Page 1

KÖZÉP-EURÓPA AKADÉMIA – A MEGÉRTÉS MAGASISKOLÁJA

KAMU ÉS IGAZSÁG: A MAGYAR DEZINFORMÁCIÓ

A MEZTELEN MUCSI, AZ ÁLMOK LOVAGJA

MIT TANULHATUNK SZOMSZÉDAINKTÓL?

AZ ÁLHÍREK ÉS A HOAXOK

ÉLMÉNYBE CSOMAGOLT AJÁNDÉK

2. oldal | KÖZÉLET

8. oldal | KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY

13. oldal | AJÁNLÓ

Az ELTE BTK HÖK lapja • 2018. április, 250. szám

Body kiállítás

Javul a hallgatók helyzete?

Cholnoky 150

MOLNÁR A. ALIZ Ismét kinyitotta kapuit Magyarországon a BODY kiállítás, mely 2018 júliusáig tekinthető meg a KOMPLEX-ben (1061 Budapest, Király utca 26. – 11 perc sétára a BTK-tól). A kiállítás központjában a prevenció és a mindennapi mozgás fontossága áll, de úgy gondolom, az embernek általánosságban is fontos megismernie az emberi test felépítését és működését, melyet a tankönyvi rajzok nem tudnak olyan jól láttatni, mint a kiállított preparátumok. Az érdeklődők 2200 m2-en (körülbelül 12 állomáson) ismerkedhetnek meg egyrészt az orvostudománnyal (külön részleget szenteltek a  hazai tudósok előtti tisztelgésre), másrészt az emberi test részeivel és működésével. A plasztináció (a test vagy a  testrészek konzerválásának az  anatómiában használatos modern módszere, amely során eltávolítják a vizet és a  zsírszöveteket, és ezek helyére szilikonpolimert juttatnak) miatt a kiállított 300 emberi preparátum távolinak, „műanyagnak” tűnik, így félelmem az  esetleges rosszulléttől nem igazolódott be. Ennek ellenére az elfeketedett tüdő vagy egy rákos máj látványa kellemetlen pillanatokat hozhat a szemlélődő számára. Sőt, az emberi magzat fejlődése olyannyira kényes témának számít, hogy az azt bemutató tárlat úgy lett elhelyezve, hogy aki nem kívánja megnézni, annak be se kelljen lépni a helyiségbe. Minden teremben szakképzett medikusok válaszolnak a felmerülő kérdésekre, de csoportos tárlatvezetést is lehet igényelni. A preparátumokon és kiállitási tárgyakon kívül 3D animációkat bemutató képernyők is el vannak helyezve a termekben, melyek a különböző tevékenységek közben a testben lezajló folyamatokat mutatják be. Végül pedig a Magyar Vöröskereszt dolgozói mellett sajátíthatjuk el az újraélesztést, vagy a női mell otthoni vizsgálatának megfelelő módját. Érdemes elmenni és rászánni pár órát, hogy mindent alaposan megnézhessünk. További információkért keresd fel a https://www.bodykiallitas.hu/ oldalt.

SANTAVECZ ANITA

ILLUsZtráCIó: Varga Zsóka

SZEPTEMBER 1-TŐL 40%-KAL EMELKEDNEK A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJAK. HONNAN ERED A VÁLTOZÁS? MIRE SZÁMÍTHATUNK MÉG?

Főszerkesztő: Molnár A. Aliz Korrektor: Szlávich Eszter Főszerkesztő-asszisztens: Mayer Katalin Social Media Manager: Tóth Melitta Tördelőgrafikus: Molnár A. Aliz Felelős kiadó: Horváth Mihály elte btk hök elnök

6. OLDAL | KÖRKÉRDÉS Terjesztés: Fejes Richárd Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt. Betűtípus: Chronicle, Source Sans, Akrobat Szerkesztőség: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. H épület Megjelenés: 1000 példányban, havonta Elérhetőségünk: pbu@btkhok.elte.hu

A Klasszmagyar Műhely 2017 szeptemberében kezdte meg működését a XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék támogatásával. A tagok heti rendszerességgel találkoznak és szépirodalmi művek interpretációját hajtják végre, felmerülő irodalomtörténeti kérdéseket tárgyalnak meg közösen. A műhely koordinátora Vitekné dr. Balogh Piroska, a műhely vezetője pedig Fazekas Júlia és Santavecz Anita. A céljuk ebben a félévben egy konferencia szervezése „Álarcokat hordunk, édes barátom” – konferencia Cholnoky Viktor 150. születésnapja alkalmából címen, amely május 4–5-én lesz esedékes. A fókuszban Cholnoky Viktor irodalmi szerepe áll, de nemcsak Cholnokyhoz köthető előadásokra számíthatunk. Lehetett jelentkezni olyan témákkal, amelyek a korszak irodalmához, vagy az ismerősség, ismeretlenség témaköréhez kapcsolódnak. A félév során a Klasszmagyar Műhely tagjai közösen készülnek fel a konferenciára, amelyre tizennégy hallgató jelentkezett. Az érdeklődők absztraktot küldtek a témájukról. Ezen előadásjavaslatok mindegyike a szerzők igényes, komoly és elmélyült kutatói munkásságáról tanúskodott. Más felsőoktatási intézmények hallgatói is jelentkeztek a konferenciára. A konferencia ígéretesnek tűnik abból a lényeges szempontból, hogy tudományos diskurzus alakulhat ki a különböző irodalomtudománnyal foglalkozó intézmények között. A közös eszmecsere párbeszéd kialakulását alapozhatja meg és a tudományos munka előmozdítójává válhat. A jelentkezők többféle képzési ág hallgatói (BA, MA, Osztatlan Tanárképzés, Doktori Iskola). Az előadás megtartása tanulságok levonásával járhat a hallgatók számára, akik megmutathatják magukat mint előadók, és ez elősegítheti őket abban, hogy fejlődjenek mint kutatók. A konferencia hiánypótló lenne, hiszen ilyen témában az ELTE BTK-n az  elmúlt fél évszázadban nem rendeztek konferenciát, illetve megrendezését az évforduló is indokolja. A konferencián elhangzott előadások anyagából kötet is készül.

Facebook: @PestiBolcseszUjsag Instagram: @pesti_bolcsesz_ujsag


2|

KÖZÉLET

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

Közép-Európa Akadémia – A megértés magasiskolája PETOVÁRI ANNA

Fesztivált szervez az ELTE! LUKÁCS ANDREA Itt a tavasz, és végre közeledik a fesztiválszezon! Egyetemünk számára különösen izgalmas ez a várakozás, hiszen idén az EFOTT házigazdája az ELTE lesz. A rendezvény házigazdájának kijelölésére minden évben tárgyalásos alapon kerül sor. Nagyon érett már az ELTE-s szerepvállalás, hiszen egyetemünk utoljára a kétezres évek elején vállalt hasonló feladatot. A fesztivál büszke arra, hogy Magyarország legjobb egyeteme adja nevét az idei rendezvényhez. Az egyik ELTE-s szervezőt, Murai Lászlót kérdeztük a kulisszatitkokról, aki nagyon lelkesen mesélt az esemény előkészületeiről: „A házigazda szerepét az EFOTT-on betölteni nagyon izgalmas feladat. A legnagyobb kiváltságot természetesen a házigazdajegyek jelentik, melyet az utolsó pillanatig kedvezményes áron vásárolhatnak meg az ELTE polgárai. A szervezést illetően kettéválnak a feladatok. Egyrészt abszolút ránk van bízva, hogy a fesztiválon való megjelenésünk milyen formában történik meg, itt idén rengeteg meglepetéssel és újdonsággal készülünk az elmúlt évekhez képest. A másik feladat az EFOTT főszervezőivel való együttműködés, ahol sok közös projekt van.” Többek között a fellépők megválasztása is közös megegyezésen alapszik, hiszen az EFOTT nagyon nyitott az ELTE-s kötődésű zenekarokra, azonban a külföldi fellépőkkel a managament egyeztet. Ahogy azt László nyilatkozta, a helyszínen egyébként 3 helyen is találhatunk ELTE-s standokat a fesztivál teljes ideje alatt. „A házigazda hagyományosan uralja a Civil Téren található színpadot, ahová gyakorlatilag bármilyen programot elhozhatunk. A Civil Téren lesz egy ELTE-s sátor is, ahol a különböző szervezeti egységek és önszerveződő körök fognak kitelepülni és tájékoztatni az érdeklődőket. A harmadik helyszín, mely szívemhez nagyon közel áll, egy ELTE-s meeting point lesz, amely jelenleg az »ELTE Chill Zone« fantázianevet viseli, ahol minden hallgatótársunkat szívesen látjuk majd. Lesznek puffok és kanapék, napozóágyak és isteni finom italok, így a Chill Zone alkalmas lesz koncert előtti hangolódásra, bulizásra és buli utáni levezetésre is.” Úgy gondolom, egyértelmű, hogy az ELTE ezúttal is kitesz magáért, és remek bulit hoznak össze idén! „A költségvetés miatt sem kell aggódnunk, hiszen a gazdasági oldallal az EFOTT Kft. foglalkozik. A rendezvényen való intézményi megjelenés költségeit pedig az egyetem a PR és marketingfeladatokra elkülönített keretéből támogatja.” A közel 50 fős szervezőcsapat azt üzeni a hallgatóknak, hogy nagyon szeretnének minden bölcsésszel összefutni nyáron Velencén „egy pacsira vagy egy bambira”. A  Facebookesemény a fantasztikus koncertek mellett sport- és gasztroprogramokat is ígér nekünk július 10. és 16. között. A  kedvezményes házigazda jegyeket Barbora Laurovánál és Fésű Annánál találjátok. Aki a vizsgaidőszak után kikapcsolódni vágyik, annak ott a helye az EFOTT-on, hiszen ez idén a mi bulink!

Egy bajorországi kis településen Bad Kissingenben, a Heiligenhof szállóban rendezték meg március 24-étől 29-éig a Jövő egymással – A németek és keleti szomszédaik című együttműködésen alapuló politikai hallgatói és ifjúsági szemináriumot. Már maga a helyszín is beszédes, hiszen a  Heiligenhofban, tehát a „Szent udvarban” találkoztunk, melynek mottója a régi mondás: „Alles Leben ist Begegnung“, magyarul „az élet találkozások és kapcsolatok összessége”. Azt hiszem, hogy az örök érvényű igazságokat mindannyian szívesen vesszük, szeretjük őket a könyvekben, filmekben készen megkapni. Heiligenhofban ha nem is meg-, de sok minden kitisztult előttünk, így pl. a kapcsolatok fontosságának szent és sérthetetlen jellege. Itt az új találkozások a távolság miatt csak pillanatokig tartanak, de a találkozással járó megismerés és megértés bevésődik, feledhetetlen. A szálló pár napig magába szívta a tudásszomjas szellemeket, hogy „magukba zárják és vérükké igyák” a tudott, de nem feltétlenül tapasztalt külföldi valóságok darabjait: nem csak az előadások alatt, hanem este, multinacionális tanár-diák társaság körében, szűretlen sör mellett, szűretlenül... Hasonló Akadémiát már az elmúlt félévben is szerveztek, akkor az irodalom volt a  porondon. Mostani tanulmányutunkra Dr. Balogh F. András egyetemi docens, az ELTE Germanisztika Intézetének igazgatóhelyettese vezetésével jutottunk el. Román, szintén germanisztika szakos hallgatókkal utaztunk együtt. Ez, illetve a  jelenleg Erasmus ösztöndíjjal Csehországban tanuló fehéroroszok bizonyították, hogy a  szemináriumba nem csak Németország keleti szomszédjai folytak bele. Az érkezést követő mennyei svédasztal-vacsora után bele is csaptunk a  lecsóba. Vesztegetnivaló idő híján a gyors bemutatko-

Rengetegen Németországban sem tudják, mivel foglalkozzanak az érettségi után, de sokan azt is elmondták, hogy a kihívás miatt tanulnak tovább. Míg a magyarok, a románok és a csehek felsőfokú tanulmányaikban főképp a nyelvészeti irányvonalat, azon belül is a germanisztikát képviselték, addig a németországi egyetemisták megkérdezettjeinek többsége, valószínűleg a szeminárium témája miatt is, főleg szociológia-, jogi, vagy pedagógiai karról érkezett. Elmondták, hogy a gazdasági és kulturális területek sok lehetőséget rejtenek magukban, minde„az élet zek mellett a  mestertalálkozások képzés után történő és kapcsolatok elhelyezkedés sokkal összessége” jobb keresetet biztosít. Hangsúlyozták a  szakterületükkel kapcsolatos egyik legfontosabb negatívumot is: míg például a medikushallgatók előtt bár koránt sem zökkenőmentes, de egyenes út vezet az orvoslás irányába, addig a kulturális- és társadalomtudományokkal foglalkozók éppen a pálya sokrétűsége miatt hatalmas konkurenciával állnak szemben, és kiemelkedési lehetőséget inkább az egyéni kezdeményezések nyújthatnak. A germanisztika diplomával egészen gyorsan álláshoz lehet jutni, mivel a  német nyelvnek nagy szerepe van Európában, az első három uralkodó nyelvbe tartozik kontinensünkön, Oroszországban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Másnap reggel kilenc órakor a kávénál is jobb ébresztőnek bizonyult dr. Ulrich Feldmann európai biztonságpolitikai előadása, mely három órán keresztül mint egy vészcsengő szólt fülünkbe. Számomra ijesztő volt, hogy maga az összefoglaló előadás három óráig tartott, érezhető volt, hogy a résztémák külön-külön is megérnének egy-egy háromórás gyászmisét. Csak hogy néhányat em-

Fotó: Papp Zsanett Gréta

A Bad Kissingen-i pezsgő élet

zást és programismertetést követően a következő örök érvényű kérdés csapott le a németországi hallgatókra: Miért tanulnak ahelyett, hogy dolgoznának? A villáminterjút és kerekasztal beszélgetést ötvöző programot Balogh tanár úr vezette. Megtudtuk, hogy a „nem-tudom-mi-leszek-ha-nagy-leszek” nemzettől független, ám az életkor tekintetében egyre jobban kitolódó, globálisan előforduló kétség.

lítsek: a klímaváltozás, az öregedő kontinens, a szervezett- és a cyber-bűnözés, az energiaellátás problematikája, az ABC-fegyverek elterjedése, a vallási terrorizmus, a krízisben lévő régiók... Hasonlóan sötét témáról beszélt Dr. Meinolf Arens, aki arra a kérdésre építette előadását, hogy „Európa alkonya” mítosz-e vagy valóság. A professzor egy hosszú, Ivan Krastev neves politikatudóstól származó idézettel indított, majd a Kelet és a Nyugat között

Fotó: Papp Zsanett Gréta

Bad Kissingen gerendás stílusú házainak egyike

újonnan megjelent konfliktusokat, a menekültválságot és a  népességváltozást tárgyalta. Herbert Danzer megismertette velünk Putyin Oroszországát és szerepét a  világpolitikában. Dr. Karel Vodička rengeteg statisztikával hozta hozzánk közelebb a posztkommunista Európa-térséget, amely fölött a mi generációnk hajlamos elsiklani, míg a számok és a tények le nem rántják a földre. Dr. Lenka Matuskova a bajor-cseh szomszédságról demonstrált, majd Dr. Victoria Harms a német-magyar kapcsolatokról 1945-től egészen máig. Dr. Balogh F. András előadása a német tömegmédia nyelvéről és a magyar sajtótörténetről sok izgalmat okozott, a kérdések és hozzászólások nem akartak elfogyni. A szeminárium során a két politikamentes prezentáció közül az egyiket Dr. Földes Csaba tartotta a német nyelv szerepéről KözépKelet Európában, amelynek során többek között kiderült a  korábban említett német nyelvben rejlő potenciál. Habár „az élet túl rövid ahhoz, hogy németet tanuljunk” – mint ahogy azt még Dr. Jan Capec is, a Néhány ok, amiért kedveljük a  németeket című előadásában megjegyezte – úgy néz ki, mégis nagyon megéri. Van, aki szótlanul, vagy inkább folyékony angoljával elüldögél egy Bad Kissingen-i kávézóban – főleg, hogy az anglicizmus pimaszul gyorsan épül be a nyelvbe –, de mindenki találhat magának indokot, hogy miért tanulja a németet. Goethéért, Schillerért, netán Hitlerért, vagy ha már nem az ő harcáért, akkor a sajátjáért, a kihívásért, viszont szerintem megéri az olyan kis univerzumokért, mint amilyen Bad Kissingen, vagy Fulda, a  gerendás stílusú házaikért, macskaköves utcáikért, és történeteket mesélő (ház)falaikért. Az alkalommentes, vagyis az „Azért mert élünk” apropóján megrendezett, mesével átszőtt koncertekért vagy az asszonyok és férfiak vegyes kórusáért, akik minden nap hajnalig, népviseletben énekelnek. De talán leginkább az érzésért, ami olyan tüchtig és gemütlich, olyan pedánsan otthonos. Bár „forr a világ bús tengere”, nem hiszem, hogy a földi szívek messze lennének egymástól. Olykor vergődünk a hullámokon, olykor összecsapnak a fejünk fölött, de magunk is források vagyunk, melyek eredője más és más, de a sodrásirányt alakítják találkozásaink, mikor magunkba építjük az ismeretlen egyegy darabkáját. Mi most összeértünk, s  szétfutva valami többet, leginkább megértést, lelki és szellemi gazdagságot viszünk magukkal a Szent udvarból az élet harcterére.


KÖZÉLET

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

|3

60 kreditnyi élmény az IK-n MOLNÁR A. ALIZ

Egyetemek közti e-sport bajnokság SZARVAS ANGÉLA

azonban ezek a skillek teljesen mások, és más arányban is vannak jelen. Míg például a futballban a fizikai erőnlét a mentálishoz képest sokkal nagyobb mértékben határoz meg mindent, az  e-sport esetében ennek az inverze figyelhető meg, de ugyanúgy szükséges mindkettő.

Hazánkban is egyre népszerűbbé válik az e-sport, vagyis a videojátékokkal való versenyszerű foglalkozás. Erre jó példa az idén első ízben megrendezésre kerülő V4 Future Sport Festival nevű e-sport témájú rendezvény, amelyet a Visegrádi négyek szerveznek, s amelynek Budapest ad otthont. Ezen kívül – Idén már második alkalommal rendezitek meg a Magyar Egyetemi persze rendszeresen találkozhatunk más, League of Legends Bajnokságkisebb volumenű versenyekkel is, online és ot. Honnan jött az ötlet, hogy épp offline bajnokságokkal egyaránt. Az  előbbi az egyetemistáknak szervezzetek esetben a versenyzők mindegyike saját száegy ilyen versenyt? mítógépe előtt ülve játszik interneten keresztül, míg az utóbbinál fontos a közös hely- – Mindannyian már régebb óta játszunk különböző játékokkal és észrevettük, hogy ezzel szín, a személyes részvétel. Az Oranzs Lan Series csapata idén máso- nem vagyunk egyedül az egyetemen. Ezért gondoltuk, hogy jó lenne egy házi bajnokdik alkalommal szervezi meg az egyetemek ságot szervezni a BME-n belül. Már az eleje közti League of Legends bajnokságot. Hogy óta terveztük, hogy egyszer jó lenne majd egy mi is az a League of Legends, mitől sport egyetemek közötti bajnokságot is szervezni, az  e-sport, és hogy hogyan is néz ki maga az  esemény, arról a bajnokság egyik szerve- és annyian érdeklődtek az első bajnokságunk után, hogy ezen felbuzdulva megtettük. zőjét, Maafi Dávidot kérdeztem. Szerencsénkre nagyon sokan jelentkeztek, és sikerült egy színvonalas bajnokságot lét– Sokak számára abszurd lehet rehoznunk, amin több ismert profi játékos is az e-sport kifejezés. Elmondanád, részt vett. hogy ez pontosan mit is jelent? – Az e-sport az elektronikus sport rövidítése. Ahogy te is mondtad, abszurdan hangzik, – A League of Legends mellett idén már a CS:GO is megjelenik a „versenyszámok” hogy sportnak nevezünk egy olyan tevékenyközött. Röviden mondanál pár szót séget, ami ilyen kevés mozgást, fizikai tevéerről a két játékról, hogy hogyan is kenységet követel meg. néznek ki, mi a céljuk? Szerintünk azonban azért jó kifejezés az  e-sport, mert leírja azt, hogy a játékosok- – A League of Legends nevű játék a Riot nak a képességeiket maximális szinten kiak- Games által fejlesztett MOBA (a valósidejű názva kell teljesíteniük egy kompetitív hely- stratégiai játékok egyik alműfaja – a szerző), ahol 5v5 formátumban folynak le a meccsek. zetben. A tradicionális sportokhoz képest

A LoL, csak úgy, mint a MOBA játékok általában, eléggé összetett, hiszen rengeteg karakter közül választhatunk, akiknek különböző képességeik vannak, akiknek a tárgyak rengetegéből kell kiválasztanunk az  éppen ideálisakat. A LoL egy fantasztikus játék, és sok követője van, ezért esett rá az első választás, valamint a verseny indítása előtti online felmérésünkön is az látszódott, hogy itt a legnagyobb a játékosbázis az egyetemisták körében. A CS:GO ezzel szemben jóval letisztultabb, laikusok számára is könnyebben fogyasztható FPS (belső nézetes) „lövöldözős” játék. Itt is 5v5 felállásban folyik a versengés a bomba telepítésért és hatástalanításért. – A tavalyi versenyen nem minden budapesti egyetem indulhatott, valamint a jelentkező csapatok számát is korlátoztátok. Ennek mi volt az oka? – Az előző félévben 100%-ig offline bajnokságot szerveztünk. Az egyetemek számát azért is korlátoztuk, mivel ez volt az első nagyszabású rendezvényünk és mindenféleképpen színvonalas bajnokságot akartunk. Beláttuk, hogy nem tudunk teljes offline bajnokságot úgy megszervezni, hogy mindenki indulhasson rajta. Emiatt döntöttünk amellett, hogy a kvalifikációkat majd online játszhatják le a játékosok, így esélyt adva minden csapatnak/egyetemnek. – Végül egy utolsó kérdés: hogy látod alakulni Magyarországon az e-sport sorsát? – Magyarországon az e-sport évről-évre egyre több figyelmet kap. Az idei évben nagyon sokat ugrott a népszerűsége az idősebb generációk körében a V4 rendezvénynek hála. Bár még messze vagyunk több nyugati országtól is, de elindult végre itt is valami…

A 2017-es versenyen két csapat is indult egyetemünkről, a Félév Protokoll és a TTK Dogs. Mindkét csapat bejutott a legjobb négy közé. A TTK Dogs egyik tagja, Bereczki Zoltán alias TTk Flati mesélt a versenyen szerzett tapasztalataikról és a jövőbeni tervekről. – Hogyan találtak egymásra a csapattagok? Már ismertétek egymást vagy a verseny okán kezdtetek el keresgélni? – Igazából a topos és ADC duózgattak és ismerték a junglert, és én (supp) is ismertem a junglert, míg a midesünk lényegében hozzánk csapódott. De igen, sokan ismertük már egymást, vagy legalább valakit a csapatban, mielőtt összeálltunk. (Az ADC [attack damage carry], supp [support], mid, jungler és top a játékban betölthető pozíciók – a szerző.)

– Milyen tapasztalatokat szereztetek a bajnokság során? – Mindenképpen tanulópénz volt, megtudtuk milyen szinten is vagyunk más csapatokhoz képest. Számomra élmény volt az Infinity által biztosított perifériákat is használni.

– Indultatok-e az idei V4-ek által szervezett e-sport bajnokságon, amelynek Budapest ad otthont? – Sajnos a junglerünk nincs annyira oda a dologért, sőt úgy igazából csak a mides és én erőltettük volna, így pedig végül az lett a döntés, hogy nem megyünk el. Én személy szerint sajnálom, de valószínűleg egyre több hasonló rendezvény lesz, ha az állam is azt akarja.

– A másik ELTE-s csapatban egy lány is volt. Ez mennyire meglepő, illetve igazak-e a negatív sztereotípiák, vagy a lányok is érthetnek –akár magasabb – Mi a terv a jövőre nézve? szinten is – a videojátékokhoz? Gondolkodtok rajta, hogy – Eléggé meglepő, profi szinten nagyon ritkán komolyabban foglalkoztok láthatunk női játékosokat, de szerintem alapaz e-sporttal, vagy inkább csak vetően nincsenek hátrányban, csak sokkal – Korábban is indultatok már versenyen, hobbi szinten játszotok? kevesebben űzik, így a profik közé is kevesebb vagy ez volt az első alkalom? kerül (azért lássuk be, hogy a legtöbb lány – A csapat nagyjából egyben maradt, való– Szerintem már mindenki volt versenyeken színűleg elfogunk járni kisebb-nagyobb vera csapatból korábban is, még ha nem is fel- nem ül le egy videojátékkal játszani, vagy nem senyekre, de én nem gondolkozok e-sport tétlenül ilyen több hetes/hónapos verseny- megy ki focizni). Tudtommal nemrég indult karrierben (mi már túl öregek vagyunk ahegy teljesen női csapat, és céljuk akár az LCS ről beszélünk. Ma már nagyon sok online és hoz, hogy most kezdjük el). (League of Legends Championship Series). offline verseny létezik.

Az Informatikai Kar a 2018/2019-es tanévre is meghirdette egyéves kiegészítő képzésére pályázatát, melyre minden nem informatikus vagy informatikatanár szakot végző hallgató jelentkezhet. A pályázathoz a következő dokumentumokra van szükség: - motivációs levél; - a Tanulmányi Hivatal igazolása a pályázat beadásáig teljesített kreditekről; - hallgatói nyilatkozat a képzés vállalásáról; - kredittúlfutási igazolás az alapkarról (utóbbi két dokumentum letölthető az IK oldaláról). A jelentkezés folyamatos, de legkésőbb 2018. május 31-ig lehet benyújtani a pályázatokat az info@inf.elte.hu ímélcímen. Miért éri meg? Már a hangulatért is – kevés olyan munkakör vagy élethelyzet jut eszembe, ahol az embernek nincs valamilyen állandóság a környezetében, legyen szó munkatársakról vagy más emberi kapcsolatokról. Az egyetem ezzel szemben valamelyest az állandó változatosságot képviseli, míg a kiegészítő képzés ennek egy elszeparált univerzuma. Egy éven keresztül állandó társaságban tágíthatod tudásod egy ma már mindenhol nélkülözhetetlen területen. A 2017/2018-as tanévben csoporttársaim számos különböző szakról érkeztek, a teljesség igénye nélkül: történelem, japán, germanisztika, szabad bölcsészet, anglisztika, magyar, kémia, gyógypedagógia alapszakos, magyar-történelem szakpáros osztatlan tanárszakos, pszichológia, régészet és biofizika mesterszakos hallgatók. Két tárgy (egy tárgy 3x45 percet és az igény szerint megtartott szünetet jelent a teremben) között, az „ebédszünetben” mindig nagy beszélgetések kerekednek, senkit nem zárunk ki a társaságból, a különböző területekről való érkezés pedig nagyon sok különböző nézőpont találkozását eredményezi. A tanárok igyekeznek olyan tudást átadni, amit a különböző karokról érkező hallgatók mindegyike fel tud használni a saját területén, külön hangsúlyt fektetve a szakdolgozathoz szükséges kutatómunkát segítő módszerek megismertetésére. Emellett azonban megismerkedtünk különböző programozási nyelvekkel, adatbázis kezelő programokkal, a statikus weblapkészítés alapjaival és az esélyegyenlőséget támogató infókommunikációs eszközökkel (ezt főleg egy szabadkredites tárgy taglalja). Megtanultunk szimulációkat programozni, különböző szempontok szerint létrehozni térképeket – akár a KSH adatainak bevonásával –, és hogy a szórakozás is biztosítva legyen, egy kétszemélyes tankos játék kódját is megírtuk. Ha eddig nem győztelek volna meg: a legvidámabb évet fogom magam mögött tudni, hiszen az Etológia Tanszék „közelsége” és az állatbarát környezet miatt a nap bármely szakában kimehetek a friss levegőre vidám kutyákat nézni, ahogy a gazdájukkal játszanak – a reggeli félkómából is ez a látvány ráz fel. Amikor pedig az ember extra szerencsés, törpe malac olvasztja meg a szívét az aulában. További információkért látogasd meg a https://www.inf.elte.hu/content/ egy-eves-kiegeszito-informatikai-kepzesaz-elte-hallgatoinak.t.1436 oldalt.


4|

KÖZÉLET

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

a bölcsészszakokon már több női hallgató tanul, mint férfi. Tavaly a körülbelül 50 magyar mint idegen nyelv tanári hallgató között 1-2 volt férfi, vagyis az arányok ott sem bizonyultak jobbnak.

Mit csinál a hungarológus? TÓTH MELITTA Idén heten kezdték az évet hungarológus mesterszakos hallgatóként az ELTE BTK-n. Van köztük ukrán, orosz, sőt, még kínai hallgató is. Akad, aki a magyar mint idegen nyelv iránt érdeklődik, de van, aki töri alapszakról jött. Dr. Géra Eleonóra, a szak vezetője adott átfogó képet a képzés céljáról. – Az ELTE-s szakok között újdonságnak számít a hungarológia. Milyen hiányt kellett betölteni ezzel a képzéssel? – A hungarológia interdiszciplináris képzés, vagyis a hallgatókból elsősorban nem a magyarságtudomány alá sorolt valamelyik tudományterület szakértője lesz, hanem ennél általánosabb képet kapnak a magyar kultúráról és a szélesebb kontextusról. A magyarság iránt érdeklődőket nem feltétlenül csak a nyelv elsajátítása érdekli, hanem a történeti múlt, a szokások, a társadalommal kapcsolatos kérdések stb. A Francia Intézetbe vagy a Goethe Intézetbe sem csak nyelvet tanulni járunk, hanem a kortárs művészettől a gasztronómián át a filmig változatos módon ismerkedünk meg az országukkal, mindennapi életükkel. Nem véletlen, hogy a szak ötlete és megszervezése Richly Gáborhoz, a Balassi Intézet akkori főigazgató-helyetteséhez kötődik, elképzelése szerint a hungarológusok a  magyar intézetekben, az államigazgatásban és a kultúrdiplomáciában elhelyezkedve segítenek hidat építeni a magyar kultúra és a másik országé között. Történeti példák segítségével is szeretnénk rávilágítani arra, hogy a másik kultúrájának, mentalitásának felületes ismerete milyen problémákhoz, akár tragédiákhoz vezethet. De a magyarországi nemzetiségek számára is hasznos lehet a szak, ezzel a lehetőséggel eddig leginkább a horvátok és a szlovákok éltek. Az interdiszciplináris megközelítés más minőséget jelent, a 21. században egyre inkább az ilyen

komplex megközelítés kerül előtérbe a tudományban is, de ebben rejlik a nehézsége is. – Általánosságban elmondható, hogy megnőtt az igény a magyarságtudomány szakembereire? – Mivel viszonylag új a szak, részletes statisztikai adatok hiányában nem lehet biztos választ adni. Minden évfolyamba érkezik külföldi hallgató, a már végzettek mind hungarológusként helyezkedtek el. Gyakran érkeznek olyan másoddiplomás, nem az alapképzésről érkező hallgatók, akik a munkájuk közben jöttek rá arra, hogy a szak elvégzése mennyi pluszt jelenthet a számukra. Ők a munkáltatójuk támogatásával jönnek és az órák mellett is dolgoznak, vagyis már volt állásuk. – Milyen oktatást kapnak a hungarológusok az ELTE-n? – A képzésünk a történettudomány, az irodalomtudomány és a nyelvtudomány, valamint a néprajz területéről kínál órákat a választott specializációnak megfelelő mértékben. A kollégákkal a gyakorlatorientáltság hívei lennénk, de a tanegységlista összeállítása során olyan előírásoknak kellett megfelelni, amik ezt nem teszik maradéktalanul lehetővé. Az elméletorientáltság ellensúlyozására vezettük be ettől a szemesztertől kezdve a konzultációkat, ezek alkalmat adnak tanulmányi kirándulásokra, intézmények látogatására vagy akár külföldi szakemberekkel folytatott, kötetlenebb beszélgetésre. Egyébként már hagyomány, hogy minden évfolyammal ellátogatunk a Bécsi Collegium Hungaricumba, ahol nemcsak működés közben nézzük meg az intézetet, hanem

Külhoni magyar fiatalokat is vár az ELTE a tizedik Eötvös szónokversenyre! TÓTH MELITTA

– Milyen perspektívákat kínál a hungarológia szak a hallgatóknak? – A bölcsészek helyzete, elhelyezkedési lehetőségei mindenki számára ismertek, ráadásul a tendencia nem korlátozódik az országra. Azt gondolom, hogy szakmai alázattal és elszánt szorgalommal mégis elérhetünk valamit ezen a pályán. Szükség van és lesz olyan a magyar kultúrdiplomácia számára kiemelt szakemberekre, akik az Európába vándorló jelentőségű bécsi magyar levéltári delegátus civil és katona tagjainak munkájába is bete- tömegek beillesztésének kérdését megfelelően tudják kezelni. A szomszédos országokkintést nyerhetünk. Újdonságként a tavasszal ban élő magyarok mellett külön figyelmet a Pozsonyi Magyar Intézetet nézhették meg a  hallgatók. Igyekszünk a szomszédos orszá- érdemelnek a már korábban létező magyar diaszpórák mellett kialakult újabbak, gongok és a régi múltra visszatekintő, hasonló intézetek budapesti kirendeltségeit is meg- dolni kell az ő igényeikre is. látogatni. Ahhoz, hogy konferenciákat, kiállításokat tudjanak majd szervezni, szükséges – A szakon vannak külföldi tanulók is, számukra miért lehet jó választás a közgyűjteményi hálózat és ezek anyagának ez a mesterszak? Vannak köztük olyabehatóbb ismerete, ezért egy félév mindig nok, akik még általános iskolai szinten arról szól, hogy a levéltárak, múzeumok tevésem ismerik a magyar történelmet. kenységi körét és gyűjteményeit a helyszínen Hogyan tudják átívelni az ebből fakadó ismerhessék meg. Részemről a történelem problémákat? témájú előadások keretén belül is szívesen teszem élményszerűvé az órákat. Egy séta alatt – Sőt, a külföldi hallgatók a magyar nyelv és irodalmat sem mindig tanulják az általános a Várban többet meg lehet tanítani, mint egy iskolában, de a külföldi egyetemekre induló klasszikus előadás alatt. magyar hallgatók sem az ottani társaikkal azonos tudásszintről indulnak! Annak ellené– Melyek azok a készségek, amelyekkel re sem, hogy előtte valamiféle előkészítő/felegy jó hungarológus rendelkezik? készítő kurzusokon vesznek részt, ahogyan – A szakot választóknak mindenképpen jól kell beszélniük legalább egy másik nyelven, nálunk is. A határon túli magyarok sem felde a kultúraközvetítés kellő nyitottság nél- tétlenül naprakészen érkeznek, éppen ezért kül sem képzelhető el. Nyitottság, kommu- a hungarológusoknak történelemből, nyelvészetből vagy irodalomtudományból külön nikációs készség, tudásvágy és bátorság kell ahhoz is, hogy például egy történelem alap- előadásokat, szemináriumokat tartunk a felszakon végzett hallgató be merjen ülni iroda- készültségi szintjüknek megfelelően. Az első félévben bizonyos könnyítéseket, igény eselomtudományi kurzusokra. tén külön segítséget, irodalomjegyzéket is adunk. Itt jegyezném meg, hogy a külföldről – Mi lehet annak az oka, hogy az idei évérkezettek szívesen választják a történelem ben a szakot csak lányok választották? specializációt. Japán, kínai, horvát és cseh Mindig így van ez? – Régebben akadt néhány férfi hallgató is, hallgatóink sikeresen felzárkóztak a  többinem tudjuk, az utóbbi két évben hová tűn- ekhez és még a történész hallgatókkal közös órákon is a legjobbak közé tartoztak. tek. Tény, hogy az értelmiségi, különösen

egyaránt számít, tartalmi szempontból azt figyeljük, hogy jól strukturált legyen a beszéd, meggyőző érveket sorakoztasson fel a szónok, de azok ne legyenek közhelyesek. Nagyon sokat számít a humor, de ez nem azt jelenti, hogy stand-up comedy műsort várunk, illetve vannak olyan témák, ahol egyáltalán nem javasolt humorizálni. Formai szempontból figyeljük a nyelvezetet, az előadásmódot, a kiállást és a beszédet.

– A verseny kezdete óta a bölcsészkar ad otthont a döntőnek, miért gondolja, hogy ez a legalkalmasabb helyszín Idén az anyaországi versenyzők mellett már erre? külhoni magyar középiskolások is lehetőséget kapnak arra, hogy bebizonyítsák, ők a legjobb – Azon felül, hogy a diákok egy rendkívül paifjú szónokok. Az Eötvös József országos kö- tinás épület egyik legszebb termében verse- – Milyen tulajdonságok segítik elő a mindenkori nyertes sikerét? zépiskolai szónokverseny jubileumi program- nyezhetnek, ez az ELTE számára is hasznos. Gondoljunk csak bele abba, hogy akik eljut- – Először is kell egy adottság, hogy a diák nyitervéről Bóna Judit főszervezőt kérdeztem. nak a döntőbe, azok nem csak szeretik a ret- tott, kommunikatív, rátermett legyen. Sokat orikát, de ügyesek is a nyilvános beszédben. számít a gondolkodásmódja, hogy mindig le– Idén már 10. éve rendezik meg gyen egy újabb ötlete és az irodalmi műveltNagy eséllyel vagy bölcsész, vagy jogi pályára az Eötvös szónokversenyt, mivel készülnek, így egy jó hangulatú verseny kivá- ség is a segítségére lehet. Természetesen sok készülnek az évfordulóra? múlik a felkészítő tanárokon is, mert vannak – Antalné Szabó Ágnes kezdeményezésére in- ló marketing az egyetem számára. olyan sablonok, amelyek megtanulásával bárdult el a verseny, amelyre évről évre többen ki, bármilyen témáról tud azonnal beszélni. jelentkeznek. A Szakmódszertani Központ és – A döntő április 14-én lesz a Bölcsészet­ tudományi Kar kari tanácstermében. a Magyar Nyelvtudományi Társaság mellett – Miért ajánlaná egy középiskolásnak, Milyen feladatokat kell sikeresen telidén a Magyar Nyelvőr Alapítvány is a szervehogy részt vegyen a versenyen? jesíteni ahhoz, hogy valaki a dobogóra ző intézetek között van, illetve egy széles tá– Nagyon sokat tanulhatnak egymástól, a  felállhasson? mogatói bázisnak köszönhetően meg tudjuk valósítani, hogy az eddig még csak magyaror- – Három fordulós a verseny, az iskolai fordu- készítő tanáraiktól és a zsűritől. Az is egyfajta díj, hogy az ország első egyetemére szági diákoknak szóló versenyt kiszélesítsük, lókat követi egy regionális verseny is, a döntő és már a  külhoni magyar fiataloknak is ren- előtt. Minden versenyző ugyanazt az idéze- utazhatnak, a kari tanácsteremben szónokolhatnak, ez nagyon megtisztelő a diákoknak. dezzünk elődöntőket. Ennek eredményekép- tet kapja, és arról kell fél óra felkészüléssel egy  ötperces szónoklatot elmondani. Ez  tu- Természetesen az esemény az ismerkedésről pen hét tehetséges határon túli középiskolást is szól, ezért is nagy szó, hogy már határon lajdonképpen egy rögtönzés, amit a zsűri sok tudtunk kiválasztani, akik megmérettethetik túli kortársaikat is megismerhetik. szempontból pontoz. A tartalom és a  forma magukat az országos döntőben.

Felhívás Kedves Olvasóink! Sokan nap mint nap nehézségekkel néznek szembe a legegyszerűbbnek tűnő feladatok elvégzése közben is, legyen szó arról, hogy le kell ugrani a boltba egy liter tejért vagy hogy el kell jutni valahonnan valahová. Az ENSZ 2006-os meghatározása szerint fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Írjátok meg egy maximum 6000 leütés hos�szúságú esszében, hogy egy általatok elképzelt alternatív valóságban milyen nehézségekkel kellene szembenéznetek. Azon olvasóink írásait is várjuk, akik naponta tapasztalják a fogyatékossággal élés nehézségeit. Az ímél tárgya: Életem, ha fogyatékossággal élnék, a címzett pedig a pbu@btkhok.elte.hu legyen. A legjobb írásokat a Pesti Bölcsész Újság hasábjain közöljük.


KÖZÉLET 380 sec silence VIRÁG SÁRA „Amerikában egy ámokfutó lövöldözött egy iskolában.” A világ egyik legfejlettebb, gazdaságilag legstabilabb, vezető nagyhatalmak közé tartozó országából pár hetente érkezik egy ilyen hír. Hosszú évek óta így megy ez, a statisztikák szerint 2013 óta 294 lövöldözés történt különböző iskolákban. Az majdnem hatvan lövöldözés évente, egy ilyen támadásban a halottak száma körülbelül 5–12 főig szokott terjedni, így átlagban tízzel számolva, 2013 óta 2940 fiatalkorú halt bele az iskolai lövöldözésekbe. Az iskolai vérengzések már annyira hozzátartoznak Amerikához, mint Németh Szilárdhoz a rezsiharc, vagy a paprikás csirkéhez az uborka. Az ilyen események forgatókönyve mindig ugyan az, az aktuális amerikai elnök részvétet nyilvánít, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a dolog újra megtörtént, bejelenti, hogy korlátozni próbálja a fegyverviselést, mire a republikánusok felhorkannak – sok konzervatív, tisztességben megöregedett, heteroszexuális, büszke nacionalista, „nem vagyok rasszista, de...” fehér öregúr. Az NRA (Országos Fegyver Szövetség) pedig kiad egy olyan nyilatkozatot, hogy „az emberek ölnek, és nem a fegyverek”, különben is, itt a bizonyíték, hogy az önvédelemhez egyértelműen fegyverre van szükség, mire még több amerikai szalad fegyvert vásárolni. Amit Amerikában pont olyan egyszerű megtenni, mint mondjuk hozzájutni egy adag csirkeszárnyhoz, vagy felbosszantani egy  feministát. Ennek a gyökerei egészen az amerikai alaptörvény 1791-es módosításáig nyúlnak vissza, amelyben benne foglaltatik, hogy az állampolgároknak joguk van fegyvert birtokolni és hordani, és e jogtól nem lehet őket megfosztani. Azonban ez a törvény még a 18. századi körülményekre íródott, ugyanis akkoriban a távoli, magányos házak lakói valóban csak fegyverrel voltak képesek megvédeni magukat és családjukat bámiféle veszély ellen. Azóta is folyik a vita, hogy a mai világban valóban szükség van-e lőfegyverre, ha az ember fia/lánya a biztonságát szeretné garantálni. A jelek szerint azonban pont az ellenkezője történik, a fegyver mindent garantál, csak az emberek biztonságát nem, hiszen a tisztes báránylelkű, pacifista állampolgárok mellett mindenféle őrült, szociopata, gyógyszeres kezelés alatt álló vagy a kezelést elhanyagoló egyén vagy Deicide death metal rajongó is ugyanolyan könnyen vásárolhat fegyvert. Függetlenül életkortól – igen, kiskorú is minden gond nélkül vásárolhat lőfegyvert

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április bizonyos államokban – és ami még fontosabb, mentális állapottól, bárki bármikor tulajdonosa lehet akármilyen gyilkos eszköznek. Akár a pszichiátriáról is szökhet az illető, ha arra a kérdésre, hogy „Van-e valamilyen mentális betegsége?”, képes nemmel válaszolni. Meg is van az eredménye, hetente érkeznek a hírek, hogy újabb vérengzés történt valamelyik állam valamelyik iskolájában – általában egy kirekesztett, mások által abuzált diák megelégelte, és úgy döntött, revansot vesz. Egy másik borzasztó aspektusa a történetnek, amikor véletlen balesetek történnek, például egy kisgyerek megtalálja a fegyvert otthon, a szekrényben vagy az autóban, és véletlenül lelövi magát, a testvérét, vagy a szüleit. Mindre volt már példa. Hiába az évek óta tartó önmagát ismétlő történet, a sok-sok ártatlan áldozat, a kétségbeesett gyászolók, a South Park epizódok, és a közvélemény egyértelműen fegyverellenes hangulata, a fegyverlobbi túl erős. Barack Obama korábbi amerikai elnök elnöksége legnagyobb tragédiájának nevezte, hogy nem sikerült keresztülvinnie a fegyverviselés korlátozását. Szerencsére, azóta az amerikaiak a nyakukra ültettek egy Donald Trumpot. Hiába hinné mindenki, hogy akit Donaldnak hívnak, az rossz ember nem lehet, nos, ez jelen esetben a szabályt erősítő kivételek közé tartozik. Ez a Donald ráérő idejében nőket molesztál, adót csal, kerítésekről beszél, Putyinnal medvegel, a mexikói elnökkel veszekszik telefonon, Kim Dzsong Unnal méri össze a hímtagját és a Twitterre írogat. A legutóbbi floridai iskolai mészárlás után, ahol 17-en meghaltak, e remek vezető a Fehér Házban találkozott a lövöldözés túlélőivel – ahol egy papírlapot szorongatott a kezében, mert neki az együttérzése kifejezését jelentő “I hear you” mondatot is puskából kellett olvasnia. Narancsszín hajkoronája alatt meghúzódó agyából ott pattant ki az ötlet, hogy e helyzetet orvosolandó ildomos lenne felfegyverezni a tanárokat is, a következő lövöldözés mihamarabbi megállításáért. Az elnök úr egymillió tanárt kíván felfegyverezni, ami pontosan megegyezik az NRA elnökének, Wayne Lapierre szavaival, miszerint „ahhoz, hogy megállítsunk egy rossz fegyveres embert, kell egy jó fegyveres ember”. Trump most kívánja előállítani ezeket a jó fegyveres embereket, akik a következő támadás alkalmával előbb nyitnak tüzet a támadóra, és teszik ártalmatlanná, mintsem hogy ártson valakinek. Persze, vannak olyan emberek, akik nem értenek az elnököléshez, de talán még a Twitterhez sem, és nekik soha semmi nem jó. Ők most az utcára vonultak: olyanok, akik túléltek már egy ilyen támadást, vagy

Forrás: MarchForOurLives.com

|5

ELTE Filmnap 2018 REBBENSZKI GERGŐ

Forrás: MarchForOurLives.com

elvesztettek valakit egy hasonlóban, vagy egyszerűen csak azt szeretnék elérni, hogy ne legyenek életveszélynek kitéve egy átlagos iskolai napon. Ők három nappal a floridai tragédia után tüntettek a fegyverviselés szigorításáért. Azóta benyújtottak már a floridai törvényhozásban egy szigorításra vonatkozó törvényt, amit a republikánus többség le is szavazott. De úgy tűnik, hogy az amerikai közvélemény kezd torkig lenni, és március 24-re felvonulást szerveztek Washingtonban, a jelenlegi fegyvertartási törvények ellen. A tiltakozás becsületes neve March for our lives, amelynek keretében országszerte tízezrek vonultak utcára, de a világ több nagyvárosa is csatlakozott, olyanok, mint London, Genf vagy Tokió. Amerikában a legnagyobb demonstrációt Washingtonban tartották, ahol a legerősebb beszédet egy Emma Gonzalez nevű túlélő tartotta, akinek a kisujjába több értelem és érzelem szorult, mint Trump egy narancsszínű hajszálába. A lány felsorolta a 17 áldozat nevét, aztán hat perc húsz másodpercig néma csendben állt a színpadon. Ennyi idő kellett a támadónak, hogy elvegye 17 ember életét. Azonban ha azt hittük volna, hogy a tanárok felfegyverzése a legrosszabb ötlet, amit ez ügyben meg lehet lépni, tévedtünk. Egy pennsylvaniai tanfelügyelőnek, bizonyos Dr. David Helselnek sikerült bebizonyítania, hogy neki még Trumpnál is rosszabb ötletei vannak. 2018 márciusában azt gondolnám, hogy ilyen csak a Monthy Python-féle hülyék versenyén létezik, de az élet újra és újra meglep. Ez a bizonyos úriember azt találta kisütni, hogy minden osztályterembe elhelyeznek egy 19 literes, kövekkel teli vödröt. Kövekkel. Teli. Vödröt. Az ugyan nem teljesen világos számomra, hogy a diákoknak hogyan kellene megvédeniük magukat mondjuk egy Mk 46al lövöldöző eszelős ellen egy folyóból kihalászott tenyérnyi kődarabbal, illetve hol lenne elhelyezve a vödör, hogy mindenkinek a legkönnyebb legyen hozzájutni, de célszerűtlen alkalmazása ne történjen a diákok bohóckodása közben. Elképzelhető, hogy még a tanfelügyelő úrnak se forrott ki teljesen az ötlet a fejében, de ha iszik még egy pohárral abból a vízből, amiből ivott, amikor ezt kitalálta, akkor hamarosan előáll a megoldással. Mindenesetre az sokat elmondana egy országról, ha a tanárai fegyverrel, a diákjai meg kövekkel járnának iskolába. A következő lépés a lúgot köpő, lézerszemű óriás gorillák létrehozása lesz, akik a „fülcimpa” szóra támadnak majd a gyerekek védelmében, csak hogy ne kelljen korlátozni a fegyverviselést.

Valami változik A nagy múltra visszatekintő ELTE Filmnap 2018-ban is remek szórakozási lehetőséget biztosított minden filmszerető hallgatónak. Idén a megszokottól azonban több dolog is eltért. A jegyárusítás ez alkalommal a H épületi HÖK Irodában és a helyszínen zajlott. Az érdeklődők két jegytípus közül választhattak. A legnépszerűbb az egész napra szóló 6 filmes bérlet volt, mely 2000 forintért volt megvásárolható, míg a későn érkezőknek a három filmet tartalmazó esti bérlet állt rendelkezésére 1500 forintos áron. A hangulat családiasra sikerült. Bár a korábbi évekhez képest kevesebben jöttek, akik ott voltak, nem csalódtak, egy jó hangulatú, izgalmas palettával rendelkező mozimaratonos élménnyel gazdagodtak. Ahogy említettem, rengeteg újdonságot tartalmazott az idei Filmnap. Változás volt a helyszín, a dátum és az esemény időtartamának tekintetében is. A jól bevált és megszeretett Toldi mozit egy másik közkedvelt mozi, a Bem váltotta, így egy új otthonra lelt a Filmnap. A szokásos dátum is változott, február vége helyett március 24-ére tolódott a maratoni filmnézés, amely ezúttal a szervezési nehézségek miatt a szervezők és a résztvevők legnagyobb bánatára 24 óra helyett mindössze 12 órán át tartott. De az élmény örök Ez idő alatt hat filmre jutott idő, melyek között voltak újabbak, mint például a Haláli hullák hajnala vagy Az ember gyermeke, de időtlen klasszikusok is előkerültek, A Cápának, A Psycho-nak és A Dolog-nak köszönhetően. Ezeken felül egy animációs film is színesítette a programot, ez a Coraline és a titkos ajtó volt. A filmek – pont, mint eddig – eredeti nyelven, felirattal kerültek vetítésre. Két alkotás között a kisebb-nagyobb szünet elegendő volt egy kis feltöltődésre. Megbeszélni a látottakat, kinyújtóztatni a  végtagokat, gondoskodni a folyadékpótlásról. Természetesen a mozis popcorn sem maradhatott el, ennek felhalmozására is volt lehetőség a büfében vödörben vagy zacskóban Hatalmas szünetekre nem kellett azonban számítani, a leghosszabb sem volt több húsz percnél, így elmondható, hogy március utolsó előtti szombatja a résztvevők számára kizárólag a filmekről szólt. Az idén leginkább filmszakos nézőkből álló közönségnek ez a hat film nem volt anynyira megterhelő, bár azért a 12 órán át tartó filmnézés egyszerűnek sem mondható. Saját magamon a harmadik-negyedik darab után kezdtem el érezni, hogy a valóságérzékelésem kezd megváltozni, és furcsává válnak a mozitermen kívül töltött percek. Az egész napos filmezésnek hat film alatt is van egyértelmű hatása, ám ezek azért a korábbi években megszokott 24 órás időszak alatt sokkal-sokkal erősebben kijönnek. Egészség szempontjából azonban ez egy sokkal kíméletesebb Filmnap volt, viszonylag hamar ki lehetett pihenni a fáradalmait. Jövőre ugyanitt Összegezve kijelenthető, hogy egy igazán izgalmas és színes rendezvényen vagyunk túl, mely a hagyományokat szem előtt tartva, de újító szándékkal járult hozzá az ELTE Filmnap-formulához. A Bem Mozi egy kitűnő helyszín volt, a filmek változatosak és érdekesek, a légkör pedig otthonos és családias. Minden adott a folytatáshoz, így már csak egy kérdés marad. Te ott leszel jövőre?


6|

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

Kapsz ösztöndíjat? Elégedett vagy vele? Szükséges egyetem mellett dolgoznod a megélhetésért? Ha igen, milyen hatással van ez a tanulmányaidra? Tari Zsolt Attila, angol-történelem tanári szak, osztatlan, BTK Jelenleg kapok tanulmányi ösztöndíjat, viszont maximálisan nem lehetek elégedett a  mennyiséggel. Egyfelől egy korábbi félévben nagyon hasonló átlag után majdnem dupla akkora ösztöndíj érkezett a bankszámlámra. Másfelől, a jelenlegi összeg a befektetett munkát sem tükrözi, ami némi csalódással tölt el. Hallgatótársaimmal beszélgetve sajnos azt kell, hogy mondjam, nem én vagyok az egyedüli, aki így van ezzel. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy családom támogatni tud a tanulmányaimban. Azonban többször elgondolkoztam már azon, hogy plusz jövedelemért diákmunkát vállalok hosszabb távon. Ehhez ugyanakkor sok szabadidőt biztosító órarendre lenne szükség, amihez (a Neptun miatt) azért némi szerencse is kell.

Körkérdés ŐSZINTÉN – az ösztöndíjakról! Lakhatás, étel, bérlet, egy kicsi a tanszerekre, egy kicsi a hazaútra és már el is fogyott. Megint zacskós leves lesz a hónap végéig. Anya, a hétvégén nem megyek haza, talán majd jövő héten. Heti négy nap munka. Csak egy átlagos egyetemista élete. A fenti sorok talán kissé borús képet festenek le, de sajnos nem állnak messze a valóságtól. Az utóbbi években egyre növekvő feszültséget okoz az egyetemi hallgatók körében az ösztöndíjak kérdése. Az  ösztöndíjrendszer több mint tíz éve nem változott, az összegek nem nőttek, a kiadások és az igények viszont annál inkább. Az alacsony juttatások valós problémát vázolnak fel. Egy (kollégiumban élő) egyetemista – az Eduline kutatása szerint – körülbelül havi 45-47 000 forintból él meg. Ez az összeg még magasabb az albérletben lakók körében. A tanulmányi ösztöndíjak ezzel szemben évek óta alacsonyak: átlagosan 15-20  000 forint körül alakulnak. Némi matekozás után beláthatjuk, hogy ez egyáltalán nem fedezi a  legszükségesebb kiadásokat sem. A szerencsésebb hallgatók támogatást kaphatnak szüleiktől, de ez a legtöbb esetben megterhelő az  egész család számára. Vannak, akik pedig semmilyen segítséget nem kapnak külső forrásból – nekik saját maguknak kell megteremteniük a megélhetéshez szükséges pénzt. Az egyetemisták közel fele vállal valamilyen munkát a tanulmányai mellett, a dolgozóknak pedig szintén közel az 50%-a állítja, hogy nem engedhetné meg magának a felsőoktatási tanulmányokat, ha nem dolgozna – derül ki az Eurostudent kutatásából. Azok a hallgatók, akik kény­telenek munkát vállalni az egyetem mellett, sokkal kevesebb időt szánnak emiatt tanulmányaikra, rosszabb eredménnyel teljesítenek. Ha a tanulmányi ösztöndíjak magasabbak lennének, ezek az egyetemis­ ták is a szakmai fejlődésükre összpontosíthatnának, valamint sokkal alacsonyabb lenne a képzési idő során lemorzsolódó tanulók száma is.

KÖRKÉRDÉS Nagy Patrícia

Az alacsony összegek mellett sok más egyéb hibája is van a jelenlegi ösztöndíjrendszernek – 2007 óta nem esett át jelentősebb változáson, miközben a felsőoktatási képzés szerkezetét 2011-ben teljesen átformálták. Nem került sor forrásbővítésre sem, még mindig a tíz évvel ezelőtti bevételi forrásokból származik az ösztöndíjak nagy része. Néhány évvel ezelőtt ugyan minimális emelkedés volt megfigyelhető a kiutalt összegeken, ez azonban csak a jogosultak számának csökkentésének volt köszönhető, nem pedig a források kibővítésének. Ha valaki mégis megkapja a tanulmányi ösztöndíjat, akkor sem igazán tud a pontos összeggel előre számolni. Nincs egy egységes, átlátható rendszer, ami alapján a hallgatók tudhatnák, milyen bevétellel számolhatnak az előttük álló hónapokban. Az sem teljesen egyértelmű, hogy pontosan milyen algoritmus alapján kerül sor az ösztöndíjak meghatározására. Az összegek és a jogosultak listája pedig csak a félév kezdete után néhány héttel derül ki – addig marad a reménykedés és a találgatás. A tanulmányi ösztöndíjból teljesen kiszorítottak azok, akiknek a  legnagyobb szükségük lenne rá: az önköltséges hallgatók. Nekik az általános kiadások mellett a többszázezres tandíjat is fizetniük kell. Az a megközelítés, miszerint ezek az egyetemisták – mivel nem érték el a megfelelő ponthatárt – rosszabban teljesítenének állami ösztöndíjas társaiknál, teljesen helytelen. Tanulmányi átlaguk gyakran megközelíti, esetleg meg is haladja másokét, a jutalmazás azonban mégis elmarad. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája 2017-ben hirdette meg a #Jövőkép Programot, mely a magyar felsőoktatás problémái közé sorolja az ösztöndíjak helyzetét is. A program a fent említett nehézségeket tárgyalja, valamint javaslatot is tesz ezek megoldására. Hosszú tárgyalások után a HÖOK határozott fellépésének köszönhetően 2018  szeptemberétől 40%-kal növekednek a szociális ösztöndíjak, így a program ezen a téren mindenképpen sikeresnek mondható. Hasonló pozitív változásra lenne szükség a tanulmányi ösztöndíjak esetében is, hiszen láthatjuk, hogy milyen nehézségeket okoz az egyetemisták körében az elavult, átláthatatlan ösztöndíjrendszer. Addig pedig marad a zacskós leves és a vajas kenyér.

Harangi Laura, szabad bölcsészet szak, BA, BTK Kapok ösztöndíjat, elégedett is vagyok vele meg nem is. Más egyetemeken jobbak az ösztöndíjak, illetve 6+-os kreditindexszel úgy érzem, kevés a 25 ezer forint alatti ös�szeg, de mindemellett én örülök neki, hisz ez is hozzásegített ahhoz, hogy ne kelljen egyetem mellett heti 30 órában dolgozni, hanem csak 10-15 órában. Pesti vagyok, a családommal élek egy háztartásban, de hogy be tudjak segíteni, kell/kellett dolgoznom. Januárban munkahelyet váltottam, és sikerült egy nagyon jó helyen elhelyezkednem, itt viszont Az ösztöndíjak kérdése mindannyiunk számára fontos. Ki és miként képviseli az érdekeinket? Minek köszönhetők az eddig elért eredelvárják a heti 30 órát, ez már nehezíti a mények? Mire számíthatunk a jövőben? Garbai Ádámot, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tagját kérdeztük. szakdolgozatírást és az államvizsgára való felkészülést, de mivel komoly szakmai mun- – A kormány által kiadott Cselekvési Terv (2014–2020.) tartal­ – Számíthatunk a tanulmányi ösztöndíjak hasonló mértékű ka, nem szeretném otthagyni. emelkedésére is? mazza a hallgatói ösztöndíjrendszer reformját is, 2018. január – A már említett megállapodás, ami a HÖOK és az EMMI között nem31-i határidővel. Mennyiben valósult meg ez az intézkedés? Lengyel Angelika, szociális munka szak, – Részben. Itt például fel lehet sorolni a kormányzat részéről időközben rég született, tartalmazza, hogy a tanulmányii ösztöndíjak emelését BA, TáTK alapított speciális ösztöndíjakat, melyek bizonyos szakterületekre fó- és átalakítását is a kormány elé terjeszti a miniszter. Én ez alapján Igen, kapok ösztöndíjat. Személy szerint elé- kuszálnak (Klebelsberg, ÚNKP stb.). Ha ezeket nézzük, akkor vannak bizakodó vagyok, és azt pedig garantálni tudom, hogy a HÖOK végig gedett vagyok az összeggel, mert én annak is pozitív változások. Azonban a hallgatók széles tömegét érintő ösztön- ezért is fog harcolni. örülök, hogy kapok egyáltalán. Kollégiumban díjak, a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak esetében azért még bőven lakom, a tanulmányaim mellett pedig dol- van tennivaló. A szociális ösztöndíjaknál a forrásbővítés örvendetes – Jelenleg csak az államilag támogatott, nappali tagozatos hallga­ gozom. Igyekszem olyan munkákat vállalni, hír, de ez önmagában még nem oldja meg az elosztásánál tapasztalható tók részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban. Tervben van az amiket össze lehet egyeztetni az óráimmal. ösztöndíjrendszer kiterjesztése az önköltséges hallgatókra is? anomáliákat, ahhoz az egész rendszert át kell alakítani. A tanulmányi ösztöndíjaknál pedig mind az összeg növelése, mind a rendszer átala- – Ez egy olyan kérdés, ami igen heves vitákat tud kiváltatni a szerveKovács Lilla, földrajz szak, BSc, TTK kítása még előttünk áll. Nekünk vannak ezekre is javaslataink, de végle- zetünkön belül is. Én azt vallom, hogy ha egy alapvetően rossz rendEbben a félévben kapok ösztöndíjat, de saj- ges döntés még nem született meg ezekkel kapcsolatban. szeren belül próbálunk alkalmazkodni, akkor ez az alkalmazkodási nos azt kell mondanom, hogy csalódott vakísérlet pont, hogy legitimálni fogja az adott rendszert. Például amigyok. Igyekeztem keményen tanulni az elő- – Milyen lépéseket tett a HÖOK az ösztöndíjak kor a központi ponthatárok csökkentését szorgalmaztuk, a jogászző félévben, hogy jó ösztöndíjat kapjak, és képzésnél volt olyan érv is ez ellen, hogy ott már van olyan ösztöndíj, korszerűsítésének érdekében? kiegészítsem valamivel azt az összeget, amit – 2016-ban hirdette meg a HÖOK az ösztöndíjreformot, melynek első amin pályázhatnak az önköltséges hallgatók is, tehát ott a rendszer a munkából kapok, de még így is a szüleim lépéseiként egyrészt felmérést készítettünk az intézményi gyakor- már „megoldotta” ezt a problémát. Ez a fajta hozzáállás mutatja, hogy segítségére szorulok ahhoz, hogy meg tudjak ha most az önköltséges rendszeren belül alakítunk ki külön ösztöndílatokról, hogy mely egyetemen milyen módszerrel határozzák meg élni egy hónapban. Igyekszem a tanulásra ezen ösztöndíjaknak a jogosultsági köreit és összegeit. Másrészt ké- jakat, akkor azzal ezt az egész rendszert legitimálnánk. Na és ez az a koncentrálni elsősorban, de gondolkodom szítettünk egy kutatást a hallgatók anyagi helyzetére vonatkozóan, pont, ahol el szokott kezdődni a vita arról, hogy vajon jó-e ez a rendazon, hogy magasabb óraszámban dolgozzak, hogy pontosan lássuk, jelen pillanatban mennyiből élnek a hallgatók, szer, vagy hogy erről nekünk kell-e egyáltalán vitát folytatnunk, és mivel szükségem van a pénzre. nem pedig az aktuális helyzetből kihozni a lehető legjobbat? Ezek mennyibe kerül számukra az egyetemista lét, és az egyetemi ösztöndíj rendszer mennyire (nem) jelent nekik ebben segítséget. Ezeket az ala- fontos kérdések, és mindegyik álláspont mellett igen erős érveket Gödörházi Júlia, spanyol tanári szak, MA pokat felhasználva alkottunk meg egy olyan ösztöndíjreform-koncep- lehet felsorakoztatni. De ettől függetlenül van egy olyan jellegű jaKapok tanulmányi ösztöndíjat, viszont csak ciót, mely mind az összegeket, mind az elosztási rendszert megváltoz- vaslatunk, hogy az intézmények a hozzájuk beérkező önköltségi díjak bizonyos százalékát kötelezően az önköltséges hallgatók közül a lega jelenlegi félévben mondanám, hogy elége- tatná. Az utóbbi egy évben pedig ezzel a már kialakult koncepcióval kiválóbb vagy leginkább rászoruló hallgatók visszakompenzálására dett vagyok vele, hiszen az előző félévekben kezdtünk el „házalni” az illetékes kormányzati szerveknél. legyenek kötelesek költeni. viszonylag jó tanulmányi eredményre meglepően keveset kaptam (alapképzésen volt, – Hogy sikerült elérni a 40%-os szociális ösztöndíj-emelkedést? hogy rosszabb tanulmányi eredményre többet – Rengeteg megbeszélésen, tárgyaláson vagyunk túl, amiknek köszön- – Milyen erőforrásokat fordíthatnak az egyetemek az ösztönkaptam). Mivel még otthon élek, és a szüleim díjak finanszírozására? Várható a forrásbővítés? hetően sikerült elérnünk ezt az emelkedést. Itt ki kell emelnem, hogy tudnak támogatni, ezért szerencsére még nem a HÖOK az  elmúlt tíz évben többször is megpróbálkozott az össze- – Alapvetően a hallgatói normatívából tudnak ösztöndíjakat folyósíkell dolgoznom a megélhetésemért, viszont gek emelésével, azonban a tárgyalások egy idő után rendre elakadtak. tani az intézmények. Ez minden állami ösztöndíjas hallgató után 119 abban biztos vagyok, hogy ha ez nem így lenne, Mostanra viszont már a kormányzat is felismerte, hogy valóban annyira ezer forint támogatást jelent szemeszterenként. Ezt az összeget fogja a tanulmányi ösztöndíj nem lenne elegendő rá. tarthatatlanná vált a helyzet a szociális ösztöndíjak terén, hogy ez azon- majd kiegészíteni a szociális ösztöndíjakra érkező plusz 40%-os táPersze ettől függetlenül szoktam időnként dol- nali beavatkozást igényel. Én ezért is tartom jó döntésnek, hogy amikor mogatás, viszont azt majd – valószínűsíthetően – kizárólag a szociális gozni, ezzel is igyekszem segíteni a szüleimnek, felmerült bennünk az ösztöndíjreform igénye, akkor nem az asztalt ösztöndíjakra fordíthatja az intézmény. Ezen felül pedig a saját beviszont azt nem érzem, hogy ez bármilyen ne- kezdtük el csapkodni az emelésért, hanem alapos háttértanulmányokat vételei terhére – az anyagi helyzetétől függően – bármely intézmény gatív hatással lenne a tanulmányaimra. alapíthat saját ösztöndíjakat. készítettünk, és pontos adatokkal tudtuk alátámasztani az érveinket.


KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

Tinkó Máté: Amíg a dolgok nem rendeződnek

Élve boncolás 2.

Valamit, ami megvédhet. De nem páncélt, páncélt nem szabad mondani, csak azt nem, ami elzár, betemet, mert ez így nem visszairány, ez a csupasz köldököd megint. * Anyám jóképű gyereket akart csinálni, biztos apám is, lányt. Nem így lett, de ettől még nem lettem férfias. * Szerelmekkel a gyalogosátkelőig érek. Az egyik túl hamar lép le, a másik kéreti magát, a harmadik semmire sem indul. Ő az enyém, a többi azóta halottnak tettet, hogy kuporodjak belülre, pedig most már alig cipelheti mindezt. * A monogramjait belevésem valamelyik új versbe, ettől nem lesz jobb vers. Csak túl magamon. * Megbeszéltük a találkozót, végül nem jött el. Néztem a harmadik emeletet, a nyitott ablakból valakik nyögése. A magány mennyire önző és erkölcstelen, gondoltam, akkor lementem a lépcsőkön, kértem sört, sokat. Azután, hogy erkölcs, már nem értettem, de még hiányzott nekem belőled. * Nem ő az a lány, a napbarna, a strandon fekvő, a szerelem. Vagy csak miután visszajöttél, éreztelek így tovább? Magyarázatok, mondogattam, magyarázatok, mert a húst csupán fölzabálni vagy magamévá tenni lehet. * Miért pont a harmadikra? Lehetett volna a földszint, hogy oda sosem téved a szem, talán nem az én hibám. Egyszer egy mesét szeretnék olyan királylányról, akit pincébe zárnak és nem várkastély tornyába, akinek szabadítása valódi, hogy feszengés, mászási technikák, kötél és karabiner nélkül, és csak akkor pontosan. Mégis kinek kéne másképp megfeleljek, a tőled tanult arccal? * Anyám és apám repülőn szerettek egymásba, valahol a felső troposzféra és az alsó sztratoszféra között. Ez, jobban mondva, földfelszíntől tíz kilométert jelent. Apám anyám karját ott fogta át először, azután Leningrádban végig. A Néva fölött anyám hónalja apám nyakához tapadt. Mikor hazajöttek, egy férfi állt a váróban, hatalmas virágcsokrot szorongatott, érzelmeit, amíg a dolgok nem rendeződnek, apámnak rejtenie kellett. Most arra a férfira gondolok, aki azóta is zokog, akinek a pusztulása miatt én létezem. Meg hogy még a boldogság is megalázható, és így vajon milyen.

Február 28-án a Bölcsészkaron hat kortárs költő összeült, hogy verseiket átengedjék hat értelmező közös munkájának. Evellei Kata Ünnep, Fehér Renátó Holtidény, Nyerges Gábor Ádám Régi idők rajzfilmjei, Seres Lili Hanna Várunk, Tinkó Máté Amíg a dolgok nem rendeződnek és Vida Kamilla A gép pihen című szövegei képezték a délután központját. Irodalom és nyelvtudomány találkozása gyakran kevéssé tűnik interdiszciplinárisnak, egyesek egyenesen azt vallják, hogy egyik a másiknak részterülete. Mindenesetre az Élve boncolás című beszélgetéssorozat második része, amelyet az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében hallgathattak meg az érdeklődők, arra mutatott egy példát, hogyan lehet az irodalomés nyelvtudományok szoros együttműködése gyümölcsöző kapcsolat. A szerzők és az értelmezők mind az ELTE hallgatói és oktatói voltak. A hat szerző egy-egy versét hat „boncmester” vette kezelésbe: Melhardt Gergő (irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgató; ő volt egyben az est moderátora is), Molnár Gábor Tamás (habilitált adjunktus, Irodalomtanítási Szakmódszertani Munkacsoport), Palágyi László (doktorandusz, Mai Magyar Nyelvi Tanszék), Simon Gábor (adjunktus, Mai Magyar Nyelvi Tanszék), Szemes Botond (irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgató) és Tátrai Szilárd (docens, Mai Magyar Nyelvi Tanszék) vezették fel a  versekhez tartozó vitát. A fenti felsorolásból látszik, hogy az értelmezők felkérésekor figyeltek arra, hogy mindenféle vélemény képviseltesse magát: három-három hallgató és tanár, három-három nyelvész és irodalmár. Egyedül a nemek közötti megoszlásban érzékeltem némi aszimmetriát: ugyan a hat költő között ült három nő, a  színpadkép erősen azt sugallta, mintha valamiért még mindig azt hinnénk (el), hogy az értelmezéshez szükséges kompetenciák az irodalmi jártassághoz és a tanultsághoz képest egészen más jellegű tényezőktől függnek. A szerzők és értelmezők egyéb szempontokból szimmetrikus eloszlása azonban igazán izgalmas véleménycserét eredményezett, a különböző területekről érkező beszélgető felek jól tudtak együttműködni. Az  értelmezés nyelvének, kifejezéskészletének

GREGOR LILLA

|7

különbözősége mellett az is jól érzékelhető volt, hogy bár többször hasonló vagy egymással összefüggő elemeket, értelmezési irányokat emeltek ki egy-egy szövegből, a felfedezett szöveghatásokat gyakran más formai és tartalmi komponensek eredményeként vezették föl. Annak, hogy a színpadon tizenkét ember ült és osztotta meg egymással és velünk az elkép­zeléseit, azt gondolom, két fontos hatása volt. Az első a kevésbé élvezetes: ennyi különböző emberre figyelni és mindannyiuk gondolatait befogadni a közönség tagjaként is nehéz feladat, láthatóan a moderálásuk pedig még nehezebb, és az sem javított a hangulaton, hogy mire a vélemények igazán hatni kezdhettek volna egymásra, ezzel egy következő, komplexebb szintre emelve az értelmezést, lejárt az idő, és tovább kellett lépni a következő alkotásra. A második hatást azonban jóval érdekesebbnek tartom. Amellett, hogy a felolvasott versekről önmagukban is lehetett beszélni, a színpadon egymással találkozó szövegek összeolvashatóvá váltak, és ezt az értelmezésekben gyakran ki is használták. Így hívhatta fel például Tátrai Szilárd a figyelmet arra, hogy amíg A gép pihen elmondja, hogyan kell verset írni, a Régi idők rajzfilmjei egyszerre él ennek a módszernek és az általános nyelvhasználatbeli és megformálásbeli megszokások felbontásával. A különböző szövegek összeolvasása alapján érdekes tendenciák is kirajzolódtak, amelyek, úgy tűnik, az ELTE író-költő hallgatóinak szövegalkotását általánosan meghatározzák vagy abban jelen vannak – természetesen ezek között nem egy, a költészeti hagyományból vagy a kortárs magyar költészetből jól ismert motívum is felfedezhető, a közös szövegjellemzők tendenciájának gondos meghatározásához érdemesebb lenne több alkotást megvizsgálni. Ilyen, az  este során többször felvetődött téma volt az értékcsökkenés és a költői nyelv díszítettségének együttes megjelenítése (Holtidény, Régi idők rajzfilmjei), és a kollektív és individuális tapasztalatok közötti tér megkérdőjelezése (Ünnep, Régi idők rajzfilmjei, A gép pihen). A vitaindítók és más vélemények végighallgatása után én Tinkó Máté versét tartom az egyik legizgalmasabbnak: ez alapján úgy tűnik, mégis lehet még ma irónia nélkül írni, ráadásul lehet iróniamentesen öndefinícióval kísérletezni.

Egyetemi Anyanyelvi Napok – Trefort-kerti tájfutás MAYER KATALIN Tájfutás (főnév): olyan, atlétikai jellegű futósport, ahol a versenyzőnek térkép segítségével a térképen feltüntetett ellenőrzőpontokkal kijelölt pályán, a pontokat előírt sorrendben érintve, a legrövidebb idő alatt kell megtennie a távot. Mit várhat tehát, aki részt vesz egy ilyen versenyen? - állomások - állomások között megtett séta - az állomások között megtett séta alatti kötetlen beszélgetés és ehhez egy kis jókedv - szórakozás Egyikben sem volt hiány a Trefort-kerti tájfutáson, mely az Egyetemi Anyanyelvi

Napok során került megrendezésre. A szervezők a NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport Nyelvileg tudatos iskola, kétnyelvű siketoktatás és a nyelv által kiaknázható tudás innovatív módszereinek, eszközeinek fejlesztése című projekt munkatársaiként a többnyelvűség kérdése köré szervezték a versenyt. A résztvevőknek hét állomáson kellett különböző feladatokat teljesíteni, amelyek a többnyelvűség más és más aspektusaihoz kapcsolódtak. Néhány állomáson – bevezető jelleggel – a két- és többnyelvűségről mint jelenségről beszélgettünk. Kiderült, hogy a többnyelvűségnek van egy nagyon szűk és egy sokkal tágabb értelmezése is. Az elkövetkezendő órákban pedig ezt a tudást próbáltuk elmélyíteni és rájönni arra, ki is a két- vagy többnyelvű beszélő. Az egyik

állomás például konkrétan a magyar és nemzetközi jelnyelv témakörével foglalkozott, de volt, ahol a jelekről általánosságban volt szó. Különböző népek számoláskor és speciálisabb helyzetekben használt kézjeleinek rejtelmeit kellett megfejtenünk. Egy másik állomáson egy rövid filmrészletet – egy férfi és egy nő párbeszédét – kellett újraszinkronizálni. Ez nem is lenne nagy dolog, ha nem egy eredetileg hangzó szöveget nélkülöző, némafilm lett volna az alapanyag. Mindent összevetve, bár kevesen vettek részt a programon, a szervezők sikernek könyvelhették el, a résztvevők pedig egy kellemesen eltöltött délelőtt után hasznos tudással gazdagodtak a Trefort-kerti tájfutásnak köszönhetően. Gratulálunk a nyerteseknek!

Forrás: ELTE Online

A különdíjas Urbán Matild


8|

KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

Váradi László és a komolyzene napjainkban LUKÁCS ANDREA Mozart, Bach, Liszt, Wagner… Mindannyiunk számára ismerősen csengenek e világklas�szisok nevei, a legtöbben nem csak munkásságuk nagy részét, de életútjukat is ismerjük. Tisztában vagyunk a komolyzene eszmei értékével, és bennünk él hagyományának tisztelete, azonban a mindennapjainkból mégis kiszorulni látszik ez a művészeti ág. A sztereotípia szerint csak az értelmiségi nagypapák és a szakmabeliek élvezik a klas�szikus zene komplexitását, míg a partiőrült fiatalság befogadóképességét meghaladja a túl sok hangjegy. Azonban manapság sokféle törekvést tapasztalhatunk a komolyzene népszerűsítésére, és a műfaj iránt rajongók tábora egyre inkább növekszik. Ilyen megmozdulás volt a Virtuózok néven futó tehetségkutató műsor, ahol fiatal művészek mérték össze tudásukat a kamera előtt, ezáltal nagyobb teret adva a médiában a komolyzenének. A versenyzők közül két éve különdíjat kapott és a zongoraszekció nyerteseként került ki a  22  éves Váradi László, aki anno csodagyerekként lépett színre. 9 évesen országos zongoraversenyen nyert Nívódíjat, 12 évesen bekerült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges osztályába, hét évvel később pedig megszerezte a Junior Príma díjat is. Vele beszélgettem a klasszikus zene szerepéről és annak változásairól. A művész úr is egyetértett velem abban, hogy erősödni látszik az a tendencia, miszerint a fiatalok is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a komolyzene felé, és valóban sikeres a mellette szóló kampány. Megkérdeztem, mi a véleménye a klasszikus zene alternatív megvalósításairól a propagálás érdekében? (Gondolok itt olyan modern előadásmódokra, melyet a Piano Guys vagy Lindsey Stirling világhírű művészek szorgalmaznak.) Váradi László szerint ezek nem sorolhatóak a klasszikus zene műfajához, az  előadásmódjuk meghaladja azt a változtatási mértéket, amely nem hoz magával értékvesztést. Saját bevallása szerint olykor ő is törekszik (bár kevésbé, mint kortársai) az  avíttas darabok másfajta közvetítésére, hogy a  közönség számára kön�nyebben átélhetővé váljon a zenei élmény, de mindezt csak a virtuozitás megengedett keretin belül. Szintén nagy népszerűségnek örvend a  filmzene, amelyet hajlamosak vagyunk egy kaptafára helyezni a klasszikus zenével, pedig a művész úr szerint nagy a különbség. Valóban közel áll egymáshoz a két műfaj, de a klasszikus zene inkább a hagyományos értékek felé húz. Közös bennük azonban, hogy mindkettő a hozzá tartozó történet által élhető át igazán, így a komolyzenei ipar fellendítéséhez szerintem akár az is hozzájárulhatna, ha a Zeneművészeti Egyetem egyes zenetörténeti kurzusaiból átemelnénk néhányat az olyan művészeti karokra is, mint amilyen például a bölcsészeké, hiszen sok zenei darabnak irodalmi kötődése van. Ahogy a kön�nyű zenében figyelünk a dalszövegre, úgy a klasszikus darabok mögött is látnunk kell az írott sorokat, hogy igazán magunkévá tegyük azokat – hívta fel figyelmemet Váradi László. Remélem, ti is kedvet kaptatok ezután arra, hogy az esti mozi helyett néha beiktassatok egy zongoraestet a programotokba.

Szót értenek-e velünk a kutyák? MOLNÁR A. ALIZ Dr. Andics Attila, az MTA-ELTE Összeha­ sonlító Etológiai Kutatócsoport posztdoktori kutatója ismertette a kutatócsoport kutyákkal kapcsolatos kutatásainak módszereit és eddigi eredményeit az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretein belül. Andics korábban az emberi agy kutatásával és a hangfeldolgozás jelenségével foglalkozott, mígnem 2013-ban felkérték, hogy csatlakozzon a projekthez. Miért beszélünk kutyákról a BTK-n? Egy átlagos ember egy átlagos napon körülbelül 16 000 szót mond ki. Beszélünk embertársainkhoz és lényegében minden(ki)hez, ami a szociális környezetünkben megjelenik, így akár a mosógéphez vagy a kutyához is. Néven nevezzük, instruáljuk, dicsérjük/ szidjuk vagy magunkhoz hívjuk kutyáinkat, közben lényegében fogalmunk sincs arról, hogy mit értenek ők mindebből. Bár az előadást kísérő vizuális támogatás sok kutyás képet tartalmazott, Andics rávilágított, hogy az általa tartott előadás mégis inkább az emberekről szól: mi tesz minket izgalmassá a nyelvi témakörben, mi az a mi nyelvi/szóértő készségeinkből/kapacitásunkból, ami valóban csak minket, embereket jellemez? És mit tanulhatunk egy olyan állattól mint a kutya, a mi emberi képességeinkről? Miért a kutya lett a vizsgálat alanya? Ennek három oka van. Egyrészt az evolúciós távolsága az embertől – körülbelül százmillió éve élt utoljára az embernek és a kutyának közös őse. Ellenben a szociális közelség jól ismert és nagyon jelentős – ugyanabban a térben, ugyanabban a családban élünk a kutyáinkkal; ugyanazok a hangok ismerősek és relevánsak számunkra. Másrészt szeretnek kedvezni nekünk és szeretnek biztonságot találni nálunk, ezáltal nagyon jól taníthatók és motiválhatók szociális jutalmazással. Végül pedig az ELTE Etológia Tanszéken Csányi Vilmosnak köszönhetően rengeteg kutatás és vizsgálat született kutyákkal, melyek eredményeihez a jelenlegi kutatás során felbukkanó anomáliák magyarázatát keresve fordulhatnak a kutatók. A kutatás A vizsgálatokat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) végzik. Egy hatalmas elektromágneses csövet kell elképzelni, amibe behelyezik a kutya vagy az ember fejét. A szerkezet segítségével képet tudnak alkotni arról, hogy az agy mely területeit tölti el oxigéndús vér, tehát mely területek aktiválódnak. Mivel a gép munka közben nagyon hangosan kattog, a lelkes önkéntesekként viselkedő ebeknek pedig 6-8 percen keresztül szinte mozdulatlannak kell lenniük, ezért a kísérletben résztvevő kutyáknak külön tréninget kellett tartani, hogy a vizsgálat során nyugodtan feküdjenek. A kattogások között csendeket csinálnak, az ingereket ekkor mutatva. Az agyi válasz 5-6 másodperccel később csúcsosodik ki egy adott ingerlésre, ezért azt már a kattogás közben tudják mérni. Az egyik, a kutatás során elvégzett vizsgálat lényege olyan eredmények rögzítése, melyeket direkt módon össze lehet hasonlítani, úgy, hogy a kutatásban résztvevő emberekkel és kutyákkal ugyan azt a kísérletet végzik el – ugyanabban a sorrendben, ugyanazokat a  hangingereket ismételve meg minden alanynál. A kapott képek (emberi és kutya agyról) sok hasonlóságot mutatnak, azonban a kutyák agyának területeiről, működéséről

Fotó: Kubinyi Enikő, MR Kutatóközpont

6-8 percnyi kattogás

még olyan szempontból hiányosak az ismeretek, hogy korábban éber állatokkal még nem végeztek fMRI vizsgálatot. Feltérképezték, hogy melyek azok a területek, amik erősebben reagálnak emberi vagy kutya hangokra vagy egyéb nem vokális zajokra. Korábbi kutatásokból tudható, hogy az emberi hang az emberi agyat sokkal jobban „lelkesíti”, mint bármi más. Az emberi agy és a hallókéreg elképesztően optimalizálódott az emberi hangokra. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyák agyánál is megfigyelhető-e hasonló optimalizálódás a fajtársaik hangjára, és úgy találták, hogy itt is felfedezhető a „fajtárs specifikusság”. A képeken az volt látható, hogy ugyanaz a funkció ugyanott található, ami azért érdekes, mert egy olyan fajjal hasonlították össze az embert, ami százmillió éve külön utat jár – ez azt jelzi, hogy sok más emlősben, akik ugyan arra a közös ősre vezethetők vissza, valószínűleg megtalálhatók ezek az agyi funkciók. Arra is kíváncsiak voltak, hogy érzelmeket kifejező ( jelentéssel bíró) hangadások milyen agyi aktivitást eredményeznek. Azt  lehetett megfigyelni, hogy embernél és kutyánál egyaránt átfedés látható a saját és a másik fajtól érkező hangadások feldolgozásának területeiben (korai hallókérgi terület), illetve mind a két fajnál együtt mozgott az aktivitás attól függően, hogy mennyire voltak pozitív töltetűek a hallottak. Fajtól függetlenül hasonlóan dolgozódik fel egy hang érzelmi töltete, ami mögött valószínűleg az áll, hogy ezek a hangok valóban hasonlóak. Innen léptek tovább a következő kísérletre, melyben a kutyák beszédfeldolgozását vizsgálták. Lexikálisan és intonációsan jelölt és jelöletlen hangmintákat mutattak az alanyoknak. A semleges akár hallatán a jutalomfeldolgozásért felelős központ aktivitása nem tért el szignifikánsan a nullától, míg az unott okos a dicsérő okos-nál is magasabb agyi aktivitást váltott ki – de a dicsérő akár-ral is hasonló eredményt értek el. Azt figyelték meg, hogy a  féltekei

eltolódás nem az intonációtól függött, hanem hogy lexikálisan jelölt volt-e a kutya számára a hallott szó, és ez nem múlott sem az ismerősségen, sem az akusztikán. Viszont a  jutalomközpont és a hallókérgi terület szinkronizálódása a hanglejtéstől függött. A jutalomközpontban, ahol azt gondoljuk, hogy integrálódik a lexikális és az  intonációs jelentésből szerzett információ, azt látjuk, hogy mind a kettőnek dicsérőnek kell lennie ahhoz, hogy megkapjuk a dicsérőaktivitást. Néhány tanulság A kutya agya külön dolgozza fel a szavakat és az intonációt. Képes beszédhangsorokhoz tanult jelentéseket kapcsolni. A kutya agya képes szavakat reprezentálni, ahogy az emberé is. A dicséret a kutyának is jutalmazó, de csak ha a szójelentés és az intonációs jelentés is stimmel. Pár következtetés Egy beszédingerekben gazdag környezetben a szójelentés reprezentációi megjelenhetnek még egy beszédre képtelen fajban is. Az agyi lateralizáció beszédingerekre inkább jelentésteliségen és nem az akusztikán múlik. A szegmentális és a szupraszegmentális tartalom elkülönült feldolgozása nem humánspecifikus. Néhány provokatív kérdés Mi tette az embert szóhasználó fajjá? Valószínűleg nem egy nagy agyi kapacitásbeli ugrás – mert úgy tűnik, hogy az az agyi kapacitás, hogy szavakat intonációtól függetlenül feldolgozzunk, úgy ahogy megvan egy egészen távoli nem főemlős fajban is. Nem lehet, hogy inkább valami olyasmi történt, mint a kerék/elektromosság/internet esetében? Nem lehet, hogy szépen lassan a kulturális evolúció hatására alakult ki a beszéd, mint emberi találmány?


KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

Kamu és igazság: a magyar dezinformáció SZENTPÉTERI IZABELLA A kamuoldalak, azaz a dezinformációs hírportálok leginkább a Facebookon (a legnagyobb közösségi oldal) vannak jelen, kamuprofilok (több mint 80 millió fake account van a Facebookon) terjesztik, s addig osztják meg, amíg egy kritikusabb réteghez el nem ér az adott dezinformált cikk. Korunkban sosem látott információdömping zúdul a modern emberre, s a „fake news”-t jóformán szinte csak a fiatalabbakból álló társadalmi réteg tudja kiszűrni (de ők se százszázalékosan). Az ember információs szűrőképessége sok mindentől függ: szociális helyzetétől, korától, s akár politikai identitásától is. Az ilyen oldalak lebutított, egyszerű, s visszatérő kommunikációs panelekkel rendelkeznek (pl. ezt nem fogod elhinni), ezzel is nagy kattintásszámot generálva. A dezinformációs oldalaknak több fajtája is van, az urbanlegends.hu ez év elején össze is gyűjtötte a hat legnagyobb halmazt, amibe dezinformációs portál valaha is beletartozhatott. Marinov Iván (az oldal szerkesztője) kategorizálása alapján van a kamuhíres, elfogult, áltudományos, konteós, szatirikus (mondjuk szerintem ez a kategória nem nevezhető dezinformációs hírhordózónak, de attól még ez  a  típus is szolgáltat félreértéseket), valamint a kattintásvadász (clickbait) hírportál. Fontos azt is kiemelni, hogy vannak olyan ,,fake news site”-ok, melyek nevei az összetéveszthetőségig hasonlítanak egy létező sajtóorgánuméra. Erre példa a heti-naplo.com – Heti Naplók – A valóság krónikása, ami nevében nagyon hasonlít a Heti Napló Sváby Andrással című atv-s vasárnapi televíziós magazinhoz, de ott van a hir-24. eu – HÍR 24, ami a 24.hu online hírportálra kísértetiesen hasonlít, valamint a www.anepszava.com – A NÉP SZAVA is, ami a Népszava naponta megjelenő folyóirat nevét akarja elbitorolni, vagy legalábbis magas olvasottságot szerezni.

Youkai (jókai) BUDAI ANDRÁS Japán szörnyeit, a jókaiokat (妖怪) ma már sokan ismerik, hiszen az animéken és különböző játékokon keresztül meghódították a világot. A jókaiok szorosan összekapcso­lódnak Japán eredeti vallásával, a sintoizmussal, de később a buddhizmus is nagy hatást gyakarolt fejlődésükre. A sintoizmus egyik ismérve az, hogy mindenben – legyen az akár a szél, egy hegy vagy egy fa – egyfajta isten, azaz kami (神) megtestesülését látja. Egyes vélekedések szerint régen a jókaiok is kamik voltak, csupán az idő előrehaladásával tiszteletüket elhagyták, és jókaijá váltak. Így tehát jókai szinte bármi lehet, kezdve a hézköznapi tárgyaktól, egészen a szellemeken át, az óriás szörnyekig. Eredetük is sokféle lehet, de egy dologban megegyeznek: mint oly sok más kultúrában, Japánban is a megmagyarázhatalant próbálták vele érthetőbbé tenni. A kappák (河童) folyókban, tavakban és mocsarakban élnek, fejük búbján pedig egy csésze vagy egy szivacs található, ami hogyha kiszárad, a kappa erejének elvesztését okozza. Kedvenc ételük a görögdinnye és az uborka, ezért a szentélyekben, ha ezeknek a lényeknek keresik a kegyeit, uborkát szoktak áldozni. Érdekből ugyan kedvesek is tudnak

Már eleve ezen nevek megtévesztőek, könnyen hiheti a valós portálnak egy kevésbé jártas internetező. Ezt fokozva ezek az oldalak szeretnek az emberek gyengéd érzéseire hatni, az együttérzésre játszani, s jobb esetben csak egy facebookos megosztást és/vagy like-ot (általában ,,ritka betegségben” szenvedő gyermek miatt, esetleg egy eltűnt háziállatért vagy sürgős műtétért), rosszabb esetben pedig ,,adományt”, azaz pénzt kérnek. Pénzt elkérni olyan dologért, ami nincs, az pedig kimeríti a csalás fogalmát. Mégis szinte lehetetlen elkapni ezen oldalak működtetőit, s itt nem arról van szó, hogy név és forráshivatkozások nélkül publikálnának. Ha egy ilyen oldal nagy nehezen megszűnik, létrejön öt másik. Gombamódú szaporodásuk megállíthatatlan, már-már az  internet természetes velejárója. A Facebook egy időben bevezetett egy olyan funkciót, ami jelezte a felhasználónak, hogyha kamuhírrel vagy hoaxszal van dolga, de ez a funkció sem élt sokáig, ugyanis jóval többen kattintottak rá egy adott oldalra a felhasználók, ha a  Facebook jelezte, hogy az kamu. Ennek több oka is lehet: kíváncsiság, konspiráción alapuló hozzáállás („amit Zuckerbergék hamisnak mondanak, az biztos igaz”), vagy egyszerűen a gyakorlatlanság. Egy magyar példán keresztül szeretném ezt érzékeltetni, mielőtt azonban belevágnánk, egy érdekes adat: az első hoax, ami elterjedt a magyar interneten, még az iWiW korából származik, 2006. május 4-éről, amikor egy hamis lánclevél azt tartalmazta, hogy ha a felhasználó nem küldi tovább a levelet minimum ötven személynek, akkor fiókja deaktiválásra kerül. A hoax 443 673 látogatót ért el és 16 107 708 lapletöltést generált, amivel a közösségi oldal látogatottsági rekordot döntött. Egy másik, frissebb hoax egyhónapos, nem más, mint egy új emberrablási módszerrel riogató Facebook bejegyzés. A teljesen életszerűtlen történetet, egy bizonyos Istvánné Bacskó osztotta meg, aki később saját posztja alá kommentben leírta, hogy

lenni, de általában nagyon kell vigyázni velük, ha élővízben fürdünk, ugyanis a kappák meg akarják szerezni az ember fenekében lévő shirikodamát, amelyben ősi legendák szerint az életerő lakozik, és elvesztése az áldozat halálával jár. A legbiztosabb védekezés ellenük az, ha leszellentjük őket. Bakemonónak (化け物), vagyis átváltozott tárgyaknak hívjuk az olyan, többnyire hétköznapi háztartási cikkeket, amelyek megérik a századik évüket. Szeretik ijesztgetni az embereket, de általában teljesen ártalmatlanok. Ebbe a népes csoportba tartozik a karakasza (唐傘小憎), egy egyszemű esernyő, ami a foganytyúján ugrál, vagy például a magától mozgó papucs is. Érdemes még megemlíteni két különleges jókait, akik házaink körül ólálkodhatnak. Egyikük az akaname (垢嘗), akit fürdőházak, fürdőkádak mellett találhatunk, ahol is a kádak, medencék szélére ragadt koszt nyalogatja le. Neve is erre utal, mely mocsoknyalót jelent. Korábban ennek a szörnynek megjelenésével ijesztgetve próbálták rávenni az embereket arra, hogy rendszeresen takarítsák a fürdőiket. A másik az úgynevezett tendzsó name (天井嘗), ami plafonnyalót jelent. Ez  a  szörny éjszakánként elhagyatott templomokat és egyéb épületeket jár, és hosszú nyelvével a plafont nyaldossa, ügyködéseivel fekete foltokat hagyva. A nurikabe (塗り壁) 19. századi források szerint egy háromszemű, elefántszerű fal,

ez nem vele történt meg, hanem a mindenegyben.com nevű hírhedt kamublogon olvasta. Ez azért is volt furcsa, mert a hölgy végig egyes szám, első személyben mesélte a történetet. A történet röviden annyi, hogy egy  pláza parkolójában egy borítékot tettek a kocsijának a szélvédőjére, de nem foglalkozott vele, egyből szállt be az autóba, s indult haza. Eközben észrevette, hogy egy furgon követi, majd végül abbahagyja azt, egy utcányira az otthonától. Mikor a hölgy hazaért, kinyitotta a borítékot, s állítása szerint hamis pénz volt benne. Felhívta a rendőrséget, ahol azt mondták, hogy ez egy új emberrablási módszer: az emberrablók addig követik a kiszemelt áldozatot autóval, amíg az le nem parkol valahol, hogy megnézze, mi is az a boríték. Az Index megkeresésére a rendőrség elmondta, hogy semmi bejelentést nem kaptak, s nincs is ilyen emberrablási módszer. A poszt több helyen is sántított: ha észreveszi az ember, hogy követik, az utolsó hely, ahová az útja viszi, az a ház, ahol lakik, ráadásul ennél jóval egyszerűbb módszerek is vannak az emberrablásra. Na de akkor még is, hogy tudott ez a hoax 2500 like-ot és 28 ezer megosztást kapni, ha ennyire logikus, hogy kamu az egész? Az emberek szeretnek félni. Bármennyire is fura, de a tudatalattinkban ott van a félelemvágy, ami táplálja az adrenalint, ugyanakkor paradox módon a modern ember nagyonis félős. Ráadásul az  egyszerű emberek nagy része nem kérdőjelez meg szinte semmit. Ha hall/olvas valamit, fel sem merül benne, hogy az valótlan, mert hiszen ha mondják/írják, akkor biztos, hogy igaz, különben miért osztanák meg, nem? A kamuoldalak pedig a  reklámok miatt terjeszkednek ennyire – több kattintás, nagyobb bevétel –, s egy kacsa hír néha több emberhez jut el, mint egy igazi. Ilyen és ehhez hasonló hoaxok a magyar interneten naponta jelennek meg, van, amikor egy régit elevenítenek fel, vagy részleteiben változtatnak meg, s jelenleg nincs nagyon mód a radikális eltörlésükre. A dolgon az sem segít,

Karakasza

amelyik séta közben bármikor előttünk teremhet, elállva ezzel az utat. Ő sem agres�szív fajta, azonban bosszantó lehet, ugyanis megkerülni nem egyszerű, sőt még látásunkat is megzavarhatja. Elűzni egyetlen módon lehetséges, egy husánggal pont a közepére kell suhintani. Eredetére a következő

|9

Modern korunkban a hollywoodi összeesküvés-elméletek a legelterjedtebb hoaxok. A Buzzfeed ez év február végén közreadott egy tesztet, melyben különböző kérdésekre háromféle módon lehetett válaszolni: 1. Hallottam, 2. Egy másik verzióját hallottam, 3. Sose hallottam. A tesztben a kérdés az adott összeesküvés-­ elmélet volt, mint például Stanley Kubrick rendezte a Holdra szállást, Walt Disney testét befagyasztva tartják Disneylandben, Ricky Martin egy autós balesetben meghalt a 2000-es években, Avril Lavigne 19 éves korában elhunyt, s kicserélték egy hasonmásra, vagy például Elvis életben van. A válaszok százalékos arányai elérhetőek, ha kitöltjük a tesztet. Például a válaszadók 63 százaléka hallott arról az elméletről, hogy Khloé Kardashian valódi apja O.J. Simpson, míg a válaszadók 34 százaléka sose hallott arról az összeeskü­vésről, hogy John Lennon-t a CIA ölette meg.

hogy politikai személyiségek, tévések és újságírók is terjesztik alkalomadtán ezeket a hírportálokat, így azok még nagyobb teret kapnak. Alapvetően a hoaxokat és a dezinformációs hírportálokat egy módon kerülhetjük el: csak is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által jóváhagyott portálokat olvassuk, kerüljük az online filmnézést, letöltést, mert ott is burjánzanak a kamuoldalak (ráadásul az adathalászat esélye is fennáll), s lehetőleg ne kattintsunk mindenre rá, ami a Facebookon megjelenik, még akkor se, ha egy ismerős osztotta meg. Sőt, álljuk meg, hogy akár csak kíváncsiságból megtekintsük a gyanúsnak vélt oldalakat, mert ezzel ugyanúgy generáljuk az oldal nézettségét, s ezáltal a fenntartók megélhetését. Ha lehetőségünk adott, próbáljuk ismerőseinkkel és barátainkkal megértetni, hogy adott esetben miért veszélyes az ilyen oldalakat olvasni. Tudom, a mai modern, felgyorsult világban nehéz kiszűrni, hogy melyik információ válik hasznunkra, s melyik igazából a dezinformáció, de a fentebb taglalt tulajdonságok lebuktathatják az adott oldalt. Figyeljünk oda, vigyázzunk egymásra!

magyarázatot találták ki: ha nagyon elfárad az ember, és elfogynak erőtartalékai, úgy érezheti mintha falba ütközne. Manapság is előkerülnek új jókaiok, mint például a Kucsiszake-onna (口裂け女), vagyis a felhasított szájú nő. Először a hetvenes évek végén jegyezték fel megjelenését, és mind a mai napig népszerű. A legenda szerint egy nap egy férfi sétált hazafelé a munkából, mikor is egy maszkos lány megkocogtatta a vállát, és megkérdezte tőle, hogy szép-e. Ezután a lány levette a maszkját, és láthatóvá vált a fültől fülig felhasított szája, majd azt kérdezte így is szép-e. A történet elterjedt, és azóta is élénken él a köztudatban. Egy másik modern jókai, ami 1989-ben „kelt életre” a dzsinmenken (人面犬), vagyis az emberarcú kutya. Általában szemetesek közelében lehet vele találkozni, és csak azt akarja, hogy békén hagyják. Más emberarcú lények is előfordulnak, ilyen például a kudan (件), amely tehén, emberi arcvonásokkal. Nagyon rövidéletű, ugyanis megszületése után néhány pillanattal elmond egy próféciát, majd azonnal meghal. Ezek a jóslatok általában szerencsétlenséget hoznak, de ha egy kudanról készült rajzot akasztunk a falunkra, az megvéd a gonosz szellemektől. Ebből a rövid listából is látható, hogy milyen gazdag mondavilággal rendelkezik a japán folklór, és hogy a modernizáció hatására sem tűntek el ezek a különleges lények az emberek mindennapjaiból.


10|

KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

csak az arisztokrácia élvezhette a látványt. Később viszont a társadalom egyre szélesebb rétegének nyílt alkalma megcsodálni ezt a gyönyörű, de kérész életű jelenséget, amely

az iskolaév kezdetét, többek között ezért is válhatott az új élet metaforájává, amelyet oly sok japán vers, ének vagy festmény örökített meg. Másrészről viszont ez a virág jelképezi a mulandóságot is, hiszen csak rövid ideig virágzik. Szomorú, de az új élet és a mulandóság kettőssége a cseresznyevirágot a kamikázék

már a kezdetektől fogva igen komoly jelentőséggel bírt az egyszerű emberek számára is. Az első cseresznyevirágok megjelenése jelöli ugyanis Japánban a rizsvetés, valamint

jelképévé tette a második világháború idején, ugyanis a japán pilóták a kormány buzdítására elkezdtek hinni abban, hogy haláluk után ők is szakuraként születnek majd újjá, így

felfestették a virágot saját repülőgépeikre. Ma már szerencsére nem használják fel ilyen célokra szimbólumként, viszont maga a hanami tradíciója is nagymértékben átalakult így, századunk kezdetére. Az európai gondolkodásmódtól eltérően keleten sok hétköznapinak tűnő dolognak van jelentősége és lelke – ez általánosságban a japán hiedelemvilágról is elmondható. Ezért a hanami régen egy szertartás hagyománya volt, amelynek keretei között áldoztak a fákban lakó lelkeknek. Ma azonban ez  a  tradíció is inkább a kikapcsolódásról, nagy összejövetelekről, a fák szépségének csodálásáról szól, főleg a külföldi turisták számára. A látvány különlegessége hatalmas embertömegeket mozgat meg, ráadásul jelentős bevételi forrás az olyan cégek számára, mint a  Starbucks vagy a Coca-Cola, akik külön erre az alkalomra készült dizájnnal és termékekkel állnak elő minden évben. Ez az időszak különösen mozgalmas a japán médiumok számára is, akiknek külön feladatuk tájékoztatni az embereket arról, hogy hol és mikor indul meg a virágzás, mely általában március eleje és április vége között várható az időjárás függvényében, de a délebbi területeken akár már január végén is megindulhat a virágzás. Szerencsére aki szeretne gyönyörködni a  cseresznyevirágokban, annak nem kell feltétlenül Japánig repülnie – elég, ha felkeresi az ELTE Füvészkertet, ahol idén április 7–8-án rendezik meg a ma már hagyománynak számító Sakura ünnep-et. Élvezzük hát egy kicsit az ébredező természet látványát is a nagy tanulások közepette, mert végre itt a tavasz!

egy átgondolt intézkedés volt, a hirtelen jött lehetőséget szervezetlenség követte. Ettől (is) függetlenül a negyven évig tartó extenzív termelés állami és privát hatékonytalanságot eredményezett, ami veszélyeztette a versenyképességet (kérdés, hogy ma mennyire erős ez a versenyképesség). A versenyképesség miatt pedig be kellett áldozni a többkulcsos adót, s egy viszonylagosan alacsony, konstans adókulcs tűnt a megoldásnak. Ez a megoldás mindenestre rövidtávú kellett volna, hogy legyen, 28 év elteltével felmerülhet, s fel is kell merüljön a kérdés, hogy az ország miért toporog még mindig egy helyben, bizonyos gazdasági és szociális szempontok fényében. Ráadásul a regresszív adó egy ördögi kört is elíndit, hisz csökkenti a lakosság aktivitási szintjét, mely még kevesebb állami bevételt eredményez, ami így még szűkebb adóalapot igényel, s a jóléti társadalom lassan, de biztosan egyre távolibbnak, s megvalósíthatatlannak tűnik. Sajnos a magyar banki és bírósági rendszer nagyon jól tükrözi, hogy mik a legnagyobb akadályai a magyar jóléti társadalom megalakulásának: nem más, mint a magyar bírósági végrehajtási rendszer. Kormányok jönnek s mennek, de valahogy egyik sem szorgalmazza azt, hogy ez a könyörtelen, antihumánus rendszer fel legyen számolva. Általában elodázzák a problémát, a téli időkben kilakoltatási moratóriumot hirdetnek, s kényelmesen hátradőlnek, mintha óriási segítséget nyújtottak volna. Az interneten ezernyi tutorial megtalálható, hogyan lehet lecsapni egy-egy banki árverésen nagyobb értékű ingatlanokra, melyeket akár piaci értékük 70 százaléka alatt is kiárusíthat az adott bank. Jelenleg közel 70-80 ezer ember vár arra, hogy kilakoltassák, idén a moratóriumot kitolták áprilisig, hogy ez a kényes téma ne legyen terítéken a választásokig. A rendszer könyörtelen, ha a bank által megszabott határidőn belül nem törleszt az adott személy (a bajba jutott

személyek nagy része devizahiteles) – általában egy-két hónap türelmi időt kap, ha addig se történik meg a törlesztés, rendőri, lakatos kísérettel a bank jogosult az ingatlant elvenni, ha kell, brutális erőszakot alkalmazva, s betörve az ingatlanba. Minden, ami mozdítható és értékesíthető, megy, de az esetek 95 százalékában egyenesen az ingatlant árverezik el, mint már mondtam, jóval a piaci áron alul. Az  adós, adósságától függetlenül kap valamennyi összeget az elkelt ingatlan árából, de semmiképpen sem annyit, amiből újrakezdhetné az életét. Anélkül, hogy mélyebben elmerülnék a  magyarországi viszonyokban, szeretném leszögezni, hogy a fejlett országokban ezen eljárás teljesen másként működik. A bank türelmi ideje jóval több, képesek az adósságot és annak behajtását felfüggeszteni, amíg az illető adott esetben új munkát nem talál, s az állam addig is segélyt biztosít az adósnak. Nálunk a segély szinte szitokszónak minősül, kacifántos gondolatmenetek köttetnek az ingyenélés szóösszetétel lombkoronája alatt, azonban jó, ha tudjuk: bárki kerülhet ilyen áldatlan helyzetbe. Nem kell ehhez se lustának, se dologtalannak lenni. Elég egy válás, egy hirtelen elhalálozás, munkahely elvesztése, s a dolgok követik egymást, míg az ember nem válik teljesen a körülmények áldozatává. Ráadásul ne feledjük azt se, hogy akkoriban a svájci frank alapú devizahitel kedvező feltűntetésének következtében sokan estek csapdába, s a későbbi regnáló kormányok is kétségek között hagyták a devizakárosultakat. Mindig tartsuk észben: sosem szabad belerúgni a már amúgy is bajba jutott emberbe. Ha nem tudunk neki segíteni, akkor legalább ne bántsuk. Igyekezzünk megmaradni embernek egy embertelen világban, s próbáljunk embertársainkhoz e szerint viszonyulni, mert már ez a hozzáállás is nagy segítség tud lenni.

Szakura – ünnep és metafora PIRÓTH EMESE Mulandóság és új élet – sokan nem is gondolnánk, hogy a kettőt egyszerre is lehet ünnepelni, ráadásul tavasszal, amikor a cseresznyefák virágzásnak indulnak. Akik egy kicsit is jártasak a japán, kínai, koreai vagy bármelyik másik távol-keleti ország kultúrájában (vagy láttak már japán animét, koreai kosztümös filmeket), azok tudják, hogy mennyire eltérő gondolkodásmóddal és életszemlélettel rendelkeznek ezek a társadalmak. Egzotikusságuk, nyugodtabb életvitelük mostanság a nyugati ember számára is egyre vonzóbbá válik, sokan látják ezekben a hosszabb és teljesebb élet titkát. Ahhoz viszont, hogy az ember effektíven tudja használni a keletiek módszereit, tudnia kell azok hátteréről is: például fontos lehet, hogy a keleti életszemlélet egyik fő aspektusa a természet szeretete, a természettel való azonosulás. A kelet-ázsiaiak szabadidejük nagy részét a természetben töltik el, és ennek nem feltétlenül a kicsiny lakás az oka – rengeteg hagyomány, szokás kapcsolódik össze a természettel ezekben az országokban. Ilyen például Japánban a sokak által ismert és szeretett hanami is, magyarul cseresznyevirág-ünnep, melyet mindig a szakura, azaz cseresznyevirág nyílásának időszakában tartanak. A hanami tradíciója egészen a 8. századig nyúlik vissza és, mint oly sok szokás, ez is Kínából eredeztethető. A korai időkben még

A jóléti társadalom alapjai SZENTPÉTERI IZABELLA A modernizáció, valamint digitalizáció során a jólét alapjai nemzetállamonként más, nincs egy univerzálisan elfogadott modell, mint a 18–19. század idején. Azonban szinte mindegy, hogy államkapitalizmusról, neo-liberális gazdasági piacról, vagy szociális demokráciáról beszélünk – meglátásom szerint a jóléti társadalom 3 alappilléren nyugszik. Ha az egyik hiányzik, nem beszélhetünk társadalmi jólétről. Igyekszem röviden vázolni ezen három alapot. A klasszikus szociológiai és közgazdasági norma szerint, a világon fellelhető országok három szinten kategorizálhatóak. Fejlett, fejlődő, fejletlen országokra. Régebben ez  első, második és harmadik világként volt értendő, de etikai okokból átírták a fejlettségi szóra. Fejlettek a nyugati országok (Nyugat-Európa, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália), fejlődőek az egykori Szovjetunió országai (Magyarország, Románia, Lengyelország, Oroszország, stb.), s fejletlenek Afrika, Ázsia, s Dél-Amerika bizonyos országai (pl.Nigéria, Észak-Korea, Mexikó). Ebből a három kategóriából csak a fejlettben találhatóak jóléten alapuló társadalmak, ebből kiemelkedő a skandináv jóléti modell. A  rendszer univerzális, minden állampolgár jogosult az ellátásokra (szociális szféra, oktatás, egészségügy), mégis individuális, mert nem hagy ki senkit, s a támogatás független a munkaügyi vagy családi státusztól. Az állam az alapvető jóléti ellátásokat finanszírozza, s  az organizációt is maga intézi, szervezésileg az önkormányzatokra nagyban támaszkodik, cserébe segít azoknak. A befizetett adó kamatozva visszakerül az állampolgárokhoz, a szociális ellátásokon keresztül. Bizonyos fejlődő

országokban az adó inkább kerül presztízsberuházások kasszáiba, semmint szociális ellátóintézményekbe. Alapvetően nálunk a jóléti társadalom nem egy honosított intézményrendszer. A jóléti társadalom három alappillére közül Magyarországon egyik sem elérhető. Az első a progresszív, azaz a többkulcsos adó, melynél az átlagadókulcs nő az adóalap emelkedésével. Figyelembe veszi a nettó havi fizetést, a munkaévek számát, s a szociális státuszt. Magyarországon ennek ellentéte, az egykulcsos adó rendszere él, ahol állandó az átlagadókulcs, s a fent említett faktorokat figyelmen kívül hagyja. A második alappillér a minimálbér adómentessége, ami itthon szintén ellenkező módon van, a minimálbér és a diákbér sem adómentes. A harmadik alappillér a rendszer univerzalitása, státusztól függetlenül mindenki részesül az igazságos adóelbírálásban, s szociális ellátásban. Magyarországon ez nem így van. Míg a progresszív adó inkább az alacsonyabb jövedelmű embereket segíti (adóik csökkentése több közfogyasztást, ezáltal országos progressziót eredményez), addig az egykulcsos adórendszer inkább a jómódúbb személyeknek kedvez. Pártpolitikától függetlenül ma már kijelenthető, hogy egy ország fejlődését, haladását a progresszív adórendszer segíti inkább, s a regresszív adórendszer visszahúzza. Az, hogy Magyarországon a jóléti társadalom miért nem funkcionális, sok mindennel indokolható, leginkább a kommunista múlt nyom erre bélyeget. A rendszerváltás után a volt kommunista országok igyekeztek jóléti társadalmakat kialakítani, de a piacgazdaság hiányzott hozzá. Ennek mondjuk nem csak a kommunizmus az oka, gazdasági és szociális szempontból a rendszerváltás nem


KLASSZ NŐK

Klassz nők Santavecz Anita

Lux Terka és a századvégi Budapest 2011-ben jelentette meg újból Lux Terka regényét, a  Budapest-et a Noran Könyvesház. A szöveget Kádár Judit gondozta és utószót is írt hozzá. Jelenleg nem sokat tudunk Lux Terka életéről. Kádár egy ponton úgy nevezi az  írónőt, mint „a titokzatos Lux Terka”. Annyi bizonyos, hogy a folyóiratkultúra emlékeiből meríthetünk némi inspirációt a  kutatásához. Az 1890-es években már jelentek meg írásai vidéki lapokban, pl. az Arad és vidéké-ben, a Pécsi Napló-ban és a Debreceni Ellenőr-ben. A századvég felé, Czóbel Minka már visszahúzódott anarcs­ pusztai birtokára és nem publikált többet. Ebben az irodalmi időszakban felmerülhet még aktívabb alkotóként Beniczkyné Bajza Lenke, aki Bajza József lánya volt. A századforduló felé egyre több női alkotó gondolta úgy, hogy bekapcsolódik az irodalmi életbe. Ezen alkotók hangja a nyilvános diskurzus részét képezte, a mai kánonban azonban már csupán marginalizált szerep jut nekik. A 18–19. században felmerül a nők társadalmi felemelkedésének gondolata és ebben a korszakban kezdenek el a nők irodalmi szereplőként megjelenni. Egy mai középiskolás azonban irodalmi tanulmányai során csupán egy-két női alkotó nevével találkozik. Az egyetemi klasszikus magyar irodalmi előadásokon kötelező olvasmányként megjelölt szövegek között csupán egyetlen női alkotó, Czóbel Minka szerepel. Ha beszélnek is női alkotókról, általában filológiai megalapozottság nélkül teszik azt, és így csupán bizonytalan általánosítások születnek róluk. Pedig érdemes lenne komolyan venni az irodalomnak ezen képviselőit is. Lux Terka regényének elolvasása után pedig még inkább hiszek ebben a gondolatban. Mit lehet tudni Lux Terkáról? Az 1920-as évek végén a Légrády testvérek kiadtak egy kortárs antológiát

Ritoók Emma, a szellem kalandora 1945. április 3-án halt meg Ritoók Emma írónő. Ritoók Emma haladó szellemiségű értelmiségi volt. Sokféle témában nyilatkozott meg, nemcsak író, hanem költő, esztéta és műfordító is volt. 1868-ban született Nagyváradon. Nemesi származású, református középosztálybeli családból származott. Közép- és felsőfokú tanulmányokat szeretett volna folytatni, azonban ez nem volt egyszerű, mert a nők számára egyetemi tanulmányok folytatása csak a két 1895-ös rendelet megjelenése után vált elérhetővé. Ritoók számára ekkor nyílt lehetőség arra, hogy érettségi vizsgát tegyen. Négyen a tűz körül című novelláskötete előszavában arról ír, hogy az érettségi teljesítése után érezte úgy, hogy elkezdődött az élete. Ezután a budapesti egyetemen bölcsészetet tanult. A szakirodalom nem tartja fontosnak szépirodalmi munkásságát, én azonban szeretnék leszámolni ezzel a vélemén�nyel. Ritoók Emma a keveset kutatott szerzők közé sorolható. A szellem kalandorai című regény az 1920-as évek szellemi eredménye. Publikálására 1922-ben került sor. Nem csupán kiemelkedő szépirodalmi alkotás, hanem kiváló kortörténeti dokumentumként is olvasható. Keletkezésének történetét általában a Vasárnapi Körben szerzett tapasztalataihoz kötik. A regény a 20. század első két évtizedének Magyarországát és Budapestjét mutatja be. Megismerhetjük a fiatal polgári értelmiség századeleji mozgalmait, az 1919-es politikai és társadalmi változásokat és a Trianonhoz vezető eseményeket. Megelevenednek azok az évek, amikor Magyarország a háborúba sodródik, képet kaphatunk a harcokról, zavargásokról, a menekülésről és a vándorlásról. A történet Donáth Ervin életét követi nyomon. A regény a  fiú felnövéstörténeteként is értelmezhető. Ervin gyerekkora egy vidéki kisvárosban telik – már ekkor úgy gondolja,

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

|11

Száz Magyarok Könyvei címmel. Ebben a kiadványban Lux Terka is publikált. A szerkesztők felkérték arra az írónőt, hogy írjon a kiadvány számára egy önéletrajzot. Lux Terka „önéletrajzában” kifejtette, hogy megmaradna eddigi titokzatos szerepében, szereti, ha nem tudnak róla sokat az emberek. Ez is írói hitelét szavatolja, hiszen szerinte a sikereit önerőből volt képes megvalósítani, nem pedig kapcsolatok és szívességek révén. Az író eredeti neve Dancsházi Oláh Ida volt és 1873-ban született. Egyszer házasodott 1883-ban, de a kapcsolat válással végződött. A férj Szöllősy György volt. 1901-ben novellája jelent meg a Vasárnapi Újság-ban, ami széles olvasótáborral bírt. Publikált ezen kívül a Hét című lapban is, amely a konzervatív ízléssel szembeforduló orgánum volt, illetve a Budapesti Napló munkatársaként is jegyezték. A Légrády testvérek 1900-ban alapítottak egy független napilapot, a Pesti Hírlap-ot – az írónő a húszas évekig publikált ebben az újságban. Luxnak markáns elképzelései voltak a nők emancipációs törekvéseiről. A Népszavá-ban cikk jelent meg róla 1910 januárjában azt az eseményt rögzítve, amikor a szociáldemokrata nőmozgalom aktivistája volt. Lux ekkor kifejtette a véleményét a feminizmussal kapcsolatban, illetve a női választójog témájában. Fontosnak tartotta a társadalmi egyenlőtlenség felszámolását. A Nő című lapban számos cikket publikált, amelyekben a nőmozgalommal és a pacifizmussal foglalkozik. A korai cikkekben még nem tartotta fontosnak a nők választójogának kiharcolását, az évek során azonban sokat változott szemlélete és később a nők egyenjogúságának megteremtéséhez elkerülhetetlennek találta a politikai és jogi vonatkozások megalapozását is. Lux Terka írásaival Kádár Juditon kívül Sánta Gábor irodalomtörténész foglalkozott. A „Minden nemzetnek van egy szent városa” című tanulmánykötet a századfordulós Budapest narratíváival foglalkozik. A szerző itt figyelmet szentel Lux Terka Budapest című regényének. Ez az író legismertebb műve, amely 1908-ban jelent meg. Kádár Judit szerint a Goriot apó-ra emlékeztet, hiszen a főszereplő Fáni, akárcsak Eugene de Rastignac, naivan és lelkesedéssel veti bele magát a nagyvárosi életbe, a történet azonban a fővárostól való megcsömörléssel és a társadalomból való kiábrándulással végződik. Lux társadalmi tablót ábrázol. A regény bemutatja a századforduló Budapestjének nyüzsgő életét. Megjelennek kilátástalanságban élő szegények, az egyszerű gyári munkások, a bohém művészek és a pazarló gazdagok. A regény központi alakja Schneider Fáni, akinek

végigkövethetjük az életét a gyermekkorától. A narrátor nagy figyelmet fordít arra, hogy bemutassa, milyen változáson megy keresztül Fáni jelleme. A fejlődésregények sémáját is felfedezhetjük a sorok között, azonban egyéni interpretáció kérdése, hogy mennyiben tekinthető fejlődésnek a lány jellemének alakulása, illetve hogy milyen természetű is ez a változás. Fáni szegény munkáscsaládból származó kislány, akit elsősorban a szépsége tesz különlegessé környezete számára. Egy testvére van, Szepi, aki okos, ám a narrátor szerint csúnyácska kisfiú. A testvérek szeretik egymást, sok időt töltenek el együtt, a báty vigyáz Fánira és óvja az elkallódástól. Egy nap azonban megtörténik a baj. Fánit elcsábítja egy szobrász. A kislány modellt áll a művésznek, majd a szeretője lesz. Fáni családját megbotránkoztatja a kislány tette, azonban segíteni nem próbálnak neki, hanem azonnal elítélik. Egyedül Szepi látogatja meg a szobrászt, és próbál hatni a lelkiismeretére, hogy vegye el a lányt feleségül, mert ez az egyedüli módja annak, hogy a társadalom ne vesse meg Fánit. A szobrász csupán gúnyos nevetéssel válaszol a kérésre. Szepi tehetetlennek érzi magát, és ezen a napon megfogadja, hogy olyan pozícióba fog kerülni felnőtt korában, ahonnan megszüntetheti a társadalmi igazságtalanságokat. A szobrászt nem érdekelte Fáni személyisége, csupán külső szépsége. A lányt nem is emberként kezelte, hanem művészetének alapanyagaként. Inspirációt merített a lány csodálatos testi adottságaiból, de arra nem volt érzékeny, hogy belső szépségét meglássa. A lány modellt állt a művésznek, aki a Venus című szobrot készítette el a találkozások alkalmával. A szobrász, miután elkészült a művével, megszakította a kapcsolatot a lánnyal. A narrátor ezután „elvágja” a történetet ennél a szálnál, amikor a kétségbeesett helyzetben találjuk Fánit. Az elbeszélő ezek után beszámol a három évvel később bekövetkezett eseményekről. Fáni ekkor már magabiztos fiatal lány, aki sokat változott az évek során. A sorozatos igazságtalanságok, amiket megtapasztalt, erősebbé tették. Ő is, ahogyan bátyja, megfogadja az őt ért sérelmek miatt, hogy tönkreteszi a körülötte lévőket. Ahogy idősödik, egyre magabiztosabb lesz, meggazdagodik és igazi femme fatale-lá válik. Lux regénye nagy érzékenységgel ragadja meg a századfordulós Budapest társadalmi problémáit. Egy erős akaratú női karakter próbál meg eligazodni a társadalmi „dzsungelben”, utakat, lehetőségeket keresve az érvényesülésre. Mai szemmel is érdekes olvasmány, hiszen rádöbbentheti az olvasót arra, hogy egy évszázada is hasonló problémák vették körül az embert, mint ma.

hogy más, mint a többiek. Ervin úgy látja, hogy a többi gyerek élete abból áll, hogy szorgalmasan tanulnak az iskolában, majd hazatérve gyerekes csínyeket követnek el vagy játszanak. A fiú viszolyog már ettől az életmódtól. Igazi barátra nem tud szert tenni, a gondolataiba menekül. Gyakran ragadják el a képzelgései, ezért nehezen érteti meg magát a többiekkel. Először a kis Wéber Gyula kezd el hozzá kötődni, aki csodálattal hallgatja Ervin magyarázatait órákon át. Egy napon azonban a gazdag zsidó családba született Ervin ellátogat Gyuláékhoz, és világossá válik számára, hogy szegények. A regényben a gyermekkori ártatlanság nem oldja fel a kiáltó egyenlőtlenséget a társadalmi rétegek között. Ervin elfordul Gyulától. A fiú ezután Budapestre költözik, és ott folytat tanulmányokat. A pesti társaság egyik kiemelt figurájává, afféle művész filozófussá válik. A szöveg végig lebegteti azt a kérdést, hogy vajon Ervin zsenialitása csupán reprezentáció vagy valós képesség-e. A fiú egész életén át keresi a nőt. Számos lánnyal, asszonnyal folytat majd viszonyt, de egyik kapcsolata sem kecsegtet pozitív kicsengéssel. Ervin végig megfejtehetetlen kérdésekre keresi a választ, az állandó filozofálgatás improduktív, csapongó, gyökerek és igaz kapcsolatok nélküli élethez vezet. A regény bemutatja a század első évtizedeinek budapesti társadalmát, a kallódó művészek életét, a törekvő értelmiségi fiatalok új eszmék bevezetését hirdető csoportját. A szereplők közötti dialógusok által bepillantást nyerhetünk a kor filozófiai, művészeti és tudományos elképzeléseibe. A regényben fontos szerepet kap a zene, amely kiemelt expresszív erővel bír. Ervin kisgyermekként tapasztalja meg először, hogy milyen nagy hatással van rá a zene. Egy haldokó ember utolsó zongorajátékát hallja. Ez az élmény egész életén át fontos marad a számára. A későbbiekben ő is zongorázni kezd. Gyermekkori barátja, Wéber Gyula is hivatásos muzsikus lesz, akivel már mint felnőttek látják viszont egymást. Ritoók olyan narratív eszközökkel él, amelyekkel ábrázolni tudja a zavargások, harcok, vándorlások dinamikus, kaotikus, stabilnak elgondolt rendszereket megdöntő aspektusait.

Ezekben a jelenetekben nagy erővel ragadja meg a tér rendezetlen, átláthatatlan voltát. A karaktereknek nincs lehetősége a stabil nézőpontból való szemlélésre. Nagy hangsúlyt kap a mozgás, a folyamatosság logikája. A harcok során szétomló város stabil struktúrája felbomlik és a „régi” városhoz köthető vizuális tapasztalatok érvényüket vesztik. A széthullás következtében új látványvilág jön létre, amely folyamatos átalakulásban van. A menekülők fő intenciója a szétdúlt város elhagyása. A vándorlóknak el kell hagyniuk a megszokott terüket, otthonukat. Nemcsak életterüket kell maguk mögött hagyniuk, hanem múltjukat is. Az egész életüket eddig Budapesten élő polgárok a város épületeihez kötődtek, hiszen ezeken a helyeken történtek velük események. A térből számukra kiolvashatóvá válik a múlt. A kaotikus idők során azonban az épületek roncsolódnak, elpusztulnak. A tér ezen elemeinek törlődésével megszűnik a lehetősége annak, hogy a tér narratívakonstráló potenciállal rendelkezzen. Az  elpusztult épületekből nem olvashatóak ki a továbbiakban a múlt történetei. A regényben a harc, a vándorlás és az emlékezés komplex összefonódása jelenik meg. A regényen kívül a világháború borzalmainak tapasztalatait az 1920-ban megjelent Sötét hónapok című verses­ kötetben is megírta. A harcok, a menekülés és az elvándorlás jelenségeiről több műnemben is írt, ezeknek a tapasztalatoknak a kifejezésére narratív és poétikai lehetőségeket is teremtett. Érdekes reprezentációs eljárás az, ahogy a világot befolyásoló militáns logikát képes epikus és lírai keretben is ábrázolni. Ritóók Emma művei egyedi, érdekes és a társadalmi, poltikai, migrációs eseményekre érzékenyen reflektáló perspektívát nyújtanak a kor történetének minél teljesebb megismeréséhez. Ritoók Emma izgalmas személyisége a magyar nőtörténetnek. Tevékenységével a múlt századi haladó nő típusát képviseli, aki fontosnak tartotta, hogy művelődjön, és hogy intézményi keretek között részesüljön oktatásban. Sokoldalú érdeklődése, elmélyült, művészeti, esztétikai tudása a kor egyik fontos gondolkodójává avatja. Érdemes emlékeznünk rá.


12|

AJÁNLÓ

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (április 19–22, Millenáris)

Kis Könyves Éj – Független könyvesboltok éjszakája (április 20, több helyszínen)

Könyvmolyoknak kötelező program, hiszen ez egy fantasztikus lehetőség beszerezni a várva várt friss, ropogós újdonságokat (sok standnál ilyenkor kedvezményesen), felfedezni új írók műveit, tágítani az irodalmi ismereteket, nem utolsó sorban pedig rengeteg kortárs, elismert magyar szerző is részt vesz az eseményen. Továbbá nemzetközi fesztivál lévén lehetőséget nyújt más kultúrák irodalmi hagyományainak megismerésére. Idén a díszvendég ország Szerbia lesz, de találkozhatunk többek közt norvég, osztrák, lett szerzőkkel is. Rengeteg színes programmal készültek a  szervezők, minden korosztály találhat magának valót, ha átlapozza a programfüzetet, ami letölthető a www.bookfestival.hu oldalról. Egy eseményt külön kiemelnék, ugyanis Nádasdy Ádám professzor úr is jelen lesz a könyvfesztiválon. A Magyar Műfordítók Egyesülete képviseletében kerekasztal-beszélgetést tartanak Shakespeare IV. Henrik című drámájának műfordításairól április 20-án (péntek), 18 órától a Millenáris Park Supka Géza termében. A fesztiválon való részvétel díjtalan, és még regisztrációhoz sincs kötve, cserébe szellemileg felfrissülhetünk négy napon keresztül.

Ez tulajdonképpen a Könyvfesztivál egyik külső helyszínen megrendezett programja. Kalandvágyó könyvmolyoknak kifejezetten szórakoztató lehet az esemény, hisz itt a lehetőség a különös hangulatú könyvesboltok felkutatására, ráadásul mindez nem éppen egy szokványos időpontban tehető meg. Ezen az éjszakán a független könyvesboltok sokszínűsége, egyedisége, minősége kerül reflektorfénybe. Idén közel harminc fővárosi és vidéki könyvesbolt vesz részt az eseményen. A résztvevő könyvesboltok listáját, részletes programtervét megtalálhatjátok a  www.kiskonyves.blog.hu oldalon. Egy eseményt azonban itt is kiemelnék. Gyönyörű campusunktól nem messze található az Írók Boltja, az Andrássy út 45 alatt. Itt Dalok a galériáról címen lép fel Simon Márton (vers, slam), Gyarmati Gábor (basszusgitár) és Munkácsi Ádám (fuvola). A program 19–21 óráig tart.

„Nyissunk a térre!” Ezzel a jelmondattal kerül idén megrendezésre a VIII. Budapest 100, a száz évnél idősebb fővárosi házak ünnepe. A Kortárs Építészeti Központ rendezvényének fókuszában, hogy a legfrissebbeket említsem, állt már a Nagykörút és a rakpart is, ezúttal pedig városunk terei köré szerveződik a kulturális élményhétvége, azzal a sosem titkolt céllal, hogy közelebb hozza egymáshoz és az építészet eleven világához mind a résztvevőket, mind a látogatókat. 24 helyszín házainak lakói jelezték vis�sza, hogy szívesen megnyitják a kapukat az érdeklődők előtt, megosztva velük az otthonukat jelentő épület történetét, hangulatát. A barátságos vendéglátás mellett programokra is lehet számítani, mindennel készülnek, ami szem-szájnak ingere: házi szörp a sétában megszomjazottaknak, örömzenélés a  gyermekeknek, saját készítésű dekorációk, rengeteg élmény és ismeret, és persze egyedülálló látványok minden méretben – legyen az például egy mozaik a falon vagy a panoráma az ablakból. Az idei téma különlegessége, hogy az építészeti korszakok és sajátságok megjelenítése mellett a helybéliek lelkületére és történeteire a szokásosnál is nagyobb hangsúly kerül. Mivel minden tér társadalmi-kulturális mikrokozmoszként működik, nemcsak tágabb fogalmakhoz és általánosabb eseményekhez tudnak gondolatokkal, benyomásokkal csatlakozni egy-egy tér házainak lakói, hanem a környezet által meghatározott közös emlékekhez, kérdésekhez is. Aki kedvet kapott egy igazán tartalmas, lépcsőházakon és udvarokon is keresztülvezető tavaszi sétára, azt május első hétvégéjén, 5-én és 6-án várja szeretettel a VIII. Budapest 100. További információért keresd fel a http://budapest100.hu/ oldalt.

10. Corvin moziéjszaka (április 21–22.) Idén tavasszal is megrendezésre kerül a filmdömping, melynek során az érdeklődők öt választott filmet nézhetnek meg, hat különböző teremben, egyetlen belépővel a Corvin moziban. A vetítések délután 18:00-kor kezdődnek, és másnap hajnali 6:00-ig tartanak. A szervezők ezúttal is az elmúlt időszak legsikeresebb filmjeiből válogattak (Doctor Strange, Thor: Ragnarök, Fekete Párduc, Szárnyas fejvadász 2049 stb.), de kiegészítették a listát két premier előtti bemutatóval (Sosem voltál itt, A bosszú) és Quentin Tarantino első filmjével, a Kutyaszorítóban-nal. A jegyek már megvásárolhatók a helyszínen, 3 600 forintos áron. Április 21. szombati munkanap, tervezéskor számoljatok vele. Az eseményre érdemes minél nagyobb társasággal érkezni, hogy legyen, aki tartja a sorban a helyünk, amíg bevásárolunk a következő filmre vagy egyéb dolgunk intézzük. További információért látogassátok meg a  Facebook-eseményt, vagy http://corvinmozi.hu/programok/10-corvin-moziejszaka-aprilis-21 oldalt.

Koncertek a Budapest Parkban Május elején újra kinyitja kapuit Budapest egyik legkedveltebb szabadtéri koncerthelyszíne, a Budapest Park. Ha hangolódnál a fesztiválszezonra, vagy csak szimplán kint szeretnéd hagyni a valóságot egy este erejéig, akkor mindenképp megéri ellátogatni a Parkba. Tudtad, hogy itt található a  világ legkisebb diszkója? És azt, hogy maga a helyszín úgy van kialakítva, mintha egy mini fesztiválra ugrottál volna be? Bármi is a válaszod a fenti kérdésekre, egy biztos: ha buliról van szó, a Budapest Parkban nem lehet csalódni. Május 3-án a Margaret Island és The Carbonfools játssza a talpalávalót egy fergeteges nyitóbuli keretén belül. Idén is tarka a fellépők listája, hazai és külföldi tehetségek is fellépnek majd, ezért bővebb információkért érdemes figyelni az eseményeket a Park Facebook- és weboldalán.

Fotó: Hermann Veronika, Gács Anna

Behind the scenes – a Lost In Budapest bloggerei

Perspektíva kérdése „A Tiny Wasteland születése összefonódik mindennel, amiért valaha igazán rajongtam. A miniatűr dolgokkal, az ételekkel és a fotózással.” – írja Csákvári Péter a szívéhez közel álló projektjéről. Munkái a fantáziát engedik szabadjára és testesítik meg: miniatűr figurákat helyez hétköznapi helyzetekbe, szokatlan környezetben. Ismerős és egyben különös világában játszani az étellel (is) nem hogy tilos volna, hanem egyenesen alapelemét képezi az alkotásnak. Szókimondóan konstruált képein mindennapi emberi tevékenységeket és vágyakat jelenít meg, és noha nem kell senkinek magyarázni a témái nagy részét, látásmódjának köszönhetően azok mégsem tudnak unalmassá válni. Művei, nemzetközi sikereket követően, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében is kiállításra kerülnek áprilisban. Helyszínül a Fővám téri Központi Vásárcsarnok szolgál majd, teljessé téve az élményt az ínycsiklandó környezet és az eredeti atmoszféra révén. Az április 3-i megnyitótól kezdve több mint egy hétig lesz megtekinthető a kiállítás, majd a Rákóczi téri csarnokba költözik egészen hó végéig. Amilyen szürreális látványt nyújtanak ezek a háttérként újraértelmezett tárgyak, élelmiszerek, ételek, annyira jól is esik a szemnek a valóság és a valószerűtlen épp megfelelő arányú elegye. Hogy összeillik-e végül is a kettő? Természetesen, csak perspektíva kérdése.

Minden út Budapestre vezet Négy év szünet után idén februárban új lendülettel, témákkal és bloggerekkel elindult a Média és Kommunikáció tanszék nemzetközi hallgatóinak online kulturális magazinja, a Lost and Found in Budapest – teljes nevén Lost in Budapest, Found in a Ruin Bar. Itteni és Erasmusos diákok közösen tervezik és működtetik a blogot egy – Hermann Veronika és Gács Anna vezette – gyakorlati kurzus keretében. Személyes élményeken keresztül mutatják be mindazt, amit Budapest felfedett előttük szórakozási lehetőségek, kulturális élmények, vagy akár önismereti tanulságok tekintetében. Az olvasó kedvére válogathat a cikkek között, olvashat részegségről, felismerésekről, meglepetésekről, megismerkedésekről, és legalább an�nyi, Budapesten belüli külön világról, ahány írója van a magazinnak. Meghatározó élményeket, első benyomásokat tárgyaló vallomások, illetve interjúk és tudósítások formájában ismerheti meg az, aki a blogra téved, hogy kinek éppen mit jelent ez a nyüzsgő főváros – mit ad, és mivé alakul át, mivel gazdagodik az itt élő egyetemista gondolatvilágában. Feledkezz bele az egyre frissülő ELTE-s kultúrblogba, és találd meg a hozzád legközelebb álló történeteket és helyszíneket! A blogot a https://lostandfoundinbudapest. wordpress.com/ címen érhetitek el.

Fotó: Csákvári Péter

Fired


AJÁNLÓ A meztelen Mucsi, az álmok lovagja KELEMEN DÁNIEL Sokféle ajándékot kap az ember. Kicsit, nagyot, puhát, törékenyet, na meg olyat, amin masni is van. A tartalom sokszor ugyanaz, a körítés változó. Én mégis egy fehér borítékot kaptam tavaly karácsonyra a testvéremtől, benne két jeggyel a február 6-i Don Quijote című előadásra a Szkéné Színházba. Ennek az ajándéknak azonban nagyobb szerepe volt, mint az elmúlt években bármely másiknak, amit születésnapra, karácsonyra vagy egyéb alkalomra kaptam. Ez egy olyan ajándék volt, ami nem kézzel fogható. Egy esemény, egy élmény, egy álom. A darab, amit már régóta látni akartam. Egy spanyol álom, amit korunk legkiválóbb magyar párosa, a Mucsi-Scherer kettős formált meg. Ugrunk is gyorsan egyet a történetben. Hideg téli nap, az előadás napja. Este hét óra előtt érkezünk a színházba, szokásunkhoz híven szépen öltözve, zakóban, ingben, ahogy édesanyánk tanította kiskorunkban. A sorban állunk, ugyanis helyfoglalás érkezés szerint van. Az aulában meleg van, kezünkben bontatlan vizes palackok, a fejemben meg a gondolat, amit két ismerősöm hintett el néhány napja. Mucsi ádámkosztümben. Pontban hét órakor kezdik el beengedni az embereket a nézőtérre, testvéremmel meg is célozzuk az utolsó sor bal szélén levő két helyet. Hirtelen csend és sötétség, pár pillanat és akkor kezdetét veszi a darab.

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április Előzetes feltételezésem szerint valami viccesnek kéne történnie. Ehelyett a bevezető monológ után Mucsi Zoltánt alias Don Quijotét látjuk egy nagy ágyon, testét megannyi fásli borítja, arca a magyar-spanyol fájdalom egész palettáján köröz. Néhány jajveszékelő mondat után megjelenik hű társa, Sancho Panza is a matrac anyósfelén. Rövid másodpercekre feltűnnek a mellékszereplők is, akik közül Kovács Krisztiánt emelném ki. Ő kellően leharcoltnak tűnik, borostás, karikásak a szemei, az az érzésem vele kapcsolatban, mintha középkorú férfi létére is megszállott, amfetaminfüggő kezdőszínész lenne, aki hajnalig gyakorolta, hogyan kell a fejét az ágy szélébe tökéletes ívben beleverni. A ,,Szancsót” megformáló Scherer Péter tökéletesen hozza a feszültségoldó, habókos karaktert. Mindenki nevet, ő maga is élvezi, szeme együtt hahotázik a nézőközönséggel. Ezzel nincs is baj, hiszen ez részben komédia, ennek kell történnie. Engem valahogy mégis ,,DoN kiHÓtE” elforduló pillantásai fognak meg. A búsképű lovag. Se nem bús, se nem lovag. Egy átlagember, nagy álmokkal, sok szerencsétlenséggel és végtelen szívkapacitással. Sokunk alternatív énje. A generációnk prototípusa. Bölcsesség, alázat, valós tudás híján a fiatalok egyetlen esélye csupán az álmodozás. És ez megannyi kínt teremt maga köré a szerelemmel karöltve. Don Quijote pedig szerelmes. Mégpedig nagyon. Ő hegyeket akar megmozgatni, hadseregek héroszait akarja Sancho segítségével leverni, vadakkal és mindenfélékkel viaskodni egy nő kegyeiért. Szélmalomkarú óriást győzne le, megszégyenítené Micocolembót, Pierres Papint, de az arábiaiakat és a numídiaiakat sem kímélné rozsdás lándzsájától. S mi

több, meg is akar őrülni érte. És meg is őrül. Ez az  ő  végzete. A  színész gyötrődik, a néző szíve megszakad. A hallban elhagyott gondolataim most valósággá válnak. Mucsi Zoltán egy lepedő mögül lép elő. Se fásli, se nadrág, se takargatnivaló értékek. Egy szál természetes szerelem az őrület határán. És erre oly kíváncsi a közönség. Kíváncsiak és szeretik, jobban mint, amikor felrobban egy autó valamelyik akciófilmben. Jobban, mint amikor cuki állatok vannak az esti híradóban. Ez a művészet, mondják sokan. Ez a honi valóság. Nem kell cicoma, arany meg bronz díszlet, tömegjelenetek, betétdalok. A bús magyar társadalomnak a maga lovagja kell. A szerény kisember, aki maga választja ki szerelmét, és ha kell, megőrül érte. A  saját célja kell, az önnön nagy álma. És ebben Mucsi Zoltán nagyon erős, talán az egyik legerősebb a  magyar színészek sokaságából. Kora ellenére meg van még benne az akarás, hogy édesebbé tegye mindannyiunk álmát. Nem kell még anyáznia se hozzá. Azon csak jót nevetünk, ismételgetjük, majd elfelejtjük. A tekintetére van szükségünk. Arra a tekin­tetre, ami akkor ül ki ráncos homloka alatt, amikor Don Quijote szerelmét kelti életre. Mert akkor látjuk csak igazán, mennyit ér egy álom. Sokaknak látnia kell még ezt a darabot, hisz van még megvalósítatlan álom szerte a  világon. Nem mindegyikben van matrac, amin hahotázva lovaglást imitálunk, de minden alternatív Don Quijte-nak szüksége van a maga Sancho Panzájára. Mert az bolond, aki álmokat követ, de még nagyobb bolond, aki követi… A következő két előadás időpontja a  Szkéné Színházban: április 27., május 16.

Utazz, dolgozz és láss: a nemzetközi önkéntes táborok világa NAGY ANNA Végre itt a tavasz, de gondolatban sokan már – a vizsgaidőszakot átugorva – a nyarukat tervezgetik. A külföld nagyon csábító, de drágább, és sokkal körülményesebb megszervezni, mint egy belföldi üdülést. Ha azonban kedvet érzel ahhoz, hogy kicsit kilépj a komfortzónádból, és a munkától sem riadsz vis�sza, akkor a külföldi nyaralás közelebb van, mint hinnéd: egy nemzetközi önkéntes tábor formájában. Tavaly olyan projekten szerettem volna részt venni, amelynek keretében egyszerre gyakorolhatom az angolt és németet, valamint foglalkozhatok irodalommal, de nem olyan „vizsgaidőszakosan”. A keresgélésnek meg is lett az eredménye: elküldtem önéletrajzomat és motivációs levelemet az Open Houses weimari projektjére, és hamarosan megkaptam a várva várt választ: mehetek! A részletes tájékoztatót július elején, körülbelül egy hónappal a tábor kezdete előtt kaptam meg, amiben a szállással, munkával és a helyszínre való eljutással kapcsolatos információkat írták le. Elképzelésem sem volt arról, hogy milyen lesz ez a valóságban, úgyhogy nagyon izgultam. A kiutazást 12 ezer forintból, egy vonat-busz kombóval sikerült megoldanom. Egy ülőkocsis színvonalú éjszaka után érkeztem meg Drezdába, majd egy pár órás városnézést követően délután indultam tovább Weimarba. Estefelé már minden bajom volt, a tetejében még a telefonom is lemerült, ezért nagyon örültem, amikor egy kis tanácstalan bóklászás után megtaláltam az elkövetkezendő két hetem otthonát, egy kényelmes hostelt.

A munkának volt egy kemény, fizikai része: az UNESCO Világörökségi helyszínnek számító, város környéki parkok ösvényeit kellett felújítanunk, mely az ösvény több mint 150 éves alapjának kiásásából és új anyaggal való feltöltéséből állt. A másik feladat már a kreativitásunkat vette igénybe, ugyanis mindenkinek előadást kellett tartani országának egyik Világörökségi helyszínéről. Mivel a társaság nagyon változatos volt, Franciaországtól és Olaszországtól kezdve egészen Oroszországig, Kínáig és Mexikóig, sok érdekes dolgot hallottam. A gyakran tűző nap alatt végzett munkáért cserébe azonban nagyon értékes ellenszolgáltatás járt. Egyrészt a szállásért és az étkezésért nem kellett fizetnem, mivel azt a szervezet teljes mértékig állta. Másrészt munka után a parkokat fenntartó alapítvány szakemberei nem egyszer vezetést tartottak a helyszínen, és a parktervezésről és a mögötte húzódó filozófiáról, elgondolásokról beszéltek. Harmadrészt ez a két hét elég volt arra, hogy Weimart és környékét alaposan megismerjem, ugyanis kaptunk egy kártyát, amivel a workcamp ideje alatt szinte az ös�szes múzeumba szabad bejárásunk volt. Kultúrában és múzeumokban Weimar pedig nem szenved hiányt: a 18. századtól kezdve a város olyan polgárokat tudhatott lakójának, mint Johann Sebastian Bach, Goethe, Schiller vagy éppenséggel Liszt Ferenc – a róluk szóló anekdotákból és személyes tárgyaikból pedig jó sok fennmaradt. A hétvégén elmentünk Erfurtba is, amelynek óvárosa mai napig őrzi középkori jellegét. Mindez szép és jó, de számomra azért vált felejthetetlenné, mert az egészet egy szuper és egymást támogató csapatban éltem át. A

közösségi élet központja a főzés volt, ami ugyan egy ember feladata lett volna, de rendszerint mindenki részt vett benne. Én például egy húsos és egy vega kenyérlángost sütöttem, de a kínai csiaoce, ukrán borscsleves és a mexikói nachos is terítékre került. Utólag visszanézve nagyon örülök, hogy ezt a két hetet bevállaltam: bátrabban vágok már bele az ismeretlenbe, sok új embert megismertem és végre lehúzhattam Weimart az utazós bakancslistámról. Hogyan vehetsz részt nemzetközi önkéntes táborban? Magyarországon elsősorban az Útilapu Hálózat és az Egyesek Ifjúsági Egyesület közvetít ki önkénteseket külföldi workcampekbe. Mindkét alapítvány honlapján hozzáférhettek egy nagy adatbázishoz, amelyben különböző szűrők segítségével megtalálhatjátok a számotokra legszimpatikusabb tábort. Meghatározhatjátok például az időintervallumot, illetve a workcamp idejének hosszát, a munka típusát és természetesen azt is, mely országokban vállalnátok szívesen önkéntességet. Ha már kiválasztottátok a legmegfelelőbbet, fel kell vennetek a kapcsolatot a magyar küldőszervezettel, ami regisztrációs díj ellenében elküldi a jelentkezéseteket. Ha valamilyen okból kifolyólag nem sikerülne bejutni egyetlen megjelölt workcampbe sem, akkor a küldőszervezet segít hasonló projektet találni, vagy akár eltolhatod jövő évre a jelentkezést. Ha szeretnél többet megtudni, látogass el az Egyesek Ifjúsági Egyesület (egyesek. hu) és az Útilapu Hálózat (utilapu.hu) honlapjára.

|13

The Good Doctor (Sorozat, iMDb: 8,4) MOLNÁR A. ALIZ Már korábban is volt rá példa, hogy egy orvosokat a központba helyező sorozat egyik epizódjában olyan dokival ismertettek meg, aki valamilyen idegi-fejlődési rendellenességgel vagy pszichiátriai betegséggel rendelkezik – erre jó példa a Dokik (Scrubs, 2001–2010.) 2004/12-es epizódja az OCD-s (kényszerbeteg) Dr. Kevin Casey-vel. A Doktor House készítője, David Shore azonban úgy döntött, hogy egy egész sorozatot szentel egy autista srácnak, aki Savantszindrómájának köszönhetően jó sebészalapanyagnak tűnik. Dr. Shaun Murphynek a betegek gyógyításán túl azt is el kell érnie, hogy ne csak az állapotát lássák kollégái, hanem a képességeit is. Murphyt az első napjától követhetjük, ahogy szépen lassan beilleszkedik az elit kórház dolgozói közösségébe. Meg kell tanulnia a megfelelő kommunikációt mind a munkatársaival, mind a betegeivel – elsősorban a  kommunikációs nehézségeket hozzák fel vele szemben a kórház és a sebészeti osztály vezetői. Állapotából kifolyólag számára az igazság közlése teljesen természetes – és ebből fakad a legtöbb galiba. Meg kell ugyanis tanulnia, hogy milyen módon közölheti az igazságot másokkal, vagy bizonyos esetekben kit kell megkérnie, hogy helyette füllentsen. A társadalmi elvárások elsajátításában és egy egészséges életszemlélet kialakításában nagyon sok segítséget kap kollégáitól, szomszédjaitól, az apafigurát pótló Glassman doktortól, de a betegek és hozzátartozóik is olyan dolgokra hívják fel a figyelmét, amit egy átlagos ember is megszívlelhet. Kórházi drámáról lévén szó, nem csak Murphy életével ismerkedünk meg – betekintést nyerünk rezidenstársai és főnökei hátterébe is. Persze a környezet miatt kihagyhatatlanok a nagy rejtélyek, a különösebbnél különösebb esetek, de azért gondolom nagyon jó és színvonalas sorozatnak, mert aktuális témákat dolgoz fel. Volt már néhány próbálkozás, de 2017 után frissíteni kell a képet: - Hogyan viselkedjünk, ha a doktorunk/ munkatársunk a spektrumon van? - Mi történik munkahelyi szexuális zaklatás esetén? - Mi történik, ha sikertelenül próbálunk gyereket vállalni? - Mi a fontosabb: az egészség vagy nagyjából akármi más? - Hogyan kezeljünk olyan eseteket, ahol terroristagyanús a páciens? - Hogyan kezeljük a halál gondolatát? Amiért még egy plusz pontot érdemel a sorozat, az maga a sebészek bemutatása: rengetegszer láttatják úgy más sorozatokban/ filmekben, hogy a sebészeknek csak az emberi test vagdalása a fontos. Ezzel szemben a Good Doctor orvosai igenis a gyógyításra, nem pedig a szabdalásra tették fel az életüket – Murphy pedig a megtestesült lelkiismeret: hangosan kimondja, ha egy beavatkozás nem szükségképpen a legjobb megoldás (avagy meglátása szerint szinte értelmetlen). De ott a plasztikai sebészekről kialakult kép (csak a  pénz és csillogás számít), amit többé-kevésbé az ambiciózus Dr. Marcus Andrews alakja igyekszik megcáfolni. Úgy gondolom, érdemes nézni a Good Doctor-t, ha néha szemet is kell hunyni a  kórházi sorozatokhoz tartozó banalitások felett.


14|

AJÁNLÓ

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

Karafiáth Orsolya: Szirén

Átértél a folyó túloldalára?

VIRÁG SÁRA

Per Olov Enquist önéletrajzi regénye a magyar publikumot 2017 végén érte el. A svéd író munkássága bezárult, és eddig megírhatatlan terhétől megszabadult – s így feloldozást nyert. A Példázatok könyve egyszerre klasszikus és modern. Az életen át tartó szerelem létezésére kutatja a választ, naturalista, nehéz, s mégis könnyed módon. Ha figyelembe vesszük, hogy Enquist előző kötete, a 2011-es Egy másik élet regénye is önéletrajzi ihletésű, s a 2013-as Példázatok könyve a javított kiadás, kijelenthetjük, hogy az életre való hajlandóság, az értelem alapvetően a szerelemből fakad. A szerelem itt profetikusabb, szentebb, nem a profán, középszerű, giccses értelemben értendő. Egy mozzanat az életből, ami egy embert örökre megváltoztat, amitől átjut. Mert Enquist szerint az életben két átjutás van: az első, amikor megváltást nyerünk, s  a második, amikor a folyó túloldalára átérünk. Mintha az ember elég öreg lenne már ahhoz, hogy A-ból átjusson B-be, ahol már semmi új nincs a nap alatt. Pedig úgy teszünk, mintha az élet felfedezetlen lenne, de csak egy bizonyos dologban: a megváltásban. A megváltó szerelemben. Olyan, mint Sibelius VIII. szimfóniája: sosem publikált, befejezetlen, csak töredékek maradtak fent. Legalább is Enquist szerint ilyen ez. Ő maga is szenved a Kierkegaard-szindrómában, mintha Kierkegaard Reginéje egyezne a  nővel a gyalult fapadlón. A vágyódás a legbelső térbe, az elérhetetlen tilalomba felemészt mindent: családot, tehetséget, s emberi kapcsolatokat. Mert erről van szó: egy életen át tartó tilalomról, egy mozzanatról, ami egy tizenöt éves fiú és egy ötvenegy éves nő között történt. Furcsa dolgok ezek, ha megfordítjuk a tizenötöt, ötvenegy lesz belőle. Égi köttetésű? Aligha. Szent? A legteljesebb mértékben. S míg a könyvben Gottfried Bennt is

SZENTPÉTERI IZABELLA

Karafiáth Orsolya négy éven keresztül dolgozott Szirén című regényén. Kicsit önéletrajz, kicsit családregény, de mégis egy fiktív történet. Az írónő az alkoholizmus és úgy általában a függés forgatókönyvét és lélektanát mutatja be ebben a történetben. Olvashatjuk egy lazán és kuszán össze­ kapcsolódó novellafüzérként is, mely fel-felvillanó emléktöredékekből áll, valójában azonban ezek a történetek nagyon is precízen illeszkednek egymáshoz. A főszereplő Anna, akit két szálon követhetünk a regényben, az egyik a gyerekkorát meséli el, a másik Nem egy egyszerű olvasmány, a könyv pedig a későbbi felnőtt életét. Anna törtéaz első betűtől az utolsóig kegyetlenül őszinnetén keresztül három generáció nőtagjait ismerhetjük meg, akik mind az alkohol rabsá- te, feltárja és bemutatja az alkoholizmus minden fázisát. Én néha félretettem a könyvet, gában vergődnek. A történet a nagymamától amikor nem bírtam tovább, de az érzés nem indul, a mindent leuraló, kegyetlen, zsarnoki nagymamától, aki fröcsögő gyűlöletével mér- enged – vittem magammal azután is, hogy becsuktam a könyvet. Kíméletlenül nyers és gezi a családot maga körül. Az alkoholizmus őszinte, nem ad megnyugtató magyarázatot mellett egy másik fontos témát is boncolgat az írónő, miszerint az ember hogyan nem léte- vagy feloldozást a végén, nem nyugtatja meg zik önmagában – mi nem csak önmagunk va- a lelkünket, hogy igazából nem is akkora a baj. Ilyen és ehhez hasonló történetekre nagy gyunk, hanem cipeljük sok évre visszamenőleg szüksége lenne a magyar népléleknek, mert szüleink és nagyszüleink sérelmeit, traumáit az első lépés a gyógyulás útján mindig az és fájdalmait, génjeinkbe vannak kódolva őszinte szembenézés, amiben nem jeleskemegváltoztathatatlan emlékek és minták. Nem sokat tudunk meg a karakterekről, dünk. Karafiáth Orsolya nem menteget senkit, az írónő nem ad nekünk hosszas személyle- nem hibáztat senkit és nem ítélkezik senki fölött, egyszerűen csak elmondja a dolgokat úgy, írásokat, egyedül azokból az eseményekből ahogy megtörténtek, és az olvasó dolga ezt tájékozódhatunk, amelyek a szereplőkkel elhelyezni belső erkölcsi skáláján. történnek, az erre adott reakciójukból és Nagy bátorságra vall ilyen nyíltan és kenviselkedésükből következtethetünk a szedőzetlenül beszélni egy olyan témáról, mint mélyiségükre. Két elbeszélői nézőpontból meséli el Karafiáth a történetet: Anna gye- ez, mert bár minden második 14-18 évesnek rekkoráról egy kívülálló, omnipotens elbe- a Facebook borítóképe Heath Ledger mint szélő számol be, aki nem a családhoz tartozik, Joker, valamelyik híres idézettel, miszerint a másik szálon pedig Anna maga mesél a tör- “We stopped checking for monsters under ténésekről. Emiatt Annáról többet tudunk, our beds, when we realized they were inside us”, de akinek igazi démonai vannak, az nem mint a többi szereplőről, hiszen beavattottak szívesen beszél róluk. vagyunk a gondolataiba és érzéseibe is.

Forrás: bandcamp.com

Bobby Starchild – Slow and Steady Wins the Rave EP Megjelenés: 2018. február 9. Műfaj: Breakcore, Jungle, Gabber Legjobb szám: Nuff FX Kiknek ajánlom: BPM-hiányosoknak, valamint kopasz, széldzsekis hardcore arcoknak. Akik esetleg nem tudnák, hogy mi az a gabber, azok számára egy rövid ismertető: ez a műfaj főleg Hollandiában terjedt el a 90-es években, főleg Rotterdamban. A gabber szó hollandul

annyit tesz, hogy „haver”. Műfajilag a hardcore techno, ezen belül is a breakbeat hardcore leszármazottjának tekinthetjük a magas percenkénti ütésszámával és az indusztriális behatásaival. És mint más, a ’90-es években népszerű elektronikus zenei műfaj, úgy a gabber is reneszánszát éli manapság. Ezt bizonyítja Bobby Starchild eme kislemeze is. Bobby Starchild egy yorkshire-i producer, aki eddig Wubcore Orchestra néven készített gabber remixeket, többek között Enya és Sinéad O’Connor számokból. Ezen a lemezén – amely egyébként az első önálló kiadása – már csak egy remix van, de az annál érdekesebb: egy Hupikék Törpikék számnak készítette el a gabber verzióját. A kislemezen négy nagyon erős szám található. A lemeznyitó dal, a Nuff FX durva, indusztriális hangzású intrója után előbújik egy dubstep-elemekkel megtűzdelt dallam, amely fülbemászóan végigkíséri a számot. Alapvetően ez jellemző a többi számra is: először egy nyersebb techno hangzást mutatnak fel, majd folyamatosan egyre dallamosabbá válnak. Ez elsőre talán repetitívnek hangozhat, de minden szám más-más elem miatt válik különlegessé: valamelyikben energikus arpeggiók, valamelyikben őrületesen gyors tempók ragadják meg a hallgatót. E lemez alapján tehát érdemes lesz figyelni Bobby Starchild jövendőbeli megjelenéseire, amelyekből a kiadója szerint kettő is lesz még idén.

Forrás: bandcamp.com

Palm – Rock Island Megjelenés: 2018. február 9. Műfaj: Math Rock, Indie Pop Legjobb szám: Composite Kiknek ajánlom: Bonyolult ritmusok kedvelőinek, fejben számolóknak. Bevallom őszintén, nem voltam biztos benne, hogy a Rock Island bekerül az itt bemutatott albumok közé. Aztán elolvastam, hogy hogyan is történt az album felvétele: a zenekar izolációba vonult vidékre, a hangszereket csak MIDI-jelzőkként használták, hogy később tudják még szerkeszteni, és minden

megszégyenítő naturalista leírások szerepelnek, akkor is a szépség mellett tesz az író tanúbizonyságot, mert az életét beáldozta az egyszeri bejutásért a belső térbe, s mindössze háromszor találkozott a nővel, de akkor is átjutott. Nem a folyó túloldalára, ott csak az agonizáló barátok várják, akikről a főszereplő rég lemondott, pedig tudja, hogy az ő halála kötelesség, de mégse jut át a folyó túloldalára. Nem megy neki. Nem zárhatja le az életét, így nem. Egy terhet cipel magával, a belső térnek a terhét, ami alól most feloldozta magát. A fojtogató vallásos család, a korán eltávozott apa ismeretlensége rányomja a bélyegét a fiúra, akinek az életre csak egy esélye van: szeretkezni egy ötvenegy éves nővel a gyalult fapadlón egy svéd nyári napon az erdő szélén, s talán egy, a postára feladott notesz segíthet. Az apja fiatalkori, édesanyjához írt verseit tartalmazó noteszben kilenc lap hiányzik, s bizonyos oldalak megfakultak, égettek, mintha valaki tűzre dobta volna őket. Az anyja dobta a tűzre, aki nem bírta el a verseket. Nem tudni, miért. Talán borzasztóak voltak, talán túl szépek, csak egy biztos: az édesanya puszta kézzel benyúlt a parazsak és lángok közé, hogy megmentse az elhunyt apa noteszét, s megmentette. Ahogy a nő is megmentette a fiút a kárhozattól, aki öregkorára próbál rájönni a kilenc lap rejtelmére, de a titkot sosem tudja felfedni. Kilenc – ahány lap hiányzik az apa noteszéből – modern példázat egy eltékozolt, s  mégis megváltott életből, keretes szerkezetbe bezárva. A történet a nővel indul a  gyalult fapadlón, mintha akkor kezdődne igazából az élet, s az ő temetésével záródik, ami akár lehetne a folyó túloldalára való átérés. Tapintható skandináv atmoszféra, melankolikus, folyóparti, hegyvidéki tájakat járhat be az olvasó, s érezheti egyszerre a szent felmagasztalást, s a közönséges kínlódásokat is. Akár valamennyi ember példázata is lehetne, ha nem a nemet választaná az életre.

hangszert külön-külön vettek fel. Ezek tudatában sokkal több élményt tud nyújtani az album az egyszeri zenehallgatónak. A Palm zenekarnak azonban volt honnan ihletet merítenie. Amióta megszületett a math rock, mint műfaj, talán ez hajlandó a leginnovatívabbnak lenni az összes közül. Csak gondoljunk bele, mennyit fejlődött a Slint Spiderland-jétől a fent említett albumig; egészen elképesztő, hogy ez a két album még mindig egy műfajba sorolandó. A használt technikák pedig azt mutatják, hogy a Palm zenekar viszi tovább a fejlődés trendjét a műfaj tekintetében. Technikailag valóban nincs mit kifogásolni az albumon, rengeteg ötletes megoldással van tele. Azonban hangzásban már más a  helyzet: helyenként túlságosan is hasonlítanak a Gloss Drop-kori Battleshöz, és nagyon sokszor repetitivitásba fullad egy-egy szám. Egyébként ahhoz képest, hogy milyen összetett megoldásokkal találkozhatunk itt zeneileg, ez egy nagyon könnyed hangzású album; sokszor használnak játékos hatású effekteket, karibi hangszereket, amelyeket nagyon ügyesen tudnak beleszőni a keményebb riffek közé. Persze, mivel math rock albumról van szó, így itt is nagyon gyakori a számon belüli ütemváltás, de ez  szerintem senkit sem lep meg. És hogy imponáljanak a zenegyűjtőknek: az album megvásárolható bakeliten és kazettán is!


AJÁNLÓ Plazmaadás MOLNÁR A. ALIZ Már több mint három éve vagyok plazmaadó, ragaszkodva megszokott helyemhez, a Kisfa­ludy utcában (a Corvin mozi mögött) talál­ható Plazma Ponthoz – fontos: csak egy helyen lehetsz donor! Betekintést szeretnék nyújtani ebbe a világba, de szubjektív módon, így további információért mindenképp látogassátok meg a http://corvinplazma.hu oldalt, vagy menjetek el a Plazma Pontba alkalmasságit végeztetni, ahol további kérdéseitekre is választ kaphattok. Kik az állandó plazmaadók? 18–60 éves kor között és 50 kiló felett bárki csatlakozhat, de nagyon nagy részük diák/ hallgató, aki kiegészítésképpen örül minden forintnak, így az alkalmanként járó 3500/5000-nek is. Persze ez nem csak a pénzről szól, hiszen olyan betegek számára nyújtunk segítséget, akik akár születésüktől fogva küzdenek vérzékenységgel vagy immunvédekezési zavarral. Úgy is gondolhatunk erre, mint egy juttatás (megnevezése szerint költségtérítés), ami abban segít, hogy tényleg megfelelően tudjunk felkészülni a  következő alkalomra, hiszen a megfelelő táplálékbevitel is költségekkel jár. Juttatások A 2016-ban hozott szabályozás miatt jelenleg a maximális költségtérítés a mindenkori hatályos jogszabályban megállapított minimálbér alapján alkalmazott órabér ötszörösének mértékéig terjedhet. A Plazma Pont ezt pillanatnyilag úgy kivitelezi, hogy alkalmanként 3500, illetve minden negyedik alkalommal 5000, majd pedig a 45. alkalommal is 5000 forint költségtérítést biztosít, így egy teljes körrel (45 adás) 175 500 forintot zsebelhet be a plazmaadó – ez a közeljövőben növekedhet. Ezt kiegészítendő mindig számíthatunk cukorkára a pultnál, gyümölcsre a váróban, csokira a regisztrációnál, ingyen kávéra/teára/

Forrás: boomkat.com

Against All Logic – 2012 – 2017 Megjelenés: 2018. március 1. Műfaj: Deep House, Funky House Legjobb szám: You’re Going to Love Me and Scream Kiknek ajánlom: Azoknak, akik eddig nem szerették annyira az elektronikus zenét, de szeretnének belemélyedni. Nicolas Jaar az elmúlt években sikeresen uralja az elektronikus zenei szcénát, ám eddig főleg az ambient hangzású lemezeivel

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április forrócsokira az automatából, de folyamatosan meglepnek minket kalóriapótló és más jellegű akciókkal – annyi Nutellát kaptam, hogy nem győztem elajándékozni, a hűtőn még mindig vár rám a Cinema Citybe szóló ingyenjegy, a nyuszitól megjött a tojás, az utóbbi hetekben pedig mindig megvolt az uzsonna is (a negyven centis sonkás szendvics mindent visz). Kötelezettségek A 2016-ban meghozott rendelet szerint csak az adhat plazmát, aki évente legalább egyszer vért is ad, mivel a mindennapi betegellátáshoz vörösvértestekre is szükség van. A teljesítéshez a Plazmaszolgálat Kft. azzal járul hozzá, hogy helyben is biztosítanak véradási időpontokat. Személy szerint kifejezetten örültem ennek – plazmázás előtt több alkalommal is próbáltam spontán vért adni, de mindig volt valami akadálya. Amióta rendszeres plazmaadó vagyok, nincs olyan, hogy véletlenül újabb lyuk kerül a fülemre (azok a régi szép idők), és – bár ez a korral és egyéb tényezőkkel is ös�szefüggésben lehet – sokkal ritkábban betegedem meg. Az egészséges(ebb) táplálkozásnak és a rendszeres folyadékbevitelnek (orvosilag egyébként is ajánlott a napi minimum 2 liter folyadék/víz bevitel, de a plazmaadás miatt ez  már teljesül is) köszönhetően erősebb az  immunrendszerem, így én is nagyobb szerepet tudok vállalni a közjó érdekében. Számoljunk! 365 nap alatt maximum 45  alkalommal adhatsz plazmát. Ha nem sikerül egy éven belül teljesítened, a kör akkor sem szakad meg, tehát a 175  500 forintot mindenképp megkapod a 45 alkalomért. A plazma- és a véradás közötti reláció: legalább 2 napnak el kell telnie plazmaferezis után, hogy vért adhass (érdemesebb egy hetet várni), véradás után pedig két hétnek, hogy a szervezeted kellően regenerálódhasson. Ha igazán elhivatott vagy, megfelelő az egészségi állapotod, és az orvosi utasítások sem rendelkeznek másképp, teljesíthetsz évi négy véradást, mellette pedig járhatsz plazmázni, hogy élvezhesd a Plazmaszolgálat dolgozóinak társaságát – a mindig mosolygós, színes felsőkben pompázó dolgozók az egyik húzóereje a helynek.

volt sikeres: ilyen volt a 2013-as Psychic, amit Dave Harringtonnal készített, vagy a 2015-ös Pomegranates, amit a Gránátalma színe c. örmény kultfilmhez készített. Legutóbbi lemezén azonban azon, eddig elkészített számaiból válogat, amit Against All Logic álnéven adott ki, 2012-től kezdve egészen napjainkig. És ezek a  dalok egészen máshogy jók, mint az  eddigi Jaar életmű. Megtaláljuk ezen a lemezen is azokat a  stíluselemeket, amelyek híressé tették őt, mint például a visszhangban úszó beatek, vagy a lo-fi hangzás, de a 2012–2017-en régi funky és disco számokat dolgozott fel, az  eddig megszokott teljesen egyediek helyett. Sok keményvonalas Jaar-rajongónál már ez kiverte a biztosítékot, amit meg is tudok érteni; talán nem hordoz annyi újat egy ilyen album, mint az eddigi, legtöbbször koncepcióban sem szűkölködő megjelenések. Azonban nem mindig kell ahhoz koncepció, hogy jó zene szülessen. Jó zenéből pedig van bőven ezen az albumon. Tökéletesen elég hozzá egy eleve fülbemászó dal, aminek Jaar egy új arculatot ad az elektronikus effektekkel. Igazából úgy érződik, hogy neki ez egy afféle hobbi-projekt lehetett a többi, „komolyabb” zenei munkája mellett. Egy úgymond bűnös élvezet, ami miatt nem is tudjuk magunkat bűnösnek érezni, annyira magával ragad.

A plazmaadás menete A legelső alkalommal még csak vizsgálatok folynak, de arra is időt kell szánni. Ez azt jelenti, hogy még nem adhatsz plazmát, ugyanis ekkor ellenőrzik, hogy megfelelő donor lennél-e. Kérdőívkitöltés, vérvizsgálat és a vénák ellenőrzése – megfelelő vénák nélkül a közel 30 perces plazmaferezis nem lehetséges (és még a tű is vastag). A plazmaadás általában 1 órát vesz igénybe, de a forgalomtól is függ. Így képzeld el: - bemész, felírod magad, közben megkapod a szekrénykulcsod, hogy lepakolhasd a ferezishez szükségtelen holmid, - a „recepción” ellenőrzik a vérnyomásod és a testhőd, - a kapott kérdőívet kitöltöd, majd behívnak az egyik orvosi szobába, - az orvos leméri a súlyod, ellenőrzi, hogy ittál-e elég folyadékot, ettél-e rendesen, illetve feltehetsz neki bármilyen kérdést – nagyon kedvesek és segítőkészek, tényleg bármire rákérdezhetsz - ha mindenhol ferezisre késznek ítélnek, mehetsz a donorterembe Körülbelül 2017 augusztusa óta minden alkalommal megmérik az összfehérjét (erre van neked és a betegeknek is nagy szüksége), hogy ne lehessen trükközni. Korábban minden ötödik alkalommal mérték, amit én is néha úgy oldottam meg, hogy a vizsgálat előtt ettem sok husit (a fehérjepótlásnak sok módja van, így akár magas fehérjetartalmú növényi táplálékok bevite, pl. csicseriborsó, köles stb. fogyasztása), hogy a határérték alá ne essek. Ez persze cseppet sem jó, hiszen megerőlteted a szervezeted és veszélyezteted az immunrendszered. Az alkalmankénti vizsgálattal azonnal észrevehető, ha a donor szervezetének adni kell egy kis időt, hogy utolérje magát, és így még jobban tudnak vigyázni a mi egészségünkre is. Minden 15. alkalom nagyvizsgálat+nagylabor. Ez azt jelenti, hogy a kérdőíved is részletesebb (történt-e bármilyen változás, pl. új piercing), az orvos is alaposan

|15

megnyomkod, és közvetlenül a plazmaferezis előtt vért is vesznek, hogy a teljes vérképed ellenőrizhessék. És már fel is vagy kötve a gépre. Hogy miért is olyan fontos, hogy meglegyen a plazmaferezis előtt a minimum 2 liter folyadékbevitel? 1) Hogy a vénád telt legyen – besűrűsödött vérrel nehéz a folyamat (ha egyáltalán megy). 2) Súlytól és orvosi döntéstől függően 602–834 ml (5 fokozat van) folyadék kerül a melletted lógó küblibe. Ennek kicsiny részét a folya-

Forrás: corvinplazma.hu

matot segítő véralvadásgátló teszi ki, a többit viszont a Te szervezetedtől vonják el. Ahhoz pedig, hogy ezt a mennyiséget ki tudják vonni, még több vért vesznek le, hogy aztán a folyamat végén a vörösvértesteket 250 ml sóoldat segítségével visszajuttassák a keringésedbe. (Alert: a sóoldat szobahőmérsékletű, a szoba a gépek és a testnedvek miatt kellemesen hűvös, így visszaadáskor kifejezetten hideg érzés tud lenni!) Ez kissé megterheli a szervezeted, de kellő előkészületekkel nem lesz gond. A folyamat végeztével az egyik kedves nővér bekötöz, és már mehetsz is a pulthoz, hogy átvedd a költségtérítést. Ha úgy érzed, szükséged van pár percre, nyugodtan leülhetsz, nem hajt a tatár. Amikor pedig készen állsz, a Plazma Pont dolgozóinak mosolyával távozhatsz, várva a következő alkalmat, hogy újra felderítsenek. Remélem, adtam némi bátorságot azoknak, akik még nem jártak ferezisen, és mihamarabb a plazmaadók színes társaságának tagjaiként köszönthetünk többeket.

A karunk zenészei rovat bemutatja:

Forrás: bandcamp.com

BLÚ – the ‘I’M JUST TRYNA LEAVE’ vibes EP Megjelenés: 2018. március 1. Műfaj: Instrumentális Hip-Hop Legjobb szám: WILL WE BE BLOWN OFF COURSE Kiknek ajánlom: Azoknak, akik azt hiszik, hogy a magyar fiatalok csak béna indie számokat tudnak írni. Gerlei Dávid karunk elsőéves hallgatója, aki BLÚ álnéven jelentette meg ezt a kislemezt március elsején.

Az albumon 7 instrumentális hip-hop számot találunk, amelyik szerintem nem tartozik a fiatalok által legtöbbször játszott műfajok közé. A bandcampen is átpörgettem a 2018-ban eddig megjelent magyar albumokat, és nagyon kevés volt közöttük a hasonló műfajú megjelenés, így igazán jól esett, hogy BLÚ pótolta ezt a hiányosságot. Az instrumentális hip-hop mint műfaj a 2000-es évek elején kezdett igazán népszerűvé válni, amikor megjelentek olyan producerek, mint J Dilla és Madlib. Azóta folyamatosan egyre több teret tud nyerni magának, és manapság már ott tartunk, hogy a  producerek ugyanannyira elismertek lettek, mint az MC-k. BLÚ lemezére is az jellemző, ami a legtöbb instrumentális hip-hop lemezre: nagyon hangulatos, egy teljesen más világba tudja elvinni a hallgatót. Ezt a hatást a lágy hangzású sample-ökkel, és az állandó hangzásvilággal tudja elérni. Negatívumként egyedül a trap hangmintákat tudnám felhozni, amelyeket elcsépeltnek és monotonnak éreztem többször is, de ettől még vitathatatlan, hogy BLÚ egy nagyon korrekt kislemezt tudott nekünk elkészíteni. Ha te is az ELTE BTK hallgatója vagy és zenélsz valamit, akkor küldd el azt Csicsek Zoltánnak a csicsek_zoli@hotmail.com címre, hogy megjelenhessen a Pesti Bölcsész Újságban!


16|

VERS ÉS PRÓZA

PESTI BÖLCSÉSZ 2018. április

Lélekmorzsák – Idegenek

A király

GAÁR ORSOLYA

VIRÁG SÁRA

Elképesztő, milyen hamar elmúlik a bizalmasság egy kapcsolatból, és hogy helyette csak a kínos látszatkedvesség marad, melyről mindketten tudják, hogy nem így kellene lennie. Vajon egy történet mitől válik befejezetté? És mikor szól bele a végzet, Isten, sors, vagy a véletlen, tudjam is én, minek nevezzem, és szakítja félbe pont a legszebb résznél a mesét? – mesélte egy lány szenvedélytől elragadtatva a Trefort kert udvarában. Hirtelen olyan érzés kerített hatalmába, mintha csak saját elmélkedéseimet hallgatnám. Hiszen ugyanazok a kérdések ismétlődnek meg, merülnek fel mindenkiben. Csak az okok és a válasz más újra és újra. Reggeli kávémmal a kezemben, aminek már csak az illatától is buzgott bennem a tettvágy, legszívesebben odamentem volna és belekezdtem volna a filozófiai fejtegetésbe, az elmélkedésekbe és az órákon át tartó érvelésekbe. Érdekelt, hogy mennyi minden játszódott le a fejében, és ő milyennek látja mindezt. Hiszen leírhatatlan a burjánzó gondolatvirágok tavasza, vagyis hogy mennyiféleképpen láthatjuk, érezhetjük azt a pezsgést, amely újra és újra elönti szívünket. Ez lenne a megújulás időszaka? Mikor felragyognak az első napsugarakkal a kacér mosolyok, a kivillanó addig rejtett testrészek, és azt érezzük, bármire képesek vagyunk… De mi van akkor, ha mindez elkábít? Ha a reményektől felbátorodva keressük az új kihívásokat? Azt javaslom: vessz el! Tévedj el! Csak így kerülhetsz egy olyan helyzetbe, amit nem

ismersz. Így rátalálsz egy olyan helyre, amire eddig képtelen voltál, hiszen talán ezért is érdekes minden egyes perc, mert sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Pláne ha rólunk van szó, akkor még inkább kiszámíthatatlanabbá válik. Ha tőlem kért volna tanácsot, biztosan reményektől és optimizmustól átitatva mesélem el neki, hogy úgy vélem, sosem mondunk búcsút a másiknak. Lesz még lehetőség rá, hogy újra összefussanak a szálak és találkozzanak akár a legváratlanabb helyzetben is, és majd az lesz az a pillanat, mikor minden kérdés, mely a fejében egyre inkább szaporodik, összegabalyodik, váratlanul kitisztul. Ami által rájön, miért kellett elmennie a másiknak, miért történt úgy minden, ahogyan lennie kell. Mert igen, van, hogy a sablonmondatok közhelyesek, és mégis igazak. De úgy vélem, tele van az élet meglepetésekkel, hiszen aki egyik pillanatban még az életed részét jelentette, bármikor idegenné válhat. Egy olyan valakivé, aki a sok közös emlék ellenére üressé vált, akivel ha egymásra néztek, tudjátok, nem így kellett volna történnie. S az, aki idegen volt, legfontosabb szereplője lehet a mindennapjaidnak. De lehetséges lenne, hogy az élet megmutat valamit, amire nem állunk készen, és csak akkor fog újra megjelenni, ha már megértünk rá? Ki tudja… Tekinthetsz naivnak, megkérdőjelezhetsz mindent, de úgy hiszem, te is el szeretnéd mindezt hinni. Reménykedni, hogy egyszer így fogsz rátalálni a tavaszi napsütés mellett arra a személyre, aki majd megmozgat benned valamit, átír benned valamit és valóra váltja a lehetetlent.

KELEMEN DÁNIEL

Egy kései gondolat Meszes kollégiumi falak közé zárt nyugtalan gondolat, Engedjelek el, mert hamis pillangók lakói a gyomromnak? A Moszkván mostan lágy szellő játszik a fákkal, Kecses árnyékod látszik a járdán, nekem háttal. Te dolgozol, én meghódítok minden szívet, Bár az enyém túl meredek, adj neki ívet. Holnap a Duna parton sétálni sem rossz dolog, Nemlétedben majd a vízzel, s kavicsokkal suttogok. A virágos kerteket meg sem merem közelíteni, Mert nélküled a rózsák magukat kezdik öregíteni. Ablakomon meg bejön egy ismerős illat, Kinézek hát, de vissza nem a barna szemed pillant. Így ez a pillanat is elszáll, mint a többi, Moszkva-pillangó, íves Duna, meg a rózsa illatú satöbbi.

M3, megállók s megállok Obszcén feliratú aluljáróban állok egy perce. A szövegek monokróm feketék, a megállók színesek. Kontraszt… rasszista plakátfirka és sárga csempe, A mozgólépcső is ferde, ellopták a metrósíneket. Egy neonfényű reklámtáblán hamis mosoly tetszeleg, Újpest lilába, a Népliget meg zöldbe öltözik. A Klinikák alatt fagyos tömegek fekszenek Ez Budapest, egy perc, nyolc sor, a gondolatom Kőbányára költözik.

Volt egyszer egy ország, Rezidesztencica. Ennek a Rezidesztencicának volt egy királya. Nem volt fiatal, de nem is volt idős, középmagas, barna rövid hajú, nagy görbe orrú, pocakos férfi volt ez a király. Régóta uralkodott az ország fölött, aminek élére lelkes, tisztaszívű, jószívű ifjú korában került. Meg is akart maradni ilyennek. A királynak azonban volt egy másik oldala, énjének a legsötétebb része, amely kegyetlen volt, szívtelen, zsarnoki, önző, kicsinyes, bizonytalan, szeretetéhes, pénzsóvár, cinikus, végtelenül magányos, és amelyik állandóan rettegett – és rettegését leplezendő kegyetlenül bánt mindenkivel. Belül gyengének érezte magát, ezért meg kellett mutatnia, hogy ő a leghatalmasabb mindenki közül, miközben félt, hogy valaki észreveszi, hogy hazudik. A király minden nap minden percében küzdött a sötét oldalával. Senki nem látta rajta kívül, csak ő. Amikor időnként egyedül maradt, és önmagát nézte a tükörben, akkor néha meglátta. Látta, hogy ott van. Feltűnt, felvillant a szemében, aztán eltűnt. A király gyűlölte önmagának ezt a részét, félt tőle, és sosem tudta elfogadni. Ám mind erősebben küzdött ellene, a sötét rész csak egyre nőtt. Egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre bukkant fel, a király a gyűlöletével, a megvetésével és az undorával táplálta. Soha senkinek nem mutatta meg, mert attól félt, hogy emiatt megundorodnak tőle azok, akik egykor szerették. Így hát magányosan küzdött ellene, rettegve a gondolattól, hogy valaki egyszer rá fog jönni, és akkor mindenki elhagyja. Dühös volt, hogy senki nem szereti őt igazán, mikor soha nem adott lehetőséget az  embereknek, hogy ezt megmutathassák. Azt akarta, hogy megmentsék, de egy pillanatra sem mutatta ki, hogy szenved.

A küzdelem egyre keservesebbé vált, a király pedig egyre boldogtalanabbá. Borzalmas uralkodóvá vált, a népet éheztette és sanyargatta, miközben ő dúskált az emberektől elvett javakban, ünnepségeket szerveztetett magának, ahol kedvtelésből kínoztatott embereket, családokat szakított szét, ölt és öletett is, lopott, hazudott, csalt, egymás ellen fordított barátokat, és élvezettel nézte, ahogy átvágják egymás torkát. Ott volt benne a jó oldala, csak el volt temetve a gyűlölet és a bűntudat alá, de esténként, amikor egyedül maradt, mindig előjött. A király sosem aludt. Volt egy titkos doboza az ágy alatt, amiről senki sem tudott. Ebben a dobozban egy fényképet tartott, amelyen egy kisfiúval játszik az apja. Az apa a földön ül, a kisfiút a lábán hintáztatja, aki a kamerába nevet. A kisfiú boldog, gondtalan és tiszta. Ártatlan. A király egész éjszaka nézte ezt a képet, és zokogva elsorolt minden borzalmat, amit aznap tett, utána megfogadta a kisfiúnak, hogy soha többet. Aztán eljött a következő nap. A király felkelt, zúgott a feje a kialvatlanságtól, és aznap még kegyetlenebb volt, mint tegnap. Gyerekeket uszított egymás ellen, szűz lányokat tett magáévá, ártatlan emberek vérében fürdőzött, saját bizalmasait szúrta hátba, ártatlan embereket kergetett az őrületbe. Este aztán újra meggyónta a kisfiú képének, és megfogadta neki, hogy soha többet. Aztán eljött a következő nap. A király felkelt, zúgott a feje a kialvatlanságtól, és aznap még kegyetlenebb volt, mint tegnap. Holttestekkel szórta tele a város utcáit, vadállatokat uszított nyomorékokra, és nevetve nézte, hogy nem tudnak elmenekülni. Este aztán újra meggyónta a kisfiú képének, és megfogadta neki, hogy soha többet. Aztán eljött a következő nap. A király felkelt, zúgott a feje a kialvatlanságtól, és aznap még kegyetlenebb volt, mint tegnap.

SZENTPÉTERI IZABELLA

Elegy to the italian spouse Thus sailed the boot through Lombardy with hope and lust, Mope and gust, Sailed through seas, oceans, rivers and lakes, The lake Como has fell apart, Fell apart, but still glisters and blazes on its surface, When I only had just a river, Sang and poured the almond liquor, And you shine back the mirror from my eyes, And you live in all my dresses’ threads and yarns, In the yellow one, the blue one, In the satin-taylored one, And you don’t live in my dreams when I put my face down at nights, Beseting the corner of my pillow, Sleeping dolorously, sadly and listenin’ to the wind winnow, You live in reality, but if it’s real, Why I don’t see you in my dreams? You live in every mirror, every inch, every secondaire, You live in every page of my Moravia books, And you live in all my jewelries, cigarettes and clocks, And you are awake in all space shuttles, A space shuttle in my garden, Like it was in the Hangar Bicocca always and for never ever.

Minden kedves olvasónkat arra bátorítunk, hogy amennyiben szeretné szerzeményét megjelentetni hasábjainkon, vegye fel szerkesztőségünkkel a kapcsolatot a pbu@btkhok.elte.hu ímélcímen.

Profile for Pesti Bölcsész Újság

Pesti Bölcsész Újság • 250. szám  

KÖZÉP-EURÓPA AKADÉMIA – A MEGÉRTÉS MAGASISKOLÁJA – MIT TANULHATUNK SZOMSZÉDAINKTÓL? • KAMU ÉS IGAZSÁG: A MAGYAR DEZINFORMÁCIÓ – AZ ÁLHÍREK É...

Pesti Bölcsész Újság • 250. szám  

KÖZÉP-EURÓPA AKADÉMIA – A MEGÉRTÉS MAGASISKOLÁJA – MIT TANULHATUNK SZOMSZÉDAINKTÓL? • KAMU ÉS IGAZSÁG: A MAGYAR DEZINFORMÁCIÓ – AZ ÁLHÍREK É...

Advertisement