Új Könyvpiac 2012/12. by Tibor Benjámin Szabó

498 Ft / 1,66 Eur

www.ujk on yvpiac.hu

XXII. é vf ., 2012. október

Új Könyvpiac · Az olvasók és a könyvszakma lapja

Tartalom

4 A hónap tárcája Balogh Robert: Kis pécsi bédekker 7 Bombitz Attila: „Mindannyian eszüket vesztik” Thomas Bernhard: Egy innsbrucki kereskedõfiú bûne 8 Valastyán Tamás: Ego ipsissimum Friedrich Nietzsche: Emberi, de nagyon is emberi 9 Arany Mihály: A vágyak kívánsága, a kívánságok vágya Thomas Glavinic: A vágyak élete 10 Horváth Márta: Ki volt messer Salimbeni? Leo Perutz: Az utolsó ítélet mestere 11 Bedecs László: Béla, te! Temesi Ferenc: Bartók 12 Szerény célok vezetnek Vámos Miklós íróval Ughy Szabina beszélget 14 Bedecs László: Folyó, erdõ... Györffy Ákos: Haza 14 Bedecs László: Kit anya szült Kiss Judit Ágnes: Koncentrikus korok 15 Onagy Zoltán: Mazsola a kalácsból Nyáry Krisztián: Így szerettek õk 15 Miklya Anna: Félresikerült szentté avatás Rubin Szilárd: Aprószentek 16 A Kicsilili projekt Karafiáth Orsolyával új regényérõl Bán Magda beszélget 19 Tandori Dezsõ: A Nõiség – Párisz – és Párizs – Örök Ross King: Párisz ítélete 20 Onagy Zoltán: Kilépni Franzstadtból Kálmán Mari: Ecetudvar 20 Miklya Anna: Csikók Patti Smith: Kölykök 21 Csõsz Róbert: Turisták bárhol A Scolar Kiadó történelmi útikönyv-sorozatáról 22 Szirtes Borbála: A bohóc-konstelláció Neil Gaiman: Ne ess pánikba! 23 Takács Géza: Mulasztások könyve, kora Gazsó–Zelei: Õrjítõ mandragóra 24 Újmódi tolvajok és tolvajlások S. Kolu: Mi Banditáék; Th. Egner: A három rabló; B. Selznick: A leleményes Hugo Cabret 26 Kiadók ajánlják 27 Számítunk az MKKE-re Interjú Dr. Hatos Pállal, a Balassi Intézet fõigazgatójával 28 Szabó Tibor Benjámin: Kiadói szemmel – a Márai-program 29 Szabó Tibor Benjámin: Könyvtáros szemmel – a Márai-program 30 Az írói szótárakról Kiss Gábor szótárrovata 31 Sz. Tóth Gyula: Nyelven innen, nyelven túl Nyelv és kultúra – Kulturális nyelvészet 32 Óriás céggel szerzõdött a Duna 32 A pozitív apaság Az ÚKP beszélgetése Peter Ballnik pszichoterapeautával 33 Az úriszabó és a pont Gerhes Gábor könyvtervezõ grafikussal Babiczky Tibor beszélget 34 Elõre lányok, elõre! Hrapka Tibor könyvtervezõ grafikussal, tipográfussal Szabó Tibor Benjámin beszélget 35 Tervezte Pintér József A Magvetõ Kiadó vezetõ könyvtervezõjével, tipográfusával Szepesi Dóra beszélget 36 Hercsel Adél: A Google már a spájzban van Kerekasztal-beszélgetés a szerzõi jog alkalmazásának aktuális kérdéseirõl 38 Világkönyves 40 Kinter Aliz: Legsikeresebb ifjúságiregény-sorozatunk: A Szent Johanna gimi 42 Babiczky Tibor: Nyomok, sorrendben 44 Györe Gabriella: Könyves sikerlisták 46 Kiss Enikõ Hajna: Óvodások ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

A hónap tárcája

Kis pécsi bédekker biciklire és írószrszámra Ha nem esik reggelente, biciklivel járok a szerkesztõségbe. A Bálicsból indulok, itt élek. A Bálics voltaképp Palicsot jelent, egy Palics nevû ember ültetett elõször szõlõtõkét a völgyben, s Palics ma a magyar irodalom egyik fõ helye, Tolnai Ottó él, alkot ott. A Bálics határos a Donátussal – ez egy szõlõhegy, majdnem a meredély tetején volt szõlõje Tüskés Tibornak, a három éve halott szerkesztõnek, irodalomtörténésznek. A Damjanich utca felé tekerek, mindig meg kell néznem az ötven-hatvan méter hosszú betonkerítést. Kopott szürkéjét bemocskolta a városi levegõ; pár éve a közelben tanultak a festõk, egy akciójukban graffitival fedték el, színes lett, impulzív, amit a szervezõknek pár év múlva le kellett festeniük szürkével, hogy helyreállítsák az eredeti állapotot. A hivatal a szürkeséget óvva döntött. Azóta szervezetlenül, de rá-ráfestenek. A „kedvenc” részemen méternyi betûkkel áll egy mondat: „Csak a halott mûvész a jó mûvész!” Remélem nem. Alig ér véget a kerítés, máris lejt az út, elsuhanok Csorba Gyõzõ egykori háza mellett. Tényleg a város oldalában áll. Szeretem a Damjanich utca közepét, egy pontján a négytornyú Székesegyház háromtornyúnak látszik. Talán

Balogh Robert (1972, Pécs) író, a Terasz.hu internetes magazin fõszerkesztõje Legújabb kötete: 3percesek C.E. jeligére Noran Könyvesház, 2012

150 méternyire metszem az Aradi vértanúk útját, Zrínyi Miklós, a költõ, hadvezér innen ágyúztatta szét a középkori Pécset. Ráfordulok az Esze Tamás utcára, a Barbakán bástya alatt már a történelmi belvárosban gurulok, alattam pár méterrel a földben római sírok és pincék, és erre sétál minden este Bertók László. Elgurulok a Papucs mellett – a legszebb nevû pécsi kiskocsma a Zöld Takony után. A Csontváry Kosztka képeket hirdetõ óriásplakát már megfakult, akár az egész Múzeum utca. S immár a Széchenyi tér Kínából ideszármazott gránitkövein döcögök. Még árnyékban van a keleti oldali épülettömb, a Jelenkor egykor volt legendás szerkesztõsége, ahol Szederkényi Ervin keze alatt dolgozott Csorbától kezdve Bertókon át Parti Nagy, Kalász Márton meg Csordás Gábor, ide zarándokolt Balassa Péter és Mészöly Miklós, valamint a két csikóíró, Nádas és Esterházy Péterek. A Király utca elején néha elképzelem, miként bóklászott, bandukolt a magát sajnáló, komor, kis sápkóros Babits Misi. „Ki látta / pécsi utcán a Babits Misit, sötétedõ / pécsi utcán, a nagy rajztáblával, öt után, / mert énekóra is volt?”. Aztán kacsázom a gyalogosok közt, nagy ívben kikerülöm a gyerekeket, de ha odaérek Bertókék ablaka alá, lelassítok, s mindig felpillantok a szemközti házra is, az „szülte” a Platón benéz az ablakon visszavert fényeit. Furcsa mennyi üres bolt kínálja magát, eladó, kiadó. De hát válság van, gazdasági, vagy inkább szegénységi, beiszapolódnak a szép boltok, s egyre jobb helyeken nyílnak turkálók. A Király utca végén derékszögben elfordulok, s lecsorgok a kis utcán délnek, a jogi egyetemig. Ez az épület s környék Weöres Sándort jelenti nekem. 1933-ban ide iratkozott be, fél év után átjelentkezett földrajz-történelem szakra, végül filozófia-esztétikán végzett. Valahol itt írta az egyik legkedvesebb versemet, az Éjszaka csodáit, melyben a legjobb magyar talált pentameter sor szerepel: „Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelõ”. Hát ilyen a pécsi délelõtt kerékpárról. 4

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Új Könyvpiac · Olvasók és könyvbarátok lapja · ÚKP · Olvasók és könyvbarátok lapja· Új Könyvpiac

Üdvözlet az Olvasónak!

Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja Következõ számunk (katalógus) megjelenik: 2012. november 19. lapzárta: 2012. november 2.

Úgy alakult, hogy a mostani lapzártakor egymás után estek be adatok a halandó számára felfoghatatlan piaci mutatókról. Teljesítmények, megállapodások, nagyon Felelõs kiadó Lafferton Kálmán Fõszerkesztõ Pécsi Györgyi

sok nulla. Egy kötet negyvenmillió példányt meghaladó globális eladási eredménye, egy másik könyv egymillió feletti elõjegyzési rekordja, két jelentõs európai kiadóház fúziójától várt százötvenmillió eurós bevételplusz, és a többi. Hétköznapi ember nem tudja befogadni, elhelyezni ezeket a méreteket. Egy könyvbõl százezer példány – az azt jelenti, hogy HÛHA! A negyvenmillió viszont nem jelent semmit. Nem tartozik

Felelõs szerkesztõ Szabó Tibor Benjámin

hozzá értelem. Csak érzés. Az ember áll a csillagos ég alatt, és érzi. Hogy az Univerzum végtelen, az ember olyan nagyon véges, és hogy e kettõ között a feszültség

Fõmunkatárs Bombitz Attila

nem feloldható.

Szerkesztõbizottság Kányádi Sándor Tandori Dezsõ Tõzsér Árpád

logról fogok írni.

Úgyhogy (védekezésképp) ebben az olvasóköszöntõben kizárólag kis doMert például amikor az egyik Kiss azt mondja a végtelenben összeérõ vonatsínekrõl, hogy „anya és apa is egymás mellett mennek, én meg középen, mert én vagyok a végtelen, ahol õk összeérnek” – attól mindig megborzongok. Egy kicsit. Vagy, ahogy reggelizés közben olvasom a másik Kisst, a halottjához beszél, „szeretlek, anya, tudod jól, csak kicsit sokat ittam, kérlek, ne gyere többet vissza az

Kiadja: Lafferton és Tsa Kft. Szerkesztõség: 1043 Budapest, Bocskai utca u. 26. Tel.: 210-9933, 210-9934 Fax: 210-9935 E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu www.ujkonyvpiac.hu Terjesztik: könyvkereskedések, könyvtárak, hírlapárusok, illetve elõfizethetõ a szerkesztõségben

álmaimban!”, és ettõl megáll a túrósbukta a kézben, lemorzsálódik az ölembe. Vagy, amikor a kórházba megyünk, nem betegség miatt, nem beteghez, hanem megnézni a csöppséget a feleségem pocakjában, várakozunk a dugóban a körúton, és a rádióból a harmadik Kiss énekel, hogy „ha csak dünnyögsz, mardosod magad, és nyaldosod a sebeidet: ami ma még az ajtón bejön, holnap a kulcslyukon kimegy” – az szép is, meg igaz is. És akkor még nem is beszéltem a negyedik Kissrõl, a horgász és Arsenaldrukker prózaíróról. Aki a lábát ki nem teszi az alföldi kisvárosból, ott él, arról ír, az Árnyas utcáról például mindent tud, ami egyáltalán tudható. Jó, néha elugrik Olaszországba – megnyerni egy prózaíróversenyt. Meg tévén nézi az angol focit. De különben, mint Rousseau Ermenonvillében. Tavaly nyáron üldögéltünk kint a Körös

Nyomás: Pauker Nyomda Felelõs vezetõ: Vértes Gábor igazgató

partján, és nyakló nélkül töltöttük magunkba az alkoholmentes

HU ISSN 1215-5551

ebben a sokat szenvedett hazában, ahogy én akkor õt.

sört. Bedobott egy horgot a bokor alá. Három perc múlva akkora süllõt emelt ki a vízbõl, mint... egy fél disznó. Mert ez a Kiss a süllõkrõl is mindent tud. Írót úgy még nem csodáltak Apróságok. Nem érnek el a Holdig, mint a szadista

A lapban megjelent írások nem föltétlenül egyeznek a szerkesztôség véleményével. Az írások tartalmáért a szerzõk vállalják a felelõsséget. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

mamipornó bevételei. De nem baj, jól van így ez is.

Az Új Könyvpiac osztrák irodalmi összeállítása

Az emberi egzisztencia végsõ állomásai Clemens J. Setz, a kortárs osztrák irodalom legújabb fiatal tehetsége, németül 2011-ben megjelent elbeszéléskötetével – Szerelem a Mahlstadti Gyermek idején – ugyancsak megosztja kritikai közönségét. Setz nemcsak tematikájában, de stílusában is vérfagyasztóan kellemetlen, már-már szürreálisba forduló, de sokszor hatásvadász prózája ugyanis csak úgy ontja magából a gonosz történeteket, állandóan provokálva a tehetetlenül és értetlenül feszengõ olvasót. Persze, ismerjük már a polgárpuffasztásnak egy Ausztriában honos, sokszor obszcén és pornográf, kíméletlenül ironikus válfaját, amelyet például Elfriede Jelinek neve fémjelez; és hullák sem elõször potyognak ki az osztrák irodalom szekrényébõl. Ha Setz elbeszélései témájukban némileg felidézik is Jelinek világát, távol állnak azonban annak nyelvi és társadalomkritikai vonatkozásaitól. Az „odamondogatás“ és a közerkölcs irritációjának osztrák hagyománya mellett persze más íróelõdök is nyomot hagynak Setz írásmûvészetén – Kafkától E.T.A. Hoffmanon egészen Borgesig ível eme másik mûfaj irodalmi vonala. Setz mindettõl függetlenül saját nyelvet és poétikát teremt, amelyben a groteszk, az abszurd, a fennkölt és a metafizikai mélység, a magas és a popkultúra jól megférnek egymás mellett. Néhány kritikusnak talán túlságosan jól is. Setz virtuózan kezeli a különféle irodalmi regisztereket, miközben halálos nyugalommal közvetít minden elképzelhetõ lelki szennyrõl és emberi nyomorról. Elbeszélései két tematikus állandót járnak körbe: Egyrészt a test extrém szituációkban megélt tapasztalatait, az elalvás, az ébredés, az ájulás, a kóma, az erõszak és a halál szülte határélményeket, amelyek felfokozzák a testi érzékelést és a világ új megismerését is lehetõvé teszik. Másrészt az ember viszonyrendszerének és elmagányosodásának változatos konstellációit mutatják be, megromlott szülõ-gyerek kapcsolatokkal, csõdbement házasságokkal, végzetes, mert végletekig feszített konfliktusokkal, ahol az egyén testi-lelki sebeket szerez. Kiút a setz-i világban persze csak negatív formában létezik: társadalmilag is szavatolt és elfogadott brutális erõszak, agresszió az egyik oldalon, a teljes elszigetelõdés riasztó allegóriái a másikon: egy ketrec, egy óriáskerék, egy másik bolygó, egy hermetikusan zárt, kilincs nélküli ajtó mögötti szoba – ezek az emberi egzisztencia végsõ állomásai. (Clemens J. Setz: Szerelem a Mahlstadti Gyermek idején. Fordította Harmat Tamás. Európa, 2012, 344 oldal, 3200 Ft) Nagy Hajnalka Österreich liest címmel idén október 15. és 21. között rendezik meg Ausztria legnagyobb – hazai és nemzetközi – irodalmi fesztiválját. Az olvasást népszerûsítõ ankétok, felolvasások, könyvbemutatók ugyanis nem csak ausztriai könyvtárakra korlátozódnak. Az osztrák külügyminisztérium által alapított Osztrák Könyvtárakban világszerte, így a magyarországiakban is (Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Szombathelyen), számos kulturális program hívja fel a figyelmet az olvasás élményére, az irodalom közvetítésének fontosságára. Az ÚKP ebbõl az alkalomból szemlézi az osztrák irodalom újdonságait – a magyar könyvpiacon.

Migráns osztrák történetek Arra a kérdésre, hogy mitõl „osztrák” az osztrák irodalom, és hogy mik azok a jegyek, amelyek a némettõl megkülönböztetik, az osztrák irodalomtudománnyal foglalkozó szakemberek sokféle választ adtak. Mára nemcsak abban van egyetértés, hogy többféle „német” irodalom létezik, hanem abban is, hogy az osztrák irodalom sajátossága többek között a némettõl eltérõ korszakokban (a Bécsi modernség), mûfajokban (a Nestroy-i népi színdarabok) és témákban (nyelvi krízis) ragadható meg. De hogyan integrálható az immár jól definiált osztrák irodalom szûkre szabott keretébe azon bevándorló szerzõk irodalma, akik az 1960-as évektõl kezdve meghatározzák a németajkú országok társadalmi és kulturális rendszerét? Németországban erre elõször csupán az 1980-as, Ausztriában pedig az 1990-es években figyelt föl az irodalomtudomány és a kritika. Az Ausztriában élõ kisebbségek és 6

The world is not enough A (Háború és világ) különös apa-regény, nyelvfolyam, esszéregény, de leginkább szétírása annak a poétikai hermetizmusban gyökerezõ hagyománynak, mely a nyelvben, sõt a nyelvek közötti átjárásban találja meg a valóság folyamatos észlelhetõségét és értelmezését. Heinrich, az emlékezõ és erõsen önreflexív elbeszélõ (nem nehéz a figura nevében a kora romantika és a poétikai realizmus allúzióját felfedezni) a nem-elbeszélõi, sõt kifejezetten passzív apai léthelyzet elbeszélhetõségére tesz kísérletet húsz egymásba ágazó, egymást állandóan ütköztetõ fejezetben. A kísérlet már csak azért is merész, s ilyen értelemben nyelvi határokat feszegetõ, mert a nyelven és a csenden túl kell az elbeszélõnek a világot – az apa helyett is – végig beszélnie. S ha az apa – és vele a fiú – történettelensége nem is akar James Bond akcióival vetekedni, az egykori brit titkosszolgálat ügynökének érkezése, eltûnése, halálhíre, s újbóli feltûnése rendre okot ad a személyes és a kollektív viszonyának posztmodernen túli értékelésére. A (Háború és világ), mint ahogy a címe is jelzi, a háborús helyzeteken keresztül hálózza be a világot. Tájak tûnnek fel, városok, tartományok, országok, nevek, persze sajátos geopoétikaként újrateremtve a valóságot. A nyelvek, a többnyelvûség, a helyek és a néven nevezések az össze- és egybeolvasás révén nyernek a mûben sajátos ontológiai státuszra. Nagyon is szubjektív Waterhouse értelemteremtése, ebben legfeljebb Peter Handkéhoz mérhetõ. Az esszéregényben számtalan irodalmi reflexiót, kritikai értelmezést, újrafordítói eljárást találunk: a szerzõ olvasóként és fordítóként mondja föl a maga változatát Dante, Tolsztoj, vagy éppen Jung Chang mûvérõl. S az általa fordított szerzõk is, Andrea Zanzotto és Michael Hamburger verssorai, további nyelvkritikai és esztétikai eszmefuttatásoknak adnak teret. Peter Waterhouse írásmûvészete a Dichterpaare – Költõpárok címû osztrák és magyar költõket két nyelven, magyarul és németül bemutató kötetsorozatból már ismerõs lehet az értõ olvasó számára. És itt is, mint amott, Szijj Ferenc kölcsönzi magyar hangját az osztrákként németül megszólalónak. A berlini születésû (1956) osztrák író, költõ és mûfordító a mai német nyelvû irodalom egyik legizgalmasabb nyelvteremtõje. Munkásságát 2012-ben a Nagy Osztrák Állami Díjjal ismerték el. (Peter Waterhouse: [Háború és világ]. Fordította Szijj Ferenc. Kalligram, Pozsony, 2012, 608 oldal, 3800 Ft) Bombitz Attila bevándorlók irodalmi szövegeinek elsõként helyet biztosító antológiák tehát nemcsak egy addig elfeledett és elfedett „szubkultúrára” hívták fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az osztrák irodalom identitását és kánonját ki kell tágítani, mégpedig olyan mûvekkel, amelyek szerzõinek nem német az anyanyelve. Hogy a bevándorló szerzõk irodalma a mai osztrák irodalom szerves részét képezi, mi sem bizonyítja jobban, mint az immár elismert írók és írónõk - Dimitré Dinev, Anna Kim, Radek Knapp, Julya Rabinowich, Doron Rabinovici, Vladimir Vertlib - állandó irodalmi jelenléte az osztrák könyvpiacon. A Forrás 2012. évi októberi tematikus száma – Migráns osztrák történetek címmel, Bombitz Attila és Nagy Hajnalka összeállításában, valamint jeles magyar mûfordítók közvetítésével – arra vállalkozott, hogy e mind poétikailag, mind kultúrpolitikailag jelentõs irodalmi diskurzust a magyar olvasóközönség elõtt is ismertté tegye. Migráns osztrák estek az Österreich liest programsorozatban: Szeged, Grand Café, Deák Ferenc u. 18. – 2012. október 9. 19.00 Budapest, Museion Galéria, Üllõi út 3. – 2012. október 11. 17.00

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Bombitz Attila Thomas Bernhard összegyûjtött elbeszéléseirõl

„Mindannyian eszüket vesztik”

Thomas Bernhard Egy innsbrucki kereskedõfiú bûne Fordította Adamik Lajos Kalligram Kiadó, 2012 472 oldal, 3400 Ft

Bár már nemegyszer történt kísérlet a hazai fordításiro-

tálva – a hatvanas évek közepén keletkezett elbeszélé-

dalomban Thomas Bernhard mûfaji gazdagságának be-

seket gyûjti egybe, így a ma már klasszikusnak számító

mutatására, elbeszélései alig jelentek meg magyar

és minden elbeszélõi rafinériát magán viselõ Két neve-

nyelven. Az egyetlen válogatást, mely négy elbeszélést

lõt, A sapkát vagy a Komédia ez vagy tragédiát. Az er-

és két kisregény terjedelmû írást tartalmaz, Györffy Mik-

dõhatáron (1969) kötet címadó elbeszélése mára kano-

lós szerkesztette, s részben fordította Adamik Lajos és

nikus darabbá értékelõdött.. Az angol férfi (1971) pedig

Halasi Zoltán mellett (Az erdõhatáron, 1987), a kispróza

Bernhard harmadik és egyben utolsó elbeszéléskötete,

kötetekbõl pedig Erdélyi Z. János állított össze egyet

mely három hosszabb elbeszélést tartalmaz. A címadó

(A túlélõ följegyzése, 1994). Jelen gyûjtemény az új né-

elbeszélés, A viharkabát és Az Ortleren vitathatatlanul a

met nyelvû életmû-kiadáshoz igazodik, amelyben az el-

legkiforrottabb és legkoncentráltabb írásmûvekhez tar-

beszélések és kisprózák immáron a hagyatékban talál-

toznak.

ható kéziratok, vázlatok és variációk ellenõrzésével, a szerzõi szándéknak eleget téve javítva, a korábbi kiadá-

ban, folyóiratokban és napilapokban jelentek meg, fel-

sokat helyreállítva, azokat számos esetben kiegészítve

kérésre készültek vagy alkalmi feladatot láttak el – idõ-

jelentek meg. Az eredeti kiadás szerkesztõi gyakorlatá-

ben a hatvanas évek elejétõl a nyolcvanas évek elsõ fe-

nak megtartásával és honosításával él a magyar nyelvû

léig terjedõ idõszakot ölelik fel. Különös jelentõségû a

fordítás és szöveggondozás, amikor a hagyatékból

Félnótás Viktor, mely gyerektörténet, igaz, Bernhard

származó szövegek, valamint a „javított” kiadások figye-

módra. Ez az elbeszélés 1966-ban egy kortárs szerzõ-

lembe vételével kerültek egymás mellé az újrafordított

ket felvonultató gyerekirodalmi antológia számára ké-

és a magyar olvasóközönség elõtt még ismeretlen írá-

szült. Külön figyelmet érdemel a Goethe halálának 150.

sok. A fordító, Adamik Lajos munkája összegzõ és hi-

évfordulója alkalmából írt Goethe mmmeghal címû elbe-

ánypótló vállalkozás a tekintetben, hogy elsõ alkalom-

szélés, amely a Die Zeit hasábjain jelent meg 1982-

mal nyújt magyar nyelven egységes látleletet Bernhard

ben, s szatirikus hangvételének köszönhetõen nem ke-

elbeszélõi életmûvének teljes alakulástörténetérõl – a

vés visszás olvasói reakciót váltott ki.

korai publikációktól az önálló elbeszéléskötetek kanoni-

A negyedik részben olvasható korai elbeszélések

kus darabjain keresztül a már csak szétszórtan közölt

az ötvenes években keletkeztek, legtöbbjük salzburgi

utolsó prózai alkotásokig – négy részben.

napilapokban jelent meg. Miután Bernhard e korai kor-

A gyûjtemény elsõ részében olvasható két kispróza-

szakával késõbb leszámolt, utólagosan izgalmas meg-

kötet megjelenése között egy évtized telt el, s ez érez-

tapasztalni olvasóként azt a világot, amelyet Bernhard

hetõ Bernhard rövidtörténeteinek különbözõ alaphangu-

szó szerinti történetrombolóként dehonesztált. Adalbert

latában. Míg az ötvenes évek második felétõl írodott

Stifter, Peter Rosegger, Ferdinand von Saar, a tizenki-

Események (1969) sötétebb, tragikusabb hátteret raj-

lencedik századi honirodalom minden szentsége, szo-

zolnak a hétköznapi sorstörténetek mögé, addig

kása és érzékenysége, természet- és hazaszeretete je-

A hangimitátor (1979) „egypercesei” abszurd voltukban

len van az Alkonyföld pusztulása vagy Az ember, aki el-

is a szituációs komikumnak köszönhetik anekdotikus

indult világot látni címû elbeszélésekben. Az ötvenes

hangvételüket, a cím pedig a megszólalás retorikai

évek e jellegzetesen hagyománykövetõ, reflexiómentes

alakzatainak széles spektrumát kínálja. A rövidtörténe-

elbeszélésmódját, a vidéki és természeti idill ábrázolá-

tek esetében nem lehet megkerülni azt az életrajzi

sát Bernhard az 1956-ban közölt A disznópásztor címû

tényt, hogy Bernhard az ötvenes évek elején újságíró-

elbeszélésében zárja le.

ként rövidhírekben tudósított a Salzburgi Tartományi Bí-

Az olvasó kedvén múlik, hogy a négy nagy egység

róság jogi eseteirõl, s ennek folyománya lehet e duplán

közül melyikkel kezdi, követi-e a mûfaji és idõbeli irányt,

„koholt” eseménybeszámoló-sorozat.

s mikor vált érdeklõdése és kitartása szerint. A könyv

Aránylag rövid idõn belül, a hatvanas-hetvenes

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

A harmadik rész elbeszélései eredetileg antológiák-

mindenesetre négyszer kezdõdik újra, s az elbeszélé-

évek fordulóján jelentek meg a második részben olvas-

sek, miként egymás közti viszonyukban a nagy formátu-

ható kötetek elbeszélései. A Próza (1967) – címében a

mú mûvek is, búvópatakként hálózzák be a Bernhard-

korszak kísérleti, szövegközpontú irodalmára is reflek-

univerzumot. 7

Valastyán Tamás

Ego ipsissimum Történt, hogy a 19. század het-

vetett remény a Mi az ember? kérdését megválaszolandó, addig

venes éveinek amúgy is igen

Nietzschénél nemhogy darabjaira hull szét mindenféle remény, de e

sok változást eredményezõ, ka-

darabok semmivé is foszlanak. Nietzsche igénye és feladata tehát

varodást okozó történelmi for-

nem másban rejlik, mint hogy immár mindenféle metafizikai remény,

gatagában a Bázel–Bayreuth

vigasztaló perspektíva vagy megváltó szükségszerûség nélkül

útvonal egy pontján két elkül-

szembesüljünk önmagunkkal és a világunkkal. Az Emberi, nagyon is

dött könyv keresztezte egymás

emberi szabad szellemeknek szánt könyvei ennek a pesszimista

útját: Nietzsche elküldi Wagner-

programnak az elsõ megfogalmazódásai a filozófus pályáján.

nek az Emberi… elsõ kiadásá-

Amit ez a program magában foglal s eredményez – nos, kis túl-

nak egy példányát, Wagner pe-

zással abból születik meg az a mai napig is eleven filozófiai attitûd,

dig a Parsifal szövegkönyvét.

amit Michel Foucault szavaival az interpretáció végtelenségének

Nietzsche utóbb ezt a „véletlen

vagy a bevégezhetetlen interpretáció tükörjátékának nevezhetnénk.

csodás megérzéseként” jellem-

De valóban képesek vagyunk ezt a programot felvállalni? Képes az

zi, az azonban már korántsem

ember az ego ipsissimumnak, azaz önmagának mint feladatnak

a véletlen mûve, hogy mind a

megfelelni? Képes arra, hogy ne adjon magának egérutakat, felmen-

két megajándékozott-megtisztelt fél mélységes hallgatásba burkoló-

téseket, hogy ne nyugodjon meg egy önbecsapásnak tûnõ mozza-

zik. A filozófus fölészáll egykori imádott barátja keresztény-romanti-

nat felrémlése által, vagy éppen a legnyugtalanítóbb kérdésére adó-

kus idealizmusának, vagy fogalmazhatnánk úgy, maga alatt tudja a

dó végsõ megoldás szirénhangú válasza hatására? Képesek va-

németség újabb öncsalásának példáját, aminek Wagner vallásos

gyunk arra, hogy folytonosan elkülönbözõdjünk attól, ami nem a sa-

fordulatát tekinti. A zeneszerzõ pedig a megváltás általa választott

játunk, vagy hogy ha már azonosultunk vele, szembesüljünk a követ-

útján feltehetõen már nem hajlandó visszanézni (félrenézni?) a nem

kezményekkel? S végül, de nem utolsósorban képesek vagyunk ar-

is oly régen még rajongott barátjára.

ra, hogy ezeket a kérdéseket ne morálisan, hanem immorálisan fo-

Aztán Nietzsche elérkezettnek látja az idõt a megszólalásra, eléri az a pillanat, amikor tovább már nem hallgathat. A hangsúlyozottan

galmazzuk meg önmagunk számára? Platón szerint a gondolkodás nem más, mint a lélek végtelen be-

szabad szellemek számára írt Emberi, nagyon is emberi címû könyv

szélgetése önmagával. Ebbõl is látszik, hogy a végtelenség elvét

második kötetéhez írt kései elõszó is éppen arra a hermeneutikai

már a régiek is a gondolkodás szerves részének tekintik. Csakhogy

szituációra utal, amikor egy bizonyos folyamat elérkezik telítettségi

Nietzsche könyvében ez a végtelen vonás nem a lélek azonosságá-

végpontjához, a fokozódást tovább már nem engedõ határához: „Az

ból születik, hanem abból a szakadásból, amelynek hatására a ván-

ember csak akkor beszéljen, ha nem hallgathat; és csak arról, amin

dor lelke saját árnyának sötétjébe száll, s immáron így beszélgetnek

már túllépett…” A Wagner-epizód persze csak egy azok között a fel-

egymással, a vándor és saját árnya. Márpedig az árny létének szük-

eszméltetõ mozzanatok között, amelyek szükségessé teszik a filozó-

ségszerû eredõje a napfény. Mondja is a könyv végén az árny a

fus számára az antiromantikus gyógykezelést, egy új egészségtan

vándorának: „ne takard el elõlem a napot, mert nagyon fázom” – ép-

kimunkálását. Nietzsche számára ez idõ tájt minden olyan eszmei és

pen akkor, amikor a horizontról lemenõben már a nap, s Európa kö-

mûvészi törekvés vállalhatatlanul idealista és sorvasztóan romanti-

zeledik egy addig soha nem tapasztalt, mélységesen sötét éjszaká-

kus, amely morális erényekre, fölmagasztosult – akár egészen a

jához. És éppen akkor, amikor Nietzsche még próbál bízni a jó euró-

megváltásig elvitt – eszményekre s elvekre támaszkodva hazudja a

pai szabad szellemében, amely bizalomra azóta is alig vagyunk ké-

szabad alkotó kedv érvényességét. A könyv címében található „em-

pesek rászolgálni. Illetve talán csak akkor, ha megpróbálunk tragiku-

beri” kifejezés szukcesszív nyomatékosítása is éppen az „eszményi

san, megfontoltan, az élet aktív erõit affirmálva gondolkodni, aranyló

dolgok” túlontúl távoli, embertelen messzeségbe absztrahált s idea-

nevetéssel, ahogy az istenek, vagy hangtalan kacajjal, ahogy egy-

lizált jellege ellenében artikulálódik: felvállalva ember voltunkat szük-

némely filozófus.

séges rákérdezni önmagunk és világunk esetleges vagy eseti konstitúciójára. Mondhatjuk persze minderre, hogy ezt a programot már Kant bejelenti a híres, Mi az ember? kérdését középpontba állító antropológiai fordulatával. Csakhogy amíg Kant esetében soha nem szûnik meg létezni valamiféle kozmikus vagy koncepcionált összhangba 8

Nietzsche és általában a filozófia iránt érdeklõdõ olvasó számára azért lehet örömteli a Cartaphilus Kiadó vállalkozása, mert magyarul most elõször lát napvilágot Horváth Géza ihletett és szakavatott fordításában az eredeti teljes szöveg. Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi II. Fordította Horváth Géza. Cartaphilus, 2012, 254 oldal, 2900 Ft ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Arany Mihály

A vágyak kívánsága, a kívánságok vágya Képzelje el, hogy teljesülhet három kívánsága! Képzelje el, hogy a világ alárendelõdik vágyainak – ön pedig el-

na. Meghal Jonas felesége, Helen, és ezzel megválto-

veszíti felettük a kontrollt. Thomas Glavinic, a grazi szü-

zik a fõszereplõ élete. Marie-hoz való vonzódása egyre

letésû osztrák író éppen egy ilyen világba kalauzolja el

erõsebb lesz. Közben folytonosan „katasztrófák” zajla-

az olvasót A vágyak élete címû kötetével.

nak körülötte, egy felvonóbalesetet lát a tévében, állító-

Thomas Glavinictól már olvashatott a hazai közön-

Thomas Glavinic A vágyak élete Fordította Kurdi Imre Európa Kiadó, 2012 272 oldal, 2900 Ft

lag közeledik egy meteor a Földhöz, szemtanúja lesz,

ség, méghozzá Hogyan éljünk? címmel 2006-ban, a

amint egy rabló lelõ egy benzinkutast, õ maga pedig

Kortina Kiadó gondozásában magyarul megjelent regé-

éppen nem száll fel egy repülõre, mely lezuhan. Jonas

nyét, ami egyfajta in media res volt a szerzõ életmûvé-

álmatlanságban szenved, útra kel az éjszakába, és fur-

be. A Lajtán túl viszont nem csak „jött és látott”, de

csa dolgok történnek vele. Egy éjjel egy arctalan autóst

gyõzött is a szerzõ, s míg az osztrák könyvesboltokban

követve az erdõben köt ki, és kifogy a benzin. Másnap

lassan önálló polcot kérnek kötetei, nálunk – kilencbõl –

az ott hagyott kocsiért küldött autómentõ jelenti: az ülé-

még csak a második magyarul megjelent könyvével is-

sek úgy néznek ki, mintha acéldarazsak repültek volna

merkednek az olvasók. Az Európa Kiadónál megjelent

rajta keresztül… Egy másik éjjel víz alá kerül a város,

A vágyak életének szüzséje szépen felmondható, jólle-

késõbb pedig, mikor Marie elhagyja férjét, és végképp

het helyenként zavarba jöhetünk egy-egy részlet sum-

Jonas mellett dönt, utazgatásuk során szintén „árvíz” kí-

mázásával, Glavinic könnyen olvasható, magával gör-

séri õket, amerre csak járnak. Talán egyetlen igazi pozi-

getõ írásmódjában vannak olyan homályos jelenetek,

tív kívánság van a regényben: Jonas korábbi, rákbeteg

melyek feladják a leckét az olvasónak.

barátnõje meggyógyul. A kérdés nem hagyja nyugodni

Jonas harmincöt éves reklámszakember a Három

az olvasót, folyton kutatjuk a szokatlan képek okát és

Nõvér nevû reklámügynökségnél. Szeretõ apa és hûtlen

célját, vajon elfojtott vágyakkal, lelki kivetülésekkel van

férj, feleségét, Helent rendszeresen megcsalja a szin-

dolgunk…?

tén házas Marie-val, akit az igazinak vél. Egy nap egy

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Az ominózus jelenet után hamarosan elindul a lavi-

Bizonyára nem véletlen a bibliai Jónással való név-

férfi szólítja meg a parkban, aki láthatóan mindent tud

rokonság, de a párhuzam elég felületes. Glavinic

róla, és azt ígéri, teljesíti három kívánságát. Glavinic ké-

Jonasának istenképe is zavaros, sokkal inkább a

pes egy elsõre valótlannak tûnõ elemet reálisnak ható-

nõ(k)ben keresi az üdvösségét. A szerzõ sajátos misz-

vá varázsolni. A fehérruhás férfiról nem sokat tudunk,

tériumot szuggerál, de nem sikerül érthetõ, koherens

fölényes viselkedése egyfajta Mefisztó-figurára emlé-

képet alkotnia, enigmái nem oldódnak fel. Rejtély ma-

keztet. „Nem vagyok tündér‚ és ez itt nem mese.” A há-

rad a titokzatos hegyen lejátszódó, három szellemala-

rom kívánság zavarosan hangzik el itt, rögtön a regény

kos jelenet is – a helyszínen egy kronogramos latin

legelején. Jonas mindenek elõtt egy reménytelenül ke-

mondat áll, talán 1630-ból: „Principium Deus aeternus

resõ, aféle hétköznapi filozófus, elsõ, tapogatózó kérdé-

finisque beatus…” („Kezdet‚ egyszersmind üdvözítõ

sei ezért egzisztenciálisak, az élet és a halál értelmére

vég az örök Isten.”) Jonas valójában az idõt is szeretné

vonatkoznak: „Szeretném tudni például‚ milyen érzés‚

megfejteni. Erõs a regény kezdõ mondata: „Egy pilla-

amikor úgyszólván a halál torkából menekül meg vala-

nat!” A fõszereplõ hónapról hónapra lefotózza saját ma-

ki.” Aktív élet, vállalkozó kedv, kíváncsiság, életerõ –

gát, hogy nyomon tudja követni az idõ múlását. Fényké-

sorakoznak a kívánságok. Minden dolog megértése.

pezõgépével folyvást a pillanatot keresi, mígnem az el-

Bepillantani a múltba és a jövõbe. Ez máris több mint

jön érte a regény végén, „az a bizonyos, egyetlen pilla-

három. „Azt kívánom‚ hogy az összes kívánságom telje-

nat”. Bár az ötlet, a három kívánság mesetoposza zse-

süljön. Ez tehát az elsõ kívánságom‚ a másik kettõ pe-

niális, és alapvetõen egy olvasmányos könyvet kapunk,

dig ettõl fogva tulajdonképpen nem érdekes‚ akár le is

csalódni fog, aki azt várja, hogy a szerzõ összeszedett

mondhatok róluk.” A kívánságnak nem is a számszerû-

elbeszélõként és komolyabb ismeretelméleti igénnyel

sége a lényeg. Sokkal inkább azt sugallja a regény,

járja be a kívánságok és vágyak útvesztõit. Helyette za-

hogy nem vagyunk urai és tudói kívánságainknak, vá-

varos, álomszerû jeleneteket kapunk, mígnem magunk

gyainknak. Ha szabad folyást engedünk nekik, rémál-

is belefulladunk a regény végi sötét, apokaliptikus hul-

mot szülnek, céltalan eszközeikké válunk.

lámba. 9

Horváth Márta

Ki volt messer Salimbeni? Ilyen és ehhez ha-

kínosan bizonygatja beszámolójának hitelességét. Szavahihetõsége

sonló kérdéseket

pedig akkor válik végképp kérdésessé, mikor az olvasó megsejti,

teszünk fel, mind-

hogy a fõszereplõ-elbeszélõ Yosch báró maga a gyanúsított. Ettõl a

ahányszor egy kri-

ponttól kezdve folyamatos kétkedéssel olvassuk beszámolóját arról

mit veszünk a ke-

az 1909. szeptember 26-át követõ néhány napról, mikor azok a

zünkbe és az elsõ

megmagyarázhatatlan, öngyilkosságnak tûnõ halálesetek történtek

fejezet meghökken-

Bécsben.

tõ eseményein túl-

A regény kérdése azonban nem csak az, ki volt valójában Yosch

jutva az olvasás fõ

báró, gyilkos-e vagy maga is áldozat, a kérdés egyúttal minden sze-

motivációja immár

replõre, és miránk olvasókra, azaz minden emberre vonatkozik: kik

a kiváncsiság lesz:

vagyunk mi, racionálisan cselekvõ, de lelkünk mélyén démonokkal

ki volt a tettes?, ne-

küszködõ emberek, milyen indulatok lapulnak meg bennünk, amiket

tán ki volt az

mi magunk sem ismerünk? A századforduló Bécsének akut kérdése

áldozat?, vagy ki

ez, amit a legnagyobb hatással Freud fogalmazott és válaszolt meg.

volt bármely, az

Perutzot ebben a regényében elsõ sorban félelmeink érdeklik: „A fé-

események része-

lelmet, az igazi félelmet, a tüzének fénykörébõl a sötétbe lépõ, a fel-

seként feltûnt titok-

hõkbõl csapdosó vad villámoktól [...] megrettenõ õsembert hatalmá-

zatos személy?

ba kerítõ félelmet, a magányos kreatúra õsvilági félelmét – nem, ezt

Ugyanezzel a motivációval olvassuk Leo Perutz egyik legnagyobb

senki élõ ember nem ismeri és nem is volna képes elviselni. Az ideg

sikerû regényét, Az utolsó ítélet mestere címû könyvet, mely a krimik

azonban, amely elõ tudja hívni ezt a félelmet, nem halt el, bennünk

felépítését követve elõször egy tragikus és titokzatos, sõt jelen eset-

van, él; talán évezredes tetszhalál-szerû kábulatban, semmilyen hírt

ben misztikus halálesetrõl számol be, aminek felfejtése adja a továb-

nem adva magáról... – egy iszonyatos szunnyadó valamit hordozunk

bi cselekmény gerincét. Ahogy az a detektívregényekben lenni szo-

az agyunkban!” Ennek a félelemnek az érzése vezérmotívumként

kott, az elbeszélõ számos elsõ ránézésre értelmezhetetlen jelrõl és

ível át a regényen, kezdve a történet elsõ jelenetével, ahol Yosch bá-

látszólag megoldhatatlan kérdésrõl, meglepõ egybeesésrõl számol

ró barátaival Schubert H-dúr trióját játssza el, ami Yosch számára a

be, amik olyan elfojthatatlan kiváncsiságot ébresztenek az olvasó-

Végítélet Napját eleveníti meg, a haláleseteken keresztül, a regény

ban, hogy szinte nem tudja letenni a könyvet – Perutz regénye terje-

végkifejletében elõtárt misztikus történetig a pszichében különleges

delme miatt is tipikus egydélutános regény.

kábítószerrel felélesztett sátáni félelem érzésérõl. Perutz mint író szá-

A „ki volt?” kérdése Perutz esetében azonban nem csak egy

mára különösen fontos ez a félelem, mert ebben látja minden mûvé-

egyszerû gyilkosság tettesének kilétére irányul, Perutz kiváló írói ér-

szet eredetét: „...elszenvedett szégyenbõl, megaláztatásból, eltiport

zékkel szövi a detektívregény nyomozó-felfejtõ szerkezetébe azt a

büszkeségbõl származott, de profundis eredt és jött fényre minden

másik, szintén az identitásra, de az identitás egy más szintjére irá-

nagy tett.”

nyuló kérdést, ami regényét többé teszi, mint puszta krimi: az ön-

Friedrich Torberg osztrák író a regény egyik kiadásának hátolda-

azonosság, azaz a ki vagyok, mivel azonosulok, miben hiszek, hova

lán a mûvet Franz Kafka Agathe Christivel való félrelépésének lehet-

tartozom kínzó kérdéseit. Legszembetûnõbb és legkövetkezeteseb-

séges erdményeként aposztrofálta, és Perutz regénye valóban egy-

ben alkalmazott elbeszélõi stratégiája, mely regényeinek nagy részét

fajta keveréke a furfangosan szerkesztett kriminek és a szürrealista

jellemzi, arra irányul, hogy már az elsõ oldalakon elbizonytalanítsa

regénynek. Talán épp ennek, a krimi kommersz mûfajával való ro-

az olvasót abban a kérdésben, ki is valójában az elbeszélõ, mennyi-

konságnak köszönheti Perutz azt, hogy bár mûvei életében bestsel-

re megbízható, mennyire adhatunk hitelt szavainak. Elbeszélõi gyak-

lernek számítottak, az irodalmi kánonba mégsem kerültek be, a mai

ran, így magyarra fordított regényében is, én-elbeszélõk, akik egy

olvasó számára szinte ismeretlenek. E jogtalan elbírálás ellen tett a

korlátozott perspektívából látják és láttatják az eseményeket, sõt

Jelenkor kiadó, mikor a regényt Tatár Sándor kiváló fordításában

gyakran csak közvetett elbeszélõk, akiknek a feljegyzéseit egy má-

közzé adta, és ezzel a magyar olvasó számára is hozzáférhetõvé

sik, õket gyakran egészen nyilvánvalóan megkérdõjelezõ személy

tette.

közvetíti. Az utolsó ítélet mesterében Perutz én-elbeszélõje már maga megteremti a távolságot a valós események és azok felidézése között, mikor szubjektív emlékezetére hivatkozik, ugyanakkor szinte 10

Leo Perutz: Az utolsó ítélet mestere Fordította Tatár Sándor Jelenkor, Pécs, 2011, 254 oldal, 1900 Ft ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Bedecs László

Béla, te! A hatvanas-hetvenes években

gényben azonban nagyon is közlékeny, játékos, néhol kifejetten

nagy divatja volt a Bartók-ver-

irónikus, aki bizony az érzelmeivel is küszködik. Temesit pedig ez iz-

seknek, és a kor legnagyobbjai,

gatja: az adott szituációkban mit érzett, hogyan komunikált vajon

Illyés Gyula, Juhász Ferenc,

Bartók? – merthogy szerinte épp a mondatai árulnak el a legtöbbet

Nagy László meg is írták a ma-

egy emberrõl. És ezért beszélteti olyan sokat a hõsét. Elképzeli, mit

guk súlyos opuszait. Bartók

mondhatott az erdélyi parasztasszonyoknak a népdalgyûjtéskor,

élettörténete, mûvészi útja, esz-

mit mondhatott az õt Pesten felekeresõ csángóknak, mirõl társalgott

tétikai elvei, magyarsága külön-

Sztravinszkijjal, vagy épp a New York-i olasz háziúrral, akinél albér-

külön is érdekes témát jelente-

letet talált. Hogyan beszélt a családtagjaihoz vacsora közben, tanít-

nek, az egyiket vagy másikat

ványaival az órákon, Kodállyal. Vagy épp asztaltáncoltatás közben –

érintõ irodalmi mûvek viszont

merthogy még ilyesmire is sor kerül… És ezek, a hivatalos életraj-

minden sorral építették a kul-

zokban helyet nem kapó, mert javarészt fiktív elemek a könyv leg-

tuszt, a legnagyobb magyar

jobb részei.

zeneszerzõ kultuszát. Ennek az

A történet maga három szálon fut: Bartók élete Magyaroszágon,

építkezésnek persze nagyon

Bartók öt éve Amerikában, és a szerzõvel alighanem azonos figura

erõs alapjai voltak és vannak:

kalandjai napjainkban. Jó ötletnek tûnik a bartóki életpálya két sza-

Bartók valóban a legismertebb

kaszának különválasztása, és az így megszületõ két történet párhu-

magyar mûvész a világon (is-

zamos megírása, az azonban nem világos, hogy az „Életrajzoló”-

mertségben talán Petõfit lehetne mellé tenni, de elismertségben

nak, avagy röviden „Él”-nek nevezett hõs egyébként érdekes, de a

még õt sem), miközben zenéje ezer szállal kötõdik a magyar és a

bartóki sorskérdésekhez nem mérhetõ története miért került bele

kelet-európai kultúrákhoz, sorsa pedig szorosan összefonódik a ma-

ebbe a könyvbe. Bartók és „Él” között nincsnek valódi hasonlósá-

gyarság huszadik századi történetével. Nem csoda tehát, hogy ha-

gok, a két élettörténet alig-alig rímel egymásra, sõt a történetek

tása ma is erõs, és öröksége akár az irodalom számára is kihívást

megírásának módja, az ehhez használt nyelv is különbözik. De talán

jelent.

épp ez lehet a megoldás: kortársunk, az író – aki egyébként inkább

Temesi Ferenc már többször nyilatkozta, hogy legalább negyven

a Simon and Garfunkel-t hallgatja, mint Bartókot – a saját hétközna-

éve érlelõdik benne a Bartók-regény terve – tehát épp akkor fogant

pi, apró-cseprõ problémákkal foglalkozó sztorijaival Bartók története-

meg ez a terv, amikor az imént emlegetett költõk a verseiket írták.

it is a hétköznapiság felé próbálja húzni. Merthogy, mint láttuk, a re-

Természetesen Temesi is érinti a nagy kérdéseket, de csak mintegy

gény nem a bálványra kiváncsi, hanem épp arra, hogyan élte a szá-

mellékesen, mert számára a legfontosabb Bartók emberi, civil arcá-

zad egyik nagy zsenije a mindennapi nehézséggel is megterhelt éle-

nak megmutatása. Tehát az élettörténet újraírása, de nem úgy,

tét. Mert Bartóknak is probélmát jelentett a pénz, a szerelem, a mun-

ahogy egy monográfus tenné, nem a szakmai sikerek és akadályok,

kahelyi intrika vagy épp egy szemüvegkészítés.

illetve a legfontosabb családi események mentén, hanem a hétköz-

De ez magyarázhatja azt is, hogy Bartók életének számos fontos

nap történésein keresztül. De pont ez az a szféra, amirõl alig tudunk

epizódja kimaradt a könyvbõl. Csak egyet említek, a 1920-as

valamit: egy-egy emlékezés, magánlevelek, néhány fotó árulkodik

hazaárulózós ügyet, mely, ugye, arról szólt, miért kell Bartóknak a ro-

csak errõl, kevés tény, több találgatás. Vagyis nagy tér nyílik az írói

mán, szerb, szlovák stb népzenéket gyûjtenie és tanulmányoznia,

fantázia elõtt: élettel kell megtöltenie a csak adatok szintjén ismert

amikor itt a magyar is. Bartók hiába mondta, hogy a magyar népze-

eseményeket, avagy épp újakat kell kitalálnia. Hiszen hiába tudjuk

ne nem érthetõ meg a környezõ népek népmûvészete nélkül, a tá-

például, hogy Bartók ekkor és akkor találkozott ezzel és azzal, a ket-

madások nem csillapodtak. Temesi Ferenc ezt a konfliktust meg sem

tõjük közötti beszélgetéseket, a valódi történéseket már a képzelet

említi a 600 oldalas regényben, viszont végig tótókról, rácokról és

területére vezetnek.

oláhokról beszél, sõt Belgrádot is csak úgy emlegeti, mint a „rác

És hogy milyen Temesi Bartókja? Nagyon nyitott, barátságos,

megszállás alatt álló Nándorfehérvár”-t. Mindez nem a bartóki üze-

beszédes, és rendkívül jó humorú figura. Szeret utazni, szereti a nõ-

netek megértésérõl tanúskodik, de sebaj: ez a regény, mint mond-

ket, és a sok betegsége ellenére (vagy talán éppen azért?) nagyon

tuk, nem a nagy esztétikai, politikai és morális kérdéseket veti fel,

szereti az életet is. Ugyanakkor rendkívül céltudatos, kitartó, a mun-

hanem az élet egyszerûbb és közvetlenebb, kézzelfoghatóbb prob-

kában a maximumra, a legjobb minõségre törekszik. Az ismert fotó-

lémáit. Ebben pedig következetes. (Temesi Ferenc: Bartók. Alexand-

kon Bartók ugyan hûvös, komoly, zárkózótt embernek látszik, a re-

ra Kiadó, 2012, 600 oldal, 3600 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Vámos Miklós íróval Ughy Szabina beszélget

Szerény célok vezetnek Eddigi mûvei közül talán a Szitakötõ foglalja magába a legkülönfé lébb narrációs technikákat. A gyerek, a férfi és nõi hangokon túl gazdag nyelvi eszköztárat és különféle elbeszélõi mûfajokat, így például a napló, a levél, a besúgói jelentés, az e-mail, SMS lehetõségeit is felhasználja. Tekinthetõ ez a regény egyfajta szintézisnek, koronamûnek? A „koronamû” részben a koronagyémántot, részben pedig a koronagyarmatot juttatja eszembe. De érzem azért, hogy erõs bóknak szánta. Tudja, mit? Bármilyen szerénytelenül hangzik, valamirevaló regényíró szerintem mindig úgy fog bele egy új munkába, hogy most adtán dobok egy nagyon nagyot. Az általánosítást inkább viszszavonom, biztosan akad valamirevaló író, akit más szempontok vezetnek, például az, hogy most aztán keresek tengersok pénzt. Én ezt sem ítélem el. A magam praxisában azonban mindig egy „fõmû” akarna készülni. Aztán lösz, ami lösz. Abban igaza lehet, hogy a Szitakötõ egyfajta összegzés, számvetés, a saját nemzedékem életérõl és pályaútjairól (nem az írókról van szó). Eljutottunk hatvanon túlra, innen azért már kevés a fölfelé vezetõ ösvény. Szerény célok vezetnek. Én például nagyon szeretném csöndesen túlélni a nemzedékemet. Kemény dió. Ami az elbeszélés formai elemeit illeti, minden könyvemben a témához választom ezeket. Itt arra törekedtem, hogy a különféle nézõpontok segítségével járhassam körbe a figuráimat, kívülrõl és belülrõl is láttathassam – ábrázoljam – õket. Ezért választottam azt a megoldást, hogy az elsõ fejezetben „mi” beszélünk, a másodikban „ti”, aztán „õk”, majd, „én”, s így tovább. Ennek rengeteg az elõnye, de nem szeretném kifejteni, az olvasó szerencsés esetben érteni fogja, de remélem, kevésbé szerencsés esetben is érzi. Én arra törekszem, hogy így legyen. A dokumentumok, levelek, naplórészletek, sms-ek pedig majdnem mindig kettõs szerepet játszanak. Jellemet ábrázolnak, és kort festenek. A regényidõ itt 1957-ben indul, s a jövõben ér csak véget, tehát el kell helyezni a fejezeteket a múló évek folyamában. Szerettem ezekhez a részekhez kutatni, így átélhettem mindazt, amit már átéltem a maga idején. Ez akkor is jó mulatság, ha a régebbi évtizedekben sokat kellett nyelnünk és szívnunk. Mert a szocializmusnak nevezett alattomosan és otrombán elnyomó rendszer sajnálatosan egybeesett az ifjúkorunkkal. Én nem sírom vissza, de tagadhatatlan, hogy húsz-harmincévesen az ember virágkorát éri, ha diktatúra van, ha nem. VÁMOS MIKLÓS · FOTÓ: BURGER BARNA

Miért választott vidéki figurákat? Ha jól tudom, ön sült pesti. Valóban, ámbár Pécsett fogantam. Jól mondja, pesti vagyok, nem budapesti. A hatodik kerületben nõttem föl, huszonévesen kerültem a tizenharmadik kerületbe, melyhez szoros szálak fûznek, s ötven fölött Óbuda külsõre, a Duna partjára. Itt folyton úgy érzem magam, mintha nyaralnék, ami talán nem egészséges, ha az ember dolgozni akar. Mindenesetre a Szitakötõ valamennyi fõhõse vidéki. Nem falusiak, de vidéki városokban születtek, a többség Békés megyében, és 12

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

van egy szögedi. Ennek az az oka, hogy más regényeim zömében

és az ezoterikus gondolkodásnak. Voltaképp a fõ kültaggal együtt

mindig pestiek. Vannak azért kivételek, a Sánta kutya fõhõsnõje egy

kilencen vannak, az már nem olyan rossz, háromszor három. Van

sváb faluban gyerekeskedik, de árva, így a származása bizonytalan.

sok elvont gondolati támasztéka a történetnek, de ezek nem a szá-

Az Apák könyve tizenkét alakjának csak a fele fõvárosi. Mindegy, ez-

mokkal kapcsolatosak. Nehéz volna beszélnem róluk ezen interjú

úttal el akartam szakadni a bûnös város miliõjétõl, mert valamiféle or-

terjedelmét tiszteletben tartva. Vannak dolgok, amelyek egyszerûen

szágos átlagot akartam ábrázolni. Csak a legfontosabb kültag buda-

taglalhatatlanok a sajtómûfajokban.

pesti. Azért nyolc millióan nem a fõvárosban élnek a tízbõl. Heves

Érdemes volna idézni azt a 12 pontot, amelyet a nyolc barát meg-

megyét azért választottam, mert Pécsen és a környékén kívül ezt a

ismerkedésük hajnalán állított össze, és azt az Ellen 12 pontot,

tájékot ismerem legjobban. Azért ennek is utána kellett olvasnom és

amelyet a még életben maradottak állítottak össze a halál árnyéká-

néznem, de mint említettem, ezt szeretem csinálni. Gyûjtöm és gyak-

ban. Ehelyett most csak a 3. pontot idézem az eredetibõl: „a 8

ran olvasom a helytörténeti munkákat, még a tõlem távol álló telepü-

össze tart minden kor, megosztya élelemét és titkait”, és a máso -

lésekrõl is. Sokszor kapok ajándékba ilyeneket vidéki föllépéseimen,

dik verzióból: „A 3 (max 4) se tart össze. És ugyan mit osztanánk

s nem is tudják, akik adják, hogy mekkora örömöt szereznek vele.

el?” Ha a barátság, az egy élet alatt összegyûjtött szellemi és

„Aki 2012-rõl akar írni, annak elõbb meg kell érnie azt” - nyilatkozta tavaly egy interjúban az akkor még készülõben lévõ Szitakötõ kap -

anyagi értékek is eltûnnek, akkor mi marad, ha maradhat egyáltalán valami?

csán. Remélem, nem vétünk nagyot az olvasó ellen, ha eláruljuk,

Nem akarom elkeseríteni: peches esetben semmi nem marad. Ám

hogy a regény 2026-ban fejezõdik be. Lehetséges tehát, hogy az

ha mázlink van, életünk folytatódik mindazoknak az emlékezetében,

írónak mégsem kell megérnie az adott kort, amelyrõl ír?

akik valamelyest vagy jól ismertek bennünket, és így vagy úgy, de

Amikor ezt a nemzedéki regényt kieszeltem, terveztem, hogy nem-

szerettek. Már Jung beszél a közös tudattartalomról, mely olyan em-

csak azt vettem számba, hogy miféle módokon kezdik életüket, ha-

bereket is összeköt, akik praktikusan és valóságosan nem is ismerik

nem azt is, miképpen végzik. Hála istennek, a generációmban 2012-

egymást. Én kiváltképp bízom ebben a közös tudattartalomban,

ig ritkaságszámba megy a haláleset. De azért eltemettük már például

meg abban, hogy a könyvek, amelyeket sokan elolvasnak, e közös

a drága Békés Palit, és igazán hamar tûnt el Hajnóczy Péter. Én

szellemiség részévé válhatnak. Ami azonban szintén szerencse dol-

azonban, vérbeli realista révén, törõdöm a százalékokkal is. Így nem

ga. Állítólag az emberek mind kevesebbet olvasnak. Annyira remé-

maradt más választásom, mint elsietni abba a nem túl közeli, de nem

lem, hogy ez csak részben, illetve átmenetileg igaz. Én annyira sze-

túl távoli idõbe, ahol már sajnos sokan elhullanak közülünk. A Szita-

retek olvasni, hogy arról prózában nem is tudok beszélni, és aho-

kötõ tizennegyedik fejezete 2012 elején játszódik. A tizenötödik – va-

gyan múlnak az évek, egyre nagyobb élvezetemet lelem a könyvek-

gyis az utolsó – 2026-ban. Akkor leszek én hetvenhat éves. Leszek?

ben. Ezt kívánom mindenkinek, szívbõl, lélekbõl.

Let it be. Prózaírónak hosszú életre van szüksége. Hetvenhat még

Az ötvenes években született generáció életével szorosan összefo-

szerény tervnek látszik. Még annyi regénytervem volna! Nem beszél-

nódva az ország helyzetének alakulását is végigkövethetjük a re-

ve arról, hogy közel kilencéves ikerfiaimat is illene fölnevelnem. Hát…

gényben. Következtetései néha csüggesztõek. „Az a baja ennek

nem iszom, nem dohányzom, igyekszem sportolni… Persze, nem

az országnak, hogy mindenki irigykedik. Ha a szomszéd vesz egy

mindig ezen múlik, inkább a vakszerencsén. Sors bona, nihil aluid.

marha nagy autót, ahelyett hogy gratulálnánk neki, kezdjük sandán

A könyvben többször elõkerülnek bizonyos ezoterikus témák, így

számolgatni, mibõl telt erre az új kocsira?!” – folytathatnák az idé-

például a számmisztika is, ezért talán nem indokolatlan feltennem

zetek sorát. Annak ellenére, hogy a regénybõl teljes egészében hi -

a kérdést, hogy van-e valamilyen filozófiai, pszichológiai, misztikus

ányzik a didaktikus kicsengés, mit tudna üzenni a most felnövõ ge-

vagy egyéb motiváció amögött, hogy ha a kültagokat nem számít-

nerációnak, min és hogyan változtassanak, hogy ne kerüljenek ha-

juk, nyolc barát életét örökítette meg?

sonló sorsra?

Nézze, az õszinte válasz az lehetne, hogy hét kevés lett volna, ki-

Én inkább azt üzenném nekik, hogy kerüljenek hasonló sorra. Az én

lenc pedig sok. Voltaképpen a nemzedék alaptípusait akartam

nemzedékem még annyi mindenben lelte örömét, még tele volt lel-

számba venni, és nyolc jött ki. Könyveimben persze minden részlet-

kesedéssel, vágyakkal, ábrándokkal, hitekkel és tévhitekkel. Mi még

nek igyekszem valamiféle el nem árult jelentést adni, így többnyire a

azt hittük, ha elvégezzük a dolgunkat ebben a világban, akkor alap-

fejezetek száma is így alakul ki. A nyolc nem mesei szám, és a leg-

jában véve egyenesbe kerülhetünk. Ha tanulunk, dolgozunk, becsü-

fontosabb misztikus jelentésû számok közé sem tartozik, amilyen

letben élünk, elõbb-utóbb elnyerjük jutalmunkat, s beköszönt az

például a hét (Lásd a Márkez meg én fejezeteinek számát) vagy ti-

igazság évada. Mi – a szocializmus dacára – azt képzeltük, hogy

zenkettõ. (Lásd: Apák könyve.) A Sánta kutya viszont nyolc fejezet-

legalább ötvenszázalékos arányban mi magunk fogjuk életünk

bõl áll. Zenei okból. A szimfóniák négy tételét próbáltam imitálni, ami

gyeplõjét. A bajok, elszúrások, nehézségek szükséges velejárói a

a hangulatot illeti, de négy részbe nem fért bele a történet, így lett

mikro- és makrovilágunknak. Talán nem ártana, sõt jót tenne a feltö-

nyolc. Lehet, hogy valamiért a nyolc közel áll hozzám. Számomra is

rekvõ generációknak mindez, fõleg a rendszerváltozás elõtti évtize-

meglepetés volt, hogy a Szitakötõ tizenöt fejezetbe tömörült, bár in-

deket nem ismerõknek. Ha érdekli õket, folyamodjanak könyvekhez.

kább 14 + 1-be, (14 a múltról és a jelenrõl szól, az utolsó a jövõrõl),

Itt van mindjárt egy Szitakötõ címû vastag regény, merem ajánlani,

és a 14 ugye kétszer 7, az pedig az egyik alapszáma a meséknek

tiszta lelkiismerettel.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Bedecs László

Folyó, erdõ... Kit anya szült A filozofikus, önreflexív prózának a magyar irodalomban nincsenek

A kétezres évek közepén már mindenki a sajátos nõi hangról, a sajá-

nagy hagyományai, és akik ezt mûvelték, mint például Hamvas Béla,

tos nõi sorsokról, a feminista olvasásmód lehetõségeirõl beszélt, azaz

inkább csak egy szubkultúra számára jelentenek tájékozódási pontot,

pont a legjobbkor érkezett meg egy frissen provokatív költõnõ elsõ kö-

merthogy a hivatalos irodalomtörténet kevéssé vesz róluk tudomást.

tete, a már címében is a fenti diskurzusba illeszkedõ Irgalmasvérnõ.

A mai, harminc év körüli írógeneráció nem egy tagja mégis a nehe-

Az azóta eltelt hat évben Kiss Judit Ágnesnek még négy könyve jelent

zebb utat választja, vagyis a legfontosabb filozófiai kérdéseket teszi

meg, köztük egy regény is, a szerzõ jelentõs elismeréseket kapott,

fel újra: Kik vagyunk? Honnan jövünk? Vagy épp Gyõrffy Ákos új esz-

köztük a József Attila-díjat, költészete pedig az elsõ kötet jelentõs kriti-

székötetében: mit jelent az otthon, a haza? Lehet-e a világ otthonos,

kai sikere után még markánsabban és kiforrottabban közvetítette az

vagy marad a kitaszítottság örök tapasztalata?

üzenetet: a szerelemben a harmónia inkább csak álom – ezért a leg-

Gyõrffy ezekre a kérdésekre a természeti élmény felõl próbál válaszolni. A kötet egészét a különféle tájtapasztalatok határozzák meg,

jobb, ha tabuk nélkül szembenézünk a problémákkal, a test és a lélek fájdalmaival és hibáival.

minden bölcselet a természeti képekben, vagy épp azokkal szemben

Az új kötetbõl se maradt ki ez a tematika, de megjelent valami

fogalmazódik. Az ember kicsisége, gyengesége, kiszolgáltatottsága a

sokkal súlyosabb: az anya korai halála. Az elsõ öt ciklus, nagyjából a

millió éves hegyek, a hatalmas tengerek és a mély erdõk felõl látszik,

kötet fele a gyászverseké, és ezekben a szerzõ egészen nagy magas-

de épp a természettel való találkozás hozza el újra és újra azt a felis-

ságokba jut, olyan emlékezetes, nagyhatású Kiss-verseket olvasha-

merést, hogy az ember is a természet része, bármennyire is szeretne

tunk, melyek minden eddiginél jelentõsebbek. A kiváló formaérzék, a

távol kerülni tõle. A fák, a víz és a kövek az ember társai, akikkel kom-

mûfaji sokszínûség eddig is jellemzõ volt a szerzõre, de amíg mindez

munikálni lehet, akiktõl példát és útmutatást lehet kapni, és akik, igen,

a korábbi versekben inkább csak a játéknak, az ironikus, szomorkás

fenyegetést is jelentenek. Hiszen Györffy nemcsak a természeti szép-

csipkelõdésnek adott teret, addig most a megrendülésig feszülõ

rõl beszél, hanem az ott megjelenõ kegyetlenségrõl és az onnan jövõ

gyászverseket alapozza meg. Értsük tehát: a szépen formált vers örö-

szorongásokról is.

me, a hangzás tisztasága, a rímek harmóniája az élet egyik legna-

A szerzõ versesköteteinek is az volt az alapkérdése, hogyan válto-

gyobb tragédiáját és törését, az anya elvesztését próbálja elmondha-

zik meg az ember természetben, mi lesz a nyelvvel, a gondolkodással,

tóvá tenni, de közben a személyességet erõsíti, a szöveg intimitását

az érzésekkel, mi lesz az emlékekkel, és hogyan tekint az én saját ma-

tárja fel.

gára a tájban. A mostani esszék és novellák azonban a verseknél

Hadd emeljem ki Az utolsó rapet, mely az anyát idézõ álmok elleni

konkrétabb válaszokat adnak. A beszélõ itt sokszor egy barátjával ki-

küzdelemrõl szól. Furcsa ez a szituáció, hiszen azt gondolnánk, ezek

rándul, és visszatérõ elem, hogy a barátok nem akarnak, vagy nem

az álmok segítenek feldolgozni a gyászt, és akár örömöt is okozhat-

tudnak beszélgetni, csak mennek, vagy ülnek, vagy úsznak, de mind-

nak, hiszen legalább ilyen formában visszahozzák az elvesztett és

ketten érzik a „lényeget”. Azaz a természet legyõzi a nyelvet, a közö-

mélységesen hiányzó anyát. Csakhogy ezek az álmok mindig a féle-

sen átélt látvány, vagy épp illat- és hangélmény minden mondatnál erõ-

lemmel teli pillanatokat hozzák vissza, a „mindjárt meghalsz” érzését,

sebb kötést ad. Ennél csak a magányos séták jelentenek intenzívebb

és így már érthetõ, de ugyanolyan megható a beszélõ fohásza: „Sze-

találkozást a természet angyali hatásával. Szép jelenet például, amikor

retlek, anya, tudod jól, csak kicsit sokat ittam, / kérlek, ne gyere többet

a kimerült beszélõ egy fának dõl, és a fa egy évtizedekkel korábbi ese-

vissza az álmaimban!”

ményrõl ad hírt: egykor egy fáradt nõ is épp ennél a fánál pihent. Gyõrffy Ákos gondosan kidolgozott, komoly, iróniamentes, meditatív mondatai együttgondolkodásra hívnak, de már megoldásokat is kínál-

De innen indulnak azok a bizonyos koncentrikus körök is, melyek a kötet egészének fõ kérdését vetik fel: hol van az élet lényege, mi a fontos, hol az az origo, ami köré fél lehet építeni egy életet? Az anya-

nak. A címben szereplõ „haza” szó a „hová?” kérdésre válaszol, ám ez

ság, a szerelem, a halál más-más történet-

a haza nem az országot jelenti és még csak nem is az erdõ melletti há-

re utal, de e történetek középpontja talán

zat, ahová a kötet végén beköltözik a család, ha-

mégis ugyanott van. A körökbõl pedig

nem a természet közelségét és a természet fen-

azért lesznek korok, mert ez a költészet

ségességét elfogadó, fegyelmezett életet. Azt az

tud arról is, hogy az egyes életszakaszok

életet tehát, amely az egyetlen lehetõség önma-

épp ebben a tekintetben, a misztikus-

gunk megpillantására, a bennünk lévõ emberi

nak tûnõ lényeget illetõen megrázóan ha-

megértésére. A könyv javaslata szerint ide kéne

sonlóak. (Kiss Judit Ágnes: Koncentrikus

megérkezni. (Györffy Ákos: Haza. Magvetõ Kiadó,

korok. Európa Kiadó, 2012, 128 oldal,

2012, 108 oldal, 2290 Ft)

2500 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Mazsola a kalácsból Bevezetés a szépirodalomba a szomszéd vágányon, ez lehetne a cím. A szom-

mélyest. Íróink, költõink ismertetett pozíciói: szex elõtt, szex közben, szex után.

széd vágány nem a halálpontos japán állami vasút, inkább a MÁV. Csupa késés,

Nagyritkán szex nélkül (Vajda, Zelk). Szex helyett szerelemként is meghatároz-

vonatpótló busz, billegés, zsebbe dolgozó kalauz, bizonytalanság, kisiklások,

hatjuk a centrális pozitúrát, hiszen van némi közük egymáshoz. Sõt.

szenvedély és szenvedés. És csupa izgalom, mint az élet. Semmi kegyelettel

Nyáry profi, aki páratlanul izgalmas irodalmi-szerelmi kollekcióval áll elõ.

teljes hunyorgás, malaszttal teli áhítat: név, mögötte az ismert életmû, a körülmé-

Egy Jean Reno, aki tervez, megfontol, nem téveszt. Nem szól ki a semlegesen

nyek, a kor, a viszonyok, a szerelem. Erre fókuszál.

tárgyilagosból, nincs különvéleménye, nem tudjuk, mit gondol, amikor a vonat-

Itt az idõ. Nem kétséges. Ha csak a politikai napilapok példányszámainak

kozó tételeket egymás mellé illeszti. Talán két kisdolgozatban, Vajda János elhá-

zuhanását látjuk a napi-heti bulváráradattal szemben, szükségtelen szociológus-

latlan, de mindenféle õrülettel habosított rövid házassága Bartos Rózával, és

nak lenni ahhoz, hogy felfogja az ember, a nép a tízmondatos információra éhes,

Madách Imre drámája Fráter Erzsike esetében. Lényegében mindkét írásban az

hadd ne mondjam, pletykákra, az értelmezést és az összefüggések jogát meg-

irodalmi köztudat által hûtlen feleségéként elparentált asszonyok mellé áll. Fráter

tartva magának. Arról nem szólva, aki Tersánszkyt, Babitsot, netán Csáth Gézát

mellé teljes mellszélességgel, szemben az anyós konspirációs jelenével, amin,

olvas, eleve tudja, ki kicsoda, és számára az is nyilvánvaló, hogy átmázolt-át-

meglehet, el kell gondolkodni.

strukturált, az aktuálpolitika igényeinek megfelelõ, akár karikatúraszerûen elma-

„Érdemes a szerzõket valódi, hús-vér emberekként megismernünk, nem pe-

szatolt életrajzokat nyomtak le a torkán. Nyáry Krisztián jó érzékkel ezt ismeri fel.

dig kanonizált, kultikus papírmasé figurákként” – nyilatkozza valahol a szerzõ.

Azt, hogy Szendrey Júlia nem csak Petõfi helyét keresõ özvegye a megváltozott

Így igaz. A behajtott spaletták mögötti lefüggönyözött mindennapok éppen úgy

világban, aki a rég halott költõt Törökországban kívánja kutatni, hanem nõ is egy-

az életmû szerves részei, mint a nyomdákból kiúszó szerzõi ívek. Az pedig ma-

ben, akinek nem felelnek meg az új férj vélhetõleg teljesen normális nemi igé-

radjon reménybeli feltétel, hogy az írók megismerhetõ magánélete visszavezeti a

nyei. Máshoz van szokva. Ha egyáltalán szokva van valamihez. Nyáry miközben

magyart az olvasáshoz. Ahhoz kevesebb könyvtárat kellene bezárni. (Nyáry

messze kerüli a kötetben szereplõ negyven ismert irodalmár kánonbeli helyzetét,

Krisztián: Õk így szerettek. Corvina Kiadó, 2012, 130 oldal) Onagy Zoltán

a mazsolát kikapkodja a kalácsból. A mindenkire (minden élõre) vonatkozó sze-

Félresikerült szentté avatás Volt pár éve egy nagy Rubin Szilárd-láz, egy Esterházy-esszé, egy interjú és

gyarázni, mi a voltaképpeni célja a gyilkosságok részletes felderítésével,

a Csirkejáték külföldi megjelenése kapcsán, amikor a Csirkejáték és a Római

csak vakmerõ módon fejest ugrik egy ismeretlen, halott leánygyermekek

egyes jószerével megszerezhetetlenné vált. Az Aprószentekrõl akkor még

nélkül is hátborzongató, zárt világba. Az újabb és újabb alámerülésnél derül

nem esett szó, késõbb olvastam róla említést a Holmiban, majd a Magyar

ki, hogy a legbelsõbb vágya magának Piroskának a megismerése, ez azon-

Narancs Legát-féle tényfeltáró cikksorozata vezetett vissza, ezúttal már a tör-

ban lehetetlen, hiszen a lányt szinte azonnal kötél általi halálra ítélték. Innen-

ténet felõl, a hagyatékban maradt regényhez. Mire a kezembe kaptam az

tõl kezdve a küldetés hasztalanná és tébolyulttá válik, az író ráadásul szél-

Aprószenteket, már a két kisregényt is elolvastam (többször), így volt némi

sõségesen elfogult a lány irányában, ami egyszerre borzongatja és érdekli

fogalmam arról, mit várok: 1. az írótól, 2. a cselekménytõl. Vagy mégsem. Az

az olvasót. A narrátor a bûnügyek alapos feltérképezését arra használja,

Aprószentek egyik legjellemzõbb tulajdonsága ugyanis a befejezetlensége.

hogy törmeléknyi félinformációkból derítsen fényt Piroska indítékaira, és az

Ez teszi különlegessé és megfejthetetlenné. Az író négy évtizeden keresztül

általa valósnak vélt igazságra, ez azonban, objektivitás hiányában eleve le-

dolgozik a mûvön, de nem tudja befejezni. Miért? Legalább akkora kérdés,

hetetlen lett volna, hát még olyan sok idõvel a történtek után.

mint a gyilkosság miértje. „…suttogva megkérdezem: – Te miért gyilkolsz?” A regény narrátora véletlenül bukkan Jancsó Piroska fotójára a Bûnügyi

Az utólagos nyomozás, és a tanúkkal készített riportok mellett egy önreflexív szál is végighúzódik a szövegen, ami feszengve ismeri be a szer-

Múzeumban. A fotópár – az egyik, ami az ártatlanságában tündöklõ tetthe-

zõ tehetetlenségét. Az Aprószentek érdekes és olvasásra érdemes mû, de

lyet, egy plüsshuzatú kanapét, és a másik, ami a törékeny szépségû, soro-

valójában egy nagy kudarc fölösleges erõfeszítéseinek lenyomata. Rubin

zatgyilkosságért elítélt fiatal lányt ábrázolja – megragadja az éppen testi-lel-

Szilárd sosem ismerhette és fejthette meg Jancsó Piroskát. Évtizedeken ke-

ki levertséggel küszködõ író képzeletét. A kapott információk alapján elin-

resztül megszállottan járt a nyomában, talán közelebb került saját magához,

dul, hogy…

saját mûvészetéhez, de az Aprószenteknek befejezetlennek kellett marad-

A történet központi problémája: maga sem tudja, miért indul el. Sem magának, sem a tragédia még életben lévõ szereplõinek nem képes elma-

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

nia. (Rubin Szilárd: Aprószentek. Magvetõ Kiadó, 2012, 284 oldal, 2990 Ft) Miklya Anna

Karafiáth Orsolyával új regényérõl Bán Magda beszélget

A Kicsilili projekt A napokban jelenik meg a Scolar Kiadó gondozásában második regényed Kicsi Lili címmel. Olvashattunk már belõle részletet, sõt, az egyik hetilapban a Kicsilili projektként emlegetted. Ez azt jelenti, hogy például a kötet illusztrációit is Te készítetted, vagy, amint láthattam is, beöltözöl a címszereplõ és egy másik szerelem „jelmezébe”? Nálam egy-egy mû elkészülte nem merül ki abban, hogy magát a

tarthatjuk szépnek, a fõhõs nyilván annak is tartotta, de nem feltétle-

szöveget megalkotom. Nagyon fontos számomra, hogy egy kerek

nül az: csupa póz az egész nõ, lehet sejteni, hogy õ sincs teljesen

univerzumot gyártsak az elkészült mû köré. Ezt az utat már az elõzõ

rendben önmagával. Lilit a fõszereplõ gyönyörûnek tartja, de Lilinek

regényemmel, a Maffia-Klubbal elkezdtem, ott CD-t csináltam a

is problémái vannak magával: nem véletlenül bújik Edie Sedgwick

könyv mellé, melyen a regény szereplõi fakadnak dalra, különbözõ

szerepébe, konstruál egy másik arcot magának. Lia mindkét szerel-

zenekarok és elõadók segítségével. A Cigánykártya címû verseskö-

me másnak akar mutatkozni, mint ami. Hogy õ milyen, az sem derül

tetemnél már magát a könyvet is megdesignoltuk, ráadásul két fotó-

ki, említõdik, hogy Monroe-ra hajaz, de ezt is csak a két beteg nõ

sorozat is készült hozzá, valamint Fekete Macska címmel egy zene-

látja így, akik maguk is szerepekben gondolkodnak. A szereplõim

kari hanganyag, amit vetítéssel kiegészítve mutattunk be, komplett

igen gyakran a szépség, a saját eszményeik tükrében próbálják

performanszként. A Kicsi Lilinél is fontos volt, hogy maga a könyv-

identifikálni magukat, ezt fontosnak tartottam hangsúlyozni. Mari pél-

test is szép legyen, ezért a megszokott tervezõmmel és illusztráto-

dául állandóan becsmérli a kolléganõit és Lia mamáját, mintha attól

rommal, Filó Verával mûködtem együtt megint. Ehhez a regényhez is

õ szebbé válna.

elkészült a fotósorozat, és egy filmtrailer is. A trailer különlegessége,

Két különbözõ viszony: az egyikben egy felnõtt nõ csábít el egy ti-

hogy minden szereplõt én játszom benne. Ehhez persze kellett egy

zenöt éves kislányt, a másikban két felnõtt ember, de korántsem

kitûnõ rendezõ, Merényi Dávid, kellett egy mûvészi sminkes, Larion

egyenrangú kapcsolata. Lehet-e egyenrangú két ember a szere-

Oscar, és kellettek a divattervezõk, akikkel az utóbbi években együtt

lemben? És ha mindkettõ nõ, akkor jobban ismerik egymást, job-

dolgozom, Tóth Virág, Szilas Rita és Németh Anikó. És a zeneszer-

ban belelátnak-e a másikba?

zõ, Both Miklós, aki nagyon érzékenyen nyúlt ehhez a nõi témához.

Nem gondolom, hogy két nõ jobban belelátna egymásba. Azt vi-

Ráadásul konkrét zenei anyagot is készítünk a könyvhöz ismét, az

szont hiszem, hogy egy kapcsolat igenis lehet egyenrangú: amikor

ANEZ zenekarral, ez a könyvbemutatón debütál majd. Egyre elköte-

felnõtt emberek saját választásból talál egymásra, kényszerek nél-

lezettebb híve vagyok az összmûvészetnek, és nem csupán a dolog

kül. Ha ez a kamaszkorban megbillen, akkor késõbb nehéz korrigál-

reklámoldala miatt. Egymást inspiráljuk folyamatosan egy-egy ilyen

ni. Nem véletlen, hogy a rendszeresen, több kapcsolatban is bántal-

óriásmunka alatt.

mazott nõk sorsa sokszor hasonlít: a szeretetlen vagy éppen túlsze-

A regényed két kínzó szerelem története, a narrátor, Lia két sze -

retett család, az apa hiánya, egy régi megrontás. Ha valakit vertek

relme, Mari, a gimnáziumi osztályfõnöke és munkahelyi fõnöke, Lili.

például kisgyermekként, jó esetben válik maga is áldozattá. Aki nem

Tehát két szerelem, három nõ. Mégis, talán a hangsúly nem azon

tanulja meg, hogyan lehet mûködtetni egy kapcsolatot, könnyen be-

van, hogy nõk.

lecsúszik az elkerülni vágyott modellbe – és itt teljesen mindegy,

Szándékom szerint valóban nem az a lényeg, hogy nõk között ját-

nõkrõl vagy férfiakról beszélünk. A hõsnõmnek is voltak kapcsolatai

szódik a történet, célom annak a bemutatása volt, hogyan csavarod-

férfiakkal, de ott is a bevált utat járta, például az idõs fotós tanárá-

hatunk bele az elnyomó kapcsolatokba, amik beleépülnek a szemé-

val.

lyiségünkbe, és ezáltal késõbb nem tudunk másképp, mint hierar-

Ady Endre Héjanász az avaron címû verse vagy Srindberg drámái

chiákban gondolkodni. Az érdekelt, egy kamaszt milyen könnyû be-

jutnak eszembe a könyv olvastán. Hiszen véresen durva és ke-

csavarni egy rossz modellbe, és aztán hogyan lesz a személyiség

gyetlen harcot vívnak egymással a szerelmesek. Ez érdekelt iga-

része ez. Alámenni a másiknak sokféle indokból lehet. Azért is, mert

zán? Hogy mi minden jöhet elõ, eshet meg az emberrel egy titkok-

nem tanultuk meg a saját értékeinket, azért is, mert úgymond meg-

kal súlyosbított kapcsolatban?

rontottak minket, és azért is, mert nem láttunk példát arra, hogyan

Igen, az érdekelt, mi mozgatja a kínzót és miért tûr az áldozat. Érde-

lehetne másképp. A hõsnõmnek valahogy minden összejött, és ez

kelt, meddig lehet elmenni ebben, mikor lesz elég. Mindkét említett

meghatározza minden viszonyulását. Az önmagához valót is, termé-

példának örülök, valóban az érdekel, miért maradunk benne egy

szetesen.

rossz kapcsolatban, mi határozza meg a történéseket ilyenkor. És a

Van-e szerepe a szépségnek? A nõi szépségnek. Hogy a szereplõim szépek-e? Nem tudom. Marit, a magyartanárnõt 16

kérdés, hogy segít-e, ha egyszer csak rálátunk arra, mi történt valójában velünk. A hõsnõm visszanéz, és ez a szemszög számomra ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

KARAFIÁTH ORSOLYA · FOTÓ: MERÉNYI DÁVID

nagyon fontos. Azt szerettem volna megírni, hogy egy felnõtt fejjel

képzeletbeli vidék íródik, melyben a táj eleme lehet az anya vagy

átélt kapcsolatban hogyan tudja megérteni azt, amit eddig elzárt

akár egy farkas képében a hirtelen ránk törõ szexuális vágy. Egy fel-

maga elõl. Fontos volt még számomra a magány érzésének lefesté-

nõtteknek és gyerekeknek szóló mesekönyvön is dolgozom, melynek

se is. Mert mindegyik hõsöm nagyon magányos, éppen a titkaik, el-

musical változatát már bemutatták több helyen, ez a Macskadémon.

fojtásaik miatt.

Ebbõl szépen illusztrált, versbetétes meseregényt írok, és remélhe-

Vajon miért érezted úgy, hogy a végén derûsen fenn kell hagynod

tõleg sikerül hozzá rögzíteni a musical dalbetéteit is, amiket Bella

a hangot?

Máté szerzett. Mindeközben hetente kétszer frissítem a blogomat, és

Hiszek abban, hogy bizonyos idõ elteltével a rossz köröket meg le-

írok a legkülönfélébb lapokba. Soknak hangzik mindez, de nekem,

het szakítani, hogy nincsen reménytelen helyzet, hogy a múlt – ép-

ha nincs elég dolgom, megáll a világ. Ha meg ellep a tennivaló, ak-

pen a felismerések, rádöbbenések által – ha nem is korrigálható, de

kor beugrik egy-egy új ötlet, amit feltétlenül meg szeretnék valósíta-

feldolgozható. Saját tapasztalataim mutatják, hogy meg kell tanul-

ni. Folyamatosan írok dalszövegeket is, legutóbb a Napra zenekar

nunk önmagunkat, akármekkora fájdalommal is jár. Évek óta nyúzom

Naiv LP-jét, és ezek is mindig új utakra visznek…

a pszichiátereket, járok önismereti csoportokba, és próbálom meg-

Visszatérve Kicsi Lilihez: bátorság kell-e ma ahhoz, hogy az ember

fejteni, hogy én magam is miért vagyok a hõseimmel hasonló sors-

homoerotikus regényt írjon? Van-e kockázata az írónak, vagy a ki-

sal (nem a történet szintjén, lelki síkon) megáldva. És tudom, hogy

adónak, ha ezt teszi?

tisztulhat a kép.

Nem éreztem, hogy bátorságra lett volna szükségem. Nem is gon-

Van e még prózába kívánkozó terved? Vagy performansz? Vagy

dolkodtam azon, hogy mi lehet a könyvem visszhangja, ebbõl a

verseskötet, hiszen összegyûlt már valószínûleg egy újra való?

szempontból. A megformálás, a történet íve és hitelessége érdekelt,

Ez a könyv egy tervezett regénytrilógia elsõ darabja. A másik két

hogy vissza tudjam adni ezeknek a nõknek az érzéseit, hogy ábrá-

munkának már megvan a vázlata, és több fejezete készen, azért,

zolni tudjam, min mehettek keresztül. Az izgatott, hogy megtaláljam

mert eleinte egyetlen regénynek készült a három történet. Csak az-

a narráció hangját. És a kis játékaim. Hogy nagyjából olyan hosszú

tán, már a munka kellõs közepén vettem észre, hogy ledobják ma-

legyen, mint A nagy Gatsby. És hogy hosszú, kanyargós, nehéz

gukat egymásról a sztorik, és mindegyik megáll a saját magában.

mondatok szülessenek, mint a Pantaleonban. Észrevettem, hogy

A másik kettõ is egy-egy nõ sorsa köré épül, akik életcélja az, hogy

azért nem ment régen a prózaírás, mert nem találtam olyan fogó-

valahogy felülemelkedjenek az addigi életükön. Ezért is lett a közös

dzót, mint a verseknél a szigorú metrumok. De mint ahogy a líránál

cím: Triumph. Még nem mertem feltüntetni a könyvön a közös címet,

megleltem a saját kis jambikus lüktetésemet, amit tartalommal tudok

hátha nem tudom megírni úgy, ahogyan szeretném – majd ha elké-

megtölteni, ugyanígy a prózánál is rábukkantam a szigorú szabálya-

szül mind, akkor lesz egy szép, közös nagy könyv belõlük. Közben

imra, megszabtam mennyi lehet egy fejezet, mennyit árulhatok el

természetesen írok és publikálok verseket is, valóban egy készülõ

egy-egy szereplõrõl, és ebbõl semmiképp nem engedtem. Iszonyú

kötet darabjait, melynek munkacíme Bestiárium. A nõi test és a vágy

táblázatokat gyártottam, mindent lefektettem elõre. Így kísérleteztem

érdekel benne, ezt próbálom szó szerint feltérképezni, ugyanis egy

ki azt a száraz nyelvet, amit végig mûködtetek. Nagyon élveztem.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Irodalmi ajánlatunk Joseph Anton - Salman Rushdie - 3835 Ft A könyv rendkívül õszintén, hitelesen mesél azokról az évekrõl, amikor az írónak a rá kimondott fatva miatt bujkálnia kellett. Ezt a "halálos kiközösítést" Khomeini mondta ki a Sátáni versek kiadása miatt, mely felháborodást váltott ki az iszlám világban. Hárommillió dollár vérdíjat tûzött ki az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élõ író fejére. A címben szereplõ név az író saját, a hatóságok kérésére kreált álneve, melyet két kedvenc írója után választott magának. Így lett Joseph (Joseph Conrad után) és Anton (Csehov után).

Winter Journal - Paul Auster - 3850 Ft Ismételten számot vet Paul Auster, akit az identitáskeresés és az élet értelmének kutatása jellemzi, s aki intenzíven foglalkozik az emberek egymáshoz és környezetükhöz fûzõdõ viszonyával. Emlékezéseinek ezúttal saját teste és testének érzékelései szabnak irányt. Harminc évvel a Magány felfedezése után, melyet apja emlékének szentelt, ezúttal édesanyja életérõl és haláláról vall a nemrég megjelent új könyvében.

The Bat - Jo Nesbo - 3675 Ft Az ausztrál tengerparton holtan találnak egy fiatal norvég nõt. Megerõszakolták és megfojtották. Harry Hole, az oslói rendõr-fõkapitányság nyomozója Sydneybe utazik, hogy segítségére legyen ottani kollégáinak. Bár a vendéglátók csak jelképes szerepet szánnak az idegen nyomozónak, Harry alaposan belekeveredik az ügybe. S miközben az õslakos legendák halált hozó denevérembere után kutat, megismeri a többmilliós város sötétebb oldalát, a prostik, stricik, drogdílerek világát. És találkozik a megölt lány kollégájával, a gyönyörû, vörös hajú Birgittával, aki Harry számára hamarosan többet kezd jelenteni, mint egy egyszerû tanú.

The Hundred Year Old Man Who Climbed out of the Window and Disappeared Jonas Jonasson - 2450 Ft Egy svéd kisvárosban, az idõsek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni. A ravasz szerzõ így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerõ csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütõs poén. Rejtõ Jenõ Svédországban reinkarnálódott! Jonas Jonassonnak hívják, aki megírta a modern, 21. századi Svejket. Fülig Jimmy szelleme összetalálkozott az egykori cseh bakával, s ennek a találkozásnak ez a fantasztikus könyv lett az eredménye.

Mud, Sweat and Tears - Bear Grylls - 3060 Ft A Bear Grylls kalandjait bemutató sorozat a világ egyik legnézettebb tévémûsora. Egy ejtõernyõs baleset során 3 helyen tört el a gerince, de másfél év után már az egyik legfiatalabb emberként mászta meg a Mount Everestet. Ez még csak a kezdetét jelentette fantasztikus pályafutásának. Ma is rendületlenül folytatja a világ legszélsõségesebb helyeinek felfedezését, és ezen expedíciók révén eddig több mint másfél millió fontot gyûjtött különbözõ gyermekjótékonysági szervezetek számára. Beart nemrég Cserkészszövetség brit fõcserkészévé választották. Feleségével és három fiával egy londoni lakóhajón, illetve a walesi partok közelében egy kis szigeten él.

A kötetek megvásárolhatók:

Librotrade Kft.

Famulus Könyvesbolt

1173 Budapest, Pesti út 237. Tel.: 254-0273 • Fax. 257-7472 E-mail: books@librotrade.hu Honlap: www.librotrade.hu

1137 Budapest, Újpest rakpart 6. Tel.: 349-3656 • Fax. 288-0769 E-mail: famulus@chello.hu Honlap: www.famuluskonyv.hu

Tandori Dezsõ

A Nõiség – Párisz – és Párizs – Örök Dönteni mindig a jelenben kell. Ám igen sokszor a jövõnek. Jó volt,

nagy folyamatlagosság, vezet az absztrakt felé; egyebek... nem kö-

minden hibájával együtt – nyilván! – az a jelen, mely annak idején,

vetem akármeddig ma már. De ha a suhamló tárgyszerûséget kere-

az 1800-as évek második fertályában az akkor még sokak által fer-

sem, alapélményem Monet-ék világa, társaié. S milyen különös, amit

tõnek is kikiáltott impresszionizmust lassan trón-

sugall az egész téma: vagy a szerzõ? Ezt érzem:

ra emelte. Nem mindig jó trón a festészet rizikós

az impresszionimus megszabadította festészetet

királyi csoportszéke: Ross King itt ajánlott mûve

a férfisovinizmustól! Nem szeretem az ilyen sza-

ma már eleminek látott, érzett jelenséget mutat

vakat, mégis. Nõiesség is van ezekben a festõi

be, vagyis: hogy nevezett festészeti irányzat,

szemléletekben, de a „poszt”-ban is. Tünemé-

majd az alapvetéseket híven követõ neo- vagy

nyes látásmódok, az újszerûségbe vetett hit, a

posztimpresszionizmus is joggal kincse a közíz-

teljesség – szemben a régi figuratív stilizációval,

lésnek, sõt, a nem csupán festészeti világláto-

mely a költészetben Baudelaire-rel, Rimbaud-val,

másnak is. Majdnem azt mondhatnám, világfo-

Mallarméval és társaikkal törik meg teljesen; bár-

galmak a Ross-könyvben taglalt jelenségek;

mennyire nagy-nagy író volt is Balzac, Hugo, mint

sztárok, legalábbis kisebb, de örök csillogók a

költõ is õ, már hátrább terelõdnek. S Ross könyve

nevek; és az egész történet nem azzal tündököl,

kalandos is ebben, ha nem is nagyon merészke-

hogy olyan jellemzõ. Nem, több, amivel: hogy

dik messze... ahol ezt várjuk joggal; s van törté-

olyan világszerencse.

nelem, intrika, helyi mégis, kicsit szín, lelki igaz-

Mert örülni kell, ezt még a reménytelenül szerelmes J. A. is elismerte, a szépség és az ér-

ság, kérdésesség, a jók gyõzelme és a hitvány mûvek jelentéktelenbe-bukása... és van csudás

zés – mint lehetõség is – értelmessé teszi életünket. A bizarr, ma

név- és tárgymutató, mondom, ahol periferiálisabb tényekre, illetõkre

már szinte turistacsalogatóan mondén Fény Városa, mint Kurvána és

is rákérdezhetünk, ahonnét mûvelõdhetünk. Magam az ismertebb

Nirvána, anno, jaj, tévjelzõk, s mágis igazak... ókonzervatív nagypol-

impresszinoisták sora után nyomban a posztimpresszionistákat aján-

gári felépülés az iparral, kereskedelemmel, és kispolgári talaj, s köz-

lanám, olyan csoda festõkkel, mint Cross, Henri le Sidaner, de utá-

ben: a romlás és a mûvészet örök csodavirágai... Baudelaire és Mo-

nuk-mellettük Vuillard, Bonnard – aki minden idõk egyik legelemibb

net, majd Van Gogh és Lautrec, Gauguin s akikrõl írtam már, többek,

piktora! –, és bármi döbbenetes, az én három legkedvesebb világ-

vagy jaj, de írnék, csak nálunk nem oly ismertek. Majd talán. Addig

festõm közt magam-dobogóján álló Utrillo... aki úgy tudta mellõzni

itt van friss élménynek Ross mûve.

az impresszionizmus eszközeit, hogy messze nem tért vissza a ko-

Mert friss ez az irdatlan adattárral „büszkélkedõ” munka. Min-

rábbi divatokba, sõt... csinált újat a régi szellembõl, tényleges felis-

denféle megtalálható benne, könnyû eligazodással. Jellegzetes, ki-

merhetõségeket várossal, éggel, utcák ridegségeivel s behízelgései-

váló Park-találkozás. Író, fordító, szerkesztõ, felelõs szerkesztõ, mû-

vel. Nem folytatom. Az impresszionizmus behízelgõ, nem vitás, vala-

szakiak: neveket nem sorolok, ideális szereposztás. Ah, egykor

hogy olyan, mint mikor egy klasszikus, óriási zenemûvel, mondjuk,

Maigret-sorozata volt a szép lombosfás logójú Parknak; megértem

egy Mozart-klarinétversenyt (Belmondo és Seberg filmjébõl, Godard)

én, hogy az általam reklámmondatozott könyvek sokaságát – a köte-

ismeri a klasszikus zene iránt másképp kegyetlenebb „kegyes”,

tek hátlapján „álltam”! – nem követhették már továbbiak. De az

anagy közönség is, valahogy, igen, elviselhetetlen édességgel ját-

újabb, másutt megjelenõ Simenonok számomra hátborzongató ért-

szanak, lassan-a-belehalásig... hogy szép az, szép, gyönyörû. Fura,

hetetlenségekkel „ékesek”. Lucas-ból rendõrigazgató lesz

hogynõket alig ábrázol a nõi elemû impresszionizmus – átnéztem!

megnevezésében, vagy ilyesmi. És az egyik klasszikus Maigret hát-

Manet nem mérvadó –, mármint erre meztelen nõket... hozzájuk

lapján nem az a történet látszikaz új gazda által ismertetve lenni,

ugyanis sem édességben nem tudtak sokat hozzájuk adni, sem el-

mint ami a tényleges. Fura, hogy magam, mikor már sem magamról,

venni nem lehet belõlük így... Lautrec, ismétlem, Gauguin jött, de az

sem senkinek sem akarnék semmit mondani – jaj, mondok azért! –,

más fejezet. Ross könyve megmutatja, hogyan söpörte el szép lassú

mások könyveinek ismertetésénél kötök ki egyre, már ha esszékrõl

párizsi vízcsorgással az impresszionizmus az avíttat, hogyan jutott el

vagy külhonokról van szó. De micsoda külhon ez az impresszionis-

elemiségben a japánokig is, hamar, bizony, Hiroshige és társai ilyen

tás Párizs!

posztereket festettek, maguk-mód; és jutott el a csillagokig, ami az

Álmodnak a színek, a tárgyak, az emberek – ma már így látsza-

árverési árakat illeti. Éljen. Él. (Ross King: Párisz ítélete. Az impresz-

nak; megújul a festészet, s nemcsak akkor és ott történik ez, amikor

szionizmus születésének évtizede, Park Könyvkiadó, 2012, kb. 560

és ahol, de már a posztimpresszionimussal is aztán elindul egy

oldal, 4500 Ft. Parádés szereposztás: fordító etc.)

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

KILÉPNI

Franzstadtból Csikók Az ember élete során valamikor ráébred, hogy meg kellene találnia

A Kölykök címû életrajzi kötet mûfajából adódóan igaz történet,

az okokat, az irányt, az õsöket, ismerni a választ a miértekre. Aztán

mégis úgy olvastam, mint egy sötét mesét, vagy füstös indián le-

vagy belefárad a kutatásba, mert kétségen túli válaszra alig bukkan,

gendát. Bár Patti az életében fellépõ akadályokat és azok megoldá-

és úgy marad, mint volt, vagy mint Kálmán Mari hõse, nem unja el,

sát természetesnek tekinti, és ösztönösen halad a saját feje után

nem gyöngül bele a hiábavaló keresésbe, új és még újabb szem-

(mint egy kitágult orrlyukú appalache lovacska), a leírt események

pontokat talál, végül önéletrajzi regényt ír az egészbõl. Ez a regény

egyszerre fájdalmasak, hihetetlenek és meseszerûek. A törékeny, fi-

az Ecetudvar.

ús kislány, aki félig gyermekként esik teherbe, és hoz aztán a felnõt-

Véletlenül alakult úgy, hogy Kálmán Mari Ecetudvarát olvasva

teket megszégyenítõen érett és felelõsségteljes döntéseket, a va-

párhuzamosan néztem (sokadszor) Solem Alechem tejesember-re-

dóc, fiús fruska, aki alig húszévesen, üres zsebbel szökik New Yor-

gényébõl készült Hegedûs a háztetõnt. Zsidók Auschwitz elõtt és

kig, mert „mûvész” szeretne lenni, még csak a tehetség feszítõ, bi-

Auschwitz után. Egyik megrendülésbõl ki, másikba be. A zártnál is

zsergetõ érzését hordozza magával, mint egy átkot, áldást vagy bé-

zártabb kisközösségek, a szeparáltnál is szeparáltabb zárványvilág,

lyeget. Csodálatos, de talán nem véletlen, hogy az elsõ útjába aka-

amelyben mindenek elõtt az ötezer éves örökség, a „hazátlanul,

dó ember a „pásztorfiús megjelenésû” Mapplethorpe, akivel kétszer

számkivetve bolyongani a világ sarkai közt”. Ebben a világban nincs

botlanak egymásba, a sorsszerû találkozások pedig teljes természe-

nagyobb, tragédia, mint a vegyesházasság, mint gójt engedni a

tességgel vezetnek az életük összegubancolásáig. Patti nem csak

családba.

furcsa megjelenésében, hanem személyiségében is egy huszadik

Az Ecetudvar két dologra kérdez rá, túl az író személyén. Az el-

századi mesehõs: mindent elfogad, nem lepõdik meg semmin, és a

sõ kérdés, hogy szabadulhatunk-e keserves gyerekkorunktól. A má-

legnagyobb áldozatokra is képes anélkül, hogy felfogná saját erköl-

sodik, szabadulunk-e félelmeinktõl, amikor a félelem szervezi az éle-

csi nagyságát. Ez azonban nem elidegeníti, inkább kedvessé és

tet, és zsigerig átjár mindent. A válasz mindkettõre: nem.

szeretnivalóvá teszi. Éveken keresztül eltartja, inspirálja, segíti a

A fõszereplõ (Mari) Franzstadt nyomorúságos bérházába szüle-

munkájában a férfit: mellette áll akkor is, amikor az lassan rádöbben

tik (az emlékezetesen megfogalmazott, negyvenhárom lépésre lévõ

homoszexualitására. Mapplethorpe anyagi gondjaik, de kíváncsisá-

közös klozettal, ahová reggelente anyja zománcos bilijét üríti). Ud-

ga miatt is strichel egy ideig, amit Patti, bár rosszul esik neki, de

varán a nevezetes ecetfa. Anyja, Wolf Irénke, és apja Lindenberg

annyival nyugtáz, hogy vigyázzon magára.

Jenõ. Mari szegény, külvárosi (proli) zsidó, Magda, az egyetlen ba-

Életük testileg, lelkileg és egzisztenciálisan is összetapad, ez a

rátnõ, belvárosi gazdag zsidó, aki határozottan tudja, mit akar, mit

kötelék pedig az egymás felé nyújtott mûvészi támogatásban és mú-

nem, ami ugyan ritkán teszi boldoggá a nõt, de legalább õ dönt,

zsaságban teljesedik ki. A lány javasolja Robertnek, hogy vegyen

nem sodródik. Mari a történet végén Izraelbe utaztatja az olvasót.

fényképezõgépet a kezébe, õ lesz az elsõ modellje, még a saját tes-

„Olyan ez az ország, mint egy gyönyörû, egzotikus testû férfi. Elcsá-

tének fotózása elõtt is (!), de hasonlóképpen, a férfi az, aki a képzõ-

bít, szeretkezik veled, de feleségül soha nem vesz” – teszi képileg

mûvészet és költészet határmezsgyéjén vergõdõ, saját alkotó lényét

helyre Magda Izraelt. Mari forradalmian kockázatos házassága zá-

keresõ Pattit éneklésre buzdítja. Mindez a hatvanas-hetvenes évek

tonyra fut, „Én otthon is magányos vagyok”, mondja, az is-re téve a

New York-jának underground mûvészi poklában, ahol Andy Warholra

hangsúlyt, miután vége a hely- és otthonkeresõ álmoknak, amikor

várnak a draq queenek, az éhes Patti Allen Ginsberggel fut össze a

Szentföld se jön be. Az ember azt reméli, amikor hisz, minden köny-

szendvicsezõben, Janis Joplin a szomszéd asztalnál szorongatja a

nyebb. Hívõnek könnyebb keménynek lenni, könnyû szeretni, gyû-

scotchját, és Jimi Hendrix-xel lehet szóba elegyedni a lépcsõn. Az

lölni, ölni, menteni, elutasítani szikáran.

ártatlanul lázadó Patti szakadt külseje ellenére sem leszbikus vagy

A hívõt nem lengeti a szél, mint a zász-

drogos, ahogy azt többen is, nagy csalódással megállapítják róla: ki-

lót. De semmi nem biztos. Kálmán Mari

lóg a társaságból. Egyetlen önsorsrontó, káros szenvedélye van, és

önéletrajzi regényét olvasva újra bebi-

ez Robert Mapplethorpe. Ezt a belsõ romlatlanságot sikerül átmente-

zonyosodik, minden álom kész regény,

nie a zenébe és egy kiegyensúlyozott, hétköznapi családi életbe: az

és minden eltelt nappal távolabbról

elborult haláltánc szereplõi közül õ jó lapot húzott, hiszen sikerült a

szemléljük személyre szabott drámáin-

mûvészet is, életben maradás is. A Kölykök finoman megmunkált, ér-

kat. Ami megnyugtató. (Kálmán Mari:

zékeny bemutatása kettejük kapcsolatának, nem több és nem keve-

Ecetudvar. Atlantic Press Kiadó, 2012.

sebb, mint két összefonódó élet tanúja: de milyen életeké! (Patti

140 oldal. 2690 Ft)

Smith: Kölykök. Fordította: Magvetõ Kiadó, 376 oldal, 2960 Ft) Onagy Zoltán

Miklya Anna ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Csõsz Róbert

Turisták bárhol A Scolar Kiadó történelmi útikönyv-sorozata érdekes fikciós játékot

hajókirándulásra vi-

kínál az olvasónak: „hátizsákos” turistáknak nyújt segítséget, hogy

szi az olvasóját – a

minél kevesebb pénzbõl – legfeljebb napi öt római denáriusból, gö-

szárazföldi utazás

rög drachmából, angol garasból, firenzei forintból vagy éppen

Egyiptomban „erõ-

egyiptomi debenbõl – minél jobban megismerhessenek egy-egy

sen nem ajánlott” –,

múltbéli kultúrát és az abban élõ emberek hétköznapjait, szokásait.

amelynek fõ attrak-

Az angol Thames & Hudsontól átvett sorozat az ókori Rómát és

ciói természetesen

Athént bemutató baedekerekkel indult, amelyeket az Erzsébet-kori

a piramisok, a nek-

Londonba, a 15. századi Firenzébe és az ókori Egyiptomba tartó tu-

ropoliszok és az

ristáknak szóló kötetek követtek.

uralkodói paloták.

Az egyes kötetek az európai történelem és kultúrtörténet megha-

Észak felõl érke-

tározó korszakait és kultúráit mutatják be, méghozzá jelentõs törté-

zünk, így a kirándu-

nelmi ismeretanyagot és történészi szaktudást megmozgatva,

lás Alsó-Egyiptom-

ugyanakkor általában szellemesen, könnyed és szórakoztató formá-

ból indul. Per-Ram-

ban. A ma már klasszikusnak számító Annales-kör szemléletének és

szeszen, Gizán és

a histoire totale elvének megfelelõen nem a politikatörténet áll a tör-

Memphiszen át egy

ténészi elbeszélések középpontjában, hanem a történelmi múlt a

hosszabb hajóút

maga teljes egészében. Így ne lepõdjünk meg, ha a Shakespeare

után Ahet-Atonig ju-

Londonja napi öt garasból nem csupán Erzsébet királynõ, hanem

tunk, majd a lenyû-

a southwarki börtön lakóinak szabadidõs szokásaira is kitér.

gözõ Théba követ-

A sorozat legújabb darabja, a neves amerikai egyiptológus,

Philip Matyszak: Antik Athén napi öt drachmából. Scolar Kiadó, 2009, 136 oldal, 2800 Ft Antik Róma napi öt denariusból ScolarKiadó, 2008, 144 oldal, 2800 Ft Richard Tames: Shakespeare Londonja napi öt garasból Scolar Kiadó, 2010, 152 oldal, 3080 Ft Donald P. Ryan: Ókori Egyiptom napi öt debenbõl Scolar Kiadó 144 oldal, 3160 Ft

kezi a karnaki és lu-

Donald P. Ryan által írt Ókori Egyiptom napi öt debenbõl a Kr. e.

xori templomkomplexumokkal. Az utazás – már ha közben „nem ítél-

13. századba, II. Ramszesz uralkodásának utolsó éveibe kalauzolja

nek minket kényszermunkára egy kõbányában” – Núbiában,

vissza az olvasót. A könyv rövid elõkészítõ fejezettel kezdõdik, ami a

II. Ramszesz Abu-Szimbel-i templomainál ér véget. A mellékletben

szerzõ szerint különösen fontos, hiszen a turizmus és a vendéglátás

található térképek nem csupán a tájékozódást segítik, de a turista-

Ramszesz korában „még gyerekcipõben járt”. (Ez egyébként a soro-

lét illúzióját is fokozzák.

zat többi köteténél sincs másként: a londoni útikalauz például fontos

A templomok és paloták többségét sajnos csak kívülrõl csodál-

járványügyi tanácsokkal szolgál, a firenzei kirándulás elõtt pedig a

hatjuk meg, hiszen azok jórészt még használatban vannak. Ellátoga-

sienaiak és firenzeiek közötti õsi rivalizálásról és ellenszenvrõl olvas-

tunk viszont néhány különleges helyre. Így például rövid idõre beug-

hatunk.) Többek között megtudjuk, hogy az ókori Egyiptomba márci-

runk egy balzsamozó mûhelybe, ahol a tartósítás fortélyai mellett az

usban érdemes utazni, mert akkor „buja zöld tájak fogadnak min-

öröklét kapujában ajánlatos viselkedésrõl is sok mindent megtudunk.

ket”, a határõrökkel könnyen meggyûlhet a bajunk, és mindenkép-

Emellett majd minden oldalra jut a rövid magyarázó szövegekbõl és

pen lennie kell nálunk valamiféle cserélhetõ árucikknek, mert az ott

helyi pletykákból – bár ebben a tekintetben Richard Tames londoni

tartózkodásunk alatt valószínûleg meg kell vesztegetnünk néhány hi-

útikönyve jóval gazdagabb –, valamint a fekete-fehér és színes ké-

vatalnokot. A további gyakorlati tudnivalóknak szentelt fejezetekbõl

pekbõl és rajzokból, tehát nem kell attól tartanunk, hogy érdekessé-

az étkezési szokásokról, a divatról, a helyi vallási elõírásokról, visel-

gek és izgalmak nélkül maradunk. Bár az is igaz, hogy egy Kr. e.

kedési szabályokról és higiéniai viszonyokról tájékozódhatunk. Ké-

13. századi turista akár még meg is lepõdhetne a háromezer évvel

sõbb a szerzõ még részletesen foglakozik az egyiptomiak életmód-

késõbb készült részmetszetek vagy a Ramszesz halála után nyolc

jával. Az Ismerkedjünk meg a helyiekkel! címet viselõ fejezetbõl ki-

évszázaddal alkotó Hérodotosz idézetei láttán.

derül, melyek a legjelentõsebb vallási ünnepek, de olvashatunk sze-

Ez azonban mégsem zavaró, és Ryan útikalauza összességében

relmes verseket és az arisztokrácia mulatságairól készült

végig élvezhetõ és szórakoztató olvasmány marad. Feltéve persze,

partibeszámolókat is. A helyiekkel való kapcsolatfelvételben segít-

hogy az olvasó könnyed kikapcsolódást és nem akadémiai precizi-

séget nyújt a könyv végén található hasznos kifejezések szótára,

tást keresve veszi a kezébe. Ha az embernek hiányérzete marad,

olyan alapvetõ mondatok lefordításával, mint a „Sört mindenkinek!”

annak leginkább az lehet az oka, hogy Danton és Robespierre Pári-

vagy „Nagyon jó a parti!”.

zsát vagy a húszas évek Berlinjét is szívesen felfedezné már napi öt

Ryan ezután felkészült és szórakoztató idegenvezetõként nílusi ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

livre-bõl illetve márkából. 21

Szirtes Borbála

A bohóc-konstelláció

Neil Gaiman Ne ess pánikba! Fordította: Holbok Zoltán Akadémiai Kiadó, 2012 332 oldal, 2750 Ft

A brit fantasy-irodalom két ikonikus alakja ad randevút

a magyar nagyközönség elsõsorban könyvként ismer)

egymásnak a kötetben: Neil Gaiman a szerzõje, a 2001-

megdöbbentõen sokféle mûfajban reinkarnálódott, tér-

ben elhunyt Douglas Adams – valamint Adams mára kul-

ben és idõben szétterjedve a hetvenes évektõl napjain-

tikussá vált mûve, a Galaxis útikalauz stopposoknak cí-

kig, látványos elõképét adva annak, hogy a szórakoztató

mû „ötrészes trilógia” – pedig a fõszereplõje. A kombi-

ipar napjainkban miként nyúz le minden lehetséges bõr-

náció kissé meglepõ, mert bár egyazon mûfajban számít

réteget egy-egy alapötletrõl. Az Útikalauz ugyanis ere-

fogalomnak a két író, a kategória két, valószínûleg lehetõ

detileg rádiójátéknak indult, amibõl késõbb öt könyv,

legtávolabbi pontján helyezhetõek el. Míg Gaiman a

számtalan színházi feldolgozás, tévésorozat, számítógé-

misztikus-filozofikus fantasy atyamestere, szecessziós-

pes játék, képregény, hanglemez és mozifilm is lett. És

gótikus hangulatú, finoman cizellált steampunk regények

mivel valamennyi Douglas Adams közvetlen közremûkö-

és novellák, misztikus dark képregények (mint például a

désével jött létre, ezért aztán a mû egyre göndörödõ his-

Sandman vagy néhány Batman-rész) szerzõje, emellett

tóriája az Adams-életrajz vezérszála is egyben.

költõ és összmûvészeti performer, addig Adams elsõsor-

vére vetett reflektorfény árnyékában, és további írásai-

könyvíró volt; legismertebb kötete, az Útikalauz e kettõ

val, a Dirk Gently-sztorikkal és posztumusz megjelent

frenetikus és egyedi találkozása. A fülszöveg azt ígéri,

novelláskötetével, A kétség lazacával is csak egy-egy

hogy a könyv a teljes Adams-életmû feldolgozása. Az ál-

rövidebb epizód keretei között foglalkozik Gaiman.

lítás igaz is, meg nem is.

Részletesebb információkkal leginkább az írói pályája in-

Igaz, mert Gaiman a biográfiaírás hagyományaihoz

dulásával egybeesõ Cambridge-ben töltött egyetemista

hûen kronológiai sorrendben mutatja be a meglepõ mû-

éveirõl szolgál. Ennek az idõszaknak a viszonylag rész-

faji gazdagságról és (talán még meglepõbb) tematikai

letes leírásán kívül azonban csak vázlatos képet kapunk

szûkösségrõl tanúbizonyságot tevõ Adams-oeuvre-t.

Adamsrõl: magánéletérõl, családi hátterérõl, privát szfé-

Ugyanakkor – fájó szívvel kell megállapítani – az olvasó

rájáról gyakorlatilag semmit nem tudhatunk meg. Róla

nem kap teljes képet Douglas Adamsrõl: életrajzi té-

magáról is csak annyi derül ki, hogy mindvégig súlyos

nyek, forgatókönyv- és szövegkönyv-részletek, sõt még

szerzõi válságokkal küszködõ író volt. Hónapokon át kín-

szellemes, bennfentesnek tûnõ anekdoták is szerepel-

lódva szülte (olvasva sziporkázóan könnyednek ható)

nek a lapokon, mégis, valami hiányzik. Valami mélysé-

írásait, képtelen volt idõben leadni a kéziratait, kiábrán-

gesen, intuitívan személyes és egyéni Adams karakte-

dítóan gyakran volt része visszautasításban kiadók és

rébõl. Nem sikerült teljes egészében a szellemidézés.

mûsorgyártók részérõl, nehezen volt képes kollégáival

Mindemellett szó sincs róla, hogy ne lenne a mû na-

kooperálni (akiknek rendre felmorzsolta az idegeit), és

gyon is informatív és szórakoztató, hisz Neil Gaiman ru-

makacsul ragaszkodott sajátos elképzeléseihez. Szenve-

tinos író. Talán különös módon ez is a legfõbb baj: gör-

dett Angliában, de még inkább Amerikában, ahova

dülékenyen összefûz, szellemes megjegyzésekkel

rendre ki-kiköltözött alkotni, és ahol végül a hirtelen halál

emészthetõvé tesz biográfiai adatokat, logikusan szer-

is érte.

keszti meg a fejezeteket, de sokszor érezni, hogy csuk-

Bár a könyv több sebbõl is vérzik, mégis olvasható-

lóból darálja a szöveget, túl szeretne lenni egy-egy feje-

vá teszi, hogy valami igazán lényeges kiderül belõle.

zeten – amitõl sajnos az, aki épp olvassa a könyvet,

Douglas Adams zseni volt, aki a humor nagymestereire

pontosan ugyanezt érzi.

oly megrázóan jellemzõ, paradox módon sötét csillagzat

A mû mindezek ellenére is kötelezõ olvasmány az

A szerzõ privát története azonban elhalványul a mû-

ban humorista, másodsorban pedig sci-fi író és forgató-

alatt született: míg mûveivel szó szerint a teljes világot

Adams-rajongók számára, hisz rengeteg olyan tény, ér-

szórakoztatta a legkifinomultabb angol humorral, addig

dekesség, sztori helyet kapott benne, amelyekrõl egyéb-

személyes sorsát megkeserítette az õt állandóan kísértõ

ként az átlag olvasó nem tudhat. A legizgalmasabb a

depresszió, és az ebbõl fakadó kudarcok, konfliktusok,

történet a történetben, vagyis a Galaxis útikalauz-saga,

tragikus kontrasztot alkotva elragadóan mulattató élet-

amely szervesen összefonódik írója személyes krónikájá-

mûvével. Életmûve bizonyság: amikor néha-néha együtt

val, a szerzõi szárnybontogatás korai idõszakától egé-

áll a lélek fájdalma, az intelligencia és az örömadás ké-

szen – tragikusan korai – haláláig. Az Útikalauz (amelyet

pessége – az az igazi bohóc-konstelláció. ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MULASZTÁSOK

könyve, kora Szólhat-e egy magyar rendszerváltós könyv másról, mint mulasztásaink meghitt jeleneteirõl (és borzalmas következményeirõl). Ha egykori a könyv, akkor szembesülhetünk mindazzal, ami félbemaradt, amibõl csak néhány szó íródott le, ami csak a pillanat hevében tûnhetett valaminek, megértettnek, tisztázottnak, értelmezettnek. Ha friss a könyv, akkor pedig azon mulathatunk, ha bírunk, de hát bírni kell, hogy a szerzõk miként stilizálnak, s mulasztásaik vállalásának összes terhét miként hárítják át, miféle villámhárítók vezetik le a beismerés kellemetlen feszültségeit. A Gazsó–Zelei szerzõpáros Õrjítõ mandragóra címû kötete ilyen is, olyan is: elsõ fele ‘89-es kötetük harmadik kiadása, második fele egy, még az eredeti kötethez készült, de csak annak megjelenése után hozzájuk kerülõ ügynöki beismerés-történet közlése és kommentálása, huszonkét éves késéssel. Amit a politikai pszichiátriáról írnak, a szocializmus alvilágának sötét üzelmeirõl, az könyvük szerint nem volt nagyon drámai, inkább groteszk. A hazai rezsim nem mûködtetett büntetõ jelleggel pszichiátriai osztályokat, mint a nagy testvér, hanem olykor, kínjában, ha szép szóval nem ment, néhány makacs koponyát próbált kezelni, zárt intézeti kezeléssel jobb útra téríteni, mármint a hallgatás, a belenyugvás útjára. Az lett volna nagy dobás, ha nem teszik félre és nem felejtik el a Gazsó L. Ferencnek késve átadott beszámolót, melyet ‘89 június 16-a hatására írt meg Mikus Gyula, tisztes pedagógiai egzisztenciájának rémületes politikai elõ- és magánéletérõl, besúgóvá válásáról, a pedagógia politikai nyomorgatásáról. Nekem úgy tûnik, kezükben volt a megváltás vázlata, talán még meg is érdemelték, hogy éppen hozzájuk került, nyilván, mégsem dolgoztak vele, s tulajdonképpen véletlenül derült ki, hogy ezelõtt huszonkét évvel félretették a korszak szinopszisát, melybõl azonban a szerzõ halála miatt már soha többé nem lehet megírni a teljes vallomást úgy, ahogyan megíródhatott volna. Noha megírható, kikutatható lehetne még Mikus sorsából egy elmulasztott kor rekviemje. A kérdésre, hogy mi okozhatta valójában a szerzõk feledékenységét, a figyelmetlenségét az annyira szeretett, becsült tanár úr ügyében, természetesen nem válasz a tapintat, amire Gazsó utal, tulajdonképpen nincs válasz. (Majd újabb huszonkét év múlva?) Mikus Gyula utolsó éveiben (2002-ben halt meg) talán minden pillanatban azt várta, mikor kap majd a szerkesztõ uraktól egy üzenetet, hogy beszéljenek a dologról, s úgy ment el, hogy nem keresték meg, így hát nem kaphatott feloldozást sem. Vajon hány megváltást mulasztunk el percrõl percre, hány fel nem keresés terheli a lelkiismeretünket, vajon képesek vagyunk-e egyáltalán mulasztásaink felismerésére, vagy marad tartósan ez a zúzalék lét és idõ, amit élünk. (Gazsó L. Ferenc–Zelei Miklós: Õrjítõ mandragóra. Bevezetés a politikai pszichiátriába. L’Harmattan Kiadó, 2012) Takács Géza ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Az Új Könyvpiac gyermek- és ifjúsági irodalmi szemléje

Újmódi import tolv Régi közhely: a perzekútor-pandúr-csend- és rendõr alakja sem a gyermekjátékokban, sem az õket ábrázoló irodalomban nem tartozik a kedvelt szereplõk közé. Legfeljebb akkor, ha röhejesen bénák. Ha már mindenáron le akarjuk teperni a rosszfiúkat, itt vannak helyettük a magándetektívek, ügynökök, akik pontosan úgy vannak szocializálva, mint a szemközti oldal vagányai. Csak annyi köztük a különbség, hogy az õ trükkjeikért jutalom jár… Didaktikusan harcba szállni a bûnnel (ha egyáltalán értjük a bûn titokzatos jelentését) unalmas és reménytelen próba. A „csínytevés” kifinomult kódjai pedig mára a jogvédelem kitárt szárnyai alatt izmosodnak fészkelõdve. Mit kínál legújabb könyvpiacunk ebben a bonyolult helyzetben a felnövekvõknek? Az egyik közhely szerint:

de ne kerítsünk semminek nagy feneket. Szerencsére van egy nagy-

aki gyerek, az született

néni is a családi háttérben, aki írónõféle, ezért azt szeretné, hogy a

bandita. Ezt nem holmi

család minden tagjának legyen bátorsága beszélni az álmairól, az-

Rousseau-ellenes kampá-

tán találják ki együtt, mi a teendõ. Ez lehet a regényben az ígéretes

nyon hallottam, hanem egy

irodalmi program. Mivel az õ romantikus történetei éppen olyanok,

sikerkönyvbõl súgták meg

mint amibe Banditáékkal csöppen, erõs a gyanúnk, hogy egy végte-

nekem. Elismerõleg. Naná,

len szappanopera habzásának lettünk a buborékpöccentõi. Igazá-

hogy best seller! Semmi

ból ki sem derül, miért nem leszünk (vagyunk) javíthatatlan bûnözõk,

aggályoskodás vagy meg-

de a lélektanárok tanítása szerint megszeretjük a túszejtõket. Ehhez

hökkenés, hogy keresztbe

megvan az írói szellemesség, a könnyedség, a pergõ ritmus és a vi-

áll elõttünk egy furgon, és

lágos történetvezetés, továbbá a büntetés sikeres elkerülése, és

elszedik kedves javainkat a

nyitva marad számos kiskapu a folytatáshoz. Mármint a folytatásos

hozzánk látszólag hasonló

regényhez. Csak a fordító és a kiadó közös elhatározásának kérdé-

család tagjai. Még az sem

se a rabló-pandúr játék újabb kötete, meg a filmfeldolgozás... (Meg-

okoz éktelen riadalmat,

súghatjuk: ez máris mind megtörtént Banditáékkal.)

hogy az egyik lánygyere-

Ha van kellemes nyári mozifilm, akkor ez egy kellemes nyári re-

künket is elhurcolják. Higgadt társadalomban nem kezdünk hisztéri-

gény. (Siri Kolu: Mi Banditáék. Fordította Szakonyi Csilla. Makhult

ázni, vagy rendõrért kiáltani, mert oda lesz a jó ötlet: nem próbálhat-

Gabriella rajzaival. Móra Kiadó, 2012, 203 oldal, 2490 Ft)

juk ki a banditalétet és -tudatot. Meg a családcsonkulás hétpróbáját.

Végre egy normális vakáció testvéri unalom és unalmas csetepaték

Egy másik északi mese rablóbandája még ennél is sokkal szerethe-

nélkül. Lassú reflexû szülõink majdcsak kivárják valahogy a szünet-

tõbb. A klasszikusan mo-

végi sorukat, amikor minden megfelelõre fordul. Narrátorunk, Vilja az

solygós történet a megbo-

„áldozat”. Mit is akar? „Még több gázt! – ez hiányzott az életembõl”

csátás kócos fonalát gom-

– mondja. Sõt ezt is: „Elrablásommal egy olyan világba kerültem,

bolyítja fel napról napra.

ami sokkal érdekesebb és szabadabb.” Ez a helyzetismeret aligha-

A kolofon nem hiába figyel-

nem a történelem elõtti idõkbõl ismerõs a génjeinknek. A bandita-

meztet: „A vidám mese a

család így már egyáltalán nem ellenszenves, holott korántsem egy

norvég nemzeti örökség

srófra jár az eszük. Vakmerõ Károly fõvezér úr diktatórikusan demok-

része.” Az ilyesmi kíváncsi-

ratikus, ezért felesége, Hilda magában tartja azt a nüansznyi ellent-

vá tesz: lássuk csak… Volt

mondást, mely szerint lecserélné az autóban alvást, de nem akarja

már 1961-es (G. Beke Mar-

megfosztani férjét azoktól a dolgoktól, amik boldoggá teszik. A

git-féle) fordítása, ami ak-

nagy-fiú Hele persze már arra készül, hogy parancsnok és gépko-

kor (alig tízéves késéssel)

csivezetõ lenne (apja fehérgalléros bûnözést álmodik neki), de egy-

csaknem friss magyar rá-

elõre csak tõrdobáló mûvész. Kalle (õ lány) abnormális, mert normá-

diójáték-feldolgozásnak

lis szeretne lenni, és iskolába akar járni. Semmi tudása sincs a tu-

számított. De hát éppen az

dásról! Arany Petó kialakulatlan óvodás, aki azt akarja, amit az apja,

a fantasztikus, hogy a

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Kovács Lajos

ajok és tolvajlások megállított meseidõ ellenére ez még mindig olyan „norvé-

dott filmballada?... illetve

ges” és magyarosan is fogyasztható maradt… Büki Zsófia

képregény?... vagyishogy

sokat tett érte új fordításával! Ha kisiskolás tanító néni len-

irodalmi forgatókönyv?...

nék, kórusban olvasnánk a megjavulás tankönyveként.

vázlatfüzet?...

Csupaszív emberek botladoznak a rendteremtés útvesz-

snittgyûjtemény?...

tõiben három elkényelmesedett rabló körül, s még szidás

Mielõtt belezavarodunk egy

közben sem hangzik el egy bántó szó sem a bûnösökrõl.

mûfajtörténeti fejtegetésbe,

Hát még a bûnrõl! Az efféle lompos, lusta, bumfordi tolvaj-

mondjuk csak ki elsõ be-

banda meg sem élhetne másutt, mint egy Isten háta mö-

nyomásunkat! Ez egy film-

götti, vidéki falucskában, ahol két megállós villamos-

regény, mozicsináló re-

pályán átérhetünk az alvégbõl a felvégbe, és háromnál

konstrukció, ahol a vékony-

több kirabolható – derék – mesterembernél sem találha-

szálú mese filmfeliratai át-

tunk többet, ami házioroszlánunk eltartásának súlyos aka-

fordulnak vizuális, ujjaink

dálya.

között oda-visszapörgethe-

Még szerencse, hogy az egyszeri faluban minden baj-

tõ képsorokká. A totál és

ra van még egyszeribb megoldás. Például egy morcosan

az inzert, a közeledés és

jóravaló nevelõnõ, egy faluvigyázó toronyõr, egy megértõ-

távolodás fantáziálása az

en igazságosztó rendõrfõnök, sõt a gazdáik tulajdonsá-

új mûvészet születésének,

gaihoz illõ házi- és alig veszélyes vadállatok. És olyan, de

a filmgyár fantomjának

olyan megunhatatlanul kedves nevek, mint a tolvajláshoz

odüsszeáját teremti újra,

hosszú távon sehogy sem illõ Kaszper, Jeszper és

ahol egy elpusztíthatatlan

Jonatán... Csak a kosz és a rendetlenség ne volna örökös és elnyû-

tehetségû kisfiú életre kelti a maga filmálmait és visszaad közben a

hetetlen!

világnak egy rendezõt, a rendezõnek pedig az õ jobbik huszadik

Hát persze, hogy végül a tolvajokról lehull a lepel, mert ügyetle-

századának hitét. Újra felsikolthat a filmvászon felénk rohanó moz-

nül takargatják pótolhatatlan tudásukat is, kikottyantva magukból a

donyától megrémült, vagy a Holdba utazó romantikus hõsökért ra-

muzsikálás örömét. És persze, hogy kotta is jut a folyton éneklõ (mu-

jongó közönség, mielõtt végleg elveszítené gyönyörû illúzióit a gyer-

zsikáló) kardamómiaknak a mindent kilocsogó dalocskáikhoz. Ép-

mek-huszadik századról. A vékonyszálú történet százfelõl sodrott

pen olyanok, mintha hazafelé menet kedvcsinálóként komponálnák

pókfonalát ujja végén ugyanúgy megrezzenti Homérosz és Victor

õket csak úgy magunknak, az orrunk alatt: dalt is, falut is, tolvajokat

Hugo, Dickens és Verne, Van Gogh és Bob Cane, Gaston Leroux és

is, kifogyhatatlan szeretetet is. Végül már gyanúnk támad, hogy el-

Charlie Chaplin és Jean Renoir… (de innen a könyvzáró névsort már

magyarosodott mese ez, akárhonnan is norvég örökség…

bárki meglelheti), hogy aztán elejtsék, s õket is elejtse a fonal.

Ilyen egy összmûvészeti remeklés: írta, rajzolta, komponálta,

E mágikus lapozó könyv Napból nyíló és Napra záruló képsorai

cirkuszolta, nyomozta, tûzoltotta és zsiványkodta Thorbjörn Egner.

között a párizsi pályaudvar nagyóráit titokban rendben tartó Hugó

Naná, hogy nemzeti kincs! EU-kompatibilis! (Thorbjörn Egner: A há-

egy több évezredes Európa-mítosz lehetséges továbbmentõ örökö-

rom rabló. A szerzõ rajzaival. Fordította: Büki Zsófia. Scolar Kiadó,

se. Árva, csökönyös, bár nem magányos örökös, aki napról napra

2012, 139 oldal, 2950 Ft)

lopkodja meg érzéketlen környezetét, hogy életben maradjon és *

életben tarthassa a legendáriumot. „Talán sikerül bebizonyítanod,

A leleményes Hugo Cabret a ködös 20. század ifjú utazója, aki Pá-

hogy többet érsz, mint egy egyszerû tolvaj” – fogalmazza meg ma-

rizs elgurult almáját: a filmtörténelem varázslatos hõskorának mítosz-

gának minimál-programját. Mert ilyen tolvajok is lapulnak közöttünk.

teremtõ filmeposzát írja-rajzolja újra. Ezzel ujjai között újrapörgeti

Becsukhatatlan könyvet rajzol belõle Brian Selznick. Az ember-

utolsó nagy gyermekszerelmünk elveszettnek hitt történetét, a film (a

nek kedve támad benn maradni az Idõ efféle csapdájában. (Brian

mozi) kultikus kulisszáit, s egy halottnak hitt modern Aeneis

Selznick: A leleményes Hugo Cabret. Regény képekben és szöveg-

(Georges Miles rendezõ) kiszabadításának megálmodott meséjét.

ben. Fordította Dunajcsik Mátyás. Libri Kiadó, Budapest, 2012, 543

Miért is ajándék ez a szövegeit hirtelen elhallgató, képekbe átálmo-

oldal, 3990 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Kiadók ajánlják BBS-INFO KIADÓ Tel.: 407-1707 E-mail: info@bbs.hu · www.bbs.hu ADAM BROWN A kód. The code of underworld Az izgalmas, néhol humoros, de romantikus szálat sem nélkülözõ regénybõl keményen visszaköszönnek az olyan, a mai világunkra is jellemzõ rémképek, mint a bankdiktatúra, a geológiai és idõjárás-fegyverek, a HAARP, a média manipulációi, stb. A/5, 384 oldal, 2990 Ft BIOENERGETIC KIADÓ 1121 Budapest, Svájci út 13. • Tel./fax: 394-2682 E-mail: info@bioenergetic.hu • www.bioenergetic.hu DR. WAYNE W. DYER A váltás (The Shift) Az ambíciótól az értelemig Honnan jöttünk? Hova tartunk? Mi célja van létezésünknek? – teszi fel életünk legfontosabb kérdéseit a világ egyik legnagyobb spirituális tanítója, Dr. Wayne Dyer. Ha ezekre a kérdésekre nem találjuk a válaszokat, itt az ideje, hogy váltsunk az ambícióról az értelemre. A váltás – az ego elhagyása – nem az ambíció elvesztését jelenti, hanem azt, hogy figyelmünk olyan új dologra irányul, ami értelemmel tölti meg életünket. Kötött, ajándék DVD-vel, 2900 Ft

HUNGAROVOX KIADÓ 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 11. Tel./fax: 340-0859 E-mail: info@hungarovox.hu • www.hungarovox.hu SIMAI MIHÁLY Valaki mindent elszeret A József Attila-díjas költõ válogatott verseinek kötete, a nyelvész barát, Békési Imre szavaival élve: „középeurópai sorsvázlat is, amely egyben sokszínû, izgalmas, lét-értelmezõ líra szintézise is”. 143x206 mm, 208 oldal, kötött, 2500 Ft NAPVILÁG KIADÓ 1054 Budapest, Alkotmány u. 2. Tel.: 311-4866 • Fax: 301-0577 E-mail: kiado@napvilagkiado.hu KOVÁCS M. MÁRIA Törvénytõl sújtva A numerus clausus Magyarországon 1920–1945

DEKAMERON KÖNYVKIADÓ 1036 Budapest, Pacsirtamezõ utca 22/B Tel./fax: 368-7803 E-mail: dekameron@dekameron.hu www.dekameron.hu ILLÉS GYÖRGY A magyar ifjúsági irodalom kézikönyve Újdonságunk elsõként összegzi és mutatja be a téma gazdag történetét. Nagyon hasznos, jól alkalmazható, nélkülözhetetlen kézikönyv! Kiemelten ajánljuk fõiskolai,– egyetemi hallgatók, pedagógusok, oktatók, könyvtárosok, szülõk, s fiatalok figyelmébe. 232 oldal, 2490 Ft

ALAIN BADIOU Szent Pál Az egyetemesség apostola Szent Pál alakjának korszerûsége az utóbbi évtizedek filozófusainak és mûvészeinek egyaránt kiindulópontjává vált, mai mondanivalójuk veretes hivatkozási alapjává. A/5, 211 oldal, 2500 Ft

LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT! Mo Yan kapta a Nobel-díjat 2012-ben

A könyv az 1920-as numerus clausus törvény történetének részletesen dokumentált, meghatározó feldolgozása. Nélkülözhetetlen alapmû mindazok számára, akik a Horthy-korszak története és a magyar zsidóság sorsa iránt érdeklõdnek. B/5, 264 oldal + képmelléklet, 3600 Ft NOVUM PUBLISHING / UNITED P.C. KIADÓ E-mail: arthur_selescu@web.de

JONATHAN SAFRAN FOER Állatok a tányéromon Jonathan Safran Foer könyve a legeredetibb hangvételû könyv, amit ebben az évszázadban írtak az étkezés témakörében. Rengeteg humorral, iróniával és ébresztõ gondolatokkal mutat rá a húsipar és a húsevés viszszásságaira, illetve arra, hogy az állatokhoz való viszonyunk sok esetben milyen méltánytalan és tisztességtelen. Az Állatok a tányéromon garantáltan megváltoztatja a gondolkodásodat az evésrõl és a húsról, méghozzá jó irányban. 2700 Ft

TYPOTEX KIADÓ 1024 Budapest, Retek utca 33-35. Tel.: 315-0498 • Fax: 316-3759 E-mail: info@typotex.hu • www.typotexhu

DANIEL KORB Szeretett Szeretetlenség Az erdélyi szellem gyakran patetikus, ám egyidejûleg ironikus is magával szemben. Ebben a kedélyben fogantatott történeteket tár itt elénk a kolozsvári származású szerzõ, amelyek a kilencvenes évek elõtti négy évtized élményeibõl inspirálódnak.

SZAK KIADÓ 2060 Bicske, Diófa u. 3. Tel.: (22) 565-310 • Fax: (22) 565-311 E-mail: info@szak.hu • www.szak.hu MARK RUSSINOVICH Trójai faló A Pusztulás hadmûvelet (elbeszélés) A nulladik naphoz hasonlóan a Trójai faló is izgalmas és mindvégig feszültséget fenntartó történet a nemzetközi kiberkémkedésrõl, kijózanító figyelmeztetés a szerzõtõl, aki a világ egyik vezetõ kiberbiztonsági szakértõje, a Microsoft munkatársa

Kínai írónak ítélték a legrangosabb világirodalmi elismerést 2012-ben. Mo Yan 1955-ben született az észak-kínai Shandong tartományban, Gaomi városban, szülei gazdálkodók voltak. A kulturális forradalom idején Mo Yan megszakította tanulmányait, és az olajiparban helyezkedett el munkásként. 20 éves korában belépett a Kínai Forradalmi Néphadseregbe, fegyveres szolgálatot teljesített, majd 1984-tõl a hadsereg irodalmi akadémiáján tanított. Mo Yan mûveiben az archaikus kínai társadalom jellegzetes viszonyrendszere jelenik meg, nagy mûvészi erõvel ábrázolja a kínai faluközösséget, különös figyelemmel fordul a hagyományos szerepeiket vállaló, viselõ nõk felé. A Mo Yan egy író álnév, jelentése: „az ember, aki nem beszél”. A szerzõ elsõ regényének 1981-es megjelenésekor vette fel ezt a nevet, tartva a véleményszabadságot korlátozó kínai államszocialista hivatalrendszer retorzióitól. Legismertebb regényébõl A vörös cirokmezõ címmel készült film, amely 1988ban Arany Medve-díjat kapott a Berlini Filmfesztiválon.

AK/40, 416 oldal, fûzött, 4500 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Számítunk az MKKE-re Interjú Dr. Hatos Pállal, a Balassi Intézet fõigazgatójával Mostanáig a Magyar Könyvkiadók és

berlini Collegium Hungaricum Can Togay vezetésével újfajta dizájn megol-

Könyvterjesztõk Egyesülése (MKKE) a

dásokkal állt elõ, míg az MKKE kicsit hagyományosabb felépítést valósított

nemzetközi könyves seregszemlék-

meg. A vásár után kiértékeljük, hogy a stand, illetve a programok beváltot-

nek nem csak résztvevõje, hanem a

ták-e a hozzáfûzött reményeket, de az bizonyos, nem akarjuk kiváltani azt a

vásárokon való magyar megjelenés

szakmai munkát, amelyet a könyvkiadók és a könyvterjesztõk tudnak

legfõbb szervezõje is volt. Az idei év -

nyújtani.

tõl a Balassi Intézet váltotta fel az

Örvendetes, hogy a kulturális kormányzat végre jelentõs támogatással se -

egyesülést a külföldi könyvvásárokon

gíti a külföldi könyvvásárokon megvalósuló magyar részvételt, melynek kö -

való részvétel szervezésében, amely-

vetkeztében felvehetjük a versenyt a környezõ országok impozáns standjai -

hez az állam évi 100 millió forintot biz -

val, rendezvényeivel, ráadásul abban is biztos vagyok, hogy ez egy megté -

tosít. Ez az összeg hány vásáron való bemutatkozást tesz lehetõvé?

rülõ beruházás… L. Simon László kulturális államtitkár, aki korábban a Magyar Írószövetség tit-

Én nem úgy fogalmaznék, hogy fölváltottunk valakit, mert ez így nem ponto-

kára volt, nagyon elkötelezett a magyar könyvkultúra külföldi támogatásában.

san írja le a folyamatot. Továbbra is számítunk az MKKE-re, szakmai tudásá-

A kulturális kormányzat az elmúlt hét szûk esztendõ után, amelyben nem

ra, csak mi a Publishing Hungary program által teremtett lehetõségeknek

csak Magyarország kulturális költségvetése került lefaragásra, minden lehet-

megfelelõen kibõvítettük a magyar könyv promócióját a külföldi könyvvásáro-

séges módon – anyagi források biztosításával, új modellek bevezetésével, az

kon. Szándékosan hangsúlyozom, hogy magyar könyv, mert a jövõben nem

infrastruktúra átalakításával – segíteni próbál ezen a téren.

csupán a szépirodalom, hanem kevésbé kanonizált mûfajok, mint például a

Azt gondolom, az Új Könyvpiac olvasóinak nem mondok újat, hogy Frankfurt-

gyerekirodalom, a tényirodalom vagy az úgynevezett nonfiction is erõtelje-

nak és általában a német nyelvterületnek nagy szerepe van a magyar kultúra

sebben fókuszba kerül. Az évi 100 millió forint támogatás, az eddiginél jóval

népszerûsítésében. Hogy a magyar irodalomnak jelenleg egyfajta konjunktú-

több könyvvásáron való részvételt

rája van, az nagyban köszönhetõ az

tesz lehetõvé, Magyarország idén ti-

1999-es frankfurti magyar díszven-

zenkettõn vesz részt és jövõre is

dégségnek és persze Kertész Imre

ennyit tervezünk.

Nobel-díjának. Esterházy Péter, Kon-

A Balassi Intézet, kulturális diplo-

rád György vagy Nádas Péter mellett

mácia magyarországi központi intéz-

olyan írók váltak közismertté, mint

ményeként, ahová a külföldi magyar

Bartis Attila, Dalos György, Dragomán

intézetek tartoznak, nem elõzmény

György, vagy Márai Sándor, Szabó

nélkül vesz részt ebben a munkában.

Magda, Kosztolányi Dezsõ, Szerb An-

Az elmúlt években is aktívan voltunk

tal, vagy Bánffy Miklós, akinek nemré-

számos nemzetközi könyvfesztiválo-

giben jelent meg angolul, franciául a

kon, így a Bécsi Könyvvásáron, vagy

nagy trilógiája, németül pedig az elsõ

például a Lipcsei Könyvvásáron,

kötete, a Megszámláltattál.

amelynek mindig aktív szervezõje volt a Collegium Hungaricum Berlin, vagy

Az idén még mely könyvvásárokon vesz részt Magyarország?

a stuttgarti magyar intézet, de említ-

A jövõ héten Frankfurtban (október

hetem az orosz könyvvásárokat is,

10-14.), majd a hónap végén Belgrád-

amelyeken a magyar részvételt a

ban (október 22-28.) és Helsinkiben

moszkvai intézet szervezte.

(október 25-28.) leszünk díszvendé-

Jól tudom, hogy a magyar bemutat -

gek. Novemberben Marosvásárhelyen

kozásra biztosított tíz millió forint na -

(november 15-17.) és Bécsben

gyobb része a szerzõk meghívására

(november 22-25.) mutatjuk be a

és nem a stand kialakítására hasz -

könyves kultúránkat, decemberben

nálják fel?

pedig Szófiában (december 4-9.)

A magyar standdal kapcsolatban a ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

leszünk ismételten díszvendégek. 27

Szabó Tibor Benjámin

MONITOR

Kiadói szemmel – a Márai-program Bár a kiadók lényegesen elégedetlenebbek a Márai-program megvalósításával, mint a könyvtárak, ráadásul a kezdeményezés piacélénkítõ ha tását egyáltalán nem érzik – szinte minden kiadó a program folytatását szorgalmazza. Az elemzés végére az is kiderül, miért.

[Az anonim, meghívásos felmérés tizenegy kérdésére 57 könyvkiadó válaszolt a 2012. szeptember 24-tõl szeptember 29-ig terjedõ adatfelvételi idõszakban.]

A felmérésben részt vevõ kiadók válaszai szerint (a Márai-program

Hasonlóan rossz a megítélése a Kelló (a Márai-program vonatko-

mindkét fordulójában) a listák kihirdetése után (jellemzõen) két-há-

zásában, a kiadókkal folytatott) kommunikációjának. A válaszadók

rom hónappal érkeztek meg a rendelések a Kellótól a kiadókhoz.

63,3%-a negatív tartományban értékelt, 24,5% a tíz fokú értékelés-

(Itt néhány extrém érték is elõfordult, egy kiadó már két hét után

ben a legrosszabb, 1-es osztályzatot adta.

megkapta a rendeléséket, hat kiadó viszont négy-hat hónapig várt).

A Márai-programnak fontos eredménye lehetett volna a piac-

A két forduló rendelési terminusainak hossza között nem volt szigni-

élénkítés, ám ez, a kiadók válaszai alapján, nem valósult meg. A ki-

fikáns különbség. Minkét fordulóra jellemzõ, hogy a hosszabbra

adók 79.5%-a szerint a Márai-listás könyvek piaci teljesítménye a lis-

nyúlt rendelési idõszakot követõen a kiadók viszonylag rövid idõ

ták kihirdetése utáni idõszakban egyáltalán nem változott. (Vagyis a

alatt, legtöbbször két héten belül, de szinte minden esetben egy hó-

listák nem mûködtek érték-kánonként, nem üzenték hatékonyan az

napon belül a Kellóba szállították a megrendelt könyveket.

olvasók/vásárlók számára azt, hogy érdemes olyan könyvet válasz-

A válaszok szerint a szállítmányok ellenértékének (Kelló által tör-

taniuk a könyvesboltban, amelyet beválasztottak a programba. Nem

ténõ) kifizetése a könyvkereskedelemben gyakorlatnak számító 90

üzenték hatékonyan azt, hogy a Márai-listás könyv ellenõrzött minõ-

napos teljesítési határidõt messze túllépte, a kiadók átlagosan a

ségû, fontos, tartalmas: jó.) De nem csak a konkrét, listás könyvek

szállítás után 135 nappal jutottak a könyvek árához. (Egy kiadó je-

teljesítménye nem javult. A kiadók 82,2%-a az egész Márai-program

lezte, hogy az utórendelések kifizetése ennél is lassabban történt

piacélénkítõ hatását negatív tartományban ítéli meg, 39,2% a tíz fo-

meg.)

kú értékelésben a legrosszabb, 1-es osztályzatot adta.

A felmérésben részt vevõ kiadók 62,5%-a negatív tartományban

Mindezek ellenére a kiadók elsöprõ többsége, a válaszadók

ítéli meg a Kelló szervezési-logisztikai tevékenységét (a Márai-

86,5%-a az „Ön szerint szükség van a Márai-program folytatására?”

program vonatkozásában), 27,1% a tíz fokú értékelésben a legrosz-

kérdésre igennel válaszolt.

szabb, 1-es osztályzatot adta.

A látszólagos ellentmondás feloldását a Márai-programból szár-

Hogyan értékeli a Márai-program piacélénkítõ hatását? (Értékelés tíz fokú skálán, ahol az egyes jelentés: egyáltalán nincs piacélénkítõ hatása, tízes jelentése: rendkívül erõs piacélénkítõ hatása van.)

mazó kiadói többletbevételek adják. Bár a kétszer 200 millió forintos könyvbeszerezési keret a teljes magyar könyvpiac éves teljesítménye (közel 60 milliárd forint) viszonylatában nem meghatározó volumenû tétel, és bár ez a nem túl nagy összeg is csak igen erõs szórásban jelentett bevételt a kiadóknak – a gazdasági értelemben a fenntarthatóság határán billegõ (jelentõs számú) kiadó számára a Márai-programból befolyó, tervezhetõ bevételek a túlélést jelenthették. A válaszadó kiadók 30%-a mondta azt, hogy a Márai-programból származó bevételeik elérték vagy meghaladták a kiadó éves összbevételeinek 7%-át. Mivel a tavalyi évben 7%-os volt a magyar könyvpiac reálértéken számított (az inflációs rátával korrigált) visszaesése, ez azt jelenti, hogy a fent említett kiadók a Márai-program segítségével kvázi kompenzálni tudták a piacszûkülésbõl adódó bevétel kieséseiket.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MONITOR

Szabó Tibor Benjámin

Könyvtáros szemmel – a Márai-program A Márai-listák csak kisebb részben találkoznak a könyvtári olvasók igényeivel, ezzel összefüggésben a Márai-programnak mérhetõ olvasásnép szerûsítõ hatása alig volt. Mégis, a könyvtárak alapvetõen elégedettek a program logisztikájával is, a Kelló kommunikációjával is. Érthetõ, hiszen van olyan közgyûjtemény, ahol az éves állománygyarapítási tevékenység (értéken számított) 80%-át adták a Márai-programos beszerzések. [Az anonim, meghívásos felmérés tíz kérdésére 24 közfenntartású könyvtár válaszolt a 2012. szeptember 24-tõl szeptember 29-ig terjedõ adatfelvételi idõszakban.]

A két fordulóban megvalósított Márai-program összesen ezer tételes

szerzést, illetve azt, hogy a rendelkezésre álló keretet a könyvtárak a

listájáról a könyvtárak egyenként, átlagosan 369 címet rendeltek

teljes könyvpiaci kínálatból válogatva költhessék el.

meg, a rendelések volumene 30 és 560 (cím) között szóródik. Az elmúlt években tovább csökkent a közkönyvtárak éves állománygya-

A Márai-programnak volt-e a mérhetõ (a látogatási/kölcsönzési statisztikákban kimutatható) olvasásnépszerûsítõ hatása?

rapítási költségvetése, így lehetséges az, hogy a Márai-program keretében a gyûjteményekbe került könyvek a könyvtárak éves beszerzéseinek (átlagban) mintegy 30%-át teszik ki. A válaszadó könyvtárak között öt olyan intézmény van, amelyek esetében a Márai-rendelések értéken számított aránya eléri az éves gyarapítás 50%-át (két könyvtárban a néhány száz példányos beszerzés a teljes gyarapítás 80%-át adja). A rendelések leadása és a könyvek megérkezés között (az elsõ fordulóban) két hónap telt el, a könyvtárak alapvetõen elégedettek a program lebonyolítását végzõ Kelló munkájával (a Kelló szervezési-logisztikai tevékenységét, valamint a programmal kapcsolatos kommunikációját a válaszadók 60-60%-a pozitív tartományban ítéli meg). Meglepõ módon a felmérésben résztvevõ közkönyvtárak 86%ában nem volt(ak) a Márai-programhoz kapcsolódó rendezvény(ek), vagyis az állami források elosztása itt torzulást mutat. Két olyan kérdés szerepelt a kérdõíven, amelyek (közvetetten) a Márai-listák tartalmi megítélésére kérték a válaszadókat. Határozott, kontúros képet rajzolnak a válaszok. A könyvtárak 66,7%-a szerint a két Márai-lista csak kisebb részben találkozik olvasóik igényeivel, a

A Márai-programnak erõteljes, mérhetõ olvasásnépszerûsítõ hatása volt. (18,18 %) A Márai-programnak legfeljebb rejtett vagy nem mérhetõ mértékû olvasásnépszerûsítõ hatása volt. (45,45 %) Nem volt olvasásnépszerûsítõ hatása. (36,6 %)

válaszadók további 14,3%-ának tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a kötetek egyáltalán nem fedik az olvasói igényeket, a Máraiprogram keretében beszerzett könyvek az állomány ritkán keresett, passzív címei közé tartoznak. Ennél is erõteljesebb a Máraiprogram olvasásnépszerûsítõ hatásának megítélése. A könyvtárak 82%-a szerint a Márai-programnak nem volt mérhetõ (a látogatási/kölcsönzési statisztikákban kimutatható) olvasásnépszerûsítõ hatása. Megkérdeztük a könyvtáraktól, hogy a Márai-program folytatása esetén szerintük milyen módosítással válhatna hatékonyabbá a kezdeményezés. A válaszadók nagy többsége a Márai-listák összeállításának módszertanán változtatna, elõzetes igényfelmérést javasolnak. Több válaszadó jelezte, hogy a program megvalósításában a Kelló által használt (a rendelések adminisztrációját bonyolító) internetes felület nehezen használható, rosszul mûködik. Szintén több könyvtár jelezte, hogy a speciális gyûjtõkörû könyvtárak nehezen válogattak a rendelkezésre álló címekbõl. Egy-egy válaszadó javasolta a program erõteljesebb médiakommunikációját, a kampányszerû rendelések helyetti az egész évre kiterjedõ, folyamatos beÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Mi a Márai-program? A 2006-ban kidolgozott, majd többszöri módosítás után elõször 20112012-ben megvalósított Márai-program egy állami finanszírozású könyvés kultúratámogatási kezdeményezés. A eredetileg évi egymilliárd forintos költésgvetéssel tervezett, komplex rendszer az úgynevezett skandináv kultúrfinanszírozási modell bevezetésre tett kísérlet volt Magyarországon. A modell szerint az aktuális könyvpiaci kínálatból egy szakmai grémium évente kiválasztja a támogatásra érdemes címek listáját, az ezen szereplõ könyvekbõl a közgyûjtemények ingyenesen rendelhetnek, a rendelések alapján a program üzmeltetõi felvásárolják a kiadóktól a példányokat, majd eljuttatják a könyvtárakba. A skandináv minta értelmében a programot intenzív kommunikáció kíséri, így a listákon szereplõ könyvek után megnõ a piaci érdeklõdés is (a könyvesboltokban). Miközben az állami termékfelvásárlás pénzeszközhöz juttatja az egyébként forráshiányos kiadóházakat, így élénkíti a piac dinamikáját, a könyvtárak pedig gyarapíthatják állományukat. A Márai-program elsõ évadának könyvtámogatási modulja végül csökkentett költségvetéssel, két fordulóra bontva, 200-200 millió forintos keretbõl valósult meg. A program szakmai megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap, logisztikai végrehajtását a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kelló) végezte. Komplex modellként a Márai-program nem mûködött. A kezdeményezés jövõje bizonytalan.

Kiss Gábor szótárrovata

MONITOR Petõfi Sándor 22 700; Juhász Gyula 11 600

Az írói szótárakról Hány szó van a magyar nyelvben? Ez az a kérdés, amelyet legtöbb-

szómagyarázatokat, amit egy idõ után az olvasók hiányolni kezdtek.

ször feltesznek nekem. És én rögtön visszakérdezek: Mondd, mi a

Pótlólagos megoldásként született meg a száz kötet nehezen érhetõ

szó? Az elsõ pillanatban olyan egyszerûnek tûnik a válasz, aztán mi-

szavainak együttes magyarázata. A Jókai-szótár 22 715 szava kö-

nél többet beszélünk és gondolkodunk róla, annál jobban összeza-

zött ilyeneket találunk: cingulum: papi öv, vezeklõöv; kiméra: torz

varodunk. Mert hát mindenki elismeri, hogy az olvas, az magyar szó,

szörnyeteg, agyrém; posteritas: utókor, utódok.

no de az olvas-hat-atlan-ság? Az ég ige és ég fõnév hány szó, vagy

Az írói szótáraknak más nyelveken is nagy hagyományuk van.

az ad és régies változata az ád egyetlen szó vajon? Vagy a költ ige

A Shakespeare-szótárt két kötetben 1875-ben adták ki. Az oroszok

szerteágazó jelentése egy vagy több szót alkot? Aztán itt vannak

1956-tól adták ki négy kötetben Puskin-szótárukat, a lengyelek körül-

például a több százezerre rúgó kémiai vegyületek nevei. Azok is

belül ugyanekkor készítették el hatkötetes Mickiewicz-szótárukat.

szavak? Nehéz a válasz.

A spanyolok 1962-ben adták közre Cervantes-szótárukat, ebbõl

Jön aztán a következõ kérdés. Hány szót használ egy átlagos

megtudjuk, hogy a Don Quijote szerzõje minden mûvét figyelembe

magyar ember? Ki tudja? Talán ha magnóval a nyakunkon járnánk

véve összesen kicsit több mint egymillió szót írt le, és ezekben

heteken át, össze lehetne számolni. Azonban a kérdésre kerülõ úton

12 370 különbözõ szót használt.

mégis tudunk válaszolni. Meg tudjuk mondani, hogy Petõfi Sándor

A külföldi írói szótárak közül kétségkívül a legnagyobb vállalko-

költeményeiben és prózai munkáiban összesen 22 700 különbözõ

zás a Goethe 140 kötetes életmûvébõl készített szótár, melyet 1966-

szót írt le. Az adatot a Petõfi-szótárnak köszönhetjük. A szótár szer-

tól folyamatosan jelentetnek meg. A szótár 90 000 szótári szót tartal-

kesztõi tüzetesen végigböngészték a nagy költõ írásait és összeszá-

maz. A német költõkirály szókincsének gazdagsága tükrözi a mun-

molták a szavait, és az eredményt négy nagy kötetben adták közre

kásság gazdag érzés- és eszmevilágát. A német nyelv szerelmesei

1973 és 1987 között. Természetesen a J. Soltész Katalin vezette

számára jó hír, hogy 2012 elejétõl interneten is elérhetõ a Goethe-

szerkesztõségnek itt is meg kellett küzdenie azzal, hogy mi is a szó.

szótár.

El kellett dönteniük például, hogy a csend és a csönd egy és ugyanaz a szó-e. Az írói szótárakról Benkõ József nyelvész könyvet is írt. Ebben

Nem csak életmûveknek, hanem irodalmi mûveknek is van szótáruk. Pásztor Emil egri fõiskolai tanár állította össze és jelentette meg 1986-ban a Toldi-szótárt. A mûben elõforduló szavak magyará-

felvázolja az elméleti hátteret, melyet fel is használt a Juhász Gyula

zata mellett megtalálható gyakoriságuk is. Mint általában a magyar

költõi életmûvét alkotó 1370 vers szótározásához. Juhász Gyula

szövegekben, ebben a mûben is a tíz leggyakoribb szó a követke-

költeményei összesen 150 000 szó hosszúságúak, és ezekben

zõ: a (az), nem, és, hogy, nagy, de, volt, csak, egy, van. A Miklós

mintegy 11 600 különbözõ szó fordul elõ. Érdekes, hogy a szavak

név 71-szer, a Toldi 45-ször, a Bence 30-szor, míg a György kereszt-

fele ún. hapax legomenon, vagyis csupán egyetlen egyszer fordul

név 49-szer fordul elõ Arany János munkájában. A Toldi trilógia elsõ

elõ, azaz csupán egyszer írta le a költõ. Ilyenek például az angyal-

része kerekítve 10 000 szó hosszúságú, és összesen 2873 különbö-

szárny, borúslelkû, csudavirágos, dicsõségcsillag, estharang, grá-

zõ szó építi fel. A szerzõ a szótár célját így adja meg a bevezetõ-

nátalma, keselyûhad, mustármag, testál, virágillat és a zöngedelem

ben: A szótár használóját ,,be szeretném vonni nagy nemzeti kin-

szavak.

csünknek, a Toldi nyelvi világának felfedezésébe, egyéni birtokba

Az elsõ magyar írói szótárt Rubinyi Mózes állította össze Mikszáth Kálmán 32 kötetnyi mûvébõl 1910-ben. Az elõszóból megtudjuk ,,A szótár nem akar Mikszáth egész szókincsének alfabetikus

vételébe. Felfedezõ útra hívom õket’’. Katona József Bánk bánjának Beke József készítette el szóleltárát. Nem országos kiadó, hanem a kecskeméti Katona József Társa-

elõadása lenni, igazán senkit sem érdekel az, hogy Mikszáth hol és

ság adta ki 1991-ben. A Bánk bán hosszabb, mint Arany Toldija, hi-

hányszor használja az asztal szót, ha köznyelvi jelentéssel használ-

szen ez 13 400 szó terjedelmû. Érdekes, hogy közel azonos számú

ja.’’ E szempontok alapján a 140 oldalas szótárba számításaim sze-

különbözõ szó van mindkettõben, hisz Katona József munkájában

rint mintegy 2000 nehezen érthetõ, különleges szó került be.

2880 szó fordul elõ. Egy-egy szó általában két jelentésárnyalattal

Mikor a szókincs nagysága és a beszélõk által használt szavak

fordul elõ. Például a kong szó elõfordul elsõdleges jelentésében és

száma szóba kerül, rögtön Jókai Mór jut sokaknak az eszébe. Saj-

átvitt értelemben is, Mikor Biberach így szól Melindáról: ,,...minden,

nos Jókai összes mûvébõl szótár nem készült, csak a kevésbé is-

ami csak beszélhet, azt beszélli, hogy az ész hibázik, a fejecske

mert szavait, kifejezéseit magyarázza az Unikornis Kiadó által 1994-

kong.’’ Az óra szó három jelentéssel bír, a két általánosabb mellett a

ben kiadott Jókai-szótár. Rossz nyelvek szerint a Jókai-szótár annak

harmadik: Valakinek a rendelkezésére álló idõtartam. Mikhál mondja

köszönheti létrejöttét, hogy a rendszerváltást követõen gyorsan piac-

Gertrudisnak: ,,Óráim kiszabva vannak.’’ Azaz, a rendelkezésemre

ra dobott csinos Jókai-sorozatból kispórolták a kötetek végérõl a

álló idõ lassan lejár.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MONITOR

Sz. Tóth Gyula

NYELVEN INNEN,

nyelven túl A könyv a kulturális nyelvészet talajáról és nézõpontjából végzett kutatási eredményeket mutatja be, melynek során kirajzolódik elõttünk a nyelv és a kultúra hálója. A szerkesztés egy biztosan meghatározott alapról indít, majd fokozatosan feltárul a „sokszínû univerzalitás”. Indítás definíciókkal és a vizsgálódás területeinek bejelölésével, majd nyitás a világra, a világ nyelvi képének fölrajzolása. A bázis tehát a kulturális nyelvészet. De mi is az? „…végsõ soron az ember lényegét, természethez, társadalomhoz való viszonyát határozza meg, valamint a »kulturálódás«, nevelõdés, nevelés alapvetõ kérdéseiben foglal állást”. Vagyis minden életjelenség, életmozzanat a társadalmon belül s azon kívül. A szerzõk olyan problémákat vizsgálnak, mint a világnézet, az elsõ és a második valóság, a világkép alakításában a társadalmi rendszer szerepe, a társadalmi és a kultúrrendszer kölcsönhatása, egy adott közösség értékõrzõ „kultúrarchívuma”. Megjelenik a jelentés természetére vonatkozó kognitív nyelvészeti és a posztmodern felfogás közötti kapcsolat, a mûfordítás mint kultúraközvetítõ, a munka és a pénz, az irodalom, a mûvészet, a tudomány kultúrtörténeti kitekintésben. A kanti filozófiai alapkérdései bukkannak fel az élet kategóriáinak – axiológiai, ontológiai, társadalmi, etikai, biológiai, vallási – sorolása nyomán. A „digitális szakadék” magyarázataként fontos tétel: „A közös (nyelvi) háttértudásnak minden kommunikációs formában kiemelt szerepe van”. Vizsgálat tárgya az életkori nyelvi sajátosságok, a lelkiismeret; a „szégyen érzelemfogalom”, mely eltérõ kulturális keretekben másként jelenik meg, vagyis „az emberi jelentésalkotás és a kultúra egymástól nem elválasztható fogalmak”. Az iskolások szövegértésének vizsgálata felhívja a figyelmet a tankönyvi szövegekben szereplõ „szociolingvisztikai változók” befolyásoló hatására. És sorolhatnánk: a retorika, a stílus és a vulgaritás, az igekötõk, a Nõ… Izgalmas velünk élõ témák, azt boncolgatva, egyáltalán, értjük-e, mi folyik körülöttünk, mi történik velünk? Egy tanulmány az állam fogalmának konceptualizációját értelmezi a magyar politikában az elmúlt tizenegy év országértékelõ beszédei alapján, és lám: létezik a „magyar csavar”. A hatvanhét dolgozat több nyelvi kultúrkört, többnyelvû közösséget érintve hatalmas mezõt tár fel. Tagoltságával, az összefoglalásokkal, a szakirodalommal a szakmai érdeklõdõ, nyelvész, tanár elegendõ muníciót kap „megismeréstudományi” kereteinek bõvítésére. A szerzõk hangsúlyozzák: a továbbiakhoz újabb kutatások szükségesek, együttmûködve más diszciplínaterületek képviselõivel. Nyelv és kultúra – Kulturális nyelvészet. Tanulmánykötet Szerkesztette: Balázs Géza, Veszelszki Ágnes Kiadja az Inter Kultúra-, Nyelv és Médiakutató Központ Kht., a Magyar Szemiotikai Társaság, a PRAE.HU Kft. és a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 411 oldal, 2012 ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Az ÚKP beszélgetése Peter Ballnik pszichoterapeautával Apák kézikönyve címû kötetérõl

MONITOR

A pozitív apaság Magyarországon még nem is merhetik az olvasók, ez az elsõ

Az ön személyes életében segítség az a körülmény, hogy képzett pszichoterapeuta?

kötete nálunk. Mondana pár

Az, hogy pszichoterapeuta vagyok, nem feltétlenül jelent elõnyt.

szót önmagáról, munkásságá-

A saját krízis mindig külsõ kontrollt, tõlünk függetlenül irányított terá-

ról, törekvéseirõl?

piát igényel. Talán annyi elõnye mégis van a hozzáértésnek, hogy

1960 novemberében szület-

tisztában vagyok azzal: ha külsõ segítséggel is, de végül nekem

tem, házas vagyok, St.

magamnak kell megváltoztatnom az életemet terhelõ helyzeteket.

Gilgenben élünk, ez egy kisvá-

A családjában, gyermekeivel való kapcsolattartásban milyen sze -

ros Salzburg közelében. Húsz

mélyes élményeket szerzett az apaságról?

éve folytatok integratív pszi-

Sajnos, nincs saját gyermekünk. A munkában ez abból a szempont-

choterápiás magánpraxist,

ból elõny, hogy nem fixál a saját típusú apasághoz, a megélt minták-

amelyet a Családügyi Miniszté-

hoz. Miközben az apaság rengeteg új modelljével találkozom az

rium is támogat. A feleségem-

apatípus-vizsgálatok során.

mel közösen kidolgoztunk egy modellt, amely a gyermekeket és a

Manapság rengeteg gyermek nõ fel apa nélkül. Miért lehet ez?

szülõket egyaránt sgíti a válás és az elválasztás feldolgozásában.

Az életünk megváltozása rendkívül felgyorsult. A gondtalanság került

Feltettem magamnak a kérdést: hogyan mûködik a pozitív apaság?

életmodellünk elõterébe, a párok sokszor vonakodnak végigjátszani vál-

A kérdés egy államilag finanszírozott kutatási projekt alapjává vált.

ságaikat, inkább szétválnak. A másik, talán fontosabb körülmény, hogy

A kutatócsoport 2005-ben közzétett egy tanulmányt Apa-gyermek

az erõteljes nõi emancipácó következményeként megváltozott a férfiak

életvilágok – A pozitív apaság és a férfi identitás címmel. A dolgozat

szerepe is. A ma preferált nõi szerepfelfogásban a nõ gyakorlatilag férfi-

megjelenését követõen három önálló könyv megírására kértek fel,

ként viselkedik, magára veszi a hagyományosan apai feladatokat, sze-

ezek közül a második volt az Apák kézikönyve, amely, a Móra Kiadó

repeket is. Nem ismertük még be, hogy az apai szerepekhez férfira van

gondozásában most magyarul is napvilágot lát.

szükség, ez pótolhatatlan a gyermek optimális fejlõdése szempontjából.

Óriás céggel szerzõdött a Duna Augusztus 9-én együttmûködési megállapodást írt alá He Zu Min, a China

kelt. A Duna International eddig mintegy egymillió könyvet adott ki ebben az

Southern Publishing & Media Group Co., Ltd. (rövid neve: SPM) vezérigaz-

évben, az elmúlt öt évben 200%-kal növelte a nyereségét (tavaly 250%-kal

gató-helyettese és Baráz Miklós, a Duna International Kft. tulajdonosa és

az elõzõ évhez viszonyítva!), tizenöt éve jelen van Romániában (Hunga

ügyvezetõje a pekingi magyar nagykövetségen. Baráz Mik-

Libri), tavaly óta már szerbül is megjelentet könyveket (Duna

lós lapunk érdeklõdésére elmondta, hogy másfél éves elõ-

Knjiga) és Horvátországgal, Csehországgal, Németországgal

készítés elõzte meg a megállapodást. Két évvel ezelõtt egy

készül együttmûködésre.

pekingi könyvvásáron figyelt fel a kiadó könyveire, benne a

Tervek szerint a Southern Publishing Media beszáll a Duna

kínai orvoslás sorozatukra. Szerzõdést kötöttek az elsõ

Internationalba, Kínában pedig közös kiadót alapítanak. Az

könyvre, Csang Csin-csung (Zhang Jinchong) hagyomá-

együttmûködést jogvásárlásra és könyvkiadásra kívánják ala-

nyos orvoslással foglalkozó Levegõ, vér, meridiánok címû

pozni. A Duna egészségmegõrzéssel kapcsolatos, közérthetõ,

könyvét jelentetik meg októberben magyarul, majd elkezdõdött egy párbe-

ismeretterjesztõ kínai könyvekkel kíván megjelenni a magyar, míg a kantoni

széd, amelynek eredményeként született meg a mostani megállapodás.

leányvállalat népszerû európai és magyar irodalmat tervez megjelentetni a

A Southern Publishing Media egy 200 milliárd forint feletti (213,4 milliárd fo-

kínai piacon. Amennyiben a megjelenõ példányszámok indokolják, márpe-

rint) forgalmat bonyolító cég. Az SPM-nek Dél-Kínában, Kantonban van a

dig az elõzetes becslések ezt vetítik elõre, az együttmûködés keretében az

központja (Kanton elõvárosaival együtt majdnem tizenkét millió lélekszámú,

SPM kész egy központi nyomdát is beruházni Magyarországon.

a tartomány maga több mint nyolcvan milliós), több mint húsz országgal

Arra a kérdésre, mikor kerül sor a Duna feltõkésítésére, Baráz Miklós sokat

van kapcsolata, huszonkét nagyvállalat tartozik hozzá, közte nyolc könyvki-

sejtetõen elmondta, hogy rövidesen. Sok múlik azon, hogy az idei Frankfurti

adó, kiad húsz féle újságot, van nyomdája, papírgyári érdekeltsége, televízi-

Könyvvásár után Magyarországra érkezõ kínai delegáció milyen benyomá-

ója, rádiója, szórakoztató centrumokat üzemeltet és ingatlanokban is érde-

sokat, tapasztalatokat szerez az országról és a kiadóról.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MONITOR

Gerhes Gábor könyvtervezõ grafikussal Babiczky Tibor beszélget

Az úriszabó és a pont Európa újjászületett, és szebb, mint valaha.

„Könyvegészt” tervezni teljesebb feladat, és

Jelen esetben nem a kontinensrõl és nem

a végeredmény is sokkal egységesebb, ha-

az unióról, nem is a gazdaságpolitikáról be -

tásosabb, hogy úgy mondjam, koherensebb.

szélünk, hanem az Európa Könyvkiadóról.

Erre, sajnos, sokszor sem idõ, sem lehetõ-

Gerhes Gáborral, a kiadó mûvészeti vezetõ -

ség nem adatik. Már az is elfogadható és jó

jével beszélgettünk.

kompromisszum, ha a borítón lévõ tipográfia

Amikor borítót tervez, mûtárgy vagy el adandó termék lebeg a szeme elõtt?

visszaköszön a belsõ címnegyedben. Van olyan mû, gondolok például egy meg -

A könyvtervezés alkalmazott mûfaj, a borító-

határozó olvasmányélményre, amelyhez

nak magának – szerencsére – nem kell mû-

mindenképpen szeretne borítót tervezni?

tárggyá válnia. A mû már adott. A borító

Most tervezek egy Biblia-kiadást. Ez olyan

„csak cifra szolga”, jó úriszabóként mûkö-

feladat, mint egy színésznek Hamletet elját-

dik, ebbõl következõen természetesen a pi-

szani. Mi többre vágyhatnék?

aci szempontok sem eshetnek figyelmen kí-

Gondolom, számtalan olyan mûhöz is kell

vül. Tehát valójában se nem mûtárgy, se

borítót terveznie, amelyek a legkevésbé

nem piaci termék – miközben egy kicsit

sem érintik meg. Ilyenkor hogyan tudja ki-

mindkettõ egyszerre. A mû kész, tárgy pe-

hozni magából a maximumot?

dig a könyvtervezõ által válik belõle. És nem

Az alkalmazott mûvész, esetünkben a könyv-

lebeg. Bár néha tényleg jól esne egy kis

tervezõ, „az érzelmek légtornásza”. Antonin

lebegés…

Artaud nevezte a színészeket az érzelmek

Melyik borítójára a legbüszkébb?

atlétáinak. Azt gondolom, hogy a professzio-

Nem építek saját mauzóleumot, nagyon trehányul adminisztrálom a

nalizmus egyik értékmérõje, mondhatni választóvize, hogyan tudunk

munkáimat. Nincs otthon egy külön polc, amelyen sorban állna a

dolgozni egy tõlünk távol álló mûvel. A munkám ugyanis nem rólam

harmincéves tervezõi életmûvem. Hálás szívvel gondolok az olyan

szól, hanem az adott szövegrõl. Amíg valaki ezt nem rendezi el ma-

borítókra, még inkább komplett könyvtervekre, ahol valamiféle szá-

gában, folyamatosan frusztrálódni fog.

momra is megfejthetetlen összhang teremtõdött az elõbb említett sok szempont között. És ebbe beletartozhat egy jó munkamegbe-

Történt már olyan, hogy tervezett egy borítót, jónak tartotta, a kiadó pedig mégsem fogadta el?

szélés során létrejött impulzus, vagy akár egy vizuális kísérlet beiga-

Nagyon ritkán jutok el odáig, hogy felálljak az asztal mellõl, de volt

zolódása is. Számomra a könyvtervezés valójában szórakozás. De

már rá példa. Mondjuk, ötévente egyszer megesik. Ezek javarésze

hogy ne térjek ki a kérdés elõl: nem tudom megkerülni az újrafordí-

valami ártatlannak tûnõ, ám annál rombolóbb hatásköri szerepzavar-

tott európás Ulyssest, amellyel kapcsolatban még mindig nem lan-

ból szokott fakadni. Nekem mindig bejött, hogy az a szerzõ vagy ki-

kad a figyelem, épp tegnap láttam a borítónak egy diszkósított válto-

adó jár jól, amelyik hagyja magát meglepni.

zatát, ami azt igazolja, hogy lassan mémesedik. „Még mindig sokkal

Véleményem szerint, az Európa arculatváltásával elég nagy követ

jobb, mintha ereklyésedne” – nyugtatgatott a kötet szerkesztõje,

dobott az állóvízbe. Hogyan reagált a szakma, és hogyan a könyv-

Barkóczi András. A régebbi munkáim közül pedig nagyon szeretem

kiadók? Látni változást? Feltûntek „követõk”?

a Park Kiadónál megjelent Maigret-sorozatot. Megvan mind a negy-

A megkeresések – mint például ez is – alapján valóban úgy tûnik, el-

ven kötet, mondanom sem kell, nem kizárólag a borítók miatt.

kezdtek odafigyelni az európás külalakváltozásra. Az esetek többsé-

Simenont nem tudom megunni.

gében pozitív a visszhang. Eddig is voltak és ezután is lesznek vizu-

Volt irodalmi mû, amelyikbe – borító tekintetében – beletört a bics -

álisan „eredményesebb” és kevésbé eredményes kiadói megjelené-

kája?

sek. A vizuális kultúra kölcsönhatásban mûködik. A legjobb az len-

Nem rémlik. Inkább olyanok vannak, amelyeket ma már másképpen

ne, ha a könyvek külalakja katalizátorként tudna hatni egymásra, így

oldanék meg. Az életben eleve sokszor jól jönne egy-egy „undo” le-

egyre jobb munkák születhetnének.

hetõség. Csak a borítóval foglalkozik, vagy a könyv külalakjának egészével,

Képzeljük el, hogy Gerhes Gábornak szobrot állítanak. Milyen betûtípusból látná a nevét legszívesebben a talapzaton?

a formátummal, a belívvel, a betûtípussal is? Hogyan áll össze egy

Nyilván csak síremlék jöhet szóba, ha egyáltalán…. Arra elég lenne

„könyvegész”?

egy pont. Az meg minden betûtípusból ugyanúgy néz ki.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Hrapka Tibor könyvtervezõ grafikussal, tipográfussal Szabó Tibor Benjámin beszélget

MONITOR

Elõre lányok, elõre! Interjúkban többször említi, hogy Szántó

nek provokatív borítóival. Könnyen vált

Tibor tipográfiáról szóló könyvei fontos

saját világai között? Mennyiben jelent

támaszok voltak szakmai fejlõdésében.

tudathasadást teljesen mást gondolni a

Ha hirtelen tudnék nyitni Önnek egy túl-

könyvtárgyról a különbözõ projektek-

világi skype-vonalat a legendás mese -

ben?

terhez, akkor mit mutatna meg neki a

Mivel a borítók tervezésénél nem az önki-

saját munkáiból most, 2012 õszén? És

fejezés a célom, hanem hogy minél hite-

mi lenne az az egy dolog, amiben kikér -

lesebb ízelõt kapjon a leendõ olvasó a

né a véleményét, kérné tanácsát?

könyv hangulatából, stílusából, netán ha

Hirtelen felindulásból egyetlenegy köny-

sikerül, az üzenetébõl, így a sokszor na-

vet mutatnék a mélyen tisztelt mesternek,

gyon eltérõ stílusok, mûfajok közötti váltá-

Huncík Péter Határesetét. Számomra ez

sokat inkább üdítõ kalandként élem, bár

volt az eddigi legfontosabb munkám, mi-

nem tudok mindegyikben lazán, otthono-

vel egy olyan író elsõ regényének születé-

san mozogni, pláne ha a téma teljesen tá-

sénél bábáskodhattam, akit még gimna-

vol áll tõlem. Ilyenkor valószínûleg a

zista koromban ismertem meg (iskolaor-

velemszületett tudathasadásos alkatom

vosként), s attól kezdve hatékonyan részt

segít. Ez az életem egyéb területeire is

vett a felnõttéválásom kalandos labirintu-

jellemzõ. Rengeteg egymásnak ellent-

sának feltérképezésében. Egyike azoknak

mondó, összeférhetetlennek tûnõ dolgot

a barátoknak, akik nélkül az a produkció

szeretek a zenében, irodalomban, filmek-

nem jöhetett volna létre, amit ma „én”ként mûködtetek. Ezt a borítót (legtöbb munkámmal ellentétben),

ben, gasztronómiában, a nõk öltözködésében, a barátaim jellemében és még sorolhatnám a végtelenségig.

több év távlatából visszanézve sem dolgoznám át. Erre a kis felület-

A Kalligram folyóirat határozottan nem egy illusztrált lap, hanem

re sikerült besûríteni azt a hangulatot, nézõpontot, ami a regény üze-

lapszámonként egységes mûalkotás – a grafikus környezet, a

netét keretezi. Ráadásul a szerzõ is maradéktalanul elégedett volt

megjelenés itt nem kiegészítõje, hanem ágya, vagy még inkább

vele. Ettõl kézzelfoghatóbban sosem tudtam volna neki köszönetet

testrésze a szövegbázisnak. Az elképesztõen merész és trükkös

mondani. Mivel ezt a kötetet csak egy alaposan elszínezõdött érzel-

testábrázolások (például a Leszbosz-számban), a technicista me -

mi szemüvegen keresztül látom, szívesen hallanám Szántó mester

taforikusság (mondjuk, a Demóverzió-számban) mind megy, men-

kíméletlen ítéletét odaátról.

nek el a határig, azon túl. Miközben a piac sokféle módon prûd,

Az elõzõ kérdésbõl adódik egy következõ. Milyen érzés, hogy most már Hrapka Tibor a kevés élõ legendák egyike a könyvterve -

korlátolt. Mennyi küzdelemmel jár, hogy keresztülvigye a szerkesz tõségen, tulajdonosokon a határsértõ megoldásokat?

zésben? Hogy munkássága az egész könyves szakma számára az

Ez még soha nem okozott gondot. A Kalligram tulajdonosával, Szi-

egyik viszonyítási pont. Felszabadít? Lefojt?

geti Lászlóval középiskolásként kezdtem az együttmûködést. Õ ak-

Hála a sorsomat rendezgetõ erõknek, ilyen elvetemült minõsítések

koriban az egyetlen szlovákiai magyar napilap kulturális rovatának

nem jutottak el hozzám. Mégiscsak szerencse, hogy egy szlovákiai

szerkesztõje volt, s nekem lehetõséget biztosított, mint szárnyait pró-

kisvárosban élek. Számomra ez a szakma nemcsak a Munka, egy-

bálgató kezdõ fotósnak. A kassai Thália Színház dramaturgjaként

ben a kedvenc hobbim is. Az ilyen besorolás magamat ismerve ala-

néhány elõadásuk plakátjának, mûsorfüzetének az elkészítését bízta

posan megterhelné legkedvesebb játékterem szabadságát. Már

rám. Késõbb mint egy színes hetilap rovatvezetõjét kísértem fotós-

csak azért sem lehet ezt komolyan venni, mert számtalan szebbnél

ként számos riportútjára. A hosszú baráti és szakmai együttmûkö-

szebb borítót látok a piacon, ámulva és irigykedve nézem a tehetsé-

dés alatt kiismertük egymás stílusát, ízlésficamát annyira, hogy mára

ges fiatalok gyönyörû munkáit. Így van ez jól. Elõre lányok, elõre! Én

súrlódásmentesen hajtjuk egymás malmára a vizet. Hamarabb kap-

kiveszem a részem belõle! [Európa Kiadó dalszöveg] Szóval ezt a

csol be nálam az öncenzúra, mint benne a prüdéria legkisebb jele.

kérdést nem tudom komolyan venni. Sõt, már el is felejtettem.

Sosem volt a konvencionális, trendi megoldások híve, hacsak nem

A Hrapka-munkák nagyon sok irányba ágaztak el, a Bernhard-

képviseltek számára alapvetõ, megkérdõjelezhetetlen értéket. Ez a

sorozat nyomasztó képi világa alig érintkezik például a Kõrösi-

hozzáállás megfertõzte a szerkesztõséget is annyira, hogy egymás-

könyvek szentimentális vizualitásával vagy Németh Zoltán könyvei-

nak alájátszva, közösen feszegethessük a határokat.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MONITOR

A Magvetõ Kiadó vezetõ könyvtervezõjével, tipográfusával Szepesi Dóra beszélget

Tervezte Pintér József Kétségtelen, hogy a könyv kiválasztásánál

hogy ez egy súlyos szöveg vagy esetleg

nagyon fontos a borító, bár azért a tarta -

egy könnyed olvasmány. A borítót nézik fél

lom az elsõdleges. Mégis, bevallom, én

percig, de a könyv belsejével, szövegével

jártam úgy, hogy egy címlap látványa ve -

órákat töltenek együtt az olvasók, nagyon

zetett el egy íróhoz. Mégpedig éppen ön

fontos, hogy az jól legyen megcsinálva.

tervezte ezt a címlapot: Krasznahorkai

Volt olyan kiindulási pont is a tervezései

László Seiobo járt odalent címû könyvérõl

során, amihez az ötletet az író adta. Gon-

van szó. Megláttam a kirakatban és rög-

dolok itt Tóth Krisztina Pixel címû könyvé -

tön tudtam, most jött el az ideje, hogy ol -

re. Ha hozott anyagból dolgozik, hogyan

vassak tõle. Ezúton is köszönöm önnek,

alakul a munka?

hogy a borítójával bevonzott a

Mivel sok kortárs szerzõ könyvét készítem,

Krasznahorkai-univerzumba!

elõfordul, hogy kapok képeket, amiket sze-

Ez azért nagyon ritka, általában a borítónak

retnének a címlapra. Nem mindig lehet eze-

nagyobb jelentõséget tulajdonítanak, mint

ket felhasználni, de sokszor segít, hogy va-

amekkora szerepük van a könyvvásárlás-

lami elképzelésem legyen arról, hogy mit

nál. Egy jó borító annyit tud elérni, hogy a

gondol a szerzõ a könyvérõl, milyen irányba

boltban észrevegye és a kezébe vegye a

induljak el. Tóth Krisztina például mindig

vevõ a könyvet, az, hogy megveszi-e, ké-

nagyon jó képeket választ, a Pixelen kívül a

sõbb dõl el: megnézi a szerzõt, címet, bele-

Hazaviszlek, jó? címû prózakötetének a bo-

lapoz, elolvassa a fülszöveget, eszébe jut,

rítóképét is õ adta. A Magvetõ könyveinél megszokhattuk Pin-

miket hallott vagy olvasott a könyvrõl, a szerzõrõl. Azt hogy észrevegyék a könyvet, elég könnyen el lehet ér-

tér József varázslatos, finom, ha kell, humoros címlapjait.

ni vizuális eszközökkel, hogy egy borító igazán jó, az utólag derül ki,

A Novellárium címû kortárs novellasorozatának borítóin azonban

a könyv elolvasása után, sokszor csak akkor nyer értelmet.

meglehetõsen puritán megoldással csak a szerzõk neve és a cím,

Gondolom, a könyvtervezõ ihlete különbözik, mondjuk, egy fes-

valamint a címlap alján és tetején egy-egy derékban félbevágott

tõmûvész indíttatásától. Mi adja az ihletet a borítóhoz? Hogyan

M-betû látható. Úgy gondolom, az egyszerûséghez is kell fan-

tervez?

tázia.

Elsõsorban a könyv szövege. Meg persze a címnek is nagyon nagy

Nem is annyira fantázia, mint inkább kiadói bátorság kell hozzá. Rit-

jelentõsége van, vannak szavak, címek, akiket nagyon nehéz jól fel-

kán merik a kiadók felvállalni, hogy csak fel legyen írva valami a bo-

írni. Én általában a címlapra kerülõ szöveggel kezdem, megpróbá-

rítóra és ne legyen semmilyen kép hozzá. Hozzám nagyon közel áll-

lom a szerzõt, címet felírni valahogy. A képeket meg úgy próbálom

nak az ilyen betûs borítók, legszívesebben csak ilyeneket csinálnék.

kiválasztani, hogy a könyv hangulatát adja vissza, igyekszem kerülni

Egy szép betût, egy szépen felírt sort nagyon sokáig el tudok néze-

a konkrét dolgokat, például nem szerencsés, ha a könyv szereplõi-

getni. És sokkal idõtállóbbnak is találom az ilyen borítókat, mentesek

nek én adok arcot, és az olvasót ezzel befolyásolom.

a kor divatjától.

Elõfordul, hogy a borítót valaki más, de a kötetet maga tervezi.

A másik kedvencem Rakovszky Zsuzsa VS- regénye, és az ön borí-

A kötet tervezése tulajdonképpen mit jelent?

tója. Ez szerintem nem csak a színe és az ábrázolt minta miatt ér-

A könyv belsejét jelenti, azt, hogy a szövegek, címek hogy legyenek

zéki, de rögtön eszembe jut róla, hogy a könyv mûtárgy, megfog-

elrendezve, milyen legyen a margók aránya, milyen betûtípusból ké-

ható, tapintható, szagolható. Nincs ez így az e-könyveknél. Mi a

szüljön a szöveg, mekkora legyen a betû, milyen betûközök, szókö-

véleménye errõl?

zök, sorközök legyenek. Ha ezek közül csak egy is rosszul van meg-

Nem vagyok e-könyv ellenes, valószínûleg jelentõsen meg fognak

választva, az kínszenvedéssé teheti az olvasást. Minden szöveg egy

változni az olvasási szokások, a szakkönyvek, tudományos könyvek

kicsit másféle arányokat kíván, másképpen kell egy sok párbeszédet

nagyon hamar csak e-könyvek lesznek, mert jobban használhatóak

tartalmazó szöveget, és másképp kell egy sûrû, hosszú bekezdése-

úgy. A szépirodalomnál talán ez lassabb folyamat lesz, ha egy nya-

ket tartalmazó szöveget kezelni, és ezek még csak a formai problé-

raláshoz elvihet valaki ötven könyvet egy kis e-book olvasón, akkor

mák, amiket meg kell oldani. A szöveg tartalma is befolyásolja a ter-

nem fogja telerakni a bõröndjét nehéz könyvekkel. De azért mindig

vezést, el lehet érni, hogy a szövegre ránézve érezze az olvasó,

lesznek olyanok, akik igazi könyvet fognak kézbe venni.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Kerekasztal-beszélgetés a szerzõi jog alkalmazásának aktuális kérdéseirõl

MONITOR

A Google már a spájzban van A beszélgetés résztvevõi: Menyhért Anna, a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzõi Jogvédõ és jogkezelõ Egyesület) igazgatója; dr. Mezei Péter jogász, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Jogi Intézetének munkatársa; dr. Szinger András, az Artisjus – Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület fõigazgatója. Moderátor: Szegõ János (JAK-Tábor, Szigliget, 2012.) Annak ellenére, hogy évek óta irodalommal foglalkozom, alig tudok valamit a szerzõi jogról, és úgy tûnik, ezzel nem vagyok egyedül.

semmiféle egyezmény az õ szerzõi jogi védelmével kapcsolatban. Ma mit tehetne Erdõs Renée?

Elõször is arra kérlek benneteket, hogy mutassátok be az általatok

Dr. M. P.: A nemzetközi jogi szabályokból választ lehet erre találni.

képviselt intézményeket.

A legfontosabb egyezményekhez csatlakozó országokban a nem-

Menyhért Anna: A MISZJE, Magyar Irodalmi és Szerzõi Jogi és Jog-

zeti jog lehetõséget teremt arra, hogy bárki fölléphessen a jogsérté-

kezelõ Egyesület 2007-ben alakult, és a közkönyvtári kölcsönzési

sek ellen. Ma Erdõs Renée Horvátországban indíthatna pert. Fontos

díjjal foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy létezik egy Európai Uniós direk-

jogtörténeti állomás volt, amikor a nemzetirõl nemzetközi szintre

tíva, miszerint a szerzõnek jogdíj jár a könyvtárból kikölcsönzött

emelkedett a védelem. Sok ország, köztük az USA gazdasága,

könyvei után. Ha valakinek kikölcsönzöd a könyvét, azt egy számító-

könyv- és filmipara azáltal fejlõdött, hogy nem védték a külföldi al-

gépes rendszerben regisztrálják, az adatok ezután befutnak a

kotásokat. Amikor már õk is komoly szellemi potenciállal rendelkez-

MISZJÉ-hez, majd a MISZJE a költségvetés által elkülönített össze-

tek, a szellemi tulajdont azonnal védeni kezdték. Mickey Mouse tör-

get fölosztja az érintett szerzõk között.

vénynek is hívják azt a jogszabályt, miszerint a szerzõi jog a szerzõ

Dr. Szinger András: Az Artisjus jogelõdje, a Mars Szövetkezet 1907-

életében és utána 70 évig érvényes. Jelenleg ez a helyzet az EU-

ben jött létre. Akkoriban zeneszerzõket, zeneszöveg írókat képviselt,

ban is.

de a képviseleti körünk azóta kiterjedt az irodalomi szerzõkre is.

Dr. Sz. A.: Szerintem érdemes lenne újragondolni például azt, hogy

1953-ban államosították, és 1996-ban alakult meg a mai Artisjus,

egy irodalmi kontextusban a szerzõi jog mennyire segíti új irodalmi

a Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület. A szerzõi jogi törvény

mûvek létrejöttét azáltal, hogy anyagi forrást biztosít, ugyanakkor

alapján minden jogosultnak beszedjük és felosztjuk a szerzõi jog-

mennyire gátja az új mûvek alkotásának azzal, hogy bizonyos szin-

díjat.

ten túl akadályozza az átvételt. A szerzõi jog mindig megformált tar-

Dr. Mezei Péter: Én a Szegedi Egyetemet képviselem, ahol docens

talmat, konkrét gondolatszövedéket, és nem ötletet véd.

vagyok. Hosszú ideje a könyvek, a filmek és a zenék a kedvenceim,

M. A.: Szerintem ez mentalitástörténeti kérdés is, hogy mit gondo-

ezért kezdtem el a szerzõi joggal foglalkozni.

lunk arról, hogy mi jár egy szerzõnek. Magyarországon extra rossz

A szerzõi jog fogalmát napjainkban folyamatosan próbára teszi,

a helyzet, mert itt mindenki azt gondolja, hogy a szerzõ ne is akarjon

felülírja a digitalizáció és a nyilvánosság szerkezetének megannyi változása. Dr. Sz. A.: A plágium szó Martialis ókori szerzõtõl származik. A plagiarius fogalom a római jogban gyerekrablót jelentett. Ez arra a nagyon személyes és erkölcsi jellegû kapcsolatra utal, ami már az ókorban is megvolt szerzõ és mûve között. A könyvnyomtatás megjelenése a 15. században elindított egyfajta gondolkodást arról, hogy szükség van-e a tulajdonjogon túl másik jogi intézményre. Valójában csak 1709-tõl beszélhetünk elõször törvényi szinten szerzõi jogi védelemrõl, amit elõször Angliában vezettek be. György Péter az állítja, hogy a kulturális kontextus nem lehet magántulajdon, és a copyright fölött õrködõ szerv olyan múzeumõr, aki hiába próbálkozik megtenni azt, ami a feladata lenne. M.A: Szerzõi jogról, mint üzleti dologról onnantól beszélhetünk, hogy a kiadóknak érdeke fûzõdött ahhoz, hogy más kiadók ne vigyék el az általuk már egyszer kiadott mûveket. Most Erdõs Renée-vel foglalkozom,

aki

húszas,

harmincas

években

ügyvéddel

levelezett arról, hogy horvát kiadók kalózkiadásban kiadták a könyveit, de nem tudnak mit csinálni, mert a két ország között nincs 36

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MONITOR

Hercsel Adél

pénzt. A MISZJE ötletét külföldrõl importáltam, például Angliában és

tatója szeretne lenni, ezért különféle szerzõdéseket kötött a világ

Németországban a szerzõk nagyon sok pénzt kapnak a különbözõ

legnagyobb könyvtáraival, hogy az adott könyvtár repertoárjában lé-

érdekvédelmi szervezetektõl.

võ könyveket digitalizálja, és a digitalizált másolatokat a saját szer-

Horgonyozzunk le kis idõre a kalózpártok sikereinél és programjainál.

verein õrizze. Ezzel kapcsolatban több per is indult, ezek közül a fo-

Dr. M. P.: Az elsõ kalózpártok Svédországban alakultak, ahol az em-

lyamatban lévõ amerikai Google Books per a leghíresebb. A Google

berek klasszikusan internetpártiak. 2009-ben az európai parlamenti

a perek ellenére akadálytalanul folytatja a digitalizálást. Ha minden

választásokon azért szerepelt sikeresen a Svéd Kalózpárt, mert a

igaz, jelenleg 20 millió digitalizált könyv van a Google birtokában.

Pirate Bay torrent oldal ellen indított per kapcsán könnyû volt azzal

A digitalizálás szerzõi jogi értelemben sokszorosítást jelent, ami jog-

mobilizálni a fiatalokat, hogy meg akarják fosztani õket az

köteles tevékenység, amennyiben a többszörözött termék jogvédett.

internethez fûzõdõ jogaiktól. 2010-ben a svéd országos választáso-

A kérdés tétje az, hogy ez a hatalmas könyv adatbázis elérhetõ lesz-

kon már nem jutottak be a svéd parlamentbe, mivel a Kalózpárt nem

e Magyarországon és máshol a világban, vagy sem. A „Google már

rendelkezett a megfelelõ szakértelemmel, hogy a költségvetéssel, a

a spájzban van.”

nemzeti biztonsággal kapcsolatos kérdésekrõl döntsön. A kalózpár-

* Végezetül vegyük szemügyre a hazai helyzetet. Az elmúlt idõszak-

toknak szerintem nincs jövõjük, csak jelenük. Dr. Sz. A.: A kalózpártok megjelenése mögött szerintem az áll, hogy

ban változások történtek a MISZJE és az Artisjus háza táján is.

a ‘90-es évek közepén, amikor az amerikai zeneipar még a CD-el-

M. A.: Úgy nézett ki, hogy 2010 lesz az elsõ kifizetési év, de akkor

adások boom-ját élte, az internet elkezdett globális kommunikációs

közbejött a válság, és 2009-ben egy szavazattal elbukott az ügyünk

eszközzé válni: fölmerült a lehetõség, hogy zenét és filmet osszunk

a parlamentben. 2011-ben L. Simon László hathatós közremûködé-

meg az interneten. Ebben az idõszakban valaki szólt a lemezkiadók-

sével 100 millió forint került a költségvetésbe, amit július 1-jével a

nak, hogy a tartalmaikat az interneten cserélgetik, amire a lemezki-

MISZJÉ-nek föl kellett volna osztani a jogosultak között, de ezt az

adók azt mondták, hogy tiltsuk be. A lemezipar a mai napig ennek a

összeget még nem kaptuk meg. Közben változott a helyzet, mert

levét issza, mert anno, ha csináltak volna rá egy új üzleti modellt,

minden jogkezelõnek 7%-ot át kell utalnia az Nemzeti Kulturális

terjesztésre használták volna, és lettek volna megfizethetõ online ze-

Alapnak, de ez enyhén furcsa, mert a minisztérium gyakorlatilag át-

neáruházak, a mai internet generáció abban nõtt volna föl, hogy ez

csurgatja rajtunk a tõle kapott pénzt.

egy terjesztési médium. Ehelyett a civil társadalom a szerzõi joggal

Dr. Sz. A.: Egyrészt 2010. január 1-jétõl nem a kulturális tárca fel-

dacolva maga hozta létre ezt a terjesztési platformot legális alterna-

ügyel bennünket, és a többi jogkezelõt sem, hanem a Szabadalmi

tíva híján. Ezt visszacsinálni valóban egy kicsit „múzeumõrös” lenne.

Hivatalból létrejött Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Másrészt

Ez azonban nem azt jelenti, hogy 1995-ben Amerikában valaki el-

L. Simon László indítványára módosították a szerzõi jogi törvényt.

szúrta, és azóta annyi a szerzõi jognak. Ma a kalózpárt fõ ideológiá-

Ennek háttere, hogy az Artisjus begyûjti a piacról a jogdíjakat, és

ja, hogy az rossz jogrendszer, amit 95%-ban megsértenek.

azokat a jogosultak által meghatározott szabályok szerint, általában

Visszatérve a könyvekhez, a másik gyakran felpattanó polémia

játszottság szerint felosztja, de a felosztás elõtt elkülönít a költségve-

a Google Books kísérlete.

tésbõl 10%-ot, amit szociális és kulturális célokra használ föl. Mi eb-

Dr. M. P.: A Google kitalálta, hogy a könyvipar legnagyobb szolgál-

bõl üzemeltettük a zenei és az irodalmi alapítványunkat, és finanszíroztuk az irodalmi díjakat. Most a módosítás értelmében e 10%-os összeg 7%-át minden jogkezelõnek az NKA-nak kell adnia, és az így befolyt összeg kezelésére már létrejött egy speciális NKAkuratórium. Mi arra tettünk javaslatot, hogy továbbra is ösztöndíjszerû és projekttámogatások legyenek ebbõl, és azt szeretnénk, ha a zenébõl befolyt pénz a zenébe kerülne vissza. Lobbizhatnak a szerzõi jog oldalán állók is? Dr. Sz. A.: A hazai közös jogkezelõk a kormányzat szerzõdött jogalkotási stratégiai partnerei. Elvileg mindig értesítenek bennünket arról, hogy milyen jogalkotási terv van elõkészületben velünk kapcsolatban. Ez a szociális-kulturális 10%-ot érintõ módosításban nem történt meg, igaz, azt formailag nem a Kormány nyújtotta be. Dr. M. P.: Ez nem egyedi eset. Elõfordult már, hogy 36-38 órát adott a minisztérium az egyesületeknek, hogy véleményt alkossanak egy új jogszabályról. Dr. Sz. A.: Legutóbb a szerzõi jogi törvény teljes jogkezelési fejezete több, mint 100 paragrafusának véleményezésére konkrétan 38 órát

FOTÓ: SZÕCS PETRA

kaptunk. Végül 14 módosítási javaslatot fogalmaztunk meg, amibõl 7-et el is fogadtak.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Államtitkok a bestsellerben? A Pentagon szerint minõsített információkat tartalmaz az Egyesült Államokban szeptember 4-én megjelent, No Easy Day címû, Bin Laden elfogásáról szóló sikerkönyv. George Little, az amerikai védelmi minisztérium szóvivõje sajtóközleményben jelentette be, hogy a Penguin Books gondozásában megjelent kötet szerzõje megszegte a tengerészgyalogosok szolgálati szerzõdésének titoktartási és adatvédelmi záradékát, ezért indokolt lehet a szerzõ büntetõjogi felelõsségre vonása. A No Easy Dayt Mark Owen jegyzi szerzõként, azonban az amerikai sajtó hamar kiderítette, hogy a könyvet valójában Matt Bisonnette, az amerikai tengerészet különleges alakulata, a Navy Seal korábbi katonája írta. Bár az állami tiltakozás könyvmarketingnek sem utolsó, ezúttal, úgy tûnik, többrõl van szó. Mivel a No Easy Day több ponton ellentmond a Pentagon korábbi hivatalos, az Osama Bin Laden megsemmisítésével zárult amerikai katonai akcióról szóló közleményeinek, Bisonnette könyve kínos az amerikai diplomácia számára. [Livreshebdo.net] Keresztény irodalmi közösségi portál Amerikában A Waterbrook Multnomah keresztény kiadó (a Random House leányvállalata) keresztény irodalmi portált indított a közelmúltban. A NovelCrossing.com célja az, hogy közösségi teret nyisson az úgynevezett „christian fiction” könyvek olvasói számára, friss híreket szolgáltasson a keresztény irodalom világából, kapcsolatot teremtsen szerzõk és befogadók között, kritikai nyilvánosságot adjon az aktuális megjelenések számára. Az internetes médiumot ünnepélyes keretek között nyitották meg a látogatók elõtt szeptember 20-án, Dallasban, a Keresztény Írók Konferenciáján. Shannon Marchese, a Waterbrok Multnomah vezetõ szerkesztõje elmondta, hogy a NovelCrossing.com portálon (a hírek mellett) kritikák, videók, szavazások, rajongói bejegyzések kapnak helyet, valamint naprakész keresztény könyves adatbázist szolgáltat (direkt elérést biztosítva ismert könyvterjesztõk rekordjaihoz). A Waterbrook Multnomah vezetõi hangsúlyozták, hogy bár a portál fenntartója a Random House, a közösségi médium minden keresztény kiadó és szerzõ elõtt nyitva áll. [publishersweekly.com] Bloomsbury India A Harry Potter-sorozatot is gondozó londoni Bloomsury Publishing leányvállaltot alapított Indiában. Közleményében az anyakiadó kiemeli, hogy a szeptember 21-én nyitott Bloomsbury India, a nemzetközi brandként forgalmazott szerzõk (J. K. Rowling, Margaret Atwood, Nadine Gordimre) mellett indiai alkotók munkáit, indiai témájú könyveket is portfóliójába emel. Elsõ címük az India Wisden Cricketers Almanach 2012 lesz, a kötet novemberben kerül boltokba. Nigel Newton kiadóvezetõ elmondta, az indiai üzletnyitás globális kiadói stratégiájuk része, terveik szerint a Bloomsbury az indiai szubkontinensen több könyvet fog eladni, mint az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában. ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

[Bár a sajtóközlemények nem térnek ki rá, a Bloomsbury India megalapításában vélhetõen szerepet játszik az, hogy Indiai az utóbbi években rendkívül kedvezõ feltételek mellett kínál magas színvonalú nyomdai kapacitást a co-edition rendszerû könyvkiadáshoz. Indiára az új Hongkongként tekintenek az együttnyomásos könyvészetben, vagyis a Bloomsbury nem csak nyugati könyveket vihet Indiába, de indiai nyomdai termékkel jelenhet meg a nyugati piacokon is.] [Börsenblatt.net]

Egy kérdés – Egy válasz A Publishers Weekley jelentése szerint a Fifty Shades-trilógia (A szürke ötven árnyalata) globális értékesítési mutatója áttörte a negyvenmilliós határt. Errõl a jelenségrõl kérdeztük GORDON AGÁTA írót.

ÚKP: 2005 körül, amikor a Twilight-sorozat nagyon erõs népszerûsége magyarázatot igényelt, több, társadalmi kérdésekkel foglalkozó kutató

Hivatalos: a Gallimard felvásárolta a Flammariont Miután a francia gazdasági versenyhivatal jóváhagyta a fúziós szándékot, a híres Gallimrad Kiadót is magában foglaló Madrigall holding nevében Antoine Gallimard szeptember 5-én aláírta az olasz Flammarion Groupe felvásárlásáról szóló szerzõdést. A Flammarion (a kiadó és leányvállalatai) mostanáig a (Gallimardnal lényegesen erõsebb) RCS Mediagroupe tulajdonában volt, a kivásárlás többféle üzleti érzékenységet is ébresztett, ezért a fúziót tizenhat éves elõkészítõ munka elõzte meg. Az új vállalat vezérigazgatója nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szerzõdéssel erõs, minõséget elõállító európai márkák egyesültek, amelyek a közös munkának köszönhetõen sikeresebben birkózhatnak meg a kiadói ágazatot érintõ kihívásokkal. A fúziós cégtõl tulajdonosai 500 millió euró éves forgalmat várnak. (A Gallimard tavalyi, 2011-es teljesítménye 329 millió euró volt.) ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

megfogalmazta, hogy a vámpíros regényfolyam sikere mögött jelentõs részben a nyugati civilizációs területen néhány évvel korábban lezajlott konzervatív fordulat állhat. Tehát (e magyarázat szerint) elsõsorban nem a vámpírok miatt olvasták annyian Stephanie Meyer vérszívósagáját, hanem azért, mert az YA korosztály számára egy, a nagyon erõsen korlátozott szexualitást preferáló magatartásmintát mutatott, kvázi követendõ példaként. 2012ben egy olyan történet söpör végig a világ könyvpiacán (soha nem látott intenzitással) a 50 Shades-trilógia, amelyben a fõhõs szûz lány arra vágyik, hogy egy szadistával veszítse el szüzességét, és amelyben a nõnek alapvetõ tulajdonsága, hogy kapcsolataiban alávetett akar lenni. Ezért a történetért eddig több mint negyvenmillióan fizettek közel 15 dollárt – többségükben nõk. Mi történik velünk? A jelenség (ahogy hét éve is) magyarázatot igényel. Gordon Agáta: A szexuális szerepek módo sulása érdekes jövõképet vetít, ahol a vám pírság-vérfarkasság spirituális modellek a népességszabályozásban, de a nõi szerep nem igazán kidolgozott ebben a rendszer ben. A Szürke kampánya agresszív, pedig szokványos szerelmi történet a regény. A szerelmi történet olyan a nõknek, mint a pornó a férfiaknak: jól fogyó áru, napi meg erõsítés, pontosan leírja az elvárt felnõtt mintákat. Nõi és olvasói szempontból a világirodalom és -történelem gyakran szadista fõnökökrõl szól. És mégis: olvasunk. 39

Kinter Aliz

MONITOR

Legsikeresebb ifjúságiregény-so Feltételezem, 2010 óta nem egy diáklány ugratta a szüleit azzal, hogy a budai Szent Johanna Gimnáziumba akarja beadni a felvételi jelentkezését, és ott francia tagozatos osztályban fog tanulni. Az ambiciózus törekvések még dicséretesebbek lennének, ha nem csak könyvekben létezne ez az iskola. Persze, ezt a szülõk tudják, hiszen nyilván nekik kellett megvenni gyermeküknek Leiner Laura könyvsorozatát, A Szent Johanna gimit. A szériáról, a könyvek sikerérõl, s mindarról, ami utóbbi hátterében állhat, az azt gondozó kiadó, a Ciceró Könyvstúdió fõszerkesztõjével, Till Katalinnal beszélgettem – a szövegem részben a tõle kapott információkra támaszkodik. Mint megtudtam, Leiner Laura cicerós karrierjének története egé-

általuk tanítványaikat. Az olvasók izgalmasnak tartják a könyvet,

szen klasszikus. 2009 augusztusában a szer-

mert éppen azok a semmi különös, apró-

zõ bevitte a kiadóhoz a kéziratot, amely a kö-

cseprõ események az érdekesek benne,

vetkezõ év áprilisában, a Könyvfesztiválon

amelyek felnõtt fejjel minõsítve infantilis buta-

már kötet formájában várakozott a kiadó

ságoknak tûnhetnek, ám ifjúkorban a világ

standján. Sokáig nem kellett várakoznia, s

dõlt össze azok miatt.

még két részt kiadtak a sorozatból 2010-ben,

A Szent Johanna gimi értékelésekor an-

majd félévenként a többit. Most A Szent Jo-

nak szórakoztató jellege, fesztelen hangja

hanna gimi (vagy ahogy a bennfentesek ne-

dominál. A regénysorozat könnyed, olvasmá-

vezik: az SzJG) a hetedik részénél tart, a be-

nyos; szociokulturális közegével, szereplõivel

fejezõ, nyolcadik rész 2013 februárjában lesz

könnyen tudnak azonosulni a fiatalok. A re-

megvásárolható. Túlzás lenne azt állítani,

gény oldott nyelve valós közelségben áll a ti-

hogy Leiner Laura berobbant a magyar ifjúsá-

zenévesek nyelvhasználatával. És mindezen

gi irodalom piacára, ám ahogy a regényeknek

túl, megjelenik a sorok közt az értékes élet

híre ment, úgy nõtt egyre jelentõsebben az

felé terelõ didaktív szándék. Till Katalin úgy

érdeklõdés a könyvek és a szerzõ iránt, s má-

véli, a sorozat sikerének egyik kulcsa maga a

ra ezek a könyvek a Ciceró vezetõ kiadvá-

tudás, amellyel a szerzõ rendelkezik. Leiner

nyaivá váltak.

Laura maga is fiatal, huszonhét éves, és ki-

Hogy mirõl van szó ezekben a kötetek-

válóan ismeri a kamaszlelket, az ifjúság

ben, tulajdonképpen pár sorban összefoglal-

szubkultúráit. Saját tapasztalatait és megfi-

ható. A Szent Johanna gimi naplóregény,

gyeléseit felhasználva olyan világot teremtett,

amelyet egy Rentai Reni nevû kamaszlány ír.

amely amellett, hogy hangsúlyozottan fiktív,

A bejegyzésekbõl feltárulnak az olvasó elõtt

nagyon is hiteles az olvasók számára. A fikci-

az elit gimnázium, azon belül Reni osztályá-

ósságot hangsúlyozni kell, mivel sokan szíve-

nak mindennapjai. Mindent az elbeszélõ

sen gondolják azt, hogy a regényben szerep-

szemszögébõl ismerünk meg, aki egy sze-

lõ karakterek létezõ személyek alteregói.

rény, visszahúzódó lány, és a suli legmenõbb

A szerzõ többször kényszerült cáfolni a téves

srácába, az osztálytársába, Cortezbe szerel-

feltételezéseket. Mindenesetre a közösségi

mes. Kettejük kapcsolatának alakulásáról,

oldalakon sok könyvszereplõ megtalálható,

szerelmekrõl, suliügyekrõl, csalódásokról,

olyan rajongók, akik annyira magukénak érzik

olyan kihívásokról szól ez a történet, amelyek-

a karakterek személyiségét, hogy ilyen for-

kel egy mai magyar kamasznak szembe kell

mában azonosulnak velük, majd építenek

néznie az érettségi elõtt. A tíz–tizennégy éves

kapcsolatokat a weben. Jellemzõen egy

lányok között rengeteg rajongója akad az

Rentai Reni ismer még tíz másikat, valamint

SzJG-nek. Imádják, ahogy számos felnõtt –

az SzJG-s osztálytársait is többszörösen.

õk a könyvek olvasásakor visszatérnek saját

A Ciceró internetes felületeken hirdette

gyerekkorukba, amely egykori problémáikkal

ugyan a sorozatot, reklámról itt hagyományos

kel életre a lapokon. Tanárok is olvassák a re-

értelemben talán mégsem szükséges beszél-

gényeket, mert úgy érzik, jobban megismerik

ni, mivel a valódi népszerûsítés a kiadótól

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MONITOR

Háttér-információk mindenkinek; gyorstalpaló azoknak, akiknek fogalmuk sincs, mirõl van szó

orozatunk: A Szent Johanna gimi függetlenül zajlik. Leiner Laura könyveinek önreklámja remek példá-

szerezni a soron következõ regényt, s az elsõ napokban általában

ja annak a jelenségnek, amikor a szöveg elér a célközönségéhez,

dedikál is a szerzõ a könyvesboltban.

amely aztán saját körein belül kelti fel a figyelmet. A marketingtevé-

Till Katalint és a könyvesboltot is kérdeztem arról, tapasztalak-e

kenység itt az érdeklõdés tudatos fenntartásában nyilvánul meg el-

valamiféle átalakulást a fiatalok könyvvásárlási szokásait illetõen az

sõsorban. Bár Leiner Laura nem szeret nyilatkozni a sajtó képviselõi-

SzJG sikere óta. Míg Till Katalin nem lát változást, a könyvesbolt

nek, a rajongóival szívesen tartja a kapcsolatot. Õ és segítõi, az

igen. A hozzájuk betérõ fiatalok fõként Leiner Laura korábbi és

SzJG Team gondozza A Szent Johanna gimi több mint harmincezer

SzJG-köteteit keresik, de sokan érdeklõdnek azon olvasmányok

felhasználó által kedvelt Facebook-oldalát, ahol folyamatos nyere-

iránt, amelyeket az irodalomfüggõ Rentai Reni olvas a sorozatban.

ményjátékokkal, kérdésekkel ösztönzik arra az

Leiner Laura tudatos vállalása egyfajta kultú-

olvasókat, hogy beszéljenek a könyvekrõl, fogal-

raközvetítõ, ízlésformáló vagy inkább -terelgetõ

mazzák meg azzal kapcsolatban a saját kérdé-

szerep. Rengeteg könyv címével találkozik az ol-

seiket. Emellett a rajongók követhetik a szerzõ

vasó a regény soraiban, csak néhányat említve:

bejegyzéseit saját blogján. Események szerve-

Zabhegyezõ; A nagy Gatsby; Vesztegzár a

zõdnek a könyvek köré: író-olvasó és SzJG-

Grand Hotelben; Alkonyat; Száz év magány;

találkozók, dedikálások. Utóbbi a hetedik rész

Bezzeg az én idõmben; Dorian Gray arcképe;

megjelenésekor, idén augusztus 22-e és 24-e kö-

Büszkeség és balítélet, Abigél; Ketten Párizs el-

zött három napon át zajlott a Petõfi Csarnokban.

len; A nyomorultak – számos könyvvel a szép-

A kevésbé szerencsések között voltak olyanok,

és a szórakoztató irodalom területérõl egyaránt

akik a sokaság miatt két órát várakoztak a legna-

válogatva.

gyobb hõségben. Ennyire népszerû a könyv. Az SzJG sikere egy új vállalkozás alapításá-

Egy vállalkozás nagyszerûsége sokszor az azt elindító ötlet egyszerûségében rejlik. Leiner

ban is szerepet játszott, mivel 2010-ben megnyílt

Laura egy könyvsorozat megírására vállalkozott

az L&L Könyvesbolt, ahol kizárólag ifjúsági regé-

magyar fiatalokról – magyar fiataloknak. Sikeré-

nyeket forgalmaznak, s profiljuk fontos összete-

hez hozzájárult, hogy a könyv jó helyre érkezett

võje az SzJG-termékek árusítása. Már nem csu-

jó idõben, hiánypótlóként. Érdemes megállapítani:

pán könyvekrõl, de egy egész termékcsaládról

a hazai irodalom piacán ott van értelme próbál-

beszélhetünk; napjainkra az SzJG branddé vált

kozni a rések betöltésével, ahol a rések vannak.

hazánk értékesítési piacán. Egyelõre a terméke-

A magyar ifjúsági irodalom õskövületei között

ket – a könyvek kivételével – kizárólag náluk le-

nincs túl sok újonc a kínálatban, s míg gyermek-

het beszerezni, de a könyvesbolt képviselõje

irodalmunk virágzik, az olvasásra nevelés másik

szerint a jövõben a plakátok, bögrék, könyvjel-

fontos korszakában, amely nagyjából az általános

zõk, sminktükrök, kulcstartók, órarendek, éksze-

iskola felsõ tagozatában eltöltött éveket fedi le,

rek, pénztárcák, táskák, kitûzõk és egyebek

kevés olyan magyar írásmû áll rendelkezésre,

máshol is kaphatóak lesznek. A kiegészítõket az

amely meg tudja szólítani a mai korosztályt, s ké-

SzJG Team találta ki, õk forgalmazzák azokat.

pes azt sugallni tagjainak: az olvasás nem az el-

Az L&L Könyvesbolt másik szerepe az SzJG-

képzelhetõ legunalmasabb cselekvés. A Szent

könyvek szempontjából a legkorábbi kibocsátás

Johanna giminek remélhetõleg sikerül valamics-

kiváltsága. Bár nem állnak szerzõdésben a Ci-

két változtatni ezen a téves felfogáson. Viszont,

ceróval, 2010 óta, a harmadik kötet megjelené-

mivel ez leginkább lányoknak szól, most már a fi-

sétõl hagyományosan náluk lehet elsõként meg-

úk gyõzködésébe is bele kellene fogni.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Krimitörténeti sorozat – második rész

MONITOR

Nyomok, sorrendben Mi szükséges egy (jó) krimihez? Bûn és nyomozás. Míg az elõbbi egyidõs az emberiséggel, az utóbbi – történelmi távlatba helyezve – meglehetõsen fiatalnak számít. Igaz, rohamtempóban fejlõdik. A krimik mögötti valóság rövid története. Az igazságszolgáltatás – egészen a 18. század

alkalmi skót királyokat szállásolták el, amikor azok az Angol Király-

közepéig – két kulcsfogalomra épült egész Eu-

ságba látogattak. A név végül átragadt az angol rendõrségre, ame-

rópában: az istenítéletre és a kínvallatásra.

lyet már hivatalosan is Scotland Yardként emlegetnek.

Mindkét módszer kétségeket ébreszthet, annyi mindenesetre tény, hogy száz százalékos hatékonysággal mûködött a bûnüldözés. Az informá-

Az Egyesült Államokban 1838-ban, Bostonban, majd 1844-ben New Yorkban alakult meg a nyomozó hatóság. A magyar rendõrséget ugyan „nyugati testvéreihez” képest ké-

ciókat – beleértve a szándékos félrevezetéseket

sõn, 1881-ben alapították meg, de hamar Európa élvonalába küz-

is – besúgóktól szerezte az államhatalom.

dötte magát. Az elsõ magyar detektívtestület 1885-ben állt fel, hu-

Franciaországban például a legbõségesebb információforrásnak a

szonhét nyomozóval. Ugyanebben az évben alakult meg a helyi jel-

parókakészítõk számítottak, akik a befolyásos társadalmi rétegeknek

legû bûnügyi nyilvántartó is, 1886-ban pedig már egy kétszáz olda-

– képletesen szólva – a parókája alá is betekintést nyertek.

las A budapesti magyar királyi államrendõrségnél nyilvántartott ro-

Az elsõ olyan rendõrfõnök, aki szisztematikusan fogott hozzá a

vott elõéletû egyének betûsoros jegyzéke és rövid személyleírása cí-

bûnügyek felderítéséhez, Nicolas Berryer de Ravenoville volt. Köz-

mû könyv segítette a nyomozók munkáját. 1887-ben létrehozták az

ponti regisztert állíttatott össze a bûnelkövetõk lajstromával, valamint

arcképnyilvántartást is, 1902-ben pedig – angliai tapasztalatok alap-

körözéseket adott ki. Az 1750 körül megalapított Bureau de sûrete

ján – az európai kontinensen elsõként bevezették az ujjlenyomat-

(Biztonsági iroda) a francia bunügyi rendõrség csírájának tekinthetõ.

rendszert.

A részleg kezdetben mindössze három felügyelõvel mûködött. A következõ lépcsõfokra csak jó ötven évvel késõbb lépett a

*** Az ujjlenyomat-rendszer kapcsán el is érkez-

nyomozóhatóság. 1809-ben Henry felügyelõt nevezték ki a párizsi

tünk a nyomozati munka két fõ problematikájá-

rendõrprefektúra új bûnügyi részlegének vezetõjévé. A hivatal

hoz: az azonosításhoz és a bizonyításhoz.

kezdetben a Rue de Jerusalemen volt, de hamarosan átköltözött

A kriminológia megalapítása Cesare Lombroso,

az Orfévres rakpartra, a 36-os szám alá, ahol mind a mai napig mû-

olasz orvos nevéhez fûzõdik, aki 1876-os fõmû-

ködik.

vében, A bûnözõ emberben fejtette ki elméleItt, az Orfévres rakparti épületben jelent meg

tét. Lombroso meg volt gyõzõdve arról, hogy a

egy napon egy titokzatos férfi, aki Francois

bûnözõ hajlam örökletes és testi anomáliák for-

Vidocq-ként mutatkozott Henrynak. Mint beval-

májában jelenik meg. A gyilkos típusát például a következõképpen

lotta, egész életében bûnözõi életmódot folyta-

írta le: „A gyilkosok tekintete üveges, hideg, merev, szemük némely-

tott; okirat-hamisítás, rablás, zsarolás tarkította

kor véraláfutásos. Orruk nagy, gyakorta sas- vagy még inkább héja-

hosszú bûnlajstromát. Ám, mint mondta, most

orr. Álluk erõteljesen elõreugró, fülük hosszú, orcájuk széles, hajuk

valódi bajba került. Ezért aztán üzletet ajánlott a

göndör, dús és sötét. Ajkuk keskeny, szemfogaik nagyok. Gyakori

fõfelügyelõnek: ha a rendõrség hajlandó elte-

náluk a szemremegés, szintúgy a féloldali arcrángás.”

kinteni az elõéletétõl, õ készségesen a bûnüldözés szolgálatába ál-

Az ujjlenyomat-vizsgálat alapjai már a 17. században megjelen-

lítja alvilági ismereteit. Henry elfogadta az ajánlatot. Hogy gyanút ne

tek. Nehemiah Grew angol anatómus 1684-ben jelentés készített a

keltsenek, elõször letartóztatták Vidocqot, börtönbe zárták, majd on-

Royal Society számára, melyben részletesen leírja a bõr pórusait és

nan „megszökött”. Az ezt követõ évtizedekben ugrásszerûen növe-

az ujjak bõrléc-mintázatait. Az ígéretes úttörõ lépések után azonban

kedett a felderített bûnesetek száma Párizsban.

hosszú ideig semmi érdemleges nem történt, a bõrbarázda-típusok

A londoni Metropolitan Police-t 1829-ben alapították, Sir Robert Peel kezdeményezésére. Székhelye a westminsteri Whitehall Place 4-es szám alatt volt, amelynek hátsó bejárata volt a Great Scotland

jelentõségének szisztematikus vizsgálatával csak a 19. század elején kezdtek el foglalkozni. Fontos szót ejteni az azonosítás tudományának egyik nagy zsák-

Yard felé. A Great Scotland Yard egy utca, amely nevét – a New

utcájáról, az antropometriáról. Alphonse Bertillon, miután a párizsi

York Times 1964-es cikke szerint – egy területén lévõ épületrõl kap-

rendõrség bûnügyi azonosítási szolgálatának fõnöke lett, 1879-ben

ta, melyben az akkori Skót Királyság diplomáciai képviselõit és az

sajátságos személyazonosító rendszert vezetett be, amely lényegé-

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MONITOR

Babiczky Tibor rövid idõ alatt meghódította Európát. Az 1901-es év még egy kriminalisztikai mérföldkövet tartogatott: az emberi és az állati vér megkülönböztetésének lehetõségét. Korábban ugyanis egy-egy bûncselekmény kapcsán a ruhákon talált foltokról a szakértõk képtelenek voltak megállapítani, hogy ember- vagy akár állatvér, netalán fapác vagy más szennyezõdés. Ebbõl következõen számtalan esetben a bizonyítás lehetetlenné vált. „Különösen érdekes…, hogy négy hét óta egy deszkán beszáradt ember-, ló- és marhavér közül szérumom segítségével sikerült azonnal felismernem az embervért.” Ez a mondat egy tudományos dolgozatban olvasható, amely 1901. február 1-jén jelent meg a Német Orvosi Hetilapban. A szerzõ Paul Uhlenhuth, a greifswaldi Közegészségügyi Intézet asszisztense volt. A cikk nem váltott ki semmiféle visszhangot, mégis forradalmasította a 20. századi nyomozati munkát. A következõ áttörésre 1920-ban került sor, az Egyesült Államokban. A New York-i ügyészség egyik alkalmazottja – aki számtalan bûnös felmentését volt kénytelen végignézni a fegyver azonosíthatatlansága miatt –, Charles E. Waite bekopogtatott a Smith & Wesson fegyvermûvek kapuján. Azért indult útnak, hogy minden lõfegyvertípusból begyûjtsön egyet, amelyet az USÁ-ban elõállítottak. Utazása egy évig tartott, idõközben felkereste valamennyi európai fegyvergyárat is. A megoldáshoz végül – amely nem egy nagy fegyvergyûjtemény pozitivista leírásában rejlett – egy osztrák fegyvermester elejtett megjegyzése vezette el Waite-et, aki arról beszélt, hogy habár a legjobb precíziós szerszámokat használják, mégsem sikerül soha az

ben azon az elgondoláson alapult, hogy a felnõtt ember csontmére-

egyik fegyvert pontosan olyanra csinálni, mint a másikat. „Mindenütt

tei 21 éves kora után nem változnak. A Bertillon-féle antropometriai

vannak parányi különbségek.”

módszer, az ún. „bertillonage” 11 testméret rögzítésén, tüzetes sze-

Ezután Waite, John H. Fisher fizikus és Philipp O. Gravelle haj-

mélyleíráson és fényképfelvételen alapult. A módszer bonyolult volt –

dani vegyészhallgató segítségével megalkotta a töltények „ujjlenyo-

egy-egy személy adatainak rögzítése több órát is igénybe vett –,

mat-rendszerét”. Elsõ alkalommal egy bridgeporti lelkész meggyilko-

kezdetben mégis sikeresnek bizonyult. Ezen felbuzdulva Európa

lása kapcsán vizsgázott jelesre a módszer 1924-ben.

több országában is bevezették. Eközben Indiában, Japánban, Argentínában és az Egyesült Ki-

A kriminalisztika legújabb lépcsõfokára jó hatvan évvel késõbb léptek a kutatók. Annak eldöntésére, hogy egy adott személy járt-e a

rályságban a figyelem már az ujjlenyomatok felhasználhatóságára

szóban forgó bûncselekmény helyszínén, nagyon sokáig csupán az

irányult. Sir William Herschel bengáli birodalmi megbízottként dolgo-

ujjlenyomat összehasonlító vizsgálata nyújtott lehetõséget. Az elkö-

zott, és a kínai kereskedõk körében figyelmes lett egy azonosítási

vetõk azonban gyakran hagynak hátra különféle biológiai eredetû

módszerre: ujjlenyomatukkal pecsételték meg a szerzõdéseket.

szövetet vagy testváladékot. Az elkövetõ testén, illetve ruházatán vi-

Herschelék, amikor az indiai veteránok nyugdíját fizették ki, mindun-

szont az áldozattól származó ugyanezen biológiai anyagmaradvá-

talan visszaélésekkel találkoztak. Minthogy a kedvezményezettek

nyok fordulhatnak elõ. A kutatók hosszú idõn át keresték a biológiai

nem tudtak írni, gyakran egyforma nevet viseltek és – európai szem-

anyagmaradványok azon tulajdonságát, amely ugyanúgy lehetõvé

mel – hasonlítottak is egymásra, a tisztviselõk tanácstalanok voltak,

teszi az egyének egymás közötti megkülönböztetését, mint ahogyan

ha egy veterán másodszor is sorba állt a járandóságáért. Herschel

ez az ujjlenyomat segítségével történik. Ezen a téren áttörést a DNS

kezdeményezésére a kifizetés alkalmával mindenki az ujjlenyomatá-

egyes változékony szakaszainak vizsgálatát lehetõvé tevõ „DNS-ujj-

val nyugtázta a pénz átvételét. Ezek alapján ellenõrzõ kártyákat ké-

lenyomat” technika kidolgozása jelentette 1985-ben.

szítettek, a dupla kifizetések pedig egyik pillanatról a másikra megszûntek. Az Egyesült Királyságban végül csak 1901-ben vezették be az ujjlenyomat-rendszert egy londoni kettõs gyilkosságot követõen, amelyben az egyetlen valamirevaló bûnjel egy hüvelykujj lenyomata volt egy ládán. Ezt követõen a daktiloszkópia (ujjlenyomat-rendszer) ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Felhasznált irodalom Jörg von UTHMANN: Gyilkosok és detektívek. A gyilkosságok rövid kultúrtörténete. Corvina Kiadó, 2007. Jürgen THORWALD: Detektívek évszázada. Minerva Kiadó, 1969. ROSTA Erzsébet: A daktiloszkópia története. Dr. PÁDÁR Zsolt: A kriminalisztikai célú DNS-vizsgálatok és a korszerû bûnüldözés tárgyköre. (Orvosi Hetilap, 2000. június 6.)

Írók mögött írók

MONITOR

Könyves sikerlisták A New York Times szeptember végi sikerlistájának elején nincs

különleges osztagok munkáját bejárva Afganisztánt és Afrikát.

meglepetés – E. L. James 27. hete vezeti a listát, s Gillian Flynn

Társszerzõként a koreai háborúról, a kandahári eseményekrõl és az

regénye, a Gone Girl is tartja magát – érdekes viszont, hogy a héten

afganisztáni katonai akciókról szóló memoárokat jegyez, s készül a

hat könyv is debütált, s két további kötet is csak 2-3 hete került az

zöldsapkások 1960 körüli, Che Guevara elleni bolíviai kiképzõ-

olvasók érdeklõdésének homlokterébe.

akcióit bemutató könyve is.

Az itthon sem ismeretlen Tess Gerristen kínai származású

amerikai írónõ orvosnak tanult, s szülési szabadsága alatt kezdett

A PW listáján Gillian Flynn a 8. helyre szorult, hogy az ötödiket

írni – kilenc romantikus thriller után váltott az orvosi krimi mûfajára.

átadja a legújabb James Patterson regénynek. „James Patterson

„Minden könyve kötelezõ olvasmány” – ajánlja õt az olvasók

arra született, hogy megírja a Zoo-t!” – állítja a kiadó. A szerzõ

figyelmébe Stephen King. Krimisorozatának darabjai közül, melyek

honlapján az elsõ húsz fejezet el is olvasható. Patterson azonban

fõhõsei Dr. Maura Isles halottkém és Jane Rizzoli nyomozó, négy

nem egyedül jegyzi a regényt. Szerzõtársa, az ír származású

magyarul is olvasható (Eltûntek, Új Palatinus, 2008, Totth Benedek;

Michael Ledwidge negyvenes éveinek elején jár, s az egy-két

A sebész – Ulpius, 2009, Kovács Kristóf; A tanítvány, Ulpius, 2010,

fellelhetõ interjút olvasva egy kedélyes háttérember alakja

Molnár Júlia Dóra; A bûnös, Ulpius, 2011, Darvas Eszter). Az

bontakozik ki. „Teherlift-kezelõként rengeteg a szabadidõd”, mondja

amerikai és angol könyvpiacon augusztusban megjelent Last to Die-

írói szárnypróbálgatásának kezdeteirõl. Elsõ regényét még alakuló

al épp most indult felolvasókörútra – nem csoda hát, hogy

formájában küldte el egykori tanára, a valaha ugyanabban az

szeptember harmadik hetében mindjárt az ötödik helyen indult a

iskolában tanuló James Patterson-nak, aki késõbb be is ajánlotta azt

NYT listáján.

a kiadójának. Az 1999-ben megjelent The Narrowback lelkes

A következõ „elsõhetes” a lista hetedik helyérõl Kathy Reichs

kritikákat kapott, de kevés olvasót vonzott. Épp így járt két késõbbi

Bones are forever (Csont mindörökké) címû regénye, a nálunk is

regénye is. Végül Patterson kérdezett rá, nem volna-e kedve inkább

lelkes közönséggel bíró Dr. Csont törvényszéki antropológus újabb

közösen írni. Volt. A borítók millióin díszelgõ név mögött tehát egy

kalandjait tárja az olvasók elé. A tizenkettedik helyen indult Lene

szerzõtárs bújik, aki írói kapcsolatukról úgy nyilatkozik: „Olyasmi,

Kaaberbøl és Agnete Friis közös regénye (The boy in the suitcase),

mint az a nyolcvanas évekbeli képregény, tudja, s õ Godzilla én

Dániában 2008-ban az év legjobb thrillere, magyarul idén a Libri adta

meg Godzuki.” A német könyvpiac nem volt annyira kegyes

ki Soós Anita fordításában Gyermek a bõröndben címmel. A fõhõs

E. L. James-hez, mint az angol nyelvterületé – a Börsenblatt listá-

Nina Borg ápolónõt az írók azóta már több történet fõhõsévé tették.

járól nyomtalanul tûnt el a nálunk a második és harmadik kötettel

A származás kötelez – mondhatná a facebook-on 41 000 like-ot

mostanság debütáló szerzõ. Az újdonságok közül a rögtön he-

bezsebelõ Eloisa James, aki romatikus novelláival vált népszerûvé,

tedik helyen induló Martin Walser Das dreizehnte Kapitel-ét

ám krimihõshöz méltó kettõs életet él. Az angol nyelv egyetemi

(A tizenharmadik fejezet) ajánlom figyelmükbe.

tanára, így is képviselve a családi hagyományokat. A hölgy valódi

A magyar listákat Ken

neve Mary Bly. Apja az a Robert Bly, akinek Vasjankó címû kötetét

Follett és Rhonda Byrne

az Európa adta ki 2000-ben Berényi Gábor fordításában. Édesanyja

vezeti, de fontos esemény

novellista, nagyapja Pulitzer-díjas költõ. Csoda-e hát, ha a hölgy

Nyáry Krisztián elõrendel-

végül az arisztokrácia hölgytagjainak érzelmi életérõl szóló

hetõ könyve, az Így

romantikus történetekkel hódította meg olvasóit? A The ugly

szerettek õk – Magyar

Duchess (A rút hercegnõ) a NYT listáján a kilencedik helyen startolt,

irodalmi szerelmeskönyv is a

s ha a General Press elég szemfüles, a három korábbi mellé Beck

Corvinától. Az Írók Boltja

Anita ezt a regényt is átültetheti magyarra (Bolond szerelem, 2011;

listájáról most két kötetet

Szerelmes hercegnõ, 2011; Vad szerelem, 2012).

ajánlok: a negyedik Györe

Ha a Publishers Weekly listájára tekintünk, itt – meglepetés! –

Balázs regénye, a Barátaim,

valaki leszorította az élrõl E. L. James-t! A 36. héten elsõ helyen egy

akik besúgóim is voltak, s a

Mark Owen álnéven publikáló egykori amerikai tengerészgyalogos

tizedik a slam poetry-szcéna

könyve áll, aki Kevin Maurer közremûködésével írta meg az Osama

egyik prominensének,

Bin Laden halálához vezetõ katonai akció részleteit (No Easy Day:

Závada Péternek elsõ

The Firsthand Account of the Mission That Killed Osama Bin Laden).

verseskötete, az Ahol

Kevin Maurer, a szerzõtárs újságíró, aki nyolc éven át követte a

megszakad. Ez itt.

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

MONITOR

Györe Gabriella Válogatott listák

Börsenblatt – Hardcover Belletristik (2012. szeptember 6–12.) 1. Jonasson, Jonas: Der Hundertjährige, der aus dem Fenster stieg und verschwand (Carl’s Books, 14,99 Euro) 3. Funke, Cornelia; Wigram, Lionel: Reckless–Lebendige Schatten (Dressler, 19,95 Euro) 6. Bannalec, Jean-Luc: Bretonische Verhältnisse (Kiepenheuer & Witsch, 14,99 Euro) 7. Walser, Martin: Das dreizehnte Kapitel (Rowohlt, 19,95 Euro) 16. Link, Charlotte: Im Tal des Fuchses (Blanvalet Verlag, 22,99 Euro) 23. Mankell, Henning: Erinnerung an einen schmutzigen Engel (Zsolnay, Paul, 21,90 Euro) Publishers Weekly (2012. 36. hét) 1. Owen, Mark - Maurer, Kevin: No Easy Day: The Firsthand Account of the Mission That Killed Osama Bin Laden (Dutton Books) 2. James, E. L.: Fifty Shades of Grey: Book One of the Fifty Shades Trilogy (Vintage Books) 3. James, E. L.: Fifty Shades Darker (Vintage Books) 4. James, E. L.: Fifty Shades Freed (Vintage Books) 5. Patterson, James - Ledwidge, Michael: Zoo (Little Brown and Company) 6. Albom, Mitch: Time Keeper (Hyperion Books) 7. Cornwell, Patricia D.: Red Mist (Berkley) New York Times Combined Print & E-Book Fiction (2012. 36. hét) 1. James, E. L.: Fifty Shades of Grey (Knopf Doubleday Publishing) 2. James, E. L.: Fifty Shades Darker (Knopf Doubleday Publishing) 3. James, E. L.: Fifty Shades Freed (Knopf Doubleday Publishing) 4. Flynn, Gillian: Gone Girl (Crown Publishing) 5. Gerritsen, Tess: Last to die (Random House Publishing) 7. Reichs, Kathy: Bones are forever (Scribner) 9. James, Eloisa: The ugly Duchess (HarperCollins Publishers) 12. Kaaberbol, Lene–Friis, Agnete: The Boy in the Suitcase (Soho Press) 15. Woods, Sherryl: Where Azaleas bloom (Harlequin)

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Az Alexandra kiadó sikerlistája 1. James, E. L.: A szürke ötven árnyalata (Ulpius-ház) 2. Byrne, Rhonda: A varázslat (Édesvíz) 3. A magyar helyesírás szabályai – 4 az egyben! (Akadémiai) 4. McLain, Paula: A párizsi feleség – Hemingway elsõ házasságának története (Alexandra) 5. Martin, George R. R.: Sárkányok tánca. A tûz és jég dala V. (Alexandra) 6. Fejõs Éva: Szeretlek, Bangkok (Ulpius-ház) A Bookline sikerlistája: 1. Follett, Ken: A megfagyott világ. Évszázad trilógia 2. (Gabo– Talentum, elõrendelés) 2. James, E. L.: A szürke ötven árnyalata (Ulpius-ház) 3. Byrne, Rhonda: A varázslat (Édesvíz) 15. Faber, Adele–Mazlish, Elaine: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje (Reneszánsz Könyvkiadó) 24. Lindsay, Jeff: Dupla Dexter (Agave) 32. Uderzo, Albert–Goscinny, René: Asterix 8. Asterix Britanniában (Egmont Hungary) A Libri sikerlistája 1. James, E. L.: A szürke ötven árnyalata (Ulpius-ház) 2. Byrne, Rhonda: A varázslat (Édesvíz) 3. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. Útvesztõ (Ciceró Könyvstúdió) 10. Kádár Annamária: Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban (Kulcslyuk) 15. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. Kezdet (Ciceró Könyvstúdió) 16. Collins, Suzanne: Az Éhezõk Viadala. Az Éhezõk Viadala-trilógia 1. kötete (Agave) Líra TOP 100 1. Follett, Ken: A megfagyott világ. Évszázad trilógia 2. (Gabo– Talentum, elõrendelés) 2. Byrne, Rhonda: A varázslat (Édesvíz) 3. James, E. L.: A sötét ötven árnyalata (Ulpius-ház, elõrendelés) 4. Nyáry Krisztián: Így szerettek õk. Magyar irodalmi szerelmeskönyv (Corvina, elõrendelés) 5. James, E. L.: A szürke ötven árnyalata (Ulpius-ház) 6. Böjte Csaba: A szeretet bölcsõje (Helikon)

MONITOR

Kiss Enikõ Hajna

Óvodások Popper után Ranschburg. Sajnos egyre többen hagynak itt bennün-

Piaget-re alapozva mutatja be. Itt ír többek között a szimbolikus já-

ket azok közül a bölcs öregek közül, akiket generációk egész sora

tékról, a rajzolásról, az óvodások gondolkodásmódjáról és a nyelvi

ismer jól, és akik a zártkörû tudományos szakmaiság mellett mindig

fejlõdésérõl is. Az én…és a másik c. részben pedig azt a folyamatot

nagy hangsúlyt helyeztek az általános ismeretterjesztésre is, ponto-

követi nyomon, ahogy az én megszületik, illetve ahogy ezzel párhu-

sabban, mivel ez esetben pszichológusokról van szó, a lelki neve-

zamosan egyre inkább elkülönül a másik. Áttekinti az erkölcsi fejlõ-

lésre. Ranschburg Jenõnek is lényegi eleme (volt), hogy közérthetõ

dést is, illetve az önkontroll és az önértékelés kialakulását. Termé-

nyelven tudott beszélni rólunk, vagyis az érzelmeinkrõl, a személyi-

szetesen maga az óvodáskor sem egységes, sok minden történik ez

ségünk titkairól, és a gyerekeink felnövek-

alatt a három vagy négy év alatt. Egy

vésérõl, mint tette ezt sok-sok könyvben a

6-7 éves gyerek már sokkal jobban

hetvenes évektõl egészen a haláláig. A

képes szabályozni a viselkedését és

Saxum kiadó egy életmûsorozatot jelentet

az érzelmeit, mint egy 3-4 éves, és a

meg Ranschburg mûveibõl, az Óvodások

kognitív fejlõdés mellett ez az egyik

c. kötet ebben a sorozatban jött ki negye-

legfontosabb tényezõje az iskolaérett-

dikként, az Érzelmek iskolája, a Nõk és fér-

ségnek. Miután Ranschburg bemutat-

fiak, illetve az Eltévedt gyerekek után.

ja az óvodáskori ént, rátér egy ezzel

Az Óvodások három korábbi írást foglal

szoros összefüggésben lévõ, nem ke-

magában: Az óvodáskor magatartási és

vésbé fontos témára: a szülõ – gyerek

személyiség problémái, A világ megisme-

kapcsolatra, a kötõdésre, illetve az

rése óvodáskorban, illetve Az én…és a

óvodások kortárskapcsolataira. Végig-

másik. Ezekben az írásokban Ranschburg

veszi a biztonságos kötõdéshez szük-

nemcsak az óvodáskorral foglalkozik, ha-

séges szülõi jellemzõket, külön meg-

nem kitekint az újszülött és a csecsemõ-

említve az apák illetve az apák hiá-

korra is, annak érdekében, hogy a fejlõ-

nyának jelentõségét. A kortárskapcso-

dést egyben láthassuk. De nemcsak a ko-

latok taglalásakor pedig külön figyel-

rábbi életszakaszok tekintetében nyújt töb-

met fordít az óvodai agresszióra, és

bet ez a könyv, más dolgokban is mélyíti a

konkrét tanácsot ad a szülõknek és az

pszichológiai tudásunkat. Az óvodáskori

óvónõknek arról, hogyan is kezeljék a

intelligencia fejezetben például Ranschburg széleskörûen ír az intel-

fizikai és a verbális erõszakot.

ligencia fogalmáról és az IQ tesztekrõl, vagy az énrõl szóló fejezet-

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy e könyvet olvasva teljes

ben, nemcsak az óvodáskori énfejlõdést mutatja be, hanem azt is

mértékben kinyílik elõttünk az óvodások világa. Fogódzót kapunk az

körbejárja, hogy mi az az én egyáltalán. De most jöjjenek maguk a

értelmi, az érzelmi, az erkölcsi, a társas és a személyiségbeli fejlõ-

fõszereplõk, az óvodások – mit is lehet tudni róluk?

désükre nézve. Ami kis nehézség, az a célcsoport kérdése, hiszen a

A gyerekkor hét éves korban véget ér, véli Ranschburg, amivel arra

mesélõs, közvetlen stílusa kissé szubjektívvá teszi egy szakkönyv-

hívja fel a figyelmet, hogy az érés következtében az óvodáskor vé-

höz, a széleskörû szakismeret és szakszókincs pedig minden igye-

gétõl kezdve a gyerekek egyre reálistábbá és felnõttesebbé válnak,

kezet ellenére kissé sûrûvé teszi helyenként az anyagot a laikus ol-

egyre többet veszítve el abból a varázslatos világból, ami az elsõ

vasók számára. Ranschburg teljes körû képet szeretett volna festeni

néhány évükben körbe veszi õket. Az óvodáskorú gyerekek világké-

az óvodásokról, miközben maga sem tûnik el a sorok mögött. A vita-

pe mágikus és egocentrikus. Mágikus azért, mert számukra a gon-

tott szakmai kérdésekben vállalja a saját véleményét, útmutatást ad,

dolatok, érzések éppolyan valóságosak, mint a cselekedetek, a tár-

miközben egy-két saját élményét is megosztja az egykori óvódás

gyaknak pedig lelkük van. Egocentrikus pedig azért, mert számukra

gyerekeirõl.

még nem különül el teljesen az én és a másik, így a saját szubjektív

A lényeg tehát: a szemlélet. Megpróbálni közérthetõen beszélni, le-

nézõpontjukat vélik az objektív valóságnak. (Ez a fejlõdéslélektani

jönni az elefántcsonttoronyból, sõt kijönni a terápiás szobából, és

egocentrikusság egyáltalán nem tévesztendõ össze az önzõséget

hinni abban, hogy a könyvek által, jobban mondva a megértés által

jelentõ egocentrikussággal, amelyben az én és a másik igencsak el-

mégiscsak megy elõre ez a világ, hiszen egy dolog biztos: A gyer-

különül!) Errõl A világ megismerése óvodáskorban c. részben ol-

mekét megértõ szülõ jobb anyává vagy apává válik.

vashatunk, ahol Ranschburg a gyermeki fejlõdést elsõsorban 46

(Ranschburg Jenõ: Óvodások. Saxum Kiadó, 371 oldal, 3160 Ft) ÚJ KÖNYVPIAC 2012, OKTÓBER

Az Oxford University Press ajánlata: Cambridge English Proficiency Masterclass A megújuló 2013-as vizsgához igazították a népszerû tankönyvet. Újdonságként belekerült szöveganalízis, vizsga stratégiai útmutató, még több hallás utáni szövegértés és szókincs bõvítõ gyakorlat, George Yule pedig nyelvtani összefoglalót írt hozzá. A könyv a hozzákapott kóddal online hozzáférést biztosít több mint 150 gyakorlathoz, úgymint készségfejlesztés, vizsgarutin, szókincs- és nyelvtani ellenõrzés. Ráadásként az Oxford Advanced Learner's Dictionary nyolcadik, online verziója is elérhetõ vele. A kötetet jól bevált nyelvkönyvek szerzõi jegyzik: Kathy Gude, Michael Duckworth és Louis Rogers. Az MP3 file-ok és a hanganyag átírása letölthetõ az internetrõl. A könyvhöz megvehetõ a Class Cd is.

Student's Book with Online Skills & Language Practice 9325 Ft

Audio CD 4115 Ft

Oxford EAP

A felsõoktatásban tanulók részére készült a kiadvány, akiknek már magas szintû és választékos angol nyelvtudásra van szükségük. Fejleszti az alapvetõ készségeket és felkészíti a tanulókat az egyetemi tárgyak tanulására angol nyelven, az alapoktól egészen a posztgraduális szintig. Eredeti szövegeket használ az Oxford University Press egyetemi tankönyveibõl és folyóirataiból. A DVD mellékleten video és audio anyag is található, kivonatok egyetemi elõadásokból, a hallgatók prezentációiból és szemináriumokból. Gyakorlati segítséget nyújt a hatékony jegyzeteléshez, idézéshez és hivatkozásokhoz, összefoglalásokhoz, segíti az önálló vélemény kialakítását és a manapság sok gondot okozó plagizálás elkerülését. A tanulók egyedül is tudják használni a könyvet, és választott tudományágukra alkalmazhatják az így elsajátított tudást.

Oxford Angol Nyelvtan

Oxford EAP: A Course in English for Academic Purposes SB + CD-ROM Pack 8625 Ft

Az Oxford Angol Nyelvtan magyar nyelven nyújt megbízható segítséget az angol nyelv tanulásához. Különösen hasznos a nyelvvizsgára vagy az érettségi vizsgára készülõk számára, hiszen áttekinti és gyakoroltatja az angol nyelvtan minden területét. Megoldó kulcsos és kulcs nélküli változatban is kapható. Használható középiskolában és nyelvtanfolyamokon kurzuskönyvek kiegészítõjeként, de hasznos segítõje lehet azoknak is, akik otthon, egyéni tanulás során kívánják nyelvtudásukat fejleszteni. Példákkal illusztrált magyar nyelvû magyarázatokat tartalmaz. Bõséges gyakorlási lehetõséget ad mind a magyarázatokat követõ feladatok, mind pedig a rendszeresen beiktatott ismétlõ leckék révén.

Oxford Angol Nyelvtan (+ CD-ROM) 3990 Ft

Librotrade Kft. 1173 Budapest, Pesti út 237. Tel: 254-0273 Fax: 257-7472 e-mail: books@librotrade.hu www.librotrade.hu

A könyvek megvásárolhatók: Bookshop Kft. 1052 Budapest, Gerlóczy utca. 7. Tel: 318-8633 e-mail: info@oupbooks.hu

Famulus Könyvesbolt 1137 Budapest, Újpest rakpart 6. Tel: 349-3656 Fax: 288-0769 e-mail: famulus@chello.hu www.famuluskonyv.hu