Page 1

Székely Kalendárium 2017/2 – tavaszi-nyári kiadás –



Székely Kalendárium 2017/2 – tavaszi-nyári kiadás –

Kézdivásárhely, 2017. április


Székely Kalendárium® 2017. tavaszi-nyári kiadás Szerkesztette: Kocsis Károly Segédszerkesztő: Ötvös Boglárka l Munkatársak: dr. Balázs Lajos, Bálint Kinga Katalin, Bedő Zoltán, Berszán-Árus Csilla, Bogos Zsuzsanna, Böjte Ferenc, Botos László, Buna Botond, C. Némethi Enikő, Czegő Zoltán, Dobos László, Dorozsmai Endre, Dósa Ildikó, Farkas Imola, Gálfalvi Gábor, Ilyés András Zsolt, Jánosi Csaba, Katona Zoltán, Kiss Székely Zoltán, Köllő Zsolt Ágoston, Kratochwil Barna, Nagy Szabolcs, Nemes Gyula, P. Buzogány Árpád, Pál Piroska, Polgárné Laszlovszky Katalin, Sántha Attila, Szőcs Lóránt, Szőcsné Gazda Enikő, Szucher Ervin A kötetben több fotóval szerepel: Balázs Ödön, Dénes László, Gábor Lajos, Mihálydeák Antal, Mohai Balázs, Molnár Attila, Szabó Béla, Vitos Hajnal Korrektúra: Bernád Rozália, Farkas Imola Technikai szerkesztő: Kratochwil Zsolt Borító: Dimény H. Árpád

www.kalendarium.ro www.facebook.com/SzekelyKalendarium szekely@kalendarium.ro © Pro Press Egyesület Felelős kiadó: a Pro Press Egyesület elnöke A Pro Press Egyesület megbízásából kiadja a Profiton Kft. Terjesztés: Gáspár Csaba (+40 745 894 411, +36 30 2374396) A nyomás és a kötés a dévai Grapho Tipex munkája Megjelent Kézdivásárhelyen, 2017 áprilisában


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Csángó imádság Add meg nekem, Isztenem mindennapi kenerem. Ürezz meg te minden rossztúl, Minden baj, minden gonosztúl. Adj szüléknek egisszíget, Kergeszd el a betegszíget, Házunkban mindig jó legyen, Teljbe minden csak menjen. Őrangyalom, alíssz el, És hulnap reggel külts fel, Újból menen nekünk jól, Meddig a Nap leszentül. (Bosnyák Sándor gyűjtése)

Fotó: Szabó Béla

5


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Előszó

Ez a harmadik tavasz, amikor különkiadással jelentkezünk, újabb értékeket villantva meg Székelyföld kincsestárából. A tulajdonképpeni naptárrészben ezúttal is régi magyar neveket ajánlunk az olvasók figyelmébe, Remete Farkas László értelmezésében, a gyógymódtippeket is az ő, Öngyógyítás és valóság című, még kéziratban levő könyvéből kölcsönöztük, míg az egyes hónapok kapcsán anyaországba szakadt földink, Kiss Székely Zoltán késztet lírai töprengésre. A klímaváltozás esetleges székelyföldi hatásait több oldalról közelítjük meg, akárcsak kertünk, veteményesünk kihasználási lehetőségeit. Gróf Mikó Imre intelmét szem előtt tartva, miszerint „a történetírás a népeknek magukba szállása”, egészen Indiáig kalandozunk el őseink nyomát kutatva, és Szántai Lajos is számos érdekfeszítő adalékkal szolgál múltunk teljesebb megismeréséhez. Szó esik templomokról, kastélyokról, legendákról, ördögűzésről, Orbán Balázs eddig ismeretlen fényképeiről, az utolsó magyar király székelyföldi látogatásairól, és felidézzük a 82-esek száz évvel ezelőtti hősi helytállását. Ízelítőt kapunk abból, miként vélekedtek jeles írók, gondolkodók a székelyekről, megtudjuk, milyen kihívásokkal néznek szembe a korondi fazekasok, mit jelképez a húsvéti piros tojás, hol járnak angyalkák a nyári kánikulában. A legizgalmasabb fejezet az ínyenceké: a megannyi étkezési tanács, mai konyháknak szóló régi ötlet, no meg az erdélyi bormustra mellett több mint ötven ételreceptet teszünk közzé, ez utóbbiak közül nem egyet olvasóinktól kaptunk. (Itt jegyezzük meg, hogy receptgyűjtő felhívásunk még mindig érvényes, mint ahogy – nem mulasztva el az eddig rendelkezésünkre bocsátott alkotások megköszönését – további fényképeket is szívesen veszünk hivatásos és műkedvelő fotográfusoktól!) Megtudjuk, melyik borvíztől élhetünk sokáig, milyen szilvapálinkától rövidebb ideig, és mit (ne) tegyünk, ha medvével találkozunk az erdőben. A csíksomlyói búcsúnak is kiemelt teret szentelünk, akárcsak a reformáció évének. Székelyföld egyediségét nem csak épített öröksége, lenyűgöző természeti szépségei, élő hagyományai adják, hanem az itt élő emberek is. Így „mutatkozik be” ezermester, színész, orvos, nép-, balett- és versenytáncos, fotográfus, matematikus, székelykapuk szerelmese, sportoló, idegenlégióban szolgáló székely katona, szűkebb pátriáját kerékpárral bebarangoló apa és másfél éves kislánya. Mert úgy teljes a táj, ha élet is lakozik benne! És ahol élet van, ott van nevetés is – reméljük, sikerül mosolyt csalni az arcokra a sajátos székely észjárás érzékeltetésével! Összegezve: bízunk abban, hogy a harmadik évközi kalendáriummal sem okozunk csalódást. Hisszük, hogy aki végigolvassa, lélekben erősebbnek, szellemiekben gazdagabbnak fogja érezni magát; aki pedig még nem járt mifelénk, kicsit talán másképp tekint a székelyekre. Azért ne feledjük: „A székely titok. Fel nem törhetjük, de múltja megismerésével talán egy kicsit közelebb kerülhetünk hozzá…” Kocsis Károly

6


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Nemzetünk életkönyve (…) A történet a múltak tüköre, a nemzetek tetteinek és mulasztásainak jegyzőkönyve, a gondviselés által kezeikre bízott szellemi és anyagi kincsek – nemzeti géniusz és honföld – összegével mikénti gazdálkodásról vitt nagy számadás, bizonyítvány a múlt nagysága vagy törpesége, a színtérről leszállt nemzedék életrevalósága vagy haszontalansága mellett, megnyugtató vagy óvó tanulság a jelen számára, önérzetnek és tetterőnek, bátorság- és nem csüggedésnek forrása, vigasztalásnak, jobb idők reményének, a népek halhatatlanságának záloga. Igen, a történetírás a népeknek magukba szállása, oly nagy élet-számvetés, mely az egyes történeti adatokból: a lefolyt élet minden részleteiről, polgári, katonai és vallásos, társadalmi és politikai eszközléseiről, ipara, művészete és tudományos fejlődéséről, helyesen vagy balul felfogott hazai és nemzetközi viszonyairól, önbűneink méltó következményei- vagy a balsors nem érdemlett csapásairól írt részletes kisebb napi jegyzésekből van összeállítva. Ily alaposan-részletes és lelkiismeretes-igazán följegyzett adatokból készül aztán a történet, melyet népek tanítójának, igazság tükörképének, a politikai bűnök büntetésének és hazafiúi erények megjutalmazásának mondanak, de amit én élet könyvének nevezek. Azt hiszem, ha valakinek, bizonyára nekünk erdélyi csekélyszámú magyaroknak kötelességünk a múltakról tanúsító emlékeket, most inkább, mint valaha, gondosan s egész szorgalommal összegyűjtögetnünk. Erdély történetirodalmát az utolsó négy század alatt négy nagy csapás érte: 1601. Báthori Zsigmond, Básta és Mihály vajda; 1603. Ráduly vajda; 1657–58. a tatárok miatt – és 1848-ban. Amennyi és minő kincsei fajunknak és főleg történetirodalmunknak ez években elvesztek, megbecsülni igazán, megsiratni méltán egyiránt nem lehet. Biztosítsuk hát, ami még fenn van. Tegyük éghetlenné a tűznek, védetté a vandalizmus ellenében... Nekünk tisztes múltunk van, és azt hagyományainkban bírjuk... Minden kődarab, melynek durvább vagy művésziebb vésetében őseink emléke él; minden régi pénz, mely fejedelmeink és hazánk egykori történeteiről szól; minden papírszelet, levél és okirat, mikben valamely korszak, harci tett vagy békés polgári mű, nemzetünk nagy öröme vagy nagy szenvedése foglaltatik; minden krónika, emlékirat, napló, a legegyszerűbb házi jegyzet a letűnt századokból – mindezek a mi előttünk oly tisztes és szent múltnak egyes alkrészeit, arcán egy-egy sötét vagy dicsőséges vonást, szemében egyegy tűzszikrát, az ősi jellem egy-egy erős kinyomatát, szóval: egyediségét teszik. Ne hagyjuk azokat elveszni. Ám ez elszórva parányinak látszó adatkák teszik ezredéves múltunk nagy összegét. Utódink akként fognak áldani vagy átkozni, Európa akként becsülni vagy megvetni, olyannak tekinteni minket, hazánkat és nemzetünket, a világtörténet akként tartani fölöttünk felmentő vagy kárhoztató ítéletet, amily alakban ez adatok alapján múltunkat összeállítni bírjuk. Tegyük meg ezt, hazámfiai! Hogy mikor már mi nem leszünk, legyen fenn legalább emlékünk, legyen meg nemzetünk életkönyve! Mikó Imre (1855)

7


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Régi magyar név Vazul Ákos Kardos Nemtő Karolt Ősbő Etil Jutocsa Hont Agád Vászoly Ketel Zonga Bódog Uzor Kara

Jelentése királyi fehér sólyom vívó égi védő fekete menyét ős úr folyam megszerző száznagy ága, ivadéka királyhű terelő sólyom gazdag nyíl fekete

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Régi magyar név Uros Szinta Kenéz Sebős Baranka Surány Emese Balár Bottyán Bátony Botár Könnyed Szaló Barsz Csörsz

Jelentése kisúr széparcú vezér gyors bárányka sógor tejanya fióka furkósbot báty botos könnyű sós párduc ördög

Nyír: hajápolásra és testlemosásra reuma ellen, vizelethajtó, gonoszűző

Gyógyteás kezelés

• köménymag: gyomor- és bélgörcs, felfúvódás esetén; • levendula: gyomor- és bélgörcs, emésztési zavar, felfúvódás, vastagbélgyulladás esetén. Egy csészényi (2 dl) gyógytea elkészítése a következők szerint történik: a csészébe rakjunk 2 teáskanál gyógynövényt (filteres csomagolásnál 1 filtert, kömény esetében legfeljebb 1/2 teáskanálnyit), ezt öntsük le forrásban levő vízzel, majd a csészét takarjuk le a teáscsésze tányérjával. A tea 15-20 percnyi állás után szűrhető, édesíthető (mérsékelten) és fogyasztható.

A legkönnyebben beszerezhető, bárki által elkészíthető gyógyteákhoz az alábbi gyógynövények javasolhatók: • ánizs: idegi eredetű emésztési zavarok, bélgörcs, felfúvódás esetén (néhány szem); • borsmentalevél: emésztési zavar, felfúvódás, haspuffadás, szélgörcs, bélidegesség esetén; • csipkebogyó: emésztési probléma, legyengülés, méregtelenítés esetén; • édeskömény: puffadás, bélgörcs, bélrenyheség esetén (csak néhány szem); • kamillavirág: bélgyulladás, bélrenyheség, bélgörcs, szélgörcs, bélfekély esetén;

8


2017 – tavaszi-nyári kiadás Gruzda Jánosnak. Székelyföldről elszármazott édesapja, Gruzda Domokos Tövisen volt lelkipásztor. A nagyenyedi alma mater után a kolozsvári református teológián folytatta tanulmányait. Autodidakta módon rajzolt s festett. 1902ben az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kiállításán Fadrusz János – akinek Mátyás-szobrát éppen akkor avatták – felfigyelve képeire, noszogatta a művészeti pálya felé. Körösfői Kriesch Aladár céltudatos munkára biztatta. De Gruzda csak 1904-ben, a teológia elvégzése után iratkozott be a budapesti képzőművészeti főiskolára. Mesterei között ott tisztelhetjük Ferenczy Károlyt, de Szinyei Merse Pál Gruzda János: Kálvária-hegy, 1949 is támogatta pályáját. Aztán 1911-től mégis lelkipásztornak állt: Alvincen, Fehér ösvényén a télnek Petőfi Tövisen, majd Magyarbecén, s csaknem felhagyott a festészettel. Csak 1922-ben Sándor verse kalauzol: jelentkezett újra tárlaton. Akkor kötötOh természet, oh dicső természet! tek örök barátságot Áprily Lajossal. ElMely nyelv merne versenyezni véled? ső önálló kiállítására csak negyvenháMily nagy vagy te! rom éves korában, 1924-ben került sor, mentül inkább hallgatsz, s bár óriási sikert aratott, ugyanebben Annál többet, annál szebbet mondasz. Az 1847-ben leírt útravaló igazságára az évben Zalatnára költözött, ahol haláminden évben rádöbbent a némán fel- láig lelkészként szolgált. A lelkészlakban szikrázó hó. A csak látszólag hallgató szívesen látott vendég volt Kuncz természet beszél. A frissen esett hóban Aladár, Makkai Sándor, Kacsó Sándor, ott van leírva ily tájt minden, ami er- Áprily s fiai: Jékely Zoltán s Endre. Aztán elmagányosodott. De életének dőn-mezőn s az emberek lelkében történik. Mintha évezredekre fogantak vol- utolsó hónapjaiban, 1953-ban bekövetna az alábbi sorok. S üzennek. Üzennek kezett haláláig is kijárt tájképeket festeni. Mintha csak róla szólna költő barátja a szépséget keresőknek: Téli reggelének utolsó szaka: Mi itt a téli Szép titkát kerestük Köd várta lent. halott falukban, hó-hullámokon, A ködbe visszament s beporozott az erdők zúzmarája, s házába tért derült aszkétaként. lelkünk a tél lelkével lett rokon. Áprily Lajos írta volt Levél versében jó barát túratársának, a zalatnai refor- Két szemben a csodálkozás kigyúlt: mátus lelkésznek, a tél festőjének, – Sötét ember, honnan hozol ma fényt?

9


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Régi magyar név Kincsu Aporka Oszlár Rabán Kada Korvin Aba Szülemér Erős Virág Elek Bán Levente Kürt

Jelentése érték anyácska keleti jász hős karó holló apa sarj tettre kész virág védő helytartó kis lélek zúduló

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Régi magyar név Kolos Zámor Emőd Kolump Kaba Álmos Patony Kövecs Szemere Edömér Tarcsa Géjza Bátor Ilemer

Jelentése kerek záró csecsemő kolomp kabasólyom megváltó tisztás kavics szemecske egyedüli kopár herceg hős légies

Berkenye: cukorpótló, has- és vizelethajtó, húgyúti megbetegedés, vesekő ellen

Gyógyfűszerek

zavar, gyomorés bélgörcs, felfúvódás esetén; • majoránna: emésztési zavar, gyomor- és bélgörcs, idegfeszültség esetén; • pirospaprika (édes-nemes): emésztési zavar, hasmenés, fájdalmak-görcsök esetén; • rozmaring: emésztési zavar, gyomorrontás, hasmenés, idegesség esetén; • szegfűbors: emésztési zavar, görcs és fájdalom esetén; • szegfűszeg: felfúvódás, bélgörcs esetén.

A megfelelően kiválasztott fűszerek nemcsak az ételt tehetik ínycsiklandóvá, hanem gyógyulásunkat is elősegíthetik: • fahéj: emésztési zavar, gyomor- és bélgörcs, hasmenés ellen; • gyömbér: emésztési zavar, bélhurut esetén; • kakukkfű: idegerősítés, emésztési zavar, fekély, bélfertőzés esetén; • kakaó: emésztési problémák ellen; • kapor: felfúvódás, kólika, székrekedés esetén; • kömény: gyomoridegesség, emésztési

10


2017 – tavaszi-nyári kiadás Február a tél befejező hónapja, s bár (…) fehér álomban állnak a fenyők – de hósipkájuk fölött tintakék az Isten arca, a csillagos ég. Jánosházy György fejezi be így Havasi tél szonettjét. A tél tintakék ege a nyár enciánkék csodáját idézi. A mára már igen ritka, akár tizenöt cm nagyságú, mély azúrba hajló virágcsoda – a Clusius tárnics – képét nagy Ikonográfiájuk kötéstáblájára tette Jávorka Sándor és Csapody Vera is 1929-ben. A könyv akkori neve A magyar flóra képekben volt. Aztán az 1975-ös újrakiadás KözépEurópa délkeleti részének flórája képekben néven jelenhetett csak meg. De a védőborítót az új kiadáson is a Telekivirág rajza díszítette. A 18. századi Erdély nagy floristája, Baumgarten János Keresztély írta le az erdélyi tájak sajátos növényét, s a természettudományok nagy mecénásáról, a könyvtáralapító Teleki Sámuelről nevezte el; az 1816ban megjelent, Erdély flóráját számba vevő Enumeratioban a növény Telekia speciosa néven szerepel. Azoknak a növényeknek a sorát szaporítja – a Gentiana clusiival együtt –, amelyek ott virítanak a Kárpátok, az Erdélyi-szigethegység, a Máramarosi-havasok, a Tátra és a Fátra ormain, de 1920 óta a mai Magyarország határain belül csupán vendégek. Csokra békésen megfér Csorvássy István Olvasó székely szobra társaságában.

Csorvássy István Olvasó székelye Teleki-virággal

Az 1912-ben Szászrégenben született Csorvássy 1929–30 között a kolozsvári szépművészeti iskolában tanult Aurel Ciupe és Romulus Ladea tanítványaként, 1931-től Marosvásárhelyen élt. 1940-től a vajdahunyadi vár egyik restaurátora. Az 1940–44 között Kolozsvárott, az Árpád utcában felépült új katonai parancsnokság beltéri díszítésére szánt, székely tárgyú faszobor-sorozatát ő készítette. (Az épület 1948-tól a Securitate központja volt.) Legismertebb alkotása az idén 60 éve, 1957-ben az akkor 400 éves református kollégium parkjában leleplezett Bolyaiak szobra, amelyet a galócási születésű Izsák Mártonnal együtt készített. Marosvásárhely jelképe ez a szobor; nem az az 1964-ben felállított másik, amit ugyancsak Izsákkal közösen készített el a II. világháborúban a Magyar Királyság elleni hadjáratban – a hivatalos felirat szerint „a fasizmus elleni harcban” – elesett román katonák emlékére. Csokor és szobor békésen megférnek e képen. A maguk valóságában, s szimbólumként is.

11


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Régi magyar név Szecső Lél Mirkó Bajok Adorján Nyestike Ubul Zoltán Ajád Kán Kadocsa Györe Ajtony Jara Keled Zádor

Jelentése kiválasztott lélek békés bajnok dalmát ember nyest furfangos uralkodó száj kagán csámborgó György arany meleg göndör indulatos

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Régi magyar név Petur Falibog Bánk Csák Beke Huny Kartal Kapolcs Ernák Turul Marót Katapán Bercel Zalán Árpád

Jelentése Péter istenítő helytartó ütő meddő csillag sas kun férfi ember héja morva férfi kapitány bércen túli sós kő árpás

Kőris: vizelethajtó vese- és hólyagbaj esetén, hashajtó, testlemosó

Gyógyító gyümölcsök

• szamóca: idegesség, gyomorrontás, szorulás esetén; •szeder: hasmenés, bélfekély, aranyér esetén. Legjobb frissen fogyasztva vagy aszalva, de lehet befőtt, dzsem, lekvár vagy szörp formájában is. A fekete berkenye értágító hatása miatt jelentősen csökkenti a vérrögképződés veszélyét és a trombózis kialakulásának esélyét is. A bőr öregedését esszenciális zsírsavak segítségével késlelteti. A magas vérnyomás mindhárom stádiumában ajánlott a fogyasztása, csökkenti a koleszterinszintet.

A bélgyulladásos betegek állapota javítható megfelelő gyümölcsök fogyasztásával: • ananász: emésztési zavar, súlyfelesleg esetén; • áfonya: bélhurut, emésztési zavar ellen; • berkenye: emésztési zavar, szorulás esetén; • csipkebogyó: méregtelenítésre, emésztési probléma és legyengülés esetén; • bodza: méregtelenítésre, szorulás esetén; • kökény: hasmenés, bélhurut esetén; • málna: hasmenés, hányinger esetén; •narancs: emésztési zavarok esetén;

12


Fotó: Tőkés Tamás, 2012

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Aradi Zsigmond: Székely vértanúk obeliszkje

Akkortól itt tartották a március 15-i ünnepségeket. De Trianon után az obeliszk szinte elfeledve állt a kis szerpentin alsó kanyarulatában. 1990-ig. Emlékezni, virágot vinni márciusban a vesztőhelyre, gyertyát gyújtani – nem volt szabad. Habár halottak napjára mindig került oda égő gyertya, számolatlan. Virág is tisztelgett ott minden március 10-én. Hanem egy furfangos kertész az 1930-as években akácokat ültetett az emlékmű kis parkjába. Az akác a Kárpát-medencébe a 18. században Észak-Amerikából érkezett. S ma is ott él szabadon, ahol először emeltek szobrot Kossuth Lajosnak: Pennsylvaniában, az Appalache-hegység északkeleti vonulatain. Magyar nevét Benkő József középajtai református lelkész adta még 1783-ban. Bővizű forrás, a Székely vértanúk kútjának vize táplálta a kis fákat. Nőttek azok maguktól is. A mendemonda akkor kapott szárnyra, amikor először virágba borultak a fák. Mind – az akkor éppen negyvennyolc – rózsaszínt virágzott: vértanúk vére… 2012-től újólag a székely szabadság napján, március 10-én is ünnepelnek itt.

Marosvásárhelyen, a Postaréten áll 1875. június 27-e óta. A ’48-as forradalom leverése után két vidéken próbálkoztak a forradalmi láng felizzításával: az egyik Klapka György Komároma, a másik Székelyföld. A székelyföldi felkelést felgöngyölítették, s a vezéreket, Török Jánost, Gálfy Mihályt s Horváth Károlyt 1854. március 10-én a Postaréten kivégezték. A kiegyezés után obeliszk elkészítésével bízták meg Aradi Zsigmond szobrászt. Az emlékoszlopot 1875. június 27-én leplezték le. Az emlékbeszédet Orbán Balázs tartotta. A közadakozásból emelt gránitoszlop alapköve fekvő, nyílvesszőtől sebzett oroszlánt ábrázol. Mellső lábai közt szorosan tartja a nemzeti lobogót, az alatta keresztbe rakott két kardon a magyar címer áll. Az oszlopon Jókai Mór epigrammája olvasható: „Szent hely ez, oh vándor! Egy nemzet tette e jelt itt Leghűbb gyermekei végzetes sírja fölé. Élni szabadságban, vagy azért meghalni merészen, Ezt hitték, vallák és haltak érte híven. Törvény, szabadság és független nemzeti állás Intő szobra legyen, honfi, e jel itt!”

13


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Régi magyar név Agád Vila Buda Kerény Mira Csát Jelek Radvány Csoma Zsolt Szatmár Gyula Béla Tibor Nyeste

Jelentése ágas tündér megbékélt lándzsás nyugodt összefog kormányzó mocsaras csomó uralkodó kerekedő fénylő belső tivoli származású lány-nyest

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Régi magyar név Csongor Megyer Aladár Kocsárd Töhötöm Zsombor Kelen Bojla Baján Ajsa Jarila Tas Nimród Mislemér Buzád

Jelentése sólyom magyar tekintélyes disznókömény herceg bölény kiszögellés hadúr gazdag úr ajak tavaszhirdető kő nemzetséges elmélkedő búzás

Éger: vérzéscsillapító, aranyér és bőrbaj ellen; fertőtlenítő, lemosó

Aromaterápia

tatás. Az illóolaj légtérbe vitele történhet párologtatással, permetezéssel, illatosító lámpával vagy forró vízbe cseppentve. Ajánlott mennyiség: naponta legfeljebb 5-10 csepp/10 m3 légtérfogatonként. Javasolható illóolajok: • ánizs, csillagánizs: nyugtató, közérzetjavító; • borsmenta: légfertőtlenítő, légfrissítő, szúnyogriasztó; • citromolaj: légfertőtlenítő, nyugtató; • keserűnarancs-héj: szorongásoldó, közérzetjavító.

Irritábilis bél szindróma (IBS) és kapcsolódó bélproblémák kezeléséhez kedvező eredménnyel alkalmazhatók egyes növényekből kivont, koncentrált illóolajok. Az ezek alkalmazásán alapuló aromaterápia – az illóolajkoncentrátum erős élettani hatásai miatt – fokozott óvatosságot igényel, vagyis: – csak garantáltan jó minőségű illóolajokat vásároljon, megbízható forgalmazótól; – külsőleg csak hígítva használja, mert bőrallergiához hasonló tüneteket okozhat; – belsőleg még hígítva se alkalmazzon illóolajokat! Az illóolaj-terápia egyik változata a párolog-

14


2017 – tavaszi-nyári kiadás A távoli hegyek azúrkékek. Nagy Imre elárvult méhkaptárai A tócsák lilák és hamvasok. Hattyúprémüket vetkőzni kezdik mogorva, néma havasok. …Leánymellű, feszes rügyeket ragyogtat az alkonyatban az aranygallyú bükk …Eldajkálom kezem fején az élet parányi ágyát,... Kiterítem a zöld levélke leheletkönnyű fátylát…

Ám ne feledkezzünk meg a beporzást végző rovarokról sem! Nélkülük a virágos növényfajok több mint fele nem porzódna be, magot sem hozna. Katasztrofális következményekkel járna ez a bolygó élővilágára. Hogy zsong, zenél a barkás fűzberek! …A zsenge lomb bodor barkáiban tengernyi méh tolong, toroz vígan, zsákmányos, sárga lábbal elrepül s helyére frissek zengő ezre gyűl, s a fényben zsong tovább a bacchanál… Áprily Lajos Fűzfa-zsongása a méhkaptár ébredésének himnusza. S a méhészek? Habár a török- s tatárdúlás után Bethlen Gábor monopóliummá tette – többek között – a méz s a viasz eladását Erdélyben, a 19. század első felében alig foglalkoztak méhészkedéssel. Tanítók, papok, földbirtokosok kedvtelésből tartottak méheket. A méhes zsongó nyugalmában olvasgatták Ovidiust, Tacitust, Vergiliust, beszélgettek meghitt vendégeikkel. Ebből a passióból nőtt ki a mai méhészet. Méhek mint a történelem tanúi. Méhek – a megszelídíthetetlen hűséges barátok. A zsögödi kertben Nagy Imre elárvult kaptárai. Pingált vallomások.

1927-ben így köszönti áprilist Olosz Lajos Kibontott rügye. Tulipán, nárcisz, kökény, galagonya ága. Friss sajt, öntött saláta salátaboglárkából, s egy megkésett, most beérő piros páris alma is belefér ebbe a tavaszi áhítatba. Lassan ébrednek a színek. A húsvétot köszöntő őzhát színű dombok smaragdzöldbe öltöznek a kéken halihózó egek alá. Duzzadó, még zavaros folyóvizek. Újrakezdés, örök megújulás. A Hargita felett átúszó felhők tavaszi esőt ígérnek. Emlékeznek. Április elején, 76 éve halt meg a tragikus sorsú Teleki Pál miniszterelnök. Az 1919-ben készült, Trianonban bemutatott, híres Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján volt hivatott alátámasztani a magyar küldöttség igazát. Számba sem vették. A sors iróniája: ez a térkép tette világhírűvé Teleki Pál földrajztudóst. Április 24-e a Föld napja. Fákat a Földnek! – hangzott a tavalyi Föld napi felhívás. 2020-ra 7,8 milliárd fát kéne ültetni világszerte. Egy emberre egy ültetett fa jutna.

15


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Régi magyar név Zobor Borizs Ugor Strázsa Nyék Jarovit Bendegúz Acsád Fehéra Ajna Majlád Böngér Cseszmer Násfa Upor Botond

Jelentése gyülekező harcos erdei magyar őr rekeszték hadúr áldott úr rokon világos vízmenti májusi fürkésző békeszerető függő ékszer apu buzogány

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Régi magyar név Szlavón Szeret Bleda Balabán Tibád Ugron Zelemér Csepel Csatád Szemlő Szörénke Csanád Kund Vázsony Zöngő

Jelentése híres befogadott fehéres hatalmas népvezér magyar zöldellő csenevész csatolt megfigyelő szerető merítő előkelő fajta uradalmi csengő

Fűz: reuma, hurut, izzadás, gyulladás ellen, fájdalom- és lázcsökkentő

Kontaktterápiák

illóolajok: levendula (görcsoldás), rozmaring (belső tisztítás), narancs (ellazítás). Fürdőként, a forró fürdővízhez (kádban a testet nyakig ellepje) adjunk kb. egy evőkanálnyi illatmentes tusfürdőt, amelyben előzőleg 6-8 csepp illóolajat elkevertünk. A kádba fekve feküdjünk el, dőljünk hátra, és lélegezzünk mélyeket. Ilyen módon legalább 10-15 percig pihenjünk a vízben, majd fürödjünk meg, és feküdjünk le az ágyba kényelmesen, lazuljunk el. Javasolható illóolajok: citromolaj, eukaliptuszolaj, levendulaolaj, rózsafaolaj.

Meleg vizes borogatáshoz 3-5 csepp illóolajat feloldunk kb. 1 kávéskanálnyi nem illatosított tusfürdőben vagy samponban, majd azt kb. 0,5 liter meleg vízbe öntjük. Ezután egy nagyobb zsebkendőt a vízbe mártva felhelyezzük a görcsölő testrészre. Javasolható illóolajok: ánizs, édeskömény (kömény), fenyőtoboz-olaj, levendula, narancs. Masszázsolajként házilagos kivitelnél 20-30 csepp illóolajat keverünk 1 dl olajhoz. Az olaj lehet étolaj (napraforgó, repce, olíva) vagy illatmentes babaolaj. Majd az így illatosított olajat a bőrbe visszük. Javasolható

16


2017 – tavaszi-nyári kiadás „Ott, a hol az anyatermészet szűzen …Fa lombja közt viharban, vészben tiszta és érintetlen, ott nincsen sem ká- Lám meg se ring madárka fészke, ros, sem hasznos madár, mert csak Fáradt ha vagy, leülsz alája, szükséges van. Hasznossá és károssá a S elszenderít madár danája. madár csak ott lesz, a hol az ember meg- Szeresd a fát! bolygatja a szűz természet rendjét…” – Benedek Elek gondolatkoronája sejdíHermann Ottó ti, ilyesfajta üzenet 1901-ben írta e az Incze család évsorokat A madaszázados jelenléte is rak hasznáról és a magyar képzőműkáráról című vészetben. könyvében. Az Az 1905-ben 1902-ben előKézdivásárhelyen ször megszerveszületett nagyapa, zett madarak és Incze István Erdély fák napja alapVan Goghja. 1935gondolatát Hertől Marosvásárhemann így fogallyen élt és alkotott. Incze István Botond: mazta meg: 1939-ben robban be Gyergyószárhegyi fasor Évente egy nap az erdélyi festészetszenteltessék a be. Friss színhatásaimadarak és fák védelmének. val, a fény és a levegő egymásba fonódásá1906-ban a magyar parlament tör- nak bravúros előadásmódjával ábrázolja a vénybe iktatta a május 10-i időpontot is. székely falut, tájakat, életképeket. VisszafoS még az évben Apponyi Albert vallási gott derűje a posztimpresszionista szabadés közoktatásügyi miniszter – a trianoni sága. 1949-től, megalakulásától a marosvá„békekonferencia” magyar delegációjá- sárhelyi művészeti középiskola tanára volt. nak vezetője – e természetvédő és er- 1978-ban halt meg. Ifj. Incze István, a fia fokölcsnemesítő nap iskolai kereteit is el- tóművészként vált az egyik legjobb portrérendelte. festővé. Az unoka, Incze István Botond ké1920 óta mindmáig egész Kárpát- peit erőteljes színek, dúltabb tájak jellemzik. medence szerte megtartják ezt az ünne- Retinába égetődő impressziói a nagyapa fipet. Délkelet-Közép-Európa első termé- atalkorát idézik. A Gyergyószárhegyi fasor a szetvédelmi mozgalmából így vált nem- ’90-es évek végén – az egész Kárpát-medenzetmegtartó erővé. A megmaradás üze- cében otthon levő művész vallomása Elek nete ez. apó üzenetével cseng egybe: Ne bántsd a fát, hisz ő is érez, Szép gyöngén nyúlj a leveléhez. Ágát ne törd, lombját ne tépjed, Hadd annak, ami, épnek, szépnek. Szeresd a fát!

Mindaz, kik fákat ültetének, Sírjukra szálljon hálaének, Ásóval is költők valának, Szép lombos fákról álmodának. Szeresd a fát!

17


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Régi magyar név Torda Etre Berec Bulcsú Reme Kolosa Viszlav Zaránd Elő Bacsó Radomér Lele Lublo Vaszar Bod

Jelentése helyén áll határjel magaslat bölcs remélés sziget mester mérgeskedő első kis úr örömteli tündér kellemetes uradalom békesség

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Régi magyar név Aranyos Batu Sutár Jávor Szelemér Domamér Akács Zoltána Levéd Bocsárd Adony Ladiszló Levente Keszi Bese

Jelentése elragadó erőteljes karcsú juhar ivadék lakályos achát fejedelem felesége oroszlános pohárnok adomány dicső hatalom kis lélek darab karvaly

Tölgy: gyomor- és bélvérzés, hasmenés, aranyér ellen; láb- és ülőfürdő

Népi gyógyszerek

• bélfekélyek ellen: nyers fejes káposzta leve; • bélvérzés ellen: tölgyfakéregtea, nyírfakéregtea; • bél serkentésére: ezerjófű, kálmosgyökértea, fehérürömfűtea, keserűforrás-vizek; • gyomorsavtúltengésre: mandula termése; • lázcsökkentésre: fűzfa leveléből vagy kérgéből készült tea; • nyugtatóként: macskagyökérből készült tea, komló (elsősorban nők számára); • görcsoldóként: nadragulyagyökér-tea (házi használata veszélyes!).

• hasmenés ellen: tejben forralt alma és makk (tölgy, bükk, vadgesztenye), tölgyfa hajtásáról lefejtett fénylő kéregből készített tea, fekete áfonya termése; • székrekedés ellen: papsajt termésének nyers fogyasztása, kutyabengekéregből főzött tea, rebarbaratea, kökényszilva virágából főzött tea; • görcsös szél ellen: ánizstea, köménymagból készült tea, tea orvosi kálmosból; • gyomorhurut ellen: kamillatea, szárított áfonyából készült tea, borsmentatea, cickafarktea; • bélgyulladás ellen: kamillatea;

18


2017 – tavaszi-nyári kiadás Ahogy a sötétlő jegenyék vészeti líceum elvégzése után előbb Bukaa júliusi eget körmük hegyén tartják restben, majd Kolozsvárt folytatta tanulAhogy a lekaszált fű száradása mányait, ott Miklóssy Gábor keze alatt. Az felfedi a kifehérlő martot, 1956-os kolozsvári diákmegmozdulások Ahogy a négy fiatal szürkenyár egyik szervezőjeként a Mátyás-házba öszaz öreg égernek csámpásodik, szehívott diákgyűlésen felolvasta a képAhogy tintakékül a Maros a gát felett zőművészeti főiskolások követeléseit; leszinte érzed a cementlapok leheletét. tartóztatták, s bebörtönözték. Június. A 1959-ben felkelő nap fészabadult. nye, mire rá1970-től a csillan a gát Sütő András fölötti víz Maszerkesztette zárin-kékjére, Új Élet képa fakózöld zőművészeti lombú parti munkatársa. jegenyék möA börtöngött, nyugat évek emberfelé, harmattelensége rából született vetült festői Balázs Imre: A Nagygát fölött, 1997 kérészéltű felvilágára. A hőt reptet. A ’70-es évek kaszanyűtte part ezerszínű szőnyeget terít végén színei kivilágosodtak és absztraháaz ember szeme elé. A képet még '97-ben lódtak. 1987-től Vácon élt, 2012-ben berögzítette pasztellbe Balázs Imre. következett haláláig. Glóriát sző a kánikula azúrjába a fény, Acéltükröt játszik a folyó, Bokrok lombsötétje beleijeszt a tájba, Sejtelmes felszín alatti áramlások festik kifeszülő hullámokra a széttört táj darabjait.

Felsejlik a régi művészeti a Barátok temploma mögött, a Poklos patakra bámuló földszinti lakás, a szerkesztőségi íróasztal festékcsíkos szegélye, a poros RATA tér a vár alatt, a máréfalvi nagy kanyar porát emlékező öreg busz.

Balázs Imre a székelykapuiról híres Máréfalván született 1931-ben. A marosvásárhelyi művészeti iskola „mindenkori szolgálatos” keze – ahogy azt Sütő András a maga begyűjtetéséről megfogalmazta volt a Nagyenyedi fügevirágban – gyűjtötte be „az eszmék szérűire” még 1946-ban. Bordy András tanítványa volt, amikor 1947-ben megrendezték első kiállítását Marosvásárhelyen. A marosvásárhelyi mű-

Végső elmenetele előtt két évvel szülőfalujában megnyitotta állandó kiállítását. …Itthon vagy megint. Itthon az otthoni tájban. Beléd költözött, beleköltöztél. Örökre.

19


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Régi magyar név Tihamér Várkony Soma Ódor Sarolt Csaba Velemér Ellák Koppány Kenese Prav Abony Szilas Örs Örkény Barót

Jelentése hallgatag avar-hun som birtokos fehér menyét pásztor nyugalmas fővezér diadalmas vezéri igaz apai szilfás kabar férfi szertelen nyest

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Régi magyar név Zuárd Milán Varsány Csesznek Ilon Naszlava Laborc Csenge Tomor Mirka Beten Szabolcs Cirpic Szemő Lubomér

Jelentése boldogságos kedves avar-alán tisztes élénk dicső lány behódoló bozótos vas rendes lány fohász vágott szenvedő szépszemű szépséges

Galagonya: szív- érrendszeri probléma, idegesség, magas vérnyomás esetén

Homeopátiás gyógyvízkúra

hanem esetenként egymás változatainak is tekinthetők. Sőt azonos gyógyhatású anyag esetében a gyógyító hatás más-más elvi megfontolásokkal és feltételezésekkel is magyarázható. Az elektrolit-kúra, a homeopátia, a biológiai szöveti sókúra és a gyógyvízkúra között szoros kapcsolat lelhető fel, vagyis feltételezhető, hogy gyakran egyazon anyagokat hasonló célra, de különböző elvi megfontolással (vagy feltételezéssel) alkalmazhatnak, gyakorlatilag azonos hatások és eredményesség mellett.

A terápia lényege: nátrium- és/vagy magnézium-szulfát tartalmú gyógyvíz fogyasztása. A homeopátia elvének érvényesülését az a tény erősíti, hogy ezek az anyagok nagyobb koncentrációban éppen olyan hatást eredményeznek (hányinger, hasmenés), amelyek kis koncentráció esetében (leszámítva a némileg kellemetlen ízhatást) alkalmasak a bél-gyulladás tüneteinek csökkentésére, illetve a szervezet védekező mechanizmusának aktivizálására. E terápia is bizonyítja, hogy a módszerek és eljárások élesen nem különíthetők el,

20


2017 – tavaszi-nyári kiadás vásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban Paál Elek: Udvartér sarka folytatta. 1950–1955 között a kézdivásárhelyi pedagógiai iskola igazgatója, 1955-től a kovásznai elméleti líceum szervezését bízzák rá. 1963-ban áttelepedett – családja után – Magyarországra. A festő-költő első versét még a Cimborában, 1928-ban Benedek Elek közölte s méltatta. Versei és verses gyerekhelytörténete Székelykeresztúrról (Mi sem voltunk angyalok) kiadatlanok. 1991-ben halt meg Vácott. Csermely című verse a Bányai János szerkesztette Székelység 1938. márciusi Udvarterek ma csak Kézdivásárhe- számában látott nyomdafestéket. lyen vannak, de maradványaik fellelhetők más székely városokban, így Maros- Hegyből csurran, Holtra kerget, vásárhelyen is – példának okáért a Sáros Göbbe csobban, Gúnyolja a utca és a főtér közötti, főtérre néző épü- Tovarohan Harmatcseppet. letek mögött vagy a Sáros utca vár felőli Víg sodorban… – Ki vagyok én? harmadában. Kézdivásárhely udvartere- Sziklalejtőn Fák, virágok, inek többsége a város főteréről nyílik, de Megiramlik, Ha nem volnék a Kanta felé is volt jó néhány. Amilyen Virágmezőn Megtudnátok. az egykori katolikus kántortanítói lakás Csendesedik. Hempergetek melletti beltelek. Paál Elek Udvartér sar- Hegyről völgybe, Homokkövet, ka képe gyerekkori házuk udvarán ké- Völgyből dombra Minden élőt szült. Én éltetek. Vígan forog A kert sarkában a szomszédos ház Jobbra-balra… – Büszke fenség! tűzfaláról visszasütő meleg szinte meg- Licseg-locsog Várj kicsinység! olvasztja a kis ház kátránypapírját. Verí- Szép meséket… Nap szól hozzád tékezik a házfedél: cseppenként engedi Szép meséket, Csak egy szóra… terhét. A kerítés tartóoszlopait csíkosra Nagy fenyőkről Bakkecske is festi a lécek között áttörő fény. A legfel- Kis füzeknek. Átugorja sőn méternyire túlnyúlva kikívánkozik a Kis nyulaknak Kicsi medred. kertsarki bozótból egy odatévedt napra- Ijedt őzről. Hékás!… forgó. A fehér bárányfelhők vastagodó Napnyugtának Csermely! szélükkel sötétebb tónusokat raknak az Napkeletről. Láttad-e te már aligkék égre. Papírhajót a tengert? Ifj. Paál Elek 1914-ben született. Rajztanár diplomáját a bukaresti szépműAz udvarterek kánikulájában a nyári vészeti akadémián szerezte. Tanári pályá- almák, veres bélű körték, megkésett cseját Sepsiszentgyörgyön kezdte, s a kézdi- resznyék emlékké érnek.

21


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Régi magyar név Ménrót Lehel Bernát Törtel Sárna Gyécsa Kötöny Zádor Milorad Hugya Tarján Lekh Kászon Bere Rada Csépán

Jelentése mén-törzs lehelet medveerejű négyek ura őz kisebb herceg lovas utóvéd háborgó kedveskedő csillagocska alkirály ravasz savanyú fás boldog nő koszorú

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Régi magyar név Hetény Szépa Huba Vajk Kemenes Menyhárt Zsadány Taksony Délibáb Cseke Gazsó Bános Bolda Pázmán Hanga

Jelentése hetedik gyermek szépasszony türk kán bőséges köves erősszívű várakozó szilaj szépasszony gázló kincsőrző kormányzósági boldog ismerős fenyér

Nyár: vértisztító, hurut, reuma és aranyér ellen; hajápoló szer

IBS-masszázs

középre irányuló (V-alakban) enyhe nyomó mozdulattal haladva, a has középvonaláig. Közép hátrészi masszázs: a hátközépnél a gerinctől a lapockáig terjedően középről oldalirányba. Ezt folytatva a mellrészig kifelé haladva. Lábszár-lábfejmasszázs: beteg hanyatt fekve, lábát szükség szerint felemelve. Masszírozás a combközéptől a láb külső oldalára koncentrálva, a lábujjakig haladva. A terápia során masszázsolaj is használható. Célszerű, ha a masszázs után lehetőség van a fekvő pihenésre és a relaxációra.

Az IBS-masszázs elsődleges célja a hasi fájdalmak és görcsök enyhítése, valamint a székelés és széleleresztés megkönnyítése, illetve az általános közérzet javítása, a görcsök miatt befeszült izomzat ellazítása. A masszázs során az alábbi területekre célszerű figyelmet fordítani: Felső hasrészi masszázs: beteg hanyatt fekve. Masszírozáskor felfelé irányuló enyhe nyomó mozdulatokkal a has felső részén középről a szélek felé haladva, a derék hátrészéig. Alsó hasrészi masszázs: beteg hanyatt fekve. A has alsó részén kívülről-oldaltól lefelé és

22


2017 – tavaszi-nyári kiadás Nagyboldogasszony napján Mária mennybemenetelét, Kisboldogasszonykor születését ünnepli az egyház. A Kétasszony köze az év talán legfontosabb gyógy- és fűszernövénygyűjtő időszaka. A szántóföldi betakarítások java és a szőlő- és gyümölcskerti betakarítások kezdete közti szusszanásnyi pihenő az időben összezsugorodó gyűjtögetés ideje. Legfőbb oka mégis e szokásrendnek az, hogy nagyon sok gyógy- és fűszernövényben, a madáreledelnek Szász Endre: Füvesasszonyok szánt magvakban éppen ebben az érési időszakban halmozódnak fel a hatóanyagok. S ekkor a legélénkebbek a váEzek már nem csak a kolozsvári Pata rosi piacok is. Ezernyi ember zsibong, utcai kispiac, de Szereda, Udvarhely, ezerféle áru, bölcsesség, jó szó cserél Sepsi, Vásárhely piaci történülései imgazdát. Mint Palocsay Zsigmond Kispi- már. Egyetemesek. Ahogy egyetemes a acán: Csíkszeredában 1926-ban született Szász Endre Füvesasszonyok című rézFűszerek: karca. A két vajákos asszonyt gyógyfüőrölt paprika vekkel kezükben, apadó félholdú éjszapöttöm kenderzsákban, kán kandúr figyeli, van-e náluk macskabeleágyazott néhány gyökér. Hiszen gyöktörzse nem csak féltett tojással; szívidegesség elleni gyógyszer, de szaga, „Boriska tyúkom tojta – tessék!” benne a szexferomonokkal, a kan- jó az asszonyka mondókája. dúrokat izgatja szerelmetes nyávogásra. (...) Az öntörvényű festő-varázsló Tejút című könyvében írta volt gyermekkoráFelszerelten ról: „Erdőjáró gyerek voltam, négyéves bácsi érkezik gyógyfüvekkel, koromban … fél naphosszat bámultam tanakszik az emberekkel; egy tölgyfát, amelynek izgalmas formái szikár, keszeg, voltak.” Kacskaringós életútja volt. Tátudós inka; mogatta őt Molter Károly, Kós Károly, nem „árul!” László Gyula, s persze a festők: Bordi csak ad!! – erre, arra, András – első mestere –, Szolnay „vérérmészre” – bajra, Sándor, Nagy Imre, Szőnyi István, gyöngyajkat vesére, májra, Barcsay Jenő. Salvador Dalí barátjává hecserlit, kéktövist: hektikára; fogadta, talán éppen azért, mert a világegérfarkkórót, zsurlót: másra, vándor festő ízig-vérig erdélyi maradt. galagonya garantálva: Mint füvesasszonyai: egyetemesen er„vérnyomásra”… délyi és székely.

23


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Régi magyar név Felicsi Bogdán Csobán Róza Alpár Harkány Rege Aszonkus Gara Tardos Dagna Szelestény Krizsán Szerény Bogát Szudomér

Jelentése társ Isten adta pásztor rózsa hős férfi horka monda kisasszony fekete helytálló újnap falusi keresztes szerfalu gazdag ítélő

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Régi magyar név Kolomba Timur Sebő Ugrorusz Bugac Székely Baslav Jámbor Solymár Csangó Kósa Szalim Tőzsér Örsúr Hornyák

Jelentése galamb vas lövész ruszin gulyás határvédő hírneves jóindulatú solymász fellármázó kos sértetlen marhakereskedő kabar vezér hegylakó

Mogyoró: izzasztó, toroköblögetés, ülőfürdő; hurut, aranyér ellen; vízhajtó

Metamorf technika

gesen helyezkedjen el és finom körkörös vagy vibráló ujjmozdulatokkal nyomkodja meg a belső talpélt, boltozatot, haladva az ujjak felé, kiterjedve a lábfejre a bokáig. Célszerű időzni a boltozat és a belső talpél reflexzónáin is. A metamorf technika nem a klasszikus értelmében vett masszázs, hanem gyengéd érintések az ujjbegyekkel a kezelt személy lábán, kezén és fején. Ezek a könnyed érintések segítenek felszabadítani és átalakítani a bennünk lévő blokkokat, amitől a szervezet harmóniába kerül.

A metamorf technika azon alapul, hogy a lábon, a kézen és a fejen alkalmazott finom műfogásokkal is lehet segíteni a bélproblémák során fellépő pszichés feszültségek oldásán. A technika hatása lényegében az akupresszúra és a talpmasszázs-reflexológia finomított változatának, illetve a magzati állapotra visszavezető pszichés kapcsolaton alapuló szeretet-gyógyítás szintézisének tekinthető. A kezelés – bélproblémák esetén – a beteg a jobb, majd bal lábi kezelésén alapul. A beteg kényelmesen üljön le, puhán polcolja fel a lábát. A kezelő a beteghez képest merőle-

24


2017 – tavaszi-nyári kiadás fehére int: ott már lehullott az első hó. A színek királynéja végigsétál az erdőn, és nyomában sárba tipródó aranysárga, rozsda, vörös, korall fakad. „Ilyenkor ősszel senki se gondol a nyárialmafára. Dísztelen áll, üresen ásít kifosztott koronája. még a lombját is hamarabb hullatja, mint a társak, akik most gyümölccsel rakott tele ágakkal állnak.

Barcsay Jenő: Csendélet

Áprily Lajos mondja a Szeptemberi fákban: „Bükkök smaragd színét erezve fent Az első pár vörös folt megjelent. Állunk. Kezedben késő kék virág. Azt mondod: Ősz. Az első őszi fák... Amerre vitte buggyanó sebét, Bíbor vére freccsent szerteszét.”

És jönnek a szüretelő, zsivajgó vidám népek, s a nyárialmafára ők nemhogy föl, rá se néznek. (...) A Nyárialmafa először a ’80-as évek derekán jelent meg a Haza sólymai gyereklapban. Bizony, góbés merészség kellett ahhoz, hogy Kányádi Sándor rejtjelezett szövegei, Soó Zöld Margit rajzaival egy gyermeklap utolsó oldaláról izenjenek. Kancsó berlini-kékje az asztalon, szóló szőlő szeptemberi napsugár érlelte gerezdje feledteti szinte a kékbe hökkenő diók burkát. Csupán barna erű levelek sápadtsága árulkodik a közelgő őszről. Kisdiák képe. Barcsay Jenő kisdiáké. Az 1900-ban született erdélyi fejedelmi családi sarj, a világhírű Művészeti anatómia s az Ember és drapéria tankönyvek írója-rajzolója, számos nagyméretű mozaik szerzője, Nagyenyed diákja volt. A vízfestmény ma a Bethlen Gábor Református Kollégium féltve őrzött kincse.

Sárgába színesülnek a hegyek északi lejtői, csupán a völgy alján dédelgeti a füzek smaragd pagonya a cérnavékonynyá aszott patakot. Néhol másodvirágzásba rándul egy-egy vénülő vadgesztenye. Reggelente a harmat lassabban lényegül apró sóhajú párává az akácfa még zöld levelein. Délre már gyors szitakötő járja a bokrokat. Nagy rókalepke óvatoskodik a korcshere virágzatáról a másodvirágzó orgonára. Csuszka szemtelenkedik végig a nagy platán törzsén, s garral érkező tarka harkály rikkant néha. A koradélután halványkék egén a magasra nőtt nyírfák közén fecske cikkan át. Gyors esők után a levegő kristálytisztasága a dél-délnyugati ég aljára rajzolja a Fogarasi-havasokat, annak árulkodó

25


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Régi magyar név Hornyák Tomaj Barót Zóra Etele Berény Bakács Magor Putnok Gerjén Szente Bolyk Kálmán Alán Berend Duboz

Jelentése hegylakó hallgatag nyest hajnal folyam menti behódolt istenes pusztai magyar puttonyos Gerjén szende bika maradék nyugati jász legyőzött tölgyes

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Régi magyar név Kont Bellér Nándor Buga Csolt Előd Zerind Berek Fodor Örsi Besnyő Tömör Ünő Csempes Kurd

Jelentése úrias mészáros dunai bolgár bika hatalmas elsőszülött szeretett liget göndör férfias besenyő vas szarvastehén csalárd farkas

Hárs: nátha, idült köhögés és hurut ellen; öblögetésre és fürdésre

Légzésgyakorlat

• üléses lélegzés: a beteg üljön törökülésben. Kezeit illessze bordáira, tartósan és mélyen szívja be a levegőt, tartsa 15-20 mp-ig, majd lassan eressze ki. Legalább 10-szer célszerű elvégezni. •állásos lélegzés: a beteg álljon vigyázzállásba, és húzza be a hasát annyira, amenynyire képes. Ebben a tartásban maradjon 15 mp-ig, majd a hasát engedje lazán és gyorsan előre. A gyakorlatot 10-szer ismételje meg. A légzésgyakorlatokat napjában többször célszerű elvégezni.

A megfelelő légzőgyakorlatok nemcsak az egészséges légzést segítik elő, hanem kedvező hatást gyakorolnak a hasizmok feszültségének csökkentésére, illetve elősegítik a tüdő alsó rekeszeiben a légcserét. Terápiás célra a következő gyakorlatok javasolhatók: •gyertyaláng fújása: a beteg vegyen – orron keresztül – egy mély lélegzetet, ezt követően tartson egy égő gyertyát szájmagasságban (szájtól kb. 15 cm-re), majd fújjon a láng felé gyengén úgy, hogy az ne aludjék ki. A gyakorlatot legalább tízszer célszerű elvégezni.

26


2017 – tavaszi-nyári kiadás Október ősz-színei terítenek asztalt Arany János Toldi estéje Első énekében Benkő József Középajtáján, a reformá- varázsolja elénk az őszi nap nyugalmát. tus gyülekezet kertjében. Sárga tearó- Őszbe csavarodott a természet feje, zsa, az ablakokban utolsó virágaikat Dérré vált a harmat, hull a fák levele, bontó muskátlik, körték lángpirosa, s Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja, néhány barnuló burkába ragadt, de már És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja. érett dió. Ebből a színorgiából kiabál ki Megpihen legszélén az égi határnak… egy bukszusbokor örökzöldje. Az egykori torjai tüdőszanatóriumban S persze az – ma Grand Hoalmafák. Batutel – látható kéKosztándi Jenő: Bálványosvár, 2010 lok, jonatánok pén mintha ezt a s két Budai Dopillanatot álmokos. A gyümodta volna vámölcsnemesítő szonra Kosztándi Budai József Jenő 2010-ben. A ezt az almafajBálványosvár fétát 1883-ban nyesülő árnyékánemesítette ban, a sötétzöld Bodoson. (Kifenyőpártájú Csorály Ildikónak a mád alatt juha2010-es évek roknak, tölgyekelején végzett nek, platánoknak genetikai vizsszínesülő leveleigálatai alapján vel búcsúzik a fes„származása istő. meretlennek tekintendő”.) Elsőnek Kosztándi Jenő egész élete szülővárosáMolnár István említi Pomológiájában hoz, Kézdivásárhelyhez kötődik. A Nagy1898-ban. Ezt a művet és az almafajtát bánya utáni posztimpresszionizmus képviaz 1900. évi párizsi világkiállításon is selőjének ez év februári halála az erdélyi bemutatták. Ahogy azt Rapaics Raj- magyar képzőművészet nagy vesztesége. mund az 1940-es A magyar gyümölcsében említi, a nemesítő elhunyt öccséről …Mindenütt, mindenütt, nevezte azt el. Ez a fajta az erdővidéki meddig szeme kilát, falvakban ma is gyakori, s Kárpát-me- Láthatá a vén nap önnön ia-fiát. dence szerte ismert. Szép koronájú fái 20–30 cm törzsátmérőjűek. Termé- Sokfelé tekinte, módja is volt ebben, kenységük eléri a 190–200 kg-ot fán- …Tán az őszi fáknak hulló levelére?... ként – ahogy azt Egri Lajos szóbeli köz- Tán az árnyékokra, lése alapján Nagy-Tóth Ferenc leírta hogy mind arcra esnek, 1998-ban az Erdélyi Múzeum-Egyesü- S leborulva hosszan, tőle búcsút vesznek? let kiadásában megjelent Régi erdélyi alArany szavával a Toldi estéjéből hajtmákban. sunk fejet mi is emléke előtt.

27


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Régi magyar név Szajin Batus Varda Oguz Tétény Bogdány Rados Kál Ugron Ladány Atád Keresztély Kilény Vanda Ladomér

Jelentése jólelkű parancsoló palánkvár nyíl hercegi istenadta öröm öreg magyar ember emberlaka apai keresztény remete vad nő nagyhatalmú

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Régi magyar név Ögyén Zekő Jenő Bodor Joleán Polak Vegier Bagamér Cveta Tegomér Konor Sztojan Terestyén Rápolt Ártány

Jelentése birtokos szökkenő bizalmas békés jó leány lengyel felföldi magyar isten kedveltje virág békeőrző merész őrt álló zavaros tanácsos herélt disznó

Bodza: reuma, hurut ellen; vizelethajtó, izzasztó, lázcsillapító, arcápoló

Keresztkötések

Ha a beteg borzong a kötésben, inkább tekintsünk el az alkalmazásától. Célszerű a lábak melegen tartásáról gondoskodni (meleg vizes palack, takaró). A kötés levételét kövesse a testfelület lemosása langyos vízzel, majd letörlése száraz törülközővel. Befedő meleg kötés: hasfájással járó emésztési zavarok esetén alkalmazható, amely általában meleg vizes palack vagy meleg vízbe mártott és kicsavart borogatás felhelyezésével és melegkötéses rögzítésével történhet. A módszer jól alkalmazható fájdalom tompítására.

A keresztkötés nem tekinthető kardinális terápiának, ugyanakkor egyes esetekben meglepően kedvező hatásokat lehet vele elérni. Hatékonysága javítható aromaterápiás kombinációval vagy herbárium-főzetek alkalmazásával (pl.: szénavirág, kamilla). Hideg keresztkötés: lázas érzettel járó emésztési zavarok és székrekedés esetén alkalmazható, a mellkastól csípőig terjedő kötéssel a következők szerint: hideg vízbe mártott lepedőt csavarjunk ki és tekerjük a test köré. Erre száraz lepedő kerüljön, majd meleg takaró. A betegen addig legyen fenn a kötés, ameddig a lepedő ki nem szárad.

28


2017 – tavaszi-nyári kiadás Csávossy György, az erdélyi jó borok és szép szőlőhegyek legavatottabb ismerője, a November a parkban versével közelít e tájba. Büszke törzsek parókája tépett, az élet innen messze költözött, fakó füvek nyárelőn üde szára most ezüstösen dérrel ötvözött. (...) Az utolsó éveiben Nagyenyeden élő költő (éppen két éve ment el) Chopin álmodozó menüettjeit, borongós noktürnjeit, vágyakozó prelűdjeit muzsikálja a Páll Lajos kép alá. Ökológiailag is pontos helyzetképét folytatja Kányádi Sándor a Novemberi szélben:

Páll Lajos: Kalonda (részlet)

November. Derével dacol a naspolya az ágon. Majd csak szottyosan édesedik ehetővé. Az alma rokona ritkán termő fácska Székelyföldön. „A noszpolyafa gyümölcseit, minek előtte meglágyul, akkor szedik: de jobb, ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, s édesebb lészen” – írta volt Lippai János szerzetes, pomológus, a magyar kertészeti szaknyelv létrehozója Posoni kertjének harmadik könyvében, a Gyümölcs kertben; halála után egy évvel adták ki Bécsben, 1667-ben. A Posoni kert csaknem két évszázadon át a magyar kertészet alapvető munkájának bizonyult. Némely gyümölcsfára, naspolyára, almára fagyhalált hoz az erős tél. Többé nem hajtanak. Téli zuhanás a végük. Elsóhajtója, Páll Lajos:

Lecsupaszult a málnavész. Minden toboz a földre néz. Hályogos szemmel pillogat olykor néhányat még a nap. Ez a tobozhullató novemberi fenyő int Páll Lajos Kalonda tetőn megfogalmazott képéről felénk. …egy reggel búcsút int a lassan fogyó hold, tudom, hogy csak néhány napra hagy el, koppantóval minden fényt kiolt, az égen sehol már egyetlenegy csillagvirág sem lobban, nem zokog… az udvara törtarany korong. Az éjszaka hópermeteg hullott, olyan vékony, mint egy tüll-lepel…

Zöld sehol. A moha itt ezüst, a jég drágakő. Tán szállnom kellene, lassú szárnycsapások nélkül. A hajlaton túl várnak a kertek, Szétszórt hírnökei egy őrült vetkőzésnek. (...)

Mint egy tüll-lepel borul a tetőről belátható tájra a halkan lezizzenő porka hó ezernyi kristálya.

29


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Régi magyar név Szücs Budamér Berend Csiszár Ünige Fertőd Bag Buzád Viszló Bodajk Bojmér Teke Boszurka Boroszló Vidor Bela

Jelentése varró békés engedelmes fegyverkovács megbízható lápos kert búzás dicső hely istenadta békehozó kecskebak megnyomó dicső barát vidám fehér

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Régi magyar név Zsiromér Szemér Bozica Bojta Bodomér Dragomér Zente Korocsun Karácson Zombor Boga Apor Bökény Hunor Dára

Jelentése habzsoló befogadó istenadta gazdag megbékélő kibékítő jámbor halál fekete vég bölény szarvas atyácska erdős hun-magyar ajándék

Fenyő: lemosás, borogatás, fertőtlenítés kimerültség, izzadás, lehűlés esetén

Kneipp-féle borogatás

leg a hajnali órákban javasolható. A terápia ideje legfeljebb 5-10 perc legyen. Vízben járás: a mezítláb járásos terápia speciális változata. A művelet ne haladja meg a 2-3 percet. Erőteljesebb formája a hóban járás, amelyre csak frissen esett hó alkalmas. Ennek időtartama sem lehet több mint 5 perc. Hasborogatás: meleg borogatás a hasra, szénavirág-főzettel. Haspakolás: meleg vízben áztatott, majd kipréselt szénavirágot tartalmazó zacskó felhelyezése a hasra, majd dunsztkötés.

Azon alapul, hogy a hideg víz a bőr ereit összehúzza, miközben meleget von el a testtől, ezáltal a megfelelő szerveket intenzívebb működésre készteti. A bőr ereinek kitágulásával ellentétes reakció lép fel, kellemes meleg önti el a kezelt részt, változást okozhat bizonyos testfolyamatokban. Mezítláb járás: elsősorban a szervezet erősítésére, bélmozgás fokozására ajánlható. Tartási problémák kezelésénél előnyös. Célszerű a lakásban legfeljebb vékony zokniban közlekedni. Harmatos fűben járás: a mezítláb járás sajátos változata, amely tavasztól őszig és fő-

30


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Katona Szabó Erzsébet: Tél

„Ha a főrügy elfagy, vagy valami baj éri, ezek a kicsi mellékrügyek hajtanak ki. Igaz, ezek nem nőnek olyan gazdagon, mint a főrügyek. De a fának mégis lesz levele abban az évben is… Milyen csodálatos a természet! Mindenre gondol. Vajon honnan tudja a növény, hogy baj is érheti? ... Csak azok a növények maradnak meg, amelyek újból tudnak hajtani.” Az idézet Katona Szabó István első, 1955-ben megjelent regényéből, a Virágzó életből való. A kép egyben portré is: Palocsay Rudolf, a legnevesebb erdélyi növénynemesítő portréja. Mintha csak saját életfonalát írta volna ebbe a képbe. Kézdivásárhelyen született 1922-ben. Szülővárosában kezdett tanulmányai kénytelen megszakítása után a marosvásárhelyi református kollégiumban érettségizett 1942-ben. A Bolyai Tudományegyetemen tanult 1947-ig. 1948-tól a Falvak Dolgozó Népe, 1958-tól Marosvásárhelyen a Művészet, majd az Új Élet főszerkesztő-helyettese. 1986-ban kényszerült áttelepedni Magyarországra. 2013-ban, halálakor a PoLíSz politikai-szépirodalmi folyóirat szerkesztője és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete (alapító) elnöke volt. Egyben sántít a hasonlat: lánya (textilművészi) karrierje meghaladta az apa

(szépirodalmi) karrierjét. Katona Szabó Erzsébet Kolozsváron született 1952-ben. A marosvásárhelyi művészeti líceumban érettségizett 1971-ben. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán 1975-ben gobelin szakon végzett mestere, Bene József irányítása alatt. A marosvásárhelyi bábszínház díszletés bábtervezője volt. 1983-ban települt át Magyarországra. Motívumkincseit leginkább a székely és kalotaszegi népművészeti hagyományokból meríti. Természet utáni gobelinjei, bőrkárpitjai, kollázsai ma számos magyarországi és nyugat-európai városban fellelhetők. Természetművészete a természettel való harmóniát keresi, természeti erőforrásokat és helyszíneket használ fel a művészi képzeletben megszületett, megformálódó élmény felmutatására. Műveit áthatja a tiszta forrás szükségességének bartóki felismerése. Tél című alkotása Reményik Sándor Halotti beszéd hulló leveleknek című versét idézi: Látjátok feleim, hogy mik vagyunk? Bizony bíbor és bronz és arany. És örökkévaló szent szépség vagyunk. Ahogy halódunk, hullunk nesztelen: Bizony e világ dőre, esztelen Pompájánál nagyobb pompa vagyunk. Kiss Székely Zoltán

31


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Két művésztestvér

„A szegénységet is mindig olyan megszégyenítő méltósággal viselték, mint egy bujdosó nagyúr. Zimankós, zivataros életük arany káprázatban olvad fel. Az erdélyi magyarságnak két parádés, ünneplő gyermeke van: a székely s a kalotaszegi. Mind a kettőnek hitvány a földje. De hősies gavallériával a sovány földről magukra fordítják az ember tekintetét: engem nézz, mondják, ne a kopár körösvölgyi s kősziklás kárpáti hazámat. A székely a szellemével, a kalotaszegi a szivárványlátó szemével napkeleti udvartartást bűvöl az utas köré. Akinek nincs mit veszteni földi javakban, nagylelkűen tékozolja a lelke s a szelleme kincsét, s megvigasztalja a szomorú gazdagokat. Mert maga nem szorul vigaszra. Feküdj le egy hideg, erdélyi domboldalra, s álmodj a két művésztestvérről: a francia s az olasz népről. Itt vannak melletted. A kalotaszegi Erdély olasza, a képzőművész nép. A székely Erdély franciája, a mesemondó. Az egyik úgy él a szőttesei, korsói s faragásai közt, mint a szegény, olasz a márványpalotákban, a másik keveset ad magára, puritán a külseje, mint a franciának, csak a szelleme fénylik. Aki szegény, ajándékozza meg az egész világot, minthogy úgyse hagyhat semmit a fiaira. Erre tanít a két parádés nép: a kalotaszegi rózsa s a székely liliom, a tatár hercegkisasszony s a herceg testőre.” Cs. Szabó László: Székelyek (1941 – Erdődi Mihály A felszabadult Erdély című fotóalbumának bevezetője)

Székely a piacon A gyakorlott szem a székelyt már ruházatáról, viseletéről, szekeréről stb. megismeri, hogy melyik hová való... A székelyek mind fehér gyapjúharisnyában, hoszszú szárú magyar csizmával járnak. Télen bozontos báránysapka, nyárban széleske karimájú kalap teszi a föveget. A felöltő: télen meleg „kozsók” vagy juhbőr bunda, nyáron szürke gyapjúszokmány vagy csak derékig érő ujjas, melyet hasonlólag juhgyapjúból szőnek asszonyaik. A szentistvániak a szokmányt vagy ujjast világoskék posztóval szegik be... A kőröspatakiak és etédiek már hosszabb zekével járnak. Ruházatukban a kék szegőt nem ismerik, e helyett, úgy a szokmányt, mint ujjast s harisnyát zsinórral látják el: tehát ruházatjuk magyarosan néz ki. Bözöd, Rava és Csöb már ruhájukon sem a szegőt, sem a zsinórt nem ösmerik, inkább feltűnő magas, s varrott nyakú szokmányt viselnek. A fahordó székelyek közül legszegényebben néznek ki a Bekecs tövéből jövők. A remeteiek, köszvényesiek, mikházi és demjénháziak stb. közül többet bocskorral is lehet látni.” Egy református lelkész-tanító marosvásárhelyi piaci élményei (1866) – in: Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880–1920). Jelenlévő múlt. Planétás Kiadó, Budapest, 1998.

32


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Bukovinai bujdosóének Bukovina, mit vétettem, Hogy én benned nem élhettem? Mások élnek nagy kegyesen, S én bujdosom keservesen.

Én Istenem, mi az oka, Ki se mehetek az útra. Ha kimenyek a kapuba, Vigyázkodom ide s tova, Mint a madár a fogóba.

Sír a szemem mind a kettő', Foly a könnyem, mint az eső Sír a szemem, foly a könnyem, Mert igazán fáj a szüvem.

Elbujdosnám, nincsen kivel, Kenyerem sincsen, hogy mivel. Kérnék kőcsön, de nem kapok, Mert tudják, hogy szegin vagyok.

Édes hazám, Andrásfalva, Látlak-e meg még valaha? Látom füstid, de csak elig, Hogy az égen feketéllik.

Búsulok es, bánkódom es, Rajtam elfér, ha sírok es. Fáj a szívem a hazámért S az én sok jó barátométt. Faragó József: Ószékely népballadák (1998)

Fotó: Vitos Hajnal

Bukovinai pillanatkép

33


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Kert, az otthon dísze Kalendáriumunk eddigi kiadásaiban a zöldségtermesztésben próbáltam – csekélyke tapasztalatomra hagyatkozva – tanácsokkal ellátni a hobbikertészeket, kistermelőket. Most a tavaszi kiadásban következzék néhány gondolat a díszkertről. Egy kis fantáziával és némi anyagi áldozattal, érdekes, eredeti ötletekkel kellemes, ízléses környezetet tudunk kialakítani. ki erre a célra. Persze, a kerítés és sövény kombinációja sem rossz megoldás, például az élő sövény egy nem éppen esztétikus kerítés elé telepítve, hogy takarja azt. A terméskőből rakott kerítés a sziklakert funkcióját is betöltheti, ha beültetjük odavaló növényekkel. Ha külön sziklakertet építünk, csak egyféle követ használjunk. A sziklakert növényei: kövirózsák, csillagvirág, napvirág, törpenőszirom és egyéb nősziromfélék, kutyatej, varjúháj, sáfrányfélék, erdélyi májvirág, a hegyi imola és még sok más. Térelválasztót faágakból vagy vesszőből is fonhatunk. Kellemesebb a szemnek, ha a sövényeknek, térelválasztóknak

Abból induljunk ki, hogy a díszkertnek a pihenést, kikapcsolódást kell szolgálnia. Ezért lehetőleg úgy alakítsuk ki, hogy ne hatoljon oda az utca, a forgalom zaja, pora, és a szomszédjainkkal ne zavarjuk egymás pihenését. Így hát jó, ha valamivel elválasztjuk a konyhakerttől, az udvar egyéb funkciókat betöltő részétől vagy a szomszédos telektől, és főképpen a telek utcai frontjától. Ez lehet kerítés, ami lehetőleg fából vagy téglából, esetleg kőből készüljön. Ha tehetjük, használjunk természetes, rusztikus hatású anyagokat. Dróthálót és hasonlókat inkább ne! Még természetesebb, ha valamilyen élő sövényt alakítunk

A magas virágok hátul, az alacsonyak elöl

34


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Járdák, utak kialakításához természetes anyagokat keressünk

csonyabb növésűeket bennebb, a legkisebbeket, a kis növésű cserjéket pedig legbelül, így kellemesebb az összhatás. Az árnyékos, nedves helyeken szépen díszlik az erdei pajzsika. Cserjékből az élénk színű virágot hozókat részesítsük előnyben: japánbirs, aranyeső, gyöngyvirágcserje. A bodza inkább gyomnak számít mifelénk, de virágzáskor nagyon mutatós, a bogyói meg ősszel táplálékot adnak a madaraknak. Még a vadrózsa is nagyon szép lehet, kora nyáron a virágaival, késő ősszel a bogyóival díszíti a kertet. És ne vegye szentségtörésnek a kedves olvasó, de megfelelő környezetben még egy nagy bokor csalán is esztétikus hatást tud kelteni. Mint ahogyan – persze, csak módjával – konyhakerti növényeket is ültethetünk dísznek. Például a paradicsom, de főképp a paprika – aminek több díszváltozata is van –, a mák vagy a díszkáposzták; ez utóbbiak késő őszig kitartanak. A fűszernövényeket, mivel amúgy sem foglalnak sok helyet, viszont jól néznek ki és illatosak, szintén telepíthetjük a díszkertbe.

enyhe ívet adunk. Élő sövénynek gyorsan növő, sűrű lombozatú cserje a legalkalmasabb. Talán szokatlan, de a bükkfa is alkalmas sövénynek, előnye, hogy nem tájidegen, ősszel pedig a lombozata gyönyörű vörösre színeződik. Somból szintén lehet sövényt nevelni, és még gyümölcsöt is hoz. Jó, ha a sövényeket legalább 1,8–2 m magasra neveljük. Örökzöldek is alkalmasak sövénynek, így a puszpáng, a fenyőfélék, a tuják, de a tiszafa is. A nyáriorgona-sövény illatos virágai kertünkbe vonzzák a lepkéket. Ha van hozzá türelmünk, gyümölcsfákból is nevelhetünk sövényt. Nem egyszerű feladat, türelmes embernek való: szakértelmet, folyamatos, évekig tartó munkát, rengeteg alakító metszést igényel. Elsősorban alma- és körte alkalmas sövénynevelésre, de érdemes meggyel, kajszival és szilvával is próbálkozni. Faültetéskor azért tartsunk be néhány alapelvet! Kisméretű kertbe nem való nagyra növő, terebélyes koronájú fa. A magasabbra növő fákat, főképpen a fenyőféléket a kert szélére ültessük, az ala-

35


2017 – tavaszi-nyári kiadás Emellett kéznél vannak, ha szükség van ság idején! Az angolok szerint a szép párájuk. Telepítsük ezeket magas vagy zsit titka roppant egyszerű: csak nyírni és dombágyásba, az ágyást képezzük ki szik- öntözni kell háromszáz esztendeig. No, és persze a virágok. Törekedjünk lakertszerűen. Szőlőből létrehozhatunk lugast, de arra, hogy kora tavasztól késő őszig nyílnagyszerű térelválasztót is nevelhetünk janak a virágok a kertünkben. Mondabelőle. Tornác, házfal elé ültetve kelle- nom sem kell, hogy a virágágyásban is hámes árnyékot ad a forró nyári napokon. tul legyenek a magasabb növésűek, míg Szélvédett helyen, déli fekvésű házfal az előtérbe az alacsonyabbakat ültessük. előtt próbálkozhatunk nemes szőlőfajtá- A kora tavaszi virágok közül próbáljuk ki val is, a nálunk megszokott direkt termők a következőket: hóvirág, tőzike, szibériai helyett. A kék bogyójú Nero és a fehér Bi- csillagvirág, hunyorfélék, törpe nőszirom. A tavasszal és nyáron virágzó dísznöanca vagy az Augusztusi muskotály hidegtűrése jobb, ezekkel érdemes próbál- vényeknek se szeri, se száma, csak a legfontosabbakat említeném meg, amelyek kozni Székelyföldön. A kert nem igazi gyep nélkül. A szépen könnyen termeszthetők, s így minden gondozott pázsit a kert dísze. Lehetőleg kertben megtalálhatók: nárcisz, gyöngyősszel telepítsük, augusztus végén vagy virág, tulipán, kardvirágok, az árvácskafészeptemberben. Használjunk olyan fű- lék sokszínű nemzetsége, az alkonyati magkeveréket, amely taposást bíró gye- órákban csodálatosan illatozó dohányvipet ad, hiszen a gyep arra való, hogy jár- rág, akárcsak a mindenféle méretű és szíjunk rajta. A vetés után két hétig naponta nű rózsák. Ősszel vagy késő ősszel virágöntözzük 3-4 alkalommal. A gyepszőnye- zók: sarkantyúka, dáliafélék, napfényviget a nyírás utáni napon feltétlenül öntöz- rág, őszi sisakvirág, mályvafélék, csüngő zük meg, hacsak nem esik az eső. És so- amaránt, oroszlánszáj, amit mi tátogtatóhase nyírjuk túl rövidre, főleg ne száraz- nak nevezünk, természetesen az ősziró-

Tavacskánk is lehet, ha van időnk foglalkozni vele

36


2017 – tavaszi-nyári kiadás zsák és a körömvirág, az árvácskák színes nemzetsége és az őszi kikerics vagy a cickafark nemesített, színes változatai. A kerti utakat, ösvényeket, sétányokat lehetőleg természetes anyagokból készítsük. Kavics, homok, terméskő lapok, de akár rönkökből vágott fakarikák is jók, habár azok nem tartósak. Kerüljük a betont és a flasztert, de még a bolti járdalapokat is. Ne használjunk régi autógumikat virágágyásnak, még rikító színekre festve sem! A műanyag edényekkel, virágtartókkal is bánjunk csínján: inkább természetes anyagokból készülteket használjunk. Kis tavacskát is kialakíthatunk, ha van hozzá kedvünk, időnk és főképpen heA gyerekekről se lyünk. Azt a kis pluszköltséget meg munfeledkezzünk meg kát igazán megéri. Telepítsünk bele halakat is, így lesz az igazi! Az aranyhal a „menő”, de kerti tóban való tartásra nagyon Gondoljunk a gyermekekre is, építalkalmas a koi, a fenékjáró küllő, a szivár- sünk hintát, lipinkát (libikókát – szerk.) a ványos ökle vagy a tüskés pikó és még sok kertbe, homokozót, mászókát vagy kis más. Tarajos gőtét, egyéb vízi szörnyete- kerti házikót. A házikót vagy kilátót egy geket, kétéltűeket is telepíthetünk: ha nagyobb fa ágai közé is tervezhetjük, a kiszerencsénk van, a békák maguktól is látó alapja egy jó minőségű raklap is lemegjönnek. Ha netán vízisikló tiszteli het. Ne feledkezzünk meg az erős, bizmeg látogatásával a tavacskánkat, fogad- tonságos korlátról, hiszen gyerekek szájuk szeretettel, hiszen senkit nem bánt, mára készül. Garantáltan nagy sikere legfeljebb megritkítja a halaink apraját, lesz! vagy elnyel egy-két békát. Akárcsak egy flekkenező-tokányolóA kerti tóba alkalmas vízinövények a szalonnasütő létesítménynek. Használhínárfélék, sárkánygyökér, tócsagaz, mo- junk itt is természetes anyagokat, követ, szatpáfrány, vízijácint. Érdemes taviró- fát, égetett téglát. Ha lehet, építsük szélzsát telepíteni belé, nagyon mutatós. Kis védett helyre. Legyen fedele – nádból, tó szélére, a sekély vízbe való a mocsári zsindelyből vagy akár bolti cserepes lególyahír, a vízipálma, a vidrafű, míg a mezből –, ami a nap és eső ellen védelmet partra a gyékényfélék, az íriszek, szittyó, nyújt. No meg oldala is legyen, legalább békabuzogány. A tó felületének egyhar- az uralkodó szélirány felől. Jó, ha az esti mada maradjon szabad vízfelület. A bé- megvilágítását nem villanyfénnyel oldjuk kalencse is előbb-utóbb elszaporodik, meg, hogy hangulatosabb legyen. időnként gereblyézzük ki belőle. Kratochwil Barna

37


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Szokatlan időjárás, elemi csapások a múltból Napjainkban egyre többet foglalkoztatja az embereket az igen sűrűn jelentkező szokatlan időjárás. Az újságok, meg a tévé is egyre többször figyelmeztet a globális felmelegedés veszélyeire, meg az igen elhatalmasodott erdőirtási akciókra, mely kétségen kívül nagyban befolyásolja a szokatlan természeti jelenségeket, melyek egyre többször előfordulnak. Mint néprajzgyűjtő, szabadidőm nagy részét a múzeumok irattárainak tanulmányozásával, böngészésével töltöm, s ennek keretében egy egész fejezetet szántam a múltbeli szokatlan időjárás és katasztrófák felkutatására. Sokszor hajlamosak vagyunk kijelenteni, „emberemlékezet óta nem történt ilyen esemény”. A régi újságokat böngészve az Udvarhelyi medencét illetően talán a legtöbb feljegyzés az időjárás és annak következményeivel kapcsolatos. A korai fagy, hóvihar, árvíz, felhőszakadás, jégeső, forgószél, porvihar, gömbvillám mellett a korabeli krónikások előszeretettel jegyezték fel az állatjárványokat, pestist, kolerát, a sáskajárást, cserebogarak pusztítását, de szokatlanabbakat is, mint pl. az egérdúlást, valamint a különböző eredetű tűzeseteket, földcsuszamlásokat, földrengéseket. Próbáltam csoportosítani az általam felkutatott katasztrófákat fajtájuk és évszám szerint. 1. Esőzések, áradások, árvizek: A Nagyküküllő áradásai: 1720, 1730, 1771. július, 1778, 1779. augusztus, 1785. április, 1787. május, 1788, 1790. július, augusztus, 1791, 1795. május, 1805, 1834. január 25., 1837. április, 1913. augusztus 10., 1970. május 13., 1975. július 2.

2. Júniusi fagy, havazás: 1785 3. Szárazság, aszály, hőség: 1763, 1781, 1782, 1791 4. Szélvihar, forgószél, porvihar, tornádó: 1791, 1793, 1821, 1854, 1978 5. Jégeső, jégverés: 1724, 1815 (Derzs), 1817, 1818 Székelyudvarhely, 1821 (Derzs), 1889 (Hodgya, Bögöz) 6. Havazás, hóvihar, fagyhullám: 1762, 1782, 1784, 1785, 1792 7. Enyhe tél, nem volt hó: 1724 8. Tűzvész: 1662, 1830 Székelyudvarhely, 1790 Kisgalambfalva, 1833 Székelyudvarhely, 1835. július 9. Székelyudvarhely, 1855 Nagygalambfalva, 1878 Lövéte, 1887 és 1893 Szentkirály, 1931 és 1933 Felsősófalva, 1916 Székelyudvarhely 9. Pestisjárvány pusztított, szinte az egész falu kihalt: 1451 Lövéte, 1661, 1709, 1710, 1719 Székelyudvarhely 10. Kolera pusztított: 1831 Székelyudvarhely 11. Sáskajárás nyomán tönkrementek a vetések Udvarhely környékén: 1690, 1691, 1692, 1773, 1778, 1808. Lövéte és Almás határában: 1773, 1780, 1781, 1782. Az időjárási események bővebb leírásából tallóztam az egykori iratok közt egy párat:

38


2017 – tavaszi-nyári kiadás A Nagyküküllő áradásai: „1805-ben pél- ték. Az emberek a fák héját is megőrölték, dás esztendei esőzések miatt az utak meg- megsütötték, sokan éhen haltak. romlottak, a gabona éretlen, fű kaszálatlan Földcsuszamlás által 1913. július 27-én a maradt, sokat az árvíz elhordott. A föld legnagyobb pusztítás Lövéte községben miveletlen, vetetlen maradt, drágaság lett, történt. A megcsúszott, falu fölötti hegy a szegénység majd éhen halt, a pénz meg- több mint száz házat temetett maga alá. szükült”. Mintegy 140 hold föld vált hasznavehe1834. január 24–25-én nagy eső és hava- tetlenné. zás volt, mely hirtelen olvadással szörnyű 1790-ben április 9-én este 9 órakor földvízáradást okozott, hidakat rontott, a Kü- rengés esett, még az ajtók is nyikorogtak, küllőn levő hidakat is járatlanná tette. a gyengébb házak tönkrementek. 1837-ben egész áprilistól esős idő volt, 1709-ben júliusban és a következő hónaaratáskor szárközépig ért a sár, alig lehe- pokban a pestis Medgyesen, Segesváron, tett szárazabb helyet kapni a kalangyák- Küküllő és Torda megyékben, Udvarhenak, az egész Udvarhelyszéken a hidakat lyen és Gyergyószékben a lakosság több a víz elvitte. mint felét elpusztította. A Székelyudvarhely című korabeli újság ír- 1710-ben a nagy esőzés miatt a lovak, ja, hogy júniusi fagy és havazás volt. marhák, kutyák dögleni kezdtek. Seges1785-ben Szent Mihály napján nagy hi- váron, Marosvásárhelyen, Udvarhelyszédeg hóharmat esett, tartott három nap, ken, Marosszéken, Kolozsváron 18 000 mely sok kárt tett az országban. A hideg ember halt meg pestisben. teljesen elvitte a szőlőt, törökbúzát, má- Udvarhelyszéken kolera uralkodott kot és fuszulykát. 1831-ben és 1836-ban, sok áldozattal. Szárazság, hőség, aszály: „Anno 1781 Éhínség, éhhalál cím alatt ezt írja a korabeli nagy szárazság volt e tavaszon, egész má- tudósító: Amerika felfedezésének idején jus 24-ig nem esett egy csepp eső sem. Ál- olyan éhínség pusztított Székelypálfalván, dozó csütörtökön, május 25-én, Orbán hogy a falu szilfa erdejének kérgét lehánnapján bokáig érő hó hullott.” totta, megszárította, megőrölte, megette. 1768. Szent Jakab havának 12-ik napján Ebből olyan betegséget kaptak, hogy a falett igen nagy égi háború, nagy zápor, sűrű lu lakosainak nagy része elpusztult. mennykőhullás (jég), több toronyba a vilEnnyi biztos adatot sikerült előbálám beleütött, azon a napon három haran- nyásznom a Székely Hiradó, a Székelyudgozóba és egy ökörbe csapott bele a villám. varhely, az Udvarhelyi Hiradó és a Székely1793. szeptember 17-én Udvarhelyszék- keresztúr című lapokból, de ennyi is eleben nagy szél volt, sok istállónak, csűrnek gendő ahhoz, hogy ne essünk pánikba. A fedelét vette le, asztagokat, templomokat jelenleg jelentkező extrém időjárási eses házakat döntött le. tek nem új keletűek, amint azt szeretnék 1817-ben nagy jégesők voltak, a határt belénk táplálni, félelmet kelteni, de hogy teljesen elpusztította, nagy drágaság lett, tennünk kell ezek ellen, ahhoz kétség 1818-ban is nagy jégeső volt, elverte a ha- nem fér, s hogy miként, azt mindannyian tárt. Egy véka törökbúza ára 15 Ft, egy vé- tudjuk. Beszéljünk közösen róla. ka búza 18 Ft, még a korpát is megsütötGálfalvi Gábor

39


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Klímaváltozás Székelyföldön Dr. Ráduly Botond, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Biomérnöki Tanszékének adjunktusa a rangos Nature című szaklapban közölt társszerzőként cikket a klímaváltozás témakörében. Ez adta az apropót a Székely Kalendárium számára, hogy a mindennapi diskurzus részévé vált jelenséget próbáljuk jobban megérteni, leképezni életünkre. van, mert olyan tények késztetik őket nézőpontjuk feladására, amelyek egyértelműen a felmelegedéshez kapcsolódnak: a gleccserek túlzott olvadása, vagy például az a megfigyelés, hogy napjainkra egyes dél-európai vándormadarak már nem repülnek el telelni, hiszen nem kell elhagyniuk élőhelyüket a hideg miatt, mint régen. A következő tábor elfogadja, hogy van klímaváltozás, de tagadja, hogy ennek oka az emberi tevékenység lenne, nevezetesen a gazdasági tevékenység során kibocsátott nagy mennyiségű üvegházhatású gáz (mint pl. a széndioxid). Ebbe a táborba jellemzően olyanok tartoznak, akiknek az érdekeit sértené a széndioxid-kibocsátások csökkentése (mert ehhez a gazdasági tevékenységüket kellene mérsékelni), ezért mindent megragadnak a széndioxid-emissziók és a felmelegedés kapcsolatának tagadására. A harmadik táborba tartoznak azok, akik tulajdonképpen rámutattak a felmelegedési mechanizmusra, és igazolták, hogy a melegedés megállításához a légköri széndioxid-koncentráció csökkentése szükséges. Ennek alapvetően két módja van: az emissziók csökkentése, illetve a széndioxid kivonása a légkörből (ezt csinálják például a trópusi erdők, de azokat meg szintén gazdasági célok által vezérelve irtják).

– Szinte nap mint nap találkozik az átlagember a klímaváltozás kifejezéssel. Pontosan mit fed ez a fogalom? – A klímaváltozásnak két igen fontos aspektusa van. Az első a klímának a „megszokott”-tól különböző alakulása, vagyis hogy a történelmi átlagoktól egyre eltérőbb adatokat észlelünk, vonatkozzon az hőmérsékletre, csapadékmennyiségre, viharokra vagy más éghajlati jelenségre. Erre mondjuk közhelyesen, hogy egyre extrémebb az időjárás, bőséges csapadék és szárazság váltja egymást, extrém hőhullámok, egyre gyakoribb tornádók jellemzőek. A másik aspektus az éves átlaghőmérsékletek lassú és folyamatos növekedése, ezt a jelenséget globális felmelegedés néven ismerjük. Persze, a „lassú” itt relatívan értendő, mert tizedfokokban mérhető növekedésről van szó, de mostanra már kétszer gyorsabb a hőmérsékletnövekedés, mint 50 évvel ezelőtt. – Többnyire két tábor van: akik szerint komoly gond a klímaváltozás, illetve azok, akik úgy vélik, alaptalanok a félelmek. Hogyan látja ön ezt a kérdést? Komolyan kell vennünk az ezzel kapcsolatos híreket, előrejelzéseket? – Én három táborról beszélnék, mert még olyanok is vannak, akik szerint egyszerűen nincs is klímaváltozás, globális felmelegedés. Ez a tábor fogyófélben

40


Fotó: Sipos Szabolcs

2017 – tavaszi-nyári kiadás pában a mediterrán térség fogja jobban megérezni a változásokat, ez nem tűnik túlzásnak annak fényében, hogy DélOlaszország egymás után dönti meg az egynapos havazási világrekordokat. Persze naivitás lenne azt hinni, hogy Székelyföldön nem változik a klíma.

Felmelegedésre utal, hogy Csíkban beérik a kukorica

– Vannak-e máris jelei? – Ezt nehéz megmondani, hiszen a helyi klíma változásához más tényezők is hozzájárulnak, gondolok itt például a Csíki-medence lecsapolására, aminek legalább akkora a hatása a medence éghajlatára, mint a globális felmelegedésnek. A felmelegedésre utal például az, hogy ma már sok gazda a burgonya helyett kukoricát vet, ami a múltban köztudottan nem érett be a csíki vidéken, sőt, állítólag már néhány korai szőlőfaj is beérik nálunk. Azt azért nem hinném, hogy a közeljövőben borvidékké válnánk. – Valószínű-e szárazság, vízhiány stb. a térségben? – Nálunk jellemzően nem túl sok a csapadék, és ami van, az viszonylag egyenletesen oszlik el az év folyamán. A jövőben várhatóan kevésbé egyenletes lesz az eloszlás, több szárazságra és hevesebb esőzésekre lehet számítani. Vízhiánnyal nem számolnék egyelőre, ahhoz elég nagy tartalékaink vannak. – Továbbmenve, hosszabb távú hatásokkal számolnak-e a szakemberek? Új mezőgazdasági kultúrák, a gazdálkodás „szabályainak” változása, az állattenyésztés átszervezése? – Én nem látok tudatos tervezést, bár nem is ez a szűkebb szakterületem, tehát lehet, nem vagyok elég jól informált. In-

Dr. Ráduly Botond: „nem gondolom, hogy a közeljövőben borvidékké válnánk, de naivitás azt hinni, hogy Székelyföldön nem változik a klíma”

A klímaváltozás következményeiről csak spekulálhatunk

– Nyilván a jelenség hatásai másként nyilvánulnak meg a világ különböző pontjain. Konkrétan nekünk, székelyföldi embereknek kell-e tartanunk a klímaváltozás következményeitől belátható időn belül? – A jelenlegi hőmérséklet-előrejelzések mind azt mutatják, hogy már nem lehet megállítani a hőmérsékletnövekedést a következő évtizedekre, és ennek mindenképpen lesznek érezhető következményei. Azt, hogy pontosan mi lesz, senki nem tudja, csak spekulálni lehet, az előrejelzések is több lehetséges szcenárióval számolnak. A klímakutatók szerint Euró-

41


2017 – tavaszi-nyári kiadás – Amennyiben elfogadjuk, hogy a lég„Legnagyobb szárazság volt köri széndioxid-koncentráció nagyban 1717-ben. Ekkor Csíkban pünkösd meghatározza a felmelegedést, a recept után nem esett több eső. Fák és fünagyon egyszerű: a lehető legnagyobb vek gyökerestől kiszáradtak. Forrámértékben csökkenteni kell ezen gáz kisok, kutak és patakok vizei apadtak bocsátását. Ehhez mérsékelni kell az el, beljebb Erdélyben a Mezőség taenergiafelhasználásunkat, illetve lehetővai pocsolyákká váltak, sőt némelyik leg megújuló energiaforrásokkal (szél-, el is tűnt egy időre. Így már 1718-ban nap-, vízenergia) fedezni azt. Másrészt beállott az éhség. De a nyomor tetőmeg minél kiterjedtebb erdőfelületekre pontján is tartani kellett a katonasálenne szükség, mert az erdők kötik meg got és dühöngött a pestis. Ez már rélegnagyobb arányban a légköri széndiogebben dúlt Erdélyben, csakhogy xidot. Tehát csökkenteni kell az erdőkinem volt általános. Marosszéken termelést, a fa felhasználását, és segíteni azonban rémitően pusztított, s 1717kell az erdősítést. Hogy konkrét lépéseket ben már Csíkban is százával szedte is említsek: szigetelni kellene rendesen a áldozatait, úgy hogy a legtöbb faluházakat, a régi fáskazánokat nagy hatéból a lakosságnak csaknem a fele kikonyságú, modern fáskazánokra cserélni, halt.” és csakis meleg vizes puffertartállyal Szádeczky Lajos: Székely Oklevéltár együtt használni. Továbbá a gázkazánokat nagyhatékonyságú kondenzációs gázkazánokra cserélni, napkollektorokkal kább azt látom, hogy nem előre tervezve, melegíteni nyáron a vizet, magas energiahanem kényszerből változtatnak a gaz- hatékonyságú háztartási gépeket és vildálkodók, gondolok itt például a dél-eu- lanyégőket használni, kis fogyasztású aurópai gazdákra, akik a helyben telelő és tókkal járni minél kevesebbet, a szerves egyre jobban elszaporodó seregélyek mi- hulladékból biogáz formájában kinyerni att kénytelenek korábban szüretelni az a maradék energiát stb. Az ilyen lépéseket olajbogyót, illetve hálóval védeni a gyü- a közember és a vállalatok is megtehetik, és az önkormányzatoknak céltudatosan mölcsfákat. támogatniuk kellene ezeket. Én úgy érCsökkenteni kell zem, a céltudatosság hiányzik leginkább, az erdőkitermelést! ezt próbálom egy példával is alátámasz– Mi az, amit Székelyföld vonatkozá- tani. Pozitív, hogy Székelyföld jó eredsában a nagyobb szereplők (önkor- ménnyel veszi ki a részét az állami lakásmányzatok, vállalatok), illetve a köz- szigetelési programból, és ebben az önember tehet annak érdekében, hogy kormányzatok szerepe tagadhatatlan, de kivédje, lelassítsa, semlegesítse (már negatív, hogy ezt csakis az állami keretha lehetséges ezek bármelyike) a klí- rendszerben teszik. Magánházak szigetemaváltozás hatásait? Mi az, amivel si- lésére például nincs támogatás, sőt, kvázi ettetjük a folyamatot, illetve miként büntetik a szigetelést, mert a szigetelőrésegíthetünk ellensúlyozni? teg által megnövekedett alapterületre na-

42


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A csíkszentléleki templom madártávlatból. A medence lecsapolása megváltoztatta az éghajlatot Fotó: Fodor István

gyobb adót kell fizetni. Tehát a lakosság céltudatos ösztönzéséről/támogatásáról nem beszélhetünk, inkább csak az állami lehetőség kihasználásáról, ami történetesen pozitívan érinti a lakosság egy részét. Pedig egy ilyen – szinte jelképes támoga-

tás – semmibe nem kerülne az önkormányzatoknak. – Kérem, foglalja össze az ön által (is) jegyzett tanulmány fő következtetéseit. – A tanulmány a légköri széndioxidkoncentrációt meghatározó globális tényezők eddig ismert fontossági sorrendjét borította fel. Ez idáig úgy tűnt, hogy globális szinten a hőmérséklet határozza meg leginkább a szárazföldi területek növényzete által elnyelt és kibocsátott széndioxid arányának éves ingadozását. A tanulmányunk rávilágít arra, hogy helyi szinten a növényzet számára hozzáférhető víz a legfontosabb tényező. A tanulmányt különböző felbontásokon elvégezve azt láttuk, hogy minél inkább globális szinten vizsgálódunk, annál inkább homályba merül a víz fontossága a különböző kompenzációs hatásoknak köszönhetően. A következtetés tehát az, hogy a hozzáférhető víz épp annyira befolyásolja a szénmérleget, mint a hőmérséklet, még ha globális szinten ez nem is nyilvánvaló. Farkas Imola

„Két székely az 1863. évi nagy szárazság idején menve haza a vásárról K. mezővárosból, kérdé egyik a mástól: – Hogy van az, komám, hogy a mai vásárban sokkal több volt a részeg ember, mint máskor? – Az onnan van – felelé társa –, hogy most nagy a szárazság, nagyon szűk a víz, a fogadósok hát nem kaptak annyi vizet, mint máskor, mit az eladó borba töltsenek, hanem kéntelenek voltak a bort tisztán adni az ivóknak, így a bor inkább meghatotta az embert, azért volt ma több részeg ember, mint máskor.” Tiboldi István gyűjtése

43


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Összhangban a termőfölddel Nemes Mátyást 2015-ben az év biogazdájává választották Magyarországon. Egy olyan területen gazdálkodnak, melyet az ENSZ már félsivatagos területnek minősített, innen kerülnek ki, mint az ország egyik legnapsütöttebb területéről, a finom zöldségfélék. 2017 januárjában a Tortoma Önképzőkör keretében tartott előadást Baróton, melynek során megtudtuk tőle, hogy családja (két gyereke is biogazdálkodással foglalkozik) hetente egy-másfél tonna zöldséget visz a piacra. Ezeket kisrészt a 24 áras, fóliával fedett területükön, nagyrészt pedig szabadon, a csaknem öt hektárt kitevő zöldségesükben termelik meg. Közel negyvenféle zöldséget termesztenek. Csaknem heti rendszerességgel vetnek, és minden héten „aratnak”, a szerves trágyát és a zöld növényi részeket a ház körül komposztálják. „Ők is tudják a természettel szembeni kötelezettségeiket” – mondta gyermekeiről, mintegy hálát adva azért, hogy felismerve a biogazdálkodás hasznosságát, a nyomdokaiba léptek. Erdővidéken már többször is megfordult: miután megismerkedett Herczeg Ágnessel, az Ars Topia Alapítvány tájépítészével, részt vett az általa a korábbi években szervezett erdővidéki fürdőépítő kalákákon. – Jómagam egészen más területen dolgoztam azelőtt. A nyolcvanas években egy mezőgazdasági vásáron tértünk be a Biokultúra Egyesület bemutatókertjébe, ahol az ott szorgoskodó emberek kedvessége és szemlélete nyomot hagyott bennem. Így egyszer csak azon kaptam magam, hogy beleszerettem a természet rendjébe. Életszemléletem az, hogy nincs rossz föld – ahogy sokan állítják –, csak olyan emberek vannak, akik még nem találták meg az

összhangot azzal a földterülettel, melyet megművelnek – hangsúlyozza. – Mit jelent önnek a föld? – A természetet, az élővilágot. Mit gondol, mennyi élőlény van egy köbcentiméter termőföldben? Pontosan kétmilliárd. Apró baktériumok, gombák. Ha egy hektár föld képes egy 500 kilogrammos állatot eltartani, úgy számolhatjuk, hogy egy hektárnyi talajban ugyanennyi súlyú, azaz 500 kilogrammnyi élőlény van, amik élnek, osztódnak, szaporodnak. Életidejük 30-40 perc. Ők az egykori emberek által emlegetett törpék, manók, mert baktériumoknak csak Pasteur óta nevezzük őket. Itt vannak ma is, dolgoznak értünk, csak mi nem veszünk róluk tudomást. Pedig a legnagyobb szabadságot jelenthetik az embernek. Hiszen mi a legnagyobb szabadság? Az, ha egészséges táplálékunk előteremtésében nem függünk senkitől. – Nem csak hogy nem veszünk róluk tudomást, de pusztítjuk is őket… – Igen, ha műtrágyázunk, ezek a „törpék” elpusztulnak, elfogy a termesztett növényünk körül a számára szükséges „élelem” is, feléli a tartalékot, leépíti azon részeit, melyekre nincs szüksége. Ilyenkor látja azt a gazda, hogy a növényét megtámadta a gomba, hiszen a felesleges növényrészeket gombák bontják le. A rovar is a gyengébb növénynek megy neki. A vegyszerrel való permetezéssel tulajdonképpen csak mesterségesen tartjuk életben növényeinket, a

44


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Nemes Mátyás beleszeretett a természet rendjébe, ezért lett biokertész. Azt vallja, ezt a rendet, elsősorban a saját egészségünk érdekében, nem kellene különféle szerekkel, mérgekkel felborítanunk

műtrágya, a gyomirtó, a rovarölő aztán mind belekerülnek a terménybe. – Hogyan kezdte el a földművelést, a biogazdálkodást, milyen zöldségféléket termelnek? – Fülöpjakabon (Magyarország) eladó volt egy tanya, megvettük. Így lett kertünk is, melyben először csak hobbikertészked-

tünk, mígnem eljutottunk a mai teljesítményünkig, hogy hetente tonnánál több, szezonban akár 3-4 tonna zöldséget is értékesítsünk. Fülöpjakab egy nagyon pici község, azonban az ökológiai gazdálkodás területén családunk, illetve a környékbeliek igen szép pozíciót vívtak ki maguknak. Fóliában azokat a zöldségeket termeljük, melyek a szélsőséges időjárás következtében egy kis védelmet kívánnak. Tavasszal salátákat, káposztaféléket, ősszel, kinyújtva egy kicsit a szezont, paprikát, paradicsomot, uborkát, illetve téli zöldségeket, a távol-keleti levélzöldségeket, fehér-, fekete retket, hónapos retket. Szabadban sárgarépát, petrezselymet, hagymát, burgonyát, tököt termesztünk és próbálkozunk Magyarországon kevésbé ismert növények termesztésével is, mint amilyen az édesburgonya, a keserű uborka, az indiai bab, az okra, melyeket növényi gyógyszereknek is neveznék. – Mi kell ahhoz, hogy az ember biokertész legyen? – Hát először is, az a valaki el kell határozza magát, aztán kell egy kis darab föld, szorgalom, és nem utolsósorban kitartás.

„A föld éppen olyan megdolgozott és humanizált fokon áll, mint az ember. A föld primertermékenységét régen elvesztette, de olyan gondozott, hogy átlagtermékenysége a szűzföldeknél is jobb. Mindig újabb és újabb termelési lehetőségek nyílnak meg. A mezőgazdaság nyelvén ez az intenzív belterjesség. Ahol nincs civilizáció, ott a természetet kirabolják, nem művelik. Ahol civilizáció van, ott nemesedés van a növényés az állatfajtáktól az emberi tulajdonságokig.” Hamvas Béla

45


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Zöldségfélék helye a vetésforgóban

A gyakran termesztett kerti növényeket hat csoportba osztottuk. Az egy csoportba esők igényei hasonlóak, főként ugyanazokra a betegségekre érzékenyek, ugyanazok a kártevők támadják meg őket, ezért csak 4 év elteltével kövessék egymást egy adott helyen. Burgonyafélék burgonya paprika paradicsom padlizsán

Káposztafélék fejeskáposzta vöröskáposzta kelkáposzta bimbóskel karfiol brokkoli karalábé kínai kel bordáskel leveles kel retek kerek(tarló)répa rukkola

Gyökérzöldségek sárgarépa petrezselyem pasztinák zeller gumóskömény

Ha mindezen túl vagyunk, kapcsolatba kerülünk az anyafölddel, kézzel-, lábbal, ahogy mondják. Azt tanácsolom annak, aki most fogna neki biokertészkedni, hogy kisebb területen kezdje. Egy négytagú család ellátásához körülbelül 4 ár földre van szükségünk, amit napi fél óra munkával meg lehet művelni. El kell menni tanfolyamokra, tapasztalatcserékre, ezt folytonosan csinálva önmagunkat is képezzük. Ma már rengeteg anyagot találni a biokertészetről az interneten, könyvtárakban is, van tehát ahonnan tanulni és meggyőződni, hogy ez az egész nem humbug, hanem valóság. – Magyarországon vannak-e, akik „bio”ként árulják termékeiket, holott nem azok? – Vannak ellenőrző szervek, amelyek évente több alkalommal is ellenőrzik azt, hogy valóban biogazdálkodást folytat-e az a gazda, akinek erről bizonylata van. Ki tudják szűrni azokat, akik csalni próbálnak.

Hüvelyesek borsó bab csicseriborsó lóbab lencse

Kabakosok uborka spárgatök sárgadinnye görögdinnye patisszon cukkini

Hagymafélék vöröshagyma lilahagyma fokhagyma póréhagyma metélőhagyma sarjadékhagyma

– Mi a biogazdálkodás jelentősége? – Az, hogy ne ölj, benne van a Tízparancsolatban is. Mégis a mezőgazdaságban mindenféle szereket használunk, mint gombaölő szer, rovarölő szer, ilyen irtószer, olyan irtószer. Ezekkel a Föld évmilliós fejlődésének természetes rendjét borítjuk fel, holott lehetne, például a krumplibogár ellen természetes bacilusokkal is védekezni, ugyanígy egyéb zöldségféléknél is. A csalánlével, a tejjel való permetezés csak kettő a további lehetőségek közül, de bármilyen, általunk ismert gyógynövényt is beletehetünk a permetlébe. Azok, ha nekünk jók, termesztett növényeinknek is hasznára válnak. Nyilván, a biogazdálkodás legnagyobb jelentőségét mi magunk érzékelhetjük: egészségünk megőrzése szempontjából nem mindegy, hogy a zöldséget, amit elfogyasztunk, hogyan termesztették, mivel kezelték. Böjte Ferenc

46



Attila vére

2017 – tavaszi-nyári kiadás

A székely ember büszke is a függetlenségére, szabadságára. Ez utóbbi ugyan már hatalmasabban van korlátozva, de hát a tradíciókat nem lehet eltörölni. Igaz, hogy sok minden már csak emlék, a régi letűnt időknek az emléke, de ez megkísérti a késő unokákat is. Határozottan valami különleges, demokratikus felfogás uralkodik még ma is a székelyek között, bár ősi kiváltságaikat századok multán elvesztették, mint ahogy elvesztette a köznemes, de még a főnemes is odaát „Magyarországon”. A nemes ember azonban még most is dicsekszik az ötágú koronájával, hát a „szabad székely” is különb a többinél. Mivel pedig a székelyek jobbára szabadok voltak, csak kevés falu volt, hol a lakosság nem bírt kiváltságokkal, a régi szolgasorbelieket ma is vágottfülüeknek nevezik. Ez ugyan már ártatlan tréfa, de azért sok fejet betörtek érte bizonyára! A szabadsághoz ma is hozzá van szokva az errevalósi nép. Innét ered biztos fellépése, szabatos beszédje, ha valami hivatalos dologban kell eljárnia, s nyugodtsága, akármilyen nagy úrral is kell szóba állnia. Most ismét felragyogott a történelmi múlttal ékeskedő fajnak régi dicsősége! Derék katonák új hírt, új nevet szereznek a székely dicsőség koszorújából; talán nagyobbat, mint hajdan ősei, tán messzebb földre terjedőt, mint nagyapái, s ha a tudósok máig sem bírták beigazolni származásukat, a székely vitézek majd be fogják bizonyítani fegyveres eredményeikkel, hogy ők csakugyan régi ivadékok, hogy mind egy szálig bátrak és kitartók, merészek, mint a sas, hogy szembeszállnak millió ellenséggel, hogy nem hátrálnak se muszkától, se olasztól, mert drága vér buzog ereikben: Attila vére! Mátrai Ferencz Béla: Messze a hegyek között – Csíkmegyei emlékeimből (Borászati Lapok, 1917. október 14.) Fotó: Bereczki Barna

Bodoki-havasok

48


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A láthatatlan lobogó Konok hűséggel hordozom az úttalan bozótokon.

Társaimat ár elsodorta. Mögöttem ég a poklok pokla.

Seb a vállam és seb a markom, de fogom, viszem, és megtartom!

Előttem vad sziklák merednek. De nekivágok a meredeknek!

S fogcsikorgatva hirdetem: nem ért véget a küzdelem!

Mert élek még! Ha törten is, ha vérben is, ha görcsben is,

Mert valami még megmaradt. Görcs zsibbasztja a markomat,

még ha utolsó is vagyok, kit az özönvíz meghagyott,

de markomban még itt a Szó: a láthatatlan lobogó!

de harcom végigharcolom s a lobogót megmarkolom!

Ereklyém, Kincsem. Fegyverem. Magasra tartom, s lengetem!

Megmarkolom, és nem hagyom, ha le is szakad a két karom,

És védem, foggal és körömmel! Vad dühvel és őrült örömmel!

ha két lábam térdig kopik: de feljutok a csúcsokig!

És mentem, mindenek által, íntépő, végső akarással!

S utolsó jussomat, a Szót, ezt a szent, tépett lobogót

Dúlt otthonom rég összedőlt. Kifordult alólam a föld.

kitűzöm fent az ormokon, s a csillagoknak meglobogtatom! Wass Albert

Fotó: Dénes László

Csíki-havasok

49


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Rokonaink a Hindukus-hegységben A finnugor iskola hívei előszeretettel választják el a hunok történetét a magyarokétól, mondván, a kettőnek semmi köze egymáshoz, a mi elődeink a „halszagú ősök” között keresendők. Manapság egyre nyilvánvalóbb, hogy Hunfalvi és Budenz tanai tarthatatlanok, a hun–magyar rokonságra pedig újabb bizonyítékokat találhatunk, ha a tőlünk nagyon távoli Hindukus-hegység völgyeiben élő hunzák hagyományait tanulmányozzuk. Könnyen meglehet, hogy távoli rokonainkat tisztelhetjük bennük, akárcsak az ujgurokban. Sajnos, a hivatalos álláspontot képviselő történészeknek – mind a magyaroknak, mind a külföldieknek – azonnal minden idegszáluk görcsbe rándul a megerőltető tiltakozástól, ha meghallanak valakit a szkíta–hun–avar–magyar rokonságot, ne adj Isten a magyar nyelv ősiségét emlegetni. Pedig ma már tudjuk, a népek közötti rokonság lehet vérrokonság, nyelvrokonság, de kulturális értelmezésben hagyományrokonság is, mi több, a térben és időben való érintkezés akár az összes rokonsági tényezőt egyszerre is befolyásolhatja. A belső-ázsiai hunzák vagy hunzakutok nemcsak tudnak a magyarokkal való rokonságukról, de tartják is, akárcsak az ujgurok. Mindennek ellenére a görög és újabban a makedón történészek is a Nagy Sándor hódításai során ottmaradt katonák ivadékainak tartják őket. A görögök szorgosan tesznek is azért, hogy mielőbb módosuljon a hunza nép őstudata. A makedónok újabban nyelvi rokonságot vélnek felfedezni, ezt próbálják a világgal elhitetni. Ezek a görög és makedón kutatók minduntalan cáfolni igyekeznek a hunzák heftalita, azaz fehérhun eredetét, holott az őslakosoknak csak igen kevés hányada azonosul az általuk diktált származáselmélettel. De pél-

dául John Mark amerikai kutató előtt egyáltalán nem tűnik kérdőjelesnek a hunzák fehérhun származása, ennek révén a magyarokkal való rokonsága.

Két erőd

Mi sem figyelemreméltóbb annál a történelmi ténynél, hogy a Hunza folyó két szemközti partján két középkori erőd áll: az Altit és a Baltit. Az Altit-erődről tudjuk, hogy a fehérhunok (heftaliták)

Az Altit-erőd tornya helyreállítása után, 2009-ben. Karimabadban, Hunza-völgy, Pakisztán

50


2017 – tavaszi-nyári kiadás építették, amikor e völgyet megszállták, a Baltit-erőd később épült idegen befolyáCsak a kiegyezés (1867) utáni sú hatalmi harc következtében. Mégis a években kezdték azt bizonygatni Baltit-erődöt tartják hunza jellegzetességegyes kutatók, hogy a hunok és a manek mindenhol, legendáit előszeretettel gyarok között nincs rokoni kötelék, tárják a közönség elé; míg a régebbi, a fea magyarok csak később, külföldiekhérhunok építette Altit-erődről magyar től „vették” át a hun–magyar rokonnyelven alig írnak valamit, ami szándékos ság elméletét. Azelőtt – mind a külelhallgatási törekvésre utal. Miközben honi, mind a magyar írásos kútfők senki sem vonja kétségbe azon helyi lealapján – egyértelműnek tűnt, hogy genda alapját, miszerint Baltir(en) (Kaa honfoglaló magyarság Attila révén rimabad) falut a Kr. e. 330 körül Nagy jogos örökségeként tekintette a KárSándor hadseregében szolgáló katonák pát-medencét. II. Géza király apácáutódai alapították. vá lett Zsófia nevű húga bátyját „a De kik is a hunzák, vagy – ez a megnehunok győzedelmes királyának” nevezés egyesek szerint helytelen, de mégis vezi. Regino prümi apát írásaiban ennél maradok – helyesen: hunzakutuk, hunoknak tudja a honfoglaló magyaburusók? A Wikipédia ezt írja: „Egyes felrokat. Viterbói Gottfried 1185-ben, tételezések szerint egy hun csoport le1189-ben Attilát a magyarok királyászármazottai a magyarul sokszor helytenak emlegeti. lenül hunzáknak írt, valójában hunzakutok. Az ősmagyarokkal fennálló rokonsá- A hunzák földje got csak dilettáns lapok és ellenőrizhetetlen adatokat hivatkozó fórumok feltéteKr. u. 520-tól a hunzák az átlag hatlezik.” Valóban dilettáns feltételezésről hétezer méter magas Karakorum-hegylenne szó? ségben, a Hunza-, Nagar-, Jaszin-völ-

A középkori Baltit-erőd. 2004-ben jelölték az UNESCO világörökséglistájára

51


2017 – tavaszi-nyári kiadás gyekben élnek – a mai oktatásból kifelejtett egykori fehérhun birodalom kellős közepén! A független hunza állam félezer éves fönnállása után, 1974-ben szűnt meg. A „hegyi tündérországot” az alig 26 éve létező Pakisztán lerohanta és bekebelezte. A mai Gilgit-Baltisztan 1970-ben vált Pakisztán autonóm közigazgatási egységévé, „északi területek” néven. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Híd a Hunza folyón Pakisztán határán húzódik. A pakisztáni megszállásig csak egy 60 cm széles út vezetett hozzájuk, melyet kötélhidak közbeiktatásával tettek járhatóbbá. Több vége, őket is elérte a „civilizáció” romboló ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek kö- hatása. A Hunza folyó völgye az egyik fő szönhetően a hunzák a hagyományos ter- turistacélponttá vált Pakisztánban. Enmészetes életvitelüket élték, ennek kö- nek ellenére 2017. január 6-a óta az India szönhetik ma már orvostanilag is kutatott és Pakisztán között máig fennálló feszülthosszú életüket. Az idegenforgalmat elő- ség miatt a magyar külügyminisztérium segítő Karakorum magaslati út megépí- az utazásra nem javasoltak közé sorolja tésével az ősi életvitelnek mára részben Gilgit-Baltisztan térségét.

Hunzák Dagesztánban? „Dagesztántól sokat várunk. Nemcsak azért, mert történeti följegyzésekből tudjuk, hogy ott is laktak magyarok, akikkel a nyugatra vándorolt magyarság még Etelközből is fenntartotta követküldés által érintkezését, de mert ottani hun, avar, várkun töredékek és maradékok felől sokat hallottunk Tifliszben. Lakik ott egy Ali Khán nevű ezredes, a dagesztáni Hunzákból való, tanult, okos ember, aki magát a hunoktól származtatja, és pedig khán ivadékul, amint neve is mutatja. Tudományos munkát is írt a dagesztáni hun és avar törzsekről (még kiadatlan). Ő beszélte, hogy a hun név számtalan (szerinte hatvannál több) névben fordul elő Dagesztánban, Hunzák (Hunság) környékén és egyebütt. A Buda név is többször fordul elő. Gunib város neve Aváriában, ahol Shamilt elfogták, eredetileg szintén Hunib volt, de az orosznak nem lévén H betűje, Gunibbá változtatták. Huszonhárom különböző nyelv van Dagesztánban, a nyelvjárásokat nem számítva. Ami erős, régi, kiváló: azt madsarnak nevezik, így kardot, fegyvereket. Mutatott gyűjteményében nyilakat, lándzsavégeket, melyek a magyarországi népvándorlás-kori leletekkel megegyeznek.” Szádeczky Lajos: Zichy Jenő gróf expedíciójáról (Budapesti Hírlap, 1895. június 21.)

52


2017 – tavaszi-nyári kiadás

„Europid” arcvonások

Gilgit-Baltisztan közigazgatásilag három tartományra oszlik, körülbelül 1,8 millió lakossal, népessége évente 4,85%-kal növekszik. Kérdés, hogy ez a gyarapodás a burusók javára vagy kárára történik-e... A hunzák hajszíne többnyire szőke, barna, vörös, de vannak köztük feketék is; általában kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli (indiai) vagy a nyugati pastu-iráni arcvonásoktól. Rokoni kapcsolatot mutatnak Belső-Ázsia szintén hun származástudatú népeivel, mi több, egészen Dél-Szibériáig vezetnek a szálak – állítják azok a kevesek, akik a hunzákat kutatják. Az is fontos szempont, hogy a kínaiak a hunokat europidnak írták le. A mongol puszták hun sírjaiban talált emberi maradványok többségben európai jelleggel bírnak, akárcsak az ujgur földön talált múmiák. De idézhetném A. I. Burajev burját antropológust is: „…a burjátátiai hun sírokban talált leletek között sem voltak tiszta mongoloidok, hanem ugyanúgy találtak europidokat (andronovói típust), köztes típusokat, valamint tunguz típusokat is”. Ugyanakkor genetikailag is bizonyítható, hogy a burusók nem görög származásúak, csak 2%-os bennük a görög gene-

Fotók: magyarno.com

tikai összetevő. 2000-es adatok alapján összesen kb. 90 ezren beszélik a burusó nyelvet nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban, tehát szigetnyelvnek tekinthető, melyet még biltum, brusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, khadzsuna és kundzsut néven is emlegetnek.

53


Szkíta hunzák

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Az úton két oldalt kalásztenger. Itt-ott már aratnak, néhol meg csépelnek. Kendőjét hátrakötve, szoknyingját a csípőjéhez tűzve sarlózik sok komó menyecske, belépirulva a munkába. Közelükben áll a három faágon rögtönzött bölcső, a hol éktelenül visít az egyik nagyreményű dsát-csemete… A búzát marokra sarlózzák és kévékbe rakják. A kéve neve zúb. A kévék asztagban állanak, néhol boglyát raknak belőlük… A gazda kunyhójában ott a mezei-készség. Faeke, ökörjárom, hadaró, háromágú villa, sarló, fenőkő, egy-két kacorbicska, lószerszám stb. A kunyhó tetejére fölfut a tarbuza (dinnye) virága, és a tökinda. Odébb fodormenta illatozik és a rozmaring. A veteményes ágyak uborkával, káposztával tele. Kapór, mák, fokhagyma stb. mind együtt van. A kert közepén a kua (kút)… A legérdekesebb, hogy ez a szorgalmas földmivelő népség nem hindus avagy mohamedán, hanem bizonyos dsát-faj; ők magukat Komó-népnek nevezik. Szokásaik teljesen kirínak ebből a környezetből. Az asszony egyenlőrangu a férfivel. Együtt dolgoznak a mezőn, a jószág körül. Nagyon vendégszerető népség. Tejjel-kenyérrel kínálják az embert az egyszerű vendégszeretet minden igaz, őszinte odaadásával. A dsátok, komók a kásmiri hunzák, nagirok rokonai, akik szkíta eredetűek.” Tóth Jenő: Szittya földön (Budapesti Hírlap, 1912. január 12.)

Nyelvi összecsengések

gar, Baba, Sumayar, Hon… Hunzául a há = ház. Ejtés szerint van külön „a” és „á” hangjuk is! Ősi hitükben három világszint van: a középső, a mi világunk, hét alsó világ és hét felső világ. Mint az égig érő fa meséjében! A bűvös hetes számukra is ismerős. A legfelső szinten lakik „Insáan“, a Lelkek Ura, ő hímezte az égre a Tejutat, azaz a Lelkek Útját. A székelyek is a Tejúton (csillagösvényen) várják vissza CsaFotó: agabe.eoldal.hu

A hunza név eredetét kutatva a megfejtés kézenfekvő: „hun”-„za”, vagyis „a hunok szállásterülete”. De burusaszkiul (hunzául) a „húntsz” visszacsapó íjat jelent, ebből következik, hogy „Húntsz-za” jelentése akár „a visszacsapó íj hazája” vagy „az íjasok hazája” is lehet. A burusaszki nyelv egyes szavai, fogalmai a mai magyarban is fellelhetők. Családi ünnepeiket (esküvő stb.) például iírum dumánum megnevezéssel illetik, ami feltűnően hasonlít a magyarban dínomdánomra. Aztán ott vannak az olyan földrajzi nevek, mint a Verthunvölgy, Morkhun falu, Zoodkhun falu… A burusaszkiban a hun, khun jelentése: otthon, haza. Városneveikben is felfedezhető hun-magyar nyom: Huru, Na-

Hunza táj egy hunza erkélyről

54


2017 – tavaszi-nyári kiadás ba királyfit... Szent hegyük az Ultar-hegy egy tündér, és megváltoztatja a gyerek (7388 m magas) – helyes ejtéssel Oltár- életét – ez a beavatás. Ha akkor elfogadhegy: itt laknak a tündérek és a tündér- ják ezt, életben maradnak, ha nem, megkirálynő a kristálypalotájában (talán ép- nyomorítják őket vagy meg is halhatnak pen a mi Tündér Ilonánk). Tündérme- – ez olyan, mint a mi táltosaink kiválaszséinkre még a Grimm testvérek is odafi- tása! Egy sajátos lovas szertartás során gyeltek, egyedinek, sajátosan magyarnak mutatják be az újszülött gyereket az égnek – ugye ez is ismerős? A hunzák is lomondták… vas íjász népnek tekintik magukat! Táltosok kiválasztása A hunza gyerek valódi neve nagykorúMa a b(u)rusók túlnyomórészt (meg- ságáig szinte ismeretlen, hogy az ártó közelítőleg 90%-ban) muzulmánok, csak erők, a gonosz szellemek ne tudjanak kevesen őrzik az ősi hitet. A hunzák ere- visszaélni vele. A magyar és tibeti kultúdeti vallását ma a sámánizmus egyik ágá- rában is más néven szólították a gyerekenak tekintik. Vallási vezetőiket a tündé- ket, hogy megtévesszék a gonoszt – ez a rek választják ki 8–14 éves korukban. hagyományi alapja a gyerekek sok esetEgy-egy súlyos betegség alkalmával eljön ben igen érdekes beceneveinek is, de ma

Csoma Sándor nyomában „Nyugodt lélekkel állítom, hogy nekünk Indiában sok a keresni valónk… A pandsábi dsátok, a gilgiti hegységben élő hunzák, nagarok azoknak a yuetiknek a maradványai, akik Kanszu tartományból vonultak Indiába két oldalról. Márpedig a hunzák, nagarok szokásai, kasztnevei egyenesen magyarok (sajnos, nyelvük elárgasodott). Példának felhozom a következő kaszt-neveket: Jász, Sin, Jászkun, Rono, Szekero, Szaparo, Vay, Mollós etc. kasztok. Jó magam öt hónapi kutatás után csaknem ezer pandsábi és északindiai nevet gyűjtöttem össze, melyek között – a névtelen jegyző nevei – a mai vármegyék, faluk, családok nevei bámulatos egyezéssel találhatók meg. Megtaláltam a balótz, Sangó, Tahi, Mató, Barkó szavakat is. Pandsában ezen kívül művelődési szavakat vagy háromszázat szedtem össze, például: szántana (szántani), ughári, fedetlen, enga = iga, gáz = fű… Szóval mi az indiai fehér-hunok népe vagyunk, akik a magyarság gerincét alkották. Magunkba vettük az indiai többé-kevésbé rokon turánokat, és így kerekedett ki az a magyarság, amely népség egypár századon keresztül a nomádság jellegét volt kénytelen viselni. Indo-germán szavaink nagy részét már magunkkal hoztuk; Béla, Kuria, Királ, Kuruc etc. szavaink nem szláv, latin szavak, hanem igenis még az őshazából maradtak reánk. Egy forrásból merítettünk, ők előbb, mi később; de semmi esetre nem tőlük és nem minden szavat. Szóval indiai nép vagyunk, mert az Indiában (Barátba Varsa) töltött századok reánk nyomták ennek bélyegét, karakterét, jellegét.” Tóth Jenő (1882–1923) Indiában kutató festőművészt, nyelvészt idézi a Pesti Napló 1912. december 25-i száma

55


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A lila színnel jelölt részen élnek a burusók (hunzák)

verbunkosra. A népi díszítő elemeik között ott a madár, a ló és a szarvas, de az életfára, szarvasagancsra emlékeztető ábrázolások is fellelhetők. Jellegzetes a hímzett mintakincsük is. A hatszirmú virág a körben mint napszimbólum jelenik meg náluk, függőleges faoszlopokat faragnak, hasonlókat az ősi belső-ázsiai totemoszlopokhoz és a székely kopjafákhoz. Az építkezésük fő eleme a tornác, faragványa megszólalásig hasonlít a székely tornácéra.

már ezt kevesen tudják. Érdekes egyezés a gyermek levágott haja és körme elégetésének szokása is: ez ősi székely rituálé, azt a célt szolgálta, hogy a gonosz erők ne szállhassák meg ezeken keresztül a gyermek testét, lelkét.

A tulipántól a szemüvegig

A hunza jelképrendszer fő eleme a tulipán (egyesek íjként is értelmezik). Igaz, tulipán nem él ezen a vidéken, de az ujguroknál már igen, és kutatások igazolják, hogy a hunzák elődei kapcsolatban álltak velük. A hunza nép nemzeti zászlaján is ott a hármas halom, a nap és a hold. A hunza katonaság címerállatának láttán pedig az esztergomi oroszlán jut eszembe! Csáji László Koppány néprajzkutató szerint a népzenéjük ereszkedő, pentaton dallamú, a nők tánca inkább körtánc, a férfiaké hasonlít a csűrdöngölőre és a

Hunza zászló

56


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Hagyományos zenére hagyományos tánc (Baltit-erőd, 2014)

A hunzák a lélek halhatatlanságában és a mennyek országában hisznek. Halottaikra régen „halotti szemüveget” tettek, ám ez nem kimondottan rituális célt szolgált, hanem csak azoknak „járt”, akik életükben is viselték, és azért tették a sírban is szemükre a „szemüvegeket”, hogy lássanak, amíg eljutnak a túlvilágra. A honalapító magyarok sírjaiban is találni ehhez hasonló „szemüvegeket”.

Halotti szemüvegek mek.oszk.hu

tartják. A „baráai” jó tündér, aki az embereknek segít, az ember barátja. A „deén”ek óriás démonok – népmeséink kegyetlen óriásai. A hunza vezetők „thám”-ok, szakrális erejük van, és olyannyira erősek, hogy még a gleccsereknek is parancsolni tudnak – ez összecseng a táltos szóalakjával illetve képességeivel. A „ghuníqish parí”-k gonosz lelkek – azaz gonosz párák. A fentiek alapján talán nem merészség kijelenteni, hogy a hunzák, a székelyek és a magyarok esetében egyszerre fennállhat a vérrokonság, a nyelvrokonság és a hagyományrokonság. Ez pedig újabb érv amellett, hogy a finnugor származás elméletét végérvényesen sutba kell dobni. C. Némethi Enikő

Jó tündérek, gonosz párák

Kevesen tudnak arról, hogy a magyaroknak Belső-Ázsiából való származása Stein Aurél legjelentősebb ásatása révén igazolódott. Ez a helyszín a hajdani ujgur főváros, Asztana (Ilihot vagy kínai nevén Gaucsong) temetője volt. Ugyanis itt a Kr. u. 500 körül keletkezett sírokból olyan „halotti szemüvegek” kerültek elő, mint azok sírjaiból, akik Árpáddal a Kárpát-medencébe érkeztek. Tehát ezáltal is igazoltnak tűnik a hunzák és az ujgurok, valamint a magyarok rokoni kapcsolata. Az életvíz motívuma is megvan a hunzáknál: a Hunza-folyót az élet vizének

57


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Múltunk elhallgatott titkai Szántai Lajos magyarországi művelődéstörténész Sepsiszentgyörgyön adott interjút a Székely Kalendáriumnak. Beszélgetésünk során történelmünk néhány szándékosan homályban hagyott része is megvilágosodott. Állításaival lehet egyetérteni vagy vitatni azokat, de mindenképpen elgondolkodtatóak. szert, amint ez más népek esetében is előfordult. – A székelység vonatkozásában lehet tudni, hogy mi váltotta ezt ki? – Igen, hiszen a krónikáink ezt világosan leírják. Így megtalálhatjuk bennük, hogy Attila 453-ban bekövetkezett halála után Csaba királyfi a testvérharcokat és az ellenséggel vívott csatákat túlélő magyarok egy részével visszamegy az ázsiai őshazába, és Attila király öröksége, vagyis a Kárpát-medence visszafoglalására biztatja az ottani magyarokat. Voltak azonban, akik tudatosan nem tartottak vele, hanem visszahúzódtak Erdély hegyei közé, ahol rejtőzkedő életmódot folytattak, és tulajdonnevüket megváltoztatva, ettől kezdve székelyeknek nevezték magukat. – Miért választották ezt a nevet? Miből ered? – A székely név nagy valószínűséggel a szikla szóból ered, és azért választották maguknak, mert ők egy kősziklaként álló, tömör, szilárd és hatalmas erőként maradtak itt ezen a földön, várván a velük egy vérből származók visszaérkezését. – Ön szerint a székelyek mióta vannak, lehetnek jelen a Kárpát-medencében, illetve mai lakhelyükön? – Azt már az előbbiekben leszögeztük, hogy a hun a magyarral és a székelylyel egyaránt azonos. Írott forrásainkból azt is tudjuk, hogy a magyarok első visz-

– Magyarnak vagy különálló népnek kell tekinteni a székelységet, illetve a csángókat? – A magyar történelmi vonatkozású feljegyzések, tanulmányok és krónikák, valamint a 19. század végéig tartó történelmi szemlélet, sőt Janus Pannoniustól Arany Jánosig és Petőfi Sándorig maguk az irodalmi művek is meglepően egységes történelmi képet tükröznek. Pedig nagyon ritka egy nép életében, hogy saját mondai hagyománya teljes mértékben átfogja és kitöltse az emlékezetét. Ráadásul az írásban megörökített hagyományok, vagyis a krónikák is ugyanarról szólnak. Az írott források és mondák állításainak egybeesése viszont egyértelműen tartalmuk valósághűségét bizonyítja. Annál is inkább, hogy krónikáink nagy részét királyainknak írták, ezért nem lehetett bennük valószínűtlenségeket állítani. Márpedig mondáinkkal azonos módon minden középkori krónikánk természetesen és magától értetődően a magyart hunnak, a hunt pedig magyarnak tekinti. Ez viszont a magyar, vagyis hun nép egy és oszthatatlan voltát igazolja, a székelyek és csángók pedig ennek a nemzettestnek a szerves részei, csak a testrészekhez hasonlóan külön elnevezést kaptak. Olyan nemzetségi leágazásoknak kell tehát őket tekinteni, melyek megnevezésben az idők folyamán viszonylagos önállóságra tettek

58


A szerző felvétele

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Szántai Lajos szerint a székely név nagy valószínűséggel a szikla szóból ered

szajövetele, vagyis a krónikákban szereplő Primus Ingressus Jézus születése után 373-ban, Béla, Keve és Kadosa kapitányok vezetésével történt, mely során a magyarok a Kárpát-medence egészét visszavették. Tudatosan beszélünk viszszavevésről, ugyanis a dunántúli és szerémségi részeket, illetve Erdély egyes tartományait a rómaiak időlegesen elfoglalták ugyan, de nem tudtak gyökeret verni. A magyarok tehát azért tértek vissza, hogy ezekről a területekről űzzék ki a rómaiakat, és állítsák helyre a Kárpát-medence egységét. Ennek az eszmének a legkiemelkedőbb képviselője és kiteljesítője pedig Attila volt, aki visszaszerezte az őshazát, és határait nagymértékben kiszélesítette. Az Árpád vezetésével történt második bejövetel, a Secundus Ingressus viszont, amint ez a krónikáinkból szintén egyértelműen kiderül, nem 896-ban történt, hanem 677-ben, és ennek ugyancsak az egykori magyar haza területének a visszavétele volt a célja, amit meg is valósítottak. Nagyon régóta tehát.

– Minderre milyen bizonyítékokkal rendelkezünk? – A magyar krónikákban ez egyértelműen szerepel, de nem csak. Néhány régészeti lelet is utal erre, gazdagabb anyag pedig azért nem áll a rendelkezésünkre, mert nem végeztek ilyen irányú kutatásokat. László Gyula régészprofesszornak azonban még így is sikerült megállapítania, hogy a 670-es években megjelenik itt egy olyan népesség, mely viselkedésében, emlékeiben, műveltségében azonosnak tekinthető Árpád magyarjaival. Ez pedig hajszálpontosan egybevág például a Képes Krónika állításaival. Ne feledjük továbbá, hogy a perzsa, arab, bizánci és római források ugyanazt állítják például Árpád visszajöveteléről, mint a saját krónikáink. Ez már önmagában is cáfolhatatlan bizonyíték, hiszen nem sok olyan nép van Európában, akiről a barátai, az ellenfelei és az ellenségei ugyanazt mondják, amit ő saját magáról vall. Ugyanakkor a genetika is félreérthetetlenül igazolja a folyamatos Kárpát-medencei magyar jelenlétet.

59


Fotó: Molnár Attila

2017 – tavaszi-nyári kiadás – Mivel magyarázható, hogy Székely- vissza, melyek visszaverésében minden földön található a legtöbb Szent Lász- bizonnyal az uralkodó is folyamatosan szerepet vállalt. ló-freskó? – Tudni kell, hogy Erdély védőszentje – Mióta vagyunk keresztények? – A hon-visszafoglalási sírokból egyetSzent Mihály arkangyal és Szent László király. Ezért mondják róla a népi és egy- len olyan tárgyi emlék kerül elő folyamaházi szövegek, hogy angyaloknak társve- tosan, amivel a vallást meg lehet határozzére. Nem véletlenül, hiszen Szent Mi- ni, ez pedig az ereklyetartó mellkereszt. hály az égi, míg Szent László lovagkirály- Mivel más, vallásra utaló tárgyakat a mai ként a földi seregek vezére volt. A fenti napig nem találtak, nyugodtan megállaokok miatt tehát Erdélyben eleve létezett píthatjuk, hogy Árpád magyarjainak a egy Szent László-kultusz, ami azonban ki- vallási életét a kereszténység áthatotta. terjedt Magyarország más tartományaira Ráadásul mindegyik mellkereszt egyedi, is, és a templomok freskóin történő ábrá- sajátos és személyes, ami viszont arra zolásában is megnyilvánult. Ezek a fres- utal, hogy a magyarság már régóta kereszkók sajnos a török hódoltság alatt sínylő- tény. Így nem véletlen tehát, hogy egyetdő központi területeken elpusztultak, de len krónikánk sem említi Szent Istvánt a a peremen, így például Erdélyben, a Fel- kereszténység felvevője és terjesztőjevidéken vagy Szlavóniában fennmarad- ként, ami azt jelenti, hogy ezt a szerepet tak. Székelyföldön viszont még ezekhez csak utólag tulajdonították neki. Jézus a tartományokhoz viszonyítva is sokkal Krisztus igaz hite viszont tételesen megtöbb keletkezett, ami László Gyula sze- jelenik bennük a magyarság vallásaként, rint a király és a székelyek között fennálló így tehát Szent István korában csupán szoros kapcsolatra utal. Ennek kialakulá- egy határozottabb arculatot kapott. sa pedig nagy valószínűséggel az itt gya- – Mi a leglényegesebb különbség a sákori keleti irányú támadásokra vezethető mán és a táltos között?

Gergely János bácsi Székelydályáról. Többen őt is táltosnak tartották

60


2017 – tavaszi-nyári kiadás – A sámánság egy tevékenység, illetve tel születik. Ez lehet egy ujj, fog, borda gyakorlat, melyet egy különleges képessé- vagy csigolya is. Elgondolkoztató, hogy gekkel rendelkező személy folytat a ter- ez a jelenség végigvonul a magyar irodamészetközeli népek körében. A sámánok lom legjobbjai között. ráhangolódnak a felmerülő gondra, és egy – Magyarországon nemzeti kormány révülésnek nevezett emelkedettebb tu- van immár hetedik éve, mégsem tördatszinten megoldást keresnek rá. Ez le- tént történelemszemlélet-változás, het például egy betegség okának, forrásá- még mindig kizárólag a finnugor elménak a megtalálása is. Gyakorlásának elen- letet terjesztik és tanítják. Mi ennek az gedhetetlen kelléke a dob, melynek hang- oka? ja elősegíti a révülést. Ezzel szemben a tál– Egy ilyen évszázad után, mint a XX., tos soha nem használ dobot ahhoz, hogy melynek során a nemzetet hatalmas trakapcsolatba kerüljön a világteremtő erő- gédiák érték, nem voltunk abban a helyvel. A másik lényeges különbséget a nagy- zetben, hogy saját múltunkkal foglalkozságrend jelenti. A sámánok ugyanis a kis zunk, mert minden energiánkat lekötötte népeknek, valamint néptöredékeknek a a jelenben való megmaradás és a jövő bizgyógyító, segítő emberei. A magyarság vi- tosítása. Ugyanakkor világszerte megfiszont egy társadalmilag és vallásilag szer- gyelhető jelenség, hogy az ősi léttel, kulvezett hatalmas nép volt, vagyis a táltos a túrával, műveltséggel rendelkező népeket sámánnál sokkal magasabb szinten tevé- nem hagyják érvényesülni, melyhez hozkenykedett. Ugyanakkor a sámánnak köz- zátartozik a történelmük meghamisítása vetítőre van szüksége, a táltos viszont köz- is, ezért nehéz kitörni ebből a körből. vetlen kapcsolatban áll a Teremtővel, és a – Mit lehet ez ellen tenni, illetve a válnéphagyomány szerint az égben harcol a tozás érdekében? fényért, az időjárásért és az országért, de – Azt már Zrínyi Miklós költő és hadelhárítja a veszélyeket, a szegény emberek vezér leírja, hogy a magyar csak akkor tujótevője és a nemzettudat fenntartója is. dott megmaradni, mikor nem másoktól Éppen ezért a sámántól eltérően a táltos- várta a segítséget, hanem saját maga oldotságot nem lehet tanulni, arra születni kell. ta meg a gondjait. Most is meg kell tehát – Ha jól tudom, irodalmunkban is szép értenünk, hogy magunkra vagyunk utalva, számmal akadtak táltosok… azonban ebben nincsen semmi rendkívüli, – Sok példa van erre, ez a képesség hiszen ez a probléma nem mai keletű. Az többekben is munkálkodott. Legismer- a dolgunk tehát, hogy elindítsunk egy tebb eset az Ady Endréé, aki hat ujjal szü- olyan folyamatot, melynek során belső letett, azonban az egyiket közülük vissza- ösztönzés hatására utánajárunk az igazságsorvasztották, és a költő ezt a veszteséget nak. Ady Endre így fogalmazott: „Őrzők, nem tudta feldolgozni. Kortársai vissza- vigyázzatok a strázsán/ Az Élet él és élni emlékezései szerint élete folyamán végig akar.” Ha ezt megfogadjuk, akkor egyre siratta. Petőfi Sándor pedig farkasfogak- több őrző lesz, és előbb-utóbb eljön az idő, kal született. A néphit szerint viszont a amikor iskolai oktatási keretek között is táltost, a garabonciást éppen arról lehet azt halljuk, ami az igazság próbáját kiállja. felismerni, hogy valamilyen testi többletBedő Zoltán

61


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Az utolsó táltos Badacsony vén hegyén, a Balaton kék vize fölötti bazaltszikláinak üregeiben, barlangjaiban sok-sok száz évvel ezelőtt rejtőzködtek az Öreg Ősten utolsó hűséges szolgái, és idemenekült az utolsó magyar táltos is. Sok éven keresztül élt itt barlangokban, bujdokolva a papok és német-bizánci lovagok elől. Rejtekhelye feltáratlan maradt, és az Öreg Ősten hű szolgájára senki sem talált rá. A táltos már nagyon megöregedett, elhatározta, hogy elhagyja Badacsony hegyének hű védelmét, és a nyugati gyepük világát elhagyva biztonságos helyre megy. Egy szép, napsütéses téli reggel elhagyta búvóhelyét, és elindult, át a Balaton vastag jegén, gyalog, nyugodtan, békésen. Tarisznya vállán, őseitől örökölt módon elkészített szárított hús és pogácsa, tűzgyújtó szerszáma. A hóna alatt vitte kincsét, amit élete árán sem adna, cserzett bőrbe csomagolva. A tihanyi apátság őrszeme a tó jegén meglátta a magas, szikár öregembert, és riadóztatta a zsoldosokat. Szemük előtt lebegett a veszprémi Gerhard úr által kihirdetett vérdíj. A tihanyi zsoldosok állig fegyverzetben, csörömpölve eredtek az öreg táltos nyomába. Az öreg hallotta, de nem fordult hátra. Ha táltos lován lenne, akkor nem érnék utol! De az öreg nem gyorsított, nem fordult meg, csak ment és ment a saját nyugodt, biztos tempójában. Tudta, hogy élete Isten kezében van, és nem ember szándékában. A távolság csak csökkent és csökkent az üldöző zsoldosok és az öreg táltos között. Az Öreg Ősten nem hagyta cserben hűséges szolgáját, hatalmas recsegéssel,

ropogással beszakította a Balaton jegét a zsoldosok alatt, kik mind odavesztek. Az öreg biztos léptekkel ment tovább! „Hála néked és áldás, vizeknek Ura!” mormogta. A nép hálából emlékezik az öreg táltosra, a jég ma is sokszor megreped, és ezt azóta rianásnak nevezik. Aznap halászok adtak szállást, ételt, de az öregnek tovább kellett mennie, Keletnek. Tavaszra az Alföldet is elérte, ott a pusztai népek testvérként vendégelték meg. Marasztalták, de az öregnek tovább kellett mennie, Keletnek. Szíve húzta, csak húzta. Elérte Erdély hegyeit. Melegség öntötte el, de lábai és teste nem bírta, összeesett. Egy kunyhóban tért magához. Egy asszony hajolt fölé – Ki vagy te, asszony? – kérdezte az öreg táltos. – Látó vagyok, népünket gyógyítom, anyámtól tanultam – felelte a rimaaszszony. Az öreg féltette az asszonyt, mert úgy tudta, boszorkánynak kiáltják, és elégetik. De a rimaasszony megnyugtatta: – Régen nem, Kálmán király törvénybe iktatta, hogy boszorkányok nincsenek! Az öreg megnyugodott, majd hozzátette: – Áldja őt a Magyarok Istene! Az öreg táltos békében maradhatott így a rimaasszonynál tavaszig. De az öregnek mennie kellett, át Erdélyen, a Maros völgyén. Ment patak partján, hegygerincen, mígnem a hegyek és a fák az Égig nem értek. Ez Székelyföld! Az öreg táltos hazaért!

62


2017 – tavaszi-nyári kiadás Az öreg táltos pár évig élt a székelyek – Géza fejedelem úr óta őrizzük, sok között. Észre sem vette, hogy ősi hitét, elődöm életével fizetett érte, de rejtekhevallását ismerik a székelyek, akik nem fe- lyét nem árultuk el. lejtenek, és hittérítő kereszténység nem Az öreg táltos átadta Isten kardját a térítette el őket. Őrzők voltak ők. Ősi székelynek azzal, hogy minden évben szokás szerint bocsánatot kértek a fától, egyszer a magashegyre vigye fel, ott bontmikor kivágták, s állattól, mikor elejtet- sa ki, tisztogassa meg, és csavarja tiszta ték. Áldomást ittak, az első loccsantást az ruhába, hogy ha pedig az ő ideje is lejár, Anyaföld kapta, a tüzet földdel oltották gondoskodjon új őrzőről. A székely átel. Ismerték őstörténetünket, megőrizték vette a kardot, fejet hajtott, és így szólt: rovásírásunkat. Vasárnaponként lemen– Esküszöm az élő Egyistenre, a napra, tek fatemplomaikba, hogy a szeretet val- a holdra, a vizekre, a szelekre, a szent földlása szerint hallgassák re, hogy Isten kardját életem árán Jézus cselekedeteit. Az is megőrzöm. Földanya ne Öreg Őstenük mindfogadja be testemet, annyiukat egyformán Vízapa lökjön ki magászereti. ból, lelkem legyen átAz öreg táltos kozott, ha esküm érezte, hogy hívja megszegem. magához az Öreg Így volt ez évszáŐsten. Kiválasztotzadokon át. A széta a székelyek kökely nép azóta sokat zül a legrátermetszenvedett, de Isten tebbet, a legbölkardjának gondját vicsebbet, a legbátrabselik. Esküjüket őrzőről bat. Felvitte a Széőrzőre elmondják, pontokelység legmagasabb hesan úgy, ahogy azt az első gyére, minél közelebb Ősteőrző székely tette. Isten kardja néhez. Alattuk a fenyvesek, patama is ott van náluk, az utolsó táltos kok, rónák, a dolgos magyar népek. Lá- akaratának eleget téve. buk ősi földön, fejük az Égben. Ketten Egy székely, ismeretlenül, névtelenül voltak, az Öreg Őstenen kívül senki sem egy évben egyszer eltűnik a székelység hallotta szavaikat, senki sem láthatta legmagasabb hegyén, hogy eleget tegyen őket. fogadalmuknak. Minden őrző tudja az Az öreg táltos lassú, nehézkes mozdu- utolsó táltos búcsúszavait: „Isten kardja latokkal kicsomagolta a cserzett bőrbe te- csak akkor csillog majd újra és vezeti győkert titokzatos tárgyat. Nem szólt, né- zelemre megint a hunok és magyarok ivamán, nyugodtan tette. Egy kardot vett dékait, amikor egyek lesznek újra, mint a elő, markolata aranyból, pengéje fényes, hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, mint a nap. Ősi rovásírás rajta. egy cselekedet, Öreg Ősten parancsa sze– Isten kardja! – kiáltott fel a székely, rint.” ki ismerte a rovásokat. Wass Albert nyomán

63


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A jobbágyfalvi fatemplom A marosszéki Jobbágyfalván ma négy templom áll: a római katolikus, az unitárius, a református és az ortodox fatemplom. Ez utóbbi igazi történetét azonban manapság kevesen ismerik, a helybeliek is úgy emlegetik, hogy a „román templom”. Jelen írásunkkal megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.

A jobbágyfalvi fatemplom képe az 1970-es években…

Fotó: Simó Attila nyárádszentmártoni unitárius lelkész

A fatemplom a közeli Székelyhodos római katolikus egyházközségének temploma volt, 1734-ben épült a jelenlegi hodosi templom telkén. A Szent Lőrinc tiszteletére emelt szent hajlék rakófából készült, jellegzetes apró ablakaival, kelet– nyugat irányú elhelyezésével a Rómához való tartozás gondolatát fejezte ki. A székelyhodosi új templom felépítése után azonban a fatemplom szükségtelenné vált, így az önálló egyházközséggé váló jobbágytelki gyülekezetnek ajándékozták. A kis oratóriumot a jobbágytelkiek fel is építették a temető legmagasabb pontján.

64

1781-ben Jobbágytelkén is új templom épült, így a kis hajlék ismét feleslegessé vált. A szájhagyomány szerint a templomot a jobbágyfalvi gazdák majorja vásárolta meg hét és fél kiló sajtért és másfél kiló ordáért 1787-ben. A szétszedett épületet leszállították Jobbágyfalvára, ahol egy báró Rindsmaul Károly és felesége által ajándékozott telken össze is rakták. A templom bejáratánál keskeny kis tornác állt, amelyből két bemélyedéssel díszített köríves, tölgyfabél keretű ajtón lehetett a templomba bejutni. Az ajtó szemöldökfájára kis mélységű rózsabimbót utánzó ornamentikát róttak és a következő szöveget: 1758 DIEBUS IX IUNII. Feltételezhetően ezt a bejáratot a jobbágytelkiek készítették, amikor a temetőben felépítették a kis hajlékot. A mennyezetét néhány jó állapotban maradt kazetta ékesítette. Ezek a többszöri átépítés ellenére is szépek maradtak és olvashatóak. Az egyik kazettán a következő szöveg szerepel: „Tabulatum hoc erectum est tempore ac nodum RBI DNI Georgy IAR Plebani Hodosiens ac ecclesie RNO Catolico SeDS MAROS Archidiaceni STUDIO DNI Georgy Bereczky maioris MDCCXXXIV die 19 bris”. Fordításban körülbelül ezt jelenti: Ez az építmény elkészült (bekebeleztetett) tisztelendő Jar György hodosi plébános úr és tisztelendő


Fotó: Nemes Gyula

2017 – tavaszi-nyári kiadás id. Bereczky György (Gergely?) marosszéki főesperes úr igyekezetével (irányításával) 1734. szeptember 19-én. Az okiratok tanulmányozása közben kiderül, hogy a jobbágyfalvi földesurak jobbágyaik lelki üdvösségéről is gondoskodtak, ezért két zsellérház szobájába kápolnát is berendeztek, és e célból vásárolták meg a jobbágytelki fatemplomot is. 1882 körül azonban, a jobbágyfalvi római katolikus templom építésének idején a hívek egy része a terhek viselése elől menekülve a fatemplom köré kezdett cso…és az újjáépítés után portosulni. Megkérték a székelysárdi, majd az andrásfalvi görög katolikus lelkészeket, hogy azok tartsanak istentisztele- szenvedéseit, a végítélet szörnyűségeit és tet nekik. Szent Lőrinc tetteit ábrázoló rajzokat, A jobbágyfalvi görög katolikus filia egy vackorfa rönkből kifaragott Úraszta1918-ig a hajdúszoboszlói püspökséghez lát, a barokkos mennyezet néhány kazettartozott, azt követően aztán a balázsfal- táját, mert 1990. március 21-én leégett a vihoz. 1940-ben, a kis magyar világ kez- templom. A lángok kioltásához siető falu detén a görög katolikus hívek visszatértek munkája kevés eredménnyel járt, mert a a római katolikus vallásra. (A második vi- templomban gyúlékony építési anyagolágháború után berendezkedő kommu- kat raktároztak és az amúgy is többszázanista hatalom betiltotta a görög katolikus dos, nagyon kiszáradt fából álló épület vallás gyakorlását és a javak is az államval- zsindely fedelével gyorsan a lángok marlás tulajdonába mentek át.) Az 1948-ban talékává lett. Ma még nem tudjuk, kinek ortodox templommá váló fatemplom így a rosszindulata okozta ennek az értékes hívek nélkül maradt. Az elhagyott kis haj- műemléknek a pusztulását.” lékot a falu református és unitárius hívei Mára azonban már világossá vált, tartották karban, díjmentesen, Isten irán- hogy mi is történt az 1990-es fekete márti tiszteletből. Az 1980-as évek elején cius idején. A kis fatemplomot a magyar Tankó Árpád megyei vallásügyi főfel- ajkú lakosság befeketítése céljából szánügyelő és a marosvásárhelyi ortodox dékosan gyújtották fel a magyarellenes templom esperese, Lázár Dávid megjavít- pogrom kitervelői, véghezvivői, akiknek tatták a jobbágyfalvi fatemplomot. a felelősségre vonására, megbüntetésére 1990. április 18-án a következőket mai napig nem került sor. A templomot jegyezte le Simó Attila nyárádszentmár- az eredeti mintájára közerővel építették toni unitárius lelkész: „Ha ma valaki kí- vissza a falu lakói. A hajlék ma az ortodox váncsi lenne a jobbágyfalvi fatemplomra, egyház tulajdona, misét havonta egyszer nem láthatja a falakra kezdetleges művé- tart a körtvélyfájai lelkész. szi adottságokkal megfestve Jézus kínNemes Gyula

65


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A fiatfalvi Ugron-kastély Ha kimegyünk Alsóboldogfalva szőlősdombjának magasabb pontjára, szemünkbe ötlik a Nagy-Küküllőn túl ma is álló, úgynevezett Ugron-kastély. De nézzük, valójában az Ugronoké volt-e eredetileg! varházat „kőből, vár alakjába” újraépíttette. Neki nem voltak gyermekei, így az uradalom visszaszállt az állami kincstárra. 1628-ban ifj. Székely Mózes kapta vitézségéért, de hűtlensége miatt 1635-ben elvették tőle. 1635 és 1652 között Brenkidai Hunor Mátyásé „Alsóboldogasszonyfalva (!), Keresztúrfalva, Csekefalva, Szederjes és Felek lakosaival és birtokaikkal” együtt. Ez késztetett arra, hogy megírjam a kastély és tulajdonosainak történetét. Mert amint a boldogfalvi Mini-monográfiában megírtam, Alsóboldogfalva a fent említett helységekkel együtt nem a szabadparasztok földje volt, hanem az uradalom zsellértelepülése a 17. század közepétől. Csak a 18. század végén, a 19. század elején kezdtek sorra szabadparasztokká válni.

Amint áttanulmányozzuk Pálmay József Udvarhelyszék nemes családjai Benkő Elek A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája című művét (Budapest, 1992), dr. Molnár István Fiatfalva című írását a Hargita Népe 1993. nov. 19-ei számában, továbbá a Székely Oklevéltár új sorozatát (szerk.: Demény Lajos és Pataki József, Bukarest, 1983– 1985), megtudhatjuk, hogy a szóban forgó kastély a mai nevét csak a legutóbbi tulajdonosáról kapta. A felkutatott dokumentumok szerint a terület első birtokosa Fiatfalvi Illés (Elias de Fiatfawa), tőle fia, Balázs örökölte 1460-ban. Később a birtok a Geréb család tulajdonába jutott. Geréb András, Bethlen Gábor testőrkapitánya 1625-ben az azelőtt ott állt ud-

A fiatfalvi Ugron-kastély madártávlatból…

66


Fotók: Szabó Tamás/kastelyerdelyben.ro

2017 – tavaszi-nyári kiadás

… és földközelből

voltanak építve. Az épületnek napkeletre álló része, minthogy egészen kőből vagyon építve, falára nézve még ma is lakható.” Eme állapot leírása magyarázza, hogy a terület 14. tulajdonosa, Mikó Miklós és felesége, Mikó Róza miért kezdett kastélyfelújításba. A jelenleg is álló, L-alakú, két sarokbástyaszerű, manzárdtetős épületet 1817 körül átépítették. Mikó Miklóstól leánya, Mikó Eszter örökölte, aki Mikes Miklós felesége lett – tőlük Zakariás Antal vette meg, de valószínűleg pénzzavarba kerülhetett, ezért 1855-ben 30 ezer forintért eladásra kínálta a birtokot és a kastélyt a

A 17. század második felében a kastélyban nem folyt építkezés, állapota anynyira leromlott, hogy 1718 tavaszán Hemányil Dienes József „romlott kastélynak” nevezi. A régi kastélyról 1805-ben egy írás így tájékoztat: „Kő udvarház, vagyis kastély (…) fedelére s palánk kerítésére nézve elsorvadott és romladozott állapotban vagyon, amint hogy az épületnek dél felé álló részén volt fedélzetek egészen egybe is omlottanak, lehullottanak, padlásai beszakadoztanak és egyszóval az épületnek ezen része lakhatatlanná lett, kivált a felsőbb szobái, minthogy azok nem is kőből, hanem boronafákból

A népes Ugron családból jutott a nagyvilág minden részébe, maradtak itthon, Erdélyben, töltöttek be jelentős politikai és közéleti szerepet Magyarországon, egy közös jellemzőjük az udvarhelyszéki származás, amit az ábránfalvi előnév is jelez. Bethlen Gábor fejedelem 1626. augusztus 20-án Gyulafehérváron kelt oklevelével erősítette meg Ugron Pált Ábránfalva és egyéb udvarhelyszéki birtokaiban. Címeket soha nem viseltek a primoron kívül, jóllehet adtak királybírót, főispánt, országgyűlési képviselőt. Udvarhelyszék történetét azóta megírni sem lehetne az Ugronok nélkül. A családnak két nagy ága van: a szombatfalvi katolikus és a fiatfalvi református. (Oláh-Gál Elvira, Székelyföld, 2014. március)

67


2017 – tavaszi-nyári kiadás ekkor a kommunista hatalom mindenükre kezet tett, a kastélyba befészkelte magát az állami gazdaság, a birtokait szétosztották – főleg a párttagok között. A kastély javítására semmit nem áldoztak, így a rendszerváltozáskor az ingatlan szinte az 1805-ben leírtakhoz hasonlított. A még életben lévő örökösök az 1921-ben még Ugron Gábor tér is épületet és birtokaik egy részét visszavolt Marosvásárhelyen kapták, így ma is áll az Ugron-birtok a szőlődomb keleti részén. községnek. Nem járt sikerrel, így aztán A fent említett dokumentumok tanul1866-ban az uradalmat mindenestől az mányozása mellett volt szerencsém az itteegyébként ábránfalvi Ugron János és ne- ni szőlősben személyesen elbeszélgetni a je, Györffy Ágnes vásárolta meg 40 ezer Marosvásárhelyen lakó örökösökkel, akik forintért. keserű szájízzel emlékeztek 1948. március Az Ugron családnak Székelyszent- 3-a éjszakájára, amikor a „fekete kocsi” véglászlón, Szombatfalván és Kadicsfalván rehajtotta a kilakoltatásukat, és kényszeris voltak birtokai, és az a tény, hogy a vas- szállásra vitte a családtagokat. Nekünk, útvonal alatti 5139 m2 is az övéké volt, mint az egykori Ugron-kúria zsellértelepüarra enged következtetni, hogy Alsóbol- lésének utódai, ismernünk kell a múltundogfalva határainak nagy része is kat, mert – Nemeskürty István megfogalhozzá(juk) tartozott. Egyébként az Ug- mazása szerint – azt „tőlünk elvenni nem ronoknak volt köszönhető, hogy Fiatfal- lehet, de csak akkor a miénk, ha ismerjük va 1940-ben visszakerült Magyarország- is”. Ez indított engem ezen dokumentuhoz! A bárói család 1948-ig, az államosí- mok felkutatására és közreadására. Gálfalvi Gábor tásig használhatta a kastélyát és birtokait, A magát Székelyföld egyik legkisebb (2011-ben 16 lakost írtak össze) falujából, Ábránfalváról eredő család a 18. században szakadt fiatfalvi és szombatfalvi ágra. Ez utóbbihoz tartozott Ugron Gábor is, aki a szombatfalvi Ugron-kúriában látta meg a napvilágot 1847-ben, és az innen nem messze eső Mál-tetői családi kápolna kriptájában alussza örök álmát. Az ő nevéhez fűződik a Héjjasfalva–Székelyudvarhely vasúti szárnyvonal megépítése, amely összekötötte Udvarhelyszéket a nagyvilággal. Az első szerelvény 1888. március 15-én pöfögött be Székelyudvarhelyre. Az eseményt megörökítő fényképen az ünneplő tömegben a mozdonyra Ugron Gábor kapaszkodik fel (Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben, Polis KK., 1995). Éppen ez az örökké tenni akarása, pontosabban az általa alakított Takarékszövetkezet csődje vitte el az Ugron-vagyon nagy részét. Napjainkban a családtagok Marosvásárhelyen, Magyarországon, Svájcban, Németországban és Kanadában élnek.

68


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Székelykeresztúr két legendája Székelykeresztúr sajátosan székely életet élt Székelyföld peremvidékén, a szászság határán. Tatárok dúlták, lakossága menekült, védekezett, katonáskodott az évszázadok során, mint a szabad székely többi része, hagyományt teremtett és hagyományba ágyazva élte életét, amelyből nem hiányzott a rege, a legenda, a monda sem. Két ismert mondája ma is él a köztudatban: a Jézuskiáltóról és a Katustaváról szóló. Az első a megmaradást példázza, az utóbbi pedig a vallásosságra, Isten törvényeinek mindenek fölötti betartására ösztönöz. A város felé északról egy hegy magasodik – mintegy őrizve a települést, melyet a helybéliek Jézuskiáltónak neveznek. A századok óta élő monda szerint a tatárdúlás idején a túlélés reményében ide menekült a lakosság. A megrémült, kétségbeesett emberek Jézust hívták segítségül, és nevét oly nagy erővel kiáltották, hogy a hang hallatára a megijedt tatárok visszafordultak, Keresztúr pedig sértetlen maradt. A menekülés emlékére azóta nevezi a nép ezt a hegyet Jézuskiáltónak. A tetőgerincen a hagyomány szerint valaha kápolna is állt – annak helyét a késői utódok hatalmas kereszttel jelölték meg, mely ma is látható.

Fotó: Mihálydeák Antal (magasbol.ro)

A Keresztúr nevű települések védelmezője Szent Kereszt, latinul Sancta Crux, amelyet a középkori szokások szerint megszemélyesítettek: így alakult ki a furcsa összetételű Kereszt Úr megnevezés. Jelenleg csak Felvidéken létezik olyan település, amelynek csak Keresztúr a neve. A történelmi Magyarország területén lévő több mint negyven Keresztúr mind-mind megkülönböztető jelzőt kapott, így lett például Balatonkeresztúr, Rákoskeresztúr, Siókeresztúr, Székelykeresztúr stb.

A Jézuskiáltó

69


Fotó: Theodor E. Ulieru Rostás

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Katustava ma

Hogy ha el is megyek, nem hallgat meg Isten. Már minden hiába, bűnös-sötét lelkem: Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem…” Beharangoztak már, hangzik a zsolozsma, Mint a fehér galamb, égre száll az ima: Feltámadt ma Krisztus, hirdeti az Ige, Hogy minden buzgó szív imádja, dicsérje. Kati néni csak ült. Kezében a rokka. Messziről szállt felé, mintha mese szállna, Örvendező lelkek hálaimádsága: „Feltámadt ma Krisztus! Alle-alleluja!” Csend... S e pillanatban, mint két ölelő kar, Földhullám felszökken és mindent eltakar. Dübörgő robajjal, Mennydörgő szózattal Megroppant az égbolt, S a magas egekből e szózat hallatszott: „Dolgozz, és szenteld meg a hetedik napot.” Hol nem sok ideje pergett még a rokka, Kristály forrás bugyog, s lett egy kis tavacska. Nevet adott a nép. Neve: Katustava. Gálfalvi Gábor gyűjtése

Katustava legendája a jelenlegi városi fürdő és a körülötte elterülő határrész helyén fekvő egykori tóhoz fűződik. Magát a mondát Szabó József szedte rímbe a Székelykeresztúr című lapban: Húsvétnapján történt. Búgtak a harangok, Imára késztető hívogató hangjok. Átrezgett a légen, és a falu népe, Ünnepi ruhában ment Isten elébe. Isten színe elé, az istenházába, Hogy őt dicsőítse, áldja imádsága. Kata asszony csak font, nem figyelt a szóra, A szomszédok hívták, menjen el templomba: „Jöjjön, Kata néni! Jöjjön imádkozni! Aranyszájú papunk oly szépeket beszél, Az emberek szíve megújul, újra kél!” „Nem megyek én, lelkem, hisz annyi a dolgom, Melyikhez is fogjak? Százfelé gondolom!” „Jöjjön nénémasszony!” „Nem mehetek, szüvem, De miért a templom? Oly nagy az én vétkem,

70


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Az elfelejtett búzaházai ezermester 1848-ban egy francia katonatiszt Erdélyben maradt a harcok után. Megnősült, a fia Búzaházán telepedett le. Ennek a fia, Dillmont (Széphegyi) Gyula 1890-ben saját kezűleg épített fából nyomdát, amely a történészek szerint egyedi a nyomdatörténetben még Európa-szinten is. A kiváló ezermester hangszereket készített, verseket költött, novellákat írt, holott iskolába soha nem járt… Dillmont Ferdinánd katonatiszt az 1848–49-es szabadságharc idején került Erdélybe. Itt ismerte meg és vette feleségül Forró Teréziát a háromszéki Miklósváron. Egy gyermekük született: Ferdinánd. A francia származású tiszt korai halála után özvegye egy székelyhodosi emberhez ment férjhez, akitől még három gyermeke született. Az ifjú Ferdinánd Miklósváron nevelkedett, majd kisbaconi Gál Jozefát vette nőül, akivel Búzaházára telepedett, hogy közelebb kerüljön édesanyjához. Előbb a helyi nagybirtokos, Nagy György jószágigazgatójaként kereste kenyerét, később az úri szabó mesterséget folytató felesége mellé állt, és ő is varrni kezdett. Két gyermekük, Gyula és Ferdinánd azonban korán félárván maradt, nevelésükről, tanításukról az özvegy édesanya gondoskodott. Dillmont Gyula nem járt iskolába, édesanyja tanította meg írni-olvasni, számolni, rajzolni, énekelni. Hogy hol, hogyan tanulta az asztalos mesterséget, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy a helyi és a szomszédos falvak kúriáinak kedvelt vendége volt, mint jól rajzoló, kiválóan zenélő ifjú. Az ehedi Iszlay Miklós, az iszlói Simó Benedek, a vadadi Kövendi Lajos, a búzaházi Pálffy Károly gyermekei hetente szerveztek összejövetelt, amelyre Dillmontot is meghívták. Ezeken a találkozó-

Dillmont (Széphegyi) Gyula (1873–1921)

kon sokat tanult az iskolázott fiataloktól, könyveket kölcsönzött tőlük, autodidakta módon tanult meg franciául, németül és románul. Dillmont Gyula otthonában asztalosműhelyt rendezett be, ahol egyebek mellett hangszereket (hegedű, cimbalom, citera, harmónium) készített, javított, amelyeket kiválóan meg is szólaltatott. Reggel 7-től este 6-ig műhelyében dolgozott, majd sokszor éjfélig írt. 1890–1915 között versei, karcolatai, novellái jelentek meg a Magyar Géniusz, a Képes Családi Lap, a Budapesti Közlöny és a Budapesti Jó

71


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Dillmont Gyula háza, ahol a nyomda működött

Estét hasábjain. Írásait Széphegyi Gyula néven adta közre. Egy kötete is megjelent Marosvásárhelyen, Tarka történetek cím alatt. A 19. század végén helyi és környékbeli fiatal értelmiségiek segítségével kis lapot szerkesztett A mi lapunk címmel. Ennek sokszorosítására építette meg aztán kis nyomdáját, amelynek minden darabját, kellékét maga készítette. A juharfanyomda – Krizsó Kálmán történész szerint – egyedinek számít Európa nyomdatörténetében. A lapon kívül még két kiadványáról van tudomásunk: az 1898ban nyomtatott Egy reverenda története, amely Dillmont Gyula egy humoros elbeszélő költeményét tartalmazta, valamint a Nagy Lajos és Szentmártoni Bálint tanítók által összeállított búzaházi kismonográfia. Ennek utolsó oldalára a következőket írta Dillmont: „Tájékoztatásul: Búzaháza történetét a szerzők a község-

ben található összes régi iratok és más adatok nyomán megírták 1897-ben. Mivel a munka csupán egy kis község történetéről szól s így nem országos érdekű, a szerzők nem számíthattak arra, hogy kiadhatnák anyagi károk nélkül. Ezért kéziratban hevert a munka, míg én vállalkoztam, hogy fanyomdámon (melyet szórakozásból készítettem) a főbb fejezeteket kivonatosan kinyomtatom. Így elérjük azt, hogy a fáradságosan összegyűjtött adatokat mindenki megtarthatja, akit a kisfalu múltja érdekel. A kéziratban megvan az összes családok története, a határrészek neveinek eredete, de mert a ›sajtónk‹ igen kezdetleges, csakis azon részek kiadására szorítkoztunk, melyek legáltalánosabb érdekűek. Búzaházán 1903. jún. 28. Dillmont Gyula.” Az ezermestert a következőképpen jellemezték ismerői: „Kb. 165 cm magas, kissé hajlott hátú, szőke ember, arca sza-

72


2017 – tavaszi-nyári kiadás bályos formájú, szeme egyik kék, másik barna, bajusza egyik felől sötét, másik felől sárga. Egész nap műhelyében dolgozott, majd este írt. Nagyon cigarettázott. Nagypénteken cigarettaböjtöt tartott, ilyenkor a mezőkön sétált.” 1908. március 4-én vette nőül Jánossy Klárát (1888– 1945), akitől három gyermeke született: Ferdinánd (sz. 1909), Piroska, Kilyén Istvánné (sz. 1919) és Polixénia, Burján Emilné (sz. 1921). Dillmont Gyula aránylag fiatalon, 48 éves korában halt meg tüdőgyulladásban. 1962-ben írta Krizsó Kálmán: „Sok Dillmont Gyula tehetsége merült el szinte nyomtalanul a polgári társadalomban. Ma az elfelejtett falusi asztalos bizonyára mint tipográfiai mérnök érvényesülhetne.” Búzaháza monográfiája Nemes Gyula Dillmont betűivel nyomtatva (1903)

73


2017 – tavaszi-nyári kiadás

82-esek a Halálvárban A nagyszebeni, majd a brassói – román szempontból vesztes – csaták után, 1916 októberének közepére Erdély ismét felszabadult. A következő év azonban ismét nehéz próbatétel elé állította a székely honvédeket: az „ezeréves” határon, illetve lábukat az ellenséges ország területén megvetve kellett helytállniuk. Száz éve annak, hogy a franciák által istápolt román csapatok ellentámadásba lendültek. A Măgura Cașinului hegytömböt a 82-esek védelmezték. hogy a legénység helyben honos része rövid látogatást tegyen családjánál. Mivel a környező hegyekből jó eséllyel lehetett a székelyföldi medencék ellen támadást indítani, mielőbb, illetve a vízválasztóhoz minél közelebb új harcállást kellett elfoglalni, hogy a román hadsereg ne is gondolhasson a válaszcsapásokra.

A székely lakosságnak az Erdély felszabadulása szerezte öröméről a 82-esek ezredtörténete a következőképpen számolt be: „A következő nap, október 11-e az ezred egyik legmeghatóbb élménye volt. Hangos zeneszóval lépkedett végig Kézdivásárhely virágszőnyeggel borított, jól ismert utcáin. A lakosság és az ezred lelkesedésének hű ecseteléséhez lírai toll kellene. A bocskor nyomása alól felszabadult lakosság új Messiást látott és köszöntött délceg fiaiban s deres fejű véreiben.” A nagy öröm azonban nem tarthatott sokáig. Mivel a románok az első védhető vonalat jelentő Kárpát-koszorúban megvetették a lábukat, a székely bakák sem pihenhettek. Még arra sem nyílt mód,

Meglepetés a Magyaros-tetőn

Ezért a 82-esek október 12-én előrenyomultak az Ojtozi-szoros felé. Kézdimartonos után azonban hosszú idő múltán először találkoztak ellenséggel, a románok ágyútűzzel fogadták a székely elővédet. A meglepetéshez az is kellett, hogy

1916 karácsonya a fronton

74


2017 – tavaszi-nyári kiadás Gyergyóditróban állomásozó osztrák-magyar és német katonák 1916 telén. A kép Ördög Róbert tulajdona

csapásokba. Október 21-én azonban kritikus helyzet alakult ki, mivel a románok a Runcul Marét visszafoglalták (azt ekkor nem a székelyek védték), ezáltal a völgyben harcoló 71. hadosztály hátába kerültek. Amennyiben a románoknak sikerült volna innen kiindulva elérni a völgyben húzódó országutat, a teljes hadosztály csapdába esett volna. Ezért létfontosságúvá vált a magaslat visszafoglalása. A feladattal a 82-eseket bízták meg. Az október 24-én megindított támadást két nap alatt siker koronázta, a Runcul Mare ismét a székelyek kezére került. Mint a foglyok által elmondottak alapján kiderült, a rendkívül nehéz terepen, hegynek felfele támadva kikényszerített siker értékét tovább növelte, hogy a védők mintegy háromszoros túlerőben voltak.

az ezred hibás információt kapjon: egy korábbi tájékoztatás szerint a Bereck és Ojtoztelep közötti – stratégailag kiemelkedő jelentőségű – Magyaros-tetőt (vagy Mogyorós-tetőt – szerk.) szabadnak tudták. A valóságban ezzel szemben azon erős román állások voltak. A Kézdimartonosra visszavonult ezred ebédelni készült, mikor megérkezett a parancs, hogy a románok állásait azonnal meg kell támadnia. Kora estére el is érték a Málnavész-tetőt, ahol nem ütköztek ellenállásba, az ezred századai elfoglalták a környező magaslatokat. Az akkori határtelepülést, Sósmezőt is megközelítették. Október 14-én átlépték az ezeréves határt, s elfoglalták a Runcul Mare magaslatát (1108 m). Ez a Sósmező délkeleti szomszédságában álló hegy vált a következőkben a székely vértanúság egyik ikonikus helyszínévé. Az Ojtozi-szorosban már 14-én hajnaltól heves harcok dúltak. A 82-eseket különböző feladatokkal bízták meg, bekapcsolódtak az össze-

Vendégek a fronton

A következő nagyobb összecsapásra mintegy két héttel később került sor. A románok november 11-én nagyobb el-

75


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Országhatár a Gyimesekben, 1917-ben. Német katonai felvétel

tak, hogy ezután következik a hadjárat egyik legnehezebb szakasza.

lentámadással kísérleteztek, melyet heves ágyútűzzel készítettek elő. Ezután több hullámban, három napon keresztül próbáltak áttörni a fronton, annak egyes stratégiai pontjait sikerült is ismét elfoglalniuk. A véráztatta hegy, a Runcul Mare újfent gazdát cserélt... A harcok alatt Tisza István miniszterelnök is meglátogatta a csapatokat. A román ellentámadás 13-a után kifulladt, megint megszilárdult a front. A székelyek hosszú idő után ismét egy kis pihenőhöz juthattak, elhagyhatták az első vonalat, a tartalékhoz csatlakoztak. A 82-esek már újra a fronton voltak, mikor december 6-án megérkezett a hír: elesett Bukarest. Ez érthetően megtöbbszörözte a csapatok harci kedvét, ám a román főváros elfoglalása még korántsem jelentette a háború végét. Két nap múlva megérkezett József főherceg a frontszakaszra, aki lelkesítő beszédet tartott szeretett 82-eseinek. Arra ő is külön figyelmeztetett, hogy a háborúnak még nincs vége. Ezt a székely bakák is nyilvánvalóan tudták, de arra talán még ők sem gondol-

Az ellentámadás előszele

Az év utolsó napjára a 82-esek – kisebb elővéd harcok árán – elfoglalták állásaikat egy, a Runcul Maretól pár kilométernyire keletre elterülő, azzal közel azonos magasságú (1167 m) hegytömbön, a Măgura Cașinului-on. Ezen, a később a székelyek által csak „Halálvárként” nevezett helyen jó féléven keresztül szinte teljes nyugalom honolt. A szinte fegyverszünetszerű állapothoz mind Bukarest eleste, mind az oroszországi forradalom (a frontszakaszon az orosz csapatok is nagy erőkkel voltak jelen) hozzájárult. Ezt az állapotot a székelyek a magaslat megerősítésére használták ki, az adott körülmények között jelentősnek minősülő erődítésbe fogtak. Mindemellett a járőrök rendszeresen összecsapásokba keveredtek az ellenséggel, illetve időnként azok meg is próbálkoztak a magaslat viszszafoglalásával. 1917. június végén a szembenálló

76


2017 – tavaszi-nyári kiadás orosz tüzérség erős tevékenységbe kez- okafogyottá vált. A románok kezdetben dett, az Ojtozi-szoros mellett a Măgura sikereket értek el, 24-én a mărăști-i csatáCașinului volt támadásának fő célpontja. ban visszavonulásra késztették a német Az ellenség közelgő támadását nem csak csapatokat, augusztus 1-jéig mintegy 35 a tüzérségi előkészítés, hanem a fokozó- kilométeres sávot sikerült visszafoglalnidó járőrtevékenység is valószínűsítette, uk. A támadó erők jobb szárnyán a Mămindez a 82-eseket erősen nyugtalanítot- gura Cașinului megakadályozta a romáta. Július 20-ára a szövetséges hadvezetés nokat, hogy a közelben harcoló orosz 9. számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ellen- hadsereggel az érintkezést felvegyék, fél nagy erejű, átfogó támadásra készül. ezért azt mindenáron el akarták foglalni. 1917. július 22-én minden addigit Ez 1917. július 22-én, rendkívül heves tümeghaladó, szinte folyamatos pergőtűzzel zérségi előkészítéssel meg is indult. árasztotta el a francia szakértők által segíGránáteső a Halálvárra tett román tüzérség a hegyet. Mivel a széA támadás tulajdonképpen a Galíciá- kely legénység menedékekbe húzódott, ban zajló Kerenszkij-offenzíva tehermen- ez aránylag nem okozott nagy veszteségetesítésére szolgált, az orosz 7. és 9., illetve ket. Csak 23-án mintegy 10 ezer gránát a román 1. és 2. hadsereg itteni szerepvál- hullott a Măgura Cașinului-ra. A hamarolalása a remények szerint az északabbi san megindítandó gyalogsági támadás frontról vonta volna el a német–osztrák- előtt az orosz hadsereg fokozatosan bommagyar erőket. Azonban mire megindult, lani kezdett. Július 24-én este az oroszok az északi orosz támadás összeomlott, te- rajtaütésszerű támadást intéztek a székehát tulajdonképpen az egész vállalkozás lyek állásai ellen, amit azok visszavertek.

Fotó: muntesiflori.ro

„A román 2. hds. jobbszárnyán támadó 8. és fél 6. román hadosztály mindenáron el akarta foglalni a Măgura Cașinuluion levő állásainkat, melyeket akkor a 8. hegyidandár kötelékében levő székely 82. gyalogezred Papházy ezredes vezetése alatt védelmezett. A hős székely 82. gyalogezred állott őrt az erdélyi határnak e bástyáján. Az arcvonalból előreugró állásokat a románok július 26. és augusztus 5-e között mintegy 40-szer támadták meg, de minden rohamuk megtörött a vitéz székelyek ellenállásán. Hiábavaló volt minden áldozat, hiába rohantak a románok úgyszólván szünet nélkül a székelyek állásainak. Ezek esőben, térdig vízzel telt árkokban szilárdan állották a gyilkos tüzet és halált hozó támadásokat. Végre a románok belefáradva a véres és hiábavaló harcba, kénytelenek Măgura Cașinului voltak a támadásokat abbahagyni.” József főherceg

77


2017 – tavaszi-nyári kiadás A két fél között a harci érintkezés ezzel meg is szűnt, a románok harci kedvét vi„József királyi herceg, tábornagyszont jelentős mértékben fokozta a nak. Reichenau, 1917. augusztus 13mărăști-i győzelem. 26-án a 82-esekkel án. Igaz örömmel fogadtam a 82. szészomszédos német csapatokat a meginkely gyalogezrednek s a II./14. honduló román támadás visszavetette, emiatt véd zászlóaljnak hősi magatartásáról a székelyeknek is újra kellett rendezni a hozzám intézett előterjesztésedet. soraikat. A bekerítés veszélye miatt kényDerék székelyeim és honvédeim szítelenek voltak feladni a Măgura vós kitartása ismételt bizonyságul Cașinului-jal szomszédos Névtelen maszolgál arra, hogy ezek a pompás csagaslatot, ahol hamarosan meg is jelentek patok számban és erőben nagyobb ela román csapatok. lenséggel szemben is meg tudják óvni Az elkövetkező napokban a frontszafölényüket. A hősök mindegyikének kasz helyzete kritikussá vált. A Cașin-palegbensőbb köszönetemet, legőszintak völgyében és attól délre harcoló szötébb elismerésemet küldöm és továbvetséges csapatok kénytelenek voltak hátbi harcaikra Isten áldását kérem.” rálni. Ez egy bizonyos pont után az OjtoIV. Károly király zi-szorosban harcoló alakulatok bekerítésével fenyegetett, ezért a hadvezetés elő- Székelyföld megnövekedett készítette a visszavonulást. A frontvonal benyomódása miatt az itteni hadműveleJúlius 28-án estére siker koronázta kitartek kulcspontjává a Măgura Cașinului tásukat, a román támadások időlegesen abvált. A 82-esek viszont itt végre saját szü- bamaradtak. Ennek köszönhetően a hadvelőföldjükért, családjukért harcolhattak. A zetés visszavonta az előzetesen már kiadott láthatáron jól felismerhetőek voltak a ha- visszavonulási parancsot. Másnap a romázai hegyek kontúrjai, odalátszott a Neme- nok azonban újabb heves rohamokat indíre, a Csíki-havasok. Mindez megtöbbszö- tottak. Mindeközben időről időre rendkírözte a székelyek erejét, sorra verték vissza vül heves tüzérségi támadások is zajlottak a a hegy ellen indított román rohamokat. székely állások ellen. E rettentő helyzetben

Mackensen német tábornok vezérkarával sétalovagol Bukarestben, 1917-ben

78


2017 – tavaszi-nyári kiadás „A hős 82. székely gyalogezred állott őrt az erdélyi határnak e bástyáján. Az arcvonalból előreugró állásokat a románok július 26. és 31. között mintegy 40-szer támadták meg, de minden rohamuk megtörött a vitéz székelyek ellenállásán. Hiábavaló volt minden áldozat, hiába rohantak a románok úgyszólván szünet nélkül a székelyek állásainak. Ezek esőben, térdig vízzel telt árkokban szilárdan állották a gyilkos tüzet és a halált hozó támadásokat állották rendületlenül. Végre a románok belefáradva a véres és hiábavaló harcba, kénytelenek voltak a támadásokat abbahagyni. A románok a Vrf. Razboiului területén is támadtak, a 8. hegyidandár csapatai azonban itt is viszszavertek minden előretörést.”

Ojtoz, 1917

Nagybaczoni Vitéz Nagy Vilmos m. kir. vezérkari alezredes

79


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Temetés a fronton (Balogh Rudolf felvétele, 1917)

Szimbolikus jelentőségű volt, hogy a bukaresti békével kialakított új államterület a Măgura Cașinului-t is magába foglalta. A 82-esek hősies ellenállásának jelképe – ha csak rövid időre is, de – növelte Székelyföld területét. A székely ezred teljesítményét a legmagasabb hadvezetés is elismerte, a tisztek mellett valamennyi baka is kitüntetésben részesült. Jól tükrözte az ezred tagjainak szellemiségét az itt született nóta: „Asztalos, csinálj koporsót, Egy egész ezrednek valót. Vér betűvel, nagy betűvel írd fel eztet: »Itt nyugszik a 82-ös gyalogezred!«” Nagy Szabolcs

még több mint egy hétig kellett a székelyeknek ellenállniuk, a 71. hadosztály augusztus 8-án – nem utolsó sorban a 82-esek Măgura Cașinului-on tanúsított hősiességének köszönhetően – kezdhette meg ellentámadását, mely hamarosan a szemben álló román csapatok bekerítésével fenyegetett. A 82esek időlegesen fellélegezhettek. A Măgura Cașinului-on tanúsított helytállás nem csak a 82-esek életében, de az egész első világháború magyar vonatkozású történetében is a legkitűnőbb teljesítmények közé tartozott. Bár hatalmas áldozatokkal járt (naponként átlag 50–60 főnyi veszteséget szenvedett az ezred), általa elkerülhető volt, hogy Erdélybe ismét román csapatok törjenek be.

Fotók: fotomuzeum.eu

Székely katonák az első világháborúban

Csata után, 1917-ben

80


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Király Háromszéken Az 1916. december 30-án megkoronázott utolsó magyar király, IV. Károly koronás főként száz évvel ezelőtt látogatott Székelyföldre (1916 késő őszén már járt itt, de akkor még nem királyként), 1917. június 16-án délután érkezett Kézdivásárhelyre. A legfelsőbb Hadurat fogadó küldöttség tagja volt Péchy Gábor, a hetes huszárok kapitánya is, aki a Vilmos-huszárok emlékkönyvében mesélte el a nagy eseményt. Később megtudtuk a katonai állomásparancsnoktól – nagy örömünkre –, hogy az érkezendő legmagasabb személy, melynek fogadtatására megjelentünk, maga Ő Felsége a király lesz. Délután 5 ó. 45 p.kor a díszszázad, mely német rohamcsapatokból állott, a gondosan tisztított Vásártéren kijelölt helyét elfoglalta és a küldöttségekből álló csoport ennek jobb szárnyához csatlakozott. Hat óra tájban folyton erősbödő „éljen" és „hurrá" kiáltások jelezték a királyi gépkocsi érkezését, mely kevéssel később a díszszázadtól jobbra megállt. Ő Felsége, kit József főherceg és Lobkovitz herceg hadsegéd kísértek, könnyedén kiszállván a gépkocsiból, minden oldalra integetve a díszszázad szárnyán álló Benigni hadtestpa-

1917 június havában a dandártartalék parancsnoka voltam a Gura-Văi melletti Vilmostelepen, midőn 16-án reggel egy távirat útján az ezredparancsnokságtól azt az értesítést kaptam, hogy Gúth Rókus 7. századbeli törzsőrmesterrel azonnal készüljek útra, mert Kézdivásárhelyre megyünk. Délben már Soveján voltunk, alkonyatkor a kordonőrnél Lepsában és 17-én délelőtt 11 órakor végre az ezred vonatjával Hilib községben. Ezredparancsnokunk utasított, hogy mi az ezredet más ezredbeli kiküldöttekkel egyetemben egy magas rangú személy előtt fogjuk képviselni Kézdivásárhelyen. Délután 4 óra után megérkeztünk és dacára a háborús viszonyoknak, a város gyönyörű virágerdővel volt gazdagon feldíszítve.

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1916-ban

81


2017 – tavaszi-nyári kiadás Károly király feltűzi Papházy ezredes, a 82-esek parancsnoka mellére a Lipótrendet (1917. szept. 4.)

zőket mondta: „Igazán sajnálom, hogy nem láthatom az egész tisztikart együtt, de az időm nagyon rövidre van szabva. Adja át legszívélyesebb üdvözletemet az összes tiszteknek." Majd tovább folytatta: „Önnek szép kitüntetései vannak. Hol és miért kapta a vaskoronarendet?" Röviden elmondtam, hogy két ellenséges zászlóalj visszavetéséért kicsiny, húsz ember és két gépfegyverből álló csapatommal a D. Fetișoara magaslaton Romániában. „Ez nagyon szép", volt a dicsérő felelet, „különben is tudom, hogy az én lovasaim lóról leszállva is mindig kifogástalanul harcoltak." Ezután Gúth törzsőrmester-

Fotó: fotomuzeum.eu

rancsnokot néhány szóval kegyesen kitüntette, majd a magyar Hymnus gyönyörű zenéje mellett végigment az arcvonal előtt s megszólításával kitüntetett minden beosztott tisztet. Ezután a két sorban álló küldöttséghez fordult Ő Felsége, melynek első sorában a tisztek, második sorában a legénység állott. Minden megjelent tisztnek előbb melegen megszorította a kezét, majd kérdéseket intézett hozzá. Midőn én, mint a 7-es huszárok kiküldöttje jelentkeztem, kezemet szorítva ezt kérdezte: „Hogy van Berg ezredes, mit csinál, egészséges-e?” Erre felelve, Ő Felsége még a követke-

Kézdivásárhely 1917 júniusában. Német katonai felvétel

82


Fotó: Czopf Áron

2017 – tavaszi-nyári kiadás hez fordult Ő Felsége s érdeklődött, hogy hol kapta a vaskeresztet és általa az ezred legénységét üdvözöltette. Szomszédomtól, Abendorf 12-es huszárfőhadnagytól azt kérdezte Ő Felsége, hogy fájdalommal váltunk-e meg lovainktól, melyre az természetesen igennel válaszolt. Erre vigasztalólag legkegyelmesebben azt válaszolta: „Lovaitokat idővel vissza fogjátok kapni." Ebben a mederben folyt tovább a kihallgatás. A katonai küldöttség végeztével Ő Felsége a városi és megyei hatóságok fejeihez fordult, mely alkalommal a főispán hosszabb beszéddel üdvözölte felséges urunkat, mit a megjelent polgári küldöttség bemutatása követett. Végül von Gerock német gyalogsági tábornok, hadseregcsoport-parancsnok kérésére II. János Pál pápa 2004. október 3-án megnézte Ő Felsége a díszszázad elvonua Vatikánban, a Szent Péter téren boldoggá avatta IV. Károlyt lását, mely kitűnően sikerült. Károly, akkor még főhercegként 1916 késő őszén járt először Székelyföldön, elsősorban az erdélyi magyar és szász lakosság megnyugtatása céljából; ekkor a Gyergyói-medencében tartózkodó XXI. hadtestet, majd a kivonuló román katonák által felgyújtott Csíkszereda maradványait tekintette meg. 1917 júniusában került sor a második látogatására: ez június 15-én kezdődött Marosvásárhelyen, másnap – a Gyergyói-medencét is érintve – a Csíkszereda–Kézdivásárhely–Sepsiszentgyörgy útvonalon haladt végig. Szeptember 4-én reggel újból Kézdivásárhelyen találjuk, aznap a Sósmezőnél állomásozó katonáit is meglátogatja, délután Csíkszentmártonban vendégeskedik, majd az udvari vonat Csíkszeredán át Brassó irányába távozik. 1918. február 10-én a király negyedszer is ellátogatott Székelyföldre, a 82-esek Kézdiszászfaluba vonultak szemlére. A sepsiszentgyörgyi állomáson is tartózkodott mintegy félórát, de vonatából nem szállt ki, majd Brassó felé folytatta útját. Minden bizonnyal ez volt Károly király megszemléli a 82-esek díszszázadát Sósmezőn (1917. szept. 4.) az utolsó látogatása Székelyföldön.

83


2017 – tavaszi-nyári kiadás Ezután Ő Felsége a jelenvoltaktól leg- órakor Sepsiszentgyörgy felé elindult. A kegyelmesebben elbúcsúzva, beszállt az jelenlevő tisztek és a legénység Ő Felsége előállt gépkocsiba és a minden oldalról e magas kitüntetésétől mélyen meghatva hangosan kitörő lelkesedés közepette hét távoztak el. Sepsiszentgyörgyön A király első székelyföldi körútjának utolsó állomását Sepsiszentgyörgy képezte, ahová Alsócsernáton és Maksa érintésével pontban este fél kilenckor érkezett meg. A Székely Újság az alábbi beszámolót közli az eseményről: „(…) A pályaudvarnál honvédekből álló díszszázad volt felállítva, s a tisztelgésre az összes magyar és német katonai parancsnokok megjelentek. A polgári hatóságok vezetői, élükön báró Szentkereszty Béla főispánnal, várták a király megérkezését, s a polgári lakosságból is több ezret vitt ki a ritka esemény híre a pályaudvarra. Amikor a király József kir. herceg, Arz báró vezérkari főnök és több tábornok kíséretében megérkezett a vasúti állomáshoz, lelkes, hosszas éljenzés fogadta. Ekkor Őfelsége a díszszázad elé lépett, amelynek parancsnoka jelentést tett, majd Kailer ezredes, Holz német alezredes, Bartha vezérkari alezredes, Voloncs csendőr százados tisztelgését fogadta, s ellépett a század előtt. Már ekkor, a tisztek fogadása alatt feltűnt a közönségnek az a rendkívüli nyájas közvetlenség, amellyel az uralkodó lebilincseli azt, akihez szól. Még inkább kitűnt ez akkor, mikor a király br. Szentkereszty Béla főispán elé lépett. Melegen érdeklődött a megye és a székváros iránt, s több kérdést intézett a főispánhoz az oláh betörés folytán bekövetkezett károkról, a terméskilátásokról s a lakosság helyzetéről. Azután a király Demeter Gyula másodfőjegyző-alispánhelyettest, Bálint Dénes polgármestert és Ütő Áron főszolgabírót szólította meg. A katonai szállítási vezetőségi s a magyar és német pályaudvar-parancsnoksági tisztek jelentkezése, tisztelgése után a király egész kíséretével a már reá várakozó udvari különvonatra szállott fel a közönség folyton megújuló lelkes éljenzése közben. Mikor az udvari vonat 9 órakor elindult, a király szalonkocsija teljes fényárban úszott, s Őfelsége az ablaknál állva, mosolyogva köszönte a szívből fakadó ovációkat. Bár a király rövid ideig időzött nálunk, mégis feledhetetlen marad azok előtt, akik látták, mert megismerték az uralkodó hódító egyéniségét, s megérezték azt a meleg szeretetet, amellyel a magyarokat és székelyeket szívébe fogadA sepsiszentgyörgyi pályaudvar ta.” 1916-ban (korabeli képeslap) (Székelyföld, 2016/8.)

84


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Szórványosodás Székelyföld peremén Az erdélyi szórványmagyarság megmaradásának kérdése igencsak égetővé kezdett válni, félő, hogy előbb-utóbb beolvad a többségi lakosságba. Van-e ilyen jellegű veszély Marosvásárhelyen és környékén? Mik az elszórványosodás okai? Mit tehet az egyén ez ellen? Mit tehetnek az intézmények? Vannak-e pozitív példák? Ezekről kérdeztük a probléma két ismerőjét, Vetési László kolozsvári szórványkutatót, szociográfust, illetve Ötvös József marosvásárhelyi református lelkészt. dött” vidékeken folyik, ahol magyar és román etnikum szinte egyenlő arányban képviseltetik a közösségben. „Marosvásárhelynek mindig is küldetése volt, és ma is felelőssége van a térség magyarsága és magyar szórványainak irányába is! Azt azonban meg kell érteni, hogy minden etnikai sérülés-fájdalomra a másokon, a környékbeli mélyszórványokon való segítés öröme és sikerélménye a gyógyír”, hangsúlyozza Vetési László szórványkutató. A Maros megyei szórványtelepülések mindennapjairól könyvet író Ötvös József kifejtette: a szórványkérdésnek gazdasági, társadalmi, demográfiai okai vannak, s ezekkel együtt jár az iskolai és kulturális vonatkozás is. Így aztán a szórványosodás aligha megállítható folyamat. „Erdélyben a gyökeres gazdasági átalakulások – például az erőltetett iparosítás – nagy tömegeket mozgattak meg, elvándoroltak falvakról az emberek. Így könnyen szórványhelyzetbe kerültek, vagy éppen szülőfalujuk lett szórvánnyá”, foglalja össze. Példának a „nagy múltú” Nagyercsét hozza fel, ahol a tsz-ek megalakulása után a magyarság nagy része Szászrégenbe vagy Marosvásárhelyre költözött gyári munkásnak. „Ma már csak egyetlen egy magyar férfi él

Marosvásárhely az egész erdélyi magyarság identitásküzdelmeinek kiemelt frontvárosa lett. Jól látszik ez például a kétnyelvűség kiegyensúlyozatlanságában, a „felirat-háborúban” is. Egyfelől a városon belül, másfelől a magyar jellegű falugyűrűben, Jedden, Szentkirályon, Szentannán, Koronkán folyik a térfoglalási verseny. Mint megfigyelhető, ahol tömbben él együtt a magyarság, nem áll fenn az ellentétek kiéleződésének veszélye, ott pedig, ahol nagyon megfogyatkozott, már nem jelent „veszélyt” a többség számára. A harc a „kiegyenlítő-

„Ahol csökken a népesség, egyre nehezebb ápolni a közösségi életet és a közösségi hitet. Ha nem ápoljuk, utódainknak nincs esélyük beleszületni a református magyar közösségi életbe és hagyományokba, identitásuk gyökerei nehezen találnak tápláló és hiteles értékeket tartalmazó talajt, ezért könnyen más közösségek értékeit vállalják fel, és utódaik identitásában már fel sem lelhető az eredeti, generációkon átívelő református magyar öntudat.” (Porkoláb Annamária: Az ég felé nyúló gyökereink)

85


2017 – tavaszi-nyári kiadás ott. Fél évszázad alatt eltűnt egy magyar református falu.” „Ha közelebbről megnézzük ezeknek a gyerekeknek a sorsát, nagyon Az utolsó bástya sok szomorú, néha hihetetlen törtéMa a szórványosodás egyik fokmérője a netet találunk, de itt most nem fogom magyar iskola léte vagy hiánya. Ha eme ismertetni ezeket, elég annyit tudni „utolsó bástya” is elveszett a nagyfokú elróluk, hogy jönnek hétfőn reggel: szórványosodás elleni „harcban”, az egyén mosdatlanok, éhesek, de ami ennél is saját identitásának megőrzéséért marad fefontosabb, szeretetéhesek. Ugyanaklelős. Ezt megőrizheti, ha megfogadja Vekor kilátástalan a sorsuk, és a szórtési László néhány tanácsát. ványoktatás számukra a lehető leg– Elsősorban vigyáznunk kell anyajobb dolog, ami történik velük az nyelvünk tisztaságára! Ezt elkezdhetjük életükben.” (Korondi Kinga: A nemmár akkor, ha magyar nyelvű tévéadókat zetünkre figyelünk – beszélgetés Ady nézünk, magyar nyelven használjuk teleIstván magyarfülpösi lelkésszel) fonunkat, számítógépünket. Mert itt kezdődik a szórvány, amikor a legintimebb eszköztáramat, életvitelemet átadom egy ma az utcán, a szórakozóhelyen, munkamásik kultúrának. Legtöbbször puszta helyen, interetnikus környezetben ismerkényelemből, unalomból. Itt már elindu- kednek, ami nem a legmegfelelőbb a „bellunk a lejtőn! Ugyanilyen fontossága van ső” párválasztáshoz. annak is, amit úgy szoktunk megfogalÖtvös József szerint a szórványosodás mazni: „minden magyar gyermek járjon ellen hatékonyan csak az intézmények temagyar iskolába”. Van egy hibás menta- hetnek valamit, és erre vannak is jó péllitás a magyar szülők körében, éspedig az, dák. hogy a gyermek jobban tud érvényesülni – A nagyfülpösi Szivárvány Ház, amely az életben, ha például román iskolába jár. aztán kinőtte magát, és Szászrégenben szórEz tévedés!” – szögezi le a szociográfus ványközponttá alakult, a legjobb példa erre. lelkész. Vetési szerint a térvesztés kriti- Ugyanilyen fontossá lett a nagysármási kus, az asszimiláció előszobája a hibás is- szórványbentlakás, amely a mezőségi nagykolaválasztás. község magyar iskoláját mentette meg, s Egy másik gond a családalapítás. ugyanakkor megmentette a környező fal– Ma Erdélyben négy házasságból egy vakban élő pár magyar gyermeket a beolvavegyes. A szülők megítélése szerint „jó dástól. partit kell kötni”, a többi nem fontos. A Kultúrát a falvakba! szórványmentő program azt hirdeti: magyar fiúnak magyar lányt! Keress magadHa már az intézmények felelősségét hoz hasonlót! De ebben igen nagy a kö- érintjük, Vetési László véleménye az, hogy zösségszervezők felelőssége, elsősorban a Mezőséget mint szórványt Marosvásáraz egyházaké. Alkalmat kell teremteni az helyről és Kolozsvárról kiindulva igen sikeanyanyelvi kiscsoportok létrejöttéhez – resen meg lehetett volna erősíteni. Az lett emeli ki Vetési, fájlalva, hogy a fiatalok volna a pedagógusok, a lelkészek, egyete-

86


2017 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Țetcu Mircea Rareș

Mezőszengyel magyarsága 1848. október 18-án román vérengzés áldozata lett, ma a lakosság alig 10%át teszi ki. Mégis megszépült a Debreczeni László által tervezett templom

misták feladata, hogy „kiszállítsák” falvakra a kultúrát, „50-50 kilométer lefedése jutott volna egy-egy városnak, illetve az itt élő ezernél több értelmiséginek”. De talán valamelyest még pótolható ez a mulasztás: – Elsősorban az anyanyelvet, az igehirdetéssel a bibliai szót és ennek közösségi élményét, a művelődési életet ki kell szállítani a falvakba! A tanítók, tanárok, lelkészek hétvégeken megszervezhetnék a közösségi életet, ösztönzők lehetnének a délutáni, hétvégi oktatásban. De a vásárhelyi színház, a színjátszó csoportok ’89 előtt még rendszeresen kijártak szórványvidékre. Ez régebb a Maros Művészegyüttes fő hivatásának számított, Cseh Judit például végigénekelte a Mezőséget, Széllyes Sándor végigrigmusolta, az Együttes „megtáncoltatta” a keveseket is, erőt sugárzott, bizakodást és reményt. Ma ezt miért nem lehet? – teszi fel a kérdést nosztalgiával Vetési, felvetve a folytatás lehetőségét is. – Napjainkban is az együtteseink, színjátszóink „törpe-csapatokat” hozhatnának létre, gyülekezeti házakban, templomokban adhatnának elő frappáns műsort. Ugyancsak nagy felelőssége van az önkormányzatoknak, az egyháznak is az elszórványosodás elleni harcban – ebben Vetési és Ötvös is egyetértenek. Ha többnyire el is zárkóznak a témától, nem véve figye-

lembe a demográfiai mutatókat, azért vannak pozitív, szórványsegítő önkormányzatok is Marosvásárhely környékén. A legtöbb azonban az egyéneken múlik, amint azt többek között Kövesdi Kiss Ferenc tanár (1913–2004) példája is igazolja. – A Mezőség lelkiismereteként utazott, szervezett, felhívta a figyelmet mindenre, amit látott – idézi fel a néptanító, kórusalapító, magyar szakos tanár, presbiter, „Mezőség apostola” emlékét Vetési. – Fülöp G. Dénesné nagytiszteletű aszszony, a marosvásárhelyi Diakóniai Központ vezetője negyedszázada van jelen a Mezőségen is, és nem csak a nagycsaládosok, gyermekek, a rászorulók segítésében, de minden szeretetszolgálati misszi-

„Akik azt hiszik, hogy önmagukért élve boldogabbak lehetnek, mint másokért fáradozva, azok saját magukat csapják be. A veszteség többszörös: nemzeti közösségünk és egyháztagjaink száma is egyre fogyatkozik. Az egykori szórványgondok ma már a tömbben élők körében is egyre gyakrabban jelentkeznek.” (Bustya Sándor: Híjával találtatva)

87


2017 – tavaszi-nyári kiadás óban. Három éve Mezőszengyelen a bergenyeiek, panitiak áldozatából és né„Isten számára nem mindegy, hány vállalkozó támogatásából meghogy megvannak-e a lelkek mind, szépült a Debreczeni László által terakiket az ő szeretete számon tart, vezett templom. Ugyanez az „összenem hiányzik-e belőlük csak fogás-csoda” történt Mezőpagoegyetlenegy is! Mert ő nem tud csán is, Mezőtóháton is. Dicsébeletörődni abba, hogy maretes a kissármási Molnár házasrad még bőven a több millipár marosszentkirályi gyermekárd emberből, ha netán egyotthonának szórványprogramja néhány elvész is belőle. Neki is, Szabó Izolda mezőmadarasi egytől egyig valamennyi tiszteletes asszony két évtizedes egyaránt fontos és drága, közösségépítő szorgoskodása. A bárhol él is a földön, bárminagy és összmagyar összefogás lyen a testszíne vagy az egyik legszebb példája az Ananyanyelve.” (Bakos Lajos: gyalok a Mezőségen karácsonyi Az elveszettet megkeresni) csomagakció, melyet az Erdélyi Magyarokért Egyesület önI. István király A kozárvári példa kéntesei Bálint László elnök szobra irányításával szerveznek, és Marosszentkirályon. Végezetül Ötvös József amely a Belső-Erdély időseit, Meg tudja-e őrizni tiszteletes úr egy személyes élitteni népét? magányosait karácsonyi fiményt oszt meg: gyelemmel öleli át immár né– Pár évvel ezelőtt a Dés Fotó: Kocsis Károly hány esztendeje. melletti Kozárváron szolgál-

„Egy anyaföldet csak úgy tudunk berendezni, megvédeni, visszaszerezni, ha környezetét, nyelvi önértékelés-gyógyító és öngyógyító nyelvi tájsebészetét elvégezzük és visszahelyezzük a tájba, de önmagunk értékrendjébe is. A közel és távoli jövőben bármilyen székely jövő tehát a tömb és szórvány kidolgozott kapcsolatában van letéve és elrejtve. Ehhez meg kell látni és becsülni a szórvány történelmi értékeit is. Hatalmas szellemi tőke van itt, ahol sajnos csak a múlt húzódik meg. Sehol ennyi egyetemes és magyar történelmi, emberi érték nem halmozódott fel, mint itt a tömb számára sokszor elfelejtetten. A magyarok a legkorábban itt foglaltak hont, ezeken a területeken. Történelmi távlatokban a legnagyobbakat ezek a vidékek adták. Ma Cserhalom és Kerlés vidékén, a székely Szent László-legendák születésének helyén egyetlen magyar sem él. Akárcsak Budai Nagy Antal szülőfalujában vagy a parasztfelkelés Bábolna hegyén. A szórványvidék adta a legnagyobb magyarokat: Bethlen Gábort, Hunyadi Jánost, Bolyai Farkast, Kemény Zsigmondot, Bartók Bélát, Wass Albertet, Barcsay Jenőt, Sütő Andrást, Kallós Zoltánt.” (Vetési László: Székelyföld és szórvány – tények és illúziók)

88


2017 – tavaszi-nyári kiadás Ötvös József református lelkész, egyházi író, újságíró, a marosvásárhelyi vártemplom lelkipásztora. 1952. augusztus 27-én született a Maros megyei Pókán. A Kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után, 1977-től a Görgény völgyében, majd Jedden szolgált. Több rádióadást szerkesztett, száznál több cikke jelent meg hazai egyházi és világi kiadványokban. Több hazai és nemzetközi egyházi és világi szervezet tagja, a romániai GAW (Gustaw Adolf Segélyszervezet) elnöke.

Vetési László református lelkész, egyházi író, szórványkutató, szociográfus 1953. december 26-án született Székelyudvarhelyen. 1976-ban végzett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1990-től szórványügyi előadó, az egyházkerület Szórványgondozó Szolgálatának vezetője, a Diaszpóra Alapítvány elnöke.

tam, ahol egy nagy román közösség mellett él kb. száz magyar református. Már a gyermekek beszédén egyből észre lehet venni a szórványosodás legfájóbb és legbiztosabb jelét: nem mondanak hosszú magánhangzókat. Ott már nincs hosszú ő vagy hosszú ó. Ott ennyivel szegényebb a magyar nyelv. Az istentisztelet végén, marosvásárhelyi lelkipásztorként megdicsértem a kozárvári magyarokat, amiért ők ott a széleken próbálnak magyarként és reformátusként megmaradni. Szó szerint ezt mondtam: „Könnyű nekünk jó magyar reformátusként élni Marosvásárhelyen,

amíg itt Kozárváron maguk védik a nyelvet, a nemzetet, a vallást”. A lelkipásztor (akkor még Nyeste Csaba) később elmesélte, milyen sokat jelentett, hogy végre valaki nem szidta őket elhagyatottságukban, hanem erősítette. Ekkor elhatározták, hogy a hozzájuk tartozó, nyolclelkes Kackón, ahol Berde Mária írónő született, megjavítják a református templomot. És megtették, mert ők erősek.

Ajánlott irodalom Bodolai Gyöngyi: Táltos erő, Kolozsvár, 2011 Ötvös József: Ahol még magyarul szól a zsoltár, Kolozsvár, 2011 Sarány István: Zászlópengetés, Kolozsvár, 2011 Vetési László: Juhaimnak maradéka. Anyanyelv, egyház, peremvilág: sorskérdések a nyelvhatáron, Kolozsvár, 2001; Vetési László: Ne csüggedj el, kicsiny sereg. Lelkipásztori barangolások küszködő nyelvi tájakon, Kolozsvár, 2002 Szórványmagyarok lexikona (uo. 2003).

89


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A székelyek tánca

A Székelyföld ismét több régi megyét magába foglaló nagy terület (Udvarhely, Csík, Háromszék, Maros-Torda). A folklór szempontjából már nem olyan archaikus állapotokat őriz, mint a Mezőség. Az egy tömbben élő magyarság itt közvetlenebbül, érzékenyebben reagál a magyar nyelvterület központi részén végbemenő divatFotó: Ürmösi Levente Mihály (részlet) változásokra, mint a közép-erdélyi magyar szórványok. A székely városok, az egymás közötti rendszeres érintkezés, a sanyarú természeti, anyagi körülmények miatti állandó vándormunka egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a székelység régi hagyományos kultúrája már jobban felőrlődött, mint más erdélyi népcsoportoké. Természetesen még van jó néhány olyan terület, melyre e megállapítás nem vagy csak módosítva érvényes, s itt még megtalálhatjuk a korábban az egész Székelyföldre jellemző régi kultúra maradványait (Marosszék, Nyárádmente, Felcsík). A népies műtáncok, polgári és szász divathatások következményeként viszonylag sok városi elem szűrődött tánckultúrájukba (hétlépés, ceppel, polka, keringőfélék). Tánczenéjük is sokkal modernebb, mint más vidékeké. A mezőségi aszimmetria pl. a mai tánczenéből már úgyszólván teljesen kiveszett, a lassú tánctempók már háttérbe szorultak. A nyelvterület központi részéről terjedő új stílusú csárdás-zene és műcsárdás-divat a Székelyföldön is uralomra jutva, lassan kiszorítja a régit. A székelység tánckincsének reprezentatív típusa a székely verbunk vagy csűrdöngölő. A legényes jóformán teljesen hiányzik e területről, illetve néhol egyszerűbb, primitívebb változatával féloláhos néven találkozhatunk. A párostáncok közül a marosszéki forgatós képviseli a jellegzetesen székely párostánc fajtát. Nyárád menti neve szerint elsősorban Marosszékre, tehát Maros-Torda megye területére jellemző. Marosszéken viszont korcsosnak nevezik. A székelyföldi románok hasonló néven (Corcioşa) ismerik. A keleti, csíki székelység és a közép-erdélyi területek felé újabban terjedt el. A marosszéki táncrend igen érdekes, különös sorozatba fűzi össze a táncokat. Mezőbándon pl. székelyverbunk, lassú, korcsos, friss csárdás, Sárpatakon: verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, friss követi egymást a táncciklus folyamán. Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok. A Keleti vagy Erdélyi táncdialektus (Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, é. n.)

90


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Kicsengetés

Tizet is ütött az óra. Hogy tértetek nyugovóra?

Nyulak mosakodnak éppen. Lepedő libeg az égen.

Elegendő volt az alvás? Riadt az ég, de jön szebb s más.

Elhessenti – sok a bánat. De sose az iskolámat!

Elütötte már a hetet. Aludtatok épp eleget.

Talpam alatt recseg az ág. Erdőn, mezőn lelek hazát.

Szépen belibbent a hajnal. Tele vagyunk apró zajjal.

Ám amilyent építettem alaposan vagy leptiben – annak sehol párja nincsen. Lám, mégis segít az Isten! Czegő Zoltán

Ezt a verset a költő az uzoni iskola súgó kéményére költötte és töltötte, a templom tornyára az Úr 2016. esztendejében, május havában. Fotó: Molnár Attila

Tavaszváró

91


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Ismeretlen fényképek Orbán Balázsról Dr. Molnár Attila fotótörténész több mint tíz éve Orbán Balázs életének megszállott kutatója, főleg régi, a legnagyobb székelyről készült vagy általa készített fényképek felkutatásával, gyűjtésével foglalatoskodik. Az csak természetes, hogy mindeközben számos, kevésbé ismert mozzanatra, történetre is fény derül. Ugyanakkor nagyszabású tervébe is beavat a Székely Kalendáriumnak adott interjújúban. – Mikor és hogyan került az ön kutatásainak célkeresztjébe a székely utazó? – A fotográfia, mint műfaj, régóta foglalkoztat. Emlékszem, kíváncsian nézegettem dédnagyapám első világháborús fényképeit, naplóját. Főleg a történelmi Erdélyről készült régi fényképek keltették fel érdeklődésemet. Így került kutatásaim előterébe Orbán Balázs is (Lengyelfalva, 1829. február 3.–Budapest, 1890. április 19.). Minden ismert, róla készült képi ábrázolásra szükségem volt. Ezek után kutatva kerültek figyelmem középpontjába az eddig beazonosítatlan, őt ábrázoló fényképek. Sikerült például egy olyan képre rábukkanni, amely nem sokkal az emigrációból való, 1859-es hazatérése után készülhetett. Ez jelentette a kiinduló pontot. – Mikor sikerült megvásárolnia az első régi Orbán Balázs-fényképet, és mekkora lehet a róla hátramaradt fotográfiák száma? – Több mint tíz éve kutatom, keresem az Orbán Balázs-fotókat. Ószereken, antikváriumokban, internetes vásárokon, nemzetközi könyvtárakban leltem rá hét, eddig ismeretlen fényképre. Az elsőt körülbelül nyolc évvel ezelőtt, egy brassói vásáron, egy aradi embertől vásároltam az utolsó öt percben, az utolsó „fillérekkel”. Egy 1860-as évekből származó fotó-

1863 és 1868 között készült kép Orbán Balázsról

albumban fedeztem fel Orbán Balázs portréját. A teljes fotóalbumot nem sikerült megvásárolnom. Az én kutatásaim szerint 13 fénykép maradt hátra az utókornak a székely utazóról. Feltételezem, hogy még lappanghat akár 3-4 darab ismeretlen felvétel, ugyanennyi meg is semmisülhetett az idők folyamán. – Keveset tudni Orbán Balázs szüleiről, nagyszüleiről, a hatalmas vagyon-

92


2017 – tavaszi-nyári kiadás Dr. Molnár Attila a csíkszeredai szülészeten jött világra 1975-ben, középiskolai tanulmányait Tekerőpatakon és Gyergyószentmiklóson végezte. Gyermekkorát szülőfalujában, Tekerőpatakon töltötte. Jelenleg Csíkszeredában él családjával, három gyermek édesapja. A Kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen szerzett doktori címet 2013-ban. Alapítója és elnöke az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesületnek, melynek célja létrehozni Erdély fotográfiai múzeumát Csíkszeredában. Számos kiállításon és fotótáborban vett részt, amelyeket a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezett. Kutatási témái: az erdélyi fotográfia története, magyar fényképészek és műtermeik Erdélyben és Romániában.

ról, amely a családra várt, és arról, hogy „a legnagyobb székely” áttért a mohamedán vallásra? – Az Orbán Balázsról szóló visszaemlékezések vagy saját írásai családjáról, őseiről nem ismeretlenek a kutatók előtt. A nagyközönség számára azonban még nem jelent meg egy teljesen átfogó monográfia Orbán Balázsról, családjáról, őseiről. Ezen munkálkodom, kutatom, hogy egy összefoglaló tanulmány szülessék, de dolgozunk egy dokumentumfilmen is, hogy a legnagyobb székely valódi arcát megismerhessük. Örömmel hallottam, hogy Szejkén Orbán Balázs-múzeumot terveznek létrehozni. Igaz, hogy áttért a mohamedán vallásra, de ez csak egy formaság volt számára, hogy a család jogos örökségét visszakapja. Orbán nagyapja anyai ágon ugyanis Knechtel János volt, a török birodalom kincstárának és pénzverdéjének vezetője. Erről Orbán így vallott: „Előttem az egyén becsértéke csak annyi, amennyivel hazája iránt érdemesíteni tudja magát. Előttem nagy csak

Ismeretlen szerző fényképe Orbán Balázsról. A felvétel egy aradi műteremben készült, feltehetően az 1860-as években

az, ki a hazának nagy szolgálatokat tett. Ily nagyság előtt, jött légyen bárhonnan, származott légyen fényes palotából avagy szerény kunyhóból, hódolatteljesen hajlok meg.” Számított az is, hogy Orbán Balázst az osztrák hatóságok a törököktől kikérhették volna mint osztrák hadköteles

93


2017 – tavaszi-nyári kiadás zöttek számára. Orbán olasz barátjától – aki az osztrák konzulátuson dolgozott – szerzett tudomást arról, hogy osztrák elfogató parancs van ellene. Az osztrák konzul haragjában tette mindezt, mert tudomására jutott, hogy Orbán Balázs volt az, aki meghiúsította a Kossuth Lajos ellen kitervelt két merényletet. Ezt követően Orbán egy másnap induló hajóval Törökországból Londonba utazott, ahol órásként is dolgozott (ezt a mesterséget még Köpe András órásműhelyében sajátította el Konstantinápolyban), de Kossuth tanácsára csatlakozott a Jersey-szigeten lévő nemzetközi emigráció tagjaihoz, a magyar kolóniához. Itt koltói Teleki Sándor foPortréfotó gadta be házába, aki jó ismeretségben volt a Száz rejtély a magyar Victor Hugóval, a nagy francia költővel és irodalomból című kötetből forradalmárral, aki szintén Jersey szigetén (Bp., 1996) élt emigrációban. Orbán gyakran megfordult Victor Hugo családjánál, meg is hívegyént vagy akár katonaszökevényt. A tö- ták őt az 1854-es karácsonyi ünnepélyre. rök földön muzulmán hitre térők muzul- Orbánék hallal járultak hozzá az ünnepi mán alattvalónak számítottak, és őket ebédhez. Itt, a konyha melletti rögtönzött napfényműteremben meg is örökítették a nem adták ki. – Orbán Balázs segíteni szerette volna magyar és a nemzetközi emigráció tagjait. az 1848–49-es magyar szabadsághar- Az ekkor készült felvételekre a Franciaorcot és forradalmat. Ezt csak az emigrá- szági Orsay Múzeum archívumában találcióban tehette meg. Milyen, eddig ke- tam rá. Egyébként itt sajátította el a fényvésbé ismert történeteket sikerült ön- képezés technikáját, amit aztán hazatérte után kamatoztatott. nek feltárnia ebből az időszakból? – Az 1848-as eseményekről egy athéni – A „Csontbáró” közel tizennégy év táújságból értesült, levelekből győződött vollét után, 1859-ben tért haza, Predemeg a hír valódiságáról. Keleti utazását „A nemzetek életképességét és megszakítván azonnal szeretett volna hahatalmát ma már nem annyira a zaindulni, harcolni. Elkésett. Útban Manyers erő, nem is kizáróan a hősiesgyarország felé menekültekkel találkozott, értesült a világosi fegyverletételről. Orbáség, hanem a népek miveltségi fokonék menekülteket fogadtak konstantinázata s szellemi fejlettsége szabja polyi házaikba, édesanyja megosztotta a meg." házát velük, élelemmel és ruhával látta el (Orbán Balázs végrendeletéből) őket. Kaszinót szerveztek a magyar üldö-

94


2017 – tavaszi-nyári kiadás Orbán Balázs az iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott a velencei származású nagymama, Foresti Mária örökségének átvételére. A mohamedán egyház által eltulajdonított anyai örökség megszerzéséért tizenhét évig tartó per keletkezett, amely végül nem volt eredményes. Felhasználva a lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, erdélyi magyar és román „beduinnal” találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Keleti utazás címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot ad. Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A városból való távozását később így írta le: „Még egyszer felmentem az Akropolisba, hogy leboruljak a múlt századok teremtő szellemei előtt, hogy a nép dicsősége ezen templomában, a szabadság és honszeretet fényes oltáránál esküdjem neked örök hűséget s annyi dicső példa látásánál tanuljak meg téged imádni óh hazám! Szabadságodért örömest áldozom fel életemet, s neked szentelem magamat utolsó leheletemig." Isztambulba visszatérve 150 fős szabadcsapatot szervezett, de mivel útlevele késett, embereivel csak Vidinig jutott el, ahol menekülőktől értesült a világosi fegyverletételről.

szándékozván, a múlt nyáron jeles festészünk és fényképészünk Mezei József által a nevezetesebb pontokat levétette”. Egy másik fontos adat (Kolozsvári Közlöny, 1864. március 19., 34 sz., 142 old.): „A múlt szerdán a Múzeum Egylet Történeti Szakos ülésén Orbán Balázs báró az utóbbi 2 évben a Székelyföldön tett utazásának eredménye gyanánt... e részeknek mintegy 40 ismeretlen várromnak fotográf és alaprajzait mutatta be. A Keleti Utazás jeles írója Mezey József festésszel utazott…” – Élete utolsó éveiben fontos helyeken, híres emberekkel is találkozott a lengyelfalvi báró, de mindig daróc ruhát viselt. Ön az így megörökített Orbán Balázs-fotókat tartja a legszebbeknek. Hol készültek ezek a fotográfiák? – Ezek a szép fotók 1886–87-ben készültek, amikor Turinban (Torinó) meg-

álnál lépte át szülőhazája határát. 1862–1867 között, öt év alatt – jobbára gyalog, olykor szekéren és lovon – faluról falura járta be Székelyföldet, ez alapján készült el A Székelyföld leírása című műve. Önnek sikerült kideríteni, ki volt ezen az úton Orbán segédje? – Segédje, legalábbis az első száz felvétel elkészültéig Mezei József festő volt. „Mint értesültünk, b. Orbán Balázs körutját a Székelyföldön bevégzé, melynek célja volt, hogy magával vitt festész és fényképész Mezey József által azon fontosabb helyiségeket illusztráltassa képekkel, melyeket útleírása szövegében leírt” – olvasható a Kolozsvári Közlöny 1863. évi 129. számában. Szintén 1863-ban, az Erdélyi Posta (Kolozsvár, november 2., 19. szám, 76. old.) a következőket közölte: „Báró Orbán Balázs a Székelyföld nevezetességeit leírni

95


2017 – tavaszi-nyári kiadás mondta elragadtatva egy előkelő francia nő, midőn beszédét Victor Hugo szobránál megtartotta. Egyik kortársa meg feljegyezte: „Fekete selyem dolmányban, oldalán görbe karddal, fején sastollas kucsmával, lábán sarkantyús csizmával ő maga is a szobor mellékalakjának hatott. Gyönyörű férfi volt: a görög arányok és a székely vérmérséklet szerencsés keveréke.” – Ön alapítója és elnöke az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesületnek, céljuk létrehozni Erdély fényképészeti múzeumát Csíkszeredában. Hol tart ez a hatalmas munka? – Több mint kilenc évvel ezelőtt, 2007 decemberében alapítottuk meg az Mezei József (balról) Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesüleés Orbán Balázs tet. Célkitűzései közé tartozik felkutatni, megörökíteni Erdély múltját és jelenét a látogatta Kossuth Lajost, onnan pedig Pá- fotográfiák által. Létrehozni Erdély fotogrizsba ment beszédet mondani Victor ráfiamúzeumát. Ennek érdekében szakHugo emlékére. Többszáztagú küldött- szerű kutatást kell végeznünk számos ség élén zarándokolt a francia fővárosba. helyszínen, szükséges a vidék kultúr-ant„Sohasem láttam ilyen szép férfit!” – ropológiai feltérképezése, a hagyomáOrbán Balázs hat esztendeig járta a székely székek mintegy félezer faluját. Számba vett minden épületromot, régi templomot és házat, kifaggatta a véneket, felkutatta a helyben található iratokat, följegyezte a szokásokat, a viseletet, a foglalkozásokat, leírta a táj természeti szépségeit. Mindent pontosan bevezetett jegyzetfüzetébe, s földolgozáskor kiegészítette a helyszínen szerzett ismereteket könyvtárak és levéltárak adataival. Mint a tudományos fényképezés magyarországi úttörője gondosan fényképezte a nevezetességeket, a szép tájakat és a népviseletbe öltözött csoportokat, de az iparosítatlan Székelyföld néhány bányácskáját, kisebb gyárát is. A fényképekről készültek a kötetek metszetei. Mellettük a kisebb rajzok saját keze munkái… Nem írt különkülön régészetet, történetet, természetrajzot és néprajzot. Nem válogatta szét munkájában a kultúra összetevő szálait. Az ő szemléletében hegycsúcsok és tavak, a történetüket magyarázó mondák, a múlt küzdelmeiről tanúskodó omladozó várromok és az országúton baktató ekhós szekér együtt alkotják a kultúrát. A múlt és jelen szervesen kiegészítik egymást. Egységes világkép tekint az olvasóra, amit minduntalan átizzít a szülőföld halhatatlan szeretete és a klasszikus polgári szabadságeszme. Kósa László (Ethnographia, 1968)

96


2017 – tavaszi-nyári kiadás

1853-ban, Jersey szigetén készült fotó Orbán Balázsról. A párizsi Musée d'Orsay archívumából

gita Megyei Könyvtárral, és jó kapcsolatot ápolunk a Gyergyószárhegyi Alkotóközponttal is. Fontosnak tartom, hogy a fényképek megkapják a történeti fontosságuknak megfelelő helyet. Ennek érdekében fogom szorgalmazni a fotóműtárgyak és fotódokumentumok megbecsülését, védelmét, társadalomtörténeti kutatását és nyilvánosságra hozását. Dobos László

Orbán Balázs, az országgyűlési képviselő (A fotók dr. Molnár Attila tulajdonát képezik)

nyos falukép, szokásvilág, életmód, hagyományok képi világának megörökítése a jelen fotográfiák által, valamint a helyszínen való fellelt régi fotódokumentumok reprodukciója, digitalizálása. Ezen fotótörténeti örökség feltárása, kutatása, közkinccsé tétele kiállításokon, valamint egy virtuális múzeumon keresztül történne. Mindezt nemcsak erdélyieknek, hanem minden érdeklődő számára (www.fotomuzeum.eu). Kutatom, kutatjuk, megörökítjük Csíkszék, Gyergyószék, a Gyimesek, Kászonszék és Udvarhelyszék múltját és jelenét a fotográfiák által. Szeretnénk folytatni az elmúlt két évben elkezdett fotótörténeti kutatást. A program megvalósításában együttműködünk Hargita Megye Tanácsával, a Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Har-

Orbán Balázs barátai, Simonffy Kálmán és Fátyol Károly társaságában, Aradon (1860–1863)

97


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Péter László élete a tánc Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott tavaly előadóművészi tevékenységéért és oktatói munkájáért Péter László néptáncművész, koreográfus, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosa, aki, bár előzőleg balesetet szenvedett és megműtötték, kiutazott a díjosztó ünnepségre, mert úgy vélte, az ilyen elismerést személyesen kell átvenni. tályba jártam, akkoriban hokiztam, majd bokszoltam egy évet, fociztam is, de minden abbamaradt a néptánc javára. Most is azt választanám! Nem hiába mondogatom – félig humorosan, félig komolyan –, hogy az előző életemben is néptáncos lehettem! A ’80-as években gyakorlatilag minden nagyobb gyárnak volt félhivatásos tánccsoportja, a táncosokat, amikor indult a turné, – ahogy akkoriban mondták – „kivették a termelésből”, és vitték szerepelni. Irigyelték is őket sokszor a munkatársak! A Balladában öt évet táncoltam, majd 1990-ben beálltam az újraalakuló, akkor már hivatásossá váló Hargita Állami Együttesbe, amelynek azóta is táncosa vagyok. Öt év után tehát azok a lányok és fiúk, akik a középiskolás évek elején szétváltak, újra együtt kezdtek táncolni. Jelenleg az alapító tagokból Piroskán és rajtam kívül még Antal Zsolt táncol az együttesben. – Milyen volt kezdetben a hivatásossá váló együttes? – Akkoriban nagyon nehéz volt elindulni, dr. Szalay Zoltán volt a mindenesünk. Igazgatta az együttest, de a táncmester, a koreográfus is ő volt, a zenei anyagot is ő állította össze, mégis legfőbb érdeme, hogy ember volt. Négy évig tartott ez a periódus, amikor bekövetkezett egy frissítés. András Mihály lett az igaz-

– Hogyan kezdődött a néptáncosi pályája? – Hatéves koromban, talán azért, mert túl sokat mozogtam, beírattak a néhai Kosz Szilveszter tánccsoportjába, amely a Tanulók Házában (a korabeli Pionírházban) működött. A Petőfi Általános Iskolából egyedül voltam a csoportban, a többiek a város más iskoláiból jöttek. Negyedikes koromban, György Piroskával párost alkotva megnyertük a Megéneklünk Románia korosztályos díját. Vele aztán később nagyon sokat táncoltam együtt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesben. Akkoriban ezen a vetélkedőn a székelyek, magyarok addig csak a második-harmadik helyet érhették el, ezek voltak a számunkra úgymond „fenntartva”. Szilveszter bácsi viszont egy nagyon látványos koreográfiát készített nekünk. Az előadásunk végén kilendítettem Piroskát, és ő harminckettőt fordult a saját tengelye körül, teljesen körbepörögve a színpadot. Ez egy felnőtt számára is rendkívül nehéz figura, de ő eljárta, és még most is végig tudja forogni a színpadot! – Miként került a Ballada Együttesbe? – Amikor középiskolások lettünk, Kosz Szilveszter tánccsoportjából a fiúk mind oda mentek át, a lányok pedig az akkori Hargita Együttesbe. Én sportosz-

98


2017 – tavaszi-nyári kiadás ven koreográfussal dolgoztam, és harminchét helyen tanítottam. – Inkább adatközlőktől vagy videofelvételekről tanult? – Szerencsésnek mondhatom magam, mert abban az időben születtem és nevelkedtem, amikor az alapokat még az adatközlőktől is lehetett tanulni. Nem videóról tanultam a táncot, hanem elmentem Mérára, a Gyimesekbe, és helyszínen sajátítottam el ezeket. A tánc mellett tehát ott vannak az élő barátságok, az emberi kapcsolatok, amelyekből szintén sokat lehet tanulni. – Táncaiban mennyit vesz át az adatközlő karakteréből, és mennyit tesz hozzá saját magából? – Én nem a karaktereket utánozom, nem a személyek táncát, hanem a tájegység táncát sajátítom el, és azt a saját karakteremen keresztül interpretálom. Egy gatónk, ő kezdett harcolni azért, hogy le- magasabb embernek például célszerű kigyen táncszőnyegünk, hangosításunk, sebb mozdulatokkal táncolni, mint az alafénytechnikánk. Mi ezt túl nagy falatnak csonyabbnak, már akkor is beszédes, hagondoltuk, és szó szerint szembe is nevet- tásos az a figura, amit előad; egy alacsotük az együttesvezetőt, de neki lett igaza, nyabb embernek többet kell ugrálnia ahahogy telt az idő, mindenünk lett. Maga- hoz, hogy „érvényesülni” tudjon. Mai visabb szintre kerültünk, amit azóta tartani lágban az a szokás, hogy egy falun belül kell, de most megosztjuk a munkát, és megtanulják két-három adatközlő táncát, és kész. Én a falu táncát akarom megtaminden területnek külön felelőse van. – Az évek során rengeteg előadás ké- nulni, egy közösség táncát. Ehhez persze több időre és energiára van szükség, de szült. Melyik a kedvence? – Mindig a soron következő a kedven- megéri. Minden faluban fellelhetők nacem, hiszen az tartalmazza a legtöbb ki- gyon jó táncosok, de kerülik a nyilvánoshívást. Lejegyeztem, hogy eddig 31 pro- ságot – őket is fel kell keresni. Ha van egy dukcióban működtem közre, és 31 táj- mély táncosi alapképzés, egészen másegység táncát sajátítottam el. Persze, itt képp lehet látni, érezni mindent. Egy procsak a nagy tájegységekről van szó, mert dukció mögött rengeteg a munka, a néző például a Küküllő mentén külön-külön csak azt látja, hogy mi történik a színpalehetne venni a fiatfalvi, az ózdi, a ma- don. A sok próbát, a több hónapig készügyarlapádi, a nagyenyedi és a szentbene- lő koreográfiát, az öltözőben zajló előkédeki táncdialektusokat. Több mint negy- születeket, a ráhangolódást, hogy minden

99


2017 – tavaszi-nyári kiadás tökéletesen működjön, amikor a színpad– Én ezt száz százalékig el is tudnám ra lépünk, nem észlelheti. A tánc meg kell fogadni, mert a csángók is székelyek. Vaérjen benned, csak akkor lehet a néző elé lamikor innen kellett elmenjenek, de – járulni. Nekem a tánc az életem, életem a ahogy a Hegyen innen, hegyen túl című tánc. produkciónkból is kiderül – a táncaikat – Úgy tudom, hogy a gyimesi táncok megőrizték. Rátevődött egy-két újdonság mégiscsak a kedvencei közé tartoznak. erre, amit az új életkörnyezetükből vettek Megtörtént önnel is, akárcsak a szin- át, de teljesen felismerhetők azok a moztén csíki Domokos Pál Péter népraj- gások, amit innen vittek magukkal. A hejzossal vagy Ádám Gyula fotóssal, hogy szát például nagyon hasonlóan járják, mivel sokat foglalkozott a csángó kul- mint a csíkiak. Ott is a csárdás, az csárdás, túrával, azt hitték, csángó származású. igaz, ez már későbbi tánc, ahogy a verSeprődi János az Erdélyi Múzeum-Egylet bölcsészeti szakosztályának 1908. ápr. 29-én tartott ülésén… megállapította, hogy az a több mint 25-féle elnevezés, mellyel a marosszékiek élnek, visszavihető 7 táncz-typusra. Ebből 3 felülről lekerült úri, vagy idegen táncz, 4 eredeti népi táncz. Az előbbiek (Körmagyar, Sormagyar, Czeppeli és Valczer) csak szórványosak s nem állandóan használatosak. Állandó, törzsökös székely táncz Marosszéken ez a négy: 1. Csürdöngölö (többi nevet Udvarhelyszéki, Legényes, Verbung, Korondis = a hogy Korondon járják); 2. Jártatós (más néven: Lassú, Lassú jártatós, Lassú forgatós, Keserves, Zöld keserves, Lassú csárdás); 3. Forgatós (egyébként: Sebes forgatós, Nyárádmelléki, Vármegyés, Korcsos = oláhos változat, Csángó-nóta = csángós változat); 4. Csárdás (más elnevezés szerint: Sebes csárdás, Serény csárdás). A csürdöngölő szóló táncz s régebben minden táncz-cyklus ezzel kezdődött, de ma el-elhagyogatják. Choreographiájának pontos leírása és zene-változatainak összegyűjtése felette kívánatos, mert ha a régi hajdútáncznak van még élő maradványa, minden jel arra mutat, hogy ebben kell keresni. A többi 3 táncz páros s nemcsak mozdulataiban, de zenéjében is egységes összefüggést mutat. Mind a hármat egy ugyanazon lánnyal illik végigjárni, s a három táncz akárhányszor más tempóval és ritmussal ugyanazon dallamból alakul, hasonlólag a XVI., XVII. századi műtánczok proportióihoz. A Jártatós zeneileg kezd összezavarodni a lassú csárdással; a Csárdás zenéje már egybeesik az úri sebes csárdással, de még a régi ugrós nóta nyomai felismerhetők benne s a choreographiája is mindkettőnek különbözik az úri táncztól. Legérdekesebb a Forgatós táncz zenéje; főjellemvonása a sok czifrázat és syncopa, mely utóbbi sohasem az ütem közepére esik, mint a műzenében, hanem az ütem utolsó nyolczada van összevonva a következő ütem első nyolczadával. Ezt a sajátos ritmikai képletet megtaláljuk nemcsak az oláhok között, de úgy látszik a tót, lengyel és kisorosz tánczokban is… Ethnographia (1908)

100


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Sérülten is kiutazott Budapestre, hogy személyesen vegye át a díjat

bunk is már új stílusú; az utóbbiak a táncújításkor jöttek divatba, de az archaikus táncoknál is megőrizték a lassú magyarost és a sebes magyarost, valamint a kettős jártatót és sírülőjét. Csíkban a magyaros táncok közül jóformán csak a lassú és a sebes csárdás, valamint a cepper maradt fenn. – Ha egy fajta tánc valamikor divatossá vált, általában minden tájegységben elterjedt, úgymond a különféle kultúrájú, nemzetiségű lakosok „ellopták egymástól”. – Így van, vegyük csak a Gyimeseket, ahol úgy harmincféle táncot ismerünk. Csak a hejszából van kilencféle. Ezek tipikusan balkáni eredetű táncok, nagy valószínűséggel a román „Hai să” (gyere) kifejezésből kapták a nevüket. A románok úgy mondják ugye, hogy: „Hai să jucăm!” („Gyere, játsszunk!”), mert a románok nem azt mondják, hogy „táncolnak”, hanem, „játszanak”. Ott van továbbá a tizenegyféle apró, ami szintén idegen eredetű tánc. Aztán, amint az elébb említettem, a kettős jártató és sírülője, a lassú magyaros és sebes magyaros, továbbá a féloláhos, a verbunk, a medvés, a gólyás,

a lassú csárdás és a sebes csárdás. Rendkívül gazdag a hagyaték. Hála Istennek, egyre több gyermeknek tanítják a táncokat, ha csak az együttes tagjait vesszük, mert általában minden alkalmazott tanít egy tánccsoportot, ez már húsz csoportot jelent. Vannak olyan szerencsés családok, ahol az unokák is táncolnak, de a szülők és nagyszülők is járják. – A cél az lenne, hogy a lakodalomba is visszakerüljön az autentikus népi zene és néptánc? – Igen, egyre inkább mutatkozik erre igény. Volt kollégám, Rigmány Lajos az esküvőjére egy népi zenekart hívott meg, és a mulatós mellett az autentikus zenét is húzták. Lehetett jókat táncolni, énekelni. – Hogyan fogadta a kitüntetést? – Óriási lelki elégtétel számomra, a több mint 25 éves karrierem nem volt hiábavaló. Amikor felhívtak telefonon, és közölték, kitüntetést kapok, azt hittem, a kollégáim akarnak megviccelni. Amikor azonban megérkezett e-mail-ben a hivatalos meghívó, nagyot nyeltem, és rájöttem, hogy itt komoly dologról van szó. Szóval nagy meglepetés volt, mert nem tudtam, hogy engem felterjesztettek a

101


2017 – tavaszi-nyári kiadás Felejthetetlen élmény volt egy csíkmadarasi öreg székely tánca. Dölyfös, kevély gesztussal úgy tett, mintha egyenesre akarná kihúzni meggörnyedt hátát, és fiatalos hévvel, kilencven esztendejét elfelejtve, legényesen, egyedül állott ki a táncra. Helybenálló hajlongásokkal, sírva-vigadó fenyegető karlengetésekkel tipeg, aztán váratlanul, mintha egyszerre kilencvenkilenc ördög szállt volna belé, csak tekergetni, csavargatni kezdi roskatagnak ítélt lábait. Szemfényvesztő ügyességgel ugrik. Hamisan hátrál visszafelé. Ravasz fordítással hirtelen feldobja magát a levegőbe. Levegőből le a földre, s mintha arra haragudnék valamiért, hozzáveri kérges, bütykös tenyerét, és rikoltva ugrik vissza tőle, hogy kacskaringós figurákkal ákumbákumot írjon a levegőbe, s szédelegve, majd elernyedten visszaroskadjon önmagába, búsulni vagy megpihenni, de csupán csak egy pillanatra, mert ismét hátat fordítva mindennek, meglegyinti a kordován csizmaszárat, s öregséget mindent, mindent megvető fölénnyel ugrik, bokázik, perdül, forog-forog, mint örök napszámra hajszolt, örökké megvert, sovány koszton tengődgető szegény elgebésedett jó öreg ló, amelyik egy véletlenül kapott ünnepi órán elszundít egy cseppet, és visszaálmodja magát az ifjúságba, amikor mint tüzes, nemes vérű csikó, könnyű lábakon száguldotta végig a hímes mezőt. Nekiszabadultan vágtatott hegyeken, völgyeken át, és életszépségektől részegülten, nyerítve, prüszkölve, lobogó sörénnyel táncolt a déli verőn. (Bándy Mária és Vámszer Géza: Székely táncok, Kolozsvár, 1937)

Magyar Táncszövetséghez erre a kitüntetésre. Ahogy írják, nemcsak a táncosi, hanem az oktatói karrieremet is méltányolták. Az idő során nagyon sok tanítványom volt, orvos, számítógép-programozó, mérnök, tanár, üzletvezető is megfordult nálam, sőt minisztert is tanítottam táncolni. Remélem, a Jóisten is akarja, hogy még sokáig tudjak tanítani. Habár a lábam még gipszben volt (ti. Péter László balesetet szenvedett és megműtötték – a szerk.), úgy éreztem, az ilyen elismerést személyesen kell átvenni. Ki voltam ültetve én is az első sorba azokkal az idősebbekkel, akik nem tudtak kimenni a kitüntetésért, de amikor megszólalt a Csík zenekar, és kezdte húzni a talpalávalót, úgy éreztem, én is képes lennék felállni és táncolni... Érdekes, hogy itthon nem méltá-

nyolták a tevékenységemet, de a magyar állam kitüntetett, számomra ez nagyon sokat jelent. Egyedüli voltam, aki a népviseletet felvettem, pedig azt viselni kellene, benne is van a nevében. – Azt említette az előbb, hogy a tánc az élete. Milyen érzés a színpadon lenni és táncolni? – Mikor táncolsz, az lehetsz, aki akarsz lenni. A világ tetején járhatsz. Pillanatok alatt oda juthatsz, ahová akarsz, akár a mennybe is. Amikor táncolok, mindig magam előtt látom azt a tájegységet, amelynek táncát járom, érzem, hogy a háttérben ott van egy közösség. A táncot megélni kell – nemhogy megfeledkezel magadról, hanem szerintem éppen tánc közben jön elő az igazi éned. Szőcs Lóránt

102


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Táncszók, kurjantások Kőrispatakról A mulató, táncoló ember (sokszor féktelen) jókedvének kifejezői a táncszók, a kurjantások. A jókedv tényének megfogalmazásától (Kicsi nékem ez a ház,/ kirúgom az ódalát!) a tréfás, hangulatteremtő, táncra buzdító felkiáltásokon (Akinek most kedve nincs,/ annak egy csöpp esze sincs!; Ide nézz a figurára,/ ne az anyád szoknyájára!; Aki nem tud táncolni,/ menjen haza alunni!) át a kétértelmű, sokszor obszcén szövegekig sokféle tartalmúak. Megfogalmazódik bennük a táncosnak párja iránti érzelme is. Néha a táncos önmagára hívja fel a figyelmet általában tréfás szöveggel, magát biztatja, vagy csak a táncdal szövegét ismétli hoppogatással megtoldva (A bocskorom disznóbőr,/ Apám hozta Sükőből, hopp, hopp!). Nem vettem fel a nyilvánvalóan népdalszövegek ismétlését hoppogatással – csak akkor, ha az adatközlők táncszóként használták, tehát nem alkalmi, egyedi bekiáltás. Ez esetben egyértelmű, hogy táncszóként tanulták meg, nem ismervén a dalszöveget. Az itt használatos megnevezés, a bekiáltás szó is arra mutat, nemcsak a táncosok kurjongatnak, hanem az éppen nem táncoló közönség is. Tartalmuk szerint megkülönböztetünk lakodalmi kurjantásokat is, amelyek nemcsak a lakodalmi mulatságban hangzanak el, hanem a lakodalmi menet falu közötti elhaladtakor is:

Aprómurok, petrezselyem, a menyasszony fődig selyem! vagy: Mari néni jöjjön ki, a kapuját nyissa ki, leánt hoznak, nem szalmát, a‘ tépi meg a haját! Manapság ritkán történik meg, hogy a falu között, az utcán táncra perdüljenek; ez a közelmúltban nem így volt. Általában a férfiak szoktak bekiáltani, mivel ők szabadabban kifejezhették jókedvüket a nyilvánosság előtt is, míg a „fehérnépek” tartózkodtak ettől, mert megszólnák érte. Ugyanígy a kétértelmű bekiáltást inkább eltűrik a férfiaktól, mint a nőktől. Viszont a nők is éppen olyan jó ismerői a táncszóknak, kurjantásoknak, mint a férfiak. Egyik jó adatközlőm éppenséggel egy kislány volt. Mostanság ritkábban hallani táncszót, viszont régebb is inkább a nagy „táncosok”, a „mulati emberek” szájából volt gyakrabban hallható, hiszen a komoly magatartású és különösen a magára sokat adó embertől furcsa lett volna a féktelen jókedv megnyilvánulása. A legényekre általában ez a megítélés nem vonatkozott.

103


Fotók: Molnár Attila

2017 – tavaszi-nyári kiadás Formájukat tekintve: két, ritkábban réssel azonos szótagszámmal. Jól ritmizálnégy (még ritkábban három) beszédsza- hatóak, általában az ütem egy hangsúlyos kaszból állnak, páros rímmel, kevés elté- meg egy hangsúlytalanabb szótagból áll.

A bocskorom disznóbőr, apám hozta Sükőből, hopp, hopp! (Antal Albertné Antal Irma) A kőrösi nádas berek, ott terem az ügyes gyerek! Én is onnan ugrottam ki, hogy a nyakam tört volna ki! (Istvánfi Etelka) A mënyasszony bújába belébútt a burjánba! (Cserti Adolf) Ide nézz a figurára, ne a kultúrbizottságra! (Csetri Adolf) Aki most előttem jár, az az éjjel velem hál! (Antal Albertné Antal Irma) A mënyasszony pinája olyan, mind a lúd mája! (Csetri Adolf)

A nálunk való határon nem volt eső a nyáron, nem nőtt meg a kenderünk, kurta lett a pendelyünk! (Istvánfi Etelka) A vénasszony bújába belébútt a burjánba. A vénember utána, letaszitott gagyába. (Istvánfi Etelka) Adjatok ëgy szalmaszálat, dőtsem fel a kultúrházat! (Csetri Emma)

Állj meg, kocsis a hídon, pisiljën a mënyasszony! (Kapusi Regina) Aló licsi, lóg a csicsi, nekëm is kéne ëgy kicsi! (Kapusi Gáspár) A mënyasszony így meg úgy, a pëndelye tiszta húgy! (Kapusi Domokosné Kapusi Regina) Az én szemem olyan kerek, ahányat lát, annyit szeret! (Antal Albertné Antal Irma)

Aki rëám haragszik, ëgyën békát tavaszig. Tavasz után egeret, míg a szëme kimered! (ifj. Török Zoltán)

Azért vagyok olyan sovány, mert a babám sokat kíván! (Tóth Ferencné Palkó Magda)

Ujujujú, juju-jú! Megdöglött a suta juh, nem kell neki több sarjú! (Istvánfi Etelka)

Ecetes lé a tálba, Palkó készül a bálba! (Tóth Ferencné Palkó Magda)

104


2017 – tavaszi-nyári kiadás Tizenhárom récetojás, Kicsi lëány, Karikába legények, enyém vagy, kicsi kócs (=kulcs), most járjátok keményen! (ifj. Papp József) te zöld rokolyás! ha megfoglak, ne rikólts! (Istvánfi Etelka) (Antal Albert) Kicsi róka, kicsi nyúl, Apró murok, petrezselyëm, még a pap is odanyúl! Én is egyet, te egy mást, sose csaljuk meg egymást! (Antal Albert) a mënyasszony főldig selyëm! (Lakatos Gergely) (Kapusi Regina) Mari néni jöjjön ki, a kapuját nyissa ki. Ez a leány görögdinnye, Elesett a lúd a jégen, Asszonyt hozunk, bárcsak alám hengeredne! majd fölkel a jövő héten! (Lakatos Gergely) nem szalmát, (Lakatos Gergely) az tépi meg a kontyát! (Istvánfi Etelka) Gyërtyát gyújtok a lábad alá, A mënyasszony drága kincs, úgy nézök a szoknyád alá! (Kapusi Regina) Marosszéki legény vagyok, sohase mondja, hogy nincs! éj, ha, ha! (Palkó Jánosné Lőrinci Erzsébet) A leányér/pináér élek-halok, Ingöm szeress, ne anyád, éj, ha-ha! én csókolom meg a szád! P. Buzogány Árpád (Papp Zoltán) (ifj. Papp József)

105


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Mesélő képek Nagy István színművésszel Marosvásárhely, Székelyföld, Erdély egyik legismertebb színészeként tartják számon, pedig kőszínházban az utóbbi negyed évszázadban – legalábbis tehetségéhez és teherbírásához képest – alig szerepelt. Népszerűségét a politikai kabaré hozta meg, az a műfaj, amellyel ’89 után valósággal berobbant, és amelyben a mai napig lubickol. Ír, rendez, előad – színpadon, rádióban, tévében. Amióta pedig Marosvásárhely legnépszerűbb kereskedelmi rádióadójában műsort is vezet, szinte nincs olyan helyi vagy székelyföldi ember, aki ne hallott volna róla. Bár nagyon szereti a „klasszikus” színházat, csalódásai miatt Nagy István már nem is vágyik a kőfalak közé. Pedig a nézők visszavárják.

Korai önállósodás Amikor a turnék során útja Dévára vezetett, soha nem hagyta ki az alkalmat, hogy a válás után odaköltözött édesanyjával találkozzon. „Tizenhárom éves voltam, amikor véget nem érő marcangolások után, szüleim véget vetettek a házasságuknak, és elváltak. Amikor a bíróságon apám és anyám között kellett választanom, én nagy bölcsen azt mondtam, hogy Sepsiszentgyörgyöt választom. Akkorra már nagyon a szívemhez nőtt a város” – vallja. A tinédzser fiú hamarosan függetlenítette magát, hisz a rendkívül elfoglalt képzőművész apja jobbára csak az anyagi támogatásáról tudott gondoskodni. „Tizennégy esztendős voltam, amikor hirtelen önálló lettem” – nyugtázza.

106


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A két szülőváros útravalója

Zsil-völgyi szürke, koszos bányászváros, szórványközösség, egymás idegeit felemésztő szülők – nem éppen ideális állapot egy csöppség felhőtlen felcseperedéséhez. Nagy István (a középen álló gyermek) mégis úgy érzi, szép, tartalmas gyermekkorban volt része. „Ezelőtt negyven-ötven évvel Petrozsényban még nem lehetett érezni a szórványsorsot; legalábbis nekünk, gyerekeknek nem. Az elemiben, ahová jártam, két magyar és egy román osztály működött, és létezett önálló magyar középiskola. Nagyon erős közösség volt, amelynek első tagjai még a Monarchia idejében kerültek oda, a bányák megnyitásakor. Örültünk a felhőtlen gyermekkornak és a sok szép kirándulóhelynek. Csak az évek múltán, amikor már volt összehasonlítási alapom, vettem észre, milyen koszos, poros ez a város. Nem is csoda, hisz mindenki szénnel fűtött” – idézi fel „első szülővárosához” kötődő kisgyermekkori emlékeit az ötvenes éveiben járó színész. Azért az elsőhöz, magyarázza, mert Sepsiszentgyörgyöt tartja a másodiknak. Tízéves volt, amikor Király Károly, Kovászna megye akkori első titkára hazahívta a Háromszékről elszármazott értelmiségieket, így a szüleit is. „Sepsin leltem először pajtásokra, barátokra, itt ért az első szerelem, aztán a második, meg a harmadik, itt érettségiztem, itt kerültem be egy zenekarba…” – sorolja érveit a „második szülőváros” mellett. Minderre még rájöttek a kézdivásárhelyi felejthetetlen vakációk, melyeket unokatestvéreivel együtt szinte kötelező módon és nagy örömmel Nanakánál, apja pótanyaként szeretett nővérénél töltött. „Nála az udvaron bábszínházaztunk, színházasdit játszottunk, cirkuszt működtettünk a kutyák és a tyúkok idomításával, jegyeket adtunk el, és a szomszédokat, barátokat szórakoztattuk, naponta a nénénktől kapott általános műveltségi feladványokat oldottuk meg” – meséli. A felsoroltak mellett a néptáncnak is jelentős szerepe volt abban, hogy Nagy István a művészetek felé forduljon. Mint mondja, nyolc éven keresztül táncolt, előbb a pionírház keretében működő gyermekegyüttesnél, majd a csoportot átvevő Vadrózsáknál. Ez idő alatt Bukaresttől Nagybányáig bejárta az országot.

107


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Nehéz a dolga a katonának – de nem mindeniknek „Álljanak elő a magyarok!” – ez volt az első parancs, amivel bakaságának első napján a frissen berukkolt sorkatona találkozott. „Az ötvenből kilencen voltunk magyarok – meséli Nagy István. – Azt gondoltuk, most már csak a sortűz következhet. Erre fel a parancsnok, egy moldvai, kistermetű idős tiszt elmondta, hogy amióta az eszét tudja, a magyarokat megbízható embereknek ismeri. Mind a kilencünket jó helyre osztott be, nekem, aki szépen írtam, az irodában kellett dolgoznom. Írtam, és leveleket hordtam a postára.” A Székelyföldről érkező fiatalembernek a továbbiakban sem volt oka panaszra. A Teleorman megyei vidéki egységben mindvégig jól ment sora. Akkor is, amikor a főnökét megbántotta, és büntetésből két hétig disznópásztori munkát kellett végeznie. Mint mondja, Siliștea Nouăt egyszerű, de jóindulatú emberek lakták, akik szívesen elhívták szüretelni vagy éppenséggel sátoros lakodalomba. Különben is azt tartották, hogy a baka szerencsét hoz az ifjú párnak. Szinte hajnalig ott ehetett-ihatott és hórázhatott a násznéppel. „Október 21én rukkoltam be, és leghamarább rá két és fél hónapra, január 6-án mehettem haza. Ez idő alatt annyira meghíztam – csaknem tizenkét és fél kilót –, hogy otthon nem volt mit magamra öltsek. Így kénytelen voltam katonaruhában járni Sepsiszentgyörgy utcáin.”

Kabaré-kukac a gyümölcsfarmon „Az egyetemi évek alatt mint színisek megúsztuk az akkor oly divatos és kötelező mezőgazdasági munkát. Azt viszont nem, hogy az almaszedésre kivezényelt orvosis diákokat szórakoztassuk. Hétvégeken fel kellett keresnünk egyegy farmot, ahol Sütő Udvari András évfolyamtársammal vicceket dramatizáltunk – nagy sikerrel.” Három és fél évtized távlatából Nagy István úgy érzi, akkor kezdett először motoszkálni a benne rejtőző kabaré-kukac.

108


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Farkasszemet nézve a rettegett tanárral A főiskolai évekkel párhuzamosan az évfolyam tagjai a Majomcsoportba is meghívást kaptak. Ezt az intézet tanára, Kovács Levente rendező vezette, és elsősorban más egyetemeken tanuló ifjakat, középiskolásokat és fiatal értelmiségieket foglalkoztatott. A rendkívül igényes előadásokat bemutató színjátszó csoport fontos szerepet játszott Nagy István pályájának alakulásában. Az ifjú színis ugyanis egy adott pillanatban oda jutott, hogy minden egyes, Lohinszky Loránd által tartott óra után búcsút akart inteni a Köteles Sámuel utcai főiskolának. „Sokszor azon voltam, hogy kiveszem a dossziémat, és elmegyek gyári munkásnak. Ugyanis évfolyamvezető tanárunk teljesen összetörte az önbecsülésemet és ezzel együtt a lelkemet. Egy kis dicsérettel engem a Holdra lehet juttatni, az állandó letolással viszont a Föld mélyére. A lényeg, hogy már azon voltam, hogy pályát váltok, amikor a sors úgy hozta, hogy Lohinszky mester is beült a Majomcsoport egyik előadására, Brecht Rettegés és ínség a harmadik birodalomban című drámájára, melyben az ő orvosis lánya is játszott, és Borbély László, a későbbi politikus volt a zárójelenetben a partnerem. A rendezői utasítás szerint a széksorok között járkáltam, és farkasszemet kellett néznem azokkal a nézőkkel, akik rám pillantottak, majd tudtukra adtam, hogy feljegyeztem őket. Lohinszky a sor szélén ült, és tekintetét rám vetette. Eldöntöttem, addig nézek a szemébe, amíg lesüti. Igen ám, de ő sem hagyta magát, majd látván, hogy még mindig bírom, elkezdett grimaszokat vágni. A nyelvét is nyújtotta, de hogy, hogy nem, sikerült nem elkacagnom magam, továbbra is mereven fixíroztam. Már a közönség is kezdett inkább ránk figyelni, mint a színpadon történtekre. A „közös jelenetünk” után meg voltam győződve, már nem kell kikérnem az irataimat a titkárságról, repülök anélkül is. De mit ad Isten, a következő órán Lohinszky Loránd nem csak hogy nyilvánosan megdicsért, be is látta, hogy változtatnia kell a pedagógiai módszerein. Attól a pillanattól kezdve minden megváltozott – az én életemben is.”

109


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Temesvár, az első sikerek helyszíne

Az 1984-ben végzett hétfős évfolyamról, Darkó Éva kivételével, mindenki Temesvárra került. Nagy István eredetileg Sepsiszentgyörgyre kapta a kinevezését, de egy napig sem játszott második szülővárosában. Amikor bement a színházba aláíratni az ideiglenes áthelyezését, az úgynevezett detasálást, Sylvester Lajos igazgató azzal fogadta, hogy „nincs hely, nem tudlak felvenni!”. Jócskán meglepődött a direktor úr, amikor a frissen végzett színész a szemébe mondta, hogy nem is akar maradni, ő csupán az áthelyezési okiratot szeretné aláíratni. „Az évek múltán, főleg a Mágnás Miska sikere után már hívtak Szentgyörgyre, de a nagybetűs Gondviselés mindig jobban tudta, mit kell tennem. Életem nagyon szép és fontos öt esztendejét töltöttem az akkoriban zárt városi státusban lévő Béga-parti településen, ahol minket, végzősöket úgy fogadott a társulat, mint a saját gyermekeit” – mondja, miközben szavaiban a hízelgés legapróbb kis jelét sem érezni. Hiába a jobbnál jobb szerepek és a kollégák szeretete, az ország legnyugatibb és legnyugatiasabb városában sem volt minden fenékig tejfel. „A frissen odahelyezett négy fiú, kaptunk egy kétszobás lakást. Csakhogy ott se víz, se villany nem volt. A vezetékek lógtak a falból, a bejárati ajtón nem volt kilincs, mindössze egy lepecsételt papírfecni gátolta meg, hogy kinyíljon. Letéptük, beléptünk, a bőröndjeinkre ültünk, és kínunkban elkezdtünk sírni” – idézi fel a kellemetlen emléket Nagy István. Most is azon csodálkozik, miként is tengethette három éven keresztül úgy az életét, hogy sokszor azt sem tudta, hol éri az este. Hol az opera balerináinak udvarolt, hol valamelyik kóristának, csakhogy kerüljön tető a feje fölé. Kezdő színészi fizetéséből nem engedhetett meg magának albérletet, ha valamire vágyott, maszekmunkát kellett vállalnia. És mivel 1989 előtt a haknizás műfaja a romániai magyar színészek számára majdhogynem ismeretlen volt, előbb egy sírkőfaragó mellett próbálkozott, de az átvágta, majd egy asztalosmesternek lett az inasa. „Még tiszta szerencse, hogy színházunk néhai zenekarvezetője, Elekes Csaba, ez az áldott jó és született színpadi ember megalakította a Country Bus együttest, amelyben egy öthúros bendzsón kezdtem el piszmogni. Két székelyföldi turnénk is volt, akkor éreztem meg a zenészi siker ízét.” A fiatal művész nemcsak a színházi zenekarban, meg a kötelező szilveszteri kabarékban, egy musicallé átgyúrt Adrian Dohotaru-darabban is megvillogtatta muzikális tehetségét. Az Egy naplopó legendájának Elekes szerezte a zenéjét, Nagy István írta a librettóját.

110


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Kabaréba menekülő „kispados”

Míg Temesváron lubickolhatott a jobbnál jobb szerepekben, a marosvásárhelyi színház egyáltalán nem kényeztette el Nagy Istvánt. „Temesváron három évig nem kaptam lakást, Marosvásárhelyen három évig nem kaptam semmiféle jelentősebb szerepet.” Nem lévén leterhelve, az ifjú színész agyalni kezdett. Az ötletet a való világ, avagy a ’89-es fordulat adta meg – a gengszterváltás, ahogy nevezni szokta. Egykori barátjával és kollégájával, Gáspárik Attilával elkezdtek kabarét írni és játszani, tévében, rádióban, alkalmi fellépéseken, falusi művelődési otthonokban, városi kultúrpalotákban és művelődési házakban. Az akkori kis lelkes csapatból született a ma már 26 éve aktív politikaikabaré-társulat, a Gruppen-Hecc. Az egyáltalán nem könnyű könnyűműfajnak köszönhetően a szerző, rendező, konferanszié és szereplőként fellépő Nagy István nem csak az országot, a fél Európát is bejárta, s eljutott Kanadába és az Egyesült Államokba is. Mindenüvé hívták s hívják, oda, ahol magyar szóra és egy kis vidámságra éhes magyarok élnek. „Nem vagyok se túl büszke, de nem is bánom, hogy kabarézok. Voltak olyan pillanatok, amikor a legszívesebben abbahagytam volna, de mára biztosan tudom: nem szabad feladni” – vallja. A szilvesztertől szinte pünkösdig begyűjtött tapson kívül nincs is annál jobb érzés, amikor már nyáron vagy az ősz elején leállítják ismerősök és ismeretlenek az utcán, és megkérdezik: ugye az idén is lesz kabaré?

Rádiós főszerepben

Akárcsak a kabaré, a rádió is akkor köszöntött be Nagy István életébe, amikor színészi pályája ismét kedvezőtlen csillagjegy alá került. „A színházban szinte egyik napról a másikra megromlott a közhangulat, miután odahoztak egy teljes végzős évfolyamot, melynek voltak aranyos, kedves tagjai is, de a többség a közép- és idősebb nemzedék ellen volt hangolva. Számukra minden, amit mi, gyengének kikiáltott színészek addig letettünk az asztalra, egyenesen szar volt, amit viszont

111


2017 – tavaszi-nyári kiadás ők műveltek, az zseniális. Megengedhették az efféle viselkedésmódot maguknak, hisz az akkori vezetőség aranytojó tyúkjai voltak. Már diákkoromban konfliktusba kerültem a marxizmust oktató tanárommal, a ’90-es évek vége felé társulatvezetői szerepbe előléptetett Béres Andrással, ezért úgy láttam jónak – mint sok más középkorú vagy idősödő kollégám –, ha továbbállok. Hallottam az újonnan induló kereskedelmi rádióadóról, a Gagáról, gondoltam, szerencsét próbálok. Bedolgozónak jelentkeztem, aztán elvitték a csapatot egy miskolci gyorstalpalóra, s onnan már főszerkesztőként küldtek haza. Azóta is, tizennyolc éve itt vagyok” – mondja, és ismét nyomatékosítani kívánja, hogy nincsenek véletlenek az életben.

Amikor egy színész nem vágyódik a kőszínházba

„Amióta újabb vezetőcsere történt a színház élén, az elmúlt öt évben egyszer fordultam elő a Nemzeti színpadán. Mára ismét visszatért az a különös szemlélet, miszerint öreg színész nem színész. Sokszor az az érzésem, hogy a mai rendezők nem tudnak, és nem is akarnak az idősebb nemzedékkel dolgozni. Nem nehéz kitalálni, miért.” Hogy ilyen körülmények között miként képzeli el a jövőjét? Drága jó barátja és pályatársa, Hunyadi Laci szavai jutnak eszébe. „Soha ne legyen szerepálmod, mert, Isten őrizz, egyszer megkapod!” – hangzott a fiatalon távozott „Hunyász” intelme. „Örülök, hogy a Yorick Stúdióban játszhatom Székely Csaba MA-RO című remek darabjában. A darab, a munka, a hangulat az egyetemi éveket és a Majomcsoportos tevékenységemet juttatja eszembe. Úgy látom, a kőszínházban nincs sok keresnivalóm. De már nem is vágyom oda” – szögezi le a lehető legkomolyabban. A nézők csak reménykedhetnek, hátha a Gondviselés másként tervezi. Addig is – mint bárki más, aki arra kíváncsi, mi történik Thalia templomában – ő is jeggyel vagy bérlettel lépi át a színház küszöbét. Szucher Ervin

112


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Ha a tánc után sír a közönség

„Otthon, Gyergyószentmiklóson találkoztam először a tánccal, három és fél évesen. Mivel kisgyerekkoromban folyamatosan mozogtam, ugrándoztam, a szüleim elvittek egy próbára, hogy levezessem a fölös energiámat. Annyira magával ragadott ez a sportág, hogy az általános iskola után, 15 évesen Vásárhelyre költöztem, mert itt találtam meg a táncospárom, akivel azóta együtt versenyzünk” – meséli a kezdetekről. Réka egy szokványos napon minimum három órát edz, utána pedig táncot tanít. De ha verseny előtt áll, akkor az edzés egész délelőtt tart, és csak utána foglalkozik a tanítványaival. Ha épp nem ezt csinálja, akkor versenyen, továbbképzésen vagy edzőtáborban van. Ezenkívül edzőterembe jár fizikai erőnléte javítása érdekében, és balettórákon is részt vesz, azaz minden olyan tevékenységet kihasznál, ami segíti a táncot. Az élete e körül forog, és el sem tudja képzelni, hogy valami mással foglalkozzon.

Áldozat a profi karrierért

Mivel a mindennapjait kizárólag a tánc tölti ki, szabadideje gyakorlatilag nincs, de nem éli meg áldozatként, mert a célja tisztán lebeg előtte: fejlődni és eredményeket elérni! „Nem kevés anyagi ráfordítást is igényel a sportág, egy ru-

Fotó: Valeriu Pop

A 22 éves Vaszi Réka a Hargita megyei Borzonton született, ám 15 évesen Marosvásárhelyre költözött, hogy szenvedélyének éljen. A Bolyaiba iratkozott, kettős szakra, de a táncra tette fel az életét: edz, tanít és versenyez. Aztán kezdi elölről. Közel húsz éve űzi ezt a művészethez közelítő sportágat, és számára rémálom lenne, ha nem az idei világbajnokságra készülne, hanem irodában „senyvedne”.

ha például 2000 euróba kerül, a versenyek, továbbképzők is mind pénzt emésztenek fel. A szüleim lehetőségeikhez mérten segítenek, de jómagam folyamatosan támogatásért keresek fel cégeket, vállalkozásokat, hogy a költségeimet fedezni tudjam” – vallja a nehézségekről Réka. A fiatal lány szerint a legnagyobb kihívás a karrierjében a mindennapi motiváció megtalálása. „Imádom a táncot, de amikor hétfőtől péntekig mindig ugyanazt kell csinálni, már alábbhagy a lendület. Főleg egyedül, edző nélkül próbálni

113


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Fotó: DanceSportNews.ro

nehéz, amikor a táncos önmaga kell hogy feszegesse a határait – ide bizony nagy akaraterő és szívósság szükségeltetik. Én is elfáradok, de szerencsére, amint belelendülök egy-egy koreográfiába, minden kellemetlen érzés elmúlik” – meséli csillogó szemmel.

Magyar színekben

Vaszi Réka és a párja tavalytól magyar színekben versenyeztek, mert úgy érzik, így nagyobb esélyük van nyerni. „Romániának versenyeztünk évekig, és mindig szerepeltünk is a válogatottban, de mindkettőnk neve magyar, emiatt táncolhattunk akárhogy, úgysem érhettünk el dobogós helyet. Emiatt is, hogy az esélyeinket növeljük, átigazoltunk” – magyarázza. Bár egy-egy verseny komoly nyomással jár, Réka szerencsés alkatnak tartja magát, hiszen nem áll távol tőle a versenyszellem, küzdő székely típus, kihívásként éli meg a megmérettetést. Másrészt pedig céltudatos, erre tette fel az életét. „Természetesen a kudarcok elkerülhetetlenek, de azokból is igyekszem tanulni, és

a következő versenyen valószínűleg nem követem el ugyanazokat a hibákat. Számomra a legfontosabb, hogy magamhoz képest a maximumot nyújtsam egy-egy megmérettetésen. Azt szoktam mondani, az eredményt a zsűri dönti el, de mi táncolni fogunk!” – vallja. Jelenleg arra a legbüszkébb, hogy élete első világbajnokságán 38. helyezést értek el, de örül az országos bajnokságon elért második helyezésnek, a nemzetközi elsőnek is. Mindenik verseny után elégedett volt, ha a dobogóra állhattak.

114


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A tehetség nem elég

Egy efféle karriernél mindig adódik a kérdés, hogy a tehetség vagy a kitartás fontosabb az eredmények elérésében. Réka szerint egy táncos karrieríve sok mindentől függ: edzőktől – akikből számára a legjobb jutott Somodi Márton és Katalin személyében –, a táncos személyiségétől, az anyagi háttértől és a tehetségtől. „Tapasztalatom szerint jó, ha van adottsága a táncosnak, de így sem lehet megspórolni a rengeteg munkát” – bizonygatja a 22 éves lány. Réka szerint a kiváló táncos személyiségének meg kell mutatkoznia még a kötött táncokban is. „A lépéseket, a technikát meg lehet tanulni, de úgy lehet top táncosnak lenni, ha a személyiségünket is meg tudjuk mutatni, üzenünk, érzéseket

Fotó: DanceSportNews.ro

közvetítünk a mozgásunkkal. Nem biztos, hogy laikus szem látja a világ első táncosa és a közöttünk levő különbséget, de nem mindegy, hogy a fellépés után csak megtapsol a közönség, vagy feláll, és sír” – vélekedik. Pál Piroska

115


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A természet és a népélet kedvelője A Székely Kalendárium színvonalán nagyot lendített az a képanyag, amelyet profi és műkedvelő fotósok bocsátottak rendelkezésünkre. Köztük a székelyudvarhelyi központú Exposia alkotócsoport tagjai, akiket – egyfajta viszonzásképpen a közreműködésükért – szeretnénk bemutatni olvasóinknak. Kezdjük a csoport alapító-vezetőjével, Balázs Ödönnel, akinek ezennel át is adjuk a szót. 1975. szeptember 15-én születtem Székelyudvarhelyen, pontosan azon a napon, amikor a Pink Floyd kilencedik albuma, a Wish You Were Here (Bárcsak itt lennél) is napvilágot látott. Pedagógus szüleim révén életem vidéken, Égében (Kányád község, Udvarhelyszék) kezdődött. A falusi élet és a természet közelsége azóta is meghatározó szerepet tölt be életemben. 1996 végétől kezdtem el foglalkozni a fényképezéssel (diafilmre), szakkönyvek segítségével képezve magam, autodidakta módon sajátítottam el annak fortélyait. Kezdetben környezetvédő aktivistaként (Független Öko Klub, Székelyudvarhely) a természetfotózás állt hozzám közelebb, első díjaimat is ebben a témában szereztem meg. Ezen sikereken fölbuzdulva kezdtem elküldeni felvételeimet külföldi és hazai fotópályázatokra, ahol jelentős eredményeket értem el. Időközben több témában is kipróbáltam magam, de a dokumentarista (falu-, táj- és életképek, emberábrázolás, népies motívumokról, tárgyakról, építészetről, népviseletről készült felvételek), természet, experimentális, csendélet, akt, zsáner jellegű képek állnak hozzám legközelebb. Több mint százhúsz csoportos kiállításon szerepeltem (ezekből jó párat magam szerveztem) határon innen és túl,

Párizstól Stockholmig, Varsótól Budapestig, Románia számos városában, és természetesen vidéki helyszíneken is. Eddig különböző kiadványokban, könyvekben, környezetvédelmi plakátokon és matricákon, újságokban, folyóiratokban (napi, heti, havi, negyedéves), naptárakon, képeslapokon, reklámanyagokban és felületeken, CD-borítón stb.

116


Fotó: Balázs Ödön

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Tél az őszben (zeteváraljai víztározó, 2003)

jelentek meg képeim, de festmények alapjául is szolgáltak. Fényképeim megtalálhatók még magángyűjteményekben (Amerikai Egyesült Államok, Magyarország, Románia), és a világhálónak köszönhetően eljutottak majd minden kontinensre. 2004-től dokumentarista fotótáborok rendszeres meghívottja, résztvevője vagyok, 2007-től pedig a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (Székelyudvarhely) munkatársaként már szervezője az Orbán Balázs nevével fémjelzett táboroknak (www.hagyomany.ro). 2006–2008-ig a csíkszeredai Prisma Fotóklub tagja voltam, majd 2009-ben kezdeményezésemre megalakult az Exposia Fotográfiai Alkotócsoport, amely – az évek során kissé módosulva – székelyföldi, valamint határon túli fotográfusokkal egészült ki (www.exposia.blogspot.com). Első bemutatkozó, tematikus kiállításom 2004 májusában nyílt meg szülővárosomban, Fák címmel, ezt azóta több is követte: Vidéki találkozások, A vidék kitárul, Hegyvidéktől emberbarázdákig, Élő hagyományok. Munkáimat számos honi

és külföldi versenyen érdemesítették díjazásra, de a mai napig a 2004-es Gösser Nemzetközi Természetfotó Pályázat tájkép kategóriájában Tél az őszben c. fényképemmel elnyert II. díjat tartom a legnagyobb elismerésnek. A megmérettetésen 32 ezer fotó versenyzett. Ars photographica: fényképeimnél a változatosságot tartom szem előtt. Kedvelem és élek a környezetünk adta színvilággal, ugyanakkor monokróm képeket is készítek. Alkotásaimban a mulandó pillanatokat igyekszem megragadni a lehető legjobb kompozícióval, hiszen a fotográfia lényegét éppen az emléklenyomatokban látom, melyek segítségével azok bármikor újra meg újra fölidézhetőek. Képeim dokumentatív funkciója mellett arra törekszem, hogy esztétikusan adjam viszsza, tükrözzem a népélet jelenségeit, életterét, az ember által alkotott, formált, de azzal mégis harmóniában élő környezetet. Remélve hiszem, hogy képeim még felvillantanak valamit abból az életformából, amikor az ember és természet összhangban létezni tudott egymás mellett, az ember nem kizsákmányolója volt annak.

117


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Matematikusként Amerikában Dr. Darvas Tamás 1986-ban született Baróton, 2004-ben az akkor még Baróti Szabó Dávid Iskolacsoportnak nevezett helyi líceumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem matematika-informatika tanszékén folytatta tanulmányait, itt is mesterizett. Ezt követően került az Amerikai Egyesült Államokba, ahol az Indiana állambeli Purdue Egyetem matematika tanszékén doktorált 2014-ben, Lempert László magyar-amerikai matematikus, az MTA tagjának irányítása mellett. Azóta posztdoktori kutató a Marylandi Egyetemen. – Hogyan lett matematikus? – Az otthoni környezet bátorított elsősorban, édesanyám matematikatanár, de arra ne gondoljon senki, hogy mindenáron matematikust akartak nevelni belőlem. A líceumi évek alatt valahogy nekem a matematika jobban ment, mint a többi tantárgy, megszerettem, és mindig kedvtelésből műveltem. A Matematika Lapokból annak idején sok feladatot megoldottam, beküldtem a megoldásokat, mert szerettem, ha utána a nevemet kiírták a lapba. Aztán mikor pályaválasztásra került a sor, más alternatíva nem is merült fel, matematikus akartam lenni. – Miként került Amerikába? – Már kolozsvári egyetemi éveim során felmerült, hogy jó lenne Amerikába menni. Volt ott ugyanis egy matematikus, Lempert László, már akkor a Purdue Egyetem tanára, akiről nagyon sok jót hallottam, érdeklődési köröm is hasonló az övéhez, így hát eldöntöttem, nála fogok doktorálni. Sikerült is kijutnom, aztán a doktori képzés után munkaajánlatot kaptam a marylandi egyetemtől, és ott maradtam. – Milyen az amerikai élet? Miből áll a munkája?

Dr. Darvas Tamás a feleségével, Tímeával

– Kimondottan jónak se tudom mondani, de rossznak sem az amerikai életet. Szakmai szempontból mindenképp segíti előrehaladásomat az, hogy ott rengeteg nagyon jó képességű matematikus van, akikkel együtt lehet dolgozni. Célom, hogy elismert legyek a szakmában, de fiatal kutatóként még sok időm, lehetőségem van erre. Munkám két részre oszlik, egyrészt oktatok, másrészt meg

118


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Szakterülete a komplex differenciálgeometria tanulmányozása

ott a kutatás, szakterületem a komplex differenciálgeometria tanulmányozása (a matematika azon ága, amely a differenciál- és integrálszámítás, valamint a lineáris és multilineáris algebra felhasználásával kutat geometriai problémákat – szerk.). Szeretek tanítani. Elmondhatom, hogy az amerikai diákok sem különbek az ittenieknél, ott azonban sokkal komolyabbak az évközi elvárások, gyakorlatiasabb a matematika oktatása is, mint nálunk. Különleges hobbim nincsen, szabadidőmben focizok, sportolok. Most már hét éve vagyok Amerikában, a feleségem is székelyföldi, Esztelneken volt matematikatanár, jelenleg egy hétvégi

magyar nyelvű magániskolában önkénteskedik Washingtonban. – Mit üzenne azoknak, akik szeretik a matematikát? – Aki igazán szereti, az ne azt keresse, hogy mi mindenre jó a matematika, vagy mi mindenre nem jó, hanem csak egyszerűen tanulmányozzon belőle annyit, amennyi kedvére telik, és próbálja jól érezni magát tanulmányozása, kutatása közben. – Gondolnak-e a hazaköltözés lehetőségére? – Nem zárjuk ki ennek a lehetőségét, a szerződésem még egy vagy két évig köt a marylandi egyetemhez, aztán majd meglátjuk. Böjte Ferenc

A matematikus házaspár egy vagy két évig még mindenképp Amerikában marad

119


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Balettel az orvoslás szolgálatában Szabó Ágota hatodéves orvostanhallgató, mellette amatőr baletttáncos. Négy és fél éves kora óta űzi ezt a művészeti és egyben sporttevékenységet a marosvásárhelyi Arabesque Alapítvány égisze alatt működő csoportban. Elmondta, szép a balett, de bizony maradandó hegeket is szereznek a próbák során. Ágota végső soron hobbiját és a hivatását, az orvostudományt szeretné összehangolni, azaz zenével és tánccal segítene a gyerekek kezelésében.

Maradandó sebek

Bár a nézőtérről szépnek tűnik a balett, a táncosok kemény munkát végeznek a színpadon, mely balesetektől sem mentes. „Mivel mi nem hivatásos balett-táncosok vagyunk, a heti kétszeri 2-3 órás edzés nem erőlteti meg annyira a lábat, az ízületeket, de mi is szenvedünk el sérüléseket, szerzünk maradandó hegeket. Ennek ellenére úgy vélem: megéri” – mondja Ágota, hozzátéve, nincs akkora nyomás rajtuk, mint a profi táncosokon, nincs felső, illetve alsó kilogrammhatár, átmérőket sem számolnak, ám azért igyekeznek vigyázni a vonalaikra.

A ruházatról

A balett-táncos első és legfontosabb kelléke a spicc-cipő. Ez egy speciális, gipszorrú „lábbeli”, melyet szalaggal erősítenek a bokájukhoz. A használatához több éven keresztül edzik a láb izomzatát. „A kosz-

Fotó: Farczádi Ferenc

A nővére gyerekkorában járt balettezni, és a szülei Ágotát is elvitték a próbákra. Négy és fél éves volt, amikor a tanárnő beállította a csoportba. Ennek ma már közel húsz éve. A balettcsoportjuk a Kemendi Lia oktató és Kemendi Károly által létrehozott Arabesque Alapítvány égisze alatt működik, más ilyen iskola nem létezik Marosvásárhelyen.

tümjeinket a tanárnőnk álmodja meg, majd közösen alakítunk rajta úgy, hogy nekünk is elnyerje a tetszésünket. Szeretünk sokféle színt használni, van, amikor a hagyományos öltözetet szeretnénk visszaadni, például korszettek vagy tütük formájában.”

Diótörő a rákos gyerekekért

Az Arabesque csoporttal tavalyelőtt jótékonysági előadást tartottak Marosvásárhelyen, a Diótörőt vitték színpadra. „Az Együtt a Rákos Gyermekekért Egyesület szervezésében készítettük elő a darabot, és örültünk ennek a lehetőségnek, illetőleg az adományokból származó összeget a rákos kisgyerekek gyógyítására ajánlottuk fel. Ez számomra mint orvostanhallgató és balett-táncos számára különösen jó érzés volt, mert elősegíthettem a kicsik gyógyulását, visszaadhattam valamit a kö-

120


2017 – tavaszi-nyári kiadás zösségemnek.” Szép összeg gyűlt össze az tanhallgató vagyok, emiatt stresszesek a előadás végén! hétköznapjaim. A balett olyan része az életemnek, ahová mindig szívesen meKlasszikus darab gyek, nagyon jó közösség alakult ki, és és személyiség érzem, hogy alkotok. Persze, a közönség Adott a kérdés, hogy egy kötött, klasszi- vastapsának jutalma is tagadhatatlanul kus balettben miként mutatkozhat meg a jólesik.” táncos személyisége. Ágota szerint jobban, Amennyiben Vásárhelyen marad, folymint első látásra gondolnánk, hiszen a jó tatja a balettet, sőt tanítani is szeretné, tanárnő – mint amilyen Lia néni – úgy vá- amit már ki is próbált, és rájött: rendkívül lasztja ki a szerepre a táncosokat, hogy szeret gyerekekkel foglalkozni. „Az az illeszkedjen annak szeorvosi szakmában a belmélyiségéhez. „Ha gyógyászat, a gyerpéldául nyugodt, mekgyógyászat kiegyensúlyoés a gyermekpzott, kecses, szichiátria törékeny kaérdekel. raktert kell Újabban játszani, aksokat gonkor a mindolkodom dennapi életazon, hogy ben hasonló miként lehethabitusú szene az orvosi himélyt választ. Ha hevatásomat a közel vesebb, szangvinikus szekét évtizede kísérő hobreplőt kell színpadra vinni, akkor bimmal kombinálni. Erre a legegy ilyen vérmérsékletű balerinára osztja a nagyobb esélyt a gyerekpszichiátriában lászerepet.” tom, ahol zeneterápiás gyógyítással kísérleteznék. A tanárnőm csoportjában is vanJólesik a vastaps is nak olyan lányok, akiknek fejlődésében Ágota számára a legszebb dolog a ba- látványosan segített a zene, a mozgás, anlettben, hogy kreativitásra ösztönzi, segí- nak koordinációja. Úgy vélem, ez lenne a ti őt elrugaszkodni egy másik világba, va- legmegfelelőbb hivatás számomra”. lamint ki is kapcsolódik általa. „OrvosPál Piroska Fotó: Farczádi Ferenc

121


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Apa és lánya két keréken A tavalyi év egy különleges külső-belső utazásról marad emlékezetes a fiatal bétai apukának, Gál Barnának és kislányának, a kis Panninak: a két „vándor” áprilistól 1030 kilométert tett meg két keréken Udvarhelyszéken át, miközben a vidékkel, kulturális és természeti örökségünkkel, nem utolsó sorban pedig egymással ismerkedtek. A kerékpáros édesapa úgy tapasztalta, sokan döbbenten fogadták kezdeményezését, hogy másfél éves, még pár szót alig gügyögő kislánya társaságában, két keréken fedezze fel Udvarhelyszék falvait, tájait. Rengetegen aggódtak értük az időjárás és az út lehetséges viszontagságai miatt, ám ők földutakon, erdőkön keresztülvágva tették kalandossá az április és október között eltelt fél évet. Barna tulajdonképpen tehermentesíteni szerette volna párját, aki nem sokkal korábban adott életet Panni kisöccsének. Az apuka ki akarta venni a részét a gyereknevelésből, egyúttal szorosabbra fűzni a kapcsolatát kislányával. Ezt öszszekötve a mozgás iránti igényével, amelyet korábbi sérülései miatt a fociban már nem élhet ki, adta magát az ötlet:

kerekedjenek fel együtt, s ismerjék meg, mi mindent tartogat vidékünk az ide látogatók számára. Számos csodás falu van ugyanis környékünkön, amelyről nem is tudjuk, hogy létezik, miközben más országokba vágyunk. Felfedezésük tanulságos: elég egy jól ismert dombon átvágni, hogy sosem látott, egzotikus világra bukkanhassunk.

A gyerek diktál

Ha valaki egyedül vállalkozna a közel ezer kilométeres túrára, bizonyára sok kényelmi szempontot alárendelne a gyorsabb haladás, a nagyobb teljesítmény kedvéért. Egy másfél éves kislánnyal a „fedélzeten” viszont elsőként a kicsi igényeit kell szem előtt tartani: a gyerek biztonsága határozza meg, merre kanyarodik az

122


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A bágyi Várhegyen

aktuális útvonal, az ő igényei szerint kell pihenőt tartani. Ennek megfelelően Barna napi négy-hat órás kerékpártúrákat szervezett, mindig előre ellenőrizve interneten az utak állapotát, begyűjtve az elérhető információt. Őt a falvak történelme, kultúrája, a lakók élete érdekelte, s a napi ötven kilométeres utazásokon több falut is megismerhetett. Pannit még többnyire az erdők, mezők élővilága kötötte le: mindenütt szeretett virágot szedni, népdalokat énekelni, tehenekkel, birkákkal „társalogni”, és mókusokat csodálni. A biciklitúrák hoszszát fokozatosan növelték: a kislány először a szülőfalu határát sem akarta elhagyni, a faluból kiérve rögtön haza akart menni. Azután fokozatosan a szomszé-

dos falvakig, majd egyre távolabb merészkedtek el, a végén már ő követelte az újabb és újabb utakat. Eleinte csak hétvégenként kerekedtek fel, ahogy az időjárás engedte, majd útközben tartottak alvásszünetet, s délutánra-estére hazaértek. Később aztán hétköznap is bele-belefért egy túra, amíg Udvarhelyszék 90–95 százalékát sikerült feltérképezni, s autóval a megyehatáron túlra is átmerészkedni. Zetelaka és a Varság, illetve Atyha kivételével sikerült minden község falvaiba eljutniuk – utóbbi tervezésénél közbejött a templom leégése, ezért maradt ki az útvonalból. Az útitervet nagyjából okostelefonos alkalmazáson követték, de sokszor kértek útbaigazítást, hasznos tudnivalókat a helyiektől is.

Szászföldön is jártak. A háttérben Erked temploma

123


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A kutyák és a pufulec

Gyógymód a léleknek, örök emlék a családnak

Barna szerint a helyi emberek segítsége sokkal többet ér a keresőprogramoknál, főA kerékpározást egyenesen terápiás leg, ha az útviszonyokról és a lehetséges ve- hatásúnak érzi: a bringa látni engedi a szélyforrásokról van szó. Például ily módon környező tájat, nem túl gyors tempója lesikerült elkerülni a medvéket, megúszni a nyugtat, és időt hogy a környezet szépsétúlzottan göröngyös utakat. A pásztorkutyá- geinek, különleges vonásainak felfedezékat azonban nem igazán tudták elkerülni: séhez. Panninak is nagy élményt jelentett Csélyében (Szolokma mellett) például egy végiggurulni erdőn-réten, buckás földalkalommal nagy méretű ebutakon, hiszen rengeteg érdebekkel találták szemben kes állatot, növényt ismagukat, és Barnának mert meg, amelyeket nagyon bele kellett addig csak könyvtaposnia a pedálokben látott. Az utaba, hogy ép bőrrel zások időszakákikerüljenek a faluban kezdett el foból. lyékonyan beszélA helyzetüket ni és vált szobatiszidőnként defekt is netává, így édesapja Panni hamar szerelmese lett a székely tájnak hezítette – ha a hátsó kenem maradt le a kicsi rék sérült, Panni megjegyezte, életének fontos mérföldkö„az ő kereke” lyukadt ki. Az apa-lánya veiről. párosnak azonban nem tudott keresztbe A több civil szervezetből ismert Gál tenni a műszaki akadály, és feltalálták magu- Barna tavalyi teljesítményével bebizonyíkat a csaholó útonállókkal szemben is: pufu- totta, hogy a gyerek nem lehet kifogás a leccel sikerült elhallgattatni a barátságtalan mozgás elhanyagolására, sőt, motivációt állatokat. Sőt, addig fejlődtek, hogy már tök- és életre szóló kalandot nyújthat akár az magozni is megtanultak útközben, és Panni egész családnak. Idén már anyát és a kisa simább útvonalakon aludni is tudott. öcsit is magukkal vinnék az újabb kalanA legtöbb viszontagságot a Malomfalva dokra: főként a környező megyéket, Háés Siménfalva körzetében töltött nap tarto- romszéket és a Hargitát szeretnék felfegatta, mivel túl sok települést, illetve túl dezni. Úgy érzi, ha Panni nem is emlékhosszú szakaszt terveztek be. Elkapta őket szik majd a nagy nevetésekre, a közösen az eső, majd el is tévedtek két falu között, átélt élményekre, azt azért biztosan nade mindenképpen haza szerettek volna ér- gyobb korában is értékeli majd, hogy az ni, így végül hetven kilométert letekerve, édesapja a kényelmes karosszék helyett holtfáradtan érkeztek meg bétai otthonuk- ilyen utazásba vágott bele, és vitte őt maba. Akkor Barna leszámolt azzal a gondo- gával. A több mint ezer kilométerről renlattal, hogy a teljesítményükkel foglalkoz- geteg fényképet készített, amelyekből ottzon: belátta, hogy a biztonság és a derűs hon emlékfalat terveznek összeállítani. utazás többet ér a hajtásnál. Bálint Kinga Katalin

124


2017 – tavaszi-nyári kiadás

P. Howard nyomdokain a Francia Idegenlégióban Feiffer László Marosvásárhelyen született 1980. június 17-én. Három év faipari szakiskola elvégzése után esti tagozaton érettségizett, majd asztalosként dolgozott. 2000–2001-ben Bukarestben teljesített katonai szolgálatot a csendőrség speciális alakulatánál, 2002-ben jelentkezett a Francia Idegenlégióhoz, ahonnan öt év elteltével szerelt le. – Mit kell tudni a Francia Idegenlégióról? – A Francia Idegenlégió megszervezését Lajos Fülöp király rendelte el 1831-ben, a Franciaország szolgálatában álló külföldi ezredek utódaként. 17–40 év között bárki jelentkezhet nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Egyetlen kikötés az, hogy az önkéntes katona az idegenlégió becsületkódexe szerint szolgálja Franciaországot. Régebb arról volt híres, hogy büntetett előéletűeknek is esélyt biztosított egy új élet kezdésére, így sokan menekültek ide a törvény keze elől, de manapság ez már nem így működik. Akiről kiderül, hogy bűncselekményt követett el, nem veszik fel, vagy ha később derül erre fény, kizárják. A Francia Idegenlégió tehát egy, a hagyományokra épülő, elismert elit katonaság. A légiósok mindig az élvonalban harcoltak, és manapság is a legveszélyesebb helyeken teljesítenek szolgálatot. Az állam így védi, kíméli francia nemzetiségű katonáit. Az idegenlégiós identitása csak egy szám, én például a 194468-as voltam. – Miként kerül egy marosvásárhelyi magyar fiatalember a Francia Idegenlégióba? – Gyermekkoromban, zsenge ifjúkoromban nagyon sok Rejtő Jenő-könyvet olvastam, ezek nagyon megfogtak. Érde-

Olyan helyekre is eljutottak, ahová egyébként soha… (Afganisztán, 2004)

kelt, vonzott a katonaélet, hajtott a kalandvágy. Volt egy vásárhelyi ismerősöm, aki szolgált a Francia Idegenlégióban; 1994ben vonult be, 1997-ben hazajött szabadságra. Ekkor találkoztam vele, sokat beszélgettünk, érdekes képeket mutatott nekem bevetésekről, katonákról, távoli országokról. Igaz, akkor még csak 17 éves voltam, de elhatároztam, megpróbálom én is. Végül aztán 2002-ben utánanéztem a toborzóirodáknak, és írtam egy angol nyelvű levelet. Francia nyelven válaszoltak, értesítettek, hogy fogadnak, de kikötötték, hogy semmilyen segítséget nem nyújtanak a kijutáshoz. Így aztán saját költségemen mentem ki Franciaországba, Strasbourgba, ahol jelentkeztem. – Milyen kiképzést kaptak? Mennyi időt tartott? Nehéz volt?

125


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Sokat tanult az életről, a harcról (Afganisztán, 2004)

– 2002. szeptember 5-én érkeztem Strasbourgba, innen Aubagne-ba küldtek, ahol kemény teszteknek vetettek alá. Az orvosi, pszichológiai és fizikai erőnléti tesztek kizáró jellegűek, tíz jelentkezőből egyet találnak alkalmasnak a továbbjutásra. Itt aztán kiválasztottak, beöltöztettek, beosztottak egy újonnan alakított szakaszba, és leküldtek Castelnaudary-ba, kiképzésre. Négy hónapig tartott az általános katonai alapkiképzés, amely több mindent foglalt magába. Megtanultunk gyalogsági, hegyi, utász-, életmentő ismereteket, és sorolhatnám, hogy még mi mindent. Nagyon nehéz volt a kiképzés, nagy a fizikai erőnlétkérés, lehajtanak, kifacsarnak, mint egy citromot. Sokan kirostálódtak, sokan megszöktek. A Francia Idegenlégió létszáma manapság 7600 fő körül van, évente 1000 embert vesznek fel a több tízezer jelentkezőből. Szigorúak a feltételek, emberpróbálóak a kiképzések. A négy hónap kiképzést követően még hat hónapig fel lehet mondani, ezután következik a szerződés aláírása, ami után már nem lehet kilépni öt évig a kötelékből. – Hány bevetésen vett részt? Volt-e életveszélyben? Szenvedett-e sebesülést?

– Öt év katonai szolgálat alatt öt bevetésen vettem részt Afganisztánban és négy afrikai államban. Az életveszélyről meg azt mondhatom, hogy a légióban minden nap veszélyben van az ember. Komolyabb sebesülésem nem volt, enyhébbeket szereztem a kiképzések és a bevetések során. – Találkozott-e magyar, székely légiósokkal? – A légióban több mint százhúszféle nemzetiségű katona szolgál, nagyon sok a magyar, beleértve a székelyeket is. Főleg Gyergyóból és környékéről vannak többen. Azt mondhatom, hogy 1000 francia légiós katonából hozzávetőleg 75-80 magyar, székely. – Megéri-e zsoldos katonának szegődni? – Hát, ha az anyagi vonzatára gondolsz, akkor azt mondhatom, hogy egyéntől függő. Ha ügyes vagy és spórolsz, szép pénzt lehet keresni, hazahozni. De aki italra, drogra, kártyára, nőkre, játékgépekre költi, annak nem sok marad. Az idegenlégiós katonának évente 45 nap szabadsága van, ilyenkor aztán bőven van idő elkölteni a megszerzett pénzt. Van még egy másik nehézsége is a dolognak: a honvágy. Én nem mondhatom, hogy

126


2017 – tavaszi-nyári kiadás rülmények között talán nem juthatna el olyan országokba, olyan helyekre, ahova a Francia Idegenlégió által elkerül. Nem utolsó sorban még meg kell említeni azt, hogy a kiszolgált légiós franciaországi letelepedési igazolványt igényelhet, ha szüksége van rá. – Kapott-e rangfokozatot és mit jelent az, hogy most tartalékos? Bármikor visszahívhatják? – A Francia Idegenlégióból tizedesi ranggal szereltem le, azaz léptem tartaléNem gyötörte a honvágy, kos állományba. Öt év alatt itt nem lehet de minden nap hazagondolt. ennél nagyobb rangot elérni. Vissza nem Elefántcsontpartról is (2007) hívnak, csak, ha önként jelentkezem. Az első ötéves szerződés után a légiós folytatnagyon gyötört, de minden nap gondol- hatja szolgálatát hathónapos vagy 1-2-3 tam haza, hiányzott a szülőföldem. Ná- éves szerződésekkel akár 15 évig is. lunk itthon – bár már nagyon sok az ame- – Hogyan sikerült visszailleszkedni a cirikai, nyugat-európai beütés – még min- vil életbe? Mivel foglalkozik most? – Eleinte nagyon nehéz volt, el kellett dig tisztább, erkölcsösebb az élet, mint a világ sok más pontján. De végül is, ha be- telnie egy jó fél évnek, hogy visszarázódlegondolok, megéri, mert kipróbálhatja jam. Ma már minden rendben, van csalámagát az ember, mire képes, eleget tud-e dom, van munkahelyem. Egy őrző-védő tenni a kihívásoknak… Ezenkívül na- cégnél dolgozom, önvédelmi magánórágyon sokat tanul az életről, a harcászatról, kat is adok. Krav-Maga izraeli önvédelrengeteg tapasztalatot szerez, öt év eltel- met tanítok civileknek. Nemes Gyula tével más szemmel látja a világot. Más kö-

Az ember itt megtudja, mire képes (Elefántcsontpart 2007)

127


A székelykapu

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Ami a buddhistáknak az óriásméretű Dájbucs-szobor, ami a spanyoloknak a világ nyolcadik csodája, „octava maravilla del mundo”, az Escorial hatalmas épülete, ami Párizsnak az Eiffel-torony, ami az amerikaiaknak a Nemzeti Park érdekes gazdagsága, ami a belgáknak a brüszszeli csipke, az alföldi magyarnak a cifra szűr, az a székelynek — a székelykapu. Dísze, büszkesége, hite, ízlése, becsülete — a kezének a munkája. Történelmi bizonyíték az idők százados pecsétjével. Az egész nemzetnek a névjegye, amiben ki van fejezve az, hogy népi művészete ősrégi, hogy szereti a nehezet, a szépet, hogy a kapun belül egy dolgos, rendes, becsületes, tisztalelkű család él. Minthogy olyan régi a székelykapu, mint maga a nemzet: beszélő tanú – bizonyság honfoglaló őseink lelkükben őrzött művészi tehetségéről. Mindenhol építenek házat kapuval, de ilyet sehol Európában. Ilyen magas, művelt népművészettel sehol sem találkozunk nyugaton, bátran mondhatjuk, hogy ezt a sokszor megcsodált székelykaput is a magyar nemzet édes testvére, a székely adta Európának. Így nemzettörténelmi szemponton túl a székelykapunak kultúrhistóriai jelentősége is van. Dr. Lévai Lajos (Székelyföldi Képek, Kolozsvár, 1940)

Nagykapu Csíkszentimrén, 1833 – Huszka József rajza

128


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Székelykapuk (I) Faragott kapuk, Mintha önmaguk Lenne ez a megsötétedett Írás és ékezet. Mint idő-jelek, Inda fut, szétoszolva, Ahogy virágját szórja, Szétoszlik napra, holdra, Csillagra, földgolyóra, Hegyre és folyóra, Fényre és ködgomolyra.

Egyetlen mozdulattal Megszületik a hajnal S az alkonyat peregve Hull fenyőrengetegre. Sűrű ránccal bevésett Arcok, reád néznek Hajtások, megújulva Borulnak a kapukra Változó nemzedékek.

De itt örök az élet S ami széthullt, egész lett, Megváltó szenvedések. Vihar és napfény verte, Ezredévek szerelme, Mint folyók, egybefutnak, Némán is egyre zúgnak S az életünket mintha Ölelné napfény-inda. Kapuk, mik egyre várnak Megnyílnak, bébocsátnak.

Fotó: Gábor Lajos

Kozma László

Ősi lak Máréfalván

129


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Angyalozás – hesspávázás Főnix madárként jött szembe velem Székelyföld két folklórzónájában egy-egy formájában hasonló, tartalmában eltérő dramatikus népszokás: az egyikkel 1992-ben találkoztam Csíkmadaras, majd Csíkszentdomokos utcáin, a másikkal húsz évvel később, 2013-ban a Felsőboldogfalván áthaladó országúton. Az előbbit angyalozásnak, a másodikat, a sóvidékit hejjpávázásnak/hesspávázásnak nevezték maguk a szereplők. Az élmény mindkét helyszínen lenyűgözött. A hamvaiból feltámadt kultúra példáját láttam meg bennük, más szóval a halhatatlanság és a megújuló élet jelképét. A felcsíkiak Keresztelő Szent János/Nyári Szent János (június 24.) napját köszöntötték. A szokást a szocializmus éveiben betiltották! (Ezt a napot a magyarság többi területén, szlávosan Szent Iván-napjának nevezik, „szentiváni” népszokásokról, költészetről beszélnek.) A sóvidékiek pedig pünkösdvasárnapját ünnepelték. A váratlan/véletlen találkozások nyomán Kányádi Sándor két strófája jutott eszembe: Vannak vidékek ahol az ének kiment szokásból ha van is élet azt hihetnétek mindenki gyászol Pedig csak védett helyen az ének valahol mélyen szunnyad a lélek legjobban féltett gyönge csücskében. A költő, egy sajátosan erdélyi lelkiség megfogalmazásán túl számunkra tudo-

mányos hipotézist is megfogalmazott, ami úgy feltételezés, hogy inkább állítás („Pedig csak védett helyen az ének...”), amit csak megtalálni, felfedezni, illetve igazolni kell. Szerény írásom ezt akarja tenni. A játék szereplői díszes öltözetükkel, szerepekre kiosztott egyszólamú énekükkel hívták fel magukra a figyelmet: a felcsíki – 8-8 tagú – angyalozó csoportok angyalkáknak voltak öltözve, élükön egy csengettyűs fiúcska haladt, Felsősófalván pedig helyi népviseletbe öltözött négy kislány képezte a menetet, előttük egy fiúgyermekkel, aki a székelyruhára királyi palástot öltött, fején királyi koronát viselt. A néprajzkutató Barabás László Parajdon készített fotóján a király mellett koronás kislány is látható. „Vót elől egy gyermek, aki csengetett. Az vót a csengettyűs. Utána ment a király. Aki egy nagyobb leányka vót. Ő volt a legnagyobb. Két kicsi angyal állott mellette. Ezeket a király kézen fogva vezette, s szorította meg a keziket, mikor ők kellett mondják a verset. Akkor utánik jöttek a második vagy középső angyalok, s akkor a hátissó angyalok. Ezek vitték a kosarat az ajándéknak” (saját gyűjtés, Csíkszentdomokos). A csoportok, mind a két vidéken, reg-

130


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Felsősófalvi hejpávások/hesspávások Fotó: Balázs Lajos, 2013

gel indultak, széltében-hosszában járták a falu utcáit, dramatikus énekeiket kezdték-végezték. Csíkszentdomokoson és Csíkmadarason a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt lombsátrakat, ahol aszszonyok imádkoztak a Krisztus előtt járó szent tiszteletére, rendre felkeresték. Szereplésükért ajándékot kaptak: tojást, kalácsot, üdítőt, és dicsérő-köszönő szavakkal illették őket. Lényeges eltérést a szövegek tartalmában, dallamában tapasztaltam. Csíkszentdomokoson, Csíkmadarason a szövegek kimondottan vallásos tartalmúak, Keresztelő Szent János mítoszáról szólnak, gyakoriak a középkori népi imákra jellemFotó: Balázs Lajos, 1992

Csíkszentdomokosi angyalozók

ző, kozmikus motívumokban sem szűkölködő betétek. A dallamok Almási István muzikológus szerint középkori koldusénekekre emlékeztetnek. Terjedelmesek, ezért csak részleteket közölhetek. A király első verse: Ma Szent János napja, Isten felvirraszta, Mert Keresztelő Jánosnak ma van/ (a) neve napja. Tehát megtiszteljük egy-két verseinkkel, Akik ide jöttek, szónkra figyeljenek! Fölséges Úristen, ki/ (te) lakozol mennyben, Örvendezz és vigaggy királyi székedben! A két kicsi angyal első verse: Olyan kicsi vagyok, szólani se tudok, Mégis az Istennek dicséretet mondok. Középső angyalok első verse: Feljött immár a nap az ég táblájára, Ragyogó csillagnak tüzes piacára. Örvengy szívem, örvengy várakozó napra, Keresztelő Jánosnak ma a neve napja! (Saját gyűjtés, Csíkszentdomokos, részlet)

131


2017 – tavaszi-nyári kiadás Hátissó angyalok első verse: Látjátok a Jézust talpig álló vérbe, Ő isteni szivit nagy keserűségbe. Szántalan megszegték, fejét koronázták, Tövissel kirakták, s a fejibe nyomták. Szent Jánoson kívül egy kerek dombocska, Azon növelkedik egy édes almafa. Édes az almája, csukros a rózsája, Azalatt ül vala Szűzanya, Mária.

Csíkmadarasi angyalozók Fotó: Balázs Lajos, 1992

Úgy köti, úgy köti ékes koszorúját, Fejérrel, veressel, fejérrel, veressel. Ha avval nem éri, arannyal befejzi... (Saját gyűjtés, Csíkmadaras, részlet)

„A pünkösdi rózsa Kihajlott az útra. Gyere be, viola, Szakassz egyet róla. Én már szakasztottam, El is hervasztottam De még szakasztanék. Ha jóra találnék. Ha jóra, ha szépre, Szép szál szeretőre. Hess páva, hess páva, Királyné pávája” (Barabás László gyűjtése, Alsósófalva, 1980, részlet)

A felsősófalviak viszont szerelmi, ill. párosító dalokat énekelnek: „Hej, páva, hej, páva Császárné pávája! Ha én páva volnék, Jó reggel felkelnék Folyóvízre mennék, Folyóvizet innék, Szárnyam csattogtatnám, Szép tollam hullatnám. Szép leány felszedné, Bokrétába kötné, / Az ő kedvesének Kalapjába tűzné.” (Saját gyűjtés, Felsősófalva, 2013, részlet)

Fotó: Barabás László, 1999

Parajdi hesspávázók

Hát így találkoztam az utcán a védett helyen élő énekkel, rituális, dramatikus, az esztendő egy-egy naptári ünnepéhez kapcsolódó, leánykákat megmutató szokásunkkal, folklórunk egyetemes, de lokálisban megvalósuló szépséges tavaszi ünnepével. Bővebben: Balázs Lajos: Szent János-napi angyalozás Csíkszentdomokoson (Néprajzi Látóhatár, II. évf. 1993. 1–2. sz. 1–27.); Barabás László: Hesspávázás és királynézás a Sóvidéken (In: Aranycsitkók, maszkurák, királynék. Erdélyi magyar dramatikus népszokások, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2000. 172–182.)

132


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Piros, fehér, zöld (…) Azt tartja a székely néphagyomány, hogy a pogánykor szokásai szerint annak örömére, mivel az Üdvözítő meggyőzte a halált, a jeruzsálemi keresztények vérpirosra festett tojást adtak egymásnak. Úgy véli a nép, hogy ennek emlékét jelzi a ma is szokásban levő húsvéti piros tojás. A győzelem és fölény e jelvi kifejezésével összefüggni látszik a régi török és méd sátrak vérpiros színe, nemkülönben az előkelőbbek közt még mindig használatos sátorágyak természete, melyek a palócok »boldogasszony ágyában« (gyermekszülési ágy) fennmaradtak. A palóc asszonyok a sátort képző fehér lepedőre több oldalról piros keszkenőt akasztanak, mint ami a szerencsés szülést, a fájdalom feletti győzelmet, nemkülönben a boldogasszony-ágyat fekvő asszonyokhoz menni szokott boszorkány veszteségét fejezi ki. (…) Azonban nézzük a zöld színt. A tavasz egy új, jobb élet kezdetének a szim-

bóluma. Ez a magyarázata az indus hitregében is Vizsnu jelképes zöld színének, mi annyit jelent, hogy a gonosz szellemei való harcból az emberiség erkölcsi megújulásának reménye fakad. A keresztelővíz színét jelképező zöld szín a lélek megújulásának, az örökéletnek reménye. A zöld színnek a tenger vizével, a tisztító hatású vízzel jelképes öszszefüggése, a hitregékben (a keleti népeknél) a gyakori mosdásokat idézte elő. A keresztény szertartásokba ez átmenvén, szimbóluma lett a bűnöktől megtisztult léleknek. A zöld szín jelképes használatára mutat még a karácsonykor szokásos

A székely írott tojás piros, sárga, fekete, más esetben piros és fehér színre van festve. Az írást feltűnő ügyességgel öregasszonyok végzik, kik a kantába mártott kandérral (íróeszköz) dolgoznak. E körülmény nemcsak az őspettyegetés emlékét viseli magán, de bizonyos mitologikus színt is mutat. A tojás színe és írása más tekintetben is sokat sejtet, mert figurái a változatosság mellett irányzatosak. Legtöbbet »veszett út«-tal írnak meg, mi megőrizhette a magyarok vándorlásának bizonytalan útját; szimbolizálhatja a Kaukázus rengetegeiben való tévelygést. A másikat tervszerűen bepontozzák, mely pontok fehérek, sárgák és pirosak; festenek tulipánt, cserelevelet, fenyőágat, madárfejet és rozmaringot. Ezek megegyeznek a palóc és székely kivarrásokkal. Ez alakoknak az ősmagyaroknál megvolt a maga jelvi értelme. A madárfej jelképezhette a sast a hatalom és uralkodás jelvéül, a tulipán a magyar faj telipiros, egészséges állapotát, és a cserelevél a szokásos győzelmet, mint ami félelmessé, tiszteltté tette a magyar nevét. (Fejér Ignácz: A fehér név eredete...)

133


2017 – tavaszi-nyári kiadás zöld gally, mely Jessze kihajtott törzsét szimbolizálja ugyan, de a pogányok közt is előfordul. A táltos papok, jósnők a jövőt zöld gallyak elhelyezéséből olvasták ki. Erre mutat továbbá a székely törzs »zöld« ága, a székelyek zöld darabontja nevezet, nemkülönben a csíki székelyek fehér harisnyáján (nadrág) szokásos zöld, piros zsinórzat és a régi zöld mente. A mondottakból kitűnik, hogy a fehér szín mellett a veres és zöld színek már a legősibb időben használatosok voltak. Erkölcsi alkalmazásukban egyFotó: netfolk.blog.hu máshoz közel állva, nem egyszer váltakoztak. Mindháromnak megvolt a maga meglátszott a test festésében, házi és haspeciális értelme, megvolt önállósága, di életében, megérthető azért, hogy végde mégis több vonásban összefüggtek zete a nemzeti trikolórban éppen e háegymással, hol mindenesetre a fehér rom színt juttatta neki. (…) szín vívta ki az utolérhetetlen elsőséget. Fejér Ignácz: A fehér név eredete és E három szín jellemezte a magyart egyerkölcsi jelentősége koron. Ezen színek iránti vonzalma (Katolikus Szemle 1898/4.)

A sárga oláh, tót, szerb valamint újabban roma színként való meghatározása mögött inkább a magyarok szomszédos népektől való elhatárolódásának, a velünk együtt élő, de más etnikumhoz tartozók magunktól való elkülönítésének a szándéka érhető tetten. Ezt támasztja alá az is, hogy azokon a területeken tartják román színnek a sárgát, ahol a magyarok a románokkal élnek együtt, de már a szerb és magyar vegyes lakosságú településeken a szerbek, a cigányokkal egy közösségben élő magyarok pedig a cigányok színének mondják ezt a színt. Már csak azért is erre a következtetésre juthatunk, mert a magyarok úgy szeretnek magukra gondolni, mint akiknek a sárga színhez való viszonyuk eltér a szomszédos népekétől. Úgy vélekednek, hogy más etnikummal ellentétben ők nem szeretik, nem alkalmazzák ezt a különben rossz, baljós szimbolikus tartalmakat hordozó színt. Ennek ellenére korántsem nevezhető általánosnak a magyar nép sárga iránti ellenszenve, Kalotaszegen, a Sárközben, a tízfalusi és a moldvai csángóknál, a bukovinai székelyeknél, valamint a matyóknál szívesen használták ezt a színt még a ruházkodásban is. Sőt, azokon a helyeken is hordták sárgát, ahol ellenszenvesnek tartották ezt a színt, igaz nem önmagában, hanem más színekkel kombinálva vették fel. Bálizs Beáta: A magyar viseletkutatásról a színek tükrében (Ethnographia, 2012)

134


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Székelykapuk egy utazó szemével A székelykapuk iránti érdeklődésünk, szeretetünk már az első erdélyi utunk, azaz 2005 óta tart, s ha lehet így mondani, egyre fokozódik. Bármerre járunk – gyalog vagy autóval –, és meglátunk egy szép kaput, megállunk, közelebbről megnézzük, és természetesen lefotózzuk. Néha odaállunk eléje, hogy senki se mondhassa: nem is jártunk ott. A Székely Kalendárium kérésére az általam legszebbnek vélt kapukból, illetve a róluk készített felvételekből összeállítottam egy toplistát. Évek múlva, ha újranézzük a fényképeket, jóleső érzés tölt el, mikor például a gelencei óriási kapuhoz érünk. Tudjuk, ezt már senki nem láthatja eredeti formájában, mert egy hatalmas vihar tönkretette, de szorgos kezek újra felépítették. Ugyanolyan, de mégsem az... Vagy amikor egy kétszáz éves kapura nézünk, gondolatban megjelenik a múlt, az akkori emberek, s az sem zavar, ha egy-egy betű véletlenül kimaradt faragáskor, amit utána „préseltek” be a helyére; ez szinte természetes egy ilyen koros kapunál. Sokszor nehezen olvasható már az írás – nem csoda, látszik rajtuk az idő vasfoga. Több helyen, mint például a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn nagy élmény volt végigsétálni a hosszú műemléksor alatt, s az ösvény végén megállni Orbán Balázs egykori portájának eredeti kapujánál, ami alatt ő maga járt-kelt. Volt olyan eset is, amikor a tulajdonos néni vagy bácsi – látva rajtunk az érdeklődést –, magától kezdett mesélni a kapuról, az életéről, a háborús évekről, a „kicsi magyar világról...” Ez mind-mind gazdagítja tudásunkat, élményeinket. Mindegy, hogy a kapuk színesre festettek vagy „csak” faragottak; esetleg a „világ legnagyobbja” címmel büszkélkednek, vagy csak gyalogosátkelésre alkalmasak; egy-

szerűek, vagy cifra mintákat, netán egyegy életjelenetet faragott bele a művész, a tulajdonos; ott díszeleg-e rajta a pirosfehér-zöld motívum vagy sem; több száz éves műemlék kapuról vagy csak néhány évesről van-e szó, mind más és más, és mind értéket képvisel! Ahogy gyűltek az élmények, egyre jobban belevetettük magunkat a „gyűj-

135

Székelyföld talán legismertebb szimbólumát, a hagyományosan nagynak, fedelesnek vagy galambbúgosnak nevezett kaput az 1900-as évek elejétől nevezik székelykapunak. Mindenik vidéknek sajátos ornamentikája van, ezen belül mindegyik külön kompozícióként fogható fel, nincs két egyforma díszítésű kapu. Funkcionalitásuk mellett többletjelentéssel, üzenethordozó értékkel is bírnak. A népi hiedelem a kapunak bajelhárító szerepet tulajdonít, megvédhet a boszorkányok rontásaitól. A székelykapuk két világ határán állnak: az enyém – a másé, a kint – a bent, az otthon – a nagyvilág. A kapun belül van az „élet”: az életszer, az udvar, az otthon. (eloerdely.ro)


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A galambdúcos udvarhelyszéki kapu szerkezeti elemei: 1. tetőnyárs 2. zsindelytető 3. galambdúc 4. kapuzábé 5. kontyfa 6. hónaljkötések 7. kaputükör, kapucímer 8. kis nyíló 9. nagy nyíló 10. palmetta 11. festett-faragott rozetta 12. peremdíszek 13. kezdő motívumok a zábén 14. indák, életfa

1 2 3 11 7

10

5 6

6

14 12

4 8

9 13

Illusztráció: artporta.blogspot.ro

tésbe”, azaz a székelykapuk fotózásába. No meg utánanéztünk annak is, mit jelent a gyalogkapu (a kapu keskenyebb, kisebb kapuja, a gyalogos közlekedés szá-

mára), a kaputükör (a gyalogkapu feletti díszített rész), a kapuzábé (a kapulábak, amelyek szintén jellegzetes díszítést kaptak; lehetnek fából vagy kőből), hol kell

A székelykapu elterjedése a Peking-Magyarország vonal mentén kísérhető végig egy 1000 km-es széles sávban; sem ettől északra, sem ettől délre nem fordul elő; Nyugat-Európa nem ismeri. A székelykapu hengeres formái, a ferde támasztóoszlop, végén rögzítő cövekekkel, a tetőformája, a tetején levő sárkánydísz és az oszlopain elhelyezett napjelek a kelet-ázsiai építészet szerkezetét és ornamentikáját ma is őrzi. A sárkányvédő kultusza Kelet-Ázsiából kiinduló kultúrhatás; a magyar hiedelemvilágban és főleg a népmesevilágban a sárkány – sárkánykígyó – a bejáratot, a vár- vagy palotakaput védő kultikus lény. A leegyszerűsített, a ház lakóit kultikusan védő sárkányos oromdíszek helyére katolikus vidékeken a bűntől védelmező Istenfiának, Jézusnak a keresztjét helyezték. A mongol kolostorok tetőperemének homloksíkján a díszítő sor elemei – kör és pikkely – minőségi és szerkezeti szempontból megegyeznek a székelykapu díszítő sorának megfelelő elemeivel. Nyilvánvaló, hogy a hun, az avar és a magyar, illetve más török népek Belső-Ázsiából hozták a Kárpát-medencébe a székelykapu keleti bambusztechnikában gyökerező díszítő formáját. Mivel a székelykapuk fő elterjedési területe éppen a hunutódok által betelepített Székelyföld, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a székelykapu a hunoknak itt maradt öröksége. Dr. Kiszely István

136


2017 – tavaszi-nyári kiadás lennie rajta a holdnak, a csillagoknak... egy ökörrel, amikor fiúgyermek született, elOlvastunk a furfangos székely gondolko- vileg önként, gyakorlatilag „muszájból” – dásról is. Hogy igaz-e vagy sem, nem tud- szerk.) Alább az általam legszebbnek ítélt tíz ni, de valódi székelyes észjárásra vall a legenda, miszerint azért építettek fedeles székelykapu fotóját osztom meg az olvakapukat, hogy a megrakott szekerek ne sókkal, kedvcsinálás gyanánt. Ajánlom, férjenek át alatta. Akinek ugyanis befért a aki Székelyföldön jár, ne feledkezzen meg kapuján egy szénával jól megrakott sze- nyitott szemmel járni, s nem csak a nevekér, annak kötelessége volt a Károly Ró- zetesebb helyeken, ahová „kötelező” az bert idején bevezetett portaadót megfi- Erdélybe utazóknak ellátogatni, hanem zetni. Így menekültek meg a rájuk kisza- az egyszerű kis falvakba, utcákba is térjebott adótól. Ilyet biztosan csak egy szé- nek be. Hiszen sokszor ott lapulnak a rejkely találhatott ki! (Az észjárás valóban a tett kincsek! Laszlovszky Katalin székelyekre vall, de amúgy nem fizettek adót (karpatutak2.blogspot.hu/) a királynak, csak „megajándékozták” egy-

Farkaslaka (1972, Tamási Áron sírja előtt)

Szejkefürdő (Orbán Balázs kapuja, 1888-ban, halála előtt két évvel állíttatta)

137


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Máréfalva (1858)

Fenyéd (1974)

Fenyéd (1974)

Zetelaka (1991)

138

A dolgok természetének kinyomozásában sokat segít a népi tudás. A székelykapu gyakori faragványa az életfa, amely a mindenséget jeleníti meg – ott, abban a porfészek, Isten háta mögötti falucskában. Sok faragáson fölismerhető a kígyó, vagyis a sárkány, az idő állata, amely minden évben megeszi a Napot, de újjá is szüli. Ősi teremtéstörténetre emlékezik egy gyermekjáték. „Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!” Kiderül belőle, hogy a kapu aranyból van, tehát szent, isteni, égi dolog, hiszen az arany a menny fémje. Továbbá: a kapu nyitva áll, tehát az idő éppen alkalmas. Mire alkalmas? Az élet megalkotására. S lám, az bújik ki belőle: a zöld ág és a zöld levelecske. Különösen figyelemre méltó, hogy a játékban maguk a gyermekek alkotják a kaput, tehát ez a bizonyos aranykapu maga az ember, aki Isten társa a teremtésben. Czakó Gábor


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Torja (2005 – a jelenlegi legnagyobb, 15,06 m széles és 9,5 m magas)

Székelykapu-feliratok Ki istenben bízik, nem csalatEz a kapu harmadik évezredét éli Szikuliákozik. (Szováta) ban, s egészen hasonlatos azokhoz a kapukhoz, Szíves vendéglátó e kapu gazmelyek a második perzsa birodalom palotáin dája, de a gonosz embert gyajelennek meg, azokon a helyeken, hol újabban nakodva várja. (Szováta) a kutatók a Szasszanidák palotáira akadnak. A Ha belépsz e kapun jó szívedszékely házak kapufélfáin lapos relifben készült, del – találkozol bent a szerelegyező alakú, stilizált pálmához hasonló díszítettel. (Szováta) tés található, ilyen volt Salamon király temploTérj be hozzám vándor, ha mának ajtaján és Szárgon asszír király korsabaigaz ügyben jársz, e kis kapun di palotájának hárem-ajtaján. A csíkmegyei pálbelül mind igaz szeretetre tamák szakasztott mását találjuk Sennaherib kilálsz. (Korond) rály palotájának fal-relifjén Kujundcsikban. A Ki alattam ki s be jár, arra álszékelyek ezt a pálmadíszt őshazájukból hozdás s béke vár. (Korond) ták, s itt elfeledve annak eredetét és jelentőséÁldás a belépőnek, békesség a gét, tovább faragták kapuik lábára. kimenőnek. (Korond) A székelyek a féloszlopnak mind lábozatát, Keszeg Vilmos gyűjtése mind a kapitél alját gyaluforgács csigáival ékesítik, mely utódja a perzsa oszlop gyaluforgácsának. Különben is ennek a székely féloszlopnak bázisa és kapitélje nagyon emlékeztet a perzepoliszi oszlopokra. Az udvarhelyi kapuk relifje elrendezésében azonos a tagh-i-bostani kapufélfa kacskaringós relifjeivel. A pávatoll gyűrűktől övezett szívalakja sehol, semmiféle ornamentikában nem jelentkezik, csak a szasszanida és magyar virágban. Sem a régi Asszíriában, sem a későbbi Achemenida Perzsiában nem volt meg, és mivel mi nem vettünk át a későbbi, középkori keleti műiparból semmit, a magyar díszítő stílus a perzsánál is tisztább forrásból merített. Huszka József nyomán (Budapesti Hírlap, 1894. febr.14.)

139


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Máréfalva (1976)

Szejkefürdő

Zetelaka (1884)

Zetelaka (1968)

140


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A korondi cseréptányértól a kínai törpéig Mitől korondi egy cserépedény, miért jobb a falu félreesőbb utcáiban, háztól vásárolni, miért szükséges a mesterek és viszonteladók közötti kapcsolat, mi kell a túléléshez – többek közt erről beszélgettünk Józsa László fazekasmesterrel, a Korondi Fazekasok Egyesületének elnökével. Huszonhárom alkalommal vesz kézbe a fazekas egy kancsót mindaddig, amíg az eladható lesz. A férfiak megkorongozzák, ráteszik a fület, megpucolják, majd kaolinba öntik. Ezt még ma is a Hargitáról hozzák: a malmoktól megveszik a fehér port, majd otthon szükség szerint színezik. Bár segesvári szakboltokban is kapható előre színezett, jó minőségű kaolin, drágább, mint a hargitai. Sok helyen az asszony festi a motívumokat a megkorongozott tárgyra, azonban ahol hiányzik az ehhez szükséges tehetség, ott a díszítést kiadják napszámba. Kö-

rülbelül húsz „virágozó” asszony dolgozik a községben, mindegyikük legalább tíz családnál díszít. Kézjegyük így sok helyen felismerhető, és ezért van az, hogy Korond több kis üzletében nagyjából ugyanazokat a termékeket találjuk.

Kereslet alakította tárgyak

A szájhagyomány a korondi fazekasság kezdetét visszaviszi a legrégebbi időkig, „amióta a világ világ, mindig fazakaltak” – mondják a korondiak. Az első írott forrás 1613-ból származik, amikor az udvarhelyi

Adatok a korondi fazekasmesterséghez

A székely fazekasmesterség legvirágzóbb helye az udvarhelyi Korond, amely ezen a téren messze fölülmúlta azokat a szomszédos falvakat – Etéd, Szolokma, Küsmöd –, ahol a fazekasság valamikor sokkal elterjedtebb volt. Ma már azonban alig találunk itt fazekasokat. Küsmöd különösen a kályhacsempe készítéséről volt híres… Korondon ma is sok házban ott áll a fazekaskorong a dolgozóasztal mellett, s majd mindenki ért a fazekasmesterséghez, ami a sovány föld mellett jól jövedelmező háziipart jelent. Az utóbbi időkben azonban lényegesen megcsappant a korongos kismesterek száma, mert a ’30-as évek elején gyár épült a községben, melyet egy kisiparos bátor vállalkozása alapított, s alkalmazottai is mind a helybeli székelységből kerülnek ki… Azonban – mint mindenütt, ahol a háziipar és gyári ipar harca fennáll –, itt is le kell számolni azzal a veszteséggel, mely ebben az egyenlőtlen küzdelemben a háziipart éri: megszűnik az egyéni kezdeményezés, művészkedés, s örökre elveszti a korondi agyagedény helyi jellegű hagyományos sajátosságait, s közönséges gyári holmivá alacsonyodik. (folytatása a következő oldalakon)

141


2017 – tavaszi-nyári kiadás mindennapi főzéshez, étkezésekhez, tároláshoz. Így a tányértól kezdve a boros kancsóig, a fazéktól a lekváros köcsögig, valamint a tisztaszobákat ékesítő bokályig, azokig a serlegekig, amelyek az ékítés mellett ünnepnapokon használatba is kerültek, mindent előállítottak. Az 1990-es évek elején még közel 280 család dolgozott a helyi kerámiaüzemben, azonban miután ez bezárt, többségük kereskedni kezdett, sokan nyugatra mentek. Sok türelemmel és odafigyeléssel Míg a rendszerváltás előtt csupán öt-hat készül az egyedi csipketányér család várta főútra nyitott kapuval a vásárfazekas céh kontárkodással vádolta a ko- lókat, ez hamarosan megváltozott, és egyre rondiakat. „Tárgyi bizonyítékaink viszont többen tették ki portékájukat a kapualjba, ennél régebbi időkre nyúlnak vissza: Páll egyre-másra jelentek meg a bódék. NapjaLajos festő tulajdonában van egy gótikus inkban hetven-nyolcvan aktív fazekas csajegyeket magán viselő csempe, amely való- lád él Korondon, akiknek alig tíz százaléka színűleg a XVI. század végén készülhetett, jár piacokra, vásárokba. Józsa László évente legtöbb három csekorondi mester kezétől” – írta Tófalvi Zolrépedény-vásáron vesz részt, különböző tán 1972-ben a Korunkban. Az 1600-as, 1700-as években Korondon helyszínek közt válogatva: a szebeni a legmég egyszerű, díszítetlen használati tárgya- nagyobb az országban, de néha elmegy kat készítettek, amelyekre szükség volt a Jászvásárra (Iași) vagy Radócra (Rădăuți)

A fazekasmesterséghez szükséges agyagot a falu határából, a Szakadat nevű hegyoldalból szekérrel szállítják haza s ott a kertben külön e célra ásott gödörbe helyezik el. A feldolgozás azzal kezdődik, hogy addig „verik vissza”, míg a csomók teljesen el nem tűnnek, az agyag olyan finommá nem válik, mint a tészta. Ezután következik a szelés, amit egy hajlított élű vágószerszámmal, a „szelőkéssel" végeznek. Egész vékony darabokra szelik az agyagot, s így a benne lévő idegen anyagot könnyen eltávolíthatják… A dolgozóasztal rendesen az ablak előtt áll, oda van erősítve egy vagy két korong, melyen az agyag formálása történik. A korong fatengelyét ma már többnyire vasrúddal helyettesítik. A tengely hegye egy lapos kövön forog, mely be van ágyazva a szoba vályog talpazatába. Az agyag formálása a szokásos módon történik. Egy gyorskezű mester elkészít naponta 150 drb. magas, vagy 250 drb. lapos edényt. Átlagban azonban még a felét sem érik el. Mind a festék-keverés, mind a fénymáz előállítása hosszas kísérletezés eredménye. Ma már a legtöbb festéket készen vásárolják, s csak az öregek ismerik még a régi festőanyagokat.

142


(Az 1820-ban) Erdély-szerte végrehajtott összeírás idején Korondon 50 fazekast tartottak nyilván… Az 1930-as években a korondi kerámia iránt olyan nagy a kereslet, hogy a közel 260 egykorongos fazekas közelről sem tudja kielégíteni… A korondi kerámiatermelés egyedülálló növekedését igazolja, hogy az 1940-es években már két nagyobb és két kisebb fazékgyár működött, számos alkalmazottal, a még önállóan dolgozó mintegy 270 fazekas család mellett. E kis gyárakból már teherautókkal, vonattal szállították szét az ország minden részébe az úgynevezett ,,mos”-edényt. 1939-ben 250 fuvarost tartottak nyilván Korondon, akik szinte kizárólag az edény eladásából éltek… Korondon ma a fazekasság jelenti az életet. Elsősorban ennek köszönhető, hogy az utóbbi tíz esztendőben mintegy 800 új ház épült, hogy 250 személygépkocsit tartanak nyilván. Tófalvi Zoltán (Ethnographia,1983)

is, illetve Budapestre, a mesterségek ünnepére, idén pedig Korondon lesz a 11. pünkösdi fazekasvásár, meg a 40. árcsói vásár – igaz, ez utóbbi már nagyon megváltozott, hiszen az utóbbi években sok rendezvény ráépült.

A szignó lehet a járható út

Aki tudja, hol laknak a fazekasmesterek, duplán nyer: majdhogynem fél áron vásá-

rolhat tőlük, megspórolva a viszonteladók hasznát, ugyanakkor a műhelybe is bekukkanthat, meglesheti a művészt alkotás közben. Ezek a mesteremberek többnyire távol a főutcától, a falu belsejében élnek, a tizenegy éve megalakult Korondi Fazekasok Szövetsége pedig a potenciális vásárlókat „házhoz szállítja”, segítségükkel jut el az arra látogató a helyi szövőnőkhöz, valamint a már alig féltucatnyi taplászhoz (taplóból

A fehér a legfontosabb festőanyag, melyet a Csíkszentsimonból és Csíkcsicsóból hozott ún. fehér földből nyerik. Vízzel jól átőrlik, s részint mint alapszínt, részint pedig a különféle színek kikeverésére szolgáló alapanyagot használják. Fekete. Vasporból készül, amelyet a kovácstól szereznek be, és 1:28 arányban keverik fehérfölddel. Zöld. Előállítására rezet vásárolnak a cigánytól, ezt a katlanban égetik addig, míg kis darabok válnak le belőle. Ezeket összeszedik és 1:14 arányban keverik össze fehérfölddel s ekkor mozsárban vagy az őrlőmalmon finomra törik. Piros. A kőrispataki hegyből vagy a farkaslaki határból veres földet hoznak (egyszerre kb. egy vékányit) a piros szín készítéséhez. Kék. A kéket már nem tudják előállítani, hanem a boltból vesznek „kabaton”-kék port (valószínűleg kobaltkék), ezt 1:24 arányban keverik fehérfölddel. Egy öregember emlékezése szerint a régiek „talán ezüstből” készítették. A csíkiak (Madaras, Dánfalva) fekete edényeiket fenyőfafüsttel fogatják meg, ami szurkos tartalmánál fogva jól hozzáragad az edényhez.

143


2017 – tavaszi-nyári kiadás dísztárgyakat, használati eszközöket készítő már valamelyes szakértelem kell, hogy kézműves – szerk.) is. egyik fazekas alkotását meg tudjuk különMivel egyre többen úgy vélik, lassan már böztetni a másikétól, főleg, hogy mindegyinem lehet megkülönböztetni a kínait a ko- kük virágot, madarat, szarvast mintáz. Ahol ronditól, az egyesület arra biztatja a fazeka- a mester asszonya festi a tányérokat, kansokat, merjék ráírni nevüket termékeikre: csókat, ott fellelhetők az egyedi kézjegyek. így azok egyértelműen beazonosíthatók Így van ez Józsa Lászlóéknál is, miután felesznek, és ezzel elkerülhető, hogy értékte- lesége, Márta fiatalasszonyként beletanult len utánzatoknak tekintsék. Hogy mégis a virágozásba: azóta sokat segít férjének, atmiért megy nehezen az önvállalás? A válasz tól függetlenül, hogy a csipkeverés kizárólag igen egyszerű: a fazekas abból él, amit elad, a mester privilégiuma, hiszen az egyedi és sokszor kénytelen minimális profittal va- csipketányérokat csak ő tudja elkészíteni. lamelyik lerakatnak átadni a termékeit. Ezeken kívül emberalakú használati tárgyaEzeknél nem lényeg a nevesítés, sőt, egye- kat, valamint akár fülbevalóként is viselt minesen hátrány, mivel a későbbi felvásárló niatűr edénykéket sem alkot más rajta kíesetleg jobban szereti sajátjaként szignózva vül. értékesíteni azokat. „Mindenkinek meg kell A Páll család egyszerűbb motívumokkal élni, az, hogy létrejöttek ezek a helyek, az a dolgozik, díszítésre a zöld, sárga, barna és limi hanyagságunk: miért nem hoztunk létre la színeket használja: itt is a feleség festi a mi, fazekasok, lerakatot?” – magyarázza Jó- tárgyakat. Az Ilyés-Vészti család lépést tart zsa, a szövetség elnöke. a modernnel: a tárgyak egyediségét a rácsozás, a minták elhelyezése, a pasztellszínek Akinek szeme van hozzá használata adja. Józsa János azon kevés faHogy a név mellett még mitől ismerszik zekasmesterek közé tartozik, akiknek a főmeg a korondi mestermunka? Hát ahhoz úton van ugyan üzletük, de ezekben nem

A fénymázat Óradnáról hozzák. S mivel ez önmagában nagyon drága s mégsem elég tartós, ezért kvarctörmelékkel (békasóval) keverik, mégpedig kb. 2:3 arányban. A festést rendesen a lányok vagy az asszonyok végzik, az ún. szaruzó kancsókkal, melyek más-más színű festéket tartalmaznak. Ez egy kis cserépedény kifolyócsővel, amiből egy toll áll ki, ezzel írják a különböző virágdíszítéseket. Régebben ezek az edények szaruból készültek, innen kapták nevüket. Az edények kiégetését az udvaron vagy a kertben álló kemencékben végzik, melyeket több mester közösen használ. Az elkészült edény addig kell száradjon, hogy körömmel ne lehessen megkarcolni. Leghamarabb 24 óra alatt érik el ezt a fokot. A kiégetés igen fáradságos munka. Először „zsengélik”, ami kb. egy napig tart, majd egyenletes tüzelés mellett égetik legalább 10 óra hosszat, ezután leporozzák és fénymázzal bekenve ismét beteszik a kemencébe, s addig tartják ott, míg a máz teljesen meg nem olvad. Hogy a fazekas megszakítás nélkül tudjon dolgozni, az edények elszállítását külön

144


2017 – tavaszi-nyári kiadás ni és sajátként eladni a művét. Az is igaz, hogy viszonteladók nélkül a környező mesterek nem élnének meg, hiszen ők vásárolják fel a termékeiket: minden, amit a környéken készítenek, Korondon kerül értékesítésre, lehet az pokróc, vesszőkosár, csontfaragás, szőrme, pásztorbot vagy bármi más. „A pénz, a nyereségvágy elvitte a lelkiismeretet, hosszas folyamat lesz a helyreállítása” – véli Józsa. Olyan három éve történt, és nagy sajtóvisszhangot keltett egy eset, Miniatűr cserépedényeket nem amikor a bódékban felfedeztek néhány készít más Józsa Lászlón kívül Hello Kitty rajzfilmfigurás tányért. Belföld találunk bóvlit, csak saját alkotásukat érté- és az anyaország ettől volt hangos hónapokesítik. Ő a hagyományos díszítést kissé ki- kig. „A történetet nagyon felfújták, belekecifrázza – tartott egy kis gyorstalpalót Józsa rült 3-4 fazekasmester is, jól lejáratták őket” László. – emlékezett vissza Józsa. Ha a külön rendelésre készített darabokból nem kerül az Hello Kitty és a népművészet üzletekbe is néhány, kis pluszhaszon reméA viszonteladás virágzása szülhet visz- nyében, elmarad a szégyen… Azonban tény, ha nem alkalmazkodnak szásságokat is. Előfordult már, hogy visszatérő vevő kereste a korábban vásárolthoz a piac igényéhez, kirekesztődnek: olyat kell hasonló darabot, azonban a mester időköz- készíteni, amit megvesznek. „A piac horben meghalt, már nem volt, akihez átszalad- dozza a fennmaradásunkat, mindenben

szekeresek vállalják, akik az árut szekérszámra hitelbe megveszik, s visszatérésük után egy pár hét múlva számolnak el. Ezért a faluban nagyon sok „világlátott ember”, fuvaros él. A kész edényeket kóberes szekérre rakják, s messzi városokba indulnak velük, s míg el nem adják, nem is térnek vissza. Az ország jórészét bejárják; éppen úgy ott vannak a temesvári, nagyváradi, szatmári vásárokon, mint a bukaresti, galaci vagy jasi piacokon. Nyáron különösen a fürdőhelyeket látogatják szívesen. Útközben falvakban vagy esetleg otthon is cserekereskedést folytatnak, amikor főleg gabonáért, de utóbb rongyért is odaadják az edényeket. Rendesen egyszer töltik meg búzáért, kétszer kukoricáért, azonban a kisebb csuprokat 3-4-szer is meg kell tölteni búzával. 3 tányér ára 2 kupa kukorica. A szekeresnek kell tudnia, mikor hol van a vásár, s melyik vidéknek mi a kívánsága, hogy aszerint hordja szét az edényeket. A fazekas pedig ismeri a vásárlók ízlését, tudja, mit kell készíteni a szásznak, magyarnak vagy románnak. „Tudják, hogy a szászoknak tiszta fehér edény kell, közepén parányi zöld levéldísszel. A magyar

145


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Józsa László keze alatt pillanatok alatt formát ölt az agyag

benne van a túlélés” – vallja. Ennek az alkalmazkodóképességnek köszönheti Korond, hogy annyi időn keresztül fenn tudott maradni és virágozni azon a vidéken, amelynek kavicsos földje mezőgazdaságra alkalmatlan. Régen használati tárgyakat készítettek, hiszen ezekre volt szükség, most hiába készítenének nagy fazekakat, ha dísztárgyakra van kereslet. „Korongoztak Atyhában, Parajdon, Szolokmán, Etéden, Siklódon, Udvarhelyen is, azonban kihaltak, mert nem tudtak továbblépni – a korondiak mindig egy lépéssel előbbre voltak, képesek voltak akár nippeket is gyártani, olcsóbban, ha ez kellett

a megélhetésükért, de azért megtartották a hagyományos edényformát” – vonta le a szentenciát Józsa. A túlélés nagyon sokarcú: van család, akinek fő bevételi forrása a gólyaláb-készítés, mások Lengyelországból és Kínából hozott műanyag kerti törpéket árusítanak, azonban olyanok is akadnak, akik a műanyagot gipszformába öntik, majd agyagból készítik el az alakokat. Minden üzletben kívül olyan terméket állítanak ki, ami bírja a változó időjárást, azonban bent, ha helyenként keveset is, de mindenhol találunk valamit a környező települések mestereinek alkotásaiból. Dósa Ildikó

több díszítést kedvel, egy-két piros virágdísz is kell inkább a karimájára, illetve felső részére. Az erdélyi, főleg mezőségi románnak teljesen virágos edények tetszenek. Uralkodó szín a kék. Az Ókirályságban a rázott edény minden versenytársát veri.” A rázott edény díszítései egymás alatt futó hullámos körök, amelyeknél a különböző színek egymásra vannak futtatva. A felvevő népcsoportok igénye és a gyár hatása nagyon befolyásolja az egyéni művészkedést, mely sok munkát és időt igényel. A régi darabokhoz viszonyítva mai edények díszítéseire sokkal kevesebb gondot fordítanak. A mai idők igényeinek megfelelően új formák és díszítmények is meghonosodtak a korondiaknál, de ezeknek a régi népi kerámiával semmi kapcsolatuk nincs. Haáz Ferenc (Néprajzi Értesítő, 1940/1-2.)

146


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Vessző, ami nem csíp Kosarat szinte mindenhol készítenek, hiszen a gazdaságok mindennapi életében nagy szükség van rájuk. Székelyföldön ismert kosárfonó-központnak számít a Nyikó melletti Siménfalva. Számos család a vesszőfonásból él, a kapukra vagy közelükben kiakasztott friss áru hirdeti: vásárolni vagy rendelni lehet ott. A múlt század elején anyaországi szakembereket hoztak Siménfalvára, hogy a mesterséget megtanítsák a helyieknek, később román vidékről hozott a román tanító oktatót. A vasút közelsége lehetővé tette, hogy nagyobb mennyiségű árut is hamar eljuttassanak a megrendelőnek, így hát a siménfalvi vesszőfonók folyamatosan kaptak megrendeléseket, és jó anyagi haszonhoz jutottak munkájuk nyomán. Abban az időben a kisebb-nagyobb üvegkorsók befonásával lehetett legjobban keresni, mondták el idősebb mesteremberek. A környéken a fűz több fajtája fellelhető, a kosárfonók vad vesszőt dolgoztak fel. Az országos vidékfejlesztési tervek e településen kívül Székelyszentkirályt érintették abban az időben, ahol a csipkeverés honosodott meg, illetve Kőrispatakon és Bözödön a szalmafonás terjedt el, és biztosít kiegészítő jövedelmet mai napig a családoknak. Később, a második világháború utáni szocializmus idején szövetkezet jött létre, és sok család élt meg vesszőfonásból.

Hódít a műanyag

Azóta sok víz lefolyt a Fehér-Nyikón, ám a mesterség csillaga nem hanyatlott le. Siménfalván és környékén a vesszőfonás igencsak fellendült. Tudni kell, hogy a vidéken kétféle kosarat készítettek régente is: hasított mogyorófa-kávára fonták fel a hajlékony venyigét, illetve fűz vesszőjéből

Ráduly János a siménfalvi mesterek egyik legkitűnőbb képviselője

különböző fajta kosarakat formáltak. Mindkét módszer ismerős mai napig, ám a vesszőfonás nagy választékú árut kínál a környéken. Manapság a kosárfonók el tudják készíteni a korábban talán századok alatt használt formákat, hántatlan vesszőből, ám, mint mondják, kevés a rendelés ebből. A műanyag edények kezdik kiszorítani azokat. A termesztett, nemes vesszőből könynyebb dolgozni. Azt telepítik, illetve készen vásárolják. Feldolgozás előtt megfőzik, majd meghántják, ez a legkoszosabb munkamozzanat. A meghántott vesszőt nedvesen (megnedvesítve) dolgozzák fel, ugyanis ha megszárítva akarnák felhasználni, inkább törne, mint hajlana. A különböző vastagságú vesszőből más és más termék készül. A vastagabb vesszőt háromba hasítják egy nagyon egyszerű faeszközzel. A felhasznált vesszőt pácolják is, hogy különbö-

147


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A hozzá nem értőnek ördöngös művelet, de már sejteni lehet a formálódó alakot

ző színárnyalatú legyen, ugyanis a különböző színű, legalább két árnyalatú vesszőből font termék eleve vonzza a szemet. A siménfalvi kosárfonók az év minden szakában dolgoznak. Télen kereskedők vásárolják fel tőlük az árut, eljuttatják sokfelé. A helyi szakemberek nem jeleskednek az értékesítésben, hiszen a település és általában a Nyikó mente félreesik a fő útvonalaktól, kevés az érdeklődő, nincs nagy haszon a helyi eladásból. A fiatalok közül sokan külföldön, főleg az anyaországban telepedtek meg, és vállalkozóknak dolgoznak alkalmazottként, már a kilencvenes évektől. Az itthon élők a maguk emberei: saját pénzüket fektetik a vessző telepítésébe, vásárlásába, szükség esetén bérmunkásokat is alkalmaznak.

Nagyapáról unokára

Ráduly János, a jó kedélyű mester a siménfalviak egyik legkitűnőbb képviselője. A Romániai Magyar Népművészek Egyesülete mesteri oklevéllel (a kosárfonás kiváló mestere) ismerte el tudását, tapasztalatát. Nagyapja is kötötte a kosarat, mondta el, és ő szinte észrevétlenül tanult bele a

szakmába. Munkáit vásárokban, kiállításokon látni, ő maga szakmai bemutatókat és oktatást is vállal. Egy röpke óra alatt beavatja az érdeklődő gyermekeket a mesterség alapjaiba. Aki velem kezet fog, az már tud vesszőt fonni – szokta mondani. Vesszőből sok mindent el lehet készíteni, hangsúlyozza, és portáján ezt hamar példázza is: utazókosártól hintaszékig, díszhaltól babaházig nagy a választék. Az utóbbi két évtizedben teljesen megújult a kínálat, és ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy új meg új dolgokat rendelnek tőlük. A vesszőből pedig a mester szinte mindent elkészít. Nevéhez köthető új termékek: háromkerekű bicikli, játéktraktor fiúgyermekeknek, szánkó, bakancs, halászkosár, sőt egy angol vadásztársaságnak vaddisznót és nyulat is formált. A kosárfonás látványos. Elkezdik pár vesszővel, amiből például egy kis kosár alját formázzák meg, aztán a hosszú vesszőket kezdik hajlítani, amelyekből a kosár oldala lesz. Különböző mintákkal díszítik a nagyobb darabokat, végül pedig elkészül a kosár füle is. A hozzá nem értőnek ördöngös, amint ide-oda hajlítgatja a mester a

148


2017 – tavaszi-nyári kiadás vesszőket, de mire elmondja, mi kerekedik ki a belőlük, arra már sejteni lehet a formáAz 1902. augusztus 28-30. között lódó alakot. Tusnádfürdőn tartott székelyföldi kivándorlási kongresszuson „a háziiparA siménfalviak beleszületnek ról László Gyula kereskedelmi és iparA kosárfonók leleményét és formaérkamarai titkár tartott előadást. Kizékét dicsérik a szemnek tetszetős áruk: mondani kérte, hogy a kongresszus a kisebb-nagyobb kosarak, cicaheverő, kerháziipar fejlesztése a Székelyföldön, a ti bútor, újságtartó meg más újdonságok nép tömegeinek lekötése és keresetis. Nem rossz kereset vesszőt fonni, állítképességének fokozása czéljából elsőják a siménfalviak, ám sokat kell dolgozni rendű nemzeti és gazdasági szükségahhoz, hogy abból éljenek. Hogyan lesz nek tekintendő. E végből kéressék fel valaki ügyes kosárfonó? – tehetjük fel a a kereskedelemügyi miniszter, hogy a kérdést. Ráduly János a maga példáját székely háziipar fejlesztéséről hathahozza fel: a siménfalviak nem tanfolyatósabban gondoskodjék, a jobb munmokon, magánórákon tanulják meg a kaeszközök megszerezhetése, valaszakmát, hanem mondhatni beleszületmint közvetítésére vállalkozó kereskenek. Látják környezetükben szinte nap dők állami támogatása czéljából megmint nap. A kosárfonással foglalkozó csafelelő segélyösszeg előirányzásáról. ládoknál a kisebb gyermek is kap feladaElőadó az érdekeltségnek figyelmébe tot, olyat, amire ő már képes, aztán akiajánlandónak tartja az agyagiparnak, nek szeme van, az látja, és megvan a lehekőiparnak gazdasági és háztartási tőség, hogy ki is próbálja. czikkek készítésének, kádáriparnak, Azt is megtudtuk, hogy mint minden pokróczszövésnek, szőnyegszövésszakmában, ez esetben is lehet gyorsabb, nek, posztószövésnek, vászon- és aszfelületesebb munkát végezni, hogy jól hatalnemű szövésnek, varottasféléknek, ladjon a vesszőfonó. Ám ha egy siettében kosárfonásnak, sásfonásnak, szalmafont kosár mellé odatesznek egy olyat, ami fonásnak az erre alkalmas székely közigényesebb, pontosabb munkával készült, ségekben való meghonosítását. Az a nem hozzáértő is megláthatja a különbelőadói javaslatot némi módosítással séget. Ezért sem érdemes felületes munkát elfogadták.” végezni, derül ki a példálózásból. Köztelek (1902/70.) A vesszőfonók szerint a szakma művelőit sosem kényeztették el, legalábbis az anyagiakat tekintve. Azonban azt is tekinAz anyag beszerzésétől egy-egy formás tetbe veszik, hogy munkájukat maguk ter- kosár elkészítéséig sok idő telik el, és kitarvezhetik meg, a maguk gazdái, és ez sokak tásra meg fürge ujjakra van szükség. Ez a számára talán a legfontosabb. Ismerve a vessző azonban nem arra kell, hogy valaki környékbeliek igényeit, folyamatosan ké- hátán, fenekén suhogtassák, hanem szép szítik azokat a termékeket, melyek biztosan ívesen hajlítva szemet gyönyörködtető elkélnek. A kereskedők pedig megrendelik, portéka készül belőle. amire szükségük van. P. Buzogány Árpád

149


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Ördög a székelyeknél (…) Moldvai csángó lakodalmakban a messziről hozott menyasszonyt kísérő násznép a vőlegényes házhoz érve, zeneszó mellett ezt a csujjogatást kiabálta: „Leánt hozunk, nem dögöt, / Pokolbeli ördögöt!”Az udvarolni túlságosan messzire, netán más faluba, más vidékre járó legénynek Csíkban azt a jótanácsot szokták adni, hogy

„ördögért pokolba ne menj, mert van itthon is elég!” (De mint tudjuk, a szerelmes legények rendszerint nem hajlottak a jó szóra, s mert „beléjük bújt az ördög”, hosszú utakat tettek meg a lányos házakig, egyre csak nyűve a lábbelijüket, s nagy megátalkodottságukban talán „elszaggatták volna még az ördög bocskorát is”.) Vajon miért

A gonosz üldözője volt Tavaly ősszel, 91 éves korában, súlyos betegség után távozott a földi világból Gabriele Amorth atya, a Vatikán és a Római Egyházmegye fő ördögűző papja. A Szentszék hatáskörzetében évtizedekig ő felelt az ördögűzésekről. Egész szolgálati ideje alatt állítólag több mint 70 ezer ördögűző egyházi szertartásban, műveletben vett részt. Könyvek, tanulmányok szerzője. Az Egy ördögűző tapasztalatai (Un esorcista racconta) című kötetének előszavában P. Candido Amantini exorcista atya egyebek között ezt írja: „Egy démoni hatásra keletkezett kóros állapotnál meglepő módon minden szokásos orvosság hatástalannak bizonyul, miközben nehéz betegségeknél, még halálosaknál is, gyakran lehet csodálatosképpen pusztán vallásos segítséggel javulást, sőt gyógyulást elérni. Ugyanakkor a gonosz szellemek áldozatai úgy érzik, hogy sorscsapások üldözik őket, életük szerencsétlenségek sorozatából áll. Manapság sok tudós foglalkozik olyan jelenségekkel, amelyek a démonopátiás eseteknél is előfordulnak. Mivel ezek objektív szemmel nézve mindennemű szabályon kívül állnak, tudományos kifejezéssel paranormálisnak nevezték el őket. Bár semmiképpen nem akarjuk a tudomány fejlődését kisebbíteni, az mégsem reális, hogy mindent a természettudománnyal akarjanak megmagyarázni és minden bajt természetes okokra akarjanak visszavezetni ... Nagyon kevés még az olyan kutató, aki komolyan szem előtt tartja bizonyos jelenségek eredetének keresésekor a külső, értelmes és testetlen hatalmak beavatkozásának lehetőségét. Alig van olyan orvos, aki zavaros tünetekkel és klinikailag megmagyarázhatatlan bajokkal küszködő betegek lát-

150


2017 – tavaszi-nyári kiadás kellett a csángó közösségek tagjait meg- gekben, pusztákon démonok tanyáznak. Az nyugtatni afelől, hogy az idegenből érke- erdőket, havasokat járó gyimesi csángó lezett, ismeretlen személy nem azonos a po- gényeknek óvakodniuk kell az ismeretlen kolbéli félelmetes ördöggel, tehát a falu által világ szellemlényeitől, mert például a szépnyugodtan befogadható? Bizonyára azért, asszonyok bódító énekétől elkábulhatnak, mert Moldvában is tudták ugyanazt, amit és akkor ezek a gyönyörű démonok halálra Csíkban, ti. hogy messze távol, a faluhatá- táncoltathatják őket. Évtizedekkel ezelőtt a ron túl az ördög lakozik, s aki elmegy olyan csíkménasági betlehemesek maszkos szemesszire, az könnyen találkozhatik vele… replői a kietlen hegyeken át egy holdvilágos A hagyományos világ embere tudja, éjszakán Kostelek felé tartottak, hogy játéhogy a város- és faluhatáron kívüli erdősé- kukat ott is előadják, amikor a Fiság feje netán feltételezni merné, hogy e páciensek betegsége valamilyen egészen más eredetre megy vissza. Sokan vannak közöttük, akik Freudra hivatkoznak ilyenkor, mint holmi prófétára. Így aztán sokszor még rosszabb állapotba juttatják ezeket a szerencsétleneket, mint amilyenben azelőtt voltak, pedig sokat tehetnének az ilyen betegekért, csakúgy, mint az ördögűző papok is... Amorth atya könyve röviden és világosan bemutatja az olvasó számára az ördögűzők működését. Bár logikai fonalat követ a mű, nem időzik el az elméleti alapvetésnél (az ördög létezésénél, a fizikai megszállottság lehetőségénél stb.), és nem von le doktrinális következtetéseket. Inkább a tényeket hagyja szóhoz jutni, s ezek által mutatja be, mit lát és mit tapasztal meg egy ördögűző. Ismerem a szerző szeretetét azon egyházi emberek iránt, akik a Krisztus által ránk bízott hatalom – az ő nevében való ördögűzés – elsőrendű letéteményesei. Ezért bízom benne, hogy ez a könyv sok haszonnal jár majd, és ösztönzi a további, e témába vágó tanulmányok megszületését”. Gabriele atya a világ leghíresebb keresztény ördögűzője volt. Négy pápának is szolgálatában állt. „Sokszor beszéltem Ratzingerrel a Sátánról és az ördögűzésről. Amikor 2000-ben új szertartáskönyvet dolgozott ki az ördögűzőknek, háromszor is tanácskozott velem. (...) Sajnos, az egyházunkban nem mindenki hisz a Sátán létezésében” – taglalta egy interjújában, ahol hangsúlyozta, hogy Benedek pápa is támogatta és áldását adta az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének (AIE) létrehozására, amit éppen Amorth atya kezdeményezett. Ma már több mint 250 tagja van a szövetségnek, háromtucatnyi országból. Az exorcista pap életének utolsó éveiben gyakran beszélt aggodalommal arról, hogy egyre több fiatal kerül a sátáni befolyás alá. Vallomása szerint az atyának többször volt viaskodó párbeszéde a gonosz lélekkel, aki félt például II. János Pál pápától, ahogyan a Szűzanyától is. Gabriele Amorth hevesen bírálta a „boszorkánysággal teli” Harry Potter-könyvet és filmsorozatot, amelyek szerinte nincsenek jó hatással a gyermekekre és a felnőttekre sem. Meggyőződése volt, hogy Hitlerben és Sztálinban, valamint hasonlóan kegyetlen politikai vezérekben a Sátán lakozott. A halála előtt mondta, a mai idők legfélelmetesebb arab terrorszervezete tulajdonképpen a Sátán megtestesülése. (B. L.)

151


Fotó: Szabó Béla

2017 – tavaszi-nyári kiadás vű havason egyszer csak azt vették észre, „vigyázz, mert megreszel!”) a nyelvterület hogy eggyel többen vannak a kelleténél. A egészén elterjedt ijesztőlények voltak. Démonai vannak a kozmikus meteoro„felfedezés” iszonyú rémületet keltett bennük, és remegő kezekkel kezdték letépni lógiai jelenségeknek is: a viharban, jégesőmagukról a maszkokat, de amikor ezzel vé- ben a „nagy gonosz Sárkány” rejtőzik, a kügeztek, pontosan annyian voltak, mint lönböző szelek nevei és tulajdonságai utalnak a bennük rejtező démonokra (Szél, amennyien elindultak… A hagyományos világ néphite szerint Forgószél, Nemere, Borda szele stb.), de minden betegséget, járványt, természeti csa- még a téli nagy hideg is tőlük származik pást, bajt démon okoz, és ezek a betegség- („sokan vannak odakünn” – mondják a fardémonok, amelyeknek nevük is van. Né- kasordító nagy hidegre a székelyek). hány betegségdémon neve a magyar népi Ugyancsak az egyetemes Rossz megnyilvákultúrából: Igézet (fejfájás, lázas állapot), nulásai lehetnek a különböző természeti Szentantaltüze (orbánc, kiütések, lázas álla- szellemlények (pl. kis erdei manó, vadöreg, pot stb.), Nyavalya (epilepszia, vö. „törje ki vadleány, szépasszony, vízitündér stb.), a a nyavalya”), Ijedtség (pszichikus bajok), kozmosz rendjét felborító, égitesteket megGyík (torokgyík, torokfájás), Fene (rossz- támadó, felfaló démonok (lásd: markolábindulatú daganatos betegségek, vö. „egye hiedelemkör), az emberből lett démonok meg a fene”), Íz (eredetileg a halott árnyék- (pl. a farkasember-hiedelemkör). Félelmelelke volt, betegségek származnak tőle), Gu- tes démoni tulajdonságai vannak az emberi ta (agyvérzés, esetleg infarktus), Döghalál világban élő, de természetfeletti tulajdon(pestis- vagy kolerajárvány, vö. „a dög verje ságokkal rendelkező ún. pszeudomitikus le”), Súly, Kórság stb. A Mumus (egyéb személyeknek (pl. boszorkány, tudós molmegnevezései: Böbös, Vankuj stb., vö. „el- nár/kocsis, garabonciás, vasorrú bába, privisz/jön a Mumus”), a Rézfaszúbagoly (vö. kolics stb.) is, akik az élet hétköznapjaiban jelentkező legkülönbözőbb bajok okozói lehetnek (gazdasági károk, rontások, betegségek stb.)… A magyar ráolvasások a szó mágikus erejével végzik el a démon kiparancsolását, amihez rendszerint bizonyos mágikus rítusok is (pl. a rontást okozó tárgyak elásása, beteget lemosó víz ajtó- vagy kapusarokra, élő fa tövére történő elöntése stb.) társulnak… A 17. századi orosz ördögűzés és a magyar ráolvasások nagyfokú hasonlósága, sőt lényegi azonossága azzal a körülménynyel magyarázható, hogy ezek a rítusok és szövegek Európa-szerte a középkori, az egyház által akkor még hivatalosan is elismert, mindenekelőtt a kolostorokban gyakorolt exorcizmusokból származnak.

152


2017 – tavaszi-nyári kiadás Az ördögűzés szövegének és szakrális- „Menj el kemény kősziklákba, / ahol oroszmágikus rítusainak hasonló megjelenései- lán leányok, legények laknak. / Fejiken bujj vel találkozunk a magyar folklór démonel- be, / talpikon bujj ki!” (Gyimesközéplok) küldő ráolvasó imádságaiban is. A Pócs Éva „Menj el a Sinai hegyre, / ott vannak a méráltal szerkeszett Magyar ráolvasások című ges kígyók / azoknak az erejüket elvenni.” kétkötetes munka gazdag és rendszerezett (Beleg, Somogy megye) „Menj vissza, te gyűjteménye ezeknek a folklórszövegek- igizet, / a nád tűjére, / madarak tollára, / és nek. Ebből idézünk néhány kiparancsoló tenger vizibe.” (Somogyudvarhely) „Menszövegformulát annak illusztrálására, hogy jetek ki a határba, / az odvas fába, / az odvát a démonokat az emberi kultúrán kívüli tér- egyétek, / az ágit hasogassátok, / s az életjit be, azaz a saját lakóhelyükre, a többi démo- elfogyasszátok. / Ott sem lesz nyugodalmanok közé küldik el: „Bódogságos Szűz tok. / Menjetek be a Veres tengerbe, / kő Mária hozza vissza a hosszú egészségit, / s legyen párnátok, / ott legyen nyugodalmavigye el a betegségit / a sátányokhoz a po- tok.” (Lábnik) „Menyel hideg havassakra, kolba, / a kígyókra, békákra, / erdőkre, me- / szakassad hidegh havassaknak agat-bogat, zőkre, / s ettől a betegtől menjen el.” (Klé- / es tengernek követtset-fövenyet.” (Nagyzse) „Menj el hegyeknek, kőszikláknak / szeben, 1651) (…) háta mellé, ahol fekete kutyák nem ugatnak, Részletek Tánczos Vilmos / hol kakasszó nem hallszik, / hol kovászos Hol lakik az ördög? című tanulmányából kenyervel nem élnek.” (Gyimesbükk), (Korunk, 2005. május)

153


Hargita

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Kedvesen zeng a szó, varázsa van. Érzelmeket fakaszt, emlékeztet és felkavar. Meséket, balladákat idéz: medvékkel, farkasokkal viaskodó pásztorokról, erdőmélyek hallgatag favágóiról, boksa körül szorgoskodó szénégetőkről. Van-e székely költő, író vagy festő, aki ne mutatná be ízes nyelven, pompás jelenetekben a havasi szénagyűjtést, kokojzaszedést vagy a juhseregek „nyírását”? Műveik nyomán úgy jelenik meg előttünk a Hargita, mint messzelátszó büszke havas, zúgó fenyvesek, karcos borvizek hazája. Erre a képre, tudatra régóta épít az ipar, kereskedelem is. Neveztek el már a Hargitáról luxusvonatot, bútorgarnitúrát, szállodát, s érette vált hűtlenné történelmi zengzetű nevéhez Mádéfalva is, amikor Csicsóval egyesülvén, a Hargita nevet vette fel az új keresztségben. Mit mondhatnék immár ezek után én is e tájról? A mondavilág, romantika, poézis után nyilván csak egy marad: a próza. A dolgos napok. Ma ez jellemző a havasra. Fenyői közül gyárkémény iparkodik a magasba, s a juhászok, erdészek magányát emberek közössége váltotta fel. Milyen hát ez a közösség? Fehérföld és büdösgödör volt valaha a Hargita különlegessége, fehérföldért jártak oda a korondi, madarasi fazekasok, azzal „írták” cserepeiket, a kéngőzt lehelő üregekbe pedig beálltak a reumások, farzsábások, női bajoktól szenvedők. Majd rájöttek, hogy a borvíz is gyógyít, kádfürdőt ácsoltak a „borkút” fölé, s melegített, pezsegő vízben kúrálgatták a betegeket, számukra rejtettek el néhány faházikót is a fenyves tisztásain, majd akadt egy-két ember, aki nyártól nyárig villagondnokként remeteségben telelt fent az erdőn. Ők voltak a telep úttörői. (…) Herédi Gusztáv: Emberek a Hargitán (Korunk 1967/4.)

Madarasi-Hargita Fotó: György Csaba

154


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Hargitán

Hargitán, az égre nyúló fenyvesek régen látott ismerősként intenek. – Isten hozott! – köszönt reám mindahány; de szép is volt az a nyár és az a lány… Szép volt! – minden törtcserepe itt maradt, emlékére hulló lombok, ég alatt. Brádet, Brádet, Kalibáskő, Piricske, féltve őrzött szívem titka, nagy kincse. Jó volt látnom: vagytok együtt, s nincs a lány hűlt szívemben; biz’ az élet nagy talány. Hej, Hargita! – égre nyíló kékhegyek; visszahúzó vágyaim már nincsenek. Ez a föld bár nekem, tudom, ugyanaz, ma nem reám, biztosan nem rám szavaz. Énekem száll, dalom száll a hegytetőn, messze hangzón, tisztán és jól érthetőn: – Isten hozzád, Isten veled, Hargita! – érted élni kell és meg nem halnia senkinek, még nekem se, ki úgy szeret, mint felhő az égig érő bércedet. Balázs Sándor Turza Balázs Sándor Turza (1925–2016) szigethalomi (Magyarország) költő az Irka című irodalmi folyóirat alapítója volt. Fotó: Kusztura Sándor

Meleg ősz a Hargita alatt

155


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Tavaszi-kora nyári receptmustra Az alábbi tavaszi receptajánlót Laszlovszky Katalin gasztrobloggernek köszönhetjük, aki – kérésünkre – Óbudáról örvendeztetett meg az ínycsiklandozó válogatással. Böjtre, húsvétra, pünkösdre vagy csak úgy, a mindennapokra érdemes szemelgetni még a katalinkonyha.blogspot.ro blogról.

Hidegtálak

Egerek, kacsák, gombák, tyúkanyó, csibék Mókás elkészítése a főtt és töltött tojásoknak, melyek hamar kedvencei lehetnek kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Nem igényel túl nagy ügyességet, akár a gyermekeinket is bevonhatjuk a munkába. Az „állatkákat” ültethetjük majonézes – francia, kukorica- vagy krumpli- – salátákra vagy friss idénysalátára. Tálalhatunk melléjük sonkát, tormát is. A szemek borsból készülnek, a csőrök, orrok és taréjok sárgarépából; az egerek

füle retekből, a bajszuk és farkuk snidlingből; a kacsák feje főtt krumpliból, szárnyuk zellerlevélből; a gombák kalapja paradicsomból, rajta a pöttyök majonézből. Díszíthetjük még uborkával, újhagymával, snidlinggel, csemegekukoricával stb.

Levesek

Köménymagleves buggyantott tojással Hozzávalók: 1 csapott kiskanál köménymag, kb. fél mokkáskanál őrölt köménymag, 1-1,2 liter víz, só, ízlés szerint házi ételízesítő vagy egy erőleveskocka, ízlés szerint tört paprika, 1-2 kanál liszt, lestyán- és petrezselyemzöld, személyenként 1 vagy 2 tojás.

Elkészítése: a köménymagot a rántásban megpirítjuk, megszórjuk a paprikával, felöntjük vízzel, és fűszerezzük.

156


2017 – tavaszi-nyári kiadás Szekszárdon születtem, Budapesten élek a férjemmel, egy felnőtt lányunk van. Nagyon szeretek fényképezni, szívesen sütök-főzök a családomnak, és mivel már sok fényképem összegyűlt, megszületett a katalin-konyha.blogspot.ro blog, melyben az általam készített ételeket saját fotóimmal szeretném bemutatni. Örömmel próbálok ki új ételeket, süteményeket, de a nagyon különlegeseket nem szeretem. Jobbára a magyar konyha ízeit kedvelem. Szeretem a szép hímzéseket, kézimunkákat, szívesen készítem is ezeket. Hobbim még a képeslapgyűjtés, természetjárás, férjemmel sokat túrázunk. Főleg a Pilist járjuk, de ha mód van rá, szívesen utazunk NagyMagyarország távolabbi vidékeire is. Laszlovszky Katalin

Kb. 20–30 percig főzzük, majd beleütjük a tojásokat, és készre főzzük.

Régimódi marhahúsleves házi csigatésztával

Hozzávalók a leveshez: egy-két szelet marhahús (rostélyos vagy hátszín), egykét darab marhacsont, 2-3 szál sárga- és fehérrépa, 1 hagyma, 1-2 karfiolrózsa, 1-2 darabka karalábé, 1-2 gomba, zeller és petrezselyem zöldje, só, 1-2 késhegynyi őrölt szerecsendió, egy darabka friss gyömbér vagy kevés őrölt, néhány szem bors, szegfűbors, köménymag, borókabogyó és koriander; a csigatésztához: házi gyúrt tészta (20 dkg liszthez egy tojás, só, víz). Elkészítése: a tésztát már a leves főzése előtt egy-két nappal elkészítjük,

majd megszárítjuk. 20 dkg lisztből elég sok lesz, ezért érdemes megszárítani, és úgy eltenni a felesleget. A tésztát vékonyra kisodorjuk, kb. 1x1 cm-es négyzetekre vágjuk, csigatészta-készítő sodrópálcával a hozzá tartozó deszkán egyenként elkészítjük a csigákat. A tésztát kicsit átlósan tekerjük a pálcára, majd körbe forgatjuk a bordázott részen. Ha jó a tészta, könynyen lejön a pálcikáról. A leveshez a húst még nyersen kis kockákra vágjuk, mert ekkor még szebben lehet darabolni, mint főzés után. A húst a csonttal sós vízben feltesszük főni a hagymával, a zeller- és petrezselyemzöldekkel és a fűszerekkel, majd a forrást követően – ami után már csak egész kis lángon főzzük, hogy ne legyen zavaros a leves – kb. 30 perc múlva hozzáadjuk a répákat és a karalábét. Újabb kis idő elteltével a gombát, majd még később a karfiolt dobjuk bele, mert annak kell a legkevesebb idő, és az nem jó, ha nagyon puhára fő. Amikor elkészült a leves, leszűrjük, a répákat karikára vágjuk, a gombát felszeleteljük,

157


2017 – tavaszi-nyári kiadás a karalábét pedig kis kockákra vágjuk. A zöldségeket visszatesszük a levesbe, hozzáadjuk a közben kifőzött tésztát, az egészet még egyszer átmelegítjük, megszórjuk frissen vágott petrezselyemmel, és tálaljuk.

Tárkonyos bárányragu

Hozzávalók: egy fél bárányborda, kb. 30 dkg, 1-2 szál fehér- és sárgarépa, egy darabka zellergumó, egy maroknyi zöldbab, 2-3 kisebb krumpli, 1 hagyma, 1 csokor friss tárkony (ha nincs, szárított is jó), 1-2 szál petrezselyemzöld, só, bors, olaj vagy zsír, 2 kiskanál liszt, 1-2 kiskanál tárkonyecet.

Elkészítése: a hagymát apróra vágjuk, az olajon megdinszteljük. Hozzákeverjük a többi feldarabolt zöldséget, még együtt pároljuk, megszórjuk a liszttel, majd a húst is hozzáadjuk. Sózzuk, borsozzuk, felengedjük vízzel, beleszórjuk az apróra vágott zöldfűszereket is, és készre főzzük. A végén a tárkonyecettel ízesítjük.

Vörösboros meggyleves

Hozzávalók: 30 dkg meggy, 8 dkg cukor, 6 dl víz, 2 dl édes vörösbor, 2,5-3 dl tej (melynek egy része lehet tejszín is), 2 csapott evőkanál liszt, 8-10 szem szegfűszeg, 1-2 darabka fahéj, kevés citromlé,

egy csipet só, a díszítéshez esetleg: mentalevél, kevés tejszín és tejszínhab. Elkészítése: a meggyet megmossuk, kimagozzuk, és a vízzel, a cukorral, a csipet sóval, a szegfűszeg és a fahéj felével felforraljuk. Utána még kb. 3-5 percig főzzük, attól függően, hogy mennyire puhák a meggyek. A bort a többi fűszerrel felforraljuk. A lisztet elkeverjük a tejjel és a tejszínnel, majd behabarjuk vele a levest, hozzáadjuk a citromlevet, majd még egyszer alaposan felforraljuk. Hozzáöntjük a bort, és ha már langyosra hűlt, hűtőszekrénybe tesszük. Jéghidegen jó igazán. Tálaláskor önthetünk a tányérba egy kis tejszínt még, akkor mutatósabb lesz, esetleg díszíthetjük 1-2 mentalevélkével, vagy tejszínhabrózsával. De ezek nélkül is nagyon finom.

Főételek

Báránysült Hozzávalók a sülthöz: egy fél báránygerinc, kb. 1-1,2 kg, 10 dkg szalonna, zsír, 3 dl fehérbor, citromlé, só, őrölt bors, 2-3 gerezd zúzott fokhagyma, kakukkfű, őrölt gyömbér, őrölt köménymag, 2 ágacska friss rozmaring, friss vagy szárí-

158


2017 – tavaszi-nyári kiadás tott tárkony, a zöldségkörethez: borsó, A szószhoz a gyümölcsöket cukorral zsenge sárgarépa, csicsóka, póréhagyma és a borral megfőzzük, de csak annyira, – a kívánt mennyiségtől és ízléstől függő- hogy a szemek egyben maradjanak. Keen. vés tejben elkeverjük a keményítőt és beAz áfonya-ribizli-szószhoz: 30-35 sűrítjük vele. Ízlés szerint citromlével ízedkg áfonya és piros, fehér és fekete ribizli sítjük és hozzáadjuk az áfonyalekvárt is. vegyesen, 2-3 kanál áfonyalekvár, fél dl Nyúl vadason vörösbor, egy kis cukor, citromlé, 1-2 kisHozzávalók: 2 nagyobb nyúlcomb, kanál étkezési keményítő és hozzá kevés tej.Tálaláskor személyenként 1-2 szelet 1-2 szelet húsos füstölt szalonna, 1 nagyobb hagyma, só, tárkony, néhány szem citrom szükséges. szemes bors, szegfűbors, rózsabors, borókabogyó, 3 babérlevél, 4-5 evőkanál olívaolaj, 1 alma, egy darab zellergumó, 1 nagyobb fehérrépa, 3 sárgarépa, 1 evőkanál mustár, 0,5-1 dl vörösbor, ízlés szerint 2-3 evőkanál (vagy több, kevesebb) áfonyalekvár. Elkészítése: a combokat először a forgójánál kettévágjuk, majd mindegyik darabot még ketté, így nyolc kisebb darabot kapunk. Erős, fűrészes kés viszonylag Elkészítése: a bordák között bevag- könnyen vágja a csontot. Sózzuk, majd dossuk a húst. Sózzuk, fűszerezzük. Tűz- megspékeljük a szalonnával. Rászórjuk a álló tálba tesszük, a szalonna egy részével borsokat, a borókabogyót, a tárkonyt, a megspékeljük. Egy-két diónyi zsírt karikára vágott hagymát, a babérleveleadunk hozzá, leöntjük a borral, és sütő- ket, és meglocsoljuk az olajjal. Egy napig ben, fedő alatt addig sütjük, amíg puha állni hagyjuk a pácban, majd a hagymát nem lesz. Közben egy-kétszer megnéz- és a fűszermagokat kivesszük, az olajat lezük, saját levével locsolgatjuk. Ekkor le- csepegtetjük, hirtelen nagy lángon elővesszük az edény fedelét, és a bordák kö- sütjük benne a húsdarabokat, majd egy zé egy-egy kis csík szalonnát helyezünk tálra kitesszük őket. A hagymát apróra el. Addig sütjük még, míg a hús szépen megpirul. A zöldségkörethez a sárgarépát és a borsót együtt megpároljuk. A csicsókát meghámozzuk, vékony szeletekre vágjuk és kevés sós vízben rövid idő alatt szintén megpároljuk. A póréhagymát vastagabb szeletekre vágjuk, kevés zsiradékon megsütjük, majd az összes kész zöldségkörethozzávalót összekeverjük.

159


2017 – tavaszi-nyári kiadás vágjuk, a visszamaradt olajban megdinsz- a sonkát és a paprikát kis kockákra vágteljük (ha kevés lenne az olaj, lehet még juk. Hozzákeverjük az apróra vágott petkevéssel pótolni), hozzáadjuk a feldara- rezselymet, a zúzott fokhagymát, a nyers bolt zöldségeket és az almát, kicsit pirít- tojást, a majoránnát, az őrölt borsot és a juk, majd felengedjük vízzel. A fűszerma- töltelék-fűszerkeveréket. gokat és a babérlevelet is hozzáadjuk, elA felszúrt dagadót megtöltjük a töltekeverjük benne a mustárt, az áfonyalek- lékkel, és hústűvel összetűzzük a nyílást. várt, hozzáöntjük a vörösbort, visszatesz- Tűzálló tálba helyezzük, kívülről is befűszük bele a húsdarabokat, és együtt puhá- szerezzük, hozzáadjuk a zsírt, kb. másfél ra főzzük. Közben a combokat egyszer- dl vizet öntünk alá, és lefedve sütőben kétszer megfordítjuk. Mikor készre főtt, készre sütjük. a húsokat kivesszük, melegen tartjuk, a Köretnek párolt rizst készíthetünk zöldségeket a levével együtt leturmixol- mellé, amibe kukoricát vagy borsót, sárjuk, így szép krémes mártást kapunk. A garépát tehetünk. combokat a közben már elkészített zsemMájjal töltött csirkemell – legombócokkal és a mártással tálaljuk.

torkos csütörtökre

Sonkával és tojással töltött dagadó

Hozzávalók: kb. 80 dkg dagadó, a töltelékhez: 15 dkg füstölt sonka, 2 főtt tojás, maroknyi pritaminpaprika, másfél zsemle, 1 nyers tojás, 1 csokor petrezselyem, 2 gerezd fokhagyma, só, majoránna, őrölt bors, töltelékekhez való fűszerkeverék, a hús külsejére: sertéshúsokhoz való fűszerkeverék, vagy szárított fűszerek, pl. bazsalikom, kakukkfű. A sütéshez: 2-3 kanál zsír. Elkészítése: a dagadót felszúrjuk, kívül-belül besózzuk. A zsemlét beáztatjuk, majd jól kinyomkodjuk, a főtt tojásokat,

Hozzávalók: ahány szelet csirkemell, annyi csík bacon és annyi csirkemáj, szárnyasokhoz való fűszerkeverék, bors, zsír, a körethez: krumpli, tejföl, olaj vagy zsír, só, zöldségekhez való fűszerkeverék.

Elkészítése: a csirkemell-szeleteket enyhén kiklopfoljuk, befűszerezzük, mindegyik szeletre ráfektetünk egy szelet szalonnát, és az előzőleg 1 percre forrásban lévő vízbe mártott csirkemájat. Feltekerjük, és fogvájóval rögzítjük. Kívülről is befűszerezzük, és egy serpenyőben, zsírban hirtelen elősütjük. Kis vízzel fel-

160


2017 – tavaszi-nyári kiadás engedjük, fedő alatt puhára pároljuk, sodorjuk, majd egymásra tesszük úgy, hogy alul van a piros, aztán a világos, vémajd fedő nélkül zsírjára sütjük. A krumplit héjában megfőzzük, majd gül a zöld. Összetekerjük, és sütőpapírral hasábokra vágjuk és olajjal kikent tűzálló bélelt őzgerincformába tesszük. Ismét ketálba tesszük. Sózzuk és fűszerezzük. A lesztjük, majd előmelegített sütőben kb. tejföllel megkenjük, és sütőben szép 45 percig sütjük. Először közepes, majd aranysárgára sütjük. A húst – jó éles kés- kisebb lángon. A vége felé fóliával letakarsel – kissé rézsútosan felszeleteljük, és hatjuk, hogy ne égjen meg a teteje. A citromléhez annyi porcukrot adunk, hogy jó friss zöldsalátával tálaljuk. sűrű masszát kapjunk, és a még forró, kisült kalácsra kanalazzuk, majd megszórDesszertek juk kókuszreszelékkel. A máz hamar megszilárdul rajta, és már lehet is szeleKokárdakalács telni. Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt, Nyuszitorta 2,5 dkg élesztő, 1,5 dl tej, 2 kiskanál cukor a kelesztéshez, 1 tojás, 6 dkg margarin, Hozzávalók a tésztához: 5 tojás, 5 kb. 5 dkg cukor, 2 tasak vaníliás cukor, 1 evőkanál cukor, 5 evőkanál liszt, 1 mokcitrom reszelt héja, piros és zöld ételfes- káskanál sütőpor, 1 kiskanál kukoricaketék, kevés mandulaaroma, a tetejére: fél ményítő. A krémhez: 1 kókuszos pudingcitrom leve, porcukor, kókuszreszelék. por, 4-4,5 dl tej, 5 evőkanál cukor, 10 dkg fehér csoki, 10 dkg vaj, egy-két mokkáskanál mandulaaroma (nem színes), 2 dl felvert növényi hab. A füleknek, szemeknek, orroknak: marcipán és ételfesték. A nyuszik bundájának: 5-10 dkg kókuszreszelék. Elkészítése: először a tésztát készítjük el. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. Egyenként hozzáadjuk a sárgájákat, majd a cukrot, a keményítőt, és a sütőporral elElkészítése: a liszthez hozzáadjuk a langyos cukros tejben felfuttatott élesztőt, a cukrot és a vaníliás cukrot, a reszelt citromhéjat, az olvasztott margarint és a tojást. Jól bedagasztjuk, majd háromfelé osztjuk. Az egyiket hagyjuk világosan, a másikhoz piros ételfestéket keverünk, a harmadikhoz zöldet, és egy kevés mandulaaromát. Külön tálakban kb. fél órát kelesztjük. Ezután mindegyiket külön ki-

161


2017 – tavaszi-nyári kiadás kevert lisztet. Kivajazott, lisztezett csa- néséhez: eperdzsem. A sziruphoz, a latos formában, előmelegített sütőben pok meglocsolásához: fél dl víz, fél dl megsütjük. Közben a marcipánból el- rum, 1 evőkanál cukor, kb. 5 dkg aszalt készítjük a füleket, szemeket, ahol kell, vörösáfonya, reszelt citromhéj. A pumegfestjük az ételfestékkel. Elkészít- dinghoz: 1 zacskó tejszín ízű pudingpor, jük a krémet is. Megfőzzük a pudingot 5 evőkanál cukor, 4-4,5, dl tej, 50 dkg friss 4-4,5 dl tejjel, hogy sűrűbb legyen. Még vagy fagyasztott eper, amiből kb. 20-25 a főzése közben beledobáljuk a csoki- dkg-ot használunk a pudinghoz. A tetedarabkákat, majd mikor elkészült, kicsit jére: olvasztott csokoládé, tejszínhab. Az várunk, de még melegen a vajat is bele- eperöntethez a maradék eperből egy makeverjük. A növényi habalapot felver- roknyi és kevés cukor. A díszítéshez: a jük, s mikor a puding már kihűlt, a ket- megmaradt eper. tőt összekeverjük. Végül a mandulaaroElkészítése: a világos piskótához 2 mával ízesítjük. tojásfehérjét felverünk, majd hozzáadjuk Mikor a piskóta kisült és ki is hűlt a sárgájákat, 2-2 evőkanál lisztet és cukmár, keresztben kettévágjuk (hogy két rot, valamint a sütőpor felét. Csatos tornyuszit kapjunk), mindkettőt kicsit taformában megsütjük. A másik piskótát megformázzuk, és lapjában is kettévág- is hasonlóan készítjük, de ebbe kakaót is juk. Megkenjük a krémmel, az elvágott teszünk. A sziruphoz a vizet, rumot és oldalukra állítjuk, majd körben is bevon- cukrot felfőzzük az áfonyával, majd hagyjuk vele, és kialakítjuk a fejeket és arco- juk hűlni. kat. Végül kókuszreszelékkel szórjuk A pudingot a tejből, a pudingporból és meg. a cukorból a hozzá szánt eperrel megfőzzük. Epres somlói galuska Elkezdjük összeállítani a somlóit. A Hozzávalók a somlói tésztájához: tortaforma oldalát visszahelyezzük a 2-2 tojás a két piskótához, az egyikhez 1- tészta köré. Az alsó lapot meglocsoljuk 2 kiskanál kakaó, a két piskótához össze- a sziruppal, ráreszeljük a citromhéjat, sen 4 evőkanál liszt, 4 evőkanál cukor, 1 megkenjük az eperdzsemmel, rákenjük mokkáskanálnyi sütőpor. A lapok megke- a puding felét, majd jön a második piskótalap, ugyanígy járunk el ezzel is. Hűtőbe tesszük, közben elkészítjük az eperöntetet. Az epret kevés cukorral megfőzzük, majd botmixerrel pépesítjük. Ha elkészült, szintén hűtőbe teszszük. Egy-két óra múlva levesszük a forma oldalát. Kanállal szedünk belőle kistányérokra, és tetszés szerint szép csinosan kidíszítjük az olvasztott csokival, a tejszínhabbal, az eperöntettel és az egész eperszemekkel.

162


Kölesfelfújt

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Hozzávalók egy 30x18 cm-es tepsihez: 15 dkg köles, kb. 6,5 dl tej, 3 tojás, 1 citrom héja, ízlés szerint cukor, 1 tasak vaníliás cukor, mazsola. A tetejére az öntethez: eper és ribizli, porcukor, pár csepp citromlé, 1-2 kiskanál étkezési keményítő. A díszítéshez: bogyós gyümölcsök (eper, szeder, málna, ribizli, áfonya), citromfű vagy mentalevelek. Elkészítése: a kölest a tejjel puhára főzzük. A tojássárgájákat kikeverjük a cukorral, a fehérjéket felverjük, majd mindkettőt hozzákeverjük a megfőtt köleshez. Hozzáadjuk a mazsolát és a reszelt citromhéjat is. Vajjal kikent tepsibe öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük. Közben elkészítjük az öntetet. Egy-két maroknyi gyümölcsöt kevés vízben rövid

ideig főzünk, majd lepasszírozzuk. Hozzáadjuk a cukrot, a citromlét és a keményítővel kicsit besűrítjük. Tálalásnál a szeletekre csurgatunk az öntetből, tetejére halmozunk a gyümölcsből és a levelekkel díszítjük.

163


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A hét alap zöldfűszer Akkor kezdünk a főzés valódi titkaiba beavatódni, amikor elkezdünk friss zöldfűszereket bátran használni! Az alábbiakban elsősorban a székely konyha régi és örökzöld fűszereinek ételekhez való társításairól szerezhetünk információkat, mert csak úgy ihletből is lehet szórni őket, de ha tudjuk, hogy mihez mi illik, varázseszközökké válnak!

Csombor/borsikafű t hurka-, káposzta-, savanyúságfűszer

Árulkodó nevei: hurkafű, borsfű, bécsi rozmaring, kerti izsóp, méhfű. Az erdélyi ételek tipikus fűszere: hurka, májas, kolbász, friss káposztás és savanyú káposztás ételek elmaradhatatlan ízesítője. A nagyvilágban: vadhúsokhoz, paradicsomos és gombás ételekhez használják.

Rozmaring

t bárányfűszer A bárány, a nyúl és sütőtök kiváló fűszere. A világkonyhában: halételekhez, pörköltekhez és pácokhoz is adják.

A világkonyhában: fasírt, lengyelkolbász, májas hurka, töltött pulyka, rizottó és a paradicsomos olasz ételek jellegzetes fűszere.

Kapor

t savanyúság- és halfűszer

Kovászos uborka, ecetes savanyúságok, halételek, tök- és egyéb főzelékek, tehéntúrós vagy ordás kelt tészták fűszere. Az erdélyi káposztás ételekben a csombor társfűszere. Egyéb felhasználása: gomba és spenót ízesítésére, továbbá a sajtos és csirkés ételekhez.

Petrezselyem

Majoránna

t a „mindenbe jó” zöldfűszer

t a máj és belsőségek fűszere

A májas krémek, pástétomok és hústöltelékek kedvelt fűszere.

Mi az, ami nélküle elképzelhetetlen a székely konyhában? Hús-, zöldpaszulyés borsóleves, töltött bárány, pityóka, sült/párolt hal, tojáskrém.

164


2017 – tavaszi-nyári kiadás A gabonafélékhez leginkább ajánlott fűszerek Búzához: koriander, majoránna, bazsalikom. Tönkölyhöz: koriander, kakukkfű, majoránna, bazsalikom. Barnarizshez: lestyán, curry, sáfrány, majoránna, kakukkfű. Árpához: zsálya, szegfűbors, babérlevél, kakukkfű. Köleshez: gyömbér, bazsalikom, majoránna, koriander. Rozshoz: köménymag, kakukkfű. Zabhoz: csombor, édeskömény, izsóp, lestyán. Kukoricához: szurokfű, kakukkfű, rozmaring. Zöld-aszalt tönkölyhöz: tárkony, bazsalikom. Hajdinához: izsóp, majoránna, bazsalikom. Amaránthoz (disznóparéj): ánizs, köménymag, édeskömény. (merkurblog.ro)

A petrezselyem felhasználása a világkonyhában: pörköltek, párolt ételek, szendvicsek, párolt babos saláták. Általánosan a levesek íze és dísze, de ez az a fűszer, amit aligha társíthatunk hozzá nem illő ételhez: főzelékek, sült zöldségek és húsok, hústöltelékek, frissen kikavart kencék, tojásos ételek, zsenge paszulyos ételek kiváló társa.

Tárkony

t savanyú levesek, mártások fűszere

Erdélyi csorba, tárkonyos pityóka, birka-, báránylevesek (bárányfejleves), minden savanyított leves, ecetes savanyúságok, húst kísérő szószok fűszere. A tárkonyt a világkonyhában elsősorban friss zöld formájában vagy szárítottan

használják, ellentétben velünk, ahol főként ecetes formában kerül az ételeinkbe. Frissen a tenger gyümölcseinek ízfokozó fűszere, továbbá a szárnyas ételeket, a legtöbb zöldséget és egyes mártásokat ízesítenek vele.

Zsálya

t liba, kacsa, pulyka fűsze-

re Főként gyógyteának használja a magyar konyha, pedig kitűnő fűszernövény is egyben. A zsíros baromfik, mint liba, pulyka, kacsa fűszere. Ízesíthető még vele a juhhús, sertéssült is. Fűszervajhoz kiváló.

165


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Tavaszi kiskertem zsengéi Ha kénytelenek vagyunk évente hat hónapot zord hidegben (bevallom, néha kevésbé zord, de csak azért, mert besegít a globális felmelegedés, ez meg ugyancsak elfogadhatatlan) tölteni, mindenki számára érthetővé válik nagymértékű fény-, meleg-, és vitaminigényünk. Ezért, mikor végre megérkezik ide (Gyergyószékre, amely Székelyföld leghidegebb medencéje – szerk. megj.) is a hőn várt tavasz, kiéhezetten vetjük rá magunkat az első friss, harsogó, hersegő, lédús, illatos, színpompás, vitamindús zöldségekre, gyümölcsökre, melyek természetesen kicsiny kertünkben teremnek. A rebarbara első rügyeinek kibukkanásától már hivatalosan is kijelenthetjük: Tavasztündér legyőzte Télapót (képzavar J). Nem csoda, hogy ez alkalomból kapnak is tőlem néhány csókot csodálatosan duci fejecskéikre (mármint a rebarbarák). Persze, azon reménnyel telve, hogy a szomszéd épp másfele jár, és nem azon pukkadozik egy fa mögött, hogy én mily kecsesen hasalok a rebarbara lábainál (jelen esetben fejeinél).

Egres

Az egres (grossularia) a kertek legkorábbi gyümölcse, igénytelen, hideget jól bíró növény, mely a legváltozatosabb népies nevekkel büszkélkedhet: köszméte, piszke, büszke, pöszméte. Használják a gyógyszeriparban is, a háziasszonyok meg levest, mártást, gyümölcssajtot, kompótot, dzsemet készítenek belőle. Tartalmaz A-, C-, D-vitamint, káliumot, kalciumot, foszfort. Nagy-

mértékű fogyasztása a benne található nyomelemek miatt is igen ajánlott. A népi gyógyászat szerint köszvény-, vese- és hólyagbántalmak esetén segít. Ha esszük. Egresleves:mihelyt az egresbokrom már csodás, piciny egresszem-kezdeményeket hajt, boldogan tervezgetem az egresleves beiktatását étrendünkbe, ugyanis nagyon szeretjük. Két jó marék egres, fél tasak, megfőzött tejszínpudinggal dúsítva, csodás metamorfózis nyomán, rögvest felveheti az egresleves nevet. Kerülhet bele (társaságnak) néhány alma, cukor, citromfű, csipetnyi só és fahéj. Másik nagy kedvencünk az egresmártás, sóbafőttel és petrezselymes újkrumplival. És, ha még mindig maradnak dundi szemek a bokron, azt én önfeláldozón lelegelem.

Murok

Az egyik legegészségesebb zöldségünk a murok (daucus carota). Hallgat még, ugyan igen kelletlenül, a répa névre is, tudván, hogy semmilyen rokonságban nincs a répafélékkel. Számos jótékony gyógyhatással rendelkezik: erősíti az immunrendszert, a szemet, olyan értékes ásványi anyagokat tartalmaz, amelyekre akkor van a legnagyobb szükségünk, ha fáradtnak vagy gyengének érezzük magunkat. Az olyan nők-

166


2017 – tavaszi-nyári kiadás nek, mint például én is, kifejezetten fontos, hiszen segít leküzdeni a vérszegénységet és lassítja az öregedést. Zöldséges bundás kenyér:álljon itt egy gyors ebéd leírása, mindazoknak, aki időhiányban szenvednek! Persze igazán akkor lenne gyors, ha előfagyasztott zöldségekből készülne, de én ezt most elhanyagoltam (a friss mindig jobb, mint a fagyasztott alapelv néhány fránya daganat kialakulása. Fanyar, mentén haladva), és óriási türelemmel, szto- savanykás íze miatt remek kiegészítője leveikus nyugalommal szeletelgettem a murkot. seknek, lekvároknak, kompótoknak, süteMert aminek meg kell történnie, az garan- ményeknek. táltan meg is történik (predesztináció alapMézes piskóta: süteményemet mézesre elve). Pl. a zöldségek, szeletelés után, rend- terveztem, teljes büszkeséggel töltődve, hogy ben megpárolódtak. Amin pedig bájosan el- lám, mily kreatív vagyok! Némi kutakodás után aztán rájöttem, feltalálták ezt már előttem többen is! Azért, hogy alkotó szellemem mégse sérüljön oly nagyon, piskótám muffinformát öltött, már csak azért is, mert így nem kellett hajba kapnunk a ropogósra pirult oldalakért. És került bele rebarbara is, ugyanis zsenge szárai már igen vágytak emberi gyomrokba kerülni. Tésztája: 4 tojás, 10 kanál cukor, 4 kanál méz (pitypang), 10 kanál hevertek, az nem más, mint egy bundás ke- liszt, 1 kávéskanál szódapor és kb. 6 darab nyér. Zeneileg meg maximális hangerővel dundi, karikára vágott rebarbaraszár. segített Rómeó és Júlia. És, hogy miért pont Zöld- és medvehagyma ők? 1. Mert szeretem őket. 2. Mert a murok julienre van vágva. Ami ugye a Juliette férfi Nincs is jobb a kerti földből frissen kiránkiadásban, de persze, azért nekem Rómeó gatott zöldségeknél! Kertünkben az elsők mégis jobban tetszik. között is első a zöldhagyma, pláne, ha ősszel a sasszem(üveg)ünket elhagyva néhány Rebarbara hagymát a földben felejtünk. Ezek aztán koA rebarbara (rheum rhabarbarum) az a ra tavasszal önszorgalomból kibújnak. A gyümölcs, ami igazából zöldség. Ez az a nö- zöldhagyma csípős zöldség, mely segít megvény, melynek azért fogyasztjuk a szárát, előzni az érelmeszesedést, serkenti az mert a levele mérgező. Szárát és gyökerét ős- emésztést, véd a rák ellen, csökkenti a véridők óta gyógynövényként is használják. A cukorszintet, hatásos légúti megbetegedégyomorra és az emésztésre gyakorol jóté- sek ellen is. Szóval, jó sok mindent tud. Mákony hatást, antioxidáns, csökkenti a szer- sik nagy kedvencem a díszes gyöngyviráglevezetben felhalmozódott káros szabadgyö- vélhez hasonló medvehagyma. Büdös, de fikök mennyiségét, ezáltal talán elkerülhető nom és jótékony. Míg terem, minden lehet-

167


2017 – tavaszi-nyári kiadás séges ételbe belekerül, fokhagymahelyettesként. Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, jó krónikus hasmenés és szorulás ellen, enyhíti a szédülést, fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást. „Mindenből egy” zöldségleves: mivel a zöldségleves nálunk fele minimális sikernek örvend, ezért kerül bele, a főzés vége felé, egy botturmix. És így már elfogy. Furcsa- haragoszölden harsogják: gyomorba velünk! ságok akadnak az emberi ízlés világában is! Mi pedig szépen szót fogadunk, ugyanis „a Kell bele zöldhagyma, medvehagyma, mu- leveléből készült szerek (remélem a spenótrok, zeller és krumpli. Mindenből egy (kivé- főzelékre is gondolt a szerző!?) az emésztésve a zöldeket), egyértelműen, miként a leves re, a hasnyálmirigy működésére is jó hatással neve is mutatja. És attól függően, hogy ép- vannak, valószínűleg a szaponinok miatt” pen melyik zöldségünk mérete a legna- (Wikipédia). A szaponinokra azonban most ne térjünk ki, már csak azért sem, mert a kémia amúgy is nehezen emészthető. Főleg számomra. A főzelékben meg nálam a spenótlevelek megtartják levél formájukat, habár illene őket apróra metélni, mégsem teszem. Így, ha nem is gusztusosabb, de legalábbis felnőttesebb. Nem utolsó sorban pedig, küldhetünk a gyomrunknak egy nagygyobb, elnyeri a leves vezető ízének főszere- méretű, vastartalmú levélbombát. pét. Jelen példányunk eléggé a zeller felé haEper jaz, holott hagymásnak indult. Az eper (fragaria) azon korai tavaszi gyüSpenót mölcsök egyike, mely szépsége, gusztusosA spenót (spinacia oleracea) minden sága, ízletessége miatt sokunknak egyben más zöldségnél több vitamint és ásványi kedvenc gyümölcse is. Meleg napokon kianyagot tartalmaz, így kétségtelenül ez a leg- váló szomjoltó (mondjuk, mire ideér a meegészségesebb salátanövény. A spenót főzve leg, leérik az eper), fogyasztása a jóllakottság és nyersen egyaránt fogyasztható. A nyers érzését kelti, ezáltal kiváló partnere a fogyóspenót íze enyhe, kissé savanykás, kiválóan kúrázóknak, vértisztító hatása pedig segít a illik salátákba. A főtt spenót meg többet ér- salakanyagok és a felesleges zsír távozásádemel, minthogy állandóan főzelék váljon ban, tehát szépít, méregtelenít, fiatalít és fobelőle! Mondom én, aki ma is főzeléket fő- gyaszt, ráadásul még használható a pattanázött! sos bőr kezelésére is. Tehát szépülni vágyó Spenótlevél: levelet nem csak írni, enni személyeknek kimondottan ajánlott. is nagyon szeretek. És végre eljött a zsenge Eperhamburger: van úgy, hogy azoksaláta-, sóska- és spenótlevelek ideje! Kis ker- nak a gyermekeinknek, akik nagyon szeretünkben, katonás sorokban, vigyázzállásban, tik a hamburgert, születésnapjuk is van.

168


2017 – tavaszi-nyári kiadás Egyben. Ez a születésnapozás aztán általában mesei méreteket ölt, egy jó anya meg tortát süt a barátoknak, másnap tortát süt a rokonoknak, és végül tortát süt magának a gyermeknek is, a születése napján. Figyelembe véve a táplálkozási szokásait, az igényeit, meg azt is, hogy a gyermek ezt egymaga fogyasztja el, ezen évben, az egykori születéssel egy időben, megszületett az epres, tejszínhabos hamburger. Sóskaleves: rebarbarával – mert nő a kertben, mert finom, és mert egészséges. Még eléggé fiatalkák és zsengék, ezért öszszeadtam őket egy fazékban (mindenféle ceremónia nélkül), hátha kisül belőlük egy leves. Végül, ki nem sült, de megfőtt! Kapott felvert tojást, rántást, sót, borsot és cukrot. Friss és selymes lett, miként egy tavaszi szellő!

Spenótos lencse (pálak dál)

Tésztája egy tojásból (1 db!), kis cukorból, lisztből készült piskótazsemle, tejszínhabbal és szintén aznap pirosodott eprekkel töltve. Igen-igen, pirosabbak is lehetnének, de az idei tavasztól ennyire telt. Pirosodjon inkább a gyermek füle, a sok kedves fülhúzásos köszöntéstől!

Sóska

A sóska (rumex acetosa) szinte mindenhol megtalálható: mezőn, piacon, no meg természetesen a kertemben is. Már kora tavasztól a konyhaasztalokra kerülhet, és ez azért is örvendetes, mert immunerősítő tulajdonságának köszönhetően a hosszú téli hónapok után valósággal felpezsdítheti szervezetünket magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően. Frissítő, élénkítő hatású. A sóska jó vízhajtó, nyálkaoldó, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező képességét. A népi gyógyászatban vértisztító szerként alkalmazzák.

Örömmel értesítek mindenkit, hogy házasságot kötött a magyar konyha méltánytalanul elhanyagolt két tagja, a lencse és a spenót. Ez a házasság már régebben megköttetett, Indiában, de most örömmel jelenthetem, hogy Gyergyószentmiklósra is eljutott a hír (lajhárfutár lábakon), sőt egyenesen kipróbáltatott, és igen jónak találtatott. Már csak azért is ajánlanám, mert még tart a böjtösebb ételek ideje. Elkészítése sem túlságosan bonyolult, a lencse némi áztatás után megfő, hagyma, babérlevél, só, bors társaságában. A spenótmosás és -aprítás után, rántással dúsítva, pici tejjel, ha még

169


2017 – tavaszi-nyári kiadás szükséges pici vízzel (só, bors, fokhagyma) vertem tojássárgáját, tejfölt, lisztet és a tojáösszerotyog. Mikor a spenót is elkészül, ösz- sok felvert habját. Gyomrom helyett szép emlékeim tárhászekeverjük a lencsével és megkoronázzuk zába helyezhettem, ugyanis mire kettőt forcsillagos tükörtojással. dultam, édes utódaim nyomtalanul eltünCitromfű tették drága gasztronómiai gyermekemet. A citromfüvet (melissa officinalisa) néÉs végül: üdüljünk piesen mézfűnek, méhfűnek, citromszagú melisszának, orvosi citromfűnek, igaz nád- egészségesen! rafűnek, macskaméznek is hívják. A népi A fenti cím akár gyógyászat szinte minden betegségre hasz- félreértésekre is adnálja. Rossz közérzet esetén, gyomor- és bél- hat okot, ezért tiszpanaszoknál, epe- vagy májbántalmaknál, tázzuk gyorsan, szívpanaszoknál, menstruáció alatt és meg- nincs szándékomfázásnál is segít. Idegesség, álmatlanság ellen ban programajánlais jó. Hát, én aztán használom is, mindunta- tot nyújtani senki lan (ugyan a kocsonyában még nem próbál- számára. Az egésztam)! Kedveltsége miatt a citromfüvet séges üdülés kifeje1988-ban az év gyógynövényének választot- zés csak egy egészséges üdítőt rejt magában, ták. Ezúton is gratulálunk neki! ami nem más, mint a limonádé pezsgő. Pite: régóta motoszkált a fejemben egy Habár nem teljesen, de azért órákra begondolat, ami most testet is öltött, pite for- beteszi a lábát Gyergyóba is a nyár (egyébmájában. Mely egy tortaformában sült, és ként meg maradunk a másik két évszakkal: a természetesen, mint minden rendes pité- hideggel és a langyossal). Ez pedig ugye némi nek, töltelékre is szüksége volt. Elindultam felmelegedéssel jár, ami ugyanakkor a fűhát valami töltelékalapot keresni. Egészen a tésszezon végét jelenti. Hurrá! Ennek örökertemig jutottam, ahol is bájosan piron- mére pezsgőztem, saját, házilag készült pezskodva mosolygott rám egy tő citromfű. gőmmel. Melynek alkoholtartalma valahol a Meglátni és megszeretni egy pillanat műve 0 és a -1 között lehetett, de amúgy sem ez a volt, így született meg aztán a pitetöltelékek lényeg! Hanem a buborék. Az meg jól láthalegifjabb tagja, ami a citromfüves-rebarbarás tóan benne volt! A nagy mennyiségű víz melnevet kapta tőlem, a kereszt- és szülőanyjá- lett tartalmazott még tavalyról maradt áfotól. Összerottyantottam a rebarbarát cit- nyakórót, idei citromfüvet, mentát és citroromfűvel és cukorral, amikor kihűlt, beleke- mot, melyek ízátadás után a kukába kerültek. És hogy mihamarabb feléledjen, került bele pici szárított élesztő is. Meg persze cukor. Két nap alatt már pezsgett is, mint a karikacsapás. Ezennel meg: Isten éltesse a tavasz és a nyár nevű évszakot, és tartsa meg köreinkben minél hosszasabban, mindnyájunk és pénztárcánk örömére! Berszán Árus Csilla

170


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Mi legyen az ebéd? Sok előnye van, ha előre megtervezzük, hogy a hét egyes napjain mit főzünk. Változatosabb lesz az étkezésünk, mert a tervezésnél rögtön feltűnik az egysíkúság. Nem kell minden nap kreatívnak lennünk, hiszen nem az esti félálomban kell kitalálnunk a másnapi ebédet. A boltban való rögtönzés is megszűnik, s ezzel nemcsak időt, pénzt is megtakarítunk: egy alkalommal letudhatjuk az egész hétre szóló bevásárlást, ráadásul csak azt vesszük meg, amit tényleg meg is eszünk. A jól átgondolt terv segít beosztani a konyhapénzt, s ha jól variáljuk az olcsóbb és a drágább ételeket, nem fordulhat elő, hogy hónap elején még húst eszünk hússal, a hónap végére meg csak krumpli jut. De hogyan állítsunk össze egy menütervet? A legfontosabb, hogy ne essünk pánikba a ránk váró feladat láttán! Egyáltalán nem olyan bonyolult, ráadásul idővel olyan gyakorlatra tehetünk szert, hogy szinte magától elkészül a lista. Kezdetnek viszont jól jöhet néhány trükk.

máris van egy ragunk, melyhez csak tésztát kell főzni. Aztán felkerülhet a listánkra olyan étel is, melyet korábban nem készítettünk: leshetünk éttermek kínálatából, főzőműsorokból, a Székely Kalendárium receptjeiből és persze szakácskönyvekből. Akár régi szakácskönyvekből is.

A kezdetek

Érdemes először azt összeírni, hogy mit szoktunk főzni, mi az, amit szívesen eszünk. Itt szerepelhet gyorsan és hoszszabb ideig készülő étel, olcsóbb és drágább, minden, ami eszünkbe jut. (Segíthet a kamra is, ha számba vesszük az onnan használható alapanyagokat, további ételek juthatnak eszünkbe.) Ezzel máris van egy adatbázisunk, melyből kiválogathatjuk az egyes napokhoz tartozó ételeket. Az időigényes fogások mehetnek majd hétvégére. A kiadósabb, drágább ebédet másnap újrahasznosíthatjuk: egy jó sültet például másnap feldarabolva tejföllel és fűszerekkel átmelegíthetünk, és

171

Tehénhús petrezselyemmel Számos étek az tehénhúsból az mint ide elől megmondám, miképpen tegyed fel, miképen abároljad meg. Ha csak petrezselyemmel akarod megfőzni, az savát szépen és jó módjával add meg, arra bőségesen petrezselyem levelet vess; mert az annak az borsa, az sava penig az ézit meg ne haladja. Az uradnak az szája ézihez szabjad az szádnak az ézit, hogy kedvét találjad. Hogy ha penig ötven vagy hatvan esztendő embert szolgálsz, annak az étkét ugyan valóban megfőzzed; ha penig ifjabb embereket szolgálsz, annak az életéhez szabjad az eledelt is; mert az ifjabbaknak is gyönyörök is erősebb, miként az lábok is gyorsabb. De soha sületlent, fövetlent fel ne adj, akármint kérje az urad. (Az erdélyi fejedelem udvari szakácskönyve a XVI. századból. Régi magyar szakácskönyvek. Közli Radvánszky Béla. Bp., 1893.)


Sült túrógombóc

2017 – tavaszi-nyári kiadás

A túrógombócot eddig mindig főztem és morzsába forgattam, most kipróbáltam sütve. Nagyon finom, talán még jobban is ízlett, mint a főzött változat. Másabb, könnyedebb a tésztája, hiszen sütőpor is van benne – tulajdonképpen hívhatnánk túrófánknak is. Hozzávalók kb. 33 db-hoz: 50 dkg túró, 2 tojás, 3 evőkanál liszt, 3 evőkanál zsemlemorzsa, csipetnyi só, 1 kávéskanál sütőpor, 1 evőkanál vaníliás cukor; a sütéshez: olaj; a tálaláshoz: porcukor, lekvár, tejföl. A túrót villával áttörtem, a tojást kissé elhabartam, majd a többi hozzávalóval együtt egyneművé kevertem a tésztát. Nedves kézzel kb. 20 g-os gombócokat formáztam belőle. Forró olajban, közepes lángon kisütöttem, papírszalvétára szedve lecsepegtettem. Porcukorral meghintve, lekvárral vagy tejföllel tálaltam.

Régi ötletek mai konyháknak Egészen régről vannak ilyen menüterveink: tudjuk például, hogy Thurzó Szaniszló főúr mit evett 1603 januárjának egyes napjain ebédre és vacsorára. Persze ezekből egy hétköznapi konyha keveset tud ma hasznosítani, de ha az arisztokraták helyett a polgári háztartásokra szabott menüterveket nézzük, már van miből merítenünk. Régen ugyanis minden valamirevaló szakácskönyvben külön részt szenteltek a mintaétrendeknek. Kugler Géza századfordulós szakácskönyvében például, a 19. századból ezeket a leveseket találjuk a tavaszi hónapoknál: zöldségleves, bableves, pirított kenyérleves, daraleves sárgarépával, rizsleves tejföllel, borleves, spenótleves, burgonya-

leves, petrezselyemleves, gerslileves tojással, makarónileves, velőleves gombóccal. Bánffyhunyadi Hunyady Erzsébet 1924-es könyvében pedig ezek a tavaszi levesek szerepelnek: sóskaleves tojással, piszkeleves, gombaleves rizzsel, grízes táskaleves, tejfölös halleves, köménymagos leves, tárkonyos bárányleves, csontleves májgombóccal. Ez máris húsz leves. Már „csak” a helyüket kell megtalálni. A tárkonyos bárányleves például önmagában is kiadós, de választhatunk mellé egy egyszerűbb zöldségételt (például borsófőzelék) vagy tésztát is. Ha veszünk spenótot, a hét egyik napján készülhet belőle leves, két-három nappal később pedig főzhetünk spenótfőzeléket, bundás kenyérrel. A köménymagos leves szerényebb fogás, viszont ha másodiknak készítünk egy lencsefőzeléket vagy kapros túrógom-

172


2017 – tavaszi-nyári kiadás bócot, már nem lesz hiányérzetünk, s még- zöldséggel, rántott csibe salátával, rántott harcsa, pisztráng kéken. Az egyszerűbbek is olcsón kijövünk. A lista közül jó ötlet lehet még a tehát adott, azt pedig, makaróni sajttal, a sonhogy miként érdemes kás tészta, a spárga tej„sakkoznunk” az egyes föllel és a töltött tojás. ételekkel, a próbálgatás, a Az 1924-es szakácstapasztalat és a lehetősékönyvből a juhtúrós gek adják. csusza, a kapros túróEzzel lesz gombóc, a zsírban sült a listánk teljes krumpli salátával, a fasírt, a borjúsült tükörAmi a főételeket illeti, tojással és a barátfüle Kuglernél ezek szerepelképviselik az egyszenek: marhahús uborkarűbb megoldást. A kiamártással, töltött bárány, dósabb főételek között ürügerinc zöldbabbal, tölezek szerepelnek: bátött káposzta, vadkacsa saránytokány újkrumplival látával, disznópecsenye és salátával, paprikás csirke, rántott borjúkrumplival, lencse hurkával, gulyás burgonyával, párolt borjúcomb szelet és nyelv tartármártással, pörkölt tar-

Kolozsvári savanyúkáposzta-leves Hozzávalók 6-8 személyre: 50 dkg húsos kolozsvári szalonna, 2-3 evőkanál olaj, 1 nagy vöröshagyma, 4-5 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál köménymag, őrölt pirospaprika, 2 l víz, só, csili (elhagyható), 1 húsleveskocka, 50 dkg savanyú káposzta, 50 dkg burgonya, 1 nagy pohár tejföl (50 dkg). A szalonnát 1 x 1 cm-es kockákra vágtam, és nagy lábasban, az olajon pirítani kezdtem. Pár perc elteltével hozzáadtam a megtisztított, felaprított vöröshagymát, újabb néhány perc múlva a megpucolt, zúzott fokhagymát és a köménymagot. Rövid ideig együtt sütöttem, majd a tűzről levéve meghintettem a pirospaprikával. Felengedtem a vízzel, a tűzre visszatéve ízesítettem sóval, csilivel és leveskockával. A káposztát néhány vágással felaprítottam, a levesbe szórtam. Felforraltam, és kis lángon kb. 1/2 óráig főztem. Közben megtisztítottam, és a szalonnánál kicsit nagyobb kockákra daraboltam a burgonyát. A levesbe tettem, és puhulásig főztem. A tejfölt hőkiegyenlítéses módszerrel hozzáadtam, és pár percnyi főzés után tálaltam az ételt.

173


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Nyúlcomb vörösboros mártásban

Hozzávalók: 2 nyúl első és hátsó combja, őrölt bors, só, olaj, 5 dkg zsíros szalonna, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyemgyökér, 1 közepes zellergumó, 1 evőkanál liszt, 2,5 dl vörösbor, 5-6 babérlevél, 1/2 kávéskanál morzsolt kakukkfű, 8 dkg paradicsompüré, 2,5 dl tejföl. A combokat megtisztítottam, bedörzsöltem sóval, őrölt borssal és olajjal. A zöldségféléket megtisztítottam, a répát és a petrezselyemgyökeret karikákra, a vöröshagymát és a zellert centis kockákra vágtam. A szalonnát is hasonló nagyságúra kockáztam, egy nagyobb lábasban sütni kezdtem. Rátettem a combokat, köröskörül megpirítottam, majd kiszedtem. A pecsenyelében világosbarnára pirítottam a zöldségeket, meghintettem liszttel, felöntöttem a vörösborral és 2,5 dl vízzel. Felforraltam, ízesítettem sóval, babérlevéllel és kakukkfűvel. Visszahelyeztem a fűszerezett mártásba a combokat, és fedő alatt, kis lángon puhára főztem. A kész húst kiszedtem a mártásból, a visszamaradt zöldséges alapból eltávolítottam a babérleveleket, majd botmixerrel pürésítettem. A tűzre visszatéve elkevertem benne a paradicsompürét és a tejfölt, szép simára főztem. A nyúlcombokat tálra raktam, rámertem a mártást, és petrezselymes nokedlivel tálaltam.

honyával, spenót rántott báránnyal, padlutka, sült hal vajas krumplipürével, rácponty. Az egyes ételek beosztását persze a leveseknél mutatott logikán kívül befolyásolhatja a piac is: minek van éppen jó ára, mi az, amiből szép áru van.

Receptek

Az imént felsorolt ételek többsége ugyan ismerősen hangzik, akadnak elfelejtett fogások is köztük. Kugler rizslevese például úgy készült, hogy hús-alaplében megfőzte a rizst (ha vasárnap húslevest főztünk, hétfőre időzíthetjük ezt az ételt, így használhatjuk a hétvégi maradékot), majd tejföllel behabarta. Egészen gyors és olcsó

fogás, illik sült hal elé. Hunyady Erzsébet padlutkájához valamilyen levél kell: ez lehet szőlő, ribizli, sóska, káposzta vagy kel a receptje szerint. Ezt kell laskára vágni, majd megfőzni. Közben rizst is főzünk, majd hozzáadjuk a levelekhez, fűszerezzük (szerecsendiót és sáfrányt ajánl a recept), végül fokhagymás rántással sűrítjük. Tejföllel és citrommal savanyítjuk, tálaláskor szórhatunk rá pirított szalonnát, de ha rövid lével főztük, pecsenye mellé is adhatjuk köretként. Bogos Zsuzsanna

174

A színes hátterű recepteketVámosi Hajnalka (hankka.blogspot.ro) bocsátotta a Székely Kalendárium rendelkezésére.


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Olvasóink főzték! 2014 óta várjuk olvasóink fotóval ellátott receptjeit a szerkesztőségünkbe, hogy egy-egy sikeres, kipróbált erdélyi fogást közkinccsé tehessünk a Székely Kalendárium hasábjain. A mostani válogatás az elmúlt két év folyamán beérkezett receptekből készült. Ezúttal az egyszerű, ismert étkekből is szemelgettünk, hiszen sokaknak jelenthet újdonságot az is, amit a székelyföldi háziasszonyok már „vérükbe oltva” hoznak otthonról. Jó főzőcskézést kívánunk!

Előételek, reggelik

Meggyes müzli

Szedres turmix

Hozzávalók: 1dl tej, ½ dl narancslé, 10 dkg szeder, 1 kisebb banán fele felkarikázva, 1 evőkanál méz.

Hozzávalók: 3 evőkanál zabpehely, 3 evőkanál étkezési búzacsíra, 3 dl tej, méz, 40 dkg meggy (de bármilyen gyümölccsel elkészíthető). Elkészítés: a zabpelyhet, a búzacsírát és a búzakorpát felöntjük a forrásban levő tejjel, jól összekeverjük, de a tüzet már lezárjuk alatta. Ízlés szerint mézzel,

Elkészítés: a turmixgépbe beleöntjük a tejet és a narancslevet, majd hozzáteszszük a szederszemeket majd a banánt. Végül belekanalazzuk a mézet és az egészet összeturmixoljuk. Poharakba teszszük, és tejszínhabbal tálaljuk. Barcsa Anna, Négyfalu ä A padlizsán enyhén keserű íze csökken, ha felszeletelve megsózzuk, és állni

hagyjuk. Ha jól becitromozzuk, nem színeződik el.

ä Ha a fokhagymagerezdeket szétmorzsoljuk, kevés sóval megszórjuk, és késsel

szétdörzsöljük, nagyobb ízhatást fejtenek ki.

ä Ha a fokhagymagerezd középső részéből kivágjuk a zöld részt, csökken a sza-

ga. Ugyanezt a hatást érjük el, ha pár percig sós vízben áztatjuk, majd ezután tesszük az ételbe. ä Papírtányérban marad a legfrissebben a gomba a hűtőszekrényben.

175


2017 – tavaszi-nyári kiadás esetleg cukorral édesítjük. Ezután bele- Levesek keverjük a kimagozott meggyet. Akár előző este is össze lehet állítani, de akkor Tárkonyos grízgaluskaleves Hozzávalók: 4 db csirkeszárny, 2 db kihűlés után, fogyasztásig hűtőszekrénypetrezselyemgyökér, egy kisebb fej karaben kell tartani. lábé, 4 db murok (sárgarépa), kétmarékSonkás omlett nyi zöldborsó, 1 kisebb fej fehérhagyma, Hozzávalók: 4 tojás, 4 kanál liszt, 8 tárkony, só, bors, liszt. A grízgaluskához: kanál tej, 10 dkg sonka, tejföl, reszelt sajt, 1 tojás, 4 evőkanál gríz (búzadara), só. 5 dkg vaj, só. Elkészítés: a zöldséget megpucoljuk, apró kockára vágjuk és olajban megdinszteljük. A szárnyakat kettévágjuk, és a zöldséghez adjuk, sót, borsot teszünk hozzá, még egy kicsit dinszteljük, megszórjuk egy kanál liszttel és felöntjük vízzel. Beletesszük a kétmaréknyi zöldborsót, és hagyjuk főni. Mikor megfőtt minden, hozzáadjuk az apróra vágott tárkonyt, és ha nem elég sós, akkor ízesítjük ételízesítővel, majd még 5 percet főzzük.

Elkészítés: a tojássárgáját összekeverjük a liszttel, tejjel, sóval, a felvert tojásfehérjével. Kikent, lisztezett tepsiben megsütjük. A sonkát ledaráljuk, és kis tejfölben megfőzzük. Megkenjük a még meleg omlettet a sonkával, megszórjuk a reszelt sajttal és forró vajjal leöntjük. Pár percre még visszatesszük a sütőbe. Tövissi Éva, Marosvásárhely ä A fonnyadt zöldségek és saláták újra frissek lesznek, ha hideg, enyhén ecetes,

sós vagy citromlés vízbe mártjuk, lecsepegtetjük, majd kis időre, lefedve állni hagyjuk őket. ä Ha a kemény tojás főzőlevét erősen megsózzuk, nem robban szét oly könynyen a tojás. Ezért jó többek között a húsvéti tojást a sonka levében főzni. ä A gombás ételekhez használjunk vargányagombát vagy abból készült gombaport, mert sokkal intenzívebb az íze, mint a többi gombának – az üzletben vásároltakról nem is beszélve.

176


2017 – tavaszi-nyári kiadás Grízgaluska elkészítése: felverjük a gal és babérlevéllel ízesítjük. 2 deci tejfölt tojást pici sóval, hozzáadjuk a 4 evőkanál elkeverünk 1 púpozott kávéskanál liszttel. grízt, egy pici szódaport – ezt jól összeka- A habarékot a leveshez adjuk, és utána távarjuk, és hagyjuk pihenni 10 percet. Egy lalhatjuk. Deák Emese, Kibéd edényben főni rakunk vizet, és mikor fő, kanállal beleszaggatjuk a galuskákat, lassú Laskás paradicsomleves tűzön 15 percet főzzük. Közben 4-5-ször Hozzávalók: paradicsompaszta, lehideg vízzel „megijesztjük”. Tálaláskor a vesbe való laska, só ízlés szerint, 4 db sárleveshez adjuk. Nagy Erika, Gyergyószentmiklós garépa, kevés libazsír, petrezselyemzöld. Elkészítés: a sárgarépát meghámozPörköltleves zuk, megmossuk, és apróra vágva, egy Hozzávalók: 30 dkg sertéscomb, 2 fej edényben kevés libazsírban megdinsztelvöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 25 jük, majd felöntjük vízzel, 2 kanál paradidkg zöldbab, 20 dkg burgonya, kömény- csompasztával és ízlés szerint sóval ízesítmag, babérlevél, tejföl, liszt. jük. Amikor kezd forrni, belerakjuk a levesbe való laskát, és hagyjuk forrni. Ha teljesen megfőtt, vághatunk bele petrezselyemzöldet. Egy keveset még hagyjuk a tűzön, és fogyaszthatjuk. Rusin Georgiana, Lemhény

Elkészítés: a kockára vágott sertéscombból a hagymával és fokhagymával pörköltet készítünk. Külön-külön, sós vízben megfőzzük a zöldbabot és a burgonyát. Ezeket, miután megpuhultak, a főzővízzel együtt a pörkölthöz keverjük. A levest sóval, borssal, őrölt köménymagä Ha édességet készítünk, könnyen megspórolhatunk jó néhány kalóriát azzal,

ha a cukor mellett egy kevés sót is teszünk hozzá. A só ugyanis az édes ízeket is kiemeli, így kevesebb cukor elég a kívánatos íz eléréséhez. Persze, a sózást se vigyük túlzásba, mert édesség helyett sós süteményünk lesz. ä Néhány csepp citromlé intenzívebbé teszi a gomba ízét, és gátolja a színváltozást. ä Folyó víz alatt és szivaccsal tisztítható legkönnyebben a gomba, de soha ne hagyjuk a vízben! ä Ha nagyon erős a hagyma, tisztítás után felvágásig tartsuk hideg vízben.

177


Főételek

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Pityókafasírt Hozzávalók: 1 kg pityóka, ízlés szerint pár cikk fokhagyma, 2 fej közepes hagyma, 2 db tojás, 25–30 dkg liszt, só, bors ízlés szerint. Elkészítés: a pityókát összeőröljük pár cikk fokhagymával és a hagymával. Hozzáütjük a 2 db tojást, majd sóval, borssal és a liszttel összegyúrjuk, formázzuk és olajban kisütjük.

fokhagymával ízesítjük. Hozzáadunk egy tojást, és dió nagyságú gombócokat formázunk belőle. A gombócokat a hagymához adjuk, kevés víz hozzáadásával megpároljuk, amíg zsírjára sül. ½ kg krumplit hosszú szeletekre vágunk. A gombócokat a lábas egyik oldalára húzzuk. Mellérakjuk a krumplit, sózzuk, 2 kanál tarhonyát szórunk rá és egy kevés paprikát. 1 ½ liter vízzel feltöltjük, puhára pároljuk. Savanyúsággal tálaljuk. Szabó Anna, Bibarcfalva

Nagyi szerint ez a szegény ember bécsi szelete. Salamon Aranka, Székelyudvarhely

„Egytál” étel

Hozzávalók: 2 fej hagyma, ½ kg disznóhús, 1 tojás, só, bors, fokhagyma Elkészítés: két fej hagymát jó apróra megvágunk, bő olajban megpuhítjuk. ½ kg húst kétszer ledarálunk, sóval, borssal,

Tojásos makaróni

Hozzávalók: 4 tojás, fél kg makaróni (csőtészta), só ízlés szerint, feketebors ízlés szerint, kevés olaj. Elkészítés: egy edénybe tegyünk oda vizet főni, amikor már fő, tegyünk bele ízlés szerint sót, és főzzük meg benne a makarónit. Amikor a makaróni megfőtt, szűrjük le róla a vizet, tegyünk bele egy

ä Ha mosogatás előtt citromlével átdörzsöljük az evőeszközöket, vagy a moso-

gatóvízbe kevés ecetet teszünk, megszűnik a kellemetlen hal- és hagymaszag.

ä A nyers fokhagymának antibakteriális, vírusellenes hatása a van, a nyers és fő-

zött fokhagyma viszont egyaránt rendelkezik rákellenes, a keringési rendszerre kedvező hatással, felnőtteknek általában napi 4 g (egy-két gerezd) adag javasolt belőle. ä A csirkemájat is nyugodtan megsózhatjuk sütéskor, csak ne süssük túl sokáig! ä A hagyma- és halszagot kézről, deszkáról, késről ecetes sós vízzel tüntethetjük el.

178


2017 – tavaszi-nyári kiadás ban vagy zsírban mindkét oldalát rózsaszínűre sütjük, majd forró vizet adunk hozzá, és félpuhára főzzük. Ekkor hagyjuk zsírjára pirulni, rátesszük a karikára vágott hagymát. Megpaprikázzuk, fedő alatt pároljuk, míg a hús teljesen puha, akkor hagyjuk zsírjára pirulni. Burgonyapürével, tarhonyával körítjük, és ecetes kevés olajat, és hagyjuk a tűzön. Beleüt- uborkát adunk hozzá. jük a 4 egész tojást, összekeverjük, és feBarcsa Anna, Négyfalu keteborssal ízesítjük. Levesszük a tűzről, Brassói aprópecsenye és máris fogyaszthatjuk. Rusin Georgiana, Lemhény Hozzávalók: 50 dkg sertésszűz, 2–4 cikk fokhagyma, 5 dkg zsír, 1-2 deci húsHagymás rostélyos leves, 1 kg burgonya, ízlés szerint só, őrölt Hozzávalók: 4 rostélyosszelet (a bors, majoránna. Elkészítés: a húst csíkokra vágjuk, a marha vagy borjú magas-hátszínéből készült finom, omlós sült), 2 nagy hagyma, felforrósított zsiradékon pirosas-barnára pirítjuk, hozzáadjuk az összezúzott fokhagymát, sóval, borssal, majoránnával fűszerezzük. Felöntjük pár kanál húslevessel. Fedővel lefedve, lassú tűzön puhára

1 evőkanál olaj vagy zsír, kis kanál paprika, só, bors. Elkészítés: a rostélyosszeleteket jól kiverjük, sózzuk, borsozzuk, és forró olajä Házi paradicsompüré készítésekor nem föltétlenül kell a megmosott paradi-

csomokat forró vízben megfürdetni, majd lehéjazni, kimagozni. Inkább kevés vízben egy kis fokhagyma társaságában főzzük meg (néhány perc), majd egy botmixer segítségével az egészet turmixoljuk szét. Így benne marad a héja, magja is, mégis egy magas rosttartalmú, sima, csomó- és darabmentes szószt kapunk, amit kedvünkre fűszerezhetünk. ä Ne öntsük az ecetet az ételbe soha az üvegből, hanem kanálból, nehogy túl sok kerüljön bele egyszerre.

179


2017 – tavaszi-nyári kiadás pároljuk, majd fedő nélkül zsírjára sütjük. Almás palacsinta Közben a burgonyát meghámozzuk, és a Hozzávalók: 3 db közepes alma, 15 húshoz hasonló nagyságúra vágjuk. Bő forró zsiradékban kisütjük. Végül össze- evőkanál liszt, pici só, 1 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, 1 teáskanál őrölt fahéj, 3 forgatjuk a hússal, forrón tálaljuk. Simon Terézia, Brassó evőkanál cukor, tetszés szerint borvíz, olaj a sütéshez. Kb. 12-13 darab lesz ebDesszertek ből az adagból. Elkészítés (30 perc): az almákat Minisztercsók megpucoljuk és lereszeljük (nagylyukú Hozzávalók: 30 dkg darált dió, 30 reszelőn), vaníliás cukorral és a fahéjjal dkg porcukor, 3 evőkanál kakaó, 1 tasak vaníliacukor, 1 citrom héja és leve (ha sok a leve, egy fél citromot csavarunk csak bele), 1 dl tejföl, 1 tojásfehérje, magozott meggy.

Elkészítés: az egészet jól összegyúrjuk. Kis golyócskákat csinálunk, közepébe magolt meggyel, amit a végén kristálycukorba forgattak régebb, ma már kókuszreszelékbe szoktam. Egy tálcán sütőpapírra helyezzük őket, és megszikkasztjuk a szekrény tetején (kb. 2 nap). Izsák Márta, Marosvásárhely

beszórjuk, összekeverjük és állni hagyjuk. A lisztbe beleteszünk egy tojást, pici sót, 3 evőkanál cukrot, és borvíz hozzáadásával kavarjuk, míg palacsintatésztát kapunk. Azután beletesszük a reszelt almát, összedolgozzuk, ha esetleg hígabbra sikerült, lehet kevés lisztet rászórni. Olajjal kikent, forró palacsintasütőben sütjük, egy palacsinta 2-3 evőkanál massza, lesimítva. Mindkét oldalát süssük meg! A formájuk nem lesz szabályos. Melegen porcukorral hintjük meg. Tipp: ha csak 1-1 evőkanál masszát

ä Konyhakésünk mindig éles legyen, így a felvágásnál nem morzsálódik a ke-

nyér, a sütemény, minden munka gyorsabban megy, időt és anyagot takarítunk meg vele. ä A bizonytalan helyről vásárolt tojásokat ne üssük egymás után tálba, hanem mindegyiket külön-külön, egy csésze fölött, nehogy egy rossz elrontsa az összest. ä A burgonyát sós vízbe tegyük főni, akár héjában, akár meghámozva főzzük.

180


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Várjuk további ételreceptjeiket!

Van önnek kipróbált, jól bevált, mások által kevésbé ismert ételreceptje? Netalán le is fotózta, miután elkészítette? Küldje el nekünk a leírással együtt (a hozzávalókat négy személyre számolva), és mi Székely Kalendáriummal honoráljuk a következő kiadásból, a legjobb receptek beküldőit pedig külön díjazzuk! Kérjük, csak nyomtatásban eddig meg nem jelent vagy internetes honlapokon még nem közölt recepteket, fotókat küldjenek! E-mail-címünk: szekely@kalendarium.ro, a www.kalendarium.ro honlapról is közvetlenül kapcsolatba léphet velünk!

pottyantunk a serpenyőbe, „almafánkokat” süthetünk. Veres Erzsébet (nagyanyám receptje)

Diós kosárka

Hozzávalók a tésztához: 40 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 10 dkg porcukor, 4 tojássárgája, 25 dkg margarin. A töltelékhez: 40 dkg darált dió, 30 dkg porcukor, 4 tojásfehérje, 10 dkg savanykás lekvár (én csipkebogyósat használtam). A tetejére: csokimáz (20 dkg porcukor, 5 evőkanál víz, 3 dkg vaj, 3 dkg kakaópor). Elkészítés: a lisztet a sütőporral és a cukorral összekeverjük, majd a tojássárgájákkal és a margarinnal rugalmas tésztává gyúrjuk. Lisztezett deszkán kis golyócskákat formálunk, majd azokat 2-3 mm vastagra kinyújtjuk, és az alaposan kivajazott muffintepsit kibéleljük velük. Minden kosárkába

egy-egy kiskanálnyi lekvárt teszünk, majd beborítjuk a töltelékkel. Ehhez a darált diót elkeverjük a porcukorral, majd a tojásfehérjékből vert kemény habot is beleforgatjuk. Előmelegített sütőben, 190 Celsius-fokon 15–20 perc alatt szép pirosra sütjük. Ha kihűltek, rácsorgatjuk a csokimázat, melyhez a porcukrot és a kakaóport összekeverjük, majd a forró vízzel és a vajjal jól összedolgozzuk. Para Noémi, Kovászna

ä Ha olajjal sütünk, nyissunk ablakot, utána csináljunk kereszthuzatot. ä Nem ég oda a tej, ha a lábast előbb vízzel kiöblítjük, vagy a régi lábast véko-

nyan bezsírozzuk.

ä Nyáron a tejet egy csipetnyi szódabikarbónával forraljuk fel, így nem sava-

nyodik hamar.

ä Friss élesztőt eltarthatunk pár napon keresztül, kis pohárba benyomva és le-

felé fordítva.

181


Tökös béles

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Gluténérzékenyeknek

Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt, 15 dkg vaj, 2 kanál tejföl, pici só. Elkészítés: a tészta alapanyagait összegyúrjuk, és pihentetjük legalább egy éjszakát. Másnap kinyújtjuk vékonyra a 2/3 részét, kibélelünk vele egy tortaformát, úgy, hogy az oldalát is befedje. Beleöntjük a krémszerű tölteléket és befedjük a megmaradt 1/3 tésztával. Lassú tűzön, legalább egy órát sütjük. Töltelék: 4 egész tojást egy csésze cukorral (30 dkg) habosra felverünk, belekeverünk legalább ½ kg megsült sütőtököt, 2 tasak vaníliacukrot, egy csésze málélisztet (kukoricadarát), pici sót, 200 g joghurtot. Makai Judit, Nagyvárad

Málélisztes gyümölcslepény Hozzávalók: 1 csésze cukor, 10 dkg vaj, 2 tojás, 2 csésze finom máléliszt (kukoricaliszt), 1 pohár (375 g) joghurt, só, 1 csomag sütőpor, 1 kg gyümölcs (szilva, meggy, alma, kajszibarack, vagy nem túl magvas szőlő), 10 dkg darált dió, darált fahéj, porcukor a behintéshez, sütőpapír. Elkészítés: a cukrot a vajjal habosra keverjük, egyenként hozzákeverjük a tojásokat, majd hozzáadjuk a finom málélisztet, sót, sütőport, joghurtot, és összekeverjük. Elég híg masszát kapunk. Egy kerek tortaformát kibélelünk sütőpapírral, megszórjuk a darált dióval, hogy

Medárd testvér receptjei (2.) A Székely Kalendárium 2015. évi tavaszi-nyári kiadásában a brassói Hanke Katalin kamarazene-professzor jóvoltából már közzétettünk pár receptet Bocskor István Medárd (1891. augusztus 17., Székelyudvarhely – 1983. október 7., Esztelnek) ferences rendi szerzetes Szakács jegyzetek című kéziratából. A családi ereklye a Csíksomlyón és Esztelneken szerzetesi életet élő testvér hagyatéka, aki a gasztronómiai adalékok mellett értékes bútordarabokkal is gazdagította a rendházak felszerelését. Világi életében tudniillik műbútorasztalos volt a foglalkozása. Két szép, vallásos témájú faragványa a brassói belvárosi katolikus templomot díszíti. A receptgyűjteménye keletkezési idejére egyetlen utalást találunk a füzetben („a kórházi szakácsné adta a receptet 1939. VI. 12-én”), amelynek második részét mint kortörténeti dokumentumot az alábbiakban közöljük. Hús-leves Három kg marhahúst megmosva mintegy 12–15 liter vízben oda tesszük főni, ez kb. 25 személynek elég. 4-5 evőkanál sót, kb. 8 drb. murkot, 6 drb. petrezselymet és egy nagyobb zellert, 2 fej vörös hagymát, 6–8 darab krumplit, 1 karalábét és két peszterná-

kot [teszünk hozzá], a húst egy órával hamarabb tesszük oda főni és csak azután a zöldséget. Ha a zöldséget is betettük, addig főzzük az egészet, amíg a hús jól megpuhult, kb. 2–3 órát, aszerint, hogy fiatalabb vagy vén a hús. Mikor jól megfőtt, levesszük a kályháról és egy-két

182


2017 – tavaszi-nyári kiadás jól befedje a papírt, ráhelyezzük a kimagozott vagy cikkekre vágott gyümölcsöt, megszórjuk fahéjjal, és ráöntjük a málélisztes masszát. Lassan, kb. egy órát, tűpróbáig, 160 fokon sütjük. Ha megsült, kiborítjuk tortástálra, így felül lesz a diós-gyümölcsös fele, a papírt óvatosan eltávolítjuk róla. Ha kicsit kihűlt, porcukorral behinthetjük, de ez el is maradhat. Makai Judit, Nagyvárad Elkészítés: rudat formázunk belőle, amit 10 cipóra osztunk, egyenként kisirítjük Székely rétes kb. tányér nagyságúra, meglisztezzük, négyHozzávalók: 9 evőkanál liszt, 3 evőka- rét hajtjuk, újra kisirítjük késfok vastagságra, nál olaj, csipet só, 1 egész tojás, és annyi tej- középen két helyen bevágjuk, forró olajban fölt vagy tejet adunk hozzá, amíg egy laska- kisütjük. Porcukorral meghintve, melegen szerű rugalmas tésztát kapunk, egy kicsit és kihűlve is nagyon finom. puhábbat. Simon Terézia, Brassó

csésze hideg vizet öntünk rá, hogy megszálljon, azután leszűrjük, megint főzzük és teszünk bele, amit akarunk (laskát, galuskát, májgombócot stb.). Káposztaléleves 3 személyre 2 liter vizet a tűzhöz teszünk, mikor fő, ebbe beletesszük a velőt, fehér májat, 1 darabka friss kolbászt, 6–8 apró húsgombócot, 1 murkot, 1 petrezselymet, sót és ¼ kis hagymát nagyon apróra vágva. Míg ez fő, készítsünk 1 fakanál zsírból gyenge piros híg rántást, a lével feleresztjük, annyi káposztalevet adunk hozzá, míg kellő savanyú s akkor még egyszer felforraljuk. Tálaláskor kevés tejfölt teszünk hozzá. Készítik ezt rántás nélkül is úgy, hogy a kellőleg savanyított vízbe csak veteményt főznek és mikor a zöldség jól befőtt, leszűrik, laska tésztát főznek bele, s úgy adják fel tejfel nélkül.

Köménymagos leves Vegyünk 3 személyre 1 liter vizet, tegyünk bele 1 kávéskanál köménymagot, 1 murkot, petrezselymet, kevés hagymát, sót, és hagyjuk főni. Ezalatt készítsünk piros rántást, eresszük fel köménymagos lével, s öt percig hagyjuk főni. Vízben főzzünk 4-5 cseperke gombát, vágjuk laskára, a megszűrt köménymagos levesbe főzzünk apró lisztgaluskát, s ha felfőtt, a leves tetejére tegyük hozzá a gombát. A tálban dörzsöljünk el egy kevés tejfölt, folytonos keverés mellett töltsük hozzá a levest s adjuk be.

Levesbetétek

Szabógallér 1 kanál zsírt tűzhöz teszünk s mikor forró, 3–4 kanál darakását (grízt) jó csomó apróra vágott zöld petrezselyemlevelet, kevés reszelt hagymát teszünk bele s pár percig pirítjuk. Most a kinyújtott tész-

183


Erdélyi szász torta

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Hozzávalók: 7 db tojás, 20 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 20 dkg darált mandula, 10 dkg darált mák, 10 dkg liszt, 1 evőkanál reszelt citromhéj, csipet só. A tortaforma kikenéséhez: 3 dkg vaj, 3 evőkanál liszt. Díszítéshez porcukorral dúsított, szirupban főtt gyümölcs. Elkészítés: a vajat nagyobb tálban szétmorzsoljuk, majd a tojások sárgájával kikavarjuk. Hozzáadjuk a cukrot, sót, mandulát, mákot, lisztet és a reszelt citromhéjat. Alaposan összedolgozzuk, utána óvatosan hozzáadjuk a tojások keményre felvert habját. A kikent és lisztezett formába töltjük, és előmelegítet sü-

tára ráöntjük az egész tömeget, fakanállal vagy ecsettel elkenjük egyenlően és öszszegöngyöljük az egész levél laskát 2 ujj széles szalagra. Fakanál nyelével 3szögeket nyomkodunk belőle, a metszővel kivágjuk. Veteményes fövővízben befőzzük, ha jól feljő mind a tetejére, készen van, be lehet tálalni. Májgaluska Egy darab májat késsel jól lekaparunk – szintén jól átpasszírozunk, hozzá kevés hagymát reszelünk és apróra vágott petrezselyemlevelet meg egy kávéskanálnyi zsírt adunk. A tojásnak a sárgáját adjuk hozzá – (2 tojás elég 6 személynek). Befőzés előtt kellő menynyiségű prézlit teszünk bele s a tojás fehérjét habbá verve – közé keverjük. Fövő húslébe kávéskanállal leszaggatva, 10 percnyi főzés után félre lehet tenni tálalásig. Előbb a zsírt verjük habosra –

tőben, közepes hőmérsékleten 35–40 percig sütjük. Cukorszirupban főt gyümölccsel kínáljuk. Simon Terézia, Brassó

ehhez hozzáütjük a tojássárgáját, sót, borsot, hagymát és májat – lehet egy parányi lisztet is venni.

Más ételek Savanyú kompótszilva sült mellé 10 liter szilvához hozzátenni 2 kg cukrot, *2 liter vizet, ½ liter ecetet, 6 leire fahéjat, 2 leiért szegfűszeget, 4 leiért szalicilt. Együtt a levet megfőzni, mikor jól fő, ráönteni a mosott besztercei vagy más magvaváló, de nem túlérett szilvára, ha meghűlt, üvegbe tesszük, lantorna papírral lekötjük, és kitesszük a napra 8 napig – ha nincs nap, akkor a sütőkemencébe tesszük a kenyérsütés után 4 órával és bent hagyjuk egy napig. *A szilvát berakjuk az üvegbe, jól lerázzuk, azután vizet töltünk rá, és azután töltjük edénybe, hogy szirupot főzzünk, így kapjuk meg a kellő vízmennyiséget.

184


2017 – tavaszi-nyári kiadás

„Jó boroknak szép hazája” Jó boroknak szép hazája, Erdély címmel a – többek között – jeles borászati szakíró, Csávossy György (1925–2015) adott ki vaskos kötetet 2002-ben, amely az erdélyi borászkodás egyfajta enciklopédiájának is tekinthető. Hasonló átfogó összegzésre már csak terjedelmi korlátok miatt sem vállalkozhatunk, ám három erdélyi borászatot mindenképpen bemutatásra érdemesnek vélünk. Az erdélyi magyarságot a Ceaușescudiktatúra uralma alatt egészen más gazdasági, szociális és néplélektani behatások érték, mint a magyarországit. Egyrészt a proletár-internacionalista agymosás olyan oldalról érkezett – tételesen az elnyomó román hatalom részéről –, melyet nem volt nehéz érzelmileg elutasítani, így a nemzeti öntudat terén kisebb kár esett e közösségen, mint a magyarországi nemzetrészen, ahol a múltat eltagadó, „hőstelenítő”, a nemzeti öntudatot a lakosságból kilúgozó kultúrpolitika a rendszer fellazulásával, élhetővé tételével, gazdasági jóléttel párosult. Másik oldalról viszont, míg Magyarországon beindult egyfajta majdnem-polgárosodás, Erdélyben felnőtt egy generáció, melynek horizontját a kommunista rendszer szabta meg. Talán ennek is köszönhető, hogy Magyarországon a borászat területén százak várták, hogy saját gazdálkodásba kezdhessenek, s bár csökkenőben van a szőlőterületük, a magyar tömegborok piaca szűkül a beömlő dömpingáru miatt, a minőségi szegmensben még mindig vannak frissen a piacra lépett szereplők.

Van potenciál!

Az ez idő tájt a Romániához tartozó Erdélyben viszont nem zajlott le ilyen borászati reneszánsz, a gazdák többnyire eladják borukat folyóbor formájában, magyar kéz-

Kárásztelek a Rovinhudon. Pannonhalmi technológia Erdélyben

ben levő olyan pincészet, mely Kárpát-medencei, ne adja Isten, európai ismertségre tett vagy tehet szert, nem sok van. Az Erdélynél mind területben, mind lélekszámban sokkal kisebb Felvidékről több borosgazda szerzett nevet, s jutott el Michelincsillagos éttermekbe, mint tőlünk. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne örvendjünk annak, ami van, hiszen az erdélyi szőlőhegyek 1999-ben alapított borversenyén is egyre emelkedik a beküldött minták száma és minősége. Van tehát potenciál, van mire támaszkodni. Maga a borverseny is több regionális verseny arany- és ezüstérmes borainak vetélkedése. Rokonszenves, fél amatőr borászkodást folytat Rittner Tibor az Érmelléken, Seprődi József és az Orbán család a Küküllő mentén, hogy csak néhány nevet említsünk. (A fél amatőr kifejezés alatt nem azt értem, hogy

185


2017 – tavaszi-nyári kiadás boraik ne lennének jobbak, mint sok, a ke- minden mozzanata, az első és második erreskedelemben is kapható nedű, hanem azt, jesztéstől a degorzsáláson (a seprő eltávohogy nem erre építik egzisztenciájukat.) Iz- lítását jelenti, ami a pezsgőspalack nyakágalmas borokat készít Ménesen az olasz tő- ban a dugóra leülepedett) keresztül a palackével működő Daiconi, valamint a Szikler kozásig és címkézésig saját pincében törtéWalter is. Három pincészettel látom elen- nik. Mint a honlapról megtudható, az épígedhetetlennek részletesen is foglalkozni, tészeti Nívó-díjra jelölt épület zöldenergiát melyek jó ideje ott vannak különböző szín- használ, hűtését és fűtését geotermikus hővonalas rendezvényeken, indulnak nemzet- szivattyú biztosítja, a villanyáram-fogyaszközi versenyeken, s jelen vannak a gasztro- tást napelemek kompenzálják. nómiában is. Rövid erdélyipincészet-bemuKrasznabéltek tatómban a magyar vagy magyar vonatkoA Nachbil borok tíz éve jelentek meg a zású birtokokra helyezem a hangsúlyt. borszaküzletek polcain, jómagam KolozsKárásztelek váron találkoztam velük először. A pincéA Kárásztelek pezsgőpincészet a Pan- szet alapítója, Johann Brutler németországi nonhalmi apátság érdekeltségébe tartozik, egzisztenciáját számolta fel, hogy hazajöjkorábban Vinca néven forgalmazták bora- jön, és a szatmárnémetitől délre fekvő Árikat. Izgalmas fehérborokat készítenek. Re- pád-kori falucskában, Krasznabélteken mekbe szabott gyöngyöző boraik különle- (Szatmár megye déli részén, románul Belgessége, hogy ellentétben e műfajt képvise- tiug) faggassa a termő tájat. Boraival sokfelé lő borok elsöprő többségével, nem tartal- elzarándokol, rendszeres kiállítója a temesmaznak hozzáadott széndioxidot, pezsgé- vári borászati rendezvényeknek (Vinvest, sük saját erjedésből származik. A falu Szi- RoVinHud), ott van a legjelentősebb Kárlágy megye észak-nyugati részén fekszik, ro- pát-medencei borászati rendezvényen, a mán neve egy az egyben átvétele a magyar- Vincén, eljött a tusványosi táborba is. Készít könnyed fehéreket, emlékezetenak: Carastelec. Jelenleg kínálatukat két gyöngyöző bor sek a barikolt chardonnay-i és Syrah-i. Ez (Friza), reduktív fehér és rozé borok (Ki- utóbbi rácáfol arra az előítéletre, hogy észarályleányka, Rajnai Rizling, Fehér Pinot ki borvidékeken nem lehet sűrű, tömör, Noir, ugyanebből a fajtából készült rozé) komplex vörösbort készíteni. Az utóbbi valamint tölgyfahordóban érlelt fehér- és években mintha ingadozó lenne a borászat vörösborok képezik (Sophia, Benedict cu- teljesítménye, de ettől még meghatározó veé, vörös Pinot Noir). A tradicionális pezs- pincészete marad Erdélynek. Az alapító immár támaszkodhat fiára, Edgőkészítési módszerrel – kizárólag palackban érleléssel – készült pezsgőik várhatóan gar Brutlerre is. Honlapjuk is kiemeli, hogy nem a technológiában látják a minőségi bor 2017 tavaszán kerülnek forgalomba. Technológiai felszereltségük igen ko- garanciáját, hanem a természetességben, a moly, mérete sem kicsi: 2300 hektoliter re- lehető legjobb szőlő megtermelésében. Beduktív erjesztő kapacitásuk van, az oxidatív mutatkozó soraik kiemelik a céltudatosság boraik 225 és 500 literes magyartölgyfa- és a kitartás fontosságát egy családi terroirhordókban érlelődnek. A pezsgőgyártás borászat esetében. (A terroir, a francia terre,

186


2017 – tavaszi-nyári kiadás A szerző felvételei

Balla Géza (jobbról, Légli Ottó társáságaban) az egyik ültetvényén. Követendő példa

talaj szóból eredeztethető. De amikor terroir-ról beszélünk, nemcsak egyszerűen a talajról van szó, hanem mindenről, ami azon a talajon felül és alul megtermett, megszületett. Vagyis a történelem, a kultúra, a táj, az emberek, a szőlő, az éghajlat.) A bélteki szőlőtermesztés egyébként évezredes múltra tekint vissza: a régiek elbeszélése nyomán, amikor Szent László kemény csatát vívott a besenyőkkel, megpihent a mostani helység határában, ahol a katonái borral megtöltött tököt hoztak a megfáradt királynak, aki viccesen megkérdezte: milyen bélű-tök ez és innen ered a Béltek elnevezés.

Ménes

Végül, de nem utolsósorban hadd szóljunk Balla Gézáról, aki ideáltípusa lehetne az erdélyi borászatnak: olyan szerepet tölt be a hazai szakmában, mint Bott Frigyes a Felvidéken vagy Maurer Oszkár a Délvidéken. Egyetemen tanít, közösséget szervez, példát mutat, irányt ad. Magyarországon a hozzá hasonló borászok voltak a magyar bor kilencvenes évekbeli reneszánszának zászlóvivői, s mindmáig ők diktálják a ritmust. Ötven-százhektáros középbirtokokat vezetnek, minőségi mércét mutatnak, pincészeteik a borturizmus első számú célpontjai.

Balla Gézának előremutató, hasznos döntése volt, hogy nem sokkal önálló pincészetének megalapítása után szakmailag a magyarországi borászat fele orientálódott. Mára olyan szinten integrálódott a magyar borszakmába, mintha birtokai nem feküdnének hódoltsági területen: borai több magyar vendéglő itallapján a magyar s nem a külföldi borok között szerepelnek, ő maga tagja a szakma krémjét integráló, kizárólag magyar tulajdonban levő középbirtokokat tömörítő Pannon Bormíves Céhnek, tagja a magyar borszakma egyik csúcsszervének, a Magyar Borakadémiának, mely testület választja meg évről évre az év borászát. (E díjat úgy emlegetik, mint a borászat Kossuth-díját, mely ugyan nem jár közvetlen anyagi javadalmazással, de marketingértéke vetekszik a Kossuth-díjjal járó juttatással.) Évente részt vesz az anyaországi borversenyeken, többnyire igen szép eredménynyel, volt olyan év, amikor a villányi borversenyen száraz vörös kategóriában ő nyerte el a legmagasabb pontszámú száraz vörösbornak járó díjat egyik kadarkájával, sőt, a második helyezés is az övé volt, megosztva egy pályatárssal. A nemzetközi kadarka borversenyen is ő nyerte el legtöbbször a nagydíjat. Balla Géza volt az, aki elsőként használta ki a borturizmusban rejlő lehetősége-

187


2017 – tavaszi-nyári kiadás ket: mára már nem könnyű nála hétvégére időpontot kapni, s már nincs ideje-energiII. József végezte el az ája sem arra, hogy minden esetben maga első hivatalos földmérést és tartsa a borkóstolókat. összeírást. Az erdélyi szőlőKezdetben Wine Princess néven forgalterület ekkor 58 503 hektár szőmazta borait, nyilván azért, mert magyar lőt tett ki, amelynek termése jó félnévvel Romániában hendikeppel indul az millió, de legkedvezőbb esetben is ember, de az utóbbi években már saját neve legfeljebb egymillió hektoliter lehedíszeleg a palackokon. Kialakult lassan-lastett. Közvetlenül a filoxéra (amerikai san egy impozáns és sokszínű termékpaletlevéltetű) megjelenése, azaz 1875 ta is, melynek alapját a folyó borok képezik, előtt Belső-Erdélyben 22 ezer hektáezután jönnek a forgalmi tételek, melyek jó ron termesztettek szőlőt, Szatmár viár/érték arányukkal tűnnek ki a magyar pidékén kb. 4300, a Szilágyságban acon; persze, a rosék és fehérek olcsóbbak, 6900, Biharban 11 000, Arad vidékén a vörösek drágábbak. Végül a legjobb borok 6500, Temes és Krassó-Szörény terüSziklabor néven kerülnek forgalomba. Ezek letén 33 800 hektáron, tehát a tágabb túlzás nélkül csúcsborok, melyek bármikor értelemben vett Erdélyben összesen összeereszthetők vakteszten a kétszer, hákb. 84 500 hektárt tett ki a szőlőterüromszor annyiba kerülő magyarországi letek nagysága. Ez idő tájt Romániápresztízsborokkal. Balla Géza elsősorban ban meghaladta a 116 000 hektárt. vörösborokat készít, de vannak emlékezetes fehérborai is. Ő palackozott először a borvidék elfele- tája, a Pinot Noir, s az összes fontos bordedett, s leginkább csak „maszek” örömborá- aux-i fajta, a Cabernet Franc, a Cabernet szok, maguknak s a barátaiknak bort készítő Sauvignon és a Merlot, de kiemelten fontermelők által életben tartott és gondozott tosnak tartja a magyar fajtákat, a Kékfranfajtából, mustos fehérből bort, sőt pezsgőt kost és a Kadarkát is. Leginkább persze a is. Mindenben a sötétebb tónust kedveli, év- Kadarkát, ami egyben misszió is, mert sokről évre népszerűbb roséi már-már sillerek kal macerásabb, nehezebben kezelhető, (színben legalábbis, ízre nem annyira, mert megbízhatatlanabb fajta, mint a Kékfranfrissességüket nem veszítik el, s hordót sem kos. Balla Géza keltette életre a borvidék láttak a sillerek nem kis részével ellentét- botritiszes desszertborát is, megfelelő évben), sillere pedig, amit három napig ázta- járatokban az aszúsodott fürtöket az ép fürtott héjon, elmegy vörösbornak is. Ezek tökkel együtt préselve készíti el a Kadarisután talán mondanom sem kell, hogy vörös- simát, ami tulajdonképpen egy Kadarkából borai koromfeketék. (Ez persze nemcsak a készült szamorodni. borászati filozófia része, hanem a borvidék Vannak tehát fáklyavivőink. A cél az lenadottsága is: bő fél évtizede éppen ő mesél- ne, hogy kellő számban legyenek követőik te, hogy az olasz befektetők kiviszik a ménesi is, akik feladatuknak érzik, hogy az erdélyi kékfrankost Olaszországba festőszőlőnek.) termőtáj üzenetét palackba zárják maguk, Számos francia fajtával foglalkozik, kortársaik és unokáik örömére. szortimentjében szerepel Burgundia fő fajDorozsmai Endre

188


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Írástudók hasa

Attól, hogy írástudó, az ember szeret enni. Sőt, képes ódákat zengeni a füstölt sonkáról, verset írni a húsleveshez. Arany és Petőfi nem csak a költészetről elmélkedtek levelezésükben, hanem a töltött káposztáról is. Alábbi összeállításunk – a korábbiak folytatásaként – további magyar írók, költők gasztronómia iránti érzékenységét hivatott ábrázolni.

Mikszáth vacsorája „Olyan vacsorát tálalt fel a gömbölyű Gelencsér Zsuzsika, hogy a fölséges császár is megnyalhatta volna a száját utána. Füstölt kolbászos káposztalevesen kezdődött, folytatódván egy öreg sertésnek különböző földi maradványain és egy unokának [malacnak] ropogósra pirított rozsdaszín testén át a pulykapecsenye, a mákosmetélt, a herőczén túl, le egészen a diókig és almákig.” Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Fő a mértékletesség! Azt is szemünk előtt viseljük, hogy nem okosság bajosan hizlalni azt a testet, mely férgek eledele lészen, ganéj lészen. Azért félretévén a hashizlalást, hizlaljuk lelkünket isteni jóságokkal, melyek örökké megmaradnak: a toroknak kevéért az egész testet pokolra ne taszítsuk... Szent Jeronimus mondása szerént: aki mennyei kenyeret eszik, nem törődik azon, mely drága étkeket ganéljon. Mert ha mind pézsmával vagy szagos ámbrával főzött étkekkel lakol is, oly büdös kamoraszék a te tested, hogy ganéjt csinál mindenből, valami átalmégyen rajta. Azért józanok legyünk, vigyázzunk és az ördög horgaira ragasztott eledelt be ne faljuk! Pázmány Péter: Vasárnapokra és egynéhány ünnepekre rendelt evangéliumokról prédikációk, 1636

189


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Óda a pörkölthöz

Kunságiak büszke eledele, vastag-sűrű vörösborral ízesített csodálatosság – csak csettintve illik ízlelni-enni téged! Úgy böffenünk élvezésed által, mintha túlvilági kedves bégetést hallanánk! Berda József (1902–1966): Birkapörkölt

Kínálgató Hé vendégek, a begyetek! Nehogy mindent megegyetek!

Csirkesaláta Füled szaggatja a csirke. Ebbe őrült bele Kirke. Hideg rosztbif körítve Rosztbif reuma forrása, Aki eszi, kárát lássa.

Kínálgató Ne feledd, hogy régi szabál: Csak mértékkel egyél, igyál. Kövérség korai vénség, Tehát móddal ó vendégség. Az angyalok sose esznek Mégis gyönyörűek lesznek.

Torták és édességek Torta hájat nevel búra: Biztos a karlsbadi kúra. Pogácsák és sós sütemények Pogácsától kezed reszket, Vegyed tudomásul eztet.

Tea csigaleves módra E levestől mennek falnak Kik belőle sokat falnak. Hideg fogas Cúgot kapsz a halevéstől, Nemcsak soktól, de kevéstől.

Uborka és salátafélék Ludtalpat kapsz uborkától, Ne is égy belőle mától.

Feketekávé A fekete török átok – De hát úgyis megisszátok...

Halmajonez Majonezből bármily kevés, Harmadnapos hideglelés.

Pulykamell jó asszony módra Pulykamelltől hull a hajad, Jobb tehát ha tálban marad.

Töltött tojás Casinomódra Hajh a tojás nehéz falat! Ezt mondja a tapasztalat.

Kappansült körítve Szeplőt szaporít a kappan, Nem viszi le semmi szappan.

190

Ürmös és ringató borok Megmondták az apostolok, Nem inni valók a borok. József Attila, 1930. márc. 25. (A tréfás költemény a költő Jolán nevű nővére és annak férje, Makai Ödön ügyvéd társasági vacsoráján született.)


2017 – tavaszi-nyári kiadás Ha rosszgyomrú embert vacsorára hívsz, Az evés-ivás bölcsessége háborúba küldöd a rokkantat. Azt mondja az egyik: a Teremtő legjobban Az ürücombot olyan gonddal kell előkészíazzal kötelezte le az embert, hogy az ember- teni, mint az első szerelmi találkát. Legyen nek az életben ennie kell. Az étvágy a Te- puha, mint a tetten ért bűnös, aranyszínű, remtő áldásos meghívása. A jóllakottság az mint a szőke nők haja és véres, mint egy ő áldásos ajándéka. kannibál. A legáltalánosabb öröm – mondja a másik A birkasült úgy viszonylik a báránysülthöz, – az asztal öröme. Minden korban, minden mint a dúsgazdag nagybácsi a koldus unoországban, minden napszakban megvan, kaöccshöz. hozzáadható minden más örömhöz és az A malac olyan, mint a farsangi szépség: hiösszes örömök közt ez hagy el bennünket ába ölt százféle álruhát, ráismerünk, kívánalegutoljára. tosnak találjuk, és már előre sajnálA józanság – mondja a harmadik juk, hogy húshagyókedden el kell – a rossz gyomor lelkiismerete. búcsúznunk tőle. Hadd sorolok fel csak úgy kaAki a mainzi sonkához más pásból néhány olyan hajdabort iszik, mint rajnait, nem ni konyhabölcsességet, lehet tisztalelkű ember. amellyel tanulmányaim foAz a szőlőlevél, amelyben jó lyamán találkoztam. konyhán a sült foglyot takarA bölcs ember a meghívás és ják, annyi bölcsességet rejt a vacsora közt nem hagy eltelmagában, mint Diogenes horni kevesebbet négy napnál és dója. nem hagy eltelni többet két hétnél. A spenót maga nem igazi étel, de Az igazi ínyencnek ismernie kell fogai olyan, mint a jó idegenvezető: minden erejét, mint ahogy a szobrásznak ismernie egyéb ízt kitűnően segít élvezni. kell vésőjét. Ebéd után derül ki a vendéglátókról a legAz ízlelés csak egyik része az evés-ivás gyö- fontosabb dolog: a pálinkáról megismerjük nyörének. A szaglás legalább olyan fontos. a jó házigazdát, a feketéről megismerjük a Az orr az igazi ínyenc delejtűje az örömök jó háziasszonyt. tengerén. Aki félig hagyja a pezsgős üveget, sajátmaIgazi vacsoránál a házigazda udvariassága a gával szemben neveletlen. legfontosabb fogás. Igazi életművésznek Az a pince, amelyben nincs tokaji, olyan, udvariatlan házigazdánál a legfinomabb étel mint az az óra, amelynek nincs mutatója. sem ízlik. Ha nincs sajt, nem teljes a vacsora. Ha sokat Amíg az első fogás el nem tűnt az asztalról, esznek a sajtból, nem volt jó a vacsora. finom érzésű ember nem kezd társalgásba. Meghívtál valakit vacsorára? Felelősséget Nincs olyan érdekes téma, amelyet azonnal vállaltál Isten és ember előtt, hogy néhány abba ne kellene hagyni, ha a szarvasgombá- óráig tökéletesen meg lesz elégedve. val készített pulyka megjelenik az asztalon. Azt hiszem, ennyi elég is lesz. Én már jólEz a tisztelet jár a konyhaművészet öröme- laktam. inek. Harsányi Zsolt: Jókedvű könyv, 1943

191


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Prímásból lett fül-orr-gégész Dr. Szőcs Mihály marosvásárhelyi fül-orr-gégész négy évtizede lépett a gyógyítói pályára. Bár zenelíceumba járt, úgy vélte, orvosként tud érdemben segíteni embertársain. Kedvenc területe a sebészet és a komplex műtéti beavatkozások, de magyarországi kollégáival közösen kutatást is végez a szilvapálinka műanyagpalackban való tárolásának káros következményeiről. – Ön művészeti líceumban végzett, zeneszakon, hangszere a hegedű, mégis orvosi pályát választott… – Bár mindig úgy éreztem, a zenével maradandó esztétikai élményt lehet nyújtani, az orvosi hivatás az, amivel ténylegesen segíteni lehet az emberi életen, és a gyógyítás öröme számomra is pótolhatatlannak bizonyult. Az egyetemi felvételim idején már létezett orvosi zenekar, és tudtam, hogy ott fogok tovább hegedülni. Ez volt a vigaszdíjam. – A fül-orr-gégészet mellett döntött. Ebben a választásban szerepet játszott a zene? – A tévhittel ellentétben nincs sok közös a zene és a fül-orr-gégészet között, ám a kettő közti kapcsolatot a gyakorlásukhoz szükséges képességek birtoklása jelenti. Egy hangszeren való játék nagyon komoly összpontosítást igényel, azonkívül rendkívüli kézügyesség, fegyelmezettség és jó memória szükséges hozzá. A sebészetben is ugyanezek a kritériumok. A másik hasonlóság, hogy egyik esetben sincs helye a tévedésnek, ugyanakkor a hozzáértést – amit hosszas gyakorlás előz meg – rövid idő alatt kell bizonyítani. Egy zenemű eljátszását két évig is gyakorolhatom, de tíz percig játszom a közönség előtt, ahol a legjobb formám kell hozzá. Ugyanez a helyzet egy műtétnél is.

– Mi a legnagyobb kihívás a szakterületen? – Sokan a mandula-, orrmandula- és orrsövényműtétek háromszögében képzelik el a fül-orr-gégészetet, de ezen túlmenően rengeteg komplex beavatkozásunk van. Számos tünettel kell hozzánk fordulni, de talán a legfontosabb: bármilyen – az arcon, nyakon, mellkas környékén megjelenő – kis nyirokcsomó-duzzanat sürgősen szakembert igényel. Az elmúlt években rendkívül megnőtt a nyaktáji rákos daganatok száma a cigaretta és rossz minőségű alkohol fogyasztása miatt. E kettő kombinációja 85%-ban hozzájárul e fent említett daganatok kialakulásához: magyarán tízből nyolc és fél dohányos, alkoholfogyasztó személynek rákos daganata lesz élete valamelyik szakaszában. – Ez ijesztően nagy arány… – És ez nem minden. A budapesti Semmelweis Egyetemmel közösen dolgozunk egy kutatáson, amely a szilvapálinka műanyagflakonban való tárolásának károsságát vizsgálja. Sajnos ez „jó” erdélyi szokás, pedig az alkohol rákkeltő anyagokat old ki a palackból. Ha ez társul az öblögetéssel, illetve a dohányzással, a fent említett 85%-ot meg kell szorozni öttel, és megkapjuk a nyaktájéki rákos daganatos betegek számarányát.

192


2017 – tavaszi-nyári kiadás – A fülpiszkáló pálcikáról hogyan véle- ris implantáció, amely során olyan összetett technikai eszközt ültetünk a fülbe, kedik a szakember? – Ki kell dobni a szemétbe! A fülsár spe- mely az elektromos impulzusokat közvetciális mirigyekből képződik, és védőszerepe lenül a hallóidegnek továbbítja, pótolva van: a kellemetlen szaga megóvja a fület a így a hiányzó vagy sérült szőrsejtek műkörovaroktól, zsíros szerkezetéből adódóan a dését. Ezzel az eljárással ma már Beethopiszkos vízben való fürdéskor nem fertőző- vennek is vissza lehetne adni a hallását. dik be a fül stb. De azt is tudni kell, hogy ásí- – Elmesélne egy pozitív esetet a praxitással, rágással, állkapocsmozgással a fölös- sából, ami valamiért megmaradt az emleges fülsár automatikusan kiürül a fülünk- lékezetében? – Nehéz lenne csak egyet kiemelni, ből. Amikor mi tisztálkodáskor a fülsarat „kitöröljük” – pálcikával, törölköző sarkával mert szerencsére számos életmentő nyi–, nem csak a szerv szükséges védőburkát rokcsomóműtétet végzek, amelyek motitávolítjuk el, hanem benyomjuk a fülsarat a válóan hatnak. De eszembe jut azon kisdobhártyára, ami aztán megkeményedik, és gyerekek esete, akiknek a speciális középfülgyulladásuk megfelelő kezelés hiányácsak a fül-orr-gégész tudja eltávolítani. – Lehet-e eredményesen gyógyítani a ban halláscsökkenéshez vezet. Mivel a betegség nem jár fájdalommal, a kisgyerek halláskárosulást, siketséget? – Kialakulásának okától függ a gyógyí- nem tudja elmondani, hogy halláscsökketás lehetősége. Ha a belsőfül betegszik nése van. Több gyerekpáciensem volt, meg, a hallóidegek károsodást szenved- akiket láttam a beavatkozás utáni ébredésnek, akkor azt nehezebb gyógyítani, de bi- kor boldogan kacagni, a visszanyert hallázonyos fokig segíthet a hallókészülék. A suknak köszönhetően. Ez igen különleges középfül műtéti beavatkozásával jó ered- élmény az orvos számára is. Volt még egy ményeket érünk el, viszont az utóbbi évek 3 és fél éves kislány, aki olyan születési csodálatos orvostani vívmánya a cochleá- rendellenességgel jött világra, amely kö-

Dr. Szőcs Mihály szerint a gyógyítás öröme pótolhatatlan

193


2017 – tavaszi-nyári kiadás vetkeztében ököl nagyságú nyaktáji daga- menteni. A négy órán át tartó műtét során nata lett, de egyetlen orvos sem vállalta a összevarrtam az összes gégeporcát, helyműtétet. Egy mandulagyulladás miatt el- reállítottam a hangszalagokat, visszavarrfertőződött, enni és lélegezni is nehezen tam a fél arcát. Bár sürgősségi körülmétudott, amikor a mentő hozzám hozta. Öt nyek között történt a beavatkozás, annyira órán át műtöttem, ma már boldog, egész- jól sikerült, hogy az egyetlen szövődmény séges kilencéves kislány. egy alig észrevehető arcidegbénulás. A fi– Sikerélményekkel teli a hivatása ezek atalember ahányszor ellenőrzésre, vizsgálatra jött, annyiszor csókolta a kezem, és szerint… – Néhány éve volt még egy szakmai, de köszönte, hogy megmentettem az életét. emberi szempontból is meghatározó ese- – Mit csinál legszívesebben, amikor éptem. A rohammentő-szolgálat Marosfőről pen nem a kórházban vagy a rendelőhozott hozzám egy 40-es éveiben járó ben van? – A hegedű még mindig nagy szerepásztort, akit medvetámadás ért. Vérzett és magánkívül volt, hiszen a medve szét- lem, de sportolni is szeretek. Egész ügyeharapta a torkát, és letépte a fél arcát: a fül- sen asztaliteniszezem, s ha az időjárás enkagylóját, fültőmirigyét. Első ránézésre gedi, szívesen kajakozom a Maroson. Pál Piroska nem is tudtam, hogy képes leszek-e meg-

Nyáron megnő a folyadékfogyasztás, és ezáltal megnövekedhet a szervezetünkben egy káros vegyület, az úgynevezett biszfenol-A (BPA) mennyisége is. Az eddigi, embereken végzett vizsgálatok szerint a műanyagokból kioldódó biszfenol-A már alacsony koncentrációban is összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, szaporodási rendellenességekkel, cukorbetegségekkel, de az állatkísérletek szerint növeli a daganatos betegségek, a hormonális és idegrendszeri zavarok, az elhízás és a meddőség kockázatát is, valamint összefüggést találtak a BPA és a korai nemi érés között is. A szervezet többletterhelésének oka részben az lehet, hogy a biszfenol-A könnyen kioldódhat a polikarbonátból készült flakonokból és üvegekből. Ilyen keményebb műanyagból készülnek a visszaváltható üdítőitalos és ásványvizes flakonok, valamint a sport- és túraboltokban kapható italtárolók, kulacsok. A műanyagban szabadon lévő BPA vagy valamilyen megemelkedett hőhatás, vagy extrém kémhatás (erősen savas vagy lúgos közeg) miatt oldódik ki. Azaz ne öntsünk forró, valamint erősen savanyú vagy lúgos pH-jú italt polikarbonát műanyagflakonba, kerülendő a palackban való hosszú ideig tartó tárolás, és konzervdobozban se melegítsünk ételt. Évszaktól függetlenül a biszfenol-A szervezetbe juttatásának leggyakoribb formája egyes műanyag ételtároló edények mikrózása. Érdemes kerülni a PC (polikarbonát) jelzésű műanyag dobozokat. A PP (polipropilén) dobozok azonban nem tartalmaznak biszfenol-A-t. A leggyakrabban használt ásványvizes és üdítős flakonok alapanyaga a polietilén-tereftalát (PET), ami úgyszintén nem tartalmaz BPA-t.

194


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Miért nem voltak ételallergiásak nagyszüleink? A nagyszülők, dédszülők még hírből sem ismerték az ételallergiát. Az azóta felnövő nemzedékeknél egyre nagyobb számban jelentkezik, és mára szinte népbetegséggé vált ez a rendellenesség. Mi volt más 100–150 éve, és mi változott, ami ennyire érzékennyé tette az embereket az elfogyasztott ételekkel kapcsolatban? A butternutrition.com cikke arra keresi a választ, hogy miben különbözött életmódjuk a miénktől. ban gazdag volt. Ez tette lehetővé számukra, hogy annyi tápanyaghoz jussanak, amennyi a frissen termett zöldségekben, gyümölcsökben és a frissen vágott állatok húsában létezik. A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak, ami minden időben megfelelő hőfokon állt rendelkezésükre. 2. Nem diétáztak. Akkor és azt ettek, ami abban a szezonban termett. Nagyszüleink nem estek áldozatul a ma oly népszerű diétahóbortnak, a kalóriák számlálásának, és más kóros fogyókúrás szokásnak. Azt ették, ami termett, Fotó: Balázs Ödön

1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak. Az ételek kizárólag gazdaságokból, őstermelőktől származtak az 1900-as évek elején. Ebben az időben az élelmiszer-tartósítószerek nem voltak még széles körben elterjedve, az ételek természetes frissességüket őrizték. Amelyik megromlott, azt egyszerűen kidobták. Ez azonban ritkán fordult elő, mivel a megvásárolt termékeket hamar megfőzték, feldolgozták. A nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teletömött élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyag-

Gyűjtögetők (Gyergyóremete, 2007)

195


2017 – tavaszi-nyári kiadás és nem azt, amit a reklámok sugalltak Amikor lázasak lettek, megvárták, nekik. Akkoriban a reklámok még hogy elmúljon. Amikor rosszul éreznem jutottak el minden emberhez, és ték magukat, leveseket, erőlevest etmég az élelmiszeripar is gyerekcipőtek, és sokat pihentek. Nem hívhatben járt, ezáltal kénytelenek voltak ták telefonon az orvost vagy nővért, ételadalékoktól mentes ennivalókat sokkal inkább bíztak a test természefogyasztani. Egészséges volt anyagtes gyógyulási folyamatában, mint cseréjük, mivel a szervezetük igényei mi manapság. Az ételük volt az orés vágyai szerint étkeztek. vosság, függetlenül attól, hogy ezt 3. Az ételt otthon főzték meg hagyomáfelismerték vagy sem. nyos elkészítési módszereket használ- 7. Sok időt töltöttek a szabadban. Nagyva. Feldolgozott étel vásárlására nem szüleinknek nem volt választásuk, volt lehetőség, és étteremben (m)enhogy bent maradnak a lakásban, és ni ritka luxus volt. Nagyszüleink szejátszanak a telefonjukkal vagy a szárencséjére ezek a szokások valóban mítógépen. A 18. század végén, a 19. kedvező hatással voltak az egészsészázad elején a lakosság legnagyobb gükre. Nem ettek génmódosított éterésze a mezőgazdaságban dolgozott. leket, élelmiszer-adalékanyagokat, Sokat voltak szabad levegőn, nem stabilizátorokat és dúsító anyagokat. kellett edzőtermekbe járniuk, edzet4. Az ételeket még nem kezelték adalékte őket az egész napi fizikai munka. anyagokkal, antibiotikumokkal és A gyerekek pedig minden szabad hormonokkal, melyek segítenek idejükben a szabadban játszottak, megőrizni az eltarthatóságukat a fokerékpároztak, hintáztak, fogócskázgyasztók egészségének kárára. A mára tak a tiszta levegőn. A városi lakosok jellemző nagyüzemi élelmiszer-előális sokat mozogtak. Autót vagy bérlítás az összes mesterséges összetevőkocsit kevesen engedhettek meg maivel még csak csírázott a korai 1900guknak, ezáltal néhány kilométer a as években. munkahelyig vagy a piacig meg sem 5. Az állati csontokat megtartották vagy kottyant nekik. vásárolták, hogy erőleveseket és Hogyan hatnak ezek a dolgok az ételcsontleveseket készítsenek belőlük, allergiára? A táplálkozás hatással van melyek mindig különleges helyet fog- testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészlaltak el a vacsoraasztalnál. Ezeket az sége a táplálkozástól és az életmódtól ételeket nagyra értékelték gyógyító függ. A sejtek szöveteket hoznak létre, a hatásuk miatt, nem hagyták veszen- szövetek pedig szerveket, melyekből dőbe. egész szervrendszerek épülnek fel. Ha a 6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy táplálkozás nem megfelelő, akkor minérezték, hogy betegek, vagy azért, den sejt, minden szövet és szerv integrihogy vényköteles gyógyszereket kap- tása sérülést fog szenvedni, így egyre najanak. Az orvosi látogatások a baleset- gyobb a valószínűsége, hogy bizonyos ben sérülteket vagy az életveszélyes élelmiszerekre érzékenységet, allergiát betegeket mentették meg. váltanak ki.

196


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Az év praxisa a Kárpát-medencében Hetedszer dördült el a startpisztoly, és indult újra tavaly december 20-án Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázat. Az egyik korábbi székelyföldi díjazottat, a csíkszentmártoni dr. Tamás Máriát mi is bemutattuk a 2016-os Székely Kalendáriumban, tavaly a sepsiillyefalvi dr. Para János a második helyen végzett. Idén is lehet jelölni Székelyföldről, május 10-e a határidő. A kezdeményezők azt szeretnék, „ha a médiában nemcsak az lenne a hír, hogy a betegeiket elhanyagoló orvosok és nővérek a magyar egészségügy szereplői, hanem az is, hogy a hivatásuknak élő háziorvosok és nővérek vannak többen”. Az ő megbecsülésüket, presztízsüket óhajtja erősíteni a kiíró „határon innen és határon túl”. Idén, csakúgy, mint tavaly, a magyarországi háziorvosok mellett felvidéki, ukrajnai, erdélyi és vajdasági magyar orvosok is bekerülhetnek a díjazottak közé. A mozgalommá terebélyesedett pályázat a laikus közönség, a betegek hálájára és köszönetére épül, ugyanakkor várják a kórházak, önkormányzatok, polgármesterek, idősotthonok, plébániák, civil és szakmai szervezetek ajánlásait is. A szervezők idén is az emberséges és szakmailag is elhivatott gyógyítókra, a példaértékű orvosbeteg kapcsolatokra és az orvosok kitartó, szolgálatkész munkájára szeretnék irányítani a szélesebb nyilvánosság figyelmét. A beérkező pályázatokat értékelő zsűri elnöke dr. Szentes Tamás országos tisztifőorvos, tagjai: Berszán Lajos atya, gyimesfelsőloki plébános, Béres József, a Béres Zrt. elnöke, dr. Száray Eszter háziorvos, a pályázat tavalyi magyarországi nyertese, Sztankó Péter, a Webbeteg főszerkesztője, valamint dr. Bedros J. Róbert, dr. Farsang Csaba, dr. Kásler Miklós és dr. Rurik Imre professzorok.

Tavaly a legtöbb szép és megható történet a hálás betegektől érkezett. Akadt, akinek betegei életműdíjat javasoltak jóságáért, és olyan is, akinek idős apácák köszönték meg, hogy meleg szívvel bánik velük. Az egyik nyertes orvos hatására alkoholista betege letette a poharat, ajánlásában pedig megírja, hogy ivócimborái már régen meghaltak, ő orvosának köszönheti életét. A történetek beküldői között szerepelt Tőkés László EP-képviselő és Duray Miklós felvidéki író, politikus is, de az anyaország határain kívüli ajánlók közül tavaly Kárpátalja tett ki igazán magáért, hiszen a Kárpátaljai Igaz Szó szerkesztősége több történetet is küldött a felhívásra. Erdély sem maradt el: Gyergyóremete, Gyergyószentmiklós, Tordatúr, Csíkszereda, Illyefalva, Kézdivásárhely, Marosvásárhely és Szilágycseh lakosai döntöttek úgy, hogy az ő háziorvosuk megérdemli az elismerést, és Felvidék is büszkélkedhet díjazottal. A pályázat hivatalos weboldala: www.evpraxisa.hu. Akár Magyarországon, akár Felvidéken, akár Erdélyben, de bárhol, bármely magyarlakta területen él, küldje el saját történetét! Szakítson öt-tíz percet arra, hogy meglepi háziorvosát egy pályázattal, és talán éppen ő nyeri meg az idei nemes versengést! Ugye önnek is van egy története? Ajánlását az alábbi linken küldheti be: http://www.evpraxisa.hu/ajanl 2017. május 10-ig!

197


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Született nemesek

A székely nemzet a földjét az első foglalás alapján bírja. S hogy ősi törzsi és nemzetiségi szervezetét századokon át még akkor is meg tudta őrizni, midőn ez az ország többi részeiben, a királyi vármegyei szervezettel szemben már régen megszűnt, azzal magyarázható, hogy az ország keleti határszélén elszigetelve élt. A Székelyföld előbb hét, majd öt székre oszlott. A székek között az első helyet Udvarhelyszék (Keresztúr- és Bardócszékkel) foglalta el, ahol a székely nemzet gyűléseit tartotta. Ezután következett Háromszék (Sepsi-, Kézdi-, Orbai- és Miklósvárszékkel), Csíkszék (Al- és Fel-csíkszék, Gyergyószék és Kászonszék), Marosszék és Aranyosszék. E székek mindegyike külön-külön önálló törvényhatóság volt, s csak 1876-ban szűnt meg, amikor vármegyékké szervezték át azokat. A székelyek az ország többi lakóitól eltérő jogrend alatt saját régi szokásjoguk szerint éltek. E kiváltságos jogállásukat székely szabadságnak (libertás Siculorum) s jogviszonyaikat, régi szokásjogukat, mely szerint éltek, székely jognak (ius Siculicale) nevezték. A székek lakossága 6-6 nemzetségre s minden nemzetség 4-4 ágra oszlott. A székek élén egy főbíró (később székbíró és egy főhadnagy (később székkapitány) állott, kik tisztségüket a nemzetségek ágai szerint, évente váltakozva, foglalták el. Így e tisztségek viselésének joga az egyes ágakat minden huszonnégy évben egyszer illette meg. E tisztségeket a XVI. századtól kezdve a főkirálybíró és főkapitány töltötték be. A király a Székelyföld élére királyi fő-

tisztet, a székely ispánt (comes Siculorum) állította, aki ott a királyi hatalmat képviselte. Ő volt a székelység haderejének fővezére s az ő parancsára tartoztak táborba szállani. Ő volt elnöke az Udvarhelyen tartott közgyűlésnek, melyen az egész székelység (universitas trium generum Siculorum) vett részt. A székelyek mindannyian országos nemesek voltak, s ezen nemességet nem a királyoktól, fejedelmektől nyerték, hanem földjüknek első foglalása alapján bírták és gyakorolták az egész ország területén. Ezen jogaikat királyaink mindig elismerték. A nemzetségi földközösség természetszerű következménye, hogy a Székelyföldön nincsen királyi jog (ius regium); a székely birtok magszakadás esetén nem a királyra, hanem elsősorban az atyafiakra, ezek hiányában a szomszédokra, esetleg a falura szállott át. A székely nemzet három osztályra tagozódott: a főemberek vagy főnemesek (primores), a lófők (primipili, equites) és a gyalog- vagy közszékelyek (pixidarii, pedites) osztályára. A primorok a hadjáratban való személyes részvételükön kívül birtokaik nagyságának megfelelő számú fegyverest is kiállítani kötelesek voltak. A primipilusok csak személyesen szolgáltak lovon. A harmadik, szegényebb rend tagjai, a pixidariusok, akiknek nem volt módjuk harci paripa tartására, gyalog szolgáltak. A székelyek e három rendje, mint jogi intézmény és rendi szervezet, állandóan fennmaradt, s királyaink azt mindig elismerték.

198

Gerő József: A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1867–1937 (Budapest, 1938)


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Pünkösdi várakozás Kész a világ, Feszült, ünnepi várás Tereng felette. Halotti csend. Csak néha-néha Sóhajt az Isten lelke.

Kimérve minden pálya Megtöltve minden lélek-lámpa, Ahol csak úr a lét… De jaj, sötét van, Mélységes iszonyú sötét!

A zordon tömeg-árnyék Némán zokogva kering utjain, S csak egyet tud és egyet érez… Most váratlanul vágyon megvonaglik és felzúg Istenéhez: Betelt az idő! Sugarat, fényt, szint adj nekünk, Mert epedünk! Fényesség nélkül oly sivár az élet! Nagy Alkotónk, oh mondd ki szent igédet Legyen világosság! És ismétlik mindig erősebben A felviharzott étheren keresztül És felharsan az egek harsonája S a végtelennek zsolozsmája zendül Zsibongva, zsongva… És nagy szavát az Úr – kimondja! Dsida Jenő (1924) Fotó: Dénes László

A Déli-Kárpátok a Mál-tetőről

199


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Csíksomlyó

A katolikus egyház számítása szerint idén a 450. búcsút tartják a csíksomlyói nyeregben. Az esemény már régen túlnőtte pusztán vallási jellegét, a magyarság együvé tartozása, a megmaradásba vetett hit jelképévé vált. A kerek évforduló apropóján Molnár V. József Magyar Örökség díjas néplélek- és néprajzkutató pontosan 20 évvel ezelőtt papírra vetett gondolatatait osztjuk meg olvasóinkkal. A magyarság műveltségét, az ember őstudatát a csak ránk jellemzővel együtt a lehető legteljesebben még napjainkban is Erdély őrzi. Erdély, ahol az ember keltében legelőbb az Égre néz, s csak aztán tekint a földi sokféleségre, mindarra, amit, akiket a Teremtő rábízott. A gyimesi csángó némely patak mentén még ma is, minden hajnalon ekképpen fogadja a Napot: „Köszöntelek tégedet, Istennek szent igéje, Istennek Szent eredménye, Istennek Szent rendelése, Fényes világ, Ki a fényes világot megfényesítetted, Édes áldott napom, Adj szerencsés mái napot, Boldog munkálatokat, értelmes eszet, okosságot, És minden jóra menendőséget...” S mert a fönt a legfontosabb számára, elfogadja, mindig is elfogadta a teremtett sokféleséget: az idő hozta változások számlálhatatlan más-más ízét csakúgy, mint a másmásfajta téri létezőt, közöttük a másik fajtájú s szokású embert is; ha néha úgy érzi, hogy Isten megpróbálja vele „erőst”, akkor is. Erdély adta a keresztény világnak a vallás türelmi rendeletét s gyakorlatát, s itt kötött egymással alkotmányos szövetséget három büszke nemzet: a magyar, a székely és a szász, s a románt se taposta el; amikor más vidékén a Földnek vér folyt azért – s nem

Csángó asszony a csíksomlyói búcsún (2002) Fotó: Molnár Attila

életet újító, áldozati –, hogy egy legyen a nyelv és a vallás. Pedig nemzetünkre a török uralom miatt rossz idők jártak ekkor; s a háromfelé szakadt hazában az önálló Erdély volt egyedül így is, és éppen így, ilyen sokszínűen maradéktalanul magyar. Európának (s talán a világnak) volt-e, van-e olyan tája, ahol annyiféle nép és vallás él együtt, megtartva ki-ki sajátosságát, mint itt, és élt – együtt! – mostoha időben is?! A Gyergyóba és Csíkba telepedett örményeknek két vallásuk működik, s e földön késő,

200


Fotó: fotomuzeum.eu

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Csángó keresztalja Csíksomlyó felé (1930-as, 40-es évek)

új vallás is született, s maradt meg napjainkig: a Jézust embernek, emberek között a legelsőnek hirdető unitárius.

A Teremtő időszerű parancsa

A múlt század végéig az Aranyos völgyi mócok és Gyimesben a csángók a patakok mentén, távol az utaktól és a vasúttól ősidők életmódját tartották meg, s másutt is a „zsákfalvak” lakói: székelyek, magyarok, románok egyaránt, s a sátorozó cigányok is; s a városok pedig, s lakói Kolozsvárott, Brassóban, Marosvásárhelyen magyarok, szászok, székelyek s románok a korszerűt testesítették – és e két véglet között hányféle átmenet létezett?! Kilométerre egymástól az idő „végtelenje” lélegzett, s nem egymás ellenében: az „idejemúlt”, „az elmaradt” s a „korszerű”! Talán mert a legősibb itt őrződik, itt érthették meg igazul az emberek a Teremtő időszerű parancsát. Úgy váltak kereszténynyé, hogy minden fontos régi rítusforma megmaradt, megmaradt mind a hasznos ősi „edény”, csupán hagyták, hogy új „itallal” töltse tele azokat az Úr. S ebben, itt segített leginkább táltos királyunk, Szent László is, aki népünk Eget Földdel összekötő fényes állatát, a szarvast nem tüntette el,

annak időszerű angyaltartalmát mutatta meg csupán a mogyoródi dombon Gézához, testvéréhez ekképpen szólva: „Nem szarvas az, hanem angyal.” Regös énekeink, régi imádságaink a tanúk, hogy népünk megértette e változást: „Égen menő szép madár, De nem madár, szárnyas angyal, Szárnya alatt szent oltár, Szent oltárban igaz hit, Igaz hitben boldogasszony. Kelet felől tekint a Nap, Ott látta az Ő szent fiát...” (Népünk hitében a szarvas és a madár együtt alkalmai az égiekkel való kapcsolatnak — a szkíta művészettől napjaink pásztorfaragásáig ezért található gyakran a szarvason madár.)

Róza néni angyala

Érti, éli, s érvényét érzi ennek Bodor Róza idős csángó asszony is Gyimesfelsőlokon, az Ugra-patak mentén az erdőhöz, s ahogyan ő mondja: az Istenhez közel. Még fiatalon magára maradt. Kemény sorsot szánt neki az Úr: két gyermeke közül az egyik a két évet sem érte meg, a másik vele együtt végig kellett hogy nézze, miképpen verik agyon az urát a „kicsi magyar idő” el-

201


2017 – tavaszi-nyári kiadás reszt-viselő Krisztusom taní(t)sd meg székely népedet, hogy nagy lélekkel hordozza keresztjét.” Aki minden nap reggelén legelőbb az égre néz, onnan, föntről várja az időszerű parancsot, csak az írhat ilyent, s viselkedhet így – s jutalmul a legveszettebb időben is a biztonság érzetét kapja. Itt napjainkban is tudják és élik, hogy „támadat”, újult élet csak áldozatból csírázhat, s szökkenhet égre; a székelyek karácsony böjtjén, a születés előtt ekképpen kántálnak erről: Kápolna Széphavason Fotó: Kocsis Károly

múlta után a román katonák az udvaron. Megtébolyodott a kisiskolás gyermek, s nemsokára a havason lelte halálát — lavina végzett vele. Róza magára maradt, de nincs egyedül. Isten minden nap elküldi hozzá angyalát: hegyi billegető látogatja meg reggel, vele ebédel délidőn, s este is eljön a madár. Róza minden esztendőn elgyalogol Gyimes népes zarándok menetében Csíksomlyóra a csodatevő Szűzhöz, Boldogasszonyhoz, a ferences templom kegyszobrához, akit a gyimesi csángók Babba Máriának neveznek, csakúgy, mint a csíki székelyek. Elgyalogol, hogy hálát adjon az angyalért, hogy lelke rendeződjék, hogy megerősödjék mindabban, ami benne, általa, az idegenné vált országban is magyar. Gyimesben és Csíkban a Holdnak is Babba a neve, a Napbaöltözött Asszonyt, Máriát a Hold idézi meg, miképpen az Ő szent fiát, Jézust a Nap „hozza el” minden hajnalon. E tájon nemcsak Róza asszony érzi, éli, hogy a keresztény embernek – Isten akaratából – részt kell vállalnia Krisztus áldozatában. Erről vall a csíksomlyói Jézus-hágó egyik, a két háború között székely nemzetség állíttatta stáció kövének szövege is: „Ke-

202

„Tiszta fejérbe őtözve mentünk. Képzelje el, sok száz ember tiszta fejérbe. Egyszer a püspök is ott volt, s a nagy körmenetbe münköt osztott bé maga után, ki a Jézus-hágóján. Máskor mü mindig utolsóelőttiek voltunk a nagy körmenetben. Utánunk még csak a moldvai csángók voltak. Amikor a keresztalja ment át Szépvízen, Szentmiklóson s más helyeken, sokan gyűltek az utcasarkokra, csebrekben friss víz volt s csipor, kénálgattak, együtt énekeltünk s örvendtünk. De legszebb volt, ó Istenem, milyen szép volt, amikor közeledtünk Somolyó felé! Mindenfelől, országúton, mezei utakon jöttek a keresztaljak, énekszó, csengettyűszó. Amikor esszetalálkoztak a keresztaljak, a lobogókat suhogtatták, lobogtatták, fődig hajtották, s így köszöntötték egymást. Istenem, hogy suhogtak a zászlók, azután amíg nem volt szabad keresztajjal járni, még álmomban is láttam, hogy suhognak a szent lobogók.” Az akkor 63 éves, gyimesi Mónus Berta néni mesélte Tankó Gyulának (Honismeret, 1992/2.)


Fotó: Mohai Balázs (MTI)

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Udvarhelyi zarándokok

„Soh'sem láttam szebb termőfát, Mint Úr Jézus keresztfáját, Mert az vérvel virágozik, S Szentlélekkel gyümölcsözik."

Babba Mária a magyarokat hívja

Fotó: Mohai Balázs (MTI)

Csíksomlyó Erdély magyar népének s a moldvai csángóknak is a Teremtő adta biztonság. E település, amely Székelyföld kellős közepén létesült, ma már Csíkszeredához tartozik. Kegytemplomát minden esztendő pünkösdjén zarándokok tízezrei keresik föl. A diktatúra bukását követő esztendőkben egy-egy alkalommal több mint százezer ember kapta itt megerősödését hitében, magyarságában.

Az Arad melletti Máriaradna szeptember 8-án, Mária születése ünnepén Erdély különböző népeinek és vallásainak találkozóhelye, s Erdélyen túlról is zarándokolnak ide magyarok, szlovákok, csehek, németek, horvátok, szerbek és bolgárok, de jönnek Moldvából is a románok és a csángók. Csíksomlyó pünkösd ünneperejével, a ferences templom Babba Mária kegyszobrával a magyarokat hívja. A zarándoklatot a gyergyóalfalusiak vezetik ma is. Gyalog jönnek ők is, mint számos falu közössége kereszt és zászlók alatt, s az emberek többsége székely viseletben, s jönnek lovon is, miképpen a régiek. Oka pedig kitüntetett szerepüknek a régmúltba visz. 1556-ban János Zsigmond a gyergyói

Moldvaiak a nyeregben

203


Fotó: Mohai Balázs (MTI)

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Idén is több százezer embert várnak Csíksomlyóra

és a csíki székelyeket erőszakkal unitáriussá akarja „téríteni”. Pünkösd előtt sereggel jön Csíkba, hogy akaratának érvényt szerezzen. Gyergyóalfaluban István pap szervezi ellene a székelyeket; jönnek az asszonyok, a gyermekek és az öregek is – ez utóbbiak a csíksomlyói templomban imádkoznak, kérik Babba Mária közbenjárását, segítségét. Az István pap vezette székelyek János Zsigmond seregével a Nagyerdőn csapnak öszsze, s győznek. E győzelem, Babba Mária pünkösdi ereje ettől kezdve minden esztendőben hívta és hívja a környék magyarjait. A gyergyóiak után jönnek a székely falvak zarándokmenetei sorban, s jönnek a mezőségi magyarok, s Erdély más tájáról is s kicsi

hazánkból számosan, de jönnek régtől a gyimesi és a moldvai csángók.

Csodatevő kegyszobor

Gyimesben a széphavasi kápolnaromnál (a hagyomány Szent László kápolnájaként tartja számon, s „pogány” őseink itt a Hadőrnek áldoztak vala) találkoztak hajdan a moldvai és a gyimesi csángók s a csíki székelyek, amikor a püspöki búcsúra mentek; s visszafelé itt köszöntek el egymástól. Egybetartozásukat a táltos király eleven emlékezete is erősítette itt. Moldvából azok is jönnek, akik már elfelejtették a magyar beszédet; amint mennek föl Jézus hágóján, stációt járva az előFotó: Balázs Ödön

Ménaságiak érkezése Somlyóra (2007)

204


2017 – tavaszi-nyári kiadás A gyimesi csángók soha nem szakadtak el a csíkiaktól. Gazdaságilag csereberéltek, a gabonát, ipari termékeket valamikor Csíkból szerezték be, ők pedig tejtermékeket, bőrt, állatokat juttattak a csíkiaknak. A kapcsolat legszebb ünnepi megnyilatkozása a pünkösdi búcsú. Ameddig csak visszaemlékeznek, a gyimesiek három nagy keresztaljával – Gyimesbükk, Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok – indultak a több mint 40 km oda- és ugyanannyi visszaút megtételére. A három keresztalja 700-800 embert is jelenthetett. Igazi búcsút nyertek, hisz az egész utat gyalog tették meg, közben imádkoztak, énekelték a szebbnél szebb Mária-énekeket. „Róma után a legszentebb hely Csíksomlyó” – ezt vallotta minden gyimesi csángó, s élete legszebb álma legalább háromszor búcsút nyerni Csíksomlyón. A hosszú utat botosan és könnyebb, kényelmesebb cipőben tették meg. Vallomásaik szerint a búcsújárás először is lelki szükséglet: azért indultak, hogy a csodatevő Szűz Máriától üdvösséget nyerjenek. Gyimesben különleges kultusza van Szűz Máriának, a csodatevő Mária Édesanyának. Tankó Gyula (Honismeret, 1992/2.)

imádkozó magyarul mondja a szót, a „kórus” románul ismétli meg. Hitük és Csíksomlyó pünkösdi ereje megtartja őket, a nyelvét-vesztettet is magyarnak. A székelyek szerint Babba Mária csodája ez. Ez is. A kegyszobor, miképpen a kéttornyú ferences templom elődje, a régi templom, középkori eredetű. Középkori eredetű a KisSomlyón a Salvator-kápolna is, bár a legenda ezt az angyal építette csodát Szent István korából eredezteti. Babba Mária, a Napbaöltözött Asszony tizenkét csillaggal ékes festett faszobra Losteiner szerint (ferences krónikása volt e kegyhelynek) a mohácsi vész után az égből szállott alá. E kegyszobor kezdettől fogva csodákat tett: vakok látnak, bénák járnak, halálos betegek gyógyulnak meg közbenjárására. A régiek szerint minden veszély előtt könnyezett. Ali basa dúlását előzően csillag fénylett Mária homlokán és mellén; s ha hittel kérték őt, „elűzte” ellenségeinket. Hiába dúlt, rabolt, égetett itt tatár, török, német, a kuruc is, hiába ritka protestáns indulat – a szo-

bor maradt. Az egyik legendában tatár harcos karddal vág Mária arcába, amelyből vér serken, s a támadó és társai rémülten menekülnek el.

Bálint László álma

A kommunista diktatúra is mindent megtett, hogy a „csíki menyecskét" – ahogyan gúnyolták Máriát – ne látogassa pünkösdkor senki sem. Szekusok ezrei szállták meg ilyenkor a környéket, és zaklatták, vették listára, s küldték kényszermunkára a zarándokok némelyikét. De a zarándokok tudták, hogy Asszonyuk velük van, s jobbján István és bal oldalán László, a két szent király. Az egyik pünkösdi búcsú előtt Oroszhegyen Bálint László, öreg székely ember álmában égbe ragadtatott, s ott parancsot kapott, hogy mennie kell Csíkba, a búcsúba. El is megy, s ott ismét álmot lát: „Hát én ott vagyok. Hát előttem ott áll a csíksomlyói felső templomból a szobor, a Mária-szobor, de úgy állt, hogy eléfelé; s né-

205


2017 – tavaszi-nyári kiadás zem, hát elöl Szent Péter karddal ott áll! Hát jobb felől ott áll Szent László király, bal „Moldva-szerte ismert a legenda, felől Szent István király, s én voltam hátul miszerint a kegyszobor a Bákó közeli térden állva. Imádságomat végeztem én. Barát falu templomából került SomHát elöl annyi a katonaság, hogy fűszál sem lyóra. A Ceaușescu-időben ellenbúvolt annyi... Istenem, most mi lesz, most csút szerveztek rendszeresen magyarmeglőnek engemet, hogy tudtam én idejőgyűlölő papok Barátban, azért, hogy ni?! Édes Jóistenem, könyörülj! Akkor, miMoldvában tartsák a csángó tömegekor én ezt elgondoltam, akkor Szent Péter ket. Egyesével bujdokolva jöttek legelöl, sudártermetű ember volt, tiszta kék gúmostohább sorsú magyarjaink, elviselnyában, kihúzza szépen a kardot; ahogy kive gyakran a fizikai bántalmazást is. A húzza a kardot, egyszer levágott (vele), egyleleményes asszimilálók a tiszavirág szer keresztül vágott, s az összes katonaság életű zsögödi fesztivál megszervezéséleomlott... Akkor Szent Péter a hüvelybe vel akarták megosztani az erdélyi mavisszanyomja a kardját, s visszafordul, s így gyarságot ugyanekkor.” meghajtja magát. Csoma Gergely Többet nem láttam. Mikor ez megtörtént, akkor Szent István király bal felől, ő es vissza, nem befelé fordul, hanem kifelé for- – reggelre valamennyiük gúnyája megszádul, ügyesen megfordul, reám néz, míg hár- radt; pedig, mint mondták, ha otthon áznak mat lépett, addig nézett, s akkor eltűnt. Mi- ekképpen bőrig, egy hét is kell, amíg bakor ő eltűnt, akkor Szent László király, ő es kancs, csizma, s bőrgúnya szárazzá lesz. kifelé fordult, nem befelé, mikor visszaforA moldvai csángók a Salvator-kápolnádult, s megnézett ingemet, amíg hármat lé- ban s a kápolna körül virrasztanak. Bent a pett, semmit se szólt, csak nézett, elpiso- kápolnában megcsókolják sorba a feszülelyogta magát... Hát én es leültem a padba, tet, és térden, napirányban háromszor körmegvártam a misét; a mise lejárt, aztán ki- be járják az oltárt. (Sokan a meredek Jézusmentem a borvízhez... Hát, hát eljött az a bi- hágón is térden csúszva jönnek fel!) A kázonyos idő, hogy kijön a katonaság, hát polnában és kint is gyertyák száza ég, s elenem jőnek. Esmég várom, hát most hamar ven hitük... Hajnalban valamennyien a kekell érkezzenek. Hát nem jőnek…” leti eget nézik, várják, hogy fölkeljen az „áldott”. Sokan csak nézik a Napot, de még Az „áldottra” várva többen látják tüzes aranyában a Madarat, s A gyimesbükki csángók pünkösd előtti látják, hogy piros rózsaszirmok hullanak pénteken gyalog, kereszt s zászlók alatt in- alá; a mennyégbe távozott, az Atya jobbján dulnak útnak – Gyimesfelsőlokon a temp- trónoló világbíró Krisztus „hét ajándéka” a lomban éjszakáznak, s onnan a közép- és pünkösdi biztatás. Isten tenyerére emeli felsőlokiakkal indulnak szombat reggel ilyenkor a megtisztult szívű embert, a látót, együtt Csíksomlyóra. Az egyik esztendőn hogy ereje adódjék embernek, magyarnak zápor verte őket végig a hosszú úton, s esett maradni az ordas idők kíméletlen fergetea „kerülésnél” is. Az éjszakát a templomban gében is. töltötték, s Babba Máriához fohászkodtak Molnár V. József (Kapu, 1997/12.)

206


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Jubiláló zarándokvonat Idén tizedik alkalommal érkezik „össznemzeti zarándokvonat” az anyaországból a csíksomlyói búcsúba. A Székely Gyors–Csíksomlyó Expressz 2017. június 2-án indul, és 5-én, pünkösdhétfőn megy vissza Budapestre. A zarándokvonat elindulásának tizedik évfordulója mellett két másik évfordulóról is megemlékeznek az idei zarándoklat során. 2017-ben tartják ugyanis a 450. csíksomlyói búcsút, valamint éppen június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján látogatnak el a zarándokok a történelmi Magyarország ezeréves határához, Gyimesbükkre. 2008-ban még négyszáz zarándokkal indult el az első Székely Gyors, majd néhány évvel később csatlakozott hozzá a Csíksomlyó Expressz, a két vonat pedig eddig összesen mintegy 25 ezer kilométert tett meg, és körülbelül 10 ezer utast

szállított a Kárpáteurópa Utazási Iroda szervezésében. 1944 óta ez volt az első magyar személyvonat, amely eljutott az „ezeréves” határra; akkori fogadtatásakor el is hangzott: „64 évet késtetek!" A zarándokvonaton utazott eddig mások mellett Buzánszky Jenő, az Aranycsapat hátvédje, Papp Lajos szívsebész, Kiss-Rigó László katolikus püspök, Tőkés László református püspök, valamint Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke is. Idén rajta lesz Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas énekes, a fővédnöke pedig Böjte Csaba ferences szerzetes, akinek árvaházai javára útközFotó: Máthé Zoltán (MTI)

Zarándokvonat Gyimesfelsőloknál

207


2017 – tavaszi-nyári kiadás ben gyűjtést szerveznek. A lelki vezető lásolják el őket. Szombaton a csíksomlyói Kóczán Árpád tábori lelkész és Fischl Vil- Mária-kegyhelyen részt vesznek a búcsús mos, a Magyarországi Egyházak Ökume- szentmisén. Vasárnap Gyimesekbe, az ezeréves határhoz zarándokolnak, majd nikus Tanácsának főtitkára lesz. A Csíksomlyó Expressz szokás szerint Madéfalván megemlékezést tartanak az Szombathelyről indul, és Sopron, Kapu- 1764-es madéfalvi veszedelem áldozatavár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya inak emlékművénél. Jelenleg még egyezérintésével érkezik Budapestre. A fővá- tetés alatt van, mit ábrázol majd a mozrosból, a Keleti pályaudvarról a Székely donyt díszítő matrica. Az előző években Gyorssal egy szerelvényként indul tovább a Szent Korona, Szent Márton, illetve Erdélybe, mintegy 1200 utassal. A hozzá- II. Rákóczi Ferenc képmása is látható vetőleg 400 méter hosszú szerelvény ko- volt. Ugyanakkor Boldogasszony zaráncsijait és a mozdonyát is megáldják indulás előtt. A vonaton élő népzene szól dokvonat is érkezik majd Csíksomlyóra, majd, a zenészek mindig annak a vidék- a MÁV-Start Zrt. és a Misszió Tours nek a muzsikáját játsszák, ahol éppen jár- együttműködése eredményeként. Ez 17 kocsival, illetve 1054 zarándokkal indul nak. A zarándokok június 2-án, pénteken június 1-jén, fővédnökei Veres András, a indulnak Magyarországról, felcsíki és al- Magyar Katolikus Püspöki Konferencia csíki falvakban, székely családoknál szál- (MKPK) elnöke, valamint Kövér László,

208


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Ismerjük meg a protestáns szimbolikát! 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, és ezzel kezdetét vette a reformáció, idén ünnepeljük az 500. évfordulóját. Az alkalom apropóján az alábbiakban a protestáns szimbolikáról olvashatnak egy kis ízelítőt, hiszen az előttünk álló pár hónapban számos malasztos eseményen visszaköszönnek majd ezek a nem mindenki számára egyértelmű jelképek. A protestáns egyházakat nem egyszer a művészetellenességgel hozzák kapcsolatba, felidézve azokat a momentumokat, mikor falképeket meszeltek le, szobrokat döntöttek le az egyházi pompa, fényűzés ellen lázadó tömegek. A fehérre meszelt templomok berendezése többnyire valóban puritán. A bálványok, szobrok ellen lázadó protestáns egyházak művészetét néhány egyszerű szimbólumra lehet visszavezetni. Míg a katolikus egyházművészet megfejtéséhez a szentek attribútumait is ismerni kell, addig a protestáns szimbolika többnyire Krisztust, az egyházat, az úrvacsorát idéző néhány elemre szorítkozik, és próbálja száműzni a világi interpretációkat. Ismerjünk meg néhány fontosabb protestáns szimbólumot a maga jelentésével együtt. Mivel a protestáns egyházak síkművészetet alakítottak ki, így különösen fontos szerepet kaptak rajtuk a növény- és állatszimbólumok. Luther-rózsa – Az evangélikus egyházak egyik jellemző motívuma Luther címere, amelyet aláírásának hitelesítéseként használt. Valójában egy ötszirmú rózsa, benne szív és kereszt. A rózsa a ke-

209

Luther-rózsa a brassói evangélikus egyház perselyéről

reszténység fontos jelképe: Isten az égő rózsabokorban jelenik meg, Jézust rózsatövissel koronázták, a vörös rózsa Krisztus vérhullását jelképezte. Luther e rózsaszimbólumot fejlesztette tovább a hitről való elmélkedése summázásaként. Pecsétjének jelentését pontosan megmagyarázta egy 1530-as levelében: „elmondom, milyen gondolatokat akartam pecsétnyomómon, teológiám ismertetőjegyén megmintázni. Benne kellett lennie elsősorban a keresztnek: fekete kereszt a szívben, amelynek természetes színűnek (piros szív) kellene lennie, hogy állandóan emlékeztessen a Megfeszítettbe vetett hit boldogító hatalmára, mert akkor le-


2017 – tavaszi-nyári kiadás tes díszítménye volt. Virága nagyon haszünk igaz emberek, ha szívből hisonlított a tulipánra, így a magyar díszíszünk. Ez a kereszt fekete ugyan, megtőművészetben különösen kedveltté öl és fájdalmat okoz, de meghagyja a vált. Kerek, maggal teli gyümölcse szívet eredeti színében, nem semmisíti ugyanakkor az országalmára is hasonmeg a természetet, hanem életben lított, tehát a hatalom jelképeként is értartja... Az ilyen szív fehér rózsán pitelmezték azt. A protestáns szimbolikáhen. Azt jelenti ez, hogy a hit örömöt, ban a hit megtestesítője: a gyümölcs vigasztalást és békességet terem, tehát vérző, kocsonyás magvakkal van tele, viruló fehér rózsákon vezérel bennünutal a Jézus vérére, és úgy szaporodnak ket. Nem úgy adja a békét és örömöt, e magok, mint ahogyan nő az ember himint a világ! Ezért kell fehérnek és te, és mint ahogy sokasodik a hívők szánem pirosnak lennie a rózsának. Mert ma. A gránátalma-motívum már a 17– a fehér a lelkek és az angyalok színe” 18. századi úrasztali terítőkön, úrasztali (Horst Beintker: Krisztus tanúja – Lutedényeken, kazettás mennyezeteken her élete. Bp, 1959). A népies mondónagyon elterjedt volt. Mivel maga a nökák ezt a lutheri tant rövid versekben vény mifelénk ismeretlen volt, ornapróbálták ismertté tenni: „Rózsákon jár Krisztus híve, ha keresztet hordoz szíve”. A Luther-rózsa ma valamennyi evangélikus templomban megfigyelhető, többnyire a szószékek díszítményeként. A barcasági evangélikus gyülekezetekben csupán a 20. század közepétől érzékelhető jelentősebb terjedése. Gránátalma – A protestáns díszítőművészet egyik visszatérő, fontos eleme. E mediterrán égövön őshonos, sokmagGránátalmák a Székely Nemzeti vú növény már az ószövetségben leírt Múzeumba bekerült úrasztali régi papi palástoknak az egyik jellegzeterítőről

Gránátalmák az 1760-as barátosi református templom kazettás mennyezetéről

mentális előképeit elsősorban reneszánsz mintakönyvekből merítették. Az egyházi használatból az alkalmazása nagyon korán átterjedt a népművészetbe is, így például nagyon kedvelt motívuma a háromszéki népi bútorfestésnek, valamint az udvarhelyszéki, torockói hímzéseknek. Búza, búzakalász – Az úrvacsorai jelek egyikeként a búza, kalász gyakori díszítőművészeti elem a protestáns egyházi textíliákon.

210


2017 – tavaszi-nyári kiadás től megjelenik festett vagy faragott ábA szőlő – Szintén az úrvacsorai jelek egyik rázolása, és a 18. századból már számos fontos eleme, a megváltást hozó jézusi székelyföldi megjelenítése is ismert (Ervért szimbolizálja, így leginkább az dőszentgyörgy, Gyulakuta, Disznajó, úrasztalához kötődő tárgyakon (kehely, Farcád, Kálnok stb.). úrasztali abrosz vagy terítő) jelenik meg. Bárány – „Ímé az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit!” – János evanAz állatszimbólumok közül géliuma szerint Keresztelő Szent János a legfontosabbak: kiáltott fel így, mikor meglátta Jézust, Pelikán – Egy 4. századi ókeresztény legenutalva ezzel arra, hogy Jézus saját vérálda szerint a pelikánfészket egyszer kídozata révén magára veszi azt a báránygyók támadták meg, és mérgükkel megáldozatot, melyet az Ószövetség a Móölték a kicsinyeket. A fészkére visszatérő zes II. könyvében a bűnök megváltásápelikán saját vére által keltette életre a fiókáit. A protestáns szimbolika is erre a Szent Eusebius-i legendára alapozva alkotta meg a maga pelikán-szimbolikáját (Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár. Bp, 2001, 392). A kígyót legyőző madár egyrészt a sátánt legyőző hit jelképévé vált. A fiókáit vérével tápláló pelikán másrészt Jézusra utalt, aki saját vérével váltotta meg az emberiséget a bűneitől. A pelikán az erdélyi protestáns egyháIsten báránya a dobokai zakban nagyon gyakori szimbólum. A református egyház egyik szószékkoronákon már az 1600-as évekhímzésén, Debreceni László rajzán

ért előírt. Az Isten Báránya, avagy latin nevén Agnus dei Jézus-szimbólumként él valamennyi felekezetnél. A protestáns egyházak is használják. A zászlós bárányként ábrázolt Agnus dei elsősorban a keresztszemes hímzések, kőfaragványok kedvelt elemeként került be a templomokba, és élt tovább a protestáns népművészetben. Kárpát-medencei terjesztésében a habán hímzések is fontos szerepet játszottak, a felvidéki és alvinci letelepítésű morva újkeresztények egyik igen kedvelt jelképe volt. A bárányszimbólum protestáns meghonosodására egy másik értelmezés is ha-

Az alsóboldogfalvi templom szószékkoronája

211


2017 – tavaszi-nyári kiadás tással volt, mégpedig az, hogy valamenynyien elveszett juhok vagyunk, akiket megtalál Jézus, a jó pásztor. Tehát a bárány egyben a megváltásra váró embert is jelképezi. Hal – Már a korai kereszténység egyik legfontosabb Krisztus-szimbóluma, elsősorban amiatt, hogy görög nevét, az Ikhtüszt az üldözött keresztények a köÁdám és Éva jelenete az énlakai vetkező mondat rövidítésére használtemplom kazettás mennyezetéről ták: Iszusz Khrisztosz Theu Hüjosz Szótér, vagyis magyar jelentése szerint házi díszítőművészetben a sárkány alake mondat így hangzik: Jézus Krisztus, jával párhuzamosan jelenik meg, annak Isten Fia, Megváltó. A szimbólum jetudatosításaként, hogy a hívő embernek lentése később egyre tágult. Jézus Péhatalma van a gonosz ereje felett, amint terre mondta azt, hogy legyen emberazt a Lukács evangéliumának 10. része halász, tehát a hal a megváltás előtti emis kiemeli: „Ímé adok néktek hatalmat, ber általános jelképe. Általános hasznáhogy a kígyókon és skorpiókon tapodlatához bizonyára hozzájárult a világi jatok, és az ellenségnek minden erején, szimbolikája is: a ragyogó pikkelyekkel és semmi nem árthat néktek.” Mint a teli hal a gazdagság, jólét szimbólumaparadicsomi bűnbeesés szimbóluma, ként mindannyiunk hiedelemhátterét ott látható az énlakai református kazetalkotja (gondoljunk arra, hogy még tás mennyezet Ádámot és Évát ábrázoló napjainkban is szívesen eszünk halat az kazettáján. Legnagyobb karriert a saját újesztendő környékén, hogy elegendő farkába harapó kígyó ábrázolása futott pénzünk legyen a kezdődő évben). A be, amely a galambbal együtt jelenik protestáns egyházak a halat világi haszmeg az unitárius egyház címerében. Ennálatra is népszerűsítik (gondoljunk az autókra kitűzött halacskás matricákra, amelyek bárki számára tudatosítják a kocsitulajdonos keresztyénségét). Bár a templomi szimbolikában kissé kisebb szerepe van, mégis felfedezhető néhány kazettás mennyezeten, így például ott látható az 1771-ben készült oklándi unitárius templom, valamint a budapesti Iparművészeti Múzeumban lévő maksai református mennyezet egyik kazettáján is. Kígyó – Nagyon korai keresztény szimbólum, bibliai értelmezése szerint a goKígyó és galamb a kálnoki unitárius templom karzatáról nosz, a sátán jelképe. A protestáns egy-

212


2017 – tavaszi-nyári kiadás nek a magyarázatát Máté evangéliuma 10. részének 16. versében találhatjuk meg: „Legyetek tehát okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok.” De miért szerepel e bibliai vers képi ábrázolásában éppen a farkába harapó kígyó? Nyilvánvalóan ez a körforgást, az örök életet jelképezi, és ennek szimbólumaSzarvas a gegesi egyház ként jelenik meg az unitárius jelképónedényéről, Debreceni László rendszerben. jegyzetfüzetéből Galamb, madár – Ősrégi keresztény szimbólum. Bibliai szimbolikája elsősorban hitbeli ragaszkodás egyik fontos szimbóNoé bárkájának jelenetéhez köthető: Isluma lett. Gyönyörű díszítőművészeti ten megbékélésének a jelképe, a galamb ábrázolásai élnek a protestáns egyházakhozza vissza a bárkába a zöld ágat, mint ban Székelyföldön is úrasztali terítőkön, az élet jelét. Ebből a történetből ered a kelyheken egyaránt. béke jelképe is. A protestáns díszítőmű- Kakas – Míg a katolikus templomok egyik vészet egyik nagyon kedvelt szimbólulegismertebb jele a templomtornyon léma, éppen ezért hatalmas pályát futott vő kereszt, addig a református templombe például az úrasztali terítőkön, kelyhetornyokat kakas vagy csillag jelzi. A kaken. Egyházi közkedveltsége az általákas a feltámadás, éberség jelképeként és nos világi használatával is magyarázhafelekezeti jelként vált ismertté a protestó: az egyik legkedveltebb népművészeti táns szimbolikában. motívum. Néhány más fontos jelkép Szarvas – Az egyik legismertebb református zsoltár az 1551-ben, Genfben kelet- A korona – János Jelenések könyvének kezett 42. számú zsoltár, melynek szö2. része, 10. verse tartalmazza a hitbeli vege: „Mint a szép híves patakra a szarmegerősítés egyik legszebb igeversét: vas kívánkozik, lelkem úgy óhajt uramra, „Légy hív mindhalálig, és néked és hozzá fohászkodik...” E zsoltár szöveadom az életnek koronáját.” A korona ge indította el a szarvas-szimbolika útját fontos szimbólum a keresztény egya protestáns egyházakban, a szarvas a házban: az embert a teremtés koronájának nevezzük. Ugyanakkor a korona a kitartás, az erő, a hatalom jelképe. Valódi heraldikai motívum, számos címer eleme. A protestáns egyházi és világi szimbolikában kiemelkedő szerepe van: korona került a református férfi halottak kopjafájára (például Dálnokon), de koronával Szarvas a papolci református ékesítették az unitárius jelképet, a faregyház 18. századi úrasztali abroszáról kába harapó kígyót is egyes ábrázolá-

213


Fotó: Molnár Attila

2017 – tavaszi-nyári kiadás tán állatkertjére” utaló jel volt, amelyet sokon (például az árkosi unitárius folyamatosan életben tartottak, elrettemplomvár vakolatdísze). tentő példaként tudatosítottak a hallgaCsillag – Nagyon régi keresztény szimbótóságban (lásd Görög Hajnalka: Képlum: csillag vezette a Három királyt Jémetamorfózisok. Protestáns képteolózus jászolához Betlehemben. Jézus szügia és alkalmazásai a 17–18. századi préletésének, a hit által való megigazulásnak dikációelméletben és -gyakorlatban. Era jeleként vezeti ma is a protestáns délyi Múzeum, 2001/3-4). Ábrázolása templomok tornyán lévő csillag a híveelsősorban a református templomok kaket az istentiszteletre, Jézus imádására. zettás mennyezetein kapott kiemelkedő Isten szeme – A háromszögbe rajzolt szem szerepet (például Tancs, Szilágylommotívuma a keresztény szimbolika pért, Gyerővásárhely stb). egyik visszatérő jele. Már az 1525-ös, Pontormo-féle Emmauszi vacsora ábrá- Sárkány – Úgyszintén átmenetet képez a néphit és a sátánszimbolika között. Mizolásán feltűnik. Többrétű magyarázata vel a magyar népmesekincs egyik fontos van. A háromszög a szentháromság jele, szereplője volt, így általánosan ismert egyben a harmónia, egyensúly egyik gonoszjelképként könnyebben értelfontos ősrégi szimbóluma. mezhetővé vált a falusi emberek számáSzirén – A görög mitológia egyik legfonra, talán ezzel magyarázható a kazettás tosabb szimbóluma, a rontás, a gonosz mennyezeteken lévő gyakoribb előforjeleként került be a protestáns szimbodulása. likába is. A Jelképtár a keresztény jelA protestáns szimbólumtár még sok, rendszerben az evilági élet kísértéseinek, az eretnek tanoknak, az érzéki ritkább elemet tartalmaz, valamennyinek vágyaknak a szimbólumaként jellemzi az áttekintése, értelmezése csupán hosz(Pál József – Újvári Edit: Jelképtár, Bp, szabb, alaposabb tanulmány keretében 2001, 451). A protestáns ikonográfiá- lehetséges. Szőcsné Gazda Enikő ban a sárkánnyal együtt a szirén a „Sá-

Ima a templomban

214


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Megszámolták a templomokat Az 1989. december 22-i fordulattól 2016. december 31-ig elméletileg kivétel nélkül minden napra jutna egy-egy újonnan épített, avatott és felszentelt vagy még épülőfélben lévő templom, imaház Romániában. Ilyen nem sok van a világon! A hivatalosan is elismert 18 egyház és vallási felekezet 27 384 templomot birtokolt 2016 elején, ezekből 8413 épült 1989 után, és 1578 volt tavaly épülőfélben. Összehasonlításképpen, az oktatás alapját képező általános iskolák száma nem éri el az 5000-et, a kórházaké alig haladja meg a 400-at, az 1989 után épült iskolák száma 400-nál is kevesebb. Néhány évvel ezelőtt két tucatnyi romániai civil szervezet a kormányhoz, a parlamenthez és az illetékes minisztériumokhoz címzett közös levélben kérte az egyházak állami támogatásának jelentős csökkentését. Azzal érveltek, hogy az egyházaknak vannak saját bevételeik, és az állami támogatásokat inkább iskolák, kórházak építésére kellene fordítani, nem templomépítésre. Az egyházfők válaszaikban rámutattak, a

diktatúra mostohán bánt az egyházakkal, fejlesztéseiket gátolta, építkezésre nagyon nehezen kaptak engedélyeket és pénzt, míg az iskolák esetében nem voltak ilyen megszorítások. A fentiek kapcsán több civil szervezet, valamint számos újságíró és politikus kért hivatalos adatokat, kimutatásokat a romániai egyházaknak nyújtott állami támogatásokról. A folyamatos viszszautasítások után erre végül úgy került Fotó: magasbol.ro

Agyagfalva temploma madártávlatból

215


2017 – tavaszi-nyári kiadás Óhitű (ortodox) Orosz Keresztény Egyház

Muzulmán Közösség

Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége

Erdélyi Unitárius Egyház (magyar)

Román Evangéliumi Egyház

Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (szász)

Jehova Tanúi Vallásfelekezet

Görögkatolikus Egyház

Evangéliumi Keresztény Egyház

Hetednapi Adventista Egyház

Református Egyház

Romániai Keresztyén Baptista Egyházak Szövetsége

Római Katolikus Egyház

Keresztyén Pünkösdi Egyház

58

46

61

103

131

192

246

0

0

170

424

998

735

1241

793

12 134

Templomok 1989-ig

6

3

20

17

0

15

20

0

368

334

272

762

314

790

351

1950

3191

Templomok 1990-től

2

2

1

3

0

1

2

0

2

79

17

83

40

46

40

182

1078

Építésben 2016 elején

0

22

47

63

67

81

103

147

214

246

370

413

459

1269

1352

1571

1632

2925

16 403

393

20 168

14 385

32 558

64 337

3519

57 686

15514

5399

49 820

150 593

42 495

80 944

600 932

112 850

870 774

356 314

16 307 004

Hívek száma

18

429

228

486

794

34

392

72

22

135

365

93

64

444

72

534

122

994

Egy templomra jutó hívek száma

Összesen

Szerb Ortodox Püspökség

39

0

Egyház elnevezése

Evangélikus-Lutheránus Egyház (magyar)

22

Román Ortodox Egyház

Örmény Egyházi Érsekség

216


Fotó: Gábor Lajos

2017 – tavaszi-nyári kiadás Közel…

sor – igaz, késve –, hogy a civil szervezetek egyik közleményében az egyházaknak kiutalt évi költségvetési pénzalapoknak a tízszeresét említette valaki. A művelődési minisztérium vallásügyi államtitkársága először csak cáfolt, majd a 2016. évi ortodox húsvéti időszakban olyan adatsort tett közzé, amihez hasonló korábban soha sem került nyilvánosságra. A dokumentum szerint az állam 2008-ban 266,66 millió lejt, 2009ben 105,25 millió lejt, 2010-ben 82,70 millió lejt, 2011-ben 84,78 millió lejt, 2012-ben 64,26 millió lejt, 2013-ban 35 millió lejt, 2014-ben 148 millió lejt, 2015-ben 177 millió lejt, 2016-ban csaknem 100 millió lejt utalt ki a romániai egyházaknak kifejezetten templomépítésre és tatarozásra. A megyék, települések közötti elosztás azonban több-

nyire tabu, főleg az ortodox egyház esetében. Mellékelt táblázatunk a román vallásügyi államtitkárság által közzétett adatokat sűríti. Nem mindegyik egyháznál, vallási felekezetnél, hitközségnél és közösségnél nevezik templomnak az imahelyeket, és nyilván a méretek, férőhelyek között is jelentős eltérések lehetnek. A templom itt gyűjtőszó voltaképpen. Ez lehet az oka annak, hogy egy korábbi hivatalos jelentés csaknem 10 ezerrel kevesebb romániai templomról szólt. Föltétlen szükséges megjegyezni még, hogy 1989. december 22-e óta nem mindegyik templom (imaház, kolostor, kápolna) kizárólag csak román állami támogatással épült (épül), ez a tatarozásokra is érvényes. B. L.

217


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Mennyi az erdő, mennyi a fa? Romániában az erdőleltár (IFN) folyamatos művelet, és elvileg 5 évenként készítenek olyan összesítéseket, amelyek hivatalosak és viszonyítási alapként szolgálnak. Talán ez a magyarázata annak, hogy a különféle közlemények, elemzések és nyilatkozatok statisztikai adatai legtöbbször eltérőek, egymásnak ellentmondóak. Az Országos Erdőgazdálkodás-fejlesztési és Kutatási Intézet, valamint a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium 2016. évi közös erdőleltár-jelentésében az áll, hogy a romániai erdők kiterjedése 7,04 millió hektár, ennek 31 százaléka bükk, 26 százaléka tűlevelű (fenyő), a tölgyfélék és egyéb lombhullatók, kemény fafajták részaránya 36 százalék, a többféle lágy fafajtáé 7 százalék. Az Országos Statisztikai Intézet alig fél évvel korábban tett közzé hasonló adatsort, ott a romániai erdők kiterjedése 6,5 millió hektár, a fafajták megoszlása viszont majdnem teljesen azonos. A lábon álló fa mennyiségét 2,29 milliárd köbméterre becsülik a statisztikusok, ennél többre az erdőleltár. Erdők borítják Erdély 37, Moldva 31 és a néhai Havasalföld (Dél-Románia) 20 százalékát. A 3710 négyzetkilométer területű Kovászna megyében 1714 négyzetkilométer, a 6639 négyzetkilométeres Hargita megyében 2641 négyzetkilométer, a 6714 négyzetkilométer területű Maros megyében 2200 négyzetkilométer erdő szerepel a nyilvántartásokban. Nagyjából ez a három megye fedi le a történelmi Székelyföldet. Szakértők szerint az adatok eltérésének egyik magyarázata az lehet, hogy a felméréseknél nem egyformán jegyzik a különféle sajátosságú, minősítésű, besorolású és sűrűségű erdőket, erdős területeket. Emellett számos hivatali nyilvántartásnak nincs

valóságalapja, a papír nem talál a tereppel. A számvevőszék például nemrég kiderítette, hogy a 2011–2015-ös időszakban a Romsilva Országos Állami Erdőgondnokság elmulasztotta 500 ezer hektárnyi terület újraerdősítését, illetve a beültetésekért közvetlenül felelős tulajdonosok törvény szerinti támogatását. Az erdőleltárhoz hasonló ellentmondásokkal vannak tele a törvénytelen fakitermelésekről, falopásokról szóló adatok is, amelyeket a sajtó, a hatóságok és számos politikus mellett a környezetvédő mozgalmak táplálnak, mint például a Greenpeace Romania, az Agent Green, az Environmental Investigation Agency és mások. A Greenpeace aktivistái szerint Romániában az utóbbi esztendőkben óránként 3 hektárnyi erdő tűnt el a falopások, törvénytelen erdőkitermelések nyomán, ez évi 26 ezer hektárt jelent, ami a hektárhozam függvényében irtózatosan nagy mennyiségű fa. Ezt viszont több illetékes is képtelenségnek tartja, a Romsilva egyik közleménye egyenesen azt állítja, az évente kivágott famenynyiségnek alig 0,5 százaléka törvénytelen kitermelés. Tavalyelőtt például 18,1 millió köbméter volt a kitermelésre előírt fa hivatalos menynyisége, csakhogy sok helyszínen az egyik év üzemtervében szereplő kitermelési kvóta „átcsúszott” a másik évre. A statisztikai hivatal számadatainak tanúsága szerint

218


Fotó: Balázs Ödön

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Az erdő misztériuma

1990 óta hivatalosan egyetlen évben sem termeltek ki annyi fát Románia területén, mint az 1954–1989-es időszak bármelyik évében, a csúcs 1966 volt 28 millió köbméterrel! A Romsilva fent említett „fél százalékát" megcáfolja a számvevőszék két évvel ezelőtti jelentése, amelyben egyebek között az áll, hogy az 1989. decemberi fordulat utáni negyedszázad alatt Romániában több mint 80 millió köbméter fát termeltek ki törvénytelenül, ami évi elosztásban túllépi a 3 millió köbmétert! A karhatalmi szervek adatai egységesebbek s talán megbízhatóbbak. Tavaly a rendőrség a törvénytelen fakitermelés, szállítás, feldolgozás és kereskedelem ellen indított összehangolt ellenőrzések során országszerte csaknem 21 ezer pénzügyi bírságról szóló jegyzőkönyvet állított ki, több mint 30 millió lej (kb. 7 millió euró) értékben, az elkobzás céljával lefoglalt, illetve elkobzott faanyag mennyisége meghaladja a 90 ezer köbmétert. Fával, erdővel kapcsolatosan 2188 bűncselekmény miatt indítottak eljárást, az érintett személyek száma 3288. A 112-es sürgősségi telefonközpontokhoz 3388 bejelentés érkezett gyanúsnak vélt faanyag-

szállítmányok észlelése okán, ebből 372 esetben valóban illegális rakományról volt szó. A fakitermelési bűncselekmények száma 2016-ban 15 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A Greenpeace aktivistái a romániai hatóságoktól, intézményektől, hivataloktól gyűjtött adatokat összesítve elkészítették a 2015. évi megyerangsort a fával, erdővel kapcsolatos törvénysértések (kitermelés, szállítás, kereskedés stb.) számának alapján. A felsorolásból kiderül, hogy nem föltétlen Székelyföld a „fatolvajok paradicsoma", avagy a „famaffia fészke", ahogyan számos korábbi oknyomozó sajtóbeszámoló állítja. De vigyázat, a szomszédok ott vannak az élmezőnyben, márpedig több megyehatáron erdők húzódnak. A bűnlajstrom első része: Argeș 3087, Vrancea 2893, Bákó 1882, Suceava 1616, MAROS 1614, Gorj 1553, Neamt 1249, Dâmbovița 1242, Bihar 1197, Valcea 1187, Buzău 1138, Kolozs 1061, Máramaros 953, Szilágy 929, KOVÁSZNA 922, Prahova 868, Dolj 855, BeszterceNaszód 848, HARGITA 826, Olt 826, Brassó 780, Fehér 734. B. L.

219


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Kézdiszék palackozott borvizei A Székely Kalendárium hasábjain Székelyföld palackozott borvizeinek eredtünk nyomába. Orbaiszéki és sepsiszéki összeállításunk után az alábbiakban Kézdiszékre látogatunk, hogy felgöngyölítsük az egyik legértékesebb ásványi kincsünk ottani kiaknázásának történetét. Imecsfalvát elhagyva, rövid szekerezés után beérünk Szenkatolnára. Az egykor szeszgyáráról nevezetes nagyközségben

„Ebben a városkában, bár a Kárpátok déli lejtőjén van, az én gyermekkoromban – az iskola első öt osztályát ott végeztem – sok székelyföldi munkás dolgozott. A kis Prahova-völgyi helységnek már akkor posztógyára, üveggyára, sörgyára, cementgyára, híres borpincéje, fatelepe volt, úgyhogy nagy munkalehetőségeket kínált, s közel esett a Székelyföldhöz is. Más környezet volt ez számomra, ahol nemcsak az ösztönös, ősi parasztbölcsesség szellemében láttam román és magyar embereket békességben élni. Itt öntudatos munkások tették ugyanazt. Románok és magyarok – szász munkás is sok volt, főleg a sörgyárban és a borpincében – emberségesen, egyetértésben éltek. Nekem az iskolában soha senki egy rossz szót nem mondott, amiért magyar voltam. Ami a névadást illeti… a zágoni atyafiak a sinaiai kolostor engedélyével évszázadokon át legeltették állataikat a Zúgó völgyében, ott, ahol a hegyekből szakadó patak a Prahovába ömlik. Ebből a „Zúgó”-ból lett állítólag Azuga…”

működik Háromszék legújabb borvízpalackozó üzeme. 2010-ben kezdték meg a Feketeügy árterén feltárt, 40 méter mély F1 kút szénsavas nátrium-hidrogénkarbonát típusú ásványvizét tölteni. A modern palackozóüzemben Perla Covasnei / Kovászna Gyöngye címkével ellátott, 0,5, 2, 2,5 és 6 literes műanyag palackba töltik Kézdiszék borvizét. Nagy a választék. A gyékényből készült árnyas kóbor alját, a szekér derekát jól megpakoljuk borvízzel – messze van Csík, s ott nem kapható ez a fajta. Kovászna Gyöngye egyik részvényese az édesvizet palackozó Azuga Waters Kft. Ezt azért említjük, mert Azuga neve kapcsolatban van a vízzel, igaz, a zúgó felszínivel. Egy azugai tanárember szerint a neve a magyar zugatóból származik. A terület pedig egykor a hétfalusi csángók szállásterületének számított. Ők a névadók. Rég volt… Amíg Azuga helynév-eredetén morfondíroztunk, beértünk a céhes város piacterére, ahol egykor a kézdipolyáni asszonyok így kiabáltak: „itt a jó friss polyáni borvíz!” Abban az időben még cse-

Domokos Géza (Beke György interjúja a Korunk 1972/9. számában)

220


2017 – tavaszi-nyári kiadás

répkorsóban szállították a polyáni borvizet, Hankó Vilmos szerint „kereskedelmi

cikké csak azóta lett, a mióta Szabó Albert kézdi-vásárhelyi birtokos felismervén a pompás vízű és igen gazdag forrás kitűnő tulajdonságait, azt bérbevevén, azt befoglalta, kitűnő vízemelő géppel látta el s a vizet teljesen versenyképes kiállításban forgalomba hozta.” A hagyomány szerint a polyáni töltöde 1892-es avatóünnepségén a román állam képviseletében részt vett a bécsi és budapesti egyetemeken tanult Victor Babeș professzor is. 1893-ban a Venus-forrás évi forgalma már 200 ezer palackot tett ki. Ebben az időszakban a polyáni borvíz főraktára a budapesti Király utcában volt, lerakatai voltak még Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Brassóban, Fogarason, Nagyszebenben, Dicsőszentmártonban, Nagyenyeden, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászrégenben, Temesváron és Aradon. Az impériumváltás után a polyáni palackozót Krassowsky Emil működteti. Borvíz Venus feliratú címke kerül ekkor az üvegekre. Egy 1926-ból fennmaradt címkéről Ütő Gusztáv képzőművész a következő kritikát fogalmazta meg: „a »régi románvilág« elejéről való kereskedelmi giccs mintapéldánya. Rózsaszín alapú, fekete betűmező közé ékelt dilettáns, sziklás tájban román népviseletű szőke legény meríti korsóját a szikláról alázubogó vízbe. Román népviseletbe

221


2017 – tavaszi-nyári kiadás öltözött leány nyújtja az újabb korsót a legény felé, s leghátul, sorára várva a magyar viseletű leány áll.” A szocialista rendszer első évtizedeiben a kézdipolyáni palackozó kétnyelvű Nemere névvel hozza forgalomba a Venus-forrás vizét. Az 1970-es és az 1980-as években a Nemere töltöde a bibarcfalvi Apemin állami vállalathoz tartozik. Ebben az időszakban a kézdipolyáni borvízpalackozó üzem évi termelése 1.300.000 liter. Politikai nyomást vélünk felfedezni az 1980-as években,

A kézdi-polyáni Venus-forrás fölavató ünnepe Székelyföldön, Háromszék megyében ősidők óta ismerik azt a csodás erejű forrást, mely Kézdi-Polyán község határán, a Zondahegy aljában fakad. E forrásnak a borvize messze földön híres volt. Cserépkorsókban széjjelhordták a vidékre, és a község lakossága emberemlékezet óta mindig ezt a borvizet issza. Sőt a mezei munkások a napibér és élelem mellett kikötik, hogy egész napon át borvizet kapjanak. De Kézdi-Polyán községben nem is pusztít járvány. Az odavaló lakosok magas életkort érnek el, s igen sok nagyapa és szépapa örül unokáinak és ükunokáinak. Ez a pompás savanyú víz-forrás azonban mindeddig ismeretlen volt a nagy világ előtt, holott a világforgalomba hozott borszéki, tusnádi és előpataki borvizekkel e forrásnak a vize nemcsak kiállja a versenyt, hanem azokat gyógyító hatás tekintetében felülmúlja. E forrást, bár vize századok óta buzog kiapadhatatlan bőséggel, tulajdonképpen ez év elején födözték fel. Ekkor vette át ugyanis e forrástelep kezelését Olteanu Sándor, aki felismervén e forrásvíznek kitűnő tulajdonságait, elhatározta, hogy ezt a hatásos vizet elterjeszti Magyarországon és a külföldön. A forrás fölé épületet emelt, amelyben legújabb szerkezetű töltő- és dugaszoló-gépeket állított fel, s csomagoló- és raktárhelyiséget rendezett be. A telepen igen sok férfi és női munkást alkalmazott, ami által a jó székely vidéknek új keresetforrást nyitott. A forrást pedig elnevezte »Vénus-forrás«-nak, mert e forrás vizének állandó élvezése üdítőleg és szépítőleg hat. Rövid pár hónap alatt már több százezer üveg Vénus-víz kelt el itthon és a külföldön, ami e víznek jósága mellett bizonyít. Aki egyszer ivott belőle, visszavágyik erre a vízre, mely vastartalmára nézve is első helyet foglal el, ami pedig szénsavtartalmát illeti, sokszorosan felülmúlja az eddig ismert savanyúvizeket. Eddig a borszéki savanyúvíz volt a borvizek királya, de a Vénus-víznek még ennél is gaz-

222


2017 – tavaszi-nyári kiadás amikor a polyáni borvízcímkére a Nemere rály a következő szavak kíséretében nyomhelyére a Cristal szó kerül. tatta el a berecki bíró asztalánál a lencsét: Az újabb rendszerváltozás újabb névvál- „De fölséges ital! Áldassék a neve / Akinek tozást hozott. A címkére visszakerül a forrás szavára megeredt a leve!” (Jókai Mór) A régi elnevezése, a Venus. Ekkor a polyáni szebb időket is megért palackozó előtt kiborvizet a Trinvest Rt. palackozza. Mielőtt alakított forrás vizével a „jó borvizes pogá1998-ban a kézdiszenkereszti borvízpalac- csát” mi is elnyomtattuk, s szekerünket kozót bezárták volna, a brassói Barsa Co- Torja felé térítettük. mat Rt. nyomtatott kétliteres műanyag paMa már kevesen tudják, hogy Torja lackra Poian feliratú, tetszetős címkét. északnyugati határában egykor borvizet Nemcsak Mátyás királynak ízlett a po- palackoztak. A Jajdon-patak völgyének lyáni borvíz, hanem nekünk is. Mátyás ki- baloldali, bükkerdő borította lejtőjén kár-

dagabb szénsavtartalma van. A spaai, pirmonti, franzensbadi és schwalbachi híres vizek pedig egészen elmaradnak mellette. A kézdi-polyáni forrásnak felavató ünnepe a múlt hó utolsó vasárnapján ment végbe (más forrás szerint 1895. június 26-án, ami szerdára esett – szerk). Ez az ünnep az egész vidéknek ünnepe volt. Megjelent azon dr. Lengyel Béla, a budapesti tudományegyetem rektora és dr. Babeș bukaresti egyetemi tanár, aki a román kormány megbízásából vizsgálta meg a forrást, melynek vizét nagyon isszák Romániában is. A budapesti vendégek mellett ott volt a szomszédos Kézdivásárhely, Szent-Lélek, Szárazpatak és Esztelnek intelligencziája s Kézdi-Polyán elöljárósága. A községházának lombsátrakkal felékesített udvarán folyt le ez az ünnep, a melyen több száz ember vett részt, közte a falu vénei, mind piros pozsgás, szép öreg emberek. A lakoma során lelkes felköszöntőkben ünnepelték Olteanu Sándort, a forrás új tulajdonosát, aki e forrástelep emelésével a községnek és a székelységnek is használ… A Vénus-víz az orvosok véleménye szerint belső bajokban, különösen vese- és emésztési bajokban páratlan hatású. Ez a víz könnyen válhatik világforgalmi czikké, mert a forrás naponta harminczezer liter vizet szolgáltat. A telepen idővel természetes szénsavtermelést létesítenek, és fürdőt rendeznek be. Erről a szép jövőről s Kézdi-Polyán felvirágzásáról sokan megemlékeztek a fölavató ünnepen, melyet fényes tűzijáték és tánczmulatság fejezett be. Dr. Kovács Dénes (Vasárnapi Újság, 1895. júl. 14.)

223


2017 – tavaszi-nyári kiadás kivitelezésű, romantikus irányzathoz sorolható... Központi alakja maga Diana, a vadászat istennője két vizslával a lábainál, romantikus vízesés erdőszéli háttérrel.” A címkét vizsgálva magunk is kijelenthetjük, a valaha Székelyföldön palackozott borvizesüveg-feliratok legszebb példánya. Az is kiderül róla, hogy a lerakat Kézdivásárhepátihomokkő-rétegekből tör a felszínre a lyen, ifj. Kupán Józsefnél volt. nagy ásványisó-tartalmú nátrium-kalciumA másik igen érdekes dokumentum az hidrogénkabonát típusú Szeregető-forrás. 1910-ben nyomtatott, Üdvözlet Torjáról A palackozás voltát fennmaradt borvíz- feliratú, Torjai szeregető borvíz-forrás felcícímke és egy 1910-ben nyomtatott képes- met viselő képeslap. Népes társaság látható lap bizonyítja. Mondandónkat Ütő Gusz- rajta, előtérben csacsifogat az üvegek száltáv szavaival fűszerezve kijelenthetjük, a lítására alkalmas bárkás szánnal. A korabeli Szeregető borvizének címkéje „gyönyörű öltözetben felálló társaságnál borvízszállításra alkalmas, fából készült légely (dongás faedény – szerk. megj.), cserépkorsó és üveg is megfigyelhető. Mivel a műanyagpalack nem törékeny, szekerünkkel nyugodtan döcögünk tovább a Torja–Kézdikővár–Kézdiszárazpatak mezei úton Katrosa, majd a Kászonimedence irányába. Jánosi Csaba Az 1910-ben nyomtatott, a torjai Szeregető-forrást ábrázoló képeslap

224


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Idegenforgalmunk rangjai Az idegenforgalmi minisztérium alárendeltségébe tartozó – majd a minisztériumba beolvadó – Országos Turisztikai Hatóság 2016 őszén megadta a turisztikai település minősítést újabb 12 üdülőhelynek és gyógyfürdőnek, közülük kettő Hargita megyei (Borszék város és a maroshévízi Bánffy-fürdő), egy Maros megyei (Marosszentgyörgy község). Olyan üdülőhelyekről van szó, ahol a turisztikai tevékenységek meghatározzák a település arculatát és a lakosság mindennapi életét. Ez tulajdonképpen a minősítés alapfeltétele és hivatalos meghatározása is. Fotó: Fortepan.hu

A borszéki fürdő bejárata 1941-ben

Romániában tavaly év végén száz minősített turisztikai település volt hivatalosan. Az országos jellegűek 42 tagú listáján helyet kapott a székelyföldi Tusnádfürdő, Szováta, Borszék és Kovászna város, a helyi érdekeltségű turisztikai települések lajstromán található Bálványosfürdő, Homoródfürdő, Hargitafürdő, Marosfő, Gyilkostó, Parajd, Bánffy-fürdő, Marosszentgyörgy. A turisztikai település minősítés nyilván nem azt jelenti, hogy az érintett helységek és fürdőhelyek csak most kapcso-

lódnának be az idegenforgalmi, üdültetési, gyógykezelési hálózatba, hiszen például Borszéken ennek több évszázados a hagyománya. A hivatalos minősítésnek azért van jelentősége, mert annak birtokában az érintett települések a korábbinál könynyebben pályázhatnak európai uniós és román költségvetési támogatásokra, ha fejlesztéseket, korszerűsítéseket terveznek. A minősítés megszerzése ugyanis előzetes felmérésekkel, pontozásokkal jár, ami könnyen csatolható a pályázathoz. B. L.

225


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Biztonságosabb természetjárás Hargita Megye Tanácsának Barlangi és Hegyimentő Szolgálata újból a közjó érdekében végzett kimerítő és rendkívül hasznos munkát. A csapat tagjai elkészítették a Csíki-havasok virtuális térképét, ami interneten is elérhető a www.salvamontharghita.ro weboldalon. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a feltérképezett területeken akár telefonkészüléke használatával is tájékozódhat vagy (és) segítséget kérhet a természetjáró. A segélykérés, segítségadás hatékonysága, gyorsasága is jelentősen növekszik, hiszen a GPS-helyazonosító, nyomkövető (track) elvén a hegyimentők úgy is segíthetnek, hogy nem kell föltétlen a helyszínre menniük, folyamatosan megbízható távolsági útbaigazítást adhatnak telefonon. Balesetnél, elakadásnál a keresés és gyors érkezés, megtalálás esélyét növeli a technika. A térképészeti munka során készített felmérések (trakkek) letölthetők telefonkészülékre. Feltétel a korszerű, úgynevezett okostelefon vagy a GPS, ami ugyanúgy irányít a hegyi útvonalakon, ösvényeken, különféle célpontok között, ahogyan a gépjárművezetők vagy kerékpárosok a közforgalomban tájékozódnak. Lényegesen csökken az erdei eltévedés veszélye, illetve könnyebb visszatalálni a helyes útra. Az előzetes útitervet is könynyebb kijelölni, meghatározni. A térkép elkészítése egy lelkes csapat munkáját igényelte, és ez nem valósulhatott volna meg Fekete Örs, a hegyimentő szolgálat vezetője, Kovács Csongor hivatásos térképész, Bertóti Zsolt hegyimentő és a csíkszentmártoni székhelyű Alcsíki Kistérség Fejlesztési Társulás odaadása, segítsége nélkül. A Heineken Románia jelentős anyagi támogatásával készült a térkép, amely életmen-

A Csíki-havasok hegycsoport Csíkszereda, Csíksomlyó, Tusnád övezetében, Hargita és Bákó megye határvonalán fekszik, a Hagymáshegységtől, a Gyimes-völgyétől, a Csíki-medence mentén a Kászonimedencéig, a Csomád-hegységig terjed. Csúcsai: Naskalat (1550 m), Szellő-tető (1496 m), Pogányhavas (1350 m), Répát-tető (1291 m), Paphegy (1165 m), Pásztorbükk (1108 m).

tő lehet, de vészhelyzetek és különösebb események nélkül is nyugalmat, biztonságérzetet adhat a természetjáróknak s mindazoknak, akik a Csíki-havasok erdeit, pusztáit, hegyeit, völgyeit, kacskaringós útjait, ösvényeit járják. A hegyimentő szolgálat a térképkészítés idején a Csíki-havasokban 350 kilométeren ellenőrizte, felújította, festette a turistajelzéseket, a menedékhelyeket. Oszlopokat állítottak vagy cseréltek, több térképes tájékoztató táblát is elhelyeztek. Beazonosították a patakokat, forrásokat, erdei utakat, esztenákat stb. Folyamatban van – a megyei tanács anyagi támogatásával – 50-60 kilométernyi termé-

226


2017 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Kocsis Károly

Gerincösvény a Csíki-havasokban

szetes pálya kijelölése hegyikerékpárosok számára. A megyei önkormányzat 2010-ben hirdette meg Biztonságos hegyi turizmus elnevezésű programját. Ennek keretében az utóbbi hat év során a hegyimentők körülbelül 2000 kilométernyi útvonalon vizsgálták, javították az erdei, hegyi jelzőtáblákat, festették újra a turistajelzéseket. Elkészítették a Hargitahegység új térképét, amelyen megjelölték a hegyimentő bázisokat, menedékeket, megszámozták a turistaösvényeket, feltüntették a távolságokat, a nehézségi fokot, a gyalogút időtartamát és egyebeket. Menedékhelyeket létesítettek, javítottak, pótolták a hiányzó cölöpöket és jelzőtáblákat. Számos munkálatot jóravaló magánvállalkozók és cégek támogattak anyagilag. Botos László

227


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Ha támad a medve Lássuk a medvét! – szól a mondás. Nem biztos, hogy az erdőben sétálgató, gombászó, túrázó emberek találták ki, de ismerős a kijelentés, ha valami rendkívüli, váratlan hírre vagyunk kíváncsiak. Az elmúlt években alig telt el nap, hét, hogy ne hallottunk volna a Kárpátok legismertebb nagyvadáról. A hírek általában nem túl kedvezőek az élőhelyükről elkényszerített, egyes adatok szerint túlszaporodott medvék számára. Vadászok, természetvédők, politikusok, állattartók, kirándulók, gazdálkodók érintettek a témában, a probléma azonban úgy tűnik, évről évre csak komolyodik, igazi, mindenki számára elfogadható megoldás, törvény nem születik. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány fontosabb „medvés” eseményt a 2016-os évből: Január 6. (nem elírás a januári időpont!) – Benedek Lukács homoródfürdői panziótulajdonost birkapásztora értesítette telefonon arról, hogy erősen „fog” egy nagy medvét a kutya. „Alig ötven méterre volt a főúttól, a lovaspályával szembeni bozótosban” – mesélte Benedek. Leparkolta az autót, és a bozótos felé vette az irányt. Tíz percig is figyelték a medvét, mielőtt a vad feléjük indult.

Benedek egy árok szélén, egy fenyőfa mellett húzódott meg, és remélte, hogy az állat elmegy mellette. Amikor közel ért, egy követ vágott hozzá, a medve pedig azonnal támadott. Az áldozat a lábán sérült meg, a medvét a pásztor és a kutyák hajtották el. Február 13. – Medve támadott egy 28 éves férfira Csíkszenttamás közelében. Az erdőn fát vágó férfit kollégái mentették ki a vadállat karmai közül, és azt is elmondták, hogy valószínű azért támadott, mert a szekérrel fáért menő áldozat túl közel kerülhetett a barlangjához. A férfi szintén a lábán szerzett mély sebeket. Május 26. – Csíkrákos közelében egy 28 éves nőt támadott meg a medve, miután az esztenán tartózkodó kutyák megölték a bocsait. A nő, a juhász felesége, a kezén és a lábán sérült. Július 12. – Tíz háziállatot ölt meg a medve Etéd községben, három településen. Szil-

Bár félünk tőle, a medvének akkor is az erdőben a helye (brassói állatkert)

228


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Az elmúlt évek medvetámadásai Hargita megyében. Öt év alatt 25 eset vált ismertté

veszter Ilonka és élettársa, Jánosi István elmondták, naponta lehet látni medvét Siklódon, az sem ritka, hogy nappal. Nekik egy disznójukat ölte meg a ragadozó, melyet többször látták házuk körül, és rendszeresen este tíz és éjfél között érkezik. „Amikor szürkülödik, már a hideg is ráz, hogy érkezik a medve a másik süldőért” – mondta feldúltan az asszony. Hozzátette, már a borjút és a szárnyasokat is félti a vadaktól. A medve garázdálkodása után egyébként villanypásztort vásároltak, remélve, hogy az majd távol tartja. Két medve is garázdálkodik Etéd községben, ez főleg abból látszik, hogy nagyjá-

ból azonos időben egymástól nyolc kilométerre lévő háztartásokban is történtek károk. Július 13. – Vadőrök óvták a táborozókat a Tusványosi fesztivál alatt. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere elmondta, négy medve befogására kaptak engedélyt, ezekből egyet el is szállítottak. A legveszélyesebb fenyegetésnek egy anyamedvét tekintettek, amely a három bocsával jártkelt a városban a nyári tábort megelőző időszakban. Ennek ellenére Tusványos ideje alatt nem történt támadás. Azóta medvebiztos szeméttárolókat készítettek a településen.

Mi a teendő medvetámadás esetén? 1. Nyugodtan kell viselkedni! Ne ébresszük fel a vadban (ez nem csak a medvére érvényes) a támadó ösztönt. Az idegen kutyákkal való találkozáskor is jobb a fül-farok behúzás, mint a szaladás (mondjuk, ha a vad 100 méterre van, a puska pedig 5-re, akkor utóbbi javasolt), mert futásban sokkal jobbak, mint mi. 2. Hangosan haladni az erdőben! Azt mondják, a medve fél az embertől. (Érde-

kes, ez fordítva is igaz.) Nos, ha nem is fél, de a zajos helyeket általában kerüli, ezért a veszélyes részeken nem árt egy kis hangoskodás, énekszó, ha többen vagyunk. Persze, lehet, hogy a medve éppen arra kíváncsi, hogy ki dalolászik a felségterületén – ilyenkor marad az első tanács. 3. A medvetámadások nagy százaléka a váratlan találkozás okozta meglepetés miatt következik be. Túl közel ju-

229


2017 – tavaszi-nyári kiadás Július 13. – Súlyosan megsebesített egy medve egy kozmatelkei férfit a település Egy 2011-es tanulmány szerint határában. Az áldozat az erdőn keresztül Háromszéken 10 ezer hektárra 17 haladt a saját földje felé, a bocsait védő álmedve, 11 hiúz, 4 farkas, 1 vadmacslat azonban rátámadt és súlyosan megseka jutott. A környező megyékhez kébesítette a hátán. A megtámadott férfinak pest itt volt a legnagyobb a medvemég volt annyi ereje, hogy telefonon érteés farkassűrűség (az európai szürkesítette az egyik barátját, aki azonnal segítfarkas-populáció 40 százaléka Romáséget kért a 112-es segélyhívó számon. A niában él). Ugyanakkor 5173 őzet, férfit kórházba szállították, állapotáról 2190 gímszarvast és mintegy 2000 egyelőre nem nyilatkoztak a kórháziak. vaddisznót tartottak nyilván. Július 18. – Hatósági engedéllyel kilőtték a vadászok azt a medvét, amelyik csütörtök délután súlyosan megsebesített mélyre is, a kutya sérült, az embernek siegy 64 éves férfit Brassó Rakodó negye- került elmenekülnie. Ezt követően bocsádében. Ugyanaz a medve pénteken rátá- totta ki a Környezetvédelmi Minisztérimadt egy másik, kutyáját sétáltató sze- um a kilövési engedélyt, a medvét este 9 körül ejtették el. Augusztus 17. – Medve támadt egy 42 éves pásztorra a Kászonokban. Az áldozat combján és hüvelykujján sérült, a medvét a közelben tartózkodó emberek kergették el. A sérültet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházba szállították. Augusztus 31. – A Kolozs megyei Havastelep lakói a hatóságok segítségét kérMég így is félelmetes. Medvenyom a sárban ték, miután a környéken a medvék és far-

tunk az állathoz és az veszélyben érzi magát, ezért megpróbál kitörni. Ha bocsokkal van, ez hatványozottan érvényes. Ilyenkor csak az ima segít... Bár egyes szakértők szerint, ha már támad ránk, akkor meg kell próbálni a hátizsákunkat „felkínálni” neki, hogy azzal bíbelődjön, amíg mi eltűnünk. 4. Olvastam még, hogy kővel kell dobálni... Nem tudom, ez mennyire okos dolog, bár egy malomkő jó nagyot tud koppanni.

5. Kinti sátorozás esetén az ételt ne a sátorba tegyük, hanem jó távol magunktól, esetleg egy fára felakasztva, hogy ne vonzzuk magunkhoz a falánk vadakat. A tűz is jó riasztó, csak szítani kell egész éjjel. 6. Ha mi látjuk meg előbb a macit, akkor szép csendben tűnjünk el a környékről, amíg még nem késő! Ha pedig jön felénk, akkor kapjunk elé 1-2 petárdát, és dobjuk feléje, azt fogja hinni, hogy rálőttünk.

230


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Az orosz medvék Erdélyben

Az Oláhországgal szomszédos, székely vármegyékben az idén rendkívül elszaporodtak a medvék, különösen Csíkországban. Jól ismerik a székely pásztoremberek a falu határában a medvéket, számon is tartják őket, még bocsaikat is. Az idén különösen feltűnt a csíkországi pásztoroknak, hogy meglepően sok a medve és már nyáron sem olyan szelídek, mint egyébkor eddig, mert megtámadják a legelőkre kihajtott jószágokat és szétmarcangolják. Egyre több és több kárt jelentettek a havasi pásztorok a medvék kártételeiről, sőt többen puskát kértek, hogy a rájuk bízott jószágokat megvédelmezhessék, mert különben nem vállalhatnak felelősséget a károkért… Volt olyan község is Csík vármegyében, ahol 40-50 darab jószág is volt a medvekár, ami igen érzékenyen sújtotta az állattenyésztő gazdákat… Az egész Székelyföldre kiterjedt lassan a medveveszedelem, súlyos ezrekre rugó károkat szenvedtek a székely gazdák. Az egyszerű pásztorok jöttek rá végül is, hogy mi is az oka a medvék feltűnő és túlságos elszaporodásának. Kiderült, hogy nem természetes úton történt a medvék elszaporodása, hanem – bevándorlás útján! A székely pásztornép jól ismeri mind az erdélyi, mind az oláhországi medvéket, és rájöttek végre is arra, hogy idegen medvék kerültek az idén a székelyföldi erdőkbe. Az idegen medvék nagyobbak is, bozontosabbak is, mint az erdélyi medvék, de főként vérengzőbbek. Az erdélyi pásztorok közül többen is akadtak, akik megjárták az ukrajnai harctereket, ott is láttak medvéket, és ezek ráismertek a muszka medvékre idehaza. Akadtak többen is a havasi pásztorok közül, akik még emlékeztek arra is, hogy kisebb csoportokban látták őket átjönni a román határon, pl. a baróti csempészösvényen is, pár nap múlva pedig már híre járt a medvék garázdálkodásának is. (Július végén már futótűzként terjedt el a székely havasokban is a medvék vérengzéseinek a híre.)… Pesti Hírlap (1942. október 9.)

kasok több juhot, tehenet, kecskét faltak fel. Iuliu Vâtcă havastelepi gazda szerint a medvék sem az embertől, sem a zajtól nem félnek, lehetetlen őket elkergetni. Tőle húsz juhot vitt el a medve, egyik szomszédjánál hat méhkast tett tönkre, több tehenet is megtámadott. A falubeliek a gyerekek biztonságáért is aggódnak, hiszen a tanulóknak a medvejárta erdőn kell megtenniük közel 3 kilométert. Október 12. – A tavalyi év egyik legismertebb, és legtöbb véleményt kiváltó esete volt a Nagyszeben központjában, a háztetőkön

szaladgáló medve, mely a várossal szomszédos erdőből tévedt a civilizációba. Előbb altatólövedékkel próbálták ártalmatlanítani, majd később lelőtték. Az eset éppen akkor történt, amikor Romániában élénk vita tárgya volt a nagyvadak kilövési kvótája. A Környezetvédelmi Minisztérium a környezetvédők tiltakozása nyomán visszavonta a közvitára bocsátott javaslatot, mely szerint a következő vadászidényben 552 medvét szabadott volna elejteni Romániában. Végezetül ne feledjük: az erdőben a medve van otthon, mi vagyunk a vendégek!

231


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Anna harangtornya Román teológusok szerint a világon egyedülálló műemlék templom található az észak-moldvai Botoșani megye Hilișeu Crișan nevű falujában. Első ránézésre nehéz eldönteni, hogy ortodox vagy római katolikus. Nem téved, aki azt mondja, mindkettő. Története több mint kétszáz éves. 1802ben a Curt bojár család a saját birtokán, a fő udvarház közelében, az Apáca-erdőben ortodox templomot építtetett. Jobbára tölgyfából készült, több orosz-ukrán ihletésű faragott elemmel. Harminc évvel később Vasile Curt fia, Alecu Curt parancsára a fatemplom elé magas, vaskos harangtorony került, alatta a boltíves főbejárattal. A kőtéglából épült harangtornyot és a fatemplomot nyitott madárszárny-szerűen ölelő barokkos kőfal tetején, arányos sorban Krisztus és a tizenkét apostol embernagyságú szobra látható, ami egyértelműen a vatikáni Szent Péter tér szoborcsoportjára emlékeztet. Vajon miért bővíttette római katolikus stílusban az ortodox templomot a fiatal román bojár? Szerelemből! Akkori és korábbi szokásrendet követve, a moldvai Curt család sokat járt Erdélyben. Valahol a mai Beszterce-Naszód megye területén a fiatal Alecu megismerkedett egy gyönyörű lánnyal. Némelyik román leírásban a neve Anna, máshol Ana, tény az,

hogy a hölgy római katolikus volt. Menyaszszonya és hitvese iránti rajongása jeléül döntött úgy Alecu, hogy „egy kicsit katolikussá teszi” az Apáca-erdőben lévő templomot, és Annára bízta, hadd javasolja ő az építészeknek a bővítés módját. A kőfalra kerülő tizenhárom szobrot Rómából rendelték, nem kis pénzösszegért. A fiatal pár szerelme nagyon szembetűnő volt bárki számára, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az amúgy merevségéről nevezetes ortodox egyház nem minősítette szentségtörésnek a stíluskeveréket. A bojár azt mondogatta, a szerelem az egyházakat és vallásokat is egyesítheti. Az emberek az imahelyet idillikusan úgy emlegették, mint egy jelkép, ahol Alecu lelke a templom, Anna lelke a harangtorony és a szobros kőfal. A néhai házaspár ortodox és katolikus sírhelye a templom közelében van. A templomot, a harangtornyot, a kerítésfalat, rajta a kőszobrokat az évszázadok során nem bántották, csak az időjárás, valamint a közömbösség és enyészet okozott károkat az egyedi műemlékben. Botos László

Krisztus és a tizenkét apostol egyértelműen a vatikáni Szent Péter tér szoborcsoportjára emlékeztet

232


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A székely titok

Mikszáth leírása szerint, ha mulatnak, „komolyan viselkednek az asztalnál, nem zajonganak, kedélyük megolvad egy kissé, de sohasem csapong. Olyan méltósággal teljesen ülnek ott, mintha a közügyekről tanácskoznának.” Így mulattak és így vesztettek. Mikor leült velük az életvidám palóc író ferblizni (mert ez a legnagyobb tűzpróba, így ismerszik Tekintet meg az ember), az eredmény Fotó: Vitos Hajnal még őt is meglepte. „Oly szabatosan, oly harag nélkül vesztettek, oly hideg megadással tűrték a malőrt, mintha mindeniknek ezer holdja lenne a határban.” A székely jó megfigyelő, tekintete éles, amely gyorsan jár és jól ítél, a székely gyorsszemű realista. A legnagyobb magyar kritikus, Gyulai Pál székely volt, a székelység fényes páros csillaga, a két Bolyai matematikus volt, Kőrösi Csomát az őshaza víziója hajtotta, de a tibeti szótárt alkotta meg, az emlékírók lángeszű dilettánsok, a valóság megszállottjai. Költészetük a közösség műve. A székely nem költői, hanem gyermeki lélek. Ami ravaszság és furfang van benne, az meglehetősen ártatlan és szeretetreméltó. Gyermeki lélek, mert a durva valóságot mesék káprázatává változtatja. Cs. Szabó megfogalmazása érzékletes és pontos: „A székely beszéd csillagnézésből, tündérek szótárából, manók szójátékaiból született. Szent Iván éjjel szerkesztették, holdas varázslatból. De a székely úgy néz ki e beszédből, mint a ravasz, okos varázsló a varázsigék mögül.” A székely szemérmes. Fanyar, kesernyés humor mögé rejti fájdalmát. A Bukarestbe szakadt székely így sóhajt fel a Pásztortűz irodalmi folyóirat hasábjain: „hásze tudtam, hogy megnyerjük a háborút… de hogy egész Romániát hozzánk csatolják, azt mégsem hittem volna!” Lelkét úgy takargatja a cifra játékos szó, mint ahogy halálos sziklahasadékot a színesen virágzó bozót. „Mert mélységesen mély a székely lélek – írja Wass Albert –, kincseit azonban szemérmesen takarja mókás beszéddel, mintha restellné néha, hogy embernek teremté őt is az Isten.” A székely titok. Fel nem törhetjük, de múltja megismerésével talán egy kicsit közelebb kerülhetünk hozzá… Részlet egy egyetemi vagy főiskolai jegyzetből (szeretlekszekelyfold.hu)

233


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Elesett harcos éneke Szablyám megfürdettem ellenség vérében, Vasát megedzettem ellenség szivében. Vasát megedzettem ellenség szivében.

Mikor sunyi oláh Erdélyt megtaposta, Szájamban méreggé lett a szentelt ostya. Szájamban méreggé lett a szentelt ostya.

Asiágónál a harcot én megálltam, Kárpátok szikláin vad csatára szálltam. Kárpátok szikláin vad csatára szálltam.

Messze Ukrajnában azután elestem, Orosz hollóké lett szegény magyar testem. Orosz hollóké lett szegény magyar testem.

Orosz mezőn írtam levelet anyámnak, Ifju hitvesemnek, szép kis fiacskámnak. Ifju hitvesemnek, szép kis fiacskámnak.

Fejemet hajtottam Isten tenyerébe, Mikor utoljára néztem a nagy égre. Mikor utoljára néztem a nagy égre.

Duna folyó mentén öltem a vad rácot, Szeges csizmám sarka a nyakára hágott. Szeges csizmám sarka a nyakára hágott.

De akárhogy volt is, nincsen pihenésem: Bús magyar halottak, álljunk tovább résen. Bús magyar halottak, álljunk tovább résen. Komjáthy Aladár

Komjáthy Aladár (Újpest, 1894. május 24. – Budapest, 1963. november 30.) költő, író, tudománytörténész, műfordító. Irodalmi munkásságát mint az újpesti gimnázium diákja tanárának, Babits Mihálynak irányítása alatt kezdte. Babits legkedvesebb tanítványa volt, költőként nem egy versével köszöntötte mesterét. 1940-ben Baumgartendíjat kapott. Fenti verse a Napkeletben jelent meg 1923-ban. Fotó: Gábor Lajos

Fakeresztek Máréfalván

234


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A hadi küldött

Ritkán használta a bal karját. Igaz, rendszeresen csak őszi betakarításkor, sürgős fahordásoknál dolgozott. Azt ne is kérdezzétek, miből élt meg abban az egy szobában, amelyhez tartozott ugyan egy konyha is, valami fészer is, ám azok használata iránt kutya se érdeklődött a faluban. Halmazával volt gond békében vagy háború után. Na, a vénséges Álózi olyankor, ilyenkor, ha a falu elejéről vagy utójáról beszélt, mint most is, lám, hozzátette a maga időbeosztásának egy riadalmas vetületét is. – Meg kell tudni mindeneknek, hogy hitvány időszámítás az olyan, amikor a háború végétől számigálunk nyomorúságot, maradék embereket. Igenis a békességes élet utolsó napjától kell számítani mindent! De most éppen Futó Daniról esik szó,

akit soha senki nem bántott Székelyperlésen. Még akkor se rontott neki a rokonság, amikor Vadas Eleket igen-igen erősen képen vágta, erőből. – Hogy volt pofája az anyját emlegetni?! Megérdemelte... Futó Daninak mindig volt munkája a háború után. Hogyan is élt, azt alig lehetett tudni. Annak előtte volt földje is, családja is, de asszonya, gyermekei már sose. Elvitték bakának, de ő valahogy megúszta. – Csak azt nem tudta senki, miér’ szorítja magához a bal karját örökké, ha jár, kel. Nem tudtuk, nem s nem. Ha dolgozott, akkor mind a két karja szabad volt, de ha csak járt, ment vagy jött, örökkétig szorongatott valamit ott, a karja alatt. De kinek volt mersze megkérdezni tőle, hogy mit is? Én kérFotó: Balázs Ödön

Pihenő (Siklód, 2014)

235


2017 – tavaszi-nyári kiadás deztem-forma egyszer, akkor is ilyen alkaItt el kellett mozdulnia, hogy ne lássák a lommal, mikor megszelidült a sok munka fel s le ingázó, erősen fájó ádámcsutkáját. után a szó is, még a harangé is. Szorult a torka, elment a pultig, decit tölteIlyenkor, mikor a kártyalapok járnak, tán tett, megivódott, avval vissza. Szó semmi semindenre jut idő. Az asztalon pohárnak honnét. hely nincs, ha kinek kelletik egy korty, hát– Dani. Negyvenhét esztendős korában rébb nyúl, veszen, s visszateszi. meghalt. Úgy találták, otthon. S a bal hóna – Azt mondják a rossz nyelvek, hogy alatt szorongatta holtában az igen-igen minden falunak megvan a bolondja – rész- megkopott... azt a... szóval azt a könyvet, letezné Álózi bá’, de önmaga szavába vág. amiben írva volt. „DRÁGA BARÁTOM, – Nem igaz! Mert Futó Dani sosem volt FUTÓ DANI DÁNIEL VISZI EZT A bolond. A háborúból visszajővén, megren- KÖNYVET ÉDES SZÜLEIMNEK, HA dültnek tűnt egy kicsit. Hogy a bal karja ÉN NEM ÉRNÉK MÁR HAZA. ÖRÖK alatt? Az is szent, akár az élet maga. Úgy vit- SZERETETTEL GYERMEKÜK: SZÁték el őt is, mint a tollúseprűt a kutyaköly- VA ATTILA TIBOR, ORVOSTANkek. Akart, nem akart, kutya se kérdezte. De HALLGATÓ.” No, azt szorongatta haláláhát kit igen?! Együtt jártak iskolába, aztán ig Dani a hóna alatt, merthogy a szülők is bálba is együtt, amikor haza-hazajött a na- elhaltak a fiúkkal s a háborúval... Nem volt, gyobb osztályokból s aztán az orvosi egye- akinek átadni a könyvet az örmény-magyatemről, együtt jártak, mondom, az örmény rok történetéről. Száva fiúval. Czegő Zoltán Osztott Álózi bá’, kortyintott is aztán, mondta tovább a maga részét. – Mind a kettőt elvitték a frontra. A Száva család éppen úgy reszketett minden napon a fiáért, mint mások. Minden fájt akkor a világban s a falu körül. Még a meggyfák is fáztak a virágos életben. Én gyermek voltam, amikor Dani hazajött. Épen. Az emberek el se tudják képzelni, hogy a falu népe sokáig nem is merészelt ünnepelni, hiszen sokan, de sokan odavesztek. Gyász volt az egek alatt. Belémeredt két szeme mind a 89 esztendejével a számára látható semmibe. Barnában jelent meg minden előtte ilyenkor. A többiek csak néztek a saját térdeik alá. – Huszonhét. Huszonheten maradtak a fronton, temetésre várva. A Száva orvoslegény is. Éppen, hogy végezte volna az orvosi egyetemet. Odalett. A mi Danink hazajött.

236


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Iszlámosított székelyek? A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma (FCRCHM), valamint az úgyszintén cikornyás nevű Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ (CESCH) titokzatos tagságának legfőbb tevékenysége egyértelműen a székelyföldi magyarság megfigyelése, jogharcának bírálata és akadályoztatása. Saját magukra alig jut idejük. A két szervezet már elejétől kezdve következetesen támadta a székely-magyar jelképek nyilvános használatát. A székely zászló elleni hisztéria akkor érte el a tetőfokát, amikor Hargita Megye Tanácsa elfogadta megyezászlóként. A határozattervezet előkészítésének idején még „csak” azt kifogásolták, hogy a megyezászlón nem szerepelnek az övezetben élő románságra utaló, őket jelképező motívumok. Nagyon úgy tűnt, hogy ha hirtelen valamilyen „romános” ábra is felkerül a zászlóra, nem lesz kifogásuk. A megyezászló „román elemek” nélküli megszavazása után azonban Hargita megye egyetlen román nyelvű napilapja – az említett két szervezet állami támogatású szócsöve – példátlan hangnemben, gyűlöletkeltő modorral támadta a székely jelképeket. A székely zászló ábrakompozíciójáról azt írja, semmi köze az európai jelképekhez, az ábra minden része, de főleg összességében vizsgálva iszlám természetű és eredetű, a legősibb nem európai sejtek hordozója. A lap főszerkesztője előbb a nyolcágú csillagba akad bele, részletesen kifejtve, hogy egyfelől az iszlám próféták pecsétjét jelképezi, és valamilyen formában minden mohamedán jellegű díszítésnél, jelképábrázolásnál feltűnik, s nem nevezhető keresztény hatásúnak. Másfelől a romák által is jelképként használt indiai buddhista szekérkerék nyolc küllőjéhez vagy az Európában is elterjedt szélrózsához hasonlítható, utóbbi

azonban hátrányos, hiszen „hontalan népre” utal, írja a szerző. A félholdról megállapítja, hogy annak semmiféle kapcsolata nincs a székelyekkel, a mitológiákban a misztikum, az öntudatlanság vagy a női szeplőtelenség jelképe, az iszlám világban pedig a beteljesületlen, de beteljesüléshez közel álló dolgokra utalhat, máskülönben elterjedt iszlám szimbólum, a keresztény kereszt ellenkezője. Nem hagyhatja ki a lap elemzője, hogy hozzá ne fűzze, a székelyek valószínűleg a ma még beteljesületlen autonómiát látják a félholdban. Majd cinikusan elcsodálkozik: vajon miért nincs rajta a székely zászlón a jurta? A „félhold és nyolc- vagy ötágú csillag” társításáról a szerző leszögezi, számos muzulmán államban a Paradicsom szimbóluma, valójában egyetemes iszlamista ábrázolás, és megtalálható az Arab Államok Ligájának közös zászlaján. Konkrét felsorolások következnek, hogy a székely zászlón látható ábrák különféle változatban (félhold és egy csillag, több csillag) muzulmán nemzeti jelképnek tekinthetők továbbá még Törökország, Algéria, Mauritánia, Pakisztán, Tunézia, Azerbajdzsán, Szingapúr, Malajzia, Comore-szigetek, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Nepál államokban, valamint Észak-Ciprus Köztársaságban is. Botos László

237


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Még ötven székely szó A Székely szótár 2004-es megjelenése óta többen is kérdezték tőlem, melyek a legszebb székely szavak. Erre nemigen tudtam válaszolni, mert mindenik érdekes a maga nemében, és némelyiknek egészen elképesztő története van. A 2016. évi Székely Kalendárium tavaszi-nyári kiadásában már közreadtam ötven, ha nem is a legszebb, de mindenképpen „érdekes” szót, most újabb ötvenet gyűjtöttem csokorba. Ezek arról regélnek, kikkel, milyen népekkel kerültünk kapcsolatba a történelmünk során. Merthogy a nyelv sok mindent megőriz – kövületeket az ősidőkből, idesodródó kavicsokat, ünnepeket, szenvedéseket. ájas, ájos, ájasfülű: 'fecskefarkszerűen kivágott fülű (állat)'; ájaz: 'ló száját, liba csőrét pecekkel kifeszíti'. Az aj 'nyílás' tőre mennek vissza, amely ősi örökség. Az áj maga a kitátott szájra mehet vissza (amikor á-t mondunk), így a tágabb szócsaládba tartoznak az ánkó, ánkál, ányog, ámmog, ánkuca ('tátottszájú' és származékai) is. Megőrzött archaizmus a székely és még egy-két más nyelvjárásban. aligol: 'házhelyet kijelöl' (a szláv ličiti 'kiemelkedni, megmutatódni' szóval áll kapcsolatban). árté: 'derék, pompás' (Fogarasi szerint az eredetileg 'kitűnő' jelentésű német artig szóból vettük át). aszó: 'lólegeltetésre alkalmas, vizesebb völgy, rét'. Vámszer Géza, aki az 1930as években járta végig a csíki falvakat, a Csíkmindszenthez tartozó Hosszúaszó leírásában jegyzi meg, hogy „aszó a székelyeknél völgyet is jelent”. A Csíkszeredában lakó, gyimesi György Attila író, a környék és a nyelvjárás jó ismerője szerint az aszó nem akármilyen völgyet jelent, hanem lólegeltetésre alkalmas, vizesebb rétet, völgyet. Ebben a jelentésben az oszoj hangalak számos környező

nyelvben előfordul: a szerbben, a horvátban, a bolgárban, a szlovénban, a románban. bélma: 'fejletlen, csenevész' (ismeretlen eredetű). Érdemes megfigyelni, hogy a hozzá hasonló hangalakú magyar szó, a bérma eredeti jelentése 'erősítés', azaz a bélma ellentéte. betia (törjön ki a betia): 'nagynyavalya'. Ismeretlen eredetű, talán valamiképp a bestiához kapcsolódik. bincsel: 'tökmagot vagy napraforgómagot szemez' (a bincsó, bingó, bogyó igeképzős alakja, eredeti jelentése bogyót kibont). burkus, burus, burkos, buros, burszuk: 'ágas-bogas, lombos, terebélyes (fa)'. Talán kapcsolatban áll a burok szavunkkal, amely kerekséget, terebélyességet sugall. cserkabala: 'kezdetleges körhinta'. Utótagja mindenképpen a kabala 'kanca' szavunk, így jelentése körlovacskázás. Az összetételre lásd az ekekabala, ekekabola szavunkat, melynek értelme ekeló. A cser- előtag jelentése 'kör' lehet, aminek eredete talán a román cerc 'kör' (ebben az esetben eredetileg a cserkabala így tevődött össze: cserk-kabala).

238


2017 – tavaszi-nyári kiadás dühübogár: 'májusi hosszú, fekete, lágytes- icsu2: 'balfék, ügyetlen'. Az icsu1, ittyú szatű, szárnyatlan bogár, nünüke'. Nevét vunkból jön (lásd fennebb). A kapcsolat onnan kapta, hogy időtlen idők óta a ott van, hogy a régi vasgolyódobásos jámegszárított, összetört bogárral gyógyíttékban a vasgolyó nem gurult rendesen, ják a dühüt (veszettséget). hanem besüppedt, nehezen mozdult, gaj, gajd: 'göröngy, rög' (ismeretlen erede„ügyetlen” volt. tű). ját, jád: 'drusza, esetleg barát'. Talán a szláv gelevőgyi, galagógyi: 'hóbortos, zákháleto (olvasd: lyeto) 'nyár, év, idő' szó vanyos'. Talán hangutánzó eredetű. lamilyen képzett formájára megy vissza, góbé: 'balga', egy idő óta átvette a ’vicces’ ami a románban leat 'egyforma, egyívájelentést. A kópé szó hangalakváltozata. sú' szóban maradt meg. A románból gözsörög: 'összekucorodik, és úgy fájtatja azért nem jöhet, mert akkor megmaradt valamijét' (kapcsolatban áll a görnyed volna a szókezdő l hang. szóval). kancsinó: 'kártyafajta neve'. Arra gyanakguruzsmál, guruzsál, gurucsál: 'megigéz, szom, hogy az olasz Cancino vagy az kuruzsol'. A kuruzsol szó hangalakváltoorosz Kancsinov személynévből jön, vizata. szont egyetlen kártyafajtát sem találtam, gübe, göbe, gübü1: 'a patak mélyebb része ami bár hasonló nevű emberhez kötődne. vagy tócsa az úton' (ismeretlen eredekapanyányi-manyó: 'fogatlan vénasszony' tű). (ismeretlen eredetű). gübü2: 'piszkos, zavaros' (a gübe, göbe, gübü főnévből jövő melléknév, mivel a kászta: 'szárításra előkészített deszkarakás' (ismeretlen eredetű). mélyebb víz vagy a tócsa is zavaros). hágyázkodik: 'fenyegetőzve veszekszik'. koszt: 'hosszú karó' (ismeretlen eredetű). Talán a hadakozik szó hangalakváltoza- koszta, kosztorat: 1.) 'gólya' 2.) 'szürkegém' (ismeretlen eredetű). ta. hamupili: 'káposztalevél-tetű'. A hamu elő- kőtség, költség: 'mindenfajta élelmiszer, amit kenyérrel vagy puliszkával lehet entag a káposztalevél-tetű színére utal, a pini (sajt, kolbász stb.)'. Az élelem elkölli töve a pil, ami a pillangóban is megvan. tésével (megevésével) áll kapcsolatban, hédervári: 'meggondolatlan, rosszféle, lásd az „elkölti az ételt” szófordulatot. kapzsi'. Mindenképp Hédervár településre (község Győr-Moson-Sopron me- kulyak, kujak: 'ököl'. Megegyezik az ukrán, ruszin, lengyel, orosz stb. kulak 'ököl' gyében) vagy egy Hédervári nevű emszóval. Tekintve, hogy nagyon fontos ber tulajdonságára utal. szó: egy testrész megnevezése, és az hutyurog, hutyorog ('hajlik, mint a huököl szót a székely nemrég még nem is tyuruvessző’): annak hangját utánozza, használta, arra utal, hogy valamikor naamikor a hajlékony vesszővel a levegőbe gyon szoros kapcsolatban állhattunk vacsapunk. lamelyik keleti szláv néppel. hutyuru, hutyuró: 'hajlékony vessző'. Elleszentül: 1.) 'alkonyodik' 2.) 'lefekszik, elvonás a hutyurog szavunkból. alszik'. A szenderedik szó szen tövével icsu1, ittyú: 'dobógolyó, üveg- vagy vasgovan összefüggésben. lyó' (ismeretlen eredetű).

239


2017 – tavaszi-nyári kiadás libickel, libbent: 'sántál, libegősön jár'. A lődött ki, ugyanis a kevély kisasszonyok lib(ben) tőre megy vissza. hímezgettek elsősorban. lipinka, lopinka, lapinka: 'libikóka, mér- pislen: 'csirke'. „A csirke esetében a szóleghinta'. Talán a lib(ben) tőre megy földrajzi tagolódást a székelyes csűrke és vissza. a Szeret menti pislen(ke) képviseli. A lok: 'vízmenti lapály'. Mindenképp kapcsocsűrke alakilag jellegzetesen székely. A latban áll az ukrán, ruszin лука (luka) pislent a székelyből mint archaizmust 'rét' szóval. szorította ki a csürke” (Péntek János: A meghódlik: „kísértetet lát, holdkórossá vábelső tagolódás kérdése a moldvai malik'. A Hold szavunk rejlik benne (meggyarban). Ismeretlen eredetű. holdlik). szádokfa, zádokfa, száldob: 'hársfa' (isnászolódik: 'nehezen felkel, készülődik'. meretlen eredetű). A nász 'esküvő' szavunkból ered, szajlik: 1.) 'vékonyan megbőrödzik' Kriza ugyanis arra is hosszan kell készülőd2.) 'romlik, büszüdik'. Talán a szaglik ni, esetleg ez a (fel)neszelődik szó ere(szagot kap) szóval van összefüggésben. dete is. szájprém: 'ajak'. A száj és a perem szavak olló: 'kecske-, őzgida'. „Az olló szavunk ótöösszetétele (a szájnak a pereme). rök eredetű, mely a török nyelvekben is szupulyka, szupulykó: 'vékony, sovány' fiatal kecskét jelent. A honfoglalást meg(talán a román suplu 'karcsú vékony' + előzően, a bolgár-török népekkel való ka kicsinyítő-becéző képző van benne). érintkezés eredményeként kerülhetett tácsértos: 'szembetűnően nyitott' (ismenyelvünkbe. Az erdélyi magyarság nyelretlen eredetű). vében a középkorban is általános volt tulizik: 'kergetőzik'. Talán kapcsolatban használata, de véleményünk szerint kovan a tulu 'toll' szavunkkal, azt ugyanis rábban az ország más területein is ismerha a szél megfújja, össze-vissza kell futni ték, s a gida szó elterjedése szorította utána. vissza. A XVI. században többször fel- üszküpül, köszküpül: 1.) 'valamit nagyon bukkan említése a Dunántúlon.” (Viga csinál' 2.) 'temondál, pletykál'. Talán a Gyula: Népi kecsketartás Magyarorszáköz és küpü szavak összetevéséből jön gon) (közös kút, forrás), ugyanis régen az aszpëcënek: 1.) 'rövid, zömök szeg' 2.) 'zöszonyok a forrásnál, kútnál gyűltek öszmök, apró ember, gyermek'. Valamifésze, pletykálták meg a világ dolgait. leképpen kapcsolatban van a szlovén če- zelegor: 1.) 'napszámos' 2.) 'engedetlen, penje (ejtsd: cëpënyë) szóval, amely harsány, rosszféle, mind együtt'. A roszintén zömököt, erőset, életerőset jemán salahor 'napszámos' főnévből, lent. A székely nyelvjárásban máshol is ugyanis ősszel, mikor egy székely faluba kimutatható a c>p hangátvetés, lásd megérkeztek a regáti napszámosok, az cëmpëlasszony>pëncëlasszony 'aki a keegész falut felbolydították. Jelentésében lengyeszállításkor felügyel'. közrejátszik az is, ha a napszámosnak pirimántos, pirimántos: 1.) 'aprólékos nem tetszett valami, a szolgával ellentétmunkát kedvelő' (ismeretlen eredetű). ben a nap végén odébbállott. A 2. jelentés mindenképp az elsőből fejSántha Attila

240


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Beköszöntött a Tűz Kakas éve Január 28-án, a kínai új év kezdetével a Kakas jegyébe léptünk. 2017 a Tűz Kakas éve, és az előrejelzések szerint közel sem a megalkuvások esztendeje lesz. Nem lesznek középutak, fehér vagy fekete, hideg vagy meleg jellegű, szélsőséges döntéseket kell hoznunk, ha előbbre akarunk jutni. Ugyanakkor háborúkat, terrorakciókat is hozhat, amennyiben a világ nagy urai nem tartják kordában az indulataikat. A Tűz Kakas évét 2018. február 15-én a Föld Kutya éve váltja. Erőteljes esztendő elé nézünk, amikor az első benyomások határozzák meg döntéseinket. Éppen ezért tanácsos odafigyelni a külsőnkre, valamint szerelmi vagy pénzügyi céljaink pontos és egyértelmű megfogalmazására is, különben könnyen vakvágányra futhatunk. A „járt utat járatlanért el ne hagyj” közmondásunk értékesnek bizonyulhat, ez az év ugyanis nem a rizikós kezdeményezéseknek kedvez. A lojalitás, elköteleződés, kemény munka, család és a minőség különösen fontosak lehetnek számunkra, illetve, amennyiben képesek leszünk ezeket az értékeket előtérbe helyezni, bebiztosíthatjuk magunkat a társadalmi ranglétrán. A Tűz Kakas gyakorlatias, előrelátó személyiséget takar, ezért az előttünk álló évben fontos lesz számunkra a tervezés, kiszámíthatóak leszünk, ami a célokat illeti – már amennyiben a nagyhatalmak irányítói nem hagyják magukat ér-

A Kakas éve… a legjobb év: a Sárkány; bámulatos év: a Kakas, Bivaly, Kígyó; jó év: a Tigris, Patkány; vegyes év: a Disznó, Kecske, Majom; nehéz év: a Kutya, Nyúl, Ló … jegyében születettek számára.

zelmi impulzusok által sodorni. Ez esetben, békés, megnyugtató konfliktuskezelésben bízhatunk, és személyes előrehaladásunkat sem zavarják majd nemzetközi feszültségek. Kulcsszó a békesség, higgadtság és kiszámíthatóság. Mint láthatjuk, Donald Trump amerikai elnök sokkal megosztóbb, mint az előző vezetők, s ha figyelembe vesszük az állandóan leselkedő orosz vagy északkoreai konfliktus lehetőségét, könnyen előfordulhat, hogy 2017 emlékezetes évvé válik a világ számára. Ehhez csak a legutóbbi Kakas évet kell megnéznünk (2005), amikor Észak-Korea nukleáris

241


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Az öt Kakas-típus Típus

Születési év

Jellemzők

Fa Kakas

1945, 2005

energikus, elbizakodott, gyengéd, ingatag

Tűz Kakas

1957, 2017

megbízható, kiváló időérzékkel rendelkezik, munkájában kifejezetten felelősségteljes

Föld Kakas

1909, 1969

szép, nagylelkű, megbízható, barátai körében igen népszerű

Arany Kakas

1921, 1981

határozott, bátor, állhatatos, szorgalmas

Víz Kakas

1933, 1993

okos, gyors észjárású, lágyszívű és együtt érző

hatalommá avanzsált, a Katrina-hurrikán elsöpörte az Egyesült Államok déli partvidékét, Londont a „7/7” néven elhíresült robbantásos merényletsorozat rázta meg. Persze, az utóbbi 15 évben szinte minden esztendőből sorolhatnánk fel hasonló eseményeket… Ugyanakkor a Tűz Kakas személyes fejlődésünkre is rányomja a bélyegét: kiváló lehetőségeket hozhat, hogy megoldjuk a belső konfliktusainkat, életünk összetettebb problémáit. A kínai asztrológia szerint a Kakas évében a konfrontálódás, a konfliktusok nyílt vállalása, il-

letve ezek megoldása időszerű. Ha sok évig elnyomtunk magunkban valamit, vagy egyszerűen nem figyeltünk az egészségünkre, elhanyagoltunk betegségeket, elképzelhető, hogy épp a Kakas évében kapjuk meg a jelzést: ideje előkotorni a szőnyeg alá sepert problémát! A legbiztosabb, ha előre kidolgozott terv szerint vesszük sorra a megoldandó feladatainkat. Ez azért is hasznos lehet, mert így kordában tarthatjuk az indulatainkat is, melyek egy-egy régi probléma felbukkanásával újra előtörhetnek. A fényesen csillogó Tűz Kakas azok-

A Kakas évében születettek személyisége Általában dolgos, találékony, magabiztos és tehetséges embereknek tartják/írják le a Kakas évében születetteket. Őszinte, energikus, rugalmas és magabiztos egyéniségek. Mindezek mellett aktívak, beszédesek és megnyerőek is, ezért legtöbbször igen népszerűek. Ők akkor a legboldogabbak, ha társaságban lehetnek, erre pedig csak ráadás lehet, ha még reflektorfénybe is kerülnek. Ugyanakkor hajlamosak a hiúságra, néha arrogánsak, és gyakran dicsekszenek megvalósításaikkal. Figyelem: a kínai horoszkóp szerint az adott jegy számára mindig a legszerencsétlenebb fordulatokat hozza a saját jegyével fémjelzett esztendő!

242


2017 – tavaszi-nyári kiadás Kakas kiválóan bánik a pénzzel… és ez A Kakas által uralt évek: különösen érvényes az e jegyben szüle1933, 1945, 1957, 1969, 1981, 1993, tettekre. Ugyanakkor hajlamos túlbe2005, 2017, 2029. csülni a képességeit, meg nem valósítható tervekkel kecsegtethet, ezért inkább tegyük félre a pár nap alatti meggazdanak kedvez, akik képesek kiegyensúlyo- godásról szóló spekulációkat, és fogjunk zottak maradni a gyorsan változó körül- neki ésszerűen tervezni! Ettől eltekintve mények között. A munkában fontos lesz elképzelhető, hogy a legnagyobb enera minőség, inkább kevesebbet mutas- giakifejtés mellett is csigalassúsággal hasunk fel, de azt csináljuk meg tökélete- ladunk előre. Érdemes odafigyelni a sen. Egyenlőségre és függetlenségre való részletekre is, de ne feledjünk néha a teltörekvés jellemzi majd a kapcsolatain- jes képre is vetni egy pillantást! kat. A Kakas évében született személy A Kakas éve a rend, valamint az ala- imád kakaskodni: bátor, büszke, feltűnő pos vizsgálatra hagyatkozó stratégiai ter- és szókimondó. A Kakas éve ezért a bolvek leckéjét jelenti. Az egyediséget és dog, színes és drámában gazdag élet hírkülöncködést bizalmatlansággal fogadja nöke, de ezeket a szélsőséges állapotomost a világ. Inkább a régi, már ismerős kat célszerű „ódivatú” általános bölcsesés biztonságos sémákat fogja keresni séggel ellensúlyozni, és kipróbált, biztos mindenki. úton haladni a kiteljesedő élet felé. Mivel a Kakas igen termékeny állat, a Az összefoglaló tanács talán az lehet, kínai horoszkóp szerint bőséget, szapo- törekedjünk az egyszerűségre (a keverodást hoz az életünkbe. Kedvez a ház- sebb több). Egy kínai közmondás szerint, táji bővítéseknek, de személyes vagy csa- ha teszel egy lépést hátrafele, meg fogod ládi szféránk is kiteljesedhet. Az egye- látni, hogy a tenger és az égbolt végtelen. dülállóknak elhozhatja életük szerelmét, Emlékezzünk arra, hogy a hagyományos és családalapításra is megfelelő perió- értékek soha nem mennek ki divatból, dus, szárnyalni fog velünk a romantika. még akkor sem, ha már egyre nehezebb A Kakas ugyanakkor társas(ági) lény, őket gyakorlatba ültetni. ezért a társas vállalkozások létrehozásáPolitikai téren a Kakas évében észrenak is kedvez, valamint a lehető legtöbb vehetjük, amint a nemzetek az erős poüzleti szerződés megkötésére vagy litikai irányvonalak mellé sorakoznak egyéb elköteleződésre ösztönöz. Baráti fel, jellemző lesz az erőfitogtatás, fenyetársaságunk kibővülhet. Az általános bi- getőzés az országok részéről, ami végül zalom és önbizalom merész vállalkozá- nem fajul tettlegességgé – akárcsak a sokra késztethet, de legyen szó üzletről tollaival és sarkantyújával hivalkodó Kavagy szórakozásról, a hagyományos csa- kas esetében. Az államok inkább maguk ládi értékeket és érdekeket kell előtérbe megvédésére fektetik majd a hangsúlyt, helyeznünk. de ennek a legkisebb veszélyeztetettséA pénzügyekre nézve: kulcsszó a kö- ge esetén agresszív külpolitikára váltrültekintés és az óvatosság! Egyébként a hatnak át.

243


Szeret tanulni

2017 – tavaszi-nyári kiadás

A székely magyarság… sok oly foglalkozást megnemesít, melyet a magyarországi lenéz vagy idegenekre bíz. Amit Magyarországon az ablakos tót végez, azt itt a székely ember végezi. Sajátságos, hogy az ablakos székely »üveg ablakot« kiabál; meglehet, hogy hajdanában így kiabált »lantornás ablakot!« – Különben a székely némileg szereti a felesleges jelzőket; így ő papir-szivarat és bőr-szivarat ismer, amaz alatt a cigarette-t, emez alatt a dohánylevélből készült szivart érti. A székely maga gyűjti össze a csontot, rongyot stb. Egész családok élnek a szejkei víznek és a homoródi borvíznek Udvarhelyt való elárusításából, és még jó módra is tesznek szert. – Megjegyzendő, hogy a szejkét sohasem nevezi borvíznek; a szejke nála egyértelmű a büdössel, azaz a kénhidrogén nehéz szagát jelöli meg vele. De azért a Hargitában itt-ott található kéngázakat büdösnek nevezi, szóval a jelzőt gyakran használja a jelzet helyett. Az oláhfalvi emberről szeretik adomázni, hogy találkozott egy komájával, ki fiát az udvarhelyi semináriumba átvitte. Amint megtudja komája szándékát, rémülten ekkép figyelmezteti: »Nehogy oda vidd, – az Isten megfizeti, – mert még többet talál tudni az apjánál.« Azért a székely mégis szeret tanulni; az udvarhelyi reáliskolában mindig van nyolc-tíz száraz kosztos, kik a tanévet kenyerén, szalonnán húzzák ki, legfeljebb olykor-olykor főznek maguknak puliszkát. Az erdélyi magyar papság kilenctized részében székely fiukból telik ki. Másfelől tanulékonyságának legfényesebb bizonysága az, hogy az erdélyi vasút építése alkalmával eltanulták a kőfaragást, s most épülethez való faragott kövek és a sírkövek előállítása jelentékeny jövedelmi forrást képez. A galambbúgos kapukon levő tulipános folyondárok is sokszor művészi tehetségről tanúskodnak; amellett a szélesebb vizeket oly ügyesen tudja egymásba kapcsolódó gerendákkal áthidalni, hogy ezzel fölöslegessé válik a költséges hídláb beverése. A jelenleg uralkodó művészi láz azonban sokat árt nekik. Egy-egy eszesebb fazekas nekiáll, s minden áron majolikát akar készíteni, de kissé nehézkes cikkéért nem adják meg fáradságának díját, s így a művészieskedők egy elégedetlen emberrel szaporították a panaszkodók számát, egy emberben elölték a munkakedvet. A székely nép elterjedésének egyik fő feltétele a jó víz, jó levegő és az erdőség; ahol ez megvan, a székely nép mindenütt meghonosodik. Azért Erdélynek nincs olyan szöglete, ahol székely emberrel ne találkoznánk; egy kis túlzással azt mondhatnék, hogy egész Erdélyben ők a magyarság létfenntartói. Könnyen és szívesen megtanulják az idegen nyelvet, de nemzetségükből Erdélyben sehol sem vetkőztek ki. Laukó Albert: Székely-Udvarhely (Földrajzi Közlemények. 1888)

244


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Búcsú helyett három olimpiai arany

– Az Év Sportolója Gálán melyik kategóriában izgult a leginkább: a legjobb edző vagy a legjobb sportoló címért folyó versenyben? – Mindkét esetben szurkoltam, hisz’ a 2016-os év nagyon jó volt a magyar sportban, egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a férjem és edzőm, Shane Tusup meg én fogunk diadalmaskodni. A mezőny rendkívül erős volt, ugye kajakozónk, Kozák Danuta mindent megnyert, amit csak lehetett, és ő is három arannyal tért haza Rióból, Szász Emese pedig már az első nap olimpiai bajnok lett párbajtőr egyéniben. Nagyon remélem, hogy ezt a lendületet, amit a sportújságírók szavazata adott, viszem magammal a nyári budapesti világbajnokságra. – Azt beszélték, hogy fogadást is kötöttek Danutával… – Dehogy kötöttünk, inkább drukkoltunk egymásnak! Nagyon tudtam örülni neki és sikereinek, és felnézek rá, hisz Rio de Janeiróban immár az ötödik olimpiai aranyát gyűjtötte be. Az, hogy az évsportolója-harcban ő csak a második lett, arra utal, hogy egy ilyen pici ország, mint a miénk, olyan jó a sportban, hogy három olimpiai arannyal sem lehetsz az első. Az efféle szoros versenyek mindenkinek jót

Fotó: Getty Images/Origo

Magyarországon ötödszörre választották az Év Sportolójává Hosszú Katinkát, aki három arany- és egy ezüstéremmel tért haza a Rio de Janeiró-i olimpiai játékokról. Bár korábban már három olimpián is részt vett, a magyar úszócsodának csupán 2016-ban jött össze pályafutása első olimpiai aranya. Amint mesélte, London után, 2012ben közel állt ahhoz, hogy búcsút intsen a medencének, de férje – és egyben az év edzője –, az amerikai Shane Tusup elhitette vele, hogy Rióban akár világcsúccsal is első tud lenni.

Minden terve valóra vált Rióban

tesznek: Danutának, nekem, a magyar szurkolóknak. – A negyedik olimpiáján jött össze minden. Más a harmadik próbálkozás után biztosan abbahagyta volna. – Shane nélkül én sem lennék itt, hiszen 2012-ben majdnem odébbálltam, abba akartam hagyni a sportot. Most a három olimpiai arany után sem szeretnék megállni, hisz’ rengeteg közös célunk van Shanenel, alig várjuk, hogy a magyar közönség előtt is bizonyíthassak a világbajnokságon. – Egy bajnoknak minden egyes aranyérem kedves lehet, de a három közül valamelyik túlszárnyalja a többit?

245


Fotó: Getty Images/Origo

2017 – tavaszi-nyári kiadás

Közel állt ahhoz is, hogy búcsút intsen a medencének

Fotó: MSÚSZ/Bakai Gusztáv

– Mindenképpen az első, mert azzal lettem először bajnok, és végre 400 méter vegyesen is sikerült megdöntenem a világcsúcsot. Már vagy hét éve üldöztük ezt a rekordot. – Ötödszörre választották az Év Sportolójának, de 2016 volt pályafutása legjobb esztendeje. Hogy lehet ezt túlszárnyalni? – Rendkívül mozgalmas év áll mögöttem, ami a rövidpályás vébével kezdődött

Katinka és férje

és az olimpiai játékokkal csúcsosodott ki. Ezenkívül sok-sok verseny és siker, meg annál is több munka jellemezte a 2016os esztendőt. Nehéz lesz túlszárnyalni, már csak azért is, mert minden évben nem szerveznek olimpiát, de úgy érzem, egy kiválóan sikeredő világbajnoksággal ismét a csúcson lehetek. Csodálatos dolog világbajnoknak lenni, de itthon, a saját szurkolóid előtt megnyerni, valami fantasztikus volna! – Magyarországon első alkalommal választották úgy az Év Sportolóját, hogy erdélyi sportújságírók is szavazhattak. Mit jelent Hosszú Katinkának az ő voksuk? – Nagyon jólesett, hogy a határon túl élő magyarok is támogattak, bíztak és bíznak bennem. Mint ahogy annak is nagyon örülök, hogy a gála bekerült a Nemzeti Színházba, ahol mindannyian, szinte a teljes nemzet együtt, alkalomhoz méltóan ünnepelhettünk. – Tervez-e hosszabb távon is, mint 2017? Ugyanis 2020 ismét olimpiai év… – Mi tagadás, szeretnék ott lenni Tokióban!!! Szucher Ervin

246


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Meddig tart a csíki hoki mélyrepülése? A romániai magyarság egyik sportszimbólumaként emlegetett Csíkszeredai Sportklub hokicsapata az utóbbi években bukdácsol, sem a román bajnokságban, sem a magyarországi központtal működő MOL Ligában nem tud elérni jó eredményeket. Miben rejlik a mélyrepülés oka? Van-e kivezető út a válságból? A 2017-es esztendő arról is emlékezetes marad, hogy a csapat történetében először a szurkolók tüntetést szerveztek a klubvezetés ellen, Hodos László klubelnök lemondását kérvén. A megmozduláson a csíki hoki történetével több évtizede foglalkozó Boda Jenő nyugalmazott testnevelő tanár beszédében így érzékeltette a szurkolók hangulatát: „Hosszú, gazdag történelmük során a csapatok bármilyen nevet is viseltek, vagy bármilyen színeket vallottak magukénak, mindig érezték a szurkolók közelségét, bátorítását. A szurkoló az az aktív sporttárs, aki ünnepel, buzdít, támogat, és néha elkeseredik, kiábrándul. A vereség, a kudarc neki fáj a legjobban, de ő az, aki ugyanakkor sikerre buzdítja a csapatot. A csíki nézőt nem lehet becsapni. Ismeri ő minden fortélyát ennek az igen régi és közkedvelt téli sportnak.” Az eseményre üzenetet küldött Tófalvi Éva sílövő és Vaclav Novák korábbi Sportklub-jégkorongozó is.

önkormányzata, Magyarország kormánya, a román állam, valamint a szponzorok. Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere is úgy véli, nem lesz egyszerű az újjáépítés, kemény munka, nagy hit és bizalom kell hozzá, de az összefogás az egyetlen megoldás. Bármennyire is fájó a csíki hoki mélyrepülése, azt fontos hangsúlyozni, hogy a klub a bukaresti minisztériumhoz tartozik, állami költségvetésből működik, a közintézményeknek kötelező pénzügyi szabályokat szükségszerűen be kell tartania, így a klubvezetés keze – például a játékosok fizetése kérdésében – kötött.

„Négyesfogat lenne a garancia”

A tüntetésen felszólaló, korábban a Román Jégkorong Szövetség elnöki tisztségét is betöltő Tánczos Barna szenátor szerint a Sportklub jövőbeni fejlődésére egy négyesfogat a garancia: Csíkszereda

247

A 2016/17-es jégkorong MOL Liga alapszakaszának 220 mérkőzését összesen 140.024 néző követte helyszínen, ami meccsenkénti 636 fős átlagot jelent. A legelismertebb, jégkoronggal foglalkozó magyar nyelvű internetes portál, a jegkorongblog.hu szerint a liga mérkőzéseit Csíkszeredában nézték a legtöbben, több mint 1300-an, bár a meccsenkénti átlagos nézőszám – minden bizonnyal a csapat körüli gondok és a rossz szereplés miatt – közel 10%-kal visszaesett.


Fotó: Halmágyi Zsolt

2017 – tavaszi-nyári kiadás hogy nem tudja itthon tartani a saját neveFolyamatos zuhanás lésű játékosait. Igaz, a csábítás is nagy: több Az 1990-es évek elején a romániai ho- fizetés, főiskolai diploma stb. kicsapatok simán verték a magyarországi Fény az alagút végén? együtteseket. Húsz év alatt ez megfordult, a romániai csapatoknak kevés babér A rossz eredmények ellenére Csíkszeterem a közös magyar-román bajnokság- redában még mindig népszerű a jégkoban, a MOL Ligában. A zuhanásnak több rong, és reményt keltő a magyarországi oka van, és aki folyamatosan követte a két finanszírozással működő Székelyföldi ország jégkorongsportjának eseményeit, Jégkorong Akadémia létrehozása, kiternem lepte meg a Sportklub idei utolsó jedése egész Székelyföldre. Az akadémia helye a 11 csapatos MOL Ligában. eddigi legnagyobb megvalósítása székelyA lemaradás elsősorban a sportág fej- földi hokicsapatok magyarországi bajlődését elősegítő három pillér – jégpályák, nokságokban való szerepeltetése, illetve utánpótlásképzés és szakemberek – gyen- a második csíkszeredai pálya, a sátortetős gülésével magyarázható. Magyarországon mobil műjégpálya beindítása. tízszer több gyermek és ifjúsági hokicsapat Such György, a Magyar Jégkorong van, mint Romániában, az anyaországban Szövetség (MJSZ) elnöke nemrég nyílt a jégpályák száma hamarosan megközelíti fórumon vett részt a Sapientia Egyetea százat, Romániában pedig alig tíz műkö- men, ahol elmondta: a magyar szakszödik. Nem csoda, hogy Magyarország válo- vetség „történelmi adósságát” törleszti gatottjai minden szinten Románia előtt azzal, hogy az elnökség tagjai ellátogattak állnak a világbajnokságokon. Székelyföldre, a magyar állam támogatja Bár Csíkszereda az utóbbi években is a székely hokit, hiszen a székelyföldi jégkinevelt számos jégkorongozót, ők inkább korong a magyar jégkorong bölcsője. külföldön vagy más romániai csapatoknál, Szerinte ez a sportág „nemcsak sport, haa Brassói Coronánál vagy a Dunărea Galați nem közösségmegtartó, identitásképző” együttesénél folytatják pályafutásukat. szereppel is bír. Mindenképpen a csíki klubvezetés hibája, Dobos László

Hol a korong? Négy játékos keresi ...

248


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A sportirodalom úttörője Kevés írás jelent meg róla, Székelyföldön szinte senki sem ápolja emlékét a 160 éve született Molnár Lajosnak, aki a magyar atlétika első szakkönyvének szerkesztője, a sportág magyar nyelvű „bibliájának” megírója volt. Csíkszereda szülötte határtalan szerénységével, kiváló munkaszeretetével és szakismeretével egyedülállót alkotott. Molnár Lajos 1857. május 24-én született Csíkszeredában. Atyja vármegyei főorvos volt, s ugyanezt a tisztet töltötte be nagyatyja is. Molnár Lajos a gimnázium nyolc osztályát Csíksomlyón végezi. Alig múlt 17 éves, amikor érettségi vizsgát tesz, s utána a pesti egyetemen jogra iratkozik, de író akar lenni. Vágya hamarabb teljesül, mint ahogy azt reméli: már ősszel, 18 évesen – atyai nagybátyja, Molnár György országosan ismert színész segítségével – bejut a pesti Reform című napilap szerkesztőségébe. Nagy lendülettel fog bele a munkába. Négy hét sem telik el, s már előadást tart az egyetemi hallgatóknak, és rövidesen lelkes cikkben ismerteti gróf Esterházy Miksa életét, a külföldi sporttal való kapcsolatait és hazai terveit. Molnár boldogan említi cikkében egy klub hamarosan sorra kerülő megalakulását, és az eziránt tanúsított érdeklődést. 1875. április 8-án a Nemzeti Lovardában megtartották az alakuló ülést, és ezen a grófot elnökké választják, Molnár Lajos pedig bekerül a 18 tagú igazgatóválasztmányba. Nagy megtiszteltetés ez a fiatal csíkszeredai újságírónak! Az atlétika kezdetét Magyarországon a Magyar Athlétikai Club (MAC) megalakulásától szokás számítani. Az új egylet tervbe veszi, hogy az atlétikát országszerte megkedvelteti. Legelőször az erdélyi vé-

gekre gondolnak. Felkérik Molnárt, menjen le szűkebb hazájába, s próbáljon az atlétikának is polgárjogot szerezni. 1875. július 27-én érkezik Kolozsvárra, szerepet vállal a Kolozsvári Athlétikai Club (KAC) megalapításában (1883 ősze). Összegyűjti az atlétika széles körben való megismertetése céljából készült írásait, kiegészíti újabb fejezetekkel, megírja klubja alapításának történetét, az első viadal részletes lefolyását, a klub alap- és viadalszabályzatát, és az egészet megjelenteti egy kötetben, Athlétika címmel. Molnár Lajos e művében mélyrehatóan tárgyalja az atlé-

249


2017 – tavaszi-nyári kiadás tikát történelmi, bölcsészeti és műszaki gyék pénzügyi igazgatójává nevezik ki – szempontból. „Jóravaló mű jelent meg, pénzügyi-tanácsosi ranggal. Udvarhelyről amely hazánkban rövid idő óta oly mele- a maga fogatán jár át Csíkszeredába, a közgen felkarolt athlétikai sportnak mintegy igazgatási bizottsági ülésekre. 1903-ban kézikönyve és első irodalmi terméke” nőül veszi unokanővérét, Molnár Flórát, (Nagyvilág, 1875. december 19-i száma). aki odaadóan ápolja, de csak szenvedését Molnár Lajos e mű megjelenése után tudja már csak enyhíteni. újabb könyv megírására szánja el magát, s 1905. június 8-án ébredt fel utoljára, esmíg az első úgymond bölcselkedő vitairat te 10 órakor megváltotta a halál gyötrelmes az atlétikai sport megismertetése és nép- szenvedéseitől. Ő is a csíkszeredai (régi) szerűsítése érdekében, temetőben nyugszik, addig az 1879-ben akárcsak szeretett atymegjelent Athlétikai ja, akinek ő állíttatott gyakorlatok már szakemlékoszlopot a kökönyv a javából. Művetkező felirattal: „Álvének végét szűkebb líttatta e sírkövet hazájában, Csíkszeegyetlen, szintén a sír redában írja meg, szélén álló fia, Molnár mert időközben beLajos és az elhunytak fejezte tanulmányaunokái”. it, és a kormány Könyvének tiszta Csíkszeredába hejövedelmét „alig ajánllyezte ki az adóhivahatnám föl nemzetietalhoz. sebb célra, mint a SzéTivai Nagy Imre kelyegylet alaptőkéje jaCirkálások szeredai vára. Nemcsak fenyveemlékeimből (Csíksek övezte kis hazám szereda, 1925) cíiránti szeretetemnek, de mű könyvében a a magyar faj védbástyáját következőképpen Az Athletikai gyakorlatok képező székely nemzetemlékezik rá: „Szere- 1879-ben jelent meg Budapesten nek századokon át szűzi dában a legelső kortisztaságban megőrzött csolyázó Molnár Lajos (pénzügyigazgató) férfias erényei iránt táplált vonzalmamnak volt, aki a saját telkén átfolyó patak vizével is akartam ezáltal szerény kifejezést adni! jeget csinált, s ott legelőbb egyedül korcso- Írtam az Olt mentén Csík-Szeredában, lyázgatott a '70-es években.” Mindamellett 1879-ik év augusztus havában. Molnár Lahivatalát komolyan vette és „fölébbvalói” jos.” mindenkor elismeréssel beszéltek róla. Családi nevük eredetileg Miller volt, ezSajnos, egészségügyi állapota korán zel a névvel született még Lajos is; 1870megromlik, és egyre rosszabbá válik. 1897- ben magyarosították a nevüket Molnárra. ben a pénzügyminiszter áthelyezi SzékelyFelkutatta és közreadta: udvarhelyre, Csík- és Udvarhely vármeBoda Jenő testnevelő tanár

250


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Iskolai sakkábécé Régóta dédelgetett álom beteljesüléseként, sok tapogatózás és többszöri halogatás után három évvel ezelőtt döntött a román oktatásügyi minisztérium a sakkoktatás iskolai bevezetéséről. Az Oktatás sakkal elnevezésű programot tartalmazó 3249–es rendeletet 2014. április 1-jén hitelesítette Remus Pricopie akkori tanügyminiszter, a sakkoktatás tényleges beindítása a 2014–2015–ös tanév elejétől számítható. A részletekről és tapasztalatokról Biró Sándor nemzetközi mestert, Székelyföld egyik legismertebb sakkozóját, a téma jó ismerőjét kérdeztük. – Mit jelent az iskolai sakkoktatás tulajdonképpen? – Elemi iskolákban történik, és fakultatív jellegű, nem kötelező. A sakkoktatás kétéves, és ez idő alatt az alapokat tanulják a gyermekek. Mindenekelőtt a sakkjáték szabályait, a bábok menetmódját, a lépések jelzéseit, a sakkábécét. A tananyagot többnyire jászvásári – iași-i – sakkedzők állították össze, de a marosvásárhelyi ISK edzője, Barátosi József is társszerző. Interneten letölthető a Román Sakkszövetség hivatalos

honlapjáról (www.frsah.ro). Az iskolai sakkoktatás a tavaly elhunyt Elisabeta Polihroniade nagymester régi álma, ő évtizedeken át kitartóan szorgalmazta. – Mivel kezdődik az oktatás, a sakkóra? – Az elemi iskolákban az első sakklépések a legnehezebbek. Olyan szinten kell felhívni az osztályközösség figyelmét, hogy mindenkit érdekeljen, különben sokan csak visszahúzó erők tudnak lenni. Én a játékos sakkoktatás híve vagyok, a bábok megnevezésével, értékével, menet-

Jobbról Biró Sándor egy németországi sakkszimultánon

251


2017 – tavaszi-nyári kiadás módjával kezdem, a tábla jellegzetességeivel is foglalkozom. Nemrégiben a huszár Biró Sándor 1957. július 18-án menetmódja volt az egyik tesztkérdés, a született a Hargita megyei Gyergyólóugrást csak a gyimesfelsőloki sakk-taditróban, 1977-ben érettségizett nítványom tudta megfejteni tökéletesen. Csíkszeredában. Iskolai évei alatt a – Mik az előnyei az iskolai sakkoktasakkozás mellett igazolt kézilabdázó tásnak? és labdarúgó. Az 1975–77-es idő– A sakk korai iskolai szinten való okszakban háromszor volt tagja Romátatása pozitív hatással van a gyerekek nia ifjúsági sakkválogatottjának, gondolkodásmódjára, hiszen a sakk ép1977-ben Bukarest ifi bajnoka. 1984pen ennek az elősegítője. A rejtelmeit elben kapta meg a FIDE-mesteri, sajátító tanulók később könnyebben tud1990-ben a nemzetközi mesteri cínak elhelyezkedni a társadalomban. A bámet sakkban. Többszörös tornabok közötti összhang és a kombinációk győztes, dobogós helyezett különféle elsajátítása bárkinek hasznára válhat, hiszintű országos és nemzetközi sakkszen közismert a sakk logikus gondolkoversenyen. 1998-ban létrehozta a dásra nevelő jellege. csíkszeredai Caissa Sakk Klubot, – Romániában és Erdélyben viszonyamely által azóta is sakkszövetségi lag új a módszer. Külföldi példákat leversenyek rendezője több helyszíhet említeni? nen. Az utóbbi évtizedekben párhu– Oroszország már óvodai szinten okzamosan erdélyi, magyarországi, nétatja a sakkot, kötelező jelleggel, sőt sakkmetországi, osztrák és franciaországi egyetemük is van. Ez így volt a korábbi klubok sakkozója; a Nemzetközi Szovjetunió idején is. A török példát követem nagy figyelemmel, néhány éve a kultúrminiszternőjük tette le a sakk isko- igyekeztem a kicsikkel megkedveltetni a lai alapjait, azóta sok 15 év körüli nagy- sakkjátékot. Ma már ilyenre ritkábban mestert és nemzetközi mestert „kitermel- adódik lehetőség, változott a társadalom, tek”. Magyarországon is erős a sakk isko- mindenki szalad a pénze után... lai oktatáshoz való kötődése, Budapesten – Hargita megyében mik a tapasztalaés Zalaegerszegen oktatnak kísérleti jel- tok az Oktatás sakkal elnevezésű progleggel, úgyszintén felkapott Polgár Judit ram eddigi szakaszában? Milyen volt a Sakkpalota programja, igaz, minőségi fogadtatás? Milyenek a feltételek? szinten még mindig a szülők azok, akik – A vívmányként fogadott 2014. évi előteremtik a versenyzéshez és edzéshez 3249-es miniszteri rendelet sajnos – mint szükséges pénzt. említettem – csak fakultatív jellegű, és az – Úgy tudjuk, Biró Sándor Székelyföl- iskolaigazgatókon múlik, van-e, lesz-e fodön úttörőnek mondható a kisgyer- ganatja. A rendeletet ünneplő sakkbarámekek sakkoktatásában... tok hamar ráébredtek, hogy ez csak egy – Tartottam sakkszimultánokat 30-35 mézesmadzag, és minden más rendeletévvel ezelőtt Hargita megye óvodáiban, hez hasonlóan nehezen kivitelezhető. A iskoláiban. Több találkozósorozaton fő gondot az akkreditált sakkoktatók hi-

252


2017 – tavaszi-nyári kiadás nem volt lehetséges... Több iskolát is Sakkszövetség (FIDE) engedélyezi meglátogattam a rendelet megjelenése az ilyesmit, mert ebben a sportban után, s kivétel nélkül mindenhol érződött alacsonyak a pénzdíjak. Edzői és a levegőben a tantestületen belüli irigysakkbírói képzettséggel és oklevéllel ségből is adódó nagy feszültség, szinte kirendelkezik, sakkversenyek ügyviteli vehető volt az ellenérzés, hogy „a zsúfolt szervezésében is óriási tapasztalata iskolai program mellé még épp a sakk hivan. Hosszabb-rövidebb ideig tanítányzott nekünk”... Amíg ezek a dolgok ványai voltak: Vajda Szidónia, Vajda nem rendeződnek, marad az önkéntesLevente, Szabó Gergely, András ség, Csíkszeredában például Szebeni Pál Gyula nagymesterek, a magyar, illetsakkozó több iskolába is bejár sakkot okve a román olimpiai válogatottak tagtatni bemutató táblával és videoprojekjai. Németországban sakkra oktatta torral, kivetítővel. A Hargita Megyei többek között Drees Martint, a fejSportigazgatóságnál lévő termünkben is számolás világbajnokát (Kopfrechzajlik sakkoktatás. Én internetes Skypenung Weltmeister). A 47 éves sakkosakkoktatásokat, valamint egyéni edzésezói pályafutása alatt összesen 20 ket is tartok, nagyrészt német gyermeklubnál játszott. Több mint 40 éve keknek. Tavaly májusban a csíkszent(!) vezet, szerkeszt állandó sakkrovagyörgyi iskolához hívott meg Mezei Vitokat és közöl sakkhíreket számos rág tanító néni, emlékszem, nagy visszheti- és napilapban. Ditró Díszpolgáhangja volt, másnap sok szülő vásárolt ra (2001), Csíkszereda Pro Urbe-dísakk-készletet a gyerekének. jazottja (1999). – Hivatalosan kik lehetnek sakkoktatók, mik a feltételek? – A 2014. évi 5078-as számú miniszánya okozza, hiszen a tanügyben sakkok- tériumi rendelet értelmében a Román tatásért órabért csak szakosodott sport- Sakkszövetségnél leigazolt, CIV-ponttal tanárok kaphatnak. A 2014. évi 5078-as és II. o. minősítéssel rendelkező sakkorendelettel szerették volna tisztázni az is- zóknak kell lenniük. Tanügyi káderek hikolai sakkoktatók státusát, de mindmáig ányában CIV–ponttal és I. o. minősítésnincs törvényes, a tanügyminisztérium sel rendelkező sakkozók vagy edzők dolfeltételeivel , összeegyeztethető megol- gozhatnak az Oktatás sakkal program kedás. A sok kapkodásban újabb lépést tet- retében, az igazolást a sakkszövetség adja. tek, megyénként kb. 10 iskolának adtak A sakkoktatás óráit a tanügy fizeti, de 10-10 sakk-készletet és oktatási anyagot. csak ha a keretek törvényesek. Nálam is Hargita megye tanfelügyelősége 5 városi sok önkéntes jelentkezett, szívesen biztoés 5 falusi iskolának osztotta szét azokat, sítok edzésanyagot, és biztatom őket, többek között szülőfalum, Ditró is lema- hogy önkéntesen kezdjenek oktatni, ez radt erről. Pedig ott Csibi András tanár és főleg vidéken, községekben kivitelezheI. o. minősítéssel rendelkező sakkozó el- tőbb. sőként jelezte, hogy ingyen tanítaná a – Az indulás, ismerkedés, kibontakosakkot, de mivelhogy nem sporttanár, ez zás után lehet-e számítani arra, hogy

253


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Biró Sándor németországi csapatbajnokságon, a Beilngries színeiben

az ország mindegyik elemi iskolájában lesz valamikor sakkoktatás? – Hát erre nehéz válaszolni. Teljesen kezdeti szakaszában van, gyermekcipőben jár a gyerekek iskolai sakkoktatása. Egyelőre kevés iskolához jutott el. Bürokrácia nélkül gyorsabban menne a fejlődés. – Biró Sándornak vannak-e személyes elképzelései? – Az általam régóta tervezett Biró Sakkiskola létrehozása megelőzheti az iskolai sakkoktatás hivatalos folyamatát. Ahogyan Hagi Konstancán fociakadémiát hozott létre, ahogyan Ilyés Robi Csíkszeredában a focimagvakat széthinti, megalapozva a Székelyföldi Labdarúgó Akadémiát, ahogyan a Hargita megyei jégkorongban és ökölvívásban is sportakadémiai képzés indult, a sakkoktatásban is el tudok képzelni ilyen fejleményt. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy több időt tartózkodjam itthon. – A sakksport, élsport szempontjából van-e nagy jelentősége annak, hogy az

óvodákban, iskolákban minél több kisgyermek megtanuljon sakkozni? – Polgár László, a sokáig világelső, világverő Polgár-lányok édesapja szerint a gyerekeket 3–5 éves koruk között kellene „szakosítani”, ekkor kell valamire felhívni a figyelmüket, mert abban később nagyobbat tudnak alkotni. „A zsenialitás nevelhető” – ez a Polgár-féle oktatás alapja, és lányaival nagyon meggyőzően igazolta. Választ ad az ilyen jellegű kérdésekre. Másik példát is tudok mondani: a 21 éves Rapport Richárd, a magyar sakksport jelenlegi első számú alakja idén januárban Carlsen világbajnokot is legyőzte. Annak idején Ricsi egy matekból kapott 4-es miatt tanult meg sakkozni, pedig a 4-es Magyarországon jó osztályzatnak számít... Én 13 éves voltam, amikor édesapám megtanította a sakklépéseket. Azt mondta, azért ilyen későn, hogy nehogy elvonja a figyelmemet a tanulástól. Ő volt a legelső oktatóm, aztán egy hónap múlva 10–0-ra megvertem. Ezek után soha többet nem sakkozott velem... Botos László

254


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Nincs jobb az Aranycsapatnál! A BBC médiatársaság és a manchesteri Salford Egyetem közös tanulmányt készített azzal a kérdéssel kapcsolatosan, hogy melyek voltak minden idők legjobb, legeredményesebb labdarúgó-válogatottjai. Az első helyre természetesen az Aranycsapat „jött ki”. Szuperszámítógépbe táplálták be a rang- jelentősebb mérkőzésről idézzük nemzeti sorolásra érdemes válogatottak adatait. Az válogatottunk összetételét: eredményeket, győzelmeket, a szerzett és 1953. november 25., Anglia – Magyarkapott gólok számát, az ellenfél akkori mi- ország 3-6 (2-4), az angolok legelső otthoni nősítését, továbbá azt, hogy hivatalos torná- veresége: Grosics Gyula – Buzánszky Jenő, kon játszották-e a vizsgált mérkőzéseket Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, vagy csak barátságos találkozóként. Minden Zakariás József, Budai II László, Kocsis Sáncsapatnál 3 éves periódusokat eledor, Hidegkuti Nándor, Puskás Femeztek, elsősorban a legnagyobb renc, Czibor Zoltán. sikereik évét, valamint az előző 1954. július 4., Bern, világés következő esztendők eredbajnoki döntő, Magyarország ményeit. – Nyugat-Németország 2-3 A SAM néven emlege(2-2): Grosics – Buzánszky, tett szuperszámítógép az Lantos, Lóránt, Bozsik, Zaalábbi tízes rangsort állította kariás, Czibor, Kocsis, Hiössze a meghatározó paramédegkuti, Puskás, Tóth Mihály. terek alapján: MAGYAROR1954. szeptember 19., MaPuskás volt SZÁG (1953–1955), Brazília a legismertebb gyarország – Románia 5-1 (3-1): (1996–1998), Spanyolország (2009– Grosics (Komáromi Tibor) – Bu2011), Brazília (2012–2014) Németország zánszky, Lóránt (Várhidi Pál), Lantos, Bo(2011–2013), Hollandia (1973–1975), zsik, Kotász Antal, Tóth József (Budai LászBrazília (1969–1971), Argentína (2009– ló), Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Fenyvesi. 2011), Franciaország (1999–2001), NyuA magyar válogatott 30 mérkőzését értégat-Németország (1973–1975). kelték, abból egyetlenegyszer veszített, sajSzédületes elméleti magyar siker ilyen il- nos mindmáig az a legfájóbb, hiszen az 1954lusztris focitársaságban az élen állni! Mint es világbajnokság döntőjében 2-0-lás gyors látható, Brazília három különböző időszak vezetés után 2-3-ra alulmaradt Nyugat-Névilágverő csapatával is szerepel a rangsor- metországgal szemben. Hitelesnek tűnő nyiban, de egyik sem került első helyre. Az idő- latkozatok, vallomások tanúsága szerint a nészakból látszik, hogy voltaképpen a világbaj- met csapat tagjai serkentőszert használtak, noki ezüstérmes és olimpiai bajnok magyar főként ezért voltak képesek a csoportban elAranycsapatról van szó, amelynek sokáig szenvedett sima 8-3-as vereség után a dönSebes Gusztáv volt a szövetségi kapitánya. tőben visszavágni Magyarországnak. Az alapfelállás néha változott, most három B. L.

255


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Játékos számok Szakértői becslések szerint Romániában évente körülbelül 650 millió eurót (!) költ el a lakosság játékgépeken. A többi fajta szerencsejátékot is beleszámítva, a pénznyeremények reményével elköltött összeg megközelíti az egymilliárd eurót, de bizonyos elemzők szerint csupán külön a sportfogadások évi forgalma is lehet ennyi. Az országban 12 ezer különböző méretű, berendezésű játékterem működik, de máshol (bárokban, klubokban, lottóüzletekben stb.) is vannak elhelyezve játékgépek, úgyhogy a régebb „félkarú banditáknak” nevezett készülékek száma meghaladja a 70 ezret. Hivatalosan egyetlen játékgép havi átlagban 8000 eurót „termelhet”, de a szakértők figyelmeztetnek, hogy ez nagyban függ a forgalomtól, és amúgy nem a működtető tiszta nyeresége. A szerencsejáték tulajdonképpen forgóalapként működik, elvben kicsit hasonlít a régi „cigánykasszához”, a mai önsegélyző pénztárhoz, persze, lényeges eltérésekkel, sajátosságokkal. A legfontosabb különbség az, hogy itt sokkal többen veszítenek, mint nyernek. A bevételekből körülbelül 15 százalék jut a

tulajdonos és működtető birtokába, a másik 85 százalék szinte folyamatos körforgásban van. A játékosok gyakorlatilag szép sorjában elnyerik egymástól az általuk befizetett pénzeket, ki szerencsésebb, ki kevésbé szerencsés. Némelyek ritkábban vagy kevesebbet nyernek, mások gyakrabban vagy többet. Vannak, akiknek sikerül nagyobbat „kaszálni”, mások „nullszaldósan” vegetálnak, azaz jelentéktelen öszszegeket nyernek és veszítenek. Országszerte jegyeztek néhány jelentősebb öszszegű játékgépes nyereményt, de ritka az ilyen. A pszichológusok nagyon veszélyesnek ítélik a játékgépeket, mert bizonyos embereknél – nem mindenkinél – súlyos függőséget okozhat, anyagi csődhöz, magánszemélyi, családi, közösségi drámákhoz vezethet.

hallgasd online! www.voxfm.ro

256


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Fekete Vince sírverseiből

Zsigmond Andrea

Kovács Levente

Itt nyugszik Andrea, Zsigmond, Hallja, hogy az Isten mit mond: Lányom, minden, mi földi, talmi, Tessék csak szépen meghalni!

Nyaranta nézed vagy telente, Hó fedi, avagy sár belepte: Itt nyugszik Kovács Levente.

Benő Attila Itt nyugszik Benő. – Nem biztos. – De ő.

Szántai János Itt nyugszik Szántai. A halál megszánta, ni!

Kérded, hogy aki itt aluszik Az ki? Nos, nem más, mint Kovács Levente, Bazki! Tán mert a Fennvaló kegyelte, Leventét magához emelte.

Andorkó Júlia

Júlia, két szemem, Olthatatlan szenem, Azt hittem parázslasz, Lobogsz még… De nem. (AZ ÚR MONDJA) Mindennek el kell hát múlnia. Neked is. Sajnálom, Júlia Fotó: Szabó Béla

Kérdezte egy úrtól Banderas: Ki itt nyugszik András vagy Andreas? Nem András, és nem is Andreas, Mert Andrea nyugszik itt, Andreas.

Idős székely az alsórákosi temetőben

257


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Itt es jobb, mint Csíkban! Legendás és néha vicces a Csíkszereda–Székelyudvarhely rivalizálás, de a tapasztalatok alapján főleg utóbbiak veszik komolyan. Azonban a legnagyobb, kézzelfogható viccet is néhány udvarhelyi fiatal sütötte el néhány évvel ezelőtt. Székelyudvarhely és Csíkszereda között nagyon rég fennáll az úgynevezett rivalizálás, de manapság ezt főleg humorosan élik meg az ottaniak. A régiek úgy tartják, hogy még a késő-középkorra vezethető vissza az ellentét, mások szerint az 1968 évi újramegyésítés volt a vetélkedés kiindulópontja. Az viszont tény, hogy az udvarhelyiek sokszor mérik magukat a csíkiakhoz. Olyan városi legenda is van, ami szerint létezik egy udvarhelyi sírkő az „Itt nyugszik Székely Tam...1828–189...” felirattal, de alatta ez áll: „Itt es jobb, mint Csíkban.” Arról van szó, hogy Csíkban annyira rossz élni az állandó hideg és az ebből kifolyólag rosszkedvű emberek mi-

att, hogy az ember inkább elvágyódik erről a világról. Ezt a sírkövet senki nem látta – viszont arra alkalmas volt a legenda, hogy a csíkiakat csúfolják vele az udvarhelyiek. Emellett persze más, sok mindennel is, például azzal, hogy a megyésítésig Csíkszereda csupán két utcából állt. Ez sem igaz teljesen, esetleg annyi, hogy két fő utcája volt. Arra is volt példa, hogy amikor Csíkszereda városának történetéről nyolc teremben rendeztek be kiállítást a múzeumban, egy idős udvarhelyi megjegyezte, ahhoz két terem elég lett volna... 1968-ban viszont napokig, a szó szoros értelmében dühösen tüntettek a csí-

Az ominózus sírkő. Szóbeszédből született

258


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Szandiméter – Szent Demeter

Még az 1880-as években történt, hogy Csíkszenttamás községben egy Magyar István nevű, úri szabóságot tanult mesterember telepedett le. Akkoriban bizony erre nem igen akadt munkaalkalom, mert a jegyző uram is nem az úrias pantallóban, hanem amolyan székely harisnyanadrágban járt. Így aztán a mestert a körülmények rákényszerítették, hogy afféle »paraszti« munkát is elvállaljon. Az eddigi egyszerű falusi mesterek mértékül egy hosszú zsineget használtak, amire aztán a részletméreteket göcsökkel vetették rá. Az új úri mester azonban már mérőszalaggal dolgozott s bizony nagy volt a csodálkozása az új ruhát csináltató Baróthy János bátyánknak, amikor hallotta az urizáló méretdiktálást. – Írjad’sza csak, Pista fiam – szólt oda az inasának –, hiszen te már oskolát es jártál: derékban 60 szandiméter, combon 24 szandiméter, szárhosszúság 94 szandiméter. S így tovább aztán, János bá’ nagy ámulatára, aki meg volt erőst hatva az előtte eddig ismeretlen varázsszavaktól. Nem tetszett neki ez az egész dolog! Jól is sejtette azt, mert a harisnyaszabáshoz nem szokott mesternek az alkotása rosszul ütött ki. – Gondoltam es, hogy nem fog sikerülni – tört ki nagy méltatlankodva. – Hiszen ecsémuram mind Szentdemeterhez szabta azt, pedig ki a súly tudná megmondani, hogy őszentkegyelme mekkora ember vót kétágú korában. Ágoston János (Székelyföld, 1937. május-június)

kiak az udvarhelyiek ellen – inkább Háromszékhez csatlakoztak volna a megyésítéskor, Udvarhelyhez semmiképpen –, végül egy csoport meggyőzte Nicolae Ceaușescut arról, hogy Szereda legyen az új (Hargita) megye központja. Emiatt meg az udvarhelyiek orroltak a csíkiakra, mert a fejlesztést mindig a megyeszékhelyen kezdték, és ez sokak szerint még a mai napig is így van. 2014 júniusában néhány vidám székelyudvarhelyi fiatal – azt állítva, hogy „megtalálták” az ominózus sírkövet – fel-

állította a városi parkban, ám azt valójában ők maguk készítették. Nemcsak a híres mondat került rá feliratként, a másik felén a következő olvasható: „Ki kövem mellett emlékképet készítel, mindörökké boldog leszel”. A cél a humor, illetve az Udvarhely–Csík ellentétnek való vicces „emlékműállítás volt”, a fiatalok szerint azóta is sokan járnak oda fotózkodni, idegenforgalmi látványosság lett belőle. S nemcsak udvarhelyiek látogatják, hanem csíkiak is. Nevetve! Katona Zoltán

259


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Ahol a csűr a kutyához van kötve Esett az eső, mint a vesszőseprű. Gábor komámmal valami juhokat az Áróra hátul felhanyigáltunk, s indultunk Rákosra, hogy azokat eladjuk, met a pénzből mán kifogytunk, s fa még bészerelve nem vót, s őrözte az erdőt úgy a milicia, hogy venni kellett, met szerelni nem lehetett. Elől a kabinba felszerelődtem, s a koma volányolta a gépet, de az eső es esett úgy, mint a hájdermenkő s éppen hogy csak látni lehetett. Nagy lassan eregéltünk, s hallgatgattunk nagyokat. Há egyszer mondom a komámnak, ejszen csak nem ezeket a hitvány juhokat sajnálod, hogy így megmutojodtál. Nem, koma, aszongya, ezen a fehérnépen gondolkozom, az enyémen, hogy megmondtam neki, ha gyermek nem lesz, a csűrkapura felszegelem. S ő mit mondott? Hát hogy ebből a fajtából neki még kutya se kéne. S tán ejsze úgy gondolod, , igaza van, vaj mit mind gondolkozol? Há nem tudom, aszongya. Na, mondom, ájál meg, s gyere, valahol egy decit igyunk meg, met ha mi még egy órát így kell menjünk, ejszen még hátul a juhok es megdögölnek bánatjikba. Mán húztunk vóna félre, mikor lássuk, hogy egy Dacia a sáncba orrlag bé van állva, s egy bundasapkás ember mind-mind kerülgeti, de csinálni nem tud semmit. Megálltunk, mondom, ne hagyjuk itt ezt a szegény embert ebben az időben, met még ejsze az Isten es őtet kacagja. Na mük megálltunk, de kiszállani a kocsiból nem akarózott. Há, mondom, gyere, komám, gyújtsunk rea, hogy otthon ne búsuljanak, s ez az eső es hátha egy cseppet addig csendesedik. Reagyújtottunk, s há egyszer megszólal a Gábor komám, hogy aszongya, én ennek az embernek az apját

nem ismerem, de hitvány egy ember lehet, hogy a fiát semmire meg nem tanította. Há, mondom, komám, ezt te miből gondolod? Hát onnan, aszongya, hogy ha ennek az embernek az apja valamirevaló ember lett vóna, megtanicssa neki, hogy a fehérnép becsületében s a Dacia fékében megbízni nem lehet, s akkor most nem került vóna a kocsival a sáncba. Há, mondom, komám, neked hanemegyéb igazad lehet, de gyere húzassuk ki onnan, ha mán így járt, met ahogy elnézem, a bundasapkát mán vaj kétszer es fődhöz ütte. Kiszálltam a kocsiból, a koma az Árót megsirítette, seggel odalükvercelt, s szent perc alatt egy jó darukötéllel a Dáciát a sáncból kiszereltük. Na de erre megszólalt a román ember es, aszongya a komámnak, gyere nekem, ne kerülj el Lóvészen, ott, ahol a csűr a kutyához van kötve, elvágom a nyakad neked s három csirkének, meglátod, milyen jó lesz hideg puliszkával! Hát mük nem szóltunk semmit, de ahogy a kocsiba visszaülhettünk, úgy kezdtünk kacagni, hogy még a könnyem es megeredt, s a komámnak es a nagy bánata úgy eltűnt, mint ’90-ben a megye pénze, s merem állítani: ha a juhoknak a lábik összekötve nem lett vóna, ejsze még azok es táncra perdülnek. Na de aztán a román ember nagy boldogan elment, s münk es béértünk Rákosra, s a juhokot eladtuk. Megmondtam én aztán a komámnak, ne mind gondolkozzék, fogja meg az asszonyt, s aztán mint a szentléleki ember a nászéjszakán – fáj, nem fáj, ennek el kell menni, a vendégség sokba került –, s meglássa, gyermek es lesz előbb-utóbb! Muszka Sándor

260

(Megjelent a Bárka irodalmi folyóiratban)


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Mikóújfalusi anekdoták

Az öreg székely meg az orvos

Hajdanában nem volt annyi autó, mint manapság. Nagyra becsülték a lovakat és a lovas gazdákat, hiszen ők voltak az élet mozgatórugói. Ősszel az aratásnál bizonyultak nélkülözhetetlennek, télen a tűzifát hordták, tavasszal szántottak, nyáron még több tennivaló akadt a mezőkön. Ám az erdei-mezei munkákon kívül más megmozdulásokban is kivették a részüket: bejártak a nagyvárosokba, ők szállítottak a vásárokba, sőt a beteggondozásban is fontos szerepet kaptak. Történt egyszer egy székely falucskában, hogy az orvost sürgősebb esethez riasztották. Azonban az orvos a szomszéd faluban lakott, míg a beteg egy nagyobbacska hegy oldalán épült házban húzta meg magát, ezért megkérték az öreg Mózi bácsit, vitesse ki oda. Befogta lovait, majd a kicsit túlsúlyos orvost maga mellé ültetve elindultak. Mózi bácsi nem volt bőbeszédű ember, így a társa valahányszor próbált szóba állni vele, csak hallgatott elbambulva, és közbe-közbe megbiztatta lovait: – Gyí, te! – Jobban is siethetnénk – noszogatta az orvos, de Mózi bácsi mintha nem is hallotta volna. Félóra múlva, pár kilométerre a háztól, ismét odaszólt: – Gyorsíthatnánk egy kicsit? Semmi válasz. Az öreg csak bambult át a lovai háta fölött. Ötpercnyi idő

után az egyre jobban siető orvos újra próbálkozott: – Egyet nem szaladunk? – kérdezte, sejtve, hogy most sem fog választ kapni. Mózi bácsit zavarta ez a sok beszéd, ezért tréfás válaszával igyekezett lezárni a társalgást: – Felőlem szaladhatunk, de akkor a lovakkal mit csináljunk?

Tiltott gyümölcs

A ’89-es rendszerváltás előtt az üzletek polcai nem roskadoztak az élelmiszertől, mint napjainkban. Hiánycikknek számított az élelem, gyakran napokig kellett sorba állni cukorért, olajért és „gosztáti” csirkéért. Minden ehetőt fel kellett falni, mert most is vannak szegény emberek, de akkor több volt. Az akkori szegény családok egyik fője volt Pirgyász is, aki a mindennapokat kihasználva, rendesen kiélte világát. Nappal az újfalusi kőbányában dolgozott, de bármennyire is elfáradt, estére mindig maradt kedve pajzánkodni az asszonnyal. Eredményeként volt két kisfia, akik, amint mondani szokták, többet is ettek volna. Pirgyászék egy kis szobában laktak szűkösen, épp csak elfértek valahogy. Szobájuk faltól falig ki volt használva, a két ágy (egyikben a szülők, másikban a gyerekek aludtak) közé egy ócska ruhászszekrény volt beszorítva. Ennek a tetejét Pirgyász kertből szedett almával rakta tele, hogy legyen a téli, még szűkösebb időkre. Gyerekeitől, akik nem érhették el,

261


A vér nem válik…

Fotó: Balázs Ödön

2017 – tavaszi-nyári kiadás így tartotta távol, hogy ne falják fel pár nap alatt. Egyik este, lefekvés után történt meg, hogy amint Pirgyász piszkálgatni kezdte a nejét, az odasúgta neki: – Várjál má’ egy kicsit, amíg elalusznak a gyermekek. – Várok én, de úgy áll, hogy nem tudok tőle átfordulni a másik felemre – súgta vissza Pirgyász. Vártak félórányit, majd azt gondolván, hogy alszanak a fiúk, elkezdték a pásztorórát. Az egyik erőteljesebb mozdulatnál az ágy nekibillent a szekrénynek, és arról egy alma a nagyobbik fiúra pottyant, aki nagyon megörvendett neki, s gyorsan bele is harapott. A kisebbik fiú irigykedve kiáltott oda az apjának: – Édesapám, lökjön má’ nekem is egy almát! Vidéki vagányok

Környékünkön a kilencvenes évek végén sokan használták még szállítóeszközként a tehén- vagy az ökörvontatású szekereket. A kiépítetlen erdei, mezei földutak gyakran kérdőre vonták az igavonó állatokat teherbírásukat illetően. Ráfos keréken igazi erőpróba volt egy hágón felvonszolni a rakományt, pláne esős időben, amikor a sárba mély nyomokat vágott a keskeny kerék. Falunkban élt két testvér, Lali és Kali, akik egy örökölt ház tulajdonjoga miatt hosszú időn keresztül haragot tartottak, nem is beszéltek egymással. Lalinak két tehene, Kalinak meg két ökre volt, amelyekkel a falusi munka nagyját végezték. Egyik alkalommal, amikor Lali tehénkéivel jött hazafelé az erdőről, a fél öl fányi terű alatt tengelyig süllyedt el a szekere. A szegény igavo-

nók minden igyekezete hiábavaló volt, nem bírták kihúzni a sárból. Amint ott kínlódtak, hát ökrös „járművével” épp arra kullogott Kali is, aki látva testvére vívódását, hosszú évek után először szólt oda neki. – Fogd ki a marháid – utasította durcásan. Lali eleinte meglepetten nézett rá, majd kissé kételkedve, de engedelmeskedett. Nem volt kedve odasötétedni vagy újrarakni azt a rengeteg fát. Miután kifogta a teheneit, Kali a helyükbe fogta az ökröket, és a szekér fát kirántatta velük a szárazabb talajra. Szótlanul visszafogta az ökreit, ám mielőtt továbbállt volna, még egyszer odaszólt az öccsének: – Áll a harag! Ilyés András Zsolt gyűjtése

262


2017 – tavaszi-nyári kiadás Megöregedett a székely falu papja. Főleg a látása gyengült, szemüveggel is nehezen olvasta az evangéliumot. Mise előtt kijelölte a felolvasandó szöveget, hogy ne kelljen keresgélnie azt a templomban. Egy vasárnap felkapaszkodott a szószékbe, s hozzálátott az ige felolvasásához. Kinyitotta hát a könyvet a bejelölt helyen, s fennhangon olvasni kezdett: – Ecettel savanyítva… Letette a szemüveget, megtörölte, hátha nem jól látta, majd újrakezdte: – Ecettel savanyítva – betűzte, de ekkor már tudta, véletlenül a szakácskönyvet hozta magával. Ám, hogy ne maradjon szégyenben, így fejezte be a mondatot: – Ecettel savanyítva volt a spongya, amelyikkel Jézust a kereszten kínálták…

Székelyföldön régen is sokan jártak gimnáziumba. A nyári szünidőben otthon azért dolgoztak a mezőn, mert nem volt biztos, hogy urak lesznek-e vagy gazdaemberek a pár holdacskán. A Feketeügy folyóban sokat fürödtek a vakációzó

diákok. Az egyik nem tudott úszni, majdnem megfulladt. Mikor a folyóparton eszméletre tért, hát kitört belőle a keserűség: – Többet soha nem megyek a vízbe, amíg meg nem tanulok úszni! JJJ

Szentdomokos és Balánbánya között olyan erdőlő út volt a háború után, ahol a szekeresek csak üggyel-bajjal kerülték ki egymást. Általános szabály volt, hogy az üresen vagy kisebb teherrel járók adtak helyet a szembejövőnek. Az első megjelenő autó sok bosszúságot okozott a fuvarosoknak, mert már távolról rájuk dudált, hogy álljanak félre. Az első autótulajdonos Radvánszky volt, akinek fűrésztelepe és kocsmája volt Balánbányán. Kiss Pista izgága, kötekedő ember volt, akinek hamar kinyílt a bicska a zsebébe, és nem egy alkalommal használta is. Egy napon szembetalálta megát a szűk úton Radvánszkyval, aki már távolról rádudált, hogy húzzon félre. Pistának két szép fehér lova nem mutatott hajlandóságot félreállni a több lóerő elől. Amikor már szemtől szembe álltak, Kiss Pista leugrott a szekérről, és ostorát suhogtatva ment az autóhoz, kinyitotta annak ajtaját, és úgy fenyegette meg a gépkocsivezetőt: – Ha két fehér lovat látsz, félrehúzol vagy megállsz, de nekem nem dudálsz! (Székelység)

263


2017 – tavaszi-nyári kiadás

A székely nem kunyorál

„…Összejövetelükön vettem részt egy alkalommal, ahol sok mindenféle panasz merült fel. Elmondták, hogy a kormány mostoha irántuk. Több előnyben részesülnek még a nemzetiségek is. Ők a magyarság bástyája, s mégis az ellenséget erősítik a magyar kormányok. – Iskolát kellene kérnünk – mondá az egyik szónok. – Vasútra volna szükségünk – hangoztatta egy másik. – Az iparunkat kellene emelniök, mert elpusztulunk másképp. Az ingerültség nőttön-nőtt, s gomba módra születtek a kalandosabbnál kalandosabb kívánságok, amelyekkel majd kiállnak a kormány elé, míg végre fölállt egyik, aki a legtekintélyesebb volt közöttük, s odavetette önérzettel: – A székely soha nem kunyorál. Egyszerre, mint egy varázsütésre, kevély lett minden székely, nem volt ezeknek e perctől kezdve semmi kívánnivalójuk, oly megelégedettekké váltak, mintha megannyi király ülne körbe a hosszú asztaloknál...” Mikszáth Kálmán (Háromszék tiszteletbeli képviselője) elbeszélése

A csíki atyafi deszkát szállított Brassóba. Ahogy Tusnádot elhagyta, összetalálkozott egy háromszéki atyafival, aki szintén lefelé haladt az Olt mentén, csakhogy nem szekérrel, mint a csíki, hanem gyalogszerrel. – Üljönsze fel kegyelmed! – szólt barátságosan a csíki. – Jobban telik az idő, ha kettesben diskurálgatunk. A háromszéki el is fogadá a meghívást, s felkapaszkodott a deszka tetejére a csíki mellé. Ott aztán kedvükre beszélgettek, s ha kifogytak a szóból, nagyokat hallgattak az úton. A csíki ilyenkor ki-kihúzott egy-egy szál imolát a szénával megrakott zsákból, bevette a szájába, s rágogatta. Nem győzött ezen csodálkozni a háromszéki székely. Mikor aztán estefelé hazaért a falujába, elújságolta a feleségének:

– Képzeld el, Sári, egy csíkival utaztam! – Ne mondd! – nézett nagyot az asszony. – És milyen ember vala a csíki? – kíváncsiskodott az asszony. – Az éppenséggel olyan, mint mi, csak éppen szénát evett! JJJ Öreg székely utazik a vonaton, de nincs jegye. Az ellenőr az első állomáson lerúgja a vonatról, de neki sikerül újra felkapaszkodnia. A következő állomáson megismétlődik a jelenet, majd amikor már vagy harmadszor rúgja le a vonatról, megkérdezi az ellenőr: – Mondja, bácsi, tulajdonképpen hova akar menni? – Brassóba, ha bírja a fenekem. JJJ

264


2017 – tavaszi-nyári kiadás – Halottat jelentenék, mármint az asszonyt. – Hogyhogy – csodálkozik a jegyző, – hiszen tegnap még láttam ahajt a Tatárdombnál takarni! – Amikor ma hazulról elindultam, még élt – felelé Están bá –, de amilyen csikarása volt, eddig biztoson meghalt. JJJ Egy ember, aki szerette az italt, a kocsmából hazafelé indult. Amint ment, elgondolkodott azon, hogy vajon a felesége otthon hogyan fogadja. Közben eszébe jutott, hogy megörökítsen egy aranyigazságot, s felírta a kocsma falára. „Aki a bort, a dalt és a nőt nem szereti,/ Az az életet nem érdemli.” Valamivel később arra dülöngélt egy másik mulatós ember, s válaszképpen a következőket írta: „Innád csak az én borom. Élnéd nőmmel a sorsomat. S az anyósom tanítana dalra. Nem írnál hülyeséget a falra. Te marha!” JJJ Szénát rakat fiával az atyafi a réten. A fiú fent szorgoskodott a szekéren, igyekezett elrakni azt a szénát, amit az apja feldobott a szekérre. Miután három vastag rendet tűrt a szénából, az utolsó rendet is lefoglalta, nehogy útközben lehulljon, megkérdezte: – Édesapám még tűrjünk-e? Az apa nem a szamárra, hanem a nyelves feleségre gondolva adta meg a választ: – Igen, fiam. Amíg édesanyádat az

Isten élteti, addig az egész családnak tűrni kell, ha akarunk, ha nem. JJJ Nagy darab erdőt adott el a falu birtokossága, a pénzből jutott a mulatozásra. Három nap, három éjjel mulatott az elöljáróság a környék legfényesebb vendéglőjében. Folyt a bor, húzta a cigány, pityegtettek az atyafiak… A harmadik nap hajnalán a bíró véletlenségből beletekintett a tükörbe, de abban a csapzott hajú, züllött alakban, aki visszanézett, nem ismert rá a becses személyére. Magához intette hát a pincért, akinek akadozva mondotta: – Főúr! Telefonáljon a községházához! – Igenis. Mit telefonáljak? – hajlongott a jó borravaló reményében a pincér. – Kérdezze-sze meg, hogy otthon van-e a bíró. Mert akit itt látok, az nem én vagyok, de ha nincs otthon, akkor ez a züllött alak mégiscsak én vagyok. JJJ Székelyudvarhelyen a városházára kitűzték a magyar zászlót. Provokációként. A máréfalvi székely bácsi beérkezik a városba, s bámulja, bámulja. Odamegy a SRI-s (román belügyis, volt szekus), oldalba löki, s kérdezi: – Mit bámul, mit bámul? – Nézem azt a zászlót… – Mit kíván, mit kíván? – mondja erre a szekus. – Hogy ott rohadjon el! – válaszol a székely bácsi a másik megelégedésére. JJJ

265


2017 – tavaszi-nyári kiadás A góbé sorsolása A góbé bemegy az istállóba, és látja, hogy a lova a végét járja. Gondol egyet, bemegy a házba, ahol tollat és papírt kerít, készít egy halom sorsjegyet. Azzal el a kocsmába, és kihirdeti, hogy sorshúzás lesz: ötszáz lej egy jegy, a főnyeremény pedig egy ló. Gyorsan fogynak a sorsjegyek. Megtörténik a sorsolás is, és a góbé elviszi a nyertest az istállóba, ahol már csak egy döglött gebét találnak. – Te gazember! – dühöng a nyertes. – Egy döglött lóért fizettem én ötszáz lejt? – Dehogyis! Tessék, visszaadom az ötszázast. – És a többiek? – ... (poén a rejtvényben)

266


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Gyakorlaton Őrmester: Közlegény, maga nem jelent meg az álcázási gyakorlaton! Közlegény: ...? (poén a rejtvényben)

267


2017 – tavaszi-nyári kiadás Beteg az anyós A góbé anyósa fekszik az ágyban, és azt mondja: – Jaj, meghalok, jaj, meghalok... Jaj, egy pók van a falon! Mire a veje: – ... (poén a rejtvényben)

268


2017 – tavaszi-nyári kiadás Szép kis társaság Bemegy a kocsmába Móricka, Pistike, a skót, a székely, a zsidó, a skót, az anyós, az aranyhal, a kisegér, a nyuszika, a medve, a farkas, a róka, a mérges kismalac, két rendőr és egy szőke nő. Méregeti őket a csapos egy ideig, majd megszólal: – ... (poén a rejtvényben)

269


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Fogadalom Vásár előtt fogadkozik az öreg székely kupec: – Ha megsegít Isten, és lesz ezer lej hasznom, a felét a templomnak adom! A nap végére ötszáz lej haszna van. Erre az öreg: – ... (poén a rejtvényben) A rejtvényeket Buna Botond készítette.

270


2017 – tavaszi-nyári kiadás

Receptek betűrendes jegyzéke Almás palacsinta ...................................180 Báránysült ..............................................158 Brassói aprópecsenye ..........................179 Citromfüves pite...................................170 Diós kosárka ..........................................181 Egerek, kacsák, gombák, tyúkanyók, csibék .................................155 Egresleves...............................................166 „Egytál” étel ...........................................178 Eperhamburger.....................................168 Epres somlói galuska............................162 Erdélyi szász torta.................................184 Hagymás rostélyos ...............................179 Hunyadi Erzsébet padlutkája.............174 Húsleves .................................................182 Káposztaléleves.....................................183 Kokárdakalács .......................................161 Kölesfelfújt.............................................163 Kolozsvári savanyúkáposzta-leves ....173 Köménymagleves buggyantott tojással .............................155 Köménymagos leves ............................183 Kugler rizslevese ...................................174 Laskás paradicsomleves ......................177 Limonádé-pezsgő .................................170 Májgaluska .............................................184 Májjal töltött csirkemell – torkos csütörtökre ................................160 Málélisztes gyümölcslepény...............182

Meggyes müzli ......................................175 Mézes piskóta........................................167 „Mindenből egy” zöldségleves...........168 Minisztercsók ........................................180 Nyúl vadason.........................................159 Nyúlcomb vörösboros mártásban...............................................174 Nyuszitorta ............................................161 Pityókafasírt...........................................178 Pörköltleves ...........................................177 Régimódi marhahúsleves csigatésztával .........................................157 Savanyú kompótszilva sült mellé.......184 Sonkás omlett........................................176 Sonkával és tojással töltött dagadó ...160 Sóskaleves ..............................................169 Spenótlevél ............................................168 Spenótos lencse (pálak dál) ...............169 Sült túrógombóc...................................172 Szabógallér.............................................183 Szedres turmix.......................................175 Székely rétes ..........................................183 Tárkonyos bárányragu ........................158 Tárkonyos grízgaluskaleves................176 Tehénhús petrezselyemmel ...............171 Tojásos makaróni .................................178 Tökös béles............................................182 Vörösboros meggyleves ......................158 Zöldséges bundás kenyér....................167

Rejtvények megfejtése 266. oldal.: Mit akar velük kend? Hiszen ők nem nyertek! 267. oldal.: Honnan tudja, őrmester úr? 268. oldal.: Anyuka! Csak egy dologra koncentráljon! 269. oldal.: Mi ez, valami vicc?! 270. oldal.: Milyen jól elrendezte a Jóisten! A maga részét már meg is tartotta.

271


Tartalomjegyzék Csángó imádság..........................................................5 Előszó..........................................................................6 Nemzetünk életkönyve...............................................7 Január ...............................................................8 Február ...........................................................10 Március ...........................................................12 Április..............................................................14 Május ..............................................................16 Június..............................................................18 Július...............................................................20 Augusztus .......................................................22 Szeptember.....................................................24 Október ...........................................................26 November .......................................................28 December........................................................30 Két művésztestvér ....................................................32 Székely a piacon........................................................32 Bukovinai bujdosóének.............................................33 Kert, az otthon dísze .................................................34 Szokatlan időjárás, elemi csapások a múltból...........38 Klímaváltozás Székelyföldön.....................................40 Összhangban a termőfölddel ....................................44 Attila vére .................................................................48 A láthatatlan lobogó.................................................49 Rokonaink a Hindukus-hegységben..........................50 Múltunk elhallgatott titkai........................................58 Az utolsó táltos .........................................................62 A jobbágyfalvi fatemplom ........................................64 A fiatfalvi Ugron-kastély ...........................................66 Székelykeresztúr két legendája.................................69 Az elfelejtett búzaházai ezermester..........................71 82-esek a Halálvárban ..............................................74 Király Háromszéken ..................................................81 Szórványosodás Székelyföld peremén ......................85 A székelyek tánca......................................................90 Kicsengetés...............................................................91 Ismeretlen fényképek Orbán Balázsról......................92 Péter László élete a tánc ...........................................98 Táncszók, kurjantások Kőrispatakról.......................103 Mesélő képek Nagy István színművésszel ...............106 Ha a tánc után sír a közönség..................................113 A természet és a népélet kedvelője.........................116 Matematikusként Amerikában ...............................118 Balettel az orvoslás szolgálatában ..........................120 Apa és lánya két keréken ........................................122 P. Howard nyomdokain a Francia Idegenlégióban..125 A székelykapu .........................................................128 Székelykapuk (I)......................................................129 Angyalozás – hesspávázás......................................130

Piros, fehér, zöld .....................................................133 Székelykapuk egy utazó szemével ..........................135 A korondi cseréptányértól a kínai törpéig ...............141 Vessző, ami nem csíp ..............................................147 Ördög a székelyeknél ..............................................150 Hargita....................................................................154 Hargitán..................................................................155 Tavaszi-kora nyári receptmustra.............................156 A hét alap zöldfűszer...............................................164 Tavaszi kiskertem zsengéi.......................................166 Mi legyen az ebéd? .................................................171 Olvasóink főzték! ....................................................175 „Jó boroknak szép hazája” ......................................185 Írástudók hasa ........................................................189 Prímásból lett fül-orr-gégész..................................192 Miért nem voltak ételallergiásak nagyszüleink? .....195 Az év praxisa a Kárpát-medencében .......................197 Született nemesek ..................................................198 Pünkösdi várakozás.................................................199 Csíksomlyó..............................................................200 Jubiláló zarándokvonat...........................................207 Ismerjük meg a protestáns szimbolikát! .................209 Megszámolták a templomokat ...............................215 Mennyi az erdő, mennyi a fa? .................................218 Kézdiszék palackozott borvizei................................220 Idegenforgalmunk rangjai ......................................225 Biztonságosabb természetjárás ..............................226 Ha támad a medve..................................................228 Anna harangtornya.................................................232 A székely titok.........................................................233 Elesett harcos éneke ...............................................234 A hadi küldött .........................................................235 Iszlámosított székelyek? .........................................237 Még ötven székely szó ............................................238 Beköszöntött a Tűz Kakas éve .................................241 Szeret tanulni .........................................................244 Búcsú helyett három olimpiai arany .......................245 Meddig tart a csíki hoki mélyrepülése? ...................247 A sportirodalom úttörője ........................................249 Iskolai sakkábécé ....................................................251 Nincs jobb az Aranycsapatnál!.................................255 Játékos számok.......................................................256 Fekete Vince sírverseiből.........................................257 Itt es jobb, mint Csíkban! ........................................258 Ahol a csűr a kutyához van kötve ............................260 Mikóújfalusi anekdoták...........................................261 Rejtvények..............................................................266 Receptek betűrendes jegyzéke................................271 Rejtvények megfejtése ...........................................271

272


Millions discover their favorite reads on issuu every month.

Give your content the digital home it deserves. Get it to any device in seconds.