Pesti Bölcsész Újság • 249. szám

PESTI BÖLCSÉSZ Az elte btk hök lapja • 249. szám, 2017. nyár

Lénárt Tamás és az első Rejsz-Royce koncertje Gólyakisokos • A múlt soha nem hozzáférhető • Divattörténet

249. szám 2017. nyár 2. Ösztöndíjlehetőségek 3. Kihez fordulj segítségért?

4-6. Gólyakisokos, avagy az életbenmaradás útmutatója 7. Magyar punkzenekar a legmenőbb zenei fesztiválokon 8. „A világ első Rejsz-Royce koncertje!”

9. Kamaszos passzió 10-11. A múlt soha nem hozzáférhető 12-14. Kevés vadhajtás van benne 15. „A divat(történet) nem afféle női bohóság” 16-17. Tudományok határán vagy határok tudományán?

18-19. Nagy tragikus sorsok 20. 162 éve született Czóbel Minka költő (Klassznők)

21. Csinszka – másik oldalról 22. Tíz kicsi megoldás (Színház)

Kedves leendő és már meglévő hallgatóink, Alkalmi (és/vagy alkalmas) egyetemi lapszerzőt arra bírni, hogy nyáron írjon, szinte lehetetlen feladat. (Szerzőt arra kérni, hogy írjon évközben, majdnem hasonló kihívás.) Az idei gólyaszámmal mégis arra törekedtem, hogy színes, sokoldalú tartalmat kínáljunk nektek. Ezért az újság egyik felét ismertető jellegű anyagok alkotják: útmutató a gólyáknak, a Hallgatói Önkormányzat bemutatása, cikk az ösztöndíj lehetőségekről.

A tartalom másik felét hagyományos cikkek építik fel. Kiemelném Kalmár Balázs komoly munkáját az emlékirat kultúráról, amelyet alapvetően Nádas Péter közelmúltban megjelent monumentális memoárja (Világló részletek) ihletett. Jó szívvel ajánlom Legény Zsófia interjúját Lénárt Tamással, az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék oktatójával, aki szabadidejében punk-zenekarban játszik. Santavecz Anita Klassznők címmel a klasszikus magyar irodalom korából, ezentúl havonta, mutat be egy-egy női alkotót. És ha már nők: részletes interjút olvashattok Ferencz Mónika költővel, akinek első kötete Hátam mögött dél címmel az elmúlt hónapokban jelent meg. Nagy siker a kötet, nemrég újranyomták. Hogy miért, arról Herbst Rebeka írt kritikájában.

Jó olvasást kívánok, Mészáros Márton, főszerkesztő

23. Gyere és sportolj az ELTE-n!

24. A látszat tényleg csal (Széppróza) Főszerkesztő, olvasószerkesztő: Mészáros Márton Korrektor: Szlávich Eszter Főszerkesztő-asszisztens: Mayer Katalin Vezető szerkesztő: Tóth Melitta Főmunkatársak: Legény Zsófia, Gregor Lilla Tördelőgrafikus: Molnár A.Liz Fotó: Bánkövi Dorottya, Mészáros Márton Felelős kiadó: Horváth Mihály elte btk hök elnök Terjesztés: Czinege András Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Betűtípus: Chronicle, Abril Fatface, FF Meta Szerkesztőség: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. H épület Megjelenés: 1500 példányban, havonta Elérhetőségünk: pbu@btkhok.elte.hu

Ösztöndíjlehetőségek A felsorolt ösztöndíjakból is látszik, milyen sok lehetőség van az egyetemen.

Ha részletesebb infókat szeretnétek megtudni az alábbiakról, keressétek fel az egyetem vagy a Hallgatói Önkormányzat honlapját!

1. Tanulmányi ösztöndíj A tanulmányi ösztöndíj mindig az adott félévre szól, a hallgatók közül a legjobban teljesítő 50% jogosult rá, és az előző félév teljesítménye alapján számítják.

Ehhez a támogatási formához nem kell semmiféle igénylést leadni, tehát az egyetem automatikusan utalja a Neptunban megadott bankszámlaszámra.

Ez a támogatási forma kiváltképpen azért jó, mert csak tanulnotok kell ahhoz, hogy pénzt kapjatok.

Nincs egyéb dolgozat, pályázat, amelyek elkészítése plusz időt igényelne.

2. Tudományos ösztöndíj pályázat (TÖP) Minden félév szorgalmi időszakának végéig lehet leadni a pályázatot a tudományos ösztöndíjra. Ehhez egy tanulmányt kell írni 40–80 ezer karakter terjedelemben. Ha pozitív az oktatók értékelése, akkor ezért a munkádért egyszeri, néhány tíz ezer forintnyi összeget kaphatsz. Ha igazán kiemelkedő a dolgozatod, akkor akár még többet is. Nemcsak azért érdemes erre az ösztöndíjra pályázni, mert pénz jár érte, hanem mert ez már publikációnak számít, így már lesz referenciád a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjhoz.

3. Szociális támogatás A szociális támogatásnak két fajtája van. Egyik a rendszeres, a másik a rendkívüli szociális támogatás.

Azok, akik szociálisan rászoruló helyzetben vannak, minden év szeptemberében és februárjában pályázhatnak a rendszeres szociális támogatásra.

Itt a szociális körülmények, lakhatási körülmények, a testvérek száma, az egy főre jutó jövedelem, a hallgatóval egy háztartásban élők státusza és egyéb körülmények alapján számolnak pontot, állapítják meg az egy féléven át havonta folyósított támogatás összegét. Ehhez azonban sok hivatalos igazolásra és papírra van szükség, hogy minden bizonyítható, vis�szakövethető legyen. Ezeket különböző hivatalokból, irodákból, munkahelyekről kell beszerezni, és mivel

2

a pályázás a félév legelejére esik, érdemes ezeknek mihamarabb utánajárni, hogy minden papír időben meglegyen.

A rendkívüli szociális támogatás egyszeri összeget jelent. Jár például gyerekszületésre, munkahely elvesztésére, halálesetre.

4. Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj A Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjra minden év júniusában kell beadni a pályázatot. Elsősorban 55 kreditet kell teljesíteni két félév alatt, emellett pedig igazolni kell tudományos és közéleti tevékenységeidet. Konferenciaelőadások, a tudományos munkacsoportokban való tagság, hök-ös és kolis képviselői munka, tanulmányok, publikációk, és minél magasabb tanulmányi átlag kell ahhoz, hogy ezt a támogatást elnyerhesd.

5. Honorácior Ha van egy jó kutatási terved, kellően átfogó témával, akkor nyugodtan jelentkezhetsz – minden év júliusáig – a honorácior programba. A pályázat keretében lehetőség nyílik egy második specializáció, minor vagy egyéb 50 kredites kurzuscsomag térítésmentes elvégzésére. A honorácior pályázat a Karnak is befektetés, törekedj arra, hogy a státusz során végzett szellemi munkád ezt a befektetést valamennyire megtérítse. A bírálás során fontos szempont a tanulmányi átlag is.

6. Tutorálás A tutorálás a kiemelkedő képességű hallgató tehetségének kibontakozását segítő, a választott szakterületre vonatkozó tudás elmélyítését, a tudományos kutatáshoz tartozó készségek kifejlesztését szolgáló sajátos képzési forma, amely során a hallgató egyéni tanulmányi követelményeket teljesít, egyéni ütemezésű munkaterv vagy kutatási terv alapján, egy vele személyes kapcsolatban lévő, őt segítő, motiváló, előrehaladását ellenőrző oktató, a tutor támogatásával. ■

Kihez fordulj segítségért?

– Gyorstalpaló a BTK HÖK-ről A Hallgatói Önkormányzat tagja az Egyetem minden hallgatója, így a beiratkozás után te is a hök részévé válsz. A Hallgatói Önkormányzati választásokon a hök minden tagja választó és választható – a szakos érdekképviselők évenkénti választását így te is alakíthatod. Elsődleges feladata az érdekképviselet tanszéki, intézeti, kari, egyetemi és országos szinten. A hök megválasztott képviselői adnak válaszokat a tanulmányi kérdésekre, továbbítják a felsőoktatás változásainak rád vonatkozó részeit, tájékoztatókat szerveznek, felelnek a szociális, tudományos, kulturális és sportösztöndíjakért, segítenek a kiutazási lehetőségek kihasználásában, rendezvényeket szerveznek számodra.

A hök országos hálózatának, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (höok) és annak tagönkormányzatainak felépítése nagyon sokféle és bonyolult. Az elte-n a karok között is nagy különbségek vannak a kari hök-ök szervezeti felépítésében, de a btk-n belül is sok eltérés van más intézetek és szakok gyakorlataiban.

Ezért fontos, hogy elsődleges információforrásaid ne a más karokon, intézményekben tanuló ismerőseid legyenek!

A btk-n minden intézetnek saját intézeti képviselete (ik) van. Az intézeti képviseletekben tevékenykednek a szakos hallgatói érdekképviselők, köztük a tanulmányi, szociális, közéleti, tudományos és közéleti referensek. Az intézeti képviseletek saját programokat szerveznek, tájékoztatókat tartanak, tanszéki és intézeti szinten ők képviselik érdekeidet.

A Küldöttgyűlés, amelyet nyugodtan nevezhetünk a btk hök „parlamentje” a különböző intézetek, szakok hallgatói létszámarányait alapul véve épül fel: a nagyobb szakok több, a kisebb szakok kevesebb szakos érdekképviselőt választhatnak ebbe a szervbe. A legfőbb döntéseket a Küldöttgyűlés hozza, így például megválasztja az Elnökséget. Az Elnökség tagjainak feladata, hogy segítsék az intézeti képviseletek munkáját,

kari szinten képviseljék az érdekeket, előkészítsék, elvégezzék az operatív feladataikat. Az Elnökség tagjai bizottságokat vezetnek, amelyekkel te is kapcsolatba kerülhetsz.

A Tanulmányi Bizottság szervezi a tanulmányokkal kapcsolatos, kari szinten jelentős eseményeket, pl. beiratkozás, nyílt nap; tájékoztatja a szakos érdekképviselőket a jogszabályi, szabályzati változásokról és tanulmányi továbbképzéseket szervez nekik; a bonyolult tanulmányi kérdésekre válaszol; a tanárképzési és egyéb tanulmányi bizottságokban képviseli a hallgatói érdekeket. A Szociális Bizottság felel a szociális jellegű pályázatok elbírálásért, az esélyegyenlőség érvényesítéséért.

A Kommunikációs és Rendezvényszervező Bizottság a benneteket érintő információ hozzátok való leg�gyorsabb eljuttatásáért felel, üzemelteti, frissen tartja a különböző információs csatornákat, illetve a kari szintű hallgatói rendezvények főszervezője.

A Tudományos Bizottság a tudományszervezési és kutatási pályázattal, a honorácior státusszal, a tutorrendszer működtetésével, a hallgatói tudományos aktivitás elősegítésével foglalkozik.

A Kulturális és Sportbizottság a kari kulturális és sportélet egyik szervezője, felel a kulturális és sporttámogatásért, támogatja a karon kulturális programokat folytató szerveződések tevékenységét, közreműködik a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubbal, és igyekszik közelebb hozni a sportot a bölcsészekhez. A Külügyi és Határontúli Ügyekért Felelős Bizottság segítséget nyújt a mobilitási programok megismerésében, az Erasmus lebonyolításában, segíti a határainkon túlról érkezett hallgatók beilleszkedését.

A bizottságok, intézeti képviseletek elérhetőségeit megtalálhatod az elte btk hök honlapján, a btkhok.elte.hu címen. ■

3

1. BEIRATKOZÁS 1.1 Hol találom a beiratkozási lapot?

A beiratkozási lapot a Neptunból nyomtathatjátok ki. Szükséges hozzá, hogy aktiváljátok a félévet.

A beiratkozási csomagból MINDENT vigyetek a beiratkozásra!

1.2 Mikor lesz a beiratkozás?

A beiratkozás a kiküldött tájékoztatóban leírtak szerinti időpontban lesz. Erről hivatalos értesítőt fogtok kapni. Hivatalosan csak a beiratkozással lesztek az elte btk hallgatói, tehát hallgatói jogviszonyotok csak a beiratkozással kezdődhet.

1.3 Mit kell vinnem a beiratkozásra?

A Neptunból letöltött beiratkozási csomagot, személyi igazolványt (eredetit és két oldalas fénymásolatát), lakcímkártyát (és annak kétoldalas fénymásolatát), külföldi állampolgárok az útlevelük, tartózkodási engedélyük eredeti és két oldalas fénymásolatát, adóazonosító kártyát, TAJ kártyát, érettségi bizonyítványt (eredeti és fénymásolat); középiskolai bizonyítványt (amennyiben a felvételi pontszámban tanulmányi pontok is számítottak), ha van, nyelvvizsga bizonyítványt és annak fénymásolatát. Mindemellett egy kék tollat és két igazolványképet.

1.4 Mi az a hallgatói nyilatkozat?

A hallgatói nyilatkozat a hallgatói szerződés helyébe lépő kötelezettségvállalás. A nyilatkozatot a Neptunból tölthetitek le, s magatokkal kell vinni a beiratkozásra.

2. ÓRAFELVÉTEL 2.1 Mi alapján vegyem fel a tárgyakat? a) BA: A BA-soknak az alapszakjuk tanegységlistájából, illetve a később választandó minor/specializáció tanegységlistájából kell összeállítaniuk az órarendjüket.

4

b) Osztatlan tanári: Az osztatlan tanárszakosoknak három tanegységlistából kell összeállítaniuk az óráikat. A Neptunban jelölt képzési formátoknak (1011-12 félév) megfelelő tanegységlistát kell néznetek.

2.2 Kapunk-e előre összeállított órarendet?

Nem, az órarendet mindenki magának állítja öszsze az aktuális, legfrissebb tanegységlista alapján.

Természetesen a Gólyatáborban és a tájékoztató napon minden infót megadunk nektek, ami szükséges a jó órarend elkészítéséhez. Ha bárki bizonytalan, akkor nyugodtan megkeresheti a szhék-eseket (szakos hallgatói érdekképviselőket), hogy vessenek egy pillantást az órarendjükre. Az első vagy első/második félévre ajánlott tárgyakat vegyétek fel először.

2.3 Hogyan működik az órafelvétel az ELTE BTK-n?

Az elte btk-n az órafelvétel három időszakból áll, amelyek az előzetes tárgyfelvétel (ebben az időszakban plusz 100 pont jár a kurzusok rögzítéséért; ezt a 100 pontot a gólyák automatikusan megkapják, tehát nem kerülnek hátrányba a többiekkel szemben; rangsor még nincs), rangsorolásos tárgyfelvétel (különböző szempontok alapján létrejönnek a rangsorok, de még lehetőség van a betelt órákra is feljelentkezni, vagy azokon feljelentkezve maradni; az időszak végén a kurzuslétszámnál magasabb sorszámmal rendelkezőket a rendszer „ledobja”) és versenyjelentkezés (a megüresedett helyekre lehet gyorsasági sorrendben feljelentkezni).

2.4 Hány kreditet érdemes felvennem egy félévre? Van-e kötelező minimum?

Egy félévre körülbelül 30 kreditet érdemes majd felvenned, MERT: A BA képzés alatt 180 kreditet, az osztatlan képzésben 300, 330 vagy 360 kreditet kell teljesíteni, hogy megkapd a diplomád. A BA-nál a 180 kreditből

120 az alapszak, 50 a minor/szakirány és 10 szabadon választható kredit, amelyet bármelyik meghirdetett bölcsészettudományi vagy más karhoz tartozó tárgy felvételével megszerezhetsz. Ezen felül 10%-kal futhatod túl a 180 kreditet, ami 18 kreditet jelent, azaz fizetés nélkül maximum 198 kreditet teljesíthetsz. Az osztatlan tanárképzésben szintén 10%-kal lépheted túl a képzésed kreditjeit, tehát 30, 33 vagy 36 kredittel. Ha ennél többet vettél fel, minden kreditért fizetned kell majd a diplomaszerzés előtt. A jelenlegi „kredit-árfolyam” 4300 HUF. Tehát ha hat félévre kényelmesen elosztjuk a 180 kreditet vagy 10, 11, illetve 12 félévre a 300, 330, illetve 360 kreditet, egy 30 kredites átlagot kapunk.

Van egy meghatározott kredit, amit teljesíteni kell két aktív félév alatt, hogy az egyetem államilag finanszírozott képzésében maradhassatok. Ez az érték a két egymást követő aktív félév alatt 36 kredit. Ezen felül 2,5-ös tanulmányi átlag is szükséges.

2.5 Mik azok a dolgok, amikre különösen figyelnem kell az órafelvételkor?

A legeslegfontosabb a kód: az óráitokat ne a cím alapján, hanem annak kódja alapján keressétek a Neptunban, és az alapján vegyétek is fel. A kódot szintén a tanegységlistában fogjátok megtalálni.

3. ÜGYINTÉZÉS 3.1 Mi az a Neptun?

A Neptun az elte tanulmányi rendszere, amelyhez minden hallgatónak és oktatónak saját kódja van.

Itt tudsz tárgyat felvenni, diákigazolványt igényelni, pénzügyeket intézni, itt kapod majd meg a jegyeid stb.

3.2 Hogyan igényelhetek diákigazolványt?

Először is: CSAK BEIRATKOZÁS UTÁN érdemes elkezdeni. A diákigazolvány igénylése nagyon egyszerűen megoldható a Neptunon keresztül.

Szükséged lesz azonban egy nek azonosítóra, melyet az Okmányiroda készíti el neked, helyben csinálnak fényképet, és kapsz egy lapot a képpel és számmal ellátva. Miután a NEK azonosítód megvan, belépsz a Neptunba, ott pedig az Ügyintézés fülön a Diákigazolvány igénylés menüpontra kattintva hozod fel az igénylés felületét. A Neptun figyelmeztetését vegyétek komolyan, egyeztessetek minden

adatot. Az adategyeztetés után az új felvétel mezőre kattintva tudtok igényelni diákot. Ha az adategyeztetés során valamilyen hibát találtok, ezt a Qtéren tudjátok javítani. A pénzt először a gyűjtőszámlára kell utalni, amivel még lesz dolgod, hiszen amint feldolgozásra került, kapsz egy rendszerüzenetet, hogy megérkezett a pénz a gyűjtőszámlára, ezután a Neptunon keresztül tovább kell utalni az összeget a megadott jogcímre.

3.3 Hol tudok hallgatói jogviszony-igazolást igényelni?

A Tanulmányi Osztályon és a Questura irodában is ügyfélfogadási időben. A Questurában tudjátok majd a diákigazolványotokat érvényesíteni, illetve amíg nem érkezett meg, az ideigleneset is itt tudtok majd kérni.

4. MINOR 4.1 Mi a minor és a szakirány közti különbség?

Minden BA-s diplomához szükséges elvégezni egy 50 kredites szakirányt (specializáció) vagy minort.

Szakirányt csak az azt indító BA szak hallgatói vehetnek fel (pl. muzeológia szakirányt csak történelem szakosok), a minor szakok azonban minden BA-s hallgató számára felvehetőek. A minorválasztás a második félévetek végén lesz. Az előfeltételes tárgyakat, azonban teljesíteni kell ehhez, az első két félévben.

5. FOGALOMMAGYARÁZAT kredit: Minden elvégzett tárgy után bizonyos számú kredit jár. A BA képzésen összesen 180, az osztatlan képzésen 300, 330 vagy 360 kreditet kell elvégezned, hogy megkaphasd a diplomád. kollokvium/előadás – szeminárium/gyakorlat: A kollokvium (elsősorban szóbeli, de lehet írásbeli vagy mindkettő) vizsgát jelent, ami az előadások elvégzéséhez szükséges. Az előadásokra egész sok hallgató szokott összegyűlni. Ezek az órák alapvetően nem bejáráskötelesek, de LEHETNEK AZOK. A szeminárium felel meg nálunk a gyakorlatnak, amely egy csoportos foglalkozás. A szemináriumra kötelező bejárni, általában háromszor lehet hiányozni, amelyről nem kell igazolást vinni a tanárnak.

5

A negyedik hiányzás után a tanár nem köteles jegyet adni. Ez a szám persze változhat, erről is a legelső órán kell, hogy tájékoztasson benneteket az oktató.

ZH: Zárthelyi dolgozat, egy témazárónak feleltethetnénk meg, általában szemináriumokon találkozhattok vele. szemeszter/szorgalmi időszak/vizsgaidőszak: szemeszter=félév A szorgalmi időszak az az időszak, amelyben órákra jársz.

A vizsgaidőszak az az időszak, amely a szorgalmi időszakot követi, és amely alatt vizsgákon kell részt venned. javítóvizsga: Javítóvizsgát minden nem elégtelen vizsgaeredményt követően lehet tenni, csak egy tárgyból és csak egyszer a vizsgaidőszakban.

UV: Utóvizsga, azaz elégtelen érdemjeggyel zárult vizsgaeredmény utólagos javítása. Erre csak abban az esetben tudsz jelentkezni, ha a sima vizsgán megjelentél és elégtelen érdemjegyet kaptál.

Azaz, ha nem jelentél meg a vizsgán, nem veheted fel az utóvizsgát sem. A tanárnak kötelessége utóvizsgát hirdetni. Egy tárgyat összesen háromszor lehet felvenni és négyszer lehet vizsgázni belőle.

Egy vizsgaidőszakban maximum kétszer.

erős előfeltétel / gyenge előfeltétel: Ha egy tárgy mellett a tanegységlistában zárójel nélkül szerepel egy másik tárgy kódja, az a másik tárgy az előbbi erős előfeltétele, azaz egymás utáni félévben kell elvégezned a két tárgyat. Ha egy tárgy mellett a tanegységlistában zárójellel szerepel egy másik tárgy kódja, akkor a másik tárgy az előbbi gyenge előfeltétele, azaz egymás után vagy egy félévben lehet a két tárgyat teljesíteni.

KK: Könyvtár Klub, az elte btk kampuszán található vendéglátóipari egység, ahol a szorgalmi időszakban délután négytől lehet alkoholt fogyasztani.

6. HASZNOS INFORMÁCIÓK/TANÁCSOK 6.1 Igen fontos volna, hogy mindenki az e-mail címét gmail-esre változtassa, és ezt állítsa be alapértelmezettnek, mert a Neptun ezzel a fajta fiókkal tud együttműködni a legzökkenőmentesebben. Ezen kívül a tanárok nem is válaszolnak az olyan levelekre, amit tuncibunci@freemail.hutól kapnak, így érdemes a saját neved használni, pl.: vezeteknev.keresztnev@gmail.com.

6.2 A Neptunban érdemes beállítani azt is, hogy minden neptunos üzenetről e-mailt is kapjatok.

elhagyott tanegység: Elhagyott tanegység akkor keletkezik, amikor felveszel egy órát, de nem teljesíted, azaz nem adod le a szemináriumi dolgozatod vagy nem mész el vizsgázni. Az elhagyott tanegység (és minden FELVETT kredit) beleszámít a kreditszámodba, azaz a diplomához szükséges krediten felüli kreditekbe és az átlagba is. elégtelen érdemjegy: Elégtelen érdemjegy esetén az órát újra fel kell venni és el kell végezni, ugyanúgy, mint az elhagyott tanegység, beleszámít az elhasznált kreditekbe.

6

A tenger istenének osztoznia kell a nevén Forrás: Neptun

Magyar punkzenekar a legmenőbb zenei fesztiválokon Mini-interjú a Firkin punkzenekarral, akik a jövőre esedékes jubilálásukat három németországi metálfesztiválon ünneplik a nyáron. Péter János, a zenekar vezetője válaszolt kérdéseinkre.

Felfedezték maguknak a Firkint a világ legrangosabb fesztiváljai, a zenekar számos hazai fellépése mellett a világ élvonalába tartozó német fesztiválok nagyszínpadán játszik idén nyáron. A hamarosan már tízéves múltra visszatekintő, aranylemezes együttes tizenhat országban ötszáznál több koncertet adott, Fonogram-díjat zsebelt be. Most pedig a világ legrangosabb fesztiváljainak közönségét szórakoztatják, figyelt fel erre lapunk.

A Firkin zenekart a közönség és a szakma egyaránt elismeri, ennek talán legfőbb oka, hogy úgy képesek „őrült punkok”, „eszement virtuózok” és emellett elképesztően vidámak lenni a színpadon, hogy eközben messzemenőkig fegyelmezettek. (Természetesen az őrületet és a jó hangulatot a közönségre is képesek átragasztani.) A zenekar minden tagja (Péter János – fuvola, Kovács-Nemes Andor – ének, Virág Lili – hegedű, Kárpáti Balázs – gitár, Juhász Róbert –dob, Szuna Péter – basszusgitár) mestere hangszerének, és ha együtt zenélnek, ott kő kövön nem marad. Ha valaki műkedvelőként vagy szakértőként meghallgatja őket legalább a YouTube-on, biztosan elámul. De ha valami csoda folytán mégis hidegen hagyja őket a zenéjük, nyári történelmi fellépéseik kárpótolják a fanyalgókat.

A Firkin július elején a németországi Pfeffelbach Open Air és a Rockharz Open Air metálfesztiválon adott koncertet (évről-évre nagyjából tízezrek kíváncsiak a rendezvényre), augusztus közepén pedig a szintén németországi Dinkelsbuhlban megrendezésre kerülő Summer Breeze zenei fesztivál nagyszínpadán lép közönség elé.

Az együttes fuvolását és vezetőjét, Péter Jánost

Forrás: Firkin

Tóth Melitta

kérdeztük arról, hogy mi adja a külföldi fellépések jelentőségét. „Jubileumát ünnepli idén a Summer Breeze Open Air fesztivál, amely huszadik alkalommal vonzza a (metál)zene rajongóit Dinkelsbühlbe.

Az augusztus 16-án kezdődő esemény az első a fesztivál történetében, amikor a világ minden pontjáról érkező közönség előtt magyar zenekar léphet fel, ráadásul nagyszínpadon. Ez pedig a Firkin” – mesélte lapunknak. A 2008-ban alakult, több szakmai díjat is elnyert zenekar vezetőjét arról is kérdeztük, mit éreznek a külföldi fellépések idején. „Az, hogy külföldre hívnak minket, óriási megtiszteltetés számunkra. Korábban is rengeteg fesztiválon felléptünk, gyakran főműsoridővel megtisztelve, ilyen volt a Wacken Fesztivál. De ez a meghívás azért különleges, mert ez az első világhírű fesztivál, ahol nagyszínpadról tolmácsolhatjuk a Firkin életigenlő filozófiáját a közönség felé, még ha a fesztiválok főműsoridejéhez képest korai időpontban lépünk színpadra” – tette hozzá Péter János. ■

Turnénaptár A Firkin a nyári időszakban mintegy tizenöt koncertet vállalt, ezek között a német helyszínek mellett francia, cseh, svájci, lengyel fellépések is vannak.

A formációt augusztus 10-én a Szigeten, szeptember 8-án pedig a Kincsem Parkban hallhatjátok.

7

„A világ első Rejsz-Royce koncertje!”

Ezen a címen hirdette májusi koncertjét a Rejsz-Royce együttes, amely hatalmas élménnyel kecsegtetett, „az általuk kibocsátott hanghullámok punkos, simogatóan forradalmi melegségét” pedig úgy jellemezték, hogy: „tömör, mint egy tökön rúgás, és kellemes, mint az ágyneműtartóban erjesztett házi törkölypálinka”.

Legény Zsófia A Rejsz-Royce alternatív zenét játszó banda oldalán a zenekar tagjai címszó alatt ez szerepel: Balázs, Zsolti meg én. A mi egyetemi csapatunk elsősorban azzal a nem titkolt igénnyel látogatott el a májusi koncertre, hogy nagyobb csoda szemtanúi lehessünk, mint amilyenekről Ovidiusnál olvastunk. Egy tanár metamorfózisát akartuk látni. Pontosabban a folyamatot, amint oktatóból őrjöngő punk zenésszé változik. Tehát a koncertlátogatás oka a szerényen „én” fedőnév mögött rejtőző illető volt: aki nem más, mint Lénárt Tamás, egyetemünk Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének oktatója. Ráadásul mint kiderült, az együttesnek van még egy tagja, aki szintén tanárként tevékenykedik a hétköznapokban.

Lénárt személye magyarázza, hogy amikor megérkeztünk a helyszínre, a nyolcadik kerületi Trafik klubba, egy tömegnyi gimnazistába ütköztünk, akik magyartanáruk rajongótáborát képviselték. Amikor a helyszínre érkezett a „tanár úr”, a fiatal csapat részéről egyre fokozódóbb hangulatot figyeltünk meg, ezen csak segített a jóval korábban megkezdett „alapozás”. Mi rákészülés nélkül, kezdésre érkeztünk meg a koncerthelyszínre, ahol másfélórás ugrálós, sörözős, őrjöngős buli vette kezdetét.

A zenekar egyébként a klasszikus punknak megfelelően három tagból áll: Vitáris Balázs a frontember, dalszövegíró és énekes egyben, Farkas Zsolt gitáron, Lénárt Tamás dobon játszik.

Az volt a legnagyobb élmény, hogy láthattam, hogy egy ilyen esemény mennyire közvetlenné és különlegessé tud válni pusztán attól, hogy olyan személyeket lát a közönség a színpadon, akit a hétköznapokból

8

Lénárt Tamás ugrálós, sörözős, őrjöngős bulikat tart Fotó: Mészáros Márton

másképp ismer. Jó volt látni, ahogy az előttem álló gimnazisták kommunikálnak a tanárukkal. Az sem volt mellékes, ahogyan a mi csapatunk élvezte, hogy a dobok mögött ismerős arcot láthattunk. Úgy tűnt, hogy a teremben mindenki pozitívan élte meg, hogy közösen tudta élvezni a zenét a tanárával.

Az előzetes feszengés nem csak a diákokat jellemezte, ugyanis a koncert alkalmából megkérdeztem Lénárt Tamást, hogyan értékelné az első fellépésüket. „Remekül, jó sokan eljöttek, vidám volt mindenki és lelkes, pedig sokan mondják, hogy a fiatalok nem udvariasak és megértők az idősebbekkel szemben. Viszont nem hallottam semmit a gitárból, úgyhogy jobban kellett kicsit figyelnem a koncert közben, de amúgy tényleg prímán alakult minden” – összegezte. Kérdésemre pedig, hogy folytatódik-e a buli, azt a választ kaptam, hogy még el sem kezdődött. Ha valaki lemaradt volna a Rejsz-Royce első koncertjéről, ne csüggedjen, lesz folytatás. ■

Kamaszos passzió A május 18-án tartott első Rejsz-Royce koncert után kérdeztem Lénárt Tamást, az együttes dobosát, az ELTE BTK Összehasonlító Irodalomés Kultúratudományi Tanszéke oktatóját. A dobolás iránti szenvedélyéről, az együttes alapításáról, ihletőiről mesélt.

Az interjút készítette: Legény Zsófia – Mióta zenél, s miért éppen a dob mellett tette le a garast?

– Nehéz nem patetikus válaszokat adni erre a kérdésre. Gimnazista koromban kezdtem dobolni, minden előzmény nélkül, sőt váratlanul. Főleg azért, mert korábban volt egy ismételt csuklótörésem; ezért kezdetben elég hülye ötletnek tűnt.

Igazából bennem fel sem merült más hangszer, kifejezetten dobolni akartam. Tanultam egy kicsit a ma már legendás Schmidt Stúdióban, aztán adódott a lehetőség, hogy doboljak zenekarféleségekben.

Nem vagyok egy rajongó vagy álmodozó típus, eleinte minden döcögősen, amatőr módon alakult, de volt időközben több zenekar, amiben játszottam.

Nagy rutinom azóta sincs, maradt ez ilyen kamaszos passzió, máig tök pontatlanul játszom, de kívülről tudom egy csomó punk- és rockalbum dobtémáit, amiket a térdemen püföltem naphosszat.

– Hogyan találkozott a másik két bandataggal?

– Vitáris Balázst a gimnáziumból ismerem, ez egy régi és hosszú történet, már játszottunk közösen egy rettenetes, de szerencsére kérészéletű gimnáziumi garázszenekarban is (metált). Aztán nagy sokára világos lett, hogy mindketten a punkot szeretjük és jófejek is vagyunk (az iskolai táborban együtt ordibáltuk a Tanyabuli-t a Fürgerókalábaktól), és akkor kezdtünk együtt zenélni. Basszerfronton volt ambivalencia, a csodálatos Szendrő Máté kicsit túl jól tudott zenélni a poszthoz, meg disszidált is, aztán jött Farkas Zsolti, aki emiatt tanult meg gitározni, szóval egy kincs.

– Igaz, hogy elsősorban a ’90-es években népszerű amerikai punkzenekar, a Blink-182 hatott a zenéjükre?

– Itt az ideje, hogy eloszlassak egy tévhitet a csapat

körül. A Blink-182 sosem volt kiemelt kedvenc, Balázs szerintem inkább hagyományosabb punkot csípi, meg én is – pláne úgy, hogy én öregebb is vagyok. Nekem az Offspringgel meg Green Dayjel kezdődött a ’90-es évek nagy újpunk-divatja.

Zsolti pedig szerintem stikában fúziós jazzt hallgat.

A Blink viszont nagyon jól összerakott kis zene (a komolyzene szeretői csak bizonyos keretek között tudják értékelni), főleg az Enema of the State című, debütalbumuk utáni időkben lettek olyan ütősek. Szóval, ami engem illet, jó az ő zenéjüket játszani. A hagyományosabb punkfeldolgozásokba, azt hiszem, beleunnék. Ezért nekem nincs nagy bajom a poppunk-vonallal, de persze, ha keményíteni kell, akkor nincs mese.

– Miért lett éppen Rejsz-Royce a banda neve?

– A Rejsz-Royce (avagy végcél a végbél) egy kiváló kis Rózsaszín Pitbull-szám a Rózsaszín álom című korongról. Gondoltam ott volt ez az opus Balázs fejében, amikor írta a dalszöveget, amely tematikusan idézi meg ezt az amúgy inkább hangzásában motivált szóviccet. Aztán megkérdeztem, s kiderült, hogy nem is ismerte az említett számot, csak úgy, a napi szókincsének volt a része a rejsz-royce kifejezés. Aztán amikor foglalni kellett próbatermet, ezt a címet nyögte be.

– Hogyan tovább az együttessel? Vannak konkrét terveik?

– Én úgy hallottam a koncerten, hogy százezrek ordítják azt, hogy Sportcsarnok, sportcsarnok, tehát a helyszín, a cél adott. Egyelőre szponzorokat keressük, esetleg pályázom a HÖK-nél. Éppen most láttam, hogy Balázs meg valami dezodort posztolt ki az együttes Facebook-oldalára, remélem, nagy zsák pénz kap érte. Komolyra fordítva a szót, szeptember 2-án Zsámbékon lépünk fel! ■

9

A múlt soha nem hozzáférhető Mostanában Magyarország jelentős múltidézésbe kezdett – főképp a könyvkiadások terén. Egy bölcsész elemezni próbálja hazáját. Próba 1.0 Kalmár Balázs A cikk írása előtt eszembe ötlött egy idézet. Stílusos így kezdeni, főleg, ha nagyoktól citál az ember: ,,miért az emlékek? miért a multak?”. Számomra az Esti kérdés ezen sorai jellemzik a magyar kulturális élet jelenlegi fórumait. Nehéz ezt úgy megfogalmazni, hogy az értelmiségi réteget – hiszen erről nagyon bajos beszélni, lévén, hogy nem igazán van – ne említenénk. Ezzel egyetemben a magyar társadalomban középosztályról sem beszélhetünk, ez a szerepkör az utóbbi néhány évben a társadalom alsóbb rétegeire hárult. Társadalmunk egyik égető problémája, hogy nincs meg az a réteg, amely azt a biztosítékot tudja nyújtani, amivel a nincstelenek és a vagyonos elit közti olló lehetőleg ki sem nyílik, vagy ha igen, akkor a rés a lehető legkisebb távolságot veszi fel. Ilyen osztály nincs – pedig ez (lenne) az a réteg, amelyre a demokráciának égető szüksége van, hiszen ez alakítja, tartja fent, kérdőjeleivel fejleszti azt. Mégis úgy látszik, hogy Magyarországon jelen van az értelmiség, legalább a tudatokban. Ez az értelmiségi közeg – ahová magamat is sorolni igyekszem – próbálja megérteni azt, hogy mindez hogy a fenébe történhetett? Hová tűntek a rendszerváltás reményei?

Vagy azok milyen remények voltak? Mi az az örökség, amit magunkkal hoztunk ’89 előttről és ezzel mit kezdjünk? Egyelőre csak a korpusz kerül előtérbe, és ezek értelmezésére nagyon kevés komolyabb, elemző szándékot látok. Előkerülnek szövegek, amelyek a múltat írják le.

Ezek általában emlékiratok, naplók, interjúk.

Nagyon problematikus műfajok – mégis tőlük várjuk

12

az igazságot. Az interjú műfajában ott van az őszinte (?) párbeszéd mozzanata. A korra némiképp nyomot hagyó személy válaszol a nyomot megélők kérdéseire – elvben teljesen őszintén és csak az igazat. Jó lenne, ha így lenne. Minden interjú mögött ott található az elhallgatás, a narratíva-alkotás, az interpretáció, az önreprezentáció, egyes esetekben a teatralizáció.

Az interjúalany nem közöl mindent – nem is közölhet, hiszen a nyilvános tér felszámolja a privát szférát és senki sem válhat a nyilvánosság emberévé, mert elveszti egyéniségét. Narratívát is alkot, amikor saját élettörténetét vagy annak részleteit meséli el. Ebben az emlékezés és a felejtés problematikája rejlik.

A válaszadás során az alany értelmezi saját magát, ezt közli is, de törekszik arra, hogy a lehető legjobb, legmegfelelőbb képet nyújtsa önmagáról. Ehhez pedig hozzájárul a saját imágó kialakítása, a saját magunk színpadra állítása. Ez, ha egy tévéfelvételen történik, akkor sokkal látványosabb és érthetőbb.

Az emlékirat konstruáltabb műfaj. Azzal a céllal készül, hogy a szerző közölje a világgal azt, ahogyan azt látta, megélte. Védőbeszéd és tanúságtétel is egyben. Kísérlet arra, hogy a közösségi értelmezésben, ha úgy tetszik kanonizációban, Forrás: Jelenkor a saját pozíciónkat létrehozzuk, megalkossuk, alakítsuk.

A napló személyesebb és problematikusabb műfaj.

Hiszen a naplók egy bizonyos része önmagunk számára íródott. Mégis több napló még az írója halála előtt nyilvánosságra kerül, ilyenkor kissé az emlékirat funkcióját látja el.

Azt pedig ne felejtsük el, hogy a publikálás mögött mindig ott rejlik az is, hogy ,,az én gondolatom rendkívül értékes és fontos, ezért közlöm”. Ezen műfajok

olvasásakor érdemes az empatikus és értelmezői közelségen túl egy bizonyos távolságot is tartani.

Az igazságot nem fogjuk megtalálni bennük – még ha ez marketingfogása az ilyen könyveknek. A valóság maximum az összevetésükkel, az együtt olvasásukkal érhető el. A múlt sohasem fog hozzáférhetővé válni.

De akkor hogyan tanulhatunk belőle?

Az iménti kérdésfeltevésre nem válaszolnék, inkább csak azt regisztráljuk, hogy az elmúlt két-három évben hatalmas létszámban jelentkeztek azok a könyvek, amelyek a személyes emlékezésen keresztül láttatják a múltat. Főként olyan emberek szövegei jelennek meg, akik egy-egy történelmi korszak fontos figurái, olykor alakítói voltak.

A könyvek halmaza leginkább a XX. századra korlátozódik, abból is inkább a Horthy-korszak és a Kádár-korszak szemszögéből. Három jelentős eseményről, eseménysorról szeretnék röviden szólni. Ezek közül bulvárnak tűnő, mégis a női szem, vagy a női alakok megmutatására törekszik a Sorsok és életek című könyvsorozat a Szépmíves Könyvkiadó jóvoltából. Itt jelent meg többek között Jászai Mari Emlékirat és napló; Blaha Lujza Életem naplója; Csinszka Vallomás a csodáról – Csinszka naplója című kötete, de a Falk Miksa emlékezései Erzsébet királynőről című munka is. Az itt megjelent szövegek főként újrakiadások, korábban már egy részük megjelent. Mégis azt érzem, hogy ezek inkább a bölcsészeknek készült bulvárkönyvek.

A másik, talán nívósabb vagy fontosabb témákat feszegető sorozat a Tények és tanúk fölélesztése a Magvető Kiadónál. Ebben a sorozatban, az elmúlt két évben olyan fontos szövegek jelentek meg, mint Réz Pál beszélgetőkönyve, Szálasi Ferenc naplója, Nyiszli Miklós emlékiratai Dr. Mengeléről, vagy Orbán Ottó Színpompás ostrom című kötete. Ennek a sorozatnak egyik legutóbbi darabja Király István irodalomtörténész vitát kialakított Napló-ja.

Ez utóbbi szöveg ellenpontjaként vagy talán társszövegeként jelent meg Nádas Péter Világló részletek címet viselő kötete. (A Kossuth-díjas író kiadója, a Jelenkor hozta el az olvasóknak, hosszú évek írása-szerkesztése után.) Mindkét szöveg, a Király-napló és a Nádas-kötet az értelmiségről, annak bukásáról szól. Nádas könyve a saját családján keresztül megmutatja azt a létformát, amibe

Nádas Péter élete első memoárjával debütált Fotó: Stekovics Gáspár

az értelmiség a második világháborút átvészelte.

Szól arról is, hogy az újjáépítés és a kommunizmus lázálmába került, miközben a háttérben ott lappang a sok veszteség, fájdalom. Király naplója az 1956-os évektől veszi föl a fonalat, megmutatva, hogy egy igen kiváló irodalomtörténész professzor hogyan és miként élte meg ezt a társadalmi/értelmiségi gerinctörést és hogyan lehetett-kellett ezután élni. A két szöveg kísérteties kiegészítéséhez az is hozzájárul, hogy Király szövege jóval korábban kész volt, csak senki sem tudott róla, egy lakásfelújítás közben került elő. Nádas nem ismerhette a Királynaplót. Mégis megírta az előzményét. A magyar értelmiség rövid, velős történetét. A dualizmusban kialakult réteg, az első világháború traumája utána balra sodródva, ellenállva a hamisságra épülő Horthy-rendszernek azt hihette, hogy felépítheti a maga békés Magyarországát. De ez nem sikerült, a kommunizmus címszója alatt létrejött hatalmi konstellációk, konstrukciók befeketítették, megtörték, majd felemésztették a magyar értelmiséget.

A rendszerváltás után a hazugság buboréka szépen elpukkant. És most így állunk. Nyakig. ■

11

Kevés vadhajtás van benne Ferencz Mónika első verseskötete huszonhat éves korában, az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg. A Hátam mögött dél című kötet kapcsán beszélgettünk a női alkotókról, az északi világról és arról, mi a baj Ady Endrével.

Az interjút készítette: Mészáros Márton – Májusban, a Fugában tartották a Hátam mögött dél című köteted bemutatóját. Úgy láttam, inkább fiatalabbak vettek részt az eseményen, az ötvenpluszos korosztály szinte elvétve képviseltette magát. Miért?

– Úgy sejtem, ez nekem szólhatott: bár voltak ismeretlen arcok, de azt hiszem, nagyrészt azok jöttek el, akik személyesen is ismernek. Közöttük több az, aki velem egyidős.

– Szóval a kötetbemutató közönségéből nem lehet arra következtetni, hogy milyen korcsoport olvassa igazán a verseidet?

– Egyáltalán nem. Irodalmi eseményekre alapvetően is szörnyen kevesen járnak el. De erre a kérdésre még én se tudnék válaszolni. Furcsa, hogy nem látok rá, hogy mi történt azóta, hogy kiadtam a kezem közül a verseskötetet. Néhány hete már a második kiadást fogtam a kezemben, mert sok ismerősöm jelezte, hogy szerette volna megvenni a könyvet, de elfogyott. Annyian jelezték amúgy, hogy még nem tudták megvenni, hogy fogalmam sincs, milyen szobákba, milyen könyvespolcokra kerülhetett a legtöbb példány. De szeretném, ha nem lenne életkor kérdése az olvashatósága.

„Nem kor kérdés a verseskötete olvashatósága” – Kaptál már olvasói levelet?

– Igen, az elsőt Barlog Károlytól, aki Babiczky Tibornak, a kötet szerkesztőjének írt közvetlenül, és őt kérte meg, továbbítsa nekem a levelet. Nagyjából ez volt az első pozitív visszajelzés a kötetre, ha nem számoljuk azokat az embereket, akik a szerkesztés során mondtak véleményt – Sirokai Mátyás, Szálinger Balázs, Székely Örs, Borda Réka, Kopcsányi Lilla.

12

– Évekkel ezelőtt az egyik versedet elküldted Kukorelly Endre költőnek, aki azt silánynak minősítette. Az említett mű akár átdolgozva bekerült a kötetbe?

– Nem, de később átdolgozva lejött máshol.

Kukorelly nem arról híres, hogy nagyon megválogatná a szavait, pontosabban nem köntörfalaz.

Azt írta e-mailben: a versek, amiket küldtem neki, még nem jók, nem javasolja, hogy publikáljam őket. Felajánlotta, hogy személyesen részletesen elmondja, mi baja velük. Hozzátette, hogy tart írószemináriumokat, ahova elhívott.

– Nem mentél el?

– Nem, nekem akkor ott volt a Kömény, a Fiatal Írók Szövetségnek (fisz) líraműhelye, ami éppen elég feladatot adott az egyetem és a munka mellett.

Kicsit kétségbeesett lépésnek éreztem volna, hogy csak azért, mert valakinek nem tetszik egy versem, rögtön megpróbálok mindent megtenni, hogy ezen változtassak. Inkább magam, a verseim miatt akartam fejlődni. És szerettem Sirokai Mátyással és Bajtai Andrással műhelyezni, az inspiratív közeg, ami a Köményt jellemezte, bennem például sok mindent beindított. Persze idővel eljártam máshova is: a József Attila Kör (jak) táborába Kabai Lóránthoz és a Véneki Táborba Orcsik Rolandhoz, mert szerettem volna, ha nem csak egy fajta véleményt, szerkesztési módot kapok.

– Hogyan néz ki az írótáborbeli műhelymunka?

– Irodalmi táborok írószövetségek szervezésében jönnek létre. Összegyűjtik azokat az írni vágyó, ambiciózus fiatalokat, akik szívesen kapnának véleményt a műveikről, szívesen dolgoznának rajtuk. Egy tábor ötnapos intenzív alkotói munkát jelent. Annyiban hasonlít egy iskolai táborhoz, hogy egy valamennyire összeszokott közeg alakítja a hangulatot és az esti pezsgést, bár például a fisz-táborokban a menza is a középiskolát idézi. Minden reggel és délután

úgy érzem nem célja, hogy megváltsa a világot. Csak arra hagyatkozik, ami benne van.

– Milyen a költői attitűdöd? Mennyire veszed komolyan magadat úgy, hogy van civil munkahelyed, miközben elsőkötetes szerző vagy?

– Ez környezetfüggő. A szüleim például büszkék arra, amit csinálok, és ez nekem is jól esik, viszont más közegben, például olyanban, ahol mindenki ír, gyakran bele se gondolok abba, hogy én is ezt teszem. Ahogy furamód abban festékgyári munkahelyemen, ahol adatalemzőként dolgozom, nincs jelentősége annak, hogy mit csinálok a munkahelyen kívül.

– A kötetet nagyban meghatározza a skandináv világ, mitológia. Mi vonz az északban?

– Leginkább a svéd minimalista világ, az elfogadó társadalmi közeg. Utóbbi mindig is vonzó volt számomra. Azt érzem, ott mindenki elfogad mindenkit, szépen tudnak egymás mellett élni, noha kicsit komorak és távolságtartóak. Ez egyébként kicsit engem is jellemez. De szeretem a skandináv kultúrát is, a versvilágot, az ottani zenét, főleg az izlandit (Sóley, Sigur Rós, Björk, SinFang), leginkább az éteri hangzása miatt. De például az egyik legkedvesebb regényem a LoveStar is, egy izlandi író, Andri Snær Magnason műve.

– Szívesebben élnél ott?

– Persze. Jó zenék, normális gazdasági és politikai helyzet, és gyönyörű természeti környezet…

– Milyen 2017 Magyarországán élni, ahol a természet nem olyan, mint a Skandináv-félszigeten, de a társadalom sem igazán a toleranciára rendezkedett be?

– Néha nehéz, de ha egy napig nem olvasok újságot, máris könnyebb, mert belemerülhetek

13

Ferencz Mónika az izlandi zene szerelmese Forrás: Magánarchívum

két-három órás műhelymunka van, előre kijelölt műhelyvezetővel, feladatokkal, jó társaságban.

– Hatékonyan tudsz dolgozni ilyen közegben?

– Komoly munkát nem vállalnék be egy tábor alatt, főleg mivel szeretek sokáig dolgozni a szövegeimen, van olyan versem, amelyen fél évig szöszöltem. Egy táborban nagy a varázsa az esti közegnek is, így nehéz rávennie magát az embernek arra, hogy esténként írjon. Szerencsére a műhelyvezetők se várják el, hogy életünk műveit írjuk meg egy hét alatt. Kabai Lóránt és Szálinger Balázs az elmúlt jak táborokban például olyan feladatokat adtak, amelyek nem akarták túlságosan komolyan venni magukat, viszont ujjgyakorlatnak nagyszerűek voltak.

– Takács Zsuzsa költőnő nyilatkozta korábban, hogy bizonyos szavakon egy hétig gondolkozott.

Te is ilyen alkat vagy, igaz?

– Rengeteget gondolkoztam a megfelelő szavakon, és amikor egyre rátaláltam, senki se tudott lebeszélni róla. A Nyugvópont című versben például van egy szó, amit senki nem szeretett, még a szerkesztő is ki akarta vetetni belőle. Benne maradt, hiszen annyira megörültem, hogy rátaláltam.

– A kötetben csak egy kötött formában írt vers szerepel. Miért?

– Ez így alakult, én kihagytam volna, de meggyőztek, hogy ne tegyem. Érdekes amúgy, hogy az én generációm először még kötött formában kezdett el írni, az új generációsok többsége viszont már nem. Én még olyan vagyok, hogy azt hiszem: fontos, hogy tisztában legyünk a versformákkal és a szakmabeli fogalmakkal. Idén Mesterházi Mónika műfordító kurzusára járok a Független Mentorhálózat keretében, oda kellett kötött formájú verset fordítanunk, sőt halandzsa nyelven szonettet is írnunk kellett.

– Somlyó Zoltán Északra indulok című műve talán az egyetlen alkotás, amely címében egy égtájat jelöl a magyar irodalomban. Mikor és miért fogalmazódott meg benned a cím?

– Azt, hogy mikor talált meg a gondolat, nem tudom. Arra viszont emlékszem, hogy egyszer Sirokai Mátyással beültünk a városligeti Kertembe, és Mátyás megkérdezte, van-e már kötettervem. Igen, feleltem és elmondtam, hogy a napokban megfogalmazódott bennem ez a cím és kompozíció. Ez már másfél éve volt legalább, azóta még jobban megszerettem, mert

az apróságokba. Bár sajnos a propaganda plakátokat nehéz kizárni. Néha jól esik csak hazaérni, azzal lenni, akit szeretek vagy belemerülni a munkába.

– Van különbség költő, költőnő és női költő között?

– Ha mondanánk olyat, hogy költőfi vagy költő úr, akkor lenne értelme azt mondani, hogy költőnő, de mivel a költő egy semleges kifejezés, nem látom értelmét, hogy egy külön kategóriát kelljen létrehozni a nőknek. Sőt, meglehetősen károsnak is tartom ezt a fajta megnevezést. Ha valakit női költőnek tartunk, akkor az ugyanolyan, mint azt mondani, hogy férfi költő, piros nadrágos költő, magyar költő, mentes ásványvizet kedvelő költő.

– Mi lehet az oka annak, hogy a kánonban jórészt férfi szerzők szerepelnek? Talán ők jobban időt álló műveket írtak?

– Ezt ugyanannyira nehéz meghatározni, mint azt,

hogy például miért József Attila, Radnóti, Petőfi és Ady lettek a legtöbbet emlegetett nevek itthon.

Vannak rá kísérletek, amelyek főként politikai ideológiából próbálják megközelíteni a dolgot, de szerintem ez összetettebb jelenség. Mindenesetre úgy érzem, hogy feladatunk az is, hogy folyamatosan újraértelmezzük a kánont, és ha kell, újra felfedezzük az elfeledetteket.

– Lenne olyan szerző, akit kihúznál a kanonizált gyűjteményből?

– Talán Adyt, mert számomra túl sokszor nem hiteles. Sokszor úgy érzem, hogy csak dadog a verseiben, miközben eladja magát mindenféle szervezetnek, hogy jobban vegyék. Számtalan tehetségesebb, a nyelvhez és a világhoz sokkal értőbb, eredetibb hangot tudok felsorolni abból a korszakból. ■

Az éjszakai égbolt Az, aki figyelemmel követi a fiatal magyar írók és költők munkásságát, nagy valószínűséggel hallotta már Ferencz Mónika nevét. Tagja több irodalmi körnek; első kötete a Scolar Kiadó gondozásában, Babiczky Tibor költő szerkesztésében debütált.

Herbst Rebeka Ugyan a Hátam mögött dél első kötet, de a koncepciója és a versek megszerkesztettsége, nyelvezete érett, viszonylag kiforrott költői jelenlétet sugároz.

Tehát az, aki most találkozik először a szerző verseivel, kellemes meglepetésként olvashatja a szövegeket, hiszen jelen esetben nem tipikus elsőkötetes hangról van szó.

A szövegek égtájak köré szerveződnek, ezt sejteti a cím is. Elvégre, kinek ne lenne ismerős az égtájak memorizálását segítő mondóka? Az égtájak segítenek abban is, hogy a koncepcióban tetten érhető legyen egy folyamatos hátulról haladás. A dél az, ami ténylegesen mögötte van: mögötte van mint múlt és mint földrajzi egység. Megjelenik a közép-európai rideg valóság, társítva a gyerekkor nem feltétlen pozitív képeivel, szerelmi csalódásokkal, szorongással.

14

Ahogy a szövegek haladnak előre, úgy változik az égtáj, s azzal együtt a versszövegek képei, motívumai. A szövegek a múlt, a dél tapasztalatával rendelkeznek ugyan, de a jelent az északi képek határozzák meg. Eltűnnek a múlt városképei, a szövegek a skandináv térségekbe – az igazi északra – vezetik az olvasót. Az északi versek hidegek, ennek ellenére egyáltalán nem negatívak. Megküzdeni a dél súlyos emlékeivel: a tapasztalatok segítik előre a költőt, az olvasót pedig egy olyan tájra, ami idegennek hat, de ahol mégis otthonosan érezheti magát. Ferencz Mónika debütáló kötete ismerősként vezet végig a megváltozott tájon, s munkája azt adja az olvasónak, amit a fülszövegében is ígér: elolvasása után garantáltan mindenki felpillant az éjszakai égboltra. ■ (Scolar Kiadó, 2017; 76 oldal)

„A divat(történet) nem afféle női bohóság” Egy véletlen egybeesés miatt éppen március 8-án, a nemzetközi nőnapon került sor a Divat, egyén, társadalom című tanulmánykötet bemutatására az ELTE BTK Gólyavárában. F. Dózsa Katalin – akitől írásom címe is származik – hangsúlyozta, hogy tévhit azt gondolni, hogy a divat csak női princípium.

Nagy Evelin A tanulmánykötet írásai eredetileg egy tavaly novemberben megtartott konferencián hangzottak el, azok szövegeit bővítették tanulmánnyá szerzőik.

A bemutatón Fónagy Zoltán történész kérdezte a kötet három szerkesztőjét, Szatmári Judit Annát, F. Dózsa Katalint és Vér Eszter Virágot. A moderátor előre leszögezte, hogy laikusnak számít ebben a diszciplínában, talán emiatt a komplexitásra való rácsodálkozás volt az egyik legmeghatározóbb élménye a kötettel kapcsolatban: hiszen nem csak a történettudomány és a művészettörténet módszereit használja a viselettörténet; hanem a gazdaságtudománnyal, vagy a politikatörténettel is jól együtt tud működni. Ezekre jó példaként szolgáltak az ismertetett tanulmányok, például Szentesi Réka a fűzőviselet káros hatásaival foglalkozó írása abból a szempontból számít újítónak, hogy a téma kapcsán a feministák és a fűző mellett sokáig kitartók után orvosokat is megszólaltatott.

Szatmári Judit Anna írása a két világháború közötti divat üzleti modelljébe ad betekintést, a pesti és párizsi divatipar kapcsolatát vizsgálja. Erdei T. Lilla ehhez kapcsolódóan a divat technikai meghatározottságát vizsgálta többek között a 19. század második felében elterjedt szintetikus festékekkel való csipkeszínezés kapcsán, amelyet jelentős technikatörténeti eseménynek tekinthetünk. Antalóczy Tímea és Pörczi Zsuzsanna tanulmánya pedig

a pszichoanalízis módszereinek felhasználásával ismertetnek egy olyan rendhagyó londoni divatkiállítás történetét, ahol a kurátor a pszichoanalízis néhány kulcsfogalmára készített installációkat. A beszélgetés alatt olyan alapvető kérdések is tisztázódtak, Fotó: Borovi Dániel hogy tulajdonképpen mi is a tudományág „hivatalos” neve: divattörténet vagy viselettörténet? „Nem hiszek a szavak mágiájában” – válaszolja F. Dózsa Katalin, szerinte a két terminus között nincs lényegbeli különbség. Sem a viselettörténet, sem pedig a divattörténet nem fedi le teljesen a tudományágat: a viselettörténet kapcsán legtöbbször a népviseletre; míg a divat szóról a Párizs központú európai divatra asszociál a nem szakmabeli ember. Mivel a divat azon tendenciák összessége, melyek az öltözködést meghatározzák, ezért F. Dózsa Katalin szerint a népviselet is lehet divat.

Szatmári Judit Anna szerint az Ábrázolások, mint viselettörténeti források című tanulmány a tudományág egyik legjelentősebb kérdését tárgyalja: miként is olvassuk a viselettörténet képi forrásait, milyen veszélyek fenyegetik a művészettörténészt a képi források olvasásakor, illetve mennyire félrevezető lehet egy dátummal megjelölt kép is, hiszen az nem minden esetben tükrözi az adott kor divatját.

Ha a ’20-as évekből csak egy pillangó szárnyakkal díszített revütáncosnőről maradna fent képi forrás, valóban azt hinné az utókor, hogy így öltöztek akkor az emberek? Reméljük, hogy nem. ■

15

Tudományok határán vagy határok tudományán?

Kaba Ariel a (Pop)kultúra vs. (nyelv)tudomány című, a Pesti Bölcsész Akadémia vendégeként tartott előadásában arra mutatott rá: a korábban kidolgozott kommunikációs elméletekbe nem integrálható sok, a mindennapi kommunikációban használt eszköz és eljárás. Az előadás után Arielt motivációiról és a tudományról faggattam.

Bencze Norbert A Pesti Bölcsész Akadémia egyik májusi előadója, Kaba Ariel 2016 tavaszán kezdte meg tanulmányait az elte btk Nyelvtudományi Doktori Iskolában, korábban a Károli Gáspár Református Egyetemen végezte el a japán alapszakot, majd a mesterképzést. A kommunikáció megjelenése a tudományban és a hétköznapokban szinte már elcsépelt téma, de szerinte az elméletek nagy része csak a felszínen megjelenő, egyszerűen megválaszolható kérdésekre ad választ. Erre jó példának tartja azt, ahogyan a nyelvtankönyvek általában foglalkoznak a kommunikációval. Egyrészt a kommunikáció kiemelt eszközének tartják a nyelvet, és csak érintőlegesen szólnak más eszközökről, miközben információnk nagy része nem vagy nem csak nyelvileg megformált elemekből származik. Másrészt az is érdekes, hogy a nyelvvel való foglalkozás is beszűkült: a nyelvtankönyvek irodalmi példákkal vannak teli, amelyek a mindennapi kommunikációban szinte funkciótlanok. Csak érintőlegesen esik szó olyan mindennapi eszközök és terek használatáról, mint amilyen a Facebook, a YouTube, valamint az ott megjelenő műfajokról (bejegyzések, mémek, videók). Mindez annak ellenére történik, hogy az alkotóvá válás ma még inkább bárki számára elérhető, mint korábban: bárki készíthet szöveggel ellátott képeket, vezethet blogot vagy rögzíthet videósorozatot – akár művészi szándék nélkül is, de szándék nélkül is válhat a popkultúra részévé az alkotás és az alkotó maga is. Valahol itt ragadható

16

meg egyébként Ariel előadásának címében is jelzett (pop)kultúra. Az előadásban a Mortal Kombat, a Naruto, a Pokémon, a Trónok harca, a Mónika show és Pumped Gabo, a valóságshow-sztár is megjelenik – mindannyian illusztris példák a fikció és a valóság elemeinek összefonódására. A fikciókban a valóság, vagyis a körülvevő kultúra lenyomatát tükrözi a háttér, a szereplők és a történések is, és természetesen a nyelvi kidolgozás is. Arielnek a zárópartikulákkal kapcsolatos kutatása korábbi, általa megteremtett rendszerbe illeszthető.

Gyakori észrevétel a nyelvtanulók és a japánkutatók körében, hogy a zárópartikulák a japánban többek között a gender megjelölésére is szolgálnak.

Vannak olyan zárópartikulák, amelyek csak a nőkre vagy csak a férfiakra jellemzőek, így az ezzel megjelölt fikcionális karakterek egyértelmű genderjelölést kaphatnak – míg a nem jelöltek a nemtelenség burkába zárhatók. A jelölésről érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy eléggé stilizált, ugyanis a beszélt nyelvben, a valóságban nem élnek ennyire erősen ezek a kifejezőeszközök. Ugyanakkor például egy magyarra fordítással ezek a lehetőségek elvesznek, kiüresednek; míg angolra fordítás esetén a nemek jelölése kötelező lesz, tehát a nemtelennek szánt karaktereknek is meg kell kapniuk női vagy férfi személyes névmási utalóikat. Mint ebből a példából is látszik, Ariel kutatásának előnye, hogy a szerző az angol, a német és a magyar mellett a japán és a koreai nyelvek beszélőjeként képes a különböző kultúrafelfogások ötvözésére – elkerülve azt a gyakori hibát, hogy az angolszász vagy

az európai kultúrára ráillő modelleket univerzálisnak tekintse.

A kiterjesztett kommunikáció a kommunikáció teljes, komplex leképezését jelenti, vagyis a hagyományos kommunikációs elemeken túl a virtuális kommunikáció és a populáris kultúra elemei – mint a könyvek, a filmek, a zene, a videójátékok, stb. – is a vizsgálat tárgyai lesznek. „A teória lerántja a leplet a misztikus nem-verbális kommunikációról is azzal, hogy részekre tagolja, mi több, önállóvá teszi a metakommunikációt” – állítja Ariel. A verbális kommunikáció mellett az auditív, a vizuális és a szenzitív kommunikáció is nagy hangsúlyt kap, de természetesen vannak határterületek. Ilyenek a mémek, ahol a kép és a szöveg együttesen, egymás kiegészítve fejezik ki a mondanivalót.

Ariel kommunikáció-attribútumokat is bemutat, amelyek közül részletesen eddig a karakter attribútumát dolgozta ki. A karakterjegyek kidolgozására példa a fent említett zárópartikula, amelyet a szereplő nemének kifejezése mellett például jellemvonások egyértelműsítésére is használnak, de ehhez hasonló például az is, hogy milyen hangot kap egy karakter. Ariel ezzel kapcsolatban is rávilágít arra, hogy „nem is vesszük észre, hogy egy-egy karakterben mennyi kultúra lakozik”, ugyanis ezek a jellemvonások – akár zárópartikulával, hanggal vagy bármilyen más eszközzel kerülnek kifejezésre – az adott kultúrában tapasztaltakra épülnek.

A röviden vázolt modell elemeiben, apró megfigyelésében nem hoz teljesen újat: sokan foglalkoztak már akár szemináriumi dolgozat vagy szakdolgozat keretében hasonló témákkal, úgy, hogy nyelvészeti ismereteiket egy populárisnak mondható téma feldolgozására használták. Ariel átfogó modellje ezeket a témákat legitimálja a tudományos diskurzusokban.

Forrás: Pesti Bölcsész Akadémia

Tudományos hitvallásának is az áll a központjában, hogy „egy-egy közösség számára releváns, hasznos témákról, közérthetően, közössé téve” kutasson. A kiterjesztett kommunikációs modell elfogadása újat hozhat az iskolában is: legálissá válik beszélni a csetes kommunikáció valódi, a gyerekek által tapasztalt jellemzőiről; nagyobb hangsúlyt kaphat a képi világ bemutatása; és az Odüsszeia mellett a Trónok harca karaktereivel is magyarázhatók egy háború, egy háborús regény szereplőinek motivációi. Ezzel talán elérhető Ariel másik nagy célja: a tudomány közel hozása az emberekhez, ugyanis gyakran úgy érzi, a tudomány önmagáért van.

A gondolkozást és a lépést serkentő körülményként említi a digitális korral bekövetkező paradigmaváltást is. Az arra adott válasz a kommunikáció özönszerűvé válása miatt a kultúra átalakulásán, a popkultúra mibenlétében már megtörtént, ugyanakkor a tudomány oldaláról még sok tekintetben várat magára. ■

Infó A Pesti Bölcsész Akadémia előadássorozatain az ELTE BTK doktori hallgatói mutatják be saját kutatásaikat. A programok esténként kerülnek megrendezésre az Ifjúsági épületben. Az előadásokról a Pesti Bölcsész Akadémia honlapján érdemes tájékozódni.

19

Nagy tragikus sorsok Harmincas éveikben eldobott élet, irodalmi művekben visszaköszönő borúlátás, kéjvágy és aberráció. Ez is a magyar irodalom: Csáth Géza, József Attila, Juhász Gyula útján kalandozunk a pszichés megbetegedésekben.

Dupai Éva Szabadka, százharminc évvel ezelőtt.. Ekkor látott napvilágot egy több tekintetben kiemelkedő tehetség, aki nem csak a zenéhez, az irodalomhoz, a festészethez értett, hanem orvosként a pszichoanalízis kutatásában is megállta a helyét. Sokszínűsége már fiatal korában feltűnt környezetének, bár a 20. század legelején többen nem értették meg. Mégis, ha ma kimondjuk Csáth Géza nevét, valamilyen érzést mindenképpen generál – talán nem csak pozitív töltetűeket.

Ha a lét elviselhetetlen…

Eleinte az volt a célom, hogy olyan költőkről, írókról adjak ismertetést, akik az átlagnál tehetségesebbek voltak, s akiknek az átlagnál tragikusabban alakult az életük. Közelebb kerülve a témához, egyre érdekesebbé vált számomra Csáth Géza novellista személyisége, aki Kosztolányi Dezső anyai unokatestvéreként látta meg a napvilágot. Innentől kezdve már túlságosan érdekes volt a téma ahhoz, hogy csak érintőlegesen beszéljek Csáthról.

Elgondolkodtató a kérdés, vajon mi az oka annak, hogy a társadalom értékteremtője életében bekövetkező kilátástalan helyzet odáig vezetett, hogy nem volt képes felülkerekedni a problémákon és az öngyilkosságig sodródott. Úgy, hogy ezzel azt az értéket is elpusztította, amivel ezidáig rendelkezett. Csáth tragikus fináléja csak egy a sok hasonló művészsorsból. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy mindez csupán a véletlen műve, vagy esetleg valami kapcsolódás is megfigyelhető-e az alkotótragédiákban.

Mondják, hogy általában a művészlelkű emberek rendeltetésszerűen melankolikusok.

A melankolikusok pedig hajlamosabbak pesszimistán látni az őket körülvevő valóságot. Eszerint,

18

ha valami rosszul alakul az életükben, rögtön a pohár üres fele tűnik fel nekik. Ez számos lírikus életében megfigyelhető, például ha megfigyeljük Berzsenyi Dániel elégiáit, de lehetne említeni a beteljesületlen Lilla-szerelmet sirató Csokonai Vitéz Mihályt is. Bármennyire ritmusos, sőt kultuszteremtő Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, az mégiscsak komor hangulatú elégia, amely rosszat vár a jövőtől, hiába dalol a jelen boldogságáról. Könnyű felismerni, hogy a magyar irodalom számtalan költőjére igaz volt egyfajta borúlátás, pesszimizmus. Azonban van néhány verselőnk, akik ezen a téren kiemelkednek társaik közül.

De mi visz odáig egy embert, hogy saját magát, vagy egy számára fontos embert megfosszon az életre kapott jogától? A válasz sokrétű.

Elég József Attila felettébb figyelemfelkeltő, depresszív verseire gondolnunk, nem mellesleg a betegségére, ami a sok kérdést felvető öngyilkosságba hajszolta. Kortársa, segítője volt Juhász Gyula, aki szintén labilis személyiség volt: a nem ellene irányuló dolgok is érzékenyen érintették, s kitartással, rákészüléssel megkezdett írói pályája már akkor kettétört, amikor az ország távol eső zugába, Máramarosszigetre küldték tanárnak. Húszas éveiben a Lánchídról a Dunába akart ugrani, de egy ifjúkori szerelme véletlenül arra járt és közölte vele, hogy Szegeden kiadták régen várt debütáló kötetét.

Az impresszionista lírikus erre a hírre mondott le az öngyilkosságról. Noha több öngyilkossági kísérletéből megmentették, 1937-ben nagy mennyiségű altatót vett be. A szegedi idegklinikán már nem tudták megmenteni.

Ezek a felskiccelt példák is mutatják, hogy a magyar irodalmat átszövik az olyan költőknek, íróknak az életműve, akik mentálisan betegek voltak, nem tudtak megbirkózni az őket ért nehézségekkel.

Borzongatóan extrém Csáth Géza neve közülük is kiemelendő, legalábbis számomra. Az ő életében uralkodó homokember – ahogyan Kelecsényi László író, filmesztéta nevezi róla írt könyvében; Csáth és a homokember, 2009 – győzedelmeskedett a felettes énje helyett.

A novellista kétséget kizáróan melankolikus volt.

Ezt a személyiségtípust részletesebben tanulmányozva világossá lesz, miért hajlamosabb az ilyen típusú ember befelé fordulni. Mindenen hosszasan gondolkodik, mindent elemez, általában a ros�szat is képes még gyatrább színben látni, minden megoldási lehetőséget elutasít. Csáth Gézánál is megfigyelhető, hogy művészileg fogékony volt a világ szépségeire, hiszen a zenében és a festészetben egyaránt talált nem hétköznapit. A melankolikus ember általában segítőkész, igyekszik mindig és mindenben empátiát tanúsítani mások iránt. Csáth kellő empátiával és intelligenciával rendelkezett, hiszen írásai sorra jelentek meg, már az orvosi egyetemen töltött évei alatt is. Foglalkoztatta a pszichoanalízis, ami szintén arra utal, hogy nem maradt érzéketlen mások problémái iránt. Csáth rendszeresen elemzett, leginkább méghozzá egy nem mindennapi nőt. A nő őrültsége tényleg nem volt mindennapi.

Ez volt az ördögi kör, amibe nem lett volna szabad belépnie a szerzőnek. S bár kellő empátiát tanúsított betegei iránt, annyi mégsem volt benne, hogy távol tartsa attól a tettől, ami írói karrierje csúcsára egy negatív, vissza nem fordítható pontot tett. Csáth és a nők egy külön téma, s nem véletlenül nevezhetjük Casanovának (feljegyzéseiből ismerjük: magát „szomorú basznoknak” nevezte élete végén). A nőkben talált menedéket, megnyugvást, kielégülést. Mégsem akadtak életében nevezetes asszonyok, a nő gyűjtőfogalom volt számára. Érdemes megfigyelni nem csak a nők iránti – egészségtelen – szenvedélyét, hanem Csáth műveinek központi mondanivalóját is. Bauer házassága, A kis Emma, Anyagyilkosság, ezek ugyanazt a témát feszegetik: a kéjvágy témáját.

Az is feltűnik ezekben a novellákban, hogy rendre tragédiával végződnek. Mindig az én kielégülése a fő, netán a gyilkosság, az abnormális szexualitás. Csáth házassága Jónás Olgával nem volt mintaadó kapcsolat, főleg, ami a végkimenetelt

Csáth Géza arcképe Forrás: Wikipedia

illeti. A Witman-fiúk történetében, a Bauder Ede által eljegyzett, korábban megerőszakolt leányban felfoghatatlan erejű és beteges élvezet él, ez fűtötte a szereplő megalkotóját is. A Történet egy gyógyszerésztan-hallgatóról csak erősíti az imént vázolt Csáth- képet: a szerző, ha arra volt szüksége, igenis tudott embertelen eszközökhöz folyamodni. Csáthot egyébként 1919-ben a bajai elmeosztályon kezelték, onnan megszökött, hogy akkor egyéves lánya szeme láttára lelője a feleségét. Az író ezután öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, a szabadkai kórházban kezelték.

(Csáth leánya, Olga a tragédiát feldolgozta, elvétve nyolcvan éves kora után is adott interjúkat.)

Szökési kísérlete után nem sokkal gyógyszer-túladagolással végzett magával, harminckét évesen.

Csáth is megfogalmazta lelkében sokszor elgondolt vágyait, de ezek a vágyak olyasvalamik voltak, ami csak egy önmagát kereső, szeretetet-kolduló lelkében születhetnek meg. Bár Csáth foglalkozott a pszichoanalízissel, maga is pszichológiai eset volt. Önmaga alanya lehetett. ■

19

Klassznők

162 éve született Czóbel Minka költő 1855. június 8-án született Czóbel Minka, aki a klasszikus magyar irodalom kiemelkedő alkotója volt, a modern szimbolizmus előfutárának is tartják.

Santavecz Anita A Szabolcs megyei Anarcspusztán született, beutazta Európát és a Sorbonne-on végezte tanulmányait. Nevéhez köthetőek az első magyar Verlainefordítások. Kiválóan beszélt angolul, németül, Petőfi verseit angolra, Az ember tragédiájá-t németre fordította. A külhoni kitekintés után visszatért a szülői birtokra. Kapcsolati hálójából izgalmas művészkör bontakozik ki, sógora Mednyánszky László festőművész volt, kapcsolatban állt Jókaival is. 1890ben jelent meg az első verseskötete (Nyírfa lombok).

Ezt követően hét kötete jelent meg; Újabb költemények (1892), Maya (1893), Fehér dalok (1894), A virradat dalai (1896), Kakukfüvek (1901), Opálok (1904), Az erdő hangja (1914). 1890-ben jelent meg Donna Juanna című drámája. Számos prózai munkát írt.

A Czóbelről született írások általában megragadnak a biográfia ismertetésének szintjén. Pécsi Emőke 2009-ben megjelent előremutató cikke (Pécsi Emőke: Pókhálóba szőtt szubjektum. = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Bp., Ráció, 2009) azonban a női szubjektivitás narratív sajátosságait vizsgálja Czóbel értekező prózájában. Én sem tudtam kibújni a biografikus ismertetés logikája alól, azonban a továbbiakban az 1892-ben íródott, Két arany hajszál című művére koncentrálnék.

A történet főszereplője Dobos lovag, akinek legyőzhetetlenségét a Gábriel arkangyaltól kapott két aranyhajszál biztosítja. A lovag korlátlan hatalommal rendelkezik, az erdő közepére cédruspalotát építtet, onnan indul rabló portyáira. Uralkodói pozícióját féltve szándékosan kerüli a szerelmet, úgy gondolja, hogy a nők csak megzavarnák, veszélyeztetnék hatalmának megtartását. Ezt jelzi, hogy a kincsekkel teli palotába nem léphet be nő. Azonban Dobos

20

életébe is eljön a nagy szerelem, az „egy asszony”, Amália; szerelmük azonban nem lehet teljes, hiszen Dobos szándékosan nem enged teret a kapcsolatnak.

Winkler Amália „a magiszter”, csillagász, Grineus Mátyás felesége. Dobos Amáliáról először mint a férjéhez hű asszonyról hall, a szóbeszéd-diskurzusa beleszövődik a szövegbe. A lovag Amáliánál tett látogatása azonban szétbomlasztja a szóbeszéd által hitelesített narratívát. Az asszony nem tud ellenállni a lovag csábításának: beleszeret. Miközben tovább terjed az asszony erkölcséről szóló pletyka, az olvasó zavarba ejtő pozícióba kerül, hiszen előtte kibomlik az asszony házasságtörésének története. A pár próbálja titkolni kapcsolatát, azonban a környezetükbe lévőket nem sikerül megtéveszteniük. Egyedül a férj az, akinek figyelmét nem keltik fel az árulkodó jelek.

A jóhiszemű Grineus szórakozott tudós, akinek minden idejét felemészti a tudomány, és aki feleségéről megfeledkezve merül kutatásaiba. Az asszonyt számos alkalommal éppen a férj szolgáltatja ki a lovag számára. Amália viszonyt folytat Dobossal, s egyre kevésbé törődik azzal, hogy férje elől eltitkolja az eseményeket. Egy alkalommal, amikor a lovag szorongva kérdezi meg tőle, hogy mi történik, ha a férje rájön a házasságtörésre, ironikus módon azt válaszolja: „Nem tud ő meg semmit a könyveiből…”. A mondat a befogadó olvasói szerepére is rámontírozható.

A történetben az olvasás nem a tudásba való beavatódásként jelenik meg, hanem a háttérbeli fontos események észre nem vételeléért felelős. Az olvasó a befogadás kapcsán a tudós által rejtve maradt háttértörténettel ismerkedik meg. Az idézett mondat arra figyelmezteti a történetben elmélyedt olvasót, hogy tekintsen fel a könyv lapjairól, ne a mások, hanem a saját történetét olvassa. A narráció megtöri és egymásba integrálja a narratív határokat. ■

Csinszka – másik oldalról „Nem voltam én szerelmes Adyba, vagy ha voltam, nem tudtam róla” – írja Boncza Berta, vagyis Csinszka a nemrég újra megjelent naplójában.

Herbst Rebeka

Csinszka mondataiból azt érezni, hogy sokkal inkább tinédzserkori raCsinszkát mindenki ismeri. Irodajongása testesült meg a svájci szobálomkönyvekből megszeppent kisjában kirakott Ady-kép csodálatában, lányként a nagy költő, az idősödő Ady majd levelezésük elindulásában. (Ezt mellett, – naiv, vérfertőzésből szülema úgy képzelhetjük el, mint ahogyan tett, elkényeztetett gyermekként. a mai tízévesek színészekért, rockAz idilli kapcsolat tagjaként, majd sztároként rajonganak.) A költőről az özvegységéhez nem hű asszonynem tudott semmit, kezdetben nem ként. Negatív alakként látjuk őt, olvasta verseit, csak az arcát látta. szinte kivétel nélkül; naplói viszont Hallott betegségeiről, a kapcsolatuk változtathatnak ezen. előrehaladtával a szanatóriumi kezeIdén februárban a Szépmíves lésekről, a Lédával való szakításról, Kiadónál Vallomások a csodáról s egyre inkább azt érezte: segítenie Forrás: Szépmíves Kiadó címmel megjelent kötetben olvaskell, mert ő tudna tenni érte. hatjuk Csinszka naplóját, amelynek eddig csak részA kislány megtalálja a költőben a barátot, a férfit, leteit közölték 1932-ben, majd 1977-ben Ruffy Péter akire felnézhetett, aki valamilyen szinten az apát gondozásában. A memoárt most Ruffy hagyatékából is megformálta számára. De azt biztosan látta Ady Márton István állította össze, bővítve utószavakkal, Endrében, akivel életében először megoszthat gépiratfotókkal, levelekkel és Csinszka verseivel. olyan dolgokat, amiket eddig nem mert, vagy nem A naplórészleteknek nincs bulváríze. Egyszerű, tudott, mert nem volt kinek. Érdekes a párhuzam sokszor gyermeki, őszinte. Nem érezzük azt, hogy a mai tinédzserek között különböző internetes fóilletéktelenül olvassuk a sorokat, de mégis olyan, rumokon, közösségi felületeken kötött barátságok mintha egy ismerősünk avatna be a titkaiba, mintha és az Ady–Csinszka kapcsolat között. Miért ítélnénk eddig várt volna azzal, hogy letörölje azt az ablakot, el egy lányt azért, ami a mi életünkben (akár csak amin keresztül idáig szemléltük. hallomásból) is ismert jelenség?

Boncza Berta szülők nélkül nőtt fel, anyai nagyaEbben a könyvben nem a költőóriásról van szó. nyja (aki apai ágról nagynénje volt) nevelte fel a csú- Nem tudunk meg új dolgokat, nincsenek benne titkok nyácska kislányt, aki később egy svájci bentlakásos és pletykák. De megismerjük azt a lányt, aki mellette leányiskolába került. Ma egyszerűen introvertáltnak állt. Aki, ha korából adódóan naiv is volt, mégis olyan mondanánk őt, akiben rengeteg szeretet lapult meg: odaadással és mély tisztelettel gondozta férjét utolsó segíteni akarás, részvét, anyai ösztönök. Az ápolás éveiben, amire szerintem sokan nem lennénk/nem vágya már tizenévesen megfogalmazódott benne. lettünk volna képesek húszas éveink elején. A kötet Soraiból úgy éreztem, talán többek között ezek ve- pozitív lénnyé változtatja át az irodalomtörténet zették Adyhoz. A magány, a magába fordulás, az anya egyik negatív (mellék)szereplőjét – de nem tesz mást, és apa nélküli élet, a gondoskodni akarás. Sokszor csak megmutatja az igazságot. ■ hallottam, hogy az Adyhoz való vonzódását úgy jellemezték, mint egy öntelt lány vágyódását, akihez nem (Szépmíves Kiadó, 2017., 158 oldal) illik más, mint a nagy és híres költő. Ennek ellenére

21

Az ELTEátrum Társulat a múlt félév végén mutatta be a Tíz kicsi néger című krimit. Eddigi legnagyobb szabású darabunkat láthatta a közönség.

Vass Enikő A Tíz kicsi néger Agatha Christie egyik legismertebb műve, Magyarországon mégis ritkán állítják színpadra. Társulatunk vezetője, Tóth Péter az eredeti krimi, egy 1966-os, molyrágta szövegkönyv és a BBC And Then There Were None című minisorozata alapján álmodta színpadra a művet. A tíz szereplővel működő darab legnehezebb részei számunkra: a bonyolult dialógusok, a rengeteg kellék, a színes díszlet volt.

Izgalmas volt a színpadképet megalkotni, korhűnek tűnő ruhákat, tárgyakat beszerezni. Viszont nem volt egyszerű olyan nagy tárgyakat szerezni, mint egy asztal vagy egy fotel – szerencsére hallgatótársunk, Kneipp Virág gyűjtögető szenvedélyének és a Fáklya Klub segítségével ezek is meglettek. Virággal közösen csináltuk meg a tíz néger szobrot is, ami a darab szimbolikájába tartozott, a félkész sóliszt-gyurma szobrok a színpadkép makettjével együtt a Bölcsész Napokon is láthatóak voltak. A makett valóban szép lett, bár sose gondoltam volna, hogy „élőben”, a színpadon is hasonlítani fog rá az életnagyságú mű. Sokáig kérdés volt, hogy honnan szerzünk zöld tapétát. Egy A/3-as zöld papírt nem nehéz beszerezni a maketthez, de nyolc paravánra elegendő tapéta nem olcsó, egyébként is sima zöldet se nagyon találni. Szerencsére az interneten minden kapható. Megoldódott a dohányzás kérdése is: az Operettszínház és egy patika segítségével végül kakukkfüves és zsályás cigit szívhattak – nem nagy lelkesedéssel – színészeink a színpadon.

A félév elején megint sokan csatlakoztak hozzánk, ők gyorsan megtalálták a régi társulati tagokkal a hangot. Az elején sok drámajátékot tanultak, aztán szöveggyakorlás, majd a szituációk kidolgozása következett. Dunai Csilla kapta meg a női főszerepet, Vera Claythorne-t, akivel valami olyasmi történik, amit egy amatőr színháznál nehéz megvalósítani úgy, hogy biztonságos legyen… De ez legyen meglepetés annak, aki még nem látta a darabot.

22

Megint magasabbra tettük a mércét, és egész jól vettük az akadályt. Szeretettel várunk titeket a következő félévben, szeptembertől előadásainkra, esetleg fellépésünkre a II. Veszprémi Egyetemi Színpadi Találkozó októberben. Ha csatlakoznátok, keressetek minket az elteátrum Társulat Facebook oldalán!

Rieth Boróka Fotó: Bánkövi Dorottya

Színház

Tíz kicsi megoldás

Ők így látták Rieth Boróka, harmadéves magyar szakos hallgató, elte btk Kíváncsian ültem be az előadására, mert érdekelt, hogyan visznek színre ilyen bonyolult cselekményt.

Az amatőr színészek jól vették az akadályt, mégis zavaró volt, hogy nem lehetett jól érteni a szöveget.

A díszlet és a jelmezek megdöbbentően profik voltak.

Heszberger Fatime, harmadéves pszichológia szakos hallgató, elte btk Az elteátrum tagjai egyre magabiztosabbá és felszabadultabbá váló játékkal és gördülékenyebb történetvezetéssel várják a közönséget. Christie krimijének misztikumát okosan teremtették meg, mégis, az este legszebb élménye az volt, hogy látszott mekkora lelkesedés van amögött, hogy kreatív egyetemisták azt csinálhatják, amit igazán szeretnek. ■

Gyere és sportolj az ELTE-n!

Az ELTE-n számos sportolási lehetőség áll a hallgatók és dolgozók rendelkezésére.

A hallgatók számára lehetőség nyílik kurzusként sportot választani, illetve a BEAC is várja edzéseire, foglalkozásaira a sportolni vágyókat. Szinttől függetlenül, kezdőket és haladókat is egyaránt várunk valamennyi sportágban.

1. SPORTOLJ KREDITÉRT! Az Általános testnevelés kurzusokra – hasonlóan a többi egyetemi tanegységhez – a Neptun-rendszeren keresztül lehet jelentkezni. A testnevelés kurzusokon 1 kreditért, heti egy órában lehet sportot űzni.

A jelentkezés menete: 1. Belépés a Neptun-rendszerbe 2. A „Tárgyfelvétel” fül alatt az aktuális félév kiválasztása, majd kattintás a „Minden intézményi tárgy” fülre 3. A jobb oldali „Keresés” ikon kiválasztása, majd a VTN-kódú kurzusok listázása 4. Jelentkezés a kiválasztott kurzusra Sportágak: A tavaly indított csörgőlabda, argentin tangó és swing tánc kurzusok mellett vadonatúj sportágak, játékvezetői tanfolyam, hajózási ismeretek és paraúszás kurzus is indul!

Választható sportágak: aerobik, argentin tangó, asztalitenisz, atlétika, boksz, brazil jiu jitsu, cheerleading, csörgőlabda, dinamikus jóga, falmászás, floorball, futsal, funkcionális tréning, futás, hajózási ismeretek, hastánc, jazztánc, játékvezetői tanfolyam, jóga, kajak-kenu, kerékpár, kettlebell, kick-boksz, kondicionálás, kosárlabda, kung-fu, lacrosse, labdarúgás, muay-thai boksz, női labdarúgás, paraúszás, röplabda, sakk, spinning, squash, swing tánc, sziklamászás, tartásjavító konditorna, tenisz, természetjárás, tollaslabda, triatlon, TRX, úszás, zumba Az általános testnevelési kurzusok ára 6000 Ft/ félév, viszont egyes kurzusok többletköltséggel is járhatnak! A költségeket a Neptun rendszeren keresztül, a „Pénzügyek” fül alatt átutalással tudod rendezni a félév vége felé. Egy kurzus általában 1213 alkalom, a kreditek megszerzésének feltétele a részvétel, max. 3 hiányzással.

2. Az elte-beac sportösztöndíjasainak edzései Az általános testnevelés kurzusok mellett a beac edzésein is részt lehet venni, ezeket az órákat az elte sportösztöndíjas hallgatói tartják.

Csapatsportok: futsal, kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, röplabda Küzdősportok: brazil jiu- jitsu, goju-ryu karate, kick-boksz, muay thai Aerobik: alakformáló, dinamikus jóga, pilates, zumba, zsírégető edzés Táncok: argentin tangó, cheerleading, hastánc, modern jazztánc Labdás, golyós játékok: asztalitenisz, különleges ütős sportok, tenisz, tollaslabda Funkcionális tréningek: cross training, funkcionális köredzés, kettlebell, klasszikus testépítés, saját testsúlyos edzés, TRX, TRX RIP trainer Vízi sportok: kajak-kenu/evezés, vízilabda Egyéb sportok: atlétika, falmászás, jóga, konditerem, polefitness, sakk, spinning, tájfutás, természetjárás, triatlon (úszás, futás, kerékpár) 3. KARI BAJNOKSÁGOK Gyűjtsd össze barátaidat (6–8 fő), szervezz csapatot a gólyatáborban vagy csoporttársaiddal, nevezzetek szeptember közepéig és induljatok az ELTE kari focibajnokságain! A bajnokságok az előző tanévben hétfőtől szombatig 182 csapatnak nyújtottak rendszeres sportolási lehetőséget, ezzel az ELTE legnagyobb folyamatos sporteseményélt jelentik, ahol hétről-hétre több mint ezer sportoló hódolhat szenvedélyének. ■

23

Széppróza

A látszat tényleg csal

(karcolat)

Lelkes Anna A pécsi lakótelep szívében járunk egy késő őszi délutánon. Diákok ülnek a padon, energiaital és cigi a kezükben, közben vidáman röpülnek a percek. Egy nagydarab szőke srác áll a társaság középpontjában, nem is lehetne másképp, mert érces hangjával mindenkit túlharsog. Azért a kis vézna fiú is beszúr egyegy poént néha. Mindeközben a baráti kör egyedüli lányai – egy szőke és egy barna – hangosan kacarásznak, és kortyolgatják frissítő italukat. A társaság ötödik tagja, egy középtermetű srác, meghúzva magát a pad szélén, csöndesen bámulja a földet.

A park túlsó végében egyszer csak meglátják a lakótelep bolondját, és néhány másodpercre mindenki elhallgat. Az ijedtség a férfival együtt elillan, és a szőke srác folytatja félbe maradt sztoriját, de alig öt perc múlva előtűnik a bolond, feléjük haladva. A nem éppen épelméjű súrolja a száznyolcvan centit, és bár testesnek nem mondanám, mindenesetre jó erőben van. A diákok mind elhallgatnak és figyelik, ahogyan lassan, de biztosan közeledik feléjük a baj. A férfi odatelepszik a barna hajú lány mellé, majd odaszólt neki: – Adj már egy cigit!

Senki sem szólal meg. A lány segélykérően néz a szőke srácra, de még mindig nem történik semmi.

Remegő kézzel nyújt át egy szálat a marlborós tartójából. A férfi továbbra sem hagyja ott a fiatalokat, elkezd magában beszélni, és egyre csak közeledik a padon a rémült lányhoz. A lány utolsó próbálkozásként rápillant vézna kisöccsére, aki már nem bírja tovább a feszült hangulatot és odalép a bolond férfihoz:

Illusztráció: Kneipp Virág

– Ne haragudjon, uram, de a barátainkkal szeretnénk tovább beszélgetni.

A bolond erre csak mormog tovább a bajsza alatt: – Csak cigit akartam… Nem zavar, ha beszélgettek… én csak itt ülök.

Erre a srác újból megkéri, hogy távozzon, utalva arra, hogy maguk között szeretnének tovább beszélgetni. A férfi feláll, és magában beszélve arrébb kullog. Az eset konstatálásaként a nagydarab srác csak ennyit mond: – Én mondjuk cigit biztos nem adtam volna neki.■

Fotó: Bánkövi Dorottya

Lelkes Anna 1994-ben született Budapesten, ősztől harmadéves magyar szakos hallgató az elte-n. A középiskola után elvégezte a Bálint György Akadémia újságíró képzését. Itt ismerkedett meg az újságírás klasszikus műfajaival. Megcsapta a varázsuk, s úgy fest, azóta se tud szabadulni a bűvölettől.

24

Németh Gábor Harapom szét a nyelvem, rejtett balkezes, kerekítek fel-le, „a róka kárt okoz”, körmölöm az irkámba jobbal. Nem magamtól, úgy lett előírva, gyöngybetűkkel. Pedig amúgy nagyon bejött a Vuk, amikor anyám felolvasta. Igaz, írás közben inkább kikívánkozott, ha jól emlékszem. Nyilván nem emlékszem semmire.

A könyvben olvasható mondatokat az elmúlt tíz évben írtam – mert megkértek pénzért. Durván nettó húszezer/ szöveg lehet a könyörületi átlag. Dudva, gempa, lóvé, méz.

Mondjuk, legyen mondatonként kétszáz. Most meg lehúzom róluk a második bőrt, szmájli. Nyúzás előtt azért akadt némi tetoválnivaló.

Pénzért megváltoznál ? – üvöltöt-te a barátom a szembejövők arcá-ba egy forró és titokzatos szegedi éjszakán. Ezt osszátok el, mond-ta a báró fizetéskor a borravalóra, miután megvacsoráztatta az író-fejedelmet. Erre már Karinthy is kapirgálni kezdett a zsebében, és odavetett valami aprót. Ezt pedig szorozzátok meg. Hát csinálnám én ezt pénzért ?