Pesti Bölcsész Újság • 234. szám by Pesti Bölcsész Újság

234. szám, 2015. december 2 Faninfo Kulturális programajánló 3 Design: az emberi kapcsolatok tervezése Főszerkesztői különvélemény 4 BEAC Sportrovat Sporthírek és programok 5 HÖKlöny Hírek és tudnivalók a HÖK-ön belülről 6-7 A tudományok érdekében Oktatói nyílt levél 8 Filmtudomány Tanszék 8-10 Filmemlékek Az oktatók legkedvesebb filmjei 11 A low- vagy no-budget siker Beszélgetés egy szfe-s hallgatóval 12-13 Trónbitorló sorozatok A sorozatok jelenéről és jövőjéről

14-15 A magyar film hagyománya folytatódik és megújul Interjú Gelencsér Gáborral 16 Star Wars-kritikák Az új film kritikái 17 Sci-fi? Na de kérem! A Star Wars-univerzum felfutása 18-19 Kivéve musical és pornó Interjú Pápai Zsolttal 19 Lucas első filmje 20 Perjátszó Kör: Báthory Erzsébet legendája Az elte ájk vendégcikke 21 A jövő irodalmának múltjáról és jelenéről A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai 22 Helyajánló Board Game Café 24 Levezető: Bölcsész Aranyköpések

Főszerkesztő: Zámbó Gergő, zambogergo@caesar.elte.hu Főszerkesztő-asszisztens: Stemler Diána Vendégszerkesztő: Jancsó Dorka Olvasószerkesztő: Vályi Dániel Korrektor: Bencze Norbert, Szlávich Eszter Főmunkatárs: Kovács Kristóf Irodalmi rovat: Biró Krisztián Felelős kiadó: Murai László elte btk hök elnök Terjesztés: Czinege András Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Betűtípus: Chronicle, Abril Fatface, FF Meta Szerkesztőség: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. H épület Megjelenés: 1500 példányban, havonta Felhasznált képek: Wikipédia Mindenkori elérhetőségünk: pbu@btkhok.elte.hu

Faninfo.hu Kulturális programajánló Project Z (TÁNC) – Bethlen Téri Színház December 5., 19:00 Hogy mi köze Brad Pittnek és a zombiknak egy táncelőadáshoz? A Zadam Társulat előadásából kiderül. Vagy mégsem …? Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Téli Tánc – Művészetek Palotája December 9., 11:00 és 19:00 A Folklór-kalendárium sorozat második része rendkívül szórakoztatóan mutatja be a téli ünnepkör szokásait: szürettől a farsang végéig tartó időszakot Téli tánc címmel. Az előadás programjában a hagyományos betlehemezés, regölés, lucázás és fonóbéli hagyományaink mellett különböző, a téli ünnepkörhöz tartozó babonás szokások színházi feldolgozását láthatja a közönség. Igazán aktuális és hangosan nevetős jeleneteken át ismerhetjük meg többek között, hogy vajon hétfőn miért szabad a csók és milyen fákból készül a Luca széke? Rendező-koreográfus, művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díj Jazzy Live: Pátkai Rozina Quintet, vendég: Wayne Tucker (USA) – BMC Opus Jazz Club December 10., 21:00 Közreműködik: Pátkai Rozina – ének, Pecze Balázs – trombita, Tóth Mátyás – gitár, Soós Márton – nagybőgő, Cseh Balázs – dob, Wayne Tucker – trombita

2Y/Fülöp László – Molnár Csaba: “THERE’S AN ELEPHANT IN EVERY ROOM…”, ECLIPSE – Trafó Kortárs Művészetek Háza December 11., 12., 13., 20:00 Vágyak, árnyékok, elefántok és tömegek. Kérdések és válaszok. Társas magány. Magányos társak. Az Y-generáció alkotói újra a Trafóban! A januári nextfeszt keretében is bemutatkozó két fiatal koreográfus, Fülöp László és Molnár Csaba munkáit ezúttal egy estén láthatjuk. Kié ez az ország? - Udvari Kamaraszínház (MKUK) December 12., 19:00 Látlelet az egyén, a család, a nemzet életén átgázoló történelemről. Történet az elszakadásról, az egymásra találásról, a szeretetről, az asszimilációról, az identitás-vesztésről, az erőszakról. Váratlan fordulatokkal teli, vérfagyasztó történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi. Meztelen éj … Mozart - Újszínház December 20., 19.30 Két nagy játékos, a Nő és a Férfi – Constanze és Mozart, a boldog bolondok – egy fullasztó éjszakán végzetes játékot játszanak. Feltárják egymás előtt korábbi szerelmeik minden forró titkát. De lehet–e ilyen vallomások után tovább élni …? Az ezerarcú Mozart, ezen a mindent eldöntő estén „kis éji” kalandozásra hív művészi– és magánéletébe, két felkavaró témát kerülgetve, az alkotás kényszerét és az erotikát, melyekben összeforr e lázasan elégedetlen zeneszerzőzseni minden gyötrelme és gyönyörűsége. További programokért és információkért keresd a faninfo.hu oldalát! A diákkedvezményekről, csoportos kedvezményekről érdeklődj a Faninfo csapatánál (info@faninfo.hu), segítenek a programszervezésben, a kedvezményes jegyekben és tájékoztatnak lehetőségekről!■ Faninfo

Programajánló

Design: az emberi kapcsolatok tervezése Főszerkesztői különvélemény

A gólyatábor sokak számára az egyetemi évek csúcsa, legmeghatározóbb élménye. Hogyan lehet fenntartani az érdeklődést, ha már az egyetem legelején elsütjük a legnagyobb poént? Itt jön be a designelmélet. Októberben, a Design Hét nevű esemény egyik programján ültem, ahol Marti Guixé, spanyol designer tartott előadást. Az egyik munkája az emberi kapcsolatok tudatos tervezéséről szólt. Ledöbbentem. Tudtam, hogy lehet plakátokat, weblapokat, termékeket, épületeket tervezni, de hogy a tervezésnél alkalmazott gondolkodásmód emberi kapcsolatok építésére, szorosabbá fűzésére is alkalmas legyen? Ez olyan triviális ötlet, hogy értelemszerűen soha meg sem fordult a fejemben. A gólyatábor még mindig karunk egyik legszínvonalasabb és legzseniálisabb rendezvénye. Ez a pár nap olyan a priori boldogságot, összetartást és élményt áraszt magából, amit legszívesebben minden hallgató évről évre megélne. Habár mindig van mit finomítani a szervezésen, ezek apróságnak tűnnek az életre szóló élmények mellett. A balatoni tábor végével azonban minden megváltozik. Elkezdődik a szorgalmi időszak, előadások, szemináriumok, könyvtárazás, sokan munkát vállalnak. Lassan elveszik az a varázslat, amit a gólyatáborban átéltünk. Klikkesedünk, kialakulnak a szűk baráti köreink, és a végére már fogalmunk sincs arról, ki lehet az a maradék több száz ember, aki körülöttünk ugyanazt tanulja, mint mi. A miénk az ország legnagyobb bölcsészkara, egy-két intézet kivételével mindenhol több száz főt vesznek fel évente. Ez bőven meghaladja a Dunbarszámunkat (a maximum szám, amennyi emberrel szorosabb, funkcionális kapcsolatot tudunk fenntartani), így nem csoda, hogy lehetetlen mindenkit megismernünk. Azonban ismerhetnénk sokkal több embert is, főleg, hogy közös érdeklődési körünk elvileg bőven van.

Szeretném, ha a gólyatábor után nem maradnának félbe-szerbe azok a programok, amik összekovácsolják a hallgatókat. Ha az egyetemi kötelezettségek mellett megmaradna kicsit több a gólyatábor varázsából év közben is. Ha a Hallgatói Önkormányzat a kari bulik, szakos kirándulások és szezonális programok mellett tudatosan tervezné azt, hogy a hallgatók kapcsolatai a legszorosabbra fűződjenek. Mikre gondolok? Például arra a rendszerre, ami az elte ájk-n működött, ahol év elején kisebb csoportokra osztották a hallgatókat, a csapatok között pedig a szorgalmi időszakban tanulmányi háziverseny folyt. Így sokkal szorosabb kapcsolat alakult ki a résztvevők között és segítették is egymást a tanulásban. Vagy arra, hogy a baráti kocsmatúrák helyett néha geocaching körtúra lenne, társasjáték-kávéház est, kollektív Budapest UP! esemény, flashmob, bolond diplomaballagás stb … Persze, bőven elég lenne már az is, ha a meglévő rendezvényeken belül sokkal több kreatív és igazán formabontó, érdekes megoldással lenne, amik közelebb hoznának minket egymáshoz. Mindezt úgy, hogy nem mennének az egyetemi kötelezettségek rovására. Vannak ilyenek most is szép számmal, de ha a mi Hallgatói Önkormányzatunk ezeket a hallgatók érdekében tudatosan tervezné, hogy családiasabb hangulat alakuljon ki a több száz fős szakok ellenére is, nem csak a világ egyetemei között tűnne ki, hanem a design szakterületén is valami példamutatót tenne le az asztalra. Éljen hát az egyetemi ifjúság újító szelleme! ■ Az ELTE Hallgatói Önkormányzatainak figyelmébe Zámbó Gergő főszerkesztő Egyetemi közélet

Hírek, események, programok az ELTE-BEAC háza tájáról Amerikai kvalifikációt ért az ELTE Cheer Team párizsi produkciója Amerikai kvalifikációt ért az elte Cheer Team párizsi produkciója! Újabb lenyűgöző koreográfiával rukkoltak elő az elte-beac cheerleader edzői, Kovácsik Rita és Miklós Mátyás franciaországi szereplésünk során. Nagy-Kismarci Bence segédletével összetettben a negyedik pozíciót, míg az európai párosok versenyében az előkelő második helyezést érték el a rangos European Open eseményen. Külföldi táncfesztiválon való részvételre bátorították modern jazztáncosainkat Nem mindennapi elismeréseket gyűjtöttek be Wéber Edináék a XIII. Országos Táncjáték Fesztiválon! A művészeti iskoláktól és több évtizedes tapasztalattal rendelkező koreográfusoktól hemzsegő hét társulatos mezőnyben a döntnökök a 2. helyre pontozták tánccsoportunk produkcióját. De ez még nem minden: táncosaink Táncművészeti Média Díjban részesültek, valamint csoportunk javaslatot kapott egy külföldi táncfesztiválon való részvételre. Az olimpia kapujában A néhányszáz méteres távoktól a 90 kilométeres ultramaratonokig, idestova 35 éve nyeri a futóversenyeket Simona Staicu, az elte btk hallgatója, akivel interjút készített az M4 Sport televízió „Út Rióba” című műsora. Tavaly még úgy tűnt, búcsút int a maratonfutásnak, most ősszel Berlinben mégis megfutotta a riói részvételhez szükséges szintidőt. Annak ellenére, hogy a gyereknevelés, a tanulás és a munka is megelőzték a futást, az eredmények idén is sorra a dobogós helyezéseket értek. Saját bevallása

Egyetemi közélet

szerint: ami ez után következik a futóversenyeken, csupán „hab a tortán”, mert már nem tud profi módon felkészülni. A riói álom azonban plusz erőt ad az edzésekhez. „Nagyon keményen tudok edzeni” – mondja. És nemcsak a futással készül az olimpiára. Elhatározta, ha kijut a játékokra, szeretne portugálul megszólalni, amellett, hogy még további négy nyelven beszél. Az elte filológia szakos hallgatójaként a tanulás a másik hobbija. 2000-ben az utolsó pillanatban maradt le az olimpiáról, ezért a mostani kijutás kárpótolná a 15 évvel korábbi kudarcért. „Nagyon nagy dolog lenne ott lenni az olimpián és magyar színekben indulni.” Indul az elte-beac Téli Lágymányosi Bajnoksága Jelentkezz a tél legnagyobb egyetemi kispályás foci tornájára! Egyesületünk célja, hogy minél szélesebb körben szervezzünk egyetemi hallgatók számára sportolási lehetőséget. Az elte sátorral fedett, fűtött, műfüves pályái kiváló alkalmat nyújtanak a labdarúgás szerelmeseinek a téli időszakban is. Részletek: Facebook/eltebeacfutsalbajnoksag December 11-én újra itt az elte Éjszakai Sportnap! Délután edzésre menni megszokott dolog, de nem a szorgalmi időszak utolsó napján! A félévet illik méltó módon búcsúztatni. December 11-én délelőtt még menj be az órádra, este fél héttől hajnal négyig viszont maradj talpon az elte Bogdánfy úti Sporttelepén (bús), és vegyél részt Te is a nagy, közös sportmaratonban! Csatlakozz a rendezvény Facebook eseményéhez, hogy ne maradj le a friss információkról! ■ BEAC

HÖKlöny HÖK Hírek és történések Az őszi választásokról kérdeztük a hallgatókat, illetve a Kommunikációs és Rendezvényszervező Bizottságot eddigi eredményeikről, jövőbeli terveikről. Hogyan élted meg hallgatói képviselőválasztásokat, mit gondolsz az új, kétfordulós online rendszerről? Tóth Melitta (magyar BA): Furcsának találom, hogy egymás után kétszer kell szavazni. Vannak, akik nagyon a szívükön viselik az egyetem ügyeit, de ez nem mindenkiről mondható el. Azáltal, hogy körülményesebbé teszik a rendszert, még kevésbé fognak foglalkozni az ilyen ügyekkel, akik kevesebbet időt szánnak ezekre a kérdésekre. Azt gondolom, a HÖK-nek is szerencsésebb lenne egy egyszerűbb megoldás, hogy több energiájuk jusson a valóban fontos dolgokra, mint például a gólyabál megszervezése, a jótékonysági gyűjtések lebonyolítása, pályázatok menedzselése és a hallgatók egyéni problémáinak kezelése. Tasnádi Petra (magyar mint idegen nyelv és francia tanári MA): Most szavaztam először Neptunban, ez tetszett, sokkal kényelmesebb. Viszont ez a kétfordulós rendszer kicsit átláthatatlan, először én sem értettem, és szerintem sokan vannak, akik még most sem értik, hogy miért is kellett kétszer szavazni. Úgy érzem, egy szavazattal is ugyanúgy felhatalmazom a jelöltet, mint kettővel. Bagyinszki Diána (magyar és filozófia tanári MA): A legnagyobb problémám az, hogy a rendszer a leveleket néha kétszer küldi el, máskor egyszer sem. Magyar-filozófia mesterrel mindkét szakomról kellett volna kapnom levelet, de a filozófiás választásokról nem kaptam, így ott nem is tudtam szavazni. Személy szerint addig is elmennék, hogy az urnás szavazás jobb volt: az interakció nagyon fontos, és ez az íméles szavazás elég személytelen.

Az elte btk hök Kommunikációs és Rendezvényszervező Bizottságát kérdeztük. Milyen eredményeket ért el a Bizottság a megválasztásotok óta? Talán a legfontosabb, leglátványosabb eredményünk az új honlap. Ez sokkal átláthatóbb, letisztultabb, mint az elődje volt, könnyebb elérni a pályázási felületeket, vagy ha égető kérdés merül fel, a főoldal „Miben segíthetünk?” hivatkozásán fel is tehetik azokat. Az esetek többségében már másnap válaszolunk. Hasonló igaz a Facebook-oldalra küldött üzenetekre is. Ezen kívül megújult a Bölcsész Hírlevél is, amit a Bizottság szerkeszt. Az éppen alakuló referensi hálózatunknak feladata, hogy egyetlen titeket érdeklő eseményről, konferenciáról, határidőről se maradjatok le. Összegezve: azt gondolom, hogy fokozatosan átállunk egy megbízható és rendszeres információszolgáltatásra. Min dolgozik jelenleg a Bizottság, milyen terveitek vannak a közeljövőre? Kiemelt eseményünk a gólyabál, amit februárban várhatnak a hallgatók. Ez azért is fontos, mert a tavalyi gólyáknak ez az élmény elmaradt, így őket is szeretnénk kárpótolni. Szeretnénk megjelenni az Instagramon is, a tartalmat pedig rátok, hallgatótársainkra bíznánk. Ha a btk-n elkaptok egy felejthetetlen pillanatot, ne legyetek restek feltölteni! Emellett me szeretnénk újítani a Könyvtár Klubban tartott Bölcsész Bulik tematikáját, arculatát, hogy az eddigieknél is sikeresebbek legyenek. Végül pedig elkezdünk gondolkodni a májusi Bölcsész Napokon is. Egy valamit garantálok: a város szívében rendezett bölcsész minifesztivál ismét rendkívül színvonalas és szórakoztató lesz!■ ELTE BTK HÖK Egyetemi közélet

A tudományok érdekében Karunk oktatói nyílt levelet írtak, miután a doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíja megemelkedett. A változás irreális bérezést eredményez. Levelüket változatlan formában közöljük. Bízunk benne, hogy a felek között érdemi párbeszéd bontakozik ki, élhetőbb helyzetet teremtve oktatóinknak, ezzel továbbra is biztosítva a hallgatók magas színvonalú oktatását. Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr! Tisztelt dr. Palkovics László Államtitkár Úr! Tisztelt dr. Mezey Barna Rektor Úr! Tisztelt dr. Scheuer Gyula Kancellár Úr! Tisztelt dr. Borhy László Dékán Úr! Tisztelt dr. Székely László Biztos Úr! Kérjük, támogasson bennünket, és álljon ki érdekeinkért a megfelelő fórumon! A napi híreket követve örömmel értesültünk, hogy a doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíja az első két évben havonta 140.000 forintra, a második két évben havonta 180.000 forintra emelkedne. Támogatjuk a javaslatot. Ugyanakkor végtelenül méltánytalannak tartjuk, hogy a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között így kiáltó aránytalanság jön létre. Az egyetemen oktató tanársegédek és adjunktusok 10 éve várnak a béremelésre. Számunkra teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindössze 30-40.000 forintos béremelést ígérnek, azt is három éven át elnyújtott emeléssel megoldva: az adjunktusok nettó 147.000 forintjához, a tanársegédek nettó 122.000-es fizetéséhez. Így az a megalázó helyzet jönne létre, hogy a doktorandusz és számos oktatója bére 2018-ban körülbelül azonos lenne, pedig egy adjunktus akár már 20 éve oktat az egyetemen, és már 10 éve megszerezte a PhD-fokozatot. A tanársegédeknek 30.000 Ft-tal lenne kevesebb a bérük, mint a hallgatók ösztöndíja, úgy, hogy karunkon a tanársegédeknek is doktori fokozatuk van. A doktori hallgatók további kedvezményekkel rendelkeznek, míg az oktatók nem. (Hosszú éveken át nem részesültünk cafeteriában, most

Egyetemi közélet

havi 6.000 Ft-os étkezési jegyet kapunk.) Így a hallgatók juttatása a kedvezményeikkel nemcsak a tanársegédek fizetésénél lesz több, de a sok éve oktató, sok éve fokozatot szerzett tanáraik bérénél is. E helyzet következtében az oktató és a tudós tekintélye is sérül. Ez a helyzet megalázza az oktatókat, ezáltal magát a Kart is. A hírek szerint a doktorjelöltek a fokozatszerzéskor egyszeri, 400.000 forintos támogatásban részesülnének, pedig az ösztöndíjasok számára ingyenes a védés. Ugyanakkor az oktatók számára a habilitációra jelentkezés 150.000 Ft, és mi semmilyen esetben nem kapunk 400.000 Ft-os támogatást. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán egy adjunktus jelenleg nettó 125.000 Ft-tal, egy tanársegéd pedig nettó 150.000 Ft-tal keres kevesebbet, mint a közoktatásban dolgozó, doktori fokozattal rendelkező pedagógusok. Egy pályakezdő bölcsész is több bért kap, mint mi, akik oktattuk őket. Ugyanez a tarthatatlan bérhelyzet jellemzi karunkon a nem oktató beosztású tanárokat: a lektorokat és a nyelvtanárokat is. A munkaszerződésünk irreális követelményeket tartalmaz, heti 40 órában lehetetlenség minőségi munkát végezni az összes területen, amely szerepel a szerződésben. A mi feladatainknak csak felét teszik ki az óratartások és a kurzusainkkal kapcsolatos teendők: beadandók javítása, vizsgáztatás, tananyagfejlesztés stb. Ezek felett az alábbiak is feladataink részét képezik: hallgatók vezetése, konzultációk (tdk, szakdolgozat, dis�szertáció); felkészülés új ismeretekből; az új lehetőségek alkalmazása szemináriumon, kielégítve a

folyton változó hallgatói igényeket az új típusú, kevésbé tudományos tematikájú, gyakorlati órákon; kutatás; publikálás; konferenciák szervezése és előadóként való részvétel; új tárgyak kidolgozása; szerkesztés, lektorálás, fordítás; rengeteg adminisztráció és sok egyéb. Kutatásra csak a heti 40 órás munkahetünkön túl jut idő. (A tanársegédek és az adjunktusok nem vehetnek ki alkotói szabadságot.) Többségünknek hosszú évek óta a kötelezőnél jóval több az óraterhelésünk. Képtelenség a számunkra kiosztott egyre több feladatot elvégezni heti 40 óra alatt. Mindezt alig több mint 100.000 Ft-os bérért. Megjelent tanulmányainkért nemhogy nem kapunk tiszteletdíjat, gyakran még mi fizetünk a megjelenésükért. Szakdolgozat-vezetésért, -bírálatokért, doktorandusz témavezetőjeként sem, valamint semmi másért sem kapunk külön illetményt. Azért is saját zsebből fizetünk, hogy taníthassunk (saját gép, saját nyomtató, könyvbeszerzések stb.), legtöbbször a hallgatóink számára az óráinkra saját költségünkön kell fénymásolnunk. Azért is mi fizetünk, hogy konferencián vehessünk részt, hogy konferenciát tarthassunk, és általában minden tudományos mellékmunkát (szerkesztés, fordítás, lektorálás stb.) ingyen, szakmai elkötelezettségből végzünk. Az oktatási kormányzat és az egyetem az általuk anyagilag nem támogatott és anyagilag el nem ismert, elsősorban nemzetközi tudományos tevékenységet kéri számon tőlünk saját előmenetelünkhöz és az egyetem akkreditációjához is. A belföldi és külföldi konferenciák részvételi díjait és egyéb költségeit saját magunknak kell állnunk. Az egyetemen kívüli pályázatok csak egy szűk oktatói rétegnek jelentenek pénzforrást, a megpályázható pénzek nem elegendőek minden oktató számára, valamint sok oktatónak nem marad ereje a bürokratikus papírmunkára, amit egy pályázás jelent. Mindezek alapján nyomatékosan kérjük, hogy 2016 januárjától kapjuk meg minimum azt a bért mi is, ami a bértábla szerint jár a doktori fokozattal rendelkező pedagógus kollégáinknak a közoktatásban (kutatótanári bér). Ez a tanársegédek és az adjunktusok esetében 85%-os emelést jelent.

Csak azt kérjük, amit kollégáink megkapnak a közoktatásban. Nem tudjuk elfogadni, hogy mi ne kapjuk meg az emelést. Nem tudjuk elfogadni, hogy további éveket várjunk arra, amit pedagógus kollégáink már megkapnak. Álláspontunk érvényre juttatásához minden fórumot és minden törvényes eszközt igénybe fogunk venni. Mivel munkaköri elvárás a konferencia-részvétel és a publikálás, nyomatékosan kérjük, hogy minden oktatónak legyen éves kerete, amely biztosítja az ezekhez szükséges anyagi fedezetet. Követelésünk nemcsak az oktatók bérére vonatkozik, hanem a lektorok és a nyelvtanárok jövedelmére is: kapják meg kollégáink is minimum azt a bért, ami végzettségüknek, fokozatuknak megfelel a pedagógus-bértáblában. Az állam által garantált minimális bér összege nincs arányban a doktoranduszi állami ösztöndíj tervezett összegével és a közoktatásban dolgozó kutatótanárok államilag garantált minimális bérével. Nyomatékosan kérjük, hogy a béremelés fedezetét a költségvetés biztosítsa, és ne az intézményeknek kelljen kigazdálkodniuk, hiszen az csak elbocsátások árán, oktatási és kutatási színvonalesés árán lehetséges. Legyen annyi kollégánk, hogy ne kelljen több órát tartanunk, mint amennyit a felsőoktatási törvény az egyes beosztásokban előír, illetve a kötelező óraszámunk feletti kurzusokért járjon pótlék. Hogy az oktatói bérek ügye rendeződjön, nem csupán egy néhány ezer fős oktatói gárda érdeke, hanem az egész felsőoktatás nívóját – és azon keresztül Magyarország versenyképességét – meghatározó kérdés. Ha nem történik változás, az az oktatók pályaelhagyásához, vagy minden egyéni erőfeszítés ellenére munkájuk színvonalának csökkenéséhez vezet.■ Budapest, 2015. november 18. Bízva az egyenlő elbánásban, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói

Egyetemi közélet

Filmemlékek A Filmtudomány Tanszék oktatói között arról érdeklődtünk, melyik filmek voltak azok, amelyek maradandó élményt nyújtottak számukra, megfogták őket, vagy amelyekre szívesen emlékeznek vissza, esetleg meghatározta gondolkodásukat egy bizonyos időszakban. Gelencsér Gábor Nem kellett gondolkodnom a válaszon, ez A kis Valentino című Jeles András-film, ami 1979-ben készült, akkor 18 éves voltam. Akkor már nagyon érdekelt a film, a magyar film, minden magyar bemutatót megnéztem, ezt is. Talán nem úgy értettem, mint ahogy most próbálom megérteni, de akkor is nagyon-nagyon mély nyomot hagyott bennem. A mai eszemmel, meg azzal, hogy most már Jeles Andrásról elkészült egy monográfiám is, úgy gondolom, hogy egyszer egy olyan film, ami nagyon erősen tudta megfogalmazni annak az évtizednek a társadalmi állapotát, de inkább egy létállapotként, tehát azt a szürkeséget, azt a semmit, ami sehonnan sehova nem vezet. Ez a Valentino ellop egy összeget – mármint a fiú főhős, akinek igazán a nevét sem tudjuk – és aztán nem kezd vele semmit. Ez az üresség, ez a nagybetűvel felírt semmi, ez az, ami nagyon megrendítő volt. Ma már filmes esztétaként azt is látom, hogy ezt milyen összetett és mély formanyelvi eszközökkel hívta életre a rendező, az elbeszéléstől kezdve a képi világon át, a magyar film történetében ez mennyire újszerű, a hagyományokból elinduló, de azokat lebontó vállalkozás. Ma már erre az ártatlan csodálatra, ami akkor 18 évesen kialakult bennem, rákerült még egy értelmezés is, ami által, ha lehet, még nagyobb lett a a film presztizse. Őszintén szólva, nekem fontosabb ma is a műélvezet, a művek befogadása, ha nem ilyen okoskodó tudós módjára viszonyulok ehhez, hanem van egy közvetlen élmény és A kis Valentinoban ez a kettő együtt van, tehát van egy élmény és van reflexió.

Filmtudomány Tanszék

Hirsch Tibor Olyan filmeket keresek, amiktől viszonylag jó kedvem lesz, és keresnék ezek közül egyrészt egy hozzám közelálló, éppen csak optimista külföldi filmet, ez a Peter Greenaway Prospero könyvei. Keresnék egy számomra fontos, kellően gazdag magyar filmet, ami mostanában érdekelt többször, ez volna Bereményi Géza Eldorádója, és keresnék egy viszonylag kortárs külföldi filmet, amit szívesen néztem, jó kedvem támadt tőle, ez a Grand Hotel Budapest (Wes Anderson). A Prospero könyvei Shakespeare Vihar című drámájának a megfilmesítése. Prospero a drámában a varázsló, aki azon a bizonyos szigeten, ahová őt száműzték, mindenféle, jó és rossz, ártó és segítő szellemeknek parancsol. Ezt a képességét, a varázslás képességét könyvekből, tehát a civilizáció által összegyűjtött tudásból szedi, tehát köze van a tudáshoz. Ennek alapján képes egy nagyon bonyolult, leginkább a középkori alkímiára hajazó varázslatot végrehajtani, és ennek a bonyolult varázslatnak végeredményeképpen kiházasítja lányát, szerez neki vőlegényt, s valamifajta jó dolgokat hoz a világnak. Ez éppen csak sikerül neki, tehát sok rossz és szenvedés és halál szegélyezi az utat, de sikerül. Más filmekben ez nem sikerül, tehát ez kivétel és szép. Szép és gazdag. Az Eldorádó pedig egy olyan film, ami 1988-ban készült, de a forgalmazása átcsúszik a rendszerváltás évére, ennek megfelelően félig még ide, félig már oda tartozik. Egyszerre elmegy egészen a ’40-es évek közepéig, hogy az író–rendező gyerekkorát be tudja mutatni, és a Rákosi-korszakban is sokat időz és

Jeles András: A kis Valentino (1979) ’56-ban is jelen van, de az egész gazdagsága olyan, hogy a jelenre vonatkozó üzeneteket vélek kihallani belőle, másrészt be tudom azonosítani benne a saját gyerekkorom és ifjúságom, ami ugye a ’70-es, ’80-as években telt, annak bizonyos fontos etapjait és értékválasztásait. Amit a Greenaway-filmnél mondtam, az erre is igaz, gazdag, érdekes, kiegészíteném még azzal, hogy játékos, vizuálisan is és narratívájában is. A Grand Hotel Budapest pedig megint rémségeken vezet keresztül, majd utána jobb kedvre derít, pompásan illeszkedik a jelen világ és Európa mizériáiba, sőt látnoki módon, mert azért nem egészen friss, tavalyi bemutatás, de szépen hozza azt, ami még csak előttünk áll, és újfent: gazdag és játékos. Salamon András Kedvenc filmem A kis Valentino, mert az 1979-es bemutató óta semmit nem változott az ereje, az őszintesége, a varázsa, a humora, a szomorúsága, a formai csillogása, a fontossága, s minden egyéb tulajdonsága, amivel rabul ejtett akkor is, azóta is, ma is.

Bárdos Judit Ha egyet kell megemlíteni, akkor az Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című filmje (1958). Ez a mű olyan szuggesztíven fejezi ki a lengyelek, de ezáltal egyáltalán egy fiatal kelet-európai válságát, útkeresését a második világháború végén, ugyanakkor saját korához is szólva, hogy az felejthetetlen. Igen erős a drámaisága, hiszen egyszerre fejezi ki azt, hogy a hős, Maciek (a legendás Zbiegnew Cybulski játssza), a „rossz”oldalra állt, azaz a Honi Hadsereg egyik csoportjának tagjaként a Győzelem Napján, 1945. május 8-án még merényletet követ el az új rend képviselője ellen. A „rossz” oldalra, azaz arra, mely később rossz választásnak bizonyult, ezért kell kínok között a szeméttelepen haldokolnia, valamint azt, hogy ugyanakkor sok lengyel szimpátiáját ő vívta ki. Ezért ő az, aki méltó módon emlékezik harcostársaira, aki szerelmes lesz, aki új életet kezdhetne, ha nem érné halálos golyó az utolsó percben, akit Cybulski játszik, egyszóval ő „a mi Maciekünk”. Remek a film nyelve, stílusa, kifejezőeszköz-tára is: a hatalmas, drámai kontrasztok egyetlen képbe sűrítve (a merénylet Filmtudomány Tanszék

után áldozata gyilkosa nyakába borul, holtan esik össze, mögötte fellobban a Győzelem Napját ünneplő tűzijáték) vagy a kontrasztok párhuzamos montázsban megmutatva (a régi, nemesi Lengyelország lassú vonulása egy Chopin-polonéz dallamára, és Maciek menekülésének, lassú haldoklásának jeleneteivel váltakozva). Szeretem a groteszk elemeket is: Maciek udvarlás közben Krysztina térdére borulva a földön az elveszett pisztolygolyót keresi. Ez a rendkívül expresszivitás Wajda korai korszakára jellemző, és annyira tömény, hogy a formanyelv minden egyes elemére ebből a filmből szoktam példákat felhozni: a különböző plánokra és szemszögekre, a képmélység kihasználására, a tér hármas tagolására, a zene szerepére, a szín felidézésének a lehetőségére egy fekete-fehér filmben. Valószínűleg a mai fiatalok ízlésétől éppen emiatt az expresszivitás és drámaiság miatt távolabb áll ez a film, de én nagyon szeretem. Hajnal Ernő Nekem az egyik kedvencem Kim Ki Duknak az Íj című filmje. Nagyon varázslatos. Nekem tetszenek a távol-keleti filmek, bár nem vagyok annyira tájékozott, tehát nem ismerek olyan nagyon sok távol-keleti filmest, de Kim Ki Duknak a legtöbb munkája tetszik, ez például egy varázslatos és megmagyarázhatatlan film. Hogy lehet ilyen történetet írni? Hogy lehet ezt filmre vinni? Ezek lenyűgöztek, ezért tetszett. Hartai László Inkább csak azt tudom mondani, melyik kedvenc jutott először az eszembe - a Kifulladásig Godardtól, de bizonyos években Antonioni Nagyítása, Bertolucci Utolsó tangó Párizsbanja, Cimino Szarvasvadászokja, később Vong Kar-Vai Szerelemre hangolva című filmje volt valamiért különösen fontos. Vagy a magyarok közül az Így jöttem (Jancsó), A kis Valentino (Jeles), a Szerelem (Makk), a Haggyállógva,

Filmtudomány Tanszék

Vászka (Gothár) sőt a Hukkle is (Pálfi). A Kifulladásig minden szempontból oly szemtelen frissessége, a banális bűnügyi-szerelmi cselekmény és az árulás valós drámája tette számomra máig felejthetetlenné a filmet. Minden stimmelt, a dialógok, a ritmus, az elbeszélés világa. És - naná - egy kicsit Belmondók akartunk lenni és egy olyan jó csajnak tetszeni, mint Seaberg, és persze Párizsban. Csantavéri Júlia Pier Paolo Pasolini: Máté evangéliuma. Pasolini filmjét azért kedvelem különösen, mert a szememben nagyon hasonlít azokhoz a képzőművészeti alkotásokhoz, amelyek egy „talált tárgy” megtisztításából és új struktúrába helyezéséből jönnek létre. Jézus történetét az egyszerű hívő szemszögéből meséli el, minden sallang és kikacsintás nélkül, semmit sem térve el Máté evangéliumától, s azzal hogy korának egyszerű hívői, azaz a 60-as évek dél-olasz parasztjainak valóságába helyezi el, megszabadítja évszázadok rárakódott ikonográfiájától is, a mitikus történetet a filmes realizmus eszközeivel mondja el. Az így „megtisztított” történet középpontjába aztán egy olyan Jézust helyez, akinek lázadása, magánya és halálra szántsága nem a templomok Krisztusát, hanem egy tragikus ellentmondásokkal terhelt, bonyolult, minden vonásában modern, felforgató személyiséget ismerünk fel. A film így két struktúra, egy horizontálisan szétterülő, prehisztorikus, közösségi és egy vertikális, történeti, modern és személyes egymásnak feszülésében szerveződik egységgé, amelyben a két struktúra folyamatosan újrateremti egymást. Pasolini úgy készített önvallomásos filmet, hogy közben egyedülálló módon képes volt kifejezni az evangélium komplexitást. Vagy fordítva. ■ Az oktatókat Tóth Melitta kérdezte

A low- vagy no-budget siker A Színház- és Filmművészeti Egyetem falai közül az elmúlt években több remek rövidfilm, illetve egy rendhagyóan sikeres nagyjátékfilm is kikerült. Az egyetemen folyó átalakulásokról, tendenciákról kérdeztük Széles Esztert, gyártásvezető hallgatót. Mik voltak az elmúlt évek legsikeresebb vagy legrendhagyóbb vizsgafilmjei? A 2013-ban végzett első 6x6-os osztály. Az ő csoportjukból kiemelkedő munka például Hartung Attila Ischler című kisjátékfilmje, mely nemzetközileg is kiemelkedő eredménnyel szerepelt. Attila filmje mellett meg kell említenem még Szabó Mátyás Határ című kisjátékfilmjét, ami több fesztiválon is remekül futott. Diplomafilmek közül kiemelkedő még Badits Ákos Boglárka című rövidfilmje, mely azért is rendkívüli, mert fiktív, mesés környezetet és sztorit rakott össze, nem félve a vizuális effektekkel való kísérletezéstől sem. Amit pedig mindenféleképpen meg kell említenem, az Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című nagyjátékfilmje. Mi az a 6x6 rendszer? A 6x6 egy friss kezdeményezés az egyetem filmes tanszékén. Ezt megelőzően nem volt strukturáltan összehangolva a szakok működése. A 6x6 elindulásával viszont egy nagyon hasznos képzési forma indult el. A különböző szakokról (filmrendező, operatőr, dramaturg, gyártásvezető, hangmester, vágó) egy-egy embert az osztályvezetők összeszerveznek a vizsgafilmekre kisebb, hat fős stábokba, vagy mi kérjük fel az évfolyamból leendő stábtagjainkat. Mindenki csak egy szerepet tölt be forgatáskor? Mint minden egyetemista stáb, low- vagy inkább no-budget megoldásokkal kell dolgoznunk. Ezzel együtt kell élnünk. Ilyenkor jönnek azok a megoldások, hogy az operatőr a világosító, a rendező vagy gyártás kellékes, vagy scripter szerepkört is betölt. A lényeg, hogy a film létrejöttéhez mindenki beletesz apait-anyait.

Hol lehet a vizsgafilmeket megtekinteni? Ezek a filmek vannak, hogy több szűrőn is átmennek a publikálás előtt. Az elkészült filmek szinte kivétel nélkül filmes fesztiválokon tekinthetőek meg. Megfigyelhetőek esetleg bizonyos tendenciák, visszatérő témák, motívumok a vizsgafilmekben? Nem kifejezetten, hisz minden rendezőnek és forgatókönyvírónak megvan az a szabadsága, hogy azt rendezzék vagy írják meg, amiben saját személyiségük is benne van valahol. Az osztályvezetőinkkel való folyamatos együttműködés által pedig már a forgatókönyv írása alatt jó instrukciókat kapunk a film elkészítéshez. A vizsgafilmek között mennyi a kisjátékfilm és mennyi a nagyjátékfilm? Ha nincsenek nagyjátékfilm vizsgafilmek, mi ennek az oka? Az esetek túlnyomó többségében a kisjátékfilmek dominálnak. Mint az elte-n is, az szfe-n is a filmeseket a Filmalap támogatja a diplomafilmek elkészülésében. Mindkét egyetemnek meghatározott költségvetésből kell elkészítenie a diplomafilmeket. Ez az összeg eltörpül egy nagyjátékfilm költségvetéséhez képest. Másrészt ahhoz, hogy minél minőségibb nagyjátékfilm készülhessen, kell a referencia, a tapasztalat. A kivételt erősíti Reisz Gábor a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlannal, amihez bár kellett pár év, de nagyon kevés pénzből készült el, és ennek ellenére sikeres lett. ■ Herbert Gábor

Filmtudomány Tanszék

Trónbitorló sorozatok Óriási költségvetés, kiváló látvány, sztárok és nézők milliói. Hollywoodot írtam le vagy egy sorozatot? Az utóbbi időben gyakran hangoztatott vélemény, hogy a film halott, a gyilkos pedig maga a sorozat. Ez pedig nem is csoda, ha olyan kiváló sorozatokat kap a nép, mint amilyen az Aranyélet is. Az Aranyélet pontosan olyan nagyformátumú sorozat mint a Breaking Bad vagy A törvény nevében első évada volt. Látszik rajta, hogy nem filléres vásári bóvli – a látvány hibátlan, a lehengerlő reklámkampány miatt pedig a nézők is szép számban előkerültek. Mindez kicsiny hazánkban különösen mellbevágó. Az Aranyélet ugyanis szinte köröket ver bármelyik kortárs magyar filmre. Persze nem teljesen reménytelen a helyzet, a közelmúltban érkezett egészestés filmjeink is kezdik megütni a mércét, elég csak a Liza, a rókatündérre gondolni. Az alaphelyzet A sorozat alapvetően komplexebben működik a filmnél, elmélyíti az ábrázolásmódot. Mivel sokszorosan több idejük van bontogatni a történeteket, sokkal komolyabb karakterábrázolásra adnak lehetőséget. Thuróczy Szabolcs simlis családfő, aki bűnözésből tartotta el családját. Miután azonban apja megtagadja őt halálos ágyán, úgy dönt, maga mögött hagyja múltját és jó útra tér. Ennek azonban nem örül sem főnöke, sem felesége: Ónódi Eszter karaktere retteg az életszínvonal-csökkenéstől, volt már szegény. Ha kell, szenveleg, ha kell, zsarol; szinte élvezi mások szenvedését. A két gyerek teljesen más utat jár: az eminens lány, akit undorít apja életmódja, Pub Crawlokat rendez a függetlenség látszatáért, a fiú pedig gyenge rapperkezdemény, aki az egész családot romlásba döntheti. Mi a közös? Mindenki csak a látszatot űzi. Karakterábrázolás A karakterekben az a zseniális, hogy mindegyik hihetetlenül mélyen kidolgozott. Első pillantásra persze ott vannak a papírmasé figurák, azonban számtalan apró megmozdulásból láthatjuk a valódi

Filmtudomány Tanszék

szereplőket. A vívódást. A vívódás hiányát. Kis magyar valóságunkat. Ha ezek nem jelennének meg, egyszerűen nem működhetne a sorozat. Számtalan sorozat bukott el azon, hogy unalmas jellemeket boncolgatott. Miközben A törvény nevében első évada ebből a szempontból tökéletes volt, a második már nem annyira. Epizodikus és szeriális sorozat Minden narratív médiatermék kulcsa a jó cselekmény, és ez a sorozatoknál különösen fontos. Alapvetően két sorozattípusról beszélhetünk: szerializáltról és epizodikusról. Míg az epizodikus csak az adott részen belül egész (pl. Columbo), a szerializáltban a részeken átívelő szálakat figyelhetünk. Persze gyakran az epizodikus sorozatokban is vannak átívelő szálak. A zöld íjász sorozat (ami a látványon kívül minden lehetséges kritériumban elhasal) pont azért veszít rengeteg nézőt, mert az átívelő szálak mellett rengeteg a fölösleges töltelék epizód, amit a szerializált formátumba beleékelnek. Két szék között a pad alá. A szériák másik nagy nehézsége, hogy annak ellenére, hogy akár több évadon keresztül ugyanarról beszélnek, minden résznek izgalmasnak, kerek egésznek kell lennie. Az évadok végén kell egy csattanó, sőt, az évad közepén is a nagyobb szünet miatt. Az Aranyélet szerializált sorozat, és a részek egyenként is működnek, a végükön ott csattanó. A történetet a családi dráma mellett a gengszterfilmes szálak is előreviszik. A szereplők mellett a „cliffhangerek” tudják igazán aktívvá tenni a sorozatokat. Jelentem, az Aranyélet első négy részét egy délután alatt daráltam le, csak ennyi volt elérhető az hbo go-n. A következő négy hetet magzatpózban töltöttem, amire végre kijött az ötödik rész.

Mutyi Azért is lehet különösen szeretni az Aranyéletet, mert nagyon magyar. Sajnos rossz értelemben. A mindennapi stiklik, átverések, szívességek, az urambátyám rendszer. Az jelenik meg a sorozatban, amit senki nem akar látni, mégis minden nap tapasztalja. Környezetében vagy önmagán. És ez húsba vág. A sorozat nagy előnye, hogy nem papol, nem akar megtéríteni, nem is politizál. Egyszerűen megmutatja. Látvány, filmkép A legtöbb magyar film itt hasal el, még a VAN is, bár a low-budget megoldás illett a filmhez, de ettől még nem szép. Az Aranyélet megvilágításai, beállításai remekül sikerültek. Gyönyörűen illeszkedik a történethez, egy percig sem öncélú, alátámasztja a hangulatot. A díszletesek is kitettek magukért. Az aprólékosan kidolgozott környezet persze már a Jóbarátokban is jelen volt, bár jóval kisebb hangsúllyal. Most minden egyes tárgy jelentéssel bír, csak győzzük megtalálni. Csak azok a drónok … Be kell látni, túlhasználták őket a rendezők. De hordoznak az ilyen felvételek is funkciót: rendszeresen a család romlottságát terjesztik ki vizuálisan az egész környezetre. Hazánkra.

Egy nem jövedelmező sorozat Annyi történt tehát, hogy a sorozatok elkezdték kihasználni a bennük rejlő potenciált. Mernek komoly témákhoz nyúlni, kihasználják a teljes filmes eszköztárat. A szponzorok látják, hogy visszajön a pénz a hatalmas reklámbevételből, úgyhogy bátran mernek befektetni nagy összegeket. Sőt, a Netflix presztízskérdést csinált a sorozatgyártásból. A Kártyavár annak ellenére folytatódik Kevin Spaceyvel, hogy egy az egyben megtérülni sosem fog a befektetés. Nem is kell neki, elég csapból folyik a pénz. Játékfilm és sorozat szimbiózisa Itt az idő, hogy a sorozatokra már ne mint Hollywood kicsit csúnyább és butább kistestvérére gondoljunk. A sorozat alapvetően különbözik az egészestés filmtől. Ezt felismerte a Marvel is, a Daredevil és Jessica Jones sorozatai (és még az a három ami követi majd őket a Netflixen) illeszkednek a filmes univerzumba, sőt, ha valaki különösen népszerű lesz, megjelenhet a filmvásznon is. Ha pedig a Marvel el tudja fogadni, hogy a sorozat és a film kiegészíti egymást, mi miért ne tudnánk? A film él, ahogy a sorozat is. Boldog egyetértésben. ■ Kovács Kristóf

Filmtudomány Tanszék

Interjú Gelencsér Gáborral

„A magyar film hagyománya folytatódik és megújul” Gelencsér Gábor filmesztétát kérdeztük tanári motivációjáról, meghatározó egyetemi élményeiről és munkásságáról. Végül azt is megtudtuk, hogy mi lesz a jövője a magyar filmtörténetírásnak. Minek hatására lett Önből oktató? Késő kamaszkoromban kezdődött a filmek iránti szeretetem. Amikor az ember az elemzői oldalon áll, akkor tanít, ír vagy szerkeszt – tulajdonképpen az eddigi életem ennek a három tevékenységnek a jegyében telt. Nem állt távolt tőlem a tanítás, mert először a tanárképző főiskolát végeztem el, és az után mentem tovább az egyetemre, esztétika szakra. Elsősorban nem maga a pedagógia motivált, hanem a film, és a film közvetítésével került az életembe a tanárság, ami most már a legfontosabb hivatásom, a többi ezt támogatja. Ha fiatalkoromban lett volna olyan intézmény, ahol most tanítok, nagyon szívesen tanultam volna ott. Nagy dolog számomra, hogy most részben kollegáim az akkori tanáraim. Mi változott az egyetem légkörében, mióta hallgatóból oktató lett? Az oktató-hallgató viszonyban én kevéssé érzek változást, hiszen nekem is fontos volt, hogy tudjak konzultálni a tanárokkal. Nyilván volt, aki közelebb állt hozzám, volt, aki távolabb,

Filmtudományi Tanszék: interjú

de lehet, hogy alkati okból nem törekedtem nagyon erőteljesen személyes kapcsolatra. Inkább már a diploma megszerzése után alakult ki egy-egy volt tanárommal szorosabb kapcsolatom. Most úgy érzem, hogy erősebb ez a kapcsolat, például a mi tanszékünkön tutorális rendszer működik a mesterképzésen, s ha jól emlékszem, a mi időnkhöz képest a témavezetés is intenzívebb, és – a szó jó értelmében – formálisabb is. Amikor én voltam egyetemista, akkor ez lazább volt, szabadabb tanár-diák viszonyt feltételezett. Milyen meghatározó élményt tudna mondani hallgatói éveiből? Több minden volt, nagyon sokfélék, voltak például nagy tanárélmények is. Akkoriban az esztétika tanszék még a Szerb utcában működött, ott, ahol most hivatalok vannak. Nekem különleges élménynek számított, hogy kívül esett kicsit az egyetem igazi vérkeringésén, meghitt és kellemes hely volt. 1987-90-ig jártam az esztétika szakra, ez ugye a rendszerváltozás időszaka. Emlékszem, volt az esztétika tanszéken egy program, ahol szokatlan élességgel fogalmazódtak meg elméleti, de ugyanakkor nagyon kényes politikai kérdések. A mostani intézetigazgatónk, György Péter volt az egyik vitatkozó, és ahogy mostanság, akkor is nagyon nagy vehemenciával mondott dolgokat. Számomra ott kezdődött a rendszerváltozás,

hiszen addig nem szoktuk meg, hogy így is lehet, noha akkor nem mindent értettem a vitából. Ennek az eseménynek a hangütése a mai napig emlékezetes számomra. Tud mondani emlékezetes vizsgáztatóélményt? Nekem az az emlékezetes vizsgaélmény, ahogy a hallgatóim a vizsgákról beszélnek, visszajeleznek. Az elte-n is működik az oktatói munka minősítése, nekem pedig mind a mai napig nagyon fontosak ezek a visszajelzések. Ezek között mindenféle van, de visszatérően megjelenik, hogy valaki jól érezte magát a vizsgán, ami nekem nagyon fontos. Hozzá kell tennem, majdhogynem egyedül vagyok a szóbeli vizsgáztatással, nagyon sokan már csak írásban vizsgáztatnak. Én azonban továbbra is fontosnak tartom, hogy beszéljenek a hallgatók. A vizsga következetes és korrekt, ugyanakkor ne sokkoló élmény, inkább szakmai beszélgetés legyen. Hogyan látja a kortárs magyar film helyzetét, milyen tendenciák érzékelhetőek? Fontos, hogy ez a kérdés egyáltalán feltehető, merthogy van kortárs magyar film – ezzel a kérdéssel foglalkozom is nap mint nap. Mint tudjuk, a magyar filmfinanszírozási rendszer néhány éve vitatott módon átalakult. Az új finanszírozásnak megvannak az első eredményei, és kétségtelenül vannak köztük nagyon jó eredmények is. A Magyar Nemzeti Filmalap, élén Andrew Vajnával, sok problémával küzd. Egyfelől politikai döntés nyomán megszületett szervezet, hiszen egy kormánybiztos áll az élén, az elődje, a Magyar Mozgókép Közalapítvány pedig alulról építkező, demokratikus intézmény volt – bár nyilván megvoltak ennek is a hibái. Támadható tehát mint politikai akarat nyomán létrejött szervezet, ám előnyként említik, hogy így centralizáltabb, átláthatóbb. A következő, ami valódi probléma, hogy a Filmalap a játékfilm-finanszírozást egyablakossá tette, tehát aki Magyarországon játékfilmet akar készíteni, az csak ide mehet pénzért. Emellett a Magyar Mozgókép Közalapítvány a filmszakma egész területét átfogta és támogatta, beleértve a filmklubokat, art mozikat,

art filmek forgalmazását, a folyóirat- és könyvkiadást, a kisfilmeket, dokumentumfilmeket is, míg a Filmalap csak az egészestés filmeket támogatja. Végül a legkényesebb az a veszély volt, hogy Andrew Vajna személyes ízlésvilága érvényesül a filmekben, nevezetesen hogy kizárólag vagy többségben hollywoodi típusú filmek készülnek Magyarországon, de az eddig elkészült munkák ezt kétségtelenül cáfolják. Megváltozott a magyar film finanszírozása, de a magyar film nem változott meg: nagyon erős hagyománya van, és ez a hagyomány folytatódik, megújul – a mai fiatal generáció abban nagyon erős, hogy úgy próbája feloldani a mondvacsinált ellentétet a műfaji és a szerzői film között, hogy egyfajta szintézist teremt, és olyan filmet csinál, amelyben egyedi látásmód és stílus érvényesül, de gondol a közönségre is. Eddig még nem íródott egységes magyar filmtörténet. Léteznek erre irányuló törekvések? Én a negyvenöt utáni magyar filmmel foglalkozom, éppen most jelent meg egy könyvem a film és irodalom kapcsolatáról ’45 és ’90 között, amely magyar filmtörténet egy bizonyos nézőpontból – ez lenne az egyik lehetőség, vagyis hogy minél több úgymond kis filmtörténet szülessen, s így minél teljesebb képet lehessen kapni minél több nézőpontból. Ugyanakkor érezzük az egységes magyar filmtörténet megszületésének szükségességét. Tanszékünk munkatársai ezért egy olyan projektbe vágtak bele egy négyéves futamidejű otka pályázat segítségével, amelynek a címe: A magyar film társadalomtörténete. Ez egy, a kezdetektől napjainkig tartó, társadalomtörténeti szempontú magyar filmtörténet lesz. A mostani hetekben-hónapokban kezdtünk el együtt dolgozni, gondolkodni, s remélem, hogy négy év múlva ebből kötet lesz. Ez a nagy kollektív munka reményeink szerint akadémiai értelemben is a magyar filmtörténet lesz, méghozzá olyan szempontból, amilyenből még nem született átfogó elemzés. ■ Zima Richárd

Filmtudományi Tanszék: interjú

Az összes kritika, amit valaha olvasni fogsz az új Star Wars részről Az új csillagok háborúja biztos, hogy rettentően látványos lesz. A kérdés csak az, hogy egy színes-szagos meki kaja érzetű hollywoodi, semmitmondó film lesz-e belőle, vagy valami olyasmi, ami joggal beírhatja majd magát a filmtörténetbe valami újjal és formabontóval. Szerintünk kétféle kritika lesz olvasható, ezeket meg is írtuk, hogy időt és energiát spóroljunk meg nektek. A jó J.J. Abrams megcsinálta, minden félelem alaptalan volt! Nem véletlenül bízták rá már a Star Trek rebootját is: Abrams tisztelettel, mégis újítóan nyúlt az alapanyaghoz. Végre újra többdimenziós karaktereket látunk, a nagy öregek csak úgy lubickoltak szerepükben, az újakra pedig bátran lehet alapozni az új trilógiát. Külön kiemelendő John Boyega rohamosztagosát, akit az előzetesek alapján szétszedtek, pedig a kor egyik meghatározó színészévé válhat. Megérte eltitkolni Luke-ot a bemutatóig, a csavar hatalmasat ütött. A trükkök látványosak, kifizetődött, hogy a túlzó CGI-ról visszatértek a makettekhez. Egyszerre laza kalandfilm és látványos űreposz. Bizton állíthatjuk: rajongók újabb generációja kapta meg azt a mítoszt, amit megérdemelt. Abrams megmentette, amit Lucas tönkretett. Az előzménytrilógia már csak rossz álomnak tűnik.

Filmtudomány Tanszék

És a rossz J.J. Abrams megcsinálta, minden félelem beigazolódott! A Star Trek reboot után Abrams újabb mítoszt gyalázott meg. A karakterek papírmaséként rohangálnak össze-vissza, a nagy öregeknek pedig csak a gázszámla lebeg a szeme előtt. Reméljük, a következő részre kidobják a fiatalokat. Külön kiemelendő John Boyega rohamosztagosa , akit az előzetesek alapján szétszedtek, nem is alaptalanul. Megérte eltitkolni Luke-ot a bemutatóig, a hozzá kapcsolódó olcsó csavar a film egyik mélypontja. A trükkök földhözragadtak, a CGI minimalizálása hihetetlen unalmas látványvilágot teremtett. A film nem tudja eldönteni, hogy laza kalandfilm vagy látványos űreposz legyen-e, így két szék között a pad alá esik. Rajongók újabb generációja gyászolhatja gyermekkorának mítoszát. Lucas után Abrams is rúgott egyet a földön fekvő Star Warsba. Bebizonyosodott: az előzménytrilógia nem csak rossz álom volt.■ Kovács Kristóf

Sci-fit forgatni? Na de kérem! A sci-fi nem mindig volt annyira népszerű és közkedvelt műfaj, mint napjainkban. Kezdetben legfeljebb B kategóriás filmek voltak, amiket autósmozikban játszottak. Hogyan nőtte ki magát mára a Csillagok Háborúja, hogy jelenleg a fél világ az új film bemutatójának lázában ég?

Az 1960-as években nagy változások történtek a hollywoodi filmiparban: a klasszikus filmesek érvényüket vesztették, vérfrissítésre volt szükség. A generációváltás több lépésben történt meg, de végeredményként számos új szemléletű, fiatal rendező került középpontba. A filmtörténet három új nemzedéket említ: a ’20-as években született tévés rendezőket, a ’30-as években született és inkább az európai művészfilm iránt érdeklődőket, valamint a ’40-es években születetteket. Ez utóbbi csoportot „fenegyerekeknek”, illetve „movie-brateknek” nevezik. Képzett, főiskolát végzett rendezőkről van szó, köztük olyanok mint Steven Spielberg, Francis Ford Coppola, Martin Scorsese és Geroge Lucas. Az ő munkájuk eredménye, hogy a korábban „autósmozi-műfajként” emlegetett zsánerek újjáéledtek, így a sci-fi, a fantasy és a horror a szórakoztatóipari mainstream élére tört. Egész Hollywood új irányt vett: a filmeket médiaeseményként kezdték kezelni. Az ilyen

felfogásnak több eleme van: olyan mítoszvilágot kell kialakítani, amit sokáig életben lehet tartani; a mára már talán túl jól ismert „információcsepegtetés”; és a különböző marketingfogások, amelyek átformálták az addig működő filmforgalmazás-rendszert. Ezt az elsők között valósította meg George Lucas, a Star Wars -galaxis létrehozásával az 1975-ös A cápa melett. Munkáját 1977-től olyan merchandising követte, ami nemcsak megalapozta a Star Wars mai kultstátuszát, de közvetve oda vezetett, hogy idén december 18-án együtt izgulhat minden rajongó a Star Wars VII.: Az ébredő erő bemutatóján. ■ Jancsó Dorka

Az első Star Wars merchandise-termék az Early Bird Certificate Package volt. A doboz tartalma: Luke Skywalker, Leia hercegnő, Chewbacca és R2-D2 akciófigurája, emellett egy gyűjtőállvány, különböző matricák és a legfontosabb: egy Star Wars Rajongói Klub tagsági igazolvány. Erre az ereklyére ma az eBay oldalon több millió forintért lehet licitálni. Filmtudomány Tanszék

Kivéve musical és pornó Pápai Zsolt 1992-ben végzett az elte-n magyar-történelem szakon. Most mégis a Filmtudományi Tanszéken ad elő nagy sikerrel. Gengszterfilmes kurzusaira bejutni szinte lehetetlen, csípős stílusáról regék szólnak. Műfajokról, diákokról és a film jövőjéről beszélgettünk. Hogyan lesz valaki magyar-történelem szakos tanárból filmes? Budapesten születtem, és itt is nőttem fel, a magyar-történelem szak elvégezése után viszont egy évig Kolozsvárott tanítottam kalandvágyból, meg mert sok barátom volt ott. Miután hazajöttem, filmkritikusként dolgoztam, innen egyenes út vezetett a filmtanári pályára. Amúgy a történelemhez fűződő vonzalmam máig eleven. Kivált a dualizmus és a Horthy-korszak érdekelt mindig, ezekről még most is elolvasok egy-egy könyvet. Sőt, újabban megpróbáltam a történelmi és a filmes érdekelődésemet összefésülni. A Horthykorszak filmgyártása nagyon feldolgozatlan, illetve amit írtak róla, az helyenként kínosan ostoba, ezért belefogtam egy könyvbe, ami a harmincas évek végének, negyvenes évek elejének magyar filmjéről szól. Mi vonzza a gengszterfilmekben? Hogyan találta meg ezt a témát? Azért éppen a gengszterfilmet tanítom most, mert anno megnéztem, milyen műfaji kurzusok voltak az elte-n az elmúlt 5-10 évben, és arra jutottam, gengszterfilm még nem volt. Az meg kifejezetten vonzott a műfajban, hogy mennyire atipikus: ellentétben a hollywoodi műfajok zömével, végső soron nem a sikerről, hanem a kudarcról szól, továbbá nem pozitív, hanem antihőst szerepeltet. Egyébként minden műfaj vonz, kettő kivételével. Musicalt akkor se tanítanék, ha azt látnám, hogy nagy rá az igény, és pornót sem, mert nem találom, és kamaszkorom egy rövid időszakától eltekintve soha nem is találtam izgalmasnak.

Filmtudományi Tanszék: interjú

Mit gondol a mai diákokról? Mostanában divat a diákokat, illetve általában a fiatalságot kárhoztatni, hogy mennyire igénytelenek, lusták, linkek. Magam ennek ellenkezőjét tapasztalom. Tizenöt éve tanítok különböző egyetemeken és hatalmas tudáséhséget látok. Persze mindig voltak és most is vannak link diákok, akiknek az attitűdjével máig nehezen barátkoztam meg, de nincs mit tenni, ezt el kell fogadni. Egészen más tudatosan filmet nézni, mint leülni vasárnap este a tévé elé megnézni az aktuális reklámokkal szabdalt blockbustert. Néz még szórakozásból filmet? Truffaut meséli, hogy gyerekként elkezdte nézni a filmeket szórakozásból, aztán kritikusként, majd filmrendezőként már nem nagyon tudott önfeledten filmet nézni. Valami hasonlót érzek én is: a több évtizedes filmfogyasztás alatt kiélesedik a tanár, a kritikus analitikus tekintete, és nehezen képes újraaktiválnia az önfeledt, gyermeki tekintetét. De azt hiszem, nem eleve reménytelen ez. Legalábbis nekem néha még sikerül. Sokan mondják, hogy a film meghalt, éljen a sorozat. Van még remény? Részben egyet tudok velük érteni, ugyanis a kortárs amerikai megapicek vagy, ha tetszik, blockbusterek engem is untatnak. Ha a kortárs filmeket vesszük általában, akár a Hollywoodon kívüli amerikaiakat is, ott azért csodálatos dolgok vannak. Nem feltétlenül igaz, hogy a film halott, de én is érzem, hogy vergődik, kivált a hollywoodi film. De láttunk már

„Ellentétben a hollywoodi műfajok zömével , végső soron nem a sikerről, hanem a kudarcról szól.” ilyet. A hatvanas évek hasonló volt, egy ideig úgy nézett ki, a hollywoodi filmnek befellegzett. Aztán jött egy megújulási hullám, ami új szemléletet hozott. Reméljük, ez a mostani uborkaszezon is egy izgalmas új korszakot érlel. Gyors kérdés: Star Wars vagy Star Trek? Most válasszam ki? Mindkét franchise egyes epizódjait szeretem, másokat kevésbé. A Star Trek

első moziverzióját kiváltképpen nagyra tartom. Filozofikus mélységű film. A Csillagok háborújából az első két részt, a ’77-eset és a ’80-asat nagyon kedvelem. És mit vár Az ébredő erőtől? Semmit. Már a második trilógiától sem vártam semmit, mondjuk pont ennyit is kaptam. Sokan pont J.J. Abrams miatt várják annyira az új részt. Szerintem a Lost eddig a xxi. század legnagyobb mozgóképes blöffje. Miért is várjak a szerzőjétől bármit? ■ Kovács Kristóf

George Lucas első filmje

George Lucas 1965-ben kezdte meg tanulmányait a Dél-Kaliforniai Egyetemen (usc), kezdetben grafika és animáció szakon. Keményen dolgozott, és ennek hamar meg is lett az eredménye: 21 évesen elkészítette első rövidfilmjét. Eredetileg a filmkészítés egy olyan órai feladat volt, amit a csoportot vezető tanár, Herb Kossower adott fel próbaképpen, hogy lássa, mit hoznak ki diákjai egy percből. Lucas kb. 10 méter 16 mm-es keskenyfilm nyersanyagból dolgozta össze munkáját, melynek a Look at Life címet adta. Kossower eljuttatta a filmet különböző fesztiválokra, amelyeken a mű több díjat is nyert.

A téma adott volt: állóképeken keresztül érzéseket és a mozgás illúzióját kelteni. Lucas, az alig egy perces filmhez a Life magazin fotóit használta fel. Többek között feltűnik Martin Luther King Jr., a Ku Klux Klan, majd buddhista szerzetesek és földön heverő, halott katonák is. A képek között egyenlő arányban jelennek meg erőszakot és nyugalmat ábrázolók. Mindezek együttesen egy csapongó, villódzó képsort eredményeznek, amihez illően zavaros zene is társul. A filmben egyetlen mondat hangzik el: „Hate stirreth up strife, while love covereth all sins.” („A gyűlölet viszályt teremt, de minden hűtlenséget eltakar a szeretet.” Példabeszédek 10:12). George Lucas, egy 1999-es interjúban így emlékezett vissza az eseményre: „Elég nagy hatással volt akkoriban a tanszékre, senki sem, még a tanárok sem láttak azelőtt hozzá hasonlót.” [ford. a szerk.]■ Jancsó Dorka Források • Dana White (2000). George Lucas. Twenty-First Century Books. • Dale Pollock (1999). Skywalking: The Life And Films Of George Lucas (Uptated Edition). Da Capo Press. Filmtudományi Tanszék

Báthory Erzsébet legendája November közepén az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Perjátszó Kör bemutatta Báthory Erzsébet legendája című perjátékát. A társulat történelmi pereket visz színre, azzal a küldetéssel, hogy így hozza közelebb a hallgatókhoz és az érdeklődőkhöz a szakmának azon gyakorlati aspektusát, amiről amúgy kevés szó esik. Báthory Erzsébet története azért is volt különleges, mert az úrnőnek valójában sosem volt pere, szabályszerű tárgyalást és ítélethozatalt mellőzve zárták el csejtei várában, ahol rövid raboskodás után meg is halt. Az úrnő nevét hallva mindannyiunknak a róla szóló történetek és hiedelmek jutnak eszünkbe, ez a legenda valóban egy igazán véres, horrorisztikus rémtörténet. A történetet azért dolgoztuk fel, mert rendkívül ellentmondásos, rengeteg különböző információ él párhuzamosan ugyanarról a mozzanatról. A Kör a kötelességének tekinti, hogy a mítoszokból kihámozza a valóságot az eredeti jegyzőkönyvek és peranyagok segítségével, olyan formában, amely egyben élvezetes és könnyen befogadható akár egy laikus számára is. A Báthory bárónőről szóló darab feldolgozása is ezt tükrözte, hiszen róla is számtalan legenda kering, miszerint vámpír, gyilkos, vérszomjas nőszemély volt. Báthory legendáját régóta ismertem. Harmadéves koromban egy koncepciós perekről szóló szemináriumon pedig komolyabb keretek között is találkoztam a történetével. Az oktató a koncepciót cáfoló oldalra helyezkedett, nekem pedig az az érzésem támadt, hogy valami itt mégsem stimmel. Pont akkoriban futottam bele a „Báthory - A legenda másik arca” című filmbe, ami meg�győzött arról, hogy lehet ezt a képet másképp is szemlélni. A perjáték ötlete pár évvel később körvonalazódott. A munkát nagyrészt Lengyel Tünde és Várkonyi Gábor, valamint Szádeczky-Kardoss Irma könyveire alapoztam. Várkonyi Gáborral sikerült személyesen is beszélnem és sok segítséget

Vendégcikk: színház

kapnom tőle. Nehéz feladatnak éreztem a feldolgozást, és vannak a darabban olyan megoldások, amiknél a saját elképzeléseimre hagyatkoztam. Annak ellenére, hogy amatőr társulat vagyunk, igyekszünk mindent a legkomolyabban csinálni. A dolog nehézsége, hogy egyszerre két szakmának kell megfelelnünk: a szövegírónak történetileg hitelesnek és jogilag pontosnak kell maradnia, az előadás pedig fontos, hogy hordozza egy színpadi mű alapkövetelményeit. A kettőt nehéz egyeztetni. A színpadra vitelben három éve egy jelmeztervező segít minket, aki épp most kapott komoly színházi szerződést. Ez nagy öröm nekünk, hiszen kölcsönösen fejlesztettük egymást évekig, mindannyiunk sikerének könyveljük el. Ezúttal pedig egy profi maszkmester állt rendelkezésünkre a közönségkedvenccé vált tortúra jelenethez. Kevés időnk volt felkészülni az előadásra, mivel nem csak a jubileumunkat ünnepeltük az ős�szel, hanem egy összművészeti versenyen is részt vettünk Charles Manson perével, így a félév nagy részében erre koncentráltunk. A Báthory darabra három hetünk volt, de ez alatt nagyon keményen dolgozott mindenki. Az az érzésem, hogy a legtöbb csapatmunkát igénylő perjátékaink egyikét sikerült most színpadra vinnünk. A visszajelzések alapján a csapat nem okozott csalódást: a lehető legjobbat hoztuk ki magunkból, egy sikeres és látványos előadást tudtunk összehozni. Nagyszerű érzés, hogy milyen sokan voltak kíváncsiak a darabra, még a karzaton is nézők ültek.■ dr. Sáray Dorottya a Jurátus vendégcikke

A jövő irodalmának múltjáról és jelenéről A hazai sci-fi irodalomról nem vagy alig lehet hallani. A Pesti Bölcsész Akadémia négyrészes előadássorozata, A magyar tudományos-fantasztikus irodalom története ezt a méltatlanul mellőzött témát járta körbe. Az első előadás középpontjában fogalmi kérdések álltak: a sci-fi egy tematika, amelynek legfontosabb jellegzetessége a világ szerkezetében megjelenő olyan újdonság, amelyre a mű racionális magyarázatot ad. Klasszikus szerzők mint Philip K. Dick és H.G. Wells írásain keresztül derült ki, hogy milyen problémák és kérdésfelvetések jellemzőek, miért mondják, hogy a sci-fi a jövőről szól, mégis a jelen leküzdendő problémáiról beszél. A második előadás a magyar tudományosfantasztikus irodalom történetét mutatta be a második világháborúig. A technikai fejlődés, a gőz és a villamosság bűvöletében, léghajóval utaznak magyar kalandorok a Holdra vagy a Szaturnuszra. A 19. századi sci-fi művek szorosan kapcsolódnak az utópiákhoz is; magyar álom, hogy a tudományos-technikai fejlődés Magyarország és a világ sosemvolt aranykorát fogja elhozni. Az optimizmust az első világháború törte meg, a harc és pusztulás megkerülhetetlen témává vált. A két világháború közti sci-fik hangulatát tükrözi Babits Mihály Elza pilóta című regénye. A harmadik előadás a Galaktika aranykorát vizsgálta Magyarországon, vagyis az 1970-es évektől a rendszerváltásig. Bár a jellegzetes kelet-európai politikai és kultúrtörténeti éra nem kedvezett a tudományos-fantasztikus irodalomnak, Kuczka Péter szervezői munkájának köszönhetően a zsáner megtalálta helyét és közönségét. 1969-ben, illetve 1972-ben elindult a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat, a könyvkiadással párhuzamosan a Galaktika magazin novellákkal, később kritikákkal látta el az olvasókat. A sci-fi korabeli népszerűségét tükrözte az aktív klubmozgalom, amelyből a következő írógeneráció is kinőtt.

A negyedik előadással a magyar sci-fi történet eljutott napjainkig. Az utolsó alkalom a rendszerváltást követő kiadástörténeti és szemléletmódbeli változás köré épült, vagyis azt vizsgálta, hogy a kiadók és a szerzők számának megsokszorozódásával hogyan alakult ki a magyar tudományos-fantasztikus irodalom jelenlegi képe. Bemutatta a kilencvenes és kétezres évek meghatározó szerzőit, mint például Szélesi Sándort és Markovics Botondot, illetve azokat az intézményeket és kiadványokat, amelyek a mai magyar sci-fi gerincét alkotják. ■ Vancsó Éva A Pesti Bölcsész Akadéma folyamatosan tartja előadásit, a hazai sci-fi feltárásán kívül még rengeteg érdekes témáról lesz szó. Várunk benneteket szeretettel a legközelebbi előadáson! Pesti Bölcsész Akadémia

A társasjátékok mekkája Gondoltál már arra, milyen lehetett egy aranyásó élete? Vagy sikerülne-e megmentened csapatoddal az emberiséget egy gyilkos vírustól? Mit tennél egy zombitámadás esetén? A válaszokat megtalálhatod nálunk, a Board Game Caféban, a társasjátékok kávézójában. Manapság már nem az a ciki, ha valaki felnőtt korában még társasjátékokkal játszik, hanem az, ha még nem is játszott új generációs társasjátékkal. A társasok virágkorukat élik, felnőttek is nyugodtan leülhetnek az asztal köré, és olyan játszmákban merülhetnek el, amelyek megmozgatják az agyat, szórakoztatnak, és összehozzák a társaságot. A játékok típusának és témájának se szeri, se száma, mindenki megtalálja a habitusának és hangulatának megfelelőt. Persze játék közben legurulhat néhány korsó sör és meg is éhezhet az ember, úgyhogy ez a műfaj beköltözött a sörözőkbe, kávézókba. Magyarországon egyedülálló kezdeményezés keretében hívtuk életre a Board Game Cafét, ahol közel 600 új generációs társas közül választhatsz. Igazi Kánaán, ha most ismerkedsz a műfajjal, de akkor is, ha már rabul ejtett ez a világ. Ennyi játék nem sok ember szekrényében lapul! Megtaláljátok nálunk a klasszikusokat, például a Gazdálkodj okosant, az örökzöld Monopolyt, a Hotelt és a Jengát is, vagy válogathattok az olyan

Helyajánló

újdonságok közt, mint a The Voyages of Marco Polo, a Cash & Guns, a Microfilm, a Mysterium, a New York 1901, a Perfect Alibi, de a nagy kedvencek közül is: a Ticket To Ride, a 7 Wonders,a Splendor, a Carcassone. Lehet, hogy egyszerűen egy finom kávé mellet sakkoztok, kártyáztok vagy megmutatjátok pókertudásotokat. És ha egy játék annyira megtetszik, hogy szeretnéd megvásárolni, nálunk ezt is megteheted. A belépődíj fejében három órán keresztül játszhatsz annyi játékkal, amennyivel csak akarsz, ráadásul lelkes kollégáink segíteni fognak a játék kiválasztásában és a szabályok elmagyarázásában. Gond egy szál se, ha a Gazdálkodj okosan vagy a Ki nevet a végén volt a legútóbbi játék, amivel játszottál. A játékok mellett többféle melegszendvics, rágcsálnivaló, kávékülönlegesség, hideg üdítő (nagy mókusoknak sör és bor) és meseszerűen finom kézműves sütemény vár rátok.■

Aranyköpések bölcsész módra Az Overheard at ELTE BTK egy olyan Facebook csoport, ahova a legviccesebb, legemlékezetesebb beszélgetések, aranyköpések, anekdoták kerülnek fel. A legjobbak közül válogattunk. Oktató: „Most hallottam, hogy a Széchényi könyvtárat is el akarják költöztetni. El se merem képzelni, mekkora meló lesz ez … Hát gondoljanak bele, egy könyvet három óra mire kihoznak, hát akkor az egész könyvtárat?!” Oktató óra végi utolsó mondata: „Szóval én azt javaslom, folytassuk jövő héten. Én már másfél órája csülkös bablevesről álmodok.” Ókori forráselemzés órán: „… mondta Árésznek, hogy tele van vele a hócipője, meg elege van belőle . Persze mindezt hexameterben és görögül.” Oktató ókori világirodalom órán (zavarban): ,,Hogy mi az irodalom? Fene se tudja. Múzsák. Múzsák csókolóznak … és ennyi.” Óra közepén egyszerre csak a következő felirat jelenik meg a kivetítőn: „Pornószínész leszek, mit érdekel engem az Árpád-ház?” Oktató: „Szerezzék be kérem az x könyvet, itt a Múzeum körúton megtalálják biztos valamelyik könyvtárba. Ha máshogy nem tudják megoldani, hát hagyják ki, kérem, az ebédet, és abból a pénzből vegyék meg. ” Egy másik tanár: „Igenis vegyék tudomásul, hogy az értelmiségi léthez hozzátartozik, hogy adott esetben a hamburgerre szánt pénzüket könyvekre költik.” „Szakirodalmat keresni olyan, mint tűt a szénakazalban. Vagyis nem teljesen, mert nem tudjuk, mit keresünk, meg azt sem, melyik kupacban.”

Levezető

Hallgatói jegyzetek • Ez a Szent Benedek valódi teflonszent, minden lepereg róla. Hatalmas spirituális bicepszei vannak. A sátánnak ez már nem benedictus, ez maledictus! • XY meghalt öt évvel az előtt. Tehát igazoltan hiányzott. • Királyválasztáskor kimennek a rétre és hip-hiphurrát kiáltanak – vagy stílszerűen azt is mondhatjuk, hogy Heil Henrik! –, majd a katonák előre megfontolt jobbkarlendítéssel megerősítették Madarász Henrik uralkodását. • Szerencse az, amikor végigmegyek a Józsefvároson úgy, hogy nem esik rám egy erkély. • Tudjuk, miért volt olyan művelt Bíborbanszületett Konstantin? Nem hagyták irányítani a saját országát. Volt ideje olvasni. Párbeszéd két hallgató között: – Felvettem egy órát, most vettem észre, hogy oroszul tartják, és van szóbeli a végén. – És tudsz oroszul? – Hát el tudok számolni ötig. Szlovákul … Hallgató Ctrl+C Ctrl+V beszerkeszti a haver titkos jegyzetét a szemináriumi dolgozatába a következő mondattal együtt: “Janus Pannonius a diplomata se**nyalás magasiskoláját végezte el.” Tanár: „Khm … nézze, itt ez a mondat. Ez … teljesen igaz, tudom én is … de méltóztassék kivenni.” Két bölcsész és egy nem bölcsész sétálnak a kampuszon. A nem bölcsész megkérdezi a Gólyavárnál: - Váó, nektek van saját templomotok? Ilyen Babitshoz imádkoztok, meg ilyenek? ■ Overheard at ELTE BTK Facebook csoport

ZSEBELD BE az értékes nyereményeket! Sífesztivál az Alpokban? Az ország legnagyobb gamer kiállítása? Sziget, VOLT Fesztivál? Igen! Kattints a www.bankkartyaddalokosan.hu oldalra, olvasd el a bankkártyás fortélyokat, majd válaszolj helyesen 5+1 kérdésre és máris esélyes vagy a nyeremények egyikére!

A játék részleteit keresd a

www.bankkartyaddalokosan.hu

oldalon!

A sorsolás időpontja: 2015. december 22.

ĂŠve elteonline.hu 28

elteonline

eltevĂzio

elteonline