MODERN VÁROSOK PROGRAM
A JÖVÕD
KAPUJA
A jövõd kapuja! A 1035/2016. (II.9.) kormányhatározattal a Modern Városok Program részeként 24 milliárd forintnyi forrás nyílt meg a Pécsi Tudományegyetem számára, melynek deklarált célja az egyetem versenyképességének javítása, a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, a felsõoktatás minõségének javítása és a külföldi hallgatói létszám növelése. A megítélt támogatás vissza nem térõ lehetõség, hogy e patinás intézmény fejlõdését felgyorsítsa és új pályára állítsa, imázsát, vonzóképességét erõsítse. Ebben a folyamatban az egyetem missziója továbbra sem lehet más, mint a felhalmozott tudást továbbadni, aktív szerepet vállalni a kutatási tevékenységben és megbízható, magas színvonalon gyógyítani. Egy évvel ezelõtt még csak elképzeléseink voltak arról, hogyan is használhatja fel leghatékonyabban az egyetem a több milliárdos támogatást annak érdekében, hogy a fejlesztés hatása minél szélesebb körben érvényesüljön, profitáljon belõle a helyi és regionális gazdaság, a szolgáltató szektor és a civil világ egyaránt. Mára nemcsak a fejlesztési irányok, hanem a konkrét projektek mögött is egyértelmû döntések vannak. Látható, hogy mitõl lesz egyedi és megnyerõ az egyetem kínálata. Az egyetemfejlesztési program ígérete és célja, hogy a 2020-ig tartó folyamatok merõben átformálják az intézmény életét, valódi léptékváltást idézve elõ, melynek eredményeként a Pécsi Tudományegyetem, erejét újrafogalmazva megerõsíti jelenlétét a hazai és a nemzetközi felsõoktatási és tudományos térképen. Meggyõzõdésünk, hogy az egyetemfejlesztés jóval több, mint beruházások sora: az építkezés inkább eszköz, hogy az egyetem még inkább megmutathassa, miként õrzi tradícióit és mennyire fogékony a világra; felmutassa értékeit és elképzeléseit; megfogalmazza, mi-
lyen jövõt képzel magának, és tegyen is e jövõkép megvalósításáért. Ezért a fejlesztés sikere nem csupán a beruházások minõségén múlik, noha az elõkészítésnek és építészeti tervezésnek köszönhetõen olyan kortárs épületekkel gazdagodik Pécs, amelyek szervesen illeszkednek az épített és a természeti környezetbe, figyelembe veszik a város adottságait, ugyanakkor számos innovatív megoldás alkalmazásával jelentõsen hozzájárulhatnak a campusok városi környezetének fejlõdéséhez. Hisszük, hogy a Pécsi Tudományegyetem arculatát sem csak a saját adottságaira lehet és szabad építeni, alakítani. Célokból, elképzelésekbõl is épülhet arculat. Vagyis aktuálisan az egyetemfejlesztéshez kapcsolódó üzenet új tartalommal töltheti fel, frissítheti és vonzóbbá teheti az egyetem imázsát. Az újonnan épülõ és a felújítandó épületeket jellemzõen különbözõ generációk használják, a szándék olyan munka- és oktatási környezet létrehozása, amely igényes, karakteres és egyben inspiráló. Kérdés lehet persze: elérhetõ-e néhány éven belül a léptékváltás? A válasz egyrészt ott rejlik a tudomány történetében, amelyben a tudás és kreativitás gyakran volt komoly mozgatóerõ, és hozott erõs, pozitív változásokat. Másrészt ott rejlik a hagyományos kapcsolatokban és új típusú együttmûködésekben, amelyek ösztönzik az innovatív gondolkodást, és segítenek üzeneteket közvetíteni a társadalom felé. Itt és most látványtervekkel illusztrált összefoglalóval szeretnénk átfogó képet adni a nagyszabású egyetemfejlesztési programról. Bízunk benne, hogy meggyõzõ lesz! Dr. BÓDIS József, rektor JENEI Zoltán, kancellár
UNIVPÉCS 65
Modern campus az ETK-n „A Modern Városok Projekt keretében elnyert állami támogatás lehetõséget ad az ETK modern belvárosi campusának kialakítására. A különféle helyszíneken található demonstrációs, szimulációs egységeinket egy helyszínre szeretnénk áttelepíteni, és fejlesztjük az eszközparkot. A tervek szerint kialakítjuk a Humán Páciens Szimulációs Központot, mely biztosítaná a klinikai döntéseket igénylõ helyzetekre történõ felkészítést, az imitációs lehetõséget és az ellátói közeget is leképezõ szimulációs környezetet. Célunk, hogy az elméleti foglalkozások és a demonstrációs, szimulációs gyakorlatok egymás közelében lévõ belvárosi épületeinkben legyenek elhelyezve, így a hallgatók és oktatók számára is kényelmesen elérhetõek lennének. Ezzel biztosítottá válna a hatékony órarendtervezés és tanterem-gazdálkodás is. Karunk 2020-ra 300 külföldi hallgató felvételét irányozta elõ, azonban elérhetõnek tûnik akár 400 fõ beiskolázása is. A várható létszámemelkedésre tekintettel tanterembõvítésekre is sor kerül. Pécs az elmúlt évtizedben az Európa Kulturális Fõvárosa projekt kapcsán jelentõs fejlõdésen ment át, azonban közismert, hogy Pécs belvárosa kiürült. Karunk a pécsi központi rész régi-új lakójaként közel 2000 hallgatójával és dolgozójával hozzájárulhat a pécsi belváros és az itt mûködõ vállalkozások pezsgéséhez, sikeréhez.” BETLEHEM József dékán, PTE Egészségtudományi Kar
Fejlesztések a GyTK-n A Gyógyszerésztudományi Karon megvalósuló fejlesztések mintegy 450 millió forintba kerülnek. A beruházás a gyógyszerészképzést kiszolgáló infrastruktúra minõségében és kapacitásában egyaránt jelentõs fejlõdést eredményez, így a megnövekedett számú hazai és külföldi hallgatókat méltóképpen tudja majd kiszolgálni. Perjési Pál professzor, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja a beruházással kapcsolatban elmondta: Tény, hogy a gyógyszerészet az egyik legdinamikusabban fejlõdõ tudomány. Az elméleti képzés mellett óriási szerepe van a gyakorlati képzést biztosító korszerû infrastruktúrának. A jelenlegi laborkapacitások szûkösek, és az épületen is szembetûnõ, hogy évtizedek óta nem volt komoly felújítás. Az immár elindult fejlesztés során új laboratóriumokkal, modern eszközparkkal, oktatási helyiségekkel, közösségi terekkel gazdagodik a kar. Méltó helyszíne lesz a magyar és angol nyelvû, valamint a tervezett német nyelvû gyógyszerészképzés számára – hangsúlyozta a dékán. Amennyiben komolyan gondoljuk a nemzetköziesítést – márpedig igen –, és lépést akarunk tartani a nemzetközi piaccal, nem spórolható meg ez a fejlesztés. Jelenleg 150 külföldi és 170 magyar hallgató tanul a karunkon, és a külföldi hallgatói létszám megduplázását vállaltuk 2020-ig. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy ebbõl a beruházásból a magyar hallgatóink is ugyanúgy profitálnak majd – emelte ki a pécsi gyógyszerészkar vezetõje.
Fejlõdik az egészségügyi ellátás és a klinikai oktatás Egyrészt a Rákóczi úti telephely infrastrukturális fejlesztése valósul meg: az elsõ ütemben négy épülettömb felújítására kerül sor (B és K, illetve T és C épületek), ezzel lényegesen jobb és kényelmesebb lesz az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A másik elem pedig a klinikai oktatás bázisának erõsítését, a gyakorlati orvosképzés feltételrendszerének bõvítését tartalmazza a II. sz. Belgyógyászati Klinika 15 ágyas infrastruktúra-, valamint az Édesanyák úti tanteremfejlesztésekkel, továbbá jelentõs összegû eszközbeszerzésre is sor kerül – mondta el Sebestyén Andor elnök. A Klinikai Központ végzi az általános orvosképzés óraszámának mintegy 50%-át, a fogorvosi képzés 75%-át, magyar, angol és német nyelven, emellett további karok oktatási tevékenységében is szerepet vállal. A fejlesztéssel érintett klinikák évente több mint 100 ezer beteget látnak el, így a Klinikai Központ Modern Városok Programjának meghatározó társadalmi jelentõsége van. A Klinikai Központ vezetése számára kiemelt fontosságú a Modern Városok Program, hiszen a fejlesztés révén Pécs város, Baranya megye és a dél-dunántúli térség betegei méltó elhelyezésre kerülnek és a kor színvonalának megfelelõ magas szintû ellátásra számíthatnak. Ennek a társadalmi felelõsségvállalásnak a jegyében kívánjuk megvalósítani a klinikai betegellátás fejlesztését – tette hozzá a Klinikai Központ elnöke.
66 UNIVPÉCS
A rajtvonalon áll az orvoskar Konkrét formát öltöttek azok az elképzelések, amelyek révén megújul a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) campusa a Modern Városok Program keretében. A nagyszabású fejlesztésekbõl a magyar hallgatók is profitálnak – hangsúlyozza Dr. Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja. A fejlesztés nem csupán az orvoskar életébe hoz mélyreható változásokat, hanem az egész egyetemet és a városrészt is átformálja, egyben Pécs jövõjére nézve is meghatározónak bizonyulhat. A felújítás eredményeképpen az orvoskar Szigeti úti fõépülete új szárnnyal bõvül, ahová négy intézet költözhet át az egyre zsúfoltabbá váló elméleti tömbbõl. A költözés egyben arra is lehetõséget ad, hogy a fõépületen is rekonstrukciót hajtsanak végre. A fejlesztésekkel szorosan összefügg egy másik pályázati forrás révén tervezett beruházás, melynek eredményeképpen a Fogászati Klinika kaphat méltó elhelyezést. Mindez elõfeltétele a jelentõs hallgatói és oktatói létszámbõvítésnek, szögezi le Miseta Attila, hozzátéve, hogy a kar saját erõbõl eddig is folyamatosan fejlesztette oktatói gárdáját, mind külföldön komoly sikereket elért kutatók hazacsábítása, mind fiatal tehetségek helyzetbe hozása révén. A professzor amondó, hogy az anyagi ösztönzés csak a képlet egyik oldala: legalább ennyire fontos, hogy a kutatók és oktatók innovatív és inspiráló légkörben dolgozhatnak a karon, ahogy õ fogalmaz: sok nemzetközi szinten is elismert szakember azért tér vissza hozzánk, mert úgy érzi, hogy itt tud igazán nyugodtan dolgozni. Nagyon fontos, hogy ezt a légkört megõrizzük. Az MVP révén a magyar hallgatók helyzete is javulni fog, teszi hozzá az orvoskar vezetõje. Az elméleti tömb fejlesztése és a klinikumon várható eszközbeszerzés természetesen minden hallgatót érint nemzetiségtõl függetlenül, míg a Balassa János Kollégium felújítása elsõsorban a magyar hallgatóknak kedvez.
UNIVPÉCS 67
„Új szintre” lép a BTK A legnagyobb létszámú és rendkívül széles képzési portfólióval rendelkezõ Bölcsészettudományi Kar (BTK) népszerûsége a magyar és a külföldi hallgatók körében az elmúlt években tovább erõsödött. Ennek fényében egyértelmû, hogy a Modern Városok Program fejlesztései e kar életében is rendkívül pozitív változásokat hozhat. A jelenleg is meglévõ pszichológia, a politológia és az anglisztika képzéseken közel 100 fõvel növeljük a külföldi hallgatói létszámot, ezen túl újonan induló szakokkal további 200 fõs emelkedést prognosztizálunk 2020-ig – monda el Prof. dr. Bereczkei Tamás dékán a fejlesztések kapcsán. Köztudott, hogy a BTK több tanszéke is közösen használ ingatlanokat más karokkal – az Ifjúság útján, a Rókus utcában és a Zsolnay Negyedben –, ezért olyan komplex fejlesztési koncepció kidolgozására volt szükség, amely minden érintett kar számára megfelelõ, és a tevékenysége végzéséhez szükséges, hiányzó feltételeket biztosítja. Május végén megkezdõdött a BTK Rókus utcai campusában az „M” épület tetõrekonstrukciója, amelybõl a Történettudományi Intézet, a Társadalomtudományi Könyvtár és a Társadalmi Kapcsolatok Intézetének két tanszéke, a Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék, valamint a Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék jelenlegi és leendõ hallgatói, oktatói egyaránt profitálnak. Ezen túl a fejlesztés érdemben hozzájárul a Rókus utcai campus egységes megjelenéséhez, a rendezett városkép kialakításához. Ezekkel a munkálatokkal azonban még nem érnek véget a BTK-t érintõ beruházások, ugyanis a tervek szerint új szintet kap az Ifjúság úti campus „B” épületének tetõtere, növelve az elõadótermek számát. Természetesen ezek a helyiségek már a kor valamennyi elvárásának megfelelnének, modern felszereléssel, 21.századi technikai vívmányokkal lesznek majd ellátva, kiszolgálva az itt tanuló magyar és külföldi hallgatókat egyaránt.
Fejlesztések a TTK-n A Természettudományi Kar (TTK) fejlesztései két terület köré csoportosíthatóak: a sportcélú és a tudományos beruházások. Elõbbi tekinthetõ nagyobb volumenûnek, hiszen megújulna az atlétikapálya és a sportcsarnok. Gábriel Róbert egyetemi tanár, a TTK dékánja hangsúlyozta: Mi ezekre a projektekre egyértelmûen összegyetemi érdekként tekintünk, hiszen e sportkomplexumokat – hál Istennek – messze nemcsak saját hallgatóink használják, hanem a többi kar és a város lakói körében is népszerûek ezek a létesítmények. A tervek szerint a jelenlegi salak helyett rekortán borítást kapna az atlétikapálya, ami nemcsak az ízületek számára kímélõbb megoldás, de a rendben tartása is sokkal költséghatékonyabb hosszú távon. Emellett a pálya vízelvezetését is megújítanák, csakúgy, mint a sportcsarnok parkettáját és szellõztetõ berendezését. A tudományos területet érintõ beruházások közül kiemelkedik a kémiai laborfejlesztés, amire igen nagy szükség van a dékán szerint, ugyanis az 1972-es átadása óta gyakorlatilag változatlan technikai háttérrel rendelkezik, így már nemigen felel meg napjaink követelményeinek. Emellett a tervek szerint megújul a Fizikai Tanszék nagyelõadója és optikai laborja is. Fontosnak tartom a külföldi hallgatóink létszámnövelését is, de azt gondolom, komoly hangsúlyt kell fektetni a kutatási kapacitásaink növelésére is. Ennek fényében alakította ki a Természettudományi Kar a fejlesztési terveit – tette hozzá a kar elsõ embere.
68 UNIVPÉCS
Építészeti kísérlet – hol máshol, mint a mûszaki karon A Mûszaki és Informatikai Kar fõcampusán a PTE Modern Városok Programon belül összetett fejlesztési koncepció mentén alakult ki a végleges és ideális struktúra. Egyrészt egy komoly volumenû telephely-egyesítés történik, mely egyben teret enged a fiatal Gyógyszerésztudományi Kar fejlõdési ambícióinak a Rókus utcában, másrészt lehetõvé teszi, hogy a jelenleg kettéosztott (Rókus utca – Boszorkány utca) MIK szervezeti rendszere racionálisan egybeolvadjon a Boszorkány úton. Korszerûbben mûködtethetõ, a nemzetközi szintû mérnökoktatáshoz nélkülözhetetlen laborok és mûhelyek újulnak meg, és a PTE stratégiai kutatási projektje, a 3D Mérnökközpontja és Fab Labje is kiépül a karon a meglévõ fõépületben. Bachmann Bálint, a kar dékánja a beruházás kapcsán rávilágított: A telephelye-gyesítésbõl, de leginkább a MIK-en jelentõsen megugrott nemzetközi hallgatói létszámból következõen két új laborépület is épülhet. A G56 a terület déli részén, a jövõbeni „3D” tereivel és az új fémmegmunkáló laborokkal néz szembe, és alakítanak ki együtt egy objektum-orientált, ipari gyártást is modellezõ mérnök mikrocampust, míg az „É81” a fõépület északi kijáratait, a külsõ közösségi teret fejezi be. Itt a kísérletezõ, nagy fesztávú teret igénylõ, kifejezetten nem az ex-katedra, hanem a közösségi oktatást kívánó szakok, szakcsoportok mûködnek majd, és a kar doktori iskolájának mûtermei kapnak helyet. A két épület egyben építészeti kísérlet is: ún. ismételhetõ primer szerkezettel, szerelt acél szelvényekbõl készülnek, fekete páncélzattal, az oktatást támogató nagy transzparens felületekkel, átlátható, nem szeparálódó, multifunkcionális terekkel. A belsõ arculat kortárs industrial design, tiszta színekkel, ipari anyagokkal, látszó gépészeti rendszerrel, térszervezõ vagy árnyékolási igénnyel készült élõ zöld falakkal, növénytömbökkel, stb. Az „É81” hosszanti oldala 81 m. A „G56” kicsit rövidebb. Az új épületek külsõ környezete ugyanúgy fontos, mint a beltartalom, a korszerû oktatáshoz az igényes és közösségi igényeket is kiszolgáló külterek tartoznak. Az egyébként léptékében rendkívülinek számító zöldfelületekkel a hallgatók még intenzívebben fognak majd találkozni, utcabútor-állományában is fejlõdik a terület, illetve a kültéri közlekedõterületek és a két új mikrocampus a meglévõ kültéri sportfelületekkel is összekapcsolódnak.
Gazdasági képzések új közelítésben A Közgazdaságtudományi Kar meglévõ patinás épülete mellett egy úgynevezett University Business Center (UBC) épül majd a Modern Városok Program keretében, ahol többek között olyan szolgáltatások kapnak helyet, melyek hozzásegítik a hallgatókat a gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez. Az épület a tervek szerint nemcsak a KTK-é lesz, hanem az egész egyetemé, sõt a városé is. Olyan „üzletközpontként” fog funkcionálni, ahol lehetõség lesz majd új ötletek megvalósítására, innovációra, közösségi életre. Dr. Schepp Zoltán, a Közgazdaságtudományi Kar dékánja a UBC kapcsán elmondta: Még annak idején, a mostani Mûszaki és Informatikai Kar dékánjának, Bachmann Bálintnak az édesapja, Bachman professzor úr álmodott ide, a Közgazdaságtudományi Kar mellé egy épületet. Mi a KTK-n kisebb léptékekben gondolkodtunk, de már 15 éve megvoltak a Business Centerrel kapcsolatos elképzelések. A UBC a tervek szerint egy 500 m2 alapterületû, négyszintes, azaz összesen 2000 m2 területû, nagyvárosi hangulatot idézõ, fiatalos, modern épület lesz. Tervezünk például üzleti laboratóriumot és rejtett kamerás teret állásinterjúk szimulálására – folytatja a kar vezetõje. Eddig sok mindenre felkészítettük a hallgatóinkat, de arra a helyzetre nem tudtuk, hogy például mit kell tenniük életük elsõ állásinterjúja során - mondjuk egy budapesti üvegpalotában –, hiszen nyilván egy állásinterjú helyszínének is megvan a saját mikroklímája. Ehhez szeretnénk olyan helyet biztosítani, ahol többek között erre is fel tudnak készülni. Funkciók, lehetõségek lesznek, és örülünk, ha ezeket minél többen ki fogják tudni használni. Nagyon szeretnénk, hogy ez az épület ténylegesen reprezentálja az üzleti karriert, annak minden elemét. Még a bukást is, hiszen van egy régi mondás, miszerint „Aki legalább egyszer nem bukott el, és nem tudott abból felállni, abból nem lesz igazi üzletember.”
UNIVPÉCS 71
Modern múltidézés a jogi karon A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Modern Városok Programhoz kapcsolódóan az 1367-ben I. (Nagy) Lajos király által alapított pécsi egyetemnek kíván emléket állítani alapításának 650. évfordulóján, a kar 48as téri épületében berendezett studium generale emlékterem kialakításával. Kecskés László professzor, a kar dékánja az emlékteremmel kapcsolatban elmondta: A középkori oktatás helyszínét, egy 14. századi elõadótermet kívánunk megidézni, olyan módon, hogy a terem ma is alkalmas legyen kisebb elõadások tartására, ugyanakkor a benne elhelyezett kiállítás felidézze a középkori pécsi egyetem történetét és emlékeit is. A helyiségben a középkori egyetemet bemutató tabló, interaktív monitor, vitrinszekrény, valamint az ablakok között a középkori Pécset megjelenítõ tabló kapna helyet. A teremben megvalósuló oktatáshoz padok, katedra és a táblagépek, illetve laptopok töltéséhez szükséges csatlakozók elkészítésére és kialakítására is sor kerülne. A kiállítási és megvalósítási programot Buzás Gergely régész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója írta meg, a 14. századi európai egyetemi helyiségek berendezésének és bútorkészítõ technikájának hiteles felidézésével. A Studium Generale emlékterem az oktatási funkción túl kortörténeti szempontból is egyedülálló információkkal szolgál a hallgatóság számára – hangsúlyozta a dékán.
Kiváló minõségû eszközök a Mûvészeti Karon Egyértelmûen jó döntésnek bizonyult a Mûvészeti Kar Zsolnay Negyedbe való költöztetése. Inspiratív környezetbe került a doktori iskola, a Zenemûvészeti Intézet, a kari könyvtár, a Szobrászati Tanszék, a Vizuális Mûvészeti Intézet és a Mediális Mûvészetek Intézete. Ismert és elismert mûvészek oktatnak a karon. Az elmúlt tanévhez képest megdupláztuk külföldi hallgatóink létszámát. Érdeklõdés elsõsorban az alkalmazott mûvészetek iránt van, mely meghatározza szakportfóliónk választékának bõvítését és képzési feltételeinek megteremtését – foglalta össze a kar terveit Lakner Tamás dékán. A zenemûvészeti képzés színvonalát nagyban emeli az MVP támogatásával egy magas szakmai igényeket kielégítõ hangversenyzongora beszerzése, vizuális területeken pedig korszerû eszközök megrendelése.
70 UNIVPÉCS
Tovรกbbi informรกciรณ a Modern Vรกrosok Programrรณl:
https://pte.hu/modern_varosok_program