19
•
közöss ég i
tér
Nyári – kora őszi hírmorzsák Székesfehérvárról
2019. június 20-án esti kirándulásra invitáltuk a tagokat az Alcsúti Arborétumba. Az esti kiruccanás célja a szentjánosbogár-rajzás megtekintése volt. E különleges jelenség minden év június második felében látható, Szent Iván éjjeléhez közeli időpontban. Sajnos a hazajövetelt buszos közlekedés hiányában nem lehetett megoldani, így autóval érkeztünk az arborétum bejáratához. A rajzás felfedezése előtt a túravezetők rövid ismertetőt tartottak a szentjánosbogarakról; illetve arról, hogy mire figyeljünk a túra megtételekor, maradjunk az ösvényen, ne térjünk le, mert könnyen eltévedhetünk az erdő sötétségében. Mikor útnak indultunk, már szürkült – imitt-amott felvillantak az aprócska sárgás, zöldes fények – mire mind beljebb értünk az erdőbe – mintha éji tündérerdő közepébe csöppentünk volna – a kis bogárkák ezernyi fénylő zöld lámpásként repkedve nyújtottak mesebeli látványosságot. (Sajnos a szentjánosbogarakról a sötétség és a profi fényképezőgép-objektív hiánya miatt nem sikerült tökéletes fotót csinálnunk.) Július 7-én a székesfehérvári Alba Triatlon és Szabadidő Sportegyesület
szervezői felhívást tettek közzé – az elfogadás és az egymásnak segítés jegyében – a Cerbona Félmaraton sportesemény Szeretetfutamára. Szervezetünk néhány tagja is részt vett ezen a futáson, ezzel hívtuk fel a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek ügyére. A futam során egy kb. 100 m hosszú kötelet fogtunk meg, és ebbe kapaszkodva, együtt tettük meg a majd’ 1,5 km hosszúságú távot a Csónakázó-tó körül. Igazából ez nem is verseny volt, hanem egy közös „örömfutás” vagy séta. A nyári szünet után, szeptember 4-én a Magyar Nemzeti Cirkusz karitatív tevékenységként cirkuszlátogatást kínált kifejezetten hátrányos helyzetű csoportok számára. Néhány tagunk – 17 fő – élt ezzel a lehetőséggel, kedvezményes árú jegyek megváltásával tekinthettük meg a cirkusz előadását.
segíteni. Aznap korán reggel elfoglaltuk a főzőhelyünket, és egy-két kupica napindító „szíverősítő” kíséretében összehangolt munkát végeztünk – ki paprikát, ki paradicsomot, ki hagymát, szalonnát, kolbászt vágott; bográcsunkban már hamarosan rotyogott a bevált receptünk alapján készülő tarhonyás-kolbászos lecsó. Kóstolás közben nyugtáztuk, hogy a megszokotthoz képest más lett az idei lecsónk, paradicsomosabbra sikeredett. Sebaj, jövőre majd paprikásabb lesz.
Szeptember 21-én ismét belecsaptunk a lecsóba! A SINOSZ Fejér Megyei Szervezete részt vett a hagyománnyá vált Lecsófőző Vigasságon. A paprika és paradicsom illata ezreket csalogatott Székesfehérvár egyik legnagyobb közösségi eseményére! Már előző este is jelezték néhányan, hogy beállnak
Más szervezettől is csatlakoztak hozzánk egy kóstolóra. Mi igazából nem is a verseny miatt vettünk részt, hanem a részvételünkkel megmutattuk, hogy mint hallássérültek, mi is képesek vagyunk főzni, megállni helyünket ebben a világban. Külön köszönet az önkéntes résztvevőknek!
