Kutatási napló II.

Kutatási napló II. A pontozásos retus bemutatása digitális eszközökkel

Bakonyi Tímea | festő restaurátor A projekt a Magyar Művészeti Akadémia Ösztöndíjprogramjának támogatásával jött létre.

bevezetés

A pontozásos retus bemutatása digitális eszközökkel A Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíjprogramjának keretén belül digitális rekonstrukciókat készítek restaurálás alatt lévő és kiállításra kerülő, töredékes, hiányos festményekről, műtárgyakról.

tegekhez. Minden más felületen megkísérelték eltávolítani az átfestéseket. Azonban Mária vörös köpenye az oldószeres kezelésre érzékenynek bizonyult. Így egyes részeken ott maradt a kék átfestés, amely eltakarta az eredeti ruhát.

Legtöbbünknek a digitális rekonstrukcióról az jut eszébe, hogy a restaurálás végeztével készül el. Segítségével bemutatják, hogyan is nézhetett ki a műtárgy, melyet a valóságban nem egészítenek ki. Azonban a virtuális rekonstrukcióknak szélesebb körben is szánhatunk szerepet. Ana Sterle és Lucija Močnik Ramovš egy szinte teljes egészében átfestett barokk kép restaurálásáról szóló tanulmányában az alábbiak szerint foglalja össze a digitális rekonstrukció szerepét:

A restaurátorok a köpeny kiretusálása előtt digitális rekonstrukciót készítettek, mely tisztázta a vörös drapéria eredeti kinézetét. A rekonstrukcióhoz az Adobe Photoshop szoftvert használták. A választás oka az volt, hogy nagyon hamar el tudták készíteni a programban a fotómanipulációt. A gyorsaság kiemelt szempont, mert a restaurálásban a háttérmunkára általában igen kevés idő áll rendelkezésre.

1. A tudományos kutatás vizuális bemutatását szolgálja.

2. A műtárgy esztétikai megjelenését mutatja be olyan esetekben, amikor a művészi értékek megjelenítése etikai, anyagi vagy más szempontból nehézségekbe ütközik.

3. A nagyközönség számára érdekesebbé teszi a műtárgyat.

4. Javaslatul szolgál a restaurálási kérdésekben.

5. A restaurátor által javasolt beavatkozásokat be lehet mutatni a kurátornak, hogy a lehető legmegfelelőbb döntés születhessen a műtárggyal végzett kezelésekről.

Sterle és Ramovš Marko Layer (1727– 1808) Mater Dolorosa témájú vászonképének 2018-as restaurálásakor kiterjedt vizsgálatot végzett az átfestésekkel borított műtárgyról. Az átdolgozások egy részét korábban, 2011 és 2016 között eltávolították. A zsűri az aktuális restauráláskor is a részleges eltávolítás mellett döntött. A szlovén szakemberek a keresztmetszet-csiszolatok alapján eredetinek tekintett részleteket (például testszínek) megőrizték. A háttér utólagos átfestését is megtartották, mivel az tónusában és textúráját tekintve is közel állt az eredeti ré-

A virtuális rekonstrukcióhoz a fő források a festményről készített infravörös és a röntgen-radiográfiás felvételek voltak. Ezek a fotók ugyanis az emberi szem által nem érzékelhető tartományokban mutatnak meg a műtárgyról információt. Jelen esetben azt, hogy a megmaradt kék átfestés alatt hogyan futnak vörös drapéria ruharedői.

A rekonstrukció elkészítésekor az volt a szakemberek célja, hogy olyan digitálisan módosított fotót hozzanak létre, amely a műtárgy „ideális” állapotát mutatja be úgy, hogy az idő múlásának nyomai is felfedezhetőek maradjanak a képen. A festett felület hiányait és károsodásait kiretusálták az etikai elvek figyelembevételével. (Azaz csak a tényleges hiányokat, sérüléseket tüntették el a felvételről, épnek tűnő részleteket nem színeztek át.)

Meglehetősen komplex feladat volt a virtuális rekonstruálás, hiszen a festett felület a felvétel elkészítésekor igen egyenetlen volt: egy részén eltávolították az átfestéseket, más részén meghagyták azokat, néhol kimattult a felület, más helyen erőteljesebb volt a színhatás.

A vörös drapéria rekonstrukcióját az alábbiak szerint oldották meg: a hiányzó területekre vö-

3

rös alapszín került, melyre a klónozó bélyegző eszközzel textúrát imitáltak. A radiográfiás felvételt, amelyen jól kivehetőek voltak az átfestett ruharedők, beillesztették a megfelelő helyre, és a környezetének megfelelően világosították a tónusát. A leírt módszerrel az infravörös felvételről is vettek át információkat. Végezetül a manipulált fotó szaturációs értékeit növelték, hogy lakkozott festmény benyomását keltsék.

A festmény tényleges kiegészítését, retusálását a digitális rekonstrukció mintájára végezték el. A hiányhelyeket tömítették, majd gouache-al aláfestették. Lakkozás után a hiányok kiegészítése kétféle módszerrel történt: vonalkázós vagy pontozásos retussal, a kisebb hiányokon pedig beilleszkedő retussal. Ahol az eredeti ecsetvonások vonalas textúrát hoztak létre, ott tratteggiot, azaz vonalkázós retust alkalmaztak a restaurátorok, ahol az ecsetkezelés nem volt ennyire jellegzetes, ott a pontozásos módszert választották. Ahol a kék átfestés megmaradt, és esztétikailag zavaróan hatott, azokon a részeken szintén pontozásos retust alkalmaztak. A vörös drapéria retusálásában a digitális rekonstrukció segített. Ahol a vörös réteg lekopott, és alóla az eredeti kék drapéria folytatása bukkant elő, ott pontozásos technikával retusálták vissza a vörös színt.

A pontokból álló raszter hézagai láttatni engedik az alsó, szintén eredeti réteget. A befejező retust Gamblin restaurátor festékek alkották.

A beavatkozások végeztével a szakemberek összehasonlították a digitális rekonstrukciót és a restaurált festményt. A vörös drapériát tekintve nincs sok különbség a két felvétel között. Ám a kék drapéria esetében nagyobb eltérések érzékelhetőek, melyek abból adódnak, hogy a rekonstrukció a feltárt állapot felvétele alapján készült. Tehát az akkor még lakkozatlan festmény felületén a mattulások, egyenetlenségek szemléletesebben megmutatkoztak, mint lakkozás után. Arra a következtetésre jutottak a restaurátorok, hogy a

4

rekonstrukció egységesebb kék drapériát mutatna be, ha egy invazív beavatkozások előtti felvételt használtak volna. elolvasom az eredeti cikket

A vonalkázós retus bemutatása digitális eszközökkel címet viselő kutatási naplómban olyan módszereket mutattam be, amelyekkel virtuálisan is megjeleníthetővé válik a vonalkázós retustechnika. A jelenlegi kutatási naplóban pedig olyan lehetőségek után kutatok, amelyekkel a pontozásos retus is imitálható virtuálisan. Célom, hogy Sterle és Ramovš 4. és 5. pontjában felmerülő igényeknek eleget tegyek. Továbbá fontosnak tartom, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbben kivitelezhető technikát találjam meg a pontozás elkészítésére. Hiszen ez a fajta digitális kiegészítés csak előkép lesz a valódi rekonstrukció megfestéséhez. Ezen kívül célkitűzésem, hogy a módszer szélesebb kör számára elérhető megoldást jelentsen, mint a nemzetközi projektek keretében megvalósuló, mesterséges intelligencia használatán alapuló rekonstrukciók.

Elsőként mintafelületeken kezdtem el a kutatást Adobe Photoshop programmal. A szoftver ingyenes használatú verziójára a Photopea nevű online szerkesztőprogramot ajánlom.

bevezetés

A retus és a kiegészítés legfontosabb változatai Függőleges vonalkázás, tratteggio

Vonalkázós

Formakövető vonalkázás selezione chromatica

Egymást keresztező vonalak

Pontozásos

Megkülönböztető

Pont - vonal raszter

Neutrális

Pontozásos retus, illetve kiegészítés során a hiányokat színben és formailag apró, pontszerű ecsetvonásokkal állítjuk helyre.

A pontozásos retus közelről különböztethető meg az eredeti felülettől. Távolról szemlélve, – akár a pointillista festmények ecsetvonásai, – egységes felületté olvadnak össze.

Retus, kiegészítés

Beilleszkedő

A kiegészítés módszereiről bővebben Görbe Katalin tanulmányában olvashatunk.

Kattints ide

5

A kutatási naplóban bemutatott módszerek

Pointillista szűrő

Pointillista szűrő mintázat rétegként használva

Szövet művészi szűrő mintázat rétegként használva

6

Szövet művészi szűrő mintázat rétegként használva, egyedi ecsettel kombinálva

Pontozó ecsettel készített mintázat réteg és pointillista szűrő kombinált használata

Pointillista szűrő alacsony áttetszőséggel alkalmazva, egyedi ecsettel kiegészítve

7

Pointillista stílusú fotómanipuláció készítése

Fent az eredeti felvétel (forrása: Pixabay), lent az elkészült pointillista stílusú fotómanipuláció

Az Adobe Photoshop képszerkesztő program szűrőinek (filtereinek) köszönhetően egy egyszerű felvételből különféle művészi hatású képek jöhetnek létre. Az egyik ilyen filter a pointillista szűrő, mely a 19. századi festészeti irányzathoz hasonló fotókat hoz létre.

A székesegyházról készült felvétel rétegét Photoshopban duplikáltam, majd két szűrővel alakítottam át. Az alsó réteg művészi szűrőt kapott (Paint Daubs), a felsőn a pointillista filtert alkalmaztam.

A felső réteg áttetszőségét lecsökkentettem, hogy az alsó, ecsetvonásos megjelenésű réteg kissé átderengjen alóla.

8

pointillista szűrő

A Photoshop saját pointillista szűrője gyors és egyszerű lehetőséget kínál a pontozásos retus raszterének digitális visszaadására.

Az alábbi, egyszínű szürke felületen alkalmazott szűrőkkel a pointillista filter tulajdonságait szemléltetem. A szűrők alkalmazása előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy az elért szín- és tónushatás függ attól, hogy az eszköz panelen milyen háttérszínt állítunk be. A felső mintafelület fehér háttérrel (rgb 255 255 255), a középső fekete (rgb 0 0 0), az alsó pedig szürke háttérrel (rgb 128 128 128) készült. Tehát a retus imitálásakor elképzelhető, hogy a törtfehér tömítőmassza színét érdemes háttérszínként választani. Azonban a sötét tónusú felületekhez lehet, hogy valamilyen sötétebb árnyalatú háttérszínt szükséges választani.

A pointillista raszter a réteg panelen

A pointillista szűrőhöz némiképp hasonló felületet lehet elérni a szemcsézettség (Grain) filterrel. Azonban ennek a szűrőnek az a hátránya, hogy a pointillistával ellentétben nem lehet tetszés szerint beállítani a pontok méretét. Így csak bizonyos méretű képrészletek kiegészítésére lenne alkalmas.

9

A digitális pontozásos retus mintafelületeken A pointillista szűrő használata

Digitálisan létrehozott hiány Pointillista szűrővel létrehozott digitális pontozásos retus a mintafelületen

10

pointillista szűrő

A mintafelületekkel való kísérletezést először egyszínű képrészletekkel kezdtem el. Ezen a 17. századi lombkoronán hiányt alakítottam ki a képszerkesztő program segítségével. Majd a rétegről egy másolatot kiegészítettem. Itt tartalomérzékeny kitöltéssel egészítettem ki a hiányokat, majd életlenítő szűrőt alkalmaztam a rétegen. Ezen az alsó, elhomályosított rétegen beállítottam a képrészletnek megfelelő méretű (értsd a pontok mérete) pointillista szűrőt. A filter használatakor háttérszínnek a középtónusú levelek képpontjaiból pipettáztam. A szűrő hatásaként az összképet zavaró, vöröses - rózsaszínes pontok is keletkeztek, melyeket azonban színezet/telítettség korrekciós réteggel tompítani lehetett. A kiegészített részeket fényerő/ kontraszt korrekciós réteggel kellett az eredeti környezet kontrasztviszonyaiba beilleszteni.

MÓDSZER

ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

Viszonylag gyors haladás

A szűrő használatához a megfelelő háttérszínt csak többszöri próbálkozás után lehet eltalálni.

Viszonylag hitelesen visszaadja a pontozásos retus látszatát.

A pontozás mérete bármikor tetszőlegesen változtatható.

A hiányok színét és a pontozást a program előállítja helyettünk.

A szűrő egyes helyeken az eredeti környezettől eltérő színeket produkálhat.

A kiegészített hiányok helyes tónusát utólag, manuálisan kell beállítanunk.

Nagyon szabályos a pontozás, nem adja vissza a kézzel festett pontok érzetét.

11

Digitálisan létrehozott hiány A pointillista szűrőt mintázatként felhasználó digitális pontozásos retus a mintafelületen

+ 12

pointillista szűrő

Következő lépésként a korábbi mintafelület mesterséges hiányait egészítettem ki az előbbinél némiképp összetettebb módon.

A hiányos rétegről szintén másolatot készítettem, és tartalomérzékeny kitöltéssel egészítettem ki a hiányokat, majd életlenítő szűrőt alkalmaztam a rétegen. Ám az elhomályosított rétegen nem alkalmaztam pointillista szűrőt.

Egy semleges szürke felületen használtam a pointillista filtert, majd az így kapott rasztert mintázattá alakítottam. Az elhomályosított réteg alá helyeztem el egy mintázattal kitöltött réteget, majd a felső réteg keverési módján módosítva a pontozás átvette a festmény színeit anélkül, hogy a pointillista filter színtorzulást okozott volna. A kiegészített részeket görbék korrekciós rétegekkel lehetett az eredeti környezet kontrasztviszonyaiba beilleszteni.

MÓDSZER

ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

Viszonylag gyors haladás

A kiegészített hiányok helyes tónusát utólag, manuálisan kell beállítanunk.

Viszonylag hitelesen visszaadja a pontozásos retus látszatát.

A pontozás mérete bármikor tetszőlegesen változtatható.

Nagyon szabályos a pontozás, nem adja vissza a kézzel festett pontok érzetét.

A hiányok színét és a pontozást a program előállítja helyettünk.

A mintázat réteg és a keverési mód kombinálásával kiküszöbölhető a filter okozta színtorzulás.

13

A szövet művészi szűrő használata

denzitás: 5

denzitás: 25

denzitás: 25

denzitás: 5

denzitás: 20

14

denzitás: 20

A pointillista szűrőnél jóval szabálytalanabb, a valódi pontozásos retus megjelenését megfelelőbben tükröző felületet lehet létrehozni a szövet (Reticulation) művészi szűrő segítségével. A filter tulajdonsága, hogy csak szürkeárnyalatos minta hozható létre belőle, így színes réteggel keverten szükséges alkalmazni. Egyéb jellegzetessége, hogy számít, hogy az eszközöknél milyen festőszínt és háttérszínt állítunk be a használat közben, illetve a szűrő beállításainál a denzitás értékét hogyan határozzuk meg.

A felső két mintafelület létrehozásakor fehér festőszínnel (rgb 255 255 255) és fekete háttérszínnel dolgoztam (rgb 0 0 0). A középső két mintafelületnél az ellenkező módon. Jól látható, hogy fekete festőszín esetén sokkal sötétebb árnyalatot érhetünk el, amellyel egy adott festmény sötétebb tónusai könnyen visszaadhatók.

A denzitás értéke szintén a mintázat tónusát adja meg. 5-ös, azaz alacsony pontsűrűséggel világosabb, míg 25-ös értékkel sötétebb felületek alakíthatóak ki.

Egy-egy festmény hiányainak kiegészítésekor meghatározó tényező, hogy az apró pontok közötti tónuskülönbség mennyire látványos.

A fehér és fekete festő- és háttérszín használatakor élesebb a kontrasztviszony, ellenben ha középszürkét (rgb 128 128 128) kombinálunk fehérrel vagy feketével (az alsó két mintafelületen), akkor kevésbé domináns retust tudunk majd imitálni.

szövet szűrő

A szövet szűrő használatának bemutatásakor olyan (17. századi) mintafelületet választottam, amelyen kis területen viszonylag nagyok a szín- és tónusbeli kontrasztok. Így a pontozásos retus az optikai színkeveréssel megfelelő lehet a megkülönböztető kiegészítésre.

A szövet filter segítségével kétféle mintázatot készítettem: 1: a szűrő használatakor nagy volt a tónusbeli kontraszt a festő- és háttérszín között; 2: a szűrő használatakor csekély volt a kontraszt a festő- és háttérszín között.

Utóbbi esetben a retus finoman beleolvad a

környezetébe. Nagy kontrasztviszony esetében viszont a retus szemletétesebben, laikusok számára könnyebben felismerhető módon jelenik meg.

Mivel a szövet szűrő által létrehozott mintázat szürkeárnyalatos, azt egy színes, életlenített réteggel kell kombinálni, melynek keverési módját színre (Color) kell állítani. A mintázatot tónusban egyes helyeken korrekciós rétegekkel szükséges módosítani, hogy a festmény eredeti szín- és kontrasztviszonyaiba illeszkedhessen.

MÓDSZER

ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

Viszonylag gyors haladás

A szűrő használatához a megfelelő háttérszínt csak többszöri próbálkozás után lehet eltalálni.

Szabálytalan pontozása miatt a pointillista szűrőnél hitelesebben adja vissza a pontozásos retus látszatát.

A hiányok színét és a pontozást a program előállítja helyettünk.

A kiegészített hiányok helyes tónusát utólag, manuálisan kell beállítanunk.

A pontozás mérete nem változtatható bármikor tetszőlegesen.

15

Digitálisan létrehozott hiány

A szövet szűrőt mintázatként felhasználó digitális pontozásos retus a mintafelületen. A szűrő használatakor nagy volt a tónusbeli kontraszt a festő- és háttérszín között.

A szövet szűrőt mintázatként felhasználó digitális pontozásos retus a mintafelületen. A szűrő használatakor csekély volt tónusbeli kontraszt a festő- és háttérszín között.

16

Fotó licenc: Photo by Europeana on Unsplash

szövet szűrő és ecset

A következő lépésben az kívántam elérni, hogy a pontozással érzékeltethessem a kiegészítéseken a tenger hullámait. Ehhez létrehoztam egy apró pontok sokaságából álló ecsetet, melynek felső része egy képzeletbeli vízszintes vonalhoz igazodik. Ezzel az ecsettel egy önálló rétegen, a hullámok irányához igazodva, a kép eredeti színeiből pipettázva retusáltam. Végeredményként a digitális pontozásos kiegészítésem optikailag jobban beilleszkedett az eredeti képrészletekbe, mint azokon a próbákon, ahol az ecset eszközt nem használtam.

Az általam létrehozott pontozó ecset

Szintén saját ecset elkészítésével és használatával egészítettem ki a digitálisan létrehozott hiányokat az alábbi 17. századi csendéleten (lent). A feliraton hoztam létre sérülést, egyrészt azért, mert a sorok vonala hasonló megoldást igényel, mint a vízszintes hullámok. Másrészt a szövegek kiegészítése etikai problémákat vet fel, hiszen a kiegészítésünk nem biztos, hogy azokat a betűket vagy szavakat fogja tartalmazni, mint az eredeti felirat. Ezért a világos háttéren a fekete betűk által kirajzolt tónusviszonyt idéztem csak fel a pontozás segítségével.

Fotó licenc: Photo by Europeana on Unsplash

17

1. A felirat mesterséges hiányának digitális kiegészítése pontozással

2.

A fenti mintafelület kiegészítése sötétebb, szabálytalan elhelyezkedésű pontokkal.

3.

18

A sorok vonalának látszatát felkeltő digitális retus és a felhasznált pontozó ecset

szövet szűrő és ecset

A felirat hiányát szövet szűrő segítségével egészítettem ki, olyan módon, mint azt a korábbi példánál bemutattam.

Háromféle kiegészítési megoldást készítettem el. Elsőként csak szövet szűrőt és hozzá színes réteget használtam (1.). Ez a megoldás visszaadja ugyan a sorok vonalának érzetét, azonban tónusában világosabb hatást kelt, mint eredeti környezete. Ezért a következő lépésben készítettem egy olyan retuspróbát, ahol az előzőekben létrehozott kiegészítést bővítettem egy különálló rétegen: szabálytalan elhelyezkedésű, különféle áttetszőségű fekete pontokat rajzoltam a hiány területére. (2.) A próba tónusában közel áll az eredeti felülethez, a szabálytalan elhelyezkedésű pontozás azonban nem kelti fel a szabályos sorokba szedett betűk érzetét. Az utolsó változatban tehát ismét az 1. számú felületet bővítettem ki egy önálló rétegen, itt azonban a pontozással a vízszintes sorok látszatát igyekeztem visszaidézni. (3.) Ahogy a hullámok kiegészítéséhez, úgy itt is saját, különböző méretű és áttetszőségű pontokból álló ecsetet készítettem digitális rajztáblával.

ECSETTEL TÖRTÉNŐ PONTOZÁS

ELŐNYÖK

A fájl rétegrendje

Az ecset pontok halmazából áll, így gyorsabb a retusálás

HÁTRÁNYOK

Manuális folyamat, így lassabb, mint a program automatikus funkciói.

A különböző méretű és tónusú pontok jól visszaadják a valódi festés látszatát.

A retusszíneket az eredeti képfelületből pipettázhatjuk.

19

Esettanulmányok Ebben az esettanulmányban egy 19. századi, restaurálásra szoruló csendélet részletét egészítettem ki. Az ábrázolt gyümölcsökön jelentős kiterjedésű, formai részleteket is érintő hiányok keletkeztek (lásd jobbra). Ezeket egészítettem ki digitálisan szövet szűrő és a korábbiakban elkészített ecsetek segítségével.

Az elkészült pontozásos rekonstrukció rasztere jól illeszkedik a kép szabálytalan, organikus formáihoz. Esztétikailag megfelelő megoldás lehet ez a fajta helyreállítás, azonban digitálisan hiába lehet viszonylag hamar elkészíteni a modellt, a valóságban a kép (79,5 x 65,5 cm) és a hiányok méretét tekintve igen hosszadalmas folyamat lenne a pontozásos retus.

A kitömített festmény

A tömített festmény digitálisan kiegészítendő részlete A fájl rétegrendje

20

esettanulmány

Az elkészült digitális pontozásos retus a festmény kiválasztott részletén

I.

21

A következő esettanulmányban egy egyházi címert ábrázoló képrészlettel foglalkozom.

A 18. századi, Dunaföldvárról származó vászonkép sokáig egy másik festmény támasztó vásznául szolgált, ezért állapota jelenleg kritikus. A címert megjelenítő részlet (kb. 30 x 20 cm) maradt fenn a legépebben, így ezen a területen végeztem digitális rekonstrukciós próbákat.

A töredékes ábrázolás értelmezésében a heraldika szolgálhat segítségül. A bíborosi rangot rendszerint vörös színű kalappal jelenítették meg a róla kétoldalt lehulló bojtokkal.

Tehát a címer tulajdonosa ezt az egyházi rangot viselhette, ám a festményünkön a bojtok száma kevesebb, mint ahogy az a bíborosok esetében lenni szokott. A címer bal oldalán vörös mitrát, jobb oldalon pedig díszes arany pásztorbotot jelenítettek meg. (A felvételen sárgán megjelenő részletek valóban aranyozottak.) Ezek is egyházi rangjelölő kellékek. A címersátorral körülvett kék - vörös pajzson arany oroszlán (?) töredékei vehetőek ki, mely egyik mancsában csillagot, másikban kardot tarthat. Felettük kiterjesztett szárnyú madár és arany csillag látható. Az ábrázolás alsó része lehetséges, hogy az egyházi személy ősi családi címerét tartalmazza.

A digitális pontozásos retuspróbához a mitra (süveg) részletét választottam ki. Elsőként hasonló címerábrázolások alapján kiegészítettem a fejfedőt digitális rajztábla segítségével. A rekonstrukciót és az eredeti festményről készült fotót külön rétegen helyeztem el. A hiányokat nem vágtam körbe a képszerkesztő programban, mivel ez a folyamat rendkívül sok időt vett volna igénybe. Helyette a vászon elbarnult színét építettem be a retusba: különféle áttetszőségű ecsetekkel dolgoztam az eredeti felületről felpipettázott színekkel. A beilleszkedőnek mondható kiegészítésem nagyobb pont- vagy foltszerű ecsetvonásokból állt.

22

A töredékes festmény részlete, Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai főrestaurátor felvétele

Mikor a retusaim segítségével kivehetővé vált a mitra formája, azután kezdtem csak neki a pontozásos retus megjelenítésének. A korábbiakban bemutatott módszert alkalmaztam, tehát a retus rasztere színes, elhomályosított rétegből, valamint pontozó mintázatból állt, melyet egy előzőleg elkészített pontozó ecsettel hoztam létre. A szövet szűrőt itt azért nem lehetett megfelelően alkalmazni, mert nagyon kicsi volt a pontok mérete a kiválasztott részlet nagyságához képest. Az említett rétegeket kiegészítettem még egy pointillista szűrős, alacsony áttetszőségű réteggel, hogy a végeredmény minél hitelesebben tükrözhesse a valódi pontozásos retus megjelenését.

esettanulmány

II.

Séllyei Nagy Ignác (1733-1789) teológiai doktor, székesfehérvári püspök címere. A rajzon jól látható a püspöki süveg (mitra), mely a dunaföldvári kép értelmezésében segítségemre volt.

A felvétel forrása: Wikipédia A töredékes címer kinagyított részlete a mitrával

Az elkészült beilleszkedő jellegű digitális kiegészítés folszerű pont - vonal raszterrel.

Az elkészült digitális pontozásos retus a címer kiválasztott részletén

23

A beilleszkedő jellegű kiegészítést tartalmazó fájl rétegrendje. A különböző színeket különálló rétegeken helyeztem el.

24

A pontozásos kiegészítést tartalmazó fájl rétegrendje. A mintázattal fedett réteg alul helyezkedik el. Felette látható a pointillista szűrővel ellátott réteg.

arcrekonstrukció

Arcrekonstrukciók pontozásos retussal

Digitálisan létrehozott hiány a figura arcán Fotó licenc: Public Domain & Unsplash License

A hiány kiegészítése digitálisan, pontozásos retussal

A kiválasztott 16. századi arcrészleten digitális rekonstrukciós próbákat végeztem. Elsőként a figura arcán alakítottam ki virtuális sérülést, hiányt. Majd egy másik rétegen elkezdtem színben kiegészíteni a hiányzó arcélt. A képszerkesztő program tartalomérzékeny kitöltése nem bizonyult megfelelőnek, ezért digitális rajztáblával készítettem el a pótlást. Ennek a rétegét duplikáltam, majd az alsó rétegen életlenítést, a felsőn pointillista szűrőt alkalmaztam. A pontozás áttetszőségét csökkentettem, hogy a színek ne legyenek annyira nyersek és élénkek, jobban idomuljanak a környezetükhöz.

A korábbiakban alkalmazott szövet szűrő helyett azért választottam a pointillista filtert, mert annak optikai színkeverése jobban visszaadja a testszínek zöldesbarna aláfestéséből adódó hatásokat. Végezetül a legfelső rétegen pontozó ecsettel, illetve körecsettel retusálva illesztettem be a kiegészítést az eredeti felületbe.

25

A hiány színbeli kiegészítése, melyen életlenítő szűrőt alkalmaztam.

A hiány kiegészítése pointillista szűrővel, alacsony áttetszőség mellett.

A színes és a pontozásos rétegek együttese.

A létrehozott kiegészítés beillesztése pontozásos retussal, digitális rajztábla segítségével.

26

arcrekonstrukció

MÓDSZER

A fájl rétegrendje

ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

Viszonylag gyors haladás

Ezt a fajta formai hiányt a program automatikus kitöltése nem egészíti ki helyesen.

Digitális rajztáblával kellett megrajzolni a pótlást.

A pointillista szűrő optikai színkeverése hitelesen adja vissza a testszín zöldesbarna aláfestéséből eredő árnyalatokat.

A pontozás mérete bármikor tetszőlegesen változtatható.

A létrehozott kiegészítést utólag még retusálni kell.

27

Digitálisan létrehozott hiány a figura száján

A hiány kiegészítése digitálisan, beilleszkedő módon

A következő digitális retuspróba az előzővel megegyező módon történt azzal a különbséggel, hogy ezen a felvételen egy bonyolultabb formai hiányt idéztem elő. A figura szájának bal oldali részletét károsítottam. A kiegészítés első lépéseként digitális rajztáblával beilleszkedő módon pótoltam a hiányt. Alárajzot készítettem egy alsó rétegen, majd rózsaszínes árnyalatokkal megjelenítettem a testszín részleteit.

Az ajkak vörösesbarna színe egy felső, különálló rétegre került.

Ezt követően egy másik fájlban egyesítettem a különálló rétegeket, majd elkészítettem a pontozásos kiegészítést.

A hiány kiegészítése digitálisan, pontozásos retussal

28

arcrekonstrukció

A beilleszkedő kiegészítést tartalmazó fájl rétegrendje

A kiegészítés kinagyított részletei. Fent: alárajz.

Lent: a teljes beilleszkedésre nem szükséges törekedni, hiszen a pontozásos retus kialakításakor a réteg elhomályosítva kerül felhasználásra.

29

Életlenítő szűrő alkalmazása a beilleszkedő kiegészítésen.

A hiány kiegészítése pointillista szűrővel, alacsony áttetszőség mellett.

A színes és a pontozásos rétegek együttese.

A létrehozott kiegészítés beillesztése pontozásos retussal, digitális rajztábla segítségével.

30

arcrekonstrukció

A pontozásos kiegészítést tartalmazó fájl rétegrendje

31

Digitálisan létrehozott hiány a figura szemén

A hiány kiegészítése digitálisan, beilleszkedő módon

A harmadik arcrekonstrukciós próba során a figura jobb szemén idéztem elő hiányt. A szem az arc és a festő kézjegyének legjellemzőbb vonása, éppen ezért ennek kiegészítése etikai kérdéseket vet fel. Ezért ebben az esetben kétféle rekonstrukciót készítettem.

Az első formai rekonstrukció, mely beilleszkedő kiegészítéssel indult, majd ezt alakítottam át pontozásos retussá az előzőekben leírt módon.

A hiány kiegészítése digitálisan, pontozásos retussal

32

arcrekonstrukció

A beilleszkedő kiegészítés és az azt tartalmazó fájl rétegrendje

A pontozásos retussal készült kiegészítés és az azt tartalmazó fájl rétegrendje

33

Digitálisan létrehozott hiány a figura szemén

A hiány kiegészítése digitálisan, formai kiegészítés nélkül, pontozásos retussal

Második kiegészítési lehetőségként csak színbeli beillesztést alkalmaztam pontozás segítségével. Legalsó rétegként szövet szűrővel kialakított pontozó mintázatot használtam. Ennek tónusát korrekciós réteggel állítottam be, színét pedig egy testszínhez hasonló árnyalatú réteggel.

A mintázatot pontozó és körecsetekkel retusáltam, míg kialakult a megfelelő átmenet az eredeti felület és a kiegészítés között.

34

arcrekonstrukció

A kiegészítés kinagyított részletei. Balra: pontozásos mintázat (szövet szűrő). Jobbra: a pontozott felület retusálása pontozó ecsettel, digitális rajztáblával.

A fájl rétegrendje

35

Összegzés

Célom a projekt során az volt, hogy megtaláljam a leggyorsabb és legegyszerűbben kivitelezhető technikát a pontozásos retus digitális bemutatására. Az általam kipróbált módszerek segítségével előképet készíthetünk egyegy festmény restaurálását megelőzően. Képszerkesztő programban többféle lehetőséget kipróbáltam a pontozás imitálására, köztük a pointillista és a szövet szűrőt, a mintázat- vagy az ecsetkészítést. A felsorakoztatott lehetőségek mindegyike megfelelően visszaadja a valós pontozásos retus érzetét.

A legtöbb esetben a szövet szűrőt találtam a legcélravezetőbb megoldásnak. Ennek használatakor a retust szétbontottam egy szürke pontozásos raszterre és egy színes, de életlenített rétegre. Ezek együttese, illetve egymásra hatása adta meg a pontozás karakterét.

Akadtak azonban olyan felületek, amelyek a pointillista szűrő optikai színkeverésén alapuló hatást kívánták meg, ahogyan azt az arcrekonstrukciók esetében láttuk.

Tehát összességében elmondható, hogy találtam viszonylag gyorsan kivitelezhetó módszereket a digitális pontozásos retus elkészítésére. Azt, hogy egy-egy esetben melyiket alkalmazzuk, azt maga az adott műtárgy és annak jellemző felülete határozza meg.

36

szakirodalom

EwaGlos - European Illustrated Glossary of Conservation Terms for Wall Paintings and Architectural Surfaces. Documentation. 2015. Michael Imhof Verlag, Petersberg, Germany, 448p. http://openarchive.icomos.org/id/eprint/1706/1/2015ewag.pdf

2021.10.11.

Görbe, Katalin: A kiegészítés módszerei a festmények restaurálásában. In.: Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 4. 2004. pp. 8-18. http://epa.niif.hu/00400/00402/00004/pdf/8_25.pdf 2021.10.11.

Lizun, Damian: Reconstructing the Lost: TECHNICAL ANALYSIS AND DIGITAL RECONSTRUCTION SUPPORTING THE TREATMENT OF A PORTRAIT OF SIR SONG ONG SIANG. IN.: Conference: COLLECTIONS C ARE: Staying Relevant in Changing Times, ASEAN & Beyond, 23-25 October 2019 | Singapore, CONFERENCE PROCEEDINGS. At: Singapore https://www.researchgate.net/publication/339439703_Reconstructing_the_Lost_Technical_ Analysis_and_Digital_Reconstruction_Supporting_the_Treatment_of_a_Portrait_of_Sir_Song_Ong_ Siang Móricz, Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN. In.: Savaria, a Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 36. 2013. pp. 333-363. https://muzeumkormend.hu/sites/default/files/publikacio/pdf/2017-01-01/13_moricz_savaria36. pdf Severini, Leonardo: An Opportunity to Reflect on Differenciated Retouching Techniques Used in Italy: Methods and Materials. Problem Solving in a Private Practice Context, In: Bailão, Ana: Rech4 Conference, Postprint, Split : [University of Split, Academy of Arts], 2017. pp. 22-27. https://www.researchgate.net/publication/328043678_POSTPRINTS_RECH_4_CROATIA_4TH_ INTERNATIONAL_MEETING_ON_RETOUCHING_OF_CULTURAL_HERITAGE_RECH_4 2021.10.25.

Sterle, Ana, Močnik Ramovš, Lucija: The use of a virtual image as a step to the aesthetic presentation of an overpainted baroque painting, In.: Ge-conservación Nº18, Vol. 18 (2020), pp. 347-355. https://ge-iic.com/ojs/index.php/revista/article/view/819 2022.02.20.

37