Szándékos rongáláson átesett festmények helyreállítása

Bakonyi

MMA

Szándékos rongáláson átesett festmények csoportosítása

Miért

Sérült meg?

Hogy

Néz ki a sérülés?

Mennyire Sérült meg?

Hogyan Állítsuk helyre?

A rongálás oka/célja

Vallásos

Politikai

Kereskedelmi…

A sérülések

jellege

Szúrásnyom

Karcolás

Vágás…

A károsodás mértéke

Részleges

Teljes

A helyreállítás módja

Történeti érték

Művészi érték

A rongálás oka vagy célja

Kategóriák közti átfedések előfordulhatnak

▪ VALLÁSOS CÉLÚ RONGÁLÁS

• Képrombolási időszakok

• Magyarországon a török hódoltság idején az ábrázolt alakok arcának, szemének megrongálása

• Sok esetben a rongálások e fajtája történeti értékként jelenik meg (egy kor felfogásának tükre), mely meghatározza a helyreállítás módját.

• Példa: A Sodoma (Giovanni Antonio Bazzi, 1477 – 1549) műhelyéből származó, ma a Szépművészeti Múzeumban őrzött predellatöredék még a sienai oltár részét képezhette, amikor súlyosan megrongálták. A Passió-jelenetek szinte összes szereplőjének, még Krisztusnak is kiszurkálták a szemét, orrát, Júdás és más szereplők alakját erőteljesen összekarcolták. A restaurálás során a szúrásnyomok beilleszkedő, a karcolások megkülönböztető kiegészítésére került sor.1

▪ POLITIKAI, TÁRSADALMI CÉLÚ RONGÁLÁS

• Egy adott ügyre kívánják ilyen drasztikus módon felhívni a figyelmet (a nagy francia forradalom alatti rongálások, napjainkban figyelemfelkeltés pl.: a társadalmi kérdésekre vagy a klímaváltozás okozta problémákra…)

• Példa: 1971-ben egy időszakos kiállításról lopták el Jan Vermeer (1632 – 1675) Szerelmeslevél című képét. A tolvaj levágta a vakkeretéről a festményt, majd a pulóvere alá rejtette, később össze is hajtotta, és a nadrágjába bújtatta. Névtelen levelekkel és a sajtóval való kapcsolatfelvétel révén 200 millió belga frankot követelt a pakisztáni menekültekért. A két héttel a lopás után előkerült festmény súlyosan károsodott. A restaurátori zsűri a rongálás nyomainak eltüntetése mellett döntött, ugyanakkor a festmény újbóli bemutatásakor ismeretterjesztő kiállítást szerveztek a látogatóknak a történtekről.2

▪

A rongálás oka vagy célja

HÁBORÚS KÁROK

• Akár teljes megsemmisülést is okozhat (bombatalálat, tűz…)

• Példa: Gustav Klimt (1862 – 1918) a II. világháború alatt megsemmisült Fakultás képei, melynek archív felvételeiből mesterséges intelligencia segítségével újraszínezett digitális rekonstrukciókat készítettek a kutatók (Enigma projekt).3

• Részleges károk: lövedéknyomok, kard, penge által okozott nyomok, műkincsrablás során bekövetkező sérülések

• Példa: Adolf Herman Duszek (1872 – 1964): Jézus Szent Szíve oltárképét a II. világháború alatt tizenkilenc szándékos fegyverlövés érte (a lövedékek egyike a fémlemez hordozón keresztül a merevítőkeret alsó lécébe fúródott). A festmény legsérültebb része: Jézus Krisztus alakja és a szíve. Mivel a kép vallásos funkciót tölt be, az esztétikai egység megőrzése érdekében Duszek saját kezű javításait, mellyel a lövések nyomát igyekezett eltüntetni, meghagyták a restaurálás során. Az összes többi kittet, amelyet a festékréteg hiányainak kitöltésére tettek fel a felhőkön és a háttéren, eltávolították, majd a szakszerűen tömítették, retusálták ezeket a részeket.4

▪ KERESKEDELMI CÉLLAL TÖRTÉNŐ KÁROSÍTÁSOK

• A 19. század folyamán számos oltárt részekre bontottak, szétfűrészeltek, mert kisebb egységenként könnyebben lehetett őket értékesíteni.

• Példa: Sassetta (1427 – 1450) 1437 és 1444 között festett, hatvan táblaképből álló Borgo San Sepolcro oltárából ma már csak harminc festményt azonosítottak a világ köz- és magángyűjteményében. A műtárgy szétbontása már az ellenreformációs időszakban elkezdődött: az oltárképet eltávolították a főoltárról, az egyes táblák pedig a templom többi oltárárának részei lettek. A 19. század első évtizedében a kétoldalukon festett képeket kettéfűrészelték, és így értékesítették. Helyi gyűjteményekbe, majd Firenzébe, Franciaországba, az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába, Németország és Oroszország múzeumaiba kerültek. Az egykori remekmű teljességében ma már csak digitális rekonstrukció formájában szemlélhető meg.5

A rongálás oka vagy célja

▪ KORÁBBITÓL ELTÉRŐ HELYIGÉNY MIATT ELKÖVETETT CSONKÍTÁSOK

• Előfordultak esetek, amikor a festmény kompozícióját az új helyszínre vagy az új díszkeretbe történő elhelyezéskor csonkították (fatábla esetén fűrészelés, vászonkép esetében a húzószél vagy nagyobb terület levágása)

• Példa: Rembrandt van Rijn (1606 –1669) Éjjeli őrjárat című festményét 1715-ben az amszterdami városházára történő áthelyezése során megcsonkították. A 2019-ben indult, számos tudományos területet átfogó kutatás keretein belül a szakemberek mesterséges intelligencia segítségével egészítették ki a festményt. A projekt során a vászonképről nagy felbontásban szkennelést végeztek. Így az AI át tudta venni a festő stílusát és színeit, majd Gerrit Lundens 17. századi holland festő korabeli másolata alapján Rembrandt technikájának megfelelően megalkotta a hiányzó részleteket. Ezeket a Rijksmuseum nyomtatott formában a műtárgy mellett elhelyezve állította ki.6

▪ A MŰTÁRGY ÚJBÓLI FELHASZNÁLÁSA

• Hamisítványok készítése egy régi, kevésbé kvalitásos, ám öregedési repedéshálóval rendelkező festmény felhasználásával.

• Falképek lemeszelése, átvakolása (akár a felület szándékos megsértése mellett). A régi ábrázolásokra új falkép készítése.

• A régi festmény hordozóként való használata új kép készítéséhez.

• Példa: Egy Dunaföldvárról származó festmény helyreállítása során egy másik képet is napvilágra került. A 18., esetleg 19. századi festmény a kezelés alatt álló műtárgy dublír vásznául szolgált. A megerősítésként felhasznált kép ennélfogva rendkívül sérültté, töredékessé vált. Az ábrázolás csak sejtelmesen bontakozik ki a hiányokkal tarkított felületről: feltételezhetően lefejezés jelenetet, egy sárkányt és egyéb szereplőket láthatunk az erőteljes szennyeződéssel borított festményen. Szerencsére a műtárgy adományozójának címere (kb. 30 x 20 cm-es terület) töredékesen, de viszonylag kivehetően maradt fenn.7

A rongálás oka vagy célja

▪ KOMPOZÍCIÓS ÉS SZÍNBELI ÁTALAKÍTÁSOK, ÁTFESTÉSEK

• A kép színvilágának, a festő stílusának, az ábrázolt alakok gesztusainak egy adott korszellemnek megfelelő átalakítása torzítja az eredeti művészi szándékot.

• Példa: Az Ismeretlen mesternek tulajdonított (korábban Ridolfo Ghirlandaionak attribuált) Szent Katalin misztikus eljegyzését ábrázoló 15. századi táblaképet az 1830-as években restaurálhatták. A korabeli ízlés a manierista stílust visszatetszőnek találta, így valószínűleg az akkori tulajdonos kérésére átfestették a képet. A „restaurálás” eredménye egy másfajta fényviszonyokat tükröző, más színvilágú festmény lett. Az arcvonásokat, drapériákat megváltoztatták, a gyermek Jézus is eredetileg más irányba fordította az arcát. Az átfestéseket az 1980-as években teljes mértékben eltávolították.8

▪ INDOKOLATLAN MÉRTÉKŰ HELYREÁLLÍTÓ BEAVATKOZÁS

• Általában a 18-19. századi restaurálások.

• Erős savak, lúgok használata miatt megkopott felületek. Túlzott hőhatással járó kezelés okozta kifényesedés, pasztozitás eltűnése. Fatáblák esetében a hordozó teljes levékonyítása vagy esztétikai célú kiegyenesítése. Pergő rétegek átfestéssel történő rögzítése. Elváltozott pigmentek, szennyezett felületek átfestése.

• Példa: Pietro Edwards (1744 – 1821) a velencei közgyűjtemény restaurálásának vezetője 1778 és 1795 között restaurálta kollégáival a Palazzo Ducale belső tereit díszítő festményeket. Feljegyzéseiben olvasható, hogy Paolo Veronese (1528 – 1588) Szent Márk és a teológiai erények vászonképének nagyjából a felét a korábbi helyreállítók olajfestékkel erőteljesen átfestették. A retusok nem csak a hiányhelyekre szorítkoztak, hanem eredeti festett felületeket is elfedtek. A korábbi beavatkozások során pedig a festő eredeti lazúrjainak jelentős részét is eltávolították.9

A rongálás oka vagy célja

▪ MŰVÉSZI ÖNKIFEJEZÉS AZ EREDETI MŰTÁRGY KÁRÁRA

• Graffitik, feliratok készítése. 20. századi, ikonikus festmények csókkal illetése. Ilyen esetekben meghatározó tényező a rúzsfolt, mint a nyomhagyás eszköze.

• Példa: Rothko 1958-as „Untitled, Black on Maroon” című művét 2012-ben súlyosan megrongálták Tate Modern kiállításán. Az elkövető fekete tintával írt feliratokat a műtárgyra, melyen a tinta végig is csöpögött, valamint be is ivódott a festmény porózus anyagába. Restaurálás során felmerült a kérdés, hogy az elkövető dadaista cselekedetet hajtott-e végre, azaz tettével hozzájárult-e az alkotói aktushoz, vagy csak egy zavarodott elme vandál cselekedetével van dolguk. A közvélemény és a szakemberek is a műtárgy teljes helyreállítása mellett döntöttek, azaz a beivódott és a felületre került tintát a legalaposabb tudományos vizsgálatok mellett igyekeztek a műtárgy károsítása nélkül a lehető legteljesebben eltávolítani.10

▪ ZAVARODOTT ELME ÁLTALI RONGÁLÁS

• A műtárgy károsítása erős savval, lúggal. Festék vagy festékspray vagy egyéb folyadék (pl.: konzerv) használata értékes, kvalitásos műtárgyon. Karcolások, vésések, szúrások, vágások különféle eszközökkel, különböző módokon.

• Példa: 1975-ben a Rijksmuseumban Rembrandt van Rijn (1606 –1669) Éjjeli Őrjáratát késsel rongálta meg egy mentálisan zavart tanár. Nem kevesebb, mint tizenhárom vágást ejtett a festményen, melyek közül több az eredeti és a dublírvásznon is áthatolt. A restaurálás során a festmény teljes, beilleszkedő módon történő helyreállítása mellett döntöttek a szakemberek. A helyreállítást a sajtó, a szakma és a közvélemény is figyelemmel kísérte.11

A rongálás oka vagy célja

▪ LOPÁS KÖZBEN BEKÖVETKEZŐ KÁROSODÁS

• A fatábla hordozó törése, hasadása, szétválása, repedése. A vászon szakadása, hajtásnyomok létrejötte, vágás általi csonkítás. A festett felület szennyezetté, karcossá válása.

• Példa: A vrlikai (Horvátország) Rózsafüzér királynője 18. századi kegyképet a délszláv háború idején, 1992-ben súlyosan megrongálták: a vászon középső részét kivágták és elvitték. A festményt az azt övező kultusz okán a hiány mértéke ellenére kiegészítették az 1987-es archív, szürkeárnyalatos felvétel alapján.12

▪ HASZNÁLAT VAGY TÁROLÁS SORÁN BEKÖVETKEZŐ SZÁNDÉKOS KÁROSÍTÁS

• Olyan körülményeket teremtünk a műtárgyak környezetében, vagy olyan körülmények között használjuk, melyről pontosan tudjuk, hogy ártalmas a festett rétegeknek: pl.: ikonok csókkal illetése, gyertya használata az ikonok vagy az oltárok, házioltárok előtt, körmeneti zászlók, festett egyházi drapériák használata, dohányzás (főleg magántulajdonban lévő festményeket veszélyezteti), múzeumi kiállítóterek rendezvénytérré alakítása…

• Példa: A svibi (Horvátorság) Páduai Szent Antal templom Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárképe (18. század) súlyos károsodást szenvedett gyertyaláng következtében. A kép alsó része, melyen a szent lába is látható volt, teljes mértékben elpusztult. A restaurálás során a hordozó hiányzó részét pótolták, a festékréteg hiányait kiegészítették, a szent lábát rekonstruálták. A kiegészítés tratteggio retussal, azaz megkülönböztető módon történt.13

A

A sérülések jellege

Hordozót és az alapozást is érinti

Ütés okozta károk (fejsze, kalapács)

Vésések (mély karcolások)

Néz

Lövedéknyomok

Savak, lúgok okozta bemaródások

Mély szúrások, vágások (akár darabokban is lehet a műtárgy)

Hiányozó rész kialakulása (egy adott részlet kivágása, fejsze, fűrészelés okozta károk); Lopás vagy kereskedelmi célú szétdarabolás (oltárok) következménye; Vallási ok: a negatív alakok szemének, szájának kiszúrása, kivésése vagy túlzó erkölcsösség hatására mell vagy mellbimbók megcsonkítása

Nevek, kezdőbetűk, dátumok bekarcolása (leginkább templomi, műemléki környezetben)

Graffiti, festékspray nyomok (erősen penetráló festékanyag használata, mely falkép esetében a hordozóba is behatol)

Erőteljes égésnyomok

AA sérülések jellege

festékréteget, lakkréteget is érinti

Felületi karcolások

Feliratok (tinta, grafit, filc; szerencsés esetben a lakkréteggel együtt eltávolíthatóak)

Néz ki a sérülés?

Felületre koncentrálódó festék vagy festékspray nyomok, különféle folyadékok nyoma (pl.: paradicsomkonzerv)

Rúzsfoltok, zsíros nyomok (ikonok csókkal illetése,

Túlzott mértékű beavatkozások eredménye (indokolatlanul erőteljes tisztítás, feltárás, irreverzibilis átfestés…)

Égésnyomok, dohányzás okozta szennyeződés (templomi vagy magánáhítatra szánt kegyképek, ikonok, magántulajdonban lévő festmények)

A károsodás mértéke

Teljes pusztulás

Fennmaradt-e archív felvétel?

Helyreállítás

A rekonstrukció (felidézés) lehetőségei:

• Festménymásolat készítése

• Digitális megoldások (archív felvétel újraszínezése, archív felvételből print készítése vagy képernyőn való bemutatása)

A százalékos arány a döntő a helyreállításban Részleges veszteségek

A rekonstrukció lehetőségei:

• Tényleges kiegészítés:

✓ részleges vagy teljes

✓ beilleszkedő vagy megkülönböztető

• Digitális rekonstrukció

A helyreállítás módja

Erősen függ a műtárgy őrzési/kiállítási helyétől (múzeum, templom, kastély…)

1. A MŰ TÖRTÉNETI ÉRTÉKÉT TARTJA SZEM ELŐTT

• Az „idő nyomának” eltüntetése, pl. kipergések, kopások kiretusálása és a szándékosan okozott sérülések szabadon hagyása

• Példa: Egy 15-16. századi predellatöredéket, mely Ambrogio Bergognone műve, és Szent Benedek megkísértését és bűnbánatát ábrázolja, erőteljesen megrongáltak. A csábítás vörös színét viselő nőalak szemét, orrát kiszúrták, arcát felismerhetetlenné tették, a testét sűrűn összekarcolták. Az 1954-es restaurálás során a festmény rongálás-nyomai kiegészítették. A legutóbbi, 2017-es restaurálás alkalmával a műtárgy esztétikai hiányait pótolták, a szándékos rongálások nyomát fedetlenül hagyták. A táblakép állandó kiállításon szerepel, a mellette elhelyezett rövid tárgyszöveg utal a rongálásokra.14

A helyreállítás módja

2. A MŰVÉSZETI ÉRTÉKET TARTJA SZEM ELŐTT

• A szándékos rongálások nyomát teljes mértékben elfedi (beilleszkedő retus)

• Példa: A ma már csak töredékként látható Spilicai boldogasszony templom poliptichonját, mely Girolamo da Santa Croce műve, szándékosan megrongálták. A Szent István pápát megjelenítő táblát és a predellaképeken ábrázolt alakokat összekarcolták. Legtöbbjüknek az arcát is károsították, de maradtak sértetlen arcrészletek is a festményeken, melyek analógiaként szolgáltak a festmények teljes, beilleszkedő módon való helyreállításához.15

A helyreállítás módja

3. A MŰVÉSZETI ÉRTÉKET HANGSÚLYOZZA, DE A TÖRTÉNETI ÉRTÉKET IS BEMUTATJA

• A szándékos rongálások nyomát részlegesen fedi el a beavatkozás (megkülönböztető retus, vagy bizonyos elemek, pl. a nem túl mély karcolásnyomok megtartása). Vagy a szándékos rongálások nyomát (szinte) teljesen elfedik, de valamilyen módon bemutathatóvá teszik a műtárgy közvetlen közelében (felvételek közlése a sérülésekről poszteren vagy képernyőn)

• Példa: A brnoi Morva Galériában található Ismeretlen mester: Margit (Jan Ratold feleségének) epitáfiumán (1431) sok helyen szándékos karcolásokat ejtettek. A rongálás nyomai a figurák arcán, lábán és karján jelentkeznek. A donátorok alakját is megrongálták. A beavatkozás időpontja ismeretlen, de abban az időben a műtárgy valószínűleg magasan lehetett felakasztva. A kiegészítés csak a szándékosan előidézett mechanikai sérülések nyomát engedi láttatni, az egyéb hiányokat beilleszkedő módon kiegészítették.16

A felhasznált források

1 Kuna Ágnes – Bakonyi Tímea – Erdei Gábor: The Restoration of Three Strongly Damaged Panel Paintings of a 16th-century Sienese Predella. In: The International Meeting on Retouching of Cultural Heritage – RECH4. 2017. pp. 264-269.

https://www.researchgate.net/profile/Ana-

Bailao/publication/328043678_POSTPRINTS_RECH_4_CROATIA_4TH_INTERNATIONAL_MEETING_ON_RETOUCHING_OF_CULTURAL_HERITAGE_RE CH_4/links/5bb4ae6845851574f7f7bf26/POSTPRINTS-RECH-4-CROATIA-4TH-INTERNATIONAL-MEETING-ON-RETOUCHING-OF-CULTURALHERITAGE-RECH-4.pdf

2 Duijn, Esther van: Vandalism and the Rijksmuseum: Three Vandalized Paintings Restored by Luitsen Kuiper in the Nineteen Seventies. In: Vandalism and Art. Proceedings from a two-day symposium organised at SRAL, Maastricht, 2017. https://journals.openedition.org/ceroart/5573

3 https://artsandculture.google.com/story/the-klimt-color-enigma/SQWxuZfE5ki3mQ?hl=en

4 Śwituszak, Paula Karina – Tomaszewska-Szewczyk, Alina: Retouches With History – Conservation of the Sacred Heart of Jesus by Adolf Herman Duszek and its Authorial Post-WWII Restoration. In: The International Meeting on Retouching of Cultural Heritage - RECH6. 2021. pp. 45-51. https://www.researchgate.net/publication/367046626_Retouches_with_history_-

_Conservation_of_the_Sacred_Heart_of_Jesus_by_Adolf_Herman_Duszek_and_its_authorial_post-WWII_restoration

5 Israëls, Machtelt (szerk.): Sassetta: The Borgo San Sepolcro Altarpiece, Villa I Tatti, 2009

A felhasznált források

6 https://www.rijksmuseum.nl/en/stories/operation-night-watch?filter=The%20missing%20pieces

7 https://osztondij.mma-mmki.hu/hirek-esemenyek/egy-toredekes-cimerabrazolas-digitalis-helyreallitasa-6302

https://osztondij.mma-mmki.hu/hirek-esemenyek/egy-toredekes-cimerabrazolas-digitalis-helyreallitasa-ii-7645

8 Josefik, Jiri: Die Verlobung der heiligen Katharina - eine Studie zur Restaurierungspraxis des 19. Jahrhunderts. In.: Heinz Althöfer: Das 19. Jahrhundert und die Restaurierung: Beiträge zur Malerei, Maltechnik und Konservierung. 1987. pp. 321-326.

9 Darrow, Elizabeth Jane: Pietro Edwards and the restoration of the public pictures of Venice, 1778-1819: necessity introduced these arts, University of Washington, 2000. p. 154.

https://www.academia.edu/61492570/Pietro_Edwards_and_the_restoration_of_the_public_pictures_of_Venice_1778_1819_necessity_introduce d_these_arts

10 Barker, Rachel – Ormsby, Bronwyn – Keefe, Melinda – Wills, Scott: Mark Rothko: Untitled (Black on Maroon). Vandalism and its Legacy. In: Vandalism and Art. Proceedings from a two-day symposium organised at SRAL, Maastricht, 2017. https://journals.openedition.org/ceroart/5697

11 Duijn, Esther van: Vandalism and the Rijksmuseum: Three Vandalized Paintings Restored by Luitsen Kuiper in the Nineteen Seventies. In: Vandalism and Art. Proceedings from a two-day symposium organised at SRAL, Maastricht, 2017. https://journals.openedition.org/ceroart/5573

A felhasznált források

12 Šustić, Sandra – Režić, Ivan – Cvetković, Mario: Recovery of a vandalized canvas painting Our Lady of the Rosary from Vrlika (Croatia). Geconservacion 18(1), 2020. pp. 247-257.

https://www.ge-iic.com/ojs/index.php/revista/article/view/828

13 Kekez, Lana – Krivec, Kristina – Baćak, Julija: Retouching Religious Paintings – Examples from Private Practice. In: The International Meeting on Retouching of Cultural Heritage – RECH4. 2017. pp. 218-220.

https://www.dropbox.com/s/puz2cmkyxp2c9ii/RECH4_%5B2017%5D%20POSTPRINTS_RECH%204.pdf?dl=0

14 https://art.rmngp.fr/fr/library/artworks/ambrogio-di-stefano-bergognone_la-tentation-et-la-penitence-de-saint-benoit_peinture-sur-bois

15

https://www.h-r-z.hr/en/index.php/djelatnosti/konzerviranje-restauriranje/staf2/331-polyptych-of-girolamo-da-santa-croce-in-vis

16 Hradilová – Vlčková – Král: Epitaph of Margaret – Wife of Jan Ratold: Gothic Panel Painting from the Collection of the Moravian Gallery in Brno, In.: Szerk.: Hradil, Hradilová: Technologia Artis 6/2008. pp. 167-175.

A feltüntetett linkek legutóbbi elérési dátuma: 2024.03.11.