RÉGIÓS HÍREK

NŐTT A SZLOVÁKIAI ÉTTERMEK SZÁMA

A tavaly március óta tartó járványügyi korlátozások, mint mindenütt, Szlovákiában is érzékenyen érintették a gasztroszektort, mégis a bezárt vállalkozásoknál nagyobb az újonnan bejegyzettek száma – írja a ma7.sk magyar hírportál a Bisnode Dun & Bradstreet tanácsadó cég elemzésére hivatkozva.

Jelenleg közel kilencezer vendéglátó vállalkozás működik Szlovákiában, tavaly összesen 135 szűnt meg, ennek harmada az év utolsó negyedévében, amikor a korlátozások ellehetetlenítették a működésüket. Ezzel szemben 744 olyan kft. jött létre az elmúlt évben, amely ezen a területen is tevékenykedik. A legtöbb 2020 első negyedévében, amikor sokan nem számítottak az elhúzódó járványra, de később is jöttek létre ilyen társaságok. Az elemzők a kissé meglepő cégalapítások mögött azt látják, hogy az ételkiszállítás erősödésével több vállalkozó gondolta úgy, hogy kisebb ráfordítás mellett is érvényesülni lehet a piacon, miközben más szolgáltatások, ágazatok esetén a lehetőségek még inkább beszűkültek.

A trend az idén is folytatódik, hiszen igaz, hogy tíz további vendéglátóipari cég szüntette be tevékenységét, de 25 újabb alakult. A jelenség egyébként nem egyedi, a szakemberek hasonló tendenciát figyeltek meg Csehországban is.

A téma kapcsán a felvidéki magyar hírportál megjegyzi, teljes kép akkor lesz a vendéglátóipar helyzetéről, amikor a járványhelyzet után láthatóvá válik, hogy állami támogatás híján hány vállalkozás tudta valóban átvészelni a korlátozások időszakát, mert sokan még kivárnak.

MOJ

JAPÁN BERUHÁZÁS A VAJDASÁGBAN

Újvidéken épít e-autó-motorokat előállító gyárat a japán Nidec Corporation. A beruházás értéke 1,5 milliárd euró.

Aleksandar Vučić szerb államfő a kelet-ázsiai vállalat képviselőivel folytatott megbeszélése után elmondta: reméli, hogy a japán beruházások hírnöke lesz ez az új üzem. Szeretné, ha a szigetország még több cége hozna üzletet Szerbiába.

Azt is kifejtette, hogy olyan projekt a Nidecé, amely gyökeres változást generál déli szomszédunk gazdaságában. Szerbiának jelenleg két fő célkitűzése van: a koronavírus-járvány legyőzése és a gazdasági fejlődés szavatolása. Közölte: az első fázisban 480 dolgozót foglalkoztatnak majd az újvidéki motorgyárban, de szerinte ez csak a kezdet kezdete, a tíz százaléka annak, amit a Nidec elér majd az országban.

Belgrád 8,9 millió euróval támogatja a japán társaságot a munkahelyteremtésért, és bizonyos időre eltörli nyereségadóját.

A Nidec 120 ezer embert foglalkoztat a világ negyven országában, s 2019-ben 11,8 milliárd eurós bevételt könyvelt el. Újvidéken a volánnál használt elektromos szerkezetek gyártásával indítják a termelést. Vajdaság tartományi székhelyén a japánok egy kutatás-fejlesztési központot is felépítenek a következő években – pontos határidők egyelőre nem ismeretesek.

VIRÁG

DÖCÖGVE, DE INDUL A HORVÁT TURIZMUS

Az adriai turistaparadicsomokban fokozatosan újraindul az élet. A korlátozások miatt az éttermek, kávézók egyelőre csak a teraszaikon fogadhatják a vendégeiket, de a szezonmunkások iránt már igencsak megnőtt az érdeklődés. A legtöbb álláshirdetésben pincért vagy szakácsot keresnek, de recepciósokra és szobalányokra is van igény.

Míg az előző években a munkaadók többségének nehezen ment az alkalmazottak rekrutációja, és gyakran külföldieket szerződtettek, az idén a legtöbb állásra hússzoros a túljelentkezés – számolt be a mojposao.hr munkaközvetítő portál. Adatai szerint az idén 38 százalékkal kevesebb állást hirdetnek a vendéglátásban az ilyenkor megszokottnál, ami azt is bizonyítja, hogy a vállalkozók egyelőre óvatosak az újranyitást illetően.

Horvátországban a turizmus stratégiai iparág, ezért a kormány kiemelten kezeli a szektor dolgozóit. Az idősek és a krónikus betegek után elsőként a pincérek és a recepciósok kapják meg a védőoltást, őket pedig a többi idegenforgalmi dolgozó követi.

A szezon felpörgetését szolgálja az a terv is, mely szerint az állam átvállalja majd a déli szomszédunkba látogató turisták koronavírustesztje költségének egy részét, amennyiben anyaországuk megköveteli, hogy hazautazáskor igazolják fertőzésmentességüket.

Erre a célra egyelőre 20 millió kunát (mintegy 947 millió forintot) különített el az idegenforgalmi tárca, ám a tesztelés megszervezéséről konkrétumokat még nem közölt.

HORDÓSI

LYUK AZ UKRÁN NYUGDÍJKASSZÁN

Az ukrán nyugdíjbiztosítási alap csaknem 7,5 milliárd hrivnyás (közel 81 milliárd forintos) hiánnyal zárta ez év első negyedét – közölte az Interfaksz-Ukraina hírügynökség. A biztosító a honlapján közli, hogy 2021 első három hónapjában a bevételei 116,6, míg a kiadásai 124,4 milliárd hrivnyát tettek ki.

Az időskori járandóságok kifizetése érdekében most februárban az alapnak a 26,2 milliárd hrivnyát (283 milliárd forint) kitevő saját bevételei mellett az állami költségvetés 13,9 milliárdos (150 milliárd forintos) támogatására is szüksége volt. A legfőbb bevételi forrást jelentő egységes szociális adóból az idei második hónapban a tervezettnél 3,3 milliárd, márciusban pedig 0,7 milliárd hrivnyával kevesebb folyt be a költségvetésbe, így a múlt hónapban újabb kölcsön felvételére kényszerült.

Szakértők rámutatnak: a biztosító pénzügyi helyzete azért alakult a vártnál is rosszabbul, mivel a kormány már márciusban indexálta a nyugdíjakat, holott ezt csak júliusra tervezték.

Összesen csaknem nyolcmillió nyugdíjas járandósága nőtt körülbelül 11 százalékkal, vagyis átlagosan havi 308 hrivnyával (3325 forint). Ezzel együtt azonban az infláció is felgyorsult a harmadik hónapban, és az első negyedévben elérte a 4,1 százalékot, ami éves szinten 8,5 százalékos áremelkedést vetít előre.

SZŐLŐSI

MINISZTEREK VÁLTÓFUTÁSA

Csehországban hét hónap alatt három egészségügyi miniszter váltotta egymást. Roman Prymula járványkutató, mikrobiológus szeptembertől októberig tartó tárcavezetősége a járványügyi korlátozások megszegése miatt ért véget (majd miniszterelnöki tanácsadói tisztségéből is ugyanilyen vétségért kellett távoznia).

A következő miniszter Jan Blatný gyermekgyógyász és hematológus volt, akinek kevés menedzseri tapasztalattal rendelkezett, ráadásul több alkalommal belegabalyodott a számadatokba. Keményen bírálták, még a kormányfő is, az oltási kampány reklámanyagáért. A sorsát végül az akadozó brüszszeli vakcinaszállítmányok miatt kibontakozott vita pecsételte meg. Miloš Zeman államfő már huzamosabb ideje sürgette az orosz és a kínai vakcinák beszerzését, amit az ellenzéki pártok nagy része ellenez, de a kormányközeli szakértők közül is többen visszafogottan reagáltak a kezdeményezésre, miközben az ország a beoltottak számarányát tekintve a középmezőny végén áll.

Blatnýt végül a keleti vakcinákkal kapcsolatos ellentmondásos kijelentései miatt menesztették, és április 7-én Petr Arenberger 62 éves bőrgyógyász-professzort nevezték ki a helyére. Intézetvezetőként menedzseri tapasztalatokra is szert tett, így valószínűleg határozottabban tudja majd irányítani

nemcsak a járvány elleni küzdelmet, hanem a cseh egészségügyet is. A sajtó azonnal rávetette magát a múltjára, állítólag a kommunista állambiztonság tervezte ügynöki beszervezését, de erről neki nem is kellett tudnia. A rendszerváltás után szakmai karrierje gyorsan felfelé ívelt, elsősorban a sömörrel és a bőrrákkal kapcsolatos kutatásait emelik ki, de vezetői munkáját is elismerés övezi.

Azt mondta, szereti a kihívásokat, és azért vállalkozott erre az „öngyilkosnak” tartott küldetésre, hogy élére álljon a járvány elleni küzdelemnek is. A tervei között viszont a rákellenes küzdelem áll – és ebben Andrej Babiš kormányfővel egyforma elképzelései vannak –, így rákellenes nemzeti akciótervet készít. A Szputnyik V vakcináról azt mondta, hogy az orosz oltóanyag iránt érdeklődők számára klinikai vizsgálatok keretében engedélyezné a szer beadását, ami az új gyógyszerek jóváhagyásának sztenderd eljárása.

(LATIMER)