Pesti Bölcsész Újság • 233. szám

1

Pesti Bölcsész Akadémia Az ELTE BTK PhD hallgatóinak nyílt előadássorozata City/image: képek a városi emlékezetből Sudár Anna Orsolya (nov. 4.)

A jambustól a reneszánszig, avagy a Szonettek és Shakespeare Horváth Lajos ( nov. 5., nov. 12., nov. 19.)

Idegen testek: Változó testképek az európai és japán színházban Hajnal Márton (nov. 9., nov. 16., nov. 23.)

Cseh Dávid (nov. 30., dec. 7., dec. 14.)

A magyar tudományos-fantasztikus irodalom Vancsó Éva (nov. 10., nov. 17., nov. 24., dec. 1.)

Pénzhamisítás a 19. századi Magyarországon Harmati Róbert (nov. 11.)

2

Hajléktalanok Budapesten az első világháború előtt Bálint Angelika (nov. 18., nov. 25., dec. 2., dec. 9.)

Magyar–olasz együttmuködés a két világháború között Császár Ildikó (dec. 8., dec.15.)

Hamerli Petra ( jan. 4., jan. 11.)

Amikor beszélünk, cselekszünk. Jó, de hogyan?

Somos Júlia (dec. 16., jan. 6., jan. 13., jan. 20.)

Babits Mihály és Szerb Antal között: Sárközi György Takács Tímea ( jan. 5., jan. 12., jan. 19., jan. 26.)

Az előadásaink 18 órakor kezdődnek az Ifjúsági épület 3. emeletén a Doktori Kiválóság Központban.

233. szám, 2015. november 2 BEAC Sportrovat Sporthírek és programok

12 A Halloween hagyományai Az ünnep ősi eredete

3 HÖKlöny Hírek és tudnivalók a HÖK-ön belülről

13 Kulturális térhódítás Az angol nyelv térnyerésének kérdése

4-5 A kancellári rendszer A kancellári rendszer működése 6 Botrány Britanniában Cameron és a malaca

14-15 Tudósként gondolkodni, költőként látni A fordítás nehézségei 16-17 Interjú Nádasdy Ádámmal

7 Az angol humor létkérdése Létezik-e angol humor, és ha igen, mi az?

18 Alternatív bölcsészuniverzum Hoax: Mi lenne, ha fellázadnának a bölcsészek?

8 Camp Leaders Nyári munkalehetőség az USA-ban

19 Az ellenkezőjét, mint Babits Az Isteni színjáték fordításáról

9 Long may she reign! Érdekes tények II. Erzsébetről

Versrovat 20 Pap József Yeats-fordítása

10-11 Halloween az angolszász országokban Hogyan ünneplik világszerte a Halloweent?

21 Nádasdy Ádám: A szokatlant 22-23 Hallgatói vélemény Angol szakos hallgatók a Halloween ünnepről

Főszerkesztő: Zámbó Gergő, zambogergo@caesar.elte.hu Főszerkesztő-asszisztens: Stemler Diána Vendégszerkesztő: Horváth Mihály Olvasószerkesztő: Vályi Dániel Korrektor: Szlávich Eszter, Bencze Norbert Főmunkatárs: Kovács Kristóf Irodalmi rovat: Biró Krisztián Felelős kiadó: Murai László elte btk hök elnök Terjesztés: Czinege András Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Betűtípus: Chronicle, Abril Fatface Szerkesztőség: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. H épület Megjelenés: 1500 példányban, havonta Felhasznált képek: Wikipédia Mindenkori elérhetőségünk: pbu@btkhok.elte.hu

Hírek, események, programok az ELTE-BEAC háza tájáról Éjszakai Sportnap Az elte-beac idén is megrendezi az Éjszakai Sportnapot december 11-én. Az esemény helyszíne a Bogdánfy utcai sporttelep, ahol a hallgatóktól és öregdiákoktól kezdve az oktatókig mindenki kiveszi a részét a sportolásból, és csapatokat alkotva barátságos mérkőzéseket játszik többféle csapatsportban: labdarúgás, kosárlabda, röplabda. Zenekarok, játékok, edzések, küzdősportok, életmód-tanácsadás és még rengeteg érdekes program! Mindenkit várunk nagyon sok szeretettel. Éjszakai foci Éjjeli programból még december előtt kijut mindenkinek. November 7-én, szombat este kerül megrendezésre az elte-beac Éjszakai Focibajnokság a beac csarnokban, ahova tizenkét csapat jelentkezhet. A meccsek egész éjszaka tartanak majd, másnap reggel nyolc óráig. A dobogós csapatok kupa-érem-pezsgő-oklevél díjazásban részesülnek.

A gólkirály és a legjobb kapus figurát, pezsgőt és oklevelet is kap majd..

Téli focibajnokság Idén novemberben lehet nevezni a Téli focibajnokságra. Nemtől, kortól, képességektől függetlenül ajánljuk mindenkinek. Toborozzatok csapatot, és nevezzetek! Jelenleg az őszi bajnokságok folynak, ezek november 2-án folytatódnak.

Az Éjszakai Foci és Téli focibajnokságra való jelentkezéshez és a további információkért látogassatok el az eltefoci.hu webcímre vagy Facebookon az elte-beac Futsal Bajnokság oldalára.

2

Egyetemi közélet

Beac Webshop Mostantól nem csak a beac Sportirodájában, hanem kényelmesen az internetről is meg tudjátok vásárolni a beac termékeit a beac.hu oldalon.

29. alkalommal rendezték meg az 5vös 5km futóversenyt Szeptember 29-én immáron 29. alkalommal került megrendezésre az ikonikus 5vös 5km futóverseny a Lágymányosi Campuson, ahol több mint nyolcszázan indultak el a rajtvonaltól. A résztvevőket Karácsony András, a BEAC elnöke, Horváth Erzsébet dékánhelyettes asszony és Nagy Tímea olimpiai bajnok köszöntötte. A következő 5vös 5km a tavaszi félév végén lesz.

Sportsikerek a BEAC soraiból Csere Gáspár megfutotta az olimpiai szintidőt a berlini maratonon. Gáspárnak kiválóan sikerült a formaidőzítés, közel egy percet vert az előző legjobb egyéni eredményére, és a 2:16:30-es, olimpiai indulást érő eredménnyel a 36. helyen ért célba a 42. Berlin Maratonon. Staicu Simona, az elte btk hallgatója is kijutást nyert eredményével Rióba.

Balázs Eliza Adrienn, az elte-beac Polythlon Triatlon Klub futója női kategóriában első helyen ért célba a Budakeszi-Budapest Félmaratonon!

Tudás útja félmaraton November 8-án délelőtt 11 órakor rajtol a Nagyvárad térről a Semmelweis Egyetem elméleti tömbje elől a „Tudás útja” elnevezésű futóverseny, melynek keretein belül két távon is (6 km és 21,1 km) elindulhatnak a futás szerelmesei.■ BEAC

HÖKlöny

HÖK Hírek és történések Több fontos esemény is történt, illetve zajlik jelenleg a Hallgatói Önkormányzaton belül, ami közvetlenül is érint benneteket. Ezeket foglaltuk össze röviden.

Idén még nem lesz Gólyabál Az előző évben a sajtó folyamatos nyomása egyetemünket olyan helyzetbe hozta, hogy minden rendezvény szervezését fel kellett függeszteni.

Tavaly sajnálatos módon ezért nem került megrendezésre a Gólyabál, annak ellenére, hogy a hök minden tőle telhetőt igyekezett megtenni a rendezvény megvalósulásáért.

Idén már nincs felfüggesztve a rendezvényszervezés, így van gólyabálok megrendezésére is van lehetőség, azonban – jelenlegi pénzügyi helyzetéből fakadóan – a btk egymaga nem tud megrendezni egy ilyen eseményt. Így a rendezvény csak úgy jöhet létre, ha az elte több kara egy időpontban és egy helyen rendezi meg ezt egyetemi szintű gólyabál formájában.

A többrésztvevős szervezés miatt a szokásos novemberi időpontra nem sikerült megszervezni a Gólyabált, így ez előre láthatólag februárban kerül majd megrendezésre.

Megalakult a köb A Kari Ösztöndíj Bizottság feladata a Hallgatói Önkormányzat feladatkörébe utalt összes ösztöndíjpályázat kiírása, a beérkezett pályázatok értékelése. A pályázatok adminisztrációjának lebonyolítása és a döntések előkészítése továbbra is az elte btk hök bizottságainak feladata, az ösztöndíjakról azonban az új bizottság hoz döntést.

A bizottság négy oktatóból és négy hallgatóból áll, elnöke pedig Dr. Boros Gábor, a Bölcsészettudományi Kar tudományos dékánhelyettese.

Menekültválság kezelése az egyetemen A menekültválság megoldására az elte egy külön szervezetet hozott létre, melynek több egyetemi oktató is tagja. Ennek a testületnek a vezetője a Bölcsészkar volt dékánja, Dezső Tamás lett.

Tanárképzési konferencia Több egyetem közös összefogásával egy konferenciasorozat indul el a tanárképzés kérdéseiről, jelenlegi helyzetéről. Az összefogás a Pécsi, Szegedi, Debreceni és az Eötvös Loránd Tudományegyetemek között jött létre. A konferenciasorozat helyszíne mindig egy másik város lesz. Az összefogástól azt várják, hogy elősegítse a párbeszéd kialakulását. elte btk Hangulatfilm Habár az elte btk mindenki számára mást és mást jelent, vannak olyan dolgok, amik meghatározzák közös identitásunkat. Egy kulturális pályázat nyerteseként Tóth Melitta megrendezte az elte btk Hangulatfilmjét, ami három percben meséli el, hogy milyen érzés ide tartozni. Keressetek rá az interneten a következőre: YouTube elte btkHangulatfilm!

Mesterszakos választások Az MA-s körzetekben kiírt választások első fordulója, a szakos hallgatói érdekképviselők megválasztása lezajlott, és minden körzetben eredményes volt.

Az online szavazásra való átállás sokaknak idegennek tűnt, és a lebonyolítás emiatt több szempontból nehezebb volt.

A mesterszakos választások második fordulójában a küldöttgyűlési tagokra szavazhattok. Éljetek ezúttal is jogaitokkal, és voksoljatok! ■ ELTE BTK HÖK Kommunikációs Bizottság Egyetemi közélet

3

A kancellári rendszer A kancellári rendszer már majd egy éve létezik. A felsőoktatás gazdasági védőangyalaitól kezdve bürokráciai bábfigurákig sokféleképpen ítélték meg a kancellárok pozícióját a felsőoktatásban. Voltak, akik az egyetemi autonómiát temették. Scheuer Gyula ez év januárja óta vezeti az elte kancelláriáját.

Mi ez a rendszer, és hogyan működik? Ennek jártunk utána.

Munkamegosztás Ahhoz, hogy megértsük, miért aggódtak annyian, látnunk kell, hogy pontosan mit is jelent a kancellári pozíció. A kancellár feladata az üzemeltetés biztosítása, ebbe beletartozik a műszaki, jogi, igazgatási és szervezési feladatok ellátása, de főleg a gazdasági profilt szokás kidomborítani. A kancelláriának rálátása van az egyetem anyagi viszonyaira, amiről jelentést kell írnia az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Balog Zoltán miniszter úr nyilatkozata szerint ezeken a jelentéseken intézmények jövője is múlhat. Az elte azonban aligha van veszélyben. Az egyetem vezetése két kézben összpontosul: a rektor felelős az oktatásért, a kancellár a mindennapi működésért. Üzemeltetés és felelősség A kancellárt a kormány helyezte az egyetem élére, ahogy annak előtte a rektort is ő nevezte ki.

Dr. Fábri György – korábban az elte kommunikációs főigazgatója – még tavaly júniusban fogalmazta meg blogján, hogy a minisztérium szükségtelen konfrontációt vállal a kancellári poszttal: ezentúl ugyanis bármilyen üzemeltetési probléma lesz, közvetlenül a kancelláron csattan majd az ostor. Üzemeltetési problémából pedig akad untig elég.

Azoknak is igazat adott, akik súlyos kormányzati beavatkozásként tekintettek a változásra. Jelenti-e ez az autonómia csökkenését? Jelentem, az autonómia ezen a fronton még jól áll, nézzük meg, hogy mi a helyzet más dolgok terén.

Helyzetstabilizáció A Népszabadság márciusban még konfliktusmentes átmenetről írt. A rektorok tudomásul vették hatáskörük átszerveződését, és néhol kellő kárörömmel

4

Egyetemi közélet

figyelték, hogyan birkóznak meg a kancellárok a hatalmas feladattal. Palkovics László felsőoktatási államtitkár az ősz elején bizakodó volt. A ki nem fizetett adósságállomány mintegy felére zuhant, és az intézmények is sokkal stabilabb helyzetben vannak, mint egy-két éve ilyenkor ősszel voltak.

Hiány lesz, de minimális. Hangsúlyozta, hogy a felszabaduló forrásokat az egyetemek önmaguk forgathatják vissza oktatásra, kutatásra. Mondta azt is, hogy megmaradt a jó viszony a kancellárok és rektorok közt.

Konfliktusok Igaz, nem mindenhol teljes a béke. A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárját gyakorlatilag kiutálta az egyetem polgársága. Személyével szemben nem csak szakmai, hanem morális aggályok is felmerültek, ráadásul férje révén Vidnyánszky Attila is csak egy karnyújtásnyira került. Hogy ez miért volt vörös posztó a színészeknek? Egy konzervatív színházi fordulat réme lebegett mindenki előtt. A Zeneakadémiáról méltatlan csetepaté után májusban távozott a kancellár, Szegeden pedig egy ízetlen Facebook tréfa után ősszel kényszerült lemondásra a kancellár.

Együttműködés Nálunk nagy az egyetértés: Mezey Barna és Scheuer Gyula már év elején is együtt nyilatkoztak, örömünkre a kooperáció továbbra is töretlen. A kancellár úr kiemelte a szoros együttműködést a kari szervezeti szintekkel, annál is inkább, mivel a kari gazdasági alkalmazottak immár a Kancelláriától kapják a fizetésüket. Egy kérdés merülhet csak fel: függés-e az együttműködés?

A nagy többség egyetért: a rendszer jó. Nem várható

el egy akadémikustól, hogy egyszerre értsen a tudományokhoz, az oktatásokhoz és a gazdasági ügyekhez. Scheuer Gyula megfelelő háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy az egyetem pénzügyi feladatait el tudja látni, és rendszerét átlássa: példás gazdasági pálya áll mögötte, a K&H életében is fontos szerepet töltött be, felsőoktatási hátterét pedig az mta-s kutatásai biztosítják.

Egyetemünk helyzete Milyen munkát is végez? Az átadás–átvétel rendben lezajlott. Több száz ember munkájával és folyamatos párbeszéddel sikerült kialakítani az új működési kereteket. Szerencsére az elte helyzete már színrelépése előtt is stabil volt. Nem voltak tartozások, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által készített felmérés sem marasztalta el az egyetemi vezetést. Scheuer szerint azonban ha a gazdasági működésbe beleértjük az infrastruktúra színvonalát vagy az alkalmazottak fizetését, sokkal szomorúbb képet kapunk. Nyilván egyik percről a másikra nem lehet drasztikus változást elérni ezen a fronton, azonban a kancellár ígérete szerint a következő években mindent megtesznek majd a helyzet javítására.

Hogyan érint mindez minket?

Elértünk hát a legfontosabb kérdésig: hogyan befolyásolja a mi életünket a kancellár? Leginkább a háttérben maradva. Most kezdődött egy új informatikai rendszer fejlesztése. Mikor lesz kész?

2017-ben. Aktív a pályázatok terén. Mikor lesz eredménye ezeknek? Hosszú távon, mint ahogyan ez az ilyen méretű projekteknél lenni szokott. Scheuer a pbú-nak elmondta, hogy lehetőséget lát az elte épületeinek energetikai rekonstrukciójára, kollégiumi fejlesztésekre, sportfejlesztésekre és akár a Lágymányosi Campus továbbfejlesztésére is.

Rektor úrral közösen azt a célt tűzték ki, hogy a következő években 10 milliárdos nagyságrendű beruházásokat valósíthassanak meg az elte érdekében.

Kancellária és a hök Változott a hök szabályozása is, új Gazdasági Szabályzat született, és ezzel együtt új eljárásrend.

Ritzl András, a hök gazdasági bizottságának elnöke elmondta, hogy ez számos nehézséggel járt, hiszen gyakran folyamatban lévő ügyek intézése közben

kellett teljesen új elvárásoknak megfelelni. Ettől függetlenül szerinte érezhető a Kancellária jobbító, észszerűsítő szándéka. Gyakorlatilag minden hök kiadás a Kancellárián folyik keresztül, a felelősség ezért már nem a hallgatóké, hanem legalább egy ellenjegyző igazgatóhelyettesé. Így a visszaélések lehetősége minimálisra csökkent, a transzparencia diadalmaskodott. Mint várható volt, az új szervezeti szint megnyújtotta az ügyintézés idejét, annál inkább, mert a btk hök csak az ehök-ön keresztül, közvetlenül nem, érintkezik a kancelláriával.

Papíron ez észszerű, hiszen ez felel meg a jogszabályoknak. Ritzl egy inkább megengedő, mint tiltó, együttműködésre törekvő Kancelláriáról beszélt.

Ennek örülhetünk, hiszen számos példát említhetnénk, ahol „gyaluval ment neki” a kancellár az egyetemeknek.

Számos botrány és kritika övezte a kancellári rendszer bevezetését, de a helyzet mára normalizálódott. Scheuer Gyula és a Kancellária rendben végzi a munkáját és botrányok nélkül működik, a távlati célok megfogalmazódtak és az elte helyzetének stabilizálása az egyik legfőbb cél. Az elmúlt fél évben elkészültek az alapok, amelyekre építve a jövőben tovább javíthatják az egyetemi életkörülményeket. ■ Kovács Kristóf

Egyetemi közélet

5

Botrány Britanniában Áll a bál Britanniában! Történt ugyanis, hogy David Cameron hivatalban lévő miniszterelnököt az elegáns Lord Ashcroft igen kínos históriával vádolta meg. A dráma szereplői: az elnöki nemi szerv és egy halott házi sertés feje. Úgy szól a fáma, hogy Dave, az ifjonti burzsuj belépett az oxfordi Piers Gaveton Society nívós tagságába. Mint ahogy azt tudhatjuk megannyi filmből, az ilyen titkos társaságok beavatási szertartásokat is tartanak. Az elegáns Lord Ashcroft szerint egy ilyenen történt az elnöki aktus. A Downing Street természetesen mindent tagad.

A társaság, ahogy mondani szokás „tudott élni”. Közismert tény, hogy tivornyáik nem nélkülözték a narkót, az orgiákat pedig szinte unták. Bár a társaság legfeljebb 12 tagból állhat, mindenki meghívhat a murikra 2020 szerencsés szerencsétlent. És még azt hittük, a Project X volt durva. Büszke tag volt egyébként az elnöki Dave-en kívül Boris Johnson, a volt londoni főpolgármester, egy Bismarck-leszármazott, de még Hugh Grant is.

Persze a közvélemény forrong, a mémek gyártódnak (akkor érzed igazán, hogy a nyomtatott újságírás halott, amikor twitter hashtaget ajánlasz: #piggate), alapvetően rettentő szórakoztató az egész történet. Sokak őszinte elismeréssel adóznak az elnöki Dave-nek, aki igazi belevaló fickó: kokó, nők, mi kell még. Ezek azok az emberek, akik a Wall Street farkasa után is rögtön mentek beiratkozni a Corvinusra. Persze sokan a visszájára fordítják a történ(e)teket, és a valós nemi erőszakot elszenvedők kifigurázására használják. Ezt hadd ne minősítsem. Bulvár a javából, romlott arisztokrácia, kizsákmányoló burzsoázia, találunk benne izgalmakat bőven. És tényleg hatalmas angolszász társadalmi visszásságokra világít rá az oktatási rendszertől kezdve az felsőosztály disznóságaiig, a keményen dolgozó kisemberek kilátástalanságáig.

6

Angol-Amerika szak

Nem tudom, hogy mi a szomorúbb: ha az elegáns Lord Ashcroft igazat mondott, vagy ha lódított. Ha igazat mondott, akkor ez egy középkori, szexista, megátalkodott szokás maradványa, aminek semmi keresni valója sincs egy felsőoktatási intézményen belül sem. Pláne nem miniszterelnökök életrajzában. Természetesen lehetséges, hogy az élénk fantáziájú (no meg elegáns) Lord Ashcroft lőtte túl a sztorit. Persze igaz, jól jön a botrány a nem hivatalos Cameron-életrajz (Ashcroft, Michael & Oakeshott, Isabel: Call Me Dave, Biteback Publishing. London. 2015.) kiadásakor, a szenzációhajhászást végtelen magas fokon művelve. (Bár nem világos számomra, hogy az élénk fantáziájú, elegáns Lord Ashcroft, Ashcroft bárója miért van rászorulva egy ilyen könyv megírására. Hiába, már az arisztokrácia sem a régi, semmi lovagi erény, semmi úri diszkréció.)

Kíváncsi vagyok, mi történne nálunk. Már nincs Ulpius, hogy a metróban is közjogi méltóságok szexuális kalandjai jöjjenek szembe. Jól van ez így, teszem hozzá gyorsan. Per, felhördülés, magas Blikk- és könyvpéldányszámok, mindenki elhatárolódik, ilyesmi. Ugye-ugye, nem is különbözünk annyira a jó britektől! Természetesen jól elítélné mindenki a botló politikust, nagy lenne a csámcsogás, mindenki csóválná a fejét, „pedig milyen szépen beszélt, Terikém”… Remélem a Piers Gaveton Society idei beavatóján nem lesz alkohol, csak Kis Grófo. Megérdemelnék. És hogy mi a legszomorúbb az egészben?

Még csak nem is jó a könyv. ■ Kovács Kristóf

Az angol humor létkérdése Olyan, hogy angol humor, nem létezik. Csak angol valóság van.

Igazából csak a valóság létezik. Mi a humor? Csak egy módja annak, hogy szembesítsünk másokat és saját magunkat a világ kiengesztelhetetlen realitásával. Ha meg már így van, jobb ezen röhögni egy jót.

Az angol humor lényegében az angliai valóság.

Anglia egy olyan hely, ahol az épületek legdíszesebb elemei a belső udvaron vannak, ahol senki sem látja azokat az ott lakókon kívül, ahol az autók az utak rossz oldalán haladnak, a királynő nem koronát, hanem kalapot hord, ráadásul egy nemzet javasolja neki nő létére, hogy legyen szíves megborotválkozni, a miniszterelnökön pedig egy ország röhög, mert a nemiszervét állítólag sertések szájába helyezte fiatal korában. Ahol a tűzoltók egy bejelentés után pár órával érkeznek meg, és a teljesen szénné égett házat kezdik el vízzel fröcskölni, vagy ahol furcsa földönkívüli pudingok az összes angolt skóttá változtatják, hogy megnyerjék a wimbledoni teniszbajnokságot. Ah, a szürke, unalmas hétköznapok. Ilyen Anglia. Ilyen szempontból tényleg nincsen angol humor.

Univerzális humor Ha viszont Eddie Izzard, angol humorista szemszögéből nézzük, angol humor azért nincsen, mert a humor univerzális. Szerinte angol humorról akkor beszélhetünk, ha az olyan kulturális referenciákat tartalmaz, amelyek csak az adott közösségen belül érthetők. Ha ezektől megszabadulunk és csakis egyetemes kulturális ismeretekre építkezünk, nincs gond az átjárással, és mindenki számára hozzáférhető, érthető lesz. Galla Miklós, a Monty Python sorozat magyarra ültetője szintén ezen a véleményen van. Önreflexivitás Az is az ellen szól, hogy beszélhetünk-e egyáltalán angol humorról, hogy az amerikai humorista, Louis C.K. azokkal az előadásaival futott be, amelyekben saját hétköznapjainak lehetetlenségét figurázza ki. Az élet egy abszurd valami, ami önmagában is teljesen nevetséges. Nem humorról

beszélünk, hanem az életről. Ilyen szempontból ez az első megállapításommal teljesen össz -hangban van, annak ellenére, hogy az előadó amerikai. Úgy látszik, hogy a humort nem lehet országokhoz kötni.

Komédia és globalizáció Ha azonban nincs angol humor, miért van rá külön kifejezés? Anglia és Amerika volt a ‘70-es ‘80-as években a két legnagyobb humorexportőr.

Ezekben az országokban a kereskedelmi tévéadók mindig fordítottak pénzt a műfajra, és ezekben az országokban alakult ki a folytatásos komédiasorozatok hagyománya. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a legtöbb ember az angol humort a Monty Python, a Benny Hill vagy a Mr. Bean sorozatokhoz köti. Egy kisebbfajta kulturális térhódításról beszélhetünk, ahol a jelző csak az azonosítás miatt él, nem pedig annak különös sajátossága, egyedi jellegzetességei miatt.

Emlékszem, mikor pár évvel ezelőtt nagy izgalommal ültem le megnézni Az élet értelme című Monty Python filmet, annak reményében, hogy tényleg megtudom tőlük, hogy mi az élet értelme.

Ma már látom, hogy milyen végtelenül naiv voltam. Megkaptam a választ: a válasz pedig a semmi volt. Az igazán jó humor az, ami az önfeledt nevetés egy váratlan pillanatában felveti bennünk a legkomolyabb kérdéseket, szembesít ezekkel, elgondolkodtat. Végignéztétek valaha a Brian életét úgy, hogy az valójában arról szól, mekkora szívás, ha valakit összekevernek a megváltóval? Ez a humor, és innentől mindegy, hogy angol-e vagy sem. ■ Zámbó Gergő

Angol-Amerika szak

7

Merj elindulni A Camp Leaders szervezet segítségével az egyetemi hallgatóknak lehetőségük van kijutni a tengeren túlra egy egész nyárra. A táborban a munka is élmény, emellett pedig be lehet utazni az országot is. Milyen élmények várnak rád és hogyan vághatsz bele te is ebbe a kalandba? A cikkből mindez kiderül.

Sosem gondoltam volna, hogy a kajacsata ennyire jó móka tud lenni, hogy Disney slágerekre még a felmosás is könnyebb, hogy egyszer együtt sírok, együtt nevetek majd 400 lánnyal az utolsó tábortűz körül, vagy hogy elköszönni ennyire nehéz is lehet.

Sosem gondoltam volna azt sem, hogy mindez egy amerikai kisvárosban történik meg velem …

A tábori élet visszaadta egy részem, amiről nem is tudtam, hogy elveszett. Az érzés, hogy ismét gyerek lehetsz egy nyáron át, és ez szinte a munkaköri leírásod része, felbecsülhetetlen. Két éve kezdődött az életemet felforgató őrület, és csak egy egyszerű döntés volt az egész: megyek Amerikába.

Persze nem csak az égből pottyant gondolat volt ez, hiszen belecsöppentem a Camp Leaders programjába, aminek köszönhetően két nyarat is kint tölthettem a táboromban. Minden lépésünket segítve, figyelve, az itthoni irodának köszönhetően immár több mint ezer fiatal élhette át azt, amit én.

Nincs is jobb, mint találkozni táborosokkal, majd megbeszélni milyen jó a legelsők között felkelni a táborban, vízisíelni, naponta falat mászni, egy color warban magadra venni minden pink vagy sárga dolgot, ami csak létezik, egy bifferpartin lisztben és tejszínhabban fürdeni, vagy újdonsült barátokkal nézni a naplementét az erdő egy eldugott pontján, talán elbüszkélkedni minden magyar találmánnyal, de leginkább azért dolgozni, hogy lássam a gyerkőcök mosolygó arcát. Az, hogy megoszthatom ezeket a közös élményeket, csak még teljesebbé teszi a nyaramat.

8

Angol-Amerika szak

Egyszer sem bántam meg, hogy belevágtam a programba. Leszámítva azokat a múló pillanatokat, amikor egy-egy zh előtti este adatlapokat töltöttem ki, péntek reggel vízuminterjúra mentem, vagy amikor öt napom volt mindenből levizsgázni és összecsomagolni, mert a hatodik napon már a repülőn ültem. De a végén rengeteg új barát várt rám, kismillió élmény és egy felejthetetlen nyárvégi utazás. Az, hogy pihenésképp kiülhessek a Sky Deckre Chicagóban, Pöttyöst ehessek a Grand Canyon szélén, éjszaka helikopterezhessek Las Vegas felett, a Colorado folyóba ugrálhassak egy szikláról, vagy akár csak sétálhassak egyet a Szabadság-szobor lábánál, megérte a legnehezebb perceket is. Csak merj elindulni!

Ha te is szeretnél elindulni velünk, gyere el az egyik tájékoztatónkra és tudj meg mindent a programról. Ha bármilyen kérdésetek lenne, addig is forduljatok hozzánk bizalommal! Reméljük, segíthetünk Neked is átélni életed nyarát! ■ Lép Fanni – ELTE BTK Dénes Alexandra – ELTE ÁJK Zsidákovits Panka – ELTE PPK

Long may she reign! „Második Erzsébet, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és más királyságainak és területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője.” És ez csak az egyik titulusa a tizenhatból. Ha azt hitted, hogy a királynő csak egy ország vezetője, tévedtél.

II. Erzsébet 2015. szeptember 9-én vált a leghos�szabban regnáló brit uralkodóvá. Habár ismert tény, hogy egyben ő a Nemzetközösség feje is, ezt a mindennapokban kevésbé vesszük tudomásul. Érdemes a kérdést kicsit körbejárni, hiszen a 89 éves uralkodót összesen tizenhat ország tekinti államfőnek. Nagy-Brittania és Észak-Írország Egyesült Királysága után ábécé sorrendben: Antigua és Barbuda, Ausztrália, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Kanada, Grenada, Jamaica, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Tuvalu. Ez ös�szeszámolva körülbelül százharminc-száznegyvenmillió alattvalót jelent világszerte.

Persze kifogásolhatnánk, hogy de Kanada nem az Egyesült Királysága része, Ausztrália pedig végképp nem, független a gazdaságuk, a külügyük, még a pénznemük is más. Ez így is van, az 1931-es westminsteri statútum ezeket az országokat domíniumnak nevezi, ez 1952-ben változott Realmre. A statútum azt is kimondja, hogy az országok közötti legfontosabb kapocs maga az uralkodó személye. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Nemzetközösségnek (amit már nem Brit Nemzetközösségnek neveznek) vannak köztársasági tagjai is (pl. India), de még olyan monarchiák is, amelyeknek uralkodója nem II. Erzsébet (pl. Malajzia, Brunei). Ezek az államok II. Erzsébetet csak a Nemzetközösség vezetőjeként ismerik el. A tágabb értelemben vett Nemzetközösség így ötvenhárom tagállamból

áll, ez a világ földterületének majdnem negyedét, lakosságának majdnem harmadát jelenti. A Nemzetközösség tagjait pedig a közös nyelv, történelem, hagyomány és a törvényes államiságba vetett hitük köti össze, egymással szemben jogi kötelezettségeik azonban nincsenek.

Ezek azonban csupán száraz tények. Sokkal izgalmasabb például, hogy őfelsége több ezer hattyú tulajdonosa, hogy a háború alatt szerelőként dolgozott, vagy hogy a koronázási ruhájához a háború utáni jegyrendszer miatt ruházati utalványokat gyűjtött.

A mindenkori brit uralkodó minősül Nagy Britannia valamennyi jelöletlen hattyújának tulajdonosának, a második világháború alatt pedig a királyi család több tagja is teljesített katonai szolgálatot. Azt se gondolnánk, hogy egy ilyen komoly uralkodó kedveli a szappanoperákat. Micsoda vívódás folyhat le a királynőben, ha egy – szintén kedvelt – lóverseny egybeesik a következő epizóddal. Az pedig már közhelyszámba megy, hogy őfelsége szereti a corgikat, de harminc kutya talán mégis sok. A kutyatenyésztésben is kipróbálta magát, egy corgi és daschund keresztezése hozta létre a dorgiként ismert keveréket. És mindez csak a felszín. Ha többet szeretnél megtudni őfelségéről, akkor levelet is írhatsz neki, a Buckingham Palota címét megtalálhatjátok a monarchia honlapján. Ha valamelyik igazán nyálas olasz szappanoperáról kezdtek értekezést, még az is lehet, hogy választ kaptok. ■ Vályi Dániel Angol-Amerika szak

9

Halloween az angolszász országokban Mára a világ minden pontjára elért Halloween. A reklámfogássá vált ünnep az angolszász országokban virágkorát éli. Utánajártunk, milyen hagyományok övezik náluk az év legijesztőbb napját.

Skócia Érdekes, hogy Skóciában maradtak fenn legerőteljesebben a pogány hagyományok. Faragnak lámpásokat, de tarlórépából és nem sütőtökből.

A „csokit vagy csalunk” (trick or treat) házalás nekik idegen. A gyerekek régi ruhákba öltöznek, és gonosz szellemeknek tettetik magukat. Ennek a hagyománynak az eredete odáig nyúlik vissza, amikor azt hitték, hogy a gyerekek beöltözve a szellemek közé vegyülhetnek, így megtéveszthetik a gonosz lelkeket. Azok, akik meglátogatták a szomszédjaikat, énekkel hálálták meg a vacsorát, vagy történetet meséltek cukorkáért és pénzért.

A játékok ma is fontos szerepet töltenek be a skótok életében: erre a legismertebb példa, amikor hátrakötött kézzel kell almát kihalászni egy vízzel teli hordóból.

Wales Walesben az emberek tüzet gyújtanak Samhain – az ősi kelta halálisten – tiszteletére, majd mindenki ráírja a nevét egy fehér kőre, és beledobja a tűzbe. Miközben a tűz körül menetelnek, jó szerencséért imádkoznak. Másnap reggel, amikor a tűz kialudt, átszitálják a hamut, hogy megkeressék a köveiket. Ha valakinek a köve hiányzik, a szellemek elszólítják magukhoz a következő évben.

10

Angol-Amerika szak

Írország Írország szintén élen jár a halloweeni csínyekben. A házakat ellepik szellemek, boszorkányok és csontvázak élethű másai, gyerekek és felnőttek egyaránt beöltöznek, és az utcákat róják cukorkáért. Az írek a hasukra igen nagy hangsúlyt fektetnek, így elmaradhatatlan hagyományos ételek kerülnek az asztalra. Ilyen a Colcannon (krumplis-káposztás-hagymás egytálétel), a gyümölcskenyér (Barnbrack Cake), amibe elrejtenek egy darab rongyot, egy pénzérmét és egy gyűrűt.

Aki a rongydarabot találja meg, annak a pénzügyi jövője kétséges, aki az érmét, az virágzó év elé nézhet, a gyűrűt megtalálója pedig szerelembe esik, vagy boldogan folytatódnak házas évei. Az asztalra ezeken kívül almás pite és ír pörkölt is kerül. Érdekes hagyomány az úgynevezett „vakrandi”. A lányok bekötött szemmel kimennek a földekre és kihúzzák az első káposztát, amit megtalálnak. Ha a gyökérzet nagy része a földben marad, a jövendőbelijük pénzes ember lesz. Ezután a káposztát megeszik, ami felfedi házasságuk természetét, legyen az édes vagy keserű. Észak-Írország Észak-Írországban programsorozatok várják az érdeklődőket, ezeknek a végét tűzijátékkal koronázzák meg. A kísértetjárta kastélyok és hotelek a legnépszerűbbek, nagyszámú turistát csalogatnak az országba évről évre. Emellett az utcák megtelnek kosztümös színészekkel, akik előszeretettel ijesztgetik az embereket.

Anglia Angliában nagy vitákat kavart a Halloween létjogosultsága. Az elmúlt években ugyanis az október 31-hez közeli Guy Fawkes Napot (november 5.) „elhomályosította” az amerikanizálódás. Az Egyesült Államokat hibáztatják a kulturális imperializmusukért. Egy felmérésben a brit lakosság 45%-a kifejezetten ellenezte a Halloween megtartását, a lakosság másik 55%-a viszont különböző módon ünnepel. Egyesek a Halloweent Csíny Napnak (Mischief Day) is nevezik, nem ritka, hogy a szomszédok ajtajait leszedik a zsanérokról és

beledobják egy pocsolyába, esetleg csak a háztól jó messze bukkannak rá a felültetett tulajdonosok.

A szelídebbek otthon tüzet raknak és sütögetnek, halloweeni játékokkal múlatják gyerekeikkel az időt. Sajátosság még a „Lélek Süti” (Soul Cake), ami egykori előfutára a „csokit vagy csalunk”-nak.

Gyerekek és szegények kopogtattak be a süteményért, tudva, hogy könyörgésük az elhunytakért elmondott imaként hat.

Ausztrália Ausztrália csak az utóbbi időben kezdett rákapni a Halloween témájára, leginkább azért, mert az üzletek, cégek, jótékonysági szervezetek az arculatukat ilyenkor az ünnep köré tervezik. Partikat tartanak, szellemvadászatot, túrákat hirdetnek. A „csokit vagy csalunk” náluk annyiban más, hogy a családok csoportosan indulnak el a környéken.

A dekoráció persze semmiben sem különbözik az európaitól vagy az amerikaitól. Új-Zéland Új-Zélandon egyáltalán nem olyan népszerű a Halloween, mint más nyugati országokban, an�nyira nem, hogy nem is ünneplik. Volt néhány kezdeményezés, főleg gyerekeknek, hogy egyszer az évben legyen alkalmuk beöltözni, így nem árt egy-két cukorkát otthon tartani ez idő tájt, de országos mozgalomról szó sincs.

Kanada Kanadában nem sokban különbözik a Halloween az amerikaitól. Beöltöznek a gyerekek és cukorkáért „házalnak”. A felnőttek feldíszítik a kertjüket, és áthívják a szomszédokat horrorfilmeket nézni.

Különleges halloweeni sört is árulnak a boltok, amibe fermentálás előtt sütőtököt és különböző fűszereket tesznek. Kanada 2000-ben hivatalosan is kinevezte október 31-ét a „Csokit vagy csalunk az unicef-ért”-napnak (ez eredetileg amerikai kezdeményezés). Ezen tökfaragó verseny, tökkiállítás, felolvasómaraton keretein belül pénzt gyűjtenek, hogy támogassák a szegényebb országok gyermekeinek oktatását. De így sem hivatalos ünnepnap, van tanítás, és a boltok is nyitva tartanak.

Egyesült Államok A tökfaragástól kezdve a babonákon át a beöltözés szokásáig kétségtelenül mindenért Amerika felelős. A kísértetjárta házak és kalandparkok látogatottsága drasztikusan megnő, és a filmipar is kitermeli a kötelező C-kategóriás horrorfilmjét a rettegni vágyóknak. Mindez számokban így mutat: 452 millió dollár bevétele volt a moziknak, 2,2 milliárd dollárt költöttek édességekre, és közel 60 ezer holdnyi sütőtököt takarítottak be a tavalyi évben. ■ Gyenes Fanni

Angol-Amerika szak

11

Halloween hagyományai Több olyan ünnep is van, amely a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik, de eredetileg egy ősi vallás vagy hagyomány jeles napja volt. Az év legrövidebb napjára a karácsony került, a tavaszi napéjegyenlőség termékenységünnepei helyett húsvétot tartunk. A halottak napja sem képez kivételt.

November elején az ünneplők mindig is a holtakra emlékeztek. Nem volt ez másképp a kelták idején sem: átszámolva a gregorián naptár szerinti november elsejétől tartották az újévet, ekkor ülték a holtak lelkének ünnepét. Úgy gondolták, hogy október utolsó napján vékonyodik el leginkább a halottak és az élők világa közti elválasztó fal, így ekkor a lelkek visszatérnek, és elkezdik keresni korábbi lakhelyüket. Hogy az élők megvédjék magukat, minden háznak kioltották a tűzhelyét, a szellemek így eltévedtek, hiszen az otthon melege nem vonzotta őket. Emellett gyakran szellemnek öltöztek, hogy ezzel is megzavarják a holtak lelkeit.

Ez a szokás maradt meg napjainkig: Halloween estéjén rengetegen öltenek rémisztő jelmezeket. Az Egyesült Államokba hamar átkerült és integrálódott a szokás a cukorkagyűjtéssel, házdíszítéssel és beöltözéssel.

Magyarországra kicsit másképp érkezett el ez a Halloween: itthon jellemzőbbek a halloweeni bulik, így az est inkább a felnőtteknek szól. Talán azért terjedt el kicsit másképp ez az amerikai módra kifordított kelta szokás, mert a hagyomány alapvető vonásait nálunk más ünnepek már betöltik.

Jelmezbe bújni farsangkor szoktunk – valószínűleg ezért korlátozzuk inkább magunkat ősszel rémisztő jelmezekre, míg Amerikában gyakran öltöznek be filmsztárnak vagy meseszereplőnek. A betlehemezésből pedig a finomságokért való fenyegetőzés is ismerős lehet: „Ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát!”.

12

Angol-Amerika szak

Izgalmas, hogy milyen kerülőúton jutott el hozzánk az ünnep: Magyarországon a Halloween amerikai hagyománya ismert. Így az egész ünnep már kétszer szelte át az Atlanti-óceánt, mire hozzánk érkezett. Leginkább a halloweeni horrorfilmek lehetnek ismerősek, de több népszerű sorozat évente megemlékezik erről a jeles napról. Az Így jártam anyátokkal Ted Mosbyja évekig jár a Lotyós Tök után (egy töklámpásjelmezbe bújt lány), így adott volt egy évről-évre visszatérő téma a halloweeni résznek.

A töklámpásról sem szabad megfeledkeznünk: a Halloween szokásrendszerének talán legkultikusabb eleme sem maradt meg változatlanul, amíg elért a keltáktól az amerikaiakhoz. A hagyomány szerint Jack, a részeges, ám leleményes kovács megviccelte az ördögöt, amikor az eljött érte – így tovább élhetett a földön. Amikor viszont meghalt, sem az alvilágba, sem a mennybe nem engedték be. Jack azóta is bolyong ég és pokol között, és egy retekbe (vagy répába, ez a forrástól függ) helyezett izzó fadarabbal világít magának az örökkévalóságig.

A hagyomány szerint hasonló retek szolgált arra is, hogy a földi halandók elijesszék a gonosz lelkeket, de egyben segítsék a halottak szellemeinek hazatérését. A hosszú hajóúton Amerikába a retek tökké nőtt, mi is így vettük át – ma már mindenütt töklámpások díszelegnek Halloween estjén. És mégis miért vonzódunk mindenhez, ami ennyire ijesztő? Ez már egy teljesen más kérdés. ■ Gregor Lilla

Kulturális térhódítás Az angol csak rosszul kiejtett francia, amire csak annyit mondunk: LOL, mennyire true. Ma körülbelül másfél milliárdan tudnak angolul különböző szinten. Nem meglepő, hogy a mindennapi beszédünkben is megjelentek angol elemek – és ezzel együtt szépen beszivárog a kultúra is.

Az angol nyelv térhódítása a gyarmatosítással kezdődött a tizenhatodik században. Ahogy a britek egyre több területet hódítottak meg, úgy nőtt az angolt beszélők száma is. Szép lassan, és csöppet sem meglepő módon kialakultak különböző nyelvváltozatok (ha figyelembe ves�szük, hogy szinte minden földrészen van olyan ország, amiben az angol hivatalos nyelv, akkor tényleg nem meglepő). Ez ma már nem csak azt jelenti, hogy megkülönböztetjük az amerikai és brit angolt, hanem azt, hogy beszélhetünk hinglishről (értsd: hindi-angol) vagy épp chinglishről (talán trükkös, de ez a kínai-angol).

Már nem csak a nyelv térhódításáról van szó, hanem az angol kultúra terjedéséről is. A nyelv a kultúra hordozója – ismét egy triviális mondat. De ebből az egyszerű állításból egyenes út vezet például a kulturális homogenizáció elméletéig, ami már nem tűnik annyira egyértelműnek. Ennek lényege, hogy a mai, folyamatosan globalizálódó világunkban a lokális kultúrák kifakulnak, és helyükre egyetlen standard kultúra lép. Ami ebben az esetben az angol nyelv által közvetített „nyugati”, főként az Egyesült Államok által dominált kultúrát jelent. Ezzel párhuzamba állítható a kulturális imperializmus fogalma is, ami egy adott ország dominanciáját jelenti más országok felett, aminek nyomán az irányító ország diktálja a többi ország fogyasztását, értékeit és ideológiáját is.

Itt is ismét az USA terjeszkedéséről van szó, ami tekintve, hogy a világ filmpiacának 85%-át, illetve a tévépiac 68%-át amerikai illetékű cégek tartják kézben, nem tűnik annyira megalapozatlannak.

Hiszen ha minden második film az amerikai álmot mutatja be, akkor előbb-utóbb mi is annak értékei szerint fogunk élni, nem? Nem feltétlenül.

A chinglishnek negatív konnotációja is van: kínai szövegek értelmetlen fordítása. Ezen a következő olvasható angolul: „Kérjük, használja a lépcsőt amilyen hosszan csak lehet.”

A nagyarányú médiabeli jelenlét nem feltétlenül jár együtt a homogenizáló hatással. Tökéletes példa erre Nigéria, Japán vagy India, ahol virágzik az országos moziipar (ó, kedves Bollywoodi filmek, ti drágák!). Másrészt gondoljunk csak a recepcióelméletre. A közönség nem passzív befogadó, képes saját bírálatot csatolni a médiatermékekhez, és ennek megfelelően elfogadni vagy épp elutasítani a sugárzott értékrendszert. Elég csak saját gyepünk zöldjét megvizsgálgatni alaposan, és találunk olyan fűszálakat, amelyek még mindig balról jobbra – rovásírás szerint – mélyítik gyökerüket hazánk tápláló talajába. Igen dicséretesen, több mint ezer éve ellenállnak a nyugati média minden hatásának, és tartják az ősi kultúrát.

Bár ez személyes konklúzió, azt tanácsolom, ha barátnőnk elcsúszik magassarkújában az A épület lépcsőjén, bátran kiáltsunk fel ékes magyar nyelven: fajil! Nyelvünk és kultúránk elbírja. ■ Szirt Hetti Jolán Angol-Amerika szak

13

TudÓskÉnt gondolkodni,

kÖltŐkÉnt lÁtni A versfordítást sokrétűségéből fakadóan vitathatatlanul izgalmas kihívás, ennek ellenére meglehetősen kevesen vizsgálják a témát.

Mik a főbb kihívások, amikkel egy versfordító munka közben találkozik?

Az értelem vagy a forma maradjon meg? Ezekre derítünk most fényt.

Verset fordítani az egyik legösszetettebb és legszebb feladat, amire egy fordító pályafutása során vállalkozhat. Ahhoz, hogy munkája sikeres legyen, nemcsak a vers értelmezése és alapos elemzése szükséges; a fordítónak magának is meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Azt hiszem, a versfordítás éppen sokrétűségénél fogva izgalmas kihívás, ezért nagyon meglepődtem azon, milyen kevesen tárgyalják ezt a témát, és elhatároztam, hogy röviden ismertetem a főbb kihívásokat, amikkel egy versfordító munka közben találkozhat.

A nyelvi szintek kihívásai Először is, az eredeti verset minden nyelvi szinten meg kell vizsgálnia. Raffel (1988), akivel a legtöbb szakember egyetért, leszögezi, hogy mivel minden nyelvnek más a felépítése mind hangok, mind szavak, mind mondatok szintjén, lehetetlen teljesen pontos fordítást készíteni. A szavak szintjét tárgyalják leggyakrabban; Rabassa (1989) rámutat arra, hogy nincsenek olyan különböző nyelvű szópárok, amelyek jelentését teljesen egyformának lehetne tekinteni, következésképpen a fordító feladata az, hogy megtalálja azt a kifejezést, ami legjobban hasonlít az eredetire. Mindeközben a másik két nyelvi szintet sem lehet figyelmen kívül hagyni. Raffel (1988) szerint a hangtani nehézségeket a nyelvek különböző hangkészlete okozza, míg mondatok szintjén a nyelvek logikai felépítésének változatossága támaszt újabb kihívásokat.

14

Nagykép: fordítás

Kulturális különbségek Véleményem szerint a nyelvek logikai felépítése az anyanyelvi beszélők, így a költő gondolkodásmódjára is kihat, kultúrájának szerves része. Mindezek nagymértékben befolyásolják az eredeti verset, tehát erre is figyelmet kell fordítani; meg kell érteni a vers szerzőjének környezetét, történelmét, földrajzi elhelyezkedését, vallását, gazdasági helyzetét, gondolkodásmódját és a korszakot, amelyben élt és alkotott. Lefevere (1992) szerint a fordítónak ezután mérlegelnie kell, hogy fordítását az olvasó műveltségére támaszkodva úgy készíti el, mintha az ugyanannak a kultúrának a tagjaihoz szólna, mint az eredeti mű, vagy a könnyebb érthetőség érdekében változtatásokat végez a szövegen.

Műfaji és formai változatosság Raffel (1988) szerint a műfaj és verselés átmentése egyik nyelvről a másikra szintén nehézséget jelent.

Némely strófaszerkezet, illetve műfaj a legtöbb nyelvvel „kompatibilis” (például a szonett, az eposz műfaji szempontból vagy az óda), mások nagyobb fejtörést okoznak a fordítóknak. Sőt, vannak olyan műfajok, amelyeket a többség következetesen félreért. Ilyen például a japán haiku, amely bár nagyon népszerű lett Európában, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a műfaji követelmények nemcsak a vers formáját írják elő, hanem hangvételét és témáját is. A verselés fordításának nehézségei abból adódnak, hogy mind a domináns versformák, mind a jellemző versrendszer bizonyos nyelvi tulajdonságok miatt kultúránként eltérnek. Például a magyar

képes időmértékes (hosszú-rövid szótagok valamilyen szabály szerinti ismétlődése) és ütemhangsúlyos (szünetekkel határolt kötött szótagszámú szövegegységek ismétlődése) verselésre is, az angol eközben egyikre sem, ún. hangsúlyváltó verselést alkalmaz (hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásával az egyszerűbb időmértékes formákat imitálja), ami nem alkalmas egy aszklepiadészi strófa átültetésére. A hangtan és az irodalomtörténet változatossága miatt a különböző kultúrák rímelési szokásai is eltérőek; míg a francia költők szívesen használtak homofónokat, az angolok gyengének titulálták az ilyen megoldásokat, mivel túl sokan alkalmazták ezeket az évek során.

A fordító személye Bármennyire fontosak is az imént felsoroltak, szerintem a fordítás legfontosabb „hozzávalója” maga a fordító. Raffel (1988) megpróbál pontos képet adni arról, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az erre megfelelő személynek. Először is úgy véli, csak azok tudnak adekvát irodalmi fordítást készíteni, akik maguk is írók és költők. Ezen kívül a fordítónak el kell fogadnia, hogy az eredeti vers mindig az ő

„A fordító nem a közösségének vagy önmagának tartozik felelősséggel, hanem az eredeti műnek.” munkája felett áll, továbbá azt is, hogy nem csak egy jó megoldás létezik; rengeteg különböző fordítást lehet készíteni, amelyek mind megállják a helyüket.

Nagyon fontos az is, hogy a fordító személyéhez közel álljon az eredeti mű; ha nem talál benne semmilyen személyes vonatkozást, szikrát, ami inspirálja munka közben, a fordítás minden bizonnyal felszínes lesz. Végezetül, a fordítónak tisztában kell lennie azzal, hogy felelősséggel első sorban nem közönségének vagy önmagának tartozik, hanem az

eredeti műnek. Raffel (1988) azonban nem hagyja ennyiben a témát; leszögezi, hogy bár a fordítónak kötelessége a fentiek szerint eljárnia, ő maga is művész, következésképpen elsősorban magával kell elszámolnia. Ezalatt azt érti, hogy mérlegelnie kell, milyen hatással lesz saját kreativitására és művészi fejlődésére az adott mű lefordítása, és ez alapján kell eldöntenie, érdemes-e alárendelnie saját céljait és érdekeit a feladatnak.

Ez a rövid bemutató talán igazolja, hogy milyen nehéz, kihívásokkal teli munka jó versfordítást készíteni; számtalan szempontra kell figyelni közben: a nyelvi szintekre, strófaszerkezetre, műfajra, verselésre, kulturális háttérre, még önmagunkra is.

Verset fordítani elsősorban intellektuális kihívás, amely a szóban forgó mű maradéktalan megértése nélkül lehetetlen, ám a fordítónak saját művészi intuíciójára is hallgatnia kell munka közben; ha a mű nem ihleti meg, a fordításban nem lesz lélek. Mindezt számításba véve egyértelmű, hogy a versfordításban rejlő kihívással csak az tud megbirkózni, aki képes tudósként gondolkodni, és közben úgy látni, mint egy költő. ■ Török Panka Források • Lefevere, A. (1992). Translating literature: Practice and theory in a comparative literature context. New York NY: The Modern Language Association of America.

• Rabassa, G. (1989). No two snowflakes are alike: Translation as metaphor. In J. Biguenet & R. Schulte, (Eds.), The craft of translation. (1-12) Chicago IL: The University of Chicago Press.

• Raffel, B. (1988). The art of translating poetry. Pennsylvania PA: Pennsylvania State University Press.

Nagykép: fordítás

15

Interjú Nádasdy Ádámmal

„Tanár vagyok, számomra ez az első és legfontosabb.”

Költő, műfordító, nyelvész, tanár, számára a rengeteg tevékenység közül, mégis a tanári hivatás áll az első helyen. Nádasdy Ádámmal beszélgettünk az egyetem múltjáról, jelenéről és a bölcsésztudományok jelentőségéről, hasznosságáról.

Mi vezetett oda, hogy tanár legyen?

Jól tudtam nyelveket már gimnazista koromban, vállaltam tanítványokat, és úgy éreztem, hogy ez megy nekem, jól csinálom. Akkor még elég fiatalon – egyetemista koromban – öten vagy hatan összeálltunk és nyelvkurzusokat tartottunk.

Innentől már egyik dolog a másikat követte.

Van a sok tevékenysége között sorrend?

A tanár az első. Ez az állásom, ezért fizetnek, és ezt szeretem csinálni.

Mennyiben más ma ELTE-s diáknak lenni ma, mint az ön idejében?

Akkoriban nagyon kötötten elő volt írva a tanrend, hasonlóan mint ma egy gimnáziumban. Folyton próbáltunk rugdalózni, hogy mást is lehessen.

Akkor vezették be a speciális tanulmányokat, ami annyit jelentett, hogy volt egy lista, amiből választani lehetett. Az egy harciasabb időszak volt. Folyton mindenféle követelésekkel léptünk föl, mert néha többet vagy nehezebbet akartunk.

16

Interjú: Angol-Amerika szak

A diákok is megváltoztak? Hogyan hatott rájuk az egyetem átalakulása?

A diákok megváltoztak, abban az értelemben, hogy szerződéses viszonyként fogják föl a tanulmányaikat – ezt persze nem kell, hogy végiggondolják.

Sok diák azt nézi, hogy mi az a minimum, amit ha teljesít, megkapja érte a tanegységet. Aztán lehet, hogy többet fognak teljesíteni, de tudni akarják, hogy mi a minimum. Olyanok némelyek, mint a magasugrók – ma már a magasugrás nem arról szól, hogy átrepülök a léc fölött, hanem éppenhogy átgömbölyödök, hogy még a kisujjamat se emelem magasabbra, mint kellene, mert az plusz energiát igényel. Ezt erkölcsileg még kifogásolni sem tudom: ha én egyszer azt mondom, hogy ezen kell átugrani, és ő azt átugrotta, akkor még mit akarok? Azt mondani, hogy „jól van, fiam, de azért a kisujjadat csak följebb emelhetted volna!”

– régimódi, ezt már a mai diákok nem szeretik.

Hogyan érintették a 2013-as nyugdíjazások? Én is rajta voltam a listán, akiket el kellett volna küldeni, végül néhányunknak mégsem kellett nyugdíjba mennünk. Meg tudom érteni azt is, hogy az egyetem, mint egy vállalat, azt mondja, hogy nem kell annyi dolgozó. Ha előre szólnak, lehetett volna tervezni. Viszont ez akkor mind nagyon hirtelen történt. Én értem: abban a helyzetben, ha ég a ház, és a dékán ott áll egy slaggal a kezében, akkor persze, hogy ránk fogja irányítani, és nem azt küldi el, aki negyvenéves. Csak hát miért kellett a háznak kigyulladnia, miért nem lehetett ezt hamarabb megoldani …

Mi a bölcsészettudományok értelme és jelentősége napjainkban?

Elsősorban az általános műveltség. Ezen nem feltétlen azt kell érteni, mint régen, hogy tudjuk, Szókratész hányban született vagy mit írt. Inkább egy általános tájékozódás, a képesség arra, hogy meg tudom állapítani, mi mennyire fontos. Ez egy igazi bölcsész feladat. Az orvostudományi egyetemen ez nem így van. Ott ha föladják a csontokat, akkor a csontokat meg kell tanulni.

Nem lehet azt mondani, hogy professzor úr, én a lábcsontokat már nem tanultam meg, mert úgy éreztem, az nem olyan fontos. Ott a tananyag nagyon világosan meg van adva. Nálunk más a helyzet. Az angol nyelv változatai és története órán elvileg tizenkét kötetet is meg lehetne tanulni, és ha ezt valaki tudja, annak nagyon örülök. De állítom, hogy nem az a jó, aki bevágja az egész könyvet – nincs is olyan! –, hanem az, aki megérzi, mik a fontos pontok, mi az, amire igenis joggal mondhatja nekem azt, hogy nem nézett utána, átlapozta.

Erre én azt fogom mondani, hogy igaza van, mert ez tényleg nem annyira fontos. Félreértés ne essék: itt, a bölcsészkaron is tanítunk a klas�szikus értelemben vett mesterségeket. A régészet egy mesterség, ahogy a nyelvoktatás is az.

Azonban nagyon sok olyasmi van, ami csak érintőlegesen tartozik ezekhez. Mi például annak is tanítunk irodalmat, aki angoltanár lesz. Ő nem fog Blake-et tanítani vagy Wordsworth-t. Mégis, úgy érezzük, hogyha megtanulja, hogy ott hogy kell a fontos és a kevésbé fontos között dönteni, ezáltal sokkal jobb tanár lesz belőle.

A verseiből tudhatjuk, hogy vallásos ember, a közéleti szereplései révén pedig azt, hogy meleg. Hogy fér össze ez a kettő?

Nehezen. A „vallásos” szó talán egy kicsit erős, inkább azt mondanám, hívő ember vagyok.

Szerintem van Isten. De valóban, az egy ütközési pont, hogy a katolikus egyház a melegségről nagyon fanyalogva nyilatkozik. Ez persze attól is függ, hogy ki beszél, hol és mikor. Vannak nagyon józan megnyilvánulások, akik azt mondják, hogy fiam, legyél rendes, higgyél, járjál templomba, aztán majd Isten eldönti, hogy mit akar csinálni veled. Sok országban már van melegházasság, mert azt mondják, végül is miért ne. Aki igazán konzervatív lelkületű, az pont azt mondja, hogy fiúk, akkor kötelezzétek el magatokat, álljatok oda, írjátok alá, közös bankszámla, közös lakás, ne csak úgy éljetek bele a nagyvilágba. Ez szép lassan elterjed majd. Én úgy érzem, hogy ma már az egyházban is sokan azt gondolják legbelül, hogy a katolicizmus elsősorban erkölcsi kérdés, a melegség viszont nem az. Ezen megy a vita, hogy lehet-e erkölcsös valaki, aki meleg. A klasszikus dogma azt mondja, hogy ez önmagában erkölcstelenség. Én azt gondolom, hogy ez nem tartozik az erkölcs kategóriájába, ettől még lehet valaki jó vagy rossz ember.

Milyen tanácsot adna a nagyvilágba kikerülő végzős bölcsészhallgatóknak?

Talán koromból fakadóan, de mégis azt mondanám, hogy a lexikális tudás az egyik legfontosabb.

Tessék – ha szabad így mondanom – beseggelni nagyon sok mindent. Ha történelem szakos valaki, akkor igenis fújja a kronológiát, hogy kedden volt valami vagy szerdán, hogy Napóleon kivel, mikor és hol kávézott. Ha nyelvszakos, akkor annak a nyelvnek az egész szótárát ától zéig tanulja meg. Persze nem csak ez alkotja a tudást, de ha igazán komolyan veszi magát valaki, akkor ezt szerintem semmiképp ne hagyja el. ■ Az interjút Gregor Lilla készítette

Interjú: Angol-Amerika szak

17

Alternatív bölcsészuniverzum Írások, amiket nem szabad komolyan venni

Történelmi dokumentumot közlünk, az Annales- és krónikaírás fraktúr betűképcsaláddal: az osztatlan képzés keretében elsőként átképzett pszichológia szakos hallgatók egyikének szemináriumi dolgozatát, amely a bölcsészkar aranykorának első heteit idézi meg, amikor is a társadalom dogmatikus szendergéséből felébredve a bölcsészek rájöttek, hogy a humán tudományok képviselőit milyen hely illeti meg a világban.

Akkor szeptemberben az ősz – ha nem is Szent Mihály útján, hanem a Rákóczin – besuhant nesztelen a Szellem Fellegvárába. A vénasszonyok helyét elfoglaló csillagszemű bölcsészek úgy döntöttek, hogy francia forradalmárokhoz méltó időszámítási paradigmaváltásként eltörlik mindenféle rosszkedv telét, hiszen az egy négyzetméterre jutó romkocsmai hősugárzók számának világszinten érzékelhető megugrásával a Trefortkertben csakis a tündöklő nyár uralkodhatott.

A külsőségben érvényesülő változás természetesen a campus emlékezetpolitikáján is változtatott, így közfelkiáltással Az Örök Pesti Bölcsnek ajánlva Trefort szobrát, annak feliratát bájos posztmodern gesztussal, nem mellesleg daimónjukra és a kategorikus imperatívuszra hivatkozva „többort!”-tá változtatták nemrégiben kiutalt lipótvárosi albérleteik kulcsával. A transzszubsztanciációs apoteózis megünneplése gyanánt Alan Sokal könyveit máglyára vetették és ezután kardalra fakadtak.

A bölcsész és bölcsész közötti társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásaképpen az ösztöndíjak mellett bevezetésre került a jegyrendszer is. A Tanulmányi Osztály rendelkezésében a következő mondat szerepelt indoklásként: „[a jegyrendszer] eklektikus, historizáló és egyébként is nagyon meta.” Így a jegyre kapható habos kávé, ukrán csempészcigaretta, ttk-s hordszék és vörösborozás a Duna partján lehetővé tette az ataraxia átélését minden ifjú gondolkodó számára.

18

HOAX

A jegyzetbolt kibővítését követően a gyorsétteremmel egybekötött Paratextualitás Könyváruház is megnyitotta kapuit, amelyben vastag Deleuze, Beauvoir és más kimondhatatlan nevű francia szerzők könyvespolcon elég jól mutató köteteit lehetett kapni. Bennük az oldschool betűk helyét különböző kreativitásfejlesztő színezők foglalták el. A karnyújtásnyira lévő étteremben pedig kizárólag olyan bme-s hallgatókat fogtak rabszolgamunkára, akik az Új Időket meg nem értve el merték sütni a vállalhatatlan „Nem, nem bölcsész vagyok, csak elbambultam …”-viccet.

A laissez faire-elv bevezetése miatt a campus területe mentesült a kresz szabályai alól, így nemegyszer megtörtént, hogy a „Summa Sexologica: Aquinói Szent Tamás a és a libidó skolasztikus aspektusai” nevet viselő kurzus alig fél órát késő előadójának ttk-sok által húzott harci szekere és a Tudományszervezési Ösztöndíjból fizetett predoktori buliról aznaposan védésre érkező hallgató tátk-s meghajtású lánctalpas terepjárója majdnem kisebb tömegkatasztrófát okozott.

Természetesen az ellentéteket ilyen modern időkben párbajjal simítják el. Így történt ez mikor a „Mi vagyunk a világ legnagyobb magyar szaka!” felirat alatt két hallgató összekülönbözött a „szaka” vagy „szakja” írásmódján, majd az Anyeginből vett idézetek kíséretében kioltották egymás életét. A dohányosok tömegeinek nagy megelégedésére a padokra fröccsent vért gyorsan eltávolították a „Filozófiatörténet 7.” kurzusról kiérkező tók-osok. ■ PPK dictus magister

Az ellenkezőjét, mint Babits Nádasdy Ádám előadást tartott az Isteni színjáték fordításáról az Eötvös Collegiumban megrendezett Itáliai irodalmi hatások Európában című előadássorozat részeként – beszélt fordítói attitűdről, dilemmákról és természetesen a nagy elődről.

Nádasdy Ádám fordításával kapcsolatban talán az a kérdés foglalkoztat mindenkit legjobban, hogy a babitsi szöveghez képest miben lesz új. Ő maga is a nagy elődhöz viszonyít: „Egy biztos volt, pont az ellenkezőjét akartam csinálni, mint Babits – tehát megmutatni, hogy Dante világa nem is volt an�nyira más, mint a miénk.”

E „lázadás” tehát csak részben fakad a szöveg megújításának igényéből: a cél közelebb vinni a művet az olvasóhoz. S ezért nem feltétlenül csak a gimnazista lesz hálás (aki kétségbeesetten lapozgat az utólagos, idegen tollból származó jegyzet és a babitsi szöveg között), hanem az is, aki számára Dante világa túlságosan távolinak és szigorúnak tűnik, s ezért kevésbé tud azonosulni a művel. Nádasdy jegyzetei részletesek és világosak (bár ez enyhe tankönyvjelleget kölcsönöz a műnek, amit a fordító fel is vállal), s szóhasználata időnként Babitséhoz képest kifejezetten egyszerű.

A másik fontos pontja az új fordításnak a versforma: Nádasdy rímtelen tercinákba ültette át a művet.

Itt is megmutatkozik, hogy mentalitása teljesen eltér Babitsétól. Míg Babits egyenértékűnek (ha nem fontosabbnak) tekintette a formai bravúrok átültetését a mű gondolatiságának közvetítésével, Nádasdy a szöveg – és így a gondolatok – lehető legpontosabb visszaadására törekszik.

Érdekes betekintést nyerni ebbe a folyamatba, hiszen minden fordítás új horizontját nyitja meg a műnek. Az előadás és az olvasott részletek tükrében igazán hálásak lehetünk Nádasdy Ádámnak, hogy gazdagítja irodalmunkat a dantei mű egy egészen új és izgalmas felfogásával. ■ Békefi Teodóra

Beszámoló

19

VERSroVAt W. B. Yeats A második eljövetel

Pap József Tanulmányait jelenleg az elte btk anglisztika mesterképzésén végzi. Az elmúlt négy évben a kampuszon működő Szerdai Szalon keretein belül kaptott értő segítséget írói és műfordítói ambíciói eléréséhez. Munkái megjelentek a Trefort Campus, Napút és Hévíz folyóiratokban.

Köröz csak köröz, növekvő az ív, Sólymot a solymász hiába hív, Minden szétszakad, a magról lehullt Az őskáosz a földre szabadult, Vérözön szabadult el és minden Patyolat-ünnep megfullad belé; A pallérozottak megalázkodnak, míg a hitványakat Meggyőződésük szenvedélye hajtja.

Bizton közel már az új kinyilatkoztatás; Bizton közel már a második eljövetel, A második eljövetel! És alig hagyják el számat a szavak, Baljós képként sérti szemem a Spiritius Mundi Része, a sivatagi homokból formált alak, Teste fenevad, feje emberi Szeme üres és gyötrőbb, mint a nap, Megmozdítja lomha tagjait, míg körötte Bömbölő árnyak, az ég madarai.

A sötétség ránk borul megint, de már tudom, Hogy kétezer évnyi megkövült álomba Tudta csak elringatni egy bölcső, És mily’ förtelem ez, mi ideje érkezvén, Kúszik tovább Betlehem felé, újjászületni?

Fordította: Pap József A fordítást a Napút folyóirat 2015/2 száma közölte.

20

Versrovat

Nádasdy Ádám A szokatlant Kívánom-e valóban a szokatlant?

A görbe ágyat, felhasított paplant, rút távozást és rosszkor érkezést, arany lavórt és torkomon a kést?

Vadul szétbomló, fagyos társaságot, a hajtókámra tűzött árva számot, újabb lakást, padlótalan szobát, tükörből visszanéző hódpofát?

Pukkadt gumit, besült hengerfejet, férfi melléből csorduló tejet, őshüllők vékonybőrű szárnyait, vagy ünnepi, liturgikus bakit?

Kívánom-e, hogy ezek jöjjenek, hogy névnapomra jelmezt öltsenek, hogy perzsaszőnyegbe csavarjanak, és jól a fejük fölé tartsanak?

Nádasdy Ádám egyetemünk oktatója, egyetemi tanár az Angol Nyelvészeti Tanszéken, ahol 1997 és 2003 között tanszékvezető is volt. Nyelvészeti tevékenységén kívül jeles költő, műfordító, esszéista.

Versrovat

21

Hallgatói vélemény Körbekérdeztük az anglisztikás egyetemi polgárokat, hogy mi a véleményük a halloweeni ünnep elterjedéséről. Ezen kívül kíváncsiak voltunk arra is, hogy az Intézetükön belül ki a kedvenc tanáruk és miért, illetve minek a hatására jelentkeztek erre a szakra.

A három kérdésünk sorrendben: 1. Ki a kedvenc tanárod és miért?

2. Miért pont az anglisztika?

3. Mi a véleményed arról, hogy itthon is egyre több helyen ünneplik a Halloweent?

Barabás Zoltán, másodév 1. Morgan Stanley. Nagyon laza és teljesen más stílusban oktat, mint a többi tanár. A szillabuszon kívüli hasznos infókkal is ellát minket. Azt érzem, őt tényleg érdekli, hogy amikor elvégezzük az egyetemet, akkor is megmaradjon valami.

2. Mindig a humán tárgyak érdekeltek, és a nyelvtanulás ment a legjobban. A legkézenfekvőbbnek az anglisztika tűnt. Szerencsére jó lett az emelt szintű érettségim, és felvettek.

3. Amerikában nagyon népszerű és közkedvelt a Halloween, és ilyen szempontból szerintem nyugatiasodunk. A fiatalabb generációnak tetszik a beöltözős, minél vadabb a buli, annál jobb, szerintem ezért próbál mindenki felzárkózni a nyugati parthoz.

Reseterics Luca, másodév 1. James Leavey, aki nyelvgyakorlatot tanított, és Ruttkay Veronika, aki irodalmat. Nagyon nyitottak mind a ketten, nyilván más-más szempontból, de nagyon élvezetes órákat tartanak.

2. Nagyon érdekelt az angol irodalom és kultúra, viszonylag sokat jártam Angliában, és azt

22

Egyetemi közvélemény

gondoltam, itt végre azt tanulhatom, ami érdekel és amit szeretek.

3.Nagyon jó! Angliában jártam halloweeni szellemtúrákra, mindig akörül voltunk kint. Szerintem nagyon jó ünnep, be lehet öltözni – én imádok beöltözni, úgyhogy ünnepeljünk, csak rajta!

Kovács Zsóka, másodév 1. Uwe Pohl, nagyon tetszik a stílusa, emberséges, kedves és bármiben segít, ha szükség van rá.

2. Elsősorban azért, mert nagyon szeretem az angol nyelvet és érdekel az irodalma is, talán jobban, mint a nyelvészet. Most azt gondolom, jó ezzel foglalkozni, de lehet, később meggondolom magam.

3. Nem foglalkozom vele, de kicsit zavar, hogy ennyire Amerika felé húzunk, és minden hülyeséget átveszünk. Azaz nem hülyeséget, csak felesleges dolgokat.

Kéri Zoltán, öregdiák 1. Szalay Krisztina. Vele lettem a legjobban az egyetem után, közben is jó tanáraim voltak, de vele a mai napig tartom a kapcsolatot. Most is épp hozzá jöttem.

2. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de nagyon kicsi korom óta angolul élek. Minden, ami kultúra, filmek, zene, színház, irodalom, ezekben én mind az angol fele gravitálódtam.

3. Nagyon jó, imádom, szeretek beöltözni, van egy újabb indok a bulira. Idén is megyek egy beöltözősbe, csak ki kéne találnom, hogy mit vegyek fel.

Polencsik Ildikó, gólya 1. Király Zsoltot mondanám, mert igazán kedves, aranyos ember, segítőkész és nagyon jó angol előadó, jó hangulatúak az órái.

2.Az angol nyelv az, ami nagyon sok lehetőséget nyúlt, akár tanítás szempontjából, akár külföldre is lehet menni vele. És mindig is szerettem.

3. Nagyon szívesen elmennék egy halloweeni buliba, mert még nem voltam. Szerintem jó kezdeményezés, hogy nem csak a szomorúságról szól az az időszak, hanem a buliról is.

Ledacs-Kiss Lilla, 4. év 1. Pikli Natália. Ő az, aki leginkább szenvedéllyel tanít.

2. Ez az, ami legközelebb áll hozzám. Amikor régebben angolt tanultam, nem éreztem szenvedésnek, csak úgy magától jött.

3. Szerintem nem probléma, sokan félnek attól, hogy átveszünk mindenféle amerikai szokást, de szerintem ez csak hozzáad a sokszínűségünkhöz.

az angoltudásom. Gimnáziumban nem volt elég jó az oktatás.

3.Azt gondolom, ez végre egy pozitív szokás. Végre nem csak szomorkodunk, hanem van egy vidám ünnepünk.

Faludi Beatrix, másodév 1. Farkas Ákos tanár úr.

Irodalom szemináriumot és előadást is tart, hihetetlenül jófej.

Saltmarsh Philip a másik kedvencem. Én azt hittem eddig, hogy a Bölcsészkaron már minden hipszter arcot láttam, aztán beléptem idén az órájára, és rájöttem, hogy nem.

2. Mert itt van dráma és színház specializáció.

3. A családom kicsit maradi, és sokáig le lettünk szólva, hogy mekkora kulturális baklövés ez, időpocsékolás, majmolás, de én úgy vagyok vele, hogy a Halloween igazából elijeszti a téli rossz szellemeket, ami összefügg a temetőjárással, Mindenszentekkel.

Azt nem szeretem, hogy az angolszász és amerikai népek úgy eltúlozzák: csokivevés, jelmezek… De buliba én is megyek, sőt, az első bulim is egy halloweeni buli volt.

Németh Adriána, gólya 1. Dávid Gergely, mert nagyon jó stílusa van és vele van jelenleg a legtöbb órám a félévben.

2. A másik szakom a töri, mellé választottam az angolt, mert kiskorom óta tanulom.

3. Ez olyan, mint a Valentin-nap, meg a többi amerikai ünnep, nem vagyok az ilyenekért rajongó típus, szerintem ez is csak az üzletről szól.

Szabó Cintia, gólya 1. Nádasdy Ádám profes�szor úr. Nagyon érdekesek az órái.

2. Sokat gondolkoztam, hogy mit jelöljek meg, de az angol áll hozzám legközelebb, ez az, amivel legszívesebben foglalkoznék.

3. Én szívesen élnék Amerikában. Főleg azért is, mert ott sok olyan szokás van, ami nálunk annyira nem terjedt el, például a Halloween és a hálaadás.

Nekem ezek nagyon tetszenek.

Ratkovics Lili, gólya 1. Nádasdy Ádám a nagy kedvencem. Ő nagyon-nagyon ott van a szakmában.

2. Mert mindenképp szerettem volna fejleszteni

Köszönjük válaszaitokat, a következő számban ismét körbekérdezünk benneteket egy aktuális esemény kapcsán. Az is előfordulhat, hogy kiderítjük, hányan láttátok a Csillagok háborúja összes részét.

Egyetemi közvélemény

23

Az I. Tóth Zoltán Kör Jancsó Miklós Oda az igazság című filmjét fogja vetíteni egy közös beszélgetéssel egybekötve. Meghívott vendégelőadónk Várkonyi Gábor, a Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense.

A film többféleképpen is értlmezhető, Várkonyi Gábor hét uralkodót is lehetségenek tart a filmben. Hogyan értelmezhető a film, ha Mátyást képzeljük el a központi figura szerepében? Egyetemes történelmi jelenségekről, vagy helyi jellegzetességekről szól a mű?

Az Oda az igazság Jancsó Miklós utolsó előtti filmje.

Szabadszájú, szimbolista filmköltemény, mely nekünk szegezi a kérdést: valóban igazságos egy ilyen uralkodó? Fejtsük meg együtt a film szimbólumait!

2015. december 2. 17-1930, Szerda Szekfű Gyula Könyvtár Vendégelőadó: Várkonyi Gábor

4 tipp,

hogyan használd okosan a bankkártyádat

Ma már szinte mindenki rendelkezik bankkártyával, de tudod pontosan, hogyan hozhatod ki belőle a legtöbbet? Ebben siet a hallgatók segítségére a MasterCard.

A kártyatársaság november folyamán országszerte 10 egyetemi kampuszon oszt ki több ezer jegyzetfüzetet, melyben hasznos tanácsokkal látja el a diákságot a bankkártya-használatról. Ebből válogattunk ki neked néhányat a legfontosabbak közül. Többszörösen is jól jársz, ha rendesen bemagolod a „tananyagot”, ugyanis jegyeket nyerhetsz a Snowattack síutazásra, a Volt és Sziget fesztiválokra, valamint a Play IT showkra.

Részletek a www.bankkartyaddalokosan.hu oldalon.

Sietsz? Fizess egyérintéssel! jel, azt jelenti, hogy alkalmas Ha a bankkártyádon szerepel a az egyérintéses fizetésre. Ha te sem szeretsz sokat ácsorogni a pénztárnál, akkor neked találták ki az érintőkártyát, mellyel pillanatok alatt tudhatod le a vásárlást, bármekkora összegről is legyen szó. Különösen 5000 Ft alatti értékben fizethetsz vele villámgyorsan, ilyen esetekben ugyanis még a PIN kódodat sem kell megadnod. Elég csupán hozzáérintened a kártyádat a terminálhoz és már végeztél is.

Nem dombornyomott a kártyád? Így sincs akadálya az online vásárlásnak!

Elterjedt tévhit, hogy az interneten csak dombornyomott kártyával fizethetsz. Ezzel szemben a valóságban minden MasterCard® és Maestro® márkájú kártyával vásárolhatsz online, ahol a logó fel van tüntetve a webáruház oldalán. A bankkártyás fizetés az interneten is könnyű és kényelmes, de ügyelj a biztonságra és soha ne add meg PIN kódodat webes felületen!

Sokat jársz külföldre?

Fizess ott is bankkártyával!

Állíts be limiteket!

Ma már a legtöbb bank esetében limiteket állíthatsz be magadnak az internetbankon vagy mobilapplikáción keresztül. Élj ezzel a lehetőséggel, mert így elejét veheted a visszaéléseknek és a túlköltekezésnek is! Ha azonban tudod, hogy nagy kiadásod lesz, van lehetőséged akár egy napra is felemelni a limitedet.

Ha külföldre mész, ha csak teheted, fizess kártyával, mivel az esetek többségében nem számítanak fel érte pluszköltséget és az átváltási árfolyam is kedvezőbb lehet, mintha pénzt váltanál. A MasterCard® vagy Maestro® emblémával ellátott, magyar bank által kibocsátott bankkártyákat a világ minden olyan bankjegy-automatájánál, üzletében vagy szolgáltatójánál elfogadják, ahol a bejáratnál vagy a pénztárnál fel vannak tüntetve ezek a logók.

Miután elsajátítottad a tippeket, nincs is más dolgod, mint válaszolni az 5+1 kérdésre a www.bankkartyaddalokosan.hu oldalon, és máris esélyes vagy a fantasztikus fesztiválbelépők egyikére.

27

Tanulj, nyerj és bulizz!

28