipróbálására.

több mint 93%-a végzés után azonnal vagy rövid idejű keresés után talált állást

nettó 212.610 Ft átlagkeresettel rendelkeznek

97%-a ajánlaná az egyetemet barátainak és ismerőseinek

A PTE kiemelkedő egyéniségei önmaguk és társaik vezetői képességeit fedezhették fel, sokféle szemléletmóddall ismerkedhettek meg, új ismeretekkel felvértezve vághatnak neki a majdani kihívásoknak.

TAGKÁRTYAKEDVEZMÉNYEK

ALUMNI HÍRLEVÉL

ALUMNI tagkártyád nem csak egy újabb plasztikdarab, amit a pénztárcád üres kártyatartó helyeire tehetsz, csak azért, hogy ne legyen csupasz a fakk. Persze, ez sem hátrány, de tudunk jobbat! A PTE örökdiákjaként ingyenesen igényelhető kártyáddal olyan tréningeken és kurzusokon vehetsz részt, amelyek kifejezetten a végzett hallgatóinknak szólnak. Személyes márkaépítés, karriertervezés vagy időgazdálkodás? Az Alumni Akadémián ezek is várnak rád, akár 70% kedvezménnyel. Kártyád felmutatásával ezen kívül számos helyen vehetsz igénybe 5–20%-os kedvezményt, PTE falain belül és kívül, Pécsett és egyre több helyen az országban. Legyen szó nyelvvizsgáról, szállásról, kikapcsolódásról vagy szépségápolásról, élj a neked járó lehetőségekkel!

Beiratkoztál. Tanultál, buliztál, vizsgáztál. Végeztél. A havonta megjelenő Alumni hírlevéllel részese maradhatsz az egyetemi életnek, akár konferenciára mennél, akár továbbtanulnál, vagy a fesztiválhangulatot élnéd át újra. Tájékoztatunk az aktuális egyetemi eseményekről, a karok programjairól és képzéseiről. Értesítünk az Alumni Akadémia kurzusairól, tréningjeiről, amelyeket célzottan a PTE-n végzett hallgatóknak szervezünk. Folyamatosan bővülő ALUMNI tagkártya-elfogadó partneri körünkről is friss infókat tudhatsz meg. Maradj kapcsolatban, maradj PTE-s örökdiák!

Az elfogadóhelyek listáját a honlapon találod meg: www.alumni.pte.hu

PTE Alumni Magazin

Nyelvtanulás, nyelvvizsga egy életen át Wéber Katalint a PTE ECL Nyelvvizsgaközpontjának munkatársát kérdeztük arról, hogy milyen életkori szakaszokhoz köthető az idegen nyelvek tanulása és a nyelvtudást alátámasztó bizonyítványok megszerzése. Az idegen nyelveket minél korábban, minél fogékoDe miért szükséges nyelvvizsga a nyelvtudáshoz? nyabb életkorban tanuljuk, annál jobb. Persze ez ne Természetesen beszélhet valaki jól egy idegen nyelvet jelentse azt, hogy már-már a bölcsődés és óvodás anélkül is, hogy bizonyítványa lenne róla. Amennyigyerekeket is különórákra íratjuk be. De tény, hogy ben azonban ezt a tudást valamilyen célra fel szeretaz életkor előrehaladtával az idegen nyelveket mint né használni, akkor szükségessé válik a nyelvtudás készségeket elsajátító képességünk már nem olyan igazolása. Például, ha valaki külföldön szeretne tanulni, hatékony, és felnőttkorban már a tudatos tanulávagy egy külföldi vegyes vállalathoz jelentkezne munsé a főszerep. Amikor az élethosszig tartó tanulást kára, vagy Magyarországon egyetemi tanulmányokat hangsúlyozzuk, akkor ez alatt azt is értjük, hogy akár folytatna, akkor az idegen nyelvi kompetencia meg30–40 vagy akár 50 évesen is érdemes egy-egy nyelv mérettetése nem egyénenként, nem szervezetlenül, tanulását elkezdeni. Míg a 30–40 éveseknek a tudás hanem professzionális keretek között zajlik. A nyelvelmélyítése vagy egy második, harmadik idegen nyelv vizsgatesztek nem esetlegesek: megbízható szakmai megtanulása a karrier miatt lehet fontos, addig a kökidolgozásuk lehetővé teszi, hogy a sokféle egyéni zép- vagy idősebb korúaknak az egyre romló emlékenyelvtanulási háttérből jövők tudását egyformán és a zet trenírozását szolgálhatja. Pár éve vizsgázott nálunk, szintekhez kötötten bemérje. A nyelvtanulók számáaz ECL-nél magyar mint idegen nyelvből egy 80 év ra pedig nagyon fontos visszajelzés, hogy egy adott feletti francia mérnök, aki idősebb korában vágott mérföldkövet elértek-e. Ma már beszélni, megérteni bele a nyelvtanulásba, és mégis sikeres írásbeli vizsgát remekül megtanulhatunk filmekből vagy más online tett. Sosem késő és lehetetlen eredményt elérni. források segítségével. De kérdés például, hogy egy ilyen nyelvtudás mennyire jól működik írásban: tud-e Ami pedig a nyelvvizsgát illet: ma Magyarországon 14 a nyelvtanuló írni is? Egy vállalati munkánál rendkívül év felettiek tehetnek le nyelvvizsgát, felső korhatár hátrányt jelenthet, ha valakinek az írásbeli kommupedig nincs. 2018-tól Magyarországon az első sikeres nikációja nem elég kimunkált. A nyelvvizsga tehát a nyelvvizsga díját 35 éves életkorig visszatérítik. Ez az sokoldalú nyelvtudást vizsgálja. intézkedés nyilvánvalóan ösztönözni szeretné, hogy a fiatalok nyelvvizsgázzanak.

Akkor Ön mindenképpen ajánlja a nyelvtanulást lezáró nyelvvizsgát is?

Igen, és nem csak a „papír” miatt. Bár ma a nyelvvizsga egyfajta nyelvi útlevél a világban való érvényesülésben, igazi célja, értelme a visszajelzés arról, hogy hol is tart a nyelvhasználó az idegen nyelvi tudás megszerzésének folyamatában. PTE Alumni Magazin

Kutatónak lenni Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának volt elnöke, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a hazai és nemzetközi laboratóriumi medicina fejlődését jelentősen segítette szervezeti és szakmai újításaival, kiváló tudományszervezői munkájával. Életútjáról, a kutatói pályáról beszélgettünk.

Mi a dolga ma egy kutatónak? Kapcsolati tőkét mozgasson? Jól írjon pályázatot? Dolgozzon a kutatásán éjt nappallá téve?

Mindegyik elemből kell, hogy legyen valami a jó kutatóban, de az teljesen eltérő, hogy melyik életszakaszban, milyen arányban kell keveredniük ezeknek a képességeknek. A pályakezdő kutató legfontosabb dolga az, hogy megfelelő mestert találjon. Ez annyira meghatározza az ember életét, hozzáállását, a dolgok mélysége iránti igényét, hogy azt fiatalon fel sem tudjuk mérni.

Önnek milyen mesterek jutottak?

Alkalmam volt jó mesterek mellett dolgozni, és egészen zseniálissal is. Egy mester, ha akarja és képes erre, akkor motiválni tud egy fiatalt, olyan feladatot tud neki adni, amelynek megoldása közben a fiatal először azt érzi, összecsaptak a feje fölött a hullámok, de mégsem; fenn tud maradni a felszínen és előre tud haladni. Ez az első lépés. A tématerület és a mester megtalálása.

Az ön életében ki volt a mester?

Az első számú magyar mesteremnek Telegdy Gyula akadémikust tartom. A pécsi egyetemen kezdtem mellette dolgozni, majd követtem Szegedre, így 12 16

PTE Alumni Magazin

évig dolgoztam mellette. Idősebb korunkban még szorosabbra fűződött a kapcsolatunk. A szobám falán két-három képen is látható egy holland professzor, David de Wied, díszdoktora is volt a PTE-nek, ő volt a Holland Tudományos Akadémia elnöke. Egészen zseniális mester volt. Egyszerre 30 külföldi dolgozott az intézetében, elképesztően pezsgő műhelyt működtetett. Amikor eltelt egy jó év, és látta, hogy valakiben van fantázia, akkor paripát adott alá. Harmincegynehány éves koromban bejártam az egész világot, Tokiótól Alaszkáig tartottam előadásokat, szemináriumokat. Nem azért, mert az egész világ arra figyelt fel, hogy egy hatalmas tehetségű magyar legény bolyong Hollandiában, hanem azért, mert ő bedobott a mélyvízbe. Egész tudományos pályafutásomat megalapozta.

De ha nem sietünk ennyire előre, akkor hogyan indulhat sikeresen egy kutatói karrier itthon?

Magyarországon egész kitűnően működik a Tudományos Diákkörök rendszere. Itt ismerheti meg egy fiatal, hogy mivel foglalkoznak a tanárai. Az órákon a meghirdetett témakört előadom, segítem a szigorlatozókat, szakdolgozókat… De hogy mit kutatok, azt azok tudják, akik a Tudományos Diákkörbe járnak. Így a potenciális mestert is megismerheti a fiatal. Én magam is így lettem kutató.

A mester választásán kívül mi fontos még fiatalon?

A szorgalom. Sokszor úgy működik a tudomány, hogy apró kis morzsákat kell összehordanunk heggyé, míg annak a minősége megváltozik. És az sem biztos, hogy az találja meg az újdonságot, aki a legtöbbett dolgozott érte. Ahogy öregszünk, egyre inkább eltávolodunk a kutatómunka legszebb részétől, a saját kézzel végzett, manuális kutatómunkától, mert ilyen bizottságba kerülünk be, olyan társaságban kell referálnunk, vezetőségi tagok leszünk…

Ma általános, hogy egy középérett kutató is a PhD-hallgatóin keresztül végzi a tudományos munkáját.

Igen, ez vet is fel kérdéseket. Elvárjuk, ha valaki ír egy PhD-dolgozatot, az a saját munkája kell, hogy legyen. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy az orvostudományban egy PhD-dolgozatnál egy idősebb kollega szedte össze az anyagiakat, ő adta a fő gondolatokat. Ez belefér. De nehéz annak a megítélése, hogyha köröttem dolgozik három-négy fiatal, én pedig be akarom adni a nagydoktorit, akkor vajon ez melyikünk munkája? Ez a nehéz történet.

És ugyanez idősebb korban hogy zajlik, mi kerül a centrumba?

Egyre fontosabbá válik a kapcsolat kérdése. A modern tudomány – azt gondolom – egy-két kivételtől eltekintve a kollaboráción alapszik. Teammunka nélkül nem lehet eredményeket elérni. Annyira eszközigényes a kutatás az orvostudomány területén, akkora szakismeretet igényel egy-egy műszer használata, hogy mindent egy ember nem tud megtenni. Az igazán sikeres kutató mögött csapatok dolgoznak. A ma divatos hálózatosodás erről szól. Nemrég átléptem a 70. életévemet. Összeszámoltam, hogy hány emberrel közöltem életemben tudományos dolgozatot. Magam is meglepődtem. Hónapok-évek munkájával készül el egy-egy közlemény. Összesen 407 kollegával közöltem együtt életemben. Ez már egy kisebb falu. De ez adódik abból, hogy négy helyütt dolgoztam életemben több időt. Kezdtem Pécsett az Élettani Intézetben 1976-ig, utána következett 11 év Szegeden, újabb 17 év Szombathelyen, és onnan jöttem vissza Pécsre, közben húsz alkalommal dolgoztam külföldi egyetemeken. Fiatal sameszként kezdtem az Utrechti Egyetemen, és befejeztem mint vendégprofesszor.

A külföldön eltöltött idő mennyire számít a kutatói pályán?

Rengeteget. Ismerek olyan kutatókat, akik családi ok miatt nem jutottak külföldre. Akad köztük tehetséges, ők páran feledtetni tudták ezt a hiányosságot, de a zömük nem. Az a periódus, amíg pár évig másutt dolgozunk, akkor egészen másfajta gondolkodásmóddal találkozunk. Hollandiában vagy az USÁ-ban más srófra jár a kutatók agya. Más egyetemi viszonyrendszerben másképp lehet dolgozni. Sosem fogom

elfelejteni, mikor fiatal kutatóként betettem a lábam a holland kutatóintézetbe, először nem is hittem el, hogy dolgoznak, azt gondoltam, csak dumálnak. Tíznaponta arról beszélgettek, hogyan kellene megcsinálni a kísérletet, és nem csak egyszer-kétszer. A végén egy olyan kísérleti tervet állítottak össze, amely, ha pozitív, akkor is közölhető, ha negatív eredménnyel zárul, akkor is közölhető, tehát a veszteség nulla. Ez adta az ő presztízsüket. Számomra meghatározóvá vált, hogy nem kell hűbelebalázs módra nekiveselkedni egy kutatásnak; gondoljuk át előtte, hogy melyek azok a tényezők egy kísérletben, amelyek befolyásolhatják a kimenetelét. Orvosi területen fontos, hogyha „csak” elméleti kutatást is végzünk, akkor is legyen az orvoslás gyakorlati területéhez napi relevanciája. Meg tudjam magyarázni a fodrászomnak, hogy én mivel foglalkozom. Egy tőmondat elég, csak érthetővé váljon számára.

Tud mondani egy ilyen mondatot?

Huszonöt éven keresztül klinikai laboratóriumot vezettem. A betegségek mögötti biológiai, kémiai folyamatok megértését kutattuk. Az elmúlt öt évben a mesterséges megtermékenyítés korai jeleit, eltéréseit vizsgáltuk új technikákkal. Persze nemcsak jól kell végezni, de „el is kell tudni adni” a tudományt. A kommunikáció képessége nagyjából független a tudományos teljesítménytől, az ideális persze, ha a magas szintű tudományt jól adják el.

Akadémikusként milyen szervezési feladatai vannak?

Jelen pillanatban én vezetem a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsát. A tanácsban huszonketten vagyunk. Magyarország összes nagydoktori értekezése átmegy a kezeink között, az űrhajózástól az ókortörténetig, nemcsak az orvosi nagydoktori dolgozatok. Az eljárás egy pontján röviden el kell tudni mondani közérthető módon, hogy mivel foglalkozik valaki. Ott látom, hogy ez mennyire nehéz. Egy ógörög nyelvésznek nem egyszerű elmagyarázni egy tüdőrákos daganat diagnosztikáját. De ha ő, egy másik kutató nem érti meg, akkor hogyan értse meg egy laikus? Egy adott szint fölött az is fontos, hogy egyszerűen láttatni tudjam, mivel foglalkozom. Ha erre képtelen vagyok, akkor sokkal kisebb esélyem van a pályázatokon. (A teljes interjút a www.univpecs.com weboldalon olvashatják el.) BALOGH Robert

PTE Alumni Magazin

A PTE hallgatói magas szintű szakmai tudást kapnak az egyetemen. A sikeres munkaerőpiaci beilleszkedéshez, megfeleléshez a szaktudáson kívül nagy szükség van olyan kompetenciákra, amelyek a sikeres és könnyebb munkaerőpiaci beilleszkedést segítik. Erre kínál megoldást a PTE Marketing Osztály Alumni Akadémiája, mely olyan soft skill tréningekkel segíti az alumni tagokat, amelyek által magabiztosabbá, tudatosabbá válnak, könnyebben tudnak helytállni akár a munka világában, akár a mindennapi életben. A 6 éve indított személyes márkaépítés coaching módszerrel (korábban karriercoaching) című kurzus/tréning célja, hogy a résztvevőket segítse a tudatosabb tervezésben, összhangban saját értékrendjükkel, képességeikkel.

? st , b b á á t v a o v t i h n a u n k t! y g Ho találj unká Így csak m ne Tervezz Te is tudatosabban! Íme, néhány kérdés, amelyek mentén elindulhatsz: » Milyen CÉLt szeretnél elérni? (Pozitívan fogalmazz, aktív cselekvő legyél, reális és mérhető legyen a cél) » Mi fontos számodra az életedben? (Sorolj fel legalább 5 dolgot, értéket!) » Mit csinálsz lelkesen, szenvedéllyel? » Az eddigi sikereidhez milyen képességeid segítettek hozzá? » Mások mivel kapcsolatban kérik a segítségedet? » Mi az, amiben még szeretnél fejlődni? » Mi számít mérföldkőnek a célhoz vezető úton? » Milyen akadályokat látsz? Hogyan tudod majd legyőzni őket? » Kinek kell tudnia a tervedről? Kitől és milyen támogatásra van szükséged? » Ha 3 év múlva végiggondolnád az elmúlt éveidet, akkor minek kellene történnie, hogy az eltelt időszakkal mind személyesen, mind szakmailag elégedett legyél? 18

PTE Alumni Magazin

Így hasíts az állásinterjún! Állásinterjú. A mumus, amely végzettségtől, kortól és nemtől függetlenül mindenkit utolér. És hogy hogyan küzdhető le a szörny? Hát felkészüléssel! Az előző években végzett hallgatóink többek között ezekkel a kérdésekkel, feladatokkal találkoztak a szokásos „Miért Önt vegyük fel?” kérdésen kívül: » Hány pingponglabda fér bele egy Lada csomagtartójába? » Mondjon 3 példát, hogyan nézné meg, hogy a hűtőben az ajtó becsukása után tényleg lekapcsolódik-e a lámpa! » Mit gondol, miért váltanak ilyen sűrűn munkahelyet a mai fiatalok? » Milyen állat lenne? » Mennyire bírja, ha kiabál Önnel a főnök? » Hogyan viselkedik konfliktushelyzetekben? » Beszéljen egy almáról 8 percen keresztül! » Ha csak egy valamit vihetne magával egy lakatlan szigetre, mi lenne az és miért? » Hogy hívják az interjú alatt bent tartózkodó 4-5 személyt? » Hogyan számolnám ki, hogy hány zongorahangoló van Budapesten? » Mi a legnagyobb félelmem az életben? » Mit tudnék egy téglával csinálni? Írjak 10 féle módozatot! » Van-e titkom?

PTE Alumni Magazin

Ez nem való bárkinek Az innováció és a startup felkapott kifejezések. De mit fed az újítás és a vállalkozói lét? Az RG Net cégcsoport alapítóját, Herbály István vállalkozót, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs alelnökét kérdeztük. A PTE-n mérnökinformatikus, majd Szegeden programtervező matematikus végzettséget szerzett. Egyből saját vállalkozásban gondolkodott? Amikor végeztem, 2–3 évig programoztam, de meguntam, és elkezdtem az informatika különböző területeivel foglalkozni. Újabb 2–3 év telt el, mire eljutottam oda, hogy a saját elképzeléseimet szeretném megvalósítani, és ezt már mindenképpen saját cégben képzeltem el. 2005-ben indult a vállalkozásom. Ahogy mondani szokták: jó ötletnek tűnt. Nem bántam meg, de jól jött volna, ha valaki akkor tájékoztat arról, mire számíthatok. Például a kamarának néhány éve indult „Önindító” programja, ami olyan fiatal vállalkozóknak szól, akik gyakorlati oktatást kapnak olyan cégvezetőktől, akik életszagú tapasztalatokkal szolgálnak.

Mik a buktatók a vállalkozói léttel kapcsolatban, és mik az előnyök?

A felelősség nagy. Rendszeres havi fizetés helyett minden forintot külön meg kell keresni, sosem lehet hátradőlni. Minél több az alkalmazott, annál inkább fokozódik ez a felelősség. Ezt nem mindenki képes elviselni.Mindezek mellett sokkal nagyobb szabadságot jelent vállalkozónak lenni! Számomra ez annyira fontos volt, hogy ezért bevállaltam a nehézségeket is. Gyakorlatilag bármit megvalósíthat az ember, ha tud mellé erőforrást tenni, és a saját személyiségét tükrözi a cég értékrendje, működési filozófiája.

Az RG Net innovációval foglalkozik. Mit jelent az Ön számára ez a szó?

Valóban sokféleképpen értelmezik az innovációt. Mint gyakorlatias mérnökember, azokat az új technológi-

PTE Alumni Magazin

ákat, megoldásokat értem alatta, amiket a gyakorlatban fel tudunk használni arra, hogy az ügyfeleinket segítsük. Ebbe természetesen a termékfejlesztést, egy új szolgáltatás elindítását is beleértem. Mind nyitott gondolkodásmódot igényel.

Hogy került kapcsolatba a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával?

Rónaszegi Lenke volt az Innovációs Osztály vezetője, az ő nyomására kezdtünk el kapcsolatokat építeni a kamarával. Később Rabb Szabolcs vette át ezt a feladatot, és a viszonyt még jobban a kölcsönös támogatás és segítség jellemzi. Kialakítottunk egy stratégiát, melynek legfőbb tevékenysége az, hogy – mivel Pécsre sajnos kevesebb figyelem irányul Budapesthez képest – az eredményeinket próbájuk megmutatni az innováció terén.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint a végzős hallgatók 2–3 százaléka gondolkodik azon, hogy vállalkozásba fog. Meg kell ezt az arányt fordítani?

Szerintem nem mindenkinek való ez. Ha belegondolok, a cégek közül, amik az enyémmel egy időben indultak, 4–5 olyan maradt fent, akik komolyan is vehetők. Aki viszont érzi magában azt, hogy a vállalkozás az ő útja, az tudjon segítséget kérni: szakmai tanácsokkal és/vagy mentorokkal sok alaphibát eleve kikerülhet. HARKA Éva www.pbkik.hu www.facebook.com/pecsikamara www.youtube.com/pecsikamara

Eljött a nagy nap, jogi diplomát szereztek. Vezessen útjuk mind pályájukon, mind egész életükön át tehetségük és kitartásuk révén a boldogsághoz. És legyenek elég bátrak ahhoz, hogy olyan munkát válasszanak, amelyben mindez kiteljesedhet: Fortiter et constanter. Ress Éva, nyelvtanár

Kívánom, hogy jogászként mindenkor az Igazság és az Igazságosság szolgálatában munkálkodjanak jogkereső embertársaik javára, és ne csak elmélet, hanem tényleges gyakorlat legyen az életükben a Jó melletti döntés a Rosszal szemben. Dr. Herger Csabáné, egyetemi docens

Sose feledjék, honnan jöttek, minek és kiknek köszönhetik, amit elérhettek! Dr. Herke Csongor, egyetemi tanár

Benjamin Franklin szerint a tudásba való befektetés fizeti a legmagasabb hozamot. Bízom benne, hogy a pécsi jogi karon szerzett tudásuk, a sok befektetett munka busásan megtérül további pályájuk során. Remélem, hogy örömmel emlékeznek vissza a karon töltött évekre, és továbbra is szívesen látjuk Önöket akár doktoranduszként, akár szakirányú továbbképzéseinken, vagy éppen csak visszalátogató öregdiákként. Dr. Mohay Ágoston, adjunktus

Bárhová is kerülnek pályájuk elején – akár az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban, intézményekben, cégeknél –, egyet sohase felejtsenek: legfontosabb a szakmai hitelesség. Ne higgyenek ún. politikai „tekintélynek” és próbáljanak függetlenek maradni! Dr. Horváth Csaba, egyetemi docens

Jogászként, hivatásuk gyakorlása során mindig a tényálláshoz kell majd ragaszkodniuk, de azt kérem Önöktől, hogy emberként az igazságról se feledkezzenek meg. Dr. Fábián Adrián, egyetemi docens PTE Alumni Magazin

A jog átszövi életünket A PTE ÁJK szakirányú továbbképzései segítenek kibogozni a szálakat Az Állam- és Jogtudományi Karon 2018. őszi indítással 24-féle szakirányú továbbképzést ajánlunk az érdeklődő diplomásoknak, volt és jövőbeni hallgatóinknak pécsi, illetve budapesti képzési helyszíneken. Ebből 15 képzést kínálunk a jogi alapdiplomával rendelkező kollégáknak és 9 képzést az egyéb területen BSc, MSc vagy osztatlan képzésben szerzett diplomával rendelkezőknek. Szándékaink közt szerepel további két vadonatúj továbbképzési szak indítása is: az atomenergetikai szakjogász és az atomenergetikai jogi szakokleveles tanácsadó. A jog átszövi életünk számos területét, ezért mindenki számára hasznos lehet, ha szakismereteit bővíti, ha a választott hivatásához kapcsolódó jogi szabályokat megismeri, arról nem is beszélve, hogy egyes képzések képesítési feltételt igazolnak, többletpontot jelenthetnek pályázati rangsorban, vagy éppen a jogászoknál az LL.M. cím használatára jogosítanak. Utóbbi cím világszerte ismert és hatalmas előnyt jelent pl. nemzetközi ügyvédi irodáknál, bíróságoknál, kormányzati és civil szervezeteknél.

A 2018 őszi szemesztertől alábbi szakirányú továbbképzéseinkre jelentkezhet: SZAKJOGÁSZ képzéseink: 1. Családjogi szakjogász 2. Európa-jogi szakjogász 3. Energetikai szakjogász 4. Fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza 5. Gazdasági büntetőjogi szakjogász 6. Infokommunikációs szakjogász 7. Közoktatási jogi szakjogász 8. Kriminalisztikai szakjogász 9. Munkajogi szakjogász 10. Sportjogi szakjogász 11. Társasági jogi és cégjogi szakjogász 12. Üzleti és tranzakciós szakjogász 13. Vadászati jogi szakjogász 14. Végrehajtási jogi szakjogász 15. Vízjogi szakjogász SZAKOKLEVELES képzéseink: 1. Jogi szakokleveles adó- és vámnyomozó tanácsadó 2. Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó 3. Jogi szakokleveles gazdasági szakember 4. Jogi szakokleveles közoktatási szakember 5. Jogi szakokleveles orvos- és egészségügyi szakember 6. Jogi szakokleveles vadászati szakember 7. Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember 8. Mediátor 9. Munkajogi szakokleveles tanácsadó

Továbbképzéseink egy-egy szűkebb jogterületre fókuszálva biztosítanak jogi alap-, illetve szakismeretet a hallgatóknak. Mindegyik képzésünk fő jellemzője a gyakorlatorientáltság, amelynek alapját a kiscsoportos foglalkozások jelentik. A műhelyhangulat, az önállóan elvégzendő feladatok egytől egyig azt segítik elő, hogy a végzettek a munkaerőpiacon gyorsan el tudjanak helyezkedni, és a megszerzett új ismeretaTERVEZETT új szakirányú továbbképzéseink: nyag jól hasznosítható legyen további munkájuk során. 1. Atomenergetikai szakjogász 2. Atomenergetikai jogi szakokleveles tanácsadó

A képzések a kar által meghatározott minimum hallgatói létszám esetén indulnak! Jelentkezési határidő: 2018. június 30. További információ továbbképzéseinkről: http://tovabbkepzes.ajk.pte.hu/kepzeseink

PTE Alumni Magazin

A jogtörténet rajongója Interjú Niklai Patrícia Dominikával Nemrég volt az utolsó előtti államvizsgád, hogy sikerült?

Ötös lett, ráadásul nagyon jó vizsgaélmény volt!

Mióta tudod, hogy jogász szeretnél lenni?

Színésznő szerettem volna lenni, aztán gimnáziumban kicsit változott az érdeklődési köröm, inkább a történelem iránt vonzódtam. Ekkor döntöttem úgy, hogy jogra jelentkezem.

Jó választás volt a PTE ÁJK?

Mindenképpen, igen! Nagyon jó a légkör az egész karon, főleg a Jogtörténeti Tanszéken, ahol én munkálkodom. Mindenki barátságos, az oktatók is nagyon segítőkészek, és a szemináriumok körében is széles a választék, úgyhogy a lehető legjobb választás volt.

Mire vagy büszke, mi volt számodra fontos az egyetemi évek alatt?

Másodéves koromtól abszolutóriumig lehettem tagja az Óriás Nándor Szakkollégiumnak, amelynek az elmúlt egy évben alelnöke, valamint az Elméleti-Történeti Tagozat vezetője is voltam. Mindenkinek hasonló az érdeklődési köre, így jól megtaláltuk a közös hangot. A másik, ami szintén fontos számomra, hogy már elsős koromban közel kerültem a Jogtörténeti Tanszékhez, és ott is hamar megtaláltam a helyemet.

És mi az, ami érdekes a jogtörténetben?

Számomra minden! Különösen az összehasonlító jogtörténet fogott meg, ezen belül az Osztrák–Magyar Monarchia közjogtörténetével foglalkozom. Az alkotmánytörténetet érdekesnek találtam a legtöbb európai állam vonatkozásában, illetve az alkotmányjog mint hatályos jog szintén érdekel.

Hány OTDK-n vettél részt és milyen témában?

A XXXII. és a XXXIII. OTDK-n vettem részt, mindkettőn egyetemes jogtörténeti témával. Az elsőn 1848-tól 1867-ig vizsgáltam a vallásszabadságot, illetve a felekezetek egyenjogúságát az Osztrák Császárságban.

ÁJK

PTE Alumni Magazin

A második OTDK-ra pedig ezt a témát bővítettem ki egy kicsit, maradva az egyházaknál, egyházi érdekérvényesítésnél, és ezt kapcsoltam össze a közoktatási rendszer modernizációjával az Osztrák–Magyar Monarchiában, ez alakalommal már összehasonlító jelleggel a magyar oldalt is kutattam az osztrák mellett.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?

Rengeteg konferencián vettem részt. A konzulensem, Herger Csabáné segítségével voltam külföldön is, Krakkóban, Grazban, ahol németül tarthattam előadásokat. Számos tanulmányt írtam kutatási témáimban, magyarul és németül egyaránt. A kutatás természetesen levéltárazással is járt, amely szintén fontos tapasztalat volt. Illetve – kicsit elszakadva a kutatói munkától, amit nagyon szeretek – az Óriás Nándor Szakkollégium alelnökeként a gyakorlati dolgokba is betekinthettem, konferenciákat szerveztünk, kötetet szerkesztettünk. Mindezt végiggondolva, ha még a kötelező feladatokat is hozzászámolom az egyetemen, a teherbíróképességem biztosan nőtt az évek folyamán.

Demonstrátor is vagy másodéves korod óta, jól tudom?

Igazából első év vége óta segédkezem a Jogtörténeti Tanszéken a konzulensemnek. Akkor kérdezte meg tőlem, hogy nem szeretnék-e OTDK-dolgozatot írni. Nagyon megtisztelve éreztem magam. Nagy falat volt, de rengeteget segítettek a tanszéken. A második OTDK ilyen szempontból már kicsit könnyebb volt, addigra már jobban ráláttam a dolgokra.

Mire fogsz szívesen visszaemlékezni?

Van jó néhány szép emlékem az elmúlt öt évből. Az első, amikor a konzulensem megkérdezte, hogy szeretnék-e írni, aztán amikor így elmentem OTDK-ra, és megnyertem, az volt az egyik legboldogabb pillanat. Az Óriás Nándor Szakkollégiumra is szívesen fogok visszaemlékezni: amikor felvettek, majd tagozatvezető, végül alelnök lehettem, vagy amikor egy-egy konferenciánk jól sikerült és nagy volt az érdeklődés; rengeteg mindent éltünk át együtt, mindig örömmel fogok visszagondolni a többi szakkollégistára és a mentorainkra. Nagy élmény volt az is, hogy részt vehettem külföldi konferenciákon. A közelmúlt legszebb pillanata az volt számomra, amikor átvehettem a Pro Scientia Aranyérmet és emellett az Oktatási Jogok Biztosának Különdíját. Persze ez mind nem csak az én érdemem, a konzulensem rengeteget segített, valamint a tanszék többi oktatója is.

Az egyik a másik nélkül nem megy. Úgy gondolom, hogy a jogász képzésen különösen a gyakorlati órák, a szemináriumok segítenek a felkészülésben, valamint ha meghívnak olyan embereket – például ügyvédet, jegyzőt, bírót –, akik a munkájukról beszélnek a hallgatóknak, ők tudják igazán elmondani, hogy mi vár majd ránk a diploma után. Ebben próbál az oktatók mellett a szakkollégium és a HÖT is segíteni kerekasztalbeszélgetések, konferenciák, előadások szervezésével, ahol meghallgathatjuk a gyakorlatban dolgozókat.

Nyelvet tanulni volt időd, lehetőséged?

Jártam angol és német szaknyelvi órákra is. Bár ezek már nem annyira a nyelvtanulásról szólnak, inkább a szakmai szókincsfejlesztés a céljuk. Hasznos volt mind a kettő. A kutatás is lehetőséget nyújtott nyelvtanulásra, hiszen nagyon sokszor német nyelvű forrásokat és szakirodalmat használtam.

Van-e valami, amit máshogy csinálnál?

Nem igazán, esetleg első évben megpróbálnék jobban odafigyelni, mert első generációs jogászként nem nagyon tudtam, hogy éppen hova kapjak. Arra gondolok például, hogy egy szigorlatnak nagyobb súlya lesz, mint egy kollokviumnak. Ettől függetlenül elégedett vagyok azzal, ahogyan alakultak az egyetemi éveim.

Hogyan tovább? Mi a következő lépés?

Mindenképpen szeretnék itt maradni a PTE ÁJK-n a Jogtörténeti Tanszéken PhD-hallgatóként.

Van-e valamilyen tanácsod esetleg, amit szívesen megosztanál a többi friss diplomással?

Őrizzük meg egymással a kapcsolatokat, számítsunk egymásra a későbbiekben, hiszen nem tudhatjuk, hogy kit hova sodor az élet, kiből mi lesz, lehet, hogy hasznos lesz az együttműködés a későbbiekben is. Ne féljünk visszajönni a karra, ha valaki gyakorlatban dolgozó jogász lesz, és pályája kezdetén még esetleg elakad, szerintem az oktatóink szívesen adnak jó tanácsot. TÓTH Mariann

Szerinted megfelelően felkészít az egyetem a nagybetűs életre?

Ez egyénfüggő, nyilván nem elég az, hogy eljönnek az oktatók, és megtartják az óráikat, hanem hallgatói oldalról is részt kell venni, fel kell készülni, személyes energiabefektetést igényel.

PTE Alumni Magazin

ÁJK

Jelentkezési felhívás doktori (PhD) képzésre PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR

Bővebb információ: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar PhD és Habilitációs Iroda Cím: 7624 Pécs, Szigeti u. 12., I.emelet Telefon: +36 72/536-103, +36 72/536-104, +36 72/536-101 Fax: +36 72/536-108 E-mail: maria.wenczler@aok.pte.hu www.aok.pte.hu

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara felvételt hirdet akkreditált doktori iskoláiba: Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Gyógyszertudományok Doktori Iskola Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola Klinikai Idegtudományi Doktori Iskola Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Nappali – ösztöndíjas -, levelező képzés szerinti tanulmányokra. A doktori képzésre egyetemi végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek.

Képzés indulása: 2019. február

Humán orvos-, gyógyszerész- és egészségtudományi szakfordító és szaktolmács - felsőfokú szakirányú képzés

• Képzési forma: levelező • Képzési idő: félévek száma: 4 félév • Finanszírozási forma: költségtérítéses, 150.000 Ft/félév

Várjuk

• az általános orvostudományi szakon tanulmányokat folytató 5. éves és 6. éves hallgatókat a gyógyszertani szigorlat birtokában • a gyógyszerész hallgatókat • a biológus hallgatókat • az egészségügyi felsőoktatásban szerzett (MD/MSc/MA) vagy főiskolai (BSc/BA) szintű végzettséggel rendelkezőket • bölcsész képzési területen, anglisztika szakon végzett hallgatókat

A képzésben való részvétel feltétele

• államilag elismert írásbeli és szóbeli nyelvvizsga- bizonyítvánnyal igazolt, legalább B2 szintű (középfokú) angol nyelvismeret

Elérhetőség, további információ: PTE ÁOK Nyelvi és Kommunikációs Intézet Hajnal Brigitta PTE Alumni Magazin 25 7624 Pécs, Szigeti u. 12. • Telefon:72/536-296 • E-mail: brigitta.hajnal@aok.pte.hu

ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR

Egyetemi Orvos- és Fogorvosnapok 2018 Kedves volt Hallgatónk! Tájékoztatom, hogy az Egyetemi Orvos- és Fogorvos- A fennálló rendelkezésekre való tekintettel a jubilenapok ünnepségét 2018. október 19-20-án tartjuk. umi – az 1968-ban végzett „arany” , az 1958-ban végzett „gyémánt”, az 1953-ban végzett „vas” és az 1948Ebben az évben a 2008-ban, a 2003-ban, az 1998ban végzett „rubin”– diplomások a Dékáni Hivatalhoz ban, az 1993-ban, az 1988-ban, az 1983-ban, az 1978címzett levélben (PTE ÁOK Dékáni Hivatal 7624 Pécs, ban, az 1973-ban és az 1963-ban végzett általános Szigeti u. 12.), vagy e-mailben (orvos-fogorvosnapok@ orvosok, valamint a 2008-ban, a 2003-ban, az 1998aok.pte.hu) kérhetik a diploma kiadását. ban, az 1993-ban, az 1988-ban és az 1983-ban végzett fogorvosok találkoznak. Abban az esetben, ha valaki az ünnepségen nem tud megjelenni, részére postán küldjük el a jubileumi diplomát. Szeretettel várom a találkozóra: Dr. Miseta Attila s.k. dékán

PTE Alumni Magazin

ÁOK

Olyan pici szerv a szem… Gyerekként azon gondolkozott, hogy fodrász legyen vagy orvos, mára úgy tűnik a kérdés eldőlt: szemészettel szeretne foglalkozni. Szeret utazni, járt már Japánban, dolgozott Londonban az olimpián, Párizs mellett, Disneylandben… Az ÁOK-on végzős Khidhir Nórával beszélgettünk. Még ovis voltam, amikor mondtam anyának, hogy én is ilyen kedves doktor néni leszek, mint a gyerekorvosunk. Kitartottam a gyerekkori döntésem mellett, anyukám is meglepődött, hogy mindig úgy választottam, gimnáziumba is olyan osztályba mentem, hogy a végén mégiscsak orvos lettem.

Nem bántad meg, hogy beteljesítetted a gyerekkori vágyad?

Nem mondom, hogy nem volt néhány olyan vizsgaidőszak, amikor ne gondolkodtam volna el azon, hogy jól döntöttem-e, de összességében – a diploma előtt állva – azt mondhatom, hogy igen, jól döntöttem.

Mi volt nehéz a vizsgákban?

Nem csak a tantárgyak, hanem főleg az egyetem elején a stressz. De idővel hozzá lehet szokni.

Milyen orvos leszel, milyen téma érdekel?

Szemész szeretnék lenni, ez érdekel leginkább. Ez volt az első olyan terület, ami megfogott. Tetszik a szakma önállósága, ahol eddig szemészeten jártam, motiváltnak éreztem magam, tetszik a sebészeti része is. A szem egy olyan pici szerv, nem is gondolná az ember, hogy erre szakosodni kell. Pedig nagyon fontos; ha az embernek a látásával bármilyen gondja van, az alapvető hiányosság. Az egyetem alatt romlott sokat a szemem, akkor jöttem rá, mennyire kellemetlen, ha nem látom, hányas busz jön...

Kutatnál, műtenél vagy egy optikában dolgoznál majd szívesebben?

Először a szakképzésbe szeretnék bekapcsolódni majd, csak szakvizsga után lehet optikában dolgozni. Érdekel a sebészeti része is, kipróbálnám magam benne. Ez a szakma szépsége, hogyha mégsem vagyok annyira jó mondjuk a sebészetben, mint amennyire szeretném, akkor van arra is lehetőség, hogy másképpen műveljem.

Mit csináltál még az egyetemen? Vonzott a tudományos élet?

TDK-áztam. A Kórélettanon Garami András vezetésével vettem részt kutatásokban a hőszabályozás témakörében. 2015-ben kezdtem, nagy szerencsém volt, konferenciákra járhattunk a TDK-s társammal együtt, ezek voltak talán a legboldogabbak időszakok az egyetemen. A legutóbbi témám a mesterséges édesítőszerek, előtte a kapszaicinnel foglalkoztunk.

Mennyire vagy szakbarbár? Az orvosisok, úgy tudom, hazamennek és tanulnak.

Nehéz másként befejezni az egyetemet. Próbálok mással is foglalkozni, abban a helyzeti előnyben vagyok, hogy pécsiként itt élnek a barátaim, nem csak orvosisok vannak köztük. Jó azt meghallgatni, hogy másnak más problémái vannak, ez sokat segít a stressz oldásában. Nagyon szeretek olvasni, és jógázom. Főleg mostanában, a hatodéven sokat segített, hogy így ki tudtam kapcsolódni.

A jövődet hol képzeled el?

Bármi lehet. Itthon szeretném a rezidensképzést csinálni, de tapasztalatszerzés miatt külföldre is szeretnék menni. Mindig azt érzem, hogy kihagyok valamit, ha nem szerzek külföldi tapasztalatokat. Szívesen utazok, nemrég jártam egy cseregyakorlaton Japánban. Izgultam, hogy nem bántok-e meg senkit, hogy nem tudom, jól betartani a kulturális udvariassági formákat. Robotokat vártam a kórházba, de nem láttam nagy különbséget. Reggel nyolctól hatig-hétig benn dolgoztam, de előfordult, hogy éjfélig is ott maradtam egy sürgősségi műtéten. Nyugodtabbak a japánok, mint itthon. A munkát nagyon tisztelik, azt éreztették velem, ha ott maradtam velük estig, hogy én is tettem valamit a társadalomért. BALOGH Robert

ÁOK

PTE Alumni Magazin

„Szerettem ide járni” Ujvári Balázs, orvos Most végzel a PTE-n, jó választás volt?

Eddigi életem legmeghatározóbb döntésének tartom, hogy a PTE ÁOK-ot jelöltem meg első helyen a felvételikor. Igazán mozgalmasan telt számomra az itt töltött idő, így jó választásnak tartom. Gyermekkorom óta szerettem volna behatóbban megismerni az emberi test felépítését, működését, és mindig is érdekelt a gyógyítás. Szerettem ide járni. A város szépsége és mediterrán hangulata, valamint az egyetem családias légköre már tanulmányaim kezdetekor nagyon megfogott. Az évek során az egyetem multikulturális közegének köszönhetően a világ számos tájáról érkezett hallgatótársammal ismerkedtem össze.

Mi volt számodra fontos az egyetemi évek alatt?

Elsősorban az, hogy jó eredményekkel és használható tudással elvégezzem az egyetemet. Emellett a közösségi programokban is szívesen vettem részt. Az élet számos területén gyűjtöttem tapasztalatokat, talán a legfontosabb, hogy megismertem, mire vagyok képes, mennyire tudok nyomás alatt teljesíteni, mik az erősségeim és korlátjaim. Az elsőéves fergeteges bulikra, Medikus Kupákra, az anatómiaórákra, a patológiagyakorlatokra, a klinikákon átélt tanulságos esetekre mindig szívesen emlékszem vissza. Ezeken kívül gyakran emlegetem fel a TDK-s és a demonstrátori élményeimet, valamint a Tehetségért Mozgalom és a Középiskolások Hete szervezésének és koordinálásának momentumait.

Szerinted megfelelően felkészít az egyetem a nagybetűs életre?

Sajnos a klinikai oktatás során, ha valaki nem érdeklődik, csak sodródik egyik helyről a másikra és nem tölt plusz időt a gyakorlatokon túl egy-egy szakirány megismerésével, akkor nem szerez megfelelő gyakorlati tudást.

Egyetemi éveid alatt foglalkoztál mással is?

Harmadévesen kezdtem el TDK-zni és a demonstrátori munkát az Anatómiai Intézetben, ahol negyedév óta önállóan tarthattam gyakorlatokat. A kötelező tanulmányaim mellett itt töltöttem a legtöbb időmet, nagyon szerettem ezzel foglalkozni és szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen támogató közösségre találtam. Emellett a Magyar Felvételi és Hallgatói Szolgáltatói Iroda által szervezett programokon olykor szervezőként, máskor pedig koordinátorként vettem részt.

Nyelvet tanulni volt időd, lehetőséged?

Kreditpontos angolórákon kívül más nyelvoktatásra nem jártam, de az angol és német nyelvet is használom szinte mindennap, mivel az anatómiaoktatáson keresztül kapcsolatban vagyok a külföldi hallgatókkal. Csak azt bánom, hogy nem jelentkeztem külföldi cseregyakorlatokra.

Hogyan tovább? Mi a következő lépés?

Diploma után az Anatómiai Intézetben maradok, ahol folytatom az oktatást és a kutatást. Hosszú távú terveim között szerepel, hogy a PhD megszerzése után a gyermekgyógyászatban tevékenykedjek.

Van-e valamilyen tanácsod esetleg, amit szívesen megosztanál a többi friss diplomással?

Mindig használjátok ki azokat a lehetőségeket, amik úgy gondoljátok, hogy előrébb visznek az életben, és ne féljetek az újdonságoktól. Szeretném itt is megköszönni azoknak a támogatását, akik mellettem álltak és segítettek egyetemi éveim alatt. TÓTH Mariann 28

PTE Alumni Magazin

ÁOK

Bölcsészettudományi Kar jót. együtt. szabadon. Továbbtanulási lehetőségek a Bölcsészettudományi Karon Diszciplináris (nem tanári) mesterképzéseink (4 féléves képzési idő) » Andragógia » Anglisztika » Emberi erőforrás tanácsadó (angol nyelven is) » Esztétika » Filozófia » Francia nyelv, irodalom és kultúra » Horvát nyelv és irodalom » Klasszika-filológia » Kommunikáció és médiatudomány » Könyvtártudomány » Kulturális mediáció » Kulturális örökség tanulmányok » Magyar nyelv és irodalom » Német nemzetiségi nyelv és irodalom » Német nyelv, irodalom és kultúra » Nemzetközi tanulmányok (angol nyelven is) » Néprajz » Neveléstudomány » Politikatudomány » Pszichológia (angol nyelven is) » Régészet » Romológia » Szociális munka » Szociálpolitika » Szociológia » Történelem http://btk.pte.hu/diszciplinaris_mesterkepzeseink_ma Tanári mesterképzéseink (2–4–5 féléves képzési idő) » Etikatanár » Filozófiatanár » Francia nyelv és kultúra tanára » Hon- és népismerettanár » Horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára » Könyvtárostanár » Latin nyelv és kultúra tanára » Magyartanár » Média-, mozgókép- és kommunikációtanár » Német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára » Német nyelv és kultúra tanára » Olasz nyelv és kultúra tanára » Pedagógiatanár » Romológiatanár » Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára http://btk.pte.hu/tanari_mesterkepzeseink_T

Szakirányú továbbképzéseink » A dokumentumkezelés információs és kommunikációs technológiai (IKT) alapjai » Andragógus pedagógus » Az információs műveltség és a könyvtárpedagógia alapjai » Biblioterápia » Francia–magyar bölcsészettudományi szakfordító » Helyi szociális politika magyar és angol nyelven » Klinikai szakpszichológus szakirányú szakképzés » Komplex szociális szolgáltatások magyar és angol nyelven » Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga » Kulturális projektmenedzser » Mentálhigiéné és közösségi segítés » Munkavállalási tanácsadó » Olasz–magyar bölcsészettudományi szakfordító » Pedagógus szakvizsga » Irlandisztika tanulmányok » Protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező » Public Relations és szóvivő » Reflektív addiktológiai szociális segítés magyar és angol nyelven » Roma társadalomismereti szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő » Szaktárgyak oktatása német / nemzetiségi német nyelven » Személyügyi szaktanácsadó » Személyügyi szervező » Tantervfejlesztő pedagógus » Városfejlesztési társadalmi tanácsadó magyar és angol nyelven » Vizsgaelnöki feladatokra felkészítő pedagógus szakvizsga http://btk.pte.hu/szakiranyu_tovabbkepzeseink PTE Alumni Magazin

Interjú egy „eltévedt báránykával” Keresztes Dániel 2015-ben végzett nemzetközi tanulmányok szakon, jelenleg a TTK programtervező informatikus hallgatója és a SkillVersum társalapítója. Gimnázium végén egyértelmű volt számodra, hogy a pécsi BTK-ra felvételizel?

Egyáltalán nem. Mikor a Babitsot befejeztem biológia-fizikán,… nem akarom nagyon bő lére ereszteni: kovács akartam lenni. Mindenki nézett, hogy „neked meg mi bajod van?” Úgyhogy a Zipybe mentem technikusi képzésre, majd kimaradt egy év, és csak utána jöttem a BTK-ra. De kérdőjeles volt: a programozás is érdekelt, meg a külpolitika is. És gyakorlatilag ilyen véletlenszerű agyfinggal dőlt el, hogy akkor a BTK. A szakdolgozatomat a külpolitikai megtévesztésből írtam, de azt elvittem matekos irányba; képletek voltak benne meg számok, és senki sem értette, hogy miről van szó. (nevet)

Mit szoktál felelni a „bölcsész vagy, mekis leszel” jellegű ugratásokra?

Azt gondolom, hogy ez alapvetően butaság. Ha ez érdekel, időt és energiát fektetsz bele, akkor valószínűleg nem fogsz éhen halni. Szerintem az egyetem annyit ér, amennyit te beleraksz suli mellett, egyébként csak egy papír. Kettessel át lehet csúszni mindenhol. Nagyon sok olyan ember kell Magyarországon, aki tud írni és olvasni, és az a helyzet, hogy a nem-bölcsész szakokon egyáltalán nem garantált, hogy ez jön az emberrel a diploma mellett.

Bár az Ifjúság úti campuson maradtál, áttévedtél a TTK-ra. Ha végzel a jelenlegi szakodon, milyen munkahelyet tudsz elképzelni magadnak?

Valószínűleg programfejlesztő, szoftvertervező, -fejlesztő, ilyesmi leszek. Szeretem a Linuxot. Amit viszont szívesen csinálnék, az az írás. Szabadidőmben horror rövidtörténeteket, furcsa fikciókat írok, most már angolul, és azt szeretném, ha előbb vagy utóbb olvasnák ezeket.

A történeteid mellett van egy másik „gyereked” is, a SkillVersum, ami nemrég érte el az ezer felhasználót. Mit tudsz elmondani róla annak, aki még nem találkozott vele?

Ez egy olyan portál, ahol a felhasználók tudást tudnak megosztani egymással gördülékenyen. Legyenek ezek jegyzetek – melyeket kollaboratívan is tudnak készíteni – vagy egyszerűen információk a szak vagy az évfolyam belső életéről. De általánosságban, ha egy tudásanyagot szeretnél magadévá tenni, akkor egyre növekvő eséllyel meg fogod találni nálunk, és cserébe te is meg tudsz osztani valamit a többiekkel. Tehát ez egy közösségi platform, a reciprocitáson alapul az egész.

Mit tud hozzátenni egy startuphoz egy bölcsész?

Bálintnak (Szüts Bálint, a SkillVersum társalapítója – SR) tök jó ötletei voltak, meg programtervezőként rálátott a dolog technikai részére. Amiben sokat segítettem az elején, az maga az ötletek megformulálása volt: nagyobb képben át kellett látni, hogy a SkillVersum a gyakorlatban hogyan fog beilleszkedni az iskolai életbe, mit fognak hozzá szólni az emberek, hogyan fogják használni. Nagyon rá kell állnia a személetmódnak arra, hogy tényleg a felhasználó számára is átlátható dolgot tudjunk összehozni. SCHMIDT Renáta

PTE Alumni Magazin

BTK

Nincs recept Kiss Georgina magyar–esztétika szakon kezdett az egyetemen, majd az esztétikát filozófiára cserélte, tanítani szeretett volna. Publikál a pécsi Jelenkor folyóiratban és tanít is az egyik legpatinásabb pécsi gimnáziumban, de az egyetemen is tart órákat. Nemcsak tanítja, műveli is az irodalmat, verseket, tanulmányokat, kritikákat ír, tehetséggondozó szakkört vezet... Miért választottad ezt az alapvetően bölcsész irányt?

Nem tanár szerettem volna lenni kezdetben. A középiskolában néhány dolog szerzett igazi örömet: a matekpéldák megoldása és a biológia-, kémiatanulás mellett a részletekbe menő verselemzés. Mindegyik analitikus gondolkodást igényel. Sikerélmény ért mindben. Pályaválasztáskor azért választottam az irodalmat, mert úgy véltem, a matematika szépsége egy haikuból is kibontható, sokrétűbbnek véltem a szöveget, mint az egyenleteket. A biológia–kémia kettősségében azt láttam, hogy kémcsövekkel kell majd foglalatoskodnom köpenyben egy fehér teremben, és az emberekkel, nyelvvel való foglalatosság háttérbe szorulna, ezért maradtam végül a magyar szaknál.

Pécs egyik legpatinásabb gimnáziumban tanítasz most, a Leőweyben. Hogy kerültél oda?

Véletlenül. A tanári szakdolgozatom védésekor a bizottság külsős tagja a Leőwey Klára Gimnázium igazgatója, Zalay Szabolcs volt. Újító elképzelései voltak, az iskola rangjának megőrzése mellett a pedagógiai szemléletet szándékozott frissíteni. A vizsgám után beszélgetésbe kezdtek konzulensemmel, Mekis Jánossal, ő is jókat mondott rólam. A diplomamunkámat Babitsról írtam konstruktív pedagógiai szempontból, ez felkeltette az igazgató úr érdeklődését. Ezután a doktori iskolában kaptam ösztöndíjat, de a harmadik évtől már a Leőweyben tanítottam. Néhány órát tartottam ott korábban is, tetszett a közeg és szeretettel fogadtak, szerencsésen egymásra találtunk.

Amit az egyetemen tanultál, azt tudtad hasznosítani?

Abszolút. Az irodalom-módszertant például Kucserka Zsófiától tanultam. Ahogyan azt is, miképp érdemes felépíteni egy magyarórát, hogyan tanácsos csoportosan közelíteni szövegek felé. Medve Anna órái pedig a nyelvészeti metodikában voltak nagy segítségemre.

Utánad kérdeztem középiskolás vonalon, és rajongó visszajelzéseket kaptam. Mit gondolsz, miért szeretnek?

Nehéz volt rátalálnom, hogyan tudok hiteles pedagógus lenni. A legmeghatározóbb tanáraim rendkívül szigorú, távolságtartó nők voltak. Úgy gondoltam, hogy ez az üdvös út, de a saját gyakorlatomban nem működött. Talán az a recept, hogy nincsen recept. Elengedhetetlen az őszinteség, hogy ne felvett szerepet alakítson az ember. A humor az egyik nélkülözhetetlen eszközöm. Engem is ez visz előre. Rengeteg dolgot kell tanítanunk – az érettségi és a NAT miatt –, és ezzel nem mindig tudok azonosulni. Az osztályaimmal rendszerint azzal kezdünk, hogy megbeszéljük, mi a nyelvtan- és irodalomórák szerepe, „haszna”: meghallgatom, hogy szerintük miért fontos, és elmondom, hogy az én elképzelésem szerint miért, és hogy miképp fogom tanítani, mit várok tőlük. Tiszta viszonyokat teremtek. Nem az életrajzok és az adatok betanulása, hanem a kompetenciafejlesztés az első számomra, az értő olvasóvá nevelés a célom. Gyakorlati szempontból is megmutatom, miért fontos ma a retorika, egy beszéd felépítése. Hiszen mindegy, hogy egy szöveg – amit írok vagy olvasok – miről szól, Babits Mihályról vagy a kvantumfizikáról. A tudás a nyelvben lakozik. BALOGH Robert

BTK

PTE Alumni Magazin

Komoly játékos Dobolt a Lazerpunk! nevű synthwave bandában, amiről azt kell tudni, hogy stílusára leginkább a videojátékok zenéi voltak hatással. Mesterszakra a PTE BTK Pszichológia szakára járt, most az itteni doktori iskola hallgatója. A PhD-n kívül két helyen tevékenykedik: az egyik a budapesti Játékos Lét Kutatóközpont, ahol szakmai vezető, a másik a Digitális Jólét Program keretében működő Neumann Nkft., ahol szakmai vezető-helyettes. Damsa Andreit kérdeztük. Kérlek, foglald össze, hol milyen képzésben tanultál!

Eredetileg fizika szakra jelentkeztem, de 45 percet tartott a karrierem: az első óra felénél kijöttem az előadásról. Nem volt nekem való. Aztán Kolozsváron,a Babeş-Bolyai Egyetemen végeztem először, pszichológia szakon. Ott más az oktatási rendszer, például már a harmadik év után pszichológusi diplomát kap a hallgató. A PTE BTK-n elvégeztem a mesterszakot, most PhD-n vagyok utolsó éves, ha minden igaz, ebben a félévben befejezem az aktuális krediteket, jön a szigorlat, és két évem van megírni a disszertációmat.

Miért Pécset választottad?

Alapból reál gondolkodású vagyok, a pszichológia statisztikai-matematikai oldala vonzott és a biológia. Kifejezetten az evolúciós pszichológiával foglalkozó helyeket kerestem, és hamar rátaláltam Bereczkei Tamás könyveire. Mivel a vonzáskörzetemben Pécsett volt a kognitív és evolúciós pszichológiával foglalkozó oktatás a legközelebb, ide jöttem. Nem volt semmiféle kötődésem vagy ismeretségem Pécsen.

Mennyire vált be a képzés és a város?

Végül nem evolúciós pszichológiai vonalon helyezkedtem el, de magával a képzéssel elégedett vagyok, főleg mert jó elméleti alapokat adott. Maga Pécs... Nekem fura volt, hiszen Kolozsvár 300-400 ezer lakosú, Pécs kisebb. Hiányozott a kolozsvári pörgés.

Játékosítással foglalkozol. Ez mit jelent?

Még szakmai berkeken belül is sokat szoktunk vitatkozni azon, hogy ki mit tekint játékosításnak, illetve komoly játéknak. Személy szerint talán a wikipédiás fogalmat kedvelem a legjobban, ami azt mondja, hogy a játékosítási folyamat során játékos elemeket és gondolkodást építünk nem játékos közegbe annak érdekében, hogy elérjünk egy célt, ami rendszerint a viselkedés megváltoztatása. Pécsen a gamification újdonságnak számított akkor, amikor elkezdtem az itteni tanulmányaimat, még céges vonalon is kevesen foglalkoztak vele. Így Magamra voltam hagyva, segítettek a tanárok, de inkább módszertani szempontból, a többit rám bízták, ami motivált, hogy viszonylag új területet tudtam felfedezni a tudományos egzaktság keretein belül.

Mik a terveid tudományos szempontból?

Nekem a PhD hobbi: nem jelent majd előrelépést semmiféle ranglétrán a jelenlegi munkaköreimben, ha elvégzem. Ezerrel dolgozom több helyen is. További plusz fokozatszerzést nem tervezek, de – sokakkal ellentétben – az élethosszig tartó tanulás híve vagyok. Azt gondolom, hogy szép dolog, ha valaki megszerez egy fokozatot, de a tanulás ezzel nem ér véget. HARKA Éva

PTE Alumni Magazin

BTK

ETK: Életre szóló hivatások! PTE Egészségtudományi Kar képzési ajánlata oklevéllel rendelkezőknek Mesterképzések (központi felvételi eljárással): » Ápolás MSc › aneszteziológiai › geriátriai › intenzív › közösségi › perioperatív › sürgősségi » Egészségügyi menedzser MSc » Egészségügyi tanár MSc » Egészségügyi szociális munka MSc » Fizioterápia MSc » Klinikai laboratóriumi kutató MSc » Népegészségügyi MSc › epidemiológia › egészségfejlesztés » Sportmenedzser MSc » Táplálkozástudományi MSc

Szakirányú továbbképzések (intézményi felvételi eljárással) » Dializáló szakápoló » Diplomás nyirokterapeuta » Egészségfejlesztő wellnessterapeuta » Etnikai és kisebbségi egészségfejlesztő referens » Fitness-, wellness- és táplálkozásterapeuta » Gyógyszerismertető » Intenzív szakápoló » Komplex rehabilitációs mentor » Műtő szakápoló » Nemzetközi biztosításszervezői referens » Sportdietetikus » Sürgősségi és triage szakápoló » Szociálgerontológia » Természetes élet és gyógymódok » Wellness-szakmenedzser

PTE Alumni Magazin

Azon dolgozik, hogy jobb legyél, mint új korodban Bibó Alpárról egy korábbi, végzősöknek szóló magazinban már lehetett olvasni (Lásd: Testépítővilágbajnok és gyógytornász, Alumni Magazin 2011.). A gyógytornász szakot megtolta egy népegészségügyi MSc-vel és sokféle szakmaspecifikus munkával. Azóta nyert sok-sok további versenyt és volt például a Meseszép kampányban Herkules is. Talán utóbbiból is sejteni lehet, hogy a kemény izomtömeg vajpuha szívet rejt. Mivel foglalkozol most?

2018. januárig a Szívcentrumban dolgoztam, előtte pedig Harkányban. Jelenleg főállású egyéni vállalkozó vagyok, a Da Vinci ortopédiai részlegére dolgozom be gyógytornászként, illetve edzőteremben vagyok vezető személyi edző.

Milyen versenyeredményeid voltak a 2010-es junior világbajnokság után?

Sok hazai és külföldi versenyem volt, voltak világbajnokságok, köztük a 2010-es junior, a többi pedig felnőtt kategóriában. A legemlékezetesebb talán az Ausztria Kupa volt, ahol kategóriagyőzelmet többet is tudtam szerezni, és a legjobb pózolói különdíjat is megkaptam. 2013-ban és 2014-ben is voltak bőven eredmények, magyar bajnokságot nyertem és edzősködtem, az edzettjeimmel is indultunk versenyen – a mostani évben is lesznek versenyzőim. A napi 12–14 órás munka mellett már nem vállalom a saját felkészülésemet is.

Milyen érzés az, hogy testépítésben tanítványaid vannak?

Sokszor azt veszem észre, én jobban izgulok miattuk, mint ők maguk. Tavaly egy lánnyal – aki egyébként az ETK-n tanul, szakmabeli lesz – bikini kategóriában készültünk, amit meg is nyert, tehetségkutató és a felnőtt kategóriában pedig harmadik helyezett lett. Annyira elégedett voltam, és talán még jobban örültem, mint ő! Neki kellett egy kis idő, mire felfogta, mit is ér ez a győzelem. 34

PTE Alumni Magazin

Mi jelentette eddig a legnagyobb kihívást?

Legfőképpen olyan vendégek keresnek meg, akiknek valamilyen mozgásszervi problémájuk van – jelenleg a városban nem sok olyan edző dolgozik, aki hatékonyan tud ezekkel a problémákkal kezdeni valamit. Volt egy vendégem, aki a veszprémi kézilabdacsapat utánpótlás-játékosaként szenvedett keresztszalag-szakadást. A műtétje után velem kezdte el a rehabilitációt. Fél év után minden panasz nélkül pályára tudott állni. És mivel nemcsak a térdpanaszával foglalkoztunk, hanem a felsőtestét is erősítettük, valamint a számára optimális étrendet is én állítottam össze, végül jobb állóképességgel ment vissza a csapathoz, mint ahogy eljött onnan. Mindig azt mondom, hogy ha egy sérülést műtéttel állítanak helyre, a legjobb azonnal elkezdeni a gyógytornát, mert sokkal gyorsabban fog tudni regenerálódni a szervezet.

Gondolkodsz további képzésen is?

Bevallom, jelentkeztem a PhD-re az ETK-n egy kézilabdás témával, de idén nem sikerült bejutnom. Nem bánom, hogy most nem jött össze, de ez nem lefutott történet, szolidabb munkabeosztás mellett megpróbálom majd újra. Addig a magánklinikán próbálok fejlődni. HARKA Éva

ETK

„A lovak az életem” Lófizioterapeuta német, holland, belga páciensekkel. Berkó Csilla 2015-ben végzett a PTE ETK-n. Miért a gyógytornász szakot választottad? Mennyire voltál elégedett a képzéseddel?

Mennyit dolgozol, miért kezdtél saját vállalkozásba?

Gimnázium után két évig az orvosin tanultam, de rájöttem, hogy egyre kevesebb időm jut a lovakra, úgyhogy a szakirányváltás mellett döntöttem. A lovasterápia vonzott, és annak feltétele a gyógytornász végzettség volt. Elégedett voltam a képzéssel, hiszen magyar profilhoz megfelelő, ami a kórházakban való gyógytornát fedi le. Külföldön viszont kevesebb a kórházi gyógytornász, több a magánpraxis, többprofilúnak kell lenni. Amikor kiköltöztem Hollandiába, egy évig egy olimpikonnak dolgoztam, versenyelőkészítő voltam lovaknál. Itt láttam, hogy a lovakkal külön fizioterapeuta dolgozik. Több százezer euró értékű lovakról van szó, és fontos, hogy jól szerepeljenek a versenyeken, mert ez határozza meg az eladási és a későbbi tenyésztési árukat. Emiatt erre egy külön szakma épül, a lófizioterápia. Ez egy MSc szintű végzettség, 2018 januárjában kaptam erről a német diplomámat.

Mióta és miért töltenek be az életedben ekkora szerepet a lovak?

Hatéves korom óta lovagolok, alig vártam a nyarakat, hogy istállóban dolgozhassak. Egyetem mellett dolgozva értem el azt, hogy megvehettem az első saját lovam, akivel együtt költöztem ki Hollandiába. A lovaglás kikapcsol és olyan pluszt ad, amit máshogy nem kapok meg. Amikor az olimpikonnak dolgoztam, és láttam, hogy gyógytornászok kezelhetnek lovakat, arra gondoltam: megvan az én utam.

Másfél évig dolgoztam egy gyógytornász klinikán, de mivel Németországban a teljes állásban alkalmazottak nem vállalhatnak mellette másik állást, én pedig lovak mellett is szerettem volna dolgozni, ezért a bizonytalanabb vállalkozói létet választottam. Nehezen tudom megmondani, mennyit dolgozom, és bevallom, nem is mindig érzem munkának. Amikor lovakkal foglalkozom, az a hobbim is. A humán páciensekre talán 30–32 órát mondanék hetente.

Mennyire éri meg ez a szakma anyagi és lelki szempontból?

Az állatfizioterápiás szolgáltatások ára a humán árak 3–4-szerese a lovak esetében. Viszont nem a pénz miatt csinálom. Egyszerűen az állatok sokkal hálásabbak, mint sok humán páciens. Nagyon jó a terápia hatását látni: például amikor egy 800 kilós állat ellazultan hagyja magát kezelni, vagy pozitív a lovasok visszajelzése a lovagolhatóság minőségének változásáról, az eredményekről vagy egy sérülés utáni sikeres rehabilitációról. Az izomépítő és -koordinációs gyakorlatok felépítése mindig kihívást jelent. Más egy ló edzéstervét összeállítani, mint egy emberét. Sőt, maga a diagnózis felállítása is kihívás: az állatok nem tudják elmondani, hogy hol fáj. Erre mozgásanalízisből, a lovasok észrevételeiből a lovagolhatóságról, passzív ízületi technikákból, illetve aktív gyakorlatokból lehet csak visszakövetkeztetni. Ehhez el kell érni, hogy a ló mind a diagnózis felállításánál, mind a terápiánál velem együtt dolgozzon. HARKA Éva

ETK

PTE Alumni Magazin

Ovisokat tanít az életmentésre BSc, MSc és PhD: Bánfai Bálint mindhármat a PTE ETK-n végezte el (plusz félévek nélkül!), jelenleg a kar oktatója, és meglehetősen gyakorlatorientált a kutatási területe; öt éves kortól próbál gyerekeket elsősegélyre tanítani. Miért éppen a mentőtiszti képzésre jelentkeztél?

A biológiát szerettem volna felhasználni a középiskola után. Későn jött az ötlet, hogy az Egészségtudományi Karra jöjjek, de nem bántam meg! A mentőtiszti képzés elvégzése után a komlói sürgősségin kezdtem dolgozni. Aztán megkerestek, hogy visszajöhetek oktatni. Éltem a lehetőséggel. A volt tanáraim pozitívan fogadtak, bármilyen kérdésben segítettek. A tanítással párhuzamosan elkezdtem a népegészségügyi MSc-t, aztán jött a PhD.

Mi volt a legelső eseted?

Újraélesztést oktatok, és mindig hangsúlyozom, mennyire fontos, hogy a laikusok is el tudják kezdeni az ellátást. Életem első éles esete – még a kivonuló gyakorlat során – pont ilyen volt: egy 70 év körüli bácsit élesztett újra a lánya. Utólag nem lehet biztosan kijelenteni, hogy csak a korai segítség miatt sikerült megmenteni az életét, de biztos, hogy hozzájárult, ugyanis egy faluban történt, 8–10 perc volt, mire kiértünk.

A PhD-témád a gyerekek elsősegélynyújtás-nevelésével kapcsolatos.

A BSc-s szakdolgozatom kapcsán két zalai óvodában nagyjából 50 fős létszámmal indítottuk a programot. A PhD-nál összesen 700 általános iskolást és nagycsoportos óvodást vontunk be. Az alsó korhatár 5–6 éves életkor volt. A témák pedig a mentőhívás, az újraélesztés, az eszméletlen beteg ellátása és a vérzéscsillapítás. Azt is nyomon tudtuk követni, mekkora a felejtés mértéke.

Miért pont 5 év a korhatár?

Természetesen kikértük a szakemberek véleményét, és ahhoz igazodtunk. Az ovisok 30 percig tudnak figyelni, de ez a fél óra is nagyon hatékony tud lenni! Nyilván 10 évnél fiatalabbaktól nem várható el, hogy fizikai szinten képesek legyenek például a mellkaskompresszióra – elméleti szinten viszont közel ugyanazt meg tudják tanulni, mint a felnőttek.

Azt hittem, az elsősegélynyújtást tanítják az iskolákban.

A Nemzeti Alaptanterv szerint az általános iskola 7–8. osztályában kellene tanulniuk. A gyakorlat viszont az, hogy ismételt, szervezett formában nincs efféle képzés. Terveink között szerepel, hogy a Nemzeti Alaptanterv kapcsán megbeszéléseket folytassunk, hogy meghatározható legyen a pontos tananyagtartalom.

A szülők hogyan fogadták a programotokat?

Volt köztük olyan, aki leírta, hogy miután az oktatás után hazament az óvodáskorú gyermeke, a család tagjait megkérte, feküdjenek le a szőnyegre a nappaliban, és mindenkin bemutatta frissen szerzett tudását, elmagyarázva mit miért csinál. 2–3 esetben alkalmazni is kellett már ezt a tudást, és a gyerek el tudta mondani, hogy mit kell csinálni, így tudott a szülőn, nagyszülőn segíteni. Próbálkozások országszerte vannak más helyen is, de abban biztosan úttörők vagyunk, hogy tudományos oldalról közelítjük meg a témát, vannak mögöttünk publikációk, mérhető eredmények. HARKA Éva

PTE Alumni Magazin

ETK

Migrációs egészségügyi szakember képzés Felvételi követelmények Legalább BA szintű diploma következő területek valamelyikén: » Orvos- és egészségtudományi képzési terület: egészségügyi gondozás és prevenció alapszak népegészségügyi ellenőr szakirány, egészségügyi szervező alapképzési szak, osztatlan általános orvos, fogorvos, gyógyszerész szakok. Ápolás és betegellátás alapszak, egészségügyi gondozás és prevenció alapszak védőnő szakirány » Társadalomtudományi képzési terület: szociológia, társadalmi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, szociális képzési ágának szociális munka és szociálpedagógia alapképzési szakjai, politikatudomány képzési ág politológia és nemzetközi tanulmányok alapképzési szakjai, jogtudományok » Gazdaságtudományi képzési terület: gazdálkodás és menedzsment, emberi erőforrás és nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok, közgazdasági képzési terület közszolgálati alapképzési szak » Közigazgatási, rendészeti, katonai képzési terület: rendészeti igazgatási alapszak idegenrendészeti, katasztrófavédelmi és határrendészeti szakirányok, nemzetközi igazgatási és igazgatásszervező alapszakok » Pedagógusképzés, művészeti, bölcsészettudomány és természettudomány képzési területek alapképzési szakjai » Sporttudomány: rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak A szakirányú továbbképzés képzés területe: » orvos- és egészség tudományok Nyelvi követelmények: » a magyar nyelv oktatásban résztvevők legalább alapfokú angol kommunikációs és az angol nyelvű szakirodalom nyomonkövetését biztosító készséggel kell hogy rendelkezzenek. Képzési forma: levelező Jelentkezési határidő: 2018. augusztus 15.. Kezdési időpont: 2018. szeptember 10. Kapcsolat: PTE ÁOK | Műveleti Medicina Tanszék | Migrációs-egészségügyi Programok 7624 Pécs, Szigeti út 12. Prof. Dr. Szilágyi István – Címzetes egyetemi tanár info@mighealth-univpecs.eu | www.mighealth-unipecs.hu Jelentkezés: PTE ÁOK Szak- és Továbbképző Központ | mighealth@aok.pte.hu Pécsi Tudományegyetem | Műveleti Medicina Tanszék WHO Együttműködési Központ a Migrációs-egészségügyi képzés és kutatás területén

PTE Alumni Magazin

Dinamikus bővülés és nyugalom A 2017/2018-as tanévben több mint 500 hallgató kezdete meg tanulmányait a Gyógyszerésztudományi Karon. Perjési Pál, a kar dékánja elmondta, hogy a jövőben elsősorban nem a belépő hallgatók számát szeretnék tovább emelni, hanem azok tudásszintjét, hogy tovább javuljon a képzés eredményessége. Hogy sikerült a karrá alakulás?

A Pécsi Tudományegyetemen a 2000/2001-es tanévben kezdődött meg a gyógyszerészképzés, az Általános Orvostudományi Kar keretében. Az önálló Gyógyszerésztudományi Kar 2016. január 1-től kezdte meg működését. 2000-ben egy relatíve kis létszámú hallgatócsoport kezdte meg tanulmányait. Azóta, egy rövid megtorpanás kivételével – az államilag finanszírozott gyógyszerészhallgatók számának csökkentésének eredményeképpen – folyamatosan növekszik az első helyen hozzánk jelentkező gyógyszerészhallgatók száma. Büszkén mondom, hogy az idei adatok alapján mi vagyunk az egyetlenegy képzőhely az országban, amely gyarapodást tudott felmutatni ezen a téren. Más csatornákon – így a közforgalmi gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerész kollégáinktól – is kapunk pozitív visszajelzéseket a képzésünk eredményességéről. Jól felkészült, a szakmát ismerő, a napi munkába könnyen beilleszkedni tudó hallgatók hagyják el a kart, amit jó visszahallani. Nem mondom, hogy tökéletes a képzésünk, de a visszajelzések alapján jó úton járunk.

Mi a világszínvonal ma a gyógyszerészetben, gyógyszerészképzésben?

Jártam már az Egyesült Államokban, Ausztriában és Németországban is egyetemi gyógyszerészképzőhelyeken. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a világszínvonalú képzési szintet elérjük. Minden szakmai diszciplína, ami szükséges ehhez, az jelen van Pécsett. A legmodernebb gyógyszereket ugyanúgy ismerik a hallgatóink, mint ahogy a legmodernebb kutatási irányokat is. A képzés ebben az értelemben világszínvonalú. Az ország gazdasági ereje viszont meghatározza azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyeket biztosítani tud a kar a gyógyszerésztudomány oktatásában. Ezen a téren még bizonyosan fejlődhetünk, például a laboratóriumi infrastruktúra és a műszerpark területén. Azonban ezeken a területeken is vannak pozitív eredményeink. 38

PTE Alumni Magazin

GYTK

Tavaly év végén például a Gyógyszerkémiai Intézetbe került egy legmodernebb HPLC–MS-es készülék. Folyamatban van a kar Ipari Gyógyszerészeti Oktatási Központjának megvalósítására kiírt közbeszerzési pályázat, és a következő évben a Modern Városok Program keretén belül a Biotechnológiai Intézet, a Biológiai Tanszék és a Gyógyszerhatástani Tanszék is egy-egy új oktatólaboratóriummal bővül. Az intézetek műszerei nem minden esetben a legújabb évjáratúak, de ezt a hátrányunkat külföldi gyakorlatok biztosításával igyekszünk csökkenteni. A francia IMT Oktatási Központtal – ez egy, a gyógyszeripari területen dolgozó szakemberek továbbképzésére specializálódott oktatási intézmény – példaértékű, jó szakmai kapcsolatban állunk. Több oktatónk, hallgatónk is járt már Franciaországban, és az előzetes egyeztetések alapján oktatási anyagok megosztásával a francia intézet is részt tud majd venni a mi Ipari Gyógyszerészeti Oktatási Központunk oktatási tevékenységeinek fejlesztésében. Úgy gondolom, hogy az átlaghoz képest intenzívebb fejlődési szakaszban vagyunk. Örvendetesen fejlődik egy Pécsre költözött biotechnológiai területen működő dán céggel is az együttműködésünk. Már valószínűleg az idén nyáron indul egy, a cég által kezdeményezett nyári képzésünk, kimondottan biotechnológiai laborokban dolgozó szakemberek számára. Külön örülünk, hogy egyik kiemelt karként megjelenünk a cég terveiben.

A nemzetköziesedés hogy áll a karon?

Sok pozitív eredményt tudunk e területen is felmutatni. 2010-ben megindult az angol nyelvű gyógyszerészképzés, melynek keretében tavaly már közel 200 hallgatót oktattunk. Az idei évben az Oktatási Hivatalban regisztrálásra került a német nyelvű gyógyszerészképzés; ez a képzés terveink szerint ez év szeptemberében indul. A német nyelvű képzés komoly hajtóereje lehet a kar további fejlődési tendenciáinak.

A meglévő szakembergárda kapott nyelvi képzést, vagy bővíteniük kellett német nyelvű tanárokkal?

Másfél évvel ezelőtt indultak a nyelvi felkészítési programjaink. A kar magára vállalta a nyelvtanfolyamok költségeit. Ez a harmadik félév, amit finanszírozunk. E képzési területünk komoly versenyelőnyt ad a karnak Közép-Európában, mert míg angol nyelvű gyógyszerészképzés számos helyen, addig német nyelvű csak igen kevés közép-európai egyetemen folyik. Az EU polgárai számára Ausztriában ugyan ingyenes ez a képzés, egy adott kvóta erejéig; a laboratóriumi képzés azonban jóval szűkítettebb, mint az elméleti képzés, Igy aki nem kerül be a legjobb tanulmányi eredményt elérő hallhatók közé, annak várakoznia kell, hogy a laboratóriumi képzést elvégezhesse.

Kari sajátosság, hogy a kar kertjébe minden növény mellé odahelyezték a latin nyelvű táblát.

A gyógynövénykertünk ugyancsak egyik specialitása a karnak. A hallgatók és az intézet munkatársai közösen gondozzák. De más eredményeink is vannak. Igy például a kar ISO minősítése május végén zajlik majd. Mintegy háromnegyed éves előkészítés követően egy külső minőségbiztosító céget bíztunk meg a kar működésének nemzetközi szabványok szerinti minősítésére. A Közgazdaságtudományi Karral együttműködve az idei évtől kezdődően bevezetünk egy teljesítményértékelési rendszert, előbb az oktatók, később a nem oktató kollegák munkájának értékelésére. Fontosnak tartjuk, hogy elinduljunk ezen a téren is, mert a mindenkori vezetésnek évről évre ismernie kell a tervezett és a megvalósult feladatok egyenlegét. Minden munkatársunk számára motiváló tényező egy ilyen rendszer bevezetése. Ennek következménye lesz majd, hogy az igazán kimagasló teljesítményű kollégákat anyagilag is kiemelten jutalmazhatjuk.

Mennyire gyorsan képesek elhelyezkedni az itt végzettek?

A kapott visszajelzéseink alapján a végzett hallgatóink néhány hónapon belül el tudnak helyezkedni. Ez egy határozott visszajelzés, hogy oktatásunk valódi igényeket elégít ki. A frissen végzettek többletfeladatok vállalásával relatíve magas kezdőfizetéssel kezdhetik meg szakmai pályafutásukat. Ez számunkra örömteli, ugyanakkor folyamatos kihívás is, hogy az egyetemen tudjuk tartani a legtehetségesebb végzős hallgatóinkat.

A végzett hallgatók itthon maradnak, vagy az orvosokhoz hasonlóan szép számmal külföldre mennek?

A végzett hallgatók szinte mindegyike itthon helyezkedik el. A külföldi munkavállalás közel sem olyan gyakori, mint például a végzett orvosok körében.

A Gyógyszerészeti Karon mindig nyugalom van és csend?

Ez az egyik jellegzetességünk. A gyógyszerészképzés, illetve a gyógyszerészeti kutatások laboratóriumigényes tevékenységek, ahol oktatás, kísérleti munkavégzés folyik, ezért relatíve csendesek a laboratóriumok. Tavaly megújult az épület külső homlokzata, ablakcsere is zajlott, idén az épület belső homlokzata is megszépülhet. Így az idei évben – amíg a munka tart – nem lesz mindig csönd az épületben. De nem mindegy, milyen környezetben oktatunk és kutatunk. Amíg tart a munka, nehezebb lesz az életünk, de természetesen örülünk a fejlesztésnek. BALOGH Robert

GYTK

PTE Alumni Magazin

PTE GYTK EGYETEMI GYÓGYSZERÉSZ- ÉS GÓLYABÁL | 2018. OKTÓBER 26.

Nemcsak milligrammok kérdése… 2010-ben végzett az PTE ÁOK-n Ámanné Takácsi-Nagy Anna gyógyszerészként, ma a Gyógyszerésztudományi Karon gyógyszertechnológiát és biofarmáciát tanít. Milyen élményt jelentett az egyetem?

Ha összehasonlítottam magam egy másik szakos hallgatóval, aki ugyanakkor és ugyanúgy Pécsett tanult, csak más szakon, akkor azt éreztem, hogy nekem mint gyógyszerész szakosnak többet kellett teljesítenem. Gyógyszerészhallgatónak nem egyszerű lenni. Ezt úgy fogtam fel, hogy amit egyszerű véghezvinni, azzal nem is érdemes foglalkozni. Kihívás volt. Kifejezetten nehéz volt. A mostani hallgatóimon is ezt látom.

Mert?

Mert magasak a követelmények. Ez nem rossz, csak hozzá kell edződni. A való élet is ezt kívánja, hogy ezt csináljuk. Hallgatóként is ezt éltem át. A követelmények jogosak. Hallgatóként is tudtam, hogy amit tanulok, azt használni is fogom. Oktatóként ugyanezt élem meg.

Mennyire bonyolult dolog gyógyszerésznek lenni?

Kettős dolog ez. A gyógyszerész, aki tényleg ott áll a patikában, annak nemcsak ismeretekkel kell rendelkeznie, ezt megadja a képzés, hanem az emberség is fontos. Empátia is szükséges ahhoz, hogy tudjon egy gyógyszerész olyan helyzeteket kezelni, amikor ideges, türelmetlen vagy estleg kevesebb ismerettel rendelkező emberekkel akad dolga.

A gyógyszerész az, aki áll a pultban…

Inkább tárát mondanék! Pult a kocsmában van – ezt mindig kihangsúlyozzuk az első órákon.

Akkor újrakezdem: a gyógyszerész az, aki áll a tára mögött, kedves és mosolyog, és próbál valamit adni, ha olyat kérek, ami nincs.

Ezt tanítják?

Igen, gyógyszerügyi ismeretekben erre is hangsúlyt fektetnek. Az én tanulmányaim alatt kevesebb gyakorlati hangsúly vetült erre, de sohasem mentek el ezen téma mellett.

Mi az a gyógyszertechnológia és biofarmácia?

A gyógyszerek formulálásának tana a gyógyszertechnológia, a biofarmácia a gyógyszerek és az élő szervezet kölcsönhatásaival foglalkozó gyógyszerészeti tudományág. A fő profilom a technológia, harmad-negyed éveseket oktatok.

Hol és hogyan dőlt el, hogy te gyógyszerész leszel?

Valamikor a középiskola közepén. Ugyanazt éreztem, amit most is. Azt, hogy affinitásom van az ilyenféle tárgyakhoz, és kedvem is volt hozzájuk.

Amikor felvettek, mennyire lepődtél meg?

Nagyon. Más városba kerültem, mások voltak az elvárások. Az önfenntartás is jelentős feladat volt tizennyolc évesen.

Honnan érkeztél?

Budapestről. Egyszerre sok volt kiszakadni otthonról és az egyetem is komoly kihívás elé állított. Mára pedig itt ragadtam. A férjemet is Pécsett találtam meg.

Mi kellett ahhoz, hogy ne egy gyógyszertárban legyél,

Pontosan. Nemcsak a kezünkbe nyom egy gyógyszert, hanem gyógyszerészeket taníts? hanem az az igény, ami egy orvos-beteg találkozáskor A kollégáim mindig azt mondták nekem, hogy olyan jól nem feltétlenül tud kielégülni, azt meg tudja oldani. el tudom magyarázni a dolgokat, miért nem megyek Néha elég egy jó szó. Ha egy beteg azt mondta, hogy vissza az egyetemre, miért nem oktatok. Addig-adfáj a feje, nem egy doboz fájdalomcsillapítót toltam elé, dig mondták, amíg elhittem nekik. Türelmes vagyok, hanem megkérdeztem, mikor ivott reggel, mikor evett szükség is van rá. Bár erről a másik oldalt kellene utoljára és milyen tudott betegsége van. Picit körbemegkérdezni.. jártam a helyeztet, nemcsak a milligrammok mennyiségéről van szó. BALOGH Robert 40

PTE Alumni Magazin

GYTK

A számok tükrében NETTÓ ÁTLAG KERESET

MUNKANÉLKÜLIEK ARÁNYA KÉPZÉSI SZINTENKÉNT

KTK 256.000 Ft

PTE 212.610 Ft

FOKSZ

Frissdiplomás 196.490 Ft

MUNKAKERESÉS ÁTLAGOS IDEJE (hónap)

3,4

3,06

2,85

FOKSZ

NETTÓ ÁTLAG KERESET KÉPZÉSI SZINTENKÉNT

FOKSZ

164.000 Ft

214.000 Ft

300.000 Ft Forrás: Diplomás Pályakövető Rendszer felmérés 2017

PTE Alumni Magazin

Ígéretes közgazdász is Dibusz Dénes hazánk egyik legjobb kapusa, magyar válogatott és jelenleg a Ferencváros játékosa. Korábban Pécsett, a PMFC-nél játszott, azt azonban kevesen tudják róla, hogy nemcsak tehetséges sportoló, hanem végzett és ígéretes közgazdász is. Mivel mind a kettő már önmagában is hatalmas teljesítmény, így a sportkarrier és az egyetemi élet összehangolásáról kérdeztük a nyárias napsütésben. A Pécsiközgázon végeztél. Miért éppen a mi intézményünket választottad akkoriban?

Kézenfekvő volt, hogy mivel Pécsett éltem, illetve a PMFC-ben fociztam, ezért a továbbtanulásnál pécsi egyetemet fogok választani. Édesapám közgazdász volt és én is inkább reál beállítottságú voltam egész életemben, ezért első opcióként a Pécsiközgáz szerepelt a terveimben.

Egyáltalán hogy jött a marketinges irány? Mi alapján döntöttél?

A marketinges irány igazából teljesen véletlenszerű volt, gyakorlatilag első ránézésre ez tűnt a legszimpatikusabbnak, és nem is bántam meg a döntésemet.

Hogyan tudtad összeegyeztetni a tanulást a sportkarrierrel?

Természetesen sok lemondással járt, kimaradt az életemből a gólyatábor vagy éppen jó néhány szerdai közgázos buli. Megesett, hogy reggel 8-tól este 8-ig ingáztam a pálya és az egyetem között, de szerencsére jól tudtam ezt a helyzetet menedzselni, így mindkét színtéren helyt tudtam állni.

Mire emlékszel vissza szívesen az egyetemi éveidből?

Mint az előbb említettem, kimaradt pár olyan esemény az egyetemi éveimből, amik lehet, hogy megkönnyítenék erre a kérdésre a választ. Szerencsére ki tudtam alakítani olyan kapcsolatokat a csoporttársakkal, évfolyamtársakkal, amikre jó szívvel emlékezek és a mai napig tartanak.

Milyen tanuló voltál? Mindig pontosan értél be az órákra vagy azért voltak lazább pillanatok is?

Jó jegyeket szereztem, figyeltem arra, hogy itt is helytálljak. Nem nagyon jut eszembe olyan eset, amikor elkéstem volna, próbáltam figyelni erre. Voltak olyan órák, melyekről el kellett kéretőznöm picivel korábban, így azt gondolom, hogy a minimum az volt, hogy a kezdésre mindig időben odaértem.

Mik a jövőbeni terveid? Tudatosan készülsz a sportkarriered utáni időszakra? Hogyan látod magad 10 év múlva?

Szeretnék addig sportolni, ameddig a testem és az egészségem engedi, ez remélem 8–10 évig még kitart. Bízom benne, hogy a karrierem alatt szert teszek olyan kapcsolatokra, melyeket a pályafutásom végeztével kamatoztatni tudok, és segítenek abban, hogy olyan területen tudjak majd elhelyezkedni, ami nem esik messze a sporttól. LÁSZLÓ Nóra Lilla 42

PTE Alumni Magazin

KTK

A zene mindig is része volt az életemnek Varga-Csajkás Anna közgazdasági elemző mester szakon végzett, jelenleg a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola hallgatója, nem mellesleg pedig egy pécsi lánybanda, a sokak által ismert és kedvelt Rokokó Rosé énekese. A tavaszi napsütésben vele beszélgettünk a Pécsiközgáz udvarán. Alapképzésen alkalmazott közgázra jártam, és mivel úgy éreztem, hogy ez még csak az első lépés volt ahhoz, hogy közgazdásszá váljak, ezt követően mesterképzésen közgazdasági elemzőn tanultam tovább. (Mára e két szak helyébe lépett az új, osztatlan képzésünk a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző, ami egyesíti a két különálló képzésen tanulható témaköröket – a szerk.) Persze a mesterképzés végén sem éreztem azt, hogy mindent tudnék, de szerintem ezzel mindenki így van ilyenkor. Örülök, hogy végigcsináltam mind a kettőt, mert nagyon jól egymásra épültek a képzések és kiegészítették egymást. Sokat gondolkodtam, hogy mit csináljak a képzés után, maradjak-e vagy esetleg költözzek Budapestre, de végül magánéleti okok miatt Pécs mellett döntöttem, és utólag ezt egyáltalán nem bánom. Volt egy kis kitérőm még a doktori képzés előtt, úgy terveztem, hogy egy informatikai cégnél helyezkedem el, így részt is vettem egy informatikai képzésen. De mivel mindig is kacérkodtam a gondolattal, hogy elkezdjem a PhD-t, így először levelező képzésen, majd következő évben már nappalin folytattam a tanulmányomat, és így kötöttem ki a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában, ahol most már harmadéves vagyok, mindemellett pedig egy kutatócsoportban is dolgozom. Persze ez közel sem volt olyan egyszerű, mint amilyennek ez így elmondva tűnik, sokat gondolkodtam, hogy merre tovább, milyen irányba. Az alapképzés választásánál például nagy szerepet játszott az is, hogy matekos voltam a középiskolában, így mindenképp olyan irányba szerettem volna elindulni, ahol ezt kamatoztathatom. Végül a közgazdasági vonalat választottam, és mivel sokkal inkább érdekelt a közgazdaságtan, mint a társadalomtudomány, ezért döntöttem az elméleti képzés mellett.

Mindezek mellett viszont a zene is mindig része volt az életemnek – az első zenekarunkat még középiskolásként alapítottuk. Mindannyian szerettünk énekelni, zenélni és táncolni, ezen kívül jó alapot nyújtott, hogy zeneiskolába jártunk. Több fiú barátunk is alapított akkoriban zenekart, és a koncertjeiket látva nekünk is megjött hozzá a kedvünk. Összefogtunk, csak mi, lányok, és meg akartuk mutatni, hogy ezt mi is meg tudjuk csinálni. Egyszerűen csak ki szerettük volna élni a kreativitásunkat, ez pedig a mai napig nem változott. A zenélés egyfajta szabadságot ad a kötöttebb, kutatói munka mellett, így el sem tudnám képzelni azt, hogy a zenélés és a zenekar ne legyen része az életemnek. Persze mindezt összeegyeztetni egyáltalán nem könnyű. Mivel a zenekarunk minden tagja felnőtt már, dolgozik vagy tanul, ezért általában késő esténként vagy hétvégente próbálunk. Az elmúlt 2–3 évben pedig már tudatosan visszafogtuk a fellépéseket, hogy havi egynél több ne legyen, mert egyikünk sem bírná azt az iramot. Eszméletlen, hogy mennyire feltöltenek ezek az élmények, amiket a zenének köszönhetek, legyen az egy koncert egy fesztiválon, vagy épp maga az alkotás folyamata. Az egyetlen, amit kicsit bánok, hogy nem voltam jobban része az egyetemi életnek. Ez nyilván azért volt, mert a zenélés és az egyéb hobbik miatt mindig volt épp elég elfoglaltságom, de sajnálom, hogy egyetlen diákszervezet életében sem vettem részt szervesen, és hogy például nem TDK-ztam. Szerintem érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel, főleg, mivel látom, hogy az egyetemen egyre több minden van, ami előrébb vihet, amit ki kell használni. LÁSZLÓ Nóra Lilla

KTK

PTE Alumni Magazin

K A N R Á V S I D E G Z Á TÉ G Z Ö K I S C É P A ! I E S É Z KÉP MESTERKÉPZÉSEINK • Marketing • MBA (Master of Business Administration) • Pénzügy • Turizmus-menedzsment • Vállalkozásfejlesztés magyar vagy angol nyelven • Vezetés és szervezés magyar vagy angol nyelven • Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (osztatlan) PHD KÉPZÉSEK • Gazdálkodástani Doktori Iskola magyar vagy angol programja • Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola magyar vagy angol programja OKJ KÉPZÉSEK • Adótanácsadó • IFRS mérlegképes könyvelő • Közbeszerzési referens • Vállalkozási mérlegképes könyvelő SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK • EU projektmenedzser • Felszámolási és vagyonfelügyeleti specialista • Felszámolási és vagyonfelügyeleti szakközgazdász • Humánerőforrás szak • Kreatív ipari szakember • Marketingpénzügyi szaktanácsadó • Pénzintézeti kockázatelemző szakközgazdász • Település- és területfejlesztési menedzsment • Üzleti tanácsadó PTE Közgazdaságtudományi Kar H-7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel: +36 72/501-599 / mellék: 23159 vagy 23291 Email: kapcsolat@ktk.pte.hu

www.ktk.pte.hu

képzési kínálata oklevéllel rendelkezők részére

A PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

Korszerű, nagy hagyományokra épülő pedagógusképzés A 2017/2018-as tanévben ünnepelte a 40 éves jubileumát a szekszárdi pedagógusképzés. A PTE regionális, multi- és interdiszciplináris profillal rendelkező szekszárdi karának fontos feladata a hagyományos képzési programok megtartása és fejlesztése, a szinergiákban rejlő előnyök kiaknázása, valamint új képzési területek kidolgozása és bevezetése. A KPVK Illyés Gyula Pedagógusképző Intézetének kínálatában a hagyományos csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvódapedagógus és tanító BA szakok mellett megtalálhatóak a szakok német nemzetiségi szakirányai is. A hallgatóink az alapszakok elvégzése után továbbtanulhatnak a PTE BTKval közös neveléstudomány mesterképzés kora gyermekkor szakirányán is. A pedagógus végzettséggel rendelkezőket várjuk a posztgraduális képzéseinkre. A szekszárdi karon mentortanító és óvódapedagógus-mentor képzéseket is kínálunk, valamint 2016 szeptembere óta a pedagógus-szakvizsgák megszerzése is lehetséges a karon. 2019 szeptemberétől várható a gyógypedagógia alapszak szekszárdi indítása is. Német nemzetiségi szakirány Az óvodapedagógus és tanító alapszakok nemzetiségi szakiránya nagy mobilitási lehetőséget nyújt a német nyelvterületen működő egyetemekkel való intenzív szakmai kapcsolatoknak köszönhetően. A diploma egyben felsőfokú német nyelvvizsgát is jelent, továbbá a hallgatók olyan ismeretekre és kompetenciákra tehetnek szert, amelyek segítségével hatékonyan közreműködhetnek a hazai német kultúra közvetítésében, megőrzésében. Diplomájuk megszerzését követően a régióban és külföldön egyaránt kiváló lehetőségek várnak rájuk. Emberierőforrás-fejlesztés Szekszárdon Az emberierőforrás-tanácsadó mesterszak 2018-tól levelező formában már Szekszárdon is elérhető. A szakot választó hallgatók olyan ismeretekre tehetnek szert, amelyek segítségével a vezetési tanácsadás egyik funkcionális területén lesznek képesek szervezetek, vállalatok számára szakszerű segítséget nyújtani. Az európai tendenciákkal összhangban hangsúlyt kap a pályaorientáció, a pályalélektan és az életúttervezés is. E-Learning, kötöttségek nélkül A PTE KPVK új lehetőséget kínál: tanulni és tanítani ma már nem csak a klasszikus tantermi formában lehet. A modern infokommunikációs technológiák fejlettségének köszönhetően a tananyagok elektronikusan is elérhetők és a vizsgák is online módon elvégezhetők. A kar olyan kurzusokat is indít, amelyekre bárki, aktív hallgatói jogviszony nélkül is jelentkezhet. Az elvégzett kurzusok beszámítására a karon folytatott képzések esetében nyílik lehetőség. Kulturális érzékenyítés A PTE Nemzetköziesítési Stratégiája kiemelt figyelmet szentel a beérkező külföldi hallgatók integrációjának elősegítésére. A KPVK által koordinált összegyetemi kulturális érzékenyítő program célja a PTE-re érkező külföldi hallgatók beilleszkedésének megkönnyítése, kulturális alapismeretek és a mindennapokhoz kötődő, praktikus információk átadása. A program a KPVK koordinálásával, a társkarok bevonásával valósul meg féléves választható kurzusként, de 2018 szeptemberétől elektronikus formában is elérhetővé válik. Fókuszban a vidékfejlesztés A kar együttműködik a Göteborgi Egyetemmel a vidékfejlesztés és a kultúrtájmenedzsment területén, és egy közös Erasmus+ stratégiai partnerpályázaton a SUMCULA (Sustainable Management of Cultural Landscapes) programmal nyertek. Ezáltal a kar olyan jelentős partnerintézményekkel gazdagodik, amelyek közül több a világ egyetemeinek élvonalába tartozik, és sor kerülhet a SUMCULA angol nyelvű mesterszak kidolgozására és indítására is. PTE Alumni Magazin

„Most érzem, hogy a helyemen vagyok” Az ország legjobb kistanítójának is nevezhetjük, hiszen nemrég nyert el egy ilyen díjat. Nagy Lilla Adrienn a PTE KPVK végzős hallgatója talán csak akkor annyira lelkes, ha nem a gyerekek zeneoktatásáról van szó, amikor előítéleteket próbál lebontani. Miért választottad a tanító szakot?

Van egy zeneművészeti végzettségem, de egy betegség miatt nem mehettem tovább azon a pályán. Viszont nagyon szerettem volna gyerekekkel foglalkozni, és általános iskolás korú gyerekekkel megszerettetni a zenét. Szeretném, ha a gyerekek a tanulást játéknak fognák fel, nem pedig egy kötelezően rossz dolognak.

Első lettél az országos tanítási versenyen, amit a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hirdetett meg. Mesélj erről a versenyről, kérlek!

A segédtanítómon, Csibi Jánoson kívül a két tanárom, Gabi Gabriella igazgatóhelyettes-asszony a gyakorlóiskolából és szakvezetőm, Runyai Zsuzsanna kísértek el. Ezzel a négyfős csapattal indultunk Debrecenbe, hogy a korábbi évek rossz szériáját megtörjük, és elhozzuk az első helyet. Előzetesen annyit lehetett tudni, hogy egy mesét kell majd feldolgozni az órán. Kihúztam a 2.c osztályt és a Tulipánná változott királyfi című népmesét. Fél napunk volt felkészülni, hajnali kettőig dolgoztunk az óraterven. 20–25 percem volt megismerni a gyerekeket, de azonnal egymásra tudtunk hangolódni. Az órán a zsűri figyelte, mennyi részkészséget fejlesztünk, milyen a tanító személyisége, metakommunikációja, a didaktikai lépéseket követjük-e, és azt is pontozták, hogyan olvassa fel a tanító a mesét. Végül kettő első helyezést hirdettek. A debreceni versenyzővel együtt vehettük át az első helyért járó oklevelet.

A kutatási témád az előítélet-kezelés drámapedagógiai módszerekkel.

Részt vettem Pécsen egy Szociopoly című előadáson, és valami fantasztikus volt! Olyan problémaköröket érintettek, mint a szegénység, a különböző kisebbségek, fogyatékosságok kapcsán kialakult előítéletek. Arra gondoltam, hogy jó lenne, ha már alsó tagozatban elkezdődne egy ilyen érzékenyítés. Összeállítottam egy személyiségfejlesztő programsorozatot, amit a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítottam, és a változásokat attitűdmérés segítségével vizsgáltam. És ez, a mindössze hét foglalkozásból álló program sikerrel változtatta meg a hozzáállásukat! Ez lett a szakdolgozati témám is. Tavaly a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést értem el a kutatásommal. Szeretném ezt a módszert folyamatosan alkalmazni majd, hogy olyan generációkat tudunk kinevelni, akik érzékenyebbek lesznek. Most érzem, hogy a helyemen vagyok! Az elmúlt négy évben rengeteg minden történt, a személyiségem is változott, sokat tanultam, szakmailag is fejlődtem. Járok konferenciákra előadni, fellépünk a zenekarral, versenyekre megyünk, ez mind-mind sikerélmény. Amire még büszke vagyok: tavaly elnyertem a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat, és tavaly elnyertük a Tehetséges Hallgatók Zenekarával a PTE Egyetemi Kultúráért Díjat is. HARKA Éva

PTE Alumni Magazin

KPVK

Feketepont – ellenes rockzenész A reformpedagógia és rocktörténet kutatója: Csibi János, a PTE KPVK végzős tanító szakos hallgatója. Egyetemi tanári pályára készül! Milyenek a tapasztalataid a képzésről?

Az első három év inkább az elméleti képzésről szól, ami sokat formálta magáról a pedagógiáról alkotott véleményem, a gyakorlat pedig a nevelés terén hozott sok újat. Azt gondolom, hogy a mai idősebb generáció sajnos azt gondolja, hogy bizonyos autokrata nevelési módszerek megengedettek. Az elméleti és a gyakorlati tapasztalataim megfigyelőként, pedagógusszemmel megerősítettek abban, hogy autokrácia nélkül, legfőképpen dicsérettel és jutalmazással is lehet nevelési kérdéseket pozitív irányba eldönteni, még olyan esetekben is, amikre gyakran azt gondolják, hogy ez nem lehetséges.

Milyen kutatási témáid vannak/voltak?

A szakkollégium keretein belül vágtam bele egy reformpedagógiai kutatásba. Egyrészt érdekesnek tartom, hogy a gyermekközpontúság már a 20. században megjelent a pedagógiában, másrészt a sok reformpedagógiai módszer közül Magyarországon sajnos mindössze egy, a Waldorf terjedt el – ezért úgy gondoltam, hogy megéri ezzel a területtel foglalkozni. Emellett rockzenész vagyok, és olyan zenészekkel játszom együtt, akik Szekszárdon szerves részei voltak az úgynevezett blueskocsma mozgalomnak a 90-es években. Tolna megyéről még nincs e témára vonatkozó szakirodalom.

Az autokrata szemléletet szerinted mennyire sikerül majd irtani?

Ezzel az a baj, hogy nagyon sok tantestületben már csak szolidaritásból is állományban tartják az idősebb, kiégett pedagógusokat, attól függetlenül, mennyire hajmeresztő dolgokat is meg tudnak csinálni. Másrészt azt veszem észre, hogy a legtöbben nem úgy értelmezik ezt az autokráciamentességet, mint mondjuk én. A magam részéről egyáltalán nem vagyok büntetéspárti, de még fekete pontot sem adok. Sokan azért ellenzik ezt, mert szerintük így a gyerekek nem tanulják meg, hogy a tetteiknek vannak következményei. Ezt szerintem is fontos megtanítani, de úgy gondolom, a büntetésen kívül más úton is rá lehet vezetni őket erre. Persze az, hogy kit hogyan lehet motiválni, személyiségfüggő: lehet, hogy valakinek cukorkát kell adni, másnak elég egy szóbeli dicséret. Az is nagyon fontos szerintem, hogy saját magukhoz mérjük a gyerekeket. Egyáltalán nem értek egyet az érdemjegyes értékeléssel, pont azért, mert nem az adott diák képességeihez igazodik. Ami az egyiknek nem jelent kihívást, az a másiknak lehet komoly fejlődéssel elért eredmény. Azzal, hogy akarva-akaratlanul alkalmazzuk az érdemjegyes értékelést, lehet, hogy a hármasnak bélyegzünk egy önmagát felülmúló gyereket – és máris a Pygmalion-effektusnál tartunk, vagyis emiatt valószínűleg ő is ezek szerint fog cselekedni a jövőben. Ezt egy 30 éve a pályán lévő pedagógusnak nehéz felmérni, de ha ezen a téren lenne valamiféle változás, akkor szárnyalni lehetne még a szerényebb képességű diákokkal is! HARKA Éva

KPVK

PTE Alumni Magazin

„Ezt szeretném csinálni egész életemben!” Óvodapedagógus, aki táncol és énekel – nem akármilyen szinten! Enyedi Petra a KPVK végzős hallgatója. Miért ezt a szakot választottad?

Szüleim mindketten pedagógusok, édesapám ide járt a Tanítóképző Főiskolára. Nap mint nap láttam a pálya szép és kevésbé szép oldalát, biztos, hogy ez is befolyásolt abban, hogy én is ezt a hivatást választottam. A családom felmenői között többen voltak pedagógusok, a szakdolgozatomat is ebben a témában írtam. Édesapám húga is óvónő, mindig nagy szeretettel beszélt a gyermekekről. Az óvónők mindennapjai nagyon változatosak, színesek a gyermekek körében.

Tagja vagy a Tehetséges Hallgatók Zenekarának.

Igen, és szerintem sikeresen működünk, 2016-ban megkaptuk az Egyetemi Kultúráért Díjat a PTE-től. Énekelek, a zenekarban nem játszom hangszeren. Szeretek közösséghez tartozni, és itt egy nagyon jó csapat alakult ki. Az egyetem rendezvényein rendszeresen szerepelünk, de felléptünk már városi ballagáson is, legutóbb egy gyógypedagógiai konferencián énekeltünk. Mindenhol szívesen fogadnak, mindig megtaláljuk a közönségünket, ami jó érzés. Mivel Szekszárdon maradok, Tancz Tünde tanárnő, a zenekar vezetője felajánlotta, hogy továbbra is részt vehetek a zenekar munkájában, visszavárnak.

Idén végzel. Milyen terveid vannak?

Szeretnék óvónőként dolgozni! Az egyik nagy előnye a képzésünknek, hogy már az első félévben találkozunk a gyerekekkel, először hospitálás során figyeljük az óvónők munkáját, második félévtől már tartunk egy-két foglalkozást. Ezt szeretném egész életemben csinálni! A nyolchetes gyakorlatom során meglátogatott a gyakorlóhelyem vezető óvónője, és arra biztatott, hogy adjam be az önéletrajzomat, így bízom abban, hogy náluk kezdhetem el a munkám. A záróvizsgán túl még egy megmérettetés vár rám: a Rózsa Borka Alapítvány versenyére nevezett az egyetemi tantestület. Az ország minden óvóképző kara 1–1 fővel vehet részt ezen a megmérettetésen, ami 2018 májusában lesz.

Mivel foglalkozol még?

16 éve táncolok a Bartina Néptánc Egyesületben: alapvetően magyar táncokat táncolunk (sárközi, rábaközi, mezőföldi, szilágysági, bukovinai táncok…). Az egyesületbe óvodás kortól lehet beiratkozni, de vannak 30 év körüli táncosok is. Én a nagyegyüttesben táncolok, mellette az egyesület előképző csoportjának (az óvodás korosztály) néptáncoktatásában is részt veszek. Azt hiszem, innen jött az éneklés szeretete is, hiszen az is hozzátartozik a tánchoz.

Említetted a technológiai kihívásokat. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ovisok figyeljenek?

Hát, mindenkinél máshogyan! (nevet) A csoport szokásrendjétől is függ, ahogy a gyermekek egyéni sajátosságaitól is. A magam részéről úgy vettem észre, hogy a gyerekek figyelmét egy dallal mindig fel lehet kelteni. Komolyan veszem az éneklést, I. évfolyamos hallgató voltam, amikor Müller János tanár úr benevezett engem az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara által szervezett II. Országos Népdaléneklési Versenyre, ahol a zsűri különdíját kaptam meg. HARKA Éva

PTE Alumni Magazin

KPVK

Ami az alapdiploma után vár a Műszaki és Informatikai Karon! Nem csak mérnököknek! PTE Műszaki és Informatikai Kar képzési kínálata oklevéllel rendelkezők részére Mesterképzések: » Építész (MSc) » Építőművész (MA) » Szerkezet–építőmérnöki (MSc) » Mérnökinformatikus (MSc) » Településmérnöki (MSc) Az építész (MSc), szerkezet–építőmérnöki (MSc), mérnökinformatikus (MSc) szakok DUÁLIS képzési formában is válaszhatók. Breuer Marcell Doktori Iskola: » Építészmérnök PhD képzés » Építőművész DLA képzés Szakirányú továbbképzések » Alkalmazott mechatronikai szakmérnök / szakember » Hulladékgazdálkodási szakmérnök / műszaki szakember » Környezetmenedzsment szaktanácsadó » Létesítményenergetikai szakmérnök » Minőségirányítási rendszermenedzser » Nukleáris környezetvédelmi szakmérnök / szakember » Településüzemeltető szakmérnök / szakember » Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök / szakember » Vizuális mediátor, iskolai designer » Zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök / szakember Egyéb továbbképzések, tanfolyamok: » Cisco Hálózat Akadémia » FESTO tanfolyam (mechatronika) » Informatikai biztonság » JAVA programozó » Linux üzemeltető » Webprogramozó További információ: http://www.mik.pte.hu/hu/ https://www.facebook.com/ptemik/

Levelező munkarendű képzések államilag finanszírozott formában!

PTE Alumni Magazin

Önvezetés karrierben és autóban is Mátrai Kristóf, mérnökinformatikus Jó választás volt a PTE MIK?

2016 nyarán végeztem okleveles (MSc) mérnökinformatikusként. Gimnáziumban elsősorban a fizika érdekelt, de amikor egy képletet vagy levezetést leírtam a füzetbe, zavart, hogy ha egy változót szeretnék megváltoztatni, ahhoz az egészet kézzel újra kellett számolnom. Ekkor kezdtem el programozással foglalkozni, és amit megoldottam papíron, azt utána szimulációban is mindig kipróbálgattam. A mérnökinformatikus szak nagyon jó alternatívát kínált ehhez, hiszen egyszerre tanulhattam többek között matematikai levezetéseket és a különböző programozási elveket.

Jó volt ide járni?

Nyelvet tanulni volt időd/lehetőséged?

Gimnáziumban német nyelvet tanultam, az angolt pedig jórészt külföldi nyári munkák révén sajátítottam el. Az egyetemen azért jól jött, hogy a német nyelvet kurzusként felvéve még kreditet is kaptam amellett, hogy szinten tarthattam korábbi tudásomat.

Van-e valami, amit máshogy csinálnál?

Pécsett érettségiztem, így nem volt ismeretlen a környezet, gyorsan felvettem a ritmust. Nagyon sok barátom szintén a PTE-re járt, de sok új barátot is szereztem. Emellett szakmailag is jó felkészítést kaptam, azt hiszem, jó döntést hoztam a felvételi jelentkezési lapok kitöltése során.

Biztosan többet vennék részt egyetemi projektekben. Azon túl, hogy rengeteg hasznos, a tanórákon nem megszerezhető tapasztalatokkal lát el, egy OTDK-s szereplés például segít kitűnni frissdiplomásként a munkaerőpiacon.

Szerinted megfelelően felkészít az egyetem a nagybetűs életre?

Jelenleg az önvezető autózás témájának keretében olyan számomra érdekes problémakörrel foglalkozhatok a munkám során, amely jó pár évig még biztosan Budapesthez köt, de azért nem mondtam le róla, hogy egyszer visszaköltözzek Pécsre. A PhD-képzés lehetőségéről is évről-évre elgondolkozom.

Társadalmi szempontból biztosan! Az egyetemi tananyag nagyrészét elmélet alkotja, az év végi beadandók és projektmunkák pedig nem feltétlenül tükrözik azt a gyakorlatot, amit a munkaadók elvárnának. Ezért érdemes az alap tananyagon túl különféle egyetem adta lehetőségekben részt venni: szakkollégium, kutatási lehetőségek, OTDK stb. A duális képzést is remek ötletnek tartom.

Hogyan tovább? Mi a következő lépés?

TÓTH Mariann

Egyetemi éveid alatt foglalkoztál mással is? Dolgoztál esetleg?

Az MSc-s tanulmányaim időbeosztása lehetővé tette, hogy akár heti 3 napot is dolgozhassak, így a Robert Bosch légzsáknyitási idejének kalibrálásával foglalkozó gyakornoka lettem Budapesten. Az ingázás nem volt mindig egyszerű, de a munkaadóm és az egyetem is rugalmasan állt ehhez a problémához. Az MSc-s diplomamunkámat – melyet Dr. Schiffer Ádám vezetett – olyan, az iparban széleskörben használt algoritmusok fejlesztéséből írtam, melyek hozzásegítettek ahhoz, hogy ma a Thyssenkrupp Autonomous Driving csoportjának algoritmusfejlesztő mérnöke lehessek.

PTE Alumni Magazin

MIK

Sokszínűség! Jakab Zsófia 2018. februárban végzett mesterszakon a PTE MIK karán, és jelenleg tervező építészként dolgozik. A munkája egyben a hobbija is: imád rajzolni, valami újat alkotni, vagy csak egyszerűen átalakítani, újratervezni, mindegy igazából, lényeg, hogy innovatív legyen és funkcionális. Miért Pécs, miért a PTE, és legfőképpen hogyhogy építészet?

Gyerekként nagyon sokat rajzoltam, így szüleim számára már rég világossá vált, hogy egyfajta kreatív szakmában kell majd elhelyezkednem. A reál tárgyakkal elég jól boldogultam, így a képességeim ötvözéseként elsősorban az építészetre gondoltunk. Családomban előtte nem volt nagyon olyan, aki műszaki pályát követett volna, így csak tapogatóztunk a sötétben, ennek ellenére ahogy idősebb lettem, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy bizony belőlem építész lesz, csak azt nem tudtuk, hogyan. Mivel a Balatonon (Veszprémben) nőttem fel, számomra nagyon fontos volt, hogy ahova költözöm, ott legyen vízpart. 19 éves fejjel ennyit tűztem ki magam elé, de szerencsére most úgy érzem, Péccsel nagyon jól jártam. A hangulata nagyon emlékeztet szülővárosomra, otthonosan mozogtam már az első héten.

Az építészet melyik része érdekel a leginkább? Illetve van egy vállalkozásod is (MONGE stúdió), mivel foglalkoztok ott pontosan?

Jelenleg abban a státuszban vagyok, hogy minden érdekel, ami építészettel kapcsolatos. Nyitott vagyok az újra, szerkezeti és tervezési megközelítésből is, próbálok mindent magamba szívni, tapasztalatot gyűjteni, hogy minél gördülékenyebben tudjak majd azonosulni különböző megrendelőkkel és feladatokkal. Terveztem már családi házat Balatonfüredre, jelenleg egy társasházon dolgozunk, ezen felül foglalkoztam már kaputervezéssel, bútortervezéssel, belsőépítészeti megoldások kezelésével, de ezek mind az adott projekt részeit képzik, együtt alkalmazva alkotnak egészet.

Érdeklődést tekintve a beton valamiért nagyon közel került hozzám, nagyon tetszik, hogy nagyjából bármit képesek vagyunk betonból elkészíteni. A vállalkozásom is erre épül, vannak saját termékeink, amelyek igazából minket tükröznek, de a legtöbb munka egyedi megrendelésekből származik. Ilyenkor mindig valami újat találhatunk ki, és mivel mindig más a megrendelő, ezek a termékek sosem egyformák. Készítettünk már belsőépítészeti burkolatot, egyedi lámpákat, kertibútort, fürdőszobai tárolókat, nappaliba való hangulati tárgyakat. Ezen felül természetesen a cél a két orientációm egyesítése, a MONGE kiteljesítése az építészetben, megmutatni az embereknek, hogy milyen sokoldalú ez az építőanyag, és mennyi módja van a hétköznapi felhasználásának is.

Milyen lehetőségeket kínál a magyar építészeti piac? Érdemes itthon maradni, esetleg Pécsett? Mik a terveid a jövődet illetően?

Szeretem Pécset, ennek ellenére fontosnak tartom, hogy megismerkedjek más nézőpontokkal, például a spanyol vagy portugál építészettel, lenyűgöz a hollandok hozzáállása és kreativitása, így nagyon szeretnék majd külföldön tölteni egy kis időt, hogy a sokoldalúságomat fejlesszem. Nem mondom, hogy nem érdemes itthon maradni, de a sokszínűség mindenhol keresettebb, amit csak személyes tapasztalatokkal érhet el az ember, amihez bizony utazni kell. Később persze mindenképpen hazajönnék, a Balatonon szeretnék letelepedni. TÓTH Áron

MIK

PTE Alumni Magazin

Katonaság és informatika Interjú Kriszbacher Gergellyel Most végzel a PTE-n, jó választás volt a PTE MIK?

Igen, jó választásnak gondolom a MIK-et és magát a PTE-t is. Így, hogy mindjárt itt a diploma, elgondolkozik az ember, hogy milyenek voltak az elmúlt évek. Rengeteg fejlődtem és tanultam az itt töltött idő alatt. A tudományos munka mellett szórakozásra és kikapcsolódásra is volt lehetőség. Meglátásom szerint egy pezsgő egyetemi élet jellemzi a Boszorkány úti épületet és magát a várost is. Pécset egy gyönyörű városnak gondolom, és az egyetem egy meghatározó pontja az itteni életnek.

Milyen szakra jártál? Miért ezt választottad?

Egyetemi éveid alatt foglalkoztál a tanuláson kívül mással is?

Elég sok minden mással! Amit kiemelnék, az az önkéntes munka, bár azt már jóval a felsőfokú tanulmányaim előtt elkezdtem. Több mint 12 éve vagyok cserkész, ahol az évek alatt rengeteg mindent csináltam. Többször voltam külföldön is nemzetközi találkozókon. Az itt szerzett tapasztalatok nagyban hozzájárultak, hogy a képzés alatt felmerülő akadályokat könnyebben leküzdjem.

PTE Alumni Magazin

Ezeken túl még a TDK-zás volt az egyik igen meghatározó dolog, bár az eléggé az egyetemhez kapcsolódik. Az, hogy valaki nekikezd témavezető irányításával egy saját kutatási projektnek, nagyszerű érzés, főleg ha olyan területet választ valaki, ahol ő maga tudja kialakítani az új utakat és eredményeket is sikerül elérni.

Hogyan tovább? Mi a következő lépés?

Mérnökinformatikus Msc szakot végeztem. A BSc szakom a fizikus volt, azon belül informatikus-fizikus szakiránnyal. Már ott kiderült számomra, hogy az informatika sokkalta jobban érdekel, így mesterképzésnek mindenképp egy jobban a számítógépekhez kapcsolódó szakot akartam választani, így esett erre a a választásom. Előtte voltam nyíltnapon, ahol igyekeztem minden kérdésemre választ találni, ami sikerült is. Már akkor tudtam, hogy van lehetőségem bekapcsolódni kutatásba és mellette még munkára is jut majd idő. Ezáltal nyugodt szívvel és várakozással jelentkeztem. Így a végén szintén teli vagyok várakozással a diploma miatt, és örömmel, hogy itt fogom megkapni.

Az alapképzés végén kezdtem el dolgozni webfejlesztőként, amely rengeteg plusz ismeretet adott az órákon tanultak mellé, illetve kihívással is szolgált, hogy hogyan fér meg egymás mellett a munka és a tanulás.

MIK

Lassan 3 éve dolgozom már, idén azonban munkahelyet váltottam. Jelenleg a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Igazgatási Nyilvántartó Parancsnokságán vagyok informatikai tiszt, amelyet nagyon röviden úgy írnék le, hogy egyenruhás fejlesztő. A munka mellett a tudományos tevékenységet is folytatni szeretném. A mostani kutatási témám az illegális és legális online gyógyszerforgalmazás hálózati mintázatának meghatározása, amelyet egy kutatócsoporttal csinálunk. Ezt mindenképp tovább fogom csinálni. Nagyon érdekel a dolog, rengeteg lehetőség és fejlesztési irány van benne. Mindemellett a kapott eredmények eléggé bíztatók. Pár éven belül pedig tervben van a doktori képzés elkezdése.

A Művészeti Kar posztgraduális képzései – miért ne itt képeznéd magad tovább? Képzőművészeti Intézet mesterképzései: » tanári (2 félév › képzőművésztanár) Média- és Alkalmazott Művészeti Intézet mesterképzései: » tanári (2 félév › design- és vizuálisművészet-tanár) » kerámiatervezés

Szakirányú továbbképzések: » díszletfestő » díszletszobrász » dokumentumfilm-alkotó » előadóművészeti gazdasági vezető » előadóművészeti műszaki vezető » forgatókönyv- és drámaíró » hatásvilágítás-tervező » mozgókép- és előadóművészeti szakíró, kritikus » mozgóképalkotó » színpad- és televíziós stage menedzser » könyvmenedzsment » művészetterápia–képzőművészet-terápia » művészetterápia–zeneterápia

Zeneművészeti Intézet mesterképzései: » klasszikus énekművész (operaének) » klasszikus énekművész (oratórium és dalének) » klasszikus hangszerművész (fuvola) » klasszikus hangszerművész (gitár) » klasszikus hangszerművész (hegedű) » klasszikus hangszerművész (mélyhegedű) http://art.pte.hu » klasszikus hangszerművész (zongora) » kóruskarnagy » tanári (2 félév › zeneművésztanár › énekművésztanár) » tanári (2 félév › zeneművésztanár › gitárművésztanár) » tanári (2 félév › zeneművésztanár › fuvolaművész-tanár) » tanári (2 félév › zeneművésztanár › hegedűművész-tanár) » tanári (2 félév › zeneművésztanár › mélyhegedűművész-tanár) » tanári (2 félév › zeneművésztanár › zongoraművész-tanár) » tanári (4 félév › zenetanár › ének-zene tanár) Doktori képzés: » Doctor of Liberal Arts (DLA) fokozat megszerzésére irányuló posztgraduális képzés képző- és zeneművészeti ágban

PTE Alumni Magazin

Kerámiába bújtatott érzelmek Revák Katalin, keramikus Miért lettél keramikus?

Jól tudtam rajzolni, agyagozni, szakkörökre jártam. Gyerekkorom óta képzőművész irányra lettem ráállítva, a nővérem pedig zeneire. Tanóra keretében is volt lehetőség kerámiázást tanulni, művészeti középiskolába szerettem volna kerülni, sikerült, és azóta ezen a pályán maradtam. A design és vizuális művész tanárszakot végeztem el, előtte a kerámiatervező diplomát szereztem meg.

Ki volt a mestered?

Fusz Györgyhöz jártam, miatta is jöttem Pécsre. Különböző habitusú tanárok oktatnak a PTE-n, igyekeztem mindenkivel konzultálni, mindenkinél szerettem volna tervezni, hogy többet tanuljak, de a diplomamunkámat Fusz Györgynél készítettem.

Miért Pécset választottad?

A BA képzést Budapesten végeztem el, a mesterképzést Pécsett. A pécsi mesterképzés sokkal inkább valóságosabb, mint máshol. Nem ragadtunk meg a tervezésnél, hanem a kivitelezés szempontjából életszerűbb helyzeteket alakított ki és adott az intézmény.

Többször jártam a kerámiaszakon, mindig nagyon tetszett a családias légkör.

A műhely kialakításából is ez következik, együtt volt mindenki. Este 11-ig benn maradhattunk a műhelyben, szinte bármikor bemehettünk dolgozni, nem voltunk időbeli határok közé kötve. Nagy szabadságot élvezhettünk az alkotás során.

Az egyetem többi részét így egyáltalán érzékelted?

A pesti BA képzés után kimaradt két évem a nyelvvizsgám miatt, és nagyon vágytam már a mesterképzésre. Gyakorlatilag bezártam magam a műhelybe, és dolgoztam reggeltől estig. Arra vágytam, hogy kiélhessem magam a kerámiában, ez egy költséges szakma, eszköz- és anyagigényes. Most, hogy végeztem, szerencsés körülmények között vagyok, hogy folytatni tudom a kerámiázást.

Most mit csinálsz? Mire használod a megszerzett tudásodat?

Tanárként dolgozom, abszolút használható az a tudás, amit kaptunk, a vizuális művészet tanárszak kiemelkedő Pécsett. Művészettörténetet tanítok. A pécsi képzés inkább a gyakorlatra tette a hangsúlyt, ami most a feladatom, az az elméleti képzés, így ez egy kicsit nehéz volt az induláskor. Sok munkába került megalkotni az órai anyagokat, de ami tudással felvérteztek, arra nyugodtan támaszkodhatok. Kerámia részről könnyebb volt elindulnom. Lehetőségem volt úgy pályát kezdeni, hogy saját munkákat – kisplasztikákat készítek – árusíthatok. A párom is keramikus, együtt készítettünk egy Jeti Design nevű kis brendet, a munkáinkat próbáljuk eladni. Vásárban is jártunk már, ahol nem feltétlenül szoktak művészek megjelenni, de az emberek hamar felismerik, hogy valami mást, többet látnak, mint amit megszoktak. Eladni nem sokat tudunk, de tanításnak is felfoghatjuk ezt a tevékenységet. A megélhetés miatt más munkákat is el kell vállalnunk, a tanítást például. Volt tanáraim úgy támogatnak, hogy megengedik, hogy bejárhassunk a műhelyükbe, és ott égethessünk, ez hatalmas segítség.

PTE Alumni Magazin

Mi a végcél? Ha jól érzem, a kerámiának van alárendelve sok minden?

Tudtam, hogy nem feltétlenül fogok megélni a szakmámból, a kerámia inkább szerelem. Jó lenne ebből élni. Mindig vannak céljaim, de a végcélt még nem tudom. Most azt érzem, hogy az egyetemi képzés befejezésével egy célt teljesítettem, most pedig egy újat kell kitűznöm magam elé, még nem tudom, mi lesz a következő. Nem szeretném elveszíteni a tudásomat, amit eddig megszereztem, inkább fejleszteni szeretném. Állandó képzés, állandó tanulás a célom.

Elnéztem a munkáidat, sok állatot láttam; cicát, macit, de elsősorban nem cuki állatkákat, hanem elég antropomorf lények ezek, expresszívek. Mik ezek?

Fontos a kifejezés a munkáim során. A kerámiában megjelennek nálam érzelmek, emberszerű állatokban nyilvánulnak meg legtöbbször. Azért bújtatom állati formákba az emberi érzelmeket, mert így sokkal könnyebben ki lehet fejezni azokat. Ha a mai világban ugyanezt emberi testekkel tenném meg, kevésbé lennének a munkák hitelesek. Kevésbé lenne befogadható emberi arccal egy plasztika, mert az internet miatt annyi emberi arccal találkozunk, hogy kezdenek kiüresedni, míg ha egy állattal találjuk szemben magunkat, sokkal befogadóbbak vagyunk, sőt sokkal őszintébbnek látjuk az állati formát, mint az emberi alakzatot.

Kisplasztikákat készítesz, de így, iskola után hol tudsz dolgozni velük?

Otthon van egy kis műhelyem és egy stúdióban kiégethetem a nyers darabokat. Szerencsém van, hogy beengednek.

Megengedheted magadnak azt a luxust, hogy művész maradhatsz?

Félve nevezném magam művésznek, mert ez túl nagy dicséret. Én nem nevezem magam művésznek, de másoktól elfogadom. Ez a tevékenység, a kerámia, nem hagyható abba. Erkölcsi kényszer számomra, hogy alkossak. Vagy így születtem, vagy belém nevelték, nem tudom. Ha nem lesz rá elég pénzem, akkor kerámia helyett rajzolni fogok egy darabig. Ha megváltozik a helyzet, akkor kivitelezem a terveimet. Volt egy kiállítás: „Rajzok ma”, felkérést kaptam, részt kellett vennem rajta. Fogtam egy vastag üres könyvet, és háromperces rajzokat megengedve rajzoltam tele. Hárompercnyi időt adtam magamnak egy rajzra, és ez lett kiállítva. BALOGH Robert

PTE Alumni Magazin

Orgonál! Balatoni Sándor orgonaművész, kórusvezető, zeneszerző. A PTE Művészeti Karán diplomázott karvezető és orgona szakon egyaránt. Miért pont az orgona? Inspirált valaki?

A nagymamám egy plébánián volt házvezetőnő, ahol egy zeneszerető atya, Molnár Ottó volt a plébános, így már általános iskolás koromban többször orgonáltam egy-két misén. Az ő bátorítására kezdtem el a kántorképzőt, ahonnan kezdve már egyre komolyabban kezdtem tanulni a hangszert. Emellett nagybátyám, Balatoni Mátyás a pécsi Bazilika orgonistája volt, aki szintén motivált.

Mikor döntötted el, hogy az egyetemen is zenét szeretnél tanulni?

Akárcsak a kezdetek, ez sem volt teljesen egyértelmű. Kereskedelmi középiskolában érettségiztem és közgazdásznak készültem egy rövid ideig, de már akkor úgy éreztem, hogy nem ezzel szeretnék foglalkozni. Így beiratkoztam a művészeti szakközépiskolába zeneszerzés szakra Győrffy Istvánhoz, illetve ezzel párhuzamosan tanultam Budapesten egyházzenét olyan kiváló zenészekkel, mint Tardy László és Koloss István. Ezek után már nem volt kérdés, hogy a zeneművészeti egyetem jön, de közben a kórusvezetés is komolyan elkezdett érdekelni, és mivel nem tudtam dönteni, ezért karvezetésből és orgonából is diplomáztam.

Mit tud adni egy zenésznek a PTE Művészeti Kara?

Rendkívül jó hangulatú közösségben voltam itt hallgató, de a szakmai kvalitásról árulkodik, hogy egy-két kivétellel az összes barátom, ismerősöm a zenei pályát választotta, illetve azon maradt. Ebben katalizátor szerepe volt a kimagasló tanári karnak is. Fontos az elmélet is, főleg az alapokhoz, de ahhoz, hogy valaki gyakorlott előadóművész legyen, olyan nemzetközileg is elismert példaképekre van szükség, mint akiknél én is tanultam. A mai napig baráti, közeli viszonyt ápolok sok volt professzorommal, mint például Lakner Tamással vagy Király Csabával, és tudom, hogy mind szakmailag, mind emberileg bármikor számíthatok rájuk.

Milyen lehetőségei vannak egy orgonaművésznek, karvezetőnek, zeneszerzőnek itthon vagy akár külföldön? Meg lehet élni klasszikus zenélésből?

Egyfelől öröm, hogy Magyarországon rendkívül sok kiváló orgonaművész él, másfelől kihívás is, hiszen telített a piac. A legtöbb hangszerrel ellentétben orgonistaként zenekari, kamarazenei lehetőségek sem nagyon vannak. Habár én már évek óta orgonálok a Pannon Filharmonikusoknál, azért abból sohasem lehetne kitölteni egy főállást. A legtöbb orgonista, akit ismerek azért rendelkezik egy főállással tanárként vagy egyházzenészként, hiszen azért a koncertek eloszlása rapszodikus tud lenni.

Oktatsz is a zenélés mellett?

A diplomáim megszerzése után egyből óraadó lettem a Művészeti Karon, majd a doktori fokozat megszerzése óta tanársegédi státuszba is kerültem az alma materemben. Így többnyire a volt professzoraim kollégája lehetek, ami nagy megtiszteltetés, egyben felelősség is, de remélem sikerül a PTE-hez és a volt professzoraimhoz méltóan végezni a munkámat. TÓTH Áron 56

PTE Alumni Magazin

9 hír a Természettudományi Karról 25 éves lett az önálló pécsi Természettudományi Kar 2017-ben

A TTK újabb Széchenyi-díjasa Dr. Felinger Attila akadémikus

Tudományos pályaívek – pécsi egyetemi pályafutás az MTA doktora címig

Az évtized legidézettebb közleményei között a Fizikai Intézet munkája

Publikációs számok az elmúlt 5 évből: Q1 minősítésű publikációk száma 498, ebből D1 minősítésű publikáció 297, 8,00 impaktfaktor feletti közlemények száma 15, Összesített impaktfaktor 2987, Szabadalmak száma 14

Hallgatói, oktatói sportsikerek: Universiade, Európa Bajnokság, Mesterek Tornája, MEFOB – vívás, úszás, judo, atlétika, birkózás, aerobic

OTDK eredmények 2017: 51 induló; 3 első, 8 második, 3 harmadik hely, 12 különdíj

Oktatói, kutatói elismerések: Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat, mestertanár, Elek Ilona-díj, Az év idegenforgalmi előadója, Rendvédelmi Emlékérem

Modern Városok Program: sportcsarnok- és atlétikapálya-felújítás, hallgatói laborok fejlesztése

PTE Alumni Magazin

Szív és ész

Minisztériumban geográfusként

Nagy-Csiha Zsuzsa végzett fizika-matematika szakos tanár, azonban mielőtt még elkezdett volna tanárként dolgozni, felajánlottak neki az egyetemen egy 2-4 évig terjedő tanársegéd gyakornok pozíciót, melyet PhD-tanulmányai mellett, ki is szeretne tölteni.

A geográfus Polák Attila 2017 tavaszán ösztöndíjjal került a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztályához, 2018 februárjától már kormánytisztviselő.

Miért szeretnél tanár lenni?

Amióta az eszemet tudom, tanár szeretnék lenni. A családban ez generációk óta „öröklődik”. Szeretek kint állni, magyarázni, és látni azt, ahogyan az emberek, tanítványok fejlődnek – felemelő érzés. Az itt töltött évek során volt szerencsém általános, középiskolai és egyetemi szinten is tanítani, és úgy gondolom, hogy mind a három esetben sikerült a diákokkal, hallgatókal a közös hangot megtalálnom.

A tudományos vagy a tanári pálya irányába húz inkább a szíved és az eszed?

Nem tudom, hosszú távon hogyan fog ez alakulni. Az oktatás most egy jó lehetőség volt a számomra szakmailag a doktori mellett is, és utána a mostani tanár életpályamodellben is jó, ha az embernek van doktorija, mert így a kutatótanári sáv elérhető számára. Úgyhogy nagy dilemmában vagyok, de az biztos, hogy szeretnék középiskolában is tanítani majd a jövőben az egyetem mellett, vagy után.

Mennyire telített a szakma, vagy éppen mekkora a hiány?

Hatalmas hiány van mind kutatóból, mind tanárból. Ezúton is mindenkit arra ösztönzök, hogy ne féljen a tanári pályától, hiszen többek között a tanárok azok, akik meghatározzák a jövő generációit. TÓTH Áron

Milyen kilátásai vannak ma egy geográfusnak?

Azt gondolom, hogy ha valaki elég jó a szakterületén, akkor az meg fogja találni a megfelelő munkalehetőséget is. A nagy különbséget abban látom, hogy az adott szaktudásra mekkora az aktuális kereslet.

Itthon a minisztériumban dolgozol.

2017 áprilisában kerültem a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztályához a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében. Ez egy gyakornoki program, melynek külföldi szakaszát Brüsszelben, Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviseletén töltöttem. Ezután kaptam meg a kormánytisztviselői kinevezésem. Jelenleg a főosztályunk nemzetközi és támogatáspolitikai feladataiban veszek részt, vagyis egyszerre látok rá a nemzetközi programokban való közreműködésünkre, illetve a hazai területfejlesztési gyakorlatra.

Milyen tapasztalatokat adott a Brüsszelben töltött három hónap?

Az Állandó Képviseleten a kohéziós politikával foglalkozó szakdiplomatákkal dolgoztam együtt. A kohéziós politika Magyarország számára egy kiemelt terület, hiszen az EU-s források legnagyobb része ezen keresztül érkezik hazánkba. Ez a három hónap lehetőséget biztosított, hogy bepillanthassak abba a rendkívül bonyolult gépezetbe, amit Európai Uniónak hívunk. TÓTH Áron

PTE Alumni Magazin

TTK

A mohaflóra kutatója

Sportos lehetőségek

Deme Judit a Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola elsőéves PhD-hallgatója. A BSc-t és az MSc-t is a pécsi TTK-n végezte. Pro Scientia Aranyérmes, 2017-ben az év TTK-s hallgatójává is választották.

Urbán Kristóf sportszervező, aki jelenleg Walesben él és tanul. Tele van ambíciókkal és külföldön szerzett tudását itthon szeretné kamatoztatni.

Hogyan képzeljük el egy kiemelkedő biológus kutató mindennapjait?

Igen, Pécsett végeztem sportszervező BSc-n 2017-ben. A sportok világa, a sportipar működése mindig is érdekelt és fontos részét képezte az életemnek. 12 éves koromtól hat éven át versenyszerűen vízilabdáztam, ami megerősített mind fizikailag, mind mentálisan, az egyesület életébe is beleláttam. Akkor döntöttem el igazán, hogy sportszervező pályára állok.

Viszonylag korán elkezdtem a tudományos kutatómunkákat akkori és mostani témavezetőm, Csiky János irányításával és segítségével. A tanulmányi eredményem és a publikációk segítségével sokféle pályázatot és ösztöndíjat nyertem, amelyek nemcsak a későbbi pályázatok benyújtásánál bizonyultak hasznosnak, hanem jelentős anyagi támogatást is jelentettek. A PhD-képzés már sokkal rugalmasabb, több időm marad a hobbijaimra, például a fal- és sziklamászásra.

A biológia melyik része érdekel a legjobban, mivel szeretnél foglalkozni?

PTE után a mastert már külföldön végzed. Miért döntöttél Wales mellett?

A növényeket, állatokat már kiskoromtól fogva szerettem, de a növények mindig jobban érdekeltek. Az egyetem alatt a botanikára specializálódtam, eleinte növénytársulástannal kezdtem foglalkozni, az utóbbi években a mohakutatásra tértem át. Az ország mohaflórájának feltárása, térképezése mellett elsősorban bizonyos ritka, veszélyeztetett fajok elterjedést, ökológiai viszonyait vizsgálom.

Hogyan tervezed a közeljövődet?

Szeretném időben befejezni a PhD-képzést! Örülnék, ha az egyetemen belül tudnék maradni, emellett szívesen vállalnék oktatói és kutatói munkákat; esetleg különböző természetvédelmi projektekkel kapcsolatos vagy nemzeti parkok által kiadott megbízásokat.

Pécsett végeztél a TTK sportszervező szakán.

Egyrészt mert jártam Sunderlandben az Erasmus programmal, másrészt találkoztam a Leadership in Sport nevű mesterképzéssel, ami hasonlít a magyar vezetés-szervezés szakra, de ezt teljesen a sport és a sportipar köré építik. Mivel a nyelvtudásom megvolt, úgy döntöttem, belevágok. Így alig 35 km-re kerültem a kedvenc futball csapatom városától. Mondanom sem kell, törzsvendég vagyok a Swansea City meccsein.

A sportszervezés melyik része érdekel? Milyen jövőt látsz benne?

Szép jövőt látok a sportszervezésben, szüksége van a sportszerevezeteknek megfelelő tudással és tapasztalattal bíró szakemberekre. Amíg bírom energiával, próbálok minél több tudást, szakmai- és élettapasztalatot gyűjteni. Ezt ajánlom a jövőbeli kollegáknak is, hamar elröppennek a 20-as évek, érdemes a lehető legjobban kihasználni ezt az időszakot a mi, és az országunk jövőjének a megalapozásához. TÓTH Áron

TÓTH Áron

TTK

PTE Alumni Magazin

Tudományos büszkeségeink A TTK újabb Széchenyi-díjasa, Dr. Felinger Attila akadémikus A PTE Természettudományi Kar Kémiai Intézet Analitikai és Környezeti Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Felinger Attila professzor Széchenyi-díjat kapott az analitikai kémia területén a kromatográfia mikroszkopikus modelljének kidolgozásával és számos anyagi rendszeren történő alkalmazásával elért, az elválasztástechnika elemi folyamatainak megértéséhez alapvető fontosságú, nemzetközileg is jelentős eredményeinek elismeréseként.

Tudományos pályaívek – pécsi egyetemi pályafutás az MTA doktora címig Dr. Pálfalvi László, a Fizikai Intézet egyetemi docense, a Kísérleti Fizika Tanszék vezetője 2018. február 21-én 100%-os eredménnyel megvédte az MTA doktora címre benyújtott Döntött impulzusfrontú gerjesztésen alapuló terahertzes impulzusforrások optimalizálása című értekezését. Ezzel ő lett a PTE TTK első, teljesen pécsi nevelésű MTA-doktori fokozatot elnyert kollégája: itt szerzett diplomát, itt végezte posztgraduális tanulmányait, itt habilitált. Pálfalvi László szerint a siker egyik kulcsa a jó témaválasztás, a Hebling János által kinevelt, világszinten is elismert, produktív csapatban dolgozva hamar beérik a munka gyümölcse.

PTE Alumni Magazin

Dr. Pap Norbert a Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense, a Politikai Földrajzi, Fejlődés és Regionális Tanulmányok Tanszék vezetője 2018. március 7-én sikeresen védte meg Magyarország és a Balkán – Kapcsolati helyek és terek című akadémiai doktori értekezését. A PTE földtudósai közül ő az első, aki teljes szakmai pályafutását az intézményben töltötte el és az MTA doktori fokozatszerzését is a PTE TTK-ról kezdeményezte. Így két héttel az „első fecske” után a TTK már a második teljesen saját nevelésű nagydoktorát ünnepelhette. A Természettudományi Kar mesterképzései: » Alkalmazott matematikus » Biológus » Fizikus » Gazdaságinformatikus » Geográfus » Hidrobiológus » Környezettudomány » Rekreáció » Vegyész A Természettudományi Kar doktori iskolái: » Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola » Fizika Doktori Iskola » Földtudományok Doktori Iskola » Kémia Doktori Iskola Szakirányú továbbképzés: » Geoinformatikai szakasszisztens

TTK

GENERÁCIÓK ÓTA AZ ELSŐDLEGES MEGYEI HÍRFORRÁS

ÖNNEK JÁR, ÖNRŐL SZÓL!

OLVASSA ÖN IS MINDEN NAP A DUNÁNTÚLI NAPLÓT ÉS A BARANYA MEGYEI ONLINE HÍRPORTÁLT, A BAMA.HU-T!

WWW.BAMA.HU

PTE Alumni Magazin