Pesti Bölcsész Újság • 226. szám by Pesti Bölcsész Újság

226. szám, 2014. november 19. 16

Mérnök bölcsészek

Arnold van Veen interjú

Gulyásleves Sujtó módra Beszélgetés a btk hök elnökével

Művész Egy generáció kulturális vesztesége

Vitaindító Nem(i) kérdés: egyenlőségi jogok

Nyelvsarok Múlt és jelen metszéspontja Beszámoló a nyelvjárásgyűjtésről

Germanisztika Mi történik a Rákóczi út 5. alatt?

Diákszleng: A szétad jelentésvizsgálata

Európa leghidegebb államai nem is olyan ridegek?

Kultúra Kritika Merénylet színházpremier

Egyetem Gólyabálok helyzete és az ma választások eredményei

A germán mémek

Mi az a G’schafft?

DACS Hollandia, Királyság! fesztivál

A holland Mikulás

Könyvajánló Bölcsészfantasy Németországból

Egy film a bölcsészlétről Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Főszerkesztő: Zámbó Gergő, zambogergo@caesar.elte.hu Főszerkesztő-helyettes: Bíró Eszter, Stemler Diána Vendégszerkesztő: Bori Kinga Olvasószerkesztő: Vályi Dániel Korrektor: Bencze Norbert Főmunkatárs: Kovács Kristóf Felelős kiadó: Sujtó Attila elte btk hök elnök Terjesztés: Murai László Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Betűtípus: FF Meta, Überschrift, Chronicle Szerkesztőség: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. H épület Megjelenés: 2000 példányban, kéthetente Felhasznált képek forrásai: Wikipédia Mindenkori elérhetőségünk, ahová várjuk írásaitokat, észrevételeiteket: pbu@btkhok.elte.hu

Egyetem

Nyílt levél a gólyabálokról Kedves Bölcsészkari Hallgatótársaim! Az utóbbi hetek sajnálatos eseményeinek folyományaként sok téves információ kapott lábra az idei gólyabálokkal kapcsolatban. Az elte btk Hallgatói Önkormányzatának elnökeként az érdekképviselet egyik legfontosabb feladatának tekintem, hogy folyamatosan tájékoztassunk Titeket, és hiteles információkkal szolgáljunk Nektek az egyetemi életeteket érintő minden lényeges kérdésben. Várhatóan a 2014/2015-ös tanévben is megrendezésre kerülnek a gólyabálok az elte-n, ennek jelen pillanatban két nagyon fontos és kikerülhetetlen feltétele van. Jelenleg nincsen érvényes, a hallgatói rendezvényekre vonatkozó közbeszerzési szerződés, mely a jogi hátterét biztosítaná a gólyabáloknak. Valamint az Egyetem vezetése a másik kari gólyatáborokban történtek miatt a vizsgálatok

lezárultáig, a kollektív felelősség elvén a teljes elte Hallgatói Önkormányzatában felfüggesztette a hallgatói rendezvényszervezést. E feltételek teljesüléséig az elte-n nem lesz gólyabál, de a többi kari hallgatói önkormányzattal egyetértésben a btk hök tisztségviselőinek is leghatározottabb szándéka, hogy a helyzet minél hamarabb megoldódjon, és a tanulmányaikat 2014-ben kezdő hallgatók se maradjanak gólyabáli élmény nélkül. Budapest, 2014. november 6. Megértésetekben bízva, baráti üdvözlettel, Sujtó Attila s.k. elnök elte btk hök

Az egyetemi demokrácia ünnepe

A mesterképzések érdekképviseleti választásainak eredményei Az ősz egy különös évszak. A levelek sárgulnak, az idő hidegre fordul, az MA-s képviselők megválasztódnak. Legalábbis a legtöbb hallgató fejében ez ugyanúgy passzív folyamat, ami majd magától megtörténik. Úgy tűnik, igazuk is van, hiszen csodával határos módon minden körzetben sikerült az urnához járulni a minimális huszonöt százaléknak. Mindenki boruljon le a könyvtár szakosok előtt, akik több mint hatvanegy százalékot értek el. Igaz, náluk ehhez huszonnégy hallgató kellett, míg a magyar szak hetvenkilenc lelkes szavazója éppen csak a minimum megugrásához volt elég. Felvetődhet, hogy a mesterszakosok már mindent megértek, szavaztak már eleget. Az osztatlan tanár szakosok ezzel ellenben történelmet írtak, ugyanis először tartottak ilyen szavazást. Úgy látszik, hogy ennek a fennkölt pillanatnak kevesen voltak

tudatában, hiszen mindkét választási körzetükben negyven százalék alatt maradt a részvételi arány. Természetesen, ha eme nemes tett nagyszerűségével tisztában lettek volna, a száz százalékot nyaldosta volna elégedetten a részvétel. A kari átlag így 32,03% lett. Összehasonlításként álljon itt az alábbi adat: tavaly ugyanez a szám csak 28% volt. Kifejezetten nagy előrelépés, különösen annak tükrében, hogy idén minden indulónak megszavazták a bizalmat a hallgatók – tavaly heten nem jutottak be. Jövőre ezt kell majd túlszárnyalni. A választások részletes eredménye megtalálható a btkhok.elte.hu weboldalon, minden frissen megválasztott képviselőnek eredményes munkát kívánunk! Kovács Kristóf

Kulturális Programajánló Csehov: Platonov - Alföldi Róbert rendezésében – Radnóti Színház November 17., 24. 19:00 A Radnóti Színház „orosz-sorozatának” újabb darabjában az emberi természet mélyére pillanthatunk. 20% kedvezmény diákigazolvánnyal Cigánykerék – József Attila Színház November 21. 19:00 A színház új musicalje a tehetségről, tékozlásról, elfogadásról és kirekesztésről, a kitörni akarás erejéről. Zöldág Nemzetközi Öko-design Fesztivál – Klebelsberg Kultúrkúria November 21. – december 14. Nagyszabású öko-design tárlat, mely bemutatja a környezettudatos művészet nemzetközi palettáját. A programokon való részvétel ingyenes. Nonstop Impro – Marczi közösségi tér November 23. 19:30 Interaktív előadásban minden a pillanat műve, amelynek bármikor főszereplővé válhat a néző is. Belépő: 1000 Ft Stand Up Klub – Humorista Tehetségkutató – Bethlen Téri Színház November 25. 19:00 Az esten ismert humoristák és amatőr tehetségek mutatkoznak be a Bethlen Téri Színház Bunker klubjában. Sztárvendég: Gombos Tibor és Ürmös Zsolt, a Rádiókabaré humoristái. Belépő: 500 Ft

Bányavakság – Gózon Gyula Kamaraszínház November 29. 19:00, November 30. 15:00 Székely Csaba nagy sikert aratott drámatrilógiájának 2. része a Gózon Gyula Kamaraszínházban. A drámai, ugyanakkor komikus előadásban a politikai korrupció és az idegengyűlölet gondolata köré szerveződik a történet. FaninfoCard Student kedvezménykártyával 50% kedvezmény Vinnai András: A férfiak szexuális világa – Jurányi Ház December 2. 19:00 A férfiak szeretik a kellemes zenét. A férfiak szeretik a… Tanulságos, kellő komolysággal komponált, mélypszichológiai előadásból kiderül, hogy a férfiak sok mindent szeretnek, sok mindenre vágynak, de leginkább egy nőre – vagy egyszerre többre is … 40% kedvezmény diákigazolvánnyal Tünet Együttes: Közhely – Trafó Kortárs Művészetek Háza December 3. 19:00 „Sodró színpadi mix a találkozásokról, a rigolyákról, az előítéletekről. Arról, hogy nem vagyunk olyan különlegesek, mint hisszük, és ez nem baj.” 20% kedvezmény diákigazolvánnyal Amennyiben más programok is érdekelnek, vagy szeretnél még többet megtudni az előadásokról, kiállításokról, keresgélj a faninfo.hu oldalán. Érdekelnek a „diákbarát helyek”, a kedvezmények, együtt mennétek színházba vagy megnéznétek közösen egy kiállítást? Keresd meg a Faninfo csapatát (info@faninfo.hu) és segítenek Neked a programszervezésben, tájékoztatnak lehetőségekről! (X)

Egyetem

Gulyásleves Sujtó módra Egy éves lett a Sujtó-kabinet. Az őszi szünetben beszélgettünk Sujtó Attila kari hök elnökkel az elmúlt évről, tervekről, botrányokról, gasztronómiáról. Összeesküvések, nem hivatalos információk és kormányzati felindulások, avagy ki zörgeti a harasztot? Szinte napra pontosan egy éves regnálásod, tavaly november 18-án választott meg a Küldöttgyűlés kari hök elnöknek. Milyennek értékeled az elmúlt évet? Először is regnálásunk. Az elnökség, a bizottságok, a referensek és úgy általában a hallgatói képviselők nélkül én egyedül biztos nem tudtam volna bármit véghezvinni. Ez az év nem volt egyszerű, a továbbiakban sem lesz az, ennek több külső és belső oka is van. Rengeteg olyan vizsgálat folyt, ami borzasztó sok időt és energiát emésztett fel. Sokszor ezek miatt nem tudtuk azt a munkát végezni, amire szerződtünk. Belső tényező a generációváltás, ennek én személy szerint örülök, mert olyan fiatal, új gondolatokkal rendelkező srácok kerültek be, akik őszinte lelkesedéssel végzik dolgukat. Ami nehezíti munkánkat, hogy nekik az egészbe bele kellett még tanulniuk. Úgy kell nekik feladatot adni, hogy érezzék a felelősség súlyát, de ne ijedjenek meg attól. Emiatt nekünk is jobban oda kell figyelnünk. Ez jelent egy erősebb központosítottságot? Nem gondolom. Nyilván szeretek tudni a folyamatokról, hiszen ha például egy tanszékvezető rákérdez egy programra, és csak hebegek, az rossz fényt vet ránk. Előfordult már, hogy valakit óva intettem egy bizonyos program megszervezésétől, de nem szeretném akadályát jelenteni semmilyen kezdeményezésnek.

Mennyire sikerült megvalósítani, amit elterveztetek erre az első évre? A program írásakor két éves ciklusban gondolkodtunk. Az első évre a tervek személyi feltételeinek megteremtését vállaltuk, ami a generációváltással meg is történt. Ezzel párhuzamosan folyt különböző szakterületi szinteken az egyéb projektek előkészítése, lebonyolítása. A transzparencia javult a megválasztásod óta? Ez erős külső nyomás volt, ami erős belső késztetéssel párosult. Mára már minden jegyzőkönyv, meghívó, beszámoló olvasható honlapunkon. Fontos azonban, hogy ne essünk túlzásba. Nem erőltethetjük rá a hallgatókra anyagainkat, nem nyomhatunk mindenki kezébe kis szórólapot a Küldöttgyűlések jegyzőkönyvéről. Akit azonban érdekel, az gond nélkül megtalálhatja. Az ehök-kel karöltve is számos lépést megtettünk az átláthatóság javításáért. Úgy gondolom, hogy ez egy fontos dolog, a bizalom egyik alappillére. Ennek a kari vezetésben is meg kell lennie felénk. Mára már kialakultak a megfelelő csatornák, és sikerült igen jó munka- és személyes kapcsolatot kialakítani a vezetőséggel. Ennek megnyilvánulása volt Dezső Tamás dékán úr nyilatkozata, amiben kiállt a hök mellett. Pontosan, szerencsére dékán úr és a vezetőség is nagyon fontosnak tartja a hallgatói önkormányzat intézményét. A mindenkori btk hök elnök és dékán

Egyetem között egy olyan unikális kapcsolat van, amit sokáig fenn kell tartanunk. Hamarosan új dékánt választunk. Ez a nyilatkozat fontos üzenet lehet számára: ha ezeket az elveket figyelembe veszi, akkor biztosan maga mögött tudhatja a hallgatók támogatását. Már tavalyi programodban is szó volt a bizalom helyreállításáról. Ehhez képest az idei botrányok ismét megtépázták a hök renoméját. Nem érzel újabb megingást a hallgatók részéről? Abszolút nem. Nagy sikerrel zajlanak programjaink, legyenek azok szórakoztató, tudományos, vagy tájékoztató jellegűek. Rendszeresen fordulnak hozzánk kérdésekkel, ami szintén a bizalom megnyilvánulása. Abban áll a felelősségünk, hogy mindenki számára legjobb tudásunk szerint, azonnal segítséget nyújtsunk. A választási adatok is azt mutatják, hogy a választások nem fulladtak teljes érdektelenségbe. Azért elég kínosak ezek az adatok. A harminc százalék körüli részvételi arányt nem lehet sikersztoriként bemutatni. Nem is akarom ezt óriási sikernek beállítani, de érdemes összehasonlítani a többi karral vagy egyetemmel. Ebben a kontextusban siker. Nem vagyok elégedett én sem, de az a tapasztalatom, hogy nem kellett senkit az urnákhoz rángatni, volt erre hajlandóság. Zaránd Péter ehök elnök az elektronikus választásban látja a megoldást, ő úgy számol, hogy így 50% körüli arányokra számíthatunk. Bízom benne, hogy így lesz. Szerintem is jelentős javuláshoz vezethet, hogy leegyszerűsödik a választás menete. Fontosnak tartom ugyanakkor a személyes jelenlétet, hogy találkozhassanak a hallgatók a jelöltekkel, elbeszélgethessenek. Én is támogatom az újítást, amíg viszont a Neptun alapvető funkciói sem működnek, addig nem lehet prioritás az elektronikus választás. Térjünk vissza a botrányokra, főleg a következményekre. Sok helyen cikkeztek különböző retorziókról. Ezekről lehet valamit tudni? Nyilván nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, de azt gondolom, hogy ezek az elképzelések első felindulásból születtek. Azt tudjuk, hogy megszületett az új felsőoktatási koncepció, ez megfogalmaz

az önkormányzatokkal szemben általános követelményeket, de a belengetett retorziók elmaradtak. Úgy gondolom, hogy senkinek sem érdeke a hallgatói önkormányzat beszüntetése, hisz úgyis születne a helyén más csoportosulás, amely érdekképviseletként lépne fel. Hogyhogy nem lesz idén gólyabálunk? Ezt még nem jelenteném ki véglegesen. Hivatalos kari gólyabál nem lehet, kerülőutak esetén az Egyetem vezetése a legnagyobb szigorral lépne fel. Hivatalosan azért nem lehet gólyabál, mert nincsen érvényes hallgatói rendezvényes közbeszerzés. Ez valóban igaz. A nem hivatalos indok az, hogy a hallgatói önkormányzat eljátszotta a vezetés bizalmát. Hivatalos értesítést, jogi állásfoglalást erről nem kaptunk. Érvényes egyetemi rendezvényes közbeszerzés létezik, akár dékán úr is tarthatna egy kari bált. Ez több hök elnök kollégám fejében is megfordult, de erre is az a válasz érkezett az Egyetem vezetésétől, hogy nem. Így marad az a felállás, hogy ha lesz érvényes rendezvényes közbeszerzésünk, akkor februárban lehet tartani gólyabált. Elindultak jelentősebb változások a szervezet felépítésében? Reformidőszak elé nézünk most. Hogy ez kari szinten milyen változásokat hoz, az egyelőre az én fejemben is bizonytalan, de az esetleges változás koncepcióját igyekszünk minél szélesebb körben megvitatni. A kancellári rendszer bevezetése elé kíváncsian tekintek. Félek tőle, hogy valójában csak egy adminisztratív körrel lesz több. A kancellár érkezésével kapcsolatban kezdeményezőnek kell lennünk, nyitottan és konstruktívan kell viszonyulni hozzá. Az biztos, hogy ha a pénzügyekkel kapcsolatban eddig kételyek voltak, a kancellár személye ezeket el fogja oszlatni. Bízom abban, hogy a megfelelő tanulságokat le tudjuk vonni az eseményekből, és a támadási felületeket minimálisra tudjuk csökkenteni. Fontos lesz nyitni az oktatók felé, hogy lássák, ránk bízhatják a hallgatókat, nincs mit titkolnunk. Meg kell mutatnunk, mivel főzünk, bemutatni a hozzávalókat. Az, hogy a gulyásleves hogy sikerül, az már többek felelőssége. Kovács Kristóf

Vitaindító

Nem(i) kérdés

Vitaindító – Máshogy látod? Véleményed van? Írd meg a pbu@btkhok.elte.hu címre! 2014 októberében tették közé a Diplomás Pályakövetési Rendszer legújabb jelentését, melyben ismét megjelent egy zavaró tény: a pályakezdő nők átlagosan 50.000 forinttal keresnek kevesebbet a pályakezdő férfiaknál. A nemek eltérő bérezése nem új jelenség és nem is hungarikum, a világ vezető gazdaságainak is égető problémát jelent. Lássunk pár, már-már közhelynek ható mondatot a témában: „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.” Vagy esetleg: „Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: a) neme […] miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban [kiemelés tőlem], mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”

Közhelyek Az első üres közhely az Emberi Jogok Általános Nyilatkozatából, a második a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. §-ából származik. Ennek ellenére valós probléma ez? Igen, mert az emberi jogok nem csak a férfiakra vonatkoznak (és nem csak a „fehér bőrűekre”). Igen, mert az alacsonyabb fizetés (ugyanazon munkakör esetén) egyértelműen diszkriminatív, nemtől függetlenül. Igen, mert legkézenfekvőbb bizonyítéka egy nyomasztó társadalmi jelenségnek, a szexizmusnak. Ennek általános tagadásán túl a felelősség áthárítása a leggyakoribb védekezési mechanizmus. A nőket veszélyesnek titulálják a munkáltatók számára, hajlamosak szülni és gyereket nevelni, nem beszélve arról, hogy késnek, mert a kölyköket viszik iskolába. A hagyományos nemi szerepeken keresztül a társadalmunkba égetett sztereotip gondolkodás

keseríti meg a nők munkavállalását és nem, nem a nők választanak alacsonyabban jövedelmező hivatást. A Diplomás Pályakövetési Rendszer adataiból egyértelműen kiderül, hogy egy foglalkozási ágon belül is jelentős különbség van a férfiak és nők bérezése között. A bölcsészdiplomás nők körülbelül 18.000 forinttal keresnek kevesebbet, és ez a szám még szépnek mondható, legalábbis az informatikusokhoz képest, ahol a férfiak akár 64.000 forinttal többet is hazavihetnek havonta.

Vitaindító

„A bölcsészdiplomás nők 18.000 forinttal keresnek kevesebbet megegyező foglalkozási ágon belül.” Egyesült Államok A probléma globális kiterjedését mi sem bizonyítja jobban, hogy nemrég az Egyesült Államokban Barack Obama elnök is kiállt az egyenlő bérezés mellett anélkül, hogy rádöbbent volna arra, hogy a Fehér Ház dolláronként tizenkét centtel kevesebbet utal a nőknek. A számmágia csak ezután indult be, az államokbeli jövedelemrés hihetetlen mozgástérről tett tanúbizonyságot: bizonyos helyzetekben (44 évesen egyedülálló, gyermek nélkül) a nők jobban keresnek a férfiaknál, míg egy másik esetben a nők átlagosan 81 centet keresnek a férfiak egy dollárja után. Az amerikai helyzetről bővebben hallhattok a John Oliver Show 1. évadjának 14. epizódjának utolsó tíz percében.

A mutyi A jelenség nyomasztó voltát remekül példázza a fenti rövid történet, hiszen nem a problémák megoldásán dolgoznak, hanem statisztikai ügyeskedéssel egy tagadhatatlan tényt tussolnak el, forgatnak ki, semmisítenek meg. Pedig valahol, az agyunk egy eldugott zugában szól a vészcsengő: ezeknek az adatoknak a történelemkönyvek lapjain van a helyük, a szüfrazsett mozgalom harcainak a margóján, nem itt, és főleg nem most. Igen, a nemek közti jövedelemrés egy first world problem, hiszen a nők helyzete a világ más tájain egészen elképesztő. Gondoljunk csak az Afrikában elterjedt nemi szervi csonkításra vagy a Szaúd-Arábiában és más arab országokban érvényben lévő diszkriminatív törvényekre. Mégis foglalkoznunk kell vele, mert itt történik körülöttünk, a szemünk láttára, és mert olyan normákat sért,

amiket a mi kultúrkörünk az elmúlt évszázadokban igyekezett elhagyni. A jövedelemrés egy elmúlt kor, egy letűnt hímsoviniszta világ utolsó védműve, és eljött az ideje annak, hogy magunk mögött hagyjuk. A harc az elmúlt hetekben ismét felerősödött, Emma Watson vezetésével elindult az ensz HeForShe nevű kampánya, de lessetek rá a közösségi hálózatokra is! Egyre több cikket, posztot, mémet láttok majd a női jogokról.

Egy lehetséges megoldás A szexizmus makacs jelenség, és gyerekkorunktól fogva korlátoz, szabályoz minket, férfiakat és nőket egyaránt. A férfiak ugyanis nem sírnak (én szoktam), a férfiak nem főznek (imádok), a nők nevelik a gyerekeket és a férfiak dolgoznak (valaki túl sok Mad Ment nézett). Hasonló példákat hozott Watson is a kampányt elindító beszédében, amit szintén érdemes meghallgatni, de ne csak hallgassátok, érezzétek át a helyzet súlyosságát, és ne csak a jövedelemrés

„a Fehér Ház dolláronként tizenkét centtel kevesebbet utal a nőknek” problémáját. Nekünk, férfiaknak ideje felismernünk, hogy a jövő a feminizmusban rejlik. Én feminista vagyok, én egyenlőségpárti vagyok, én csatlakoztam a HeForShe kampányhoz. Legyünk utópisták egy pillanatra! Egyszer lesz olyan világ, ahol tényleg nincs szexizmus. Csak tennünk kell érte. Vályi Dániel

Germán

Mi történik a Rákóczi út 5. házszám alatt a germánosoknál? Bár a Germanisztikai Intézet életéről szinte lehetetlen néhány bekezdésben beszámolni, igyekszünk átfogó képet adni arról, mivel is foglalkoznak oktatóink és hallgatóink a Rákóczi út 5. alatt. Az intézeten belül összesen hat tanszék képviselteti magát, három a német szakon belül, illetve a Néderlandisztikai és Skandinavisztikai Tanszék. Mind a néderlandisztika, mind a skandinavisztika igen egyedülálló helyet képvisel az országban, hiszen néderlandisztika szakot az elte-n kívül még a Károli Gáspár Református Egyetemen választhatnak a felvételizők, skandinavisztika pedig itt indul egyedül Magyarországon. Magyarország egyetlen skandinavisztikai egyetemi intézményeként nem csupán az itt folyó oktatómunka, a skandináv irodalom- és nyelvtudományi kutatási tevékenység, hanem a kultúraközvetítő szerepe is fontos. A német mellett tehát hollandul, svédül, norvégul, illetve dánul tanulhatnak a hallgatók, de a német mint nemzetiségi nyelv is szerepet kap az

intézetben, elvégre nálunk működik a Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja is. Külföldi kapcsolataink jó példája a heidelbergi egyetemmel közösen végzett gip projekt, melynek munkájába rendszeresen vonják be a kiemelkedő teljesítményű hallgatókat. A hallgatók tudományos munkára való motiválása mellett ugyanakkor nagy szerepet kap az aktuális piaci igényeknek való megfelelés. 2012-ben indult el a német és német-nemzetiségi szakirányokon belül a Német nyelv és kultúra a hivatali és üzleti életben című specializáció, amelynek keretében gazdasági szaknyelvet és szakismereteket sajátíthatnak el a hallgatók. Idén először az Audi Hungary céggel kötött megállapodás keretében a specializáció legkiválóbb hallgatói egy egyhetes szakmai gyakorlaton is részt vehettek Győrött. Az Intézeti eloszlásnak megfelelően, az Intézeti Képviseleten belül is három Szakos Hallgatói Érdekképviselet (Szhék) vesz részt a közös

Germán

munkában: a Német, a Néderlandisztikai és a Skandinavisztikai Szhék. Ugyan a munka nagy részét igyekszünk csoportosan, közösen végezni, néhány kérdésben elengedhetetlen a szakos képviselők rálátása, hozzáértése. A hallgatók Intézeti Tanácson, tanszéki értekezleteken való képviselete mellett igyekszünk színesebbé tenni az intézet életét. Ebben sokszor kapunk segítséget az itt dolgozó lektoroktól, talán mert ők igénylik leginkább a fiatal, hazai tapasztalattal rendelkező hallgatók társaságát egy ismeretlen országban. Nyelvszakosokként igyekszünk olyan programokat szervezni, ahol a hallgatók a lektorok segítségével is gyakorolhatják a nyelvet, elmélyíthetik ismereteiket az adott ország kultúrájával kapcsolatban. Ennek egy remek példája a német szakosok által kezdeményezett Stammtisch című programsorozat, melyen egy egymással kizárólag német nyelven beszélő társaság gyűlik össze egy közeli lokálban. Az est sztárjai persze itt is az anyanyelvi beszélők.

Félévente látogatunk el Bad Kissingenbe, ahol több más országból származó germanistával együtt veszünk részt minikonferenciákon. Itt a tudásszerzés mellett a külföldi szaktársak megismerése, kapcsolatépítés is cél. Emellett idén tavasszal egy ausztriai tanulmányi kirándulás alkalmával az osztrák egyetemvárosokat is végigjártuk, felvettük a kapcsolatot a helyi hallgatókkal és hallgatói képviselőikkel. Az intézeti képviseleti munka keretében jelenleg tizenhat megválasztott képviselővel és ugyanennyi különböző egyéniséggel dolgozunk együtt közösen. Noha a három különböző szakterület látszólag igen nagy távolságot vonhat az egyes szakok képviselői közé, a 2014 tavaszán teljesen újraalakult csapat mára már teljesen összeszokott. Így büszkén mutatom be a képviseletet és írásaikat a pbú aktuális számában! Bori Kinga Germanisztika Intézet Képviseleti elnöke

Germán

Európa leghidegebb államai nem is olyan ridegek? Skandináviáról a legtöbbünknek havas mezőn ténfergő rénszarvasok vagy a befagyott tavon léket vágó, kabátjából ki se látszó horgász képe dereng fel, holott Európa legészakibb országai közel sem olyan sivárak, mint ahogy a köztudatban élnek.

A Regular Ordinary Swedish Mealtime-on túl „– Ismersz egy Norvégia nevű helyet? – Aha. – Az én művem, díjat is kaptam érte” – hangzik el a Galaxis útikalauz stopposoknak című filmben, mikor a Föld 2 épül. Ilyen és ehhez hasonló morzsákat elcsíphetünk a skandináv országokról, de hogy megkön�nyítsük a dolgotokat, most elárulunk jó néhány fontos és érdekes tudnivalót azokról a nemzetekről, melyek az elte btk Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékén meghatározzák mindennapjainkat. A gazdasági és politikai együttműködés az egész északi régióra jellemző, a skandináv országok alatt viszont Dániát, Norvégiát, Svédországot (kontinentális skandináv országok), Izlandot és kedvenc futballellenfelünket, a Feröer-szigeteket (inzuláris skandináv országok) értjük. Ezen államok hivatalos nyelvei mind az indoeurópai nyelvcsalád északi-germán ágába tartoznak, így egymáshoz igen hasonlatosak. A kontinentális országok lakói kisebb-nagyobb nehézségek árán is, de igen jól megértik egymás írott és beszélt nyelvét. A skandináv országok azonban sok szempontból is figyelemre méltók. Lakosságukat tekintve viszonylag kis nemzetekről beszélhetünk (egyedül Svédország ér Magyarország nyomába lakosságszámban mint a legnagyobb skandináv ország), ám ne hagyjuk, hogy a lélekszám megtévesszen minket: ezen államok Kanadát, Németországot, de még az Egyesült Államokat is lekörözve szerepelnek az ös�szesített nemzetközi gdp ranglistán. Lehengerlő természeti szépségük mellett a skandináv államok számos téren szolgáltak olyan újításokkal, technológiával és találmányokkal a világ

számára, melyek a mindennapjaink részévé váltak. Ki gondolná például, hogy az aeroszol-spray és a sajtszeletelő norvég, míg a hőmérő és a golyóscsapágy svéd feltalálók és tudósok munkái? Sőt, mi több, Alfred Nobel svéd kémikus, a dinamit feltalálója jóvoltából kerülnek minden évben kiosztásra a Nobel-díjak. De ha a kultúra egyéb területeire evezünk, rögtön találkozhatunk más, hétköznapjainkat meghatározó termékekkel, mint a határtalan lehetőségeket kínáló lego játékok, az ikea bútorok, a H&M ruházat, a Saab és Volvo autók, vagy elég csak bekapcsolnunk a rádiót vagy a YouTube-ot, és ömlik ránk a skandináv zene, elég csak az abba-ra, a Roxette-re, Avicii-re, Icona Popra vagy a nagy sikerű Ylvis együttesre gondolni – ez utóbbi tette fel a kardinális kérdést: „What does the fox say?” A gazdasági és technológiai fejlettség mellett a kiválóan kiépített szociális hálózat jellemző a skandináv országokra, melyek társadalmi-egyenjogúsági törekvéseiket tekintve világviszonylatban is az élen járnak. De vajon mi tette mindezt lehetővé? Miben különböző az ő szemléletük? Mitől skandináv a skandináv? Egyrészről furcsa tény, de náluk az adó és a jóléti állam szavak nem bírnak pejoratív jelentéssel. A skandináv modell meghatározó eleme a számunkra szinte lehetetlenül magas adók (50% körüli) és a körülbelül 25%-os ÁFA. Viszont a diszkrimináció teljes leépítése és ezzel együtt a teljes egyenjogúság eszméje olyannyira része ennek a modellnek, hogy parlamenti szinten is foglalkoznak a problémával. A következőkben a svéd társadalom példáján keresztül ismertetjük veletek a skandináv lelkületet.

Germán

Ki keres többet, Freya vagy Thor? Mihez kezd a homoszexuális Vörös Erik? – skandináv egyenlőség napjainkban A nemek közti egyenlőség nem svéd sajátosság, hiszen négy északi állam foglalja el az első négy helyet a világ legegyenlőbb országai között (Svédország 4. helyen áll, Izland, Finnország és Norvégia után, Dánia a 8. helyen végzett 2012-ben). Persze az élet nem csak adatokból áll, sok-sok törvény védi a nők helyzetét északon, többek közt a szülési szabadság kötelező jellegű megosztása a két szülő között (sőt, általában az apa többet köteles otthon lenni, az édesanyánál!). A parlamentben a nők aránya 1994 óta folyamatosan 40% felett volt, az idei választások során viszont csökkent a nők aránya a törvényhozásban, elsősorban a szélsőjobboldali pártnak köszönhetően, ahol mindössze 20%-os a női képviselők aránya. A közvélemény igen érzékenyen reagált a nők arányának csökkenésére. A mozgalmak természetesen túllépik a politika világának kapuit: a munkabérek terén a nők körülbelül 94%-át keresik a férfiak fizetésének, (de az állami szektorban szinte nincs is eltérés), mely kiemelten magas arány világviszonylatban. De beszélhetünk a fizetésekről általánosságban is: Svédország a világ egyik „legegyenlőbb” állama e téren, de még mindig sok kitűzött cél szerepel saját képzeletbeli listájukon. Mindezek mellett az iskolában is az egyenlőségre helyeződik a hangsúly, mivel mindenkit, nemtől, vallástól és nemzetiségtől függetlenül ugyanazok a lehetőségek illetnek meg, ami ugyan sokszor a tehetséggondozás kárára megy, de emiatt a lemaradások is jóval kisebbek a különböző rétegek között, és nem a családi és etnikai háttér határozza meg a fiatalok jövőjét. A felsőoktatásban pedig már egyenesen a férfiak lemaradásáról beszélhetünk, mivel 60% felett van a nők aránya a friss diplomások körében. A kényesebb, melegjogi kérdésekben is képesek akár alkotmánymódosításra is a kisebbségek védelme érdekében. A svédek büszkék, hogy egy olyan színes társadalomban élhetnek, ahol az egyház is engedélyezi a homoszexuálisok egyenjogúságát (ráadásul Stockholm püspöke az első leszbikus női püspök és a svéd egyházfő is nő).

A melegházasságot engedélyező törvényt a svéd parlament közel 90%-os többséggel fogadta el, a svéd társadalomnak pedig 81%-a tartja helyénvalónak a döntést, további 9% pedig nem házasság keretében, de fontosnak tartja (Mo.: 30+21%). A svéd Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek (lmbt) közösség 35%-a szembesült diszkriminációval 2011-ben (Mo.: 45%, EU: 47%). A svéd szellem alapján még bőven van hova fejlődni. Svédország nem csak a saját háza táján söpröget, a világban is hangosan hirdeti az emberi jogok fontosságát, segít a harmadik világbeli nemzeteknek, és kiáll azokért is, akik amúgy képtelenek felszólalni. Hogy a történelemből merítsünk egy kiváló példát: Raoul Wallenberg, Svédország magyarországi nagykövete a holokauszt idején emberek százait mentette meg hazánkban, saját életét is kockáztatva. A világháború után azonban eltűnt és soha nem került elő. Tevékenységeiért többek között Magyarországon is jelképes állampolgárságot kapott. Egy másik párhuzam hazánkkal Dag Hammarskjöld esete, aki az 1956-os események idején volt az ensz főtitkára, és később bizottságot állított fel, amely mélyen elítélte az itthoni történéseket. Világszinten pedig meg kell emlékezni ezen a ponton Olof Palme miniszterelnökről, akinek a vietnami háború során tett kijelentései miatt az usa meg is szakította a diplomáciai kapcsolatait Svédországgal. A legfontosabb célkitűzésük a civil szervezetekkel való együttműködés segítségével harcolni a nem demokratikus rendszerek ellen. A skandináv országok gazdaságukat és társadalmukat tekintve is a modern kor csodái, melyek példaértékűek a világ számára, skandináv szakosként ez érint meg minket leginkább. Ha északra tekintünk, egyenlőséget látunk ember és ember között. Akkor lesz mindenkinek könnyebb az élet, ha majd mindenki a saját képességei szerint a legtöbbet tudja nyújtani a közösségért, amely segítő kezet nyújt. Rideg, szarvaspásztor skandinávok? Reméljük, most már máshogy gondolsz rájuk. Kiss Dániel és Czeglédi Nagy Zsófia

Germán

Amikor Angela Merkel ismerősnek jelöl Facebookon Diáklegendák és hagyományok

Vannak olyan pillanatok a vizsgaidőszakban, amikor bármit megtennél, hogy elhalaszd a tanulást. Ilyenkor kezdesz el nagytakarítani, sütni, kínlódni, végül pedig teljes elkeseredettségedben már csak mémeket töltögetsz fel az évfolyamod Facebook-csoportjába. Az ilyen mémek főleg belső poénokra épülnek, és meg-megjelenik bennük a hallgatók reménykereső magatartása, ami igen jellemző a vizsgák előtti időszakokra. Egyesek ilyenkor abban reménykednek, hogy egy ifjú asszír tigrisisten menti majd meg őket a bukástól, mások pedig a világ egyéb befolyásos személyeinek erejében bíznak. Ekkor történik az, hogy a tél közepén Angela Merkeles mémekkel telik meg a feedem. Na persze, nem teljesen így kezdődött a kancellárasszony popularitása a szakon. Egyszer egy előadáson ismeretlen okokból kifolyólag cápajelmezben jelent meg egy hallgatótársam. Mire egy másik fogta magát, és elővett egy Angela Merkel maszkot a

„reménykednek, hogy egy ifjú asszír tigrisisten menti majd meg őket” táskájából. Így várták a tanárt. A maszk azóta több szakos rendezvényen megjelent, és ellátogatott a gólyatáborba is. Talán így sikerült továbbadni a hagyományt az újabb hallgatók felé. Az említett vizsgaidőszak tehát több kreatív hallgatót is megmozgatott a csoportokban. Egyszer azonban arra lettem figyelmes, hogy egy Angela Merkel (nevű profil) ismerősnek jelölt. Röhögtem egy jót, naná, vissza is igazoltam, elvégre milyen poén már, hogy Angie az ismerősöm. Nemsokára Angie megjelent a szakos csoportokban, nagyjából a fél szak ismerőse lett, és mindenféle megjegyzésekkel látta el a hallgatók profilját. Közben mentek

a találgatások, mindenki ráírt egy-egy trollkodni szerető ismerősére, hogy ki is állhat a profil hátterében. Aztán megjött a tavasz, elolvadt a le nem hullott hó, Angie pedig a mindennapok részévé vált. Néha egy-egy fotóra írt valami vicceset („Sexy vagy bébi”), udvariasan még a születésnapomra is gratulált. Nemrég mosolyoghatnékom volt, és gondoltam ránézek prominens barátnémra, azonban szomorúan tapasztaltam, hogy törölte a profilját. Persze azóta sem derült ki, hogy ki varázsolta szebbé nem egy napomat az elmúlt háromnegyed évben. Angie, ha ezt olvasod: köszönök mindent! Bori Kinga

Germán

G’schafft

A német nemzetiségi szakirány hallgatóinak év végi összejövetele A germanisztika szakon belül a német nemzetiségi szakirány bír a legalacsonyabb hallgatói létszámmal, különlegessége mégsem ebben rejlik, hanem a közvetített tartalmak sokszínűségében, és a több szakterületet átívelő jellegében. Ezekből következik, hogy a szakirány rendkívül családias hangulatú és egyúttal interdiszciplináris is, hiszen a klasszikus modern filológián (nyelvészet és irodalomtudomány) túl foglalkozik történelemmel, néprajzzal és joggal is, hogy csak egy-két tárgyból szemezgessek. Teszi mindezt egy, a közvetlen környezetünkben élő és létező kisebbségre vonatkozóan. A szakirány interdiszciplináris jellege visszaköszön az évről évre benyújtott szakdolgozatokban is. Ezt a színességet kihasználva, és hogy évfolyamainkat egy kellemes hangulatban eltöltött délelőttre összehozzuk, valamint nyissunk az irántunk érdeklődő hallgatótársaink felé is, a Germanisztikai Intézetben működő Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja és a Germanisztikai Intézeti Képviselet közösen megszervezte a G’schafft elnevezésű rendezvényét. Az esemény kettős céllal bírt, egyrészt záróvizsgázóink tesztelhették a publikum előtti előadási képességüket szakdolgozatuk bemutatásán keresztül; másrészt az alsóbb évfolyamok hallgatói bepillantást nyerhettek a szakdolgozati téma kiválasztásának fortélyaiba. Az esemény elnevezése meglehetősen poliszém, hiszen mint perfektiváló alak a „megcsináltuk” jelentéssel bír, szenvedő szerkezetbe téve azonban „kikészültünk”-et jelent. A két jelentés azonban egyidejűleg van jelen, mindezt egy a hazai németségre jellemző szinkópéban jelezve. A nemzetiségi hallgatókon kívül több érdeklődő germanista hallgató és oktató eljött; illetve a magyarországi német hetilap (Neue Zeitung) is képviseltette magát. A kávéról, az üdítőkről és a

harapnivalóról a hallgatók gondoskodtak. A felkért előadók két blokkban ismertették dolgozatukat és eredményeiket. A blokkok kialakításánál az arealitás játszott döntő szerepet: a dolgozatukban vizsgált

„Nyissunk az irántunk érdeklődő hallgatók felé is” magyarországi német népcsoportok földrajzi elhelyezkedésének megfelelően haladtunk a SvábTörökországból (Baranya, Tolna és Somogy megyék, illetve Bácska) a Dunántúli-középhegység összefüggően németek lakta területei felé. A bemutatott dolgozatok mégis leginkább két markáns pont köré rendezhetőek. Az előadók foglalkoztak egyrészt a magyarországi németek identitásproblémájával (kettő irodalmi és egy szociolingvisztikai megközelítésből), illetve az értékmentéssel és -megőrzéssel néprajzi(bb) színezetben. Összefoglalva elmondható, hogy az esemény kialakításából fakadóan akár hallgatói minikonferenciaként is interpretálható a G’schafft. Jó alkalmat nyújtott hallgatóink összejövetelére és eszmecseréjére, mindazonáltal a „kívülállók” is bepillantást nyerhettek abba, hogy mivel is foglalkozik egy nemzetiségi németes hallgató. Reményeink szerint az esemény megszervezésére a jövőben is sor kerülhet. Varga Zoltán

Germán

DACS Hollandia, Királyság! Ezzel a címmel indult 2014 őszén kulturális fesztivál a Holland Királyság magyarországi nagykövetségének szervezésében. A fesztivál több mint három hónapon keresztül színesebbnél színesebb programokkal várja az érdeklődőket, melynek célja, hogy új nézőpontból mutassa be Hollandiát. Többek között a rendezvénysorozatnak köszönhetően járt ismét Budapesten a World Press Photo kiállítás, mely szeptember 26-tól október 26-ig volt megtekinthető, és az elmúlt év hétköznapjait, eseményeit, sportjait mutatta be díjnyertes sajtófotókon keresztül. Október 3-tól tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban a fesztivál egyik legjobban várt eseménye Rembrandt és a holland arany évszázad festészete címen. A kiállításon Rembrandt húsz remekművét tekinthetjük meg pár Vermeer alkotás mellett. Ezen kívül több híres múzeumból, a párizsi Louvre vagy a londoni National Gallery gyűjteményeiből is hozzánk kerül pár alkotás. A 2014. évi Design Hét Budapest – melynek díszvendége Hollandia – az Átvitt értelem címet viselte. Október 3. és 12. között megismerhettük a holland design neves képviselőit, akik a technológiai innováció és az emberi környezet közötti átformálódó viszonyt mutatták be. A kortárs holland design élvonalát bemutató programok áttekintést adtak a designerek szerepéről az új technológiák és a mindennapi élet közötti kapcsolatok kialakításában, illetve arról a produkciós, üzleti és kereskedelmi háttérről is, ami a holland designt a világ élvonalába és az ország kulturális életének középpontjába emelte. Jurgen Bey volt az egyik vendégelőadó, aki egyebek mellett hazai témákra épülő workshopokat is tartott. November 7-én került megrendezésre a hetedik Akárki (Elckerlijc) est, melynek középpontjában Anne Frank állt. Az esten három könyv került bemutatásra egy kerekasztal-beszélgetés során. A beszélgetésben többek között részt vett Gera Judit,

az elte btk Néderlandisztika Tanszékének vezetője, aki rengeteg más könyv mellett az eseményen bemutatott egyik művet is lefordította magyarra. Az estet Réthelyi Orsolya vezette, aki szintén az elte btk Néderlandsztika Tanszékének egyik

„A holland designt a világ és az ország élvonalába emelte” oktatója. Az Akárki estek célja, hogy a már magyarra lefordított holland–flamand könyvekről kritikusok, szakértők beszélgessenek, ezzel kedvet teremtve az olvasáshoz. A komolyabb kulturális kiállítások és felolvasóestek mellett a programok között szerepel több, a fiatalságnak célzott esemény is. A Kensington együttes Hollandia egyik legaktuálisabb zenekara, akik idén a Szigeten is felléptek. Koncertjük októberben lett volna az A38-on, de egy sajnálatos sérülés miatt elmaradt, így a fiúk február 11-én jönnek ismét Magyarországra, tehát még senki sem maradt le megtekintésükről. Koncertek mellett több színpadi mű is bemutatásra került, mint például Vincent De Rooij ZzZzZ Boot! című modern darabja. A fesztivál november 17-ig tartott, de egy-két kiállítás még 2015-ben is megtekinthető lesz, így érdemes a továbbiakban is tájékozódni és új perspektívából szemlélni a holland kultúrát a dacs.hu oldalán. Gábor Fanni

Germán

Sinterklaas, avagy a holland Mikulás Bár még csak november van, az amerikaiak még fel sem ocsúdtak a Halloween utáni cukormámorból, a hollandok már a Mikulást várják. Persze nem a pirospozsgás, kövérkés, Coca-Cola reklámból integetős lappföldi Santa Claust, hanem valaki mást. Sinterklaas, aki a megszokottnál még jobban emlékeztet Szent Miklósra: magas, karcsú és püspöki ruhát hord. Gőzhajóval érkezik Spanyolországból a november 11-e utáni első szombaton, méghozzá minden évben más városba. Az érkezése előtt a gyerekek napokig a híradóban követhetik nyomon, hol jár a hajója, és mikor végre elér a kiszemelt városba, hatalmas, karneválszerű ünnepséggel fogadják, amit még a tévé is közvetít. Ezután még aznap vagy a következő nap a legtöbb város helyi felvonulásokat is tart, ahol Sinterklaas a fehér lován végigvonul a városon és a segédjeivel, a Zwarte Piet-ekkel (Fekete Péter) apró ajándékokat és édességeket oszt a gyerekeknek. Sinterklaas legendája egyértelműen Szent Miklóshoz vezethető vissza, a Zwarte Piet-ek eredete jóval homályosabb. Egyesek szerint eredetileg mórok lehettek, de ahhoz túl sötét a bőrük, mások szerint Piet egy fekete rabszolga volt, akit Szent Miklós megvásárolt, hogy felszabadítson, de ő hálából mellé szegődött segítőnek. Egy harmadik elmélet, ami a Zwarte Piet-ek színes egyenruhájából indul ki, és olasz kéményseprőknek állítja be őket, akik nem feketebőrűek, csak kormosak. Mindenesetre a gyerekek imádják őket, és nem ritka, hogy Fekete Péternek öltözve szaladgálnak az utcán. Az érkezéstől számított nagyjából három hétben minden Sinterklaasról és segítőiről szól egészen december 5-ig, a Pakjesavond-ig, ami szó szerinti fordításban az ajándékozás estéje. A kisgyerekek kiteszik a cipőjüket a kandalló mellé (vagy ha az nincs, a radiátor is megteszi), és répát vagy kockacukrot

hagynak ott Sinterklaas lovának. Ha jók voltak, másnap reggel ajándékokat találnak a helyén. Ha viszont rosszak voltak, akkor egyes legendák szerint Zwarte Piet a zsákjában visszaviszi őket Spanyolországba, mások szerint csak jól megveri őket. Hogy melyik a rosszabb, azt mindenki döntse el maga, de az biztos, hogy ehhez képest egy virgács vagy egy kis szén nem is tűnik olyan félelmetesnek. Ahol már kicsit nagyobbak a gyerekek, ott nem csak másnap találják meg az ajándékokat, hanem még 5-én este Sinterklaas (akit általában egy segítőkész szomszéd alakít) becsönget, és az ajtó előtt hagyja az ajándékokkal teli zsákját. Sinterklaas és a Pakjesavond jelentősége azután sem szűnik meg, hogy a gyerekek már felnőnek. A gyermeki kort elhagyó családtagok, amolyan titkos Mikulás módjára, előre kihúzzák annak a nevét, akit majd megajándékoznak, de nem csak ajándékot adnak, hanem egy tréfás, csipkelődő versikét is írnak a megajándékozott valamilyen bosszantó szokásáról vagy vele megesett kínos vagy vicces történetről. Mindezek után Sinterklaas december 6-án visszatér Spanyolországba, és megkezdődik a karácsonyi készülődés, ami nem meglepő módon közel sem olyan nagy dolog, mint Magyarországon, hiszen a hollandoknak Sinterklaas a valódi ünnep. Kovács Vivien

Germán

Mire jó a bölcsészdiploma? Tíz kicsi germanista a mérnököknél

A Germanisztikai Intézet megállapodást kötött a győri Audi Hungáriával. A germanisztika alapszkos, gazdasági specializációt végző hallgatók közül az évfolyam legjobbjai egyhetes szakmai gyakorlaton vettek részt. Idehaza ritka, hogy bölcsészek mérnöki tapasztalatra tegyenek szert. Az elmúlt hétről az egyik résztvevőt, Gyetvai Anettet kérdeztük. Miért jöttél germanisztika szakra, és miért pont ezt a specializációt választottad? Alapvetően kreatív és fogékony embernek tartom magam, aki szívesen tanul és tapasztal meg új dolgokat. Annak ellenére, hogy ez hasznos az életben, meglehetősen sok gondot okozott a pályaválasztásban, hiszen annyi minden érdekelt, és annyi mindent tanultam volna szívesen. Végül azt választottam, ami a legközelebb állt hozzám, és ez a német nyelv. Mint sok gólya, én sem tudtam egészen pontosan, mit fogok az egyetemen azon a bizonyos szakon tanulni, de egy percre sem bántam meg a döntésemet. A német nyelv mellett az irodalom a másik csücske a szívemnek, de ahogy telt az idő, elkezdtem egyre inkább érdeklődni a gazdasági témák, a vállalati szféra iránt is, ezért választottam ezt a specializációt (Német nyelv és kultúra a hivatali és üzleti életben). Hogyan választották ki a diákokat a gyakorlatra? A pályázati kiírásban szereplő elvárások teljesítése mellett önéletrajz és motivációs levél kellett a jelentkezéshez. Ezt követően egy interjún vettünk részt, ahol különböző aspektusok alapján történt a kiválasztás.

Mi volt pontosan a feladatotok az Audinál? Az elsődleges cél az volt, hogy bepillantást nyerjünk egy, az Audihoz hasonló multinacionális cég személyügyi tevékenységébe. Ez tehát magába foglalja mindazt, ami egy nagyvállalat életében a személyügyön történik. Ennek megfelelően nem konkrét feladatokat kaptunk, hanem számtalan lehetőséget és alkalmat, hogy megismerjük az említett területet. Milyen volt bölcsészként egy főleg mérnököket foglalkoztató cégnél? Ezen a területen már nem feltétlenül a mérnökök vannak többségben, de a végzettség ebből a szempontból nem játszott szerepet. Mindenki nagyon kedves, nyitott és segítőkész volt. Remek hangulatban telt az ott töltött idő, és jó érzés volt egy nagyszerű, barátságos csapat részének lenni. Milyen új ismereteket sikerült szerezned? Egyrészt rengeteg szakmai ismerethez jutottam, másrészt pedig olyan tapasztalatokat szereztem, amelyek egy multinacionális cég, egy-egy nagyvállalat mindennapi életében fontosak, legyen az egy interjú megszervezése és lebonyolítása, vagy akár egy megbeszélés felépítése. El tudod képzelni a jövődet hasonló cégeknél? Van jövő a bölcsészek számára ilyen területen? Azt gondolom, hogy a bölcsészdiploma értékes, főleg, ha az ember hajlandó és mer olyan ágazatok felé nyitni, amelyek nem szorosan kapcsolódnak a bölcsészethez. Így például a mi specializációnk elvégzése, és az ott szerzett ismereteink elmélyítése is egy remek kiindulópont a munka világába. Bori Kinga

Határtalanul

Germán

A Néderlandisztika Tanszék új, hágai lektort üdvözölhet Arnold van Veen személyében. A fiatal oktató hatalmas energiát fektet az óráiba és rettentő lelkes. E pár hónap alatt igazán belopta magát a hallgatók szívébe. Tanulmányairól, korábbi munkáiról kérdeztük, de arra is kíváncsiak voltunk, milyennek találja hazánkat. Európában meglepően sok országban és városban tanítanak holland nyelvet, a szomszédos országok szinte mindegyikében van holland tanszék. Miért pont Magyarországra esett a választásod? Mivel egész életem során Hollandiában éltem, amikor még ott dolgoztam, elkezdtem külföldi munkalehetőségeket keresni. Nagyon fontosnak és hasznosnak tartom az új nyelvek tanulását, ezért olyan országot kerestem, ahol a hollandtól nagyban különböző, általam még nem ismert nyelvet beszélnek. Emellett pedig Hollandiában volt pár magyar ismerősöm, valamennyire kapcsolatban voltam azokkal az emberekkel, és mindig jól éreztem magam a társaságukban. Úgy tudom, a francia és a holland ma elvégzése után nem egyből hozzánk jöttél. Körülbelül öt évig dolgoztam Hollandiában főiskolákon és egyetemeken. A leghosszabb időt Leeuwardenben töltöttem, ahol három évig interkulturális kommunikációt, francia és holland nyelvgyakorlatot tanítottam német és kínai diákoknak. Dolgoztam ügyvédi irodában is, de rájöttem, hogy ez nem egészen nekem való. Ezután még két másik főiskolában oktattam korotokbeli fiatalokat. Ezekben az intézményekben főképpen beszéd- és íráskészséget, holland és francia nyelvet, illetve kommunikációt tanítottam. Milyen más nyelveket beszélsz? A hollandon kívül angolul és franciául szinte anyanyelvi szinten, ezenkívül németül és görögül

viszonylag jól. Beszélek még egy kicsit spanyolul, portugálul és olaszul is, és remélem, egy kicsit majd magyarul is. Apropó, már viszonylag régóta, ideérkezésed óta jársz magyar órákra. Hogy megy? Hetente háromszor van magyarom, és egészen jól megy. A szint elég alacsony, borzasztó lassan haladunk. Szeretnék sokkal többet tanulni, de ez egyelőre ilyen körülmények között nem lehetséges. Természetesen könyvből magamtól is sokat meg tudok tanulni, de a beszéd része már nehezebb, hiszen alig van kapcsolatom anyanyelvi beszélőkkel. Volt már időd belekóstolni az itteni életbe. Milyennek találod a magyarokat, illetve a fővárost? Annak ellenére, hogy Magyarország nagyon sok mindenben különbözik Hollandiától, és az ittlét elég sok kihívás elé állít, a különbözőségeknek köszönhetően sokat tanulhatok, élvezem Budapestet. Ha az emberekre gondolok, legelőször a segítőkészségük és a kedvességük jut az eszembe. A magyarok nyelvtudásában találtam leginkább kifogásolni valót, ugyanis a legtöbben egyáltalán nem, vagy csak kicsit beszélnek angolul, ezáltal ellehetetlenítik az idegen nyelvűekkel való kommunikációt. Mi vagy ki hiányzik a legjobban? A testvéreim és a szüleim, tehát a családom, de hála a mai fejlett technikának, napi szinten kapcsolatban tudunk lenni. Berec Sára

Művész

Egy generáció kulturális vesztesége 2015. február 15-én meg nem határozott időre bezárják a Szépművészeti Múzeumot. Mi lesz így az állandó kiállításokkal és a Nemzeti Galériával, ami a Szépmű igazgatósága alá tartozik? Hová fognak kerülni a műemlékek? Miért zárják be az egész épületet és hogyan érint ez minket, diákokat? A hivatalos magyarázat A Magyar Szépművészeti Múzeum 2015. február 15én bezárja kapuit. A hivatalos magyarázat az, hogy az épület renoválásra szorul, a felújítást pedig egybekötötték a budapesti múzeumnegyed kialakításával, aminek megnyitása után lehet majd újra látogatni a múzeumot. A felújításra kiírt pályázat nyertesét tavasszal hirdetik majd ki, de a munkálatok csak 2016-ban kezdődnek el. Így már legalább három évre bezár a múzeum. Megengedheti magának ezt a bevételkiesést az intézmény? Az igazgatóság azzal nyugtatja a közvéleményt, hogy a Nemzeti Galériában megtekinthető lesz az állandó kiállítás egy része (nagyjából 50 alkotás), és ez pótolhatja a kiesés egy részét, de ebben sem lehetünk teljesen biztosak. A Szépművészeti Múzeum mellett idén a Nemzeti Galériára épületének „fejlesztésére” is kiírtak egy pályázatot, csak nem találtak megfelelő kivitelezőt, írja az Origo. Az újabb pályázatot jövőre írják ki. Ha lesz sikeres pályázó, valószínűsíthető, hogy a Nemzeti Galéria is bezár a múzeumnegyed megépítéséig.

Szakvélemény A jelenlegi körülményekről megkérdeztünk egy művészeti szakértőt is, akinek nevét kérésére nem közöljük: „A Műemléki Tervtanácson nem a teljes múzeum felújításáról, csak a Román Csarnok restaurálásáról és a hozzá tartozó pincerész átalakításáról értekeztek. Ez a felújítássorozat már régebben elkezdődött, és az egymásra épülő szakaszokban most érkeztek el a csarnok restaurálásához. Kételyeket ébreszthet

bennünk, hogy szükséges-e az egész épület bezárása egy olyan munkálathoz, ami az épület egy távoli, jól elkülöníthető részét érinti. Hiszen a csarnok és a pincerész is olyan terület, amelynek lezárása nem gátolná a múzeum rendeltetésszerű látogatását. A Román Csarnok jelenleg festményraktárként üzemel, és itt találhatóak a intézmény eredeti másolatai, tudniillik a Szépmű elsősorban másolatmúzeumnak épült, célja a korok legfontosabb művészeti emlékeinek bemutatása volt. Az egykori szobrászati másolatgyűjtemény jelentős része jelenleg is a Román Csarnokban van. A tervek szerint ezeknek csak egy töredéke marad a jelenlegi helyén. Bár a komáromi erődrendszer egyik részét – átalakítások után – másolatmúzeumként szeretnék berendezni, a kérdés az, hogy vajon addig hová kerülnek a Szépművészetiből a műemlékek?”

Hátrányok, értékveszteség A bezárásnak több hátránya van. A legkézenfekvőbbel érdemes kezdeni: minket, diákokat, is jelentősen érint. A képzőművészettel foglakozó hallgatóknak szükségünk van a múzeumra tanulmányainkhoz. Nemcsak a tárlatok, de a múzeum könyvtára is elengedhetetlen segítséget nyújthat nekik. A múzeumban évek óta tartanak foglalkozásokat általános iskolásoknak, ahol tanulhatnak a művészetekről, történelemről. Hasonló programok viszont nem csak a kisiskolásoknak szólnak. A tizenévesektől kezdve a felnőttekig mindenkinek szerveznek különböző érdekfeszítő foglalkozásokat. A rendhagyó tárlatvezetésektől kezdve (ahol három különböző

Művész témából választhatunk egyet, mint például az Azok a csalfa nők) az őszi táborokon át a vetélkedőkig mindenből lehet válogatni. Sőt, még születésnapi rendezvények lebonyolítását is vállalja a Múzeum.

Az utolsó időszakos kiállítások Február 15-ig több vendégkiállítást tekinthetünk még meg. Az egyik Rembrandt és a holland arany évszázad festészete címen várja az érdeklődőket. A tárlatot mindenkinek ajánljuk, hiszen a már meglévő képekhez még több mint 130 festmény érkezik,

„A csarnok és a pincerész lezárása nem gátolná a múzeum látogatását” többek között Amsterdamból, a Rijksmuseumból, a NewYork-i Metropolitanből és a Louvre-ból. A kiállítás már meg is nyitott, és a nevezetes dátumig, február 15-ig látogatható. Az Immendorff. Éljen a festészet! című kiállítás, a Klasszikus Kortárs Német sorozat második része (az elsőt 2012-ben Günther Uecker, Képpé formált anyag címen láthattuk Budapesten).

Művészeti záróra A múzeum állandó kiállításai is rendkívüli értéket képviselnek, generációk művészettörténészei nőttek itt fel. Ha nem jártátok végig az egyiptomi vagy az antik gyűjteményt, esetleg a Régi Képtárat, akkor ezt érdemes megtenni, amíg egyáltalán van erre lehetőség. Érdemes ellátogatni a Szépművészeti Múzeumba még utoljára, és bebarangolni az épületet, hiszen nem tudhatjuk, mikor tehetjük meg ezt legközelebb. Bíró Eszter

FOTO: FORTEPAN Somlai Tibor

Nyelvsarok

Múlt és jelen metszéspontja

A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet nyelvjárásgyűjtése – Mami, te, légyszi, ne visszafelé akarj menni! – mármint az időben visszafelé, mondta Mari néni unokája. Viszont mi kíváncsiak voltunk a múltra. És természetesen a jelenre is. A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet nyelvjárásgyűjtő és művelődéstörténeti tanulmányútja ugyanis egyaránt céljának tekinti a magyarok történelmének, hagyományainak megismertetését a résztvevőkkel és a jelen viszonyainak, folyamatos változásának feltérképezését. Egy olyan lehetőség, ahol végre az egyetemi padokban – olykor félálomban – végighallgatott előadásokon elhangzottak megelevenednek; az órán tanultak a szemünk előtt válnak valósággá, körbevesznek, és magukkal ragadnak bennünket. Így hát mi igenis szívesen hallgattuk a csallóközi Mari néni és Erzsi néni történeteit. Míg az unokáik „nem akarnak tudomást szerezni róla”, mi lelkesen ittuk adatközlőink szavait. Különösen érdekesek

„egy másik kultúrát hozott közelebb hozzánk” voltak azok a részek, amelyekben ők maguk állították szembe a múltat a jelennel. Ilyen volt például a kenyérről szóló visszaemlékezésük: „Tegnap is, tegnap is látom, hogy… vagyis ma, hogy van még kenyér, aszonygya unokám, mami, nem mész az üzletbe, nem hozol kenyeret? Mondom, de hisz van még! Addig dörcögtem, azér’ mégis elmentem, vettem neki kenyeret is, kifliket is, úgyhogy… há’ akkor nem vót ilyen! Jaj, még ha kemény kenyeret is! Most akkor mondok olyat, hogy biztos ilyet nem is hallottak, hogy hazamentünk iskolábú’, mert olyan kemíny

vót, nem kemény, száraz, mer’ nem vót nekik olyan, jó tészta vót, mer’ krumplis tészta volt. Krumplit, ugyi, tettek a kenyérbe. És nem hogy olyan kiszáradott, hanem… vagyis nem kemény, hanem kiszáradott volt, no most akkor: leszeletőte – nyugodjék! – édesanyám a kenyeret, belemártotta vízbe, víz után rögtön a kristálycukorba – hogy az milyen jó volt! Megpuhult a kenyér, és olyan volt, mintha mézes kenyér… há’ mézet nem láttunk. Olyan finom volt az a kenyér, hogy – de azér’ most ma valahogy mégse enném meg. Ez így van! Mer’, há’ mer’ van más azér’, hála Istennek, azér’ annyit, hogy há’ ennyi [enni] már csak… beosztjuk azt a nyugdíjat, na, hát ennyi azért tudunk, hála Isten, csak féretennyi ebbő’, sőt, kijönni vele másik nyugdíjig éppen ölég.” A személyes hangvételű beszámolókon, a szívhez szóló vagy éppen kacagtató élettörténeteken kívül hallottunk praktikus tanácsokat is, továbbá megismerkedtünk a kenyérdagasztás elméletével és néhány régi, csallóközi specialitás receptjével. Így – még ha azóta sem tudjuk magunk elé képzelni, hogyan is nézhet ki a gánci vagy a görhön – a fiktív gasztronómiai utazás egy másik (térben és időben is tőlünk távolabb álló) kultúrát hozott közelebb hozzánk. Mindemellett a kirándulás nem csupán új ismeretekkel gazdagítja a résztvevőket. Legalább akkora hatással van a lélekre, mint az agyra. Amellett, hogy tündéri nénikkel és bácsikkal beszélgethetünk, akik szívesen fogadnak bennünket, és élettapasztalataikat készek szóban átadni nekünk, szívszorongató volt hallani, ahogy a felsőpulyai magyar lakosok – ki magyarul, ki németül – azt bizonygatták, hogy ők bizony nem magyarok… Előnyelvi Diákműhely

Nyelvsarok

A szétad diákszleng vizsgálata

A szétad jelentésbeli ellentmondásai és használata diáknyelvben A bölcsészközeg jellegzetes kifejezéseinek vizsgálata nem könnyű feladat: rengeteg a nyelvi lelemény, melyek egy része hamar beolvad az egész huszonéves korosztály szókincsébe – elfelejtve korábbi bölcsész származását. A szétad éppen mostanában lépi át a bölcsészközeg határait. A szétad szó elsődleges jelentése: „valamilyen társasági esemény során jól érzi magát, meglepő, szokatlan cselekvést követ el, mellyel felhívja magára a figyelmet”. Ironikusan épp az ellenkezőjét is jelentheti: „valamilyen unalmas, magányos cselekedetet véghezvisz vagy belebukik”. A szétad másodlagos jelentésében: „eso. [elsősorban] férfi személy eso. női személlyel szexuális kapcsolatot létesít, mely során az eso. férfi személy az eso. női személynek az eso. férfi nemi szervének az eso. női nemi szervbe juttatásával örömet okoz, melyet az eso. női személy egy későbbi alkalommal valószínűleg hálásan megköszön”. Ezen másodlagos jelentésben a bölcsészközegben nem ismerhető a szó, de az internetes oldalak több szexuális tartalmú képnél, illetve több szexuális szórakozás céljából készített kisfilmnél feltüntetik a szétad szót vagy származékát számjellel. Mi most a szó elsődleges jelentéseivel foglalkozunk. A szétad igeként a leggyakrabban többes szám első személyű (szétadjuk, szétadtuk), illetve egyes szám első és második személyű (szétadom, szétadod, szétadtad) alakokban fordul elő. Az igei személyragozás első alakjai a szétad elsődleges jelentésének eredeti, második alakjai az elsődleges jelentés ironikus felfogásával állnak kapcsolatban, tehát a beszélő a pozitív eredménnyel (itt: népszerűség, siker) járó cselekvést a közeg másik szereplőjével közös térbe rendeli (értsd: szétadtuk a tegnapot „tegnap nagyon jól éreztük magunkat, sok pozitív élményünk volt, és nagyon örülök, hogy veled töltöttem a tegnap estét, ezért legközelebb is szeretném, ha együtt mennénk bulizni, moziba, stb.”). Ezzel szemben a negatív eredménnyel (itt: megvetettség, magány) járó cselekvésnél megteremti az én–te

viszonyt, és a negatívumot a közeg másik szereplőjéhez rendeli (értsd: szétadtad a tegnapot „tegnap egyedül voltál, és valami rendkívüli módon unalmas dolgot csináltál, aminek semmi értelme nem volt, ezért nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy veled lehet olyan izgalmas dolgokat csinálni, mint elmenni bulizni, színházba, moziba, meccsre stb.”). A szétad

„első kettős identitású igénk” gyakran fordul elő felszólító módú alakban, amely szintén ehhez a két jelentéstartalomhoz kapcsolódik: az adjuk szét! általában „menjünk el valahova, és tegyük felejthetetlenné ezt az estét” jelentésű, míg az add szét! „megsértődtem, ne is gyere ma velünk, hanem menj, csinálj valami unalmasat, majd holnapra megbánod, és jól kiröhöglek” jelentésben fordul elő a leggyakrabban. A szétad leggyakoribb származéka a szétadás, melyben az igei szófajisággal együtt a személyragozás ilyen formája is elveszik, tehát itt összemosódik az elsődleges jelentés valódi és ironikus olvasata. A nyelvhasználók körében ez valószínűleg hamar realizálódni fog, s elterjedhetnek a szétadásunk, szétadásaink, illetve a szétadásod, szétadásaid alakok. Az igei személyragozás jelentésmegkülönböztető szerepét átveszi a birtokos személyragozás. Említésre méltó a szétad ige értékkategóriája, mely a legfontosabbnak a hírnevet, az elismertséget, a gyors sikert tartja, ezzel az amerikanista kultúrákat idézi meg. Kijelenthetjük, hogy a szétad az első, magyar igekötőből és finnugor alapszóból összeállt ige, mely ugyan magában hordozza a nyugati kultúrák hatásait, de ironikusan és ezzel szimbolikus módon a magyar szavak és identitás megtartását is célul tűzi ki magának. A szétad az első modern értelemben vett kettős identitású igénk. Bencze Norbert

Kultúr

Gergye Krisztián

Merénylet – De Sade úr betanításában Színházkritika: Tizenkét dühös nő, forradalmi revü áthallásokkal Az Átrium Film-Színház új darabjának premier előtti bemutatóján voltunk, ahol tizenkét nő forradalmat csinál a színpadon. Ez a forradalom lesz olyan erős, hogy az új színházi forma közelebb jut végre a szélesebb közönséghez? Az Átrium Film-Színház előterében már fél hét táján nagy a tömeg. Várakozunk. Lehet érezni a levegőben a premier illatát, ahogy a szervezők rohangálnak fel s alá. A közönséggel együtt Tárnok Marica színésznő is megjelenik, lelkesen telefonál (jegyet intéz), és az első sorban keresi a helyét. A nézők

Hitelesen alakítják a különböző karaktereket saját személyiségükön keresztül. Fullajtár Andrea Marat szerepében bravúrozik, hihetetlen pontossággal ugrik egyszer a 18. század diktátorába, majd a mai, mocskos szájú fiktív vezető karakterébe. Takács Katalin Sade-t alakítja, akinek figurája visszafojtottabb, ezért is hat sokkolóan, mikor a darab vége felé Charlotte Cordayt (Sipos Viktória) arra ösztönzi, hogy üsse meg őt. Az igazgatónő igyekszik többször is közbeavatkozni, amikor egyes jelenetek elindulnak a szélsőségek felé, vagy amikor a „népet” bántó, már régebben kihúzott sorok hangzanak el a Jacques Roux szerzetest játszó Melkvi Beától. Mondanom sem kell, hogy az igazgatónő egy idő után nem jár jól, hisz forradalom van… Zubog a történés a színpadon, ismert dalokkal megtűz-delve, de természetesen átírt, aktualizált szövegekkel, furcsa, groteszk mozgással és látvánnyal. Kiugró kontrasztot adnak a divatos ruhák mellett a különböző színű műanyag zsákokból „összeeszkábált” jelmezek. Ezek hol a véreskezű Marat gyilkos eszközei, hol pedig egy váratlanul megjelenő musicaljelenet jelmezei. A váltások gyorsak, pontosak és élesek, nézőként nem is mindig egyszerű követni, mikor vagyunk színházi próbán vagy a francia forradalom kellős közepén. Bátor, szemtelen, szkeptikus, nyomasztó előadást rendezett Gergye Krisztián. Nem szépeleg, hanem erős kritikát fogalmaz meg, és kíméletlen kérdéseket tesz fel az ország helyzetéről. Azt kiáltja, hogy nyissuk ki a szemünket, halljunk, lássunk, merjünk felelősséget vállalni a társadalmunkban. Somogyi Anna

„a színészek ne a kényszert érezzék többé, hanem a művészetet” gyorsan kapcsolnak, már egész könnyedén kivehető a telefonbeszélgetés, nyilvánvalóvá válik, hogy az előadás színház a színházban szerkezetű lesz. Majd lassan megérkeznek a színpadra divatos, Tamara Barnoff által tervezett ruhákban a színésznők. Csak színésznők – tizenkét díva –, és elindul az előadás. A darabban a színészek táncolnak, énekelnek, és a táncosok, énekesek is játszanak. Dinamikusak, pontosak. Ellentétben az 1967-es Peter Brook-féle és a Victor Ioan Frunza rendezte előadással (2006, Új Színház), itt nem elmegyógyintézetbe visznek minket, hanem a társulat premier előtti nyilvános főpróbájára. „A színészek ne a kényszert érezzék többé, hanem a művészet és önképzés terén legyenek tevékenyebbek, amelyeket leszögeztünk már korábban az Emberi Jogok Dekrétumában” – hangzik el az igazgatónő (Tárnok Marica) konferálásában. Gergye Krisztián valóban teret ad a színésznőknek, akik ízig-vérig azonosulnak a megjelenített férfi szerepekkel, zsarnokokkal vagy őrült politikusokkal.

Kultúr

Bölcsészfantasy Németországból Könyvajánló: Az álmodó könyvek városa

Walter Moers az egyik legpimaszabb német szerző, sőt, pimaszul kreatív, aki világát nem csak szövegben, de saját illusztrációival is remekül képes átadni. Nyelvi leleményei pedig még Tandori Dezsőt is megizzasztották. Pimaszságára a legjobb példa talán Adolf Hitler életét kifigurázó képregénysorozata (Adolf, die NaziSau avagy Adolf, a náci disznó) vagy a Fönig (A Firály) című könyve, melyben minden egyes szóban szereplő k betűt f-re cserélt le. Moers minden könyvét saját kezűleg illusztrálja, és mint a fenti példa is mutatja, előszeretettel használ nyelvi játékokat műveiben, melyek többek között a fordítást is igencsak megnehezítik. Talán ennek is köszönhető, hogy az általunk ajánlott könyv bár 2005-ben megjelent magyarul

Fejtörő! Mely szerzők neveit rejtik az anagrammák? Ojahnn Golgo van Fontheweg Eseila Wimpershlaak Orca de Wils Gofid Letterkerl Perla La Gadeon Tandori Dezső fordításában, alig lehet rábukkanni. A fordítást sokan nehezen emészthetőnek, kaotikusnak titulálták, éppen ezért inkább német vagy angol nyelven érdemes olvasni. A Die Stadt der träumenden Bücher, avagy magyar fordításban Az álmodó könyvek városa lényegében nem más, mint egy – igen egzotikus – útikönyv Buchhaimról, melyet nyugodtan nevezhetnénk a Bölcsészek Paradicsomának is. A város egyetlen, ámde annál szerteágazóbb piaci ágazata az irodalom. Buchhaim (primitív magyar fordításban Könyvhon) ezzel nem csak az antikváriumok és a dohány- és papírillattal teli kávézók fővárosa, de itt minden, de tényleg minden a könyvekre épül. Például mondjuk maga a város. De erről később.

Útikönyvünk szerzője – amolyan könyv a könyvben módon – Hildegunst von Mythenmetz, a zamóniai világrend egyik talán leglustább és legátlagosabb fajának képviselője, tehát mi más lenne, mint egy sárkánygyík; zöldfülű, még befutás előtt álló íróként keresi az Ihletet, ama mágikus szellemet, ami a művészeket szállja meg egy-egy világhírű alkotás előtt. Bár az Ihlet létezésében manapság már igen kevesen hisznek, mikor főhősünk kezébe kerül a világirodalom valaha írt legcsodálatosabb műve, ő az ismeretlen szerző után kutatva indul el az álmodó könyvek városába.

Mik azok az álmodó könyvek? No persze, piaci nagyhatalom alatt nem csak azt kell érteni, hogy a tőzsdén Ottlik-részvényeket adnak-vesznek, vagy hogy a bölcsészek uralkodó rétegként vannak számontartva, de a könyvek fű alatti – vagy inkább föld alatti -– kereskedelme is virágzik. Fejvadászok helyett könyvvadászok szállnak le nap mint nap a város katakombáiba, hogy az ott lakó szörnyűséges lényeket (melyek persze túlmutatnak egy átlagos könyvmolyon), valamint egymást leöldösve kutassák fel a világirodalom elveszett remekeit. Éreztél már hasonlót a könyvtárban? Könnyen sejthetjük, hogy főhősünk kutatóútja is előbb-utóbb a város föld alatti könyvlabirintusába vezet, ahol az írott szóval táplálkozó könyvmolyok mellett három aggyal rendelkező antikváriusok és más lények lesznek a segítségére. Fekete mágiával, csavarokkal és fergeteges poénokkal teli könyv ez, mely méltó tisztelgés az olvasás és az irodalom szeretete előtt. Bori Kinga

Kultúr

Egy film a bölcsészlétről Elvtársaim! Bölcsészek! Tóduljatok a mozikba! Eljött a perc, amire mindig is vártunk. Feltalálták a jövő moziját. Na, nem erre a megalomán háromdés huncutkodásra gondolok. A jövőt mi magyarok diktáljuk. A VAN mozibusza egy zseniális ötlet. Bárki kirendelheti tetszőleges címre, a szomszédok és járókelők nagy ámulatára. A jegy áráért nem csak házhoz jönnek: jár hozzá popcorn, kóla és egy üveg szponzor vodka. Kész is van hat ember estéje. Módosíthatnám hát felszólításomat. Tóduljon a mozi hozzátok! A mozibusz sajnos egyszeri és megismételhetetlen lehetőség volt, de a lemaradtak vigaszdíjban részesülnek és a többiek se szomorkodjanak! Irány a moziba be. Ezt a filmet kötelező megnézni bölcsész fejjel. Ez a film rólunk szól. A film főhőse, Áron, közülünk való. Végtelen számú romkocsmát meg tud látogatni egy este alatt. Te vagy. Másnapos telefon a haverokkal, nyomozás. Te vagy. Bölcsészdiplomával munkát találni, opció: adatrögzítés. Te vagy? Kipróbálja magát külföldön. Te is lehetnél. Régi szerelmén próbálja túltenni magát. Ez biztosan te vagy. És én. Meg mi vagyunk még megannyi apróságban. Nem véletlen, hogy a filmet rendező Reisz Gábor egyszerűen generációs filmként szokta emlegetni. Tökéletesen elkapja a huszonévesek jelenét. Minden jelenetben magunkra ismerhetünk, ezért szórakoztat a film. Minden porcikáját átjárja a melankolikus, kedves humor, ami elveszi a sztereotípiák élét. Reisz Gábor megalkotta az új „moszkvateret” (ugye emlékszünk Török Ferenc 2001-es remekére?). Ja, és a legjobbat még nem is mondtam: a VAN vizsgafilmként készült el, összesen nyolc millióból. Filmalap? Ugyan… Pedig ahogy megannyi fesztivál díjaiból is látszik: csillagos ötös. Kovács Kristóf

Fotók a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan oldalának engedélyével

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

ELTE-s Akció!

ELTE-s diákkal 15% kedvezmény minden termékre! (Érvényes: nov. 19-től dec. 3-ig) Gyakran mesélte édesanyám, hogy kezdő nyelvtanár korában két óra közt legtöbbször egy hentesnél evett egy kis debrecenit, mustárral, kenyérrel. Ma már nagyon kevés hentes árul melegételt, így gyakran más helyet kell választanunk, ha egy jó kolbászt akarunk enni. Az Astoria sarkán található Bite Suasage & Beer tökéletesen visszahozza a hentesárudák falatozóinak hangulatát, csak a környezet lett modernebb. Az étlapon egymást váltják az ízletesebbnél ízletesebb kolbászok, sült császárok és nemsokára érkeznek a különböző szendvicsek, levesek, hot dogok is. Köretnek kenyeret, kellemesen csípős savanyúkáposztát, csemegeuborkát vagy savanyúkarfiolt választhatunk, emellett négy menüajánlat is kérhető 1200–2300 forint értékben. A választott kolbász mellé a sör sem maradhat el. Szerencsére ez utóbbiból sincs hiány, a csapolt Soproni és Zlaty mellett több fajta üveges, dobozos sört is rendelhetünk. Az ütős kombót pedig egy adag amerikai palacsintával fejelhetjük meg aszalt gyümölcsökkel kiegészítve. A rendelt fogásokat zsírpapírral borított, ízléses fatálcákon kapjátok meg rövid, öt–tíz perces várakozás után. Talán ezért is feltűnőbb, hogy a tálca nem úszik a hagyományosnak mondható

kolbászzsírban. A vastagon szelt, lágy fehér kenyér pedig tökéletesen elmélyíti a kalóriabűnözés nagyszerű élményét. A kapott mustár ízvilága egyszerű, de tökéletesen illik a kínált fogásokhoz. A Bite kolbászozója belesimul a környék szórakozásorientált arculatába, és az sem másodlagos, hogy kései nyitvatartásával (02:00-ig) még a hazafelé vánszorgó, vagy éppen azt megszakító fiatalok éjjel is választhatnak cserkészkolbászt a divatos gyros helyett, és még a sörözést sem kell feltétlen megszakítani. A Bite remek választás, ha a btk közelében szeretnétek gyors, ízletes ebédet fogyasztani, a folyamatosan bővülő választék miatt pedig érdemes gyakran visszatérni. Biztos vannak olyan előadásaitok, amik pihenésképpen egy ízletes bajor kolbászt követelnek, ilyen esetben pedig nincs értelme hentest keresni a környéken, a Bite tényleg csak pár lépésre van. A legvonzóbb ajánlat pedig álljon itt még egyszer! A Bite 2014. november 19-től két hétig 15%-os kedvezményt ad minden érvényes elte-s diákigazolványt felmutató hallgatónak. (A kedvezmény csak az Astorián érvényes a nem akciós termékekre.) (X)