#színházajánló #bemutatók #szakértő #interferenciák #Kolozsvári Állami Magyar Színház #Julius Caesart #Gorkij #idegenség #jegyárak
4
Eszmecsíra
Vicsi Judith
Nos, két év után enyém lett a szó ebben a csodás kis zöld (Perspizöld) dobozban. Ez a doboz nem korlát, hanem szabadság. A szavak szabadsága, amiket most leírhatok és ti olvashattok. Vágytam erre a dobozra. Felelősség, de hálás feladat. Lehet, hogy sokszor majd úgy érzem, nem bírom tovább és majd megveszek a feladatok alatt, de az a helyzet, hogy bármi kudarc is ér, úgyis felállok és újrakezdem százszor és még egyszer, ha az kell, mert a nap végére úgyis mosollyal fekszem le és másnap pozitívan kelek, akár egy proton.
#utazás #hátizsák #kocsitúra #Európa #Szlovénia #Szlovákia #Lengyelország #kultúra #hegyek #szabadság #város #barlangok
5
#egyetemiélet #nincs mit enni #van megoldás #zacskósleves #tuningolás #yey #pasta la vista #össze dobod és kész
7
Balla Noémi A három éves terv – avagy az albérlet, meg a busz bérlet
Feladom? minden este úgy fekszem le, hogy feladom feladom azt, hogy szeressek és feladom azt, hogy szeretve legyek feladom a boldogságot feladom az örömöt feladom a jóságot és feladom a hűséget feladok mindent, amit csak szeretek feladom az emberséget feladom a barátságot feladom a szépet s feladom a családot feladnék mindent mert ha nem lenne semmim akkor nem fájna semmi feladnék mindent még az életet is végtelenszer minden este én feladnám, de nem tudom én próbálom, de nem tudom itt hagynám, de nem tudom nem tudom, mert az éjjel hagy itt engem és akkor feladom azt, hogy feladnám
H
armadéves melankóliával kezdem írni e sorokat. Na, nem kell gondolni azért semmi pátoszra, szépíteni sem akarom az elmúlt éveket, de azért meg kell hagyni, sok víz lefolyt a Szamoson gólyakorunk óta. Mikor volt már az, amikor megérkezett az ember lánya, fia Kolozsvárra? Mert ő most elkezdi az egyetemet. Mese nincs. Költözés, albérlet meg buszbérlet van. És mintha nem lenne elég baja az embernek, kiszakadván az otthoni burokból, még egy csomó új emberhez is hozzá kell szoknia. Csodálatosan ritka esetben talál az ember magának egy vagány lakótársat, akivel majd harminc év után is mókázva gondolnak a konyhai gyújtogatásokra, ablaktörésekre, kiabáló szomszédokra. De igazából a többség nem jár ilyen jól. Általában horkolósak vagyunk, meg büdös lábúak, trehányok és igénytelenek. Takarítani is csak akkor, mikor muszáj, vagy ha jön a házinéni. Mikor az ember elképzeli, hogy egyetemre fog járni, valahogy úgy láthatja lelki szemei előtt, hogy beiratkozik, órára jár, tanul és kész. Három év múlva tanultakká, műveltekké, bölcsekké és egyáltalán, igazi géniusszá válunk. Mert egyetemre jártunk. Így gondolja az ember első évben. Gólyafejjel. Aztán következnek a mono-
ton hétköznapok. Ha már kicsit meg- is emberek. Hihetetlen, de mégis azok. szoktad a lakótársad, még akkor is ott Persze többségük már elfelejtette, mivan az új csoporttársaid és tanáraid lyen érzés a katedra túloldala, de a leghada. Az oktatók – nem holmi töltő- jobbak tudnak, éreznek és megértenek tollkoptatók. Tehát igen sok új arccal – tőlük érdemes és jó tanulni. Hosszútámegismerkedik az ember nagy hirtelen von úgyis azzal maradsz, amit egyetem és van bennünk egy szűrő. Pillanatok közben éltél meg. alatt szelektál, válogat, sorrendet álTehát miután okosan kialakítottuk az lít, és aki nem éri el az ingerküszöbét, új kolozsvári imázsunkat, azért vigyázni azzal nincs, mit kezdjen. És mindez kell, mert nem mindig az első benyomásodpercek töredéke alatt zajlik le az más a tuti, még akkor sem, mikor tüagyunkban, észre se vesszük és pusz- körbe nézünk. tán az első benyomás által keltett érAz utolsó év margójára még an�zetek alapján határozunk meg valakit. nyit írnék, hogy tulajdonképpen nem Mikor először váltottam iskolát, engem az egyetemtől kell elvárd, hogy három azzal ijesztgettek, év múlva te egy hogy nagyon viMikor az ember elképzeli, hogy cakkpakk meggyázzak ezzel az egyetemre fog járni, valahogy csinált felnőtt leelső benyomással, szel. Az egyetem mert ha egy taná- úgy láthatja lelki szemei előtt, nem erre tanít és rom így könyvel el, hogy beiratkozik, órára jár, ta- nem ő lesz a hiakkor kész, négy nul és kész. bás akkor sem, évig fog a billog a ha kiszálltok vagy homlokomon izzani. Igyekeztem is, szor- megbuktok, csak abban nyújt segítgalmasnak tűnni, meg minden, de az séged, hogy önmagad jobban megisember csak nem tud kibújni a bőréből. merd, kapcsolatokat építs és szakmát Plusz előbb-utóbb úgyis rájönnek, hogy tanulj. Ha a talentum megvan, már egy krónikusan késő, mindig másnapos csak ügyesen kell vele sáfárkodni. képű, lúzer emberpalánta vagy. Vagy Áve, Gólyák! fordítva. Azért, mert első nap lekési az Ja, és ne felejtsetek el kocsmába ember a nyitó gálát, még lehet egy talp- meg színházba járni! Ott vannak a raesett fenegyerek. Továbbá a tanárok legjobb arcok.
2 . oldal Bálint Noémi
Bajtársaim,
vissza az
Perspektíva, 2016. november
Müller Erik
EGYETEMRE!
Szép és jó nyaralni, talán mindenkinek az a kedvenc időszaka, viszont ne feledkezzünk meg arról, hogy a pihenés előtt tanórákon való részvétellel, projektleadásokkal és szes�sziós stresszel tengettük az időnket. Jól érzitek, ez az időszak újra itt van. Alig kezdődött el, mintha máris a közepében lennénk. Az első hét szép és jó, egy-két óra itt-ott kiesik, de ami azután jön… Itt most félbeszakítom a gondolatot, még mielőtt arra a következtetésre jutnátok, hogy mindenkit el akarok ijeszteni írásommal. Az egész úgy indult, hogy a vakáció utolsó hetében már nem bírtam az érzéssel, miszerint már annyira mennék. Hogy hová? Csak simán a városba. Emberek közé. Ha a saját nyaramat veszem példaként (és azt fogom, mert itt és most megtehetem), akkor azt kell mondanom, a végére már nagyon unalmassá vált. Nagyszerű a nyár, de mi történik, amikor elfogynak a programok, ráadásul vidéken laksz és a barátaid sem érnek rá veled lógni? Kicsit kizökkensz a szociális életből és elkezdesz unalmas dolgokkal foglalkozni. Ezért aztán az utolsó hét az olyan volt, hogy már hét elején pakolni kezdtem, mert tudtam, egyre bizonyosabban közeledik az idő, amikor egyetemi évnyitóra kell menni. Függetlenül attól, hogy a tanulás rész nem sorolható a legkedvesebb elfoglaltságaim közé, természetesen kíváncsi lettem, hogy az előttem álló időszak mit tartogathat a számomra. Gondolok itt a régen látott ismerősökre, akik természetesen folyamatosan változnak, úgy külső, mint belső tulajdonságaikban, valamint mindazon programokra, melyekben részt fogok venni. Nem utolsó sorban pedig a városi életet is át akartam élni, újra és újra. A legjobb hír máris kiderült az évnyitón, miszerint harmadévben a kommunikációsoknak végre nincsenek reggel óráik. Legalábbis semmiképp sem nyolctól. Hogy mekkora kő esett le a
Az első szelet
KOLOZSVÁRBÓL! Elsőévesként még nehéz tájékozódni és informálódni, hogy mikor, hol, és mi az, ami minket érdekelne. Kolozsváron lehetőség van arra, hogy megtalálja mindenki a neki tetsző programot, legyen irodalom- vagy buli párti, vagy mindkettő. A lehetőségek száma hatalmas, a lista hosszú és változatos. Kolozsváron tanuló magyar diákként mindenképp tudnunk kell a KMDSZ-ről. Ez a civil egyesület igyekszik segítséget nyújtani az egyetemi élet minden területén. Útbaigazítás, időszakos állásközvetítés, fénymásolás és nyomtatás, valamint lakáskereső szolgáltatásuk mellet őket dicséri az első ingyenes diákkártya is, amelyet igényelhet minden magyar diák. (Még több információt megtekinthet-
#Kolozsvár #egyetem #első év
szívemről? Talán nem is egy kő, hanem inkább egy szikla. Mi volt az első dolog, ami megfordult a fejemben? Végre bármelyik este kimehetek a barátaimmal szórakozni, mert nem kell korán kelnem. Természetemből fakad, hogy nagyon igazságtalannak érzem, amikor korán kell kelnem. Olyanként fogom fel, mintha valaki éppen kínozna, pedig a csergőórámon kívül más nem igazán kínzott eddig reggelente. Ilyenképp volt pár kellemetlen dolog a múltban, hiszen volt olyan óra, melyet rendszeresen elaludtam. Ismerős a helyzet? Úgy gondolom, elég sokunknak ismerős lehet, amikor a csergőóra ricsaja félbeszakítja legszebb álmodat, ezen feldühödve pedig eszed ágában sincs kikelni az ágyból, még csak azért sem! Ha továbbviszed a reggeli gondolatot arra, hogy milyen az éppen lezajlani készülő tanóra hangulata, és természetesen az is eszedbe jut, hogy a tanárod direkt lágyan, monoton hangon adja elő az egész történetet, bizonyos lehetsz abban, hogy semmiképp nem fogsz a puha kuckódból időben kiszállni.
Miért aludnál el órán, a tanár szeme láttára, a hideg padon, ha maradhatsz a barátságos szobád falai között, a jól megszokott pihe-puha paplanod ölelésében? Ez persze nem kellene rendszeressé váljon, de ebben az évszakban és időjárásban néha akarva-akaratlanul is jön egy-egy „kihagyom az egészet” feeling. Tekintettel azokra, akiknek viszont rendszeresen vannak óráik reggel is és még szorgoskodnak is felkelni, üzenném: lehet, hogy a reggeli alvásotok megrövidül, viszont tudjátok, hogy aki korán kel, az aranyat lel. Ez az „arany” lehet bármi, ha képesek vagytok meglátni már a nap kezdetekor az értékes dolgokat, reggeli kedves gesztusokat, építő gondolatokat tanáraitok szájából. Visszatérésem az egyetemre ezen gondolatokat tárta fel bennem. Mint mindig, most is előbújtak a személyes élményeim. Biztos vagyok abban, hogy az új tanév ismét új élményekkel gazdagít majd mindnyájunkat. Sikeres tanévet, zökkenőmentes szessziózást, sok alvást! Ne felejtsük ki a szórakozást sem, ahová élménydús partykat kívánok nektek „bajtársaim”!
tek a honlapukon: http://kmdsz.ro/ KMDSZ/ vagy megkérdezhetitek személyesen a Petőfi/Avram Iancu utca 21. szám alatti épület első emeletén.) S ha már van hol aludnod, és tudod, hol lehet kinyomtatni a tanulmányi szerződést, akkor jöhet a diákélet kellemesebb oldalának felfedezése. A színházrajongók figyelmébe ajánlanám a Váróterem Projekt (WaitingRoom) független színházi társulatot. Az egykor frissen végzett szinis diákokból alakult csapat szívesen dolgoz fel fiatalokat érintő témákat, amelyek megnevetettnek, megríhatnak, meglepnek. Előadásaik rólad és neked szólnak. (http:// www.varoteremprojekt.ro/hu/ ) Az egyetemi élethez szorosan hozzákapcsolódott a kocsmai lét, amely nem csak az ivászatokról szól. Sok esemény otthont lelt a város különböző kocsmáiban: Slam Poetry, Kocsma Kvíz, Irodalmi estek, Bretter kör. A kihívásokat kedvelőknek melegen ajánlom a Kocsma Kvízt. A csapatok-
ban versengő diákok mindenféle témájú kérdésekkel találkoznak. Felmérhetik tudásukat, tanulhatnak mindezt egy hangulatos környezetben, barátokkal. Az irodalom szerelmesei sem unatkozhatnak, hiszen az irodalmi esteken régi idők nagy költőinek és íróinak remek munkáit eleveníthetik fel. Keringőt lejthetnek egy XVIII. század bálteremben, vagy szerelmet vallhatnak egy
Mint őszi falevél, lehullva az avar terjedelmes, végtelen szőnyegére, úgy bóklászik az első éves egyetemista is Kolozsvár utcáin. Bár ez a kép igazán aktuális és idilli hangulat élményét idézi fel bennünk, a valóság azért közel sem ilyen zavartalan. Egy biztos, a sikerélmény fogalma mindenképp átértékelődik egy ilyen helyzetben, hisz eljutni A pontból egy tervezett B pontba úgy, hogy közben senkit nem kell leszólítani, hogy legyen iránymutatónk, az már maga egy diadal. Gyermekkorunkban mindnyájan találkoztunk Jancsi és Juliska történetével, amit tulajdonképpen most, elsőévesként tudunk igazán átélni és átérezni, amikor nem a főtéri galambsereg etetése céljából érzünk késztetést kenyérmorzsák szórogatására. Ezzel szemben a különféle kocsmák és szórakozóhelyek koordinátáit már mindenki kívülről fújja; de érveinket persze komoly filozofikus pillérek biztosítják, mert ezt már az ókorban Arisztotelész is megmondta: hogy az embernek szüksége van szórakozásra azért, hogy majd komolyan tudjon dolgozni. Mi pedig miért is ellenkeznénk egy világhírű filozófussal?! Hogy mi a helyzet a tanulással? Zsákutca.
fűzfa árnyékában. A modern költészet kedvelőinek, pedig a Slam Poetry fellépői foglalják rímekbe gondolataikat és érzéseiket a világról, tárják fel lelkük mély bugyrait. Kolozsvár kész befogadni mindenkit, aki részese akar lenni az ő világának, és kívánjuk, hogy annyit adjatok a városnak, mint amennyit ti kaptok tőle az itt töltött évek során.
3. oldal
Perspektíva, 2016. november
Egy nyitva felejtett szempár emlékei Október beköszönte újból elővettette velem a kalendáriumot és a piros tollat. Véget sem értek az összemosódó tarka nyári napok, de én már számolni kezdtem az órákat, a szempillantásnak tűnő heteket és rögtön elsődlegessé vált az időgazdálkodás. Az őszi műsorfüzet szinte megszámlálhatatlan alternatívát kínál a művelődni, tanulni, fejlődni vágyók számára. Konkrétan kompromisszum elé állítja az embert. Miről mondok le, ha most éppen ezt választom? Miért éljek egy másik, ismeretlen lehetőséggel, ha a jelenlegi stádium biztos? Ha úgy éreznénk, hogy elegendő válasszal szolgált a szünidő, kifogytunk a kérdésekből, hát tévedünk. Nyughatatlan másodéves lévén morfondírozás nélkül fejest ugortam a sűrűjébe és kijelenthetem: cseppet sem bánom! A történet tavaly kezdődött, amikor még halvány fogalmam sem volt Kolozsvárról, a felsőoktatási rendszerről, a szélesebb társasságok tevékenységeiről. Azt viszont tudtam, hogy tagja szeretnék lenni valaminek, tartozni akarok valahova. A magyar egyetemisták gördülékeny, kényelmes mindennapjaiért a Kolozsvári Magyar Diákszövetség huszonhat éve fáradhatatlanul teszi a dolgát, folyamatosan újdonságokat iktatva be az éves programtervezetbe. Hogy a csupán néhány napos elsőévesek betekintést nyerhessenek ebbe az energikus környezetbe, elsőként részt vehettek a Gólyák éjszakáján. Ez a városjáró verseny a népszerű kocsmák látogatásáról, különféle rövid csapatjátékokról, fejtörésről szól, a sürgető idő nyomásával keverve. Az ötfős csapatok minél gyorsabban kellet megoldják a feladványokat, valamint pontokat gyűjteniük. A négy órát felölelő city touron felgyülemlett gőzt hagyomány szerint módon a Bulgakovban lehet kiereszteni, ahol fény derült az eredményre. A nyertes csapat ingyen vehet részt a novemberi KMDSZ Gólyatáborban. A középiskolai rendezvényekhez hasonlóan az egyetemi intézetek is gólyabálokkal kedveskednek a zöldfülűeknek. A nyertes párok ezután városi szinten is összemérik alkotóerejüket a december eleji KMDSZ Gólyabá-
lon. A gálát hetekig tartó felkészülés, táncpróbák, improvizációs gyakorlatok előzik meg. Az előadáson nemcsak előre megformált produkciók kerülnek bemutatásra, hanem a gólyáknak válaszolniuk kell számos kvízkérdésre, ugyanakkor dramatizációs játékokban is helyt kell állniuk. Pontozás által, gondosan válogatott versenybíróság dönti el, hogy ki kapja a város párja címet. A sorrendet betartva az estét after zárja. Kolozsvár egyetemi központ lévén számos gólyaprogramot szervez. Legnagyobb népszerűséggel a KMDSZ Gólyatábor rendelkezik, évek óta hatalmas a túljelentkezés, úgy résztvevők, mind szervezők körében. Ezen a hétvégén az elsőévesek megismerhetik közelebbről a diákszövetség vezetői tanácsát és tájékozódhatnak a legfontosabb rendezvényeiről. Három nyílt nap ismerkedéssel, sporttal, falutúrával, beszélgetésekkel, bulival fűszerezve. Tábor, amiről egész évben szó esik majd, ami szüntelenül bővíti, erősíti az aktív diákéletet. Az ünnepi hetekre hangolódva elkezdődik az ötletezés, a toborzás, ugyanis visszatérve a téli vakációról gőzerővel beindul a KMDSZ Téli Majális szervezése. Nagyobb, több egyetemistát megszólító, egész napos őrület, amelyre diáknaposokhoz hasonló csapatok jelentkezését várják. Ügyességi játékok, harácsolás, gőzölgő bográcsok, csapatzászlók, kabalák, színpad,
Utolsó gondolataim…? „Elfogyott, kifogyott, kész, vége mindennek! Fölfordultam!” Vég. Vége. Végső. Végzős. Végz… Végzős??? — Hiszen csak most kezdtük! — Bla, bal, bala, hagyjuk a kliséket! Elrepült persze, na és? — Annyira azért mégsem egyszerű, legalábbis számomra. Vagyis persze nem bonyolult, de kicsit mégis. — Inkább csak fáj. De nem az, hogy el kell menni, mert egyébként is nem biztos, hogy elmegyek. Sőt igazából még örülnék is, ha elmennék, mert amúgy sem szeretem a várost. Megdöbbentél? Hülye vagyok, mi? Na igen, és miért? Egyébként is miért kellene szeretni egy várost? Vagy miért pont ezt a várost?
Te, ti vagytok a hülyék, ti, akik szeretitek vagy legalábbis azt mondjátok, mert úgy gondoljátok, ez normális. Nem a várost kell szeretni, nem is az egyetemet és nem is a kocsmát. Az embereket kell szeretni, akiket általuk ismertél meg, és közülük sem mindenkit. Amúgy is rengeteg az idióta, a balkán arisztokrata, vagy éppen a migráns értelmiségi vagy a kivénült őslakosság. Na, őket pont nem kell szeretni; lehet, de nem ajánlott, nincs sok értelme. A kapus bácsit, aki minden reggel mosolyogva köszön kezicsókolomot;
bemondók, zene és a fűtésért felelős kémiai anyag együttese a hófödte Törökvágáson. Színes diáksokaság, elszánt fiatalok, akik mérhetetlen lendülettel bizonyítják az összetartás, a tenni akarás, az együttlét fontosságát. Azt, hogy nem csak a nyári hónapok alkalmasak emlékezetes összeröffenésekre. Ez amolyan előhírnöke az év legmarkánsabb diákrendezvényének, a huszonhárom esztendős KMDSZ Diáknapoknak. Ötnapos pedálozás, több mint ötven csapat, több mint kétezer egyetemista, számtalan próbatétel, sportbajnokság, kocsmajáték, táncverseny, -maraton, felvonulás, neves előadók, szédületes bulik. A kolozsvári ifjúság ékköveként emlegetett programsorozat talán a legeredményesebb, leghírhedtebb csapatok, társaságok kialakulását segíti elő, valamint lehetőséget nyújt a bizonyításra, a sikerélmény megízlelésére a kihívások rendkívüli sokoldalúsága révén. Hos�szú története, pezsgő lüktetése, hatalmas ereje által erdélyi viszonylatban már több generáció meghatározó diákfesztiválként emlegeti. A KMDSZ meghirdette tavaly a Keresztszülő mentorprogramot, amelynek célja bemutatni egy képzéssorozatban az önkéntességet, a rendezvényszervezést szakemberek, tapasztalt diplomások, doktoranduszok segítségével. A mentorprogram ősztől április elejéig tart, célja, hogy a gyűléseken, előadáa szomszéd nénit, aki áthív egy gőzölgő kávéra „másnap”; a tulajodat, aki tudja, hogy már nincs több kajád és áthív ebédre; a barátnődet, akinek megfürödhetsz a kádjában; a haverodat, aki hazavisz magához részegen; a lakótársad, aki ha beteg vagy, megméri a lázad és a forró teát ágyba viszi; a barátaidat, akiknek borzasztóak a szóvicceik; a csoporttársaidat, akikkel jót röhögsz a csoportmunkákon; a munkatársaidat, akik néha dolgoznak helyetted és fordítva; a tanáraidat, akikre felnézel, mert motiválnak és persze a családodat, akik hazavárnak. Na, pont őket kell szeretni, de nagyon! Nekem miattuk fáj. Mi lesz nélkülük? Hiányozni fognak, nem kicsit, nagyon. Miért? Mert jó embe-
Gál András
sokon szerzett ismeretekből táplálkozva voltaképpen megszerveztesse a résztvevőkkel a KDMSZ Szülinapokat. A szervezet áprilisban ünnepli megalakulását, ennek tiszteletére kulturális eseményeket, foglalkozásokat, kisebb pályázatokat hirdetnek a mentorprogram önkéntesei. Hogy a diákság a hosszú nyári hónapokban se feledkezzen meg Kolozsvárról, augusztusban részese lehet a KMDSZ Nyári Egyetemnek. Ez a Kolozsvári Magyar Napokkal párhuzamosan zajlik, megannyi szórakozási, művelődési és városnéző programot kínálva. A Nyári Egyetemre frissen érettségizett tanulók és középiskolások egyaránt jelentkezhetnek, ahol választ kaphatnak az igencsak bonyolult, az iskolától sok ízben eltérő felsőoktatási rendszerhez fűződő kérdéseikre. Én személyesen kimondhatatlanul hálás vagyok a törődésért, kedvességért, segítőkészségért, amit nap mint nap kapok embertársaimtól. Örömmel tölt el visszagondolni a sűrű első itt töltött évemre, nem győzöm eleget köszönni, hogy mindezeken részt vehettem és szervezhettem. Kétségtelen, hogy Kolozsváron igenis van, mit csinálni, nem csak tanulást, előadásokat, szemináriumokat jelent az iskola utáni időszak. Lassan be kell vallanom, hogy igaz az unalmas, öreg, elavultnak hitt szóbeszéd: az egyetemi évek a legszebbek!
Kolumbán Zenge rek, mert szeretnek és viszont szeretem őket. Mert függök tőlük, mert mindenki függ valamitől, mindenki függ valamitől… Valamitől… Jó ez, kell ez, akartam ezt? Nem, nem volt betervezve, csak így alakult. De milyen jó lett! Jön az utolsó párszáz méter, bulik, KommNapok, szesszió, munka, bankett, államvizsga, döntés, iratkozás, mesteri… Ez már más mese, hagyjuk. Lassan a fejünkön a kalap, kezünkben a „diploma”. És?! Ők lesznek majd mellettem, hogy sírjunk, nevessünk, dolgozzunk, szórakozzunk, beszélgessünk, hogy szeressünk s majd hiányozzunk. Őrülten nagyon!
4. oldal Korpos Attila
Egyetem és Kolozsvár után
Perspektíva, 2016. november
(külföldön)
Gondolom, belerázódott már mindenki az egyetemista légkörbe, s ha mégsem, akkor folyamatban van a projekt. A felsőbb éveseknek ez már nem újdonság, a kezdőknek pedig izgalmakkal, akadályokkal teli hetek ezek. Mindenki keresi, kutatja saját helyét a lakóközösségében, az egyetemen, a néha túlzsúfolt városban. Egy kávéra/sörre összetelefonálja a haverokat/haverinákat, rég elfeledett barátokkal igyekszik feleleveníteni a kapcsolatot, sőt olyanoknak is köszön az utcán, akiknek esetleg az otth oni környezetében eddig soha. A fent leírtak nagyjából rám is érvényesek. Én is végigjártam ugyanazt az utat, amely néha rögös, máskor gördülékeny mindennapok benyomását keltette. És most is ezt élem, a „nagyjából” sarkítás pedig itt nyer értelmet: már nem Kolozsvár utcáit koptatom, hanem Dániáéit. Hogy mit keresek itt frissen szerzett mesteri diplomával? Nem szükséges magas-
röptű okfejtés a válaszhoz. Jó élet van a kincses városban, nem lehet okuk panaszkodni az ott tanulóknak. Barokkos túlzással minden lokálban barátokba botlik az ember, ha minden nap buli kell, az sem megoldhatatlan feladat, éldegél a gyerek az otthoni jussból, szóval ki van szolgálva elég rendesen. Ha alapképzés alatt nem is, de mesteri alatt már
bőven belefér egy kis plusz meló, amelyből már szinte-szinte fenn tudja tartani magát. És itt kezdődik el egy szellemi folyamat, amely tulajdonképpen nevelő célzattal is szolgál: új értelmet nyer a tudatosság. Már nem teljes mértékben a szülői pénzen tengődsz, az egyetemi kötelezettségek mellett már pontosan jársz munkába (egy-két hiányzás után nem a vizsgád marad el, hanem más is a helyedre léphet, ezért nem jó kijátszani a sorsot) és nagyobb céljaid is kezdenek lenni. Akárcsak egy pók, szövögetni kezded a kis hálódat, amely az álmaidat igyekszik összefogni és megtartani a levegőben (gondolat szintjén) egészen addig, amíg realitássá alakulnak át. Materializmus ide, „a pénz nem boldogít” oda, a világ rendjét egy fecske, de még egy Kolozsvárnyi sereg sem fogja tudni megváltoztatni, így tenni is kell az álmokért! Nem arról van szó, hogy ott-
Filmajánló
Tőkés Hunor
Mit nézzünk meg a színházban?
Hacksaw Ridge – A fegyvertele-
Naiv gondolat lenne azt hinni, hogy a 21. században a mozi vagy az otthoni filmnézés, a bármikor elérhető sorozatok (ha persze kijött az új évad és nem tűkön ülve várod) csökkentették a színházi előadásokra való igényt. Színház volt, van és lesz is. Mi meg élünk is a lehetőségeinkkel, ha időben vége van a szemináriumnak. Na de mégis miket ajánl a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze számunkra? Laczkó Vass Róbert a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, a Kolozsvári Magyar Opera munkatársa, a kortárs magyar költészetből ihletődő előadóestek és tematikus koncertek megálmodója, előadója. Verset, publicisztikát ír, az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház Nyitott szemmel című világutazó sorozatának a házigazdája. Hozzáértő, szóval lássuk az eredményt:
nek szava
Van aki számára az elvek mindennél többet jelentenek. Így volt ez Desmond T. Doss esetében is, aki a háború ellenére úgy döntött, hogy nem fog embert ölni. Műfaj: életrajzi, háborús filmdráma Szereplők: Teresa Palmer, Andrew Garfield, Hugo Weaving Bemutató ideje: 2016-11-04
Doctor Strange
Laczkó Vass Róbert: „Komplett natban a Yuri Kordonsky által rendezett,
színházi repertoárból ajánlani bizonyos számú előadást mindig torzítja az összképet, hiszen éppen azt a sokszínűséget hagyja figyelmen kívül, amit a repertoár képvisel. De mivel ajánlatot kértél, hadd ne térjek ki a kérdés elől, és tegyem meg a nagyon szubjektív ajánlataimat. Meggyőződésem, hogy ez az ajánlat éppen arról szól, mit és ezeken kívül mi minden mást érdemes megnézni a Színházunkban! Személyes kedvencem ebben a pilla-
nemrégiben bemutatott A mélyben című előadás. Gorkij Éjjeli menedékhelyét az orosz eredeti címnek megfelelően játsszák a kollegáim. Elsősorban az előadás sokrétűsége és a nagyszerű játéktere nyűgözi le az embert, aztán valahogy teljesen elmerül benne. Szerintem ilyen összefüggésekben érzi magát a legjobban színész."
(Makszim Gorkij: A mélyben – november 9. (szerda) és 18. (péntek), 19:00 órától, stúdió-előadás a nagyszínpadon; román és angol nyelvű feliratozással.) "Formabontó látványvilága, sajátos nyelvezete miatt a Silviu Purcărete rendezte Julius Caesart is szívesen ajánlom. Ez az előadás az idei Nemzeti Színházi Fesztivál ajánlatai közt is szerepel, így két másik előadás mellett Bukarestben is ezzel az előadással képviselteti magát a Színházunk." (William Shakespeare: Julius Caesar - október 21. (péntek), 19 órától a nagyszínpadod; november 12. (szombat), 19:00 órától szintén a nagyszínpadon; román és angol nyelvű feliratozással.) "És látatlanban is csak ajánlani tudok minden egyes előadást, amely idén az Interferenciák biennálé programjában van, és amelynek a középpontjában az idegenség jelensége áll. Éppen aktuális művészi provokáció a gondolkodásra!” Szóval gatyát felkötni, mert számos előadás vár rátok, akciósan 15 lejért 30 helyett. Az 5. INTERFERENCIÁK - Nemzetközi Színházi Fesztivál 2016. nov. 24. és dec. 4. között mozgatja meg Kolozsvár kulturális rétegét. A jegyek általában nagyon hamar elfogynak, így nem árt vigyázni és előre félretenni a shaorma elől a lóvét. Amit megsúgunk a prog-
hon nem lehetne megélni, elhelyezkedni szakmában vagy karriert építeni. Utóbbi kettő talán valamivel keményebb dió, de a megélhetés mindenkinek adott. Persze egyetlen összetevő alapkövetelmény mindhárom esetben: akarat is kell ahhoz, hogy dolgozz! Egyáltalán nem biztos, hogy sikerült behatárolnom a távozás okát. A szemléletváltás, a megújulás, a kultúraismeret talán mind apró összetevői a végső döntés meghozatalának. De még a saját magad megismerése, korlátaid behatárolása, esetleg a klisészerű „új élet kezdete” sem elhanyagolandó receptje ennek a tőlünk „észak-nyugati specialitásnak”. És hogy miért ide? Az adódó lehetőség betöltötte az addig üresen álló tervezőlapot az asztalomon. De nem újdonság manapság, hogy a fiatalok csak úgy lelépnek külföldre. Leléptem én is, de tudom: Kolozsvár visszavár! (folytatjuk)
ram kínálatából: Goethe: Faust, G. E. Lessing: Bölcs Náthán, William Shakespeare: Szeget szeggel. A jegyek megvásárolhatóak a helyszínen (előzőleg) vagy online a színház weboldalán (http:// www.huntheater.ro), ahol bővebb információkat is megtudhattok a fesztiválról és a 2016-os előadásokról.
A Marvel-univerzum novemberben egy újabb hőst hoz el közénk. Dr. Strange, egy baleset következtében lebénult idegsebész, feladata lesz mágia segítségével megmenteni a világot. Műfaj: akciófilm Szereplők: Benedict Cumberbatch, Tilda Swinton, Rachel McAdams, Mads Mikkelsen Bemutató ideje: 2016-11-04
Fantastic Beasts and Where to Find Them – Legendás állatuk és megfigyelésük
A Harry Potter-világ rajongóinak, egy izgalmas film a bűvös, misztikus lények felkutatásáról. Műfaj: fantasy Szereplők: Eddie Redmayne, Ezra Miller, Collin Farrell Bemutató ideje: 2016-11-18
Snowden Snowden, biztos már hallottál róla. Az amerikai titkosszolgálat informatikusa, aki sokkoló információkat tudott meg. A kérdés az, hogy ezeket nyilvánosságra hozza veszélyeztetve a saját életét, vagy ő is részt vesz a titkosszolgálat illegális tevékenységeiben. Műfaj: életrajzi dráma Szereplők: Joseph Gordon-Levitt, Scott Eastwood, Nicolas Cage Bemutató ideje: 2016-11-18
5. oldal
Perspektíva, 2016. november
Szabó Lídia-Dóra
Utazásra fel!
Utazások által új tapasztalatokat szerzünk, megismerünk új kultúrákat, új szokásokat. Mák Arany ezen a nyáron Szlovéniában, Szlovákiában és Lengyelországban járt, és arról mesélt nekünk, hogy milyen az ottani környezet, az emberek és persze azt is megosztotta velünk, hogy milyen szép helyeken járt.
Hogyan került a Szlovéniába igazából az EMKISZ-en Például nem létezik kerítés, vagyis és Lengyelország?
Hogyan találtad ezt a lehetőséget? rak és barátságosak az emberek ott. keresztül jutottam el. Az egyik rendezvényünk Kárpát-medencei méretű (Kultivál – Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztivál), ezért előfordul, hogy a kolozsvári csapatnak utaznia kell, amikor a rendezvény más országban van megszervezve. Szlovákia és Lengyelország viszont nyaralás volt. Tíz év után végre eljutottam nyaralni nyáron, ez egy jól megérdemelt kirándulás volt számomra. A két országot összvissz nyolc nap alatt jártuk be kocsival.
Nem volt hosszú kocsival az út?
Igazából 12-en voltunk, több kocsi, több sofőr. Barlangligeten, a Magas Tátra aljában aludtunk, onnan már csak irány a hegyek, barlangok, városok, úgy Lengyelországba, mint Szlovákiába.
Merre jártál az utazásaid során és miket tapasztaltál?
Szlovéniában Lendván voltam májusban. Éjszaka érkeztünk meg, nem láttunk semmit sem, de reggel mikor felkeltünk, akkor meglepődtünk, hogy milyen szép környéken vagyunk. Lendváról röviden: nagyon szép környék. Ami nagyon meglepett engem, az az volt, hogy nagyon nyíltak, bát-
jelképes, kicsi, maximum térdig érő bozótok, egy-egy helyen ajtó is van, hogy a kutya ne szaladjon egyből ki. Az emberek egyáltalán nem félnek, ugyanis az utóbbi években nem is regisztráltak olyant, hogy lopás. Nagyon érdekes a művészetük, ugyanis nem olyanokkal találkozol, mint más városokban, amerre jártam én, hanem teljesen a modern művészet van jelen a városban. Ami még nagyon érdekes volt Lendván, hogy szörnyen üres. Kb. azt tudom mondani, hogy olyan, mint Kolozsvár New Yorkhoz képest, tehát nagyon csendes. Nagyon finom ételeik vannak. Esélyünk is volt enni egy étteremben, ahol a főszakács szolgált fel nekünk helyi különlegességeket. Amit még nagyon érdekesnek találtam, az a tanítás, a tanárok egy óra alatt a tananyagot leadják magyarul és szlovénul is, így mindenki beszéli Muravidéken mind a két nyelvet. Az iskolájuk olyan nagy, mint a BBTE épülete, vagy talán még nagyobb is, van egy hatalmas parkja, mint a kolozsvári Sétatér és emellett van még focipálya, kosárlabdapálya.
képbe
Szlovákia
Szlovákiát igazából valamikor januárban találtuk ki: a baráti társaságommal úgy döntöttünk, hogy idén jó lenne elmenni valamerre. Barlangligeten laktunk, este érkeztünk meg a szállásunkra. Néztük a szállásunkat, hogy oké, hogy megkaptuk jó olcsón egész hétre a házikót, de eléggé furcsán nézett ki. Elég sokat álltunk kint, míg nagy nehezen megjelent a szlovák tulaj. Szlovákiában tudni kell, hogy majdnem senki sem tud angolul, legalábbis nagyon kevesen. Németül tudnak egy páran, de leginkább activity módban értettük meg egymást. Néha, mikor hallják, hogy magyar vagy, akkor tudják, hogy ungarisch és azt mondják, hogy „gyermek”, nem számít, hogy férfi vagy nő vagy, akkor is úgy mondják neked. Még maximum egykét szót mondanak neked magyarul, de az idegen nyelvekkel tényleg nincsenek a topon. Miután nagy nehezen beengedett, nagyon meglepődtünk. Ez tipikusan egy olyan helyzet, amikor nem a külső alapján kell megítélni a házat. Beléptünk és nagyon szép, rendezett, tökéletes kis házikó tárult elénk, nagy közös térrel, konyhával, meg mindennel, ami kell. A következő napokban elindultunk felfedezni a környéket. Jártunk Zakopanéban, Lengyelországban, ami egy síparadicsom igazából. Nyáron mondjuk, inkább turistaparadicsomként működik. Amúgy ha Zakopanéban jársz, akkor onnan tökéletesen lehet látni a lengyel Kárpát-vonulat egy részét. Másnap elmentünk a Rysy csúcsra, ami 2500 m magas. Mi 1300 m-ről indultunk, én személy szerint nem mentem fel, csak kb. 2300 m-ig. Akik feljutottak, csak annyit tudtak mondani, hogy: itt volt Lengyelország, itt volt Szlovákia, itt köd volt, itt meg láttak mindent.
Ezen kívül még Lengyelországban voltunk Auschwitzban is. Auschwitzban hát rengeteg turista volt, mintha legalább egy turistaparadicsom lenne. Nagyon érdekes volt az a kontraszt, hogy ott van a múzeum, ami eredetileg koncentrációs tábor volt, előtte pedig tömegben ülnek körbe az emberek és fagyiznak, meg üdítőznek és várják a sorukat, hogy bemehessenek. Amikor végre eljutottunk odáig, ahol írta azt, hogy „a munka felszabadít”, ott rengetegen, nagy mosollyal szelfiztek. Na mi ezt nem csináltuk, meg nem is volt gusztusunk őszintén hozzá. Bent pedig nagyon látszott, hogy kik azok, akik ismerik a történelmet és kik azok, akik nem.
Hogyan
látszott?
Nagyon lehetett látni abban, hogy aki európai és történelemismerő, az nem szelfizett végig, a gyerekét nem engedte, hogy körbe szaladgáljon, amerre ő akar. Sokan azt csinálták, hogy pak-pak-pak, csinálok pár képet és kint vagyok. De úgy, hogy igazából semmit nem olvastak el és sehova sem néztek be, csak lőttek egy-egy képet. Mindenkit löktek fel, hogy akkor most én is kell lőjek itt egy képet és így néztünk, hogy: hova sietsz, ember? Álljál le egy kicsit! Mi teljesen máshogy éltük meg, mivel azért mégis az nem egy olyan hely, ahol bármit megengedsz magadnak. De összességében a lengyelek nagyon szeretik a magyarokat: „lengyel magyar – két jó barát”.
Hogyan
jellemeznéd pár szóban az utazásaidat?
Mivel jellemezném? Minél több helyre utazok el, annál több kultúrát ismerek meg. ez azt jelenti, hogy annál több leszek én. Ami azt jelenti, hogy a mentalitásom, a nyitottságom, minden változik, és nem maradok az az ember, aki csak egy irányba halad. Igazából azt tudnám elmondani, hogy az az ember, aki egész életét leéli a szülővárosában, az olyan, mintha nem menne ki a szobájából. Igazából csak így tudod megismerni, hogy mik vannak még a világban, így tudsz több lenni, emberként gazdagodni.
6. oldal
Perspektíva, 2016. november
Mit olvassunk? Barta Hanna
Jurányi Zsolt: Az alvilág zsoldjában
Polonkai Éva
Túlélni Taligával
SPORT - SPORT -SPORT -SPORT -SPORT -SPORT
Ki akar ma kozmikus regényeket olvasni? Darvasi László legutóbbi regényében a boszorkányperek örökké népszerű témájához nyúlt, az eredmény mégis elemi erejű szépirodalom, ami tetőtől-talpig beleeszi magát az olvasóba. A boszorkányperek manapság a legkülönbözőbb helyekről: történelemkönyvek, monográfiák, jogtörténeti esszék és lektűrök lapjairól köszönnek vissza. Aki csak találkozik a témával egyszerre érzi a középkor poklából felemelkedett, büszke nyugat felsőbbrendű megvetését és az elemi ösztönök kiváltotta szégyellnivaló, kíváncsi borzongást. A boszorkány irodalmi motívuma Wass Albert Funtineli Boszorkánya óta senki tollának nem adta meg magát olyan lírai szépséggel, mint ahogyan Darvasi László legutóbb megjelent regényében, a Taligásban találkozunk vele. Pedig Darvasi nem varázsolt a saját boszorkányaiból
kasul Európán: könyveket hoz, visz PestBudán és Bécsen át, megrendeléseket teljesít, hébe-hóba lát ezt-azt és a megfigyeléseit gondosan őrzi, polcra teszi a saját titkai mellé. Ilyenként tartja számon a látottakon túl azt is, hogy ki viseli a viaszos spanyol csizmát, ami rendszeresen össze-vissza rugdossa, hogy ki a nevezetes Barbara Strozzi, aki alkalomszerűen énekel neki, és hogy mit jelent számára Paulina, akit a szívében a titkoknál is mélyebben őriz.
titokzatos mesei hőst, mint amilyen Wass Albert Nucája. A Taligás boszorkányai (nem elírás a többesszám) valódi, érző, élő, eleven, névvel és postacímmel felruházott egykor élt szegedi emberek. Darvasi László a fennmaradt levéltári anyagokat szakszerűen és túlzások nélkül dolgozta be a regénybe - bármelyikünk fellapozza a periratokat könnyen ráismerhet azokra a férfiakra és asszonyokra, akiket később Szeged főterén máglyára vetettek. Ez a regény viszont nem volna több egy szakszerűen megírt történelmi esszénél, ha az író nem találja meg és teszi elbeszélővé az esendőségében szenvedélyesen szerethető Taligást.
A Taligás a bátorság regénye
A hatalomba burkolt névtelenek fenyegető gyávasága máglyákat lobbant és gerinceket tör. A porban kúszó kisember, akinek a nevét is, a teste hegeit is ismerjük ugyanolyan gyáva, de az ő gyávaságát szánjuk. Ez a regény azokról a gyávákról szól, akik nem félnek, és azokról a bátrakról, akiknek összekoccan a foga a félelemtől, mégis tolják előre a taligát megrakva könyvekkel, olykor emberekkel, hiába a vizsla tekintet és hiába a félelem: teszik, amit a reszkető szív parancsa követel.
Kicsoda Taligás?
Pont olyan olvasó, mint te meg én. Félelemtől álmatlanul forgolódik, de hisz a szó, a könyvek és az általuk közvetített gondolat erejében. Fájdalmában, félelmében verssorokat mormol, dörmög, suttog, harsog. Néha fél. Nagyon szeret. Taligás egy taligával vándorol keresztül-
Gólörömtől visszhangozva Tizennyolc csapattal startolt a Visszhang Kispályás Labdarúgó Bajnokság október 17-én, a Flora sportkomplexum műfüves pályáin. Első este öt mérkőzést játszottak a mindenre elszánt csapatok. A csípős hideg ellenére a jókedv és versenyszellem jellemezte az este hangulatát. A bajnokság a SIC-LA és H.C.S, valamint a PTI és Báttyáék meccseivel kezdődött, meglehetősen nyugodt tempóban, megfontolt labdavezetéssel. Követve a stratégiákat, kissé vontatottan telt el az első tizenöt perc. Ahogy lassan bemelegedtek az izmok, egyre hangosabb utasításokat, kiáltásokat hallattak
a csapatkapitányok. Kialakultak a taktikák, dinamikusabbá, bátrabbá váltak a játékosok, így a második félidőkben egészen kiemelkedő próbálkozásokat láthattak a nézők. Másodikokként az Árnyék FC és a Kamikázé, illetve a Kolozsvári Góbék és a Next Time csaptak ös�sze, majd a Tifossi 2010 és 69’ SixtyNine párosa zárta az estét. A már-már legendássá vált diákSIC-LA PTI Árnyék FC Kolozsvári Góbék Tifossi 2010
Gál András csapatok idén sem hagyták szégyenben az elődöket. Félelmet nem ismerve, rendkívül mozgalmas játékkal szinte lesöpörték riválisaikat a pályáról. Meglepően kevés lapot osztott ki a játékvezető, mindenki a fair play elvén segítette előre csapatát. Tartva a papírformát, az első szakasz végeredményei:
4:2 4:1 4:2 4:0 5:0
H.C.S Báttyáék Kamikázé Next Time 69’ SixtyNine
„– Mindent meg lehet csinálni, csak pénz kérdése az egész.” – egy örök igazság a könyv soraiból kiragadva, talán semmi újat nem mondok ezzel. Ilyen egyszerű, ha pénzed van, bárki lehetsz és bármit megtehetsz. Baráti tanács hatására elolvastam az Alvilág zsoldjában-t. Maffia, gengszterélet, drogok, pénz, emberrablás. A regényt nem lehet kriminek nevezni, azonban kicsit súrolja a műfaj határát. Izgalmas és őszinte, már amennyire az alvilágról őszintén lehet beszélni, mesélni. Ha az író előélete után ’gúglizunk’ egy kicsit, és ha a fele igaz, mindannak amikről ír a világunk nem, hogy zöld vagy szürke, hanem fekete. Nagyon Fekete. Minden negatívum mellett, a könyv rendkívül érdekes és fölöttébb izgalmas világba kalauzol el. Bármennyire meglepő, számomra még szerethető karaktereket is találtam a regényben. Bátran ajánlom egy őszi olvasós hétvégére!
Barbara
és Alean Pease: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő?
Két kérdés, amelyre mind a két nem képviselői választ szeretnének kapni. Ha csak részleteimben olvassuk végig a könyvet, akkor is választ, válaszokat kaphatunk. A férfiak miért hazudnak? Hányszor tettük már fel kisírt szemekkel a kérdést a barátnőiknek, akik akárcsak mi pislogtak és hülye teóriákat gyártottunk, hogy miért. Pedig a válasz egyszerű, legalább is az írók szerint. Valljuk, be hajlamosak vagyunk mindent túlbonyolítani, hajlamosak vagyunk senkiben sem megbízni, hajlamosak vagyunk túl nőként viselkedni. Mint a szebbik nemet kérlek, csak olvassatok bele, utána egyszerűbben fogtok látni dolgokat és megkímélitek magatokat egy teljesen fölösleges sírástól. A fiú barátaim már többször is mesélték, hogy nem értik, miért sírunk ha kell, ha nem?! Panaszkodnak, hogy sokszor össze vannak zavarodva, vagyis a viselkedésünk miatt. Igen? Tényleg? Akkor mi mit mondjunk?! Kedves fiúk, legények, férfiak olvassátok el a könyvet, hátha megvilágosodtok egy kicsit.
7. oldal
Perspektíva, 2016. november
Tőkés Hunor
Bególyázva Tanácsok kezdőknek
(segítünk életben maradni)
(avagy, egy gólya elmondása az első napokról) „Végre a sarkadra kell állnod. – mondta. – Az a helyzet, hogy az emberek ugyanúgy félnek a világtól, mint te, és én is félek, csak nem engedem, hogy észrevegyék. Erről szólnak az élet játszmái. – habozott, nyelt egyet, majd farkasszemet nézett a földdel, úgy folytatta – Tudom, hogy nem hangzik hitelesnek tőlem az életről való tanácsadás, de néha a vesztesek tudják a legjobban, hogy hol hibázunk…” Egy pillanatig lefagytam. Ott állt előttem az ember, aki az életemet adta, akinek bűntudata volt azért, mert nem adhatott meg mindent, amit szeretett volna. Pedig nekem bőven elég volt az, amit adni tudott. Egyszerűen nem tudtam megszólalni, az a gombóc a torkomban nem engedte. Inkább megöleltem. Az mégiscsak többet elmond… Így búcsúztam el ettől a 190 cm magas, testes, mégis lágyszívű embertől, az egyetlen családtagomtól, aki kék szemével olyan értelmesen tekintett a világra, hogy az irigységből folyton meglopta őt. És most itt hagyott. Noha nem önszántából és nem is örökre. Csupán ezt kellett tennie, mint minden apa, ha a gyermeke elindul a maga útján. Az én utam, ahogy itt mondják: K-várra, Yolozsvárra vezetett, a városba, ami bekebelezte a hegyeket és az emberek idejét. Ezért mindenki rohan és dudál vagy dudál és rohan, miközben centiméterekre száguld el a járókelőktől. Megszámoltam. Itt ötpercenként jár
a mentő éjjel és nappal még többször. De az emberek boldogak, vagyis annak mutatják magukat, mert akik nem boldogak, azok nem igazi egyetemisták. Ez a pár év az élvezetekről szól, elvárják tőlünk, vagy mi várjuk el magunktól. Mielőtt egyetemre jöttem, akarvaakaratlanul megnéztem szinte minden amerikai egyetemista propagandafilmet: az Amerikai pitéktől, a németig; a Buliszervizen át, a Minden pasi disznón keresztül a Rossz szomszédságig. Szórakoztatóak, de a valóságot nem tükrözik. Hallottam, az egyik diáklány azért nem jön el gólyatáborba, mert úgy hiszi, az csak szívatásról és ivásról szól. Ez badarság, minden felsőéves ismerősöm dicsérte, élvezte, és ha nem akart inni, nem tette. Nem volt se ciki, se megalázó számukra. Sőt, Isti arról panaszkodott, hogy nem ivott eleget… De hát ő székely… Amúgy egyedül a közlekedést volt nehéz megszoknom. Legalábbis én sosem bírtam, ha belemásznak az intim szférámba, most meg a buszon általában öten is ezt teszik. De majd ezt is megszokom, mint az ötszemélyes bentlakást, a két órán át tartó szemináriumokat és előadásokat, meg hogy itt kevesebb a magyar, mint Vásárhelyen. Szerettem ott lakni… de az az igazság, hogy itt mindig van, amit csinálni és mindenki szabadabb elvű. Az idődet elveszik a dugók, a szakkönyvek kijegyzetelései, a projektek előkészítései, viszont az éjjel a miénk és arra használjuk, hogy megtudjuk, kik is vagyunk valójában.
Elsőévesek, figyelem! Tapasztalatokból merítve adunk át minden tudást, csak azért, hogy túléljétek az első hónapokat. Olvassátok figyelmesen: 1. Tényleg csak akkor kelj át az úton (főleg, ha központban vagy), ha zöldet mutat a lámpa, és még azon kívül legalább egyszer nézz szét! 2. Ha valamiért rosszul vagy, inkább halj meg, minthogy a sürgősségre menj. 3. Ha nincs pénzed, látogasd meg a Mărăști-i Infinityt - életmentő hely. 4. Ne hagyd ki a Diáknapokat!!! 5. Mindig tarts otthon vodkát vagy valami erőset. Sosem tudhatod, mikor lesz szükséged pár kortyra. 6. Mindig figyelj, hogy az út melyik oldalán ülsz fel a buszra! Jó, hogy 25ös, de nem mindegy, merre megy. 7. Ne stresszeld magad egész héten egy hétvégére leadandó házi miatt. A határidő csodás múzsa, elég, ha az utolsó pillanatokban fogsz neki. 8.Ha csak lehet, kerüld a csoportmunkát! Úgyis mindig csak egy dolgozik, s ha te lelkiismeretes vagy, az egész meló rád marad. Ha viszont a lustábbik nemzedék sarja vagy, a csoportmunka megváltás lesz. 9. Becsüld meg az otthonról küldött finom kosztot és oszd be jól! De ha elfogy, se keseredj el! Találd fel magad! Nem kell konyhatündérnek lenned, hogy ehető kaját produkálj és merőkanállal is lehet húst potyolni. 10. Ha nem megy jól a tájékozódás, tölts le a telefonodra egy offline térképet, így nem tévedsz el és a mobilneted is megmarad órai facebookozásra. 11. A kávé a legjobb barátod lesz
hamarosan. Szokj hozzá az ízéhez! 12. Élvezz ki minden pillanatot, mert egy szempillantás alatt vége lesz az egyetemi éveknek! 13. Ne félj a kudarcoktól! Szedd össze magad és fuss neki még egyszer, vagy addig, amíg sikerül elérni a célodat! 14. Ne ess pánikba még a legnehezebb vizsgád előtt sem! Lehet szerencséd neked is, de ha mégsem, még mindig ott van a pótszesszió. 15. Ne értékeld le a pótszessziót! Az ott szerzett ötös is ötös. 16. Nincs annyira rossz nap, amit ne oldana meg az alábbiak közül valamelyik: aludj egy jót; hívd fel anyudat vagy a legjobb barátodat és panaszold el neki, hogy mennyire rossz napod van (hidd el, utána megkönnyebbülsz); menj ki a városba a haverokkal; menj fel egyedül a Fellegvárba, nézd a város fényeit és gondolkozz az élet nagy kérdésein; nézz a Youtube-on vicces baba-videókat; nosztalgiázz régi fotókat nézegetve; esetleg fojtsd alkoholba bánatod… És ha semmi sem használ, itt egy vicc, olvasgasd, mÍg jó kedved nem lesz: - Mi az abszolút bátorság? - ??? - Fél perccel a vizsga előtt elgáncsolni a vizsgáztatót és nem köszönni. - És mi az abszolút baromság? - ??? - Ugyanez véletlenből. 17. Olvasd a Perspektívát, hogy ne maradj le semmiről!
Balla Noémi
Soha többé nem kell a lakótársad kajáját ellopd! Tipikus egyetemista probléma a fogfájás. Fáj az ember foga a finom kajára, csak épp elitta az árát. Vagy könyveket vett rajta. A lényeg az, hogy csóró, de enne. Mit tegyen? Az alábbiakban néhány tanáccsal fogunk szolgálni, hogy ne csak akkor egyen az ember finom és meleg kaját, ha az már több (száz) kilométert senyvedett egy vonaton.
1. Fedezzük
fel a leveseket!
A leves meleg, finom és praktikus, hiszen kiadós és gyakorlatilag bármilyen zöldségből elkészíthető, amik nagyon olcsóak. De ha még a pucolással sem akarod értékes idődet vesztegetni, akkor fogj egy hagymát, ügyesen vágd apróra, miután üveges lett, tegyél rá tetszőleges fagyasztott zöldséget, majd ha megpuhult, öntsd fel vízzel. Extrém esetben még egy csirkére is össze lehet dobni és azzal egybefőzve már eléggé okés. Tuningolható: tejjel és tejföllel.
2. Kreativitás!
Bármiből lehet főzni. A legegyszerűbb a krumpli és a rizs, de árban megegyezik a tarhonya is. Hagymát apríts, süsd és vigyázz, hogy ne égjen oda. A krumpliról pedig kár is beszélni, annyi variánsa van. Tuningolható: a rizs és a kuskus is
finomabb, ha dob az ember bele egy marék zöldborsót vagy pár szelet répát.
3. Pasta
la vista!
A tészták tökéletesek, gyorsak és finomak. Milliónyi variáció létezik az elkészítésükre, nekem a penne a kedvencem. Tehát egy zacskó tészta és tejföl és már meg is van a vacsi. Tuningolható: a bolti szószok drágák. Ugyanolyan finomat tudsz te is otthon készíteni, ha veszel egy kis paradicsomlevet, hagymát és foghagymát. Összedobod és kész is. Ha van otthon egy kis szalonna, nem kell sajnálni rápirítani. Jah, és ha nem akarod, hogy a tészta összeragadjon, a főzés utolsó pillanatában öntsd fel egy pohár hideg vízzel.
4. Zacskós
dolgok.
Tudom, hogy a zacskós leves nagyon olcsó és tele van ízfokozókkal így még finom is, de az már gyanús, mikor három napig áll a konyhában és semmi baja nincs. Na de ha mégis rászorul az ember – mert tényleg csak egy lej, harminc bani –, még azt is meg lehet egy kicsit spékelni. Hallottam olyanról, aki halkonzervvel keverte, de olyat is láttam, hogy maradék szalámidarabkákat tett bele. Akármilyen furán is hangzik, finom volt.
5. Ha
van sütőd, használd ki!
Ebben tulajdonképpen bármit elkészíthetsz gyorsan és finoman. Ajánlom
a rakott tésztákat, de krumplisütésre is tökéletes. Egyszerűen szedd össze, ami otthon van és süsd össze őket! Tuningolható: sajttal. Bármit finomabbá tehetsz, ha sajtot reszelsz rá! És ha még ezek után sem sikerülne finoman jóllakni, marad a bé terv és megtanul az ember főzni. Az internet korában már igazán bármilyen információhoz hozzájut az ember egy tál étel elkészítéséhez. Jó étvágyat!
8.oldal
Perspektíva, 2016. november
KMDSZ
UBER
Jó kedvezményekkel vár az A kártya
Az új dizájnnal felfrissült A kártya közel 4000 diák zsebébe költözött be eddig, sőt idén a magyar diákokon kívül egyre több román tagozatos és külföldi diák is kiváltotta már. A partnerlista folyamatosan bővül. Sportolhattok, ehettek, ihattok és utazhattok az A kártyával és Valterrel. A különböző kávézók és éttermek mellett, mint például az N8 Coffe, Shanghai, Agapé, Cooper food, rengeteg szolgáltatással bővült Valter tarsolya. Kedvezményesen szépülhetsz a Fogarassy Ildikó szépségszalonban, edzhetsz a GIMMY-ben vagy az Arena Fitness Center-ben, illetve olcsóbban táncolhatsz Valterrel a Dance Unity
társastánc tanfolyamjain. Továbbá, 15%-os kedvezményben részesülsz, ha a Kingpin Shopban veszed meg a legújabb lábbelid. Kultúrára sem kell sokat áldozni, hiszen az Operába KMDSZ bérlettel, míg a Színházban A kártyával kapsz árengedményt. A legújabb partner pedig egy igazi nagyágyú, az UBER. Azok, akik A kártyával regisztrálnak számos meglepetésben lesz részük. Többek között kedvezményes járatokban és akár ingyen utazásokban. További információkért látogass el az akarta.ro oldalra, vagy kövesd az A kártya Facebook oldalát.
A KMDSZ Sportiroda I
dén is számos tevékenységgel várja a mozogni vágyókat, és nem csak!
A jól bejáratott sportok, mint a foci vagy a kosár-, illetve kézilabda mellett, helyet kapnak az aerobic órák és a csocsóestek is. Minden hétfőn és szerdán 20:0021:00 óra között Fight Klub Boot Camp, illetve kedden 20:00-21:00 óra között Steel Combat Erikával a Cluj Arena Gym-be látogathatsz. A csocsó estek szerdánként vagy szombatonként vannak a KMDSZ iroda alsó termében. Csatlakozz a KMDSZ Foossball Facebook csoporthoz az aktuális hírekért.
Floorball edzésekre is várják az érdeklődőket minden vasárnap este fél 8-tól az Onisifor Ghibu középiskola tornatermébe. Jövő évre készülhetnek a tél szerelmesei, hiszen 2017-ben sem maradnak el a KMDSZ Sítáborok. A Madarasi Hargitán március 2-4 között, míg a Les 2 Alpes pályáin március 10-19 között csúszhatsz. A jelentkezési információkért kövesd a KMDSZ Sportiroda Facebook oldalát.
Téphetetlen húrok síkba feszített börtöne
Tőkés Hunor
méz az ajkán, miközben a megdermedt szemek arcáról melléig csúsznak, aztán még tovább, majd haboz. arcon simít, végül újra vesz minden porcikát. - lepalva ezzel minden porcicát -, a szalag kattan, amíg a szem a másikéhoz hűtlen. jól elraktározta mélyen magát a felismerés s csak egyenként adagolta, míg befészkelte gyökerét. mert nem lesz több csúszás, lekésett Vonatkisiklás, meleg Tej a kandalló alatt amihez vacogva bújtál a cigarettafüst elől. végre, minden szó a húsba vág, míg csontot nem ér a rák gyermek hitte csupán, hogy elhagyod a partot a tengerér. Kötél, lánc helyett... már csak a űrmesszeség a meszes ég.w miképp a téphetetlen húrok síkba feszített börtöne az enyém, úgy a tiéd is. így fizetünk meg a pontokért amiket egymás lelkében összekötöttünk. s ha minden szó, és minden késői járat már elhaladt veled, kinyitom a bort, amit adtál, hogy kihánnyak magamból minden vízkövet, ami a billentyűkre lerakódott.
A Perspektíva a KMDSZ információközlő lapja. A lapban megjelent anyagok nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség vagy a KMDSZ véleményével. E-mail: perspektivadiaklap@gmail.com Főszerkesztő: Vicsi Judith Cím: Petőfi Sándor (Avram Iancu) u. 21. sz. Segédszerkesztő: Varga Cecília Kommunikáció és PR felelős: Berei Dóra, Kolumbán Zenge Szerzők: Balla Noémi, Barta Hanna, Balog Barnabás, Korpos Attila, Szabó L. Dóra, Tőkés Hunor, Kolumbán Zenge, Gál András, Müller Erik, Polonkai Éva, Bálint Noémi Arculat: Korodi Vass Lóránt, Hankó Renáta Dalma Tördelés: Hankó Renáta Dalma, Vicsi Judith Korrektúra: Oláh Mátyás, Vicsi Edina w w w . perspektivadiakl ap . wordpress . com
A fent és a lent kérdése - :
Balog Barnabás
azaz egyszer fent, egyszer lent?
,,S ez így tart mindörökké: Föl és alá, föl és alá…” Petőfi: Világosságot! Sok reggeli ébredés után elmélkedésem permanens tárgya – nolensvolens – a fent és a lent kérdése volt, egyszerűen elmondva, közérthetően, tudni szerettem volna magam pozícióját, helyét a kategóriákban. Ami persze néha, keserű averziót ébresztett a kérdéssel szemben. Krízis és válságos élethelyzet következtében, bukás után, kétkedés és semmi fenntartás nélkül kényszerültem a vesztesek közé számláltatni, ergó: a fent és a lent kérdése el volt dőlve: lent voltam. Nos, mint a felhőfelszakadás után előjön az addig eltakart nap, úgy életem helyzete is fordult a diametrális ellentétjére, ami hordozta azt magában, hogy megváltozott a feltett kérdésre a válasz: fent voltam. Aztán kitisztult állapotomban – hideg fejjel és forró szívvel – dúdoltam is a slágert: „Egyszer fent, egyszer lent…” Ekképpen billegett a múltban, s a kérdésre a felelet hol a lent, s hol a fent kategóriájába esett. A történet ismételte önmagát, annyi változással, hogy kettős arculatot mutatott, így elkerülve a lagymatag állapot behozatalát. Mára már a kérdésre a felelet eklatáns: egyszerre – de viszont nem azon időben – fent és lent is. Valamikor konjunktúra időződik elő, prosperitást hozva, néha pedig – amikor a konstelláció nem éppen kedvező – bukást könyvelhetek el. Igen, keserű szájízt már nem ad ez a kérdés, tudom a végkimenetelt, s rezignáltság nélkül magamhoz ölelem, a lent is az enyém, a fent is az
enyém. S világom bipolarizálódott, mégis egységes arculatban mutatkozik, autentikus lét, olyan ez, mint az év, évszakai vannak, a tavasz, a nyár, az ősz, a tél, ami változik, s cserélve követi egyik a másikat, szétválasztani viszont esztelenség, ez lenne az irracionalitás. Azon a kényszeremen, hogy állandóan győzzek, és mindig pálma lengjen a kezembe, s koszorú ékesítse homlokom, túladtam. Olyan volt ez, mint egy kényszerzubbony, levedlettem, mint az állat. Mostanság már bekalkulálom életem szövőszékénél – mint aki már alanya, s nem tárgya a létének – a bukást, azt is, hogy néha veszíteni fogok. A padlón leszek, más perspektívában fog a világ megmutatkozni, s a paradigma pluralizáció jelenlétében bekövetkezhet a paradigma váltás, találóbban paradigma változás is, a látókör kitágul. S a történet többszínűségének tudatában, azt elfogadva a padlóról erőfeszítéssel fölállok. Mert nem az az erős, aki visszaüt, aki megvédi magát, hanem az, aki bármilyen mennyiségű ütés után föl tud állni. A lényeglényege mindig az, hogy fölállok, nem maradok fekve, de lábon állva nem tagadom meg a megtörtént eseményt, nem törlöm ki kényszeresen történelmemből, hordozom magamban a pokol képét is, s nem: „non numero horas nisi serenas”. Hogy egyenlően oszlik-e ez meg az életem folyásában, őszintén nincs honnan tudjam, nem lehetek benne biztos. Nem tudhatom, hogy mennyit leszek fent és mennyit leszek lent, de a hintára fölültem, rajta vagyok és…hintázni jó.