A DIÁKOKNAK IS SOK Tavaszi nagyvakáció

TAVASZI NAGYVAKÁCIÓ

ROMÁNIÁBAN

A DIÁKOKNAK IS SOK | Kis romániai abszurd: a tanulók a következő tanév meghosszabbítását kérik, az oktatási tárca ellenáll. Jelenleg öthetes, április 2-ától május 5-éig terjedő szünidő van, csak a végzős évfolyamok esetében lesz némi távoktatás. A nagy leállást mindenekelőtt a járványadatok ijesztő alakulása kényszerítette ki. A hosszú szünetekből és az online órákból a diákoknak is elegük van.

Témazárókat már nem kell írni, és csökkentették a félév lezárásához szükséges jegyek számát is – jelentette be április elsején Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter. Az időpont ellenére szó sem volt áprilisi tréfáról, bár minimum tragikomikusnak nevezhető az a folyamat, amely elvezetett a végsőnek nevezett döntésig. Miután napokon át hullámzott a helyzet, a különböző szintű illetékesek pedig esetenként homlokegyenest ellenkező dolgokat állítottak, a pillanatnyilag végleges állás a következő: a végzős évfolyamok, a 8. és a 12. osztályosok április 12-ig, majd 30-tól május 9-ig töltik a tavaszi szünetet, a köztes, csaknem háromhetes időszakban online oktatáson vesznek részt.

A többi korosztály 34 napig „nyaral” – igaz, igény esetén felzárkóztató online órákat lehet tartani. Az idei tanév június 25-én ér véget, de lehet, hogy egy héttel meghosszabbítják. A nyolcadikosok képességvizsgája június 22–25-én lesz, az érettségi pedig június 28-tól július elsejéig.

PINGPONGMECCS

A szokatlanul hosszú tavaszi vakációt mindenekelőtt a koronavírus-járvány harmadik hulláma elleni védekezés diktálta, pontosabban a remény, hogy április végéig talán kidühöngi magát a kór. A tanév már amúgy is „megy a levesbe” – tartják a szakemberek és az „áldozatok”, azaz a diákok egyaránt. A történetet az is bonyolítja, hogy az idén a katolikusok és a protestánsok április 4-én ünnepelték Krisztus feltámadását, az ortodoxok pedig május 2-án fogják, márpedig a tavaszi szünetet eredetileg úgy határozták meg, hogy mindkét ünnep idején valamennyi diák szabad legyen egy plusz egy héten át. Hogy a tanulók visszatérhetnek-e május 5-én az iskolapadokba, arra a miniszter így válaszolt: „Ezt senki sem tudja garantálni. Kötelességünk gyorsan és felelősen alkalmazkodni a pandémiás helyzet alakulásához. Ami biztos: a tanév véget ér majd, s megtartják az országos vizsgákat.”

Az illetékesek abban bíznak, hogy a hosszú szünet – ha a lakosság igazodik a védelmi intézkedésekhez, ha jól halad az oltási kampány és amennyiben tömegesen alkalmazzák a tesztelést az iskolákban – júniusban tantermi jelenléttel zajló oktatássá alakulhat. Az viszont nem egyértelmű, hogy ki finanszírozza a gyorsteszteket.

Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter szerint az oktatási tárcának kell beszereznie az iskolák számára a nyálmintavételes teszteket. Bár ezek nem annyira pontosak, mint a többi gyors- vagy a PCR-teszt, „szűrőként” jól használhatók a tanintézményekben, egyszerűen kezelhetők, s a beszerzésükre akár egy hónapon belül sor kerülhet. Voiculescu azonban úgy véli, ez nem az egészségügyi minisztérium feladata. Egyelőre megy a pingpongozás.

KÉZFERTŐTLENÍTÉSI SOR EGY BUKARESTI ISKOLÁBAN. EZ MÁR CSAK EMLÉK, A MÁJUSI ÚJRAKEZDÉSKOR TESZTELIK IS ŐKET

A RÖVID TANÉV ORSZÁGA

A fejetlenség és az ötletelés nyomait bőven magán viselő döntési mechanizmusról Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Krónika című erdélyi napilapnak úgy fo-

ELŐADÁS MÁRCIUS 15-ÉN A KÖRÖSFŐI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN. A HELYBÉLI KÓS KÁROLY ISKOLA TANULÓI IS ALIG VÁRJÁK, HOGY VÉGET ÉRJEN A SZÜNET

galmazott: a rossz és kevésbé rossz között kell választaniuk. Szerinte elsősorban olyan megoldásra kellett törekedniük, melynek révén hosszú távon nem sérül a gyerekek oktatáshoz való joga.

Többen nehezményezik, hogy a bő egy hónapos vakáció kizökkenti a diákokat, a pedagógusokat a ritmusból. Igaz, a húsvéti szünet amúgy is megtörte volna a lendületet. Másrészt a távoktatás ellen is sokan tiltakoznak – mondta az államtitkár. Egy biztos: mindenki arra törekszik, hogy a végzős osztályok személyes jelenlét mellett tanulhassanak, mert úgy hatékonyabban készülhetnek fel a záróvizsgákra. Ezért módosították az oktatási és az egészségügyi miniszterek által kiadott közös rendeletet is, melynek értelmében a végzősök akkor is bejárhatnak az iskolába, amikor a „vörös forgatókönyv” lép életbe (azaz a háromezrelékes fertőzöttségi küszöbérték meghaladása esetén csak a létfontosságú szolgáltatások üzemelnek).

A pedagógusok egy része nem támogatja ugyan ezt a megoldást, de miután mindannyian tudatában vannak a záróvizsgák fontosságának, mindent megtesznek, hogy a lehető legjobban készítsék fel a diákjaikat, akár úgy is, hogy a kéthetes „kényszervakáció” idején a vizsgatantárgyak esetében online foglalkozzanak velük.

Ugyanakkor több diákszervezet is elküldte az államelnöki hivatalnak azt a korábban megfogalmazott állásfoglalását, amelyben a következő tanév szeptember elsejei megkezdését kérik, illetve a jelenleginél hosszabb iskolai évet. (Keleti szomszédunkban az őszi tanítás rendszerint szeptember közepén kezdődik.) A diákok legfőbb érve, hogy az Európai Unióban jelenleg Romániában a legrövidebb a tanév, összesen 165-167 napos (nálunk 179).

Az idei tavaszi szünidő meghosszabbítása pedig rávilágított az oktatási rendszer egyik nagy problémájára: mára a tanuláshoz való jog leginkább a vakációhoz való jogot jelenti.

A szülői szervezetek által szintén aláírt felhívás korábban a kormányhoz és a parlamenthez is eljutott. Cîmpeanu akkor úgy reagált, hogy a 2021–22-es tanév rendjét már rögzítették, és az oktatási tárca nem javasolja majd annak módosítását. Ám ha ezt a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt kérik, a minisztérium fontolóra veszi a következő tanév meghosszabbítását, a 2022–23-as periódus szerkezetébe pedig már eleve be lehet építeni a kért változtatásokat.

HAZAHÍVÓ HITEL

Bár a járvány majdnem minden elképzelést rövid távúra formált, úgy tűnik, születnek azért perspektivikus gondolatok. Például a román állam diákhitelt biztosítana a külföldi egyetemeken tanulóknak, aki pedig hazatér a tanulmányai után, hogy otthon gyümölcsöztesse a megszerzett tudást, annak nem kell viszszafizetnie a kölcsönt.

A jogszabályjavaslaton dolgozó Mara Mareş, a miniszterelnöki hivatal államtanácsosa szerint az elsődleges cél, hogy az anyagiak ne jelentsenek áthághatatlan akadályt azok számára, akiknek esélyük van bejutni a külföldi topegyetemek valamelyikére. A terv alapján a diákhitellel finanszírozhatók lennének a kinti tanulmányokkal járó kiadások, a diplomázás után pedig egy-két év állna a haszonélvezők rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntsék, melyik országban vállalnak hoszszabb távon a végzettségüknek megfelelő munkát. A mechanizmuson még rengeteg a csiszolnivaló: például ki kell dolgozni egy méltányos törlesztési menetrendet, valamint azonosítani szükséges azokat az egyetemeket, amelyek esetében használható lenne a diákhitel-konstrukció. Az utóbbi kérdés kapcsán két verzió is versenyben van: vagy egy globális egyetemi toplistából indulnak ki, vagy kiválasztják a célországokat, azokon belül pedig a legjobb három-öt univerzitást. Mindenekelőtt azonban fel kellene térképezni, hogy jelenleg hány romániai diák tanul határon túli egyetemen. Mert egyelőre csak becslések vannak, amelyek szerint ez a szám meghaladja az 50 ezret.

CSINTA SAMU