Fogyasszuk élvezettel!
Március
A csalán A csalán gyógyhatásáról már az i. e. III. évszázadban is tudtak, amikor a kígyómarás mérgének eltávolítására használták. A gyakran 1,5 métert is elérő vadon élő növény nagyon elterjedt, az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában mindenütt megtalálható.
Hogyan fogyasszuk?
Miért jó?
A leveléből készített kenőcs az ekcémás bőrfelületekre jótékony hatással van. Teaként vértisztító kúrára javasolt. Friss leveléből főzelék készíthető, illetve a leveleket megpárolva húsok köreteként fogyasztható. A kozmetikában a pattanásos bőrt csalánfürdővel kezeljük, de arcgőzöléshez is használják, míg a belőlük készült krém bőrtisztító. A zsíros, korpás bőrre különösen hatékony. Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar gyakran használja színező anyagként.
A levelek igen gazdagok színanyagokban, vitaminokban (B-, C- és K-vitaminok), flavonoidokban. Értékes szer a szénanátha, az ekcéma tüneteinek kezelésére, illetve a köszvényes fájdalom enyhítésére. A fiatal csalánleveleknek különösen magas a vas- és egyéb ásványanyag-tartalmuk, de karotoniodok és C-vitamin is található bennük. A csalán vízhajtó, megszabadítja a szervezetet a méreganyagoktól és a kórokozóktól is. A menstruációt megelőző puffadásérzetet is mérsékeli. Csökkentheti a magas vérnyomást is – amit részben a szervezet folyadékvisszatartása okoz. Enyhíti a férfiaknál a prosztata megnagyobbodásával járó panaszokat. A görög időkben már külsőleg kígyóharapás és skorpiócsípések, belsőleg pedig egyes mérgezések gyógyítására használták.
Csalánfőzelék Hozzávalók: 10 dkg gyenge csalán, 4-5 gerezd fokhagyma, 5 dkg liszt, 6 dl tej, só. A jól megmosott csalánt a fokhagymával kevés vízben jól megfőzzük, majd összeturmixoljuk. Sóval ízesítjük. A lisztből szárazon rántást készítünk, majd tejjel habarást. Állandó kavarás mellett jól felfőzzük a mártást, míg kellő sűrűségű nem lesz.
Érdekességek Bronzkori sírokból csalánból készült halotti leplek maradványai kerültek elő. A történelemkönyvek őrzik azt a tényt is, hogy a csalánszövetet – pótlandó az értékesebb anyagból készült szöveteket – az első világháborúban a központi hatalmak katonáinak egyenruhájához is felhasználták.
16