Gondolati ív a görög pásztoroktól Kennedy elnök háborús
kalandjáig
Az egyetemen változatos görög stúdiumaim során egyszer jártam egy féléves papirusz szemináriumra. Az alexandriai forró homok által épségben megőrzött papiruszlelet darabjait olvasgattuk Kapitánffy István tanár úrral. Tudvalévő, hogy ez a lelet drámaian különbözött a legtöbb görög szövegtől, ami a sokszoros újramásolás szűrőjén kellett, hogy átmenjen. Ez a lelet viszont csupa olyan papiruszból áll, amit kidobtak. Elrontott szerződések, nyugták, iskolai házi feladatok. Az egyiken volt egy tanmese. (Vagy a tanár úr csak mesélte - nem tudom biztosan felidézni...) Arról szólt, hogy vajon hogyan számolták meg az antikvitásban az írástudatlan görög pásztorok a rájuk bízott juhnyájat.
Egyszerű volt a módszer. Volt egy cseréptáljuk tele kaviccsal, reggel, amikor a nyáj kiment a legelőre, minden állat elhaladtakor egy-egy kavicsot áttettek egy üres tálba. Alkonyatkor meg visszafelé történt ugyanaz. Ritkán volt eltérés, ha igen, az 1-2-3 fogalmával tisztában voltak a pásztorok...
Ez jutott eszembe, amikor a továbbra is kitűnő Tiboru mesél blogon elolvastam A hajótörött Kennedy című rövid történetet (május 6.).
Ebből megtudjuk, hogy John F. Kennedy a második világháborúban egy torpedónaszád parancsnoka volt. 1943 augusztus 2-án egy japán romboló akkora károkat okozott hajójában, hogy az akkor már csak 11 fős legénységnek el kellett hagynia a naszádot. Kiúsztak egy kis lakatlan szigetre, ahol se víz, se élelem nem volt. Aztán át tudtak úszni egy másik, nagyobb szigetre, ahol már volt víz, kókuszpálma, és néhány ember is.
„A rangidős Kennedy hadnagy ekkor egy kókuszdióhéjra zsebkésével egy segélykérő üzenetet írt, amit két, arra járó bennszülöttre bízott azzal, hogy juttassák azt el a legközelebbi amerikai katonához. Ezek kenuba ültek, kábé 70 kilométert eveztek a tengeren, majd kikötöttek egy szigeten és az üzenetet átadták az egyik ausztrál katonai bázison szolgáló amerikaiaknak. A segítség egy hét múlva meg is érkezett (a
mentőcsapatok hozták magukkal a kókuszdiót is), a tizenegy amerikai
haditengerész pedig sikeresen túlélte az esetet.”
Kennedy visszakapta a kókuszdiót is, és ereklyeként őrizte elnöksége alatt is.
Tiboru még azt is hozzáfűzte: „Álljon itt a két helybéli fiatalember neve, akik nélkül az amerikaiak talán nem úszták volna meg ilyen olcsón: a 23 éves Eroni Kimana és a 20 éves Biuku Gasa. A kókuszdiós megoldást állítólag Biuku javasolta JFK-nek, már csak azért is, mert ő maga nem tudott írni, írószer és papír pedig nem volt náluk.”
Tanulság: sose nézzük le az írástudatlanokat - lehetnek nagyon jó ötleteik!
(Alább Kennedy hadnagy hivatalos portréja, készítette Frank Turgeon Jr.)
