DEMOGRÁFIA Agrárcenzus

AGRÁRCENZUS

DEMOGRÁFIA | Országszerte mintegy 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartott agrárcenzust 2020-ban a Központi Statisztikai Hivatal.

A hazai agrárgazdaságok irányítóinak az 55 százaléka 40–64 éves, 2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora. 35 százalékuk 65 esztendős vagy idősebb vezető, és csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják a fiatalabb nemzedékek (a 14–39 évesek) képviselői. 2020-ra a 65 év alattiak aránya tehát 73-ról 65 százalékra csökkent. A mezőgazdasági társaságok esetében a női vezetők hányada az idősebb korosztályokban volt nagyobb. A legalább 65 éves gazdálkodók 33 százaléka hölgy, a fiatalabb generációknál a vezető tisztségekben 26 százalékot ér el az arányuk. Bár tavaly a magyar gazdaságok 53 százalékát továbbra is a gyakorlati tapasztalatok alapján irányították, alapfokú mezőgazdasági végzettséggel már a gazdálkodók 11, középfokúval a 19 százaléka rendelkezett, míg felsőfokú végzettsége 9 százaléknak volt. A fiatalabb gazdaságirányítók körében a gazdák fele szerzett valamilyen szakirányú képzettséget, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig a legnagyobb, legalább 500 ezer euró termelési értékű gazdaságok esetében már eléri a 60 százalékot.

FOGYNAK A GAZDASÁGOK

A múlt évben 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartották az összeírást. Az ál-

taluk művelt több mint 4,8 millió hektár földterület nyolctizede szántó. A tízévente ismétlődő cenzus célja, hogy teljeskörűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, az agrárium aktuális helyzetét.

A KSH előzetes adatokat bemutató, most megjelent kiadványából kiderül: a hazai mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok száma a legutóbbi, 2010-es összeírás óta folyamatosan fogy, tíz esztendő alatt mintegy 351 ezerről 234 ezerre csökkent. A kiadványt ismertető Tóth Péter, a hivatal statisztikai tanácsadója szerint ez megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, miszerint 2010 és 2016 között – egyelőre eddig állnak rendelkezésre EU-s adatok – 15 százalékkal apadt a gazdaságok száma, elsősorban a kisebbek hagytak fel a tevékenységükkel.

Idehaza a csökkenő trend elsősorban az állattartással foglalkozókat érintette. 2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok hányada 41-ről 67 százalékra emelkedett, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13-ról 2020-ra 9 százalékra mérséklődött.

GYÜMÖLCSTERMESZTŐ FIATALOK

A KSH szakértője arra is rámutatott, hogy az állattenyésztés kisebb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik abban, hogy az elmúlt évtizedben nőtt az utóbbival foglalkozó gazdaságok aránya.

A több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület mintegy 52 százaléka hazánk területének. Ennek túlnyomó része, 82 százaléka szántó, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig csak 1 százalék. A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, az idősebbek inkább szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A hazai gyümölcsösök 31 százalékán termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, 9 százalékán szilvát, 8 százalékán kajszibarackot, 6 százalékán bodzát, s csupán 5 százalékán őszibarackot. A mezőgazdasági földek több mint felét az 5–300 hektáros gazdaságok művelik, a szőlő- és gyümölcsterület majdnem háromnegyedét. Az agrárterületeik mintegy felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt. Az egy gazdaságra jutó földterület nagysága 2010hez képest minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére.

A HAZAI FÖLDTERÜLET

Szántó 82,2

Forrás: Agrárcenzus 2020 Gyep 14,8

Összesen: 4,8 millió hektár

A GAZDASÁG IRÁNYÍTÓINAK MEGOSZLÁSA , 2020

Százalék 0,70 3,20 1,40 2,90 1,60 4,60

6,60 Nincs

11,40 27,70

4,80 3,20

2,90 4,30 2,60 22,00

Forrás: Agrárcenzus 2020

TÖBB MARHA, KEVESEBB SERTÉS

Az állatállomány is jelentősen módosult a legutóbbi agrárcenzus óta. Tavaly mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a tíz évvel ezelőtti értéket. Érdemes kiemelni, hogy az EU tagállamai között Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden esztendőben nőtt a szarvasmarhák száma. Ezzel szemben a 2 990 000-es sertés- és a 967 ezres juhállomány csökkent, csakúgy, mint az 1,7 milliós lúd- és a 2,5 milliós kacsaállomány (előbbi 38, utóbbi 46 százalékkal esett vissza tíz év alatt). A tyúkok száma 2010 óta 34 millióról mintegy 30 millióra esett.

Az egyéb, úgynevezett nem agrártevékenységek megoszlása eltérő a különböző nagyságú gazdaságok körében. A legkisebb, 4000 euró termelési érték alattiak esetében a húsfeldolgozás (idetartozik például a disznóvágás) a legjelentősebb kiegészítő tevékenység, közel 10 százalékuk foglalkozik ezzel. A nagyobb, 100 ezer euró termelési érték feletti teljesítményt felmutató gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka a leggyakoribb nem agrártevékenység, 6 százalékuknál van ilyen. Idetartozik a borkészítés és -palackozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás vagy az erdőgazdálkodás is – ezeket szintén számos hazai gazdaság folytatja kiegészítő tevékenységként.

TÓTH BALÁZS