Székely Kalendárium – 2017
Corrector pio lectori Ez könyvet valamely Magyar olvasandja magába, Erről ő néki nagy vigasága legyen: Hogy magyari nyelven az régi dolgok, idők is írván vadnak, igaz Chronika rendé szerint. Hogyha penig valamint az szónak módja kilenbez, És az szóllásnak új folyamása leend: Mindjárt az régi Székelyek nyelvére tekintsen, Kiknél tiszta Magyar nyelv maradéka vagyon, Köztök példát ez könyvbeli szóra keressen, És tölök módot mostani irásra vegyen.
Maros- és Udvarhelyszék között már némi különbséget találok. Ott a föld, valamint az ember szelídebb: itt dohány, szőlő, gyümölcs ritkább és vadabb; ott vannak faluk, mellyek borvizzel Vilmányi Libécz Mihály, 1558 kereskednek: itt faluk, mellyek zsendellyel, deszkával, só- és fejérnemüekkel; ott a faluk szeretik a szent címet: itt szeretik a falva végzetet; ott a Magyarhonban milliók főváros az mi Magyarországon a fiatal vannak, kik a kedves Erdélyhez Pest: itt mi a megvénhedett Buda; ott a egység kapcsával óhajtanak szék nagy reményű fiu: itt egy sok csatoltatni; de kevesen vannak, leányu anya. kik Erdélyt, s különösön az olly igen érdekes Székelyföldet isKőváry László (1819–1907): mernék, melly az egész kereszSzékelyhonról, 1842 tény Európában (legfölebb tán a Baskokat kivéve) egyedül volt képes eredeti szabadnép typusát minden feudalismusi fedeztetéstől tisztán tartani. Kossuth Lajos (1802–1894)
A népvándorlás zűrjéből – mely másfél ezred év előtt mindent elsodort – egy néptörzs emelkedett ki, számban ugyan csekély, de azért mégis nagy tényező az új alakot ölteni indult Európában; egy hősies néptöredék, mely Ázsia legnemesebb gyarmatának örökségét védve, bámulatosképpen tartá fenn magát a költözködő népek vészes hullámzata közt, mely sajátszerű hadi szervezetével s democraticus intézményeivel a középkori Európának legelőbb megtelepült s legclassicusabb népeként tűnik elő. Ez a székely nép. Orbán Balázs (1830–1890): A Székelyföld leírása, 1868–1873
145