Univpécs 2018

Page 1

2018/2


GENERÁCIÓK ÓTA AZ ELSŐDLEGES MEGYEI HÍRFORRÁS

NEKED JÁR, RÓLAD SZÓL!

OLVASD TE IS MINDEN NAP A DUNÁNTÚLI NAPLÓT VAGY A BARANYA MEGYEI ONLINE HÍRPORTÁLT, A BAMA.HU-T!

Szuperzöld! A Zöld Egyetem program jegyében az UnivPécs mostantól környezetbarát papíron jelenik meg (PEFC).

WWW.BAMA.HU

Hajrá, fák!


MIT MIÉRT OLVASS EL EBBŐL A LAPSZÁMBÓL? — a3Ny3us. ziotúldráavall ! k a rs tá a k n u m , s á Mozngörültem, amikor megkaptam a felhíváévst es kislányommal és

„Nagyo tam, hogy 5 gtön arra gondol en az egyetemi kapcsolatban. Rö nk részt venni ez ri né et er sz n pe ép nk t minden szabadté de in ez m férjemmel jfutó voltam, ér tá n ba n m be ro ny ko elő ek erm en van, rendezvényen. Gy , az erdő közeléb ha a természetben zoktattuk ahhoz, nt ás ké zz fő , ho l ot m tó ra rá og ko pr ci pi z és eg ét al, barátokkal.” nyomat, Zo részesítünk. Kislá abadban a családd sz a t kin k ün lts időt tö hogy minél több

Nemzetközi Est — 13. oldal „Briliáns program , mert a vil

Dr. Bótor Tímea

ág minden részéről találkozh atsz emberekkel, kultúrákkal. Azt ke ll mondanom, ho gy Nigéria is szuper ül képviseli magát , de nagyon tetszett a jordánok műsor a is. Szerintem itt Pé csen nagyon jó a nemzetközi közö sség. Még két év et biztosan itt tanulo k, így remélhetől eg el tudok majd jönn i a Nemzetközi Estre 2019-ben is. ”

Ki tette?— 21.

Zeller Judit, oktató

David Ojo, építés zhallgató, Nigér ia

oldal

„Amy Coren tu és pszicholó dása jogászként gusként is so széles látókö krétű, re rendszerben miatt sokféle képes gond tudományá olkozni, ga ismeretei és kon átívelő a módszerei ötleteket kí náltak máso kn Az USÁ-bó l érkezett Fu ak. lbrightprofesszor örö meg az ottan mmel osztotta i és ötleteket tapasztalatait is adott az itt kutatásokh oz. Amellett eni , hogy több karon is kutatási terü igyekezett a saját le eszmecseré tén dolgozókkal t folytatni, n yitott, barátságos sz a magyar okt emélyisége révén atónak is se szakmai uta gített t Ezzel sokat találni egymáshoz. tett az egye tem belüli kutató i hálózatépít en is.” ésért

al —45. oldi kell” PEN — és44azut . án is jönn

azaz Nash.k Kerner Ágnes, at egyik dj-je a b etwixt csap

„Jövőre is és az után is

UNIVPÉCS — 1


„Nem letudni akartam, hanem megélni”

Nyolc esztendeje viseli a rektori tisztet dr. Bódis József. Ő az integrált Pécsi Tudományegyetem első olyan rektora, aki egymás után két cikluson keresztül kapta meg a bizalmat arra, hogy a PTE első embere lehessen. Megbízatása 2010 nyarán kezdődött, másodízben elnyert mandátuma 2018. június 30-ával jár le. Hogy érzékeltessem ezt az időtávot: belépésekor zajlott a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program, kilépésekor a Modern Városok Program már az első harmadánál tart. A magyar felsőoktatás egészét, de a PTE-t tekintve is mozgalmas volt ez az időszak: éppen elindult az intézmények teljesítményéről valós visszajelzést adó Diplomás Pályakövető Rendszer egyetemünkön (2010), jelentős forráskivonás kezdődött a gazdasági válság miatt (2011), a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia profiltisztítást és a regionális erőforrások egyesítését hirdette meg (2014), bevezették a kancellária jogintézményét (2015), majd létrejöttek az öttagú konzisztóriumok (2015). Az idén BA-képzéseket kezdő elsősök tizenegy évesen ültek az iskolapadban, amikor dr. Bódis József egyetemi szintű munkáját elkezdte. 2 — UNIVPÉCS


Hogyan értékeli ezt a két ciklusát? Hosszú volt és nagyon viszontagságos! Főleg, ahogy kezdtem. Az induláskor rendezni kellett a sorokat, sok tekintetben le volt bénulva az egyetem, így az első nyár volt a legnehezebb, és akkor még magam is kezdő voltam, nem támaszkodhattam az elődeimre. Bizalmi válság volt az egyetemmel kapcsolatban, amit nem volt könnyű felülírni. Elkezdtünk építkezni, a leállított pályázatainkat reaktiválták, a Science Building és a 400 ágyas klinika rekonstrukciója megvalósult. A rehabilitációs és az onkológiai központot érintő két nagy pályázatból megpróbáltak kizárni bennünket regionális versenytársaink, de segítséggel sikerült ezeket visszahozni, és megvalósítani. Az egyetem negatív megítélésével kapcsolatos ügyeket is a lehetőségeinkhez mérten sikerült rendezni. Miután észleltük a magyar hallgatói létszám jelentős csökkenését, elindultunk a nemzetköziesítés útján. Az egyetemen belül voltak erre pozitív példák: a KTK-n zajlott idegen nyelvű képzés, de ami komoly eredményt tudott felmutatni, az az ÁOK. A nemzetköziesítést – amennyire lehetett – kiszélesítettük az összes többi szakra, karra. Nagy öröm, hogy a karok többsége rendkívül jól reagált, nem teherként, hanem lehetőségként fogták fel. Szerintem kiemelkedő ebben a MIK, az ETK és a BTK Pszichológia Intézete. Amikor a kormányzat felfigyelt erre a trendre, már nem az előkészületeknél, hanem az első eredményeknél tartottunk. Markánsan emelkedett a külföldi hallgatók száma, sőt, abban az időszakban a PTE-n volt a legnagyobb mértékű az emelkedés az országban. Jókor jött, hogy ezt észrevették, és jókor jött, hogy újabb fejlesztési lehetőséget kaptunk, illetve bízom benne, hogy még kapunk is. A 4000 feletti külföldi hallgatói létszám ilyen rövid idő alatt nagyon szép teljesítmény. Más a koncepció, a stratégiaváltás és más a kivitelezés – ez a karok folyamatos munkáját dicséri. Melyek voltak azok a fordulópontok, amelyekkel fordítani tudott a bizalmi válságon? Azt gondoltam, hogy ez nem egy egyszerű feladat; az egyetemnek mindenhol megfelelő képviselettel kell rendelkeznie, ezért magam is bevállaltam olyan funkciókat, amiről az ember nem nagyon álmodozott. Nem gondoltam volna, hogy a Magyar Rektori Konferencia elnöke leszek. Adódott egy lehetőség, bevállaltam, és ezen keresztül tudtam az egyetem presztízsét növelni. Azt is gondolom, hogy e tekintetben a legnagyobb lehetőség a második ciklusomra esett: az egyetemalapítás 650. évfordulója. Ezt szakmailag és kommunikáció szempontjából

NÉHÁNY HÓNAP TÁVLATÁBÓL AZT GONDOLOM, AZ ELMÚLT ÉV KIFEJEZETTEN SIKERTÖRTÉNETE VOLT AZ EGYETEMNEK. SOKAT HOZOTT ISMERTSÉGBEN, POZITÍV MEGÍTÉLÉSBEN, ÉS NEMCSAK ORSZÁGON BELÜL, HANEM NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN jól össze tudtuk rakni, és ezt a kormányzat, az Országgyűlés és a partnereink mind visszaigazolták. Néhány hónap távlatából azt gondolom, az elmúlt év kifejezetten sikertörténete volt az egyetemnek. Sokat hozott ismertségben, pozitív megítélésben, és nemcsak országon belül, hanem nemzetközi színtéren is. Például a Magna Charta Observatorival közösen szervezett nemzetközi felsőoktatási konferencia megmutatta, van mire büszkének lennünk. Persze a múlt önmagában nem elég, hiszen minden felsőoktatási intézményt állandóan mérnek, és fontos, hogy a rangsorokban jól szerepeljünk. Tisztában kell lenni azzal is, milyen hallgatókat vonzunk: a felvételkor nyújtott teljesítményük alapján a 10–12. helyen szerepel a PTE, de a kimeneti értékelésnél szaktól függően a 5–6., sőt, bizonyos képzési területeken a 3. helyen vagyunk. Ez a képzés és a tudomány hozzáadott értékét reprezentálja, ami emelt fővel vállalható. Amikor először indult el a rektori székért, milyen prekoncepciói voltak ezzel a munkával kapcsolatban? Igazából soha nem gondolkodtam abban, hogy rektor lennék, tulajdonképpen a hallgatók biztatására álltam neki a pályázatnak. Számomra nem csak szlogen, hogy hallgatók nélkül nincsen egyetem – ennek jegyében éltem, és élem ma is az életem. Egy felsőoktatási intézmény állandó megújulásának igazi záloga a hallgatói közösség. Dékáni pozícióból nem látszott ennyire komplexnek a rektori tisztség. Aztán belekerülve a gépezetbe egyértelművé vált, hogy nem olyan egyszerű. Egyrészt borzasztóan túlszabályozott ez a szektor, másrészt pedig éppen, hogy nem szabályozott. Inkább az előbbit látom hibának: nagyon nehéz egy szellemi UNIVPÉCS — 3


FONTOS VOLT, HOGY LEGYENEK OLYAN PÁLYÁZATOK, PROGRAMOK, AMELYEK TÖBB KAR MUNKÁJÁT ÖSSZEFOGJÁK közegnek igazi teljesítményt felmutatni amellett, hogy aprólékos beszerzési és egyéb szabályok vonatkoznak rá. Ez nagymértékben hátráltatja és lassítja a tudományos-innovációs tevékenységet. Mire a legbüszkébb? Magára a Pécsi Tudományegyetemre! Nem hivatali, kincstári kötelezettség alapján mondom: Pécs az összes nehézségével együtt nagyon vonzó egyetemváros, és olyan a szellemi atmoszférája, mely tökéletes egy komoly felsőoktatási intézmény működéséhez. Maga az egyetem a 20 000 fős létszámával, több mint 4000 külföldi hallgatójával, 1500 oktatójával, több mint 6000 munkatársával igen komoly cég, mely a felsőoktatás és a tudomány világpiacán is megjelenik. Az igazi öröm az, hogy egyre inkább jelen tudunk lenni, egyre jobb számokkal, egyre jobb paraméterekkel. Ha esetleg a rangsorban pár helyet lejjebb csúszunk is, az abszolútmutatók évről évre javulnak. De nem szabad hátradőlni, egyre jobb eredményeket kell produkálni ahhoz, hogy a világ 28 000 felsőoktatási intézményéből a legjobb ezren belül maradjunk – ami kifejezetten jó. Abban bízom, hogy a rektori és a karok vezetésében lezajló változások, az új, ambiciózus vezetői körök lehetőséget látnak majd ebben, és tudják munkatársaik teljesítményét a jobbnál még jobbra serkenteni. 4 — UNIVPÉCS

Mi számított a legnagyobb kihívásnak? Ez azért elég viharos időszak volt a magyar felsőoktatás történetében. A pénzügyi és gazdasági világválság begyűrűzött a felsőoktatási szférába is, komoly elvonások voltak, mely elsősorban a tudományos területet érintette. Például megszűnt a tudományos normatíva. Ilyen helyzetben kellett még jobb tudományos teljesítményt, több publikációt felmutatni, az akadémiai munkacsoportok számát markánsan növelni. Később megjelentek új források, amelyek viszont már nem „sima” kutatói pályázatok voltak, inkább kutatási-­innovációs és a gazdasági szereplőkkel közösen végzendő munkák, ami új színt és újabb, komoly kockázatokat hozott. Ami a hallgatói létszámot illeti: sikerült stabilizálni a magyar létszámot és növelni a külföldiekét, ami nemzetközi jelleget adott az egyetemünknek. Kihívás az is, hogy a diplomásainkat – és különösen a fiatal orvosokat, kutatókat – komolyan érinti az elvándorlás, mert annak ellenére, hogy sok változás történt bérfronton is, még nem vagyunk versenyképesek a külföldi fizetésekkel szemben. Mi volt az, amit kudarcnak, csalódásnak ítél meg? Több mindent mondhatnék, de a legnagyobb, amit már az első rektori pályázatomban is sürgettem, az az, hogy az ún. térítéses betegellátásból sokkal komolyabb bevételekre is szert tehetne az egyetem. Ez a mai napig nincs megoldva, pedig sok tervünk volt ezzel kapcsolatban. Végül nem kaptunk engedélyt az akkori egészségügyi államtitkártól. Sebestyén elnök úrék ma is küzdenek ezzel a problémával. Ez nemcsak azért csalódás, mert nem nőtt a bevétel, hiszen az – például a gyógyszerkipróbálások révén, más forrásokból – nőtt, hanem azért is, mert orvosaink jelentős része a szabadidejében, magánintézményekben dolgozik. Miért nem tudja az egyetem ezt a maga számára érvényesíteni? Kétségtelen, hogy ma az egészségügyi stratégia szerint elvileg nem fér bele a magánellátás az állami egészségügybe, de ha Debrecen létrehozott erre a célra egy Kft.-t, akkor ez Pécsett is megoldható lenne. Sokszor hangsúlyozta, hogy fontos lenne az egységes egyetemi szellemiség. Emiatt hoztuk létre az egyetemi koncertet: ez volt az első olyan rendezvény, melyre minden kar dolgozói megkapták a lehetőséget a részvételre. Ez szűk 1000 ember. Fontos volt, hogy legyenek olyan pályázatok, programok, amelyek több kar


munkáját összefogják – több ilyen volt, de kiemelkedik a 3D Központ, mely egy olyan integratív, tudományos-innovációs program, ami öt kart érint. Komoly egyetemi közösségalakító tényező volt maga a jubileumi programsorozat is, melyet kifejezetten ennek jegyében raktunk össze. Nem a mi érdemünk, de ide kell sorolnom a Nemzetközi Estet, mely hallgatói kezdeményezésből nőtte ki magát hatalmas programmá, az egyetemi szellemiséget erősítve. Hogyan élte meg a protokolláris kötelezettségeit? A rektorsággal járó programokat, feladatokat én nem letudni akartam, hanem megélni. Szeretem, ha egy ünnepnek – legyen az díszdoktoravató vagy diplomaátadó – valóban ünnepi a hangulata. Nem véletlen, hogy egészen apró részletekig meg kellett tervezni ezeket az eseményeket. Azért akartam mindig szabadon beszélni, mert annak más a hatása a hallgatóságra. Igyekeztem rövid, de frappáns lenni. Meglehet, voltak befejezetlen mondataim, de nem erről kaptam visszajelzéseket: a díszdok­ tor­avatások után például rendszeresen kapok köszönőlevelet, és nem azért, amit mondtam, hanem a hangulatért. Fontosnak tartom az új professzorok felavatását, ezért beöltöztetem őket a talárba. Lehet, hogy ez nem mindenki számára szimpatikus, de az emberek többségének az. És kedves gesztus, nem? Még két ünnepség van hátra: az egyik a pedagógusnap, a másik pedig a rektori lánc átadása lesz. Már most tervezzük az utóbbit is. Én a régi Rektori Hivatal tárgyalójában, az egyik asztal sarkára rakva, egy nagy kupac papírral együtt kaptam meg a funkciót és a rektori láncot is. Akkor nem is rágódtam rajta, azt gondoltam, ez a szabály. Később MRK-elnökként jelen voltam egy-két rektorváltásnál, és meglepődtem, hogy más módon is lehet ezt intézni. Kifejezetten ragaszkodom hozzá, hogy szenátusi ülés keretében, az egyetemalapítás atmoszférájával bíró Dr. Halasy-Nagy József aulában legyen az ünnepség, a PTE eddigi, még élő rektorainak jelenlétében, a rangidős rektor által felolvasott, a fellépő rektor által utánamondott esküvel. Az gondolom, a Pécsi Tudományegyetemnek kell lennie arra energiája, ideje és igénye, hogy egy rektort megfelelő módon avasson fel. Mit gondol arról, hogyan látják önt a hallgatók? Amilyen hallgatói rendezvényekre csak tudok, elmegyek. Ezek nagyon változatosak: más a Nemzetközi Est, ami már önmagában egy csoda, más a Stipendium Gála, más a PEN vagy a PTE Hangja vagy a Dunai Regatta. Büszke vagyok arra, hogy jelen lehetek ezeken, és egy kis szerepet vállalhatok. Szeretem a hallgatókat, mindegyikükkel megtalálom a hangot, tudok kritikus, de tudok nagyon baráti és közvetlen is lenni. Akár velük együtt főzni a Nemzetközi Estre. Az egyik Pécs City Karneválon például a beszédem után sétáltam a hallgatók felvonulása mellett, sokakkal találkozva, beszélgetve. A Ferencesek utcájában járhattunk, amikor valaki megveregette hátulról a vállamat, és rám köszönt: Szia! Can I take a selfie together? Egy külföldi hallgató volt. Mondtam neki angolul, hogy természetesen, és nagyon örülök, majd elkészült a közös fotó. Az én olvasatomban a diplomaosztókon sem csak a pulpituson kéne UNIVPÉCS — 5


NEM TUDOM, MILYEN LESZ PONTOSAN 50 ÉV MÚLVA AZ EGYETEMI LÉT, DE JÓ LENNE FELMUTATNI AZT A POZITÍV KONZERVATIVIZMUST, AMI AZ EGYETEMISÉGRE JELLEMZŐ, AZT A JÖVŐALKOTÓ ERŐT, AMI MOST IS AZ EGYETEMI KÖZEG SAJÁTJA.

barátság régről, nagy öröm, hogy a 650 éves jubileumi díszünnepségen tudtuk díszdoktorrá avatni, és én avathattam. Tusk úr is végtelenül helyes ember. Amikor megérkezett, a hivatalos etikett szerint üdvözöltük egymást, majd mindenkit, aki jelen volt, röviden bemutattam neki. Hálás volt érte, majd megkért, hogy a protokollt tegyük félre. Már az első félórában olyan közvetlen hangot ütött meg, amibe a humor is belefért. Az avatás után interjút adott a lengyel tévének, de még este is együtt voltunk, és csak azért nem tudott az esti fogadáson maradni, mert a rossz légköri viszonyok miatt vissza kellett indulnia – másnap reggel 8-kor Brexit-ügyben volt tárgyalása.

a rektori vagy dékáni vezetésnek megjelennie, hanem együtt kellene ünnepelni a végzős hallgatókkal. Egyébként azt tervezem, hogy felajánlom, hogy a diplomaosztók után egy kijelölt időben, aki akar, a székesegyháznál Nagy Lajos és Vilmos püspök szobránál készíthet velem egy közös fotót. Remélem, ezzel sikerül hagyományt teremteni. Azt látom ugyanis, hogy az emberek képi emlékeket is gyűjtenek, és egy közös fénykép sokat jelent.

Milyen trendeket lát a felsőoktatásban? A PTE hogyan tud élni ezekkel a továbbiakban? Azt gondolom, a felsőoktatás jelentős átalakuláson megy át: a hagyományos keretek túlfeszítetté váltak, új szervezeti és oktatási formák jelennek meg. A 3–5 éves képzési programok mellett a rövid ciklusúak is egyre fontosabbá válnak. Mi európaiak nem vettük komolyan, hogy pár éve az Amerikai Egyesült Államokban százezres létszámmal indult el a távoktatás, még mindig a hagyományos formákhoz ragaszkodunk, pedig ezeken túl kéne látni. Sokkal rugalmasabbnak, progresszívebbnek, jövőbelátónak kell lennünk.

A sok díszdoktor közül van olyan, akinek barátságára, ismeretségére büszke? Hármat biztosan kiemelnék közülük! Az egyik Plácido Domingo, aki – mondanom sem kell – világsztár. Nagyon kellemes ember, a díszdoktoravatása után volt egy szűk körű ebéd, és ott már mindenkit a keresztnevén szólított. Közvetlen és kedves volt, például annyira ízlett neki a leves, hogy külön megdicsérte, és elkérte a receptjét! Nagy élmény volt vele együtt lenni az első pillanattól az utolsóig. A szívem csücske Buzsáki György professzor úr, aki 3–4 évvel végzett előttem a pécsi orvoskaron, egy időben TDK-ztam vele, és már akkor is megszállott, okos és szorgalmas volt. Ma ott tart, hogy bármikor Nobel-díjat kaphat. Vele megmaradt a

Milyen jövőt jósol a Magyar Rektori Konferenciának mint szervezetnek? Hogyan ítéli meg eddigi tevékenységét? Ez egy olyan szervezet, mely a felsőoktatási törvényben is szerepel, és lehetőséget ad, fórumot teremt a rektorok számára a felsőoktatás kontrolljára, alakítására, érdekvédelemre. Az elmúlt évek viharos történései kapcsán azt gondolom, hogy a Magyar Rektori Konferenciával jelen voltunk, képviseltük az egyetemeket. Azt nem mondom, hogy maradéktalanul sikeresek voltunk, de tudtunk moderálni dolgokat, elérni változtatásokat, és azt gondolom, hogy ez egy állandó lehetőségként kell, hogy megmaradjon a mindenkori első számú egyetemi vezetői kör számára.

FITNESS CLUB IN THE HEART OF THE CITY

NE CSAK A KÖNYVEKET BÚJD A TANÉV SORÁN! Fitness-Csoportos órák- Személyi edzés Az első látogatás csak

500 Ft*

*További info a weboldalon.

www.life1.hu life1fitnesspecs

6 — UNIVPÉCS


Mondjuk, az egyetemalapítás 700. évfordulójának idejére milyennek képzeli a PTE-t? Bízom benne, hogy megmarad az egyetem jellege, vagyis lesznek falai, infrastruktúrája, hallgatói. Nagyon bízom abban, hogy a mainál még erőteljesebb tudományos innovációs tevékenységet tud majd felmutatni, olyat, ami a jelenleginél is jobban érezteti hatását a környező régiók gazdasági életében. Jó lenne, ha olyan elitbe tudna kerülni, ami nemzetközileg is elitnek számít – bizonyos képzéseink már ma is felmutatják ezt a lehetőséget, remélem, egyre több szak válik majd ilyen szintűvé. Nem tudom, milyen lesz pontosan 50 év múlva az egyetemi lét, de jó lenne felmutatni azt a pozitív konzervativizmust, ami az egyetemiségre jellemző, azt a jövőalkotó erőt, ami most is az egyetemi közeg sajátja.

dolgoztam a betegellátás és tudomány területén. Július 1. után sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni a tudományos-innovációs tevékenység az életemben. Azt is remélem, hogy ez újabb presztízsnövelő tényező lesz az egyetem számára is.

Mi lesz a továbbiakban? A korábbiakból kiindulva nem gondolom, hogy ülni fog a babérjain. Szakmai elképzeléseim vannak, de nem vezetőként. A szakmámat nem adtam fel egy percre sem, a nyolc év alatt végig

HARKA Éva

Milyen tanácsot adna egy olyan hallgatónak vagy fiatal oktatónak, akinek a tervei vagy álmai között szerepel, hogy egyszer majd rektor lesz? Először is legyenek szakmai álmaik, amiket meg akarnak valósítani. Miközben ezt beteljesítik, maradjon még pluszban energiájuk és idejük arra, hogy azt a közeget is, amit mi egyetemnek nevezünk, tudják alakítani, irányítani, bizonyos részét vezetni. Tudjanak egyetemben gondolkodni a saját érdekeiken túl.

INTERJÚ A WEBEN: WWW.UNIVPECS.COM

2018 TAVASZI FÉLÉV május 8., 18 óra Dr. Gyergyák János: Amerika városépítészetének új irányvonalai, avagy új recept a „tojásrántottához” Az előadás helyszíne: PTE FEEFI aula (Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/B) — Info: http://univtv.pte.hu/ UNIVPÉCS — 7


Egy rugalmas ember

Soós Károly Attila a PTE március 14-én avatott új díszdoktora, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársaként vonult nyugállományba. A rendszerváltás után az SZDSZ vezető gazdaságpolitikusa lett. 1990–1994 között az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának elnökeként, 1994–96 között Horn Gyula kormányában az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkáraként tevékenykedett. 1998–2000 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának tagja volt. A PTE-n ma PhD-sekkel foglalkozik.

Emlékszik még arra a pillanatra, amikor eldöntötte, hogy közgazdász lesz? Ez egy érlelődési folyamat eredménye volt. Rekettye Gábor professzor is úgy gondolta, hogy „külkeres” lesz, akkortájt azzal szépen lehetett utazni, de hamar rájöttem, hogy azon az egyetemen mást is lehet tanulni, ami talán érdekesebb is ennél. Hallgattam az előadásokat, és egyre jobban izgatott a közgazdaságtan. Akkoriban mást jelentett közgazdásznak lenni? A kommunizmuson belüli reformokkal kezdtem foglalkozni, később az alakuló piacgazdaságokkal. Ez a két dolog nem áll távol egymástól, a rendszerváltás nem jelentett számomra akkora törést, mert az akadémiai Közgazdaságtudományi Intézetben olyan kollegákkal dolgozhattam, akik járatosak voltak a nyugati közgazdaságtudományban is. A ma használható közgazdaságtant szinte az anyatejjel szívtam magamba, holott akkor marxista közgazdaságtant tanultunk. Marx maga érdekes, de amit belőle leszűrtek marxista közgazdaságtan címmel, az eléggé tévútra vezetett. 1977-ben végeztem az egyetemen, akkor az intézetben már sok mindent tanultunk a nyugati közgazdaságról, de az egyetemekre nem engedtek be minket. Párizsban taníthattam többször, itt Pécsett is volt pár órám, de inkább külföldre jártam. Lille-ben, New Yorkban a Columbia egyetemen, de Kirgizisztánban is tanítottam. 8 — UNIVPÉCS

A rendszerváltás mekkora váltást jelentett az ön életében? Nagyot. Elmentem politikusnak. Hét évig parlamenti képviselő voltam, a Költségvetési Bizottság elnöke, a Horn Gyula kormánya idején államtitkár lettem, ez az egyetemi oktató, kutató léthez képest óriási váltást jelentett. 1982-ben kezdtem tanítani nyugaton, 7 évvel a rendszerváltás előtt, addig „csak” kutató voltam. Meglepődve tapasztaltam magamon, hogy mennyire rugalmas vagyok. Később is tudtam alkalmazkodni a feladatokhoz. Milyen volt államtitkárnak lenni? Borzasztó. 7 órára be kellett mennem, mert akkor még békén hagytak, nyugodtan dolgozhattam. A titkárnő fél 9-re ért be, a két időpont között csak azok a „csirkefogók” zaklattak, akik tudták a telefonszámot, és hogy én veszem fel, és hogy a titkárnő nem dobja ki őket. Este 7-ig kellett bent dolgozni, hétvégén pedig pártprogramokra járni… A feleségemnek nem túlzottan tetszett. Az elméleti tudását mennyire tudta kamatoztatni a gyakorlatban? A rendszeren mennyit lehetett átpréselni? Nem sokat. A „nagy generáció” (1920-tól 1950-ig születettek) tagja voltam. Az elképzeléseinket megosztottuk a rendszerváltás előtt. A szaksajtóban nem volt cenzúra, ellenben a napi és


heti sajtóval. A havilapokban sem volt szabad a szovjet gazdaságot elemezni, a párt közvetlen szerepét megkérdőjelezni, de minden mást le lehetett írni, ezért nem volt nehéz átvinni a köztudatba a rendszerváltás előtt a reformok gondolatát. Ránk a rendszerváltás után már nem is volt nagyon szükség, addigra már elég embert fertőztünk meg a nyugati közgazdaságtannal. Mégis rettentően problematikus volt a gazdasági átalakulás. Mindig akadtak politikai megfontolások, amelyek akadályoztak a közgazdaságilag észszerűnek tűnő gondolatok megvalósulását. Ezek sok torzítást okoztak. Ennél jobban mégsem lehetett volna megreformálni a magyar gazdaságot. Mondana erre egy példát? A privatizáció. Ha megnézzük az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank adatait, hogy mennyi volt a privatizációs bevétel 1999-ig. Nem a forint értékét, hanem ha elosztjuk a GDP-vel, ez kiad egy számot. Kiszámoltam, publikáltam, hogyha összeadjuk ezeket a számokat – Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Ukrajna hasonló adatait, akkor azok összesen kisebbek, mint a magyar egyedül. Ezt nem szabad elfelejteni, amikor azt halljuk, hogy privatizáció címén szétlopták az országot. Volt lopás, persze, olyan privatizáció még nem zajlott a világon, ahol nem loptak volna, de összehasonlítva a szomszédos országokkal, sokkal tisztességesebben zajlott minden, mint máshol. Az államtitkári pozíció után nem ment még vissza kutatónak. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankban dolgoztam, 3 évig képviseltem a magyar és a környező régió érdekeit. Ez a bank a volt kommunista országok átalakulását támogató szervezet volt. Magyarország akkor az átmenet éltanulójának számított. Magyar ügyeim nem nagyon voltak, minden héten el kellett mondanom, hogy ha egyáltalán kértünk hitelt, hogy miért kérnek tőlünk akkora kamatot, mint a többi országtól, amelyeknek

rosszabbul megy. A csehek nevében is ezt mondtam. Horvátországot, Szlovákiát kellett képviselnem, beruházásokkal és politikai problémákkal is muszáj volt foglalkoznom. Mit kutat manapság? Foglalkoztat az EU közös költségvetésének kérdése. Mennyire van, mennyire legyen közös költségvetés. Mennyire szükséges a monetáris unió, mennyire szükséges az euróövezetet kiegészíteni az országok költségvetéseinek fiskális egyesítésével. Másrészt meg szeretném nézni az euróövezeti válságban történt szerencsétlen lépéseket. Görögországban költségvetési, más országokban ingatlanpiaci problémák voltak. Mára kialakítottak egy rendszert, az európai szemesztert. Évről évre minden országról írnak egy hosszú tanulmányt az Európai Bizottságban, javaslatokat is tesznek, hogy mit kellene jobban csinálni. A legtöbb országban komoly problémák vannak, talán csak Észtországban nincsenek. Azt szeretném elemezni komparatív módon, hogy mennyi ismétlődő elem szerepel tanulmányokban, s mennyit tanulnak az országok az évenkénti hibafeltárásból. Mire a legbüszkébb a pályafutása során? A rendszerváltás utáni néhány évre, amikor jól mentek a dolgok. Összeült a parlament, és az MDF-fel egyre inkább egymás haját téptük. De a szünetekben, termen kívül és azóta is több alkalommal elmondták nekem, hogy érdemes volt. Hogy hozzájárultam ahhoz, hogy ez az ország jóirányban indult el. Mi az, amit elrontott? Ugyanezt. (mosolyog)

BALOGH Robert

MÁRCIUS 15-E ALKALMÁBÓL TÖBB DÍJAT ÉS ELISMERÉST VEHETTEK ÁT A PTE OKTATÓI. RÉSZLETEK: PTE.HU

UNIVPÉCS — 9


ÚJ IPARI FORRADALOM

10 — U N I V P É C S

Egyre fontosabb szerepet játszhat a 3D technológiában a Pécsi Tudományegyetem, és nemcsak a közelmúltban átadott 3D Nyomtatási Központ révén. A PTE Műszaki és Informatikai Karán található központ megnyitóján a 3D nyomtatók duruzsolása közepette zajlott az átadási ceremónia március 21-én, a centrumot Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója, Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Bódis József, a PTE rektora adta át. A közönségben műszaki szakembereket, orvosokat és művészeket kérdeztünk a 3D-ben rejlő lehetőségekről.


A megnyitón nemcsak a közönség duruzsolt, valódi munkazajban zajlottak az események. Ez nem egy jópofa ötlet volt csupán, hanem a központ gépparkjának működését demonstrálták. Beszédében Bódis József, a PTE rektora felidézte, hogy először a Művészeti Karon merült fel a projekt ötlete, amely összegyetemi kezdeményezéssé nőtte ki magát Nyitrai Miklós, a PTE ÁOK tudományos dékánhelyettese, a PTE 3D vezetője révén. Az ünnepi alkalmat több nemzetközi konferencia, rengeteg tervezési munka és sikeres végigvitt projektek előzte meg, így egy ötletből nemcsak országos, de nemzetközi szinten is mintát kínáló intézet jött létre a PTE rektora szerint. Ugyanezt mondta Cserháti Péter miniszteri biztos is, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója, aki kiemelte azt is, hogy a pécsi eredmény országos szinten is modellként szolgálhat az egészségügy egyik egyre fontosabbá váló területén, a rehabilitációban. Mert a rehabilitáció egy olyan szakterület, ahol a 3D technológia kínálta személyre szabott megoldások forradalmi fejlődést eredményeznek. A közel 2 milliárd forintból megvalósult pécsi 3D projekt azért példaértékű, mert nem csupán részterületekre koncentrál, hanem több, nemzetközi színvonalú ­kutatás-fejlesztésre képes, a résztvevő egyetemi karokon dolgozó tudóscsapat bevonásával jött létre. A Művészeti Kar alkalmazott művészeti és képzőművészeti tevékenységén túl kiemelkedően erős az orvosi-mérnöki vonal mind a mindennapos gyógyászat, mind a jövőbe mutató, pár évvel ezelőtt még a fantasztikumok világába illő kutatások területén, mert a lehetőségek ténylegesen végtelenek. Az egyedire szabott iparművészeti, művészi gonddal kimunkált használati tárgyaktól, szobroktól kezdve az alkatrészeken át egészen az élő sejtekig terjednek a 3D nyomtatásban rejlő lehetőségek. Pongrácz ­Judit vezetésével önálló munkacsoport foglalkozik például a bionyomtatással, azaz élő szövet előállításával és vizsgálatával. Egy működőképes emberi szerv nyomtatásától még távol állunk, de a PTE-n folyó kutatások már most elősegítik egyes tüdőbetegségekben zajló folyamatok megértését és kezelését. A drága technológia önmagában semmire sem lenne elegendő – mondta Nyitrai Miklós a köszöntőjében – és kiemelte az elhivatott és felkészült csapatot. A központ magját „lángoló lelkű, perzselő szemű” fiatal szakemberek alkotják, nekik köszönhetően válhat a pécsi 3D projekt nemzetközi sikertörténetté. A 3D nyomtatás és vizualizáció technológiája bonyolult, de megfogalmazható leegyszerűsítve is: programok és gépek segítségével rutinszerűen vagyunk képesek háromdimenziós tárgyakat létrehozni, éppúgy, ahogy szöveget, képet szerkesztünk, majd kinyomtatjuk. Azon tárgyak köre, amelyeket lehetséges kinyomtatni, folyamatosan bővül, élő sejtet éppúgy lehetséges nyomtatni, mint használati tárgyakat vagy alkatrészeket, de akár teljes méretű házakat is. A 3D nyomtatás a mindennapokban is növekvő szinten lesz jelen, ma már nem tűnik fantasztikumnak az, hogy személyre szabottan ruhát, cipőt nyomtassunk gombnyomásra, de már U N I V P É C S — 11


ma sem elképzelhetetlen, hogy egy megszállottabb, kísérletezni vágyó ember alkatrészeket, kisebb eszközöket nyomtasson otthon. A PTE 3D Központja rendelkezik közösségi térrel, ahol az érdeklődők szakértők segítségével nyerhetnek bepillantást a 3D nyomtatás világába. A 3D technológia meg fogja változtatni az egészségügyet, akár az oktatás szintjén is, hiszen az orvosok így nem csak arra képesek, hogy pontosabban megértsék a betegben zajló kóros folyamatokat, hanem magát a műtéti eljárást is képesek lesznek modellezni, így a bonyolult és veszélyes műtétek kockázata csökken. A 3D révén egyrészt a képalkotó vizsgálatok alapján egyedi anatómiai, patológiai viszonyokat tudunk megjeleníteni és három dimenzióban kinyomtatni. Egy műtéti csapat számára ezek a mo­ dellek kivételesen jól jelzik az elváltozások anatómiai viszonya­ it, és a beavatkozások is jól tervezhetők ezeken. Ráadásul ezek a ­modellek a betegeknek is megmutathatók, és így ők is megért­hetik betegségük természetét és a tervezett beavatkozást, legyen szó akár kardiológiai, ortopédiai, érsebészeti vagy mellkassebészeti elváltozásokról – mondta Gasz Balázs szívsebész, a 3D Központ műtéti tervezésekért felelős csapatának vezetője. És ez csak a kezdet: a 3D technológia a műtétek során lehe­ tőséget adhat egyénre szabott terápiák megvalósítására. A­ bete­ gekről képalkotó vizsgálatok alapján precíz mérnöki terv készít­ hető, mely a beavatkozások pontos kivitelezését teszik lehetővé. A tervek alapján 3D nyomtatott sablonok készülhetnek, melyek méretezési és elhelyezkedésbeli mintaként szolgálnak – fogalmazott Gasz Balázs. Így bonyolult kardiológiai, idegsebészeti vagy ortopédiai beavatkozásokat lehet jelentősen lerövidíteni, és ezáltal biztonságosabbá tenni. Az orvoscsapat túljutott az előkészületi szakaszokon, több sikeres beavatkozás történt már. Együttműködnek az egyetem Klinikai Központjával és más egyetemekkel, klinikákkal, valamint cégekkel is előrehaladott tárgyalások folytatnak. A területben óriási potenciál van, hangsúlyozta többször is Gasz Balázs. BALOGH Robert 12 — U N I V P É C S

EXOSKELETON

Az úgynevezett exoskeleton kifejezéssel sokunk sci-fi filmekben találkozott, ez a fejlesztés a gyakorlatban a súlyos mozgásszervi betegségekben szenvedők mindennapi életét könnyítheti meg. A sokfunkciós, élethű végtagprotézisekkel kapcsolatos kutatások nyomán létrejövő korszerű „külső vázak” és végtagprotézisek képesek kiváltani az izomerőt, valamint pótolni a hiányzó funkciókat úgy, hogy figyelembe veszik a beteg testi adottságait is. A 3D technológia a „külső vázakat” személyre szabott módon képes elkészíteni, ráadásul költséghatékonyan is – mondta Maróti Péter, a 3D Központ innovációs vezetője. – A 3D technológiával csökkenhetnek a költségek és felgyorsulhatnak a folyamatok. A 3D nyomtatás alkalmas prototípusgyártásra, így lerövidül a tervezési folyamat. Maróti Péter és kollégái már túl vannak egy olyan myoelektromos – azaz a működéséhez szükséges vezérlő jelet a viselő izmaiból nyerő – végtagprotézis elkészítésén, amely egy éven belül a rászorulókhoz is eljuthat. Arra felvetésre, hogy hol állunk a világszínvonalhoz képest, Maróti Péter azt mondta, hogy szerinte a pécsi projekt a fiatal és motivált kutatógárda interdiszciplináris volta miatt kiemelkedik a mezőnyből, az ÁOK orvoskutatóinak és a MIK műszaki szakembereinek együttműködése példaadó lehet.

3D ÉS A MŰVÉSZET

A 3D nemcsak az ipart, hanem a képzőművészetet is megváltoztatta. Fodor Pál, a Művészeti Kar egyetemi adjunktusa a kerámiatervezést említette példaként, amelyen nagy arányban alkalmaznak ipari technológiákat is, és az ipari termék formatervezésben és gyártásban fontos a számítógépes közeg. A különböző programok segítik az alkotókat a formák létrehozásában a virtuális valóságban. Az itt létrehozott tárgyak könnyebben változtathatók, mint a hagyományos (nem digitális) technológiával elkészített tárgyak. Így a gyártási folyamat is rugalmasabbá, gyorsabbá és olcsóbbá válhat.



ÜZENET Nem vagyunk könnyű helyzetben, amikor fiataloknak, egyetemi hallgatóknak kell a jövőről beszélnünk. A technológiai folyamatok exponenciálisan gyorsulnak. Amiről azt gondoljuk, hogy 1-2 éven belül fog megtörténni, már megtörténik másnap. A folyamat gyorsul. A technológiai fejlődés a társadalmi és gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol. Ma még nem elemezhető hatásokat. Előrejelzéseket, futurisztikusnak tűnő elemzéseket olvasunk és tárgyalunk meg a cégvezetőkkel, szakemberekkel. Ma már az ember és a gépek együttműködéséről beszélünk. A robotokra kivethető adónemeket tervezik már a közgazdászok. Új társadalmi közösségek és közösségi rendszerek alakulnak és fejlődnek. A cégek működési mechanizmusai, a piacok, a termékek és szolgáltatások köre is egyre gyorsulva változik. Az ipari forradalom kellős közepén vagyunk, a folyamatokkal együtt kell haladnunk, különben személyesen – vállalkozás vezetőként, szűkebb és tágabb értelemben vett közösségeinkben is – lemaradunk. Ma már Pécsett sem az új befektetőkről egyeztetünk a legtöbbet, hanem a megye és a város műszaki arculatáról. Az egyetem felelősségéről és a helyi családi és külföldi tulajdonú vállalkozások együttműködéséről. Mindenkinek, még az egyetemi hallgatóknak is óriási a felelőssége. Az élethosszig tartó tanulás fogalomrendszere most válik igazán releváns szemponttá és telik meg tartalommal. Folyamatosan rövid ciklusú képzésekre lesz szükség, ahogy a technológiai és műszaki tudás fejlődik. A jelenlegi tudásunk folyamatosan elavul. Képességekre, motivációra és attitűdre lesz szükség. Gyors tanulás, összefüggések elemzésének képessége, logikus és értő gondolkodás, az emberekkel történő kapcsolatok magabiztos szervezése, műszaki attitűd. Csak pár a fontos képességek köréből. Felértékelődik a mérnöki tudás, egyelőre a robotokat és IT alkalmazások egy részét még emberek tervezik és „gyártják” le. Új és új foglalkozások jelennek meg, számtalan szakma egészen egyszerűen megszűnik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felelősséget érez és visel a gazdasági szereplők, az üzleti közösségek és természetesen az egyetem és egyetemi polgárok iránt is. Számos új kezdeményezést indítottunk, amelyek közül sok rövidtávon is, sok pedig csak évtizedes távlatban fejti ki pozitív hatását. Célunk, hogy a megye leszakadását lassítsuk, megállítsuk. Konkrét javaslataink vannak a döntéshozók számára, amelyek a

fejlesztési potenciál kiaknázását és a lehetőségek megragadását célozzák. A fiatalok elvándorlásának lassítása közös ügyünk. Pécs nemcsak élhető és természeti – kulturális értelemben

színes város. Nagyon sok olyan vállalkozás működik itt, amelyek komoly vállalati kultúrával és nagyon érdekes tevékenységi körrel működnek. Élvezet náluk dolgozni, hiszen nemzetközi piacokra termelnek és szolgáltatnak, folyamatosan új és új technológiákat vezetnek be és ennek megfelelően képzik a munkatársaikat. A fizetési színvonal is egyre emelkedik; de sokszor nem ez a fő szempont.

Éljetek a lehetőségekkel, szívesen segítünk a helyi üzleti – vállalati lehetőségek megismertetésében. Rabb Szabolcs titkár szrabb@pbkik.hu

www.pbkik.hu www.facebook.com/pecsikamara www.youtube.com/pecsikamara 14 — U N I V P É C S


z it á s er iv

En

ó l n iva

d

Így kóstoltuk végig az idei International Evening-et U N I V P É C S — 15


donképpen latos, amiúst főznek ó magyarul riási adag

A PTE Angol–Német Hallgatói Önkormányzata (EGSC) a közelmúltban rendezte meg a 2018-as International ­Eveninget, egyetemünk nagyszabású jótékonysági gálaestjét, ahol együtt ünnepelhettük azt a sokszínűséget, ami a nálunk tanuló külföldi hallgatóknak és a Pécsen összefutó, olykor-olykor egymásba gabalyodó különböző kulturális szálaknak köszönhető. Mielőtt még túlságosan is belehelyezkednénk egy mesterkélten patetikus hangvételű írásba, ha megengedi a ­Kedves Olvasó, én inkább gyakorlati vizekre, pontosabban ízekre ­ eveznék. A Nemzetközi Est ugyanis nemcsak a kultúrára éhes vendégeknek biztosított megnyugvást, hanem a gyomorkorgással érkezőknek is; hiszen a különböző országokból származó hallgatók elhozták nekünk kedvenc nemzeti ételeiket. Ahhoz viszont, hogy mindent meg tudjunk kóstolni, minimum kapunyitásig meg kellett érkezni, ugyanis a finom ételek véges készletének és a látogatók végtelen étvágyának találkozása hamar felszámolt minden ehetőt az EXPO Centeren innen és túl. Három különböző asztalt azért minden ellenem dolgozó körülmény dacára is sikerült elcsípnem. Az arab országok közösen vonultatták fel sajátos ízvilágukat. Mohammad, a MIK mesterszakos jordán hallgatója elmagyarázta, szülőföldjének nemzeti ételét, a mansafot kóstolhatták meg a lelkes érdeklődők, melyet a helyiek elsősorban akkor fogyasztanak, ha ünnepelnivalójuk van. A mansaf elnevezés tulajdonképpen minden olyan ételre használatos, amiben rizst és valamilyen húst főznek össze. Maga a „mansaf ” szó magyarul valami ilyesmit jelent: „óriási adag étel”. Ebből egyértelműen következtethetünk a mennyiségekre… A joghurtos szószban főtt bárányt egyébként rizzsel, illetve 16 — U N I V P É C S

bulgurral tálalják. Mohammad kiemelte, a lelkes kukták pécsi lakásaikban készültek elő a közös főzésre, majd a segítő személyzetnek hála olyan óriási edényekhez jutottak, amikben reprodukálni tudták az otthoni hatalmas adagok elkészítését. A főzés körülbelül két órát vett igénybe, ám Mohammad hozzátette, a rendkívül gazdag és változatos arab konyhának vannak ennél jóval hosszabb időt igénylő fogásai is. Ami pedig az édességeket illeti, beszélgetőpartnerem elárulta, az arab és a magyar konyha között számos közös pont fedezhető fel, majd nagy mosolyogva írta körül a mézes krémest, amelyhez hasonló az ő sütireceptjeik között is szerepel. Nagy meglepetésemre a sok szokatlan étel és népviselet közepette egyszercsak ismerős öltözetre, nyelvre és kürtőskalácsra lettem figyelmes. Perceken belül kiderült, egy székely asztal is helyet kapott a rendezvényen. Göcsei Gergely, aki tavaly diplomázott földrajz szakon a PTE-n, elmondta, hogy pár éve a csapat „főszékelyeként” aposztrofált Czimbalmos Zoltán vezetésével kitalálták, hogy igenis kell ide egy székely stand, ha már Magyarországon vagyunk és különböző kultúrákról beszélünk; hiszen a székelység a magyarságon belül egy különleges népcsoport gazdag hagyományokkal, így helye van a többi nemzet standja között. A gasztronómiai paletta így állt össze: főfogásunk a mics, azaz a csevaphoz hasonló marhából, bárányból és disznóból készült húskeverék, amelyet körülbelül öt-öt percig kell sütni grillen vagy vaslapon mindkét oldalát, és kész is. Emellé kenyeret szolgáltak fel ajvárral. Utóbbi eredetileg egy délszláv sült és nyers zöldségekből álló csípős krém, viszont az elkészítéséhez szükséges növények megteremnek a Keleti-Kárpátok területén is, így mindenképpen autentikus.


A magyarsághoz közel álló standról beszélünk, így remélem senki fejében sem fordult meg a gondolat, hogy kimaradt az alkohol. A Csíki Sör Manufaktúra jóvoltából sör, a székelyföldi készítőknek hála pedig házi pálinka is színesítette a kínálatot. Végül az alkoholt és a sós ételeket kürtőskaláccsal fejelhettük meg. Gergő ennek kapcsán megjegyezte, a híres édességet a legtöbb ember Magyarországról származónak gondolja, habár ez egyszerre tekinthető székely, erdélyi és magyar gasztronómiai nóvumnak. Jeet Chatterji, az ÁOK hatodéves hallgatója és egyben az indiai szubkontinens ízvilágát prezentáló csapat lelkes képviselője mesélt arról, milyen kihívásokkal járt India, Sri Lanka és Pakisztán konyháját mintegy összemixelve bemutatni. A fogások között szerepelt a chutney, amely egy speciális indiai fűszeres mártás, leginkább egy édes püréhez hasonlít, amit idén paradicsomból készítettek. További előételként samosát is kóstolhattunk, ami nem más, mint egy sült táskácska, rendszerint krumplival és más zöldségekkel töltve. Aki pedig valami tartalmasabbat szeretett volna, az kipróbálhatta a curryt, a szubkontinens jellemző szaftos ételét, ami a curryfa levelének, egyéb fűszereknek, gyógynövényeknek és zöldségeknek az összefőzéséből jön létre. Volt burgonyaalapú és spenótos-tofus curry is. Csak úgy levezetésképpen pedig ihattunk egy lassit, a szubkontinens joghurtos, fűszerekkel és gyümölcsökkel készített shake-jét. A menüsor láttán azonnal nagy hitelt adtam beszélgetőpartnerem véleményének, miszerint nem csak a magyarok, de az indiaiak is sokat esznek. Jeet azt is határozottan kijelentette, az indiai ételek nem valók mindenkinek, mivel túlságosan intenzív, nagyon fűszeres, csípős ízek

jellemzik; a magyar konyhához viszont nagyon hasonlónak találta az indiait, majd mosolyogva konstatálta, valószínűleg ezért szereti annyira a magyar ételeket. Emlékezetes kulináris élményekkel és érdekes beszélgetésekkel lettem gazdagabb reggelre virradóra. Talán csúnya dolog ilyesmit írni, de ha mégis kedvencet kell választanom a kóstolt ételek közül, akkor azt mondom, a székely kürtőskalácsot nálam semmilyen más fantasztikus gasztronómiai csodának nem sikerült überelnie. Elismerem, az előző mondatban szereplő elfogultság minimum kilóra mérhető; de azt hiszem, éppen valami ilyesmi kell ahhoz, hogy egy Nemzetközi Est vagy egyáltalán egy nemzetközi közösség működni tudjon: nagyon kell szeretnem a saját ízeimet, a saját egyediségemet ahhoz, hogy meg tudjam mutatni neked. Elfogultság kell ahhoz, hogy egy-egy kupica házi pálinka és néhány darab s­amosa mellett békésen elbeszélgetve rájöjjünk arra, hogy mennyire különbözünk. Meg arra is, hogy ez mennyire rendjén van így. SZABÓ Bianka

„Olyan ez az éjszaka, mint egy külön világ, mintha az egész bolygónk most itt összpontosulna a talpunk alatt, ahol a távolságot, mint üveggolyót megkapjuk, és ahol egy estére mindenki az lehet, aki csak lenni akar.” – írta Hetesi Júlia. A teljes bulibeszámoló az UnivPécs weboldalán olvasható. ÉRDEKELNEK A RECEPTEK IS? WWW.UNIVPECS.COM

U N I V P É C S — 17


A MUNKA fél egészség?

Munka és egészség a 21. században címmel rendezett tanácskozást a PTE Munkatudományi és Foglalkozás-egészségügyi Kiválósági Centruma február 23-án a KPVK Szántó Kovács János úti konferenciatermében.

A belső kiválósági központjainknak csak az egyike a Munkatu­ dományi, de kiemelten fontos a témájuk, elsősorban az elörege­ dő társadalom, a visszafoglalkoztatottak számának várható és jelenlegi növekedése miatt – üdvözölte az egybegyűlteket Tóth Kálmán rektorhelyettes. A Magyar Posta és a PTE között létrejött keretmegállapodás aláírása után (lásd keretes írásunkat – a szerk.) Cseh Mária professzorasszony vázolta a munkapszichológia és -egészségügy fontosságát, Skype-on bejelentkezve Washingtonból. A „Minél többet változik valami, annál inkább az marad” francia mondással kezdte előadását Klein Sándor, aki a munkapszichológia múltját és jövőjét tekintette át (1960, 1980, 2000, 2020). A Ludas Matyi egykori vicclap karikatúráit felhasználva mutatta be, mennyire nincs új a nap alatt ezen a fronton sem: 18 — U N I V P É C S

már a hatvanas években azon mulattak, hogyan veszik majd el az intelligens robotok az emberek munkáját, mennyire nem lehet kiszámítani, léteznek-e majd adott szakmák, mire valaki végez az arra felkészítő tanulmányaival, hogyan nő majd a fluktuáció a munkahelyeken. Az már kevésbé volt mulatságos, amikor kijelentette: egy jó munkaerőt elveszteni másfél éves be­ vételének kiesését jelenti egy cég számára. De hogyan tudnák a jó munkaerőt felismerni és megtartani a vállalatok akkor, amikor már maga a kiválasztási folyamat is tele van buktatókkal a cégek oldaláról is? A negatív képet az is árnyalja, hogy Klein profes�szor elmondta: 2050-re datálják azt, hogy a fogyasztás és termelés állandó körforgásán alapuló társadalom összeomlik. Új megoldásokra van szükség mind a mai munkavállalók, mind a munkaadók részéről.


Ha valaki követi ezeket az instrukciókat, akkor az rögtön fel is menti az egyéni felelősség alól.

Rendszerkritikus, egy­ ben elgondolkodtató elő­ a­dást tartott John Raven pszichológus, a PTE dísz­ doktora. Ahhoz képest, hogy az edinburgh-i professzor a legnépszerűbb intelligencia teszt megalkotójának fia, meglehetős vehemenciával kelt ki egyebek között az előregyártott tesztek és uniformizált mérések ellen. Azzal indított, hogy a munka és az egészség közti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. Szerinte nemcsak a munkahelyek, de a munkahelyek hiánya és az, ahogyan a társadalom a munkanélküliekkel bánik hatalmas méretben járul hozzá a betegségek kialakulásához. Betegségeken pedig nemcsak a gyógyszeres kezelést igénylőket, hanem az enyhe depresszióit vagy arra való hajlamot érti. El kell gondolkodnunk azon, hogyan kellene a munka­ helynek megváltozniuk azért, hogy az emberek ne szenvedjenek depresszióban vagy legyenek öngyilkosok, magányosak, és ne meneküljenek a drogokhoz! – jelentette ki Raven, aki szerint a munkahelyek elvesztették közösségi jellegüket. Majd kifejtette: a probléma a mostani intézményrendszerben van, mert azok csak elősegítik a destrukciót. Az oktatási rendszert kiemelve demonstrálta gondolatait: ha megkérdezzük, mi az oktatás célja, várhatóan mindenki azt feleli, hogy felfedezzük és felkaroljuk a tanítványainkban rejlő tehetséget. Ha arra kérdezünk rá, mi a munka célja, akkor nem az egyedi dolgozó képességeivel kapcsolatos választ kapunk, hanem nagy valószínűséggel az adott cég profitjáról szóló összegzést. A szülők az iskoláktól azt várják, hogy a gyerekek kreatívak legyenek, tudjanak csoport­ ban dolgozni, – de menjenek át a vizsgákon is. Viszont ezeket a tartalomra irányuló vizsgákat nem lehet az emberekre vonat­ koztatni. A tudás maga – szakterülettől függően – legtöbbször egy fél évig érvényes. Az iskolákban átadott tudás 50%-a egy, 75% kettő, 82%-a három év után elavul, mivel minden változik. Az adott diák képességeinek fejlesztése viszont élethosszig kihat, addig hasznos. Ez a fajta tesztekkel mérhető tudás ráadásul nem is kapcsolódik a munkateljesítményhez. Ha pusztán annak alap­ ján választanánk ki egy munkára az embereket, hogy milyenek voltak az iskolai eredményeik, annak hosszú távon nem lenne túl nagy haszna. Ennek az egyik oka, hogy az oktatással foglalkozó intézmények nem a tanárokra és a tanulási folyamatra, valamint a diákjaik közösségére és személyiségére koncentrálnak, hanem a külső korlátok által meghatározott kimeneti paraméterekre. Ezek nem organikus szervezetek, hanem hierarchikusak. – ös�szegezte a professzor. A jelenség a munkaerőpiacon is tetten érhető. A dolgozókat „kézikönyvesítik”. Mondok erre pár példát. A szociális munká­ sok számára az Egyesült Királyságban 600 oldalas kézikönyvek rögzítik, hogy különböző körülmények között mit kell tenniük. A munkaidejük 60%-át azzal töltik, hogy kikeressék ezekben a protokollokban az előre definiált megoldást, ahelyett, hogy meg­ próbálnák megérteni azt a szituációt, amibe a kliensük kevere­ dett. Ha valaki követi ezeket az instrukciókat, akkor az rögtön fel is menti az egyéni felelősség alól. Mégpedig azok a bürokraták

mentik fel, akik valahol mérföldekre onnan megírták azt a ké­ zikönyvet, s vélhetően fogalmuk sincs az adott helyzetről. Skóci­ ában például van egy szabály arra, hogy születésétől kezdve 13 éves koráig a gyerekek szüleinek évente egy pszichológusok által összeállított, 32 oldalas teszttel kell bizonyítaniuk azt, hogy meg­ felelnek annak a standard „jó szülő” képnek. Ha elbuknak ezen a „vizsgán”, elvehetik tőlük a gyereket, vagy akár börtönbünte­ tést is kaphatnak. Ráadásul mindenki úgy tudja, hogy a szülők azok, akik meghatározzák a gyerekek viselkedését. Ez tévedés. A gyerekek is meghatározzák azt, hogyan viselkednek a szülők! Azért, mert valaki félreértett egy jelenséget, végtelen számú hibát követünk el, és egy nem bizonyított ok-okozati összefüggés alap­ ján összeállított használati utasításnak kell engedelmeskednünk. Hát mondják meg, mi a fene folyik a világunkban? – szította a hallgatóságot Raven professzor. Nem technikai, szavakba önt­ hető, racionalizált tudásra lenne szükség, hanem problémameg­ oldó képességre, amit bármilyen új felmerülő problémánál be­ vethetünk. A munka nagy része pedig értelmetlen abban az érte­ lemben, hogy olyan árukat és szolgáltatásokat termel, mely nem a hosszú távú boldogságunkat és egészségünket szolgálja. Az Egyesült Királyságban a dolgozók 63%-a úgy érzi, a munkáját valójában nincs értelme elvégezni. – sokkolta az egybegyűlteket a pszichológus. A munkát értelmes, élvezetes tevékenységgé, a szabadidőt csodás tapasztalatokká és a munkahelyeket közösségekké kéne tennünk. Erre azonban csak akkor van esélyünk, ha a rendszer minden eleme változik – kevés sanszunk van rá, de legalább próbáljuk meg! – vélekedett John Raven A délutáni szekciók után Klein Dávid tartott személyközpontú tréninget az érdeklődőknek. HARKA Éva

A munkaegészségügyi körülményeket, a postai dolgozók egészségi állapotát vizsgálják a PTE szakértői – erről írt alá megállapodást a PTE Munkatudományi és Foglalkozásegészségügyi Kiválósági Centrum nemzetközi konferenciáján Varjasi Gábor, a Magyar Posta Zrt. humánerőforrás-főigazgatója és Tóth ­Kálmán, a PTE tudományos rektorhelyettese. A PTE saját innovatív módszertanának alkalmazásával mintegy 29 ezer postai munkatárs állapotfelmérését végzik el az egyetem kutatói, a felmérésről előzetesen, majd folyamatában is tájékoztatják a dolgozókat és az érdekképviseleteket. A felmérésben való részvétel önkéntes és Baranya megyére korlátozódik. Emellett nemzetközi módszertan alkalmazásával (Work Ability Index) a foglalkoztatás és az egészségi állapot összefüggéseinek anonim kérdőíves vizsgálata történik a posta által kijelölt területeken. A kutatás első eredményei jövőre várhatók. U N I V P É C S — 19


Mérnökök nélkül nincs fejlődés – nagyjából ez volt a közös pont az összes köszöntőben, amelyek a Pollack Expon március elsején az Expo Centerben elhangoztak. A kétnapos rendezvényt idén immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg. A PTE Műszaki és Informatikai Kar koordinálásában a szélesebb értelemben vett műszaki szakmák seregszemléje ez az esemény, mely tanácskozásokra, sőt, állásbörzére is lehetőséget ad. Az iparral való együttműködés szükségességéről és fontosságáról beszélt Tóth Kálmán rektorhelyettes, aki arra is rámutatott, hogy ez a rendezvény és a PTE MIK az egyik, mely ebben élen jár.

3 D n yo m t a tó, drónok, re p ülőg é p , és s o k- so k műsza ki sza ke mb e r!

POLLACK EXPO 2018

20 — U N I V P É C S


Hagyomány, hogy a megnyitó ceremónia keretében adják át Pécs Város Breuer Marcell-díját, melyet idén Cselényi Margit építésznek ítéltek oda. A díjazott több elismeréssel büszkélkedhet (pl. Ybl- és Prima Primissima-díjak), és a méltatásban leginkább a közösséget szolgáló épületeit emelték ki, mint amilyen a pécsváradi tanuszoda, a siklósi könyvtár, a szentlőrinci ravatalozó, a pécsváradi erdészeti központ vagy a mánfai tehetséggondozó kollégium. A Pollack Expo egyik kiemelt része a plenáris ülés, melyen évek óta olyan témákról van szó, melyek vagy általában a világ vagy a régiónk jövőjét befolyásolják markánsan. Idén az egyik ilyen előadás a Hatékonyság növelése a tervezési folyamatokban a BIM segítségével – magyarországi esettanulmányok című volt. Laikusként lehet, hogy van, aki még mindig azt gondolja, hogy egy építész megálmodja, majd papírra rajzolja egy ház terveit. Ezt 15–20 éve már felváltotta a számítógépes tervfeldolgozás (CAD), amit viszont a BIM kezd túlszárnyalni. De mi ez a BIM? A Building Information Modeling kifejezést 1975-ben használta először Charles Eastman professzor, és bár a definíció azóta sokat finomodott, a lényeg maradt:

OLYAN INTERAKTÍV ÉPÜLETMODELLT JELENT, MELYEN AZ ELEMEK VALÓS, VALID ADATOKKAL JELENNEK MEG A TERVEZÉS ÉS A MŰKÖDTETÉS KAPCSÁN.

Erre mutatott néhány beszédes példát Rák Olivér, Zagorácz Márk és Mahler Patrik (Breuer Marcell Doktori Iskola). Ez azt jelenti, hogy az építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti modellek, adatbázisok és normarendszerek egyetlen helyen, sőt, egyetlen fájlban érhetők el. Minden alaprajz, metszet és látvány ugyanabból a modellből deriválható, a rajzok automatikusan frissülnek a modell változtatása esetén, vagyis nem kell minden egyes változásnál „újrarajzolni”. A tervlapok fejlécének frissítése is automatikus – ami apró részletnek tűnhet, de annál macerásabb. Akár minden egyes csavar, vezeték, cső pontos helye meghatározható a modell alapján, nem kell a helyszínen improvizálni, sem a kialakítás, sem későbbi változtatás, sem a bontás idején. Ebből adódik az az előny is, hogy bármilyen jellegű mennyiségi kimutatás lehetséges, könnyen lehet költség- és építőanyag-becslést generálni. A bemutatott példák között szerepelt a pályázati forrásból felújított kistarcsai Flór Ferenc Kórház, amit még hagyományos eszközökkel mértek fel, majd modelleztek. De ide sorolható a 100 ezer négyzetméteres, 8 emelettel és 3 pinceszinttel rendelkező budapesti Telekom-székház, amely Magyarország legnagyobb egy tömbben felépült irodaháza. Utóbbinál a BIM célja a tervezés támogatása volt, plusz, hogy a rendszerhez igazodó egyedi elemeket be lehessen építeni. Ha a jövőben sok egyedi épületnek lenne ilyen modellje, az már akár városfejlesztési koncepciók kialakításában is segíthetne, ez pedig tudatosabb, akár smart city megoldásokhoz adhat hátteret. U N I V P É C S — 21


A Hogyan készítsünk repülőt? című előadás egy igazi műszaki sikerről szólt: egy műrepülhető elektromos repülőgépről, melyet ráadásul a Pécshez közeli Pogányban gyártanak majd – a tervek szerint havonta akár 15 darabot. Az idei Expo egyik fő látványossága éppen ez a FUSION 212-es repülőgép volt, amelynél sorban álltak az érdeklődők, csak, hogy beleülhessenek. A kicsit csodálkozó „arcú”, karcsú repülőgép felszállási tömege maximum 600 kg, kiválóan lehet vele manőverezni, és remek ahhoz, hogy oktatási célokra használják. Egyébként magának a gépnek is beépített, saját ejtőernyője van. (Előzmények: Repülős képzéseket indít a PTE UnivPécs, 2017. 4. lapszám, 52.oldal)

A HALLGATÓI RÉSZVÉTEL, AZ INTERDISZCIPLINARITÁS ÉS A CÉGEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLLNAK A MIK AKTUÁLIS INFORMATIKAI PROJEKTJEINEK KÖZÉPPONTJÁBAN – derült ki Schiffer Ádám előadásából. A kutatások négy témakör köré csoportosulnak. A képfeldolgozás és gépi látás kapcsán például egy olyan projekten dolgoznak a MIK-en, mellyel lehetővé válik majd a parlagfű-detektálás autonóm drónokkal. 22 — U N I V P É C S

Ez azt jelentené, hogy az önműködő drónok a vizsgált területet végigpásztáznák, és egymással kommunikálva egy elektronikus térképet rajzolnának arról, mennyire fertőzött az adott zóna. Ehhez olyan kihívásokkal kell megküzdeni, mint hogy a növény minden különböző életciklusát és növekedési fázisát biztonsággal fel kell ismernie a repülő szerkezeteknek. Látványos és nagyon hasznos a különböző tudományterületek együttműködése a 3D nyomtatás kapcsán:

A MIK-EN EGY OLYAN 3D NYOMTATÁSSAL KÉSZÜLT FELSŐVÉGTAGI PROTÉZIS KIALAKÍTÁSÁN DOLGOZNAK, AHOL A „MŰKÉZ” TANUL, NEM A PÁCIENSNEK KELL A KÉZ MOZGATÁSÁT MEGTANULNIA. A kiemelt témakörök között szerepelnek az autonóm járművek és a számítástudomány felségterületéhez tartozó optimalizálás is. Földön, vízen, levegőben volt az expo alcíme, melyek közül a vizet egy kísérőprogram, a I. Hatékony Vízellátás Nemzetközi Konferencia biztosította, itt főleg a vízgazdálkodással foglalkoztak.


Személyes márkaépítés, pszichológiai boncolás, jog és viktimológia... Amy Corent, az Észak-virginiai Közösségi Főiskola (Northern Virginia Community College) docensét kérdeztem a tapasztalatairól, élményeiről, hiszen kicsivel több, mint egy szemesztert töltött Pécsett Fulbrightvendégoktatóként. Nem tétlenkedett: pszichológiát tanított, előadásokat tartott, kutatásokat végzett a szakterületén. 2018. február végén a tiszteletére konferenciát rendeztek „Building Bridges” címmel. A Külügyi Igazgatósággal együttműködve a két felsőoktatási intézmény közti oktatási csereprogram kidolgozásában vesz részt.

Miért pont Magyarország? Amikor a Fulbright ösztöndíjra jelentkeztem, több lehetséges célország is megfordult a fejemben. A campusunkon beszéltem a Fulbright-tanácsadóval, aki épp visszatért Magyarországról, egészen pontosan Pécsről. Elmondta nekem, hogy Pécs remek város, nagy, csodálatos egyetem van itt, ahol nagyon szívesen fogadják a látogatókat. Így elküldtem a jelentkezésemet, és 2017 augusztusában már úton is voltam Pécs felé. A sors keze volt, bizonyos tekintetben. Milyen órákat tartott? Az őszi szemeszterben kultúrák között pszichológiát, valamint a doktori képzésben résztvevőknek a tudat pszichológiáját. A tavaszi félévben volt egy Elme, drogok és viselkedés című órám, amelyet az Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék és a Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszék közösen szervezett. A jogi karon is voltak olyan kurzusok, amelyek oktatásába bekapcsolódtam, valamint Pozsgai Gyöngyivel (Külügyi Igazgatóság) is van egy közös óránk személyes márkaépítés témában.

Úgy tudom, előadásokat is tartott. Miről szóltak ezek? A Pszichológia Intézetben úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne tartanom egy nagyobb előadást a törvényszéki pszichológia témakörében. Ez nagyon népszerű tudományterület az Egyesült Államokban, ám Magyarországon hagyományosan viszonylag kevésbé van a fókuszban. Az első előadást A rém (Monster) című film megtekintésével kombináltuk, amely a leghírhedtebb amerikai női sorozatgyilkos életét jeleníti meg a filmvásznon. Az előadás előtti estén néztük meg a filmet, utána megvitattunk néhány témát, amely a filmben szerepelt. Másnap tartottam egy előadást a női pszichopátiáról, beszéltem a téma szakirodalmáról, a női pszichopátia mögötti fogalmakról, néhány mítoszról és néhány tényről. Sokan vettek részt rajta és nagyon érdekes diszkusszió alakult ki. A második alkalommal a bűnügyi profilozásról és a pszichológiai boncolás fogalmáról beszéltem. Elemeztünk egy esettanulmányt és számos, a bűnügyi profilalkotással összefügU N I V P É C S — 23


gő faktort, elválasztva a tényeket a fikciótól. Rengeteg érdekes sorozatot vetítenek manapság a profilalkotásról, de ezek nem feltétlenül fedik a valóságot, legalábbis a napról-napra végzett munkát. Ez a téma különösen népszerű volt, sokan voltak az előadáson. Nagyon örültem, hogy amiket az USÁ-ban látok, megoszthattam a résztvevőkkel. Említette a pszichológiai boncolást és a bűnelkövetői elmét – hogyhogy ezek keltették fel az érdeklődését? Úgy gondolom, valószínűleg az az oka, hogy kognitív pszichológiából szereztem doktori fokozatot (PhD), valamint jogászdoktori címmel is rendelkezem (Juris Doctorate – dr. jur.). Utóbbi egy három éves posztgraduális képzés. Miután befejeztem a PhD-met, elkezdtem egy posztgraduális képzést a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben. Nagyrészt azért nyílt lehetőségem jogot hallgatni, mert a posztgraduális tanulmányaim témája a döntéshozás folyamata volt, és a professzor, akivel a Kaliforniai Egyetemen együtt dolgoztam, a jogi karral is kapcsolatban állt, az Végsősoron mint jogász, esküdtszék döntéshojó érzés, hogy igazságot záshozási folyamatait, szolgáltatunk azáltal, valamint az általános kognitív pszicholóhogy a kételyekre fényt gia alapelveit kutatja derítünk, és biztos választ a jogtudomány terüadunk. letén. Szinte természetes volt, hogy a bűnügyi pszichológia lesz a szakterületem. Elkezdett érdekelni, hogy miért hoznak az emberek rossz döntéseket. Míg a pszichopátia nem annyira érdekel, az sokkal inkább, hogy egyesek miért fogékonyabbak a kriminalitás és bűnelkövetés tényezőire, mint mások. Vagy hogy milyen típusú döntések miatt válnak az emberek védtelenebbé? E témakör kapcsán az epigenetika is felkeltette a figyelmemet. Valamint az is érdekes, hogy mik a közös vonások a bűnügyek áldozatai között? Mindent figyelembe véve bizonyos emberek könnyebben fel tudják dolgozni a velük történt bűnesetet, míg mások nem igazán. Milyen tényezők befolyásolják kognitív pszichológiai szempontból, hogy valaki túlélőnek vagy áldozatnak tekinti magát? Sokan, akik meg tudnak birkózni egy ilyen helyzettel, ők azt mondják: „Túléltem, hogy…” Mások, akik más belső tényezőkkel rendelkeznek, gyakran azt mondják: „… áldozata vagyok.” Ezzel nem ítélkezem egyikük felett sem, csupán a nézőpont eltérő. Megvizsgáljuk továbbá a nyelvhasználatukat is, hogy mit gondolnak az egész helyzetről, és hogyan helyezik el a saját történetükben, és mindezeknek milyen hosszú távú hatásai lehetnek. Gondolja, hogy meg tudjuk változtatni magunkat és a nézeteinket? Igen, teljes mértékben képesek vagyunk megváltoztatni, hogy mit gondolunk magunkról. Ezért ez az egyik dolog, amit esetleg új terápiás technikák és létező gyógymódok kifejlesztése 24 — U N I V P É C S

céljából vizsgálunk. Ha meg tudjuk változtatni a gondolkodásmódunk kereteit, hogyan tesszük ezt? A „hogyan”-ra a „miért” megismerése vezet. Miért léteznek ezek a keretek? Miért alakítjuk ki őket? Melyik ember hajlamosabb az egyik irányt választani, mint a másikat? Ha ezeket megértjük, feltehetjük a kérdést, hogy hogyan tudnánk ezen változtatni. Egy másik terület, ahol képesítést szereztem, az a pszichológiai boncolás. Gyakran alkalmazzák öngyilkosság áldozatainál, hogy mentálisan végigveszik az utolsó 24 óra történéseit. Ennek az a célja, hogy a jövőbeni öngyilkosság-­ elkövetőket időben megakadályozhassák, valamint ha csak öngyilkossági kísérlet volt, a további előfordulás kockázatát csökkenthessék. Néha nem egyértelmű, hogy öngyilkosságra, gyilkosságra vagy természetes okokra vezethető-e vissza a haláleset. A pszichológiai boncolás célja, hogy a jegyzőkönyveket más szemszögből vizsgálja át, mint egy nyomozó. Úgy gondolom, hogy ez a munka hasznos, bár kétségtelenül nehéz, hiszen rengeteg nem olyan felemelő dologgal szembesülünk. Végsősoron mint jogász, jó érzés, hogy igazságot szolgáltatunk azáltal, hogy a kételyekre fényt derítünk, és biztos választ adunk. A családnak is megnyugvást jelent, hogy kiderül, szerettük öngyilkos lett-e, vagy sem. Ez nagyon fontos. Vagy ha egyértelmű is, hogy öngyilkosság volt, pontosabb magyarázatot tudunk adni, hogy miért következett be. Visszatekintünk és hangot kölcsönzünk az áldozatnak, akinek már sajnos nincs. Szépen fogalmazta meg. Ugyanakkor nagyon szomorú is. Egy másik téma, amivel foglalkozott itt Pécsett, az a személyes márkaépítés. Ez hogyan jött? Előző szemeszterben látogatást tettem Pozsgai Gyöngyi személyes márkaépítés óráján, és úgy döntöttünk, hogy a tavaszi félévben közösen tartjuk a szemináriumot. Nem annyira a szakEz a kurzus saját területem, de olyasmi, amiben egy kicsit magunk marketingjének azért jártas vagyok. Ez pszichológiájáról szól. a kurzus saját magunk Ez az, amit az Egyesült marketingjének pszichológiájáról szól. Ez Államokban karizmának az, amit az Egyesült nevezünk. Államokban karizmának nevezünk. Annak a módja, hogy hogyan teremtünk kapcsolatot valakivel, amikor nagyon komfortosan érezzük magunkat a környezetében. Ez részben rajtunk múlik, de jelentős mértékben hatással van rá a másik fél is. Azokról a dolgokról esik szó, amiket ők tesznek azért, hogy mi kényelmesen érezzük magunkat. A kurzusunk egyik témája – amit olyan hallgatóknak terveztünk, akik kilépnek a munka világába – az, hogy mit tehet az ember mint interjúalany azért, hogy az interjút készítő komfortosan érezze magát. Továbbá mit tehetünk azért, hogy olyan módon prezentáljuk magunkat a világnak, ami a mi képességeinket helyezi előtérbe és végeredményben lehetővé teszi, hogy


többet hozzunk ki az életből, vagy egy adott helyzetből, ha tudjuk, hogyan kell a megfelelő módon fellépni. Jogi hátteremből adódóan tudom, hogy megvan a módja annak, ahogyan a másik emberrel beszélünk, legyen szó interjúról, kihallgatásról vagy akár tanúvallomásról. Van néhány dolog ezzel kapcsolatban, amit át lehet adni a hallgatóknak is. Ha például valaki feltesz egy kérdést, vannak bizonyos nem verbális jelek, amiket magunkról adunk, és amiket az interjút készítők figyelnek. Valamint Ha személyes vannak különböző márkaépítésről beszélünk, módok, ahogy előadtudomásul kell vennünk, hatunk egy témát, vagy meg válaszolhatunk hogy a közösségi média egy kérdést, ha nem a márkánk részét vagyunk biztosak valaképezi. miben, vagy ha nagyon is biztosan vagyunk valamiben. A kurzus egyik óráján szó esik olyan témákról, amelyekkel jó, ha tisztában vannak a hallgatók, és amiről jó, ha tudatosan véleményt alkotnak. Ha személyes márkaépítésről beszélünk, tudomásul kell vennünk, hogy a közösségi média a márkánk részét képezi. Ha te vagy a márka, része a marketingednek. Ha az Apple-nek lenne Instagram-fiókja, tele rossz minőségű képekkel és azt mondaná: igen, de az a privát fiókom, azt mondanák az emberek, igen, de mégiscsak az Apple vagy, így ezeket a márkáddal asszociáljuk. Ha a személyes márkádat építed, szeretnénk, ha megértenéd, hogy igen, a közösségi média oldalad a barátaidnak szól, de mindenki láthatja. Ezért, ha nem vagy nagyon-­nagyon körültekintő, hogy milyenek láthatósági, biztonsági beállításaid, lehet, hogy jobb ötlet először átgondolni, hogy mi az, amit felteszel magadról. A digitális biztonság egyre nagyobb szerepet kap az ezredfordulós nemzedék körében. TÓTH Mariann

KULTÚRÁK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK BUILDING BRIDGES CÍMŰ KONFERENCIA Az impozáns MTA PAB Székházban rendezték a Building Bridges konferenciát Amy Coren tiszteletére, és eddigi pécsi munkásságának záróakkordjaként. Bereczkei Tamás, a BTK dékánja köszöntő szavait követően számos remek előadás hangzott el olyan témákban, amelyekben az előadók Coren docens as�szonnyal valamilyen módon együttműködtek, pszichológiai, jogi vagy egyéb területen. Az első szekcióban többek között az iskolai cikizés, gúnyolódás, piszkálódás volt az egyik téma. Kulcsár Gabriella előadásából kiderült, hogy sok oktatási intézmény a saját bevallása szerint nem tud ilyen problémáról a saját intézményét tekintve. Holott ez lenne az első lépés, hogy fel tudjanak lépni, és jól tudják kezelni az ilyen helyzeteket: tudomást szerezni róla, kialakítani egy információáramlást. Zeller Judit előadásában a zárt intézményekben elkövetett bántalmazás megelőzésére kialakított rendszer jogi és pszichológiai sajátosságairól beszélt. A pszichológia szakterületéről a témák sokszínűek voltak, a függőség tudományáról, valamint az új pszichoaktív szereket használók közösségi hálózatairól és még sok más témáról is szó esett. Szentpéteri József arra a kérdésre kereste a választ, hogy eléggé felkészültek vagyunk-e a multikulturális oktatásra. Amelyre a rövid válasz az lenne, hogy nem. Hiszen ha belegondolunk, hogy hányféle nyelvi és kulturális háttérrel fogadják be ugyanazt az oktatási anyagot, elképzelhető, hogy máshogy csapódik le egy konzervatív nemzet tagjánál már a kérdés feltevése is. Ugyanakkor fejleszthető a kommunikáció, amire mi sem jobb példa, mint hogy a konferencia díszvendége magyarul adta elő az előadásának legszívhezszólóbb részét. Azt gondolom, hogy a gesztus már önmagában is megtisztelő, hogy köztudottan kihívást jelentő nyelvünk elsajátítását ennyire komolyan vette Amy Coren. Nyelvi és kulturális kérdésekről is beszélgettem vele mind magyar mind az angol nyelvet tekintve, erről bővebben az interjú másik felében az univpecs.com-on.

U N I V P É C S — 25


AZ AGY MEGISMERÉSÉNEK

HETE

A PTE orvoskara a Művészeti Karral együttműködve csatlakozott egy olyan globális kampányhoz, mely révén az agykutatásra, a laboratóriumokban folyó munkára hívták fel a figyelmet. Március harmadik hetében így több helyszínen, többféle programon lehetett az e szervet kutatókkal, munkájukkal és az ehhez kapcsolódó beszélgetéseknek alapot adó művészeti alkotásokkal, eseményekkel találkozni.

Sok középiskolás volt kíváncsi az orvoskar laborjaira: március 13-án az ÁOK Elméleti tömbjében található Anatómiai, Élettani és Farmakológiai Intézet várta a diákokat, akik bepillantást nyerhettek abba, mivel foglalkozik egy agykutató. A záróesemény az Agyaljunk együtt címre keresztelt interaktív kiállítás volt a Nádor Galériában, március 17-én. Hogyan lehet egy laikus számára is megmutatni, mi az, ami az orrunk előtt történik, mégsem látjuk? Mondjuk, le lehet fotózni. Láttatni a láthatatlant címmel Dr. Szentpéteri L. József, a National Geographic fotográfusának, egyben a PTE ITD kutatójának segítségével el lehetett készíteni azt a híres fotót, amivel Harold Edgerton anno „megállította az időt”. Pontosabban meg lehetett kísérelni elkapni azt a pillanatot, amikor egy cseppnyi tej egy pirosra színezett folyadékban koronát képezve elmerül. Nem olyan könnyű ez, inkább érzésre kell az exponáló gombot megnyomni, hiszen az emberi szemnek ez a mozgás már túl gyors. A csepp ráadásul – és ha ezt nem tudtuk volna, láthattuk a felvételen – előtte még vissza is pattan a másik folyadék felületéről. Az eseményen készített fényképekből egyébként egy összeállítást is tervez készíteni a fotográfus, ami várhatóan a kutatócsoport weboldalán érhető majd el. Remélhetőleg volt olyan szerencsés érdeklődő, akinek sikerült a „koronát” elkapnia. Bár a hét folyamán az agy kutatása (és betegségei) kapcsán annak több művészeti aspektusa is megmutatkozott, a záróese-

ményen két külön látványosság is volt: az egyik a Művészeti Kar hallgatóinak az agy téma által inspirált munkáinak készítése és bemutatója, melynek mentén a kisebbek és a felnőttek egyaránt kipróbálhatták, milyen egy agyat kiszínezni vagy gyurmából megmunkálni. A falakon közben a Mutasd meg, milyennek képzeled az agyad rajzpályázatra beérkezett anyagok voltak láthatók: korcsoportok szerint állították ki, és hol az agy tudományos, hol a játékosabb, hol a sötétebb oldalára koncentráltak a rajzolók. Izgalmas volt látni, mennyire sokrétű ábrázolási módokat és kiindulópontokat fogalmaztak meg. Egy új számítógépes látásvizsgáló programot is bemutattak a rendezvényen, amivel az ún. tompalátás szűrhető ki. Ez egy összetettebb és egy egyszerűbb 3D-látást vizsgáló tesztsor, amiben egyre nehezedő sorrendben kell arrafelé elhúzni a tablet felületén az ujjunkat, amerre a „fésű” vagy E betű szárai mutatnak (közben egy piros-zöld szemüveget kell viselni). Rövid és meglehetősen szórakoztató játék ez, ám az eredmény annál fontosabb: kiderül belőle, hogy a két szem megfelelően működik-e együtt. Külső jel nem biztos, hogy utal erre, emiatt csak különböző mérésekkel szűrhető. Ennek azért fontos a korai felismerése, mert az agyban 7 éves kor körül lezárulnak a térlátáshoz kötődő fejlődési folyamatok – mondta Dr. Mikó Baráth Eszter, az ÁOK Élettani Intézet adjunktusa. (Interjú az applikáció programozójával, Cziegler András hallgatóval/tehet­ ségkövettel: UnivPécs 2017. 2. lapszám)

INFO, ILLETVE JELENTKEZÉS TESZTALANYNAK VAGY ÖNKÉNTESNEK: ITD.PTE.HU 26 — U N I V P É C S


David Attenborough Kék bolygó című sorozatában hangzott el az az adat, hogy világszerte 300 millió tonna műanyagot gyártanak, és ennek a felét csak egyszer használjuk. Vér Csaba kutatót, a PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék oktatóját kérdeztük arról, mi történik a globálisan egyre több problémát okozó műanyagokkal, és mihez lehet kezdeni a szemétbányákkal.

Te szemét, te drága! Párhetes újsághír, hogy felboncoltak egy elhullott bálnát, és a béltraktusában mintegy 800 kilogramm műanyagot találtak szemcsés formában. A tengerekben rengeteg műanyag úszik… Mit lehet kezdeni ezzel a hatalmas mennyiségű szeméttel? A nevében is benne van, hogy ez egy „mű” anyag. Nem természetes, valamilyen szénhidrogénből készül. Nem bomlik le úgy, mint a természetben megtalálható bármely más anyag. Két dolgot lehet vele kezdeni. Ha elég tiszta, akkor újrahasznosítani, ha nem elég tiszta, akkor elégetjük, és az energiatartalmát használjuk fel. Ez sem ördögtől való. A szénhidrogén-származékokat energetikailag hasznosítani szoktuk, ez esetben elégetés előtt megjárattuk az anyagi körforgásban, használtuk valamire, például csomagolóanyagként. Végig tudjuk követni egy üdítős palack útját? Ha nem szelektíven gyűjtjük a palackot, mi lesz vele? Az üdítős palack háromféle műanyagból áll. PET palacknak nevezzük, amely a polietilén tereftalát rövidítése. Ez a palack java

része, a kupak és a szöveget hordozó fólia más anyagból készül, más a fűtőértékük, más a szennyezőanyag-tartalmuk, másféleképp reagálnak a hőre. A vegyes hulladékba keverve öt–tíz évvel ezelőtt szemétlerakóba került, ott egy kompaktor nevű, nagy tömegű jármű bedöngölte a földbe a többi hulladékkal együtt. Az elmúlt tíz évben EU-s támogatással létrejöttek hulladékkezelő infrastruktúrák, mechanikai és biológia kezelőüzemek. Már lehetőség van arra, hogy a vegyesen gyűjtött hulladékból kiválogassuk a valamilyen módon hasznosítható anyagokat. A könnyű frakció – műanyag, papír, textil és a fa – másodlagos tüzelőanyagként cementgyárakban vagy erőművekben együttégetéssel energetikailag hasznosítható. A szelektíven gyűjtött műanyaggal mi történik? Bekerül egy gyűjtőbe, majd egy járműbe, ami elszállítja egy kézi válogatóműbe. Itt emberek szín és anyagi minőség szerint külön frakciókra válogatják. A hulladékfeldolgozó üzemek egynemű anyagokkal tudnak csak valamit kezdeni. A polietilén nem U N I V P É C S — 27


és más fejlett országok lerakata volt Kína, olcsó kézimunkával válogatták a műanyagot. Mára megváltoztak a viszonyok Kínában. Mi lesz ezzel a hatalmas mennyiségű, nyakunkon ragadt műanyaggal? Európának villámgyorsan feldolgozó-kapacitásokat kell növelnie. Mind az anyag, mind az energetikai felhasználás szempontjából. Kérdés még, hogy privát, vagy központi pénzekből. A tárolás ad pár évnyi haladékot, a bálázásnál nem fémhuzallal, hanem műanyagfonállal burkoljuk be, akkor vízhatlan csomagolást kap a hulladék. Így tárolható, csak hogy hol? A hulladékgazdálkodás területén folyton kapacitásproblémákba ütközünk. Akár feldolgozó-képesség, akár tárolókapacitás területén.

keverhető a polisztirollal, mivel más kémiai, fizikai tulajdonságokkal bírnak. Ha egy üzem szeretné nyersanyagként felhasználni a hulladékként keletkező anyagot, akkor neki fajtatiszta anyagra van szüksége. Bálázógéppel köbméternyi térfogatú bálákat állítunk elő, amelyek több száz kilogramm súlyúak, így már nem beszélhetünk laza, nagy térfogatot elfoglaló, könnyű műanyaghulladékról. A bálákat könnyebb nagy távolságra szállítani gazdaságosan. Innen elkezdi az új életét. Baranyában volt kerti székeket, padokat műanyagból előállító cég. Két évtizeden keresztül főleg Kínába exportáltuk a válogatott műanyaghulladékot. Az igaz, hogy visszakaptuk pulóverként? Ennek van alapja. A műszálhoz műanyaghulladékot is fel lehet használni. A kínai ipar nagy mennyiségű hulladékot tudott felszívni. De ma már nem feltétlenül akarnak a gazdaságilag fejlettebb országok hulladéklerakója lenni. Az autópiacon hasonló a helyzet. Kelet-Európa lett a nyugat roncstelepe. Európa

Mi oldható meg ezen a területen azonnal, hogy ne fulladjunk bele a szemétbe? A hulladékgazdálkodás csúcsán a megelőzés áll. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, hogy nem termelünk nekik ennyi műanyaghulladékot. Önmagunk korlátozásánál kellene kezdeni. Vannak olyan országok, amelyek szinte nem tesznek semmit. Az államok és a szervezetek mellett él hét milliárd magánember is Földön. Hétmilliárdan minden nap szavazunk arról, hogy teszünk-e valamit a Föld érdekében. Az egyén felelőssége kiemelten fontos. A szocializmusban elhitették velünk, hogy a kormány és a párt megmondja, mi a helyes, mit kell tennünk. Ez kiölte az emberekből a felelősségvállalás képességét a tetteikért. De ez nem csak a volt kommunista országokra igaz. Minden nap tehetünk azért, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Kezdve azzal, hogy üvegpohárból igyunk, ne eldobható műanyagból. Igyunk csapvizet, ne műanyag palackosat. Mi történik egy kirándulás során elhajított PET palackkal? Normál esetben sok száz évig velünk maradnak a flakonok. Ezek a műanyagok polimerizáció révén keletkeznek. Az egyszerű szénhidrogén molekulából egy energiaigényes folyamat

12. Pécsi Dísznövénykiállítás és -vásár nőszirom-kiállítással egybekötve! Helyszín: PTE Botanikus Kert, Pécs, Ifjúság útja 6. Időpont: május 12-13. 10-18 óra között Belépő: felnőtt: 700, diák és nyugdíjas: 400, gyermek (2-6 év között): 200 Ft Info: http://botanikuskert.pte.hu

28 — U N I V P É C S


eredményeképp lesz műanyag, amely rendkívül tartós és könynyű. Természetes módon emberi léptékkel tekintve nem bomlik le. A sok millió baktériumfaj közül egy-kettő képes elkezdeni bontani bizonyos fajtájukat. A PTE-n folyik egy kutatás, a régi szemétlerakók hasznosíthatóságát vizsgáljátok. A projekt március végén zárult, 5 EU-s országból 14 konzorciumi tag vett részt benne. Nem új tudományos eredményekre hajtottunk, hanem az információgyűjtés volt a cél. Azt vizsgáltuk, hogy milyen hulladéklerakók vannak szerte Európában. Nemcsak a kommunális hulladéklerakókra gondoltunk – hivatalos nevén települési szilárdhulladék-lerakó – hanem ideértem az inert hulladéklerakót (építési és bontási törmeléklerakót), ipari létesítményekhez kapcsolódó hulladéklerakót, a bányákhoz kapcsolódó depóniákat, lerakókat, amelyeket meddőhányónak hív a köznyelv, de a vörös iszap és egyéb zagytárolók is ide tartoznak. A gazdasági termelés folyamán képződő hulladékok elhelyezésére szolgáló helyszínek feltárása volt a kutatásunk célja. Az motivált minket, hogy milyen nyersanyagok használhatók ezekből. A növekedő nyersanyagárak miatt? Részben, de más okai is vannak. Európa egyes részein nagyon fejlett ipari termelés folyik, akár mikroelektronikai, akár más ágazatokban. Ezek olyan nyersanyagokat igényelnek, amelyeket az EU-ban nem bányásznak. Ritka földfémeket, a platinacsoport fémeit. Most ezek az országok nem tárják feltétlenül tágra a kapukat a szabad kereskedelem előtt. A saját iparukat támogatják, és kontrollálják a piaci árakat ugyanúgy, ahogy az olajtermelő országok is, hiszen a nemzeti kincsük áruba bocsátásáról van szó. Az EU-ban szembesülnünk kellett azzal, hogy azok a nyersanyagok, amelyeket az iparunk felhasznál, drágák és egyre problémásabb a beszerzésük. Ezért az unió összeállította a kritikus anyagok listáját (CRM a rövidítése), más projektek is foglalkoznak ezzel a témával. Mi hasznosíthatót találtatok? Települési hulladékot egész Európában százas nagyságrendben bányásztak ki eddig. Az a tapasztalat, hogy ami értéket

képvisel, az a két-három százaléknyi fém hulladék. A le nem bomlott papír és a műanyag (RDF), ami ugye nem bomlik le ilyen időtávon, még értékes lehet fűtőérték szempontjából. Ma, azok az üzemek, amelyek képesek feldolgozni ezt az RDF-et, azaz elégetni, már nem fizetnek érte, mint húsz éve, hanem pénzt kérnek az átvételért, mert nem azt mondják, hogy energiahordozót kaptak, hanem hogy ők oldanak meg egy hulladékkezelési problémát. Ha kibányásszuk a régi műanyaghulladékot, tisztítjuk, válogatjuk, akkor még az égetése is költséget generál. Ma a hulladéklerakók kibányászása így nem gazdaságos. De sok helyen a földterület képvisel értéket. Az EU nyugati országaiban növekszik a népesség a gazdaságilag vonzó településeken, ezért igény van építési telkekre. Belgiumban egy lakóövezetben található, kéthektáros régi lerakót teljesen felszámoltak. Kinyerték belőle, amit ki lehetett, amit nem (40–50% földszerű anyag marad, ami ma nem használható semmire), azt elszállították. A területet építési területként értékesítették, ebből a bevételből tudták finanszírozni a munkát. Nagyobb léptékű beruházás volt a londoni Heathrow reptér melletti százhektáros lerakó esetében. Ott 30 hektárt kibányásztak, irodaépületeket létesítettek, komoly áron értékesítették, és ebből a bevételből a maradék 70 hektárt is rekultiválhatták. Ma Európában ez adja a fő megtérülési forrást. Más kontinenseken nem érdemes gondolkodni a szemétlerakók kibányászásában. Magyarországon milyen területeket vizsgáltatok? Pátka falu szélén egy fluorit bánya működött, ezt egy feldolgozóüzemben nemesítették, a maradékot flotációs meddőnek hívják, ez 1–3%-ban tartalmazhat fluoritot, mely nyersanyaga lehet az elektronikai iparnak, emiatt érdemes lehet megvizsgálni. Ennél nagyobb falat Rudabánya térsége. Ott az ókortól kezdve a 20. század második feléig tartott a bányaművelés. Több száz hektárnyi meddőhányó maradt, egy nagy tó is van a területen. Az ércelőkészítő üzem mellett is millió tonna meddő hever, ebből az ércek kinyerése érdekes lehet. BALOGH Robert

U N I V P É C S — 29


Trash Art 2017, 2018

Szemét- és művésztelep egy helyen

A győztesek 2017-ben mostanra másodéves szobrászhallgatók voltak: Dani Tamás, Fekete Lilla, Hamza Marcell, K. Nagy Beatrix Tímea és Takács Vanessza. A versenyről mesterüktől, Gaál Tamástól értesültek, aki aztán művészeti vezetője is lett a projektnek, a pályázat pedig kreatív feladat címszóval a tantervbe is bekerült, így tanórán is tudtak azzal foglalkozni. A Művészeti Kar idén induló csapatát a tavalyi győztesek között szereplő Takács Vanessza és Hamza Marcell mellett még Steiner Lili másodéves, illetve Huszár Zsuzsanna és Mukus Roxána elsőéves szobrászhallgatók erősítik. A Trash Art egy szakmai héten került szóba, ahol mindannyian Orosz Klára művésznő csoportjába kerültek. A Trash Art Magyarország célja, hogy a hulladékproblémára hívja fel a figyelmet, így tavaly „Az új kor hajnala: antropocén – az ember kora” címhez kellett alkotást megálmodni. Különböző ötletekkel rukkoltak elő, végül Hamza Marcell koncepciója mellett döntöttek: egy játszótéren homokozó kisgyereket alkottak meg, aki óriási szeméthalmokon ül. Marcell így foglalta össze a Gyerekjáték című alkotás mögött rejlő gondolatiságot: „Erős kontrasztot akartunk mutatni a játszótéren homokozó kisgyerek idilli képe és a tény között, hogy mindez szemétből épül fel. Hangsúlyozni akartuk azt is, hogy a sze­ métdombokon, amiket igyekszünk elrejteni, általunk használt életterek jönnek létre.” Homok és fagerendák mellett főként műanyag flakonokkal és alumínium dobozokkal dolgoztak, a gyermekalakot apró Kinder-figurákból készítették el. Időközben kiderült, a BIOKOM Kft. által a csapat rendelkezésére bocsátott szemétmennyiség nem elegendő, így – a munkafolya30 — U N I V P É C S

A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál kísérőprogramjaként idén másodszor valósul meg a Trash Art Magyarország verseny Gödöllőn, mely lehetőséget kínál arra, hogy hallgatók a környezettudatosság témakörben alkotásokat hozzanak létre, kizárólag újrahasznosítható alapanyagokból. 2017-ben a PTE MK hallgatói nyerték a megmérettetést. Sajnálatos módon, mindenképpen méltatlanul, ám semmiképpen sem szándékosan, akkor nem emlékeztünk meg a nagy sikerről. Most pótoljuk a hiányosságot, egyúttal bemutatjuk a 2018-as Trash Art tiszteletére verbuválódott idei MK-s csapatot és az újabb, ígéretes műalkotást.

mat legviccesebb részeként – a Művészeti Kar közelében lévő étteremhez vonultak kukázni. Idén a téma a biodiverzitás, amit a szobrászcsoport reverz úton kísérel megfogni, hiszen a biológiai sokféleséget éppen odáig akarja visszafejteni, ameddig mindannyian megegyezünk: a zigótáig, minden élőlény kezdeti formájáig. A csapat egy interaktív tér létrehozásán dolgozik, el szeretnék érni, hogy az alkotás egyfajta kommunikációt biztosítson készítők és befogadók között. Be lehet majd menni a zigóta belsejébe, ahol különböző növényekről és állatokról, kihalt fajokról is találhatnak leírásokat az érdeklődők. Egy intermédiás hallgató közreműködésének hála speciális auditív élmény is jár a vizuális ingerek mellé. Az idei installáció éppen az interaktivitás terén szeretné megfejelni a tavalyit. Az alkotáshoz műanyagpalackokat, fóliákat, papírokat használtak. A tavalyi csoport a mű elszállításához kapcsolódó problémáiból okulva, idén az eredeti ötletet átvariálták. A hallgatók jelenleg várják, hogy kiderüljön, beválogatják-e pályamunkájukat a döntőbe. Mi pedig nagyon drukkolunk és már előre várjuk, hogy az „Egy zigóta feljegyzései”-t megcsodálva újra együtt gondolkodhassunk trash-ről, artról, no meg a kitartásról. SZABÓ Bianka

TELJES CIKK: WWW.UNIVPECS.COM


l ó b i b b o HNYELVET TANULNI? Mondhatnánk ki az a … (és itt tessék behelyettesíteni, ki mit szeretne), aki hobbiból tanul nyelvet? Szerintem egyébként meglepően sokan. Mert tényleg, ki tanul hobbiból nyelvet? Akinek már nem kell nyelvvizsga, mert már van neki, meg az esetleg, akinek valamilyen célja van vele, de most akkor még hobbinak számít-e. Szerintem fogjuk meg azt a végét, hogy a hobbi olyan dolog, amivel foglalkozik az ember, mert szereti csinálni és nem sajnálja rá az idejét, nem szenvedésként éli meg. És ha már szereti, akkor hívhatjuk ezt belső motivációnak is, amitől láss csodát, könnyen megy a nyelvtanulás (is). Nyelveket tanulni remek dolog! Agymunkának sem utolsó, érzem egy-egy nyelvóra után, hogy az agyamat, mint izmot jól megtornáztattam. Így valószínűleg az Alzheimer-kór ellen is teszek, és valami újat tanulni mindig hasznos. Mind az agymunka, mind maga a tudás által gyarapodik az ember. Szeretem újra érezni, hogy milyen az, amikor az ember egy nyelvben kezdő, tiszta lappal indul, és azzal a kétszáz szóval próbál boldogulni, amit tud. Egy-egy nyelv megismerése közben azért mindig szó esik az adott nyelvet beszélők kultúrájáról is. Így nemcsak a nyelvet magát, hanem sok-sok érdekességet is megtudhatunk. Sokakat talán előbb kezd el érdekelni egy-egy ország vagy egy zenei banda, mint a nyelv. Aztán olyanok is vannak, akik azért kezdenek el tanulni egy bizonyos nyelvet, hogy eredetiben olvashassák a kedvenc szerzőjük világrengető műveit.

Több nyelvet ismerők agyában pedig szerintem olyan kapcsolatok jönnek létre és olyan nyelvi érdekességekre jönnek rá maguktól, amik egészen bámulatosak! A nyelvtanulás a kreativitást is serkenti, a nyelvtudás pedig a munkaerőpiacon is igen hasznos. Most nem a papír meglétére gondolok. Bár ha már van nyelvtudásod, érdemes letenni azt a vizsgát. Arra gondolok, hogyha megtanultál egy nyelvet, az már önmagában bizonyítja, hogy van egy nagyon fontos képességed: képes vagy tanulni, új dolgokat befogadni, alkalmazkodni, és mindez nagyon pozitív. Nekem szerencsére mindig is jól mentek a nyelvek, de aki úgy érzi, hogy nem így van ezzel, ne keseredjen el, mert kutatások bizonyítják, hogy mindenki képes elsajátítani egy idegen nyelvet. Mondjuk van, akinek ez lassabban megy, de mindenki meg tudja tanulni. Aki képes elvégezni az egyetemet, annak egy idegen nyelv elsajátítása nem okozhat problémát! Keresd meg magadban azt, hogy miért érdekes az adott nyelv vagy az adott kultúra, lebegjen ez a szemed előtt, amikor tanulod! Próbáld meg nem nyűgnek felfogni, hanem privilégiumnak, egy eszköznek, amellyel majd könnyebben boldogulsz az életben. Nézd eredetiben a kedvenc sorozatod! Olvasd eredetiben a kedvenc könyved! Nyelvtanulásra fel! TÓTH Mariann

Idegen Nyelvi Központ

7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b Tel.: +36 72 501-500/22133 ecl@inyk.pte.hu | inyk.pte.hu

ecl.hu

U N I V P É C S — 31


NYELVVIZSGA

mint doppingszer?

Rák Tibor a PTE-ÁOK ötödéves orvostanhallgatója. Amióta az eszét tudja az orvosira készült, ám tizenkét éves korában talált egy nyelvkönyvet, ami elindította egy másik úton is; hogy kipróbálja, milyen lehet japánul tanulni. Rövidesen autodidakta módon elsajátította a kínai nyelvet is. Elmondása szerint a piramis csúcsán elsőrangú nyelvekként mégiscsak a latint és az ógörögöt tartja, így az ÁOK-on demonstrátorként orvosi és gyógyszerészeti latint oktat. Emellett passzióból nyelvvizsgázni jár, a júliusban kezdődő hatodévét pedig portugál, német és kínai kórházakban tölti majd. Interjú egy meglepően izgalmas és még annál is meglepőbben szerény sráccal.

Csak hogy tisztázzuk: milyen nyelvvizsgáid vannak? Ez az a kérdés, amit mindig igyekszem elkerülni. Angolból három felsőfokúval (általános, orvosi és egyházi szaknyelvi – C1), németből általános és orvosi szaknyelvi felsőfokúval (C1) és Goethe C2-es nyelvvizsgával rendelkezem. Továbbá C2-es bizonyítványt (HSK6) szereztem kínaiból is. Latinból középfokút, japánból és lengyelből egy-egy alapfokút tettem le. Hogy állsz neki egy új nyelvnek? Kell olyan ember, aki hatással van rád, meg kell egy kultúra, egy ok, ami ráébreszt arra, hogy ezt meg akarod ismerni. Elkezdtem járni török tanfolyamra, amit anyanyelvű önkéntesek tartottak. Eleve felkészülten mentem oda. Mindig először a nyelvtant tanulom meg, és arra építem a szavakat. A másik fontos dolog az, hogy célzott kérdéseid legyenek. Lényeges, hogy ne a tanár, hanem a diák irányítson. Ha pedig a diák irányít, akkor már motivált, és menni fog a nyelvtanulás. Úgy sejtem, van néhány jövőbeli nyelvtanulós célkitűzésed is. Igen. Év végén mennék törökből nyelvvizsgázni, jövőre pedig portugálból. Mindkettőből B2-t céloznék meg. A régi nyelvekből minél magasabb szintig, ideális esetben C2-ig szeretnék eljutni. Jó lenne még folytatni az ógörögöt, az oroszt és az arabot is, illetve esetleg egy felsőfokú latin nyelvvizsga sem lenne rossz. Itt ez a csomó nyelv, nyilván mindegyiket szeretnéd szinten tartani. Ennyi nyelvnél ez lehetséges egyáltalán? Amikor kimentem Kínába, a kínaival foglalkoztam, a többi nyelv nyilván háttérbe szorult. Következő évben kimentem Németországba, és azt éreztem, hogy elfelejtettem a németet, 32 — U N I V P É C S

de egy nap után már folyékonyan kezdtem el beszélni. Hidd el, nem felejted el a nyelvet, az agyad csak elraktározza későbbre. Olyan, mint egy spájz sok fiókkal. Ha az angolra van szükséged, azt nyitod ki, a többit becsukod, de attól még ott vannak. Lehet, hogy a szavak kiesnek, de azokat vissza is tudod pakolni… mint a borsószemeket a zacskóba. Akkor beszélünk elfelejtésről, ha soha nem tanultad meg vagy soha nem használtad az adott nyelvet. Hogy viszonyul a környezeted a nyelvtanulási mániához? A gimiben szinte ufónak néztek, otthon pedig ellenezték, mondván, ne húzzam ilyennel az időt, foglalkozzam a tanulással, különben nem vesznek fel az orvosira, meg hogy az angol nyelvvizsga legyen meg, a többit hagyjam, mert semmit nem ér. Ahogy látták az orvosin a sikereimet, miközben a nyelvvizsgákat tettem le sorban, rájöttek, hogy nekem ez így megy, és azóta támogatnak a hobbimban. Általánosságban pedig az egyetemen is mindenki sokkal elfogadóbb. Lehet, hogy erős, amit most mondani fogok, de előfordulhat, hogy ez a nyelvtanulás valamilyen szinten függőség is? Egyértelműen az. Olyan, mint az alkohol vagy drog. Ha most azt mondaná valaki, hogy ne tanuljak nyelvet, ne foglalkozzak vele, akkor tényleg belepusztulnék. Kínaiul olvasom a gyógyszertankönyvet vagy németül az idegsebészet jegyzetet, és rendszeresen beszélgetek külföldiekkel. A nyelvvizsga is olyan nekem, mint egy doppingszer. Mindenkinek van olyan hobbija, amit szenvedélyesen űz, számomra a nyelvtanulás ilyen. SZABÓ Bianka

A TELJES BESZÉLGETÉS AZ UNIVPECS.COM WEBOLDALON ÉRHETŐ EL.


Publikálj szabadon, időben, térben korlátlanul! Az Akadémiai Kiadó és a PTE között létrejött open access licensz-szerződés keretében az egyetem jogosult a kiadó lapjaiban egyetemi szerzők publikációit szabad hozzáféréssel, vagyis open access módon megjelentetni. Ez azt jelenti, hogy a PTE a szerzők helyett vállalja, hogy kifizeti a cikk lektorálásának és megjelentetésének azon költségeit, melyek ahhoz szükségesek, hogy az adott tudományos cikk a világon bárki számára szabadon olvashatóvá váljon. Ahhoz, hogy valaki feljebb léphessen a tudományos ranglétrán – akár habilitációhoz, akár akadémiai doktori cím megszerzésé­ hez – nagyon fontosak az ún. tudománymetriai adatok. Akár az impaktfaktor, akár a citációk száma, vagyis, hogy kinek meny­ nyi az idézettsége, a publikációira történő hivatkozás, mekkora az olvasottsága – ezek a követelmények legfőbb sarokpontjai. – magyarázza dr. Szalma József, az ÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Arc-, Állcsont és Szájsebészet Tanszék vezetője, aki tavaly maga is használta az említett open access pályázati rendszert. Ha a hivatkozások számát szeretnénk növelni, ahhoz az kell, hogy minél szélesebb kör olvashassa a cikkünket. A nyílt forrású hozzáférés pedig éppen ezt segíti elő: nem kell hozzá előfi­ zetni az adott lapra, a világ bármely tájáról bármikor elérhető bárki számára – egyedül a nyelvi korlátok jelenthetnek akadályt. Dr. Szalma József az orvoskar honlapján talált rá a lehetőségre, és elmondása szerint a pályázat beadásával elindult folyamat gyors volt: Egy órán belül kaptam visszajelzést arról, hogy megkapták a pályázati anyagom és tájékoztattak arról, hogy a munkacsoport mikor ül össze dönteni. Ha jól emlékszem, két héten belül megírták, hogy nyertem, és útmutatót adtak arról, hogyan tovább. A szerződésben szereplő tudományos lapok az Akadémiai Kiadóhoz tartoznak, ami szakterületenként szűkíti a pályázható helyeket, mégis előnyt jelent. Az Orvosi Hetilapban, melyben elfogadott publikációmmal pályáztam, relatíve sok a nyílt forrású cikk. Mindig is irigyelt dolog volt, hogy a Semmel­ weis Egyetem orvosai számára adott volt ez a fajta publikálási lehetőség. Azt gondolom, jó, hogy a szerződés révén immáron mi is élni tudunk ezzel. A PTE oktatóinak, kutatóinak és PhD-hallgatóinak, vagyis pályakezdő és aktív szerzőknek idén is lehetőségük van pályázni: 2018-ban, 36 PTE-s publikáció juthat open access lehetőséghez az Akadémiai Kiadó lapjaiban, melyek teljes listája a könyvtár honlapján érhető el. Elsősorban szakcikkek (original research article), illetve összefoglaló cikkek (review paper) megjelenését támogatják. További info: oapublishing@lib.pte.hu, http://www.lib.pte.hu/ek/open­access­publishing­iroda­uj

UGORJ FEJEST…

…a vizsgaidőszakba! Az időmenedzsmentről és a stresszkezelésről a www.univpecs.com weboldalon olvashatsz. U N I V P É C S — 33


I. NEMZETKÖZI TURIZMUSMARKETING KONFERENCIA címmel zajlott tudományos tanácskozás a PTE KTK-n március 23-án a Marketing és Turizmus Intézet szervezésében. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy fókuszba helyezzék a turizmus és a marketing kapcsolatát. Tíz magyar nyelvű és egy angol nyelvű szekcióban „Generációk a turizmusban” alcímmel a tudományterület kurrens témáiban tartottak előadásokat. A konferenciáról Törőcsik Mária intézetigazgatóval beszélgettünk.

Generációk a turizmusban Mi indul el ezzel a konferenciával? Megmutatjuk, mi indult útjára három évvel ezelőtt a PTE Közgazdaságtudományi Karán. Ugyanis akkor kezdtük el a turizmus szakot alapképzésként, most végeznek az első évben kezdett hallgatók. Ez a három év kellett ahhoz, hogy az eredetileg marketing túlsúlyú képzésünkben a turizmus egyre inkább helyet kapjon, és így a Marketing és Turizmus Intézet összecsiszolódjon és komplexszé váljon. Ebből jött az ötlet is, hogy a turizmusnak a marketing oldalát erősítsük és mutassuk meg, így találkozási ponttá is váljon a konferencia, mert ilyen korábban nem létezett. Ugyanez a folyamat – a Marketing Tanszékhez került a turizmus oktatása – több helyen is lezajlott az országban. Még a kollegáknak is ismerkedniük kell egymással, nemcsak a két tudományterültnek. Mit jelent a nemzetközi jelző? Elképzelésünk szerint az angol nyelvű turizmusképzés is be fog indulni a közeljövőben, ezért fontos a hálózatépítés. Először a határmenti országokkal kezdjük, majd később távolabbra is tervezünk nyitni. Miért a generációkat választották tematikának? Azért a „Generációk a turizmusban” alcímet választottuk, mert izgalmas kérdés, hogy mennyire más elvárásai vannak a fiatal, a közép és idősebb generációnak. Indult egy olyan kutatás is, amelynek a központjában épp a generációk állnak. Mi mondható el ezekről a generációkról? A generációkról szinte mindenkinek van véleménye. Többféle kiindulópontot lehet választani. Én három nagy generációt látok. Klasszikusan harmincévenként vágják el egymástól a generációkat. Ehhez képest létezik a médiageneráció fogalom, ami sokkal kisebb, tíz–tizenötéves szakaszoat különböztet meg, így sokkal több érdekesség mondóható el egy-egy generáció34 — U N I V P É C S

ról. Kérdés, hogy tényleg külön generációkról beszélhetünk-e. Egyértelmű, hogy most egy paradigmaváltás zajlik, akár a kultúrát nézzük, akár a digitalizáció hatása felől vizsgáljuk a turizmust. Ma másképp döntenek az emberek, másképp élik a mindennapjaikat, mint korábban. Most a generációs feszültségek vannak előtérbe helyezve, de számomra ennél izgalmasabb a generációs együttműködések kérdése. Hogyan lehet összefűzni a generációkat úgy, hogy az mindenkinek jó legyen? Mert lehet, hogy nem baj, hogy bár az idős generáció tudja, mi az a közösségi média, de fogalma sincs a működéséről, mert lehet, hogy az ő lassabb élettempója sokat segít a fiataloknak és a gyereknek, hogy az élet egy másik oldalát is megismerjék. Ilyen szempontból is érdekes a nemzedékek közötti magatartás. Marketingesként azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ki vásárol könyvet. A kulturális turizmusnak például egyértelműen az idősek a vásárlói. Akkor viszont nem biztos, hogy a QR-kóddal be tudjuk terelni őket valahová. A turizmus szak első végzősei mennyire kapnak piacképes diplomát? Abszolút piacképesek lesznek. Most vannak az utolsó oktatási félévben, hátra van még egy félév gyakorlatuk, majd a diplomadolgozat és a védés. A piac szívesen veszi fel ezeket az embereket; a turizmusban hiányhelyzet van, keresik a szakembereket az állásokra. Helyben milyen kapcsolatokkal rendelkezik a szak? Fontos számunkra, hogy kapcsolatokat építsünk ki, hogy akár helyben is szakmai gyakorlati helyhez jussanak a hallgatóink. Az más kérdés, hogy mennyire veszik igénybe a szaktudásunkat. Mennyire kíváncsiak a gondolatainkra. Az oktatóink zöme több szálon kötődik a helyi turizmus valamelyik intézményéhez. BALOGH Robert


Nemzetközi

Tavasz 2018 Más kultúrák, más nézőpontok: tavaly nagy siker volt a Nemzetközi Tavasz név alatt futó programsorozat, és a PTE Külügyi Igazgatósága idén sem tette lejjebb a lécet. Az Ázsiát bemutató napoknak vége, de még előttünk Európa, Afrika és az ibero-amerikai világ sava-borsa.

U N I V P É C S — 35


A SZAVAKBÓL MONDATOK LETTEK, ÉS A NAGY VONALAKBAN ISMERTETETT TÖRTÉNET APRÓ MOMENTUMAI ÉLÉNKÜLTEK MEG.

A programok Indonézia bemutatásával kezdődtek az Ifjúság úti campuson, majd a sorban Kína következett. A nap egyik legfontosabb üzenete, amire mind büszkék lehetünk a PTE berkein belül így foglalható össze: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, PÉCSI KONFUCIUSZ INTÉZET! E szervezet ugyanis idén ünnepli fennállásának harmadik évfordulóját. Az események között szerepelt egy, a Konfuciusz Intézet pécsi életének legfontosabb állomásait fotókban elmesélő tárlat megnyitása is. A megnyitó elején a Jázminvirág című zenére táncoltak a Kínai Iskola diáklányai. A külügyi igazgató, ­Tarrósy István köszöntötte az egybegyűlteket, s hangsúlyozta: a Nemzetközi Tavasz küldetése az, hogy megmutassa a PTE-n uralkodó nemzetközi szellemet, továbbá lehetőséget adjon Pécs város lakói számára arra, hogy interkulturális találkozásokban lehessen részük. Maui asszony összefoglalta a Konfuciusz Intézet pécsi részlegének eddigi teljesítményét. Elmondta: egyre nagyobb az igény a kínai kultúra és a kínai nyelv iránt, a tavaszünnepet is egyre szélesebb körben ünneplik. Több mint 150 PTE-s hallgató hallgat kínai medicínát magyarul, sokan csikung-rajongók és nagyon sok a kínai kulturális programokon az érdeklődő. Tavaly rendeztek először olyan kínai tanulmányutat, melyen 18 pécsi középiskolai hallgató vehetett részt, és az intézet a költségeik legnagyobb részét állta. 2018-ban két új programot indít útjára 36 — U N I V P É C S

a PTE Konfuciusz Intézet, ezek között van nyelvi és tanulmányi ösztöndíj is. A beszédeket a Kínai Iskola diákjainak wing tsun kung fu bemutatója követte. Mesés, sokszínű, egzotikus – ezek a sztereotípiák mind igazak voltak az India Napra március 21-én a Zsolnay Kulturális Negyed E78-as termében. A program egy kiállítás megnyitásával kezdődött. Az India – ahogy én látom című tárlat Bijoy Mishra fotóművész munkáiból készült. A tradicionális indiai jóga szerelmesei Ankita Sood indiai jógi révén gyakorolhatták ászanáikat. Miközben indiai jellegű ételkóstolóra került sor, az E78 színpadán dr. Farkas Judit, a PTE BTK Néprajz Tanszékének adjunktusa tartott előadást a magyarországi India-kép változásairól. A következő programelem Kassiyet Ailkhankyzy dinamikus és erőteljes tánca volt (részletek: A lélek tánca UnivPécs, 2018. február). Koncert következett: Pt Rajes Gangani ütögette az ujjbegyével, paskolta a keze oldalával, a teljes tenyerével dobolt a tablán, miközben Tóth Szabolcs szitáron kísérte. A nap utolsó programpontja ismét tánc volt, mégpedig khatak. Saumya Shukla és két tanítványa teljes történeteket meséltek el táncban. A táncosnő el is mesélte, miről szól majd a következő történet, s beszéd közben rögtön be is mutatta azokat a jellegzetes kézmozdulatokat, melyek például az esőt fogják majd szimbolizálni. Ez olyan volt, mintha megadta volna az alapvető szókészletet, melynek tudatában a tánca minden egyes elemét gond nélkül értelmezni lehetett. A szavakból mondatok lettek, s a nagy vonalakban ismertetett történet apró momentumai élénkültek meg. Az Indai Nap végén minden érdeklődőnek lehetősége volt egy nagy, közös, mosolygós szelfit készíteni az összes fellépővel közösen a nagyszínpadon.


A Japán Nap teája Izgalmas volt látni, ahogy a tea, maga mögé utasítva a napi rutint, az igyekvő, értő kezek alatt egyszeriben szenvedély lesz. Mert kellő tisztelet és odafigyelés után, igenis épp úgy viselkedik, mint egy szerelmes társ. Élénkít és megnyugtat. Átmelegít és harmóniát teremt. HETESI JÚLIA TELJES BESZÁMOLÓJA: WWW.UNIVPECS.COM

EURÓPA NAPOK április 16–19. Április 16., hétfő

Április 18., szerda

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED – E/25-ös épület – 001-es terem – 18.00 óra Aya de Yopougon (Aya of Yop City) című animációs film bemutatója (francia nyelven, angol felirattal)

SZABADKIKÖTŐ – Portugál Est 18.00 Portugália és Magyarország történelmének párhuzamai Hargitai Evelin, a Camoes Intézet ösztöndíjasának előadása (angol és magyar nyelven) Az est további felében dokumentumfilm-vetítés és egy Fado-kiállítás is színesíti a programot. A gasztronómia kedvelői José Freire portugál–angolai szakács friss és helyben készült ételeit is megkóstolhatják. A programot portugál táncest zárja.

Marguerite Abouet és Clément Oubrerie képregénye és filmje nagyrészt elefántcsontparti városi környezetben játszódik, és elsősorban a fiatal felnőttek mindennapi életének örömeit, szerelmeit, barátságait, kihívásait mutatja be, szakítva az európai médiában elterjedt Afrika-sztereotípiákkal. A film vetítése előtt dr. Maksa Gyula, a PTE BTK Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense tart bevezetőt. SZABADKIKÖTŐ (7626 PÉCS, KIRÁLY UTCA 76.) – 21.00 óra Francia zenei est Jean-Christophe Giraud, az Alliance Francaise Pécs munkatársa jóvoltából belekóstolhatunk a francia zene világába Edith Piaf sanzonjaitól és Serge Gainsbourg lírai és érzelmes vallomásain keresztül egészen a Daft Punk korszakáig elnyúlva.

Április 17., kedd MŰVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 17.00: A csodás Horvátország – Vesna Haluga, Horvátország főkonzuljának előadása (angol nyelven, magyar tolmácsolással) 17.30 Horvátok Magyarországon – Blazsetin István, a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézetének vezetőjének és a PTE Szlavisztika Intézet Horvát Tanszékének vezetőjének előadása 18.00 A Papuk, avagy Horvátország első geoparkja – Goran Radonic, a Papuk Geopark vezetőjének előadása (angol nyelven, magyar tolmácsolással) Tudásközpont, Konferenciaterem Iain Lindsay, az Egyesült Királyság Magyarországi Nagykövetének előadása, az azt követő beszélgetés moderátora Baranyi Tamás, az AJTK kutatási vezetője lesz. TUDÁSKÖZPONT – 19.00 Kiállítás a horvátországi University North hallgatóinak munkáiból A tárlat április 20-ig tekinthető meg. TRAFIK – 20.00 Zenei barangolás a horvát underground világába Dj Dubravko Vrbesic kalauzolásával

Április 19., csütörtök CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, KONFERENCIATEREM – 17.00 Vallási és erkölcsi megújulások a reformáció tükrében című tanulmánykötet ünnepélyes bemutatója A tanulmánykötet 12 írása a reformáció 500 éves jubileumához kapcsolódóan a vallást megújító törekvéseket dokumentálják. LENAU HÁZ – 14.00 – 18.00 Városismereti vetélkedő Pécs német történelmi emlékei mentén A 4–5 fős csapatoknak a Lenau Házból indulva kell bejárni Pécs belvárosát, ahol a német kultúrával, a német kisebbséggel kapcsolatos történelmi emlékeket kell felkeresniük és feladatokat megoldaniuk. Rajt délután 14 órától. A kész feladatokat 17 óráig kell leadni a Lenau Házban. Eredményhirdetés 21 órakor a Nappali kávézóban. Start/cél: Lenau Ház (Pécs 7621, Munkácsy Mihály u. 8.) Szervező: Lenau Ház Egyesület, PTE Külügyi Igazgatóság NAPPALI BÁR ÉS KÁVÉZÓ – 21.00 Német táncest az elmúlt évtizedek német zenéinek legjavából A PTE BTK hallgatói és a Lenau Ház csapata közösen szervez egy német retró discot. Az este folyamán gondoskodunk 60-70-80-90-es évek legjobb német slágereiről! A fergeteges hangulat biztosított! Ha érdekel a német zene világa, vagy csak simán jól szeretnéd magad érezni egy klassz társaságban, itt a helyed! A rendezvények mindenki számára nyitottak és ingyenesek! További programok: Ibero-Amerikai Napok: május 7–10. Afrika Napok: május 22–25. Részletek: https://www.facebook.com/InternationalSpringPTE U N I V P É C S — 37


P A R A S P O R T

a PTE-n 38 — U N I V P É C S

Az öt éve indult Sportiroda a tömegsport támogatásán, az egyetemi bajnokságokon át a magas szinten sportoló hallgatók mentorálásáig több területtel foglalkozik – pár éve parasporttal is, intenzíven. Hári József irodavezetőt kérdeztem.

Hogy jött képbe a parasport? Megkeresett Bögyös Zoltán, hogy létezik Pécsett egy látássérült sportegyesület, korábban csörgőlabdáztak, és ezt szeretné újraindítani. Bevontam az egyetemen a Támogatószolgálatot a Sportiroda mellé, és így hárman, közösen kerestünk megoldást. Három fővel indultunk, két egyetemista is csatlakozott hozzájuk, és el is indultak 2015-ben a bajnokságon. Megkerestem Ács Pongrácot, a PEAC elnökét, hogy igényünk lenne egy parasportszakosztály létrehozására. A PEAC pénzügyi forrásokat nem tudott biztosítani, de írtam a Magyar Kézilabda Szövetség Parasport Albizottságának, akik segítettek szemtakarókkal, labdákkal és teljes felszereléssel (könyök- és térdvédők, melegítők, kapusmez). Nemzetközi versenyt is rendeztünk, a szlovén, a horvát és a magyar utánpótlásválogatott játszott két napig meccseket a Lauber Dezső sportcsarnokban. A mi srácaink ekkor tapasztalták meg, milyen egy nagy, nemzetközi verseny. Akkora lendületet kapott a csapat, hogy első évben megnyertük az NB II-es bajnoksá-


got, tavaly harmadikak lettünk, igaz, akkor már kilenc csapat közül, nem ötből, mint első évben. Vannak sikerélmények, élvezi a csapat a meccseket. Idén is kilenc csapattal megy a bajnokság, a fiúkkal az első helyen állunk, de lánycsapattal is el tudunk indulni. Másfajta sportokat is támogattok? Igen, mert nehézségekkel küzd mindenki, saját pénzből sportolnak, nehéz termet szerezniük. A Lendület SE Magyarország egyik legrégebbi parasportegyesülete. Asztaliteniszezőkből állnak, Szappanos Zoltán hozta be őket. Főleg értelmi fogyatékosok járnak hozzájuk. Boccia játékot is űznek, ez a petanque-hoz hasonló olasz játék, csak teremben játsszák, fagolyókkal. Itt is ki kell dobni az „öcsi”-t, és ehhez kell minél közelebb dobni a golyókat. Az egyik srác kéket, a másik pirosat dobál. Ugyanazok a szabályok. Több mint 10 játékosunk van, ugyanannyi segítővel. 2017 nyarán integrálódtak be hozzánk 30 fővel, így most majd 60 fővel működünk a PTE Parasportszakosztályaként. Kerekesszékes vívók is tanulnak az egyetemen, de ők a PTE PEAC vívószakosztályával kötöttek együttműködési szerződést.

Mi a legnehezebb a parasportban? A logisztika. Amikor egy csapatom bocciaversenyre Budapestre utazik, akkor létszámtól függetlenül két busszal kell mennünk: az egyikbe fel kell tennünk rámpával azokat, akik nem tudnak székbe kiülni, a másikba a segítők és azok ülnek, akik képesek rá. A kerekesszékeket utánfutóval szállítjuk a busz után. Hány parasportoló egyetemista van nálatok? Két egyetemistánk van a csörgőlabdában, egyikük a válogatott Hadobás Lilla. Mert bizony, az utolsó válogatott edzésre az öt lányunk közül már hármat hívtak be. A bocciacsapatban van egy nagy tehetségünk, Berkes Gergő, aki másfél éve foglalkozik ezzel a sporttal. Eredetileg rögbizni szeretett volna, de az csak Gödöllőn van, havonta egyszer. Egy érzékenyítő programra eljött az édesanyjával, megpróbálta a bocciát, és ma már válogatott: Spanyolországban, Portugáliában járt már versenyen, érmeket is nyert. Ezek a srácok példaképeik a társaiknak, az egyetemistáknak is azok lehetnek. Fontos számomra, hogy fel tudjuk mutatni őket azoknak, akik elbújnak, mert sérültek, vagy féltik magukat… Meg tudjuk mutatni nekik, hogy érdemes kimozdulni otthonról. U N I V P É C S — 39


HATÁR A CSILLAGOS ÉG Jelenleg Budapesten él, jogi területen dolgozik, ám m ­ égis Pécshez kötődnek a sportban és a jogi tanulmányaiban elért kiemelkedő eredményei. Számos díjat tudhat magáénak mindkét területen. A 2018-as Budapesten megrendezett Jogászbálon ügyvédjelölt kategóriában Praesens-díjat vehetett át. Ő Meilinger Csaba, a PTE tehetségkövete, doktorandusza. Hajnali ötkor keltem, lementem hatra az uszodába, hattól nyolcig vízi edzés volt, utána egy óra szá­ razföldi edzés. Ezt követően az egyetem, majd négytől hé­ tig újra edzés, és akkor még ehhez hozzájött az is, hogy egy évben négy–öt hónapot külföldön voltunk versenyen vagy edzőtáborban. KALÁNYOS PÉTER INTERJÚJA TELJES TERJEDELMÉBEN A WWW.UNIVPECS.COM WEBOLDALON OLVASHATÓ.

Mi a következő cél? Már pályázati szakaszban van az, hogy Pécsett megcsináljuk a kerekesszékes kosárlabdát. Tavaly négy csapattal mi rendeztük a magyar kupát. Pécsett épül a Rátgéber Akadémia, itt lesz a tudás, már csak az alanyokat kell megtalálnunk hozzá. Ki kell szednünk a srácokat a számítógépek elől. Ha egyszer kipróbálják, ott fognak ragadni a pályán. Én is kipróbáltam egyszer a kerekesszékes kosárlabdát, hát mit mondjak, elég kemény volt! Az. Nyomni és dobni, látni, kanyarodni ölbe tett labdával… Ennél már csak az ülőszékes rögbi nehezebb. Volt szerencsém kint lenni Athénban a paralimpián. Pásztory Dórinak voltam a menedzsere, így láthattam a parasport krémjét. Ott fertőződtem meg véglegesen. Sors Tomi is kint volt velünk tizenhárom évesen, hazafelé annyit mondott csak, hogy Pekingben olimpiai bajnok szeretne lenni. Úgy összekapta magát, hogy az is lett. Ebben azért az is benne van, hogy Anatolij Petrov talán a világ egyik legjobb paraúszóedzője. Pécsett az ülőröplabdának is van hagyománya, jól tudom? A Nevelési Központban játszották az első magyar világversenyt a nyolcvanas években. Budai Sándor nemrég halt meg, ő volt az

VIII. PTE (Hallgatói) Sárkányhajó Regatta április 21; Orfű Aktív Víziturisztikai Központ Jelentkezés: egyetemisport.pte@gmail.com Részletek: univpecs.com, egyetemisport.pte.hu Legalább 16+1 fős csapatok jelentkezését várjuk!

40 — U N I V P É C S

első pécsi parasportoló, ő volt a csapatkapitány. Ez a sport nem olyan költséges, öt-öt ember kell hozzá és egy pálya, meg egy háló. Ezt is érdemes lenne folytatni. Hol edzetek? Szanaszét. Úgy néz ki, a várossal összefogva találunk megoldást. Az Expo Centerben felszabadult egy terem, ott kapnánk edzéslehetőséget. Ez állandóságot jelentene, de a nagy álom az, hogy legyen egy saját sportcsarnokunk. Két hete jártam egy tornacsarnok-átadón, egy volt zöldségraktárt építettek át. Felújították, öltözőket építettek, padozatot cseréltek. Előbbutóbb ezt össze lehet rakni. A PTE-n sokfelől kapunk támogatást, kiállnak mellettünk. Ez a nagy szerencsénk. A pénzügyi hiányainkat így ki tudjuk sakkozni: kicsit a PEAC segít, kicsit a Sportiroda, kicsit a pályázatokból gazdálkodunk. Olyan szerencsés körforgásba kerültünk, amelyből az egy-egy versenyre szükséges 50–70 ezer forint mindig előteremthető. BALOGH Robert


Mozgás, ! k a s r á t a k mun

Mérföldkőnek számított a jó hangulatú „Teke délután”, amit a PTE OIG Sportiroda szervezett február utolsó péntekére. Ez volt ugyanis az első olyan sportprogram, amely kimondottan az egyetemi dolgozókat kívánta megszólítani. A sportirodának kiemelt célja idén, hogy már nemcsak a hallgatóknak nyújtson alternatívát a szabadidő aktív eltöltéséhez, hanem a munkatársaknak is, egyes esetekben azok családtagjainak is. Ennek a kezdeményezésnek volt az első állomása az év eleji tekézős délután. A rendezvény vendéglátója a Pécsi Teke SE volt, mely egyesület nemcsak 4 kiváló minőségű pályát biztosított, hanem munkatársai révén a verseny lebonyolításában is segítette a szervezőket. Kellett is a támogatás, hiszen 9 csapat formájában közel 80 egyetemi dolgozó jelentkezett a megmérettetésre. Miután a többség most ismerkedett a sportág rejtelmeivel, ezért inkább egy jó hangulatú csapatépítő tréningre hasonlított a rendezvény, mintsem egy tarolásokkal megtűzdelt, kiélezett csatározásra. Ennek is köszönhetően alakulhatott ki az a „bundagyanús” végeredmény, amely a Döntögetők győzelmét hozta, hiszen a bajnokcsapatot a főszervező Sportiroda, valamint a Kancellária egy-egy munkatársa alkotta. A második helyen a Laboratóriumi Medicina Intézet dolgozói, az LMI Erők alakulata végzett, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Tétova Teke Társaság állhatott fel. Bár az év eleji Teke délutánon a hozzátartozók otthon maradtak, de a soron következő eseményen, a nagypénteki Nyuszi túrán már az esemény főszereplőjévé váltak, hiszen fókuszban a PTE-dolgozók gyermekei voltak. Az előregisztrációs lendület ennél a rendezvénynél sem akart alábbhagyni, sőt a közel 90 gyerek és legalább ennyi szülő, illetve nagyszülő a túra rövidítésére késztette a Sportirodát. A túrázás vidámságáról elsősorban a kiváló időjárás, másodsorban a csokivadászat, a kutyás bemutató, a nyuszisimogatás és az ajándéklabdák gondoskodtak. A dolgozói programsorozat harmadik állomása is a túrázóknak kedvez, hiszen április 28-án – a Családok évének köszönhetően – a PTE Sportiroda családi kirándulást tervez a Mandulásban. További közelgő dolgozói sportrendezvények: Május 26., Dolgozói Sárkányhajó Regatta Június 30., Családi Vízi Sportnap

Dolgozói Sárkányhajó Regatta május 26; Orfű Aktív Víziturisztikai Központ Jelentkezés: egyetemisport@pte.hu Részletek: univpecs.com, egyetemisport.pte.hu Legalább 16+1 fős csapatok jelentkezését várjuk!

U N I V P É C S — 41


A CSALÁD FEKETE BÁRÁNYA Hajlandó valaki feltenni azt a kérdést, ami itt következne? Azt, hogy van-e Isten? Azt! Azt nem! Már a terembe lépés előtt elkezdődik a darab, mikor a jeggyel együtt egy ismertetőt is kézhez kap a néző. Ebben egy történeti áttekintés olvasható az iskoladrámák fejlődéséről, céljáról, szerkesztési elvéről, szereplőiről. Fontos hangsúlyt kap a szövegben, és később a darab során is, hogy az ilyen iskoladrámák feladata nem a szórakoztatás, hanem sokkal inkább a tanítás. A színpadkép egyszerű, elnyújtott körbe rendezett székek, köztük négy nagyobb farönk, az első sorban elszórva ülnek a szereplők, a színpad egyik végében egy asztal, rajta kellékek, mögötte a zenészek ülnek, a másik végében, egy kifeszített vászon, melyre a darab megszabott pontjain idézeteket vetítenek. Az előadás kezdetekor Szabó Márk József és Tál Achilles, a színészzenekar tagjai mesélik el a tékozló fiú történetét, ezzel alapot adva a továbbiaknak. A darab egészét tekintve két párhuzamos játékot láthatunk egymásba ollózva. Az egyik ív a tékozló fiú történetét játssza el, míg a másik, a kvázi civilben jelenlévő játszók gondolatait, véleményét mutatja be. Erre példa, mikor a darab elején elkezdődik egy beszélgetés a játszók között bűnről, bűntudatról, hitről, vallásról. Nagyon sok jó, érdekes és fontos mondat hangzik el, ebben a dinamikus, jó humorral kezelt jelenetben. Lenyűgöző az az összhang és precizitás, amivel a csapat dolgozik. Lényegében csak egy dolgot hiányoltam ennél a résznél, mégpedig azt, hogy mi is, a nézők is teret kapjunk a diskurzusban, hiszen azzal, hogy az előadók köztünk ülnek, azt a játékszabályt vezeti be az előadás, hogy mi is részesei, játszói vagyunk a darabnak. Azzal talán nem árulok el nagy titkot, hogy a darab megjeleníti a tékozló fiú történetét. Rendkívül izgalmas, impresszív játékot láthatunk minden egyes szereplőtől, ám, ha kiemelhetek egyet, akkor a legerősebb jelenet kétség kívül a címszereplő 42 — U N I V P É C S

Popa Máté és a JESZ legújabb tagja, Háber Krisztián között zajlik. Letaglózó, igazi színházi pillanatok ezek, olyanok, amelyek láttán elgondolkozik az ember, hogy igenis, érdemes színházat csinálni! Zseniális a zenéje is, Gácsik Dénes Frigyes JESZ-tag írta. Úgy gondolom, hogy a jó színháznak nem az a feladata, hogy választ adjon az élet kérdéseire, hanem az, hogy feltegye őket. Sajnos a darab vége felé egyre több lett bennem a kérdőjel. Többek között akkor, amikor Somogyi Bianka ismét összefoglalta a bibliai történet stációit, bár a hármasság jegyében zajlik, nekem mégis túlságosan szájba rágásként hat. Ugyanígy a fa­ rönkök, melyek az egész előadás alatt kihasználatlanul álltak, és csak a végén kaptak funkciót. Illetve az, ahogy Jóna Lilla, szinte a darab legvégén felolvas egy tanulmányt Rembrandt A tékozló fiú hazatérése című festményéről, számomra kilóg a darab egészéből, habár a témát tekintve valóban ide illik, valahogy mégsem simul bele az előadás ívébe. Összességében egy nagyon izgalmas, tanulságos, és ami a legfontosabb, gondolatébresztő darabot láthatunk a Janus Egyetemi Színház tagjainak tolmácsolásában. HETESI Júlia

TÉKOZLÓ FIÚ Rendező: Tóth András Ernő Játszók: Benkó Luca, Háber Krisztián, Inhof László, Jóna Lilla, Kopa Marcell, Major Ágnes, Mekis Flóra, Mészáros Dávid, Pásztó Renáta, Popa Máté, Somogyi Bianka, Szabó Márk József, Tál Achilles A Tékozló fiú című darabot legközelebb április 20-án lehet megnézni a JESZ-ben, helyfoglalás: jesz@pte.hu Április 28.-án Szegeden, az Egyetemi Színházi Fesztiválon lesz majd látható.


S L AtMe l-e n Mi történne, ha egyik pillanatról a másikra eltűnne a slam az életemből? Ha nem lenne több klub, verseny, slamtalálkozó és -tábor? Ha többé nem lehetnék versenyző, szervező, adminisztrátor és host sem? Nyughatatlanságomat ismerve, valószínűleg kitalálnék valami új műfajt, valami más megnyilvánulási lehetőséget, vagy visszakanyarodnék a színházhoz. Ha egyszer végleg eltűnne a slam, első körben biztosan megkönnyebbülnék, hogy nincs több gyomorgörcs és lábremegés, nem izzad a tenyerem és nem csuklik el a hangom, hogy nincs több megfelelési kényszer, hogy nem kell viccesen fogalmazni és olyat írni, amit mindenki megért. Mert még három év után is ugyanúgy félek minden versenyen, mintha az lenne az első. Ez a része azt hiszem, nem hiányozna. Persze, ez csak az első reakció lenne. Aztán vennék egy mély levegőt és elgondolkoznék, hogy akkor most hogyan tovább? Mert a slam nem csak a versenyt, a havi klubokat, szóval a rendezvényeket jelenti, hanem azt a közösséget is, akik részt vesznek ezeken, legyenek akár slammerek, nézők vagy szervezők. Nekem ők a legfontosabbak, és őket nem szeretném elveszíteni. Azt, hogy lassan hazajárok Győrbe. Hogy bármikor szívesen látnak az ország bármely pontján. Hogy olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Hogy egyre több kortárs költő, író ismeretségét, sőt barátságát tudhatom magaménak. Hogy tavaly négyen (Horváth Kristóf „Színész Bob”, Simon Márton, Kövér András Kövi, és én) megszerveztük az első slamtábort. Hogy ennek a logója, a dátum, a mikrofon örökké a bőröm alatt lesznek. Hogy van ez a sokszáz fős közösség, tele értelmes, értékes és magukat vállaló emberekkel, akik bármikor felszólalnak, ha valami nem stimmel. Akiket nem sodor el a csorda szellem, hanem kiállnak, és elmondják a véleményüket ország-világ előtt. Akikre példaként tekinthet a felnövekvő generáció, mert, ha csak egy-két mondatba is, de van mibe, kibe kapaszkodni. A slam végérvényesen csak akkor tűnhetne el, ha nem lenne kinek és miről írni. Épp ezért, azt hiszem, még nincs veszve semmi. Folytathatjuk a szervezést, a hostolást, az írást. Én meg majd próbálok úgy beszélni, hogy elrejtse a térdremegésem. HETESI Júlia

PTE Sportmajális május 8., 9 órától, több helyszínen Info: www.univpecs.com, www.egyetemisport.pte.hu

Mit tegyünk a replikációs krízis ellen, avagy megismételhető kutatás címmel a Szentágothai János Kutatóközpontban április 19-én 15:00 órától a B001 teremben előadást tart Dr. Herczeg Róbert bioinformatikus, a Big Data kutatócsoport tagja.

Társrendező a Pécsi Egyházmegye

Az Egyházzenei Fesztivál kiemelt koncertje:

Cantores Minores -

A Helsinki Evangélikus Püspökség Fiúkórusa és a Budapesti Vonósok 2018.

máj. 16.

19:30 Bazilika Pécs Egyházzenei Fesztivál 2018 filharmonia.hu

PROGRAMAJÁNLÓ U N I V P É C S — 43


Idén is a hagyománynak megfelelően, bár diákrektor-választás nélkül rendezik meg a Pécsi Egyetemi Napokat, azaz a PEN-t. A nagy múltra visszatekintő fesztivál 2006-os „újraélesztése” óta hatodik alkalommal várja az egyetemistákat. A PEN mára Pécs egyik legnagyobb fesztiváljává vált, a tavalyi, jubileumi esemény után idén is számíthatunk pár nagy durranásra.

Mini PEN-történelem A fesztivál története a ’90-es években kezdődött, és a PTE jogelődjének számító JPTE hallgatóit szádékozott összefogni. Olyan kulturális és szabadidős programokat próbálunk szervezni erre a négy napra, melyek között szemezgetve minden hallgató ta­ lál valami elasztikusat. Az egyetemi napok immár klasszikusnak mondható zenei részét összemixeltük a ­közéleti-közösségi-sport vonulattal, s ezt megfejeltük egy kisebbfajta kísérőfesztivállal. – írta a Pécsi Egyetemi Napokról Kádár Péter EHÖK-elnök 2002ben, már az egyetemi integráció után. Zenei felhozatal 2002-ben Hajós András zenekara, az Emil Rulez, a Kispál és a borz, a P.U.F., az Anima és a Bon Bon léptek fel a Széchenyi téren. Aztán szépen lassan egyre magasabbra és magasabbra tették a szervezők a lécet: 2008-ban már a Fishbone, a Zagar, a 30Y zenélt a PEN-en, 2010-ben az Irie Maffia, az Erik Sumo Band és a Tito and the Tarantulas zúzott, tavaly pedig Jonas Blue, Halott Pénz, Wellhello, Magashegyi Underground koncertjein tombolhatott a tömeg. Tavaly elindultunk mi is a tehetségkutatón, de akkor még nem állt össze a zenekar, nem volt annyi dalunk és nem is voltak annyi­ ra kidolgozva, így érthető módon nem jutottunk be a PEN-re. Ami nagyon jó volt a mai koncerten, hogy szuper hangosítást csinál­ tak. Feldobott minket, hogy nem csak a barátaink jöttek el, csupán azért, mert szeretnek minket. Nem tudjuk még, hogy szereztünk-e új rajongókat, de nagyon reméljük. – nyilatkozták a Kuba Libre 44 — U N I V P É C S

tagjai az UnviPécsnek a PEN-es koncertjük után még 2010-ben. A zenei tehetségkutatás azóta újabb csavart is vette: a tavalyi év legnagyobb dobása PEN-ügyben a PTE Hangja tehetségkutató elindulása volt, melyet Mino Rabenjafimanantsoa nyert. A diákrektor-választás A versengő három csapat, a FEEFI (az akkori Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Kar – a szerk.), a Pollack (ma Műszaki és Informatikai Kar – a szerk.), és a Szenes vegyes­ felvágottja a szokásos szintberendezés és bevonulás mellett kü­ lönböző vetélkedőkön mérhette össze az erejét. Ennyit azoknak, akik nem követték figyelemmel az eseményeket. Mert hát vall­ juk be, ők voltak többen. Hol vannak már azok az évek, amikor a Széchenyi téren a lámpaoszlopokra másztak az egyetemisták, hogy éltessék jelöltjeiket, hiszen egy talpalatnyi hely sem volt a téren?! … Mindemellett nem lebecsülendők az induló csapatok, hiszen ők legalább próbálkoztak. … Megkísérelték felébreszteni az egyetem diákjait Csipkerózsika-álmukból. – írta 2002-ben az UnivPécs egyik akkori publicistája a PEN diákrektor-választásáról. Tizenhat esztendővel később döntött úgy az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat vezetése, hogy nem is rendezi meg a megmérettetést. Egyrészt szomorú, hogy egy hagyomány véget ér, másrészt okos döntés levonni az érdektelenségből a konzekvenciákat. S bár annak mindig lesz esélye, hogy újra meghirdetik a karok közötti küzdelmet a diákrektori címért, egy biztos: a Művészeti Kar GriffPENdél nevű csapata duplán történelmet írt a tavalyi győzelemmel.


PEN 2018 Gigantikus line-up. Előreláthatóan fantasztikus hangulat. A jegyek fogynak, az izgalom fokozódik. Gellai Gergely, a PEN főszervezője elmondta: elsősorban a helyszín és időpont keresztmetszete határozza meg a fellépők számát, ilyenkor, ­április– májusban ugyanis már elkezdődik az európai fesztiválszezon. Fel kell venni a kapcsolatot az ügynökségekkel, mérlegelni az árat is. Azok közül kell válogatni mind nemzetközi, mind hazai szinten, akik elérhetőek a PEN időszakában, és közülük kell kiválogatni azokat, akik a legerősebb programot hozzák. A cél a főbb igényeknek megfelelni, de az underground is szerepet kap. A kari önkormányzatok által szervezett programokkal (pl. gólyatáborok) szemben a Pécsi Egyetemi Napok megszervezése pénzügyi szempontból is olyan hatalmas, hogy az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat tagjainak külön pályázattal kellett egy lebonyolító céget keresnie a feladatra. – tudtam meg Takács Gyula EHÖK-elnöktől. Néhány fontos pontot az EHÖK határoz meg: egyrészt igyekeznek a jegyárakat minél alacsonyabban tartani, másrészt a program tekintetében szakmai szupervíziót látnak el. A PTE Hangja a nagy kivétel: ott a teljes szervezés és lebonyolítás az EHÖK munkáját dicséri. A szakmai infók mellett „veterán” PEN-es élményeiről is kérdeztem az EHÖK első emberét: elmondása szerint élete első PEN-je 2010-ben volt, Ákos koncertje volt rá a legnagyobb hatással, de főleg a hangulat vonzotta. Az idei PEN egyik fellépőjét, NASH-K-t a BETWIXT csapatából is faggattam PEN-es múltjáról: ő 2008-ban, végzős gim-

nazistaként vett részt először az egyetemi napokon. Még előzenekarként látta az Irie Maffiát, a Barabás Lőrinc Ecletricet és a La Fanfare en Pétarde-ot. Elmodása szerink sokkal „alteresebb” volt a hangulat a régi Zsolnay gyárban. Játszott például a 30y, és a Hiperkarma is. A PEN-en látott először GOA szobát, melyet a Periszkóp Rádió üzemeltetett. Drum’n’Bass partik, silent disco maradt meg a pécsi DJ hölgy emlékezetében. A Pécsi Tudományegyetem legnagyobb kulturális és szórakoztató rendezvénysorozata április 27-én három napra újra felkel álmából, hogy megmutassa országnak-világnak, milyen is pécsi egyetemistának lenni. A Pécsi Egyetemi Napok 3 napja alatt 5 színpadon közel 100 zenekar és DJ lép fel, köztük a legnépszerűbb hazai előadók, kb. 25 pécsi és több külföldi produkció is. Minden további info: facebook.com/PecsiEgyetemiNapok GOLDMANN-GÖRÖG Viktor

#mindenkiottlesz U N I V P É C S — 45


A nyilvános az új titkos Szinte nincs olyan ember a földön, aki nem használná a közösségi médiát. Milliárdnyi megosztás, vélemény, megnyilvánulás történik naponta, de vajon mi történik akkor, ha elemzik ezeket a posztokat, megnyilvánulásokat, személyes adatainkat? A nyilvános az titkos? Van jogunk felháborodni? A történelem során számos alkalommal éltek vissza magánszemélyek, jogi személyek, politikusok adataival. Ez manapság mit sem változott. Úgy gondolom, hogy a közösségi hálózatok megjelenésével sokkal veszélyesebbé vált személyes adataink, magánéletünk, nézeteink titokban tartása. Erre nagyon jó példa a Cambridge Analytica-botrány, melyben 50 millió Facebook-felhasználó adatait elemezték, hogy politikai nézeteiket manipulálják. Magát az ötletet zseniálisnak tartom: nem becsületes ugyan, mégis jogosnak vélem. Egyet tudok érteni az 50 millió felhasználóval és a Cambridge Analytica felfüggesztett vezérigazgatójával is, hiszen ami ezekre a közösségi oldalakra felkerülnek, azaz mi tesszük fel, mi osztjuk, meg és ott van az adatlapunkon, onnantól kezdve nyilvános és látható a legtöbb Facebook-, Twitter-felhasználó számára. Tehát valójában nincs semmi jogunk ahhoz, hogy reklamáljunk. Más dolog az, mikor hivatalos adatokkal élnek vissza, mint amilyen a WikiLeaks-botrány volt. Ezek miatt a hétlakatra zárt adatok, titkok miatt már van miért felháborodni. Ide sorolható Edward Snowden egykori CIA alkalmazott ügye is, aki szintén szigorúan titkos adatokat hozott nyilvánosságra. Úgy gondolom, hogy a közösségi médiában a felhasználó felelőssége, hogy miket posztol és milyen adatait adja meg. Nem kötelező személyes adatokat megadni, s így elkerülhető, hogy ezekkel bárki is visszaéljen – hacsak mi magunk nem segítjük hozzá. Talán valóban nem célszerű a közösségi médián keresztül megosztani politikai nézeteinket és más olyan információkat, melyekkel zsarolhatnak vagy visszaélhetnek. Bőven elegendő az, ha az ilyesmi egy baráti társaságban jár körbe, nem kell tudnia a világnak is. KALÁNYOS Péter 46 — U N I V P É C S

Kulcs mindenhez A közösségi média a kulcs szinte mindenhez. Sajnos, – mint a Cambridge Analytica-botrányból kiderült – a politikai irányításához is. Felmerül a kérdés, hogy biztonságban vannak-e adataink a neten, a közösségi hálón? A válasz: rajtunk múlik. Mi döntjük el ugyanis, hogy menynyi adatot adunk ki magunkról. A világ ott hibázik, hogy nem fedez fel semmit, hanem mindennek csak utánanéz a neten, és közben mindent meg is mutat magából. Érdekes, hogy emellett egyáltalán még ki lehet valamit szivárogtatni! Sokan a Facebookot vádolták, és tény, hogy a legnagyobb tömegeket regisztrált közösségi média is hibás, szerintem nem jogos, hogy az emberiség védőbástyájának tartja magát. Úgy gondolom, mielőtt bármiféle adatot kiad egy adatkezelő cégnek, magának az oldal/profil tulajdonosának kellene megadnia az engedélyt, mégpedig nem csak egy kattintással, hanem részletes tájékoztatás után nyilatkozva. Persze, olyan jelszavakat sem kéne megadni, amiket pillanatok alatt fel lehet törni. Ha már a facebooknál tartunk, azért az is megér egy misét, amikor 2018 januárjában törölték a felhasználó-fiókomat. Indokot nem közöltek. Az egyetlen dolog, amire gondolni tudok ezzel kapcsolatban az, hogy utolsó tevékenységemként egy dalszöveget fordítottam, ami kissé sötét hangulatúra sikeredett. Azt gyanítom, hogy valamelyik szuperérzékeny algoritmusuk öngyilkossági szándéknak vagy arra való felbujtásnak értelmezte… Bezzeg, akik horogkeresztet ábrázoló tetoválással a testükön pózolnak, vagy nyíltan rasszista megnyilvánulásokat hallatnak, minden szankció nélkül tevékenykedhetnek. Zuckerberg helyében mielőtt bármit is leszedetnék vagy jóváhagyatnék, ami a hírfolyamban megjelenik, emberekkel ellenőriztetném a tartalmát. Halálpontosan! Nem hiszem, hogy algoritmusok képesek lennének megérteni, mit akarunk kifejezni. Ami az adatvédelmet illeti: minden rajtunk áll. Fontoljuk meg, mit kinek adunk ki, és mi mindent hagyunk jóvá. Csak annyit kellene megosztani, amennyi szükséges. GOLDMANN-GÖRÖG Viktor


U N I V P É C S — 47


W u E n B i A v J p Á e N c L s.com Ó Legyél jelen!

Weintraut Rita kutató pszichológus, kritikai szemmel olvassa a szakirodalmat, rajong az agyműködésért, tájékozott a mindfulness hatásait vizsgáló tanulmányokban. Gondoltuk, megkérdezzük, mit ne tegyél az agyaddal!

Ölelés és pá!

Ha most fogsz végezni, akkor vedd majd át az Alumni Magazinodat. Csak neked szedünk össze olyasmiket, amik segítségedre lehetnek a nagybetűs ÉLETBEN (no meg persze a munkaerőpiacon). És ha majd szelfizel, ne feledd: #pte1367 és #ptealumni!

Minél nagyobb, annál jobb

A Cambridge Analytica-botrány után beszéljünk arról, itt Pécsett ki mire használja a Big Datát. Feldmann Ádámot, a Big Data kutatócsoport vezetőjét kérdeztük, aki a Personogram projektben személyiségvonásokat nyer ki strukturálatlan szövegekből.

#

fagyi lazaság napsütés élet élvezd boldogság fesztivál sör fröccs levendula naptej buli beach Balaton víz limonádé szünet meleg

I M P R E S S Z U M Alapító: Pécsi Tudományegyetem | Felelős kiadó: dr. Bódis József | Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, | 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Főszerkesztő: Harka Éva | Lapszerkesztő: Balogh Robert | Tördelőszerkesztő: Hirth Attila | Olvasószerkesztő: Schmidt Renáta Képszerkesztő: Csortos Szabolcs | Fotó: Horváth Attila, Márk Mirkó | Újságíró munkatársak: Goldmann-Görög Viktor, Hetesi Júlia, Kalányos Péter, Schmidt Renáta, Szabó Bianka, Tóth Áron, Tóth Mariann, Vermes Nikolett | Címlap: Csortos Szabolcs | Képregény: Brezony Csilla | Speciális effekt: Regényi Lilla Hirdetési tanácsadó: Jusztinger Brigitta | e-mail: jusztinger.brigitta@pte.hu Szerkesztőség: | 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., I. emelet 123. | Telefon: 72/501-500/12122 e-mail: univpecs@pte.hu | http://www.univpecs.com Nyomda: Sprint Nyomda Kft., 3516 Miskolc, Ács utca 12. | ISSN 1586-1767 Szerkesztőség: | 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., I. emelet 123. | Telefon: 72/501-500/12122 e-mail: univpecs@pte.hu | http://www.univpecs.com Nyomda: Sprint Nyomda Kft., 3516 Miskolc, Ács utca 12. | ISSN 1586-1767 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A szerkesztőség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelősséget.


GENERÁCIÓK ÓTA AZ ELSŐDLEGES MEGYEI HÍRFORRÁS

NEKED JÁR, RÓLAD SZÓL!

OLVASD TE IS MINDEN NAP A DUNÁNTÚLI NAPLÓT VAGY A BARANYA MEGYEI ONLINE HÍRPORTÁLT, A BAMA.HU-T!

Szuperzöld! A Zöld Egyetem program jegyében az UnivPécs mostantól környezetbarát papíron jelenik meg (PEFC).

WWW.BAMA.HU

Hajrá, fák!


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.